﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10331. számú
törvényjavaslat
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. március
2013. évi ... törvény
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról
Az Országgyűlés a társadalom széles körét érintő egyes ipari, közmű-szolgáltatási tevékenységek
nemzetgazdaságilag és társadalmilag is egyaránt kiemelkedően fontos ágazatainak és szolgáltatói-
nak egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét lehetővé tevő állami szabályozás kialakítása, az
állami bevételekkel hatékonyan gazdálkodó, a közjót szolgáló, erős piacszabályozó állami szerep-
vállalás megteremtése, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, a vezetékes energiaellátás
biztonsága és a fogyasztók védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL JOGÁLLÁSA ÉS
FELADATAI
1.	A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállása
1.	§
(1)	A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az állam
villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdál-
kodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló sza-
bályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
(2)	A Hivatal székhelye Budapest.
(3)	A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költ-
ségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hivatal költségvetés-
ének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
2.	§
(1)	A Hivatal számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogsza-
bály írhat elő.
(2)	Felügyeleti jogkörben a Hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a Hivatalt
eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.
(3)	A Hivatal a tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály
megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (2) bekezdésében
meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyt, szervezetet, valamint a feladat- és hatás-
körét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.
(4)	A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be
az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendel-
kező bizottságának.
2. A Hivatal feladatai
2
3.	§
(1)	A Hivatal ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján ki-
adott jogszabály a hatáskörébe utal.
(2)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Hivatal látja el
a)	a földgázellátásról szóló törvény,
b)	a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény,
c)	a villamos energiáról szóló törvény,
d)	a távhőszolgáltatásról szóló törvény,
e)	a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, valamint
f)	a hulladékról szóló törvény
és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, sze-
mélyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét.
(3)	A Hivatal látja el a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében az általános hatályú közvet-
lenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, az uniós jogi rendelkezésben, az ezek alapján kiadott köte-
lező erejű határozatban foglaltak végrehajtását.
4.	§
(1)	A Hivatal nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 3. §
(2)	bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által a
nyilvánosság felé a Hivatal közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők le-
gyenek.
(2)	A Hivatal a honlapján közzéteszi
a)	az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,
b)	a Hivatal elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit,
c)	azokat az információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.
3.	Együttműködés a feladatellátás során, adatszolgáltatás
5.	§
(1)	A Hivatal feladatai ellátása során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével,
a Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a fogyasztóvédelmi hatóságként
kijelölt szervezettel és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szer-
vezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal. A Hivatal az együttműködés érdekében
együttműködési megállapodást köthet.
(2)	A Hivatal feladatai ellátásához és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi
együttműködés keretében a külföldi szabályozó hatóságokkal együttműködési megállapodást köt-
het, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet.
(3)	A Hivatal köteles a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályban előírt adatszolgáltatási
és javaslattételi kötelezettségének - határidőben - eleget tenni, valamint az általa javasoltak egyez-
3
tetése során együttműködni. A Hivatal javaslatától - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - el
lehet térni.
(4)	E szakasz alkalmazásában külföldi szabályozó hatóság az adott feladatkör tekintetében az a ha-
tóság, amely saját országa joga alapján a Hivatal által ellátott feladatkörök valamelyikével rendel-
kezik.
II.	FEJEZET
A HIVATAL SZERVEZETE ÉS GAZDÁLKODÁSA
4.	A Hivatal elnöke és elnökhelyettesei
6.	§
(1)	A Hivatal elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismételten ki-
nevezhető.
(2)	A Hivatal legfeljebb öt elnökhelyettesét a Hivatal elnöke hét évre nevezi ki. Az elnökhelyettes
ismételten kinevezhető.
(3)	A Hivatal elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.
(4)	Az elnökhelyettesek feladatkörét a Hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
7.	§
(1)	A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének tisztségére nem kell pályázatot kiírni. Elnöknek és
elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben
foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel és
a)	legalább három éves gyakorlattal rendelkezik az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi te-
rületek legalább egyikén, vagy
b)	legalább három éves vezetői gyakorlattal rendelkezik az államigazgatásban.
(2)	A Hivatal elnöke és elnökhelyettese a kinevezésében megjelölt időpontban lép munkába, ennek
hiányában a munkába lépés napja a kinevezés közlését követő nap.
(3)	A Hivatal elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra
vonatkozó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.
(4)	A Hivatal elnökhelyettesének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő idő-
szakra vonatkozó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgy-
évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese.
4
(5)	A Hivatal elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos jutta-
tások illetik meg. A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét naptári évenként negyven-negyven munka-
nap szabadság illeti meg.
8. §
(1)	A Hivatal elnökének jogviszonya megszűnik
a)	a kinevezési időtartam lejártával,
b)	halálával,
c)	lemondásával,
d)	felmentésével.
(2)	A Hivatal elnöke jogviszonyának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a miniszter-
elnök állapítja meg.
(3)	A miniszterelnök - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti indokolási kötelezettség
mellett - felmenti az elnököt,
a)	ha a 11. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhe-
tetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b)	az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljá-
rás eredményeként az elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnök tevé-
kenységének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapí-
totta meg,
c)	ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy
d)	ha neki felróható okból, több, mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő fel-
adatainak.
9.	§
(1)	Az elnökhelyettes jogviszonya megszűnik
a)	lemondással,
b)	halállal,
c)	az elnök általi (2) bekezdés szerinti felmentéssel,
d)	az elnök általi (3) bekezdés szerinti visszahívással,
e)	az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével,
f)	a kinevezési időtartam lejártával.
(2)	Az elnök felmenti az elnökhelyettest,
a)	ha a 11 . § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetet-
lenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b)	az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott bün-
tetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy
az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó -
jogerős ítélete állapította meg,
c)	ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy
d)	ha neki felróható okból, több, mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő fel-
adatainak.
5
(3)	Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell
indokolni.
10.	§
(1)	A Hivatal elnöke jogviszonyának 8. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint elnökhelyettese
jogviszonyának 9. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti megszűnése esetén megszűnéskori havi
illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. Ha az elnök három évnél rö-
videbb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (2) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás meg-
szűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végki-
elégítésként.
(2)	A Hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át
a)	nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági
társasággal,
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselője-
ként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c)	nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal döntése a megbízatás megszűnését megelőző három
évben érintette.
(3)	Tekintettel a (2) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az elnök,
illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a Hivatal-
tól származó nettó - azaz személyi jövedelemadóval csökkentett - jövedelmének megfelelő mérté-
kű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hivatal költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily
módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes.
(4)	Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása a 9. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a
megbízatás megszűnésére a közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás visszavonása
esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
11.	§
(1)	Az elnök, az elnökhelyettes nem lehet
a)	köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár,
helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester,
megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
b)	helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi
szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban
álló személy,
c)	a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető
testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja, kivéve ha a jogviszony (tagság) jogszabályi fel-
hatalmazás vagy kijelölés alapján áll fenn,
6
d)	olyan személy, aki a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társasággal
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
e)	olyan személy, aki a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társaságban
rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
f)	olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság
esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irá-
nyuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott gazdasági tár-
saságokkal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
g)	olyan személy, aki az a) és b) pontok alá eső személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), illetve a d) pont
alá eső, vezetői munkakört betöltő személy közeli hozzátartozója, valamint
h)	olyan személy, aki a d) pontban foglaltakon kívül egyéb szervezettel, vállalkozással munkavi-
szonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos, ok-
tatói tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretter-
jesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
(3)	Az elnök, az elnökhelyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkoza-
tot nem tehet.
12.	§
A Hivatal elnöke
a)	rendeletben megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabá-
lyait; a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mérté-
két, a villamos energia csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait,
b)	rendeletben megállapítja a földgáz rendszerhasználati díjakat, a földgázellátásról szóló tör-
vény szerinti rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a földgáz rendszer-
használati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minősé-
gétől függően alkalmazható földgáz rendszerhasználati díjakat, valamint a földgáz rendszer-
használati díjak alkalmazásának feltételeit, a földgáz csatlakozási díjakat és alkalmazásuk
szabályait,
c)	kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,
d)	irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza létszámkeretét és a kiadmányozás rendjét,
e)	képviseli a Hivatalt,
f)	gyakorolja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője szá-
mára meghatározott hatásköröket,
g)	gyakorolja a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazot-
tak feletti munkáltatói jogkört,
h)	a Hivatal költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztar-
tásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
i)	törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki,
j) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hivatal tevékenysége
során kezelt adatok minősítéséről,
k) évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról, illetve külön felkérésre tájékozta-
tást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,
7
l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal,
m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatósá-
gokkal, társadalmi szervezetekkel.
13.	§
(1)	A Hivatal elnöke törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatáro-
zott feladatainak ellátása során nem utasítható. Az elnök - a Hivatal törvényben meghatározott ha-
tósági ügyei tekintetében - egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat.
(2)	A Hivatal feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén a Hivatal elnöke meghívásra a
Kormány ülésén részt vesz.
5.	A Hivatal állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabá-
lyok
14.	§
(1)	A Hatóság elnöke, elnökhelyettese, valamint a Hivatal alkalmazottai a Hivatal feladatainak ellá-
tásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el.
(2)	A Hivatal elnöke meghatározza a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges munkakörök rend-
szerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, illetve a Hatóság szervezeti és
működési szabályzatában jelöli ki az (1) bekezdésbe nem tartozó azon munkaköröket, amelyek be-
töltői feladataikat munkaviszony keretében látják el.
15.	§
A Hivatal elnökére, elnökhelyettesére, valamint a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köz-
tisztviselőkre és közszolgálati ügykezelőkre az e törvényben foglalt eltérésekkel a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
16.	§
(1)	A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal köztisztviselője alapilletményé-
nek eltérítéséről, a tárgyév során módosíthatja azt, a Hivatalnál történő jogviszony létesítés kivéte-
lével a köztisztviselő munkájának tárgyévet megelőző évi minősítése, ennek hiányában teljesít-
ményértékelése alapján. Az elnök az alapilletmény módosítása során a köztisztviselő alapilletmé-
nyét legfeljebb ötven százalékkal megemelheti vagy legfeljebb húsz százalékkal csökkentett mér-
tékben állapíthatja meg.
(2)	A szakmai főtanácsadói, a szakmai tanácsadói, a közigazgatási főtanácsadói és a közigazgatási
tanácsadói címek aránya együttesen a Hivatal felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőinek
negyven százalékáig terjedhet.
8
(3)	A Hivatal elnöke a kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a közszolgálati tisztviselők-
ről szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi
illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában
megállapított létszám legfeljebb húsz százalékáig adható a személyi juttatás előirányzata terhére. A
személyi illetmény indokolás nélkül visszavonható, amely nem minősül a köztisztviselői kinevezés
módosításának.
(4)	A napidíj mértéke a központi költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munka-
napra eső összegének 150%-a. Kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe
venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(5)	A Hivatal - a cafetéria juttatás kivételével - saját hatáskörben maga határozza meg béren kívüli
juttatásait. A Hivatal elnöke által adható jutalom mértékét és a béren kívüli juttatásokat szabályzat-
ban kell meghatározni.
17.	§
(1)	A Hivatal köztisztviselője - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti összeférhetet-
lenségi szabályokban foglaltakon túl - törvény eltérő rendelkezése hiányában nem létesíthet és nem
tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető
tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a Hivatal feladat- és hatás-
körébe tartozó tevékenységi területen működő szervezettel.
(2)	A Hivatal köztisztviselője öröklés kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést a 3. § (2) be-
kezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben.
18.	§
(1)	A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az
összeférhetetlenséggel kapcsolatos tényekről, a követelmények teljesüléséről, továbbá haladéktala-
nul írásban bejelenti a 17. § (2) bekezdése szerinti öröklés tényét.
(2)	A Hivatal köztisztviselője a kinevezése előtt, illetve öröklés útján szerzett, a 1 7. § (2) bekezdése
szerinti tulajdoni részesedését a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított há-
rom hónapon belül köteles elidegeníteni.
(3)	A Hivatal köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenti,
ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
a)	a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi részesedéssel, vagy
b)	a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben tagsági
viszonnyal, munkaviszonnyal, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonnyal, vezető tisztségvise-
lői vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonnyal
rendelkezik.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott
esetben a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában,
amely az érintett szervezetre vonatkozik.
9
6.	Titoktartási kötelezettség
19.	§
(1)	A Hivatal köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot
megőrizni. Ez a kötelezettség a közszolgálati jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(2)	A Hivatal köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátá-
sával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet tör-
vény előírásai szerint a Hivatal nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáfér-
hetővé tenni, azt nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.
7.	A Hivatal gazdálkodása
20.	§
(1)	A Hivatal a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat saját bevételeiből fe-
dezi.
(2)	A Hivatal bevételét képezi
a)	a felügyeleti díj,
b)	a Hivatal által kiszabott bírságok,
c)	az igazgatási szolgáltatási díj és
d)	az egyéb bevételek.
(3)	A Hivatal által kiszabott bírságból származó bevétel a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó
a)	tevékenységi területen működő szakemberek képzésére és tudományos-oktatási programok
támogatására,
b)	ágazatokban működő szervezetek ügyfeleinek tájékoztatására,
c)	tevékenységekkel és döntésekkel kapcsolatos tájékoztatásra, tanulmányok és ismeretter-
jesztő anyagok készítésének és közzétételének támogatására,
d)	tevékenységi területen működő civil fogyasztóvédelmi szervezetek támogatására
fordítható.
(4)	A tárgyévben a (3) bekezdés szerint rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő
évre átvihető és azonos célokra felhasználható.
(5)	A Hivatal bevételeiből évente - a bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tárgyévi
bevétel 25%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag az (1)
bekezdés szerinti kiadásokra használható fel, az más célra nem vonható el.
(6)	A Hivatal kérelemre indult eljárásáért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)	Törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy törvény alapján a Hiva-
tal határozatában megállapított, a Hivatalnak fizetendő díj és annak késedelmi kamata köztartozás-
nak minősül, és adók módjára kell behajtani.
10
(8)	A (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti bevételek - a központi költségvetésről szóló törvény eltérő
rendelkezése hiányában - 40%-a a központi költségvetést illeti meg.
III.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8.	Felhatalmazó rendelkezések
21.	§
Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
1.	a Hivatal elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettest,
2.	a Hivatal hatáskörébe tartozó, kérelemre indult eljárások tekintetében az eljárásáért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj mértékére, valamint a díjak és az egyéb bevételek beszedésére, keze-
lésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat.
9.	Hatályba léptető rendelkezés
22.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
10.	Átmeneti rendelkezések
23.	§
(1)	A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Magyar Energia Hivatal (a továbbiak-
ban: MEH) általános és egyetemes jogutódja.
(2)	A MEH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása e törvény hatálybalépésének napján
megszűnik. E tisztségek betöltőinek felmentési idejére és végkielégítésére a 10. §-ban foglaltakat
kell alkalmazni, kivéve ha megbízatásuk megszűnésétől számított 30 napon belül kinevezik őket a
Hivatal elnökévé vagy elnökhelyettesévé.
(3)	A MEH-nél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati
jogviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulása nem érinti a Hivatal
létrejötte előtt keletkezett kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket,
kivéve ha e törvény ettől eltérően rendelkezik. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles
harminc napon belül a köztisztviselőt, illetve a közszolgálati ügykezelőt értesíteni.
(4)	A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő illetmény-kiegészítésére a közszolgálati tisztviselők-
ről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal a feltétellel, hogy a
MEH-hel e törvény hatálybalépését megelőző napon jogviszonyban álló illetmény-kiegészítése nem
csökkenthető azon jogviszonya fennállásáig, amely alapján az e törvény hatálybalépése előtti illet-
mény-kiegészítésére jogosultságot szerzett.
11
24.	§
A tárgykörre vonatkozóan a Hivatal rendeletének hatálybalépéséig hatályban marad és alkalmazan-
dó a MEH e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő határozata, kivéve ha a MEH határozata ha-
tályát veszti. A Hivatal az általa kiadott rendelet hatálybalépésével egyidejűleg köteles a tárgykörre
vonatkozó határozatát visszavonni.
11.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
25.	§
Az 1-3. § és a 6-21. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
12.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
26.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv ha-
tályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv,
b)	a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kí-
vül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
13.	Módosító rendelkezések
27.	§
(1)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) II. Fejezetében a
4.	§-t megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatai”
(2)	A Tszt. 60. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A miniszter rendeletben)
„i) állapítja meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettsé-
gének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat.”
(3)	A Tszt. 4. § (1) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Ener-
getikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép.
28.	§
(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 27. § (5) bekez-
dése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(5) A (4) bekezdés szerinti határozatnak megfelelő csatlakozás esetén a rendszerhasználó a Hivatal
elnökének rendeletében megállapított mértékű csatlakozási díjat fizet.”
(2)	A Vet. 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendszerhasználati díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait a Hivatal elnöke rendeletben
állapítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.”
(3)	A Vet. 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) be-
kezdéssel egészül ki:
„(1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A
csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit a Hivatal előterjesz-
tése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(1a) A csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának szabályait a Hivatal elnöke rendeletben álla-
pítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.”
(4)	A Vet. 148. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás mértéke 0,08 Ft/kWh.
(3)	A 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás mértéke 0,07 Ft/kWh.
(4)	A 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás mértéke 1,31 Ft/kWh.
(5)	A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következő évre várható finanszírozási
igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani.”
(5)	A Vet. XIX. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„XIX. Fejezet
A HIVATAL”
(6)	A Vet. 159. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:)
„6. rendeletben határozza meg a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint az egyes dí-
jak alkalmazásának feltételeit,”
(7)	A Vet. 170. § (2) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„3. a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére,
módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
13
(8)	A Vet. 170. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„11. rendszerhasználati díjak képzésének alapelveit, árszabályozásának kereteit, valamint csatlako-
zási díjak meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(9)	A Vet. 170. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
1.	a rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabályait,
2.	a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait,
3.	az elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékét.”
(10)	A Vet.
1.	3. § 13. pontjában és XIX. Fejezetének a 158. §-t megelőző alcímének címében a „Magyar Ener-
gia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg,
2.	140. § (2) bekezdésében a „Hivatal határozatban” szövegrész helyébe a „Hivatal elnöke rendelet-
ben” szöveg,
3.	142/A. § (2) bekezdésében a „Hivatal a rendszerhasználati díjakról hozott határozatában” szöveg-
rész helyébe a „Hivatal elnöke a rendszerhasználati díjakról kiadott rendeletében” szöveg,
4.	142/A. § (3) és (6) bekezdésében a „Hivatal határozatában” szövegrész helyébe a „Hivatal elnö-
kének rendeletében” szöveg,
5.	142/B. § (4) és (5) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg
lép.
29. §
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 105. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjai szerinti díjak országosan egységes mértékűek, azokat és
alkalmazásuk szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. Az (1) bekezdés b) pontja sze-
rinti díj mértékét és alkalmazásának szabályait a Hivatal elnöke rendeletben, a földgáz rendszer-
használat árszabályozásának kereteiről szóló jogszabályban meghatározott módon, földgázelosztón-
ként állapítja meg. A Hivatal elnöke rendeletének a kihirdetése és a hatálybalépése között legalább
15 napnak el kell telnie.”
(2)	A Get. 105/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A rendszerüzemeltetők a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott rendszerhasználati
díjakat, csatlakozási díjakat és áralkalmazási feltételeket kötelesek alkalmazni és honlapjukon köz-
zétenni.”
(3) A Get. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(1) A földgázszállító vagy a földgázelosztó vezetékhez történő csatlakozásért vagy a korábban
vásárolt kapacitást meghaladó többletkapacitásért csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak
meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit a Hivatal előterjesztése alapján a mi-
niszter rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díjakat és alkalmazásának szabályait a Hivatal el-
nöke rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díj általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségére
külön törvény rendelkezései irányadók.”
(4)	A Get. XVI. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„XVI. Fejezet
A HIVATAL”
(5)	A Get. XVI. Fejezetében a 126. §-t megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Hivatal feladata és hatásköre”
(6)	A Get. 129. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fi-
zetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a
tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre
vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a
tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevé-
tel 0,06%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a kü-
lönbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően mó-
dosítani kell.”
(7)	A Get. 133. § (1) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„15. a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére,
módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat.”
(8)	A Get. XVII. Fejezete a következő 133/A. §-sal egészül ki:
„133/A. § Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
1.	a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a
rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás mi-
nőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakat, valamint a rendszerhasználati díjak
alkalmazásának feltételeit,
2.	a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait.”
(9)	A Get.
1.	3. § 15. pontjában és 132. § 1. pontjában a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Ma-
gyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg,
2.	67. § (3) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe az „elnökének rendeletében” szö-
veg,
15
3.	103. § (3) bekezdésében a „Hivatal határozatban” szövegrész helyébe a „Hivatal elnöke rendelet-
ben” szöveg,
4.	108. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „miniszteri rende-
let” szöveg,
5.	127. § gy) pontjában a „meghatározza” szövegrész helyébe a „rendeletében meghatározza” szö-
veg
lép.
30.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vkszt.) 74. § (2)
bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben)
„9. állapítsa meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettsé-
gének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat.”
(2)	A Vkszt. 3. § (1) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép.
31.	§
(1)	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 88. § (3) bekezdés b)
pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
b)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy)
„bc) a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére,
módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Htv. 47. § (4) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép.
32.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (6) bekezdése a következő c) ponttal
egészül ki:
(Önálló szabályozó szerv)
„c) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.”
16
33. §
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hiva-
tala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhiva-
tal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a
Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az
Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőjé-
nek és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	A Kttv. 234. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédel-
mi és Információszabadság Hatóságnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, a
Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál, a
Közbeszerzési Hatóságnál, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál az illetményki-
egészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének
50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”
34.	§
(1)	A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 4. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter a biztonsági földgázkészlet mértékét az (1) bekezdésben meghatározott keretek
között - az ellátás-biztonsági kockázatok mérlegelésével, a rendelkezésre álló földgázforrások alap-
ján, valamint a 994/2010/EU rendeletben meghatározott Megelőzési Cselekvési Tervben és a Vész-
helyzeti Tervben foglaltakkal összhangban - a Hivatal elnöke javaslatának figyelembevételével
határozza meg. A Hivatal javaslatát a miniszter által meghatározott határidőn belül köteles megkül-
deni.”
(2)	Az Fbtv. 1. § b) pontjában a „Magyar Energia Hivatalra” szövegrész helyébe a „Magyar Energe-
tikai és Közmű-szabályozási Hivatalra” szöveg lép.
35.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stv.)
a)	3. § (2) bekezdés h) pontjában a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Ener-
getikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg,
b)	3. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés b)-h) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b)-g)
pontjában” szöveg
17
lép.
36.	§
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 22. §
(3)	bekezdésében, 23. §-ában, 28/A. §-ában és 41. § (4) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal”
szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép.
37.	§
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasz-
nált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
11/A. § (2) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép.
38.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
a)	5. § (2) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg,
b)	41. § (5) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatalt” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai
és Közmű-szabályozási Hivatalt” szöveg
lép.
39.	§
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdés q) pontjá-
ban a „Magyar Energia Hivatalt” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalt” szöveg lép.
40.	§
A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 3. § (3) bekez-
désében a „Magyar Energia Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalnak” szöveg lép.
41.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 33. §-ában a „Magyar Energia Hivatalnak” szö-
vegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak” szöveg lép.
42.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (3) bekezdésében az
„és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben” szövegrész helyébe az „ , a Nem-
zeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
elnöke rendeletben” szöveg lép.
18
14.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
43.	§
(1)	Hatályát veszti a Vet.
a)	141. § (4) bekezdésében az „ - a 142. § (2)-(3) bekezdésében és a 144. § (1) bekezdésében
foglalt eltérésekkel - ” szövegrész,
b)	141. § (8) bekezdésében a „Hivatali határozat vagy” szövegrész,
c)	142. § (2) bekezdésében az „és a díjak alkalmazásának általános szabályait” szövegrész,
d)	158. § (1) bekezdése,
e)	161. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése,
f)	166. §-a és 167. §-a, valamint a 166. §-t megelőző alcím címe
g)	168. § (4) bekezdés g) pontja, (15) bekezdése, valamint (15a) bekezdés a) pontja,
h)	168. § (10) bekezdésében az „és a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító”
szövegrész,
i)	168/A. §-a,
j) 170. § (2) bekezdés 19. pont b) és d) alpontja.
(2)	Hatályát veszti a Get.
a)	104. § (4a) bekezdésében a „vagy a Hivatal határozatának kézhezvételét” szövegrész,
b)	104. § (7) bekezdésében a „Hivatali határozat vagy” szövegrész,
c)	125/B. §-a,
d)	129. § (1) bekezdésében a „jogállására, gazdálkodására és” szövegrész,
e)	129. § (2) bekezdés c) pontjában a „ , valamint a 105. § (3) bekezdése és a 108. § (1) bekez-
dése szerinti eljárásban” szövegrész,
f)	133. § (1) bekezdés 10. pontja.
(3)	Hatályát veszti a Tszt.
a)	5. § (2) bekezdésében az „A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi.” szövegrész,
b)	5. § (3) bekezdése,
c)	7. § (1) bekezdés e) pontja,
d)	60. § (2) bekezdés a) pontja.
(4)	Hatályát veszti a Vkszt.
a)	5. § (3) és (5) bekezdése,
b)	74. § (2) bekezdés 5. pontja.
(5)	Hatályát veszti a Htv.
a)	49. § (4) bekezdése,
b)	88. § (2) bekezdés 12. pontj a.
(6) Hatályát veszti a Ksztv. 1. § (4) bekezdés c) pontja.
19
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a nemzetgazdaság szempontjából alapvető energetikai (földgáz-,
villamosenergia- és távhőellátás) és közmű-szolgáltatási (víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdál-
kodási közszolgáltatás díjszabályozása) tevékenységek szabályozását és felügyeletét ellátó, az Or-
szággyűlésnek alárendelt, önálló szabályozó szervként működő hatóság létrehozása.
A törvényjavaslat szerint a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (a továb-
biakban: MEH) átalakításával - önálló szabályozó szervként - létrejön a Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal látja el egyrészről a MEH fel-
adatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-
működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást,
valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A Hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben mű-
ködő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás.
A Hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos tör-
vényt kell alkotni. A Hivatal részletes feladatait és hatósági jogköreit azonban továbbra is az ágazati
jogszabályok (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló
2008. évi XL. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a víziközmű-
szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény,
valamint végrehajtási rendeleteik) tartalmazzák. E törvényeknek a Hivatal státuszának és nevének
megfelelő módosítását tartalmazza a törvényjavaslat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A szakasz kimondja, hogy a Hivatal az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással,
víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának elő-
készítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési
önálló szabályozó szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve.
Az önálló szabályozási szervi jogálláshoz igazodóan a Hivatal fejezeti jogosítványokkal rendelkező
költségvetési szervként működik.
A 2. §-hoz
A szakasz biztosítja a Hivatal függetlenségét tevékenységének végzése során, amikor kimondja,
hogy számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő. Az
Alaptörvény 23. cikk (3) bekezdésének megfelelően rögzítésre kerül, hogy a Hivatal kizárólag az
Országgyűlésnek tartozik beszámolással.
20
Nevesítve tartalmazza a Javaslat a Hivatal tevékenységének függetlenségét hatósági jogkörben,
amikor kimondja, hogy határozatát és végzését megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni,
illetve eljárásra kötelezni nem lehet. A Hivatal tevékenységét érintő döntések és jogszabályok ter-
vezeteire vonatkozóan véleményezési joggal rendelkezik.
A 3. §-hoz
A szakasz felsorolja mindazokat a törvényeket, amelyek alapján a Hivatal hatáskörrel rendelkezik
bizonyos szervezetek, személyek és tevékenységek felügyelete tekintetében, és amelyek vonatkozá-
sában - az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése értelmében - sarkalatos törvényben kell a feladat-
körét meghatározni. A törvények felsorolása nyilvánvalóan nem jelenti és nem is jelentheti azt,
hogy egyrészt az adott törvényben szabályozott valamennyi szervezet, személy vagy tevékenység
vonatkozásában kizárólag a Hivatal jogosult eljárni, hanem azt, hogy ezen szereplők felügyeletét az
egyes törvényekben pontosan körülírt körben a Hivatal látja el. Másrészt nem jelenti azt sem, hogy
más törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály nem adhat a Hivatal részére további
feladatokat.
A 4. §-hoz
A rendelkezés a Hivatal működésének nyilvánosságával kapcsolatos követelményeket foglalja ösz-
sze, azzal, hogy további adatok közzétételét más jogszabályok is elrendelhetik.
Az 5. §-hoz
Az energetikai piacok nemzetközi jellegére, az Európai Unió egységesítő hatású normáira és az
egyes országok szabályozó hatóságainak már ma is létező nemzetközi együttműködésére tekintettel
indokolt, hogy a Hivatal bekapcsolódjék a külföldi szabályozó hatóságok egymás közötti munka-
kapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe.
Ezen felül kiemelkedő jelentőségű a Hivatalnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a
Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatósággal történő együttműködése, legfőképpen az egyes ágazati törvényekben meghatározott
engedélyezési- és felügyeleti ellenőrzési feladatok tekintetében.
A fentieken túl - figyelemmel az ágazati jogszabályokban előírt adatszolgáltatási és javaslattételi
kötelezettségekre - szükséges a Hivatal számára ezen kötelezettségeket, illetve az együttműködési
kötelezettségét általánosságban kimondani.
A 6-11. §-hoz
A törvényjavaslat az Alaptörvény 23. cikk (3) bekezdésének megfelelően tartalmazza, illetőleg
bontja ki a Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezésére, valamint megbízatásának meg-
szűnésére vonatkozó szabályokat. Az energetikai ügyekben illetékes hatóságra vonatkozó európai
uniós előírásokkal összhangban az elnök megbízatása legfeljebb 7 éves időtartamra szólhat, és is-
mételt kinevezése csak egy alkalommal lehetséges. A Hivatal tevékenységi területének sokrétűségé-
re tekintettel indokolt lehet öt elnökhelyettes kinevezése. A törvényjavaslat az elnök és az elnökhe-
lyettesek megbízatásának megszűnése esetére a további munkavállalásra vonatkozóan szigorú ösz-
21
szeférhetetlenségi szabályokat állapít meg; ezekkel állnak összhangban a felmentési időre és a vég-
kielégítésre irányadó rendelkezések.
A 12-13. §-hoz
Meghatározásra kerülnek a Hivatal elnökének feladatai. A Hivatal az elnök egyszemélyi vezetése
alatt áll. Ha törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a Hivatal részére címez ha-
táskört, azt az elnök gyakorolja. Fontos garanciális szabály, hogy az elnök törvényben, törvény fel-
hatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatai során nem utasítható, illetve
meg kell hívni a Kormány ülésére a Hivatal feladatkörét érintő napirendek megtárgyalása esetén.
Az államigazgatási szerv ésszerű működtetése érdekében a szakasz rendelkezik arról is, hogy az
elnök kiadmányozási jogát a szervezeti és működési szabályzatban az elnökhelyettesekre, illetve
más vezetőkre delegálhatja.
A 14-16. §-hoz
A Hivatal köztisztviselőire a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó rendelkezések a Hiva-
tal speciális feladatainak és önálló szabályozó szervi jogállásának megfelelő eltérésekkel irányadók.
A 17-29. §-hoz
A törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti összeférhetetlenségi szabá-
lyokban foglaltakon túl további szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási szabályokat, illetőleg
kötelezettségeket fogalmaz meg, illeszkedve a közigazgatási szerv által ellátott speciális feladatok-
hoz és a dolgozók javadalmazásához.
A 20. §-hoz
A szakasz felsorolja a Hivatal bevételi típusait, továbbá meghatározza a Hivatal által kiszabott bír-
ság felhasználásának lehetőségeit.
A szakasz tartalmazza továbbá azon előírásokat is, amelyek biztosítják, hogy az önálló szabályozó
szervi jogállás államháztartásról szóló törvényből következő költségvetési egyenlegrontó hatása ne
érvényesüljön.
A 21. §-hoz
A rendelkezés az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdésének megfelelő és az ágazati törvényekhez kap-
csolódó felhatalmazásokat tartalmaz.
A 22-24. §-hoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 25-26. §-hoz
22
A törvény sarkalatossági záradékát, valamint az európai uniós követelményekre utaló jogalkotásra
vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 27., 29-42. §-hoz
Az egyes ágazati törvények, illetve a Hivatal jogállásával kapcsolatos törvények módosításait tar-
talmazza a jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében.
A 28. §-hoz
A rendelkezés alapján az átláthatóság biztosítása érdekében a külön pénzeszközök jelenleg külön-
böző törvényi szintű jogszabályokban meghatározott mértéke egy helyen, a villamos energiáról szó-
ló törvényben kerül a vonatkozó árszabályozás alapján indokolt mértékben megállapításra.
A 43. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz, a jogszabályok közötti összhang biztosítása ér-
dekében.