﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10329. számú
törvényjavaslat
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. március
1
2013. évi......törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.)
4/B. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek
kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:)
„a) az erdőgazdálkodási térséget
aa)	legalább 95 %-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy
ab)	legalább 85 %-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a
fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az aa) pontban
foglalt követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható;”
(2)	A Btv. 4/B. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek
kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:)
„g) az egyedileg meghatározott térség
ga)	a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag
feldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó területe, a beépítésre nem szánt
különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára
szolgáló terület, vagy
gb)	turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas
üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-
közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állat- és növénykert területe, strandterület,
sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a
különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű
sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe
települési területfelhasználási egységbe sorolható;”
2.	§
A Btv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben azon
erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a
térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkenhet.
(2)	A térségi szerkezeti tervben megállapított erdőgazdálkodási térség által nem érintett, a
településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület
2
csak mezőgazdasági terület, természetközeli terület vagy vízgazdálkodási terület települési
területfelhasználási egységbe sorolható.
(3)	Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők területe a településrendezési
eszközökben kizárólag erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolható.”
3.	§
A Btv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási
követelményekkel érintett területre készült vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első
felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben zöldterület
települési területfelhasználási egységbe sorolt terület.
(2)	Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolni kívánt
zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek
egyidejű megléte esetén jelölhető ki:
a)	az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá,
b)	a vízpart-rehabilitációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökkenhet,
c)	a vízpart-rehabilitációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány legalább 10 m
szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható,
d)	az újonnan kijelölt zöldterület a települési önkormányzat vagy a Magyar Állam
tulajdonában van,
e)	az újonnan kijelölt zöldterület a vízpart-rehabilitációs szabályozással érintett területen van,
vagy az átsorolást követően megmaradó és az újonnan kijelölt zöldterület összefüggő zöldterületet
alkot,
f)	az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló közpark vagy
közkert esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 15 %-ára, egyéb
zöldterületek esetén 40 %-ára terjedhet ki, és
g)	az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terület
zöldterületi kijelölésével.”
(3)	Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható
végre.
(4)	Az átsorolni kívánt, az ingatlan-nyilvántartás szerint közpark vagy közkert esetén az
újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb a közpark vagy közkert zöldfelületének megbontásáig meg
kell valósítani. A zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha az újonnan kijelölt zöldterületen az
aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű.
(5)	Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a Magyar
Állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. Az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló
zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem
korlátozható.
(6)	Zöldterületen - ide nem értve a már meglévő, felöltött zagyterek területén kialakított
zöldterületet - nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a vízgazdálkodási
terület tómederben települési területfelhasználási egységbe sorolt területtel közvetlenül érintkezik.
3
(7)	Zöldterületen csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület,
pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges
építmény helyezhető el, legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal.
(8)	A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti
szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.”
4.	§
A Btv. a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni
vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület
területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami
tulajdonban lévő közpark vagy közkert.
(2)	Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel
legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és megvalósításával, valamint az alábbi
feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki:
a)	az átsorolni kívánt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik,
b)	az átsorolni kívánt zöldterület nagyobb, mint 1 ha,
c)	az átsorolás az átsorolással érintett zöldterület legfeljebb 30%-ára terjed ki,
d)	az újonnan kijelölt zöldterület a települési önkormányzat vagy a Magyar Állam
tulajdonában van,
e)	az újonnan kijelölt zöldterület legkisebb zöldfelülete 70%, valamint
f)	az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése,
egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos
vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében.
(3)	Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható
végre.
(4)	Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb a zöldterület
zöldfelületének megbontásáig meg kell valósítani. A zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha az
újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes
növényzet háromszintű. A települési önkormányzat az újonnan kijelölt zöldterületre vonatkozóan az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület-alakítási tervet fogad
el.
(5)	Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a Magyar
Állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a
legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható.
(6)	Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el.
(7)	A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti
szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.
6/B. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni
vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület
területfelhasználási egységbe sorolt terület, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem minősül
önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek.
4
(2)	Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel
legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével, és csak akkor jelölhető ki, ha
a)	az újonnan zöldterületbe sorolt terület a települési önkormányzat vagy a Magyar Állam
tulajdonában van,
b)	az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá, és
c)	az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése,
egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos
vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében.
(3)	Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a Magyar
Állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a
legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható.”
5.	§
A Btv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az országos jelentőségű védett természeti területeken
a)	a beépítésre nem szánt területeken - ide nem értve a közműépítmények telkeit - 2700 m -
nél kisebb telkek, és
b)	a szántó művelési ágú területek
nem építhetők be.”
6.	§
A Btv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A kiemelt üdülőkörzet településeinek településrendezési eszközeit a természetvédelmi,
tájesztétikai szempontok, valamint a történeti településszerkezet, a táj és a település jellege, a
kulturális és az építészeti örökség, valamint az építészeti hagyományok figyelembevételével kell
elkészíteni.”
7.	§
A Btv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A partvonal-szabályozási terv a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
felhasználásával készül, és - az alaptérképi elemeken túl - kötelezően tartalmazza a (3) bekezdés
a)-d) pontjában és i) pont ia) alpontjában foglaltakat.”
8.	§
A Btv. 16/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A meglévő, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erdőterület vagy vízgazdálkodási
terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.”
9. §
A Btv. 22/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt kiemelt térségi
övezeteket a településszerkezeti terv készítése során a településrendezési eszközökről szóló
jogszabály szerinti megalapozó vizsgálatban és alátámasztó javaslatban, a településrendezési
eszközök készítése során a kiemelt térségi övezetek területi érintettségével kapcsolatosan külön
jogszabály szerint állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek állásfoglalása alapján, a
területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásai szerint kell lehatárolni.”
10. §
A Btv. 59. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településeinek önkormányzata a vízpart-
rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatáig kezdeményezheti a települést érintő vízpart-
rehabilitációs tanulmánytervről szóló miniszteri rendeletben szereplő területhasználatok
megváltoztatását. A kezdeményezés akkor támogatható, ha a változtatási kérelem megalapozott és
végrehajtása nem ütközik jogszabályba.”
11.	§
A Btv.
1.	2/A. § 3. pontjában az „építménymagasságú” szövegrész helyébe a „beépítési magasságú”,
2.	2/A. § 4. pontjában, 4/C. § (2) bekezdés b) pontjában, 14. § (1) bekezdésében, 27. § (1)
bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 28/B. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 34. § b)
pontjában, 44. § a) pontjában és 46/A. § b) pontjában a „településrendezési tervekben” szövegrész
helyébe a „településrendezési eszközökben”,
3.	4/C. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, 19. § (1) bekezdés d) pontjában, 19. § (3)
bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 28/A. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdés a) és b)
pontjában, 33. § b) pontjában, valamint 39. § (1) bekezdés k) és m) pontjában a „településrendezési
tervekben és a helyi építési szabályzatban” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközökben”,
4.	4/C. § (2) bekezdés f) pontjában a „szakági és településrendezési tervek” szövegrész
helyébe a „szakági tervek és a településrendezési eszközök”,
5.	7. §-ában a „településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban” szövegrész
helyébe a „településrendezési eszközökben”,
6.	13. § a) pontjában az „alapterülete a telek” szövegrész helyébe a „bruttó alapterülete a telek
területének”,
7.	13. § b) és c) pontjában a „magasabb” szövegrész helyébe „nagyobb beépítési magasságú”,
8.	15. §-ában a „létesítmények” szövegrész helyébe a „rendeltetés céljára szolgáló
építmények”,
9.	19. § (1) bekezdés d) pontjában a „partközeli” szövegrész helyébe a „parti és partközeli”,
10.	20. § (3) bekezdésében a „településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat”
szövegrész helyébe a „településrendezési eszközök”,
11.	23. § g) pontjában és a 24. § k) pontjában a „magasságot” szövegrész helyébe a „beépítési
magasságot”,
12.	24. § b) pontjában és 58. § (2) bekezdés b) pontjában a „településrendezési tervek”
szövegrész helyébe a „településrendezési eszközök”,
13.	38. § a) pontjában a „jelentős mértékű zavaró hatású” szövegrész helyébe a „ , a
környezetre jelentős hatást gyakorló”,
14.	39. § (1) bekezdés g) pontjában a „beépített telkek” szövegrész helyébe „beépített telek”,
15.	39. § (3) bekezdésében a „környezetet nem zavaró” szövegrész helyébe „környezetre
jelentős hatást nem gyakorló”,
16.	40. § e) pontjában az „az építménymagasság” szövegrész helyébe az „a beépítési
magasság”,
6
17.	57. §-ában a „48. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „48/A. § (1)
bekezdésében”,
18.	59. § (1) bekezdésében a „településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat”
szövegrész helyébe a „településrendezési eszközöket”,
19.	59. § (4) bekezdésében „legkésőbb 10 év elteltével” szövegrész helyébe a „szükség
szerint”,
20.	59. § (7) bekezdésében a „településrendezési tervben” szövegrész helyébe a
„településrendezési eszközökben”,
21.	59. § (9) és (10) bekezdésében a „településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait”
szövegrész helyébe a „településrendezési eszközeit”, a „4 éven” szövegrész helyébe a „6 éven”,
22.	59. § (11) bekezdésében a „2012.” szövegrész helyébe a „2018.”
szöveg lép.
12.	§
Hatályát veszti a Btv.
a)	16. § (4) bekezdése,
b)	18. § (2) bekezdése,
c)	27. § (2) bekezdés a) pontjában az „a település szabályozási tervében,” szövegrész,
d)	35. § j) pontja, és
e)	40. § g) pontjában a „szabályozási tervében és” szövegrész.
13. §
Ez a törvény 2013. június 1-jén lép hatályba.
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének
elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII.
törvényben (a továbbiakban: Balaton-törvény) foglalt, a települési önkormányzatokat terhelő
kötelezettségek teljesítésének törvényi hátterét biztosítsa. További cél a Balaton-törvény 2008. évi
átfogó módosítása óta eltelt idő alatt összegyűlt tapasztalatok, jogszabályi változások alapján a
szabályozás - a tervezői koncepciót nem érintő - rugalmasabbá, életszerűbbé tétele, a
jogszabályokban foglalt ellentmondások feloldása.
A Balaton-törvény előírja, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzethez újonnan csatlakozott 22 település
hatályban lévő településrendezési eszközeit a csatlakozást követő 4 éven belül felül kell vizsgálni és
módosítani kell, a településrendezési eszközökkel nem rendelkező települések településrendezési
eszközeit a csatlakozást követő 4 éven belül el kell készíteni annak érdekében, hogy a
településrendezési eszközök összhangban legyenek a Balaton-törvénnyel. Tekintettel arra, hogy az
önkormányzatok településrendezési feladatát a Balaton-törvény kötelezően határozza meg, e feladat
ellátásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) szerint szükséges pénzügyi fedezetet az államnak kell biztosítania. A korábbi
előirányzatok terhére 7 település nem tudta elkészíteni településrendezési eszközeit az előírt
határidőre. A törvényjavaslat javaslatot tesz a Balaton-törvény 59. § (9) és (10) bekezdésében az
előírt határidő meghosszabbítására, és a határidőt 6 évben határozza meg.
A Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának megvalósítása a környezet minősége, a
Balaton kiemelt üdülőkörzet felszíni és felszín alatti vizei jó állapotának megőrzése érdekében
szükséges, ezért a javaslat a Balaton-törvény 59. § (11) bekezdésében előírt határidő 2018.
december 31-ig való meghosszabbításával teremt lehetőséget a Program folytatására. A Program
folytatása várhatóan Európai Uniós forrásból biztosítható.
A Balaton-törvény megfelelő érvényesítéséhez elengedhetetlen, hogy az általa alkalmazott
településrendezési és építési fogalmak összhangban legyenek a településrendezési és építési
jogszabályokban szereplő fogalomrendszerrel, hiszen a törvényi előírások csak így lesznek
egyértelműek. A törvényjavaslat javaslatot tesz az országos településrendezési fogalomrendszer
átvételére.
A Balaton-törvény 2008. évi átfogó módosítását követő időszakban a területen működő állami
főépítész feladatkörében számos olyan problémát észlelt, amelyek rámutattak egyes, a Balaton-
törvényben foglalt szabályok alkalmazásának nehézségeire, illetve ellentmondásaira.
Jelen módosítás keretében a normaszöveget érintő, az egyik legtöbb módosítási igényt fölvető
kérdés a zöldterületek szabályozását érinti. A hatályos szabályozás egyes esetekben a
területrendezési tervek egyéb előírásainál az indokoltnál jelentősebb mértékben korlátozza a
települési önkormányzatoknak a közigazgatási terület felhasználásának meghatározására vonatkozó
mozgásterét. A törvényjavaslat javaslatot tesz a zöldterületekre vonatkozó szabályoknak a
települések számára nagyobb mozgásteret biztosító, életszerűbb meghatározására.
A Balaton-törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a
továbbiakban: OTrT törvény) foglaltaknál jóval szigorúbban szabályozza a területhasználatot az
erdőgazdálkodási térség vonatkozásában. A nagyarányú erdőtelepítésre alkalmas terület erdőterület
települési területfelhasználási egységként való kijelölésének kötelezettsége néhány településen
ellehetetleníti más területfelhasználási egységek kijelölését és egyes természetvédelmi szabályok
érvényesítését. Előfordult, hogy az adott települések terveinek módosítására azért nem kerülhetett
sor, mert a Balaton-törvény más előírásával került volna ellentétbe. A törvényjavaslat szerint a meg
8
nem lévő erdők esetében megengedőbb szabályokat lehet alkalmazni azon településeken, amelyek
más törvényi rendelkezések ellentétes volta miatt nem tudták elfogadni településrendezési
eszközeiket. A megengedőbb szabályok mellett az erdőtelepítésre való alkalmasságot távlatban
továbbra is biztosító, a korábbiaknál szigorúbb előírások lépnek életbe.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. § (1) bekezdéséhez:
Módosul a Balaton-törvény azon rendelkezése, amely az Országos Területrendezési Tervről szóló
2003. évi XXVI. törvénytől (a továbbiakban: OTrT) eltérő előírást ad az erdőgazdálkodási térségre
vonatkozóan. A módosítás nagyobb mozgásteret biztosít azon önkormányzatoknak, amelyek más
törvényi előírásoknak nem tudtak megfelelni a településrendezési tervek készítése során. A szabály
módosításával azokon a településeken, ahol a törvényekben foglalt szabályok együtt nem
alkalmazhatók, az erdőgazdálkodási területre egyrészt az OTrT szabálya vonatkozna, miszerint csak
85%-ban kell erdőterületbe sorolni az erdőgazdálkodási térséget, másrészt a javaslat rögzíti, hogy a
Balaton-törvény térségi szerkezeti tervében megállapított erdőgazdálkodási térségben nem lehet
beépítésre szánt területet kijelölni. Ez a javaslat az OTrT-nél szigorúbb szabályozást biztosít, hiszen
a beépítésre szánt területek kijelölésének tilalma az erdőterületbe nem sorolt területeken továbbra is
fenntartja az erdőtelepítésre való alkalmasságot.
A módosítási javaslat elfogadásával az erdőtelepítésre alkalmas terület erdőterület települési
területfelhasználási egységként való kijelölésének kötelezettsége csökken. Ezzel egyidejűleg a
javaslat az erdőterület települési területfelhasználási egységbe nem sorolt erdőgazdálkodási térség
területén tiltja a beépítésre szánt terület kijelölését.
A telepített erdők kedvező klímavédelmi, vízvédelmi és egyéb védelmi hatásai, új ökológiai
folyosókat teremtő szerepe mindenki előtt ismert, nyilvánvaló és fontos, és a települések helyi
közérdeket szolgáló fejlesztési elképzelései nem írhatják felül az új erdők telepítésének hosszú távú,
szélesebb társadalmi érdeket szolgáló célját. Ezt figyelembe véve a módosítási javaslat az
erdőtelepítés lehetőségét továbbra is biztosítani kívánja azzal, hogy az azt ellehetetlenítő beépítési
lehetőséget kizárja.
Az 1. § (2) bekezdéséhez:
Az Országgyűlés 2012-ben módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.
évi LXXVIII. törvényt, mellyel összefüggésben a Kormány módosította az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (a
továbbiakban: OTÉK). A Balaton-törvény térségi területfelhasználás egységekre vonatkozó
előírásainak módosítása a Balaton-törvény 4/B. § g) pontjában az OTÉK települési
területfelhasználási egységekre vonatkozó új szabályaival való összhang megteremtése miatt
indokolt, hogy az önkormányzatok a módosítás után élhessenek az új és rugalmasabb
szabályozással.
A 2. §-hoz:
A Balaton-törvény 2008. évi átfogó módosítása során a térségi szerkezeti tervben az
erdőgazdálkodási térség a korábbinál átgondoltabb mértékben és módon került lehatárolásra. Több
település a korábban hatályos térségi szerkezeti terv alapján jelölt ki településrendezési eszközében
erdőterületet, amely így a jelenleg hatályos térségi szerkezeti tervben jelölt erdőgazdálkodási
térségnél sok esetben nagyobb erdőterületet jelent. A Balaton-törvény 5. §-a a településrendezési
9
eszközökben kijelölt erdőterületek mennyiségét konzerválja, ami önmagában - az erdősítés
szempontjából - kedvező. Ugyanakkor az OTrT és a Balaton-törvény más előírásai más térségi
területfelhasználási egységek (pl. mezőgazdasági térség) besorolására is szabályokat adnak,
amelyek az erdőterület csökkentésének tilalma miatt nem alkalmazhatók.
A védelmi szint fenntartását biztosítja egyrészt az arra irányuló javaslat, hogy az Országos
Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők területét minden esetben erdőterület
területfelhasználási egységbe kell sorolni, továbbá az, hogy a fennmaradó területeken a beépítésre
nem szánt területek közül is csak mezőgazdasági terület, természetközeli terület vagy
vízgazdálkodási terület jelölhető ki az erdőtelepítésre való alkalmasság hosszú távú fenntartása
érdekében.
A zöldterületekre vonatkozó előírások törlése indokolt, mert a zöldterületek összterületének
csökkentésére vonatkozó tilalmat a 6. § módosítása és az új 6/A. § és 6/B. § biztosítja.
A 3-4. §-hoz:
A településrendezési eszközökben kijelölt zöldterületek mennyisége a javasolt módosítás mellett
továbbra sem csökkenhet. Elsődleges cél a zöldfelületi rendszer méretének és funkciójának, ezen
belül is elsősorban a biológiai aktivitás szintjének fenntartása, ugyanakkor fontos szempont, hogy
lehetőség legyen barnamezős területek, rozsdaövezetek rehabilitációjára, revitalizálására,
zöldterületként való használatára. A módosítással történő változás abban áll, hogy a
településrendezési eszközökben már kijelölt zöldterületek áthelyezése (tehát egyfajta területcsere) -
szigorú feltételek mellett - megengedett. Különösen azon zöldterületek esetében életszerű a
szabályozás, ahol a zöldterület-jelleg még nem alakult ki, tehát csak terveken létezik.
A javasolt szabályozás három típusba sorolja a zöldterületeket:
-	A vízparti zöldterületek esetében rendkívül szűken szabott feltételek megléte mellett lehet
átsorolni a zöldterületeket, hiszen ezek helyét, az érintett ingatlanokat a miniszteri
rendelettel kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapos vizsgálatokat követően
rögzítették. Már kialakult, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő meglévő
közparkokat, közkerteket csak a terület 15%-ára kiterjedően lehet módosítani, a még nem
meglévő (tervezett) zöldterületek estében ez az arány 40 %. Továbbá ahol a már kialakult
zöldterületeket legkésőbb a zöldfelület megbontása idején lehet átsorolni a biológiai
aktivitás szintjének fenntartása érdekében (Balaton-törvény 6. § módosítása).
-	A nem vízparti, meglévő zöldterületek (az ingatlan-nyilvántartás szerint közparkok vagy
közkertek) esetében az átsorolás csak tényleges zöldfelület megvalósításával egyidejűleg
lehetséges, és további feltétel, hogy az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti
adottságainál fogva (elhelyezkedése, térbeli kapcsolata egyéb területfelhasználási
egységekkel) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos funkciót tud betölteni a település
zöldfelületi rendszerében (Balaton-törvény új 6/A. §-a).
-	A nem vízparti, tervezett zöldterületek (csak a területrendezési eszközökben szereplő, de
még nem megvalósult zöldterületek) esetében az átsorolás feltétele, hogy az új zöldterület
települési önkormányzati tulajdonban van, tehát kijelölése nem jár kisajátítással, és a
tulajdonviszonyok rendezetlensége nem akadályozza a tényleges zöldterület mihamarabbi
kialakítását (Balaton-törvény új 6/B. §-a).
Az 5. §-hoz:
A hatályos szabályozás túlzott mértékben korlátozza az építési szándékot, ezért indokolt az előírás
korrekciója. A javasolt előírás a természet- és tájvédelmi célokkal összhangban fenntartja a
10
korlátozást a beépítésre nem szánt területeken, ugyanakkor a beépítésre szánt területen nem
akadályozza meg a védett természeti területeken a 2700 m2-nél kisebb telkek beépítését.
Az országos jelentőségű védett természeti területbe tartozó beépítésre szánt - jellemzően
lakóterületeket, üdülőterületeket magába foglaló, sokszor tájvédelmi szempontból is értékes
szerkezetű - területeken, településrészeken hagyományosan kisebb telkek jellemzőek, ahol a
beépítési hagyományok fenntartása tájvédelmi szempontból fontos. A védelmi szint megtartását
ebben az esetben a hagyományos településszerkezet megőrzése is jelenti, tehát a javasolt
szabályozás nem feltétlenül csökkenti a védelmi szintet. Ezeken a területeken tájvédelmi
szempontból nem indokolt a korlátozás.
A 6. és 9. §-hoz:
A módosításra az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.
20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalomrendszerével való összhang megteremtése
miatt van szükség.
A 7. §-hoz:
A módosítási javaslat egyrészt a Balaton-törvény 58. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazó
rendelkezéssel való összhangot teremti meg, másrészt a Balaton-törvény szövegének könnyebb
értelmezését szolgálja.
A 8. §-hoz:
A módosításra a zöldterületekre vonatkozó előírás módosításával kapcsolatos koherencia biztosítása
miatt van szükség. A 16/A. §-ból a zöldterületek más települési területfelhasználási egységbe
történő átsorolásának tiltására vonatkozó előírás törlésre kerül, mert a 6. § módosításával a
jogszabály a feltételekhez kötött módosításra ad lehetőséget, miközben mind a három esetben tiltja
a zöldterületek összterületének csökkenését.
A 10. §-hoz:
Minden egyes Balaton parti településre jogszabály mellékletét képező vízpart rehabilitációs térkép
tartalmazza az egyes területrendezési előírások megvalósításának konkrét helyét, így azt is, hogy a
mindenki által használható parti sávot, mely partszakaszon kell biztosítani. A törvényjavaslat
lehetőséget biztosít az érintett önkormányzatoknak arra, hogy az egyes területhasználatok térképi
megváltoztatását kezdeményezzék a területrendezésért felelős miniszternél, melyről - ha azzal
egyetért - a tárca miniszteri rendeletben intézkedik.
11.	§- hoz:
E § tartalmazza a törvényjavaslaton átvezetett érdemi módosításokhoz kapcsolódó szövegcserés
módosító javaslatokat.
A 12. §-hoz:
Az a) pont a 7. §-ban javasolt módosításhoz kapcsolódóan helyezi hatályon kívül a 16. § (4)
bekezdését.
11
A b) pontban hatályon kívül helyezett rendelkezés szerinti, zöldterületekre vonatkozó szabályozás
foglalt szabályozás átkerül a Balaton-törvény 6. §-ába és új 6/B. §-ába.
A c) és e) pont az OTÉK-kal való összhang megteremtése érdekében javasol hatályon kívül
helyezést.
A d) pontban szereplő javaslat enyhítene a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek -
azaz főként a csónakok - tárolására vonatkozó előíráson.
Hatályba léptető rendelkezés.
A 13. §-hoz: