﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
ÚJ VÁLTOZAT
a T/9522. számú törvényjavaslat helyett
T/10215. számú
törvényjavaslat
a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. február
201 . évi .... törvény
a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről
Az Országgyűlés a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének verseny semleges
szabályozásán, a tagi hozzájárulás mértékének megalapozott számításához szükséges belföldi
fogyasztás ellenőrzésén, a szabad forgalomba bocsátott, behozott és felhasznált kőolajtermékek
megjelölésén és ellenőrzésén, valamint a biztonsági készletek kőolajellátási válsághelyzetben
történő rendelkezésre állásának biztosításán keresztül, Magyarország folyamatos és biztonságos
energiaellátása, valamint a kőolajtermékek forgalmazásához kapcsolódó adók beszedése
hatékonyságának növelése érdekében az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel a
következő törvényt alkotja:
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	biztonsági kőolajkészlet: az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet C. melléklet 3.1. pont első bekezdésében meghatározott
nyersolajból és kőolajtermékekből álló, e törvény szerint kötelezően tárolandó készlet;
2.	biztonsági kőolajkészlet felszabadítására irányuló nemzetközi döntés: a Nemzetközi Energia
Ügynökség kormányzótanácsának döntése, amely a tagjai készleteinek felszabadításával, illetve
kiegészítő intézkedésekkel kőolajat vagy kőolajterméket tesz elérhetővé a piac számára;
3.	az ellátás súlyos zavara: az Európai Unió vagy valamely tagállam kőolaj- vagy kőolajtermék
ellátásának jelentős és hirtelen csökkenése függetlenül attól, hogy eredményezett-e biztonsági
kőolajkészlet felszabadítására irányuló nemzetközi döntést;
4.	fizikai hozzáférés: a kőolajkészlet kitárolása, szabad forgalomba hozatala, valamint a
felhasználók részére történő eljuttatása annak érdekében, hogy enyhítse vagy megoldja az
esetlegesen felmerülő ellátási problémákat, valamint lehetővé tegye a készletek karbantartásával,
frissítésével kapcsolatos feladatok ellátását;
5.	kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet: az a helyzet, amikor a behozatal belföldi
fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7%-ot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági
kőolajkészlet terhére elégíthető ki, továbbá az, amikor az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energia
Ügynökség válsághelyzeti intézkedéseket rendel el, így különösen a készletek felszabadítására
irányuló nemzetközi döntést hoz; a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása
következtében kialakuló helyzet nem minősül kőolaj - és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetnek.
2.	A biztonsági kőolajkészlet mértékének kiszámítása, a különleges kőolajkészlet képzése, a
biztonsági kőolajkészlet tárolása és felhasználása
2.	§ (1) Az 1. mellékletben meghatározott finomítói alapanyagok és kőolajtermékek (2) bekezdés
szerinti időszakban behozott átlagos napi nettó mennyisége alapján az e törvényben meghatározott
módon és mértékben biztonsági kőolajkészletet kell létrehozni és fenntartani.
(2)	Az átlagos napi nettó behozatalt
1
a)	a január 1-jétől március 31-ig tartó időszak vonatkozásában a tárgyévet megelőző utolsó előtti
naptári év,
b)	az április 1-jétől december 31-ig tartó időszak vonatkozásában a tárgyévet megelőző év (a
továbbiakban: referencia év)
figyelembevételével kell számítani.
(3) Az átlagos napi nettó behozatal mértékét a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a
továbbiakban: Szövetség) minden év március 31-ig, az 1. mellékletben meghatározott számítási
módszer alkalmazásával számítja ki.
3.	§ (1) A biztonsági kőolajkészletet a Szövetség a 2. mellékletben meghatározott nyersolajból és
kőolajtermékekből, az ott meghatározott módon, a (2) és (3) bekezdésre figyelemmel képezi.
(2)	A tárolt biztonsági kőolajkészlet összetételének meghatározásakor tekintettel kell lenni
Magyarország energiaellátásának biztonságára, kőolajimport-függőségére, valamint figyelembe kell
venni a hazai kőolaj -termelési és -feldolgozási, valamint termékfogyasztási mutatókat.
(3)	A biztonsági kőolajkészlet legalább egyharmadát a 2. melléklet 1. pont b)-f) alpontja szerinti
kőolajtermékekből kell képezni, kivéve, ha a Szövetség igazgatótanácsa (a továbbiakban:
igazgatótanács) különleges kőolajkészlet képzéséről dönt.
(4)	A biztonsági kőolajkészlet mértékének minden év augusztus 1-jétől a következő év március
31-ig meg kell felelnie legalább 90 napi, a 2. § (2) és (3) bekezdése szerint számított átlagos napi
nettó behozatalnak.
(5)	Az átlagos napi nettó behozatal 90 napi mennyiségét meghaladó készletet - az igazgatótanács
döntése esetén - a tárgyév során értékesíteni lehet, figyelemmel a készletezési kötelezettség várható
alakulására. Az értékesítés nem zavarhatja meg a piac működését. Ha az igazgatótanács az
értékesítésről dönt, a Szövetség az értékesítést honlapján meghirdeti.
(6)	A biztonsági kőolajkészlet a Szövetség tulajdonában áll.
(7)	A biztonsági kőolajkészlet kitárolására kizárólag a Szövetség előzetes írásbeli engedélyével
kerülhet sor.
4.	§ (1) A Szövetség - az igazgatótanács döntése esetén - különleges kőolajkészlet képzésére
jogosult. A különleges kőolajkészletet a 3. melléklet szerinti módon, mértékben és az ott
meghatározott kőolajtermékekből lehet képezni.
(2)	Az a készlet, amely mind a biztonsági, mind a különleges kőolajkészletre e törvényben
megállapított feltételeknek megfelel, mindkét készletbe beszámítható.
5.	§ (1) A Szövetség a biztonsági és a különleges kőolajkészletről elkülönült, naprakész
nyilvántartást vezet és a nyilvántartásban foglalt adatokat az adatrögzítésétől számított 5 évig
megőrzi.
(2)	A nyilvántartás tartalmazza
a)	a tároló helyét,
b)	a készlet mennyiségét,
c)	a készletet alkotó nyersolaj és kőolajtermékek megnevezését.
(3)	A nyilvántartásba az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bármikor
betekinthet.
6.	§ A biztonsági és a különleges kőolajkészletre zálogjog nem alapítható.
7.	§ A biztonsági kőolajkészletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a
biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan tárolótérben
kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy
a)	a kőolajkészlet minőségét megőrizze,
2
b)	a kőolajkészlet rendelkezésre állását, és ellenőrzését bármely időpontban biztosítsa,
c)	a kőolajkészlethez való fizikai hozzáférést, ki- és betárolását - a készletezési, illetve a készlet
felszabadítási feladatok ellátása érdekében - lehetővé tegye.
8.	§ (1) A Szövetség a biztonsági kőolajkészletet és a különleges kőolajkészletet az Európai Unió
más tagállamának területén kormányközi megállapodás esetén tárolhatja. Az Európai Unió más
tagállamának készletezésre kötelezettje biztonsági kőolajkészletet tárolhat Magyarország területén.
(2)	Ha az Európai Unió más tagállamának készletezésre kötelezettje Magyarország területén
biztonsági kőolajkészletet tárol, e készlet felett mindenkor e készletezésre kötelezett jogosult
rendelkezni.
(3)	Ha valamely belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság (a továbbiakban: gazdasági szereplő) az Európai Unió más tagállamának készletezésre
kötelezettje részére belföldön biztonsági vagy különleges kőolajkészletet kíván tárolni, a szerződés
létrejöttéhez a miniszter jóváhagyása szükséges.
(4)	A Szövetség honlapján kőolajtermék-kategóriánként tájékoztatást tesz közzé a szabad tárolói
kapacitásokról és a kapacitások lekötésének feltételeiről.
(5)	Ha a készletezésre az Európai Unió más tagállamából érkező megbízás alapján kerül sor, a
megbízott a megbízást nem ruházhatja át.
9.	§ (1) Ha a kőolaj- és kőolajtermék ellátás és a fogyasztás egyensúlya felbomlik és a
felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, a miniszter rendeletében az egyensúly
helyreállításához szükséges és azzal arányos mértékű, fogyasztást korlátozó intézkedéseket
rendelhet el.
(2)	A biztonsági kőolajkészletet az ellátás súlyos zavara esetén, és kőolaj- és kőolajtermék-ellátási
válsághelyzetben vagy tüzelőanyag (tüzelőolaj, fűtőolaj, földgáz) ellátási nehézség esetén a
miniszter rendelete alapján szabad felhasználni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti rendeletben meg kell határozni:
a)	a felhasználásra engedélyezett kőolaj, kőolajtermék megnevezését és mennyiségét,
b)	a felhasznált készletek visszapótlásának határidejét, termékek szerinti összetételét.
(4)	A (2) bekezdés szerinti rendeletben a miniszter
a)	meghatározhatja a felhasználás célját,
b)	meghatározhatja a felhasználás ütemét,
c)	az ország működését biztosító felhasználók részére a felszabadított biztonsági készlethez
elsőbbségi hozzáférést engedhet,
d)	fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendelhet el,
e)	a kőolajfinomítóval rendelkező gazdálkodó szervezetek részére előírhatja a felhasználásra
felszabadított készlet bérfeldolgozásának legkisebb hozamát és ütemezését.
(5)	A (2) bekezdés alapján felhasználásra engedélyezett készleteket - a rendeletben előírt módon
és feltételek szerint - a Szövetség értékesíti.
(6)	A kőolajat és a kőolajtermékeket olyan áron kell értékesíteni, hogy az fedezetet nyújtson a
készlet visszapótlásának várható költségeire.
(7)	A miniszter a biztonsági kőolajkészletből történő felhasználás előírása esetén haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a Nemzetközi Energia
Programról szóló, Párizsban, 1974. november 18-án kelt Egyezmény és annak Jegyzőkönyvei,
valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a Nemzetközi Energia
Ügynökséget létrehozó C(74)203 (végső) határozatának kihirdetéséről szóló 1999. évi XXXIX.
törvénynek (a továbbiakban: 1999. évi XXXIX. törvény) megfelelően a Nemzetközi Energia
Ügynökséget
a)	azon időpontról, amikor a biztonsági kőolaj készlet a kötelező szint alá csökken,
b)	a felhasználás indokairól,
3
c)	a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,
d)	a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.
10.	§ (1) A Bizottság által létrehozott kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági egyeztetőcsoportban
Magyarországot a miniszter képviseli.
(2)	Ha a Bizottság vizsgálatot indít Magyarország kőolaj - és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetre
való felkészültsége és a biztonsági készletezés ellenőrzése érdekében, a miniszter a vizsgálatban
részt vevő tisztviselőt az általa vezetett minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők
közül jelöli ki.
(3)	A (2) bekezdés szerinti vizsgálat esetén a Szövetség és a vizsgálattal érintett hatóságok
együttműködnek a Bizottsággal, a készletekkel kapcsolatos dokumentumokba betekintést engednek,
a készleteket tartalmazó tárolókhoz - a vizsgálat elvégzése érdekében - hozzáférést biztosítanak.
(4)	A (2) bekezdés szerinti vizsgálatban részt vevő kormánytisztviselő, a (3) bekezdés szerinti
érintett hatóság, valamint a Szövetség a vizsgálat során tudomásukra jutott bizalmas információkat
kötelesek megőrizni.
11.	§ (1) A miniszter - az 1999. évi XXXIX. törvény 2. §-a szerinti nemzetközi szerződés II.
Fejezet 5. Cikk 1. pontjára is figyelemmel - elkészíti és folyamatosan naprakészen tartja az ellátás
súlyos zavara esetén alkalmazandó készenléti tervet.
(2) A Bizottság kérésére a miniszter megküldi a jóváhagyott készenléti tervet a Bizottság részére.
3.	A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség
12.	§ (1) A Szövetség - mint központi készletező szervezet - feladata a biztonsági kőolajkészlet
megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és
fejlesztése, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a
továbbiakban: Fbkt.) meghatározott feladatok teljesítése.
(2)	A Szövetség feladata továbbá, hogy a 3.§ (1) bekezdése szerinti biztonsági kőolajkészlet,
illetve a tagi hozzájárulás mértékének megalapozott számítása, valamint a kőolajtermékek
forgalmazásához kapcsolódó adók beszedése hatékonyságának növelése érdekében olyan ellenőrző
és jelölő rendszert működtessen, amely folyamatosan lehetővé teszi a szabad forgalomba bocsátott,
behozott és felhasznált, a (3) bekezdésben megjelölt kőolajtermékek megfigyelését.
(3)	A Szövetség a (2) bekezdés szerinti feladat teljesítése érdekében a 2710 11 41, 2710 11 45,
2710 11 49, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifa szám alatt nyilvántartott termékeket -
termékcsoportonként különböző -ellenőrző jelölő anyaggal látja el.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenység ellátása érdekében a (3) bekezdés
szerinti kőolajtermékeket előállító, szabad forgalomba bocsátó, behozó vagy importáló köteles
együttműködni a jelölést és ellenőrzést végző Szövetséggel.
13.	§ (1) A Szövetség jogi személy, működését saját bevételeiből fedezi, a bevételeket a
készletezési költségek fedezésére, kőolaj -, kőolajtermék-tároló vásárlására, létesítésére,
fejlesztésére, a tároló társaságokban való tulajdonszerzésre és hiteleinek törlesztésére, a jelölési és
az ellenőrzési költségek fedezésére, a Szövetség működésére, valamint az Fbkt.-ban meghatározott
feladatai teljesítésére fordíthatja. A Szövetség nem alanya a társasági adónak.
(2)	A Szövetség szervezete kőolaj- és kőolajtermék készletezési szekcióból (a továbbiakban:
kőolaj szekció), valamint földgáz-készletezési szekcióból (a továbbiakban: földgáz szekció) áll.
14.	§ (1) A 40. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző gazdasági szereplő kötelezően a
Szövetség tagja.
4
(2)	A szövetségi tagság a 40. § (2) bekezdés szerinti tevékenység megkezdésének időpontjában
jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó tevékenységet
legalább egy évig nem folytatja.
15.	§ A 9. § (4) bekezdés c) pontja alapján a miniszter által meghatározott célból kijelölt
felhasználók ellátására felszabadított készleten felül, a felszabadított készletek vonatkozásában a
kőolaj szekció tagjait, a készlet felszabadítást megelőző naptári év forgalmának egyenlege alapján
esedékessé vált és teljesített nettó tagi hozzájárulásuk arányában elővásárlási jog illeti meg. A nettó
tagi hozzájárulás összege a befizetett, valamint a visszaigényelt és levont tagi hozzájárulás
egyenlege.
16.	§ A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben előírt földgáz biztonsági készletezési
tevékenységen kívül, csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott - tevékenységek
gyakorlására jogosult.
17.	§ (1) A Szövetség a miniszter által jóváhagyott alapszabály alapján működik.
(2)	A Szövetség alapszabályában meg kell határozni:
a)	a Szövetség székhelyét,
b)	a Szövetség szervezeti felépítését és működését,
c)	a tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait,
d)	a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e
kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét,
e)	a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait,
f)	a felszabadított biztonsági kőolaj - és földgázkészlet értékesítésének rendjét,
g)	a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő tagi hozzájárulás megfizetésének
részletszabályait,
h)	a kőolaj - és kőolajtermék-készletezés rendszerének részletes szabályait, különösen
ha)	a készlet azonosításának, számbavételének módszereit, nyilvántartásának rendjét,
hb)	a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok, valamint a
mennyiségi és minőségi paraméterek meghatározásának módját,
hc)	a készlet vagy annak része tulajdonjoga megállapíthatóságának és bírósági végrehajtás alóli
mentességének biztosítása érdekében alkalmazandó jelölés módját,
i)	a kőolaj és kőolajtermék készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és
kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, a normatív veszteségre és annak
pótlására vonatkozó előírásokat, továbbá a földgázkészletezés minőségellenőrzésére vonatkozó
eljárását,
j) a tag és a Szövetség közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, valamint az üzemszüneti
rendelkezéseket,
k) a földgázkészletezés rendszerének részletes szabályait,
l) a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségét,
m) a 38. § (3) bekezdése szerinti fizetési haladék esetén alkalmazandó kamat és biztosíték
összegét, valamint a fizetési haladék iránti kérelem elbírálása során alkalmazandó mérlegelési
szempontokat,
n) a 40. § (6) bekezdése szerinti vagyoni biztosítékadás részletszabályait,
o)	mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény és az Fbkt. kötelezően előír.
(3)	A Szövetség alapszabályát a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben
és a Szövetség honlapján közzé kell tenni.
(4)	A Szövetség alapszabálya és annak módosítása a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő
Hivatalos Értesítőben való közzétételtől kezdődően alkalmazandó.
5
18.	§ A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgatótanács, a felügyelő bizottság és az igazgatóság.
4. A közgyűlés
19.	§ A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a kőolaj- és a földgáz szekció tagjainak
összességéből áll.
20.	§ (1) A közgyűlést évente két alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés).
(2)	Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az összes szavazatok legalább 15%-ával rendelkező
tagok - ok és cél megjelölésével - írásban kérik.
(3)	A közgyűlés összehívásáról az igazgató értesíti a tagokat - a közgyűlés időpontját megelőzően
legalább 4 héttel - a napirendi javaslat egyidejű megküldésével.
(4)	A közgyűlés határozatképes, ha azon mindkét szekcióban az összes szavazatok több mint
50%-át képviselő tag jelen van.
(5)	Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második
közgyűlést - az eredeti napirenden szereplő ügyekben - a megjelentek számától és
szavazathányadától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni.
21.	§ A közgyűlés feladata
a)	a Szövetség alapszabályának elfogadása és módosítása,
b)	az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, tagjai
díjazásának megállapítása, az igazgató és az igazgatóhelyettes megválasztása, és felmentése,
c)	döntéshozatal minden olyan ügyben, amelyet e törvény, az Fbkt. vagy az alapszabály a
közgyűlés hatáskörébe utal.
22.	§ A közgyűlés a 21. § a) és b) pontjaiban meghatározott ügyekben a jelenlévő tagok
kétharmados szavazattöbbségével, más ügyekben - ha az alapszabály minősített többséget nem ír
elő - a jelen lévő tagok egyszerű szavazattöbbségével határoz.
23.	§ (1) A közgyűlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy
szavazattal. Ez jelenti az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik
meg a két szekció tagjai között, amilyen mértékben az előző naptári évben nettó tagi hozzájárulást
fizettek.
(2)	A közgyűlési határozat érvényességéhez a kőolaj - és kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos
kérdésben az ezen szekciót képviselő tagok többségi szavazata, a földgáz-készletezéssel kapcsolatos
kérdésben a földgáz szekciót képviselő tagok többségi szavazata szükséges.
5.	Az igazgatótanács
24.	§ (1) Az igazgatótanács
a)	a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét,
b)	a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
beszámolót,
c)	javaslatot tesz a közgyűlésnek a Szövetséget megillető, az éves költségvetésben elért bevételi
többlet vagy kiadási megtakarítás felhasználására,
d)	jóváhagyja a Szövetség üzletszabályzatát,
e)	javaslatot tesz a közgyűlésnek e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges
hitel felvételére,
6
f)	felügyeli az igazgatóság tevékenységét,
g)	megbízást ad az e törvényben meghatározott ellenőrzés folytatására,
h)	megvitat minden olyan kérdést, amelyet az igazgatóság számára előterjeszt,
i)	javaslatot tesz a miniszternek a 9. § szerinti intézkedés kezdeményezésére,
j) javaslatot tesz az igazgató és az igazgató-helyettes személyére.
(2)	Az igazgatótanács az igazgatóság tagjaitól jelentést kérhet és számukra utasítást adhat.
(3)	Az igazgatótanács csak olyan személyt javasolhat igazgatónak vagy igazgató-helyettesnek,
akit a miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban:
MEH) képviselői közül legalább három támogat.
25.	§ Az igazgatótanács tizennégy tagból áll. Hat tagot a kőolaj szekcióból, négy tagot a földgáz
szekcióból a közgyűlés választ három évre. A további négy tagja közül kettő a miniszter, egy az
államháztartásért felelős miniszter és egy a MEH képviselője.
26.	§ Az igazgatótanács tagjai közül egy elnököt és egy elnökhelyettest választ. A választás
egyszerű szavazattöbbséggel történik.
27.	§ Ha az igazgatótanács választott tagjának megbízatása a 25. §-ban meghatározott időtartam
letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi
közgyűlésen választják meg.
28.	§ (1) Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha legalább nyolc tag és ebből a mindkét
szekció 50%-át képviselő tag jelen van.
(2)	Az igazgatótanács határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza,
szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 30. § (2) bekezdés szerinti új igazgatósági tag
kijelöléséhez a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.
(3)	Az igazgatótanácsi határozat érvényességéhez szükséges a kőolaj- és kőolajtermék-
készletezéssel kapcsolatos kérdésben ezt a szekciót képviselő tagok többségi szavazata, a
földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő tagok többségi szavazata.
6.	A felügyelő bizottság
29.	§ (1) A felügyelő bizottság hat tagból áll. A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy
tagját az államháztartásért felelős miniszter delegálja, két tagját a kőolaj szekció, egy tagját a
földgáz szekció jelölésére a közgyűlés választja három évre. A tagok maguk közül elnököt
választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A felügyelő
bizottság határozatát egyszerű többséggel hozza és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata
dönt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és a közgyűlés hagyja jóvá.
(2)	A felügyelő bizottság ellenőrzési jogköre a Szövetség működésének, tevékenységének
jogszerűségi szempontból történő vizsgálatára terjed ki.
(3)	A felügyelő bizottság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során köteles megvizsgálni:
a)	a közgyűlés napirendjén szereplő minden üzletpolitikai előterjesztést,
b)	minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre
vonatkozik,
c)	a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számvtv.) szerinti éves beszámolót.
(4)	A közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat a (3)
bekezdés a) és c) pontjában foglalt kérdésekben.
(5)	A felügyelő bizottság a közgyűlés felügyelete alá tartozik és tevékenységéről köteles a
közgyűlésnek beszámolni. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek
részt. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlés által megállapított tiszteletdíjban részesülhetnek. A
7
felügyelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény 23. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 25. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6)	A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni. A Szövetség vezetőitől
felvilágosítást, jelentést kérhetnek, a Szövetség könyveit és iratait megvizsgálhatják.
(7)	Amennyiben a Szövetség tevékenysége jogszabályba, a Szövetség alapszabályába vagy
határozatába ütközik, a felügyelő bizottság jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni és annak
napirendjére javaslatot tenni.
(8)	Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam
letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi
közgyűlésen választják meg.
(9)	A felügyelő bizottság a tevékenységéről szükség szerint, de legalább félévente a miniszternek
beszámol.
7.	Az igazgatóság
30.	§ (1) Az igazgatótanács javaslata alapján a közgyűlés választja meg a Szövetség igazgatóját és
igazgató-helyettesét (a továbbiakban együtt: igazgatóság tagjai). A Szövetség igazgatóságának
ügyvezetője az igazgató, akit akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes teljes jogkörrel
helyettesít. Az igazgatót és az igazgató-helyettest a közgyűlés határozatlan időre választja meg.
(2) A közgyűlés az igazgatót vagy az igazgató-helyettest a Szövetség alapszabályában
meghatározott okból felmentheti. Ha az igazgató vagy az igazgató-helyettes megbízatása
megszűnik, az igazgatótanács jogosult az új igazgatósági tagot kijelölni, akit a közgyűlés a
következő ülésén tisztségében megerősít vagy új tagot választ.
31.	§ Az igazgató
a)	ellátja a Szövetség ügyvezetését és gyakorolja a munkáltatói jogokat,
b)	elkészíti a Szövetség éves költségvetésének, és annak végrehajtásáról szóló beszámoló
tervezetét, és azt az igazgatótanács elé terjeszti,
c)	határoz a Szövetség azon ügyeiben, amelyek más szerv hatáskörébe nem tartoznak,
d)	megküldi a miniszternek a közgyűlés határozatát, valamint a miniszternek és az
államháztartásért felelős miniszternek a Szövetség éves költségvetését és annak végrehajtásáról
szóló beszámolót,
e)	ha e törvény másképpen nem rendelkezik, képviseli a Szövetséget,
f)	a 12.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátására olyan, Magyarországon
bejegyzett gazdasági társasággal köthet szerződést, amellyel a miniszter, az államháztartásért felelős
miniszter és a MEH igazgatótanácsi tagjai közül legalább három egyetért.
8.	A Szövetség gazdálkodása
32.	§ (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodó, a Számvtv. szerinti egyéb szervezet,
gazdálkodásáról december 31-i fordulónappal éves beszámolót készít.
(2)	A Szövetség könyvvezetésére a kettős könyvvitel előírásai vonatkoznak. A Számvtv.
előírásait a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(3)	A Szövetség eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a kőolaj- és kőolajtermék-
készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységenként, illetve azokat a nem készletezési
tevékenységeitől belső számvitelében elkülöníti, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítő
mellékletében bemutatja. A készletezési tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket,
ráfordításokat a kőolaj - és kőolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési
tevékenységek között fele-fele arányban kell felosztani.
8
33.	§ (1) A készletezéshez, a készletnöveléshez, továbbá a Szövetség egyéb feladatai ellátásához
és működéséhez szükséges eszközöket - az éves költségvetés alapján - a tagok pénzbeli tagi
hozzájárulás formájában bocsátják a Szövetség rendelkezésére.
(2)	A Szövetség e törvényben meghatározott feladatai ellátásához - a közgyűlés által jóváhagyott
mértékig - hitelt is felvehet. Ezen hitelek kamatait a működés ráfordításai között kell elszámolni.
(3)	A Szövetség éves költségvetésében megtervezi:
a)	a biztonsági kőolaj - és földgázkészletezés,
b)	a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásának, valamint
c)	a működésének várható ráfordításait.
(4)	A Szövetség a tagi hozzájárulásból eredő bevételét oly módon tervezi meg, hogy az -
figyelembe véve a Szövetség egyéb jogcímen (nem a tagi hozzájárulásból származó) tervezett
bevételeit - fedezze a (3) bekezdésben meghatározott, várható ráfordításokat. A
készletértékesítésből származó bevétel kizárólag hiteltörlesztésre, vagy új készlet beszerzésére
fordítható.
(5)	A Szövetség az éves költségvetés alapján meghatározza a termékcsoportonkénti egységnyi
tagi hozzájárulás mértékét, amelynek számítása a következők figyelembevételével történik:
a)	a tagi hozzájárulás termékcsoportonkénti egységnyi mértékének a 12. § (2) és (3)
bekezdésében meghatározott feladat ellátásához szükséges része nem lehet kevesebb, mint a NAV
által, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdésében foglaltak
szerint közzétett, a költségvetés közgyűlés általi elfogadása évének első hat hónapjára alkalmazható
havi üzemanyagár átlagának 1%-a;
b)	amennyiben a tagi hozzájárulás termékcsoportonkénti egységnyi mértékének az a) pont alapján
számított részéből, tervezett bevétel több mint amennyi a 12. § (2) és (3) bekezdésében
meghatározott feladatának ellátásához szükséges, a többlet figyelembe veendő a tagi hozzájárulás
termékcsoportonkénti egységnyi mértékének végleges meghatározásánál.
(6)	A termékcsoportonkénti tagi hozzájárulás mértékét a miniszter a Magyar Közlöny
mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
34.	§ (1) A következő évi költségvetést az igazgatóság november 30-ig készíti el, amelyet a
közgyűlés hagy jóvá.
(2)	A költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez a miniszter, az államháztartásért felelős miniszter
és a MEH igazgatótanácsi képviselőinek hozzájárulása szükséges.
35.	§ (1) A Szövetség éves beszámolójának - a tárgyévet követő május 31-ig történő -
elfogadásakor felülvizsgálja a 33. § szerinti költségvetését.
(2)	Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az igazgatótanács által beterjesztett éves beszámolót,
az államháztartásért felelős miniszter igazgatótanácsi képviselője az Állami Számvevőszék
vizsgálatát kezdeményezi.
36.	§ (1) A termékcsoportonkénti egységnyi tagi hozzájárulás mértékét az igazgatótanács naptári
éven belül egyszer módosíthatja, kivéve, ha a naptári éven belüli második alkalommal történő
módosításra kőolaj - és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet miatt van szükség.
(2)	Az igazgatótanácsnak módosítania kell a termékcsoportonkénti egységnyi tagi hozzájárulás
mértékét akkor, ha enélkül a Szövetség fizetésképtelenné válna.
37.	§ (1) A Szövetség a naptári évvel azonos üzleti évről éves beszámolót készít, legkésőbb az
üzleti évet követő év május 31-ig. A költségvetés teljesítésének részletes, számszerű és szöveges
indokolását az üzleti jelentés tartalmazza.
9
(2)	A mérleget a Számvtv. 1. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal kell
elkészíteni, továbbrészletezését a Szövetség alapszabálya tartalmazza.
(3)	Az eredménykimutatást a Számvtv. 2. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal
kell elkészíteni. Az eredménykimutatás éves költségvetéssel azonos továbbrészletezését - a (4)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Szövetség alapszabálya tartalmazza.
(4)	A tagi hozzájárulás összegét a Szövetség az egyéb bevételek között számolja el.
(5)	A Szövetség éves beszámolóját a honlapján közzéteszi.
9.	A Szövetség követeléseinek behajtása és elszámolása
38.	§ (1) A Szövetséget megillető kötelező befizetésekre az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy azokat a
Szövetség szedi be.
(2)	Az a tag, aki (amely) az esedékessé vált tagi hozzájárulást nem fizette meg, vagy jogalap
nélkül vont le, illetve igényelte vissza tagi hozzájárulást, köteles az adózás rendjéről szóló
törvényben előírt késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetni.
(3)	Az igazgatótanács a Szövetség követeléseinek teljesülésére kivételes és indokolt esetben
haladékot adhat kamat felszámítása mellett és biztosíték nyújtása ellenében. A kamat és a biztosíték
mértékét, valamint a fizetési haladék iránti kérelem elbírálása során alkalmazandó mérlegelési
szempontokat az alapszabály határozza meg.
39.	§ (1) Az esedékesség időpontjáig nem teljesített kötelezettséget a tag terhére a Szövetség
igazgatója határozatban írja elő. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a Szövetség
igazgatója intézkedik a végrehajtás iránt vagy kezdeményezheti a tag fizetésképtelenségének
megállapítását és felszámolását.
(2)	Ha a tag a határozatban foglaltakat sérelmesnek tartja, a határozatot a kézhezvételtől számított
30 napon belül a bíróságnál keresettel támadhatja meg a Polgári Perrendtartás általános szabályai
szerint. A kereset benyújtásának a követelés behajtására nincs halasztó hatálya, de a bíróság
kérelemre a végrehajtási eljárást felfüggesztheti.
(3)	A Szövetséggel szemben fennálló tartozásra befizetett vagy behajtott összeget a késedelmi
kamatra, a felmerült költségekre, ezt követően a tagi hozzájárulásra kell elszámolni.
10.	A kőolaj szekció tagjának jogai és kötelezettségei
40.	§ (1) A kőolaj szekció tagja a kőolajtermék-forgalmazási tevékenységével összefüggésben,
illetve a saját felhasználásra történő behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi
hozzájárulást fizet, amelynek termékcsoportonkénti egységnyi mértékét a 33.§ (5) bekezdés szerint
kell meghatározni.
(2)	A kőolaj szekció tagja a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek mennyisége után tagi
hozzájárulást fizet, ha
a)	az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett kereskedő, illetve a jövedéki engedélyes importáló a
kőolajterméket a jövedéki adótörvény rendelkezései szerint szabad forgalomba bocsátja,
b)	az adóraktár-engedélyes a kőolajterméket adófelfüggesztéssel adómentes felhasználónak
kitárolja,
c)	az adómentes felhasználó, illetve a felhasználói engedélyes a kőolajterméket
adófelfüggesztéssel harmadik országból behozza,
d)	a bejegyzett feladó a harmadik országból behozott kőolajterméket adófelfüggesztéssel
adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes részére a jövedéki adótörvény szerint feladja,
10
e)	a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő, az adóraktár-
engedélyes, illetve a felhasználói engedélyes az Európai Unió más tagállamában szabad forgalomba
bocsátott kőolajterméket e tagállamból beszerez,
f)	az adóraktár-engedélyes a kőolajterméket az adóraktáron belül felhasználja, kivéve a jövedéki
termék előállításához történő felhasználást,
g)	az adóraktár-engedélyes adófelfüggesztés mellett személy- és áruszállítást végző hajók
üzemanyagtartályába betölti.
(3)	A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a) pontja esetén a jövedéki adótörvény szerint
szabad forgalomba hozott, a (2) bekezdés b) és g) pontja esetén a kitárolt, a (2) bekezdés c) pontja
esetén a behozott, a (2) bekezdés d) pontja esetén a feladott,a (2) bekezdés e) pontja esetén a
beszerzett, a (2) bekezdés f) pontja esetén a felhasznált hozzájárulás-köteles kőolajtermék
mennyisége.
(4)	A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a), c), e), f) és g) pontja szerinti esetben az ott
megnevezett engedélyest, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóraktár-engedélyest, a (2)
bekezdés d) pontja szerinti esetben a bejegyzett feladót terheli.
(5)	A tag az (1) bekezdés szerinti tagi hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles
elszámolni.
(6)	A Szövetség a tagi hozzájárulásból eredő költségvetési bevételének biztosítása érdekében
vagyoni biztosíték nyújtását írhatja elő. A vagyoni biztosíték mértéke új belépő tagnál a tervezett
forgalom, már működő tag esetén a tagsági viszonyt eredményező tevékenység után befizetett tagi
hozzájárulás háromhavi átlagának figyelembevételével, legalább egy- és legfeljebb háromhavi, a
befizetendő tagi hozzájárulás fedezetét biztosító összegben állapítható meg. A vagyoni biztosíték
óvadék jogcímén készpénz vagy belföldi székhelyű bank által vállalt bankgarancia lehet. A vagyoni
biztosíték nyújtásának részletes szabályait a Szövetség az alapszabályban határozza meg.
41.	§ Nem kell tagi hozzájárulást fizetni vagy a befizetett tagi hozzájárulás a 42. § (3) bekezdése
szerint visszaigényelhető a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek azon mennyisége után,
amelyet a tag
a)	katonai célra,
b)	Magyarország vagy az Európai Unió más tagállamának készletezési kötelezettsége teljesítése
érdekében, vagy
c)	igazoltan vegyipari, kenéstechnikai, illetve korrózióvédelmi célokra hoz be, vagy értékesít
közvetlenül a végső felhasználó számára.
42.	§ (1) A tag minden hónap 15-éig a Szövetségnek nyilatkozik arról, hogy a megelőző
hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló
szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, illetve hajók
üzemanyag-tartályába betöltött kőolajtermék mennyisége. A Szövetség felhívására a tag minden
olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújt, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének
ellenőrzéséhez szükséges.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az
esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt a hónap utolsó munkanapjáig a
Szövetség pénzforgalmi számlájára befizeti. A tagi hozzájárulás megfizetésének időpontja az a nap,
amikor a Szövetség számláján a befizetést jóváírják.
(3)	A tagi hozzájárulás befizetésétől számított 90 napon belül visszaigényelhető a Szövetségtől a
4.	melléklet szerinti kombinált nomenklatúra (a továbbiakban: KN) számával azonosított
kőolajtermék azon mennyisége után befizetett tagi hozzájárulás, amelyet a tag a 41. §-ban
meghatározott célra értékesített vagy használt fel. Az adott KN számú kőolajtermékre vonatkozóan,
a visszaigényelt tagi hozzájárulás alapját képező mennyiség nem haladhatja meg a kőolajterméknek
a visszaigénylést megelőző 90 napra benyújtott nyilatkozatokban megadott, tagi hozzájárulás
11
fizetési kötelezettség alá eső, összesített mennyiségét. A Szövetség a visszaigénylést annak
beérkezésétől és a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásától számított 15 napon belül köteles
elbírálni, valamint a jóváhagyott visszaigénylés összegét jóváírni vagy visszautalni. A visszautalás
teljesítésének feltétele, hogy a tagnak ezáltal nem keletkezhet tartozása a Szövetség felé.
(4)	A tag az esedékessé vált tagi hozzájárulásból a kiviteltől számított 90 napon belül levonhatja
az olyan kőolajtermék mennyiség után megfizetett tagi hozzájárulást, amelyet külföldön értékesített.
(5)	A tagi hozzájárulás visszaigénylésének, illetve levonásának jogosságát a tag az erre vonatkozó
okiratok, nyilvántartások benyújtásával hitelt érdemlően köteles igazolni. A visszaigénylés és a
levonás együttes összege éves szinten nem haladhatja meg a tag által befizetett tagi hozzájárulás
összegét.
(6)	A (2)-(5) bekezdésben nem szabályozott kérdéseket a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján az
alapszabályban kell meghatározni.
(7)	A kőolaj szekció tagja az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatnak a Szövetséghez történő
benyújtása előtt - a nyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése érdekében -
megkeresi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV). A NAV a záradékolt
nyilatkozatot megküldi a tag részére.
(8)	Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a tag a Szövetséghez elektronikus úton nyújtja be.
(9)	A Szövetség a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot az adatok helytállóságának ellenőrzése
érdekében elektronikusan megküldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV),
amely az adatok helytállósága esetén a nyilatkozatot záradékolja és megküldi a Szövetség, valamint
a Szövetségen keresztül a tag részére.
(10)	A kőolaj szekció tagja köteles a NAV ellenőrzést végző szervével egyeztetést lefolytatni, ha
a nyilatkozat adatait a NAV nem helytállónak minősítette.
43.	§ A Szövetség a tag kérésére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi,
valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről.
11.	Együttműködés a NA V-val, a MEH-hel és a Központi Statisztikai Hivatallal
44.	§ (1) A Szövetség megkeresésére a NAV, a MEH és a Központi Statisztikai Hivatal a
rendelkezésére álló adatok alapján tájékoztatást ad
a)	a biztonsági készlet mértékének meghatározásához,
b)	a tagi hozzájárulás befizetésének ellenőrzéséhez,
c)	a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez
a tagok által szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, hajók
üzemanyag-tartályba betöltött, kivitt, szabad forgalomból visszavont - a törvény hatálya alá tartozó
termékkörbe tartozó - kőolaj és kőolaj termékek mennyiségéről.
(2)	A Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása nem terjedhet ki a statisztikáról szóló
törvény szerinti egyedi adatokra.
(3)	A Szövetség az ellenőrzési tevékenysége során szerzett adatokat a NAV rendelkezésére
bocsátja.
12.	A Szövetség felügyelete, ellenőrzés
45.	§ (1) A Szövetség felügyeletét a miniszter látja el.
(2)	A miniszter felügyeleti jogkörében:
a)	jóváhagyja a Szövetség alapszabályát és annak módosítását,
b)	kötelezheti az igazgatótanácsot a közgyűlés összehívására, ha a Szövetség testületeinek
jogszabálysértő határozatát észleli,
c)	a Szövetségtől tájékoztatást kérhet és a Szövetségnek jelentési kötelezettséget írhat elő,
12
d)	a Szövetség irataiba betekinthet.
(3)	A miniszter válsághelyzet esetén az 1999. évi XXXIX. törvényben foglaltakkal összhangban
jár el, valamint
a)	szakértőt küld a Bizottság mellett működő szakértői csoportba,
b)	értesíti a Bizottságot a foganatosított intézkedésekről.
46.	§ (1) A Szövetség az általa megbízott ellenőrök (a továbbiakban: ellenőr) útján ellenőrzi a
tagoknál a 42. § szerint közölt adatok valódiságát, illetve a kiskereskedelmi és végfelhasználói
töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétét, valamint azt, hogy
tagjai e törvénynek és az Fbkt. rendelkezéseinek megfelelően járnak-e el.
(2)	Az ellenőr jogosult a tag üzemi ingatlanába, üzlethelyiségébe belépni, ott az (1) bekezdésben
meghatározott ellenőrzési tevékenység tárgyával kapcsolatos okiratokba betekinteni, vizsgálatot
folytatni és felvilágosítást kérni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során az ellenőrzött tag köteles megadni minden
adatot, információt és dokumentációt, amelyek a tevékenység gyakorlásához, illetve a tagsági
viszony ellenőrzéséhez szükségesek.
13.	Adatszolgáltatás
47.	§ (1) Az adatszolgáltatás során a miniszter, illetve az általa kijelölt szervezet a kőolajra és
kőolajtermékekre vonatkozó nemzetközi adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltak
szerint tájékoztatja a Bizottságot vagy a Nemzetközi Energia Ügynökséget a biztonsági
kőolajkészletekről, valamint a készletezéssel összefüggő adatokról.
(2)	A miniszter a biztonsági készletet érintő, a megelőző év utolsó napjára vonatkozó, az 5. § (2)
bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat minden év február 25-ig, valamint a Bizottság erre
irányuló kérése esetén 15 napon belül megküldi a Bizottság részére.
(3)	Ha a Szövetség az igazgatótanács döntése alapján különleges kőolajkészletet képez, a
miniszter a készlet mennyiségéről és fenntartása időtartamáról értesítést küld a Bizottságnak.
(4)	A Bizottság erre irányuló kérése esetén a miniszter 15 napon belül megküldi a Bizottság
részére a különleges készletet érintő, az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat.
(5)	Mindaddig, amíg különleges készlet képzésére nem kerül sor, a miniszter minden év január
31-ig tájékoztatja a Bizottságot a biztonsági készlet
a)	rendelkezésre állása,
b)	fizikai hozzáférhetősége,
c)	ellenőrzése - ideértve az ellátás súlyos zavara esetén történő felhasználás ellenőrzését is
érdekében megtett intézkedésekről.
14.	Tagi és egyéb kötelezettség megszegése és jogkövetkezményei
48.	§ (1) Ha a 46. §-ban meghatározott ellenőrzés során a Szövetség az ellenőr jelentése alapján
hiányosságot, illetve a tag jogellenes működését állapítja meg, továbbá ha a tag a 42. § (1)
bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem
megfelelően tesz eleget, a Szövetség határidő tűzésével felszólítja a tagot a jogszerű állapot
helyreállítására.
(2)	A Szövetség a felszólítás eredménytelensége esetén, vagy ha alaposan feltételezhető, hogy az
ellenőrzött személy jogosulatlanul végez tagsági viszony alapjául szolgáló tevékenységet, eljárást
kezdeményezhet a hatáskörrel rendelkező hatóságnál.
15. Záró rendelkezések
13
49.	§ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a 9. § (1) bekezdés szerinti fogyasztást korlátozó intézkedéseket,
b)	a biztonsági kőolajkészlet 9. § (2) bekezdés szerinti felhasználási rendjét,
c)	az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes előírásokat,
d)	az ellátás súlyos zavara esetén és az 1999. évi XXXIX. törvény 2. §-a szerinti nemzetközi
szerződés 5. cikk 1. pontja szerinti esetben alkalmazandó készenléti terv szabályait
rendeletben állapítsa meg.
50.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hónap első
napján lép hatályba.
(2) A 42. § (8) és (9) bekezdése, valamint az 54. § (3) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
51.	§ (1) A Szövetség e törvény hatálybalépését követő első rendes közgyűlésén alapszabályát e
törvénynek megfelelően átdolgozza és elfogadja.
(2) E törvény hatálybalépése az igazgatóság, az igazgatótanács és a felügyeleti bizottság tagjainak
tagsági viszonyát nem érinti.
52.	§ A 12.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásához szükséges ellenőrző és
jelölő rendszert a Szövetségnek e törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül kell
kialakítania.
53.	§ (1) E törvény 54. § (2) bekezdése a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló,
a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott
közös módszertan elfogadásáról szóló, 2011. december 9-i 1286/2011/EU bizottsági rendelet
végrehajtását szolgálja.
(2) Ez a törvény - az 54. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a tagállamok minimális kőolaj-
és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
54.	§ (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 95/A. §-sal egészül
ki:
„95/A. § Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában
álló biztonsági és különleges kőolajkészlet.”
(2)	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő d) ponttal
egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg:)
„d) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról
szóló, 2011. december 9-i 1286/2011/EU bizottsági rendelet.”
(3)	Hatályát veszti a 42. § (7) bekezdése.
(4)	Hatályát veszti a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi
XLIX. törvény.
14
1. melléklet a 201. évi törvényhez
A kőolaj és kőolajtermékek behozott mennyiségének számítása
1.	A referencia évben behozott mennyiség számítása során figyelembe vehető finomítói
alapanyagok és kőolajtermékek:
1.1.	Finomítói alapanyagok: nyersolaj, földgáz-kondenzátumok (NGL), finomítói nyersanyagok,
adalékok, oxigenátok, egyéb szénhidrogének
1.2.	Kőolajtermékek: finomítói gáz (nem cseppfolyósított), etán, cseppfolyós gáz (LPG),
motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú
sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, motorikus gázolaj/dízelolaj, háztartási és egyéb
tüzelőolaj, fűtőolaj - alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb), fűtőolaj - magas kéntartalmú
(1%-nál magasabb), lakkbenzin és más speciális benzin, kenőanyagok, bitumen,
paraffinviaszok, petrolkoksz, egyéb finomítói termékek
2.	Az átlagos napi nettó kőolaj és kőolajtermék behozatal számítása kőolaj -egyenértékben
. _ (a - b + c ) x g + (d - e + f) x 1,065
A =	365
ahol:
A = az átlagos napi nettó kőolaj és kőolajtermék behozatal kőolaj-egyenértékben kifejezve
a = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok behozatalának mennyisége a referencia évben tonna
mértékegységben
b = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok kivitelének mennyisége a referencia évben tonna
mértékegységben
c = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok készleteiben bekövetkezett változások a referencia
évben (nyitó készlet mínusz záró készlet) tonna mértékegységben (a kőolaj és kőolajtermékek
készleteiben bekövetkezett változásoknál figyelembe kell venni a kereskedelmi és a biztonsági
kőolajkészletek változását)
d = az 1.2. pont szerinti kőolajtermékek behozatalának mennyisége a referencia évben tonna
mértékegységben
e = az 1.2. pont szerinti kőolajtermékek kivitelének mennyisége a referencia évben tonna
mértékegységben
f = az 1.2. pont szerinti kőolajtermékek készleteiben bekövetkezett változások a referencia évben
(nyitó készlet mínusz záró készlet) tonna mértékegységben
g = amennyiben a hazai vegyipari benzin feldolgozási nettó (a vegyipari termelésből a finomításba
visszajövő anyagárammal csökkentett) hozam éves átlagos értéke („h”)
-	nem haladja meg a 7%-ot: 96%;
-	amennyiben meghaladja a 7%-ot: (100%-h).
E rendelkezés alkalmazásában:
a)	belföldre behozott mennyiség
1.	az Európai Unió más tagállamából belföldi felhasználásra, forgalmazásra vagy raktározásra,
2.	a harmadik országból belföldi rendeltetéssel behozott és vámkezelt,
b)	külföldre kivitt mennyiség
1.	jogszabály rendelkezései szerint igazoltan az Európai Unió más tagállamába kiszállított,
2.	a NAV által igazoltan harmadik országba kiléptetett
kőolaj és kőolajtermék mennyisége,
15
c)	kereskedelmi kőolajkészlet: azon kőolaj - és kőolajtermék készlet, amely nem minősül a
2009/119/EK tanácsi irányelv szerint kötelezően tárolandó kőolajkészletnek, kivéve a technológiai
készlet;
A közúti, vízi- vagy légi jármű, a kötöttpályás, illetve vasúti szerelvény vontatására alkalmas erőgép
üzemanyag tartályába töltött üzemanyag mennyiség behozatala, illetve kivitele e törvény
alkalmazásában nem minősül behozatalnak, illetve kivitelnek.
3.	A biztonsági kőolajkészlet referencia évre vonatkozó mennyiségének számítása során csak a
kőolajtermékbe kevert bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetők figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a)	adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kőolajtermékhez hozzáadva
vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kőolajtermék tulajdonságait;
b)	bioüzemanyag: a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a
közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi
CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c)	biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék;
d)	technológiai készlet: olyan csővezetékben, finomítói technológiai üzemben található nyersolaj
vagy kőolajtermék készlet, amely a finomító rendeltetésszerű működését biztosítja.
4.	A biztonsági kőolajkészlet referencia évre vonatkozó mennyiségének számítása során a
nemzetközi tartályhajókon szállított kőolaj és kőolajtermék mennyiséget figyelmen kívül kell
hagyni.
E pont alkalmazásában „nemzetközi tartályhajón szállított mennyiség” az energiastatisztikáról
szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.1.
pontjában meghatározott, a nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajón
szállított üzemanyag-mennyiség. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi
utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartoznak ide a belföldi hajózásban részt vevő hajók.
16
2. melléklet a 201. évi.....törvényhez
A biztonsági kőolajkészlet képzése
1. Biztonsági kőolajkészlet a következő nyersolajból és kőolajtermékekből képezhető:
	Kombinált nomenklatúra 2012
a) Nyersolaj	27090090
b) Motorbenzin	27101231-27101270
c) Motorikus gázolaj/dízelolaj	27101943-27101948, 27102011- 27102019
d) Háztartási és egyéb tüzelőolaj	
e) Fűtőolaj - alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb)	27101962-27101964, 27102031- 27102035
f) Fűtőolaj - magas kéntartalmú (1%-nál magasabb)	27101968, 27102039
2.	A biztonsági kőolajkészlet szintjét a következőképpen kell meghatározni:
A = [a x 0,96 + (b+c+d+e+f) x1,2] x 0,9
ahol,
A = a biztonsági kőolajkészlet nagysága kőolaj-egyenértékben
a = a tárolt nyersolaj mennyisége tonna mértékegységben
b = a tárolt motorbenzin mennyisége tonna mértékegységben
c = a tárolt motorikus gázolaj/dízelolaj mennyisége tonna mértékegységben
d = a tárolt háztartási és egyéb tüzelőolaj mennyisége tonna mértékegységben
e = a tárolt alacsony kéntartalmú fűtőolaj mennyisége tonna mértékegységben
f = a tárolt magas kéntartalmú fűtőolaj mennyisége tonna mértékegységben
3.	A biztonsági és a különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során
a)	a kőolajtermékbe kevert, vagy
b)	a Magyarországon tárolt, kőolajtermékhez kevert és a közlekedésben alkalmazott
bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetők figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a)	adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kőolajtermékhez hozzáadva
vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kőolajtermék tulajdonságait;
b)	bioüzemanyag: a Büat. 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c)	biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék.
4.	A kőolajkészletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék
mennyiséggel,
a)	amelynek kitermelésére még nem került sor,
b)	amely csővezetékben, vasúti tartálykocsiban, tengerjáró hajók tartályaiban, tengeren hajózó
tartályhajók tartályaiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van;
c)	amely kiskereskedők és végfelhasználók által fenntartott készleteket alkot;
d)	amely katonai szervezet tulajdonában van, valamint katonai szervezet részére fenntartott;
17
e)	amelynek a kőolajtermék gyártás vagy kőolaj esetén a készletre vétel dátumától számított
életkora meghaladja a hat évet;
f)	amelyet lefoglaltak, vagy végrehajtás alá vontak.
18
3. melléklet a 201. évi.....törvényhez
A különleges kőolajkészlet összetétele és mértéke
1.	Különleges kőolajkészletként is nyilvántartható a 2. melléklet 1. pont b-f) alpontja szerinti
kőolajtermékekből álló készlet azon része, amelyre teljesülnek a következő feltételek:
a)	a készlet az Európai Unió területén van,
b)	a referencia évben a belföldi fogyasztás legalább 75%-át lefedi a kiválasztott termék kategóriák
fogyasztási adatainak összege,
c)	az így nyilvántartott készlet mennyisége nem változik a nem kevesebb, mint egy naptári év során,
nem számítva az esetleges termékfrissítés időszakát,
d)	a vállalás közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és
e)	a vállalt és közzétett kötelezettség módosítása naptári hónap első napjára esik.
2.	A különleges kőolajkészletek mennyiségének meg kell felelnie az e mellékletben
meghatározott éves belföldi fogyasztás legalább 30 napra eső mennyiségének. A különleges
kőolajkészlet mértéke kizárólag termékfrissítési célból, ideiglenesen csökkenthető.
3.	Ha különleges kőolajkészlet képzésére kerül sor, úgy az 1. pont b) alpontjában hivatkozott
belföldi fogyasztást a következő módon kell meghatározni: az éves belföldi fogyasztás kizárólag a
következő termékek - az 1099/2008/EK rendelet C. mellékletének 3.2.1. pontjában meghatározott -
adott naptári évben „megfigyelt bruttó belföldi szállításának” összege adja: motorbenzin,
repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag,
egyéb kerozin, motorikus gázolaj/dízelolaj, háztartási és egyéb tüzelőolaj, fűtőolaj - alacsony
kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb), fűtőolaj - magas kéntartalmú (1%-nál magasabb). A belföldi
fogyasztás kőolaj-egyenértékének kiszámításához 1,2-es szorzót kell alkalmazni.
4.	A különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során
a)	a kőolajtermékbe kevert, vagy
b)	a Magyarországon tárolt, kőolajtermékhez kevert és a közlekedésben alkalmazott
bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetők figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a)	adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kőolajtermékhez hozzáadva
vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kőolajtermék tulajdonságait;
b)	bioüzemanyag: a Büat. 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c)	biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék.
5.	A különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során a nemzetközi tartályhajókon szállított
kőolaj és kőolajtermék mennyiséget figyelmen kívül kell hagyni.
E pont alkalmazásában „nemzetközi tartályhajón szállított mennyiség” az energiastatisztikáról
szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.1.
pontjában meghatározott, a nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajón
szállított üzemanyag-mennyiség. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi
utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartoznak ide a belföldi hajózásban részt vevő hajók.
19
4. melléklet a 201. évi
A tagi hozzájárulás köteles termékek köre
	Kombinált nomenklatúra 2011	Kombinált nomenklatúra 2012
Motorbenzinek	27101131	27101231
	27101141	27101241
	27101145	27101245
	27101149	27101249
	27101151	27101251
	27101159	27101259
	27101170	27101270
Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag	27101921	27101921
Gáz- és tüzelőolajok	27101941	27101943, 27102011
	27101945	27101946, 27102015
	27101949	27101947, 27102017
		27101948, 27102019
Alacsony és magas kéntartalmú fűtőolajok	27101961	27101962, 27102031
	27101963	27101964, 27101935
	27101965	27101968, 27102039
	27101969	
törvényhez
20
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat elsődleges célja a tagállamok minimális kőolaj és/vagy kőolajtermék készletezési
kötelezettségéről szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban:
Irányelv) átültetése, amely a szükséges módosítások terjedelmére tekintettel a behozott kőolaj és
kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény hatályon kívül helyezését
és új törvény alkotását teszi szükségessé.
A fentieken túl a jogszabály-alkotás célja a hazai kőolaj - és kőolajtermék biztonsági készletezésért
felelős Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) jogalkalmazása
során felmerült tapasztalatok, a Szövetség szervezeti-működési struktúráját érintő változások
jogszabályban történő megjelenítése.
A törvényjavaslat a Szövetség eddigi, kizárólag készletezéssel kapcsolatos feladatkörét kiegészíti a
kőolajtermékek jelölésével és ellenőrzésével, amelynek célja a kőolajtermékek belföldi
felhasználásának szigorúbb ellenőrzése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. § -hoz
Az 1. § a törvényjavaslathoz kapcsolódó értelmező rendelkezéseket határozza meg. Valamennyi
definíció a törvényjavaslat alapjául szolgáló Irányelvből fakad, annak átültetését szolgálja.
A 2. §-hoz és az 1. melléklethez
Az Irányelv értelmében az Európai Unió valamely tagállamának kőolaj- és kőolajtermékekből álló
tárgyévi biztonsági készlete a megelőző évben átlagosan 90 nap alatt behozott (importált) vagy
átlagosan 61 nap alatt belföldön elfogyasztott kőolaj és kőolajtermék mennyiségén alapul. Az
Irányelv a behozott vagy az elfogyasztott mennyiség alapján történő számítási mód között a
tagállam számára választási lehetőséget nem enged, e két lehetőség közül a nagyobb mennyiséget
eredményező módszert kell választani, amely hazánk esetén a 90 napi átlagos napi behozott
mennyiséget jelenti. A hazai biztonsági készletnek tehát az előző évben átlagosan 90 nap alatt
behozott kőolaj és kőolajtermék mennyiségének kell megfelelnie. (E szabály alól az irányelv
egyetlen kivételt enged, a január 1-től március 31-ig tartó időszak vonatkozásában a tárgyévet
megelőző évben behozott mennyiséget kell figyelembe venni.) Az ún. referencia időszakban
behozott mennyiséget a biztonsági készletezésért felelős Szövetség minden év március 31-ig
számolja ki, tekintettel arra, hogy ezen időpontra állnak rendelkezésre az előző évi fogyasztási
adatok. A pontos számítási módszeren kívül (1. melléklet szerinti képlet) az Irányelv azt is pontosan
meghatározza, hogy melyek azok a kőolajtermékek, illetve kőolaj, amelyekből a behozott
mennyiséget a számítás során a figyelembe lehet venni, illetve melyek azok, amelyeket figyelmen
kívül kell hagyni. A törvényjavaslat 1. melléklete e felsorolást is tartalmazza.
A 3. §-hoz és a 2. melléklethez
A 3. § és a 2. melléklet a tárgyévi biztonsági készlet képzésének módját, valamint azon
kőolajtermékek és kőolaj körét határozza meg, amelyekből a készlet képezhető. A 2. § alapján
kiszámított előző évi behozott mennyiség ismeretében a Szövetség minden év július 31-ig köteles a
biztonsági készletet a szükséges mértékre kiegészíteni (vagy esetleg csökkenteni.) Ha a készletet a
számítások alapján csökkenteni kell (mert a meglévő készlet nagyobbnak bizonyul, mint a
megelőző évben átlagosan 90 nap alatt behozott mennyiség), akkor a 90 nap feletti mennyiséget a
21
Szövetség - az igazgatótanács döntése esetén - értékesíteni jogosult. A 3. § (6) és (7) bekezdése
két, a gyakorlatban alkalmazott és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében jogszabályi rögzítést
igénylő rendelkezést tartalmaz.
A 4. §-hoz és a 3. melléklethez
A Szövetség - az igazgatótanács döntése esetén - ún. különleges készlet képzésére jogosult. A
különleges készlet képzése lehetőségként jelenik meg az Irányelvben azzal, hogy amennyiben
valamely tagállam nem hoz létre különleges készletet, úgy a biztonsági készlet legalább
egyharmadát meghatározott kőolajtermékekből kell képeznie. A Szövetség és a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium jelenleg nem tartja szükségesnek különleges készlet létrehozását, ennek lehetőségét
azonban nem kívánja kizárni. A törvényjavaslat erre tekintettel tartalmazza a különleges készlet
képzésének lehetőségét.
Az 5. §-hoz és a 47. §-hoz
Az Irányelv széleskörű adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az Európai Bizottság (a továbbiakban:
Bizottság) irányába a biztonsági, a különleges és az ezek körébe nem tartozó ún. kereskedelmi
készletek vonatkozásában. Ez a kötelezettség, valamint az egyes készletek mennyiségének,
helyének és összetételének ismerete iránti igény alapozza meg az 5. §-ban előírt nyilvántartási
kötelezettséget, amely alapján a 47. §-ban foglaltak szerint történik adatszolgáltatás a Bizottság
irányába. A részletszabályokat végrehajtási rendelet tartalmazza.
A 6. §-hoz
A 6. § Irányelvi követelmény végrehajtását szolgálja.
A 7. §-hoz
A biztonsági tárolóval kapcsolatos technológiai követelményeket tartalmaz a készlet megőrzése,
ellenőrzése érdekében.
A 8. §-hoz
Az Irányelvet megelőző uniós szabályozás már biztosította annak lehetőségét, hogy a
kőolajtárolókkal nem rendelkező tagállamok - költséghatékonysági céllal, kormányközi
megállapodás alapján - más tagállam területén készletezzenek. Hazánk több, környező tagállammal
kötött e célból kormányközi megállapodást. A jelenlegi szabályozás e lehetőséget továbbra is fenn
kívánja tartani. A 8. § a kölcsönösség jegyében tartalmazza az ehhez szükséges rendelkezéseket, bár
annak realitása, hogy hazánk más tagállamban készletezzen - tekintettel arra, hogy megfelelő
nagyságú és a minőségi követelményeknek teljes mértékben megfelelő tárolókkal rendelkezünk -
kifejezetten alacsony.
A 9. §-hoz
A 9. § a törvényjavaslat és az Irányelv központi eleme, a biztonsági készlet fenntartásának célját,
azaz az ellátási válsághelyzetben történő felhasználásának lehetőségét szabályozza. A
törvényjavaslat értelmében a válsághelyzet megállapításra, amennyiben az nem nemzetközi
döntéssel történik, és a készlet „felszabadítására” miniszteri rendelettel kerülhet sor. A §
meghatározza e miniszteri rendelet kötelező és opcionális tartalmi elemeit, a készlet értékesítésének
módját, valamint a hatályos szabályozással azonos módon szabályozza az Európai Bizottság és a
22
Nemzetközi Energia Ügynökség felé fennálló tájékoztatási kötelezettséget a biztonsági
kőolajkészletből történő felhasználás előírása esetén.
A 10. §-hoz
Az Irányelv 17. cikke az ún. kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági egyeztetőcsoport létrehozásáról
rendelkezik. A 10. § (1) bekezdése szerint az egyeztetőcsoportban az energiapolitikáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) veszt részt. A 18. cikk (2) bekezdése szerint az Európai
Bizottság jogosult hazánk ellátásbiztonságának, válsághelyzeti felkészültségének vizsgálatára. E
vizsgálathoz az Irányelv értelmében hazánk kormánytisztviselője is csatlakozhat. A 10. § (2)
bekezdése e személy kijelölését biztosítja, míg (3) bekezdése a vizsgálattal érintettek
együttműködési kötelezettségé, a (4) bekezdés a vizsgálat során megismert bizalmas információk
megőrzését írja elő.
A 11. §-hoz
Az Irányelv és a Nemzetközi Energia Ügynökség ún. készenléti terv kidolgozását írja elő, amely
egy esetleges válsághelyzetre való felkészülés, illetve a válsághelyzet bekövetkezése esetén
végrehajtandó feladatokat rögzíti. A törvényjavaslat a készenléti terv kidolgozását a miniszterre
delegálja.
A 12-23. §-hoz, a 29. §-hoz, 31. § a)-e) pont, 32-43. §-hoz, a 45-46. §-hoz valamint
a 48. §-hoz
Az Irányelv a biztonsági készletezésre két lehetőséget biztosít. Egyrészt továbbra is lehetőséget
teremt a hazánkban mintegy 20 éve alkalmazott módszer, azaz a központi készletező szervezeten
keresztül történő készletezésre (Irányelv 7. cikke), másrészt lehetőséget teremt arra, hogy a
készletezés azon gazdasági szereplők kötelezettsége legyen, akik kőolajat, kőolajtermékeket az
országba behoznak, szabad forgalomba bocsátanak stb (Irányelv 8. cikke). A törvényjavaslat a
jelenleg is hatékonyan működő rendszer fenntartására tesz javaslatot, amely szerint a készletezésért
a Szövetség felel, amelynek a meghatározott tevékenységet végző [40. § (2) bekezdés] gazdasági
szereplők kötelezően a tagjaivá válnak.
39.	§ a Szövetség szervezetét, működését szabályozza. A Szövetség nonprofit szervezet,
tevékenységét, működését átláthatóan, hitelből és a tagvállalatok által fizetett tagi hozzájárulásból
fedezi, készletezési tevékenységen kívül csak azzal összefüggő, az alapszabályában meghatározott
tevékenységet végezhet. A hatályos szabályozáshoz képest a Szövetség működését érintően a
következő főbb új elemek szabályozására kerül sor: a szabályozás megteremti a Szövetség számára,
hogy tagvállalatainak kamat és biztosíték adása mellett a tagi hozzájárulás fizetésére haladékot
adjon [38. § (3) bekezdés]; lehetőséget ad arra, hogy tagvállalataitól tagi hozzájárulásból eredő
bevételének biztosítására vagyoni biztosítékot követeljen [40. § (6) bekezdés]. A Szövetség tagjaivá
váló gazdasági szereplők [40. § (2) bekezdés] köre a gyakorlati tapasztalatok alapján kiegészül azon
adóraktár-engedélyesekkel, akik a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékeket
adófelfüggesztés mellett személy- és áruszállítást végző hajók üzemanyagtartályába betöltik. [40. §
(2) bekezdés g) pont.] Egyebekben a tagvállalatok köre nem változik, mint ahogyan a tagi
hozzájárulás fizetésének alapja, módja sem. A törvényjavaslat 2013. július 1-jétől bevezeti a
tagvállalatok, a Szövetség és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) közötti
elektronikus kapcsolattartást. A törvényjavaslat új szabályt fogalmaz meg a fizetési kötelezettség
teljesítésére, amely szerint a tagi hozzájárulás megfizetésének időpontja az a nap, amikor a
Szövetség számláján a befizetést jóváírják [42. § (2) bekezdés utolsó mondata]. Ezáltal a díjfizetés
elválik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő, adók
23
módjára teljesítendő fizetési kötelezettségektől, ugyanakkor a 38. § (1) bekezdésben az Art.-ra
történő hivatkozás megmaradt. A koherencia biztosítása érdekében a 38. § (1) bekezdésében
szükséges utalni az eltérés lehetőségére.
Hangsúlyozandó, hogy a Szövetség törvényjavaslat szerinti tevékenységi köre, szervezete és
működése jelentős mértékben megegyezik a hatályos szabályozással, e rendelkezések ismételt
megállapítását az indokolja, hogy az egyéb módosítások nagy terjedelme miatt törvénymódosítás
helyett új jogszabály alkotására kerül sor. Ennek megfelelően érdemben nem változik tehát a
közgyűlésre, a felügyelő bizottságra és az igazgatóságra, mint a Szövetség szerveire vonatkozó
szabályozás,.
A törvényjavaslat 45. és 46. §-a a miniszter felügyeleti jogkörét szabályozza. A törvényjavaslat e
jogkörök szűkítésére tesz javaslatot: a hatályos szabályozással ellentétben a miniszter felügyeleti
jogköre nem terjed ki arra, hogy a Szövetséget válsághelyzetben vagy ha feladatának nem tesz
eleget, közvetlen irányítása alá vonja. E módosítás célja a Szövetség függetlenségének fokozása
annak érdekében, hogy a Szövetség az Irányelvben szereplő követelményeknek megfeleljen.
A 48. § a hatályos szabályozáshoz képest érdemi módosítást annyiban tartalmaz, hogy megszünteti
a miniszter eljárásának kezdeményezésére irányuló lehetőséget abban az esetben, ha a tagvállalat
jogellenes működése, adatszolgáltatási kötelezettségének nem teljesítése miatt szükséges felszólítás
nem vezetett eredményre. A miniszter a tagvállalatokkal szembeni eljárásra nem jogosult, ez
indokolja a módosítást.
A 12. § (2) bekezdése alapján a Szövetség feladata bővül az egyes kőolajtermékek megfigyelését
biztosító ellenőrző és jelölő rendszer működtetésével, annak érdekében, hogy a kőolajtermékek
felhasználása szorosabban nyomon követhetővé váljon, és ezáltal a Szövetség feladatainak
ellátásához és működéséhez szükséges bevételek számítása megalapozott legyen. A fentiekre
tekintettel a Szövetség gazdálkodásának főbb területei közé bekerül az ellenőrzési és jelölési
tevékenység annak érdekében, hogy bevételeit e célokra is fordíthassa (13. §).
A Szövetség a törvény és az Alapszabály által szigorúan behatárolt költségvetési elvek mentén
működik, az esetleges költségvetési eredményt csak meghatározott célok és feladatok
megvalósítására, illetve ellátására fordíthatja. A 33. § (1)-(5) bekezdések biztosítják azon törvényi
felhatalmazást, hogy a jelölési és ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges források a
Szövetség költségvetésében rendelkezésre álljanak, továbbá a tagi hozzájárulásból eredő bevételek
ezen célokra felhasználhatóak legyenek. A 33. § (5) bekezdése a tagi hozzájárulás - jelölési-
ellenőrzési feladat teljesítéséhez szükséges - részének meghatározásakor kötelezően figyelembe
veendő szempontot ír elő: a tagi hozzájárulásnak ez a része nem lehet kevesebb, mint a költségvetés
közgyűlés általi elfogadása évének első hat havi termékcsoportonkénti nagykereskedelmi napi
üzemanyag-átlagárának legalább 1%-a.
A 24-28. §-hoz és a 30. §-hoz
Az igazgatótanács hatásköre a hatályos szabályozáshoz képest kibővül, az igazgatótanács lesz
jogosult javaslatot tenni az igazgató és az igazgató-helyettes személyére. A 24. § (3) bekezdése azt
a célt szolgálja, hogy a Közgyűlés csak olyan személyeket választhasson meg igazgatónak vagy
igazgató-helyettesnek, akiknek a kinevezésével az Igazgatótanács és azon belül a közigazgatás
képviselői is egyetértenek. Az ellenőrzési és jelölési rendszer bevezetésével megjelenő esetleges
érdekellentétek teszik szükségessé az erősebb közigazgatási kontrollt az igazgató és az igazgató-
helyettes kinevezésénél.
24
A 30. § egyrészt utal az igazgatótanács kibővült hatáskörére, másrészt az igazgató és az
igazgatóhelyettes határozatlan idejű megválasztása biztosítja a hosszútávú feladatok
végrehajtásához szükséges személyi stabilitást.
A 31. § f) pontjához
A jelölési és ellenőrzési feladatot a Szövetség szerződés útján is elláthatja. E körben a javaslat
kijelöli a szerződés megkötésére jogosultat, illetve rögzíti a megkötéshez szükséges támogatás
feltételeit.
A 44. §-hoz
A 44. § a tagvállalatok által benyújtott adatok ellenőrzése érdekében a NAV-val, a Magyar Energia
Hivatallal és a Központi Statisztikai Hivatallal való együttműködést szabályozza.
A 49-54. §-hoz
Az 49-54. §-ok a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletek kidolgozására felhatalmazást
adó, az átmeneti, valamint a hatályba léptető, és a jelenleg hatályos, a behozott kőolaj és
kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény hatályon kívül
helyezéséről szóló rendelkezéseket tartalmazza, továbbá a törvény jogharmonizációs záradékát
rögzíti.
A Javaslat a jogrendszeri koherencia erősítése érdekében módosítja a bírósági végrehajtásról szóló
1994. évi LIII. törvényt, amelybe így átkerül a hatályos törvényben szereplő végrehajtási kivétel. A
végrehajtók kellő informáltságát ebben a körben a Szövetség honlapján folyamatosan vezetett
nyilvántartások biztosítják.
25