﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Úi változat, T/7961. helyett

2013. évi... törvény
A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról

1.§ A Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.)
4.	§ g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Információs Hivatal)
g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, valamint
objektumai műveleti védelmének feladatait, illetve elvégzi személyi állománya, valamint a
hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.”
elvégzi - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint
az Információs Hivatal hatáskörébe tartozó személyek kivételével - a nemzetbiztonsági
ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;”
Az Nbtv. 6. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)
,,r) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve
nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;”

2. §
Az Nbtv. 5. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
,f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének feladatait, illetve
3.	§
4.	§
Az Nbtv. 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
3
,,f) ellátja az objektumai műveleti védelmének és személyi állománya, valamint a hatáskörébe
tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.”
5.	§
Az Nbtv. 19. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„19. § (1) A Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki
tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(2)	Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a képviselőcsoport vezetője által a Bizottságba
jelölt képviselő nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(3)	Amennyiben a Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a jelölést megelőző öt éven
belül a nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony
létesítéséhez való hozzájárulását megtagadta vagy hozzájárulását visszavonta, az
Országgyűlés elnöke dönt ajelölt nemzetbiztonsági ellenőrzésének újbóli kezdeményezéséről.
(4)	A Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést az
Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, a 68. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.
(5)	Kockázati tényező felmerülése esetén az Alkotmányvédelmi Hivatal föigazgatója
tájékoztatja az érintett képviselőt és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért
felelős minisztert.
(6)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzését követően a képviselőcsoport vezetője ajánlást
készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, ahány tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.
(7)	Ha az ajánlásban megnevezett képviselő tekintetében kockázati tényező áll fenn, amelyről
az érintett képviselő és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter
tájékoztatást kapott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a
kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport
vezetőjét.
(8)	Amennyiben az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a tájékoztatást követően is
fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az Országgyűlés elnöke dönt.”
6.	§
Az Nbtv. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja)
„a) a 72. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés
alatt áll;”
7.	§
Az Nbtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti
jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről,
illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek,
továbbá a jogviszony létesítéséhez a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárult.
Kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony nemzetbiztonsági szolgálatoknál
történő létesítésekor a 70. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.”
8.	§
Az Nbtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez
szükséges adatokat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági
szolgálattal közölni.”
9.	§
Az Nbtv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem felel meg a biztonsági
feltételeknek, ha
a)	nem alkalmas - különös tekintettel a munkavégzésen kívül tanúsított magatartására,
magánéleti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint bűncselekményt elkövető
vagy azzal gyanúsítható személlyel fenntartott kapcsolatára - a nemzetbiztonsági ellenőrzés
alapjául szolgáló jogviszony törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátására;
b)	személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített
adat védelméhez fűződő érdeket.
(2)	Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejötténél az
adott jogviszonyt szabályozó törvény a jogviszony létrehozatalát kizáró feltételként nem
határozza meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem felel meg a biztonsági
feltételeknek akkor sem, ha
a)	büntetett előéletű;
b)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonynak megfelelő foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll;
c)	büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét
jogerős ítéletben megállapította;
ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig;
eb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig;
cc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben
felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;
cd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított öt évig;
5
d)	a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelést megszüntető
végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig;
e)	a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátotta, a próbaidő
elteltétől számított három évig;
f)	a bíróság vagy az ügyész szándékos bűncselekmény elkövetése miatt megrótta, a
megrovástól számított három évig;
g)	szándékos bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll, a
büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(3)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául
szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzését a 72. § (1)
bekezdésben meghatározott módon kell elvégezni.
(4)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy — az (5) bekezdésben megjelöltek
kivételével - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt
folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, amelynek során a 72. § (3) bekezdése
szerint kell eljárni.
(5)	A miniszter, az államtitkár, a Bizottságba jelölt, és a Bizottságba megválasztott
országgyűlési képviselő, a miniszteri kabinet vezetője, a politikai főtanácsadó, valamint a
politikai tanácsadó nemzetbiztonsági ellenőrzését a 72. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
kell elvégezni.”
10.	§
Az Nbtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső
személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző
nemzetbiztonsági ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony
létesítésére jogosult személy kezdeményezi.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére
a 74. § i) pontjának
a)	if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,
b)	ie), ti), im) és it) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt
személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki
rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,
c)	ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,
d)	iá), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító
miniszter,
e)	ij) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat
gyakorló miniszter,
f)	ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,
g)	iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka
6
jogosult.
(3)	A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi azon nemzetbiztonsági
ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (l)-(2) bekezdés
alapján nem állapítható meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére egyébként
jogosult személy.
(4)	A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés
alá eső egyes jogviszonyokat
a)	kormányzati irányítás alatt álló foglalkoztató szervezetetek vonatkozásában a Kormány
rendeletben,
b)	kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató
szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó
eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel
rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói
intézkedésben, írásban határozza meg.
(5)	Nem kell kezdeményezni
a)	a köztársasági elnök,
b)	a miniszterelnök,
c)	az alkotmánybírák,
d)	az Országgyűlés elnöke,
e)	a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f)	a legfőbb ügyész,
g)	az alapvető jogok biztosa,
h)	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,
i)	az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az országgyűlési képviselő
nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(6)	Nem kell kezdeményezni továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pontjában
meghatározott olyan személlyel kapcsolatban, aki számára törvény a minősített adat
megismerését vagy felhasználását nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélkül is
biztosítja.”
11.	§
Az Nbtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat a
hozzájárulást megtagadja vagy azt visszavonja - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául
szolgáló jogviszony csak abban az esetben hozható létre, illetve tartható fenn, ha
7
a)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személyt
vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,
b)	a 69. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott személy esetén az Országgyűlés elnöke,
c)	a 69. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,
d)	a 69. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint
illetékes főigazgatót irányító miniszter
azt jóváhagyja.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv
hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult
személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony
létrehozásáról vagy fenntartásáról.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben
a)	a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményező a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául
szolgáló jogviszony létesítéséről, illetve fenntartásáról értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést
végző nemzetbiztonsági szolgálatot,
b)	a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem adja ki a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján
biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítványt.
(4)	A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, amennyiben a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álló személy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény 7. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
esetben értesíti a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet.
(5)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy
előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhető el.
(6)	Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági
ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony
nem hozható létre, illetve nem tartható fenn.
(7)	Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését a 70. §
(1)	vagy (2) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület jóváhagyta, a
jogviszony a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is létrehozható.”
12.	§
Az Nbtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés
kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet tölt
ki.
(2)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 2. számú mellékletben meghatározott
biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények
megváltozásáról nyomban, de legkésőbb a változás tudomására jutását követő 8 napon belül
írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat. Azon adatok,
tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági
8
kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy
körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a
nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának
részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(3)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés
lefolytatására a 2. számú mellékletben meghatározott, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső
személy által kitöltött biztonsági kérdőív megküldésével írásban kéri fel a nemzetbiztonsági
szolgálatot. A kérdőív megfelelő kitöltetéséért, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés
kezdeményezésének szabályszerűségéért a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére
jogosult felel.”
13.	§
Az Nbtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés és megelőző alcím lép:
„A nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása
72. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttét megelőző
nemzetbiztonsági ellenőrzést a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívben
feltüntetett adatok és az ezen adatokat alátámasztó, nyilvántartásban, adatkezelési
rendszerben, adatállományban kezelt adatok ellenőrzésével végzi el, valamint a
nemzetbiztonsági ellenőrzés során titkos információgyűjtést folytathat
(2)	Amennyiben a biztonsági feltételek teljesülnek, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző
nemzetbiztonsági szolgálat a 2. számú mellékletben meghatározott kérdőív megérkezését
követő 45 napon belül hozzájárul a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony
létesítéséhez, ellenkező esetben a hozzájárulását megtagadja.
(3)	A 68. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés során a
nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat elvégezheti az (1)
bekezdésben meghatározott ellenőrzést, azzal az eltéréssel, hogy a titkos információgyűjtés
külső engedélyhez kötött eszközeit és módszereit ugyanazon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá
eső személy vonatkozásában naptári évenként legfeljebb két ízben, alkalmanként legfeljebb
30 napig alkalmazhatja.
(4)	A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági
ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt,
kockázati tényező feltárása esetén a 72/A. § (3), illetve (5) bekezdése szerint jár el.
(5)	Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben a nemzetbiztonsági
ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló
jogviszony fennállása során kockázati tényezőre utaló körülményt észlel, erről a
nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot értesíti. Abban az esetben,
ha a kockázati tényezőre utaló körülményt írásbeli bejelentés tartalmazza, az erről szóló iratot
a bejelentés tartalma alapján annak elintézésére hatáskörrel rendelkező szerv mellett a
nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatnak is megküldi.”
14.	§
Az Nbtv. kiegészül az alábbi 72/A. §-al:
9
„72/A. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által kiadott
hozzájárulás vagy annak megtagadása tartalmazza
a)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, születési helyét, idejét,
b)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,
c)	a nemzetbiztonsági érdek érvényesítéséhez szükséges biztonsági feltétel meglétét vagy
hiányát és annak indokait, valamint
d)	a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.
(2)	A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulásában vagy
annak megtagadásában megjelöli azokat a minősített adatokat, amelyekről a nemzetbiztonsági
ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.
(3)	A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulást azonnali
hatállyal visszavonja és erről a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezőt tájékoztatja,
amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása során
megállapítja, hogy
a)	a hozzájárulásnak korábban sem lett volna helye,
b)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71. § (2) bekezdésében foglalt
kötelezettségét lényeges adat, tény vagy körülmény tekintetében szándékosan elmulasztotta,
c)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben kockázati tényező áll fenn.
(4)	A hozzájárulás visszavonása tartalmazza
a)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, születési helyét és idejét,
b)	a hozzájárulás keltét,
c)	a visszavonás okát és annak indokait, valamint - ha törvény a jogviszony megszüntetése
esetén ehhez szigorúbb jogkövetkezmény alkalmazását úja elő - az erre vonatkozó
megállapítás esetén, annak megjelölését, hogy a visszavonás a nemzetbiztonsági ellenőrzés
alá eső személynek felróható okból történt.
d)	a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.”
(5)	Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági
ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában kockázatra utaló körülményt észlel, illetve a
kockázatra utaló körülményt a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult hozza
a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tudomására, a
nemzetbiztonsági szolgálat a 72. § (3) bekezdés alkalmazásával jár el. Ha az ellenőrzés
alapján nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló
körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló
törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet,
annak védett állományába tartozó személlyel kapcsolatos megállapításairól.
(6)	Ha a kockázati tényezőre utaló körülményt a nemzetbiztonsági ellenőrzés
kezdeményezésére jogosult hozta a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági
szolgálat tudomására, a nemzetbiztonsági szolgálat az (5) bekezdés szerinti eljárása
eredményéről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.”
10
15.	§
Az Nbtv. kiegészül a következő 72/B. §-al és az azt megelőző alcímmel:
„A nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése
72/B. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a megszüntetésre okot
adó körülmény bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 munkanapon belül
írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés e
törvényben foglalt oka a nemzetbiztonsági ellenőrzés tartama alatt megszűnik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági
szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti és erről a kezdeményezőt, valamint a
kezdeményező útján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt 8 munkanapon belül
írásban értesíti.”
16.	§
Az Nbtv. kiegészül a következő 72/C. §-al és az azt megelőző alcímmel:
„Jogorvoslat a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai ellen
72/C. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a hozzájárulás megtagadásáról
vagy visszavonásáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági
ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján panasszal élhet a
miniszternél.
(2)	A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy
ízben 30 nappal meghosszabbítható.
(3)	A miniszter
a)	az alaptalan panaszt elutasítja a hozzájárulás megtagadásának, illetve visszavonásának
hatályban tartása mellett;
b)	a panasznak helyt ad és
ba)	a hozzájárulás megtagadását hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést
lefolytató nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi vagy
bb)	a hozzájárulás visszavonását hatályon kívül helyezi.
(4)	A miniszternek a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai ellen benyújtott panasszal
kapcsolatos döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(5)	Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat
főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,
a)	a hozzájárulás megtagadására vonatkozó döntését visszavonja és a jogviszony létesítéséhez
hozzájárul,
b)	a hozzájárulás visszavonására vonatkozó döntését visszavonja.
(6)	Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, a benyújtástól számított 8 napon
belül állásfoglalással együtt felterjeszti a miniszternek.”
11
17.	§
Az Nbtv. kiegészül a következő 72/D. §-al:
„72/D. § (1) A hozzájárulásra vagy annak megtagadására, valamint a hozzájárulás
visszavonására vonatkozó döntésről a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági
szolgálat tájékoztatja a kezdeményezőt.
(2)	A kezdeményező tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a
hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról, illetve a hozzájárulás visszavonásáról. A
tájékoztatás megtörténtét jegyzőkönyvben vagy más hitelt érdemlő módon rögzíteni kell. A
döntést tartalmazó okiratban a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat
által megjelölt minősített adatokról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem
tájékoztatható. A hozzájárulásról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy kérelmére a
kezdeményező hiteles másolatot ad ki.”
18.	§
Az Nbtv. 74. §-a a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
(74. § E törvény alkalmazásában:)
,,g) foglalkoztatási jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses
állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati
jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony;
h)	nemzetbiztonsági ellenőrzés: a nemzetbiztonsági szolgálat annak megállapítására irányuló
vizsgálata, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés
alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőzően, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés
alapjául szolgáló jogviszony fennállásának ideje alatt folyamatosan megfelel-e a biztonsági
feltételeknek;
i)	nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:
iá) a nagykövet és az önálló külképviseletet irányító fökonzul;
ib)	a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos;
ic)	a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos;
id)	az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a
kormányhivatal, valamint a megyei és a fővárosi kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese,
továbbá a megyei és a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott;
ie)	az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatalának vezetője, az Országgyűlés
Hivatala önálló szervezeti egységének a vezetője;
if)	a Köztársasági Elnöki Hivatalt vezető főigazgató, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal
önálló szervezeti egységének a vezetője;
ig)	a Honvéd Vezérkar főnöke;
ih)	a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a rendőrfőkapitány és a
rendőrkapitány;
12
ii)	a tábornok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett;
ij) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető
tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja;
ik) a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust
elhárító szerv, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya;
il) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságába és a honvédelemmel
foglalkozó állandó bizottságába, illetve - amennyiben feladata ellátásához „bizalmas” vagy
ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés
által létrehozott vizsgálóbizottságba, illetve eseti bizottságba jelölt személy, illetve tag;
im) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága, a honvédelemmel
foglalkozó állandó bizottsága, valamint - amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy
ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés
által létrehozott vizsgálóbizottság, illetve eseti bizottság eljárásában közreműködő szakértő;
in) aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot
kezelő szervvel foglalkoztatási jogviszonyban vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésem
alapuló szerződéses jogviszonyban áll és e jogviszonyával összefüggésben fokozottan ki van
téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek;
io) aki foglalkoztatási jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésem alapuló
szerződéses jogviszony alapján a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti
„Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos” minősítésű adatot megismerésére vagy
felhasználására jogosult;
ip) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot
kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához minősített
adatot szükséges felhasználnia;
ir) az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;
is) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;
it) a Független Rendészeti Panasztestület tagja;
iu) az Országgyűlési Őrség személyi állománya.”
19. §
Az Nbtv. a következő 76/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
, Átmeneti rendelkezések
76/A.§ (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyre vonatkozóan a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőző öt éven belül
„C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó
szakvélemény került kibocsátásra, a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak
megállapításáról szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépését
követően a Módtv. szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése a szakvélemény
érvényességi idejéig, de legkésőbb 2014. december 31-ig mellőzhető. A 68. § (4)
13
bekezdésében meghatározott folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés e személyekre is
kiteljed.
(2)	A Módtv. hatálybalépésekor nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban
álló, a 74. § i) pontjában meghatározott személy nemzetbiztonsági ellenőrzését
a)	ha rá vonatkozóan „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján került kiadásra biztonsági
kockázati tényezőt nem tartalmazó szakvélemény; a szakvélemény érvényessége lejártakor,
b)	egyéb esetben 2014. december 31-ig
kell kezdeményezni.
(3)	A Módtv. hatályba lépésekor, a 74. § i) pontban meghatározott személyekkel
kapcsolatosan folyamatban lévő,
a)	„C” típusú ellenőrzés lefolytatására a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésekor
hatályos rendelkezéseket,
b)	„A” és „B” típusú ellenőrzés lefolytatására a 68-72/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(4)	A Módtv. hatályba lépésekor, a 74. § i) pont hatálya alá nem tartozó személyekkel
kapcsolatosan folyamatban lévő nemzetbiztonsági ellenőrzést haladéktalanul meg kell
szüntetni.”
20. §
Az Nbtv. 77. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:
a)	azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott
biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek és az ezen adatokban, tényekben
vagy körülményekben bekövetkező változások bejelentésének részletes szabályait;
b)	a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult szervezet feladat- és
hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási szabályait;
c)	a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtésre
feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek
együttműködésének rendjét és szabályait.
d)	a 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés
alá eső egyes jogviszonyokat.”
21. §
Az Nbtv. 79/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
,,c) 53-72/D. §-a,”
(az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.)
14
22. §
Az Nbtv. 2. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
23.	§
(1)	Az Nbtv. 8. § (4) bekezdésében az 71. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével -”
szövegrész helyébe az 72. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével -” szöveg lép.
(2)	Az Nbtv. 58. § (4) bekezdésében
a)	az „esetenként legfeljebb 90 napra” szövegrész helyébe az „e törvény eltérő rendelkezése
hiányában esetenként legfeljebb 90 napra” szöveg,
b)	a „további 90 nappal” szövegrész helyébe az „e törvény eltérő rendelkezése hiányában
további 90 nappal”
szöveg lép.
24.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. § (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelelő olyan személlyel, aki beosztása alapján
külön törvény szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül, hivatásos
szolgálati viszony akkor létesíthető, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a hivatásos
szolgálati viszony létesítéséhez
a)	hozzájárult vagy
b)	a hozzájárulást megtagadta, de a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv
vagy testület a hivatásos szolgálati viszony létesítését jóváhagyta.”
(2)	A Hszt. 56. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
,g) a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a szolgálati viszony létrehozására vonatkozó
hozzájárulását visszavonta és a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy
testület a hivatásos szolgálati viszony fenntartását nem hagyta jóvá.”
(3)	A Hszt. a 115/A. § (6) bekezdésében a „b) vagy e) pontja alapján” szövegrész helyébe a
,,b), e) vagy g) pontja alapján” szöveg lép.
(4)	Hatályát veszti a Hszt.
a)	37. § (1) bekezdés e) pontja,
b)	az 56. § (2) bekezdés a) pontjából a „ , illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági
szempontból” szövegrész.
25.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (3) és (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„(3) A külön törvény alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati
jogviszony csak azzal létesíthető, akivel a jogviszony létesítéséhez a nemzetbiztonsági
ellenőrzést végző szerv
a)	hozzájárult vagy
b)	a hozzájárulást megtagadta, de a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv
vagy testület a hivatásos szolgálati jogviszony létesítését jóváhagyta.
(4)	Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a kormányzati szolgálati jogviszony
létesítéséhez szükséges hozzájárulást megtagadta vagy fennálló kormányzati szolgálati
jogviszony esetén a hozzájárulását visszavonta és a külön törvény szerint arra feljogosított
személy, szerv vagy testület a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését, illetve
fenntartását non hagyta jóvá, az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt
létesíteni szándékozó személy, illetve a kormánytisztviselő részére más, fontos és bizalmas
munkakörnek nem minősülő munkakört ajánlhat fel. Felajánlható munkakör hiányában, vagy
ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a
kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadja el, kormányzati szolgálati jogviszony
nem létesíthető, illetve a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell
szüntetni. A kormányzati szolgálati jogviszonynak ezen okból történő megszüntetése esetén a
kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és
jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.”
26.	§
(1)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.)
10.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett - a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvényben meghatározott - nemzetbiztonsági ellenőrzésének (a
továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés) lefolytatása szükséges. A minősített adat
felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már
kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár
fel. A személyi biztonsági tanúsítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes.”
(2)	A Mavtv. 22. § (1) bekezdés ae) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzeti biztonsági felügyelet a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához a kővetkező
adatokat kezeli:
a)	az érintett személy)
ae) nemzetbiztonsági ellenőrzése során kitöltött biztonsági kérdőívben és a nemzetbiztonsági
ellenőrzést végző szerv hozzájárulásában foglalt adatai,”
27.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)	Ez a törvény a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
16
28. §
Hatályát veszti
a)	az Nbtv.71/A. - 71/D. §-a, valamint
b)	az Nbtv. 3. számú melléklete.
29. §
Az 1-18. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1.	számú melléklet
„2. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez
BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek biztonsági ellenőrzéséhez
I. Általános személyi adatok	
1.	Családi és utóneve:
2.	Születési neve:
3.	Születési helye, év, hó, nap:
4.	Anyja neve:
5.	Személyi igazolvány száma:
6.	Elérhetőségei (telefonszáma, e-mail címe):
II. Állampolgársági adatok	
1.	Jelenlegi állampolgársága:
17
2.	Korábbi állampolgársága (állam, időpont megjelölése, okmány száma):
3.	Külföldi, illetve kettős állampolgárság esetén:
4.	itt-tartózkodásának kezdete:
5.	jogcíme, státusa:
6.	tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése:
7.	útlevelének száma:
8.	letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése:
9.	honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése:
III. Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok	
1.	Családi állapota: nős, nőtlen, féijezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy (a megfelelő kifejezés aláhúzandó)
2.	Jelenlegi házastársának, élettársának
3.	családi és utóneve:
4.	születési neve:
5.	születési helye, év, hó, nap:
6.	anyja neve:
7.	állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):
8.	foglalkozása, munkaköre:
9.	munkahelye neve, címe:
18
10.	Gyermekeinek személyi adatai:	
11.	családi és utóneve:	
12.	születési neve:	
13.	születési helye, év, hó, nap:	
14.	anyja neve:	
15.	állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):	
16.	foglalkozása, munkaköre:	
17.	munkahelye neve, címe	
18.	Az előzőekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élő 18 év feletti személyek adatai:	
19.	családi és utóneve:	
20.	születési neve:	
21.	születési helye, év, hó, nap:	
22.	anyja neve:	
23.	állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):	
24.	foglalkozása, munkaköre:	
25.	munkahelye neve, címe:	
26.	Önnek és házastársának/élettársának külföldön élő hozzátartozói:	
27.	családi és utóneve:	
28.	születési helye, év, hó, nap:	
19
29.	lakcíme:	
30.	foglalkozása, munkahelye:	
31.	állampolgársága:	
32.	rokoni foka:	
IV. Lakcímének, tartózkodási helyének adatai		
1.	Lakóhelye:	
2.	Tartózkodási helye:	
3.	Előző lakóhelyei és tartózkodási helyei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott (15 évre visszamenőleg):	
4.	Amennyiben 6 hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit és külföldi tartózkodásának okát (15 évre visszamenőleg):	
V. Iskolai végzettségére vonatkozó adatai		
1.	Középiskolai tanulmányaitól kezdve sorolja fel azokat az oktatási intézményeket, melynek tanulója, hallgatója volt (oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte):	
2.	Külföldön folytatott tanulmányok esetében az oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte:	
3.	Tudományos fokozata (hol szerezte, mikor, milyen témakörben):	
4.	Szakmai, tudományos publikációi (cím, megjelenési hely, idő, témakör):	
5.	Idegen nyelv ismerete, szintje:	
VI. Foglalkozásával kapcsolatos adatok		
1.	Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe:	
2.	Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei - időpont megjelölésével (15 évre visszamenőleg) - munkáltatóinak megnevezése, címe:	
20
VII. Katonai adatok	
1.	Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége):
VIII. Az Ön, házas- illetve élettársa jövedelmi viszonyaival, anyag! helyzetével összefüggő adatok	
1.	Főfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme:
2.	Főfoglalkozásán kívüli éves bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai:
3.	Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, pénzügyi kötelezettségei 5 évre visszamenőleg:
4.	Rendelkeznek-e érdekeltséggel hazai cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetben:
5.	a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe, tevékenységi köre:
6.	Érdekeltség jellege (tulajdonos, résztulajdonos, vezető testület tagja, felügyelő bizottsági tag, stb.)
7.	Van-e hivatalos kapcsolatuk külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezettel, az együttműködés/kapcsolat jellege:
8.	a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe:
9.	tevékenységi köre:
10.	cégbejegyzés helye.
11.	Az elmúlt 15 év során folyt-e személyük vagy vállalkozásaikkal szemben végrehajtási eljárás? („igen” válasz esetén részletezze, mikor, miért, elrendelő bíróság, hatóság megnevezése):
IX. Önnek, valamint az Önnel közős háztartásban élő hozzátartozója:
1.	Tulajdonában álló ingatlanok
2.	címe és helyrajzi száma:
21
3.	alapterülete:
4.	tulajdoni hányad:
5.	a szerzés ideje és jogcíme:
6.	Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok
7.	gépjárművek (típus, rendszám):
8.	védett műalkotás, védett gyűjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám):
9.	egyéb ingóság (megnevezés, a szerzés ideje és jogcíme):
10.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 34. pontja szerinti értékpapírban elhelyezett megtakarításának
11.	megnevezése:
12.	sorozatszáma:
13.	összege:
14.	A Ptk. szerinti betét- vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése
15.	a hitelintézet neve:
16.	számlaszáma vagy a betétkönyv száma:
17.	összege:
18.	Belföldi vagy külföldön bejegyzett pénzintézettel szemben fennálló tartozásai
19.	a pénzintézet neve:
20.	számlaszáma:
21.	összege.
22.	Külföldről származó jövedelme
22
23.	jövedelem forrása:
24.	jövedelem nagysága:
25.	jövedelem jogcíme:
26.	jövedelemszerzés ideje:
X. Büntető- és szabálysértési eljárások adatai	
1.	Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés időpontjának feltüntetésével):
2.	Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 5 éven belül olyan szabálysértési vagy fegyelmi eljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével):
3.	Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
XI. Speciális adatok	
1.	Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie („igen” válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját):
2.	Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerző szolgálat jelenlétére enged következtetni (kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet), ha igen kérjük fejtse ki részletesen:
XII. Ön, illetve házas- vagy élettársa:	
1.	Milyen nagyságrendű magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal? Nevezze meg a legfontosabb kapcsolataikat, maximum 15 főt:
2.	családi és utóneve:
3.	születési helye, év, hó, nap:
23
4.	lakcíme:
5.	foglalkozása, munkahelye:
6.	állampolgársága:
7.	kapcsolat jellege, rövid jellemzése:
8.	Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint külföldi hírszerző szolgálat vagy annak fedőszerve munkatársa vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)
9.	Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben:
10.	szenvedett-e alkoholfüggőségben:
11.	volt-e alkoholelvonó kúrán:
12.	Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e, előállított-e kábítószert vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát:
13.	Van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is):
14.	Áll, illetőleg állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadó vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő szervezettel, mozgalommal, csoporttal, stb. (ha igen, akkor fejtse ki részletesen):
15.	A fentieken kívül ismert-e Ön előtt olyan körülmény (kockázati tényező), melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. kompromittálásra, zsarolásra alapot adó információk):
16.	Megnevezhet referenciaszemélyeket (legfeljebb 3 főt), akik Önről tárgyilagos véleményt tudnak adni és akikkel sem rokoni, sem függőségi viszonyban nem áll:
17.	név, cím, telefon:
18.	mióta ismerik egymást:
XHI. BIZTONSÁGI NYILATKOZAT
Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
24
Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a
nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében személyemet érintően adatot gyűjtsön és a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállásának tartama alatt az e
jogviszony létesítéséhez, fenntartásához szükséges biztonsági feltételek meglétét bármikor
ellenőrizze. Tudomásul veszem, hogy amennyiben az adat más módon nem szerezhető be, a
nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat személyemet érintően titkos
információgyűjtést is folytathat.
A kérdőívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy
hozzátartozómat nem vagyok köteles bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével
vádolni.
Kelt, ....,201...
aláírás, cím
XIV. Házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs, közös háztartásban élő
nagykorú hozzátartozó nyilatkozata
Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, velem közös háztartásban élő
nagykorú hozzátartozóm nemzetbiztonsági ellenőrzése - beleértve az adatváltozással
kapcsolatos ellenőrzést is - személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adat
más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági
szolgálat titkos információgyűjtést is folytathat.
Kelt,...., 201...
aláírás, cím” .
25
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a
továbbiakban: Nbtv.) nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseinek teljes körű
módosításával a nemzetbiztonsági ellenőrzés koncepcionális jellegű átalakítását célozza. A
nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerszintű megújítását az Nbtv. hatálybalépése óta eltelt
időszak tapasztalatai indokolják.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszere a hatályos Nbtv. szerint:
A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre
jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek, továbbá a minősített adatot kezelő
szervvel közreműködő személyek esetében megállapíthatóak-e olyan kockázati tényezők,
amelyek felhasználásával e személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve
támadhatóvá válhat.
A fontos és bizalmas munkaköröket törvényi szinten a hatályos Nbtv. 2. sz. melléklete
határozza meg. A 2. számú melléklet 1-17., valamint 18/A. pontjában tisztség, illetve
munkakör szerint azonosítható módon (kiemelt beosztások, pl. miniszter, helyettes
államtitkár, minisztériumi főosztályvezető, stb.) tartalmazza azon munkaköröket, amelynek
betöltése esetén „C” típusú ellenőrzés lefolytatása szükséges. A 18. pontban meghatározott
személyi körből az illetékes miniszter által kiadott rendelet határozza meg, hogy a miniszter
irányítása, felügyelete alá tartozó szervnél mely munkakörök betöltői esetén szükséges „A”,
„B”, „C” típusú ellenőrzés, attól függően, hogy az érintett milyen szintű minősített adatot
ismer meg;
A 19. pontban meghatározott személyi körből minősített adatot kezelő szerv vezetője által
belső normában (pl. vezérigazgatói utasítás) meghatározott, a szerven belüli azon
munkakörök betöltői szerepelnek, amelyekhez legalább „Bizalmas” minősítésű adat
megismerése szükséges. Az ellenőrzési szint „A”, „B”, „C” attól függően, hogy az érintett
milyen szintű minősített adatot ismer meg.
A törvényben tisztség, illetve munkakör szerint nem azonosítható személyi kör
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonása tehát titokvédelmi érintettségükkel függ össze. A
törvény meghatározza azok körét, akiket titokvédelmi érintettségüktől függetlenül mentesíti a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alól.
Jelenleg nem kell nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatni a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, az Alkotmánybíróság tagjai, az Országgyűlés elnöke, a Kúria elnöke, az
Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, bíró, amennyiben az ügyelosztási rend
szerint kiosztott ügyek elbírálásához szükséges rendelkezési jogosultságokat gyakorolja,
büntetőeljárás során az eljárást folytató, illetve az eljárásban részt vevő ügyész, a
büntetőeljárásban kirendelt vagy bevont igazságügyi szakértő, országgyűlési képviselő, az
Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és az önkormányzati képviselő
(kivéve a Nemzetbiztonsági Bizottság, Honvédelmi és Rendészeti Bizottság, parlamenti eseti
vagy vizsgálóbizottság tagja) esetében még akkor sem, ha minősített adatot kell
megismerniük.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés folyamata
A nemzetbiztonsági ellenőrzés az ellenőrzés kezdeményezés alapján indul, az ellenőrzést
legalább ötévente kezdeményezni kell.
26
A kezdeményezésre jogosultak köre:
1.	Az Nbtv. 2. sz. melléklet 1-17., valamint 18/A. felsoroltak esetén az Nbtv-ben
meghatározott személy (pl. minisztériumi főosztályvezető: miniszter)
2.	miniszteri rendeletben meghatározott személyek esetén a miniszter
3.	minősített adatot kezelő szerv vezetőjének normájában meghatározott személy: a
minősített adatot kezelő szerv vezetője (vezérigazgatói utasítás: vezérigazgató)
A kezdeményezés a kérdőív kitöltésével és annak, valamint az írásos kezdeményező levélnek
az illetékes szolgálatot irányító miniszterhez történő megküldésével történik.
A hatályos szabályozás három ellenőrzési szintet és ahhoz kapcsolódó háromféle kérdőívet
határoz meg, attól függően, hogy az adott fontos és bizalmas munkakörben milyen szintű
minősített adatot ismernek meg (bizalmas: A, titkos: B, szigorúan titkos: C).
A kérdőívet a kezdeményező tölteti ki az érintettel. Amennyiben az érintett a kérdőívet nem
tölti ki, vagy nem járul hozzá az ellenőrzéshez, nem foglalkoztatható fontos és bizalmas
munkakörben.
Az illetékes miniszter az ellenőrzést a kezdeményezés alapján elrendeli és megküldi a
kérdőívet az ellenőrzést lefolytató szolgálatnak, amely azt a következő határidőn belül végzi
el:
-	„A”: 30 nap
-	„B”: 45 nap
-	„C”: 60 nap
Az ellenőrzés egy ízben 30 nappal meghosszabbítható és lehetőség van (kockázatra utaló
körülmények esetén) magasabb ellenőrzési szintre („A”-ról „B”-re, „B”-ről ,,C”-re) áttérni.
Lehetőség van továbbá az ellenőrzés szüneteltetésére és megszüntetésére, ha törvényes oka
megszűnt.
Az ellenőrzést az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat hajtja végre (Alkotmányvédelmi
Hivatal: saját állomány és közreműködők, valamint minden egyéb fontos és bizalmas
munkakör a társ nemzetbiztonsági szolgálatok állományának kivételével, Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat: saját állomány és közreműködők, Információs Hivatal: saját állomány és
közreműködők, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat: saját állomány és közreműködők).
Az ellenőrzés alapvetően a kérdőívben megadott adatokból indul, de nem korlátozódik azok
ellenőrzésére, a szolgálat a ki nem töltött kérdések tekintetében is elvégzi az ellenőrzést.
A végrehajtás során alkalmazható eszközök:
1.	adattári ellenőrzés
2.	az érintett meghallgatása
3.	munkahelyi vezető meghallgatása
4.	valamennyi külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtő eszköz használata,
5.	kizárólag a C típusú ellenőrzés esetén külső engedélyhez kötött titkos
információgyűjtő eszközhasználata.
27
Az ellenőrzés eredménye alapján az eljáró szolgálat szakvéleményt készít, amelyet megküld
az elrendelő miniszternek ellenjegyzésre. A miniszter az ellenjegyzést követően megküldi a
kezdeményezőnek és felhívja, hogy tájékoztassa az érintettet. Az érintettel a
szakvéleményben foglaltakat - nem magát a szakvéleményt, a bűncselekmény elkövetésére
utaló körülmények kivételével - a kezdeményező ismerteti.
A kezdeményező a szakvéleményhez nincs kötve, mérlegelési jogkörben dönt arról, hogy az
esetlegesen megállapított nemzetbiztonsági kockázat tényét figyelembe veszi-e vagy sem.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja, hogy fontos és bizalmas munkakört ne tölthessen be
olyan személy, akivel szemben nemzetbiztonsági kockázat állapítható meg, ennek pedig
formai előfeltétele, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést az érintettre vonatkozóan lefolytassák
és a szakvéleményt a nemzetbiztonsági szolgálat kiállítsa. Ennek ellenére sem az Nbtv., sem
egyes olyan foglalkoztatási törvények (a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény), amelyek a
jogviszony létesítése, megszüntetése körében rendelkezést tartalmaznak a nemzetbiztonsági
ellenőrzésről, nem szabályozzák egyértelműen, hogy fontos és bizalmas munkakörbe
kinevezhető legyen az érintett a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása előtt. A hivatkozott
törvények a fontos és bizalmas munkaköröknél a kinevezés előfeltételeként a
nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő alávetési nyilatkozatot és magát az ellenőrzés
kezdeményezését határozzák meg.
Az ellenőrzés alapján készült szakvélemény ellen az érintett a miniszternél panasszal élhet A
miniszter a panaszt 30 napon belül bírálja el, amely határidő 30 nappal meghosszabbítható.
Az elutasító miniszteri döntés ellen további panasznak van helye a Nemzetbiztonsági
Bizottságnál.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés hatályos szabályozás szerinti konstrukciója tehát arra irányul,
hogy egy adott időpontban (a jogviszony létesítésekor, vagy az ötévenkénti újraellenőrzés
alkalmával) megállapítható-e nemzetbiztonsági kockázat.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés új modellje
A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők köre tartalmilag megegyezik a hatályos
szabályozással, azonban az államszervezetben bekövetkezett szervezeti változások
figyelembe vételével teremti meg az ellenőrzés új koncepcióját. A nemzetbiztonsági
ellenőrzés nem kapcsolódik a fontos és bizalmas munkakörhöz, hanem a törvény
meghatározza a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét. Ez az új szabályozás
szerint is kétféle módon történik; egyrészt a törvény felsorolja az e körbe tartozó tisztségek,
munkakörök betöltőit, másrészt a titokvédelmi érintettségük alapján a kormányzati irányítás
alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak esetén kormányrendeletben, a kormányzati irányítás
alatt nem álló körben közjogi szervezetszábályozó eszközben, vagy munkáltatói utasításban
rendeli meghatározni a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső egyes munkaviszonyokat,
beosztásokat.
Az újraszabályozott nemzetbiztonsági ellenőrzés koncepcionális követelménye szerint
biztosítani kell annak vizsgálati lehetőségét, hogy az érintett a munkakör betöltése alatt
folyamatosan megfelel-e a biztonsági feltételeknek. Ennek teljesítése érdekében a
törvényjavaslat bevezeti a folyamatos ellenőrzés intézményét. További új elem, hogy a
nemzetbiztonsági ellenőrzés egységessé válik, amelyhez egy biztonsági kérdőív kapcsolódik,
amely adattartalmát tekintve többségében a korábbi C típusú kérdőív adatkörét tartalmazza.
28
A nemzetbiztonsági ellenőrzést a törvény meghatározott, kezdeményezésre jogosult
intézkedésére indul, aki az ellenőrzött által kitöltött kérdőívet megküldi a nemzetbiztonsági
ellenőrzést lefolytató, hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatnak.
A jelölt esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést főszabály szerint a foglalkoztató szerv
vezetője, vagy a jogviszony létesítője kezdeményezi.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásának két „lépcsője”
-	Első lépcső: teljes körű adattári ellenőrzés a kérdőív alapján, valamint titkos
információgyűjtés folytatható. Az eljárás határideje 45 napra rövidül.
-	Második lépcső: a jogviszony fennállása alatt (folyamatos ellenőrzés) a biztonsági
feltételek bármikor vizsgálhatók, minden törvényes eszközzel és amennyiben kockázati
tényező merül fel, a hozzájárulás bármikor visszavonható. Ennek során is alkalmazható a
titkos információgyűjtés valamennyi eszköze és módszere azzal a korlátozással, hogy a titkos
információgyűjtés külső engedélyhez kötött eszközeit és módszereit ugyanazon
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában naptári évenként legfeljebb két
ízben, alkalmanként legfeljebb 30 napig alkalmazhatja a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző
szerv.
A törvényjavaslat meghatározott körben (miniszter, az államtitkár, a Bizottságba jelölt, és a
abba megválasztott országgyűlési képviselő, valamint a miniszteri kabinet vezetője, politikai
tanácsadó) kizáija a folyamatos ellenőrzést, esetükben csak az első, adattári ellenőrzés
folytatható le.
Ajelölt a kérdőív kitöltésekor írásban hozzájárulását adja, hogy a jogviszonya fennállása alatt
az ellenőrzés bármikor megismételhető és ennek során, az úgynevezett második lépcsőben
már a titkos információgyűjtés eszközei is alkalmazhatóak.
A folyamatos ellenőrzés azt jelenti, hogy akár az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági
szolgálat, akár a munkáltató, vagy a jogviszony létesítője bármikor, az érintett értesítése
nélkül dönthet úgy, hogy az érintett esetében a kockázati tényezőket újra szükséges
ellenőrizni. A nemzetbiztonsági szolgálat saját döntése alapján ezt megteheti, míg a
munkáltató, illetve a jogviszony létesítője erre a nemzetbiztonsági szolgálatot felhívhatja.
A kezdeményező - a nemzetbiztonsági ellenőrzés minél hatékonyabb biztosítása érdekében -
köteles tájékoztatni a nemzetbiztonsági szolgálatot minden olyan adatról, információról vagy
tényről, amely arra enged következtetni, hogy az érintettel szemben kockázat merült fel, így
különösen köteles megküldeni minden, az érintettel kapcsolatos panaszt és bejelentést a
nemzetbiztonsági ellenőrzést végezni jogosult nemzetbiztonsági szolgálat számára is.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a kezdeményező felé bejelentési kötelezettség
terheli, amennyiben a biztonsági feltételek tekintetében a kérdőíven szereplő, releváns adatai
lényegesen megváltoznának. Amennyiben az érintett a bejelentési kötelezettségét lényeges
adatok tekintetében mulasztja el, úgy ez kockázati tényezőnek minősül esetében. A lényeges
adatok körének meghatározására, és a bejelentés rendjének megállapítására a törvény
felhatalmazást biztosít a Kormány számára.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során a nemzetbiztonsági szolgálat a
meghatározott titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerint jár el, az ellenőrzés
során valamennyi külső engedélyhez kötött és nem kötött titkos információgyűjtő eszközt és
módszert alkalmazhat, ahogyan azt a hatályos szabályozás is biztosítja.
A nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek akár az első lépcsőjében, akár
a második lépcsőjében feltárhat kockázati tényezőket. Amennyiben erre kerül sor, a
következőket teheti:
Ha nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, akkor a hozzájárulást megtagadja, vagy a
korábban adott hozzájárulást visszavonja, és erről tájékoztatja a kezdeményezőt, aki ez
alapján - főszabályként - nem létesíthet jogviszonyt, illetve a fennálló jogviszonyt köteles
megszűntetni.
A jövőben tehát nem tartozik a munkáltató mérlegelési jogkörébe a nemzetbiztonsági
ellenőrzés eredményének felhasználása. Ugyanakkor a törvényjavaslat lehetőséget teremt
arra, hogy a törvényben meghatározott személy, szerv vagy testület (jellemzően a
kezdeményező „felettes szerve”), hozzájáruljon a jogviszony létesítéséhez a szolgálat
hozzájárulásának hiányában is. Ehhez kapcsolódó rendelkezés, amely szerint a felmentési
lehetőség alkalmazható a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása előtt jogviszony létesítése
érdekében is.
A nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban tájékoztatja a
Nemzeti Védelmi Szolgálatot, ha a feltárt körülmények annak védett állományába tartozó
szerv esetén a Nemzeti Védelmi Szolgálat intézkedését indokolhatják.
Jogorvoslat
Az egyszintű jogorvoslat alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony
létesítéséhez szükséges hozzájárulás megtagadása, valamint a hozzájárulás visszavonása
esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a hozzájárulás megtagadásáról vagy
visszavonásáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági
ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján panasszal élhet a
miniszternél. A főigazgató saját hatáskörben teljesítheti a panaszban foglalt kérelmet, ha az
abban foglaltakat alaposnak tálálja, egyébként döntésre felterjeszti a miniszternek.
A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy
ízben 30 nappal meghosszabbítható.
A miniszter az alaptalan panaszt elutasítja a hozzájárulás megtagadásának, illetve
visszavonásának hatályban tartása mellett, vagy a panasznak helyt ad és
a)	a hozzájárulás megtagadását hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést
lefolytató nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi vagy
b)	a hozzájárulás visszavonását hatályon kívül helyezi.
A miniszternek a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai ellen benyújtott panasszal
kapcsolatos döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
A hatályos rendszer bemutatásakor jelzett szabályozási bizonytalanság miatt a törvényjavaslat
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
módosítására irányuló olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az e körbe tartozó
(érintett) foglalkoztatási jogviszonyok létesítésekor a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása
előfeltételként kerül meghatározásra. A törvényjavaslat módosító rendelkezéseket tartalmaz
továbbá a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényre vonatkozóan, amelynek
rendszere a jelenlegi háromszintű nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kapcsolódik.
30
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-4. §-hoz:
A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos
feladatkörét pontosítja.
5.	§-hoz:
A Nemzetbiztonsági Bizottság tagjai ellenőrzésének szabályait határozza meg, utalva
arra, hogy esetükben nem alkalmazható a folyamatos ellenőrzés. Az Nbtv. 17. § (2)
bekezdése alapján a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságra a Nemzetbiztonsági
Bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.
6.	§-hoz:
Meghatározza a folyamatos ellenőrzés követelményét a nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagjaira nézve.
7.	§-hoz:
A hatályos törvény szerint csak a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjai esetén feltétele a szolgálati jogviszony létesítésének, hogy a nemzetbiztonsági
ellenőrzés kockázati tényezőt személyükre nézve ne tárjon fel. Indokolt a szolgálatok
kormánytisztviselői és közalkalmazotti állományára vonatkozóan is e követelmény
előírása, illetve annak rögzítése, hogy a törvényben meghatározott felmentési
lehetőség esetükben nem alkalmazható.
8.	§-hoz:
Meghatározza a nemzetbiztonsági ellenőrzés szempontjából releváns adatokra
vonatkozó bejelentési kötelezettséget.
9-12. §-hoz
A módosítás értelmében megváltozik a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó
rendelkezések terminológiája, valamint annak végrehajtási rendje, rendeltetése és
folyamata. A módosítás ebben az esetben is abból adódik, hogy a fontos és bizalmas
munkakör kifejezést felváltja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső fogalom.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja azon kockázati tényezők felderítése, amelyek
ellenséges szándékú kihasználásával a nemzet biztonsága szempontjából jelentős
tevékenységek, illetve az ilyen tevékenységeket folytató személyek támadhatóvá,
jogellenes céllal befolyásolhatóvá válhatnak.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését
kijelölésüket, megbízásukat, azaz a velük való jogviszony-létesítést megelőzően kell
kezdeményeznie a jogviszony létesítésére jogosult személynek.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés új rendszerét érintő legfontosabb változás, hogy a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy e jogviszonyának fennállása alatt
folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll. Garanciális szabály, hogy a
nemzetbiztonsági ellenőrzés csak az érintett előzetes írásbeli hozzájárulásával
végezhető el, továbbá - bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez
31
kötött - titkos információgyűjtő eszköz vagy módszer pedig évente legfeljebb két
ízben, alkalmanként legfeljebb 30 napig alkalmazható. Ebben az esetben a 30 napos
határidő meghosszabbítására nincsen mód.
A módosítás meghatározza, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozó személyek
egyes csoportjaival kapcsolatban ki jogosult nemzetbiztonsági ellenőrzés
kezdeményezésére, illetve a hatályos szabályozásnak megfelelő személyi körben
meghatározza, hogy a titokvédelmi érintettségétől függetlenül, kivel szemben nem kell
kezdeményezni nemzetbiztonsági ellenőrzést. Másfelől a folyamatos nemzetbiztonsági
ellenőrzés általános követelménye alól kivételeket határoz meg.
Ha az érintett nem járul hozzá a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez, a nemzetbiztonsági
ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony vele nem hozható létre.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított nemzetbiztonsági kockázat alapján
a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv megtagadja vagy visszavonja a jogviszony
létesítéséhez történő hozzájárulását. Ugyanakkor a törvényjavaslat lehetőséget teremt
arra, hogy a törvényben meghatározott személy, szerv vagy testület (jellemzően a
kezdeményező „felettes szerve”), hozzájáruljon a jogviszony létesítéséhez a szolgálat
hozzájárulásának hiányában is. Ehhez kapcsolódó rendelkezés, amely szerint a
felmentési lehetőség alkalmazható a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása előtt
jogviszony létesítése érdekében.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyra jelölt az ellenőrzés
kezdeményezése előtt kitölti (az egységes) biztonsági kérdőívet, és írásban
hozzájárulását adja, hogy a jogviszonya fennállása alatt az ellenőrzés bármikor
megismételhető és ennek során, az úgynevezett második lépcsőben már a titkos
információgyűjtés eszközei is alkalmazhatóak.
13-15. §-hoz
A nemzetbiztonsági ellenőrzés két lépcsőben történik:
Az első lépcsőben (a jogviszony létesítése előtt) a biztonsági kérdőív adatait a
különféle adatnyilvántartásokkal veti össze a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá az
ellenőrzés során titkos információgyűjtést folytathat. Az eljárás határideje 45 nap.
Amennyiben nem merül fel kockázat, kiadásra kerül a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá
eső jogviszony létesítéséhez szükséges hozzájárulás.
A második lépcsőben (folyamatos ellenőrzés a jogviszony fennállásának teljes tartama
alatt) a biztonsági feltételek bármikor vizsgálhatóak, minden törvényes eszközzel és
amennyiben kockázat merül fel, a hozzájárulás bármikor visszavonható. Ennek során a
titkos információgyűjtés valamennyi eszköze és módszere - így a külső engedélyhez
kötött eszközök és módszerek is - alkalmazható, azzal a korlátozással, hogy a titkos
információgyűjtés külső engedélyhez kötött eszközeit és módszereit ugyanazon
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában naptári évenként
legfeljebb két ízben, alkalmanként legfeljebb 30 napig alkalmazhatja.
A törvényjavaslat meghatározott körben (miniszter, az államtitkár, a Bizottságba jelölt,
és a megválasztott országgyűlési képviselő, valamint a miniszteri kabinet vezetője,
stb.) kizáija a folyamatos ellenőrzést, esetükben csak az első lépcsőbe tartozó vizsgálat
folytatható.
32
A jogviszony fennállása alatt a kezdeményező az általa észlelt kockázatra utaló
körülményről tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot, amely azt kivizsgálja. Ha
megállapítja a kockázat fennálltát, a hozzájárulását visszavonja, ha a kockázatra utaló
körülmény a nemzetbiztonsági kockázat szintjét nem éri el, de olyan körülményről van
szó, amely a Nemzeti Védelmi Szolgálat (továbbiakban: NVSZ) eljárását indokolhatja,
annak védett állományába tartózó személy esetén értesíti az NVSZ-t.
16.	és 17. §-hoz
Az egyszintű jogorvoslat alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló
jogviszony létesítéséhez szükséges hozzájárulás megtagadása, valamint a hozzájárulás
visszavonása esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a hozzájárulás
megtagadásáról vagy visszavonásáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül
a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat föigazgatója
útján panasszal élhet a miniszternél. A főigazgató saját hatáskörben teljesítheti a
panaszban foglalt kérelmet, ha az abban foglaltakat alaposnak találja, egyébként
felteijeszti a miniszternek. A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt
kivizsgálja, ez a határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
A miniszternek a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai ellen benyújtott
panasszal kapcsolatos döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
A jogviszony létesítésével kapcsolatos hozzájárulásról (megtagadásról vagy
visszavonásról) a nemzetbiztonsági szolgálat a kezdeményezőt tájékoztatja, aki
megfelelő módon dokumentálva ad tájékoztatást az ellenőrzött személynek.
18.	§-hoz
A törvény értelmező rendelkezései között meghatározásra kerül a nemzetbiztonsági
ellenőrzés, a törvény hatálya alá eső foglalkoztatási jogviszony, illetve a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony.
19.	§-hoz
Az új típusú ellenőrzési rendszerre való átállás során a folyamatban lévő ellenőrzések
kezelésére, valamint a folyamatos ellenőrzésekre történő átállás érdekében megfelelő
átmeneti rendelkezések beépítése indokolt.
20-29. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések köre kiegészül a nemzetbiztonsági ellenőrzés
szempontjából lényeges adatok, illetve ezekben bekövetkezett változások bejelentési
rendjének tárgyában a Kormány számára adott felhatalmazással, valamint a korábban
miniszteri körbe utalt felhatalmazás a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső egye
jogviszonyok meghatározására a jövőben (a kormányzati irányítás alá tartozó
szerveknél) a Kormány szabályozási körébe tartozik.
A törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítására irányuló olyan
rendelkezéseket tartalmaz, amelyek elfogadása esetén az e körbe tartozó (érintett)
foglalkoztatási jogviszonyok létesítésekor a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása
előfeltételként kerül meghatározásra. Módosító rendelkezéseket tartalmaz továbbá a
33
minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényre vonatkozóan, amelynek
rendszere a jelenlegi háromszintű nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kapcsolódik.
A Hszt. módosítására vonatkozóan időközben az Országgyűléshez benyújtásra került a
T/9241. számú törvényjavaslat, amely tartalmazza a Javaslat által rögzített, a Hszt.
43/A. §-át érintő módosítást is, ezért szükséges ennek a Javaslatból történő kiiktatása.
Ugyanakkor a Hszt.-nek a jogviszony létesítésével, illetve megszüntetésével
kapcsolatos rendelkezéseit szükséges módosítani azzal összefüggésben, hogy a
nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása előtt jogviszony nem hozható létre, illetve a
jóváhagyás visszavonásának jogkövetkezménye a jogviszony megszüntetése. Mivel a
javasolt módosítások érintik a T/9241. számú törvényjavaslattal módosítani kívánt
rendelkezéseket is, ezért a koherencia zavar elkerülése érdekében a módosító javaslat
rendelkezései nem a hatályos törvényszöveghez, hanem a benyújtott törvényjavaslattal
megállapítandó új Hszt. rendelkezésekhez igazodva kerültek megállapításra.
A törvényjavaslat melléklete: A biztonsági kérdőív adattartalmát néhány
vonatkozásban bővíteni volt indokolt (elérhetőség, idegen nyelv ismerete), illetve
technikai jellegű javítás vált szükségessé.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 103. § (1)
bekezdése alapján „A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról”
szóló T/7961. számú törvényjavaslat következő, új változatát kívánom benyújtani.
Budapest, 2013. február 19.
Z1
fyf?
Dr. 'KÖfcsis Máté
Fidesz - Magyar polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Dr. Kocsis Máté, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja
-	T/10102. szám alatt, „A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak
megállapításáról” címmel,
törvényjavaslatot nyújtott be 2013. február 19-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - a javaslat előterjesztőjének hozzájárulásával -
előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványokhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2013. február 21.
Tisztelettel:
- '' /
^ Csampa Zsolt
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség