﻿0r§fá§gyÜ!és Hivatal*
toiAytóín: rfj ÁObSb
Órkocetu 2013 MÁRC t 3,
Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány
2013.	évi... törvény
a rezsicsökkentések végrehajtásáról
A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a
létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának
csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről.
Az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek
mérséklését, aminek egyik eszköze annak elérése, hogy a közszolgáltatásokhoz való
hozzáférés lehetőségét ne korlátozza az egyes szolgáltatásoknak a kifizethetetlenül magas
költsége. A rezsicsökkentés fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve
annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb
részével szabadon gazdálkodhassanak.
Az energiaszolgáltatások tekintetében nincs valódi verseny, ezért az állampolgároknak
rendkívül korlátozott a választási lehetőségük a tekintetben, hogy a magasnak vélt
szolgáltatás és energia helyett olcsóbbat vegyenek igénybe.
Az Országgyűlés annak biztosítása érdekében, hogy a közszolgáltatások végfogyasztói
árainak csökkenése ténylegesen megvalósuljon, az alábbi törvényt alkotja:
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 3. § 8.
pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatás keretében vételező, a GET 3. § 47.
pontjában meghatározott lakossági fogyasztók részére, az egyetemes szolgáltató által
kibocsátott számlában a 2012. december 31-ét követő időszakban igénybe vett
földgázfogyasztás MJ-ban meghatározott mennyiségéért fizetendő összeg (beleértve a
tagi hozzájárulás díját), valamint a szolgáltatás rendelkezésre-állásáért fizetendő havi
alapdíj együttes értéke nem haladhatja meg az azonos egyetemes szolgáltató által
2012. december 1-jén alkalmazott díjak alapján azonos hőmennyiségre, azonos számú
hónapra, azonos körülmények között (azonos kedvezménymérték esetén) számított
összeg 90 %-át.
(2)	Az egyetemes szolgáltató egyértelműen, írásban, a kibocsátott számlán szereplő
fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg köteles
tájékoztatást nyújtani a lakossági felhasználók részére az (1) bekezdésben foglaltak
teljesüléséről.
1.	§
1
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §
7.	pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatás keretében vételező, a VET 3. § 42.
pontjában meghatározott lakossági fogyasztó részére, az egyetemes szolgáltató által
kibocsátott számlában a 2012. december 31-ét követő időszakban igénybe vett
villamos energiáért fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2012. december 1-jén
alkalmazott díjak alapján azonos energia mennyiségre, azonos számú hónapra, azonos
körülmények között (azonos árszabás mellett) számított összeg 90 %-át.
(2)	Az egyetemes szolgáltató egyértelműen, írásban, a kibocsátott számlán szereplő
fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg köteles
tájékoztatást nyújtani a lakossági fogyasztók részére az (1) bekezdésben foglaltak
teljesüléséről.
3.	§
(1)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. § b)
pontjában meghatározott díjfizető közül a lakossági díjfizető (a továbbiakban:
lakossági díjfizető) és a Tszt. 3. § g) pont ga) alpontjában meghatározott lakossági
felhasználó részére, a távhőszolgáltató által kibocsátott számlában a 2012. december
31-ét követő időszakra vonatkozóan meghatározott szolgáltatási egységre jutó
fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2012. november 1-jén alkalmazott díjtételek
alapján, ugyanazon feltételekkel (fogyasztás, légtérfogat stb.) számított összeg 90%-át.
(2)	A távhőszolgáltató egyértelműen, írásban, a kibocsátott számlán szereplő fizetendő
összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatást
nyújtani a lakossági díjfizető, valamint a lakossági felhasználó részére az (1)
bekezdésben foglaltak teljesüléséről.
4.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.)
2.	§ 15. pontjában meghatározott lakossági felhasználók részére a 24. pontban
meghatározott víziközmű-szolgáltatás tekintetében a számlában meghatározott
fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jét
követően nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek
és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90 %-át.
(2)	A szolgáltató egyértelműen, írásban, a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg
vonatkozásában, annak kiküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatást nyújtani a
lakossági felhasználók részére az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről.
5.	§
(1)	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti (a továbbiakban: Ht.)
ingatlantulajdonosok közül a magánszemély ingatlantulajdonos, aki a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
díjat fizet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj tekintetében a részére a
számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az
alapdíjat) 2013. július 1-jét követően 2014. január 1-jéig nem haladhatja meg a 2013.
január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján,
ugyanazon feltételekkel számított összeg 90 %-át.
2
(2) A szolgáltató egyértelműen, írásban, a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg
vonatkozásában, kiküldésével egyidejűleg köteles a számlán tájékoztatást nyújtani a
lakossági felhasználók részére az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről.
6. §
Az egyetemes szolgáltató, a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, valamint a
hulladékgazdálkodási közszolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) a tárgyhónapot követő
hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak az e
törvényben foglalt előírások teljesülését.
7.	§
Az e törvény hatályba lépése előtt kibocsátott, e törvény 1-3. §-ban foglalt
rendelkezéseinek meg nem felelő, 2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozó
számlákat - ha arra még nem került sor - a törvény hatálybalépését követő harminc napon
belül helyesbíteni kell.
8.	§
(1)	A szolgáltató részéről a közszolgáltatási-, közüzemi- vagy az egyetemes szolgáltatási
szerződés megszegésének minősül, ha az e törvény 1-5. §-aiban, és 7. §-ában
meghatározott kötelezettségét nem teljesíti.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott, a fogyasztóvédelmi hatóság által
megállapított szerződésszegése esetén minden érintett számlára vonatkozóan 10000
forint kötbért köteles fizetni a szerződésszegéssel érintett lakossági fogyasztónak.
9- §
A Vksztv. 63. § új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A víziközmű-szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint a víziközmű-szolgáltató elkülönítetten tünteti fel a számlában az
alapdíjat és a fogyasztással arányos díjat mind az ivóvíz-, mind a szennyvízelvezetési
szolgáltatás vonatkozásában.”
10.	§
A Vksztv. 74. § (1) bekezdése új, 19. és 20. pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„19. az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes
szabályokat;
20. a gördülő fejlesztési tervek tartalmát, ütemezését, felülvizsgálatának szabályait, továbbá a
tervek jóváhagyásának szempontjait;”
[rendeletben állapítsa meg.]
11. §
3
A Vksztv. 74. § (2) bekezdése új, 9. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben]
„9. állapítsa meg a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel, valamint a
fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a víziközmű-szolgáltatók által
alkalmazható számlaképet.”
12.	§
A Vksztv. 84. §-a új, (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hivatal a kizárólagosan állami tulajdonban álló gazdasági társaság víziközmű-
szolgáltatókénti működését - az integrációs folyamatok elősegítése, az ellátásbiztonság
folyamatosságának megőrzése végett - engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, a
közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására, határozatlan időtartamra engedélyezi.”
13.	§
(1)	A GET 100. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fogyasztásmérő berendezés évente egyszer történő leolvasása esetén az adott
naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző
évben történt leolvasás napja.”
(2)	A VET 40. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A (3) bekezdés szerinti mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása
esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári
évet megelőző évben történt leolvasás napja.”
(3)	A Vksztv. 76.§-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény, a
távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény, valamint
a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban
együtt: Különadó törvények) szerint külön jövedelemadó, közművezetékek után
fizetendő adó, illetve pénzügyi tranzakciós illeték (a továbbiakban együtt: különadó)
fizetésére kötelezett víziközmű-szolgáltatók a különadó terhét önállóan viselik, azt az
általuk nyújtott szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve nem érvényesíthetik.”
(4)	A Vksztv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott
rendelet hatálybalépéséig a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a víziközmű-
szolgáltató a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat alkalmazhat.”
(5)	A Vksztv. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal a miniszterrel egyetértésben a jogszabályban rögzített szolgáltatási
díjtól eltérő díj alkalmazásához való hozzájárulást adhat a víziközmű-szolgáltató
kérelmére abban az esetben, ha a településen beruházás keretében megvalósult, olyan
víziközmüvet helyeznek üzembe, amelynek eredményeként addig nem nyújtott
víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre.”
(6)	A Vksztv. 76. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) A Hivatal a 65. § (2) bekezdése szerinti javaslatát első alkalommal 2014. október
15-ig küldi meg.”
(7)	A Vksztv. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A 74. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott
rendelet hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2013. január 31-én jogszerűen
alkalmazott díjat alkalmazhatja.
4
(2) A Hivatal az átadási árra vonatkozó javaslatát első alkalommal 2014. október 15-ig
küldi meg.”
(8)	A Ht. 91. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A 88. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott
rendelet hatálybalépéséig a közszolgáltató a gazdálkodó szervezet ingatlan tulajdonos
vonatkozásában - a (3) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel — a 2012.
december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt
mértékű díjat alkalmazhat.”
(9)	A Ht. 91. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a díjmegállapításra vonatkozó
kezdeményezést közigazgatási hatósági eljárás keretében 45 napon belül bírálja el. A
Hivatal a kezdeményezésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj mértékét azzal, hogy az a
kezdeményezésben megjelölt mértéknél nem lehet magasabb.”
(10)	A Ht. 91. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) A Hivatal a (6) bekezdés szerinti javaslatát az OHÜ-vel együttműködve, az OHÜ
javaslatának figyelembe vételével készíti el.”
(11)	A Ht. 91. § (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(11) A (6) bekezdés szerinti esetben a közszolgáltatónak a Hivatal határozatában
meghatározott díjat a határozat jogerőre emelkedését követően kell alkalmaznia.’
(12)	A Ht. 91. § (12) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(12) A Hivatal a 47. § (5) bekezdése szerinti javaslatát első alkalommal 2014.
szeptember 30-ig küldi meg.”
14.	§
(1)	Az e törvényben foglalt lakosság díjakkal és azok tájékoztatásával összefüggő
rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására külön törvényben meghatározott eltérésekkel a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	E törvény rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
15.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ht. 91. §-ának (4)-(5)
bekezdései.
5
INDOKOLÁS
Általános indokolás
E törvény célja, hogy a Kormány által meghatározott rezsicsökkentés a lakossági
fogyasztók számláiban is ténylegesen realizálódjon, valamint, hogy erről a szolgáltató
mind a fogyasztók, mind a - lakossági fogyasztók vonatkozásában a számlázással és
elszámolással kapcsolatos hatáskört ellátó - Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság számára
tájékoztatást nyújtson, a szükséges intézkedések mielőbbi megtétele érdekében. Indokolt
továbbá a fogyasztók kompenzációjául szolgáló jogkövetkezmény meghatározása arra az
esetre, amennyiben a szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget.
Ma egy fizetésből élő családnak jövedelme legkevesebb 20 %-át kell rezsire fordítania. A
fogyasztóvédelmi hatósághoz a Kormányhatározat kihirdetését követően több száz
megkeresés érkezett telefonon, személyesen, valamint írásban, melyben a fogyasztók arra
hivatkoztak, hogy a szolgáltatók ténylegesen nem érvényesítették az előírt mértékű
rezsicsökkentést.
Megjelennek továbbá a törvényben az újabb rezsicsökkentést, a víz-, a csatorna- és a
szemétszállítás mérséklését megalapozó rendelkezések is, amelyek hasonló elvek mentén
juttatják érvényre a lakossági fogyasztókat érintő könnyítéseket.
A Vksztv. kiegészül a víziközmű-szolgáltató által alkalmazható számlaképre vonatkozó
szabályozással, az üzletszabályzat kialakítására valamint a gördülő fejlesztési tervek
tartalmát, ütemezését, felülvizsgálatának szabályait, továbbá a tervek jóváhagyásának
szempontjaira irányuló felhatalmazó rendelkezésekkel.
Részletes indokolás
az 1-3. §-hoz
Annak maradéktalan biztosítása érdekében, hogy a rezsicsökkentés a jogszabály által
meghatározott mértékben, minden lakossági fogyasztó esetén a számla végösszegében is
érvényre jusson, indokolt volt egyértelművé tenni, és azt törvényi szinten szabályozni,
hogy a 10%-os célérteket - azonos energia felhasználás esetén - a számla egészére kell
kiterjeszteni, illetve értelmezni. Emellett szükség volt arra is, hogy a fogyasztók felé
irányuló tájékoztatási kötelezettség is nagyobb nyomatékot kapjon.
A törvényi rendelkezések azonos elvek mentén szabályozzák a gáz, a villany és a távhő
esetében a fenti elvárásokat, hogy a lakossági fogyasztók számláiban ténylegesen is
realizálódjon a rezsicsökkentés, valamint, hogy a fogyasztó a szolgáltató tájékoztatása
révén megbizonyosodhasson arról, hogy az ő esetében is realizálódik a rezsicsökkentés.
a 4-5. §-hoz
A víziközmű-szolgáltatás és a hulladék elszállítás (hulladékgazdálkodási közszolgáltatás)
vonatkozásában első alkalommal kerül sor a 10%-os rezsicsökkentés jogszabályi
6
előírására. A 10%-os célérteket - azonos vízfelhasználás esetén - a számla egészére kell
vizsgálni. Emellett szükség volt arra is, hogy a fogyasztói tájékoztatási kötelezettség is
nagyobb nyomatékot kapjon.
a 6. §-hoz
A szolgáltató részéről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság számára küldendő
tájékoztatás előírásával biztosítható, hogy a Hatóság a jogszabályi előírásoknak való
megfelelés ellenőrzését (nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is) hatékonyan
megvalósítsa, és szükség esetén megtegye a hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
A nagyszámú fogyasztói visszajelzés és panasz indokolta, hogy a fogyasztóvédelmi
hatóság ne egyenként keresse meg a szolgáltatókat a tényállás tisztázása során, hanem ex
ante rendelkezzen a fogyasztóvédelmi hatóság azokkal az információkkal, ami a lakossági
megkeresések hatékony kezelését lehetővé teszik. A jogszabály ezért tájékoztatási
kötelezettséget ír elő a szolgáltató szervezetek számára, hogy mennyiben tettek eleget a
rezsicsökkentés jogszabályi előírásainak.
.	a 7. §-hoz
Kapcsolódva az 1-3. §-hoz, indokolt volt jogszabályban rögzíteni, hogy a jogszabályi
rendelkezéseket maradéktalanul ki nem elégítő - és a szolgáltató által már kibocsátott -
számlákat helyesbíteni kell.
a 8. §-hoz
A szolgáltatók jogkövető magatartásának ösztönzése végett szükség volt a rezsicsökkentés
végrehajtása során megállapított mulasztás szankcionálásra, illetve e magatartásra a
szolgáltatói szerződésszegést kitexjeszteni. Az e törvényben meghatározott kötelezettség
nem teljesítése esetén fizetendő kötbér mértéke a Magyar Energia Hivatal által
meghatározott, a szolgáltatók számára egységesen, a magas színvonalú szolgáltatásnyújtás
érdekében előírt Garantált Szolgáltatások körébe tartozó kötelezettségek megsértése
esetén irányadó kötbérfizetési kötelezettség alapulvételével — a jogsértés által okozott
fogyasztói érdeksérelem jelentős súlyára tekintettel — 10.000 Ft-ban került
meghatározásra.
a 9.§-hoz
A víziközmű szektorban egységes számlaképre vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs
hatályban. Fontos érdeke fűződik a fogyasztóknak ahhoz, hogy az energiaszolgáltatásban
általánosan alkalmazott egységes számlaképhez hasonlóan itt is egységes megoldás
érvényesüljön.
a 10. §-hoz
A Vksztv. felhatalmazó rendelkezései jelenleg lehetőséget biztosítanak a Kormány
számára az ügyfélszolgálatok kialakításának és a gördülő fejlesztési terv részlet
7
szabályainak alkalmazására. Az ügyfélszolgálatokra vonatkozó szabályozás hiánya
fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel. A gördülő fejlesztési tervre vonatkozó felhatalmazás
2014.	évtől válik fontossá, mivel a Vksztv. erre vonatkozó rendelkezései akkor lépnek
hatályba.
a 11. §-hoz
A Vksztv. felhatalmazó rendelkezései jelenleg lehetőséget biztosítanak a Miniszter
számára az egységes számlakép kialakítására. A törvénytervezet 9. §-val összhangban a
felhatalmazás indokolt.
a 12. §-hoz
A közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására a meglévő víziközmű-szolgáltatók általában
nem szívesen vállalkoznak. Indokolt ebben az esetben, hogy az állam aktívabb szerepet
vállaljon a fogyasztók biztonságos ellátása végett. Ennek jogszabályi lehetőségét teremti
meg a tervezet azzal, hogy a kizárólagosan állami tulajdonban álló gazdasági társaság
esetében az általánostól külön szabályokat alkot a közérdekű üzemeltetési feladatok
ellátására.
a 13. §-hoz
A GET és a VET leolvasási gyakoriságra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása
biztosítja, hogy a fogyasztásmérő berendezés évenkénti leolvasása között 365 napnál
hosszabb időtartam ne telhessen el.
A szabályozás továbbá a VET, a GET, a Vksztv. és a Ht. alapvetően a lakossági
díjfizetéshez, annak átláthatóbb és egyértelmű szabályozásához szükséges - részben a
jogszabályok átmeneti rendelkezései közé illesztett - normáit pontosítja, továbbá azokat a
jelen törvényjavaslattal összhangba hozza.
a 14. §-hoz
A jogszabályi rendelkezés azt tisztázza, hogy a rezsicsökkentést érintő jogszabályi
rendelkezések betartásának ellenőrzését a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe utalja a
jogalkotó.
a 15. §-hoz
A törvény hatályba lépéséről rendelkező szabályok közül kiemelendő, hogy minden
késedelem a lakosság széles körét érintheti hátrányosan, ezért a lehető legkorábbi hatályba
lépéssel kerül a jogszabály kihirdetésre.
8
Országgyűlési Képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a
rezsicsökkentések végrehajtásáról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2013. március 13.
NéH€TH
Érkezett: 2013 MARC 2 6.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Németh Szilárd, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/10383.
szám alatt, „A rezsicsökkentések végrehajtásáról ” címmel,
törvényjavaslatot nyújtott be 2013. március 13-án.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - Németh Szilárd, mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2013. március 26.
Tisztelettel:
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség