﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10402. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. március
2013. évi ... törvény
a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
1.	A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása
1.	§
(1)	A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 1. § b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
„b) hiteladós: az a természetes személy, akinek pénzügyi intézménnyel szemben jelzáloghitel-
szerződésből eredő lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségéből a mindenkori kötelező
legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét, és 2013. január 1-jén száznyolcvan napot elérő
vagy meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, ideértve a 2013. január 1-jét megelőzően áthidaló
kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes tartozást is, ha az
áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás 2013. január 1-jén fennállt,”
(2)	A NET tv. 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
„d) jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés
-	ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált
kölcsönszerződést, továbbá a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalással érintett
kölcsönszerződéseket is -, amelynek hitelkockázati fedezete Magyarország területén lévő
lakóingatlanon alapított jelzálogjog,”
(3)	A NET tv. 1. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
„e) hozzátartozó: a házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha- és nevelt
gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő,”
(4)	A NET tv. 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
1
„f) lakóingatlan: a lakás céljára létesített és egy vagy több helyrajzi számon nyilvántartott vagy
közös tulajdonban álló, de önállóan forgalomképes, műszakilag összetartozó olyan ingatlan, amely
az ingatlan-nyilvántartásban
fa)	lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan -
ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel és egyéb építményekkel,
fb)	tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport az azonos helyrajzi szám alatt
hozzá tartozó földrészlettel,”
2. §
A NET tv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Eszközkezelő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre
vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény)
10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait jogszabályban kijelölt költségvetési szerv, 100%-os
állami tulajdonban vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy ezek
100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos jog alapján látja el.”
3.	§
A NET tv. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt. abban az esetben kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél, ha a
települési önkormányzat a közigazgatási területén levő, a Nemzeti Eszközkezelő által az
önkormányzati tulajdonba adás kezdeményezésének időpontjáig az állam nevében megvásárolt
összes lakóingatlant átveszi.”
4.	§
(1)	A NET tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a
zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg,
ha)
„a) a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a Kormány rendeletében foglaltak
szerint szociálisan rászorult személy,”
(2)	A NET tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a
zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg,
ha)
2
„d) a hiteladósnak - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a
zálogkötelezettnek - más lakhatást biztosító használati joga nincs, illetve ha a hiteladósnak - vagy
ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek - más lakhatást biztosító
használati joga van, abban az esetben az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó
személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós - vagy ha a
lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett - és megvételre felajánlott
lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott,
mostoha- vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha- vagy nevelőszülője, vagy testvére is az
adott ingatlanban lakna,”
(3)	A NET tv. 8. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a
zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg,
ha)
„f) a jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felajánlott lakóingatlanon
kívül más lakóingatlan nem képezi,
g)	a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke
Budapesten és a megyei jogú városokban a húszmillió forintot, egyéb településeken a tizenötmillió
forintot nem haladta meg, és a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor jelzáloghitel-szerződésben
meghatározott hitel összege nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor
megállapított forgalmi értékének a nyolcvan százalékát, a jogszabályon alapuló állami készfizető
kezességvállalás esetében a száz százalékát, de elérte a huszonöt százalékát,”
(4)	A NET tv. 8. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a
zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg,
ha)
„i) a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező minden pénzügyi intézmény
ia)	külön nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a lakóingatlan tulajdonjoga az államra
átruházásra kerüljön, és elfogadja a 9. § alapján a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár 20.
§ szerint rá eső hányadát, és
ib)	lemond a jelzáloghitel-szerződésből eredő, a hiteladóssal szemben fennálló minden további
követeléséről.”
(5)	A NET tv. 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott
feltételek teljesülését azon jelzáloghitel-szerződés esetében kell vizsgálni, amely a legelőrébb álló
ranghelyen lévő pénzügyi intézmény javára a bejegyzett jelzálogjogot alapította.
3
(3)	A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerint felajánlott lakóingatlant - az (1) bekezdés
szerinti feltételekkel - abban az esetben is megvásárolja, ha a szociális rászorultság feltételei a
zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója tekintetében, és az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott feltétel a zálogkötelezett tekintetében fennáll.”
5.	§
A NET tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a hiteladós
vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett javára
visszavásárlási jogot enged, amelyet a hiteladós vagy a zálogkötelezett a tulajdonjog bejegyzés
ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatodik hónap első napjától a
tulajdonjog bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatvanadik
hónap utolsó napjáig gyakorolhat.
(2)	A visszavásárlási jog a hiteladóst vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van -
a zálogkötelezettet akkor is megilleti, ha a lakóingatlan a települési önkormányzat tulajdonába
kerül. A települési önkormányzat tulajdonába került lakóingatlan esetében a visszavásárlási jogot a
hiteladós vagy a zálogkötelezett a települési önkormányzattal szemben gyakorolhatja.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti
jog megszűnik.
(4)	A visszavásárlási vételár a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett, e törvény
alapján meghatározott vételárnak a Nemzeti Eszközkezelő és az eladó között megkötött adásvételi
szerződés keltétől a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított jegybanki
alapkamattal, a Nemzeti Eszközkezelő által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások
értékével, valamint a Nemzeti Eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség
összegével növelt összege.
(5)	A visszavásárlási jog akkor gyakorolható, ha a bérlő bérleti díj vagy a bérleti jogviszonyból
származó egyéb tartozását rendezte, kivéve ha a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozás
összege a (4) bekezdés alapján a visszavásárlási árba beszámításra kerül.
(6)	Ha a hiteladós vagy a zálogkötelezett visszavásárlási jogát gyakorolja, a lakóingatlanért általa
fizetett visszavásárlási vételárból a központi költségvetést illeti meg a Nemzeti Eszközkezelő által a
lakóingatlan megvásárlásakor kifizetett vételár.
(7)	A visszavásárlási jogot az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg - az
(1)	bekezdés szerint megállapított lejárati határnap feltüntetésével a bejegyzési kérelemben
foglaltaknak megfelelően - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi.”
6.	§
A NET tv. 11. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A szándéknyilatkozathoz mellékelni kell)
4
„d) azon személyek nevét és születési időpontját, akiknek a nyilvántartásba bejelentett lakóhelye
vagy tartózkodási helye a felajánlott lakóingatlanban van, és ennek igazolására a lakcímet igazoló
hatósági bizonyítvány másolatát,
e) a felajánlott tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrész kizárólagos használatára vonatkozó
megállapodást és annak mellékletét, ha a felajánlott lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint
közös tulajdonban áll.”
7.	§
A NET tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A pénzügyi intézmény minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a Nemzeti
Eszközkezelőnek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, az ingatlan tulajdonosának nevét,
amelyekre vonatkozó szándéknyilatkozatot az előző havi bejelentés óta továbbított.
(2)	A pénzügyi intézmény által a Nemzeti Eszközkezelőnek továbbított, a 11. § (2) bekezdése
szerinti szándéknyilatkozathoz
a)	mellékelni kell
aa)	a 11. § (3) bekezdésében meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat,
ab)	a bejelentő hitelező 12. § (2) bekezdése szerinti elvi hozzájárulását, vagy ha az ingatlan
tulajdoni lapjára kizárólag a bejelentő hitelező vagy - ha a bejelentő hitelező összevont alapú
felügyelet hatálya alá tartozik - az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó más társaság
javára jegyeztek be jelzálogjogot, a 14. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, valamint
b)	meg kell jelölni
ba)	a pénzügyi intézmény saját követelésének összegét forintban,
bb)	a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződésben megállapított
forgalmi értékét vagy annak hiányában a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított
forgalmi értékét,
bc)	a jelzáloghitel-szerződésben meghatározott hitelösszeget forintban, deviza vagy devizaalapú
hitel esetében a szerződéskötés napján érvényes MNB árfolyam alapján.
(3)	Ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma az adott hónapban - figyelembe véve azokat
a lakóingatlanokat is, amelyek esetében a vásárlásról a Nemzeti Eszközkezelő még nem döntött -
meghaladja a Kormány rendeletében meghatározott darabszámot, a Nemzeti Eszközkezelő a
megvásárolandó lakóingatlanok kiválasztása során a kormányrendeletben foglaltak szerint jár el.
(4)	A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül
értesíti az adásvétel kezdeményezését bejelentő hitelezőn kívül érintett valamennyi, az adott
lakóingatlanon jelzálogjoggal érintett hitelezőt a szándéknyilatkozat beérkezéséről, annak
dátumáról, valamint a rangsorban legelőrébb álló hitelező elvi hozzájárulásáról, és felhívja a
további hitelezőket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelentsék be a (2)
bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatokat. A hitelezőknek a jelzálogjoggal
biztosított követelésük összegét azzal a nappal mint fordulónappal kell megjelölniük, amely napon a
hiteladós szándéknyilatkozatát a pénzügyi intézménynél benyújtotta. Deviza és devizaalapú hitel
esetében az e napon érvényes MNB-árfolyamon kell a forintösszeget meghatározni.
(5)	Ha ugyanazon hitelező javára a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlan vonatkozásában
több jelzálogjogot is bejegyeztek az ingatlan-nyilvántartásba, e hitelezőt a követelés bejelentése és a
vételár 20. § szerinti felosztása során minden bejegyzett jelzálogjog tekintetében önálló hitelezőnek
5
kell tekinteni, kivéve ha a jelzálogjogok az ingatlan-nyilvántartásban közvetlenül egymást követő
ranghelyen állnak, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak. A zálogjogi
ranghelyek sorrendjénél nem kell figyelembe venni a lakásépítési vagy lakásvásárlási
kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal
szemben fizetési kötelezettséget biztosító, az államnak az ingatlanra e jogcímekre tekintettel
bejegyzett jelzálogjogát.
(6)	Ha a jelzálogjogosultnak egymást követően van az ingatlanon bejegyzett jelzálogjoga, vagy a
hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak, a követeléseket a vételárfelosztásnál egy
követelésként kell figyelembe venni, a legelőrébb álló jelzálogjoghoz tartozó, az 1. mellékletben
meghatározott kielégítési mértéknek megfelelően.”
8.	§
A NET tv. 18. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem terheli az állam tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a 8. § (2)
bekezdésében meghatározott jelzálog-hitelszerződésből eredő követelés kielégítéséért felelős. Erről
a hitelező pénzügyi intézmény nyilatkozik a Nemzeti Eszközkezelőnek a szándéknyilatkozat
továbbításával egyidejűleg, amelyhez csatolja az e tényt alátámasztó hitel- vagy kezesi szerződést.
(4)	Amennyiben az adásvételi szerződéshez harmadik személy jóváhagyása szükséges, a
szerződés a jóváhagyás megadásának időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.”
9.	§
A NET tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A Nemzeti Eszközkezelő a vételár kifizetése során a hitelezők követelését a hitelezők
számára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogok ranghelyének sorrendjében elégíti ki -
a 21. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, a hitelező által a Nemzeti Eszközkezelőhöz írásban
bejelentett követelés 1. mellékletben meghatározott mértékében.”
10.	§
A NET tv. 23. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
,f a lakóingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében
meghatározott költségek a bérlőt, a lakhatási célú ingatlanok esetében a Lakástörvény 13. § (1)
bekezdésében meghatározott költségek közül a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a
bérbeadót terhelik,”
6
11. §
A NET tv. 17. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § E törvénynek a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.
hatálybalépésekor
a)	folyamatban lévő ügyekre és
b)	- a Módtv.-nyel megállapított 18. § (3) bekezdése kivételével - már megkötött szerződésekre
is alkalmazni kell.”
12.	§
Hatályát veszti a NET tv. 7/A. § (5) bekezdése és 29. §-a.
13.	§
A NET tv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
2.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
14.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 41. ponttal
egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„41. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője vagy a
fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által a szociális rászorultság
fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra
vonatkozóan kiállított igazolás;”
(2)	Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés - a
hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvénnyel megállapított - 38. pontja.
3.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
15.	§
7
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 155/A. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás hitelt érdemlőségének ellenőrzése
érdekében írásbeli nyilatkozattétel céljából megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét.”
4.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
16.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. §-a a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) Az állam mint tulajdonos az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek, továbbá a felhasználó
díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő
Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt lakóingatlanok esetében.”
5.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
17.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5) E törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi
önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ
Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási
gazdálkodó szervezetre és a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.”
6.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
18.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. §-a a következő (2c) bekezdéssel
egészül ki:
„(2c) Az (1) bekezdéstől eltérően nem képezi a Nemzeti Földalap részét a Nemzeti Eszközkezelő
Zrt. által az állam javára megvásárolt ingatlan.”
8
7. Záró rendelkezések
19.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)	A 18. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
9
1. melléklet a 2013. évi
törvényhez
	A	B
1	A bejegyzett jelzálogjog ranghelyének sorrendje	A hitelező kielégítésének maximális mértéke a hitelező által megjelölt követelés százalékában
2	1.	80%
3	2.	50%
4	3.	25%
5	4. és további ranghelyek	10% (a hitelezők arányos kielégítésével)
10
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, rászorult
természetes személyek lakhatási problémáinak megoldása, valamint a gazdasági válság hatásainak
tompítása érdekében megalkotta a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem
tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényt (a
továbbiakban: Net.tv.).
A Net.tv. alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ellátja a Net.tv.-ben meghatározott feladatokat, így
többek között a hiteladós által megvételre felajánlott lakóingatlant az állam nevében és javára
megvásárolja, továbbá gyakorolja ezen lakóingatlanok és a lakhatási célú ingatlanok felett a
vagyonkezelői jogokat.
A Kormány a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1641/2012.
(XII. 19.) Korm. határozatában felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a nemzetgazdasági
miniszter bevonásával vizsgálja meg a Net.tv. módosításának szükségességét és 2013. február 28.
napjáig gondoskodjon a törvénymódosítás tervezetének a Kormány részére történő benyújtásáról.
A törvénymódosítás célja, hogy javaslatot tegyen a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban:
Eszközkezelő) programjába (a továbbiakban: NET program) kerülés jogosultsági feltételeinek
bővítésére. A bővítés célja egyrészről, hogy felgyorsuljon a NET program, 2014-re feltölthető
legyen a 25 ezres ingatlankeret, másrészről pedig a rendszer igazságosabbá váljon. A
törvénymódosításban foglalt javaslatok kezelik továbbá az Eszközkezelő gyakorlati tapasztalatai
során felmerült problémákat. Az Eszközkezelő eddigi működése elegendő időt biztosított arra, hogy
a gyakorlati tapasztalatok alapján a tevékenységét szabályozó rendelkezések módosításra
kerüljenek.
A Net.tv. felülvizsgálata eredményeként megfogalmazott módosítási javaslatok céljai, főbb elemei:
1)	A jogosultsági feltételek módosításával a hiteladósok szélesebb köre számára nyílik lehetőség
az általa lakott ingatlan állam részére történő értékesítésére, ezzel több háztartás számára válik
megoldottá a lakhatás biztosítása.
2)	Az Ócsai Szociális Családiház-építési Program keretében épülő lakhatási célú ingatlanokra
vonatkozó rendelkezések pontosításra kerülnek.
3)	A módosítások elősegítik a Net. tv. gyakorlati alkalmazását, az abban foglaltak végrehajtását.
11
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A „hiteladós” definíció javasolt változtatása kettős célt szolgál. Egyrészt megteremteni a
lehetőségét annak, hogy a 2012-ben törlesztési nehézségekbe került adósok számára is megnyíljon a
NET programban való részvétel lehetősége, másrészt olyan késedelmek is figyelembe vételre
kerülhetnek, amelyek ténylegesen fennálló fizetési kötelezettségei az érintett adósoknak, csak a
részükre nyújtott áthidaló kölcsön okán a banki nyilvántartásokban aktuálisan nem jelentkeznek
hátralékként. A Nemzeti Eszközkezelőhöz beérkezett ügyfélpanaszok nagy részre arra irányult,
hogy több adós azért nem kerülhetett be a programba, mert 2012. január 1-jén még nem állt fenn a
180 napon túli tartozása.
A „jelzáloghitel-szerződés” meghatározásánál szükséges azt a széles körben alkalmazott, így a
programban is gyakran érintett ügylettípust is nevesíteni, ahol a Magyar Állam törvényen alapuló
készfizető kezességet vállalt a lakáscélú hitelnyújtáshoz (pl. közszféra vagy fiatal házaspárok
részére), tekintettel arra is, hogy a jogalkalmazásban nem volt egyértelmű, hogy a Net. tv.-ben
foglalt tartozás-elengedésre vonatkozó adómentességek kiterjednek-e erre a szerződés körre.
A „hozzátartozó” új definícióként történő szerepeltetése azért válik szükségessé, mert bizonyos
jogosultsági feltételek meghatározásánál a házastárs/élettárs meghatározás helyett ezen fogalom
körében javasolt kiterjeszteni a program feltételeit. Ennek következtében nemcsak a házastárs,
élettárs, hanem az együttlakó szülő és gyermek viszonylatában is alkalmazhatóak a jogosultsági
feltételek.
A „lakóingatlan” definíció pontosítása azért indokolt, hogy formai okokból ne tudjon a részvétel
meghiúsulni. A NET programban megvásárolható ingatlanok esetében ugyanis a lényegi
követelmény, hogy önállóan forgalomképes, lakáscélra alkalmas ingatlan kerüljön állami
tulajdonba, melynek ingatlan-nyilvántartásban történő megjelenési formáját a jelenleginél
rugalmasabb módon szükséges meghatározni, amellyel a valós élethelyzetek (pl. közös tulajdon,
önálló hrsz.-ú garázs besorolás) sokkal megfelelőbben kezelhetőek.
a 2. §-hoz
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a lakóingatlanokhoz hasonlóan a lakhatási célú ingatlanok
esetében is jogszabályban kijelölt állami vagy önkormányzati szerv lássa el az üzemeltetési
feladatokat.
a 3.§-hoz
A javasolt módosítás egyértelműsíti és pontosítja a Net. tv. azon szabályát, hogy az
önkormányzatnak - amennyiben kezdeményezi az ingatlan átvételét -, az átvétel
kezdeményezésének időpontjáig a közigazgatási területén levő, az Eszközkezelő által megvásárolt
összes ingatlant át kell vennie.
a 4. §-hoz
12
A jogosultsági feltételek közül indokolt változtatni:
-	a szociális rászorultsággal érintett személyi kört, hiszen a hiteladóssal/zálogkötelezettel egy
háztartásban élő szociálisan rászoruló személy nem feltétlenül a hiteladós, illetőleg a
zálogkötelezett házastársa vagy élettársa. Így a közös háztartásban élő személyek törvénytől
eltérő jogi státusza miatt (pl. leggyakrabban a fedezeti ingatlanban az
adóssal/zálogkötelezettel egy háztartásban élő szülő vagy felnőtt gyermek) az ügylet
jelenleg nem vonható be a NET programba, amely indokolatlan szűkítése a rászorulti
körnek;
-	a programmal érintett ingatlanok értékhatárát a jelenlegihez képest egységesen 5 millió
forinttal megemelni, mely biztosíthatja, hogy ne csak a legelesettebb réteg, hanem a
visszavásárlásra reálisabban esélyes, szélesebb társadalmi réteg is résztvevője lehessen a
programnak;
-	a követelés elengedésére vonatkozó törvényi kötelezettség - annak adójogi vonzatai miatt -
pontosításra kell kerüljön annak érdekében, hogy a nem jelzálogjoggal, hanem állami
készfizető kezességvállalással fedezett követelések elengedése is azonos megítélés alá
essenek a program keretében.
az 5. § -hoz
A NET program egyik lényeges, ügyfelek számára garanciális jelentőségű eleme a visszavásárlási
lehetőség törvény általi biztosítása. Az erre vonatkozó szabályozást - a gyakorlati tapasztalatokat is
figyelembe véve - indokolt a törvényben korrigálni úgy, hogy egyrészt annak időtartama
meghosszabbodjon, mely reálisabbá teszi a bajba jutottak számára a lakóingatlanuk
visszavásárlását, másrészt a vételár meghatározásánál mellőzi a bonyolult és felesleges alternatív
vételár-kalkulációt, egyben érvényesíti az állami beruházások értékét, valamint a Nemzeti
Eszközkezelő által esetlegesen a bérlő kötelezettsége helyett megfizetett kötelezettségek összegét is.
További garanciális elem, hogy a visszavásárlási jog akkor gyakorolható, ha a bérlő a bérleti díjból,
vagy a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozását rendezte, kivéve ha az egyéb tartozás
összege beszámításra került a visszavásárlási árba. Emellett a javasolt módosítás egy földhivatali
eljárást egyszerűsítő szabályt is tartalmaz a visszavásárlási jog bejegyzése körében.
a 6. § -hoz
A Javaslat a banki együttműködési megállapodásokban már rögzített nyilatkozatot emeli be a
törvénybe. A szándéknyilatkozat benyújtásakor meg kell adni a jogszerűen bent lakó személyek
nevét, tekintettel a Net. tv. azon rendelkezésére, hogy a bérleti jogviszony létesítését követően már
csak a törvényben meghatározott személyeket fogadhatja be a bérlő. Továbbá kiegészül a
csatolandó mellékletek köre a közös tulajdonban levő ingatlanrészek megvásárlása esetében a
kizárólagos használatra vonatkozó megállapodással.
a 7. §-hoz
E § több pontosító és egyértelműsítő javaslatot tartalmaz:
-	egyszerűsíti az eljárást a havi listák és a szándéknyilatkozatok megküldésével kapcsolatban,
13
-	megteremti az összhangot a visszavásárlási joggal kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó
módosításokkal,
-	a javasolt „lakóingatlan” definíció pontosításához kapcsolódó eljárási szabály-pontosítást
tartalmaz,
-	míg az (5) bekezdés szerinti javaslat szerint indokolt az egymást követő ranghelyen lévő
zálogjogok sorrendjének meghatározása tekintetében mellőzni olyan jelzálogjog-
bejegyzéseket, amelyek állami követelés fedezetéül szolgáltak, azonban a hiteladósnak nem
keletkezik visszafizetési kötelezettsége,
-	a (6) bekezdésben javasolt módosítás célja az összhang megteremtése az (5) és a (6)
bekezdés között.
a 8. §-hoz
A Net. tv. 18. §-a szerint az Eszközkezelő a felajánlott lakóingatlan tulajdonjogát árverési vétel
hatályával tehermentesen szerzi meg a következő kivételekkel: telki szolgalom, közérdekű
használati jog, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, valamint a törvényen alapuló
haszonélvezeti jog, akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A haszonélvezeti
joggal terhelt ingatlanok azonban jelentős problémákat okozhatnak az Eszközkezelő számára. A
Ptk. alapján ugyanis a haszonélvező jogosult az ingatlant használni és hasznait szedni. A tulajdonos
ezeket a jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha ezzel a jogával a haszonélvező nem él. Tekintettel
azonban arra, hogy a Net. tv. alapján az Eszközkezelőnek bérbe kell adnia az ingatlant, előzetesen
nyilatkoztatnia kell a haszonélvezőt arról, hogy nem kívánja gyakorolni a haszonélvezettel járó
jogait. Ez azonban visszaélésre ad lehetőséget, ugyanis a bérleti díj nem fizetése esetén az
Eszközkezelő a haszonélvezővel szemben nem tudja érvényesíteni a bérleti díj iránti igényét, illetve
a haszonélvező akár az ingatlan bérbeadását is megakadályozhatja. Ennek kiküszöbölése a Net. tv.
módosítását igényli. A Ptk. 215. § (2) bekezdése alapján, ha harmadik személy beleegyezése vagy
jóváhagyása szükséges a szerződés létrejöttéhez, abban az esetben a szerződés beleegyezés,
illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés - ha jogszabály kivételt nem tesz - megkötésének
időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. A Javaslat ennek alapján rendelkezik arról, hogy ha az
adásvételi szerződés megkötéséhez harmadik személy jóváhagyása szükséges, akkor a jóváhagyás
időpontjával lép hatályba a szerződés és nem visszamenőleg a szerződés megkötésének időpontjára.
Ez a rendelkezés egyértelműsíti a jogi helyzetet, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Eszközkezelő az
adásvételi szerződés megkötésével és hatálybalépésével egyidejűleg köti meg a bérleti szerződést.
a 9. §-hoz
A Javaslat pontosítja és egyértelműsíti a vételárfelosztás szabályait.
a 10. §-hoz
A Javaslat a lakáson belüli költségek viselését a lakhatási célú ingatlanok esetében a
Lakástörvényben meghatározottakkal megegyező módon javasolja szabályozni.
a 11. §-hoz
14
A módosításokat alkalmazni kell a már folyamatban levő kérelmekre és értelemszerűen a már
megkötött szerződésekre is.
a 12. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely az önkormányzatokat kötelezi, hogy a
Net. tv. eltérő rendelkezéseit alkalmazzák abban az esetben, ha átveszik az ingatlant. A Net. tv. egy
másik rendelkezése egyébként is garantálja, hogy az önkormányzati tulajdonba adás esetén az
önkormányzat két évig nem változtathat a bérleti szerződés feltételein, illetve a bérlőt ebben az
esetben is megilleti a visszavásárlási jog.
a 13. §-hoz
A módosítás alapján pontosításra kerül az 1. mellékletben szereplő táblázat „A” oszlopának
megnevezése.
a 14. §-hoz
A Javaslat összhangot teremt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes
szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendeletnek a szociális rászorultságra vonatkozó
igazolásokkal kapcsolatos rendelkezéséivel, tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől a
kormányrendeletben meghatározott egyes igazolások kiállítása a jegyzőktől a járási hivatal
hatáskörébe került át.
a 15. §-hoz
A javasolt módosítás pontosítja az Art.-nek a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos rendelkezését.
Több esetben előfordult, hogy az adóhatóság már a szándéknyilatkozat beérkezése előtt megkereste
a Nemzeti Eszközkezelőt és bekérte a szándéknyilatkozat másolatát. Mivel a pénzügyi
intézménynek 30 napja van a szándéknyilatkozat továbbítására, ezért egyszerűbb az eljárás, ha az
adóhatóság a pénzügyi intézményt keresi meg. A Javaslat továbbá pontosítja a hitelt érdemlő
igazolás módját, amely szerint elegendő, ha a pénzügyi intézmény írásban nyilatkozik az
adóhatóság felé.
a 16. §-hoz
A Net. tv. értelmében a bérlőt terhelik az ingatlannal kapcsolatos közüzemi költségek. A Javaslat
arra irányul, hogy amennyiben a bérlő nem teljesíti a vízdíj fizetésével kapcsolatos kötelezettségeit,
ne kelljen a tulajdonosi mögöttes felelősség miatt a Nemzeti Eszközkezelőnek helyt állnia a
felhalmozott tartozásért. A szabályozás összhangban van a korábban már elfogadott, a
távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésével, amely szintén kiveszi az
államot mint tulajdonost a bérlő által felhalmozott tartozások alól. Sem a villamos energiáról, sem
15
pedig a gázszolgáltatásról szóló törvény nem mondja ki az ingatlan tulajdonosának a mögöttes
felelősségét a szolgáltatást igénybevevő használó kötelezettségiért.
a 17. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem tartozik a helyi adókról szóló
törvény hatálya alá.
a 18. §-hoz
Azon helyzet kezelése érdekében, ahol az ingatlan, vagy egyik alrészlete termőföldnek minősül,
javasolt a Net. tv. aszerinti módosítása, hogy ebben az esetben is az MNV Zrt. legyen a tulajdonosi
joggyakorló és ne kelljen lefolytatni a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi
joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti eljárást.
a 19. §-hoz
A hatálybalépésre vonatkozó 15 nap felkészülési időt biztosít a törvényben foglalt változásoknak a
banki együttműködési megállapodások, valamint a szükséges ügyviteli folyamatok módosítására.
16