﻿Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány

2013.	évi... törvény
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról

1.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
1. §
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 95/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„95/A. § Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárásokért - ideértve a
szakhatósági eljárásokat, továbbá a bejelentéseket -, valamint igazgatási jellegű
szolgáltatásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
2.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
2. §
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) a következő 83.
§-sal egészül ki:
„83. § (1) Ha egy terület törvény erejénél fogva védett láp vagy szikes tó jogi jellegének
ingatlan-nyilvántartásbeli feljegyzésére nem a 26. § (3) bekezdése szerinti határozat alapján
került sor, és a természetvédelmi hatóság 2014. március 31-ig hivatalból meghozott döntése
alapján a terület egésze vagy annak egy része vonatkozásában a törvény erejénél fogva védett
láp vagy szikes tó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási feljegyzése nem felel meg a 23. § (3)
bekezdés d) vagy e) pontjában foglalt feltételeknek, a természetvédelmi hatóság hivatalból
kezdeményezi a jogi jelleg törlését az ingatlanügyi hatóságnál.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a természetvédelmi hatóság kikéri az igazgatóság
véleményét.”
3.	§
A Tvt. 85. § (2) bekezdés 21-24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„21. a barlangok közhiteles nyilvántartását, az ennek vezetésére jogosult szervet, a
nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját, a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatást, valamint a barlangok természeti állapotfelvételének és kezelési
tervük készítésének szabályait;
22.	azon barlangok körét, amelyek látogatásához az igazgatóság vagyonkezelői
hozzájárulása szükséges, továbbá a vagyonkezelői hozzájárulás kérelmezésének és
megadásának szabályait;
23.	a barlangok látogatásának, kutatásának, hasznosításának és a barlangi
búvármerülés, barlangi mentés szabályait, a barlang, barlangszakasz kiépítése körébe
tartozó műtárgyak és tevékenységek körét, a kiépítés szabályait, továbbá a
barlangokkal kapcsolatos engedélyezés szabályait;
24.	az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával látogatható barlangokban történő
túravezetés, a barlangi kutatás és barlangi búvármerülés képesítési feltételeit,
valamint a barlangi túravezető és barlangi kutatásvezető jogait és kötelezettségeit;”
4.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Hatályát veszti a Tvt. 83. §-a 2014. március 31-én.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A módosítás az ex lege lápok és szikes tavak vonatkozásában a jogbiztonság elvének
maradéktalan érvényre juttatása és a tulajdonhoz való alkotmányos jog garantálása érdekében
szükséges, míg a barlangokkal kapcsolatos szabályozás esetében az alacsonyabb szintű
részletszabályok előírásának lehetőségét teremti meg a felhatalmazó rendelkezések útján. A
javaslat célja, hogy legkésőbb 2014. március 31-ig helyreállítsa az érintett
ingatlantulajdonosok, használók számára a 2003. július 18-a előtt keletkezett, indokolatlan láp
és szikes tó jogi jelleg tény-feljegyzésekből fakadó potenciális hátrányokat, e jogi jellegek
ingatlan-nyilvántartásból való törlése által.
2001-ben jelent meg a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény erejénél fogva
védett lápok jegyzékéről szóló 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató, és a természet
védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló
8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató, amely alapul szolgált a lápi és szikes tavi jogi
jellegek ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetéséhez. A természet védelméről szóló 1996. évi
Lili. törvény (továbbiakban: Tvt.) 2003. július 18-tól hatályos módosítását követően az ex
lege védett lápi és szikes tavi jogi jelleg tényének ingatlan-nyilvántartási félj egyeztetése csak
a természetvédelmi hatóság egyedi, a védett természeti terület határvonalait megállapító
hatósági határozata alapján lehetséges.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat 1. §-a technikai jellegű szövegpontosítást tartalmaz; a környezet védelméről szóló
1995. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 95/A. §-a és illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. § (1) bekezdése közötti összhangot hivatott megteremteni.
A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis amíg az Itv. az igazgatási jellegű szolgáltatások
nyújtását általában véve intézmények esetén teszi lehetővé, addig a Kvt. ehhez képest szűkítő
szabályozást tartalmaz, mert a szolgáltatás nyújtását kizárólag hatóság esetén teszi lehetővé.
Erre tekintettel szükséges a Kvt. szabályainak az Itv.-hez igazítása.
A 2. §-hoz
A javaslat 2. §-a azokra az esetekre kíván megoldást kínálni, amikor - 2003. július 18-át
megelőzően - egyedi hatósági határozathozatal nélkül, úgy jegyeztek fel egyes ingatlanok
tulajdoni lapjaira láp vagy szikes tó jogi jelleget, hogy annak szakmai megalapozottsága nem
állt fenn. Tehát valamely adminisztratív hiba folytán olyan ingatlan tulajdoni lapjára került rá
a lápi vagy szikes tavi jogi jelleg, amely valójában nem volt láp vagy szikes tó, vagyis a
védettség indoka soha nem állt fenn.
Ezek a jogi jellegek indokolatlanul korlátozzák a tulajdonjogot, és sértik a jogbiztonság elvét,
így meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az ilyen korábbi, hibás tény-feljegyzések
törölhetőek legyenek az ingatlan-nyilvántartásból. Jelenleg nincs olyan jogszabály-alkotási
lehetőség, vagy hatósági aktus, amely alapján az indokolatlanul feljegyzett jogi jellegek
ingatlan-nyilvántartásból való törlése lehetővé válna.
Erre tekintettel szükséges megteremteni egy anyagi jogi felülvizsgálati, beavatkozási
lehetőséget a természetvédelmi hatóság számára, amely alapján olyan döntést hozhat, ami
alkalmas a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból való töröltetésének megalapozására. Az
anyagi jogi felülvizsgálat lehetőségét csak korlátozott ideig, 2014. március 31-ig (a módosítás
tervezett hatályba lépésétől számított kb. 1 év) szükséges fenntartani, ameddig a
természetvédelmi hatóság felelőssége, hogy a tudomására jutott valamennyi indokolatlan jogi
jelleg feljegyeztetés ügyében eljáijon és kezdeményezze azok törlését az ingatlan-
nyilvántartásból.
A 2003. július 18-át követően az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett, az ekkortól hatályos
Tvt. 26. § (2) bekezdése szerinti egyedi hatósági határozatokon alapuló jogi jellegek kapcsán
nem merül fel a vázolt probléma, hiszen ott a hatósági határozattal szemben már biztosított a
jogorvoslat lehetősége, és minden jogi jelleg feljegyzést hatósági helyszíni szemle előz meg.
A 3. §-hoz
A javaslat 3. §-ában foglalt rendelkezések a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok
látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló
miniszteri rendelet [13/1998. (V. 6.) KTM rendelet] megalkotására vonatkozó törvényi
felhatalmazásokat pontosítják, illetve egészítik ki a törvény és az ezen alapuló rendeleti
szabályozás közötti összhang megteremtése érdekében. A felhatalmazó rendelkezések célja
olyan részletszabályok (például: barlangi kutatás, mentés, búvármerülés, illetve ezek
képesítési feltételei, stb.) megalkotására való felhatalmazás megteremtése, amelyek
alacsonyabb szintű/jogszabályban való szabályozása kiemelt jelentőségű a barlangok
természetvédelmi szempontokat előtérbe helyező kezelésének, fenntartásának megvalósítása
során. A törvényi felhatalmazások hatályba lépését követően lehetséges a felsorolt
tárgykörökre vonatkozó részletes szabályozás megalkotása.
A 4. §-hoz
A javaslat 4. §-a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. A 4. § (2) bekezdése jelzi, hogy
a jogalkalmazó természetvédelmi hatóság feladata, hogy valamennyi olyan ügyet legkésőbb
2014.	március 31-ig jogerősen zárjon le hivatalból indult eljárásai során, amelyek szakmai
indokok hiányában történt ingatlan-nyilvántartási láp vagy szikes tó jogi jelleg
félj egyeztetést eredményeztek.
Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtom a
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2013. február 21.
Bartos Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség