﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10240. számú
törvényjavaslat
az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási
felelősséggel kapcsolatos módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. március
2013. évi ... törvény
az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel
kapcsolatos módosításáról
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
1. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. §
(2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi
államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva
megállapítja, hogy)
„e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi
ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (7) bekezdésében
meghatározott bejelentési kötelezettségét.”
2.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
2.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 141. §-a következő
(4)	bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állam felelőssége körében az egészségügyi szakellátások tekintetében az állam
kötelezettségét képezi
a)	a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása,
b)	az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbeteg -
szakellátásról való - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak
szerinti - gondoskodás,
c)	az egészségügyi szakellátási kötelezettsége részeként a 152. § (3) bekezdése szerinti
egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség alapján és a nem állami illetve
nem önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi
ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szakellátási
feladata alapján el nem látott fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátási feladatok ellátásának
biztosítása.”
3.	§
(1) Az Eütv. 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(3) A helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési
kötelezettségének részeként gondoskodik
a)	a tulajdonában és fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó
egészségügyi szolgáltató működtetéséről,
b)	a 2013. április 15-én tulajdonában lévő egészségügyi szolgáltató számára - az
egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján - megállapított
közfinanszírozott szakellátási feladatok ellátásáról,
c)	a tulajdonában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladat ellátására szolgáló
vagyonhoz kapcsolódó - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján
megállapított - közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról.”
(2) Az Eütv. 152. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A helyi önkormányzat (3) bekezdés szerinti vagyona a (3) bekezdés szerinti
intézményműködtetési kötelezettség keretében ellátandó egészségügyi szakellátási feladat
teljesítését szolgálja.”
4.	§
Az Eütv. 155. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében - az
(1)	bekezdésben foglaltaktól eltérően - az alábbi eljárások vonatkozásában az egészségügyért
felelős miniszter jár el - a fenntartó javaslatának és véleményének figyelembevételével - a
fenntartói jogkör gyakorlójaként:]
„l) az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját érintő
fejlesztési célú pályázathoz szükséges fenntartói nyilatkozat megtétele.”
5.	§
Az Eütv. VII. Fejezet 2. címe a következő alcímmel egészül ki:
„Az egészségügyi intézmények feletti tulajdonosi joggyakorlás
156/A. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő, egészségügyi feladatellátást szolgáló állami vagyon kivételével a
Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban:
GYEMSZI) gyakorolja
a)	a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő egészségügyi intézmény,
b)	az a) pont szerinti egészségügyi intézmény beszerzései és beruházásai eredményeként
létrejövő állami vagyon, és
c)	az a) pontban foglaltakon túl az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló állami
tulajdonban lévő egyéb vagyon
tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló intézkedései során az állami vagyonról
szóló törvény rendelkezései szerint jár el azzal, hogy önállóan jogosult a tulajdonosi
joggyakorlásába tartozó vagyontárgy elidegenítésére, vagyonkezelésbe adására, illetve egyéb
módon történő hasznosítására.”
2
6. §
Az Eütv. a következő 244/E. §-sal egészül ki:
„244/E. § A 2013. április 14-én hatályos 244/D. § (5) bekezdés alapján meghozott döntések -
a 244/D. § hatályon kívül helyezésére tekintettel - nem kerülnek alkalmazásra és a döntési
kötelezettség teljesítésének elmulasztása jogkövetkezményekkel nem jár.”
7.	§
Hatályát veszti az Eütv.
a)	141. § (3) bekezdés l) pontja,
b)	244/D. §-a.
3.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
8.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel
egészül ki:
„(6a) Ha a gyógyszerek vagy azok kiindulási anyagaként felhasznált hatóanyagok és
segédanyagok gyártóhelyeinek vagy a gyógyszer-nagykereskedők létesítményeinek helyszíni
ellenőrzése során, mintavétel, vagy ellenőrzés tárgyával kapcsolatos dokumentumok
megvizsgálása eredményeként megállapítást nyer, hogy az ellenőrzött szerv nem tartja be a
jogszabályi előírásokat, a helyes gyártási gyakorlat vagy a helyes forgalmazási gyakorlat
uniós jogi aktusokban előírt elveit és iránymutatásait, a szükséges intézkedések megtétele
mellett a megállapításokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megküldi az Európai
Gyógyszerügynökségnek.”
4.	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
9.	§
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) az e törvény hatálybalépésekor hatályos 1. §-át magába foglaló módon a
következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„ 1. Általános rendelkezések ”
10.	§
(1) Az Eftv. 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
3
„c) egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: az a fenntartó,
ca)	akinek a fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató számára a szakellátási kapacitás
határozattal megállapításra kerül, illetve
cb)	aki a megállapodás, illetve a szerződés tárgyát képező szakellátási feladatot és a hozzá
kapcsolódó szakellátási kapacitást ideiglenesen átadja a feladat ellátására kötelezettséget
vállaló egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója számára, ha az 1/A. § (1) bekezdés
szerinti kötelezettség teljesítése a 2. § (1) bekezdése szerinti megállapodás, illetve
egészségügyi ellátási szerződés alapján történik;”
(2)	Az Eftv. 1. § (2) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,,r) szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog: adott szakellátási kapacitás, illetve a hozzá
tartozó ellátási terület tekintetében az 5. §, az 5/B. §, a 7. § és a 10. § szerinti eljárásokban a
fenntartó számára megállapított jogkör gyakorlása;
s) kapacitás-nyilvántartás: a szakellátási kapacitásokról és a hozzátartozó ellátási területekről,
valamint a tartalékkapacitásokról az 5/A. § (7)-(8) bekezdése alapján vezetett közhiteles
nyilvántartás.”
11. §
Az Eftv. a következő alcímmel egészül ki:
„2. Az egészségügyi szakellátás végzésére kötelezettek köre, a kötelezettség tartalma, a
kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok
1/A. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
a)	a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét,
b)	az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét,
c)	az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási feladatát
a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitás-nyilvántartásban meghatározott
kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartásban szereplő
ellátási területen, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a 2013. április 1-jén
lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.
(2)	Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási
intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási feladatát nem
teljesíti, ideiglenesen az állam - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak
szerint - gondoskodik az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási
feladat ellátásáról.
(3)	Ha a szakellátási feladatnak az állam által - a (2) bekezdés alapján - történő átvételét
követő 3. hónap utolsó napját követően
a)	az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási
intézményműködtetési kötelezettségét továbbra sem tudja teljesíteni, vagy
b)	az (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szerv nem látja el, illetve korábbi nyilatkozata alapján
nem fogja ellátni az egészségügyi szakellátási feladatát,
4
a feladatról - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 4. hónap első napjától
véglegesen az állam gondoskodik azzal, hogy a szakellátási feladat egyidejűleg az állam
egészségügyi szakellátási kötelezettségének részévé válik és a helyi önkormányzat
egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége, illetve az (1) bekezdés c)
pontja alá tartozó szerv szakellátási feladat ellátására irányuló kötelezettsége megszűnik.
(4)	A (2) bekezdés szerinti esetben az önkormányzat biztosítja a tulajdonában álló vagyon
ingyenes használatát a feladat ellátását a (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt végző
szolgáltató részére, ha azt az egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli. A vagyon ingyenes
használatba adása abban az esetben rendelhető el, ha az egészségügyi szakellátás folyamatos
hozzáférésének biztosítása másképpen nem oldható meg.
(5)	A (3) bekezdés alapján az állam szakellátási kötelezettségének részévé válik valamennyi
olyan közfinanszírozott szakellátási feladat, amire az érintett helyi önkormányzat
egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége kiterjedt, illetve az (1)
bekezdés c) pontja alá tartozó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv érintett
egészségügyi szolgáltatója ellátott.
1/B. § (1) A szakellátási feladatnak az 1/A. § (3) bekezdés alapján történő állami
egészségügyi szakellátási kötelezettség részévé válásának időpontjában (a továbbiakban:
átvétel időpontja) e törvény erejénél fogva - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény 14. § (1) bekezdése szerint - az államra száll
a)	a helyi önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő, az 1/A. § (3) bekezdése alapján
állami szakellátási kötelezettség részévé váló feladatot (a továbbiakban: átvett feladat) ellátó
egészségügyi intézmény, és
b)	a helyi önkormányzatnak az a) pont szerinti intézményhez kapcsolódó valamennyi ingón és
ingatlanon fennálló tulajdonjoga és - a szellemi tulajdonjogok kivételével - a helyi
önkormányzatot megillető olyan vagyoni értékű jog, amely az átvett feladat ellátásához
szükséges, illetve közvetlenül azt szolgálja, és nevesítetten a feladathoz, valamint az a) pont
szerinti intézményhez kapcsolódik.
(2)	Az átvétel időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll az átvett feladat ellátását
végző vagy az átvett feladat ellátásában megállapodás alapján közreműködő, a helyi
önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított közalapítvány, alapítvány alapítói joga.
A helyi önkormányzat vagy az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézmény által más
alapítóval közösen alapított, az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában
közreműködő alapítvány vagy közalapítvány esetén kizárólag a helyi önkormányzatot vagy az
átvett intézményt megillető alapítói jog száll az államra.
(3)	Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke
megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben az átvétel
időpontjában szereplő nyilvántartási értékkel.
(4)	Az átvett feladattal összefüggésben állami tulajdonba kerülő ingatlan tekintetében a
tulajdonjog bejegyzésére a Kormány által kijelölt szerv kérelmére, az átadás-átvételről a
Kormány rendeletében meghatározott módon elkészített jegyzőkönyv alapján díj - és
illetékmentes eljárás keretében kerül sor.
5
1/C. § (1) Az egészségügyi intézményt az állam az egészségügyi intézmény
kötelezettségvállalásai alapján keletkezett fizetési kötelezettségekkel együtt veszi át.
(2)	Az átvett feladathoz kapcsolódó, a helyi önkormányzat által vállalt fizetési
kötelezettségből eredő szállítói tartozások fedezetére a helyi önkormányzat az átvétel
időpontjának évére vonatkozó költségvetési rendeletében elkülönített időarányos forrást az
átvétel időpontját követő 30. napig átutalja a Kormány által kijelölt szerv fizetési számlájára.
1/D. § (1) Az állam átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon
tulajdonló vagy fenntartó önkormányzatnak az átvétel időpontjában fennálló azon adósságát
és annak járulékait, amely Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.
törvény 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő - kölcsönjogviszonyon,
vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló - tartozásokat foglalja
magában, és kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.
(2)	A (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
esetében az állam az értékpapír lejárat előtti visszaváltásából eredő fizetési kötelezettséget
vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét az állam - a hitelező beleegyezésével - a
kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek
tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével vagy állampapírok átadásával is
kiválthatja.
(3)	Az állam egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját
megelőző napon tulajdonló vagy fenntartó önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek
az átvett vagyonhoz kapcsolódnak.
(4)	Az állam nevében az (1) és (2) bekezdés szerinti adósságátvállalás, valamint a (3)
bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért felelős miniszter jár el.
1/E. § (1) A helyi önkormányzat helyébe - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az
átvett intézménnyel illetve vagyonnal, és az átvett feladattal kapcsolatos jogviszonyok
tekintetében - az átvétel időpontjában - általános és egyetemes jogutódként az állam lép.
(2)	A helyi önkormányzatok által önállóan alapított, valamint a helyi önkormányzatok által
más alapítóval közösen alapított alapítványban, illetve közalapítványban a helyi
önkormányzatot megillető alapítói jogok és kötelezettségek gyakorlására az átvétel
időpontjától a Kormány által kijelölt szerv jogosult.
(3)	Az államot mint jogutódot a helyi önkormányzatnak az átvett feladattal összefüggő jogai
és kötelezettségei tekintetében bírósági, hatósági eljárásban, valamint harmadik személlyel
szemben a Kormány által kijelölt szerv képviseli. A jogutódlásról a bíróság, hatóság a
jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15
napon belül dönt.
(4)	Az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézménnyel mint adóssal, kötelezettel szemben
elrendelt bírósági és közigazgatási végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság,
közigazgatási végrehajtás esetében a végrehajtást megindító hatóság, a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv a Kormány által kijelölt szerv
kérelmére - ha jogutódlásról korábban még nem döntöttek, a jogutódlás megállapításával
együtt - egy alkalommal három hónapra felfüggeszti.
6
(5)	Az átvett feladathoz kapcsolódó európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a
kedvezményezett helyi önkormányzat jogutódja a fejlesztéssel érintett egészségügyi
intézmény. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatt
szükséges módosítását az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézmény az átvétel
időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő
szervezetnél.
(6)	Az átadás-átvételi eljárásra vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
1/F. § (1) A tulajdonjog és a fenntartói jog e törvény szerinti átszállása nem érinti
a)	az átvett intézmény, illetve a tulajdonosa vagy fenntartója által kötött közreműködői
szerződés, egészségügyi ellátási szerződés és megállapodás, valamint az ezekhez kapcsolódó
vagyonkezelési szerződés érvényességét,
b)	az átvett intézmény finanszírozási szerződésének érvényességét.
(2)	Az az egészségügyi szolgáltató, amely e törvény alapján nem kerül az állam által átvételre,
viszont az átvett feladat ellátásához az állam tulajdonába került vagyont használ, a szakellátási
feladat ellátásához kapcsolódó határozatok, egészségügyi ellátási szerződések,
megállapodások és vagyonkezelési szerződések alapján a szakellátási feladatot az e törvény
alapján megállapított szakellátási kapacitás erejéig a határozatban, szerződésben, illetve a
megállapodásban foglaltaknak megfelelően az átvétel időpontját követően is ellátja.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti szerződést, illetve megállapodást a
Kormány által kijelölt szerv - legalább 60 napos felmondási idővel - az átvétel időpontját
követő hat hónapon belül felmondhatja az azokban meghatározott feltételektől és a 2/E. § (1)
bekezdésétől eltérően.
1/G. § (1) A tulajdonjog és fenntartói jog e törvény szerinti átszállása nem érinti az átvett
intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, munkaviszonyát, illetve az
egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő
egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát.
(2)	Az átvett feladatra vonatkozóan a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselő és
munkavállaló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) az álláshelyével együtt a Kormány által
kijelölt szerv állományába kerül át, ha azt a foglalkoztató helyi önkormányzat a kijelölt szerv
részére felajánlja és a kijelölt szerv vezetője az érintett személy foglalkoztatásához hozzájárul,
feltéve hogy a foglalkoztatottnak a kijelölt szervnél történő foglalkoztatását jogszabály nem
zárja ki.
1/H § (1) Az e törvény alapján átvett intézmény főigazgatójának és gazdasági vezetőjének az
átvétel időpontjában fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, és az intézmény
vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői megbízása a
főigazgatói, gazdasági vezetői munkakör, illetve a vezetői megbízás (4) bekezdés alapján
történő betöltéséig fennmarad.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a főigazgatói és a gazdasági vezetői feladatok ellátására
határozott időre létesített jogviszony, illetve kapott vezetői megbízás a határozott idő
lejártával szűnik meg abban az esetben, ha a határozott idő lejártáig a főigazgatói vagy
7
gazdasági igazgatói munkakör, illetve vezetői megbízás a (3) és (4) bekezdés alapján nem
kerül betöltésre.
(3)	A Kormány által kijelölt szerv az e törvény alapján átvett intézmény főigazgatói és
gazdasági vezetői feladatainak ellátására az átvétel időpontját követő 90 napon belül
pályázatot írhat ki. Az elbírálás során a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény 20/A. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
bizottságba tanácskozási joggal meg kell hívni az egészségügyi szolgáltató székhelye szerinti
önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt személyt.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti, az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok
ellátására irányuló jogviszony vagy vezetői megbízás megszűnésével egyidejűleg
a)	a korábbi vezető beosztású közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell
tovább foglalkoztatni, vagy
b)	a pályázat megnyerése esetén
ba)	a közalkalmazott számára új vezetői megbízást kell adni, vagy
bb)	ha jogszabály azt előírja, a munka törvénykönyvéről szóló törvény vezető állású
munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával, vele új munkaviszonyt kell
létesíteni.
(5)	A jogviszony (1) bekezdés alapján történő megszűnése - a (6) bekezdésben foglalt
kivétellel - nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben
meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.
(6)	A (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben, ha az intézmény korábbi
főigazgatójával vagy gazdasági vezetőjével a pályázat megnyerésére tekintettel új
munkaviszonyt kell létesíteni, a főigazgatót vagy a gazdasági vezetőt a korábbi
munkaviszonya megszűnésével összefüggésben munkaszerződésen vagy jogszabályon
alapuló végkielégítés és szabadságmegváltás nem illeti meg, és
a)	a (4) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján létesített jogviszony megszűnése vagy
megszüntetése esetén a végkielégítésre való jogosultság tartamának megállapításakor a (4)
bekezdés szerinti jogcímen megszűnt és létesített jogviszonyok időtartamát össze kell
számítani, valamint
b)	a ki nem adott szabadságot az új jogviszonyban kell kiadni, illetve annak megszűnése vagy
megszüntetése esetén megváltani.
(7)	A gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltató esetében a Kormány
által kijelölt szerv a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel
gondoskodik a gazdasági társaság ügyvezetésének biztosításáról.
1/I. § (1) Ha az átvett feladatot ellátó helyi önkormányzati egészségügyi intézmény az átvett
feladaton túl más egészségügyi vagy egyéb közfeladatot is ellát, a vagyonnak és a felmerülő
költségeknek az állam által átvett feladat és az egészségügyi intézmény által ellátott egyéb
egészségügyi vagy más közfeladatnak megfelelő megosztásáról a Kormány által kijelölt szerv
és érintett vagyontárgyat tulajdonló helyi önkormányzat a szakellátási feladat állam általi
átvételét követőn 30 napon belül megállapodik. A megállapodást a Kormány rendelete
szerinti átadás-átvétel során figyelembe kell venni.
8
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvett feladathoz kapcsolódó vagyon - a
megállapodásban foglaltak szerint - e törvény erejénél fogva a megállapodásban
meghatározott időpontban száll az államra.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre határidőn belül, a Kormány által
kijelölt szerv, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat kérelmére - bíróság dönt az (1)
bekezdésben meghatározott kérdésekről.
(4)	A bíróság a (3) bekezdés szerinti eljárásban soron kívül jár el.
(5)	Ha a kereset benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a
megállapodást megkötik, a bíróság az eljárást megszünteti.
(6)	A helyi önkormányzat a feladat átvételének időpontját követően csak a Kormány által
kijelölt szerv jóváhagyásával
a)	idegenítheti el, terhelheti meg az átvett feladathoz kapcsolódó vagyonelemeket,
b)	csökkentheti az átvett feladat ellátásában résztvevő gazdasági társaságok törzs-, illetve
alaptőkéjét.
(7)	A (6) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek az átvett feladat és az egészségügyi
intézmény által ellátott egyéb közfeladat, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyon
szétválasztásához szükséges és az átvett feladatnak az állam általi ellátását nem veszélyeztető
olyan intézkedések, amelyet a Kormány által kijelölt szerv által előzetesen engedélyezett.
(8)	Az átvett feladatot végző önkormányzati egészségügyi intézmény és az átvett feladat
ellátására szolgáló helyi önkormányzati vagyon államra történő átszállásáig a folyamatos
ellátás biztosítása érdekében az 1/A. § (4) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a
vagyonnak az átvett feladat ellátása érdekében történő hasznosítása nem akadályozhatja a
vagyonhoz kapcsolódó más egészségügyi és egyéb közfeladat ellátását.
1/J. § (1) Ha az átvett feladat ellátásáról a helyi önkormányzat önkormányzati társulás útján
gondoskodott, az átvett feladat tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Mötv.) az önkormányzati társulás
megszűnésére vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvett feladatot ellátó intézmény, illetve az átvett
feladat ellátására szolgáló önkormányzati vagyon abban az időpontban száll át az államra,
amikor azt az érintett helyi önkormányzat az Mötv. 90. § (4) bekezdése alapján a társulástól
visszakapta.
(3)	Az átvett feladatot végző intézmény és az átvett feladat ellátására szolgáló önkormányzati
vagyon államra történő átszállásáig a folyamatos ellátás biztosítása érdekében az 1/A. § (4)
bekezdését alkalmazni kell.”
12. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos a 2-2/H. §-át magába foglaló módon a
következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
9
„ 3. A szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodás és az egészségügyi ellátási
szerződés”
13.	§
Az Eftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási
kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési
kötelezettségének vagy az egészségügyi szakellátási feladatának, valamint az állam a (2)
bekezdés szerinti ideiglenes feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség)
teljesítése érdekében
a)	más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási
kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy
b)	egészségügyi ellátási szerződést
köthet.
(2)	A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv 1/A. § (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségét és
felelősségét - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem érinti. A megállapodás,
illetve az egészségügyi ellátási szerződés megszűnése esetén az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv a szerződés tárgyát képező feladat - saját fenntartásában lévő
szolgáltatójával vagy az (1 ) bekezdésben meghatározott módon történő - ellátásáról
haladéktalanul köteles gondoskodni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés fennállása
esetén a megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező feladat
ellátásához ideiglenesen átadott - a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti - szakellátási
kapacitás tekintetében a szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szervet illeti meg.
(4)	Ha az 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatatásért felelős szerv
másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel köt megállapodást, a megállapodás
tárgyát képező feladat tekintetében az 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv felelőssége megszűnik és a másik egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv felelősségének részévé válik.
(5)	Az egészségügyi ellátási szerződést az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti a
feladat ellátását vállaló, nem a saját fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi
szolgáltatóval.
(6)	Az egészségügyi ellátási szerződés érvényességéhez szükséges
a)	a feladat ellátását vállaló egészségügyi szolgáltató fenntartójának hozzájárulása,
b)	az ellátási szerződés tárgyát képező feladatot az egészségügyi ellátási szerződés
megkötéséig ellátó egészségügyi szolgáltató tulajdonosának hozzájárulása, ha a szerződés
nem tartalmazza a 2/A. § (2) bekezdés k) pontja szerinti nyilatkozatot,
c)	az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség körébe tartozó feladat
tekintetében a Kormány által kijelölt szerv jóváhagyása, ha az (1 ) bekezdés szerinti
megállapodást, illetve egészségügyi ellátási szerződést egészségügyi szakellátási
10
intézményműködtetési kötelezettséggel rendelkező egészségügyi közszolgáltatásért felelős
szerv köti.
(7)	Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti
megállapodás, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi ellátási szerződés
megkötésétől számított 15 napon belül bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek a
megállapodás, illetve a szerződés
a)	megkötésének tényét és időpontját,
b)	tárgyát képező szakellátási feladatot ellátó egészségügyi szolgáltatót és fenntartóját,
c)	érvényességének idejét, és
d)	tárgyát képező szakellátást és az ahhoz kapcsolódóan ideiglenesen átadott kapacitásokat.
(8)	A (7) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén - az egészségügyi
hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvényben meghatározottak szerinti -
egészségügyi bírság kiszabásának van helye.
(9)	Az az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó, aki az (1)
bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján ellátási kötelezettséget teljesít, ugyanarra az
ellátási kötelezettségre további megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést nem
köthet.
(10)	Ha egészségügyi szolgáltatónál megállapodással, illetve egészségügyi ellátási
szerződéssel érintett feladathoz kapcsolódva jön létre, illetve kerül befogadásra e törvény
alapján kapacitás, az - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a szakellátási feladatot
átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok
ellátására szolgál.”
14. §
Az Eftv. 2/E. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egészségügyi ellátási szerződés, illetve annak a határozattal érintett része megszűnik,
ha a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitás a feladatot a szerződés alapján ellátó
egészségügyi szolgáltató számára megállapításra kerül.
(10)	Ha a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitás a feladatot a szerződés alapján ellátó
egészségügyi szolgáltatón kívüli másik szolgáltató számára kerül megállapításra, az ellátás
folyamatos biztosítása érdekében az egészségügyi ellátási szerződés tekintetében az új
egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a korábbi egészségügyi közszolgáltatásért
felelős szerv helyébe lép, kivéve ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a
határozat végrehajthatóvá válásának időpontjáig arról nyilatkozik a feladatot a szerződés
alapján ellátó szolgáltató felé, hogy a szerződést nem kívánja fenntartani. Ha az új
egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződést nem kívánja fenntartani, a
szerződés, illetve annak a határozattal érintett része a határozat alkalmazásának kezdő
időpontjában megszűnik. A nyilatkozatot az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv
tájékoztatásul megküldi az egészségügyi államigazgatási szerv részére.
(11)	Az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező, a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja
szerinti kapacitás - a 4. § szerinti eljárás és az egészségügyi közszolgáltatásért felelős
szervnek a 2. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezési jogának kivételével - csak
11
abban az esetben állapítható meg a (9) bekezdés, illetve a (10) bekezdés szerinti módon másik
egészségügyi szolgáltató számára, ha azt az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező
szakellátási feladat folyamatos ellátását veszélyeztető, másképp el nem hárítható helyzet
fennállása miatt felmerülő ellátási érdek indokolja.”
15.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 3. §-át magába foglaló módon a következő
alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„4. Az országos kapacitásmennyiség”
16.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 4. §-át magába foglaló módon a következő
alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„5. A kapacitás-felosztás módosítása ”
17.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 5. §-át magába foglaló módon a következő
alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„6. A tartósan kihasználatlan kapacitások’’
18.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 5/A. §-át magába foglaló módon a
következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„ 7. Az ellátási területek megállapítása és módosítása”
19. §
(1)	Az Eftv. 5/A. § (8) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza]
„d) a 2. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szervre, és
e)	a 2. § (1 ) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásra, illetve a 2. § (1 ) bekezdés b) pontja
szerinti szerződésre”
[vonatkozóan az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott
adatokat.]
(2)	Az Eftv. 5/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
12
„(8a) Ha a kapacitás-nyilvántartásban szereplő adatok helytállóságát valamely egészségügyi
szolgáltató, illetve fenntartó vitatja, a nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási
szerv az adatok megváltoztatására irányuló kérelem tárgyában dönt és - szükség szerint -a
kapacitás-nyilvántartást módosítja. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozatára a 6. §-
t alkalmazni kell.”
20. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 7. §-át magába foglaló módon a következő
alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai”
21.	§
Az Eftv. e törvénnyel megállapított 8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának
szabályai alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Ha az adott kapacitás a 2. § (3) bekezdése alapján kötött és érvényes szerződés vagy
megállapodás tárgyát képezi, az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az 1. § (2)
bekezdés r) pontjában meghatározott eljárások megindításáról előzetesen tájékoztatja a
szerződés vagy megállapodás alapján a kapacitást használó egészségügyi szolgáltatót és
fenntartóját. Az 1. § (2) bekezdés r) pontjában meghatározott eljárást az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv - a másként el nem hárítható ellátási érdek esetének
kivételével - csak a tájékoztatást követő negyedik hónap első napján indíthatja meg azzal,
hogy ebben az esetben a szerződés és a megállapodás felmondási ideje - a 2/E. § (1)
bekezdésében foglaltaktól eltérően - 3 hónap. Ha az 1. § (2) bekezdés r) pontjában
meghatározott eljárás megindítása másként el nem hárítható ellátási érdek miatt szükséges, a
szerződés, illetve a megállapodás felmondására a 2/E. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”
22.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 8. §-át és 9. §-át magába foglaló módon a
következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„9. A kapacitásokon nyújtott ellátások finanszírozása ”
23.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 10. §-át magába foglaló módon a következő
alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„10. A váratlan esemény miatt szükséges rendkívüli kapacitás bevonás’’
24.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 11. §-át magába foglaló módon a következő
alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
13
„11. Előzetes többletkapacitás befogadás”
25.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 12. §-át és 13. §-át magába foglaló módon a
következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„12. Vegyes rendelkezések’”
26.	§
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 14. §-át magába foglaló módon a következő
alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„13. Záró rendelkezések”
27.	§
(1) Az Eftv. 14. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:
„(1 4) Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel
kapcsolatos módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított 5/A. § (8) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a 2013. május 1-jén érvényes
szerződések, illetve megállapodások tekintetében az azok alapján feladatot átadó
egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 2013. május 1. és 2013. július 15. között
megküldi a kapacitás-nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére. A
beérkezett és a rendelkezésére álló adatok alapján a kapacitás-nyilvántartást vezető szerv
2013.	augusztus 31-éig módosítja a kapacitás-nyilvántartást az 5/A. § (8) bekezdése alapján
azzal, hogy eltérő adat hiányában egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervként annak az
egészségügyi szolgáltatónak a fenntartóját kell megnevezni, amelyik szolgáltatóhoz az adott
kapacitás a kapacitás-nyilvántartás szerint 2013. augusztus 31-én tartozik. A kapacitás-
nyilvántartásnak 2013. szeptember 1-jétől kell megfelelnie a Módtv. által megállapított 5/A. §
(8)	bekezdésének.
(15) A 2013. április 15-én hatályos - a 2. § (3) bekezdése szerinti - megállapodásoknak és
egészségügyi ellátási szerződésnek 2014. január 1-jétől kell megfelelnie az e törvényben
meghatározott feltételeknek. Ennek érdekében a megállapodással, illetve a szerződéssel
feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 2013. november 1-jéig
felülvizsgálja a megállapodást, illetve a szerződést és kezdeményezi annak a szükség szerinti
módosítását, illetve az új szerződés, illetve megállapodás megkötését.”
28.	§
(1) Az Eftv. 16. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	állapítsa meg az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét
képező szakellátási feladat állami szakellátási kötelezettség részévé válásának esetére a
feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvételének
feltételeit és eljárási szabályait,
14
b)	állapítsa meg az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét
képező szakellátási feladat állami szakellátási kötelezettség részévé válásának esetére a
feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvétele
során készítendő jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és formai követelményeket,
c)	jelölje ki az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét képező
szakellátási feladat állami szakellátási kötelezettség részévé válásának esetére a feladat és a
hozzá kapcsolódó helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvétele során,
valamint az átvételt követően az állam nevében eljárni jogosult szervet.”
29.	§
Az Eftv.
a)	1. § (2) bekezdés n) pontjában az „az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban”
szövegrész helyébe az „az s) pont szerinti kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
b)	3. § (1) bekezdés a) pontjában az „az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban”
szövegrészek helyébe az „a kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
c)	5/A. § (7) bekezdésében a „nyilvántartást vezet” szövegrész helyébe a „kapacitás-
nyilvántartást vezet” szöveg,
d)	5/A. § (7) bekezdésében a „nyilvántartásba” szövegrészek helyébe a „kapacitás-
nyilvántartásba” szöveg
e)	5/A. § (7a) bekezdésében az „a (7) bekezdés szerinti nyilvántartáson” szövegrész helyébe
az „a kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
f)	5/A. § (8) bekezdésében az „A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás” szövegrész helyébe az
„A kapacitás-nyilvántartás” szöveg,
g)	5/B. § (1) és (2) bekezdésében az „Az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban”
szövegrész helyébe az „A kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
h)	14. § (5) bekezdésében az „az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban” szövegrész
helyébe az „a kapacitás-nyilvántartásban” szöveg
lép.
30.	§
Hatályát veszti az Eftv. 3. § (6) bekezdése.
5.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
31.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 3. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az
ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet
tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján - e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:
15
a)	az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen,
b)	mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a
tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve,
c)	csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a
tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.
(3a) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/A. § alapján a Gyógyszerészeti és
Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI)
tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében
a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és a
GYEMSZI útján a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon gyakorolja.”
6.	A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvény módosítása
32.	§
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvény 5. Az egészségügyi szolgáltatók átadásának speciális szabályai alcíme a
következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Ha az e törvény alapján állami tulajdonba került, gazdasági társasági formában
működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós
társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által
kijelölt egészségügyi szolgáltató. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a
fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett egészségügyi intézmény az átadás-
átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a
közreműködő szervezetnél.”
33.	§
Hatályát veszti a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati
intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről
szóló 2011. évi CLIV. törvény 79. § (1) bekezdése.
7.	A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény
módosítása
34.	§
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Ttv.) 5. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
16
„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti szerződések megszűnése miatt szükséges, az egészségügyi
államigazgatási szerv az érintett szakellátási kapacitások és ellátási területek másik
fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóhoz (a továbbiakban: kijelölt szolgáltató) történő
átcsoportosításáról, illetve módosításáról rendelkezik azzal, hogy a szerződés megszűnése
miatt indult bírósági eljárásra tekintettel nem függeszthető fel az átcsoportosítás, illetve a
módosítás tárgyában indult hatósági eljárás.
(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott átcsoportosítás esetén a kijelölt szolgáltatót az
egészségügyért felelős miniszter határozza meg.”
35.	§
A Ttv. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti szerződés megszűnése esetén, ha a korábban gazdasági
társaságként működő szolgáltató feladatai a kijelölt szerv által kerülnek ellátásra (e § és az
5/B. § alkalmazásában a továbbiakban: átadás), a munkáltató átadásra kerülő feladatai
keretében foglalkoztatott, és e törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban történő
továbbfoglalkoztatás céljából átvett munkavállalóinak munkaviszonya az átadás időpontjában
megszűnik.”
36.	§
A Ttv. a következő 5/C. §-sal egészül ki:
„5/C.§ Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéseknek megszűnése esetén az európai
uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a fejlesztéssel érintett intézmény jogutóda az
5.	§ (1b) bekezdés alapján kijelölt szolgáltató. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az
átvett intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a
támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.”
37.	§
A Ttv. 2. A települési önkormányzat egészségügyi intézményeinek és vagyonának átvétele
alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Ha az e törvény alapján állami tulajdonba került, gazdasági társaságként működő
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós
társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által
kijelölt egészségügyi szolgáltató. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a
fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett egészségügyi intézmény az átadás-
átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a
közreműködő szervezetnél.”
8.	Záró rendelkezések
38.	§
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 15-én lép hatályba.
17
(2) A 41. § 2013. április 16-án lép hatályba.
39.	§
A 31. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
40.	§
A 8. § az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő
módosításáról szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
41.	§
Hatályát veszti a 39. §.
18
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának szervezésével, az
egészségügyi szakellátási feladat ellátásért való felelősséggel összefüggő egyes szabályokat
rendezi. A törvényjavaslat összességében hat törvény módosítását foglalja magában, így
követve az egészségügyi ellátórendszer átalakításának folyamatát, két fő területet kiemelve:
-	egyrészt a járóbeteg-szakellátás biztosításával összefüggő szakellátási feladatok és
felelősség kereteit szabályozza,
-	másrészt a szakellátási felelősségben bekövetkező változások révén a közszolgáltatás
biztosításáért fennálló felelősség szabályait rendezi,
és ezzel a szakellátási felelősséget hozzáigazítja az egészségügyi ellátórendszerben az elmúlt
két évben bekövetkezett jelentős mértékű strukturális változásokhoz.
A törvényjavaslat két hangsúlyos pontja az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban: Eütv.) módosítása, amely a törvényi szabályok közé beilleszti a járóbeteg-
szakellátással összefüggő állami és önkormányzati feladatok meghatározását, valamint az
egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban:
Eftv.) módosítása, amely pedig rendezi a szakellátási felelősség biztosításával összefüggő
szabályokat.
Ezen két törvény jelenti tehát elsődlegesen a törvényjavaslat alapját, amelyek egymással
szoros összefüggésben rendezik az egészségügyi szakellátásért vállalt felelősség szabályait,
fókuszálva a járóbeteg-szakellátás biztosítására. Figyelemmel arra, hogy a Magyarország
helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (2)
bekezdése alapján törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok
körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat, mint amelyet az Mötv.
meghatároz, az Eütv. keretei között kerül szabályozásra az önkormányzati
intézményműködtetési kötelezettség keretében ellátandó szolgáltatások köre. Az Eütv.
módosításával a törvényjavaslat pontosan meghatározza az önkormányzatok
intézményműködtetési kötelezettségének fogalmát, illetve tartalmát, és ezáltal rendezi az
egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepét az önkormányzatok által biztosítandó
szolgáltatásnak.
Figyelemmel arra, hogy a járóbeteg-szakellátást biztosító rendelőintézetek szervesen
beépülnek a települések életébe, az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás szoros szakmai és
szervezeti integrációja nagyon sok településen megvalósul, ezért a törvény továbbra is
önkormányzati feladatként rendelkezik az intézményműködtetési kötelezettségről. A
törvényjavaslat szerint a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási
intézményműködtetési kötelezettsége részeként gondoskodik a tulajdonában és a
fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltató működtetéséről, az ehhez kapcsolódó közfinanszírozott szakellátási feladat
ellátásáról, illetve a tulajdonában levő, a szakellátási feladat biztosítására szolgáló vagyonhoz
kapcsolódó, közfinanszírozott szakellátási feladat ellátásáról. Ez alapján az önkormányzat a
feladatot elláthatja vagy költségvetési intézményén keresztül, vagy az általa létrehozott
gazdasági társaság, vagy pedig megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződésen
keresztül egy „második” szolgáltatóval, továbbá társulás útján is.
19
Az állam gondoskodik mindazon szakellátási feladatról, amely nem képezi az
önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettségének részét, illetve a nem állami és nem
önkormányzati fenntartásban lévő (a továbbiakban: egyéb fenntartású) egészségügyi
szolgáltatók szakellátási feladatát. Mindezek alapján az állam feladatát gyakorlatilag
elsősorban a fekvőbeteg-szakellátás, valamint az ahhoz integrált járóbeteg-szakellátás
biztosítása jelenti.
Mindez által biztosítható, hogy az állam által már átvett (integrált) járóbeteg-szakellátásról
való gondoskodás állami feladatként, az önálló járóbeteg-szakellátás pedig az önkormányzat
intézményműködtetési kötelezettségén keresztül kerüljön elvégzésre.
Tekintve, hogy ezekben az esetekben közfinanszírozott ellátásról van szó, az Eftv. szabályai is
módosulnak a feladat ellátási kötelezettség fentiek szerinti változásához igazodva. Az Eftv.
biztosítja a szakellátási feladatok folyamatos ellátását azzal, hogy az intézményműködtetési
kötelezettség, illetve az egyéb fenntartású szolgáltatók szakellátási feladata tekintetében
meghatározza az állam mögöttes felelősségét. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az
önkormányzat, illetve az egyéb fenntartású szolgáltató nem látja el a szakellátási feladatot, az
állam köteles gondoskodni a szolgáltatásnyújtásról. Ez első lépésben ideiglenes feladatellátást
jelent, ami 3 hónapra vonatkozik, majd pedig ha a feladat ellátást az önkormányzat, illetve a
szakellátási feladattal rendelkező egyéb fenntartású szolgáltató ezt követően sem biztosítja, a
4.	hónap első napjától véglegesen az állam látja el a feladatot. Amennyiben az önkormányzat
nem gondoskodik az intézményműködtetési kötelezettségéről, a törvény részletes eljárási
szabályokon keresztül rögzíti, hogy milyen feltételekkel kerül sor az önkormányzatok részéről
a feladat és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon átadására az állam számára.
A törvényjavaslat módosítja a szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodásra és az
egészségügyi ellátási szerződésre vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy változik a
feladatellátásért vállalt felelősség a törvény alapján, ezért szükséges a felelősség szabályait
rendezni abban az esetben, ha a feladatról megállapodás, vagy egészségügyi ellátási szerződés
keretében gondoskodik az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv. Tekintettel arra,
hogy a szakellátási felelősség jelentős része a struktúraváltásból adódóan állami
kötelezettséget jelent, de egyes esetekben fennmarad az önkormányzatok
intézményműködtetési felelőssége is, valamint az egyéb fenntartású szolgáltatóknak a
szakellátási feladata, ezért a törvényjavaslattal módosításra kerülnek a megállapodás, valamint
az egészségügyi ellátási szerződés szabályai is.
A szakellátási felelősség címzettje az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, amely
szervezet a feladat ellátásáról gondoskodhat saját maga által fenntartott szolgáltató útján, de a
feladatról más, egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel kötött megállapodás útján,
vagy másik szolgáltatóval kötött egészségügyi ellátási szerződésen keresztül is. A
törvényjavaslat alapján, ha az egészségügyi szolgáltatónál megállapodással, illetve
egészségügyi ellátási szerződéssel érintett feladathoz kapcsolódva jön létre, illetve kerül
befogadásra kapacitás, az a szakellátási feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért
felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok ellátására szolgál. Ez azt jelenti, hogy
egy adott földrajzi területen ellátott feladat esetében a szakellátási felelősség a
közszolgáltatásért felelős szervhez kapcsolódik, akkor is, ha megállapodással, vagy pedig
ellátási szerződéssel gondoskodik a feladat ellátásáról (ez nemcsak az államot és az
önkormányzatot jelenti, hanem az egyéb fenntartású szolgáltató fenntartóját is). A
törvényjavaslat ezzel erősíti a közszolgáltatásért vállalt felelősséget, ugyanakkor
értelemszerűen érintetlenül hagyja a már megállapított kapacitásokat. Fontos továbbá az is,
20
hogy a törvényjavaslat következtében nincs olyan kötelezettség, amely a szolgáltatók részére
már megállapított kapacitások bármilyen módon történő megváltoztatását, vagy
felülvizsgálatát jelentené. A szabályok változása csak a megállapodás, illetve szerződés
alapján ellátott feladatért vállalt felelősség rendszerén változtat.
A törvényjavaslat alapján a közszolgáltatásért felelős szerv szerepe erősödik a kapacitások
feletti rendelkezési jog tekintetében, amely elsősorban a kapacitások átcsoportosítására,
módosítására vonatkozó eljárásokat jelenti.
A törvényjavaslat tehát új módszert alkalmaz a szakellátási feladatról való gondoskodásra
irányuló felelősség tekintetében, és mivel korábban mind a fekvőbeteg-szakellátás, mind
pedig most a járóbeteg-szakellátás esetében változnak a feladatról történő gondoskodásnak a
törvényben szereplő szabályai, így a megállapodás, valamint az ellátási szerződés esetében is
követni kell a törvényi rendelkezésekből adódó változásokat. Ennek érdekében a
törvényjavaslat előírja, hogy a közszolgáltatásért felelős szervnek 2013. május 1. és 2013.
július 15. között kell megküldenie a kapacitás-nyilvántartást vezető szerv részére a
megállapodásnak, illetve az ellátási szerződésnek a törvényben meghatározott adatait, új
megállapodás, vagy ellátási szerződés megkötése esetében pedig annak megkötésétől
számított 15 napon belül kell megküldeni az egészségügyi államigazgatási szerv részére az
információkat. Ezen szerv 2013. augusztus 31-éig bevezeti a kapacitás-nyilvántartásba a
közszolgáltatásért felelős szervet. Ezáltal átláthatóvá válik, hogy mely szerv milyen
kapacitások tekintetében felelős az adott feladat ellátásáért, erősíti a közszolgáltatásért felelős
szervnek a szakellátási feladatért vállalt felelősségét, és a kapacitások feletti rendelkezési jog
megteremtésével lehetővé teszi, hogy a szolgáltató kapacitásával összefüggő változások
esetében érdemi jogkört gyakoroljon. A tervezet a feladat változásából adódóan előírja a
2013.	április 15-én hatályos megállapodások és ellátási szerződések tekintetében, hogy azok
2014.	január 1-jétől feleljenek meg ezen törvény rendelkezéseinek, vagyis - amennyiben
szükséges - ezen szerződéseknek a feladat ellátásával összefüggő tartalmát hozzá kell
igazítani az ellátórendszer struktúrájának változásához.
21
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII.
törvény 2. §-át kiegészítette egy új bekezdéssel, amely alapján az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős köteles bejelenteni az általa kötött egészségügyi ellátási szerződésre,
illetve megállapodásra vonatkozó adatokat. Jelen § az egészségügyi hatósági és igazgatási
tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosításával lehetővé teszi, hogy az ezen
kötelezettségét nem teljesítő egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel szemben az
egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi bírságot szabjon ki.
A 2. §-hoz
Tekintettel arra, hogy továbbra is a tulajdonos önkormányzatok kötelezettségét képezi a
tulajdonukban lévő szakellátást végző egészségügyi intézmények működtetése, és az ő
kötelezettségük az ezen intézmények számára megállapított szakellátási feladatokról való
gondoskodás, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 141. §-ának módosításával
egyértelművé kell tenni, hogy hogyan alakul az államnak a szakellátásokért való felelőssége.
A módosítás értelmében az állam kötelezettségét képezi egyrészt a fekvőbeteg-szakellátás és a
járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása, amit az állam a jogi szabályozás
eszközével és a jogszabályban meghatározott feltételek szerződéses, illetve hatósági úton való
érvényesítésével valósít meg. Másrészt az állam gondoskodik az egészségügyi szakellátási
(mögöttes) felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás
megszervezéséről, amely eredményként a szakellátási feladat ellátása megvalósulhat az
önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettsége alapján az önkormányzati
intézmények útján, vagy az egyéb fenntartású szolgáltatók által, illetve az állami tulajdonban
lévő egészségügyi intézmények által. Harmadrészt pedig az állam az egészségügyi
szakellátási kötelezettsége részeként saját egészségügyi intézményei útján biztosítja a
fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátást mindazon esetekben, amikor azt nem teszik meg a helyi
önkormányzatok az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdésében
megállapított egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségük alapján, illetve
az egyéb fenntartású egészségügyi szolgáltatók az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről
szóló törvényben meghatározott egészségügyi szakellátási feladatuk alapján.
A 3. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdésének módosításával
meghatározásra kerül, hogy mit foglal magában a helyi önkormányzatokat terhelő
egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség. Ezen kötelezettség alapján a
helyi önkormányzat köteles gondoskodni egyrészt a tulajdonában és fenntartásában lévő,
közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről,
másrészt köteles gondoskodni a 2013. április 15-én tulajdonában lévő egészségügyi
szolgáltató számára megállapított közfinanszírozott szakellátási feladatok ellátásáról
mindaddig, amíg az intézményműködtetési kötelezettsége meg nem szűnik. A helyi
önkormányzat köteles gondoskodni továbbá a tulajdonában lévő, közfinanszírozott
egészségügyi szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó, az
22
önkormányzat, illetve szolgáltatója számára korábban megállapított közfinanszírozott
egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról.
Abban az esetben, ha az önkormányzat a későbbiek során nem fogja tudni ellátni az
intézményműködtetési kötelezettsége részét képező szakellátási feladatot, az állam lesz
köteles az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján gondoskodni az adott feladatról, és a
feladathoz kapcsolódó vagyon a feladattal együtt átszáll az államra. Erre tekintettel szükséges
kimondani, hogy az önkormányzat intézményműködtetési kötelezettségét megalapozó - az
önkormányzat tulajdonában lévő - vagyon a szakellátási feladat ellátására szolgáló
vagyonnak minősül.
A 4. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (5) bekezdése meghatározza azokat
az eseteket, amikor az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója
tekintetében - az egyetem helyett -az egészségügyért felelős miniszter jár el a fenntartói
jogkör gyakorlójaként. Ezt a kört szükséges kiegészíteni az állami egészségügyi felsőoktatási
intézmény egészségügyi szolgáltatóját érintő fejlesztési célú pályázathoz szükséges fenntartói
nyilatkozat megtételével.
Az 5. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a szerint
törvényben kell rendelkezni az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásról abban az
esetben, ha a jogalkotó az általános szabályoktól el kíván térni, szükséges az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvényt kiegészíteni az erre vonatkozó szabályokkal. Míg az általános
szabályok szerint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter - a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, illetve a Magyar Fejlesztési Bank útján
-	gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat az állami vagyon tekintetében, addig az
állami tulajdonban lévő egészségügyi intézmények és ezek beszerzései és beruházásai
eredményeként létrejövő állami vagyon, továbbá az állami egészségügyi feladatellátást
szolgáló állami tulajdonban lévő egyéb vagyon tekintetében a törvényjavaslat a
Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet jelöli ki
tulajdonosi joggyakorlóként. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és
Szervezetfejlesztési Intézetet ezáltal jogosulttá válik - az állami vagyonról szóló törvény
rendelkezéseinek figyelembevételével - a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó vagyontárgy
elidegenítésére, vagyonkezelésbe adására, illetve egyéb módon történő hasznosítására.
A 6. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/D. §-a alapján az érintett helyi
önkormányzatok dönthettek arról, hogy átadják-e az állam számára a járóbeteg-szakellátási
feladataikat. Tekintettel arra, hogy jelen törvényjavaslat 3. §-a az önkormányzatok kötelező
feladatává teszi a tulajdonukban lévő szakellátást nyújtó szolgáltatók működtetését és az ezen
szolgáltatók számára megállapított feladatról való gondoskodást, szükséges az Eütv. ezzel
ellentétes 244/D. §át hatályon kívül helyezni. Rendezni kell az Eütv. hatályon kívül
helyezésre kerülő 244/D. §-a alapján meghozott önkormányzati döntések további sorsáról is
oly módon, hogy azok nem kerülnek figyelembevételre, tehát a döntés és a döntés elmaradása
nem fog joghatást kiváltani.
23
A 7. §-hoz
A § a 6. §-ban foglaltakkal összefüggésben helyezi hatályon kívül az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény egyes rendelkezéseit.
A 8. §-hoz
2010.	december 31-én jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában az Európai Parlament és
a Tanács 2010/84/EU irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi
kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia
tekintetében történő módosításáról. A rendelkezés - az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005.
évi XCV. törvény módosításával - az irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 9. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs
a §-nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság
érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel
kiegészíteni.
A 10. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény hatályos
szövege nem rendezi egyértelműen a közszolgáltatásért felelősség alakulását azokban az
esetekben, amikor a szakellátási feladat kötelezettje, azaz aki fenntartásában lévő szolgáltatója
számára szakellátási kapacitás megállapításra került, egészségügyi ellátási szerződéssel vagy
megállapodással a feladat ellátásáról való gondoskodással egy másik szolgáltatót vagy
fenntartót bíz meg. Annak érdekében, hogy a kapacitással való rendelkezési jog ezekben az
esetekben se kerüljön ki a feladat ellátásért felelős egészségügyi közszolgáltatásért felelős
szerv kezéből, szükséges meghatározni, hogy ilyen esetekben egészségügyi közszolgáltatásért
felelős szervnek az a fenntartó minősül, aki a megállapodás, illetve a szerződés tárgyát képező
szakellátási feladatot és a hozzá kapcsolódó szakellátási kapacitást ideiglenesen átadj a a
feladat ellátására kötelezettséget vállaló egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója
számára.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény kiegészül
szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog fogalmával, mely szerint ideértjük valamennyi
olyan - a 2006. évi CXXXII. törvényben szabályozott - eljárás megindítására irányuló jogot,
amely a fenntartó kezdeményezésére indulhat, valamint az eljárásban való részvételi jogot
azokban az esetekben, amikor az eljárásba a fenntartó bevonásra kerül.
A törvényjavaslat az egyszerűbb jogalkalmazás érdekében meghatározza a kapacitás-
nyilvántartás fogalmát.
A 11. §-hoz
Figyelembe véve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvénynek, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a helyi
24
önkormányzatok egészségügyi feladataival kapcsolatos rendelkezéseit, szükséges
újragondolni az állam, a helyi önkormányzatok és az egyéb közfinanszírozott egészségügyi
szolgáltatók tulajdonosainak az egészségügyi szakellátások tekintetében fennálló felelősségét.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvénynek jelen §-sal
megállapított szabályai szerint a helyi önkormányzatok - az egészségügyről szóló 1997. évi
CLIV. törvényben megállapított - egészségügyi szakellátási intézményműködtetési
kötelezettségük keretében kötelesek a tulajdonukban lévő egészségügyi szolgáltató számára
megállapított szakellátási feladatot ellátni. Az egyéb fenntartású lévő szolgáltatók (ideértve az
egyházi fenntartásban működő szolgáltatókat is) abban az esetben kötelesek szakellátási
feladatot ellátni, ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapított számukra kapacitást
és ellátási területet. Az állam pedig a szakellátási kötelezettsége alapján ellátja mindazokat a
feladatokat, amelyekre sem az önkormányzatok, sem az egyéb fenntartásban lévő szolgáltatók
nem lettek kötelezve. A feladat konkrét tartalma mindegyik esetben a kapacitás-
nyilvántartásban meghatározott kapacitások mértéke és szakmai összetétele jelenti a
nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a nem nyilvántartott kapacitásfajták esetében
pedig a 2013. április 1-jén lekötött kapacitások mértékét és szakmai összetételét kell
figyelembe venni.
Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási
intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egyéb fenntartású szolgáltató az
egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesíti, ideiglenesen az állam gondoskodik a
mögöttes egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról.
Ebben az esetben az egészségügyi államigazgatási szerv elrendelheti, hogy az
önkormányzatnak biztosítania kell a tulajdonában álló vagyon ingyenes használatát a feladat
ellátását az átmeneti idő alatt végző szolgáltató részére.
Ha a szakellátási feladatnak az állam által történő ideiglenes átvételét követő 3. hónap utolsó
napját követően az önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési
kötelezettségét továbbra sem tudja teljesíteni, vagy az egyéb fenntartásban lévő szolgáltató
nem látja el a szakellátási feladatot, a feladatról a 4. hónap első napjától véglegesen az állam
gondoskodik. Ebben az esetben a szakellátási feladat egyidejűleg az állam egészségügyi
szakellátási kötelezettségének részévé válik és a helyi önkormányzat egészségügyi
szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége megszűnik, azzal, hogy az
önkormányzatnak a szakellátás ellátását szolgáló vagyona egyidejűleg ingyenesen átszáll az
államra. Így a feladat állam általi átvétele időpontjában a törvény erejénél fogva - a nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése szerint - az államra száll
a)	a helyi önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő, az állami szakellátási
kötelezettség részévé váló feladatot (a továbbiakban: átvett feladat) ellátó egészségügyi
intézmény, és
b)	a helyi önkormányzatnak az a) pont szerinti intézményhez kapcsolódó valamennyi ingón és
ingatlanon fennálló tulajdonjoga és - a szellemi tulajdonjogok kivételével - a helyi
önkormányzatot megillető olyan vagyoni értékű jog, amely az átvett feladat ellátásához
szükséges, illetve közvetlenül azt szolgálja, és nevesítetten a feladathoz, valamint az a) pont
szerinti intézményhez kapcsolódik.
Az átvétel időpontjában a törvény erejénél fogva az államra száll az átvett feladat ellátását
végző vagy az átvett feladat ellátásában megállapodás alapján közreműködő, a helyi
önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított közalapítvány, alapítvány alapítói joga.
25
Az egészségügyi intézményt az állam az egészségügyi intézmény kötelezettségvállalásai
alapján keletkezett fizetési kötelezettségekkel együtt veszi át, azzal, hogy az átvett feladathoz
kapcsolódó, a helyi önkormányzat által vállalt fizetési kötelezettségből eredő szállítói
tartozások fedezetére a helyi önkormányzat az átvétel időpontjának évére vonatkozó
költségvetési rendeletében elkülönített időarányos forrást az átvétel időpontját követő 30.
napig átutalja a Kormány által kijelölt szerv fizetési számlájára.
Az állam átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon tulajdonló vagy
fenntartó önkormányzatnak az átvétel időpontjában fennálló azon adósságát és annak
járulékait, amely Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény 3. §
(1)	bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő - kölcsönjogviszonyon, vagy
hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló - tartozásokat foglalja magában
és kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkeztek. Az állam egyedi
állami kezességként átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon
tulajdonló vagy fenntartó önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek az átvett
vagyonhoz kapcsolódnak.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá mindazon szabályokat, amelyek az állam által átvételre
kerülő feladathoz, illetve az államra átszálló önkormányzati vagyonhoz kapcsolódva az
átszállás időpontját megelőzően létrejött szerződésekre, az átvett feladathoz kapcsolódó
európai uniós társfinanszírozású projektekre, a vagyon feletti tulajdonosi és fenntartói
joggyakorlásra, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkoznak,
azzal, hogy a feladat és a vagyon tényleges átadásának, átvételének szabályait a Kormány
rendeletben fogja meghatározni.
A folyamatos ellátás biztosítása érdekében rendelkezik a javaslat arról is, hogy a tulajdonjog
és fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett egészségügyi intézmény által alkalmazottak
közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, továbbá nem érinti az egészségügyi
szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében
közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát. Az átvett
feladatra vonatkozóan a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló
az álláshelyével együtt a Kormány által kijelölt szerv állományába kerül át, ha azt a
foglalkoztató helyi önkormányzat a kijelölt szerv részére felajánlja és a kijelölt szerv vezetője
az érintett személy foglalkoztatásához hozzájárul, feltéve, hogy a foglalkoztatottnak a kijelölt
szervnél történő foglalkoztatását jogszabály nem zárja ki.
Speciális szabályozást igényel az az eset, amikor az átvett feladatot ellátó helyi
önkormányzati egészségügyi intézmény az átvett feladaton túl más egészségügyi vagy egyéb
közfeladatot is ellát (például egészségügyi alapellátást vagy szociális ellátást is nyújt a
szolgáltató). Ebben az esetben a Kormány által kijelölt szerv és érintett vagyontárgyat
tulajdonló helyi önkormányzat a szakellátási feladat állam általi átvételét követőn 30 napon
belül megállapodik a vagyonnak és a felmerülő költségeknek az állam által átvett feladat és az
egészségügyi intézmény által ellátott egyéb egészségügyi vagy más közfeladatnak megfelelő
megosztásáról. Ilyen esetben az átvett feladathoz kapcsolódó vagyon - a megállapodásban
foglaltak szerint - e törvény erejénél fogva a megállapodásban meghatározott időpontban
száll az államra. Ha a megállapodás nem jön létre határidőn belül, a Kormány által kijelölt
szerv, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat kérelmére a bíróság dönt ezekről a kérdésekről.
A feladat ellátásához szükséges vagyon védelmét szolgálja az a rendelkezés, mely szerint a
tulajdonos helyi önkormányzat a feladat átvételének időpontját követően csak a Kormány által
kijelölt szerv jóváhagyásával idegenítheti el, terhelheti meg az átvett feladathoz kapcsolódó
26
vagyonelemeket, illetve csökkentheti az átvett feladat ellátásában résztvevő gazdasági
társaságok törzs-, illetve alaptőkéjét. Az átvett feladatot végző önkormányzati egészségügyi
intézmény és az átvett feladat ellátására szolgáló helyi önkormányzati vagyon államra történő
átszállásáig a folyamatos ellátás biztosítása érdekében a vagyon ingyenes használatba adását
elrendelheti az egészségügyi államigazgatási szerv.
Az általános szintén eltérő szabályozást igényel az az eset is, amikor az átvett feladat
ellátásáról a helyi önkormányzat önkormányzati társulás útján gondoskodott. Mivel a feladat
átvételével részben vagy egészben megszűnik a társulás létrehozásának célja, az átvett feladat
tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek
az önkormányzati társulás megszűnésére vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Ilyen esetben
az átvett feladatot ellátó intézmény, illetve az átvett feladat ellátására szolgáló önkormányzati
vagyon abban az időpontban száll át az államra, amikor azt az érintett helyi önkormányzat a
2011.	évi CLXXXIX. törvény alapján a társulástól visszakapta azzal, ahogy addig a vagyon
ingyenes használatba adását az egészségügyi államigazgatási szerv elrendelheti.
A 12. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs
a §-nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság
érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel
kiegészíteni.
A 13. §-hoz
A szakellátásért való felelősség újraszabályozásához kapcsolódóan (ld. 11. § indokolását),
szükséges a felelősség részét képező feladatok ellátására vonatkozó szabályokat is
újragondolni.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény hatályos
szabályainak megfelelően a törvényjavaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve az
egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének vagy az egészségügyi
szakellátási feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében
más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási
kötelezettség teljesítéséről megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést kössön. Az
egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a megállapodás, illetve a szerinti egészségügyi
ellátási szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségügyi
államigazgatási szervnek a megállapodásra, illetve a szerződésre vonatkozó adatokat, azzal,
hogy amennyiben ezt elmulasztja, az egészségügyi államigazgatási szerv bírsággal sújthatja a
kötelezettet.
A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése azonban az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségét és felelősségét nem érinti, kivéve ha a
az egyéb fenntartásban lévő szolgáltató fenntartója másik egészségügyi közszolgáltatásért
felelős szervvel köt megállapodást. Ez azt jelenti, hogy a megállapodás, illetve az
egészségügyi ellátási szerződés megszűnése esetén a feladat ellátásának kötelezettsége
visszaszáll az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervre, aminek az ellátásáról ő köteles
a saját fenntartásában lévő szolgáltatójával vagy újabb szerződés, megállapodás útján
haladéktalanul gondoskodni.
27
Az az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó, aki megállapodás
alapján ellátási kötelezettséget teljesít, ugyanarra az ellátási kötelezettségre további
megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést nem köthet, azaz nem adhatja tovább a
feladatot.
Eddig nem szabályozott kérdésre ad egyértelmű választ a törvényjavaslat annak rögzítésével,
hogy a megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés fennállása esetén a
megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező feladat ellátásához
ideiglenesen átadott szakellátási kapacitás tekintetében a szakellátási kapacitás feletti
rendelkezési jog továbbra is az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet illeti meg.
A 14. §-hoz
Szabályozást igényel az az eset, amikor az egészségügyi államigazgatási szerv határozatával
rendelkezik egy érvényes egészségügyi ellátási szerződés vagy megállapodás tárgyát képező
kapacitásról.
Ez egyrészt történhet oly módon, hogy határozattal címzettként megkapja a kapacitást az a
szolgáltató, aki a szerződés vagy megállapodás alapján az adott kapacitással ellátja a
szakellátási feladatot. Ebben az esetben az egészségügyi ellátási szerződés, illetve annak a
határozattal érintett része megszűnik.
Amennyiben a kapacitás nem a feladatot a szerződés alapján ellátó egészségügyi szolgáltató
számára, hanem egy harmadik fél számára kerül megállapításra, az ellátás folyamatos
biztosítása érdekében az egészségügyi ellátási szerződés tekintetében az új egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv a korábbi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv
helyébe lép, kivéve, ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a határozat
végrehajthatóvá válásának időpontjáig nyilatkozik arról, hogy a szerződést nem kívánja
fenntartani. Ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződést nem kívánja
fenntartani, a szerződés, illetve annak a határozattal érintett része a határozat alkalmazásának
kezdő időpontjában megszűnik.
Az egészségügyi államigazgatási szerv az érvényes szerződés vagy megállapodás tárgyát
képező kapacitást csak abban az esetben adhatja át a fentiek szerint másik egészségügyi
szolgáltató számára, ha azt a szerződés, illetve megállapodás tárgyát képező szakellátási
feladat folyamatos ellátását veszélyeztető, másképp el nem hárítható helyzet fennállása miatt
felmerülő ellátási érdek indokolja.
A 15-18. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs
a §-nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság
érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel
kiegészíteni.
A 19. §-hoz
28
A kapacitás-nyilvántartásban rögzítésre kerülő adatok körét - a törvényjavaslat többi
rendelkezésével összefüggésben - ki kell egészíteni az egészségügyi közszolgáltatásért felelős
szervre, és az egészségügyi ellátási szerződésre, illetve megállapodásra vonatkozó adatokkal.
A törvényjavaslat lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatók, illetve fenntartók számára,
hogy a kapacitás-nyilvántartásban szereplő adatok helytállóságát vitassák. Amennyiben erre
sor kerül, a nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv dönt az adatok
megváltoztatására irányuló kérelem tárgyában és - szükség szerint - módosítja a kapacitás-
nyilvántartást.
A 20. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs
a §-nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság
érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel
kiegészíteni.
A 21. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a kapacitással való rendelkezési jogot abban az
esetben is az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv számára biztosítja, ha az a
kapacitás a tárgyában egészségügyi ellátási szerződést vagy megállapodást kötött, a kapacitást
érintő egyes eljárások kezdeményezésére ő lesz jogosult. Mivel azonban ezen eljárások
eredménye közvetlenül érintheti a szerződés alapján feladatot ellátó szolgáltatót is, szükséges
előírni, hogy a szerződés tárgyát képező eljárások megindításáról a közszolgáltatásért felelős
szerv köteles - legkésőbb az eljárás megindítását megelőző három hónappal - tájékoztatni a
szerződés vagy megállapodás alapján a kapacitást használó egészségügyi szolgáltatót és
fenntartóját.
A 22-26. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs
a §-nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság
érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel
kiegészíteni.
A 27. §-hoz
A 19. §-hoz kapcsolódó átmeneti szabályként rendelkezni kell arról, hogy a kapacitás-
nyilvántartásban rögzítésre kerülő új, az egészségügyi ellátási szerződésre és megállapodásra
vonatkozó adatokat 2013. május 1. és 2013. július 15. között kell megküldi a kapacitás-
nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére. A beérkezett és a
rendelkezésére álló adatok alapján a kapacitás-nyilvántartást vezető szerv 2013. augusztus 31-
éig módosítja a kapacitás-nyilvántartást azzal, hogy eltérő adat hiányában egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szervként annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartóját kell
megnevezni, amelyik szolgáltatóhoz az adott kapacitás a kapacitás-nyilvántartás szerint 2013.
augusztus 31-én tartozik.
A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy a 2013. április 15-én hatályos
megállapodásoknak és egészségügyi ellátási szerződéseknek 2014. január 1 -jétől kell
29
megfelelnie az e törvényben meghatározott feltételeknek. Ennek érdekében a
megállapodással, illetve a szerződéssel feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős
szerv 2013. november 1-jéig köteles felülvizsgálni a megállapodást, illetve a szerződést és
kezdeményezni annak a szükség szerinti módosítását, illetve az új szerződés, illetve
megállapodás megkötését.
A 28. §-hoz
Jelen § a 11. §-hoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A 29. §-hoz
Jelen § az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény egyes
részeinek a kapacitás-nyilvántartás fogalom bevezetése miatt szükséges szövegcserés
módosításait tartalmazza.
A 30. §-hoz
Jelen § a szakellátási struktúra átalakításához kapcsolódóan helyezi hatályon kívül az
egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény3. §-ának egyik
bekezdését.
A 31. §-hoz
Az 5. §-sal és a 11. §-sal összefüggésben szükséges a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi
LXXXVII. törvény módosításával rendezni, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
törvény 156/A. § alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési
Intézet tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok
esetében a tulajdonosi jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter az egészségügyért felelős
miniszterrel, az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi
Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet útján gyakorolja.
A 32. §-hoz
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvény kiegészítésével szükséges rendelkezni arról, hogy ha az ezen törvény alapján
állami tulajdonba került, gazdasági társasági formában működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó
egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós társfinanszírozású projektek
tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató
lesz.
A 33. §-hoz
Jelen § hatályon kívül helyezi a 2. és a 3. § miatt feleslegessé vált bekezdést a megyei
önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi
Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény
79. §-ából.
A 34-36. §-hoz
30
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 5. §
lehetővé tette az állam által átvett fekvőbeteg-szakellátási feladathoz kapcsolódó
közreműködői szerződéseknek, egészségügyi ellátási szerződéseknek, illetve
megállapodásoknak és vagyonkezelési szerződéseknek a Kormány által kijelölt szerv általi
rendkívüli felmondását. Ehhez kapcsolódva szükséges rendelkezni arról, hogy ha ezen
szerződések megszűnése miatt szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv az érintett
szakellátási kapacitások és ellátási területek másik - az egészségügyért felelős miniszter által
kijelölt - fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóhoz történő átcsoportosításáról, illetve
módosításáról rendelkezik. A szerződések megszűnése esetén, ha a korábban gazdasági
társaságként működő szolgáltató feladatai a kijelölt szerv által kerülnek ellátásra, a
munkáltató átadásra kerülő feladatai keretében foglalkoztatott, és e törvény szerint
közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatás céljából átvett munkavállalóinak
munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
A szerződések megszűnése esetén az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a
fejlesztéssel érintett intézmény jogutóda a feladatot átvevő szolgáltató lesz.
A 37. §-hoz
A 32. §-ban foglaltakhoz hasonlóan szükséges rendezni, hogy az európai uniós
társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a települési
önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján állami
tulajdonba került gazdasági társaságként működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltató megszűnése esetén is a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató lesz.
A 38-41. §-hoz
Jelen §-ok a törvényjavaslat záró rendelkezései között a hatálybaléptetést, a sarkalatossági
záradékot és a jogharmonizációs záradékot foglalják magukban.
31