﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10328. számú
törvényjavaslat
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóld 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó
törvények módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. március

2013. évi... törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvénymódosítása
l.§
(1)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 1) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1) pénzügyi információs egységként működő hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;”
(2)	A Pmt. 3. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
,,r) tényleges tulajdonos:
ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (3) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a
szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon
jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi
előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetben - a Ptk. 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó
befolyással rendelkezik,
re) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást
végrehajtanak,
rd) alapítványok esetében az a természetes személy,
1.	aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a
leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2.	akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a
kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
3.	aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az
alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány
képviseletében eljár, továbbá
re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;”
2
(3)	A Pmt. 3. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
,,s) ügyfél:
sa) aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó
szolgáltatás igénybevételére üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti
megbízást ad, és
sb) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató
vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele céljából ajánlatot kér;”
(4)	A Pmt. 3. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„ v) üzleti kapcsolat:
va) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h) és j)-m) pontjában
megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel
létrejött tartós jogviszony,
vb) a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltató
tekintetében az eljárás lefolytatása,
ve) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató
vonatkozásában a játékkaszinó^ elektronikus kaszinó vagy kártyaterem területére történő első
belépéssel létrejött tartós jogviszony, vagy
vd) az 1. § (1) bekezdés í) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató
vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó
szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony.”
(5)	A Pmt. 3. §-a a következő w), x) és y) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
,,w) pénzmosás: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban:
Btk.) 399-400. §-aiban meghatározott elkövetési magatartások;
x) terrorizmus finanszírozása: a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartás;
y) külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: a külföldi államnak az a
hatósága, amely - különösen a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force; FATF)
és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével - a pénzügyi információs
egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el.”
2.	§
A Pmt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a)	az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár,
b)	az országgyűlési képviselő,
c)	az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, amelynek ítélete ellen fellebbezésnek
helye nincs,
d)	a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb
döntéshozó szervének tagja,
3
e)	a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti
rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai,
í) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének
tagja.”
3.	§
(1)	A Pmt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha
erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy
ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban
foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az alábbi adatokat
rögzítheti:
a)	természetes személy
aa)	születési helyét, idejét,
ab)	anyja nevét;
b)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba)	főtevékenységét,
bb)	képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.”
(2)	A Pmt. 7. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a
meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a
rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
(8) Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a 6. §
(1)	bekezdésében meghatározott esetben jogosult a (2)-(7) bekezdésben meghatározott
intézkedéseken túlmenően - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás
azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az
ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás
eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és
megakadályozása érdekében szükség van - a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan
hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek
kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.”
4.	§
A Pmt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Pmt. „Ügyfél-átvilágítási
intézkedések” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél
köteles - a szolgáltató által meghatározott módon - írásbeli nyilatkozatot tenni arra
vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
4
(2)	Ha a természetes személy ügyfél nyilatkozik arról, hogy tényleges tulajdonos nevében
vagy érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a)
pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.
(3)	A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges
tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatairól.
(4)	A szolgáltató a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és
az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti
megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső
szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől a
tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti.
(5)	A szolgáltató a (2)-(4) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és
az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti
megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső
szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől az arra
vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt
közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak
tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt
közszereplőnek.
(6)	A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt írásbeli
nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével
kapcsolatban.
(7)	Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a
szolgáltató intézkedik a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat
nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő
ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
8/A. § (1) Az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzhető, ha a
szolgáltató a 8. § (l)-(5) bekezdésében meghatározott adatokat a 7. § (4) bekezdésében
meghatározott és részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető
nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény
alapján adatigénylésre jogosult.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó
információt is rögzíteni, hogy a 8. § (l)-(5) bekezdésében meghatározott adatok rögzítésére
az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.”
5.	§
A Pmt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az
üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás
jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső
szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus
5
finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés
körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására
vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.
(3)	A szolgáltató - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához
az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei
alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében
szükség van - az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató
szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.”
6.	§
A Pmt. 10. §-a a következő (la) és (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A szolgáltató - ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege,
valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített
eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és
megakadályozása érdekében szükség van - az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott
folyamatos figyelemmel kísérését a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott
megerősített eljárásban hajthatja végre.
(lb) A szolgáltató - ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege,
valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített
eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és
megakadályozása érdekében szükség van - köteles különös figyelmet fordítani valamennyi
összetett és szokatlan ügyleti megbízásra.”
7.	§
A Pmt. „Ügyfél-átvilágítási intézkedések” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A szolgáltató a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása
érdekében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás
teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
adatokat köteles rögzíteni.”
8.	§
A Pmt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag
a 7. § (l)-(2), (4) és (7) bekezdésében, valamint a 10. § (1) bekezdésében meghatározott
ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni, ha az ügyfele
a)	az 1. § (1) bekezdés a)-e) és 1) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió
területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az 1. §
(1)	bekezdés a)-e) és 1) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre
e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek
betartása tekintetében felügyelet alatt áll;
6
b)	olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a
szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal
összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
c)	az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv;
d)	helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a c) pontba nem
tartozó központi államigazgatási szerv;
e)	az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió
Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók
Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió
más intézménye vagy szerve.”
9.	§
A Pmt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag
a 7. § (1)—(2), (4) és (7) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 10. § (1)
bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni
a)	a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az
éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri
biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot;
b)	az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerződés nem vásárolható
vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön
fedezeteként nem fogadható el;
c)	a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2. pontjában meghatározott elektronikus pénz
esetén, ha az elektronikus pénz kibocsátója által az elektronikuspénz-birtokos részére
kibocsátott összeg:
1.	a nem újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatvanötezer forintot;
2.	az adott naptári évben az újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a
hatszázötvenezer forintot, kivéve ha az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-
birtokos kérésére az adott naptári évben legalább kettőszázhatvanezer forint értékben
elektronikus pénzt vált vissza. ”
10.	§
A Pmt. 16. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1)
bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök
forrására vonatkozó információkat.”
11.	§
A Pmt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 18. § (1)—(4) bekezdésében meghatározott esetben és a 18. § (6) bekezdésében
meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató
szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás
7
eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató
szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél
vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében
rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az
érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét
elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.”
12.	§
A Pmt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény
felmerülése esetén a szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja köteles
haladéktalanul a (3) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek
tartalmaznia kell
a)	a szolgáltató által a 7-9. § alapján rögzített adatokat,
b)	a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
ismertetését és
c)	a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
(2)	A szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja a pénzmosásra vagy
terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülését a végrehajtott vagy
végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott
ügyleti megbízás esetében, valamint a 11. § (6) bekezdésében meghatározott esetben is
köteles vizsgálni.
(3)	A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül
kijelölni - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban:
kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől, alkalmazottjától és segítő családtagjától az (1)
bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak
haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben
bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon
belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni.
(4)	A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi
információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet
formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő
hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító
szolgáltatót.
(5)	A bejelentésnek a (4) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem
teljesíti az ügyleti megbízást.
(6)	A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy az ügyleti megbízás
végrehajtása után továbbítja a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a bejelentést,
amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése az (5) bekezdés szerint nem akadályozható meg
vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges
tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.
(7)	A szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját és segítő családtagját, valamint a kijelölt
személyt (a továbbiakban: a bejelentő) - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség
a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
8
(8)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről
és az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást
tesz közzé.”
13. §
A Pmt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti
megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény
vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat,
tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság
azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul
köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak
érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a pénzügyi információs
egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában
továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság
elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.
(3)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság ellenkező rendelkezése hiányában
a szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtását felfüggeszti, ha a pénzügyi információs
egységként működő hatóság az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy
terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről vagy körülményről írásban értesíti a
szolgáltatót.
(4)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság
a)	belföldi ügyleti megbízás esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének,
illetve a (2) bekezdés szerinti üzenet megküldésének napját követő két munkanapon belül,
b)	nem belföldi ügyleti megbízás esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének,
illetve a (2) bekezdés szerinti üzenet megküldésének napját követő négy munkanapon belül
megvizsgálja a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt,
körülményt.
(5)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult a (4) bekezdésben
meghatározott vizsgálatát további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az a
26. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz szükséges.
(6)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a szolgáltatót, ha
a)	az (5) bekezdés alapján a vizsgálatot meghosszabbítja,
b)	az ügyleti megbízás a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálata
befejezése előtt is teljesíthető.
(7)	A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs
egységként működő hatóság a (6) bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést
követően a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs
egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.
(8)	A szolgáltatót és a (2) bekezdés szerint eljáró pénzügyi információs egységként működő
hatóságot - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás
teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb - a (7) bekezdésben meghatározottak alapján -
teljesíthető.”
9
14. §
A Pmt. „A bejelentési kötelezettség” alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy
terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult
megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő
hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt adatot.
(2)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni
saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság
megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt bank-, fizetési-, értékpapír-, biztosítási, pénztár-
vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot.
(3)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság megkereséssel fordulhat az e
törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli
megkeresésének teljesítése céljából az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adat, titok
tekintetében a szolgáltatókhoz. A szolgáltatók kötelesek a megkeresésben megjelölt adatot,
titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére megküldeni.
(4)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni
saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság
megkeresése alapján a központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot.
(5)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni
saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság
megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.
(6)	A központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet
ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóság által e törvény
szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő
hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése céljából kért a (4) és (5) bekezdésben
meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság
rendelkezésére bocsátani.
(7)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén központi államigazgatási
szerv vagy az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv hatáskörébe tartozó eljárást
kezdeményezhet, az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató
szerv által kezelhető adatok megküldésével. A megkeresett a lefolytatott eljárás eredményéről
tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
(8)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy
külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1)
bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben
meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében adat - ideértve a titkos
információgyűjtés során keletkezett adatokat is - szolgáltatását kérheti a nyomozó hatóságtól,
amelynek átadását a nyomozó hatóság - a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével -
nem tagadhatja meg.
10
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott adathozzáférés mellett a pénzügyi információs
egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény
vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs
egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott
bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemző-értékelő
feladatának ellátása érdekében közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó
hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a NAV nyomozó hatósága biztosítja.
(10)	A nyomozó hatóság vezetője kivételesen megtagadhatja a (8) bekezdés alapján történő
adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (9) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha
az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása a folyamatban lévő nyomozás vagy
titkos információgyűjtés érdekeit sérti, vagy az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik.
(11)	A nyomozó hatóság vezetője az átadott adatnak más, az e törvény 26. § (1)
bekezdésében és 26/A. § (1) bekezdésében nevesített szerv részére történő továbbítását
a)	megtilthatja,
b)	korlátozhatja,
c)	előzetes hozzájárulásához kötheti.
(12)	Az (l)-(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a
pénzügyi információs egységként működő hatóság legalább nyolc, legfeljebb harminc napos
határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt köteles az adat
szolgáltatását teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(13)	Az (l)-(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a 24. §
(l)-(2) bekezdésben meghatározott felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs
egységként működő hatóság - indokolt esetben - a (12) bekezdés szerinti határidőnél
rövidebb határidőt is megállapíthat.
(14)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság az (l)-(9) bekezdés alapján
tudomására jutott adatot, titkot csak a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében
meghatározott célokból, valamint a 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott elemző-értékelő
feladatának ellátása érdekében használhatja fel.”
15.	§
A Pmt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Pmt. „A bejelentési kötelezettség”
alcíme a következő 26/A. és 26/B. §-sal egészül ki:
„26. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény, valamint a
Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt
kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a kábítószer-
kereskedelem (Btk. 176. és 177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), a káros
szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), a
kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés
(Btk. 189. §), az emberrablás (Btk. 190. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés
(Btk. 200. §), a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a
gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás
(Btk. 242. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), a radioaktív
anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a vesztegetés (Btk. 290. §), a
befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), a terrorcselekmény
11
(Btk. 314. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk.
321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy
lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés
(Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a haditechnikai
termékkel és szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a tiltott
szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), a csalás (Btk. 373. §), a
hűtlen kezelés bűncselekménye (Btk. 376. §), a költségvetési csalás (Btk. 396. §), a
pénzmosás (Btk. 399-400 §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség
elmulasztása (Btk. 401. §), a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 408. §), valamint
valamennyi a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. XXXVIII.
Fejezet), költségvetést károsító bűncselekmény (Btk. XXXIX. Fejezet), gazdálkodás rendjét
sértő bűncselekmény (Btk. XLI. Fejezet) és vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk.
XXXV. Fejezet) megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából
továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a
bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek
megfelelően az EUROPOL, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv
részére.
(2)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság az Európai Unió által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan
egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben (a továbbiakban: Kit.)
meghatározott feladatai ellátásához adatokat adhat át a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés foganatosításáért felelős szervnek.
(3)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján vezetett
adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított 20
évig köteles megőrizni.
(4)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság adatkezelési rendszeréből az (1)
bekezdésben meghatározott hatóságok törvényben meghatározott feladataik teljesítése
érdekében, a cél megjelölésével információ szolgáltatást igényelhetnek.
26/A. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult önálló
információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységként
működő hatósággal, amely során az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a
Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján
tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelem céljából továbbíthatja külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság
részére.
(2)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult külföldi pénzügyi
információs egységként működő hatósággal együttműködési megállapodást kötni,
amennyiben az elősegíti az információcsere és az együttműködés (1) bekezdés szerinti
folytatását.
26/B. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatkörében eljárva
pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény felmerülése
esetén, a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott
információtovábbítás teljesítése céljából elemző-értékelő tevékenységet végez. A pénzügyi
információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége során:
12
a)	az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó
készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott
információt, azon adatbázisok adatait, amelyekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, a
nyilvános vagy bárki számára hozzáférhető adatokat, a 25/A. § alapján megkeresésre
beszerzett adatokat összeveti, az azok között fennálló összefüggéseket feltárja, értelmezi;
b)	az a) pontban meghatározott adatokkal összefüggő pénzügyi műveleteket, folyamatokat
nyomon követi, az üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megvizsgálja;
c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a 26. § (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása céljából
történő információ-továbbítás érdekében megállapításokat tesz, következtetéseket von le.
(2)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálja a 26. § (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési magatartások jellemzőit,
figyelemmel kíséri az elkövetések során megjelenő új elemeket.
(3)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége
eredményeként a 26. § (1) bekezdése alapján továbbít információt.
(4)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság a 29. § (1) bekezdése alapján a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó statisztikát vezet.”
16.	§
A Pmt. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak
tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő
személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek,
illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egységként
működő hatóság, valamint a 25/A. § (3) bekezdése alapján megkeresett szolgáltató, a 25/A. §
(6)-(7) bekezdése alapján megkeresett központi államigazgatási szerv, a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés
megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 25/A. § (3) bekezdése alapján a
szolgáltató megkeresésére, a 25/A. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott szerv
megkeresésére és a 26. § (1) bekezdésben megjelölt hatóság számára történő információ
továbbítására. ”
17.	§
A Pmt. „Nyilvántartás, statisztika” alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) A szolgáltató a 28. § (1)—(2) bekezdésben meghatározott adatot, okiratot az 5. §-
bán meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egységként működő
hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben
meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.
(2)	A 28. § (1)—(2) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időtartam hatósági megkeresés
alapján történő meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az ott
13
meghatározott adatra, okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági
eljárás lefolytatása érdekében van szükség.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani
tervezett eljárás meghiúsulását követően a szolgáltató az adatot, okiratot nyilvántartásából
törölni köteles. Az (1) bekezdésben meghatározott hatóság a (2) bekezdésben meghatározott
hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a
szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni.
(4)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság a törvény alapján tudomására jutott
adatot, okiratot 10 évig köteles megőrizni.”
18.	§
A Pmt. 29. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság együttműködve - a nyomozó
hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal - köteles olyan
statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen.
(2)	A (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:
a)	a 23. §-ban meghatározott bejelentések számát;
b)	a 24. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát;
c)	terrorizmus finanszírozása tárgyában az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján elrendelhető zárlat
kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által
elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékét;
d)	azoknak a 23. §-ban meghatározott bejelentéseknek a számát, amelyeket a pénzügyi
információs egység a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított;
e)	a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított információk felhasználásával, valamint a
pénzmosás és a terrorcselekmény bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások
számát, a bűncselekmények minősítését, a gyanúsítottak számát, a nyomozás során
alkalmazott kényszerintézkedések meghatározását, számát, valamint a nyomozás
befejezésének módját;
f)	az e) pontban meghatározott büntetőeljárásokban
fa)	a vádemelések és vádlottak számát;
fb)	az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon
nagyságát, az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az
elkobzott vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon nagyságát.
(3)	A nyomozó hatóság a (2) bekezdés e) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f)
pont fa) alpontjában meghatározott adatot, valamint a bíróság a jogerős határozatainak a (2)
bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont
pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a
(2)	bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott adatait negyedévente megküldi a pénzügyi
információs egységként működő hatóságnak. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb
Ügyészség és a bíróság elektronikus úton is teljesítheti.”
19. §
A Pmt. 33. §-a a következő (3a), (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
14
„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3b) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi információs egységként működő hatósággal
együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles e törvény módosításait követően
felülvizsgálni és módosítani.
(3c) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által
rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást
követően köteles a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.”
20.	§
A Pmt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Pmt. „Felügyelete, intézkedése”
alcíme a következő 35/A. §-sal és 35/B. §-sal egészül ki:
„35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott
kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c), f) és g) pontjában
meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő
intézkedéseket alkalmazhatja:
a)	felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény
rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b)	javaslatot tesz a szolgáltatónak
ba)	az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők)
speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bb)	a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti
átdolgozására;
be) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás
kezdeményezésre;
c)	figyelmezteti a szolgáltatót;
d)	határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot
megszüntetését;
e)	kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;
í) az a)-e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)-e)
és 1) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől
ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)-i), j) és k) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig
terjedő bírságot szabhat ki.
(2)	A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni
abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(3)	A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni
abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény
rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének
a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.
15
(4)	Az 5. § c), f)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések
alkalmazásánál tekintettel van:
a)	a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b)	a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt
hatására,
c)	a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított
együttműködésre,
d)	a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/A. § (1) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó
szerv a könyvvizsgálói törvény, az 5. § ej pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet
ellátó szerv az Ütv., az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
Kjt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel van:
a)	a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b)	a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt
hatására,
c)	a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított
együttműködésre,
d)	a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/B. § Az e törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti
tevékenységének gyakorlása során biztosítja a szolgáltatónak a Kit., valamint a Kit. szerinti
uniós jogi aktusoknak való megfelelését.”
21.	§
A Pmt. 38. §-a a következő (3a), (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben
meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben
meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles kétévente
felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3b) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben
meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben
meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény
módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3c) Az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda a jogszabályban, a Magyar
Ügyvédi Kamara által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében
bekövetkezett változást követően köteles a szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén
módosítani.”
22.	§
A Pmt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A szolgáltató - a 11. § (6) bekezdésétől eltérően - 2014. december 31-ét követően
köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:
a)	az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot,
b)	az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján
2014. december 31-ig nem jelent meg, és
16
c)	az ügyfél vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei
2014.	december 31-én nem állnak teljes körűen rendelkezésére.”
2.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XC VI. törvénymódosítása
23.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. § (8)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben sem, ha
a)	a pénztár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési
kötelezettségét teljesíti;
b)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér pénztártitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot a
pénztártól.”
3.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
24.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a)	a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési
kötelezettségét teljesíti,
b)	a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző
szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország bűnüldöző szerve esetén,
amennyiben a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási
záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől,
c)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából - harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, amennyiben a
megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot -
írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.”
4.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvénymódosítása
25.	§
17
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157/A. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,
ha
a)	a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző
szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő
adatot a biztosítótól.
b)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.”
5.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénymódosítása
26.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (13) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(13) Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
pénzügyi információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából - az adótitoknak minősülő adatot az állami adóhatóság nyilvántartásából
(az arra a célra kialakított rendszer útján) közvetlen hozzáféréssel lekérdezi vagy írásbeli
megkeresés útján kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.”
6.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvénymódosítása
27.	§
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (14) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A vámtitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér
vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól.”
7.	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásáról szóló 2007. évi XL VIII. törvénymódosítása
28.	§
18
(1)	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: a határon átmenő készpénz ellenőrzéséről
szóló törvény) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 4. § a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Rendelet 5. cikke által meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a
vámhatóság az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokról írásbeli megkeresésre
tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
(2a) A pénzügyi információs egységként működő hatóság törvényben meghatározott
feladatainak teljesítése érdekében a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatot - ha a
technikai feltételek mindkét félnél adottak - közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján is
beszerezheti.”
(2)	A határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvény a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
az Európai Unió területére belépő, vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását,
annak részletes szabályait, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjét.”
8.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói köz felügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvénymódosítása
29.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 67. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az üzleti titok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
pénzügyi információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából - írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot.”
9.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvénymódosítása
30.	§
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bsztv.) 117. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében
törvény felhatalmazása alapján eljáró)
,,j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal”
19
(szemben.)
(2)	A Bsztv. 118. § (4) bekezdése a következő í) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben
sem, ha)
,,f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei
szolgáltatótól.”
10.	Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007.
évi CLXXX. törvénymódosítása
31.	§
(1)	Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi
CLXXX. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„ c) pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:
ca) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus által elrendelt befagyasztása,
valamint
eb) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban
rögzített tilalma;”
(2)	A Kit. 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
,,f) pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés: az Iránnal szembeni korlátozó
intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március
23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet V. Fejezetében foglalt intézkedések;”
32.	§
A Kit. 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország
területén az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, erről a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az alkalmazandó uniós jogi aktus
vonatkozó rendelkezésére hivatkozva, a 10. § (3)-(4) bekezdés szerinti vizsgálat
20
eredményének és a (4) bekezdés szerinti adatok megküldésével, a vizsgálat befejezését
követően haladéktalanul értesíti
a)	a vagyon fekvése szerint illetékes törvényszéket (a továbbiakban: bíróság),
b)	az illetékes cégbíróságot,
c)	az adópolitikáért felelős minisztert, valamint
d)	ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya vagyoni nyilvántartásban
nyilvántartott gazdasági erőforrással rendelkezik, az adott vagyoni nyilvántartást vezető
illetékes szervet.
(4)	A (3) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 7. § (1) bekezdése szerinti adatokat,
valamint
a)	az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá eső pénzeszközön, valamint gazdasági erőforráson a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy, valamint
jogi személyiség nélküli szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott
azonosító adatait,
b)	az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás azonosításához szükséges adatokat.”
33.	§
(1)	A Kit. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv 3. §
(3)	bekezdése szerinti értesítése alapján nemperes eljárásban végzéssel az 1. § ej pont ca)
alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot
rendel el, amelyről haladéktalanul, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással
ellátott okiratot tartalmazó elektronikus üzenet vagy telefax útján értesíti a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet.”
(2)	A Kit. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) A végrehajtást a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, az 1. § c)
pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá
tartozó pénzeszközre és gazdasági erőforrásra kell elrendelni.”
34.	§
A Kit. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági végrehajtó a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásáról, illetve
a végrehajtás befejezéséről, a cégbíróság a cég működésének a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 85. §
(1)	bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztéséről, illetve a cég működése felfüggesztésének a
Ctv. 85. § (2) bekezdése szerinti megszüntetéséről három munkanapon belül értesíti a
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet, továbbá az
adópolitikáért felelős minisztert.”
35.	§
21
A Kit. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus lehetővé
teszi az 1. § ej pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alóli mentesítést, az e §-ban meghatározott mentesítési eljárás lefolytatásának van helye.
(2)	Amennyiben a mentesítés a bíróságnak az 1. § ej pont ca) alpontjának végrehajtásárára
irányuló zárlat feloldására irányul, a mentesítés iránti kérelmet a bíróságnak címezve, a
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez kell benyújtani.
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
a)	a kérelem benyújtásáról értesíti az adópolitikáért felelős minisztert,
b)	amennyiben az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés az
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: ENSZ BT) határozatán
alapul, az ENSZ BT vonatkozó határozatának megfelelően haladéktalanul megkezdi és
lefolytatja a szükséges konzultációs eljárást az ENSZ BT illetékes Szankciós Bizottságával,
továbbá
c)	a konzultációs eljárás befejezését követően, annak eredményéről - a kérelem
megküldésével egyidejűleg - haladéktalanul értesíti a bíróságot.”
36.	§
A Kit. „A mentesítési eljárás” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban
rögzített feltételek alapján, az 1. § ej pont eb) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre
bocsátásával kapcsolatos mentesítésre akkor kerülhet sor, ha az ügyletet a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az uniós jogi aktusban
meghatározottak szerint mentesítette a tilalom alól.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti mentesítés iránti kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés foganatosításáért felelős szervhez kell benyújtani.
(3)	A kérelmet az 1. § ej pont eb) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés alanya, pénzügyi szolgáltatás esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban:
Pmt.) 1. § (1) bekezdés aj-ej és 1) pontja hatálya alá tartozó szolgáltató (a továbbiakban:
pénzügyi szolgáltató) nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a pénzeszköz vagy
gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához
kapcsolódó, rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt, különös tekintettel a
pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátására vonatkozó ügylet céljának
megjelölésére, a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra, a Pmt. alapján
rögzített adatokra, a kapcsolódó egyéb hatósági engedélyekre és az uniós jogi aktusban a
pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített
tilalmához kapcsolódó kivételekre.
(4)	A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv harminc napon belül
megvizsgálja a mentesítési kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban rögzített feltételek alapján
és szempontoknak megfelelően.
(5)	A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv az uniós jogi aktusban
rögzített esetekben a határozatát megküldi az adópolitikáért felelős miniszter részére, aki az
22
uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Unió többi tagállamát és az
Európai Bizottságot.
(6)	A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv, a pénzeszköz vagy
gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához
kapcsolódó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése céljából, továbbá az e § szerinti
mentesítési eljárás lefolytatása céljából jogosult kezelni a Pmt. ügyfél-átvilágítási
rendelkezései alapján a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozóan a szolgáltató által
rögzített és a mentesítés iránti kérelemben továbbított és a (8)—(12) bekezdések szerinti eljárás
során tudomására jutott személyes adatokat.
(7)	A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv a (6) bekezdés alapján
kezelt adatokat a mentesítés iránti kérelem beérkezését követő 5 év elteltével, ha a korlátozó
intézkedést elrendelő uniós jogi aktus szerinti mentesítési eljárás lefolytatásának feltételei ezt
követően is fennállnak, akkor a feltételek fennállásának megszűnését követően haladéktalanul
köteles törölni.
(8)	A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv az e § szerinti
mentesítési eljárás lefolytatása során közigazgatási hatóságot, általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szervet, terrorizmust elhárító szervet, nyomozó hatóságot,
nemzetbiztonsági szolgálatot, ügyészt, bíróságot kereshet meg, ha az e törvényben
meghatározott feladatának ellátásához
a)	olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett szerv nyilvántartásából,
illetve irataiból szerezhető meg,
b)	olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett szervnél van, vagy onnan
szerezhető meg.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott esetben a megkeresésben meg kell jelölni a
megkeresésben kért adat, irat vagy más bizonyíték felhasználásának célját.
(10)	A megkeresett szerv csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését,
ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresésben foglaltak teljesítésére más szerv rendelkezik
hatáskörrel, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés
megérkezésétől számított három napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg
tájékoztatja a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szervet.
(11)	A (8) bekezdésben meghatározott esetben a megkeresést nyolc napon belül teljesíteni
kell.
(12)	A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv az e § szerinti
mentesítési eljárás lefolytatása során illetékes külföldi hatóságot is megkereshet.”
37.	§
A Kit. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv abból a
célból, hogy megállapítsa, hogy az 1. § ej pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e Magyarország területén a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással,
jogosult kezelni
aj az 1. § ej pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alanyának a születési és házassági nevére, születési idejére, születési helyére, lakóhelyére és
23
tartózkodási helyére vonatkozó személyes adatait, továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedést elrendelő uniós jogi aktus által közzétett egyéb azonosító adatait,
b) az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá eső pénzeszközön, valamint gazdasági erőforráson a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy
születési és házassági nevére, születési idejére, születési helyére, lakóhelyére és tartózkodási
helyére vonatkozó személyes adatait.
38.	§
A Kit. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv a 10. § (3) és (4)
bekezdése szerinti feladatának ellátásához illetékes külföldi hatóságot is megkereshet.”
39.	§
(1)	A Kit. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a 3. § (4)
bekezdés és a 7. § (1) bekezdés szerinti adatok ellenőrzése, valamint a 10. § (3) és (4)
bekezdése szerinti feladata ellátásának céljából
a)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,
b)	a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
c)	a cégnyilvántartásból,
d)	az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
e)	az ingatlan-nyilvántartásból,
í) az úszólétesítmények lajstromából,
g)	a légijárművek lajstromából,
h)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
i)	a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint
j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásából
a 3. § (4) bekezdésében és a 7. § (1) bekezdésében foglalt adatokat igényelheti.
(2)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv haladéktalanul értesíti a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet az 1. § ej pont ca) alpontjában
meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának
a)	Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének megváltoztatásáról,
b)	bejelentett lakóhelyének megszűnéséről, megváltozásáról,
c)	adatai nyilvántartásának megszüntetéséről.
(3)	Ha az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés alanya nem tartozik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló törvény hatálya alá, a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv értesíti a
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés alanya tartózkodási helyének megváltozásáról.
(4)	Az uniós jogi aktusban meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
végrehajtása érdekében a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős
szerv adatokat igényelhet a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól. Az
adatigénylés kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság által a Pmt.
24
szerint kezelt adatokra irányulhat. Amennyiben a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szervnek az eljárása során a Pmt. 23. § (1) bekezdésében
meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról
haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
(5)	A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az e törvény
alapján tudomására jutott adatot, okiratot 10 évig köteles megőrizni.”
40.	§
(1)	A Kit. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Pmt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató, valamint a vagyoni
nyilvántartást vezető szervek kötelesek - a 7. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok
közlésével - haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért
felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy az 1. § ej pont
ca)	alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya
Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső
pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.”
(2)	A Kit. 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„ (3) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a
szolgáltató által tett (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő
a)	belföldi ügylet esetében két munkanapon belül,
b)	nem belföldi ügylet esetében négy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.
(4)	A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a vagyoni
nyilvántartást vezető szerv által tett (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő három
munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.”
(3)	A Kit. 10. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„ (6) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő
a)	belföldi ügylet esetében két munkanap,
b)	nem belföldi ügylet esetében négy munkanap
alatt nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy
körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt
vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti értesítést
kapott.
(7)	Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét
követő
a)	belföldi ügylet esetében harmadik munkanapon,
b)	nem belföldi ügylet esetében ötödik munkanapon teljesíteni kell, kivéve ha a szolgáltató
az (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítést kapott.
(8)	A vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét
követő három munkanap alatt nem teljesítheti azt a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti
kérelmet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással lehet
kapcsolatos, kivéve ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti értesítést kapott. A bejegyzés vagy
25
változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak
-	a bejelentés megtételét követő negyedik munkanapon intézkedni kell, kivéve ha a vagyoni
nyilvántartást vezető szerv az (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítést kapott.”
41.	§
A Kit. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az uniós jogi aktus pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedést rendel
el, a pénzügyi szolgáltató - ide nem értve a pénzfeldolgozást végző szolgáltatót - az uniós
jogi aktusban rögzített esetekben a pénzeszközök átutalása és a pénzügyi szolgáltatás
kezdeményezéséről, fogadásáról, teljesítéséről haladéktalanul értesíti a pénzeszközök
átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet, illetve az uniós
jogi aktusban meghatározott esetekben a teljesítés engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a
pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez.”
42.	§
A Kit. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős
szerv a 11. § szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása során illetékes külföldi hatóságot is
megkereshet.”
43.	§
A Kit. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Ez a törvény
a)	a Milosevic úr és a környezetéhez tartozó személyek pénzkészletei befagyasztásának
fenntartásáról és az 1294/1999/EK rendeletnek, a 607/2000/EK rendeletnek, valamint a
926/98/EK rendelet 2. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló 2000. november 10-i
2488/2000/EK tanácsi rendelet 1-3., 8-8a. és 10. cikkének,
b)	a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott
különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2001. december 17-i 2580/200l/EK tanácsi
rendelet 1-6., 8. és 10. cikkének,
c)	az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló
egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések
bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő
kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető
pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/200l/EK tanácsi
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet 1-
2a., 4., 5-6., 8-9. és 11. cikkének,
d)	az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a
2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi
rendelet 1., 4-10, 13-14., 15a. és 16. cikkének,
e)	egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2004. február 19-i
314/2004/EK tanácsi rendelet 1., 6-9., 10. és 13. cikkének,
26
í) a Libériával szembeni további korlátozó intézkedésekről szóló 2004. április 29-i
872/2004/EK tanácsi rendelet 1-10. és 13. cikkének,
g)	az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben
hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2005. április 12-i 560/2005/EK
tanácsi rendelet 1-10. és 13. cikkének,
h)	a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő
személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló
2005.	július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendelet 1-8. és 11. cikkének,
i)	a szudáni Darfur térségében zajló konfliktusban a békefolyamatot akadályozó és a
nemzetközi jogot sértő cselekményt elkövető egyes személyekkel szemben meghatározott,
egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2005. július 18-i 1184/2005/EK tanácsi
rendelet 1-8. és 11. cikkének,
j) a Rafiq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított
egyes személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2006.
február 21-i 305/2006/EK tanácsi rendelet 1-7. és 10. cikkének,
k) a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó
intézkedésekről szóló 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1-7. és 10. cikkének,
1) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló
2007. március 29-i 329/2007/EK tanácsi rendelet 1., 6-12. és 15-16. cikkének,
m) a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és
megerősítéséről, valamint a 817/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008.
február 25-i 194/2008/EK tanácsi rendelet 1., 11-14., 16-17. és 20-21. cikkének,
n) a Guineái Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések
bevezetéséről szóló 2009. december 22-i 1284/2009/EU tanácsi rendelet 1., 6-13. és 17-18.
cikkének,
o)	a Szomáliái helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel,
szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések
bevezetéséről szóló 2010. április 26-i 356/2010/EU tanácsi rendelet 1-10. és 16-17. cikkének,
q) az Eritreával szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló 2010. július 26-i
667/2010/EU tanácsi rendelet 1., 4-7., 9-11. és 15-16. cikkének,
p) a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel
szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. február 4-i 101/2011/EU tanácsi
rendelet 1-10. és 15. cikkének,
r) a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. március
2-i 204/2011/EU tanácsi rendelet l.,5., 6a-14. és 19. cikkének,
s) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel
szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. március 21-i 270/2011/EU tanácsi
rendelet 1-10. és 15. cikkének,
t) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben
hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendelet 1., 2.,
4-10. és 15. cikkének,
u) az afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és
szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. augusztus 1-i
753/2011/EU tanácsi rendelet 1., 3., 5-9. és 14. cikkének,
v) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet 1.,
14., 16-22., 27-30. és 35. cikkének,
27
w) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 1., 23-24., 30-35., 38.,
40-44. és 48-49. cikkének,
x) a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes
személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló
2012.	május 3-i 377/2012/EU tanácsi rendelet 1-2., 4-9. és 14. cikkének
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
44.	§
(1)	Hatályát veszti a Kit. 3. § (1) és (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Kit. 10. § (2) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a Kit. 14. §-a.
11.	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény
módosítása
45.	§
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3)	A Felügyelet látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1)
bekezdésének a)-e) és 1) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók - ide
nem értve a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül kizárólag pénzfeldolgozást
végző szolgáltatók - vonatkozásában a Pmt.-ben meghatározott felügyeleti feladatokat.
46.	§
Hatályát veszti a Psztv. 4. § (1) bekezdés m) pontja.
12.	Záró rendelkezések
47.	§
E törvény 2013. július 1-jén lép hatályba.
48.	§
A 45-46. § az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
28
13.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
49.	§
Ez a törvény:
a)	a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való
felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek és
b)	a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási
eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység
alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló,
2006.	augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
29
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi
CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai
alapján szükségessé vált a törvény (és a kapcsolódó jogszabályok) felülvizsgálata és módosítása a
hatékonyabb végrehajtás elősegítése és a gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében.
Emellett az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (a továbbiakban: Moneyval) 2010-ben
elfogadott országjelentésében megfogalmazott ajánlások vonatkozásában az egyes elvégzendő
feladatokról, felelősökről és határidőkről a Kormány akciótervet fogadott el a Moneyval
országjelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról készült akciótervről szóló 1303/2011.
(IX. 2.) Korm. határozatában (a továbbiakban: Akcióterv), amelynek végrehajtása szintén
esedékessé vált.
Mindezek alapján jelen Javaslat célja a gyakorlati tapasztalatok alapján a Pmt. és kapcsolódó
jogszabályok szükségessé vált módosításának, valamint az Akciótervben meghatározott és a Pmt.
felülvizsgálatát igénylő feladatok végrehajtásának a biztosítása. A Pmt. teljes körű felülvizsgálatára
(esetlegesen új törvény elfogadására) az EU új pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni
irányelvének (várhatóan 2013-ban történő) elfogadását követően kerülhet majd sor.
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról,
valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény (a
továbbiakban: Kit.) módosításának a célja (az Akciótervben megfogalmazott feladatok
végrehajtásán túlmenően) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedésekhez kapcsolódó megfelelő hazai végrehajtás biztosítása, különös tekintettel a
pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített
tilalmához kapcsolódó mentesítésre vonatkozó szabályok pontosítására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
I.	A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II.
Felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/E/6. pontjában előírja a pénzügyi információs
egységként működő hatóság (a továbbiakban: FIÚ) függetlenségének és autonómiájának
megteremtése érdekében szükséges jogszabályi rendelkezések bevezetése lehetőségének
áttekintését.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010.
(XII.9.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől hatályba lépő módosulása a függetlenség
megvalósulása érdekében az alábbi szabályozást tartalmazza:
„41. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a
Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.”
E módosítás a pénzügyi információs egységet Pénzmosás Elleni Információs Iroda elnevezéssel,
a NAV Központi Hivatalába emelte. Az új szervezeti elhelyezkedés következtében a pénzügyi
Információs egység operatív és humánpolitikai függetlensége erősödött. Mindezek alapján a Pmt.
keretei között is rögzíteni szükséges, hogy mely hatóság jár el a pénzügyi információs egység
jogkörében, összhangban a 273/2010. (XII.9.) Korm. rendeletben meghatározottakkal.
30
II.	A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „I.
Jogalkotással járó feladatok” között a I/B/2. pontjában előírja a tényleges tulajdonos törvényi
meghatározásának (Pmt. 3. §) és a rá vonatkozó azonosítási követelményeknek (Pmt. 8. §) a
felülvizsgálatát és módosítását a nemzetközi követelményekkel (az FATF ajánlásaival és az EU
pénzmosás elleni irányelvével) való teljes összhang megteremtése érdekében. A Moneyval
országjelentés ajánlásai a tényleges tulajdonos törvényi meghatározása felülvizsgálatát és
pontosítását javasolták annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a definíció a közvetlen és a
közvetett tulajdonlásra, valamint a vezető tisztségviselőkre egyaránt kiterjed. A tényleges
tulajdonosra vonatkozó azonosítási követelmények kapcsán pedig arra tettek javaslatot, hogy a
tényleges tulajdonos azonosítása során rögzítendő adatkör kerüljön összhangba az ügyfél
azonosítása során rögzítendő (minimum) adatkörrel.
A nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtésén túlmenően a Pmt. hatályba
lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé vált a tényleges tulajdonos
azonosítására és személyazonosságának igazoló ellenőrzésére irányuló eljárás felülvizsgálata és
módosítása.
A fentiek alapján a Javaslat kiegészíti a Pmt. 3. §-ában az értelmező rendelkezések között
meghatározott tényleges tulajdonos fogalom első fordulatát a közvetlen és a közvetett tulajdonlásra
utalással. Ezáltal egyértelművé válik a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára, hogy
tényleges tulajdonos az a természetes személy is, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetben közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad
legalább huszonöt százalékával. A Javaslat kiterjeszti továbbá a tényleges tulajdonos fogalmát a
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjére.
amennyiben a tulajdoni hányad vagy a meghatározó befolyás alapján tényleges tulajdonos nem
állapítható meg, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető
tisztségviselője minősül tényleges tulajdonosnak.
III.	A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „I.
Jogalkotással járó feladatok” között az I/B/8. pontban előírja, hogy az ingatlanügylettel kapcsolatos
tevékenységet folytató szolgáltatók tekintetében jogszabályi rendelkezések bevezetése szükséges
annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ingatlan
eladójára és vevőjére egyaránt alkalmazni kell.
A Javaslat (a nemzetközi követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint a gyakorlati
tapasztalatok alapján) az értelmező rendelkezések vonatkozó részeit módosítja.
A Javaslat az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók vonatkozásában új
ügyfél és üzleti kapcsolat fogalmat vezet be. E módosítások következtében végrehajtásra kerülnek
az Akciótervben megfogalmazott ajánlások, illetve pontosításra kerül, hogy az ingatlanügylettel
kapcsolatos tevékenység körében nyújtott szolgáltatás üzleti kapcsolatot feltételez.
A Pmt. 1. § i) pontjának legutóbbi módosítása a törvény hatályát kiterjesztette a kártyatermekre is,
a Javaslat technikai módosításként ezt átvezeti az üzleti kapcsolat szerencsejáték szolgáltatókra
vonatkozó fogalmán.
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján általánosan egyszerűsíti az ügyfél fogalmát. Az
ügyfél és az üzleti kapcsolat fogalmánál az írásbeli szerződés meghatározása nem indokolt,
tekintettel arra, hogy a szerződés létrejöttéhez írásbeliség nem szükséges. A gyakorlati tapasztalatok
31
(elsősorban a könyvviteli szolgáltatóknál, de előfordulhat egyéb nem pénzügyi szolgáltatást végző
szolgáltatók esetében is) azt mutatják, hogy a szolgáltató nem minden esetben köt írásbeli
szerződést az ügyfelével a szolgáltatás végzésére, kikerülve ezzel az ügyfél-átvilágítási
kötelezettség teljesítését. A Javaslat kizárja az ügyfél-átvilágítási kötelezettség kikerülésének a
fentiekben ismertetett formáját.
IV.	A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „I.
Jogalkotással járó feladatok” között a I/B/3. pontjában egyértelmű jogszabályi előírások bevezetését
írja elő arra vonatkozóan, hogy a bejelentési kötelezettség (Pmt. 23. §) a következő esetkörökre is
vonatkozik: ha a szolgáltató valamely okból nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket; az alapbűncselekmények (ideértve az adózáshoz köthető bűncselekmények)
bejelentésére; továbbá a megkísérelt (de nem teljesült) ügyletek bejelentésére. A Moneyval
országjelentés ajánlásai annak egyértelmű előírását javasolták a szolgáltatók számára, hogy
fontolják meg bejelentés megtételét azon esetben is, amikor valamely okból nem tudják
végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. Az ajánlások jelzik továbbá, hogy nincs
egyértelmű rendelkezés a Pmt.-ben arra vonatkozóan, hogy a bejelentési kötelezettség a pénzmosás
alapbűncselekményeire is vonatkozik. A Moneyval vizsgálók ezen kérdéskör jogszabályban történő
rendezése (egyértelművé tétele) érdekében az alapbűncselekményekre vonatkozó bejelentési
kötelezettség kifejezett előírását vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása büntetőjogi
tényállására történő utalás elhelyezését javasolták a Pmt.-ben. Ezen túlmenően annak egyértelművé
tételét javasolták, hogy a bejelentési kötelezettség a megkísérelt (de nem teljesült) ügyletek
bejelentésére is kiterjed.
A fentiek alapján a Javaslat kiegészíti a Pmt. 3. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket a
„pénzmosás” és a „terrorizmus finanszírozása” fogalmával, amely meghatározásokban megtörténik
(a Moneyval ajánlásának megfelelően) a büntetőjogi tényállásokra történő utalás. Ezáltal
egyértelművé válik, hogy a Pmt.-ben „pénzmosás” alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi
C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-aiban meghatározott elkövetési magatartások,
„terrorizmus finanszírozása” alatt pedig a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartás
értendő.
A Javaslat meghatározza továbbá a külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság
fogalmát a Pmt. új 26/A. §-ára tekintettel (amely a pénzügyi információs egységként működő
hatóság külföldi pénzügyi információs egység részére történő adattovábbításáról rendelkezik). A
Javaslat alapján az a hatóság minősül külföldi pénzügyi információs egységnek, amely a pénzügyi
információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el. A Javaslat
hivatkozik továbbá az FATF és az Egmont Csoport követelményeire, amely követelmények
figyelembe veendőek annak megállapítása során, hogy a külföldi hatóság a pénzügyi információs
egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát-e el. (Bár sem az FATF, sem az
Egmont Csoport nem minősül nemzetközi szervnek vagy szervezetnek, jogi normában rájuk való
hivatkozás nem példa nélküli. így a Varsói egyezmény 13. cikk 1. bekezdése is hivatkozik az
FATF-re.)
A 2. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „I. Jogalkotással
járó feladatok” között az I/B/6. pontban előírja, hogy szükséges a kiemelt közszereplő törvényi
meghatározásának (Pmt. 4. §) felülvizsgálata és módosítása a nemzetközi követelményekkel (az
FATF ajánlásaival és az EU pénzmosás elleni irányelvével) való teljes összhang megteremtése
érdekében.
32
Jelen szabályozás szerint a kiemelt közszereplő definíciója a külföldi lakóhellyel rendelkező
fontos közfeladatot ellátó, illetve az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy évben
fontos közfeladatot ellátott természetes személyeket fedi le. A Pmt.-ben meghatározott szabályozás
összhangban van a 3. pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni irányelv rendelkezéseivel,
amely a más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező, fontos közfeladatot
ellátó természetes személyeket tekinti politikai közszereplőnek. A nemzetközi standardok szerint
azon természetes személyekre terjed ki a szabályozás, akik más tagállamban, vagy 3. országban
látnak el fontos közfeladatot, függetlenül az állandó lakóhelytől, tehát a vizsgálók hiányosságként
megállapítják, hogy a magyar szabályozás kizárja a magyarországi lakóhellyel rendelkező
külföldön fontos közfeladatot ellátó személyek körét.
A fentiek alapján elkészített „felülvizsgálati dokumentum” megállapításait alapul véve indokolt
lenne a törvény hatályának kiterjesztése a hazai kiemelt közszereplőkre is.
Mérlegelve azonban azt a tényt, hogy az ügyfél-azonosítás során rögzítendő adatkör bővítése -
így a kiemelt közszereplőkre vonatkozó adatrögzítés is - a korábbi szabályok alapján azonosított,
már meglévő ügyfélkör (azon ügyfelek, amelyekkel a szolgáltató e törvény hatálybalépését
megelőzően létesített üzleti kapcsolatot) újraazonosítását eredményezné és ez indokolatlanul nagy
terhet róna az érintett szolgáltatókra, a törvény hatályának a hazai közszereplőkre történő
kiterjesztésére a Pmt. teljes körű felülvizsgálata során kerülhet majd sor (amely felülvizsgálat az EU
új pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni irányelvének elfogadását követően válik majd
esedékessé).
A Javaslat fenntartja a jelenleg hatályos szabályozást, ennek megfelelően a külföldi lakóhellyel
rendelkező ügyfél vonatkozásában határoz meg követelményeket. Ennek következtében olyan
kategóriák meghatározása indokolt, amely alapján könnyen beazonosítható, hogy az ügyfél saját
országának joga szerint a Javaslat mely pontjának megfelelően minősül kiemelt közszereplőnek.
A 3. §-hoz
I.	A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II.
Felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/C/1. pontjában előírta a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései és a Pmt. által
előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések összefüggéseinek, valamint a jogszabályi rendelkezések
módosítása lehetőségének vizsgálatát. (Az 1992. évi LXIII. törvényt 2012. január 1-jétől felváltotta
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.)
A felülvizsgálat az ügyfél-azonosítás során rögzítendő adatok körét, az okmányok másolásának
lehetővé tételét és a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén az ügyfél-átvilágítás
végrehajtását érintette.
A fentiek alapján elkészített „felülvizsgálati dokumentum” megállapításait, valamint a Pmt.
hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatait alapul véve indokolt lenne az ügyfél-
azonosítás során rögzítendő adatkör kibővítése a Pmt. 7. § (2)-(3) bekezdésében. A pénzügyi
szolgáltatók a (felülvizsgálati dokumentumban javasolt) bővített adatkört elengedhetetlennek tartják
az ügyfelek kétséget kizáró módon történő azonosításához (a jogszabályban meghatározott
valamennyi esetben) és álláspontjuk szerint ezen adatkörrel a pénzmosási és a terrorizmus-
finanszírozási kockázatok is megfelelő módon kezelhetőek lennének.
Mérlegelve azonban azt a tényt, hogy az ügyfél-azonosítás során rögzítendő adatkör bővítése a
korábbi szabályok alapján azonosított, már meglévő ügyfélkör (azon ügyfelek, amelyekkel a
33
szolgáltató e törvény hatálybalépését megelőzően létesített üzleti kapcsolatot) újraazonosítását
eredményezné és ez indokolatlanul nagy terhet róna az érintett szolgáltatókra, az adatkör kibővítését
a Pmt. teljes körű felülvizsgálata során indokolt megvalósítani (amely felülvizsgálat az EU új
pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni irányelvének elfogadását követően válik majd
esedékessé).
A Javaslat pontosítja azonban a Pmt. 7. § (3) bekezdésében a kockázatérzékenységi alapon történő
adatrögzítés feltételrendszerét annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a kötelezően rögzítendő
adatokon („minimum adatkör”) túlmenően további adatok („maximum adatkör”) rögzítésére nem a
belső szabályzatban konkrétan meghatározott esetekben, hanem a belső szabályzatban rögzített
eljárás eredménye alapján kerülhet sor. A Javaslat alapján ezen pontosítás a Pmt. 8-10. §-aiban is
megtörténik.
II.	A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „I.
Jogalkotással járó feladatok” között az I/B/4. pontjában egyértelmű jogszabályi előírás bevezetését
írja elő arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése során köteles
legyen meggyőződni az ügyfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságáról.
A fentiek alapján a Javaslat új bekezdéssel egészíti ki az ügyfél (valamint a meghatalmazott, a
rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő) azonosítására és személyazonosságának igazoló
ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a Pmt. 7. §-ában. Ezáltal egyértelműen megjelenik a Pmt.
rendelkezései között, hogy a személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Pmt. hatálya alá tartozó
valamennyi szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás
érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében annak jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti
jogosultságát [Pmt. 7. § (7) bekezdés],
III.	A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „I.
Jogalkotással járó feladatok” között az I/B/5. pontjában előírja a kockázatalapú megközelítésre
vonatkozó törvényi rendelkezések (Pmt. 7-9. §) módosítását annak érdekében, hogy a jelenleg előírt
maximális ügyfél-azonosítási adatkörön felül további fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések
megtétele is előírásra kerüljön a magasabb kockázatú ügyfelek, üzleti kapcsolatok vagy ügyleti
megbízások esetére. A Moneyval országjelentésben megtett ajánlás a fokozott ügyfél-átvilágítási
intézkedésre példaként az elektronikus nyilvántartásokban történő ellenőrzés vagy a fokozott és
folyamatos figyelemmel kísérés lehetővé/kötelezővé tételét jelöli meg.
A Pmt. 7-9. §-a alapján a szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét
kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni: a Pmt. jelenleg minimum és maximum
adatkört határoz meg és a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a rögzítendő adatok számát az
üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján
(a belső szabályzatban meghatározott esetek figyelembe vételével), a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozásának kockázatát mérlegelve határozhatja meg.
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlás és az Akciótervben meghatározott feladat
alapján a Javaslat a Pmt. jelenlegi rendszeréhez képest három további intézkedés típust határoz meg
a magasabb kockázatú ügyfelek, üzleti kapcsolatok vagy ügyleti megbízások esetére (amelyek
alkalmazását kockázatérzékenységi alapon a szolgáltató döntésére bízza): az ügyfél
személyazonosságára vonatkozó adat nyilvántartásokban történő ellenőrzése (Pmt. 7. §); vezetői
jóváhagyás az üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez (Pmt. 9. §); az üzleti
kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (monitoring) megerősített eljárásban történő
végrehajtása (Pmt. 10. §).
34
A fentiek alapján a Javaslat új (8) bekezdéssel egészíti ki a Pmt. 7. §-át, amely szerint az
azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult
kockázatérzékenységi alapon (azaz, ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és
összege, valamint az ügyfél körülményei alapján, a belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye
alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében
szükség van) a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy
olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján
adatigénylésre jogosult.
Az Akcióterv II/C/1. pontjában meghatározott feladathoz kapcsolódóan elkészített „felülvizsgálati
dokumentum” megállapításait, valamint a Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati
tapasztalatait alapul véve indokolt volt a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében
bemutatott okiratokról a másolatkészítés lehetővé tételének vizsgálata (kockázatérzékenységi
alapon). A pénzügyi szolgáltatók álláspontja szerint az azonosítási kötelezettség hatékonyabb
teljesítése céljából, továbbá az adatok helyességének utólagos ellenőrizhetősége miatt lenne
szükséges az okmány- illetve okiratmásolás jogi lehetőségének megteremtésére. A kérdéskör
vizsgálatát és szakmai egyeztetését követően azonban megállapítható, hogy a személyazonosságot
igazoló okiratok másolásának lehetővé (esetleg kötelezővé) tétele a Pmt.-ben adatvédelmi és
adatbiztonsági okokból nem megvalósítható. A kérdéskör ismételt áttekintésére a Pmt. későbbi
teljes körű felülvizsgálata során kerülhet majd sor.
A 4. §-hoz
Az Akcióterv I/B/2. pontjában meghatározott feladathoz kapcsolódóan a Pmt. hatályba lépése óta
eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Javaslat (kis mértékben) módosítja a tényleges
tulajdonos azonosítására és személyazonossága igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárást a Pmt. 8. §-
ában.
A Javaslat fenntartja a tényleges tulajdonosra vonatkozóan az ügyfél írásbeli nyilatkozat
megtételére vonatkozó kötelezettségét. A Javaslat (a nemzetközi követelményeknek való megfelelés
érdekében, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján) eltérő szabályokat határoz meg azonban a
természetes személy ügyfelek, valamint a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek vonatkozásában. A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli
nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy
érdekében jár-e el és ha igen, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő
adatait kell tartalmaznia: név, lakcím, állampolgárság („minimum” adatkör). A jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője minden esetben köteles a jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen adatait az
írásbeli nyilatkozatban megadni. A szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon
dönthet a további adatok rögzítéséről és az elkérhető adatkört („maximum” adatkör) a Javaslat itt is
pontosan meghatározza: az azonosító okmány típusa és száma, külföldi természetes személy
esetében a magyarországi tartózkodási hely, születési hely, idő, valamint anyja neve. A szolgáltató
ezen túlmenően az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges
tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. A Javaslat változatlanul hagyja a Pmt.-nek az
adatok ellenőrzésére irányuló jelenlegi eljárását (ismételt írásbeli nyilatkoztatás és
nyilvántartásokban történő ellenőrzés). Az írásbeli nyilatkozat formáját és a nyilatkoztatás módját (a
felügyeletet ellátó szervek útmutatásait, ajánlásait figyelembe véve) a szolgáltató határozhatja meg.
35
A Javaslat ezen túlmenően (kiegészítő megoldásként) lehetővé teszi az ügyfél írásbeli
nyilatkoztatásának mellőzését, amennyiben a szolgáltató az ügyfél átvilágítása során részére
bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan
nyilvántartások alapján, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult rögzíteni
tudja a törvényben meghatározott adatkört. (Ezen esetben tehát az írásbeli nyilatkozat ügyfél általi
megtételének kötelezettsége helyett a szolgáltató kötelezettségévé válik a tényleges tulajdonos
azonosítása, az adatok rögzítése és a megfelelő intézkedések megtétele a személyazonosság igazoló
ellenőrzésének elvégzése érdekében.)
Az 5-6. §-hoz
I.	A nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében (az Akcióterv
II/C/1. pontjában meghatározott feladathoz kapcsolódóan) a Javaslat kibővíti a Pmt. 9. § (2)
bekezdésében az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan kockázatérzékenységi
alapon rögzíthető adatkört („maximum” adatkör). A Pmt. 9. §-ának új (2) bekezdése alapján a
szolgáltató kockázatérzékenységi alapon (ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege
és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján, a belső szabályzatban rögzített eljárás
eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása
érdekében szükség van) kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre
bocsátását.
II.	Az Akcióterv I/B/5. pontjában meghatározott feladathoz kapcsolódóan a Javaslat új intézkedés
típusokkal egészíti ki a Pmt. 9-10. §-ában a kockázatalapú megközelítésre vonatkozó törvényi
rendelkezéseket.
A Pmt. 9. §-ának új (3) bekezdése alapján a szolgáltató kockázatérzékenységi alapon (ha erre az
üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján,
a belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van) az üzleti kapcsolat
létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában
meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.
A Pmt. 10. §-ának új (la) bekezdése alapján pedig a szolgáltató kockázatérzékenységi alapon (ha
erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei
alapján, a belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van) az üzleti kapcsolat
folyamatos figyelemmel kísérését (a belső szabályzatban meghatározott) megerősített eljárásban
hajthatja végre (fokozott monitoring).
III.	A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II. A
felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/C/6 pontban előírja a meghatározott nem pénzügyi
szolgáltatók (,,DNFBP”-k) vonatkozásában (és a pénzügyi szolgáltatók vonatkozásában egyaránt)
annak vizsgálatát, hogy szükséges-e jogszabályi rendelkezések bevezetése annak érdekében, hogy a
szolgáltatók különös figyelmet fordítsanak valamennyi összetett és szokatlan tranzakcióra,
valamint a szolgáltatók megállapításaikat foglalják írásba és azokat legalább 5 évig őrizzék meg.
A Javaslat új (lb) bekezdése alapján a szolgáltató kockázatérzékenységi alapon (ha erre az üzleti
kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján, a belső
szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van) köteles különös figyelmet fordítani
36
valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra. A belső szabályzat alapján meghatározott
ezen ügyleti megbízásokra vonatkozó adatrögzítési és megőrzési időtartam a Pmt. 28. §-ában került
meghatározásra.
A Javaslat (Pmt. 28. §) egy általános rendelkezést határoz meg a szolgáltatók által vezetett
nyilvántartásra vonatkozóan, hogy a szolgáltatók különös figyelmet fordítsanak valamennyi
összetett és szokatlan tranzakcióra, azokat rögzítsék és legalább 5 évig őrizzék meg.
A 7. §-hoz
Az Akcióterv II/C/1. pontjában meghatározott feladathoz kapcsolódóan a Pmt. hatályba lépése óta
eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Javaslat új 11/A. §-sal egészíti ki a Pmt. ügyfél-
átvilágításra vonatkozó rendelkezéseit a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással
kapcsolatos ügyfél-átvilágítási kötelezettség (amely európai uniós irányelvi követelmény) hatékony
és az adatvédelmi szempontoknak is megfelelő végrehajtása érdekében.
A Pmt. 6. § (2) bekezdése alapján az ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással
ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-
hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell
végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer
forintot.
Ezen kötelezettség végrehajtása (és így az ezen ügyletekre vonatkozó adatok, információk
megfelelő rögzítése) érdekében a Javaslat új rendelkezése alapján a háromszázezer forintot elérő
vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor a szolgáltató az ügyfélre és az ügyleti
megbízásra vonatkozóan a Pmt. 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott „minimum ” adatkört rögzíti. (A szolgáltató azonban az adatok rögzítésén túlmenően
nem köteles és jogosult a Pmt.-ben meghatározott további ügyfél-átvilágítási intézkedések
elvégzésére.)
A 8-9. §-hoz
A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján (az Akcióterv II/C/1.
pontjában meghatározott feladathoz is kapcsolódóan) a Javaslat módosítja a Pmt. 12-13. §-ában az
egyszerűsített ügyfél-átvilágításra vonatkozó eljárást, annak hatékony és az adatvédelmi
szempontoknak is megfelelő végrehajtása érdekében.
A Pmt. 12-13. §-ai alapján az ott felsorolt ügyfelek és ügyletek (üzleti kapcsolatok) esetében a
szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz, azaz a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-
átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat
vagy körülmény felmerülése esetén végzi el. A Pmt. kimondja azonban, hogy az egyszerűsített
ügyfél-átvilágítás esetében is szükséges az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének
elvégzése.
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás hatékony végrehajtása és így az ügyfélre vonatkozó megfelelő
adatkör rögzítése érdekében a Pmt. 12. §-ának módosított (1) bekezdése kimondja, hogy a
szolgáltató az ügyfélre vonatkozóan a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott „minimum”
adatkört is köteles rögzíteni és a 7. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a
személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégezni, azaz az ott meghatározott okiratok bemutatását
megkövetelni, valamint a 7. § (7) bekezdése alapján a szolgáltató köteles ellenőrizni a
37
meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét,
továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát (az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése
mellett).
Az ügyleti/üzleti kapcsolatra vonatkozó megfelelő adatkör rögzítése érdekében pedig a Pmt. 13.
§-ának módosított (1) bekezdése alapján a szolgáltató köteles az ügyfélre vonatkozóan a Pmt. 7. §
(2) bekezdésében meghatározott „minimum” adatkört rögzíteni és a 7. § (4) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégezni, azaz az ott
meghatározott okiratok bemutatását megkövetelni. Ezen túlmenően az ügyleti/üzleti kapcsolat
vonatkozásában a szolgáltató köteles rögzíteni a Pmt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott
„minimum” adatkört is (az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése mellett).
A Javaslatban meghatározott ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések lehetővé teszik, hogy a
szolgáltató megalapozott döntést hozhasson az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazásáról.
Amennyiben azonban a Pmt. rendelkezései alapján szükségessé válik az egyszerűsített ügyfél-
átvilágítás alkalmazása, a szolgáltató nem köteles és jogosult a Pmt.-ben meghatározott további
ügyfél-átvilágítási intézkedések (például a tényleges tulajdonos azonosítása, stb.) elvégzésére.
A 10. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II. A
felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/C/6. pontban előírja a meghatározott nem pénzügyi
szolgáltatók (,,DNFBP”-k) vonatkozásában (és a pénzügyi szolgáltatók vonatkozásában egyaránt)
annak vizsgálatát, hogy szükséges-e jogszabályi rendelkezések bevezetése a kiemelt
közszereplőként azonosított ügyfelek és tényleges tulajdonosok vagyona eredetének feltárása,
továbbá ezen ügyfelek fokozott és folyamatos figyelemmel kísérése érdekében.
A Javaslat a Pmt. 16. §-ában a kiemelt közszereplőként azonosított ügyfelek vonatkozásában
bevezeti a pénzeszköz eredetének feltárására vonatkozó kötelezettséget, összhangban az FATF
ajánlásaival és a 3. pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni irányelv rendelkezéseivel.
Fenntartja a Pmt. jelenlegi rendszerét, amely szerint az ügyfél nyilatkozatában szükséges feltüntetni
ezt az információt.
A 11. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II. A
felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/C/6 pontban előírja a meghatározott nem pénzügyi
szolgáltatók (,,DNFBP”-k) vonatkozásában (és a pénzügyi szolgáltatók vonatkozásában egyaránt)
annak vizsgálatát, hogy szükséges-e törvényi szabályozás a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-
átvilágítási intézkedések vonatkozásában annak érdekében, hogy a szolgáltató a harmadik féltől
haladéktalanul megkapja a szükséges információkat;
A Javaslat (a nemzetközi követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint a gyakorlati
tapasztalatok alapján) rendelkezik arról (a Pmt. 19. §-ában), hogy a szolgáltató a feltételek megléte
esetén haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét rendelkezésre bocsátani.
A 12. §-hoz
I.	Az Akcióterv I/B/3. pontjában meghatározott feladathoz kapcsolódóan a jelenleg is
megfogalmazott rendelkezések egyértelművé tétele érdekében a Javaslat (kis mértékben) kiegészíti,
38
módosítja a bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a Pmt. 23. §-ában (alapjaiban
fenntartva a Pmt. jelenlegi bejelentési rendszerét).
A Javaslat által bevezetett új (2) bekezdés egyértelművé teszi (a Moneyval ajánlásainak
megfelelően), hogy a bejelentésre kötelezett [a Pmt. 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott]
személyek a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízások esetén túlmenően az ügyfél által
kezdeményezett (de nem teljesült) ügyleti megbízások esetében is, valamint akkor is kötelesek
vizsgálni, ha nem tudták végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket [Pmt. 11. § (6)].
II.	Az Akcióterv II/E/3. pontjában és II/E/4. pontjában meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan
a Pmt. 23. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott rendelkezések (amelyek a Pmt. hatálya alá tartozó
meghatározott szolgáltatók, valamint az adóhatóság és vámhatóság adat és információ szolgáltatás
iránti megkeresésére vonatkoznak) a Javaslat új 25/A. §-ába kerülnek beillesztésre. A Javaslat új
25/A. §-a átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzügyi,
hatósági vagy nyomozóhatósági információkhoz való hozzáféréséről.
A 13. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II. A
felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/E/2 pontban előírja az ügyleti megbízások hatósági
jogkörben történő felfüggesztése FIÚ számára történő lehetővé tételének a felülvizsgálatát és a
szolgáltatók által végzett felfüggesztés jogszabály által meghatározott időtartamának
felülvizsgálatát annak meghosszabbítása érdekében (Pmt. 24. §), továbbá a jogszabály módosítását
a nemzetközi követelményekkel (az FATF ajánlásaival és az EU pénzmosás elleni irányelvével)
való teljes összhang megteremtése érdekében.
A Pmt. szabályozza az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményekből származó
jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról
szóló Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezmény (a továbbiakban Varsói egyezmény) 14. cikke
alapján a tranzakció hatóság általi felfüggesztésének lehetőségét. A nemzetközi követelmények
következtében, illetve a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges fenntartani a felfüggesztés
szabályozását.
A szolgáltatók általi felfüggesztés célja, hogy ideiglenes jelleggel az ügyletek végrehajtását
megelőzzék, megakadályozzák, így a felfüggesztés az esetleges elkobzást, vagyonelkobzást
megelőző átmeneti intézkedésként jelenik meg. A felfüggesztés intézménye lehetőséget biztosít az
FIÚ részére, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülményt
ellenőrizze. A Moneyval vizsgálók megállapítják, hogy tekintettel a törvényi rendelkezésekre,
illetve a kialakult gyakorlatra a szolgáltatók által végzett felfüggesztés (pénzeszközök
befagyasztása) időtartama viszonylag rövid, azt meg kellene hosszabbítani, elsősorban a nemzetközi
tranzakciókra vonatkozóan.
A Javaslat egységesen szabályozza a pénzügyi információs egységként működő hatóság, illetve a
szolgáltató általi felfüggesztés gyakorlatát a meghatározott időtartam vonatkozásában: a
felfüggesztés időtartama belföldi ügyleti megbízás esetén a bejelentés megtételét követő 2
munkanap; nem belföldi megbízása esetén a bejelentés megtételét követően 4 munkanap. A Javaslat
lehetővé teszi, hogy az FIÚ a felfüggesztés időtartamát további 3 munkanappal meghosszabbíthatja,
amennyiben ez szükséges az adattovábbításhoz. Az FIÚ írásban tájékoztatja a szolgáltatót a
felfüggesztés időtartamának meghosszabbításáról, és arról, hogy az ügyleti megbízás teljesíthető a
39
felfüggesztés határidejének lejárta előtt, annak érdekében, hogy amennyiben büntetőeljárásról szóló
1998. XIX. törvény rendelkezései alapján nem történik kényszerintézkedés alkalmazása a
felfüggesztés a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjék
A Javaslat változatlanul hagyja a jelenlegi gyakorlatot a szolgáltatók részéről történő bejelentés
küldési kötelezettség vonatkozásában. A pénzügyi információs egységként működő hatóság, ha
valamely ügyleti megbízással kapcsolatban írásbeli üzenet útján pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt hoz a szolgáltató tudomására, a szolgáltató
köteles az ügyleti megbízást felfüggeszteni. Az FIÚ által kezdeményezett felfüggesztés elválik a
bejelentési kötelezettségtől.
A szolgáltatók számára a felügyeletet ellátó szerveknek szükséges javaslatokat kidolgozni arra
vonatkozóan, hogy a felfedés tilalma biztosítása érdekében, milyen tájékoztatást adhatnak az
ügyfeleknek, többek között a felfüggesztés időtartama alatt.
A 14. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II.
Felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/E/3. pontjában jogszabályi rendelkezések
bevezetésének vizsgálatát írja elő annak érdekében, hogy az FIÚ közvetlenül (vagy ésszerű
időkeretben közvetetten) valamennyi nyomozóhatósági adathoz (ideértve a titkos információgyűjtés
keretében rögzített adatokat is) hozzáférjen. Ezen túlmenően az Akcióterv a II/E/4. pontjában
határidők bevezetésének vizsgálatát mondja ki annak érdekében, hogy az FIÚ közvetett módon
megfelelő időn belül hozzáférjen a feladata ellátásához (így a bejelentések elemzéséhez is)
szükséges pénzügyi, hatósági vagy nyomozóhatósági adatokhoz.
A fentiek alapján elkészített „felülvizsgálati dokumentum” megállapításait alapul véve a Javaslat
új 25/A. §-a átfogóan rendelkezik az FIÚ pénzügyi, hatósági vagy nyomozóhatósági adatokhoz való
hozzáféréséről és annak részletszabályairól.
A Javaslat alapján az FIÚ a Pmt. hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltató vonatkozásában
jogosult megismerni a szolgáltató által kezelt adatot, továbbá a bank-, fizetési-, értékpapír-,
biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot és az üzleti titkot.
A Javaslat fenntartja a Pmt. azon rendelkezését, amely szerint az FIÚ adótitkot, illetve vámtitkot
képező adatot jogosult megismerni, új rendelkezésként azonban az FIÚ számára felhatalmazást ad a
központi államigazgatási szerv, a bíróság és a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szerv által kezelt adat
megismerésére. A Javaslat alapján az FIÚ jogosulttá válik továbbá ezen szervek megkeresésére és a
megkeresett hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásának kezdeményezésére (azaz az eljárás
lefolytatására vonatkozó javaslat megtételére).
A Moneyval országjelentés és az Akcióterv hivatkozott előírásán túlmenően a pénzügyi
rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának
megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelv 21. cikkének (3) bekezdése is a tagállamok feladatává
teszi, hogy biztosítsák az FIÚ számára azon nyomozóhatósági információkhoz való közvetlen vagy
közvetett hozzáférést, amelyek a feladatainak megfelelő ellátásához szükségesek.
A Javaslat az Akcióterv alapján elkészített „felülvizsgálati dokumentum” megállapításait alapul
véve és az irányelvben előírtaknak való megfelelés érdekében megteremti az FIÚ számára azt a
jogszabályi hátteret, amely biztosítja a nyomozó hatóságok bűnüldözési célú adatkezelési
40
rendszereihez - beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat tartalmazó
adatbázist is - való (közvetlen vagy közvetett) hozzáférési jogosultságot.
Az FIÚ a Pmt. 26. § (1) bekezdése (információ-továbbítás) alapján eljárásokat kezdeményez,
valamint folyamatban lévő titkos információgyűjtésekhez és büntetőeljárásokhoz is továbbít
információkat. Ezekben az esetekben a továbbítások célja a nyomozó hatóságok által folytatott
büntetőeljárások és titkos információgyűjtések eredményes lefolytatásának elősegítse. Az
információ-továbbítás hatékonyságát jelentősen növeli, ha az FlU-nak tudomása van arról, hogy
mely nyomozó hatóságnál van folyamatban olyan eljárás, amelyhez a rendelkezésére álló
információk kapcsolódnak.
A Javaslat rendelkezései alapján az FIÚ közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át (ideértve a titkos
információgyűjtés során keletkezett adatokat is) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyomozó
hatóság adatbázisából.
Más nyomozó hatóságok nyílt büntetőeljárás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett
adatait az FIÚ megkeresés útján jogosult megismerni.
Az Akcióterv alapján elkészített „felülvizsgálati dokumentum” megállapításait és a gyakorlati
tapasztalatokat alapul véve a NAV (FIÚ) kezdeményezésére indokolt volt (a NAV, mint nyomozó
hatóság adatbázisán túlmenően) a más nyomozó hatóságok adatbázisaihoz történő közvetlen
hozzáférés lehetővé tételének vizsgálata. Az FIÚ szakmai álláspontja szerint az általa végzett
elemző-értékelő munka hatékonyságát nagymértékben növelné, ha meghatározott adatokat (a
nyomozást folytató nyomozó szerv megnevezésére, az ügyszámra, a bűncselekmény
megnevezésére, minősítésére, a tényállás rövid összefoglalására, az eljárásban résztvevő személyek
adataira, valamint a nyomozás befejezésének módjára vonatkozó adatokat) közvetlen hozzáféréssel
is átvehetne a nyomozó hatóságok adatbázisából. (Ezen esetben az adatigénylés technikai szabályai
együttműködési megállapodásban lennének rögzíthetőek.)
A kérdéskör vizsgálatát és szakmai egyeztetését követően azonban megállapítható, hogy a nyomozó
hatóságok adatbázisaihoz történő közvetlen hozzáférés lehetővé tétele a Pmt.-ben adatvédelmi és
egyéb szakmai okokból nem megvalósítható.
A kérdéskör ismételt vizsgálatára a Pmt. későbbi teljes körű felülvizsgálata során kerülhet majd sor.
A Javaslat biztosítja valamennyi nyomozó hatóság vezetője számára a mérlegelés lehetőségét: a
nyomozó hatóság vezetője kivételesen az adatszolgáltatást megtagadhatja, illetve a közvetlen
hozzáférést kizárhatja, amennyiben az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása a
folyamatban lévő nyomozás vagy titkos információgyűjtés érdekeit sérti, vagy az adatátadás
nemzetközi egyezménybe ütközik. A Javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy a nyomozó hatóság
vezetője az átadott adatnak más (az e törvény 26. § (1) bekezdésében nevesített) szerv vagy (a 26/A.
§ (1) bekezdésében megjelölt) külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére
történő továbbítását megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes hozzájárulásához kötheti.
A Moneyval országjelentés a hatékonyság hiányaként értékeli azt a tényt, hogy az FIÚ a
szolgáltató, a nyomozó hatóság vagy más hatóság felé irányuló közvetett adatszolgáltatás iránti
megkeresésének teljesítése nincs meghatározott határidőhöz kötve. A felülvizsgálati dokumentum
megállapításai alapján a határidőt annak figyelembe vételével kell törvényben meghatározni, hogy a
megkeresés teljesítése alapján kapott adat még a Pmt. 24. § (l)-(2) bekezdéseiben meghatározott
felfüggesztés időtartama alatt is feldolgozható legyen. Mindezek alapján a Javaslat kimondja, hogy
valamennyi esetben az adat szolgáltatásának teljesítésére az FIÚ legalább nyolc, legfeljebb harminc
napos határidőt állapíthat meg. A felfüggesztés időtartama alatt azonban az FIÚ - indokolt esetben
-	ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.
41
Az FIÚ a fentiek alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a Pmt. 26. § (1) bekezdésében és a
26/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, valamint a 26/B. § (1) bekezdésében
meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében használhatja fel.
A 15. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II. A
felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/E/5 pontban előírja, hogy a továbbított információ
minőségének a javítása céljából az FlU-nak az elemző-értékelő munkát fokoznia kell annak
érdekében, hogy a hagyományosan pénzmosás alapcselekményének minősülő bűncselekményekkel,
illetve a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekkel és az ezekhez kapcsolódó
pénzmosással kapcsolatos adattovábbítások számát növelje (Pmt. 26. §).
Az adattovábbítások számának vizsgálata során megállapítható, hogy a hatékonyságot és
eredményességet nagymértékben növelné, ha az FIÚ tudomására jutott adatot, információt
szélesebb körben lehetne felhasználni bűnmegelőzési, bűnfelderítési, bűnüldözési célra. A pénzügyi
információs egységként működő hatóság a Pmt., valamint a Közösség területére belépő, illetve a
Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a
továbbiakban: a határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvény) alapján juthat
információhoz.
A Javaslatban (Pmt. 26. §) az adattovábbítási cél a jelenlegi szabályozásban meghatározottak
mellett további szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményi körrel bővült, amely összhangban
van az FATF ajánlással. Az információ-továbbításban érintett hatóságok köre pedig kibővül a
bírósággal és az Europol-lal.
Ezen túlmenően a „felderítés” mellett a „megelőzés” és a „nyomozás” céljából történő
információ-továbbítás Javaslatban történő megjelenítése pedig egyértelművé teszi, hogy a pénzügyi
információs egységként működő hatóság nem rendelkezik nyomozóhatósági jogkörrel (összhangban
a NAV tv. módosításával).
A Kit. és a Pmt, valamit a pénzügyi információs egységként működő hatóság és a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv feladatainak összekapcsolódása
szükségessé teszi a két szerv közötti adatátadás egyértelmű törvényi szintű rögzítését.
A Javaslat alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság az adattovábbítási
nyilvántartást az információ továbbításától számított 20 évig köteles megőrizni (az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (3)
bekezdésének megfelelően).
A Javaslat rögzíti, hogy a pénzügyi információs egységként működő hatóság önálló információ
továbbítása mellett az arra jogosult hatóságok megkeresései alapján is továbbíthat információt.
A Javaslat (Pmt. 26/A. §) szabályozza a pénzügyi információs egységként működő hatóság által a
külföldi pénzügyi információs egységekkel folytatott információcserét és együttműködést, valamint
az ennek során történő információ-továbbítást, kitérve a továbbított adatok felhasználási körére is.
A Javaslat (Pmt. 26/B. §) meghatározza az elemző-értékelő tevékenység részletszabályait, különös
tekintettel a nyomozóhatósági tevékenységtől történő egyértelmű elhatárolásra. A Javaslat
meghatározza továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság kiemelt feladatait.
42
Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a
továbbiakban: NAV tv.) módosításáról rendelkező önálló előterjesztés módosítja a NAV tv. 13. §
(7)	bekezdését, amelyben rögzítésre kerül, hogy a NAV a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt
feladatokat nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva látja el, tehát a pénzügyi információs
egységként működő hatóság (FIÚ) nyomozó hatósági jogkört nem gyakorol.
A 16. §-hoz
Az Akcióterv II/E/5. pontjához kapcsolódóan, a felülvizsgálati dokumentum megállapításai
alapján szükségessé vált a felfedés tilalmára és az az alóli kivételekre vonatkozó rendelkezések
módosítása a Pmt. 27. §-ában annak érdekében, hogy a pénzügyi információs egységként működő
hatóság elemző-értékelő tevékenysége során [a Pmt. új 25/A. § (3)-(4) bekezdése alapján] küldött
hatósági megkeresése ne minősüljön a felfedés tilalma megsértésének, továbbá annak érdekében,
hogy a felfedés tilalma a megkeresett hatóságra is vonatkozzon.
A fentiek alapján a Javaslat rendelkezései szerint a felfedés tilalma (a bejelentő és a pénzügyi
információs egységként működő hatóság mellett) kiterjed a pénzügyi információs egységként
működő hatóság által adat és információ szolgáltatása érdekében megkeresett szolgáltatókra és
szervekre (központi államigazgatási szerv, a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szerv) is a megkeresés
kapcsán tudomásukra jutott információk vonatkozásában (amelyekről a megkeresett hatóságok nem
adhatnak tájékoztatást az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek).
A felfedés tilalma azonban nem vonatkozik a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szervek bejelentő
általi tájékoztatására, a pénzügyi információs egységként működő hatóság által (a 25/A. § alapján)
megkeresett szolgáltatók és szervek tájékoztatására, valamint a 26. § (1) bekezdésében megjelölt
hatóság számára történő információ továbbítására.
A 17. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II.
Felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/C/2. pontjában a törvényben előírt adatmegőrzési
időtartamok érintett hatóságok általi (saját jogkörben történő) meghosszabbítása lehetővé tételének
a vizsgálatát írja elő.
A fentiek alapján elkészített „felülvizsgálati dokumentum” megállapításait alapul véve a Javaslat
új 28/A. §-a rendelkezik a Pmt.-ben meghatározott adatmegőrzési időtartam hatósági megkeresésre
történő meghosszabbításának a lehetővé tételéről és annak részletszabályairól.
A Javaslat az adatrögzítési időtartam meghosszabbítására vonatkozó felhatalmazást a Pmt.
(jelenlegi) nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit (Pmt. 28. §) követően adja meg, meghatározva
egyúttal a szükséges részletszabályokat (garanciákat) az alkotmányossági és adatvédelmi
követelményekre tekintettel.
A szolgáltató az illetékes (érintett) hatóság (a Pmt. alapján felügyeletet ellátó szervek, a pénzügyi
információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóságok, az ügyészség és a bíróság)
megkeresésére köteles a nyilvántartásában szereplő és a megkeresésben megjelölt adatokat,
okiratokat a megkeresésben meghatározott időtartamra megőrizni (meghosszabbítva ezáltal a
kötelező 8 éves adatmegőrzési időtartamot). A megkeresésben meghatározott időtartam ezen
esetben sem haladhatja meg a 10 évet.
43
A Javaslat alapján rögzítésre kerül továbbá, hogy a törvényi adatmegőrzési határidőnek a hatóság
megkeresésére történő meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az érintett
adatra, okiratra egy folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás miatt
van szükség, továbbá az adatok tárolására kizárólag az adott eljárás jogerős lezárásáig (de
maximum 10 évig) van mód. (A folyamatban lévő eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani
tervezett eljárás meghiúsulásáról a hatóság a szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni.)
A Javaslat rendelkezései kiterjednek az FIÚ adatmegőrzési kötelezettségének határidejére, ami a
szolgáltatók számára megállapítható maximum 10 éves határidőhöz igazodik.
A 18. §-hoz
A Javaslat a Pmt. 29. § (l)-(2) bekezdésében rögzíti a nyilvántartáshoz (statisztikához) adatokkal
rendelkező hatóságok együttműködési kötelezettségét, valamint az adatok pontos körét. A Pmt. 29.
§ (3) bekezdése alapján pedig a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség és a bíróság negyedévente
köteles (az egyes vonatkozó pontokban meghatározott) adatokat a pénzügyi információs egységként
működő hatóságnak továbbítani (teljesítve ezáltal a hatóságok rendszeres visszajelzési
kötelezettséget is a pénzügyi információs egységként működő hatóság felé a Pmt. 26. § (1)
bekezdése alapján továbbított információ felhasználásáról).
A 19. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „I. Jogalkotással
járó feladatok” között az I/B/l. pontban előírja, hogy jogszabályi előírás bevezetése szükséges arra
nézve, hogy a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szervek által kiadott mintaszabályzatok rendszeres
időközönként történő felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása megtörténjen
A Javaslat (Pmt. 33. §) ((3a) bekezdése) általános rendelkezést tartalmaz a mintaszabályzatok
felülvizsgálatára és esetleges módosítására. A Javaslat megállapítja, hogy a mintaszabályzatokat
kétévente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. A Javaslat ((3b) bekezdése) alapján a
törvény egyes releváns módosításait követően szükséges módosítani a mintaszabályzatokat a
pénzügyi információs egységként működő hatóság, illetve a miniszter egyetértésével, annak
érdekében, hogy annak rendelkezései megfeleljenek a törvény előírásainak.
A Javaslat ((3c) bekezdése) a szolgáltatók részére kötelezettségként határozza meg a belső
szabályzatok felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását.
A további szükséges rendelkezések a Pmt. 45. §-ában változatlanok maradnak, a felügyeletet
ellátó szervek a hatálybalépéstől számított 45 napon belül bocsátják rendelkezésre
mintaszabályaikat.
A 20. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások alapján az Akcióterv a „II.
Felülvizsgálatot igénylő feladatok” között a II/A/4. pontjában a következő feladat ellátására kéri fel
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (továbbiakban: a PSZÁF) elnökét:
„A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzését és megakadályozását célzó jogszabályok
rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó intézkedések szélesebb körben történő
44
alkalmazása a pénzügyi szolgáltatók vonatkozásában (ideértve a magasabb összegű bírságokat és az
engedélyek visszavonását). ”
Az országvizsgálat megállapításai szerint a PSZAF megfelelő szankciórendszerrel rendelkezik,
azonban ajánlásai között meghatározza, hogy szükséges a felügyeleti tevékenység felülvizsgálata és
hatékonyságának növelése a jogszabályokban meghatározott PSZAF által alkalmazható
intézkedések szélesebb körben történő alkalmazása által.
Az akciótervben meghatározott feladat végrehajtása egy felülvizsgálati és beszámoló készítési
(nem jogszabály alkotási) kötelezettséget határoz meg. Mindez a főfelelősként megjelölt intézmény
vezetésével összeállított olyan dokumentum elkészítését jelenti, amely az ajánlásban megjelenő
probléma jelenlegi helyzetét, a problémára válaszként megjelenő hazai intézkedések, megoldási
javaslatok jellegét, irányát, és várható hatásait vázolja fel. E beszámoló részét képezte a PSZAF
azon jogszabály módosítási javaslata, amely a magasabb összegű bírságok, a tevékenységi
engedély visszavonása és további intézkedések Pmt.-ben történő meghatározását célozta. A
PSZAF, mint a Pmt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatók - kivéve a pénzfeldolgozást végző
szolgáltatók - felügyeletét ellátó szerv felügyeleti rendszerének felülvizsgálata következtében
javasolta a maximum bírság összeg 500 millió forint és kétmilliárd forint közötti meghatározását.
A PSZAF álláspontja szerint az országjelentésben meghatározott ajánlás a PSZAF által
alkalmazandó intézkedések szélesebb körben történő alkalmazása vonatkozásában, a gyakorlatban
a fenti módosítások bevezetésével valósítható meg. Megítélésük szerint akkor teljesülhet az
arányosság követelménye, ha a pénzügyi szektor nagyobb tőkeerejű és így nagyobb teherbíró-
képességű jogalanyai bírságolásának plafonja is magasabb.
A PSZAF a tervezet közigazgatási egyeztetés során fenntartotta a beszámolóban leírt javaslatait,
amelynek következtében szükségessé vált e szakasz felülvizsgálata és pontosítása (a felügyeleti
bírság összegek módosítása, a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó felügyeleti intézkedési
eszközrendszer bővítése, illetve a nem pénzügyi szolgáltatók vonatkozásában a felügyeleti
szempontrendszer pontos felsorolása stb.)
A Javaslat a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók felügyeletét ellátó szervek által a Pmt.
rendelkezéseinek megsértése, vagy az abban meghatározott kötelezettségek nem megfelelő
teljesítése esetén kiszabható intézkedéseket és bírságot határozza meg.
A Javaslat valamennyi felügyeletet ellátó szerv számára egységesen határozza meg a felügyeleti
intézkedésekre vonatkozó (kibővített) eszközrendszert a felügyelet hatékonyságának növelése
érdekében. Mindez tehát a nem pénzügyi szolgáltatók esetében is, kivéve a Pmt. hatálya alá tartozó
kamarákat, mint a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szerveket, a felügyeleti eszközrendszer bővítését
jelenti.
A Javaslat (figyelembe véve a PSZAF javaslatát és egyeztetve az MNB-vel) egységes (emelt)
maximum bírságot határoz meg a PSZAF és az MNB által felügyelt pénzügyi szolgáltatók
vonatkozásában és emelt bírságot a nem pénzügyi szolgáltatók esetében.
A felügyeleti bírság maximum összegének hasonló, de a szolgáltatók különbözőségére tekintettel
nem azonos mértékű megemelése indokolt a nem pénzügyi szolgáltatók esetében is, ezért emelni
kell a maximum kiszabható bírság összegét. A felügyelet során szerzett tapasztalatok alapján, a
felügyeletet ellátó szervek javaslatára a hatékony és arányos bírságolás érdekében szükségessé vált
továbbá a minimum bírság összeg csökkentése.
45
A jelenleg hatályos Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szervek nem rendelkeznek törvényben
meghatározott szempontrendszerrel az intézkedések arányosított alkalmazása érdekében. (A PSZAF
esetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.), az MNB esetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII.
törvény (a továbbiakban: MNB tv.) tartalmazza az intézkedések alkalmazásánál figyelembe veendő
szempontrendszert.) Mindezekre tekintettel a Javaslat szempontrendszert határoz meg az arányos és
hatékony bírságolási és intézkedési rendszer támogatása céljából.
A Javaslat a kamarák, mint a Pmt. hatálya alá tartozó felügyeletet ellátó szervek részére
szempontrendszert határoz meg az arányos és hatékony intézkedési rendszer támogatása céljából,
amelyet az ágazati jogszabályokban rendelkezéseivel összhangban szükséges alkalmazni.
A Javaslat nem tartalmazza a PSZAF azon javaslatát, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megsértése
vagy kellő mértékű hiányossága esetén az általa felügyelt szervezet tevékenységi engedélyének
visszavonására vonatkozó intézkedés kerüljön bevezetésre. A kérdéskör vizsgálatát és szakmai
egyeztetését követően azonban megállapítható, hogy ezen javaslat számos egyéb koncepcionális és
eljárási kérdést, illetve további jogszabály módosítást eredményezne, amelynek lehetséges
hatásaival is számolni kell, így jelen kérdéskör kezelésére e felülvizsgálat keretei között nincs mód.
A felügyeleti intézkedések és szankciórendszer tekintetében további vizsgálat szükséges a Pmt.
hatályba lépése eltelt időszak felügyeleti tapasztalatainak, illetve a nemzetközi követelmények
változásai következtében. A kérdéskör ismételt áttekintésére, a Pmt. és a Psztv. közötti koherencia
megteremtésére a Pmt. teljes körű felülvizsgálata során kerülhet majd sor (amely felülvizsgálat az
EU új pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni irányelvének elfogadását követően válik majd
esedékessé).
A Kit., valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelés hatósági ellenőrzése részét
képezi a Pmt. szerinti felügyeleti tevékenység ellátásának. A Javaslat új 35/B. §-a rögzíti, hogy a
törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során
biztosítja a Kit. előírásainak való megfelelést is.
A 21. §-hoz
A Javaslat 21. §-a tartalmazza az ügyvédek esetében az egységes szabályzat, a mintaszabályzat és
a belső szabályzat, valamint a közjegyzők esetében az iránymutatás felülvizsgálatára és szükség
szerinti módosítására vonatkozó kötelezettséget (a Javaslat 19. §-ához hasonlóan). A Javaslat ((3a)
bekezdése) megállapítja, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara az általa kiadott egységes szabályzatot és
mintaszabályzatot, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az általa készített
iránymutatást kétévente köteles felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A Javaslat ((3b)
bekezdése) alapján a törvény egyes releváns módosításait követően is szükséges módosítani az
egységes szabályzatot és mintaszabályzatot, valamint az iránymutatást annak érdekében, hogy
annak rendelkezései megfeleljenek a törvény előírásainak. A Javaslat ((3c) bekezdése) ezen
túlmenően az ügyvédi irodák részére is kötelezettségként határozza meg a szabályzatok
felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását.
A 22. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a Pmt. hatálya alá szolgáltatók egy kellően hosszú átmeneti idő
meghatározásával, 2014. december 31 -ét követően kötelesek az ügyleti megbízásokat megtagadni,
abban az esetben, ha a Javaslatban felsorolt követelmények együttesen érvényesülnek: az ügyféllel
46
2013. július 1. (a Javaslat hatályba lépése) előtt létesítettek üzleti kapcsolatot, az előírt ügyfél-
átvilágítási kötelezettségeknek az ügyfél személyesen, vagy képviselő útján 2014. december 31-ig
nem tett eleget, és a Javaslatban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én
nem állnak teljes körűen rendelkezésére. A Javaslat rendelkezései alapján tehát a szolgáltató a
meglévő ügyfélkör esetében 2014. december 31-ig köteles teljes körűen beszerezni a 7-10. §-ban
meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményeit. A szolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy
az adott követelmények teljesítésének 2014. december 31 -ét megelőzően milyen módon tesz eleget.
A 23-30. §-hoz
A Javaslat 14. §-a (a Pmt. új 25/A. §-a) átfogóan rendelkezik az FIÚ pénzügyi, hatósági vagy
nyomozóhatósági információkhoz való hozzáféréséről és annak részletszabályairól. Az
adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében szükségessé válik egyes ágazati törvények
titokvédelmi rendelkezéseinek módosítása.
Módosuló jogszabályok: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény; a
biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény; az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény; a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény; a
Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló
2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007.
évi XLVIII. törvény; a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,
valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény; a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény.
A Javaslat (a 28. §-ában) tartalmazza továbbá a határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló
törvény szankciórendszerrel történő kiegészítése kapcsán az irányadó eljárási rend NGM
rendeletben történő megalkotására vonatkozó felhatalmazás beillesztését. A határon átmenő
készpénz ellenőrzéséről szóló törvény egy új, 5/A. §-sal egészült ki, amely a törvényben
megfogalmazott készpénz-bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy nem valós adatokkal történő
teljesítése esetén az alkalmazandó szankciót - megfelelve ezzel a területet érintő Uniós
elvárásoknak, és várhatóan megfelelő preventív erőt képviselve - az érintett készpénzösszeg
bizonyos százalékában határozza meg. Ez az eljáró hatóság tekintetében esetenként nagy
mennyiségű valuta kezelését eredményezi, amelyre vonatkozóan szükséges az irányadó szabályok
részletes megalkotása. Az eljárási rendet lefektető NGM rendelet megalkotására való felhatalmazás
tekintetében szükséges a törvény módosítása.
A 31. §-hoz
A Moneyval országjelentésben megfogalmazott ajánlások és ehhez kapcsolódóan az Akciótervben
megfogalmazott feladatok végrehajtása, valamint a törvény hatálybalépése óta eltelt tapasztalatok
alapján az előterjesztés módosítja a Kit. bizonyos rendelkezéseit. A módosítás fő eleme a
pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített
tilalmához kapcsolódó mentesítési eljárás lefolytatására bevezetett, külön, nem a bírósági eljáráshoz
kapcsolódó hatósági eljárás.
A törvény a koherens fogalomhasználat érdekében értelmező rendelkezésben határozza meg az
uniós jogi aktus, a mentesítés, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés, és az ebből fakadó
részfogalmak, azaz a vagyoni, illetve a pénzügyi korlátozó intézkedés, az intézkedés alanya és a
vagyoni nyilvántartás fogalmait. A javaslat a korábbi fogalomrendszer változatlanul hagyása mellett
47
pontosító kiegészítéseket tesz az értelmező rendelkezésekhez, amely a törvény egyéb módosuló
szakaszai értelmezésében segítséget jelenthet a jogalkalmazók számára. A módosítás a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés fogalmának kettéválasztásával egyértelmű különbséget tesz a vagyon
befagyasztásával és a pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásával járó korlátozás
között. A megkülönböztetés fontos az alapjogi korlátozás mértéke szempontjából, illetve ez alapján
a különböző típusú kapcsolódó eljárásra tekintettel (hatósági, illetve bírósági).
A módosítás szintén pontosítja a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés
fogalmát a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés fogalmától történő elhatárolás érdekében. A
Kit. szerinti pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés a jelenlegi szankciós
rendeletek közül egyedül az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet V. Fejezetésben
jelenik meg.
A 32-35. §-hoz
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásában egyértelműsítésre kerül, hogy a 3-5.
§-ban foglalt eljárás, valamint a 6.§-ban rögzített mentesítési eljárás a vagyon befagyasztásával
kapcsolatos intézkedésekre és eljárásokra vonatkozik. A törvény külön eljárásban szabályozza a
pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus által elrendelt befagyasztására vonatkozó,
valamint a pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban
rögzített tilalmával kapcsolatos eljárásokat. A megkülönböztetés egyértelművé tétele indokolja a
korábbi szabályozás utaló rendelkezésekkel történő pontosítását és ennek következetes
végigvezetését az eljárás egyes fázisaihoz kapcsolódó szabályozásban.
A 36. §-hoz
A törvény a - pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban rögzített
feltételek alapján kötelező - mentesítési eljárások vonatkozásában egy új 6/A. § beiktatásával
rögzíti, hogy a befagyasztott vagyonból történő kifizetésektől eltérően, a pénzeszköz vagy
gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához kapcsolódó
mentesítési eljárás lefolytatására külön, nem a bírósági eljáráshoz kapcsolódó eljárásban kerül sor.
A gyakorlati tapasztalat megmutatta, hogy a törvény korábbi rendelkezései nem voltak
egyértelműen alkalmazhatóak azon esetekre, ahol a mentesítés iránti kérelem nem a bíróság 4. § (1)
bekezdése szerinti határozatának felülvizsgálatára irányul, hanem a pénzeszköz vagy gazdasági
forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalma alóli mentesítéshez
kapcsolódik.
A módosítás új eljárást vezet be a pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának
uniós jogi aktusban rögzített tilalma alóli mentesítésre. A tilalom az uniós jogi aktusokból eredően
általános és nem igényel külön engedélyezési eljárást. Hatósági döntést kizárólag az általános
tilalom alóli mentesítés igényel a szolgáltató, adott esetben az egyének vagy szervezetek részéről.
Az eljárásban a foganatosításért felelős szerv a mentesítés megadásáról vagy elutasításáról, a
közvetlenül vagy megkereséssel közvetetten begyűjtött információk alapján, 30 napon belül
mérlegelési jogkörében dönt. A foganatosításért felelős szerv a vizsgálat lefolytatásakor vizsgálja
az uniós jogi aktusban rögzített feltételek teljesülését. A foganatosításáért felelős szerv mentesítési
eljárására, a törvényben meghatározott eltérésekkel, a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
48
Tekintettel arra, hogy a korlátozó intézkedések végrehajtása szükségszerűen együtt jár
adatkezelési tevékenységgel, a törvény a foganatosításért felelős szervet felhatalmazza arra, hogy
meghatározott adatkörre vonatkozóan, a törvényben meghatározott célhoz kötötten az abban
meghatározott feltételek szerint adatokat kezeljen, ami összhangban van a vonatkozó uniós jogi
aktusok követelményeivel. A foganatosításért felelős szerv jogosult kezelni az intézkedés alanyának
azon adatait, amely az általa lefolytatott vizsgálat során a tudomására jut, beleértve a
szükségszerűen ellenőrzött személyes adatokat is. A foganatosításért felelős szerv az általa kezelt
adatokat a bejelentés, értesítés, engedélyezés iránti kérelem beérkezését követő 5 év után köteles
törölni.
A foganatosításért felelős szerv a döntésének megalapozása érdekében szolgáltatót, vagyoni
nyilvántartást vezető szervet, illetve engedélyezési eljárás esetén a pénzátutalást kezdeményező
vagy kedvezményezettként átvilágított ügyfelet kereshet meg. Átvilágítás alatt a pénzmosás és
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt ügyfél
átvilágítási eljárásokat kell érteni. A foganatosításért felelős szerv a törvény alapján végzett
vizsgálatai során közigazgatási hatóságot, nyomozó hatóságot, nemzetbiztonsági szolgálatot,
ügyészt kereshet meg, meg kell azonban jelölnie a megkeresés pontos célját.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII.
9.) Korm. rendelet 41. § (2) és (3) bekezdése a Pénzmosás Elleni Információs Irodát (NAV KH
PEII) jelölte ki a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések és a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó
intézkedés foganatosításáért felelős szervként.
A Kit. 2011-es módosításakor az a döntés született, hogy az pénzügyi információs egységhez
kerül a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés végrehajtása. Szintén új
feladatként jelenik meg az NAV KH PEII-nél a mostani módosítás kapcsán a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre
bocsátásával kapcsolatos mentesítési eljárás lefolytatása, amely eddig nem különült el a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján történő befagyasztástól.
A 37. §-hoz
A törvény külön eljárásban szabályozza a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus
által elrendelt befagyasztására vonatkozó, valamint a pénzeszköz vagy gazdasági forrás
rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmával kapcsolatos eljárásokat. A
megkülönböztetés egyértelművé tétele indokolja az adatkezelésre és megkeresésre vonatkozó
korábbi szabályozás pontosítását is.
A 38. §-hoz.
A rendelkezés a különböző típusú eljárásokhoz kapcsolódóan egységesíti a pénzeszközök
átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv azon jogát, hogy illetékes
külföldi hatóságot is megkereshet eljárásában.
49
A 39. §-hoz
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés fogalmának kettéválása, valamint a törvény 3. §-nak
módosítása miatt pontosításra kerül a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szerv adatigénylésére, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv
eljárására vonatkozó rendelkezés is.
A Pmt. és a Kit. közötti összhang megteremtése, valamint a hatékony hatósági eljárás biztosítása
érdekében a törvény megteremti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szervnek a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól történő adatigénylésének az
egyértelmű jogalapját, valamint rögzíti, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szerv a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény
vagy körülmény felmerülése esetén bejelentést tesz a pénzügyi a pénzügyi információs egységnek.
A törvény a szervek elnevezésének pontosítása mellett adatvédelmi okokból rögzíti a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv törvény alapján tudomására jutott adat,
okirat megőrizésének végső határidejét.
A 40. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján és a nemzetközi követelmények fényében a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv számára rendelkezésre álló idő a 10. §
szerinti bejelentés megvizsgálására a szükséges ellenőrzésekre tekintettel rövidnek bizonyult. A két
törvény közötti összhang megteremtése érdekében a szakaszt ezen kívül szükséges összhangba
hozni a Pmt. felfüggesztésre vonatkozó szabályaival.
A 41. §-hoz
A Kit. 11. § (1) bekezdésének módosítását a 6/A. § rendelkezéseihez történő igazítás teszi
szükségessé.
A 42. §-hoz.
A törvény pontosítja a külföldi hatóság megkeresésére vonatkozó rendelkezéseket.
A 43. §-hoz
Az utolsó módosítás óta eltel változások figyelembevételével a jogharmonizációs
követelményeknek megfelelően módosításra és hatályosításra a Kit. jogharmonizációs záradéka.
A 44. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelműsíti a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi
aktus által elrendelt befagyasztására vonatkozó, valamint a pénzeszköz vagy gazdasági forrás
rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmával kapcsolatos eljárások
elválasztását, valamint ehhez kapcsolódóan a hatóságok, szolgáltatók és nyilvántartást vezető
szervek kötelezettségeit, a 3. és 10. §-ban rögzített korábbi eljárások egyszerűsödnek. Erre
tekintettel a törvény tartalmazza a Kit. 3. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a Kit. 10. § (2)
bekezdésének hatályon kívül helyezését.
50
A korábban a Kit. 14. §-ában rögzített felügyeleti tevékenység egységesen kerül szabályozásra a
Kit. szerinti valamennyi eljárás tekintetében. Az új szabályozást a Pmt. felügyeletre és
intézkedésekre vonatkozó része tartalmazza a Kit.-re történő kereszthivatkozással. A Kit. 14. §-a.
hatályát veszti.
A 45-46. §-hoz
Szükségessé vált a Psztv. 4. § (1) bekezdésének m) pontjának hatályon kívül helyezése és egy új 4.
§ (3) bekezdés meghatározása, mert a 4. § (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott
rendelkezés a Pmt. hatálya alá tartozó valamennyi szervezetre történő kiutalása folytán olyan
szervezetekre is kiterjeszti a PSZAF felügyeletét, amelyek esetében a Pmt. alapján más szerv látja el
a felügyeletet. Szükséges tehát e rendelkezés pontosítása és új bekezdés bevezetése.
A 47. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 48. §-hoz
Az Alaptörvény 23. és 42. cikkére tekintettel a Psztv. 4. §-a sarkalatos rendelkezésként kerül
elfogadásra, ezért a Javaslat tartalmazza a 45-46. §-ok tekintetében a sarkalatossági
követelményeknek való megfelelésről szóló tájékoztatást.
A 49. §-hoz
A § a tervezet jogharmonizációs záradékát tartalmazza.