﻿Képviselői önálló indítvány
2013. évi... törvény
a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról

1.§
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 4. § a)-c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:]
„a) szőlészeti termelő: aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy
területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül
borászati termelőnek,
b)	borászati termelő: aki borászati terméket értékesítés céljából állít elő,
c)	szőlészeti és borászati felvásárló: aki borszőlőt, mustot, illetve bort tovább-
feldolgozási célú továbbértékesítés céljából vásárol,”
2.	§
(1)	A Hktv. 6. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közgyűlésen
a)	a szőlőültetvénnyel rendelkező hegyközségi tagot a szüreti jelentésben szereplő
ültetvénye területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat,
b)	a hegybíró nyilvántartása alapján szőlőültetvénnyel nem rendelkező hegyközségi
tagot egy szavazat
illeti meg azzal, hogy egy tag az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja akkor
is, ha az a) pont alapján többre lenne jogosult.
(6)	A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi
járulékfizetési, és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben maradéktalanul eleget tett.”
(2)	A Hktv. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti
termelők választják meg, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet a
borászati termelők választják meg.”
3.§
A Hktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A szőlészeti és borászati szekció azonos számú tagot választ a hegyközségi
tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba, és ennek tagjai közül a küldöttek együttes
ülésén megválasztja a hegyközségi tanács elnökét és - amennyiben szükséges - alelnökét. Az
ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök.
(2)	A hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának
főtitkára titkárt nevez ki. A titkár munkáltatója - az 56. § (3) bekezdésben foglalt eltéréssel -
a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, felette a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsának főtitkára gyakorolja.
(3)	A hegyközségi tanács elnöke feladatainak ellátásával az alapszabály
felhatalmazása alapján a titkár is megbízható.”
4-§
A Hktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a hegybíró által
nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg azzal,
hogy egy küldött legfeljebb a szavazatok többségét el nem érő számú szavazattal
rendelkezhet. A küldött nem gyakorolhatja a szavazati jogát, amennyiben az őt delegáló
hegyközségnek fenntartási hozzájárulás tartozása áll fenn. Ha e törvény vagy az alapszabály
másként nem rendelkezik a hegyközségi tanács a döntéseit egyszerű többséggel hozza azzal,
hogy a döntéshozatalhoz a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató
szavazata is kell.”
5.§
A Hktv. 40. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya írja ki. A
hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot. A hegybíró munkáltatója - az 58. § (4)
bekezdésben foglalt eltéréssel - Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A hegybíró felett a
munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja, aki e jogok
gyakorlására - a kinevezés és felmentés kivételével - a hegyközségi tanács titkárát is
feljogosíthatja. A hegybíró kinevezése határozatlan időre szól. A 22. § (1) bekezdés szerint
működő hegyközség esetében a hegybíró felett a munkáltatói jogok teljes körét a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja.”
6.	§
A Hktv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 38. § f) pontjában meghatározott ügyekben eljáró ügyintéző csak olyan jogi
végzettséggel rendelkező személy lehet, aki felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa elnöke gyakorolja, vagy akinek a megbízója a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsa.”
7.§
A Hktv. 47. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak
hegyközségi járulékot kell fizetni azon hegyközség részére, amelynek működési területén a
termelő, illetve a felvásárló tevékenységüket végzik. A hegyközségi járulék mértékét és
felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a
közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot és annak esedékességét a
járulékfizetésre kötelezettel határozatban közli.
(3)	A hegyközségi járulék alapját
a)	szőlészeti termelő hegyközségi tag esetében az általa művelt szőlőültetvény területe
és a megtermelt szőlőmennyiség alapján kell megállapítani;
b)	borászati termelő hegyközségi tag esetében az általa művelt szőlőültetvény területe
és a feldolgozott szőlő-, valamint bormennyiség alapján kell megállapítani azzal, hogy a
szőlőültetvény területe alapján meghatározott járulékalap azonos az a) pont szerinti
járulékalappal;
c)	szőlészeti és borászati felvásárló esetében a felvásárolt szőlő, must, illetve bor
mennyisége alapján, a b) pont szerinti feldolgozott bormennyiségre vonatkozó járulékalappal
azonos mértékben kell megállapítani.”
8.§
A Hktv. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hegyközségek - az 5. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő
hegyközség kivételével - alapszabályát e törvény hatálybalépését követően megtartott első
közgyűlésen - a 6. § (5), valamint (7) bekezdése szerint - kell összhangba hozni e törvény
rendelkezéseivel. Ezen időpontig az e törvény hatályba lépésének napján hatályos alapszabály
rendelkezései szerint kell eljárni.”
9.§
A Hktv. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerint megszűnő megbízatással bíró titkár munkáltatója a
hegyközségi tanács.”
