﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA	Új változat
a T/9773. számú törvényjavaslat helyett
T/10238. számú
törvényjavaslat
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. március
2013. évi ... törvény
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól
I. Fejezet
1.	Általános rendelkezések
1.	§ E törvényt az adó megállapítása, az adó- és egyéb közterhek behajtása, továbbá a kettős
adóztatás elkerülése érdekében folytatott, az Európai Unió tagállamai közötti, valamint egyéb
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdéseire kell alkalmazni.
2.	§ (1) Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	E törvény rendelkezéseitől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa és nemzetközi
szerződés alapján lehet.
3.	§ Ha az állami adóhatóság uniós jogi aktus rendelkezése - ideértve az uniós jogi aktust
átültető magyar jogszabályt is - alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más
intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve az uniós
jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információ-átadást teljesít, azt
egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi.
2.	Értelmező rendelkezések
4.	§ (1) E törvény alkalmazásában:
1.	adómegállapítási jogsegély: az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos
tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatólag releváns információk cseréje
céljából folytatott közigazgatási együttműködés az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel
rendelkező hatóságai között;
2.	behajtási jogsegély: az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés
iránti megkereséssel kapcsolatos, 22-41. §-ban szabályozott eljárás;
3.	kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény: Magyarország és más állam között a kettős
adóztatás elkerülése tárgyában létrejött, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;
4.	Választottbírósági Egyezmény: a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos
kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az
Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások
nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való
csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, a kapcsolt
vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990.
július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt
Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a
Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén
Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával
kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló
Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI.
törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3-6. §-a szerinti egyezmény;
1
(2)	E törvény II. és III. Fejezete alkalmazásában:
1.	CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező
hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az
Európai Unió által kifejlesztett közös felület;
2.	elektronikus úton: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő
feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő
továbbítás optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;
3.	hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező
hatóságként kijelölt hatósága;
4.	magyar hatáskörrel rendelkező hatóság: az adópolitikáért felelős miniszter.
(3)	E törvény II. Fejezete alkalmazásában
1.	bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása iránti eljárás: az Európai Bizottság és az
Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságainak együttműködése az adózás területén
való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 15. cikke szerint;
2.	formanyomtatvány: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 26. cikk (2)
bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány;
3.	információcsere iránti megkeresés esetén alkalmazott formanyomtatvány: olyan
formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:
a)	az eljárással érintett személy (ügyfél) személyazonossága megállapításához szükséges adat,
b)	az információkérés adózási, adóztatási céljának megjelölése.
A formanyomtatványban olyan személy neve és címe is megjelölhető, aki a megkereső hatóság
álláspontja szerint a kért információ birtokában lehet, és olyan további adat is feltüntethető, amely a
megkeresett hatóság számára az információ megszerzését megkönnyítheti;
4.	közigazgatási vizsgálat: az Európai Unió tagállama által végzett minden olyan ellenőrzés,
vizsgálat és egyéb intézkedés, amelynek célja az adójogszabályok megfelelő alkalmazásának
biztosítása. A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság által teljesített
közigazgatási vizsgálat esetén a közigazgatási vizsgálat alatt az Art. szerinti adóigazgatási eljárást
kell érteni;
5.	magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: az adómegállapítási jogsegéllyel
kapcsolatban az állami adóhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként,
kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége, illetve az állami adóhatóság
kormányrendelet felhatalmazása alapján kijelölt tisztviselője a 6-7. pontok figyelembevételével;
6.	illetékes tisztviselő: olyan tisztviselő, aki kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély
keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Az adómegállapítási
jogsegélyben részt vevő tisztviselők e tevékenységükkel összefüggésben illetékes tisztviselőnek
minősülnek;
7.	kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó irodán kívül kijelölt olyan szerv, szervezeti
egység, amely kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere
teljesítésére, fogadására jogosult. Kapcsolattartó szervként egyidejűleg több szerv, szervezeti
egység is kijelölhető;
2
8.	központi kapcsolattartó iroda: az adómegállapítási jogsegély területén elsődlegesen felelős
szerv, szervezeti egység, amely ellátja az Európai Unió más tagállamával és az Európai
Bizottsággal való kapcsolattartási feladatokat. A központi kapcsolattartó iroda ellátja az egyidejű
ellenőrzések koordinációjával kapcsolatos feladatokat és a kijelölt illetékes tisztviselőkről
nyilvántartást vezet. Egyidejűleg kizárólag egy központi kapcsolattartó iroda jelölhető ki;
9.	megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája,
kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság
nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos megkeresést, spontán információcserét
fogadja;
10.	megkeresésre történő információcsere: egy adott esetben a megkereső hatóság megkeresett
hatósághoz intézett megkeresésén alapuló információcsere;
11.	megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája,
kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság
nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban megkeresést, spontán információcserét
teljesít;
12.	spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés
nélküli nem rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező
hatóságával;
13.	statisztikai adatok jegyzéke : az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a
77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 26.
cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által meghatározott
formában, tartalommal és eljárásrendben teljesítendő statisztikai jellegű tájékoztatási kötelezettség;
14.	személy:
a)	a természetes személy,
b)	a jogi személy,
c)	a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabálya úgy
rendelkezik, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás),
d)	egyéb, bármely jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi
konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - az eszközökből származó
jövedelmet is ideértve - az 5. § (1) bekezdés szerinti adókat kivetik, vagy
e)	a magyar jogszabályok alkalmazásában az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó adózó.
(4)	E törvény III. Fejezete alkalmazásában
1.	formanyomtatvány: az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő
követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010. március 16-i 2010/24/EU
tanácsi irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak
megfelelő formanyomtatvány;
2.	kézbesítés iránti egységes formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a
következő információkat tartalmazza:
a)	a címzett személy neve és címe, valamint az azonosítására szolgáló más lényeges adat,
b)	a kézbesítés célja és a végrehajtására előírt határidő,
c)	a formanyomtatványhoz mellékelt okirat bemutatása, valamint az érintett követelés jellege és
összege,
3
d)	annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe,
da)	amely a formanyomtatványhoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha
ettől eltér,
db)	amelytől a kézbesített okirattal vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra
vonatkozóan további tájékoztatás kérhető;
3.	magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: a behajtási jogsegéllyel
kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként,
kapcsolattartó irodaként, vagy kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége a 4-6.
pontok figyelembevételével;
4.	kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén belül a 22. §-ban meghatározott egy vagy
több adó- vagy díjtípus, vagy kategória vonatkozásában az Európai Unió más tagállamával való
kapcsolattartásért felelős szerv;
5.	kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó szervtől és a kapcsolattartó irodától különböző
hatóság, amely hatásköréhez kapcsolódóan vesz részt a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos
együttműködésben;
6.	központi kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén az Európai Unió más
tagállamával való kapcsolattartásért elsődlegesen felelős, valamint külön kifejezett felhatalmazás
esetén az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért is felelős szerv;
7.	megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája,
kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amelyhez behajtási jogsegély iránti megkereséssel
fordulnak;
8.	megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája,
kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amely a behajtási jogsegéllyel érintett
követeléssel kapcsolatban segítségnyújtás iránti megkeresést küld;
9.	személy:
a)	a természetes személy és a jogi személy,
b)	a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabályai úgy
rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás), továbbá
c)	a magyar jogszabályok alkalmazásában az adózó, valamint a más tagállam joga szerint egyéb,
bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi
konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - beleértve az azokból
származó jövedelmet is - a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó adók bármelyikét kivetik;
10.	végrehajtást engedélyező egységes okirat: olyan okirat, amely a megkereső államtól eltérő
tagállamban való behajtási és biztosítási intézkedések kizárólagos alapját képezi. A végrehajtást
engedélyező egységes okirat a végrehajtást engedélyező eredeti okirat lényeges tartalmi elemeit,
valamint legalább a következő információkat tartalmazza:
a)	az okirat azonosítása szempontjából szükséges információ, a követelés leírása (különösen a
követelés jellege; az az időszak, amelyre a követelés vonatkozik; a végrehajtási eljárás
szempontjából jelentős bármely időpont; a követelés összege és összetevői, mint a főkövetelés és a
kamat),
b)	az adós személy neve, valamint az azonosítását szolgáló más lényeges adat,
c)	annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe,
4
ca)	amely a végrehajtást engedélyező egységes okirathoz mellékelt okirat vonatkozásában
illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér,
cb)	amelytől a követeléssel vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra
vonatkozóan további tájékoztatás kérhető;
11.	végrehajtást engedélyező eredeti okirat, olyan okirat, amely a végrehajtást a megkereső
tagállamban teszi lehetővé.
II.	Fejezet
Az Európai Unió tagállamai közötti adómegállapítási jogsegély szabályai
3.	Alkalmazási kör
5.	§ (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének az Európai Unió tagállama által vagy
nevében, illetve a tagállam területi vagy közigazgatási alegysége, önkormányzata által vagy
nevében, az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikkében meghatározott területen kivetett adóval
kapcsolatban van helye.
(2)	Az adómegállapítási jogsegély nem alkalmazható
a)	a hozzáadottérték-adóval,
b)	a vámokkal,
c)	az Európai Unió tagállamai közötti közigazgatási együttműködésről szóló egyéb uniós
rendelkezések által szabályozott jövedéki adóval,
d)	az Európai Unió tagállama alegységének, illetve közjogi szociális biztonsági intézménynek
fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulékkal,
e)	díjakkal, így különösen közigazgatási hatóságok által kibocsátott igazolások, egyéb okiratok
díjaival és
f)	szerződéses jellegű - így különösen közüzemi - díjakkal
kapcsolatos eljárásban.
(3)	Az adómegállapítási jogsegély alkalmazása nem érinti a 2005. évi CXVI. törvénnyel
kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május
29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve szerinti
kötelezettségek, valamint a két- vagy többoldalú megállapodások alapján fennálló közigazgatási
együttműködési kötelezettségek teljesítését.
6.	§ A magyar megkereső hatóság, illetve a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási
jogsegély szabályait magyar jogszabályok szerinti, 5. § (1) bekezdésnek megfelelő adóval
kapcsolatos eljárásban az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételével az Art. 4. §
(1)	bekezdés a) pontja szerinti adóval összefüggésben alkalmazza.
4.	Az információcsere egyes formái
7.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság információcsere iránti megkeresés (a (2)-(5) bekezdés és
a 8. § alkalmazásában. megkeresés) alapján minden olyan, az 5. § (1) bekezdésének megfelelő
információt közöl a megkereső hatósággal, amely rendelkezésére áll vagy közigazgatási hatósági
eljárás keretében megszerezhető.
(2)	A megkeresés alapján a magyar megkeresett hatóság az információ megszerzése céljából
saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan
intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.
5
(3)	Ha a magyar megkeresett hatóság álláspontja szerint a megkeresés meghatározott
közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesítése szükségtelen, a megkeresés e részét nem
teljesíti és ennek indokairól a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti. Egyéb esetben a magyar
megkeresett hatóság a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részét az (1)
és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíti.
(4)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés eredeti okirat átadására vonatkozó részét az (1)
és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével és abban az esetben teljesíti, ha az a
magyar jogszabályokkal egyébként nem ellentétes.
(5)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése esetén kérheti a megkereső hatóságot,
hogy a megkereséssel érintett információ felhasználásáról küldjön részére visszajelzést.
8.	§ (1) A megkeresést a magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezésétől számított 6 -
a megkeresés beérkezésekor rendelkezésre álló információ esetén 2 - hónapon belül teljesíti. A
magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére ezektől eltérő
határidőben is megállapodhat.
(2)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezését haladéktalanul, de legfeljebb a
megkeresés beérkezését követő 7 munkanapon belül - lehetőség szerint elektronikus úton -
visszaigazolja.
(3)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés hiányosságainak pótlására vagy kiegészítő
információ szolgáltatására a megkereső hatóságot a megkeresés beérkezését követő 1 hónapon belül
hívja fel. E felhívás kiadása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő kezdő időpontja a hiányosságok
pótlását vagy kiegészítő információt tartalmazó tájékoztatás beérkezésének napját követő nap.
(4)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés (1) bekezdés szerinti teljesítésének akadályáról
haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 3 hónapon belül tájékoztatja a
megkereső hatóságot a megkeresés teljesítése várható időpontjának megjelölésével együtt.
(5)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítésének elutasításáról és annak indokairól
haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezésétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a
megkereső hatóságot.
(6)	Az (1)-(5) bekezdés szerinti határidő a 13. § (3) bekezdés szerinti esetben a megkeresés,
egyéb nyilatkozat magyar központi kapcsolattartó iroda részére történő továbbítása napját követő
napon kezdődik.
9.	§ A magyar megkeresett hatóság a spontán információcsere keretében szerzett információ
beérkezését az információ beérkezését követő 7 munkanapon belül - ha lehetséges, elektronikus
úton - visszaigazolja az információt küldő hatáskörrel rendelkező hatóság részére.
5.	Az adómegállapítási jogsegély egyéb formái
10.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére intézkedik a megkereső
tagállam közigazgatási hatóságaitól származó, e tagállam területén az 5. § (1) bekezdés hatálya alá
tartozó adóval kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával összefüggő határozat és egyéb okirat
címzett részére történő, a magyar jogszabályoknak megfelelő kézbesítéséről.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásának abban az esetben van helye, ha a megkereső hatóság a
megkereső tagállam kézbesítésre vonatkozó jogszabályai szerint a címzettet nem képes értesíteni
vagy az ilyen értesítés aránytalan nehézségekkel járna.
(3)	A kézbesítés iránti megkeresés tartalmazza a kézbesítendő határozat, más okirat tárgyát, a
címzett nevét és címét, valamint egyéb olyan információt, amely a címzett azonosítását
megkönnyítheti.
6
(4)	A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről - a kézbesítés időpontjának
megjelölésével és egyéb szükség szerinti adatok közlésével - haladéktalanul értesíti a megkereső
hatóságot.
11.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság és más tagállam
hatáskörrel rendelkező hatósága mint megkereső vagy megkeresett hatóság megállapodást köthet,
amely alapján az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos információcsere céljából
a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselő
a)	jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának közigazgatási hatóságának hivatalos
helyiségében (hivatalában),
b)	jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálat
során.
(2)	A magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső hatóság
tisztviselője természetes személyt nem nyilatkoztathat és nyilvántartást nem vizsgálhat meg. A
megkereső hatóság tisztviselője e cselekmények elvégzésére tett indítványait a megkeresett magyar
hatóság a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében figyelembe veszi és azokat
indokolt esetben saját intézkedésként végrehajtja.
(3)	A magyar megkeresett hatóság az olyan okiratokról, amelyekhez a magyarországi
közigazgatási vizsgálat során a magyar megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférhetnek, a
megkereső hatóság tisztviselője részére kérelemre másolatot ad.
(4)	A más tagállam megkereső hatóságának tisztségviselője az (1) bekezdés szerinti
magyarországi eljárása során a magyar megkeresett hatóság vagy más személy kérésére
személyazonosságát és eljárási jogosultságát igazolni köteles.
(5)	A magyar megkereső hatóság a más megkeresett hatóság tagállamának területén az (1)
bekezdés szerint megállapodás keretében eljáró magyar tisztviselő részére magyar, valamint angol
nyelven vagy a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén kiállított, a tisztviselő eljárási jogosultságát
igazoló okiratot állít ki.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodás a magyar jogszabályokkal és a más tagállam
jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részletes szabályait, így különösen az
átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.
12.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság más tagállam
hatáskörrel rendelkező hatóságával, illetve más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival (a
továbbiakban együtt: részes felek, önállóan: részes fél) megállapodást köthet egy vagy több személy
egyidejű ellenőrzésére az egyidejű ellenőrzés alapján szerzett információ cseréje céljából.
(2)	A megállapodás olyan személyek egyidejű ellenőrzésére terjedhet ki, amelyekhez a részes
feleknek közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik.
(3)	A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság indokolt és az
ellenőrzések teljesítésének időtartamára kiterjedő javaslatot készít az egyidejű ellenőrzésre javasolt
személyekről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a javaslatot a többi
részes fél rendelkezésére bocsátja.
(4)	A megállapodás végrehajtása során, más részes fél javaslatának beérkezése esetén a magyar
megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság - a javaslat magyar jogszabályoknak való
megfelelése és költséghatékonyság elve szerinti mérlegeléssel - dönt az egyidejű ellenőrzésben való
részvételről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a részvételről szóló
nyilatkozatát vagy a részvétel indokolt elutasítását továbbítja a javaslatot küldő részes fél részére.
7
6.	Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének közös szabályai
13.	§ (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel
kapcsolatos kötelezettséget abban az esetben is teljesíti, ha a kötelezettség teljesítése során szerzett
információra az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettsége teljesítéséhez - így különösen
adóztatási hatáskörének gyakorlásához - nem lenne szükség.
(2)	A magyar illetékes tisztviselő - a külön jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó
eszközben meghatározottak szerint - az adómegállapítási jogsegély keretében kapott vagy küldött
minden információról haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja a magyar központi
kapcsolattartó irodát.
(3)	A magyar illetékes tisztviselő és a magyar kapcsolattartó szerv az adómegállapítási
jogsegéllyel kapcsolatos, hatáskörébe vagy illetékességébe nem tartozó megkeresést és egyéb
nyilatkozatot haladéktalanul továbbítja a magyar központi kapcsolattartó iroda részére, és erről
egyidejűleg értesíti a megkereső hatóságot, nyilatkozattal érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot.
14.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem teljesíti, ha
a)	az 5. § (1) bekezdésének megfelelő, a magyar megkeresett hatóság rendelkezésére álló vagy
közigazgatási vizsgálat keretében megszerezhető információ tekintetében a megkereső hatóság nem
merítette ki azokat a szokásos információforrásokat, amelyeket a célja elérésének veszélyeztetése
nélkül az adott körülmények között a megkereséssel érintett információ megszerzéséhez
felhasználhatott volna, vagy
b)	a megkereséssel érintett közigazgatási vizsgálat lefolytatása vagy információ gyűjtése magyar
jogszabályba ütközne.
(2)	A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem köteles teljesíteni, ha
a)	a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más hatósága jogi okok miatt nem tud a
megkereséssel érintett információhoz hasonló információkat szolgáltatni, vagy
b)	az információ szolgáltatása üzleti, ipari, szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan
információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése a magyar jogrendbe ütközik.
(3)	A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot tájékoztatja az adómegállapítási
jogsegély teljesítése elutasításának indokairól.
(4)	A magyar megkeresett hatóság nem utasíthatja el az adómegállapítási jogsegély teljesítését
a)	az (1) bekezdés b) pontjára vagy a (2) bekezdés bármely pontjára hivatkozással kizárólag
azzal az indokkal, hogy a jogsegéllyel érintett információra az egyéb jogszabályokban foglalt
kötelezettsége teljesítéséhez - így különösen adóztatási hatáskörének gyakorlásához - nem lenne
szükség, vagy
b)	az (1) bekezdés b) pontjára vagy a (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással kizárólag azzal
indokkal, hogy a jogsegéllyel érintett információ pénzügyi intézmény, meghatalmazott, illetve
ügynökként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy e személy tulajdoni
érdekeltségére vonatkozik.
(5)	A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítését elutasíthatja, ha
a)	az adómegállapítási jogsegéllyel érintett információ a 2011. január 1. napja előtti
adómegállapítási időszakra vonatkozik, vagy
b)	az ilyen információk átadását - amennyiben a megkeresést 2011. március 11. napja előtt
terjesztették volna elő - a magyar jogrendbe ütközésre hivatkozással el lehetett volna utasítani.
8
15.	§ (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy
magyar megkeresett hatóság által szerzett információ adótitoknak minősül. Az adómegállapítási
jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által
szolgáltatott információ védelmére az információ rendelkezésre bocsátását megelőzően az
adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, azt követően pedig az információt szerző tagállam jogát kell
alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti információt
a)	5. § (1) bekezdésben és 6. §-ban meghatározott adókra vonatkozó magyar jogszabályok és az
érintett tagállam(ok) jogszabályai végrehajtása céljából, vagy
b)	az a) pont szerinti adókkal kapcsolatos olyan bírósági vagy közigazgatási eljárások során,
amelyekben az ilyen adókkal kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén hátrányos
jogkövetkezmények megállapításának lehet helye,
c)	a 22. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelések és a kötelező társadalombiztosítási
járulékok, illetve a 23. §-ban meghatározott követelések és a társadalombiztosítási járulékok
(szociális hozzájárulási adó) megállapításához és végrehajtásához
lehet felhasználni.
A b) pont szerinti esetben az információ felhasználása nem járhat a bírósági vagy közigazgatási
eljárásban részt vevő személyek jogait szabályozó általános rendelkezések sérelmével.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti információt a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar
megkereső hatóság a (2) bekezdéstől eltérő célra az információt szolgáltató hatáskörrel rendelkező
hatóság engedélyével használhatja fel. Az információt szolgáltatóként a magyar megkereső hatóság,
illetve magyar megkeresett hatóság az (1) bekezdéstől eltérő célra való felhasználást akkor
engedélyezi, ha az információ e célra való felhasználását a magyar jogszabályok lehetővé teszik.
(4)	A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező
hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély
teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ
harmadik félnek hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság
az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását
megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az
információ továbbításának szándékáról. Ha e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz
munkanapon belül ellenzi az információ továbbítását, a magyar megkereső vagy megkeresett
hatóság az információt harmadik fél részére nem adhatja ki.
(5)	A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az
információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban az adómegállapítási
jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató
megkereső vagy megkeresett hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.
(6)	A magyar megkeresett hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az adómegállapítási
jogsegély keretében jogszerűen megszerzett információkat, okiratokat (ideértve a jelentéseket,
nyilatkozatokat, az okiratok hitelesített másolatait vagy kivonatait) a belföldi jogsegély keretében
szerzett hasonló információra, okiratra vonatkozó magyar jogszabályok szerinti rendelkezéseknek
megfelelően használhatja fel bizonyítékként.
(7)	A központi kapcsolattartó iroda által a 20. § alapján az Európai Bizottság részére megküldött
információk, valamint az ezen információk felhasználásával az Európai Bizottság által készített
jelentések és más okiratok továbbíthatók az Európai Unió más tagállama részére.
9
(8)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az Európai
Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23. cikk (6)
bekezdése szerint készített jelentést és más okiratát kizárólag elemzési célokra használhatja fel, azt
az Európai Bizottság kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem teheti közzé és nem bocsáthatja
más személy vagy szervezet rendelkezésére.
(9)	A magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által az adómegállapítási
jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információt kizárólag a CCN-hálózat gondozásához,
karbantartásához, fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság biztonsági
akkreditációs hatósága által akkreditált személyek rendelkezésére bocsátani.
(10)	Az adómegállapítási jogsegély teljesítése körében a személyes adatok kezelésére az
információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény és az Art., valamint az
állami adóhatóságra vonatkozó törvényi rendelkezések előírásait az e §-ban meghatározott
kiegészítésekkel kell alkalmazni.
16.	§ (1) A megkereső hatóság az információcsere iránti megkeresést a magyar megkeresett
hatóságnak, illetve a magyar megkeresett hatóság által az információcsere iránti megkeresésre adott
válaszokat, átvételi elismervényeket, további háttér-információ iránti kérelmeket, a kérés
teljesítésének lehetetlenségét vagy az elutasítását a megkereső hatóságnak - amennyiben lehetséges
-	formanyomtatvány használatával továbbítja. E formanyomtatványhoz további okiratok (így
különösen jelentések, nyilatkozatok), azok hitelesített másolatai vagy kivonatai is csatolhatók.
(2)	A spontán információcserét, a spontán információcsere beérkezésének visszaigazolását, a
kézbesítés iránti megkeresést, valamint a visszajelzést formanyomtatvány felhasználásával kell
továbbítani.
(3)	Az adómegállapítási jogsegély keretében közölt információt lehetőség szerint a CCN-hálózat
alkalmazásával, elektronikus úton kell továbbítani.
(4)	Az adómegállapítási jogsegély keretében küldött megkeresés és egyéb nyilatkozat, valamint
az előbbiekhez mellékelt okirat bármely, a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság
megállapodása szerinti nyelven továbbítható. A megkeresett hatóság indokolt kérelmére a
megkereséshez a megkeresett hatóság tagállamának valamely hivatalos nyelvén készített fordítást
kell mellékelni.
17.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben - a
szakértői költség megtérítési igénye kivételével - költségek megtérítése iránti igényt a megkereső
hatósággal szemben nem érvényesít.
(2)	A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság az adómegállapítási
jogsegéllyel összefüggésben az Európai Unió más tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága
költségek megtérítése iránti igényét - a szakértői költség megtérítési igénye kivételével - nem
teljesíti.
7.	Más tagállamba irányuló adómegállapítási jogsegély
18.	§ (1) Ha a magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítésével
kapcsolatban más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, e § és a 19. §
rendelkezéseit a 7-17. §-okban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2)	A magyar megkereső hatóság a megkeresésre történő információcsere és a spontán
információcsere esetén a megkeresett hatóság kérésére késedelem nélkül, de legkésőbb a szerzett
információ felhasználása eredményének ismertté válásától számított 3 hónapon belül visszajelzést
küld a megkeresett hatóság részére. Ha a szerzett információ felhasználásának eredménye
10
adóigazgatási eljárásban hozott döntésként jelentkezik, a magyar megkereső hatóság a visszajelzési
kötelezettséget a döntés jogerőre emelkedése előtt is teljesítheti. Utóbbi esetben a visszajelzésben
utalni kell arra, hogy a döntés még nem emelkedett jogerőre.
19.	§ (1) A magyar megkereső hatóság az 5. § (1) bekezdés szerinti információt a (2) bekezdés
szerinti esetekben spontán információcsere keretében legkésőbb az információ beérkezésétől, illetve
rendelkezésre állásától számított 1 hónapon belül közli az Európai Unió tagállamai hatáskörrel
rendelkező hatóságaival.
(2) Spontán információcsere teljesítésének az alábbi esetekben van helye:
a)	a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy az Európai Unió más tagállamában
adóbevétel-kiesés következhet be,
b)	az adózó (személy) olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az
egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adófizetési kötelezettség növekedésével vagy
egyéb adókötelezettség keletkezésével jár,
c)	az egyik tagállambeli adózó (személy) és egy másik tagállambeli adózó egy vagy több
országon keresztül folytat egymás között gazdasági kapcsolatot olyan módon, hogy egyik vagy
másik vagy mindkét tagállamban adómegtakarítás keletkezhet,
d)	a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy a vállalkozáscsoporton belüli
mesterséges nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet,
e)	az egyik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a magyar megkeresett hatóságnak
továbbított információ olyan adatokhoz juttatta a magyar megkeresett hatóságot, amely releváns
lehet a hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában adókötelezettség megállapítása szempontjából.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül a magyar megkereső hatóság előzetes megkeresés
nélküli információcserét abban az esetben teljesíthet, ha álláspontja szerint az információ az
Európai Unió érintett tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága részére hasznos lehet.
8.	Tájékoztatási kötelezettség
20.	§ (1) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot
a)	a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság kijelöléséről és ennek változásáról,
b)	a magyar központi kapcsolattartó iroda kijelöléséről és ennek változásáról, valamint
c)	a magyar központi kapcsolattartó iroda Európai Bizottsággal való kapcsolattartó szervként
kijelölésének tényéről.
(2)	A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai
Unió tagállamainak központi kapcsolattartó irodáit
a)	magyar kapcsolattartó szerv kijelöléséről és ennek változásáról,
b)	magyar illetékes tisztviselő kijelöléséről és ennek változásáról.
(3)	A magyar központi kapcsolattartó iroda
a)	megküldi az Európai Bizottság részére az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos
statisztikai adatok jegyzékét,
b)	tájékoztathatja az Európai Bizottságot az olyan releváns információkról, amelyek az adócsalás
és az adóelkerülés elleni küzdelem érdekében az adómegállapítási jogsegély hatékonyságának
értékeléséhez szükségesek,
11
c)	tájékoztathatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel
rendelkező hatóságait az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos tapasztalatokról, gyakorlatról a
bevált tapasztalatok és gyakorlatok megosztása iránti eljárásban.
9.	Információcsere harmadik államokkal
21.	§ (1) A magyar megkereső hatóság a nem az Európai Unió tagállamának (a továbbiakban.
harmadik állam) illetékes hatóságától szerzett, az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban meghatározott
adóra vonatkozó, tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatóan releváns
információt - amennyiben ezt az információt szolgáltató állammal kötött nemzetközi szerződés
lehetővé teszi - a (2) bekezdésben foglalt esetekben továbbíthatja olyan tagállam hatáskörrel
rendelkező hatóságának, amely számára a szerzett információ hasznos lehet.
(2)	A magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt
harmadik állam illetékes hatósága részére abban az esetben továbbíthatja, ha
a)	a szerzett információt szolgáltató tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az információ
kiadásához hozzájárult,
b)	a harmadik állam, illetve annak illetékes hatósága vállalta, hogy együttműködik az
adójogszabályokat sértő vagy az adójogszabályokkal való visszaélésnek minősülő gazdasági
események szokatlan vagy jogszabálysértő jellegének bizonyítására irányuló eljárásban, és
c)	az információ kiadása a személyes adatok harmadik államba való továbbítására vonatkozó
magyar jogszabályoknak egyébként megfelel.
III.	Fejezet
Az Európai Unió tagállamai közötti behajtási jogsegély szabályairól
10.	Alkalmazási kör
22.	§ (1) A behajtási jogsegély teljesítésének az alábbi követelésekkel kapcsolatban van helye.
a)	az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve területi vagy közigazgatási alegysége -
ideértve a helyi hatóságokat (helyi önkormányzatokat) is - által vagy nevében, valamint az Európai
Unió nevében kivetett adó, vám és illeték,
b)	az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező
visszatérítések, intervenciók és egyéb intézkedések, ideértve az e tevékenységgel kapcsolatban
behajtandó összegek,
c)	a cukorágazat piacának közös szervezése keretében előírt lefölözések és egyéb díjak.
(2)	A behajtási jogsegély rendelkezéseit alkalmazni kell továbbá a következő követelésekre is.
a)	az (1) bekezdésben meghatározott követelésekkel összefüggő - az adó, vám és illeték
megállapítása, ellenőrzése (kivetése, közigazgatási vizsgálat végrehajtása) során az adóhatóság,
hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság által megállapított vagy e hatóság kérésére
közigazgatási hatóság vagy bíróság által megerősített - közigazgatási szankció, bírság, pótlék, díj,
pótdíj,
b)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követeléshez kapcsolódó eljárásokhoz
közigazgatási szerv vagy bíróság által kibocsátott igazolások (így különösen hatósági bizonyítvány)
és hasonló okiratok díja,
c)	az (1) bekezdésben és e bekezdés a)-b) pontjában meghatározott követelésekhez kapcsolódó
kamatok és díjak.
12
(3) A behajtási jogsegély teljesítésének nincs helye a következő követelésekkel kapcsolatban:
a)	az Európai Unió tagállamának, illetve területi vagy közigazgatási alegységének, továbbá
közjogi társadalombiztosítási intézményének fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulék,
b)	a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó díjak, ideértve a szerződéses jellegű (így különösen
közüzemi) díjakat is,
c)	büntető eljárás keretében megállapított büntetőjogi szankciók és a (2) bekezdés a) pontjának
hatálya alá nem tartozó egyéb büntetőjogi szankciók.
23.	§ A magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély
szabályait magyar jogszabályok szerinti
a)	a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelő adóval
kapcsolatos eljárásban az Art. 4. § (1) bekezdése szerinti adóval,
b)	a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban az Art.
szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel,
c)	a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő, vámmal
kapcsolatos eljárásban a 2913/92/EGK rendelettel kihirdetett és többször módosított Közösségi
Vámkódex 4. cikk 9. pontjában meghatározott vámtartozással,
d)	a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban a
Közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény szerinti bírsággal, pótlékkal,
költséggel
összefüggésben alkalmazza.
11.	A behajtási jogsegély egyes formái
24.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére e hatóság kérelme alapján
minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely a megkereső hatóság számára a 22. §-ban
meghatározott követelése behajtásához szükséges lehet. Az információk rendelkezésre bocsátása
érdekében a megkeresett magyar hatóság saját hatáskörben vagy megkeresés útján intézkedik
mindazon közigazgatási eljárás megindítása iránt, amely az információk megszerzése érdekében
szükséges.
(2)	A magyar megkeresett hatóság megtagadhatja azon információ rendelkezésre bocsátását,
a)	amelyet a hasonló belföldi követelés behajtásának (végrehajtásának) céljából az e követelésre
vonatkozó jogszabályok alapján nem tudna megszerezni,
b)	amely kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot fedne fel, illetve
c)	amelynek felfedése Magyarország biztonságát sértené vagy egyéb módon a magyar jogrendbe
ütközne.
(3)	A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság által kért információ rendelkezésre
bocsátását nem tagadhatja meg kizárólag arra hivatkozva, hogy az információ hitelintézet, pénzügyi
vállalkozás, vagy képviselőként, meghatalmazottként, bizományosként, ügynökként,
vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben meglevő tulajdoni
érdekeltségre vonatkozik.
13
25.	§ A magyar megkeresett hatóság részére a megkereső hatóság által előzetes megkeresés
nélküli információcsere keretében továbbított információ a 38. §-ban foglaltak szerint
felhasználható.
26.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére intézkedik valamennyi
olyan döntés és egyéb okirat - ideértve a bírósági okiratot is - címzett személynek történő
kézbesítéséről, amely a megkereső tagállamból származik és a 22. §-ban meghatározott követelésre
vagy annak behajtására vonatkozik. A kézbesítés iránti megkereséshez egységes
formanyomtatványt kell mellékelni.
(2)	A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés
érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról.
(3)	A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a megkeresett tagállam joga
szerint a Magyarország területén teljesített vagy nem a behajtási jogsegély keretében
kezdeményezett kézbesítés nem érinti a magyar megkeresett hatóság kézbesítés iránti
megkereséssel kapcsolatos eljárását.
(4)	A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés iránti megkeresést elutasítja, ha a megkereső
hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat nem merítette ki, kivéve ha
a)	a megkereső hatóságnak nem áll módjában az okiratot a magyar jogszabályok szerint
kézbesíteni, vagy
b)	a megkereső hatóságnak az okirat ilyen kézbesítése aránytalan nehézséget okozna.
27.	§ (1) A megkereső hatóság behajtás iránti megkeresésével érvényesített követelését - a (2)
bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi követeléssel azonos módon kell kezelni a behajtás
iránti megkeresés teljesítése során.
(2)	Ha a megkereső hatóság tagállamával kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, a
magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) nem köteles a megkereső hatóság behajtás
iránti megkereséssel érvényesített követelésének ugyanolyan elsőbbséget biztosítani, mint a belföldi
hasonló követeléseknek. A végrehajtási cselekmények foganatosítása kizárólag a magyar
megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik, az önkormányzati
adóhatóság vagy más magyar hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából nem kereshető meg.
(3)	A behajtás iránti megkeresés teljesítésének végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján
van helye, amely az Art. végrehajtási eljárásról szóló rendelkezéseinek alkalmazása során
végrehajtható okiratnak minősül.
(4)	A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére a
végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelés behajtása iránt az Art. végrehajtási
eljárásról szóló - a megkereséssel érvényesített követeléssel azonos, vagy ennek hiányában hasonló
követelésre vonatkozó - rendelkezései alkalmazásával jár el. Ha a magyar jogszabályok alapján
nincs a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követeléssel azonos vagy ahhoz
hasonló belföldi követelés, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a személyi
jövedelemadó végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.
(5)	A megkereső hatóság a végrehajtást engedélyező egységes okiraton kívül más, a megkereső
tagállamban a követeléssel kapcsolatban kiállított okiratot is továbbíthat a magyar megkeresett
hatóság részére.
14
28.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a végrehajtást engedélyező
egységes okiratban foglalt követelést (a továbbiakban: e § alkalmazásában: követelés) forintban
hajtja be.
(2)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezése napjától a követelés fedezetét
biztosító végrehajtási cselekmény foganatosításának napjáig, illetve a követelés megfizetésének
napjáig az Art.-ban meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék
felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.
(3)	A követelés megfizetésére a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az Art.
fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései szerint a kötelezett személy részére fizetési könnyítést
engedélyezhet. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos döntésről a magyar megkeresett hatóság a
megkereső hatóságot is értesíti.
(4)	A magyar megkeresett hatóság a követelés, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján felszámított
késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét átutalja a megkereső hatóság
részére.
29.	§ (1) A végrehajtást engedélyező eredeti okirattal, a végrehajtást engedélyező egységes
okirattal, az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság vagy a
megkereső tagállam más illetékes szerve által történő kézbesítés érvényességével kapcsolatos
jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell előterjeszteni. A magyar
megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresés teljesítése során bármely érdekelt fél ilyen tárgyú
jogorvoslati kérelmét - joghatóság hiányában, érdemi vizsgálat nélkül - végzéssel elutasítja. A
végzés indokolása azt is tartalmazza, hogy a jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes
szervéhez kell benyújtani a megkereső tagállam jogszabályainak megfelelően.
(2)	A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja a magyar megkeresett
hatóságot az (1) bekezdésben foglalt jogorvoslati kérelem beérkezéséről és a követelés jogorvoslati
kérelemben nem vitatott összegéről.
(3)	A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső tagállam hatáskörrel
rendelkező hatósága (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása vagy az érdekelt személy azonos tartalmú
tájékoztatása alapján a végrehajtási eljárást a megkereső tagállam illetékes szervének érdemi
döntéséről szóló tájékoztatása beérkezéséig a jogorvoslati kérelemben vitatott követelés összege
vonatkozásában felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső
tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a felfüggesztés mellőzését a mellőzés indokainak
közlésével együtt kéri. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar
megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és e döntéséről értesíti a
megkereső hatóságot és az érintett személyt is. Ha a megkereső tagállam illetékes szerve a
jogorvoslati kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, a megkereső hatóság felel a végrehajtási
eljárásban érvényesített összeg érintett személynek való visszatérítéséért és a behajtási megkeresés
teljesítésével kapcsolatban a magyar jogszabályok alapján érvényesíthető kárért.
(4)	Ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) vagy a megkeresett hatóság
(megkeresett tagállam illetékes szerve) egyeztetési eljárást kezdeményez és ezen eljárás eredménye
érintheti a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelést, a magyar megkeresett hatóság
(állami adó- és vámhatóság) az egyeztetési eljárás eredményéről való tudomásszerzés napjáig a
végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a
magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és erről értesíti a
megkereső hatóságot és az érintett személyt is. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye,
ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) és a magyar megkeresett hatóság
(állami adó- és vámhatóság) közös álláspontja szerint a végrehajtási eljárás csalás vagy
fizetésképtelenség miatt különösen sürgős esetnek minősül.
15
(5)	A végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a magyar megkeresett hatóság
(állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérésére, illetve ennek hiányában, ha annak e
törvény szerinti feltételei fennállnak, biztosítási intézkedést foganatosíthat.
(6)	A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik a behajtás
iránti megkeresés alapján indult végrehajtási eljárással, valamint a kézbesítési megkeresés alapján
teljesített kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem elbírálása. E jogorvoslati
kérelmekkel kapcsolatos döntéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a
kérelmező személyt és a megkereső hatóságot is tájékoztatja.
30.	§ (1) A megkereső hatóság a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos releváns információt
haladéktalanul továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság
kellő gondossággal tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos
intézkedésről.
(2)	A megkereső hatóság - a módosítás indokát is megjelölve - haladéktalanul tájékoztatja a
magyar megkeresett hatóságot a behajtás iránti megkeresés módosításáról vagy a megkeresés
visszavonásáról.
(3)	Ha a behajtás iránti megkeresés módosítására a 29. § (1) bekezdés szerinti jogorvoslati
kérelemben hozott döntés miatt kerül sor, a megkereső hatóság e döntést és a felülvizsgált
végrehajtást engedélyező egységes okiratot továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A
magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) ezen okiratok beérkezése napját követően
a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján jár el. Az ezen
okiratok beérkezése napját megelőzően megkezdett, a módosított (felülvizsgált) végrehajtást
engedélyező egységes okiratban foglaltaknak megfelelő végrehajtási cselekmények és biztosítási
intézkedések is foganatosíthatók, kivéve, ha a behajtás iránti megkeresés, illetve a végrehajtást
engedélyező egységes okirat módosítására a végrehajtást engedélyező eredeti okirat vagy a
végrehajtást engedélyező egységes okirat érvénytelensége miatt került sor.
(4)	A módosított behajtás iránti megkeresés és a módosított végrehajtást engedélyező egységes
okirat további módosítására a (2) és (3) bekezdésben, a 4. § (4) bekezdés 10. pontjában és a 29. §-
ban foglaltakat alkalmazni kell.
31.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresést elutasítja, ha
a)	a követelést vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső tagállamban
vitatják, kivéve a 29. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő eseteket, vagy
b)	a megkereső tagállamban rendelkezésre álló behajtási eljárásokat a megkereső hatóság
előzetesen nem merítette ki.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a behajtás iránti megkeresés elutasításának, ha
a)	a rendelkezésre álló információk alapján nyilvánvaló, hogy a megkereső tagállamban a
végrehajtási eljárás nem vezet eredményre különösen azért, mert a megkereső tagállamban az
adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona és a megkereső hatóság tudomása szerint az
adósnak Magyarország területén végrehajtás alá vonható vagyona van, vagy
b)	a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás aránytalan nehézséggel járna.
32.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság
kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha
a)	a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy
b)	a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot
a megkereső hatóság még nem állította ki, vagy
16
c)	az Art. 149. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egyike fennáll,
és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
(2)	A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a biztosítási intézkedés
engedélyezése céljából kiállított, a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésre
vonatkozó okiratot, amely végrehajtható okiratnak minősül. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a
biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli
el.
(3)	A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben
meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a behajtás iránti megkereséssel
érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.
(4)	A 27. § (1)-(2), (4) bekezdésében, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban és a 30. § (1)-(4)
bekezdésében foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során megfelelően
alkalmazni kell.
12.	A behajtási jogsegély teljesítésének közös szabályai
33.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a 22-32. § szerinti megkeresést elutasítja, ha
a)	a megkeresés olyan követelésre vonatkozik, amelynek a megkereső tagállam joga szerinti
esedékességi napja és a megkeresés beérkezésének napja között több mint öt naptári év telt el, vagy
b)	a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben a követelés esedékességének a megkeresés
tagállambeli időpontjától számított több mint tíz naptári év eltelt, vagy
c)	a követelés behajtása - az adós személy helyzete miatt - Magyarországon komoly gazdasági
nehézséget okozna, feltéve, hogy a magyar jogszabályok szerint hasonló követelésre ez a behajtást
kizáró ok külön jogszabály alapján alkalmazható lenne.
(2)	Ha a megkereséssel érvényesített követelés összege az 1500 eurónak megfelelő pénzösszegnél
kisebb, a magyar megkeresett hatóság a 27-32. § szerinti megkeresést elutasítja.
(3)	Ha a kötelezett személy vagy más érdekelt személy a követeléssel vagy a végrehajtást
engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az (1) bekezdés a)
pontja szerinti határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező
hatósága (bírósága) megállapítja, hogy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti
okirattal kapcsolatban további jogorvoslatnak nincs helye.
(4)	Ha a követeléssel kapcsolatban a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága fizetési
könnyítést (halasztott fizetést vagy részletfizetést) engedélyezett, az (1) bekezdés a) pontja szerinti
határidő a fizetési könnyítés alapján előírt fizetési határidő lejárta napján kezdődik.
(5)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés elutasításáról az ok megjelölésével tájékoztatja a
megkereső hatóságot.
34.	§ (1) Az elévülési idő számítására a megkereső tagállam jogát kell alkalmazni.
(2)	A megkereső hatóság és a magyar megkeresett hatóság tájékoztatja egymást a behajtás iránti
vagy biztosítási intézkedésre irányuló megkereséssel érintett követeléssel kapcsolatos elévülési időt
megszakító, felfüggesztő, meghosszabbító jogi tényekről (intézkedésekről).
17
35.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés alapján megteszi a megfelelő
intézkedéseket a 28. § (4) bekezdésben meghatározott összegek és az Art. 179. § szerint az eljárás
adózót (személyt) terhelő költségeinek érvényesítése érdekében.
(2)	Magyarország a behajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költség megtérítése
iránt a megkereső tagállammal (megkereső hatósággal) szemben igényt nem érvényesít és a
megkereső tagállam (megkereső hatóság) ilyen igényét nem teljesíti. E rendelkezéstől eltérni
kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak, vagy a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és
vámhatóság) és a megkereső hatóság egyedi költségmegtérítési szabályairól szóló megállapodása
alapján lehet. Egyedi költségmegtérítési megállapodásnak akkor van helye, ha a magyar
megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság közös álláspontja szerint a
behajtási jogsegély teljesítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve nagyon
magas költséggel jár, vagy különleges nehézséget okoz.
(3)	A megkereső tagállam felelős minden olyan költségért, veszteségért, kárért, amely a behajtási
jogsegély keretében érvényesített követelés vagy a végrehajtást, illetve biztosítási intézkedést
engedélyező eredeti okirat érvénytelensége miatti intézkedések következményeként merült fel.
36.	§ (1) A megkereső hatóság
a)	az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést,
b)	a végrehajtást engedélyező egységes okiratot, a biztosítási intézkedést engedélyező eredeti
okiratot,
c)	a 27. § (5) bekezdésben és a 29. §-ban meghatározott okiratot
formanyomtatvány használatával, elektronikus úton továbbítja a magyar megkeresett hatóság
részére, kivéve, ha ez gyakorlati okból nem megvalósítható.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a formanyomtatványhoz csatolt bármely más
okirat, az okirat másolata, kivonata továbbítása esetén is.
(3)	Lehetőség szerint a formanyomtatványokat kell alkalmazni a behajtási jogsegély teljesítése
során a magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság közötti, az (1) bekezdésben foglalt
okiratok továbbításától eltérő kommunikációra is.
(4)	A behajtási jogsegély teljesítése során megszerzett információ és megtett intézkedés
érvényességét az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése nem érinti.
37.	§ (1) A megkereső hatóság az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási
intézkedés iránti megkeresést, a kézbesítés iránti megkeresés teljesítéséhez alkalmazott bármely
formanyomtatványt és a végrehajtást engedélyező egységes okiratot magyar nyelven vagy magyar
nyelvű fordítást mellékelve továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére.
(2)	A kézbesítés iránti megkeresés alapján kézbesítendő okiratok a megkereső tagállam hivatalos
nyelvén továbbíthatók a magyar megkeresett hatóság részére.
(3)	A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső szerv (megkereső
tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága) megállapodást köthet a behajtási jogsegély teljesítése
során, illetve az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandó nyelv(ek)ről.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt okiratokat érvénytelennek kell tekinteni, ha továbbításukra az (1)
bekezdésben, illetve a (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén e megállapodásban foglaltak
megsértésével került sor.
(5)	A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól kérheti az (1) bekezdésben foglaltak
megsértése esetén az okiratok magyar nyelvre, a (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén pedig
18
az okiratok megállapodás szerinti nyelvre történő fordítását. A behajtási jogsegély teljesítésének
ügyintézési határidejébe a magyar megkeresett hatóság kérelme továbbításának napja és a fordítás
megérkezésének napja közötti időszak nem számít bele.
38.	§ (1) A behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság által közölt,
továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és
vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság kizárólag a 22. § (1)-(2) bekezdésben
meghatározott követelések végrehajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási
intézkedések, valamint a társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó)
megállapításához és végrehajtásához használhatja fel. E rendelkezéstől eltérni és az információt más
célra felhasználni kizárólag az információt szolgáltató tagállam kifejezett írásbeli engedélyével
lehet.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és
vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság eljárása során a hasonló információra magyar
jogszabályok szerint vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.
(4)	A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező
hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság a behajtási jogsegély teljesítése során
szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ a harmadik félnek a
(2) bekezdésben meghatározott célból hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy
megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az
információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy
megkeresett hatóságot az információ szolgáltatásának szándékáról, e hatóság a tájékoztatás
beérkezésétől számított tíz munkanapon belül megküldött nyilatkozatában ellenezheti az információ
továbbítását.
(5)	A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az
információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban a behajtási jogsegély
rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkeresett
vagy megkereső hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti információt kizárólag a CCN-hálózat működtetéséhez és
fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság Bizottsági Akkreditációs Hatósága
által megfelelően akkreditált személy rendelkezésére bocsátani.
13.	Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere
39.	§ (1) Ha a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély teljesítése iránt más tagállam
hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, a 22-38. § rendelkezéseit az e §-ban foglaltak
figyelembevételével kell alkalmazni.
(2)	Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatban behajtási jogsegélyt
felettes szerve útján, a magyar megkereső hatóság közvetítésével érvényesít.
(3)	Ha az adó - ideértve az illetéket is - visszatérítése egy másik tagállamban letelepedett vagy
ott tartózkodási hellyel rendelkező adózót (személyt) érint, a magyar megkereső hatóság
tájékoztathatja a letelepedési hely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam megkereső hatóságát a
várható visszatérítésről (előzetes megkeresés nélküli információcsere). E rendelkezést az általános
forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban nem lehet alkalmazni.
(4)	A magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a
megkeresett hatóság által vagy annak nevében tett olyan intézkedést, amely az elévülést a
megkeresett tagállam joga és a magyar jogszabályok szerint is megszakítja vagy meghosszabbítja
19
(felfüggeszti), az elévülési idő számítása során a magyar jog szerint elévülést megszakító,
meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.
(5)	Ha a megkeresett tagállam joga az elévülés megszakítását, meghosszabbítását
(felfüggesztését) nem teszi lehetővé, akkor a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett
behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy nevében tett olyan intézkedést,
amely a magyar jog szerint elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek
minősülne, az elévülési idő számítása során elévülést megszakító vagy meghosszabbító
(felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.
(6)	Ha a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtás iránti megkeresést követően a
megkeresett hatóság a behajtani kért összeget a végrehajtást engedélyező egységes okiratban,
devizában feltüntetett összegben átutalja, a deviza átváltásából eredő árfolyam-különbözetet az
adózó folyószámláján az állami adóhatóság nem tartja nyilván.
40.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság a más tagállam
megkeresett, illetve megkereső hatóságával megállapodást köthet, amely alapján a megkereső
hatóság kijelölt (felhatalmazott) tisztviselője a behajtási jogsegély teljesítésének előmozdítása
céljából:
a)	jelen lehet a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságának hivatalában a közigazgatási
eljárás során;
b)	jelen lehet a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási eljárásokban (ideértve
az adóhatósági ellenőrzéseket is);
c)	segítheti a megkeresett tagállam tisztviselőit a megkeresett tagállamban bírósági eljárás során.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti együttműködés esetén a megkereső tagállam tisztségviselője
Magyarországon, illetve a magyar megkereső hatóság tisztségviselője a megkeresett tagállamban a
személyazonosságát a külön jogszabályban meghatározottak szerint, valamint eljárási jogosultságát
(megbízólevéllel vagy más hasonló okirattal) igazolni köteles.
14.	Tájékoztatási kötelezettség
41.	§ (1) A központi kapcsolattartó iroda minden naptári év március 31. napjáig értesíti a
behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az Európai Bizottságot:
a)	az értesítést megelőző naptári évben a más tagállam megkeresett hatóságának küldött, és más
tagállam megkereső hatóságától kapott információkérés, kézbesítés, behajtás és biztosítási
intézkedés iránti megkeresések számáról, valamint
b)	azon követelések összegéről, amelyre az értesítést megelőző naptári évben más tagállam
megkereső hatósága behajtás iránti megkeresést küldött és az ilyen megkeresések alapján behajtott
összegről.
(2)	A központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot:
a)	a hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölésének változásáról, valamint a központi kapcsolattartó
iroda, kapcsolattartó szerv, kapcsolattartó iroda kijelöléséről és a kijelölés változásáról,
b)	az olyan magyar részes felet érintő két vagy többoldalú nemzetközi szerződésről és egyéb
megállapodásról (egyezségről), amely a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó kérdéseket érint.
20
IV. Fejezet
A Választottbírósági Egyezmény alkalmazásához kapcsolódó rendelkezések
42.	§ (1) Az illetékes hatóság az adózó kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelmének
beérkezésétől számított egy hónapon belül értesíti az adózót, valamint az ügyben érintett szerződő
államok illetékes hatóságait a kérelem benyújtásáról. Az illetékes hatóságok értesítéséhez a
kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát is csatolni kell.
(2)	Ha a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem elutasításának nincs helye és a kérelem
egyoldalúan nem teljesíthető, az illetékes hatóság kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez az
ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságainak értesítésével. Az értesítésben utalni kell a
Választottbírósági Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében, illetve 7. cikk (1) bekezdésében
meghatározott határidő kezdő időpontjára, e határidő betartására és az értesítéshez mellékelni kell a
kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát. Az illetékes hatóságok értesítésével
egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás megindításáról.
(3)	A Választottbírósági Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott, kölcsönös egyeztetési
eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni
a)	a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, székhely,
adóazonosító szám),
b)	az adóügy tényállásának lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel érintett
személyek jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős adóztatást eredményező
adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges adatokat),
c)	az adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a kérelemmel érintett személyek által
kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati, illetve polgári peres eljárások adatait, és
d)	a kérelem előterjesztésének indokát.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti adatok megjelölése helyett az adózó kérelméhez csatolhatja a
döntésről vagy intézkedésről szóló irat másolatát.
(5)	Ha a kérelem a (3) bekezdésben foglaltakat csak részben tartalmazza, az illetékes hatóság a
kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja
fel a kérelmezőt.
(6)	A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerint a kölcsönös egyeztetés iránti
kérelem abban az időpontban minősül benyújtottnak és a kétéves időszak kezdőnapja az a nap,
amikor a kérelem tartalma a (3) bekezdésben foglaltaknak - további hiánypótlásra felhívás nélkül -
megfelel.
(7)	A Választottbírósági Egyezménnyel kapcsolatos együttműködés során a magyar illetékes
hatóság, valamint jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján az illetékes hatóság feladatait ellátó
hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
(8)	Ha a Választottbírósági Egyezmény 6. vagy 7. cikke szerinti eljárás alapján a határozat
(végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése, illetve ezzel azonos hatású intézkedés várható, az
állami adóhatóság az adós kérelmére, a felettes szerve rendelkezésére vagy az illetékes hatóság
értesítése alapján a határozat (végzés) végrehajtását felfüggeszti.
V.	Fejezet
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekhez kapcsolódó egyes eljárási szabályok
43.	§ (1) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti együttműködés során a
magyar illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy egyéb kijelölés
21
alapján ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: illetékes hatóság) által közölt, továbbított vagy
szerzett információ adótitoknak minősül.
(2) Az illetékes hatóság az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez szükséges információ
megszerzése érdekében saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz
minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében
végrehajtana.
VI.	Fejezet
Záró rendelkezések
15.	Hatályba léptető rendelkezések
44.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	Az 51. § és az 53. § (1)-(5) bekezdése e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3)	A 49. §, az 54. §, az 58. § és a 63. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
16. Átmeneti rendelkezések
45.	§ (1) A 22-38. §-ban, a 39. § (1)-(5) bekezdésben, a 40-41. §-ban foglalt rendelkezéseket
az Art. 60-70. §-a szerinti, e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is
alkalmazni kell.
(2)	A IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a Vtv. és az Art. szerint indult és e törvény
hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.
(3)	A 39. § (6) bekezdés szerinti rendelkezést a magyar megkereső hatóság által az e törvény
hatálybalépését követően kezdeményezett behajtás iránti megkeresésekkel kapcsolatos eljárásokban
kell alkalmazni.
17.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
46.	§ (1) A 4. § (1)-(3) bekezdés és a II. Fejezet az adózás területén való közigazgatási
együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i
2011/16/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	A 4. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a III. Fejezet az adókból, vámokból, illetékekből, és
egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló,
2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
18.	Módosító rendelkezések
47.	§ (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (1)
bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
„b) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján
történő vagyonszerzés;”
(2)	Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„g) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján
történő vagyonszerzés;”
(3)	Az Itv. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
22
„(3) Az elsőfokú adóhatóságnál és vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás -
ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is - illetékét - a másolat, kivonat illetékének
kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen
kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája
javára kell megfizetni. A 73/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg
nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az
ügyféllel, azzal, hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 napon belül az
adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem
fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be.”
48.	§ A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.)
35.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő
automatát is - ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:
0-10 milliárd forint	30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól	3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli
rész 10 százaléka.
(2)	A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.
(3)	A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első
napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak
alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot
megelőző időszakokra megfizetett adó összegét.”
49.	§ (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/A. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek
használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. § (1)
bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan,
magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el
és az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott (egy éven túli időszakra bérbe adott)
személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el.”
(2)	A Gjt. 17/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több
tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe
vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó
alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő.”
(3)	A Gjt. 17/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett,
hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a
tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt, tartós bérletbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.
(2)	A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett,
hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak
az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a
pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a
személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, pénzügyi lízingbe
vevője, tartós bérletbe vevője számolja el, és
23
a)	a tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében
nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való
átengedését követő hónap első napján keletkezik,
b)	a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére
ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik,
amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.
(3)	Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi
lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának
tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe
vevőt, tartós bérletbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a
tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles
megfizetni.”
(4)	A Gjt. 17/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági
nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, amelyben
a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja,
illetve amelyben a nem magánszemély tartós bérletbe vevő a személygépkocsit a bérbeadónak
visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő, illetve a
hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany
adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi
után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő,
tartós bérletbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról
nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az
adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen
elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.”
50.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) a következő 84/X. §-sal egészül ki:
„84/X. § (1) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi ... törvénnyel módosított 1. számú melléklet 4.
pont 4.7. b), 4.12. a), 4.13. és 4.18. alpontját, továbbá a 8. pont 8.6. a) alpontját 2012. január 1-jétől
alkalmazni lehet.
(2)	E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi ... törvénnyel módosított 1. számú melléklet 8.
pont 8.15. alpontját 2012. július 1-jétől alkalmazni lehet.”
(2)	Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
(3)	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. b), 4.12. a), 4.13. és 4.18. alpontjában, a 8. pont
8.6. a) alpontjában a „felsőoktatásról” szövegrész helyébe a „nemzetifelsőoktatásról” szöveg lép.
51.	§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. tv.) 22/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően attól függetlenül
kiállítható, hogy a támogatás elő-, vagy utófinanszírozással valósul meg. A látvány-csapatsportok
támogatása adókedvezménye igénybevételének további feltétele - az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a támogatási igazolásban szereplő
összegű támogatás, valamint a (3b) bekezdésben meghatározott kiegészítő sportfejlesztési
támogatás adózó részéről történő teljesítése a támogatott szerv részére, valamint az adózó részéről a
24
támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül a
támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás teljesítése tényének bejelentése az állami
adóhatóság részére. A támogatás teljesítése tényének bejelentésére nyitva álló határidő jogvesztő,
elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”
(2)	A Tao. tv. 22/C. §-a a következő (3b)-(3d) bekezdéssel egészül ki.
„(3b) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § (1)-(2) bekezdése szerinti
adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés
keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségnek
befizetni (kiegészítő sportfejlesztési támogatás), amely sportágát az adókedvezmény alapjául
szolgáló látvány-csapatsport támogatásban részesítette.
(3 c) A támogató a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági
szakszövetsége által megjelölt önálló pénzforgalmi számlára teljesíti a sportigazgatási szerv vagy a
látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége által kiállított - a kiegészítő sportfejlesztési
támogatás fizetendő összegét is tartalmazó - támogatási igazolás kézhezvételét követően.
(3d) A (3b) bekezdés alkalmazásában az adózó csak abban az esetben jogosult a kiegészítő
sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel
megállapítani, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem
köteles. Amennyiben az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő
adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozta meg, azonban a támogatás
adóévében a pozitív adóalapja meghaladta az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás
legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül a (3b) bekezdésben meghatározott
módon kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani. Az e bekezdés szerint meghatározott
támogatás tényét az adózó köteles a támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül az
állami adóhatóság részére bejelenteni. A támogatás teljesítése tényének bejelentésére nyitva álló
határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”
(3)	A Tao. tv. a következő 29/U. §-sal egészül ki.
„29/U. § E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi .... törvénnyel megállapított 22/C. § (3a)-(3d)
bekezdésének és a 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontjának rendelkezéseit első alkalommal a
2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával
(juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni.”
(4)	A Tao tv. 3. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.
52.	§ (1) Az Art.
1.	10. § (1) bekezdés d) pontjában az „a fővárosi” szövegrész helyébe az „e törvény
vonatkozásában a fővárosi” szöveg;
2.	47. § (7) bekezdésében az „a 176/A. §-ban megjelölt” szövegrész helyébe az „az adó- és egyéb
közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013.
évi ... törvény 4. § (1) bekezdés 4. pontja és 42. §-a szerinti” szöveg.
3.	49. § (1) bekezdésében az „- az illeték kivételével -” szövegrész helyébe az „- az illeték
kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket -” szöveg;
4.	160. § (2) bekezdésében az „illetékügyekben” szövegrész helyébe az „ - a pénzügyi
tranzakciós illeték kivételével - illetékügyekben” szöveg;
5.	164. § (4) bekezdésében az „Az illeték megállapításához” szövegrész helyébe az „A pénzügyi
tranzakciós illeték kivételével az illeték megállapításához” szöveg
25
lép.
(2) Az Art. 7. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
53.	§ (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § 1. pont h) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
1.	jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék
felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási)
tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
„h) az adómentes felhasználói vagy a felhasználói engedélyes tevékenység során szennyezetté
vált jövedéki termék tisztítását, ha azt adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes végzi és
a tisztítással visszanyert jövedéki terméket az engedélyezett célra használja fel,”
(2)	A Jöt. 7. §-a a következő 53-55. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„53. regionális beruházási támogatás: a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti
regionális támogatásokról szóló iránymutatás (2006/C 54/08), valamint a csoportmentességi
rendelet 13. cikke szerinti támogatás;
54.	környezetvédelmi beruházási támogatás: a környezetvédelem állami támogatásáról szóló
közösségi iránymutatás (2008/C 82/01) 3.1.6.1 pontja szerinti támogatás, valamint a
csoportmentességi rendelet 23. cikke szerinti támogatás;
55.	mezőgazdasági beruházási támogatás: az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami
támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007-2013 (2006/C 319/1) IV.A és IV.B pontja
szerinti támogatás.”
(3)	A Jöt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, adómentesen
beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba
szállítható, továbbá azt a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja
(regenerálhatja).”
(4)	A Jöt. 52. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adó mértéke az E85 esetében - a (2) bekezdés b) pontjától eltérően - az (1) bekezdés a)
pont szerinti adómérték, amennyiben az E85-öt olyan adóraktár-engedélyes bocsátja
szabadforgalomba, aki regionális beruházási támogatásban, környezetvédelmi beruházási
támogatásban vagy mezőgazdasági beruházási támogatásban részesült és az (1) bekezdés a) pont
szerinti adómérték, valamint a (2) bekezdés b) pont szerinti adómérték különbségének és az (1)
bekezdés a) pont szerinti adómérték alkalmazásával szabadforgalomba bocsátott E85
mennyiségének szorzata nem éri el a kapott regionális beruházási támogatás, a környezetvédelmi
beruházási támogatás vagy a mezőgazdasági beruházási támogatás összegét.
(7)	Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerint
nyilatkozik arról, hogy részesült-e regionális beruházási támogatásban, környezetvédelmi
beruházási támogatásban vagy mezőgazdasági beruházási támogatásban.”
(5)	A Jöt. 60. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
26
„(5) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, felhasználói
engedéllyel beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető,
adóraktárba szállítható, továbbá a jövedéki terméket beszerző felhasználói engedélyes tisztíthatja
(regenerálhatja). A regenerálással előállított termék felhasználói engedéllyel beszerzett terméknek
minősül.
(6)	Az engedélyezett célra történő felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint
az (5) bekezdés szerinti regenerált jövedéki terméket készletre kell venni.”
(6)	A Jöt. 110. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a Kertv. 2. § 30. pontja szerinti vendéglátást folytató
kereskedelmi egység (a továbbiakban: vendéglátó-ipari üzlet) és a Kertv. 2. § 23. pontja szerinti
szálláshely-szolgáltatást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely)
kivételével - az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, - a 73. § (16)
bekezdésben foglalt tárolás kivételével - zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban,
továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni. A
vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra
szolgáló részében a 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb
öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként
legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani. A kannás, hordós kiszerelésű bor
kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt)
kimérőedényből (eszközből) vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő
kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül vagy a vámhatóság által engedélyezett
átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet.”
(7)	A Jöt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személlyel szemben az
Art. 174. §-ában meghatározott intézkedés alkalmazandó azzal, hogy üzlethelyiségét, telephelyét a
vámhatóság a 101. §, a 105. § (3) bekezdésének, a 106. § (1) bekezdésének, a 110. § (3), (7), (9),
(12), (15) bekezdéseinek, valamint a zárjegyre, az adójegyre és a hivatalos zárra vonatkozó, e
törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályoknak a megsértése esetén az első jogsértés
alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60
nyitvatartási napra bezárhatja.
(2)	Nem lehet alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék
mennyisége, amelyre a jogsértést elkövették, nem éri el a 110. § (5) bekezdésében meghatározott
kereskedelmi mennyiséget, illetve az üzemanyagok esetében az 500 1itert, és a jogsértést első ízben
követték el.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt intézkedés alkalmazása során az eset összes körülményét
mérlegelni kell, különösen az adózás alól elvont termék mennyiségét, az adóhiány nagyságát,
keletkezésének körülményeit, a jövedéki termék beszerzésének körülményeit, a jövedéki termék
származását igazoló okmányokat, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát, továbbá
hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el a jövedéki
termék vagy jövedéki termékek beszerzése során.
(4)	Amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomáson nem
alkalmazza a jogszabályban előírt pénztárgépet vagy a 106. § (8) bekezdésében, illetve a 110. § (13)
bekezdésében foglalt rendelkezést megsérti - ide nem értve azt, ha a nem jövedéki engedélyes
kereskedő saját hatáskörében akkreditált laboratóriumi vizsgálattal tárta fel a szabványon
27
kívüliséget -, az üzemanyagtöltő állomást az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás
esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napra be kell zárni.
(5)	Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a körülményekből
megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el
a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során.
(6)	Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő
ugyanolyan jogsértés elkövetése - ha annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása -
között 2 év eltelt.”
(8)	A Jöt. a következő 128/F. §-sal egészül ki:
„128/F. § Ha az e törvény szerint kiadott, érvényes engedélyű korábbi engedélyes a vasúti
közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdése szerinti jogelőd
pályavasúti társaságnak, a későbbi engedélyes pedig a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi
CLXXXIII. törvény 87/A. § (2) bekezdése szerinti jogutód pályavasúti társaságnak minősül, akkor
a későbbi engedélyes a korábbi engedélyes e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott jogai és kötelezettségei tekintetében jogutódnak minősül és az e
törvény szerinti engedély módosítását kell kérni.”
(9)	A Jöt.
1.	7. § 37/E. pontjában az „52. § (2) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe az „52. § (2)
bekezdés f) pontja”,
2.	33. § b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.)”
szövegrész helyébe az „az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló törvénynek”
szöveg lép.
54.	§ Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. § (1)-(3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hatóság a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót (a továbbiakban együtt:
foglalkoztató) - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint elkészített
állapotfelmérés alapján - határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése
alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörben és
munkahelyen történő foglalkoztatás esetén
a)	a különösen nehéz fizikai munka,
b)	a különösen terhelő klíma,
c)	az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel,
d)	a fokozott pszichés megterhelés,
e)	a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel
nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság
megállapítását - a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és
munkakörülményekre tekintettel - nem indokolja. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése
alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja.
28
(2)	A foglalkoztatónak az állapotfelmérést a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
54. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségekkel együtt, de legkésőbb 2014. december 31-éig el kell
végeznie, és az elkészítést követő tizenöt napon belül meg kell küldenie a hatóságnak.
(3)	A foglalkoztató az állapotfelmérés benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a hatóságot
a)	a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosítottak nevéről (családi és
utónév, valamint születési név) és lakóhelyéről, tartózkodási helyéről,
b)	a 356. § (1) bekezdése szerinti szakszervezet nevéről, székhelyéről és a szakszervezet
képviselőjének nevéről.”
55.	§ (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 87. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha)
„c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a
124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható.”
(2) Az Áfa tv. 6/C. számú mellékletének 5. pontja e törvény 4. melléklete szerint módosul.
56.	§ (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Távhő tv.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított jövedelemadót legfeljebb annak mértékéig
csökkenti az üzleti évre (adóévre) bányajáradék címén fizetett (fizetendő) összeg, legfeljebb
azonban 1,5 milliárd forint.”
(2) A Távhő tv. 10. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában)
„11. közszolgáltató:
11.1.	a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató,
11.2.	a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz
begyűjtésére feljogosított közszolgáltató,
11.3.	a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző
közszolgáltató.”
57.	§ (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
NAV tv.) 81. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„e) az Art. 7. számú melléklet 18. pontja szerinti szervet,”
(2)	A NAV tv. 81. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„g) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni
küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja
szerinti központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén e rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja
szerinti kapcsolattartó szervet,”
(3)	A NAV tv. 81. § (2) bekezdése a következő i) ésj) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
29
„i) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában
meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7.
pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet,
j) az Aktv. 4. § (4) bekezdés 6. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és
szükség esetén az Aktv. 4. § (4) bekezdés 4. és 5. pontjaiban meghatározott kapcsolattartó irodát és
kapcsolattartó szervet.”
58.	§ Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény 458. § (1) bekezdés b) pontjában az „annak tartama” szövegrész helyébe az „a
gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása” szöveg lép.
59.	§ (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek és a következő 21. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„19. kedvezményezett foglalkoztatott:
a)	az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti
személy; és
b)	az Eat. 461. §-a és 462/B. § (3) bekezdése szerinti személy;
20.	kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény:
kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a)	a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100
ezer forint a foglalkoztatás első két évében;
b)	a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer
forint és a foglalkoztatás harmadik évében a 19. pont a) alpontja szerinti foglalkoztatott esetében -
az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - személyenként 50 ezer forint.
A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben 100
ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában
csökkentett része után érvényesíthető;
21.	részmunkaidős foglalkoztatás: az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben
meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
(2)	A Katv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók
tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan
bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt
szerzett.”
(3)	A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó
szerinti adózást, ha]
30
„e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem
haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint
időarányos részét.”
(4)	A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő
bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával
önálló üzleti év kezdődik.”
(5)	A Katv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz történő bejelentése a bejelentés
megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon,
elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem
előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön
létre.”
(6)	A Katv. 20. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt
megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) Tao. tv. 4. § 31/a. pontja
szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a
pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság
időszaka előtt megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10
éven belül kivezetésre kerül, a pénzforgalmi szemléletű eredmény a könyvekből történő kivezetés
adóévében csökkenthető - a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott -
a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya e bekezdés alapján
a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette.”
(7)	A Katv. 20. §-a a következő (17)-(19) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóévének zárókészlet állományának értéke
nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a
különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt.
(18)	A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére
vonatkozó adóalap megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni:
a)	a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt
összegét,
b)	a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetést,
amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
c)	a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet
értékét.
(19)	A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére
vonatkozó adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni:
a)	a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összegét, amely nem a
kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
b)	a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség,
ráfordítás összegét.”
31
(8)	A Katv. 27. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó
rendelkezéseit - a 28. §-ban meghatározott eltéréssel - alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy
a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti.”
(9)	A Katv. 28. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az adózó 27. § szerinti jogutód nélküli megszűnése esetén a bevallás benyújtásának
határideje a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.”
(10)	A Katv. a következő VI. fejezettel egészül ki:
„VI. Fejezet
Átmeneti rendelkezések
„31. § E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi ...törvénnyel megállapított 28. § (10)
bekezdésének rendelkezéseit azon adózó alkalmazza, amelynek e törvény szerinti adóalanyisága
2013. január 1-jén vagy ezt követően jön létre.”
(11)	A Katv.
a)	20. § (1) bekezdésében a „(2)-(16) bekezdésre” szövegrész helyébe a „(2)-(19) bekezdésre”
szöveg;
b)	20. § (2) bekezdésében a „(4)-(16) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4)-(19) bekezdés”
szöveg;
c)	23. § (5) bekezdésében a „(4)-(16) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4)-(19)
bekezdésében” szöveg;
d)	28. § (8) bekezdésében a „tárgyi eszköz” szövegrész helyébe a „tárgyi eszköz (ideértve a
beruházást is)” szöveg
lép.
60.	§ (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban Pti.)
2.	§ 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„12. korlátozott rendeltetésű fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B. §-a alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok
életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény, a nyugdíj-előtakarékossági számlákról
szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 81. § (1) bekezdésében meghatározott számlák és az azokkal
összefüggésben vezetett elosztási számlák, a Kormány rendelete szerinti fedezetkezelői számlák, a
letéti típusú számlák, valamint az online elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési
számlája;”
(2)	A Pti. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére
vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a
Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a
készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a
32
kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, vagy a kedvezményezettnek rendelkezésére
bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére
jogosult kiemelt közvetítő által fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának
napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén
az ügyfél fizetési számlája megterhelésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési)
megbízás napja;”
(3)	A Pti. 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
„c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés
esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt, ennek hiányában a
kedvezményezett részére fizetett összeg,”
61.	§ Hatályát veszti az Szjtv. 6. § (2) bekezdése és 38. § (2) bekezdés h) pontja.
62.	§ Hatályát veszti az Szja tv. 50. § (4) bekezdésében az „és nem áll munkaviszonyban”
szövegrész.
63.	§ Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a)	28. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gyermeknevelési támogatás,” szövegrész,
b)	29. § (4) bekezdés a) pontjában az „a gyermeknevelési támogatás,” szövegrész,
c)	31. § (4) bekezdés a) pontjában az „ - átalányadózónak nem minősülő -” szövegrész.
64.	§ Hatályát veszti az Art.
a)	V. Fejezete,
b)	176/A. §-a,
c)	181. § (1) bekezdésében a „ 181/A. §-a,” szövegrész,
d)	181. § (2) és (3) bekezdése,
e)	a „Közösségi adatszolgáltatás” alcíme és a 181/A. §-a,
f)	11. számú melléklete.
65.	§ Hatályát veszti a Jöt. 38. § (2) bekezdésében a „- a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - ”
szövegrész.
33
1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.26. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.26. a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi
felzárkózást elősegítő „Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós forrás terhére
adományozott tanulói ösztöndíj.”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.15. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.15. az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a
személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj -
támogatásban részesül;”
34
2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1. A Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„12. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen
átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték
nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az
adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal
kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 22/C. § (3b)-(3d) bekezdés szerinti kiegészítő
sportfejlesztési támogatásként került sor.”
35
3. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1. Az Art. 7. számú melléklete a következő 18. ponttal egészül ki:
„18. Az állami adóhatóság kormányrendeletben kijelölt szerve a kifizetőtől, illetve az ezzel
összefüggésben adatot szolgáltató más személytől beérkező adóadatot a haszonhúzó illetősége
szerinti tagállam illetékes hatóságának az adóévet követő év június 20. napjáig továbbítja.”
36
4.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
[6/C. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 142. § (1) bekezdés k) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
Sorszám	Megnevezés	Vtsz. ]
		
„5.	Állatok etetésére szolgáló készítmény a kutya- vagy macskaeledel kivételével	2309 90-ből”
37
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos európai uniós együttműködésnek az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény V. fejezetében átültetett, adómegállapítási és behajtási
szabályait önálló törvényben helyezi el az Európai Unió tagállamai közötti, kapcsolt vállalkozások
kettős adóztatásának elkerüléséről szóló multilaterális egyezményhez (ún. Választottbírósági
Egyezmény) kapcsolódó Magatartási Kódexnek, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
kétoldalú egyezmények hatékony alkalmazásához szükséges, az OECD 2011. évi Peer Review
eljárásában a magyar kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazásával kapcsolatban
megfogalmazott követelményeknek megfelelő szabályokkal együtt.
A változó gazdasági-jogi környezet indokolja az adó- és egyéb közterheket érintő törvények kisebb
korrekcióját. Az adójogszabályok módosításai a jogalkalmazás során felmerült problémák
orvoslására, a jogalkalmazás egyértelműbbé tételére, a gazdálkodók működési feltételeinek
megkönnyítésére, valamint az adminisztráció egyszerűsítésére irányulnak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat a törvény hatályának általános meghatározása körében az Európai Unió tagállamai
közötti adómegállapítási és behajtási jogsegély, valamint a kapcsolt vállalkozások kettős
adóztatásának elkerülésére szolgáló többoldalú egyezmény, valamint a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményekhez kapcsolódó egyes szabályokra utal. A törvény tárgyi
hatálya a tisztán adójellegű követeléseken kívül egyéb közterhekre is kiterjedhet a behajtási
jogsegély tárgyi hatályára tekintettel.
a(z) 2. §-hoz
A Javaslat tételes rendelkezése alapján a törvény eljárásjogi háttérszabálya az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.). A Javaslatban foglalt rendelkezésektől ezt meghaladóan
kizárólag az Európai Unió kötelező jogi aktusa és nemzetközi szerződés rendelkezése alapján lehet
eltérni. Az előző jogforrásoknak az adómegállapítási és behajtási jogsegélyhez kapcsolódó rendeleti
és határozati formában kiadott másodlagos joganyagra, az utóbbiaknak pedig a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmények kizárólag egy-egy részes féllel szembeni kötelezettség-vállalást
tartalmazó rendelkezéseire tekintettel lehet jelentősége.
a(z) 3. §-hoz
A Javaslat az Art. 2012. január 31-én hatályos 181/A. § (1) bekezdésében szereplő rendelkezés
átvételével biztosítja, hogy az állami adóhatóság által az Európai Unió intézménye, ügynöksége
részére megküldött, személyes adatot nem tartalmazó, összegző, statisztikai jellegű
adatszolgáltatásokat az állami adóhatóság a felügyeletet ellátó adópolitikáért felelős miniszter
részére is egyidejűleg továbbítsa.
a(z) 4. §-hoz
A Javaslat a törvény értelmező rendelkezéseit azok alkalmazási körére bontva tartalmazza. Az (1)
bekezdésben a Javaslatban szabályozott egyes eljárások, alapdokumentumok meghatározása
szerepel (adómegállapítási, behajtási jogsegély, Választottbírósági eljárás, kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmény). A (2) bekezdésben a több hasonló elemet is tartalmazó
adómegállapítási és behajtási jogsegély teljesen azonos tartalmú fogalmai találhatók (hatáskörrel
rendelkező hatóság fogalom bevezetése a behajtási jogsegély területén is az illetékes hatóság
fordulat helyett), CCN-hálózat, elektronikus út fogalma). A (2) bekezdés 4. pontja közvetlen
kijelölést is tartalmaz, mely alapján hatáskörrel rendelkező hatóságnak az adómegállapítási és
behajtási jogsegély tekintetében - a többségi tagállami kijelölési gyakorlatnak megfelelően - a
38
közigazgatási együttműködésben operatív feladatokat ellátó adóhatóság felügyeleti szervét, az
adópolitikáért felelős minisztert kell tekinteni. A (3)-(4) bekezdések az adómegállapítási, illetve a
behajtási jogsegély önálló fogalmait tartalmazzák elkülönítetten. E fogalmak között elnevezésben
azonosak is találhatók, azonban ezek tartalma a két együttműködési forma tárgyi hatályának
eltérésére, illetve szervezeti okokra visszavezethetően eltér.
a(z) 5. §-hoz
és
a(z) 6. §-hoz
A Javaslat 5. §-a az adómegállapítási jogsegély tárgyi hatályát határozza meg pozitív [(1) bekezdés]
és kizáró [(2)-(3) bekezdések] rendelkezések útján. A 6. §-ban a Javaslat az 5. §-ra tekintettel a
magyar jogszabályok alkalmazásában az adómegállapítási jogsegély keretében adónak minősülő
kötelezettségek szerepelnek, eszerint a magyar jogszabályok szerinti adó esetén e jogsegély
szabályait az általános forgalmi adó és a jövedéki adó kivételével az Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti adóra lehet alkalmazni.
a(z) 7. §-hoz
és
a(z) 8. §-hoz
A Javaslatban az Art. hatályos V. fejezete szerinti, a gyakorlatban jól alkalmazható szabályozási
logikát követve, a 7-17. §-okban a más tagállamból érkező megkeresések, spontán
információcserék esetén a magyar megkeresett hatóságként való eljárásról szóló rendelkezések
szerepelnek, majd a 18-19. §-okban a magyar megkereső hatóság által indított megkeresések,
spontán információcserék az előzőhöz képest eltérő szabályai találhatók. A megkeresett hatóságként
való eljárási részben az információcsere egyes formáiként a megkeresésre történő információcsere,
a spontán információcsere, az adómegállapítási jogsegély egyéb formáiként a kézbesítés iránti
megkeresés, a más tagállami közigazgatási vizsgálaton való jelenlét, valamint az egyidejű
ellenőrzés szerepel. A más tagállami közigazgatási vizsgálaton való jelenlét és az egyidejű
ellenőrzés a megkeresett-megkereső hatóságként való eljárási séma szerint nem tagolható, így a
Javaslat ezen együttműködési formákat az együttműködési formák szükségtelen további
felosztásának elkerülése érdekében a megkeresett tagállami eljárás keretében helyezte el. A 7-8. §-
ban a fő együttműködési forma, a megkeresésre való információcsere megkeresett hatóságként való
részletes szabályozása található az e formához kapcsolódó visszajelzésről szóló rendelkezéssel
együtt. A Javaslat 4. § (3) bekezdés 3. pontjában a megkeresésre történő információcsere esetén
alkalmazandó formanyomtatvány elemi tartalmi követelményeit írja le.
a(z) 9. §-hoz
Spontán információcsere keretében a hatáskörrel rendelkező hatóság a Javaslat 4. § (3) bekezdés 12.
pontja szerint az információt előzetes megkeresés nélkül, nem rendszeresen, előre meg nem
határozott időpontban és gyakorisággal bocsátja más tagállami hatáskörrel rendelkező hatóság
rendelkezésére. A spontán információcsere megkeresett hatóságként (azaz az információt fogadó
tagállam hatóságaként) való eljárásban releváns egyetlen szabályát a Javaslat 9. §-a tartalmazza,
mely szerint az információ beérkezését a megkeresett hatóság 7 munkanapon belül lehetőség szerint
elektronikus úton visszaigazolja. A spontán információcsere érdemi szabályai a megkereső
hatóságként (azaz spontán információcserét indító hatóságként) való eljárásról szóló rendelkezések
között, a 19. §-ban találhatók.
39
a(z) 10. §-hoz
A Javaslat 10. §-a rendelkezik a kézbesítési jogsegély megkeresett hatóságként való teljesítésének
szabályairól. A kézbesítési jogsegély igénybevétele másodlagos jellegű, mivel a jogsegély feltétele
a megkereső hatóság hazai kézbesítési lehetőségeinek kimerítése vagy az ilyen kézbesítés
aránytalan nehézsége.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat 11. §-a szabályozza a más tagállam területén folytatott közigazgatási vizsgálatban való
részvétel és a más tagállami közigazgatási eljárás során a jelenlét szabályait. E két együttműködési
forma az érdekelt tagállamok hatóságainak megállapodása esetén alkalmazható, e megállapodás
tartalmazza az együttműködés részletes feltételeit. A Javaslat általános garanciaként kimondja, hogy
a más tagállami vizsgálat során a részt vevő tisztviselőnek a személyazonosságát és eljárási
jogosultságát igazolni kell. A Javaslat a más tagállami tisztviselő magyarországi eljárása során
kizárja annak a lehetőségét, hogy a más tagállami tisztviselő egyes közvetlen cselekményeket
végezzen (nyilvántartás vizsgálata, természetes személy nyilatkoztatása). E cselekményeket a
magyar megkeresett hatóság a hazai eljárási szabályok szerint a más tagállami tisztviselő
indítványára elvégzi és ennek eredményéről tájékoztatást ad, okiratot állít ki.
a(z) 12. §-hoz
Az egyidejű ellenőrzések esetén az egyes tagállamok hatóságai azonos személyi kört érintően,
összehangolt módon ellenőrzést végeznek a saját tagállamukban. Ez az együttműködési forma is
megállapodás alapú, az érintett tagállamok hatóságai az ellenőrzés időpontját, az érintett
személyeket előre rögzítik. A megállapodás megkötése, illetve az ilyen együttműködésben való
részvétel fakultatív azzal, hogy a részvétel elutasításának indokait közölni kell a kezdeményező
tagállami hatósággal.
a(z) 13. §-hoz
Az adómegállapítási jogsegély megkeresett hatóságként való eljárás közös, együttműködési
formától független rendelkezéseit a 13-17. §-ok tartalmazzák (nemzeti adózási érdektől független
eljárás kötelezettsége, magyar illetékes tisztviselő és a magyar központi kapcsolattartó iroda
együttműködése, elutasítási okok, adatvédelmi rendelkezések, költségek viseléséről szóló
rendelkezések). A Javaslat 13. § (1) bekezdése az adómegállapítási jogsegély teljesítésének
alapelveként mondja ki a nemzeti adóztatási érdektől független együttműködés kötelezettségét. A
13.	§ (2) bekezdése előírja a magyar illetékes tisztviselő részére, hogy eljárásáról értesítse a
jogsegély teljesítéséért elsődlegesen felelős központi kapcsolattartó irodát. A 13. § (3) bekezdése
speciális áttételi és értesítési kötelezettséget szabályoz a magyar központi kapcsolattartó iroda és a
„fakultatív együttműködési szervezeti megoldások” (kapcsolattartó szerv, illetékes tisztviselő)
között.
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat az adómegállapítási jogsegély teljesítése során alkalmazható elutasítási okokat két
csoportba, a kötelező [14. § (1) bekezdés] és fakultatív [14. § (2) bekezdés, 15. § (5) bekezdés]
elutasítási okok szerint szabályozza. A megkeresés bármely okból történő elutasítása esetén az
elutasítást indokolni kell. A Javaslat 14. § (4) bekezdése az elutasítási okok alkalmazásának
korlátjaként kimondja, hogy az elutasítást nem lehet kizárólag a nemzeti adóztatási érdek hiányára
vagy banktitok megőrzési kötelezettségre alapozni.
a(z) 15. §-hoz
A Javaslat adatvédelmi rendelkezéseket tartalmazó 15. §-a a magyar megkeresett vagy megkereső
hatóság eljárásában jelentkező, adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos információk adótitokkal
40
azonos szintű védelmét biztosítja. A 15. § (2) bekezdése tételesen felsorolja az ilyen információk
felhasználásának jogcímeit (adózási jogszabályok végrehajtása, adózással kapcsolatos bírósági,
közigazgatási eljárások, behajtási jogsegély hatálya alá tartozó követelések és a
társadalombiztosítási járulékok, szociális hozzájárulási adó megállapítása és végrehajtása). A (3)
bekezdés a taxatívan meghatározott céltól eltérő felhasználást az információ szolgáltató hatáskörrel
rendelkező hatóság engedélye esetén teszi lehetővé azzal a feltétellel, hogy az ilyen engedélyt abban
az esetben kell megadni, ha az eltérő célú felhasználást az információt szolgáltató tagállam joga is
lehetővé teszi. A (4)-(5) bekezdésben a más tagállamból származó információ egy harmadik
tagállam részére történő kiadásának feltételei szerepelnek, garanciális megoldásként az
információforrás-tagállam engedélyétől függően. A 15. § (6) bekezdése az adómegállapítási
jogsegély keretében szerzett információk bizonyítékként való felhasználását a belföldi jogsegély
szerinti eljárásnak megfelelően biztosítja. A (7)-(8) bekezdések az Európai Bizottsággal való
együttműködéssel kapcsolatos adatvédelmi rendelkezéseket tartalmazzák.
a(z) 16. §-hoz
A Javaslat 16. §-a a gyors és hatékony közigazgatási együttműködés érdekében főszabályként
kimondja az Európai Bizottság által rendszeresített formanyomtatványok és az elektronikus
kommunikáció (CCN-hálózat) alkalmazását. A nyelvhasználat kérdésében a megkereső és
megkeresett hatóság megállapodása esetén az abban foglaltak szerint kell eljárni.
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat 17. §-a alapján az eljárási költségeket az adómegállapítási jogsegélyben együttműködő
tagállamok főszabály szerint - a szakértői költségek kivételével - maguk viselik.
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat 18-19. §-a a megkereső hatóságként történő eljárás speciális szabályait tartalmazza a
megkeresett hatóságként való eljárás 7-17. § szerinti szabályainak megfelelő alkalmazásának
kimondása mellett. A visszajelzéssel kapcsolatos rendelkezések megkereső hatóságként
alkalmazandó szabálya a Javaslat 18. § (2) bekezdésében szerepel, mely szerint a megkeresett
hatóság részére kérésére visszajelzést küld a magyar megkereső hatóság a szerzett információ
felhasználásának eredményéről (közigazgatási döntésben jelentkező ilyen eredmény esetén a
visszajelzés a jogerőre emelkedés előtt is megküldhető a 3 hónapos határidőre tekintettel).
a(z) 19. §-hoz
A Javaslat a spontán információcsere érdemi szabályait a megkereső (azaz spontán információcserét
kezdeményező) tagállamként való eljárás keretében helyezi el a spontán információcsere kötelező
[19. § (2) bekezdés] és fakultatív [19. § (3) bekezdés] esetköreinek elkülönítésével.
a(z) 20. §-hoz
A Javaslat a 4. § (3) bekezdés 8. pontjában a magyar központi kapcsolattartó iroda feladatainak
kijelölését tartalmazza. A központi kapcsolattartó iroda szervezeti kijelölése a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján
kormányrendeletben történik. A Javaslat 20. §-a a magyar központi kapcsolattartó irodával
kapcsolatos rendelkezések e csoportját a központi kapcsolattartó iroda Európai Bizottsággal és a
tagállamokkal szembeni tájékoztatási kötelezettségeinek tételes felsorolásával egészíti ki.
a(z) 21. §-hoz
A 2011/16/EU irányelv adómegállapítási jogsegélyről szóló rendelkezései főszabály szerint az
Európai Unió tagállamai közötti együttműködésre terjednek ki. A 2011/16/EU irányelv 24. cikke a
főszabály alól kivételt tartalmaz a harmadik országokkal való információcsere témakörével
kapcsolatban. E különös rendelkezéseket a Javaslat 21. §-a ülteti át. E rendelkezések biztosítják a
41
nem az Európai Unió tagállamából (harmadik államból) származó információk tagállamok részére
történő, illetve a tagállamból származó információ harmadik állam részére történő továbbításának
lehetőségét és feltételeit.
a(z) 22-40. §-hoz
A Javaslat 22-40. §-a a 2010/24/EU irányelv 2012. január 1-től hatályos szabályainak az Art. 2011.
január 1. és a Javaslat hatálybalépése közötti időszakban hatályos 60-70. §-aiban foglalt szabályok
újrakodifikálását tartalmazza. Az átvétel során a változások a következők: (1) az illetékes hatóság
helyett a hatáskörrel rendelkező hatóság terminus szerepel a competent authority kifejezés
adómegállapítási irányelv hivatalos fordításakor érvényesített új terminológiának megfelelően, (2) a
tárgyi hatály meghatározása a megkereső és a megkeresett államként való eljárásra is kiterjed, (3) a
Javaslat 39. § (6) bekezdésében új, nem jogharmonizációs kötelezettséghez kapcsolódó, nemzeti
eljárásjogi - nyilvántartási - szabály szerepel. Ez utóbbi szerint, ha a magyar megkereső hatóság
által kezdeményezett sikeres behajtás esetén devizában érkezik be az érvényesített követelés
összege, az állami adóhatóság a devizaátváltásból eredő árfolyam-különbözetet az adózói
folyószámlán nem tartja nyilván.
a(z) 41. §-hoz
A Javaslat az Art. 2011. január 1. és a Javaslat hatályba lépése közötti időszakban hatályos 181/A. §
(2)-(3) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban határozza meg a magyar központi kapcsolattartó
iroda tájékoztatási feladatait a behajtási jogsegéllyel összefüggésben.
a(z) 42. §-hoz
A Javaslat az Art. 176/A. § 2012. január 1-jén hatályos szövegállapotával azonosan szabályozza a
42.	§ (1)-(6) és (8) bekezdésében az ún. Választottbírósági Egyezményhez kapcsolódó, a társult
vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló
egyezmény hatékony végrehajtását célzó magatartási kódex [2006/C 176/02] egyes
rendelkezéseinek megfelelő eljárást (értesítési kötelezettség, kölcsönös egyeztetési eljárás iránti
kérelem tartalmi kellékei, a kölcsönös egyeztetési eljárással érintett döntés végrehajtásának
felfüggesztése). A 42. § (7) bekezdésében - az eddigi jogalkalmazási gyakorlatnak megfelelően - a
Javaslat tételes rendelkezést tartalmaz a Választottbírósági Egyezmény keretében megszerzett vagy
szolgáltatott információ kiemelt védelméről az ilyen információ Art. szerinti adótitokká
minősítésével.
a(z) 43. §-hoz
A Javaslat 43. §-a az OECD 2011. április 29-i Peer Review Report Hungary
[CTPA/GFTEI/PRG/EVAL(2011)7/REV3] jelentésében foglalt egyes megállapításoknak megfelelő
rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat 2. § (1) bekezdése alapján a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezmények esetén az Art. eljárási kérdésekben háttérjogszabályként szolgál, e
rendelkezéssel a Javaslat tételes, közvetlen kapcsolatot teremt az egyezmények és az Art. eljárási
rendelkezései között. Ezen általános rendelkezéshez képest a Javaslat 43. §-a két kiemelkedő
jelentőségű kérdésben önálló, tételes szabályt is tartalmaz. Az (1) bekezdés - az eddigi
jogalkalmazási gyakorlatnak megfelelően - a kérdés kiemelt jelentőségére tekintettel kimondja,
hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények keretében szerzett vagy szolgáltatott
információ az Art. szerinti adótitoknak minősül. A (2) bekezdés a „kettős adós egyezmények”
szerinti megkeresés és egyéb együttműködési kötelezettség teljesítése esetére a tisztán belföldi
tényállásokra alkalmazandó eljárással azonos eljárás elvét mondja ki azzal, hogy e rendelkezés
érvényesülésének a Javaslat 2. § (2) bekezdése alapján a „kettős adós egyezményben” szereplő
esetleges korlátozás gátat szabhat.
42
a(z) 44. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
a(z) 45. §-hoz
A Javaslat a 45. § (1) és (2) bekezdésében átmeneti, a folyamatban levő ügyekre is kiterjedő
rendelkezést tartalmaz azokra az eljárásokra, amelyeket a Javaslat az Art. V. fejezetéből, illetve
176/A. §-ából újrakodifikált rendelkezése alapján folytat az állami adóhatóság. Ezekben az
esetekben az eljárás jogszabályi háttere változatlanul biztosított. A Javaslat 39. § (6) bekezdése
ezzel szemben olyan új rendelkezés, amely kizárólag a törvény hatálybalépését követően induló
eljárásokban alkalmazható.
a(z) 46. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs záradéka tartalmazza a 2010/24/EU irányelvre és a 2011/16/EU
irányelvre vonatkozó utalást.
a(z) 47. §-hoz
A lakás-előtakarékossági szerződések preferálása érdekében, indokolt mind az öröklési, mind az
ajándékozási illetékkötelezettség alól mentesíteni a lakás-előtakarékossági szerződések alapján
történő vagyonszerzéseket.
Szövegpontosítás.
a(z) 48. §-hoz
A Javaslat a jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkező, nagy volumenű beruházások
megvalósíthatósága érdekében a 10 milliárd forint feletti éves tiszta játékbevételt elérő, legálisan
működő földi játékkaszinók részére a 10 milliárd forintot meghaladó tiszta játékbevételre 10%-os
játékadó kulcsot vezet be.
a(z) 49. §-hoz
A cégautóadóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint - a kettős adóztatás kivédése érdekében - a
cégautóadóból a megfizetett gépjárműadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetőség, ha
a cégautó tárgyát képező személygépkocsi járműnyilvántartásba bejegyezett üzembentartója a
tulajdonostól eltérő személy, mert ekkor a cégautóadó és a gépjárműadó alanya különbözik (a
cégauatóadó alanya a tulajdonos, a gépjárműadó alanya az üzembentartó). E problémát orvosolja az
indítvány azzal, hogy a cégautóadó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét (tartós
bérlet alatt az egy évnél hosszabb időre történő bérbe, operatív lízingbe adást kell érteni). Ezzel a
változtatással összefüggésben szükséges korrigálni az adóköteles gépjárművek körére, továbbá az
adókötelezettség keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat is. Az adózók és az
adóhatóság számára szükséges kellő felkészülési idő érdekében a módosítás 2013. július 1-jén lép
hatályba.
a(z) 50. §-hoz
A javaslat új átmeneti rendelkezéssel egészíti ki az Szja tv-t, amely az egyes módosított
rendelkezések alkalmazását érinti. A módosítással érintett rendelkezések tartalma a hatálybalépést
megelőző időszakra vonatkozóan is alkalmazható (utazási kedvezmény, nemzeti felsőoktatási
törvény elnevezés).
A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
43
a(z) 51. §-hoz
Garanciális szempontból törvényi szinten szükséges rendelkezni arról az adózói kötelezettségről,
hogy a látvány-csapatsport támogatás adókedvezmény igénybevételének feltételeként előírt
sportcélú támogatás, valamint kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtéről az
adózó bejelentést tegyen az állami adóhatóság részére.
A Javaslat biztosítja a támogató többletbevételének minimalizálását úgy, hogy a támogatási
hajlandóság fenntartása mellett a társadalmi felelősségvállalás fokozásával együtt a látvány-
csapatsport támogatás hatásaként jelentkező szponzori támogatás eddigi csökkenését is növelő
tendenciába fordíthatja. Figyelemmel a látvány-csapatsport támogatás kiemelt stratégiai
jelentőségére a sport addicionális forrásokkal történő támogatásában, továbbá az új magyar
sportfinanszírozási rendszer rendkívül kedvező hazai, valamint pozitív példaként tekintett
nemzetközi és EU-s vonatkozásaira, a támogatási rendszer oly módon kerül átalakításra, hogy a
támogató a Javaslat alapján számított kiegészítő sportfejlesztési támogatást köteles a támogatott
sportág szakszövetségén keresztül visszaforgatni a sport támogatására. A Javaslat úgy rendelkezik,
hogy a módosított szabályokat első ízben a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új
sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni.
a(z) 52. §-hoz
Az Art. technikai módosítása az Art. V. fejezetének hatályon kívül helyezésére tekintettel.
A módosítás kimondja, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték vonatkozásában az önellenőrzés
általános szabályait kell alkalmazni, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében kizárja az
illetékekre, illetékügyekre vonatkozó általános szabályozás alkalmazását.
a(z) 53. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy iparági megkötés nélkül nem minősül jövedéki termék belföldi
előállításának, azaz nem kell adóraktári engedély a szennyezetté vált jövedéki termék tisztításához,
ha azt adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes végzi és a tisztított terméket az
engedélyezett célra használja fel.
Az E85 adómértékének állami támogatásokkal összhangban lévő meghatározásához (Jöt. 52. § (6)
bekezdés) szükséges definíciókat építi be a Javaslat a jövedéki törvénybe.
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy iparági megkötés nélkül végezhesse a
keretengedélyes a szennyezetté vált jövedéki termék tisztítását.
A Javaslat szerint - a környezetvédelem állami támogatásáról szóló, a regionális támogatásokról
szóló és az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi
iránymutatások rendelkezéseivel összhangban - nem alkalmazható az E85 kedvezményes
adómértéke, hanem a benzin adómértékét kell alkalmazni azoknak az üzemeknek, amelyek
korábban a bioetanol előállításra beruházási támogatásban részesültek mindaddig, amíg a magasabb
és az alacsonyabb adómérték közötti különbség, valamint a magasabb adómértékkel
szabadforgalomba bocsátott mennyiség szorzata el nem éri a kapott támogatás összegét.
Az adóraktár-engedélyeseknek nyilatkozniuk kell a külön jogszabályban meghatározott módon
arról, hogy kaptak-e támogatást.
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy iparági megkötés nélkül végezhesse a felhasználói
engedélyes - vámhatósági felügyelet mellett - a szennyezetté vált jövedéki termék tisztítását,
valamint meghatározza a regenerált termék elszámolására, nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
Gazdasági racionalitás alapján indokolt, hogy a vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi
szálláshelyek kiszolgálást végző eladóterében az 1 literes (2 liter alatti) kiszerelésű
44
alkoholtermékekből és borból ne csak egy, hanem választékonként öt-öt bontott palackot lehessen
tartani.
A Javaslat a jövedéki törvény üzletbezárásra vonatkozó rendelkezését módosítja oly módon, hogy
nem minden esetben kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, hanem a vámhatóság az eset
összes körülményét figyelembe véve, mérlegelési jogkörében eljárva alkalmazhatja a szankciót
vagy akár attól eltekinthet. Az üzletbezárás időtartama továbbá az első jogsértés esetében 30 napról
12 napra csökken. Az üzletbezárás szankció ugyanis olyan súlyos jogkövetkezmény, amely a
kereskedő működését jelentősen befolyásolja, esetleg a további működését is ellehetetleníti.
Kisebb fajsúlyú, a kereskedelmi mennyiséget el nem érő és első ízben elkövetett jogsértés esetén
nem kerülhet sor az üzlet bezárására. Ugyanakkor továbbra is üzletbezárást von maga után a
benzinkutakon elkövetett, az üzemanyagok szabványosságát, valamint a kútoszlopon keresztül
történő értékesítés kötelezettségét érintő jogsértés, viszont 30 nyitvatartási napról 12 nyitvatartási
napra csökken az első jogsértés alkalmával alkalmazandó üzletbezárás időtartama. Az
üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője abban az esetben mentesülhet az üzletbezárás alól, ha
megállapítható, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
A hosszabb időtartamú, ismételt előforduláshoz kötött üzletbezárás esetében az indítvány
meghatározza az ismétlődés fogalmát, azaz nem alkalmazható ismétlődés, ha két egymást követő
ugyanolyan jogsértés elkövetése között 2 év eltelt.
A MÁV Csoport 2013. április 1-jei átalakulása kapcsán a zavartalan és szünetmentes gázolaj
beszerzés és értékesítés érdekében a Javaslat kimondja, hogy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi
CLXXXIII. törvény 87/A. § (1) és (2) bekezdése szerint jogelőd és jogutód fogalmak a jövedéki
törvény olvasatában is ekként kerüljenek értelmezésre. Így a jövedéki engedélyhez kötött
tevékenység jogutódlás keretében végezhető tovább az átalakulás napjától.
Technikai módosítás az Art. V. fejezetének hatályon kívül helyezésére tekintettel, valamint
pontosító jellegű módosítás.
a(z) 54. §-hoz
A Javaslat felhatalmazza a hatóságot, hogy hivatalból intézkedjen a korkedvezményes munkaköri
jegyzékben felsorolt munkakörök egészségkárosító hatásainak felméréséről. A felmérést az
esedékes kockázat értékelés benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb 2014. december 31-ig a
jegyzékben szereplő munkakörök vonatkozásában el kell elvégezni.
a(z) 55. §-hoz
A módosítás kiküszöböli az esetlegesen felmerülő adóhalmozódás lehetőségét, amennyiben olyan
személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási
tilalom alá esik. Az adóhalmozódás elkerülése érdekében az Áfa tv. úgy módosul, hogy az
adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi
beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott
ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna
levonásba.
Pontosító jellegű módosítás egyértelműsíti, hogy a 2013. április 1-jén hatályba lépő fordított adózás
a 2309 90 vámtarifaszám alá tartozó, állatok etetésére szolgáló készítmények közül csak azokat
érinti, melyek nem kutya- vagy macskaeledelek.
a(z) 56. §-hoz
A módosítás értelmében a bányajáradék összege másfél milliárd forint értékhatárig beszámítható az
energiaellátók jövedelemadójának összegébe, legfeljebb annak mértékéig.
45
A módosítás emellett az év végi jogszabályváltozásokra tekintettel pontosítja, hogy mely
adóalanyok tekinthetőek közszolgáltatónak és tartoznak ezáltal az energiaellátók
jövedelemadójának alanyai körébe.
a(z) 57. §-hoz
Az Art. V. fejezetének hatályon kívül helyezésével megszűnik az adóügyi együttműködési
szabályok alkalmazására kijelölt szerv fogalma, amely alapján a külön nem nevesített esetekre az
állami adóhatóság eljáró szervezeti egységeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
XCII. törvény (NAV tv.) felhatalmazása alapján kormányrendelet jelölte ki. A változásra tekintettel
az egyes uniós együttműködések jogcímét a NAV tv. felhatalmazó rendelkezésében a nem definiált
„adóügyi együttműködésre” utalás helyett tételesen meg kell majd jelölni. Ennek megfelelő
módosítást tartalmaz a Javaslat 46. §-a, amely a 2003/48/EK irányelv, a 904/2010/EU rendelet, a
2010/24/EU irányelv, illetve a 2011/16/EU irányelv végrehajtására pontos hivatkozást és
felhatalmazó rendelkezést teremt a NAV tv. 81. §-ában.
a(z) 58. §-hoz
A főállású anyák (vagyis akik gyermeknevelési támogatásban részesülnek saját háztartásukban
nevelt legalább három gyermekükre tekintettel) önfoglalkoztatási lehetőségének segítése érdekében
hatályon kívül kerül az a szabály, amely előírja, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként minimum
összeg (minimálbér 112,5%-a) után kötelesek szociális hozzájárulási adót fizetni a gyet folyósítása
melletti munkavégzésük esetén.
a(z) 59. §-hoz
A Javaslat pontosítja a kedvezményezett foglalkoztatott, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott
munkabére után érvényesíthető kedvezmény fogalmát. A pontosítás értelmében kedvezményezett
foglalkoztatottnak minősül például az olyan huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló, valamint
ötvenöt év feletti munkavállaló, aki nem rendelkezik legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel
járó munkaviszonnyal, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott
munkavállaló is. Ezen kedvezményezett foglalkoztatottakra tekintettel a bruttó munkabér havi
összege, de havonta legfeljebb személyenként 50 ezer forint számolható el. A Javaslat meghatározza
a részmunkaidős foglalkoztatás fogalmát. A részmunkaidős foglalkoztatás olyan foglalkoztatás,
amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes
teljes munkaidőt.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adózási mód választásából eddig kizárt, biztosítási ügynöki
tevékenységet végző vállalkozások is bejelentkezhessenek az általános feltételek szerint a kisadózó
vállalkozások tételes adójának hatálya alá.
A biztosítási ügynökök jellemzően vállalkozási jogviszonyban végzik tevékenységüket, a
tevékenység végzésének körülményei, jutalékrendszerben való díjazásuk megalapozza ezt a
jogviszonyt. A foglalkoztatásnak ezt a formáját a biztosítókra vonatkozó törvényi szabályozás is
lehetővé teszi. A biztosítási szektorban jelenleg jól kiépített kisvállalkozói bolygóvállalati rendszer
működik, nincs reális esély arra, hogy a biztosítók a foglalkoztatás formáját munkaviszonyra
módosítsák. Ilyen feltételek mellett indokolatlan az adott tevékenységet végzők kizárása az
egyszerű adózási mód választásának lehetőségéből.
A módosítás pontosítja a kisvállalati adóalanyiság választásának mérlegfőösszegre vonatkozó
feltételét. A pontosítás értelmében 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a kisvállalati adó szerinti
adózás akkor válaszható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint
időarányos részét.
46
A módosítás értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. A
kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első
napjával jön létre. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.
A módosítás alapján a kisvállalati adó szerinti adózás választására vonatkozó bejelentés a
megtételének napjától számított 30 napos, jogvesztő határidőn belül visszavonható. A bejelentés
visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.
Tekintettel arra, hogy a számított nyilvántartási érték fogalma nemcsak tárgyi eszköz vagy
immateriális jószág, hanem beruházás esetében is értelmezhető, függetlenül attól, hogy beruházásra
tekintettel csak terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása számolható el, indokolttá vált
a rendelkezés kiegészítése. A módosítás egyértelművé teszi a jogszabály értelmezését. A kisvállalati
adóalanyiság időszaka előtt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítésekor, valamint
a számított nyilvántartási értékkel egy összegű csökkentést biztosít a szabályozás.
A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóalap csökkenthető legyen a kisvállalati adóalanyiságot
megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóévének
zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati
adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati
adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét.
A módosítás tartalmazza az egyes kisvállalati adóalap módosító tételeket a kisvállalati adóalanyiság
megszűnésének adóévére. A korrekciós tételek biztosítják, hogy a kisvállalati adóban illetve a
társasági adóban előírt eltérő adóalap meghatározás folytán például az egyes befolyt, vagy
időbelileg elhatárolt bevételek után ne keletkezzen többszörös adófizetési kötelezettség.
A módosítás előírja, hogy a kisvállalati adó szerinti adózást választó korábbi társasági adóalanyok,
a társasági adóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a
társasági adó bevallásukat benyújtani.
A módosítás jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz, illetve a törvény módosításaival
összefüggésben szükséges szövegcserékről rendelkezik.
a(z) 60. §-hoz
A módosítás értelmében korlátozott rendeltetésű fizetési számlának minősül az online
elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlája, ezáltal a módosítás biztosítja, hogy
-	az e-kereskedelmi szektor fejlődésének megőrzésének érdekében - ne keletkezzen
illetékkötelezettség az úgynevezett PSP modellben működő elektronikus fizetési szolgáltató
fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számla terhére megvalósított fizetési műveletek esetén. A
módosítás alapján a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett
készpénzbefizetés esetén nemcsak a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg,
hanem a közvetlenül a kedvezményezett részére fizetett, átutalt összeg is illetékalapot képez. A
javaslat ehhez kapcsolódóan módosítja a teljesítési nap fogalmát is.
a(z) 61. §-hoz
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (Konc-tv.) 4-9/A. §-a tartalmazza a koncessziós
pályázati eljárás általános szabályait és e törvény 10. §-a az ágazatspecifikus rendelkezések
megállapítását törvényi szintre utalja. Az Szjtv. 6. § (2) bekezdése és 38. § (2) bekezdés h) pontja
szerinti felhatalmazó rendelkezések alapján a koncessziós eljárás részletes kérdéseit, így különösen
a Pályázati Értékelő Bizottság (PÉB) létrehozásának és működésének kérdését miniszteri rendeleti
szinten kell szabályozni. Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és
ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet „A
koncessziós pályázat elbírálására vonatkozó szabályok” alcíme kizárólag a PÉB és Pályázati Iroda
47
kérdéskörét érinti, a koncessziós pályázati eljárásra speciális, ágazati rendelkezéseket nem állapít
meg. A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek
felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat alapján a PÉB létrehozásáról,
működéséről szóló rendelkezéseket miniszteri utasítás szinten lehet szabályozni. E
feltételrendszernek való megfelelés céljából a Javaslat az Szjtv. ágazati koncessziós eljárás és a
PÉB szabályainak miniszteri rendeleti szintre utaló 6. § (2) bekezdését és 38. § (2) bekezdés h)
pontját hatályon kívül helyezi. Ha a továbbiakban a Konc-tv. rendelkezéseihez képest speciális,
szerencsejáték ágazati koncessziós pályázati eljárásrend kialakítására merülne fel szabályozási
igény, akkor ez a feladat a Konc-tv. 10. §-ának megfelelően, az ágazati törvény (Szjtv.)
módosításával teljesíthető, a PÉB létrehozására, működésére vonatkozó szabályozást pedig a
1158/2011. (V. 23.) Korm. határozattal összhangban miniszteri utasítás tartalmazza majd.
a(z) 62. §-hoz
Az átalányadózás választásánál 2013. január 1-jétől nem kizáró ok, ha az egyéni vállalkozó
munkaviszonyban áll. A jelenleg hatályos szabályok a kiskereskedelemre vonatkozóan még
tartalmazzák ezt a feltételt, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.
a(z) 63. §-hoz
A főállású anyák (vagyis akik gyermeknevelési támogatásban részesülnek saját háztartásukban
nevelt legalább három gyermekükre tekintettel) önfoglalkoztatási lehetőségének segítése érdekében
hatályon kívül kerül az a szabály, amely előírja, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként minimum
járulékalap után kötelesek járulékokat fizetni a gyet folyósítása melletti munkavégzésük esetén. (A
jelenleg hatályos szabályok szerint a gyet-ben részesülő anya az ellátás folyósítása mellett
keresőtevékenységet 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, illetve időkorlátozás nélkül,
ha a munkavégzés otthon történik.).
2013. január 1-jétől az Szja-tv. változásai alapján az átalányadós egyéni vállalkozó állhat
munkaviszonyban (korábban nem állhatott, ha átalányadózást választott). A járuléktörvényben ezzel
összefüggésben szükséges egy olyan módosítás, ami kimondja, hogy a heti 36 órás
munkaviszonyban álló olyan vállalkozókra sem terjed ki a minimum járulékalap utáni fizetési
kötelezettség, akik a vállalkozásukban az átalányadózást választják (e kedvező változás azt
eredményezi, hogy csak a tényleges vállalkozói jövedelmük képezi a járulékok alapját).
a(z) 64. §-hoz
Az Art. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését tartalmazza a Javaslat szerinti
jogharmonizációra és egyes, az Art.-ben szabályozott rendelkezések átvételére tekintettel.
a(z) 65. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
1.	melléklet
1.	A javaslat új jogcímmel egészíti az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesnek
minősülő bevételek felsorolását. A TAMOP-2.2.7. „Út a szakmaválasztáshoz” című projekt
keretében az NGM olyan ösztöndíj programot tervez, amely a diákok számára mentori tevékenység
biztosításával egészül ki. A program célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű,
elsősorban roma gyermekek ösztönzése, akiket kifejezetten a szakiskolai/szakközépiskolai képzésbe
történő bekapcsolódásra ösztönöz. A program célcsoportját az általános iskola 7. és 8. évfolyamát a
2013/2014-es tanévben megkezdő tanulók képezik és a program 2 éven keresztül nyújt támogatást.
A program várhatóan május elején indul. A diákok számára az ösztöndíj 2013. szeptember 1-től
kerül biztosításra. Az ösztöndíj folyósítását a konzorciumvezető végzi, és azt közvetlenül utalja a
tanulóknak, illetve azok szüleinek. A diákok és a mentorok kiválasztása toborzás útján történik. A
48
kiemelt projekt megvalósításáért egy 5 tagból álló konzorcium a felelős, aminek a vezetője az
NMH.
2.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben foglaltakkal összhangban, a megváltozott
jogszabályi környezetnek megfelelően módosítja azt a jogcímet, amely alapján adómentes az a
kedvezmény, amelyhez az egyes társadalmi csoportok (pl. tanulók, nyugdíjasok stb.) kedvezményes
jegy, bérlet megvásárlásával jutnak.
2.	melléklet
A Javaslat az adóelőny többszöröződésének elkerülésére, valamint a költségvetési megfontolásokra
tekintettel biztosítja, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás társasági adó szempontból nem
elismert költségnek, ráfordításnak minősül.
3.	melléklet
Az Art. technikai módosítása az Art. V. fejezetének hatályon kívül helyezésére tekintettel.
4.	melléklet
Pontosító jellegű módosítás egyértelműsíti, hogy a 2013. április 1-jén hatályba lépő fordított adózás
a 2309 90 vámtarifaszám alá tartozó, állatok etetésére szolgáló készítmények közül csak azokat
érinti, melyek nem kutya- vagy macskaeledelek.
49