10.	§
A Hktv. 58. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) 2013. július 10-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának ki kell neveznie
a hegybírókat. A kinevezett hegybíró 2013. július 15-től tölti be hivatalát.
(3)	A (2) bekezdés szerinti hivatalba lépésig az e törvény hatálybalépése napján,
illetve ezt követően hivatalban lévő hegybírók gondoskodnak az e törvényben a hegybírók
részére meghatározott feladatok ellátásáról. Megbízatásuk az új hegybírók hivatalba lépésével
megszűnik.
(4)	A (2) bekezdés szerinti hegybíró hivatalba lépését megelőzően hivatalban lévő
hegybíró munkáltatója a hegyközség.”
11.	§
A Hktv. 34. alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:
„59/A. § (1) A miniszter a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére,
továbbá a hegyközségek működésének elősegítésére miniszteri biztost bízhat meg.
(2)	A miniszteri biztos jogosult
a) részt venni a hegyközségi szervezetek közgyűlésén és más testületi ülésén,
jelentést, tájékoztatást kérni a hegyközségi szervezetek tisztségviselőitől, valamint a
hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levő személytől,
c)	megismerni a hegyközségi szervezetek által kezelt valamennyi adatot,
d)	megtekintem a hegyközségi szervezetek bármely iratát,
e)	belépni a hegyközségi szervezetek által használt bármely helyiségbe.
(3)	A miniszteri biztos feladata a hegyközségi szervezetek tisztújítási folyamata,
valamint az e törvény rendelkezéseinek való megfeleléssel összefüggő cselekmények
lebonyolításának elősegítése, melynek érdekében
a)	javaslatok, módszertani ajánlások, eljárásrendek készítésével összefüggő
feladatokat, intézkedéseket kezdeményez,
b)	közreműködik az eljárási cselekmények előkészítésében,
c)	folyamatos kapcsolatot tart a hegyközségi szervezetek vezetőivel és a miniszterrel,
d)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a miniszter a feladatának végrehajtása
érdekében részére egyedileg meghatároz.
(4)	A miniszteri biztos a tevékenységéről megbízatása végén beszámol a
miniszternek.”
12. §
A Hktv.
a)	24. § (1) bekezdésében a „hegyközségi tanács” szövegrész helyébe a „hegyközségi
tanács, ennek hiányában a hegyközségi választmány”;
b)	33. § (2) bekezdés d) pontjában a „szőlészeti” szövegrész helyébe a „szőlészeti és
borászati”;
c)	57. § (1) bekezdésében a „november 30-ig” szövegrész helyébe az „október 31-ig”
szöveg lép.
13.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Általános indokolás

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba,
azonban némely ponton olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami az egyértelmű jogértelmezést
nehezíti. Ilyen a hegybírók és a hegyközségi tanácsi titkárok munkáltatójával összefüggő
kérdések, a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos technikai kérdések. Emellett indokolt a
hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körének kibővítése a szőlészeti és borászati
felvásárlókkal annak érdekében, hogy a hegyközségek finanszírozásának bázisa a
legszélesebb alappal kerüljön rögzítésre.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Pontosításra kerül a borászati termelő és a szőlészeti és borászati felvásárló fogalma
annak érdekében, hogy a hegyközségi tagsági kör a lehető legszélesebb mértékben
kiteijeszthető legyen.
a 2. §-hoz
A szőlészeti és borászati felvásárló szavazati joga egy szavazatban kerül
megállapításra a szőlőültetvénnyel nem rendelkező borászati termelővel azonos módon.
Egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati
joggal, aki hegyközségi járulékfizetési, és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben
eleget tett.
Egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába
tartozó küldöttet a szőlészeti termelők választják meg, a hegyközségi tanács borászati
szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg. Mindez a szőlészeti
termelő, illetve a borászati termelő fogalmának egymástól való elhatárolásával pontos és
egyértelmű viszonyokat teremt, kizárva a két helyre történő szavazás lehetőségét.
a 3. §-hoz
A hegyközségi tanácsokban az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök. A
hegyközségi tanács elnöke feladatainak ellátásával az alapszabály felhatalmazása alapján a
titkár is megbízható.
A hegyközségi tanács titkárának munkáltatója a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa,
felette a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fótitkára gyakorolja.
a 4. §-hoz
A hegyközségi tanácsban a küldött nem gyakorolhatja a szavazati jogát, amennyiben
az őt delegáló hegyközségnek fenntartási hozzájárulás tartozása áll fenn.
A hegyközségi tanácsok hatáskörébe tartozó kérdések (elsősorban a termékleírások
meghatározása) igényli a széles körű kompromisszumon alapuló döntéshozatalt. Ennek
biztosítására, valamint kisebbségvédelmi megfontolásokból a törvényjavaslat pontosítja a
szavazati rendre vonatkozó szabályokat. Eszerint ha a törvény vagy a hegyközségi tanács
alapszabálya - amelynek elfogadása vagy módosítása 2/3-os többséget igényel - másként
nem rendelkezik a hegyközségi tanács a döntéseit szótöbbséggel hozza azzal, hogy a
döntéshozatalhoz a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató szavazata is
kell.
az 5. §~hoz
A hegybíró munkáltatója Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A hegybíró felett a
munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentés tekintetében a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsának főtitkára gyakorolja, más munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében a
hegyközségi tanácsának titkára is feljogosítható a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának
főtitkára által.
a 6. §-hoz
Pontosító rendelkezés annak biztosítására, hogy a jogi végzettséggel rendelkező
személy ne csak munkaviszonyban, hanem pl. ügyvédi megbízással is elláthassa a feladatát.
a 7. §-hoz
A hegyközségi járulék alapjának megállapítására vonatkozó szabályok. A hegyközségi
járulék nem a hegyközségi tagsággal összefüggő, tagdíj jellegű fizetési kötelezettség, hanem a
szőlészeti- és borászati termelő, forgalmazó, illetve felvásárló tevékenység folytatásával
összefüggésben keletkező sajátos fizetési kötelezettség melynek jogosultja a hegyközségi,
ezáltal nem állami bevételként, hanem a hegyközségek működésének finanszírozási
eszközeként kerül alkalmazásra. Erre figyelemmel nem csupán a hegyközség tagsági köre
kötelezett a hegyközségi járulék megfizetésére, hanem annál szélesebb alanyi körben
valamennyi szőlészeti és borászati ágazati piaci szereplő.
a 8. §-hoz
Átmeneti szabály arra nézve, hogy a hegyközségek alapszabályait a soron következő
közgyűlésen összhangba kell hozni a megváltozott törvényi rendelkezésekkel.
a 9. §-hoz
A korábbi és az új törvényi rendelkezésekből eredő tisztújítással megszűnő
megbízatással bíró hegyközségi tanácsi titkár munkáltatója a hegyközségi tanács. Ez az
átmeneti szabály biztosítja a zökkenőmentes átállást azzal, hogy az újonnan kinevezett titkár
munkáltatója már a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.
a 10. §-hoz
Az új hegybírók kinevezésének határideje 2013. július 10-re kerül előrehozatalra (5
nappal) a zökkenőmentes átállás érdekében pedig egységesen 2013. július 15-én lépnek
hivatalba. A korábbi hegybíró munkáltatója az új kinevezéséig a hegyközség marad, az új
hegybírók munkáltatója pedig 2013. július 15-től a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.
a 11. §-hoz
A hegyközségi szervezetek tisztújításával, valamint az új törvényi előírásoknak való
megfeleléssel összefüggő események követésére és támogatására a miniszter miniszteri
biztosat nevezhet ki, aki ezáltal a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó
ügyekben is tud a miniszter részére információt, illetve más segítséget nyújtani. Ennek
érdekében a javaslat meghatározza a miniszteri biztos feladatát és jogköreit, amelyek az
eredményes és hatékony feladatellátás kereteit biztosítják. A miniszteri biztos jogkörei
kizárólag az információk megszerzésére, valamint a hegyközségi szervezetekre nem kötelező
érvényű ajánlások és javaslatok megfogalmazására terjed ki, azonban sértetlenül hagyja azok
önkormányzatiságából eredő autonómiáját.
a 12. §-hoz
Szövegcserés pontosító rendelkezések.
a 13. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „2013. évi ... törvény a
hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása” címmel a következő
törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2013. február 27.
&M[á(
Horváth István
Fidesz-Magyar Polgári
Szövetség
Font Sándor
Fidesz-Magyar Polgári
Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2013 MÁRC 1 1
Országgyűlési képviselő
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Horváth István és Font Sándor a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának
tagjai 2013. március 1. napján benyújtották az „A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX.
törvény módosításáról” szóló T/l0221. számú törvényjavaslatot.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - az előterjesztők hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok
csatlakozni a fenti indítványhoz.
Budapest, 2013. március Jh”.	.
Dr. Nyitrai Zsolt
országgyűlési képviselő
FIDESZ
I
ORSZÁGIj. \ L u:S HIVATAL/
Érkezett: 2013 MM f ft
ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
reszere
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Horváth István és Font Sándor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának
tagjai T/10221. szám alatt, „A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény
módosításáról” címmel törvényjavaslatot nyújtottak be 2013. március 1-jén.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - a javaslat előterjesztőinek hozzájárulásával -
előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2013. március 18.
Tisztelettel:
Patay Vilmos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség