﻿1	ütés Hivatala
-•——a: T/iO^Á
Érkezett. 2C13 MAftC 2 8.
2013.	évi ...törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
!•§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Köznevelési alapfeladatot - a 19. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - csak a 7.
§ (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős
miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az
élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a
környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter
hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami
köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a
továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni.”
2.§
Az Nkt. 14. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat
általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, abban a tanévben, amelyben tizenötödik
életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A
Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban
meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket,
szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére
készít fel. A Híd II. program komplex szakmai vizsgával zárul, amelyről a szervező iskola
részszakképesítést igazoló bizonyítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program keretében
elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá
megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati
tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon,
évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.”
3-§
(1)	Az Nkt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett
a)	az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében,
b)	az egyházi vagy más nem állami, nem települési önkormányzati nevelési-oktatási
intézményfenntartók által fenntartott pedagógiai intézetben, továbbá
c)	jogszabályban meghatározott feltételek esetén az abban meghatározott eljárási rendben az
oktatásért felelős miniszter engedélyével nem köznevelési intézményfenntartóként, illetve
nem köznevelési intézményként működő gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv által
nyújtható.”
(2)	Az Nkt. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat
az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja. Az állami fenntartású nevelési-
oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által
kijelölt intézménytől veszi igénybe, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok
ellátásába bevonhatja a (3) bekezdés c) pontban meghatározott jogi személyeket.”
4-§
Az Nkt. 20. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények, továbbá
egységes iskola, összetett iskola feladatait láthatja el.”
5.§
Az Nkt. 25. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és
átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra,
kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év
indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá
függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év
során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.
6.§
Az Nkt. 27. § (11) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban és azokon a
tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos
testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra
a)	a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott
oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
b)	iskolai sportkörben való sportolással,
c)	versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező
vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre
érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a
sportszervezet keretei között szervezett edzéssel,
d)	alapfokú művészeti iskolával történő együttműködés keretében szervezett néptánc
foglalkozással”
váltható ki.”
7-§
Az Nkt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
2
„30/A. § A nevelési-oktatási intézményben - a 30. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az
éves munkatervében meghatározott mindegyik tanítási, foglalkozási napon biztosítani kell a 4.
§ 10. pontjának megfelelően a gyermekek, tanulók felügyeletét, étkeztetését, a sajátos
nevelési igényű gyermekek, tanulók körében az egész napos felügyeletet, étkeztetést, az
egészségügyi ellátás megszervezését, az orvosi előírás szerinti gyógyszerezést. A nevelési-
oktatási intézmény vezetője - a fenntartó egyetértésével - a nevelési-oktatási intézményben
foglalkoztatott pedagógusok legalább felének a munkából történő kiesése esetén
engedélyezheti a nevelési-oktatási intézményben, az éves munkaterve alapján az adott
tanítási, foglalkozási napra eső tanítási órák és egyéb foglalkozások elmaradását.”
8.§
Az Nkt. 32. § (1) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:)
,J) az etika tantárgy hittan tantárggyal kiváltható, amennyiben az iskola pedagógiai programja
a hittan tantárgy vonatkozásában tartalmazza a Nat-ban az etikára meghatározott fejlesztési
követelményeket és tartalmakat.”
9.§
Az Nkt. 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„35. § (1) Az állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan óra vagy az ehelyett
választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai
foglalkozások része.
(2)	A szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező
hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás), valamint a hit- és erkölcstan órát csak olyan
módon lehet megszervezni, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, az iskolában a tanórai
foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék.
(3)	Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív
hitoktatással, hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik
az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt
fakultatív hitoktatás, hit- és erkölcstan órák tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg
az adott egyház iránymutatása szerint.
(4)	A fakultatív hitoktatás, a hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a fakultatív
hitoktatásban közreműködő személy alkalmazása és ellenőrzése, a fakultatív hitoktatásra való
jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. A hit- és
erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezésében az egyházi jogi személy jogszabályban
meghatározottak szerint közreműködhet. Az óvoda, a kollégium a fakultatív hitoktatáshoz, az
iskola a fakultatív hitoktatáshoz, a hit- és erkölcstan oktatáshoz,- az intézményben
rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a szükséges tárgyi feltételeket, így
különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és
működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott, fakultatív
hitoktatásban közreműködő személy alkalmazásakor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell
alkalmazni. A hit- és erkölcstan oktatásban közreműködő személynek, hitoktatónak,
hittantanámak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy
3
más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság
megbízásával kell rendelkeznie.”
10. §
Az Nkt. 41. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok:)
,,c) nemét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való
tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát,”
(tartja nyilván).
11. §
(1)	Az Nkt. 44. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) Az (5) bekezdés a), c), e)- h), m)-o) pontjában foglalt adatok
a)	az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermek esetében jegyző részére, abból a
célból, hogy gondoskodjon az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról,
továbbá
b)	a tanköteles gyermek, tanuló esetében a járási hivatal részére, abból a célból, hogy
gondoskodjon a tankötelesek nyilvántartásáról
továbbíthatók.”
(2)	Az Nkt. 44. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A (3) bekezdés c)-f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti
nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott ”
„a) nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát”
12. §
Az Nkt. 53. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a
magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági
jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik.”
13.	§
Az Nkt. 77. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az oktatásért felelős miniszter)
,,k) dönt az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény
létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról,”
4
14.	§
Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó)
„a) e törvényben foglalt keretek között - az állami intézményfenntartó központ által
fenntartott köznevelési intézmény kivételével - dönt a köznevelési intézmény létesítéséről,
gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének
módosításáról, fenntartói jogának átadásáról,”
15.	§
(1)	Az Nkt. 84. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az
oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának
utolsó munkanapjáig hozhat döntést)
,,d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével”
(kapcsolatban.)
(2)	Az Nkt. 84. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi
óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-
oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő
pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény
a)	létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával,
b)	költségvetésének meghatározásával és módosításával,
c)	vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával
összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi
önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi
önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos
nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Többcélú intézmény esetén e rendelkezéseket csak az
érintett intézményegység vonatkozásában kell alkalmazni.”
(3)	Az Nkt. 84. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Többcélú intézmény esetén az e §-ban foglaltakat csak az érintett intézményegység
vonatkozásában kell alkalmazni.”
16.	§
Az Nkt. 94. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
,,n) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő, nem
tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését,
5
valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai
követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos pedagógiai-
szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az országos pedagógiai-szakmai
szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézmény kijelölését, a pedagógiai-szakmai
szolgáltatást nyújtó és pedagógiai intézetnek nem minősülő szervezetek pedagógiai szakmai
szolgáltatásokban történő közreműködéséhez szükséges engedély kiadásának feltételeit és
eljárásrendjét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
17.	§
Az Nkt. 96. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézménynek az
állami intézményfenntartó központba beolvadással történő megszűnésekor az Nkt. 84. § (3)
bekezdése szerinti tilalmat, az Nkt. 83. § (4)-(6) bekezdésében és 84. § (7) bekezdésében
meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.”
18.	§
Az Nkt. 97. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját annak érdekében,
hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A
szakképző iskola a szakmai programmal, szakképzési programelemekkel kapcsolatos
felülvizsgálatot 2013. május 15-ig végzi el.”
19.	§
Az Nkt. 98. §-a a következő (14)—15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú
képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a
feladatot, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre
alkalmazható, valamint az adott tantárgy, tantárgyi modul vonatkozásában az érettségin
vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az
érintett műveltségi terület, több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával
kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul (tánc és dráma, hon- és népismeret,
egészségtan, mozgókép- és médiaismeret, etika, társadalomismeret stb.) esetében az adott
komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására
feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint
a)	a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett
szakképzettséggel rendelkezik, vagy
b)	az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz
órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul
oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.
6
(15) Szakképző iskolában tanított szakmai tantárgy, tantárgyi modul esetén, ha a tantárgy
vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, az adott
tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin
vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakmai
tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”
20.	§
Az Nkt. 3. mellékletének 24-25. és 28. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
„24	Nemzetiségi iskolai nevelés- oktatás	nemzetiségi nyelvtanár	nemzetiségi nyelvtanár, nyelvtanár
25	Minden iskolatípusban és minden évfolyamon	idegennyelv- tanár	nyelvtanár, nemzetiségi nyelvtanár
28	Két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás	tanító, tanár	az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt szakképzettség (tanító, tanár) és az iskolai nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító, tanár, nyelvtanár szakképzettség vagy az adott tantárgy nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismeretek alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben történő elsajátításának igazolása, Magyarországon honosított oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógus végzettség és szakképzettség”
21.	§
Az Nkt.
a)	3. § (3) bekezdésében a „hit- és erkölcstan oktatásban” szövegrész helyébe a
„fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstan oktatásban” szöveg,
b)	4. § 1. pontjának nyitó szövegrészében, 7. pontjában az „alapító okiratában”
szövegrész helyébe az „alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában” szöveg,
c)	4. § 11. pontjában, 21. § (4) bekezdésében az „alapító okirat” szövegrész helyébe az
„alapító okirat, szakmai alapdokumentum” szöveg,
d)	4. § 27. pontjában az „alapító okiratban” szövegrész helyébe az „alapító okiratban,
szakmai alapdokumentumban” szöveg,
e)	9. § (8) bekezdésében a ,jóváhagyott” szövegrész helyébe „az oktatásért felelős
miniszter által jóváhagyott” szöveg,
f)	20. § (9) bekezdésében a „pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat.”
szövegrész helyébe a „pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat, továbbá utazó
gyógypedagógusi hálózatot működtethet.” szöveg,
7
g)	21. § (2) bekezdésében az „alapító okirat” szövegrész helyébe az „alapító okirat, az
állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a
szakmai alapdokumentum” szöveg,
h)	21. § (3) bekezdésében és a 84. § (9) bekezdésében az „alapító okirata” szövegrész
helyébe az „alapító okirata, szakmai alapdokumentuma” szöveg,
i)	21. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „alapító okiratának” szövegrész helyébe
az „alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának” szöveg,
j) 22. § (2) bekezdésében a „legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló
munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja” szövegrész
helyébe a „legalább hetven százaléka határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy
közalkalmazotti jogviszonyban áll” szöveg,
k) 23. § (10) bekezdésében a „székhellyel” szövegrész helyébe a „székhellyel,
telephellyel” szöveg, a „székhelye” szövegrész helyébe „székhelye, telephelye”
szöveg,
l) 31. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „önkormányzat” szövegrész helyébe a
„települési önkormányzat” szöveg,
m) 32. § (2) bekezdésében „Az egyoldalú nyilatkozat alapján a kormányhivatal”
szövegrész helyébe „Az egyoldalú nyilatkozat alapján a miniszter” szöveg,
n) 50. § (7) bekezdésében „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe „-
az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével - a kormányhivatal”
szöveg,
o)	57. § (4) bekezdésében a „szakképzettségnek” szövegrész helyébe a
„szakképesítésnek” szöveg,
p) 61. § (4) bekezdésében és 82. § (1) bekezdés a) pontjában a „tíz évnél” szövegrész
helyébe az „öt évnél” szöveg,
q) 61. § (6) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ által az adott
köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő”
szövegrész helyébe az „adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi
munkaszervezéssel összefüggő, az állami intézményfenntartó központ szervezeti és
működési szabályzatában meghatározott” szöveg,
r) 74. § (7) bekezdésében az „általános iskolai” szövegrész helyébe az „iskolai” szöveg,
s) 78. § (1) bekezdés a) pontjában a „hosszú és középtávú fejlesztési terveinek”
szövegrész helyébe a „stratégiájának” szöveg,
t) 84. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „fenntartó” szövegrész helyébe a „fenntartó,
az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az
oktatásért felelős miniszter” szöveg,
u) 98. § (5) bekezdésében az „Idegen nyelv” szövegrész helyébe az „Idegen nyelv,
nemzetiségi nyelv” szöveg, a „minden iskolatípusban” szövegrész helyébe a „minden
iskolatípus bármely évfolyamán” szöveg,
v) 98. § (6) bekezdésében az „általános iskola ötödik-nyolcadik évfolyamán” szövegrész
helyébe az „iskolai nevelés-oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán” szöveg
lép.
22.	§
Az Nkt.
a)	14. § (7) bekezdésében az „általános és középfokú iskolában” szövegrész helyett a
„szakiskolában” szöveggel,
b)	89. § (1) bekezdésében „a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami
intézményfenntartó központ” szövegrész helyett „óvoda esetében a települési
8
önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az
állami intézményfenntartó központ” szöveggel, a „gondoskodik arról, hogy helyben
működjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport vagy az alsó tagozat
feladatait ellátó tagiskola” helyett „gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról”
szöveggel
lép hatályba.
23.	§
Hatályát veszti az Nkt. 84. § (8) bekezdése.
24.	§
(1)	E törvény - (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A 9. §-sal módosított Nkt. 35. § (1) bekezdését a 2014/2015. tanévre történő beiratkozások
alkalmával kell először alkalmazni.
(3)	A 15. § (1) bekezdés 2014. január 1-jén lép hatályba.
25.	§
Nem lép hatályba az Nkt. 17. § (2) bekezdés második mondata.
9
Indokolás
Általános indokolás
A nemzeti köznevelésről szóló törvény alkalmazása során felmerült egyes gyakorlati és
értelmezési problémák, valamint a változó jogszabályi környezet miatt szükséges a nemzeti
köznevelésről szóló törvény módosítása. A módosítások többnyire technikai jellegűek, más
jogszabályokkal, más jogszabály módosulásával teremtik meg az összhangot, illetve ennek
kapcsán a törvény belső koherenciáját is megteremtik.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A 3. §-ban foglalt módosítással összefüggő rendelkezés, amely alapján bizonyos kivételes
esetben nem köznevelési intézmény is elláthat pedagógiai-szakmai szolgáltatási (tehát egyes
köznevelési) feladatokat.
A 2.§-hoz
Amennyiben a Híd II. program részszaképesítés megszerzésével és komplex szakmai
vizsgával zárul, akkor erről nem tanúsítványt, hanem bizonyítványt kell kiállítani
összhangban a szakképzési jogszabályokkal.
A 3.§-hoz
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 19. §
rendelkezései meghatározzák a pedagógiai-szakmai szolgáltatásban történő közreműködés
kereteit, a pedagógiai-szakmai szolgáltatás formáit. A kihirdetett törvény és a kapcsolódó
végrehajtási rendelet keretei pontosan szabályozzák a köznevelési közfeladatok ellátásával
kapcsolatos szabályokat. Azonban a törvény jelenleg nem teszi azt lehetővé, hogy európai
vagy más nemzetközi forrásból megvalósuló fejlesztések során, a projektekben vállalt célok
és a programok fenntarthatóságának megvalósítása során azok a feladatok, - így pl. a
pedagógus-továbbképzések, vagy más, a pedagógusok neveléssel-oktatással kapcsolatos
szakmódszertani felkészítésének és személyiségük fejlesztésének körébe tartozó képzések -
nem az állami köznevelési közfeladat-ellátás során, nem köznevelési intézmény révén, és nem
az állami intézményfenntartó központon keresztül valósuljanak meg, miközben jelentős
számban vannak olyan szervezetek, köztük központi költségvetési szervek is, amelyek
hasonló projektek kedvezményezettjei. A módosítás megnyitja a lehetőséget arra, hogy
jogszabályban meghatározott feltételek esetén az oktatásért felelős miniszter engedélyével
egyéb szervezet is bekapcsolódhasson ezekbe a feladatokba és az elnyert támogatások
pedagógiailag helyes célok érdekében és az oktatásért felelős miniszter által ellenőrzött eljárás
keretei között valósulhassanak meg.
A 4. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a közös igazgatású köznevelési intézményben az iskolai
feladat ellátását nem kizárólag egy-egy alapfeladatot ellátó iskolánkénti önálló
intézményegységként lehet megszervezni, hanem egységes iskolaként vagy összetett
10
iskolaként is. Nem indokolt ugyanis kizárni annak lehetőségét, hogy a közös igazgatású
intézményben többféle iskolai feladatot egységes iskola vagy összetett iskola láthasson el és
emellett önálló intézmény egységként működjön például az alapfokú művészetoktatási iskola
vagy kollégium feladatait ellátó intézményegység.
Az 5. §-hoz
A szülők intézményválasztási szabadsága és az intézmények befogadóképessége alapján nem
minden esetben van lehetőség új osztály indítására, ha a maximális létszámnál több gyermeket
tanulót kell elhelyezni egy csoportban, osztályban.
A 6. §-hoz
Részint szövegpontosítás, amely egyértelművé teszi, hogy a mindennapos testnevelést a
szakképző intézményekben csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni, amikor nem
kizárólag gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. A törvény eredetileg elfogadott
szövege szerint sem kell azokban az osztályokban megszervezni a mindennapos testnevelést,
ahol közismereti oktatás egyáltalán nem folyik. Több esetben előfordul azonban, hogy az
adott osztályban közismereti oktatás is folyik, viszont az ennek körébe tartozó órákat a hét
bizonyos napjain „tömbösítve” tartják meg, ezért a többi tanítási napon, amikor kizárólag
gyakorlati oktatásban vesznek részt a tanulók, indokolatlan a mindennapos testnevelés
kiterjesztése, amely a törvény jelenleg hatályos szövegének szó szerinti értelmezéséből
következik. Másrészt a javaslat szerint a mindennapos testnevelésből heti két óra alapfokú
művészeti iskolával történő együttműködés keretében szervezett foglalkozással váltható ki,
amely az alapfokú művészeti iskolák néptánc szakain, a Nkt. által előírtak szerint, pedagógiai
programmal szabályozva, ellenőrizhető körülmények között végzett tevékenység.
A 7. §-hoz
Régóta megfogalmazódott igény, hogy törvényben legyen rögzítve az a minimális ellátási
szint, amelyet minden nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell minden nevelési,
tanítási napon. Ezt a hiányt pótolja az új rendelkezés.
A 8. §-hoz
Az egyházaktól érkezett kérés alapján indokolt lehetővé tenni, hogy bizonyos feltételek
mellett az egyházi fenntartású iskolákban az etika tantárgyat a hittan tantárggyal válthassák ki.
A 9. §-hoz
A módosítás a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamára is kiterjeszti az
erkölcstan oktatással kapcsolatos szabályok alkalmazását, lehetővé téve, hogy ezen
intézményeknek az általános iskola felső tagozatának megfelelő évfolyamain is választható
legyen az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra. Ezen kívül
következetesen szétválasztja az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatás,
valamint a szülő, a tanuló által szabadon választott hitoktatás fogalmát, szabályait, ezzel
egyértelművé téve, hogy azon nevelési-oktatási intézményekben, illetve évfolyamokon, ahol
az erkölcstan nem váltható ki hit- és erkölcstan oktatással vagy az utóbbi nem szervezhető
11
meg ott is biztosítani kell a fakultatív hitoktatás lehetőségét, összhangban az Nkt.
alapelveivel.
A 10. §-hoz
A migrációs politika 2004-től hangsúlyosabbá vált a magyar oktatás terén is. Számos hazai és
nemzetközi statisztika kérdez rá az állampolgárságra. Ahhoz, hogy központi kimutatásokat,
statisztikákat készítsünk szükséges, hogy a köznevelési intézmények nyilvántartsák az
állampolgárságot és külföldi személy esetén a Magyarország területén való tartózkodás
jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését és annak számát. Az óraadók
esetében is előfordulhat külföldi állampolgárság, így az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.)
meghatározottakkal összhangban és a pedagógus alapú finanszírozási és a hozzá kapcsolódó
ellenőrzési rendszer működése miatt szükség van az állampolgárság és a tartózkodással
kapcsolatos adatok nyilvántartására. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény 5. melléklete alapján a közalkalmazott esetén is nyilvántartott adat az állampolgárság,
igaz a tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat száma azonban nem. E tekintetben
szükség van a Kjt. módosítására.
A 11. §-hoz
A hatályos Nkt. alapján a jegyző vezeti az óvoda-kötelesek, a járási hivatal a tankötelesek
nyilvántartását. Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján a KIR működtetője kérelemre
átadhatja a jegyzőnek és a járási hivatalnak a jogszabályban előírt nyilvántartásaik
vezetéséhez szükséges adatokat, így a jegyző és a járási hivatal időt és költséget takaríthat
meg, ugyanis egy szervtől megkapja mindazt az információt, ami ahhoz szükséges eleget
tegyen a törvényben előírt kötelezettségének.
A (2) bekezdés a KIR-ben nyilvántartott adatok körét bővíti az alkalmazotti nyilvántartás
esetében a nemre és az állampolgárságra vonatkozó adatokkal. A nemzetközi és hazai
statisztikai adatszolgáltatás részét képezi a személyekkel (gyermek, tanuló, pedagógus,
óraadó) kapcsolatosan az is, hogy milyen arányt képviselnek az egyes kimutatásokban a nők.
Szükség van emiatt arra, hogy a KIR személyekről szóló adatbázisában szerepeljen az egyes
személy neme és állampolgársága is, ugyanis e szakmai rendszer adatai alapján készülnek el
nagyobb részt a statisztikai célú intézményi jelentések. Az Infotv. alapján a két adat
kezeléséhez szükség van törvényi felhatalmazásra.
A 12. §-hoz
Az Európai Uniós csatlakozásunk utáni években kismértékben, de emelkedik a nevelési-
oktatási intézményekben óvodai vagy tanulói jogviszonyt létesítő nem magyar állampolgárok
száma. A külföldi személy az Nkt. 92. §-a szerinti feltételekkel létesíthet óvodai, tanulói
jogviszonyt. Ha a külföldi állampolgár a törvényi feltételeknek megfelel, tankötelessé válik
Magyarországon, így a tanuló külföldre távozásakor bizonytalan a gyakorlatban annak
megítélése, hogy az Nkt. 53. §-a alapján meg szüntethető-e vagy sem ilyen esetekben a
tanulói jogviszony. E kérdést rendezi a javasolt módosítás.
12
A 13.-14. §-hoz
Az államháztartási jogszabályokból is következő értelemszerű módosítás, melynek lényege,
hogy az állami intézményfenntartó központ saját hatáskörben nem dönthet az általa fenntartott
köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének
módosításáról. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KIK) speciális
struktúrája is indokolja ezt, hiszen a szóban forgó döntések a KIK alapító okiratának
módosítását igénylik, amelyet csak az irányító szerv, jelen esetben az oktatásért felelős
miniszter tehet meg.
A 15. §-hoz
Az átszervezés fenntartói döntéshozatalra és a működési engedély iránti kérelem benyújtására
vonatkozó júliusi határnapja a működési engedély megszerzése vonatkozásában a
nyilvántartásba vételi határozat elkészülte, a fellebbezési határidő miatt nem megfelelő. Az
engedélyeztetési és nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatása gyakran két, esetleg három
hónapot is igénybe vesz, ezáltal a július végéig meghozott intézményátszervezésre vonatkozó
fenntartói döntések alapján a nyilvántartásba vétel és az engedélyeztetési eljárás nem
fejezhető be a szeptemberi tanévkezdésig. Emiatt szükséges az Nkt. 84. § (8) bekezdésének,
így a júliusi határidőnek a törlése, illetve az ún. egyéb átszervezésekre vonatkozó döntések
júliusi határidejének májusi határidőre történő módosítása. A hivatkozott jogszabályi
rendelkezésekkel összefüggésben, az eljárás tanévkezdésig történő befejezése érdekében a
fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatainak felülvizsgálata során merült fel a
módosítási javaslat.
A (2) bekezdés azzal összefüggésben, hogy az állami intézményfenntartó központ által
fenntartott intézmények vonatkozásában bizonyos döntéseket az oktatásért felelős miniszter
jogosult meghozni, pontosítja a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési jogára vonatkozó
szabályozást.
A (3) bekezdés szövegpontosítás, amely egyértelművé teszi, hogy az intézményátszervezés, -
megszüntetés, fenntartóváltás időpontjára vonatkozó korlátozó szabályok többcélú intézmény
esetében csak az érintett nevelési-oktatási intézményegységre vonatkoznak. Az eredeti
jogalkotói szándék is ez volt, ugyanakkor hiányzott a többcélú intézményekre vonatkozó
szabályozás, ezt pótolja a rendelkezés.
A 16. §-hoz
A 3. §-sal összefüggő módosítás, amely megadja a felhatalmazást az oktatásért felelős
miniszternek arra, hogy rendeletben határozza meg a nem köznevelési intézményként, nem
nevelési-oktatási intézményfenntartóként működő költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködésének szabályait.
A 17. §-hoz
A megyei intézményfenntartó központok (a továbbiakban: MIK) működésével összefüggő
egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 419/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében
a megyei intézményfenntartó központok 2013. március 31-én a Szociális és Gyermekvédelmi
13
Főigazgatóságba történő beolvadással megszűnnek. Annak érdekében, hogy a MIK-ek
fenntartásában lévő köznevelési intézmények a megfelelő szakmai irányítás alá kerüljenek,
illetve az állami köznevelési közfeladatellátás egységes rendszerben, a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KIK) fenntartásában lévő köznevelési
intézményekben valósulhasson meg, szükséges, hogy ezen intézmények is a KIK
fenntartásába kerüljenek. A fenntartó váltás, az államháztartási jogszabályokkal is
összefüggésben, beolvadással történő megszűnéssel mehet csak végbe, hiszen a KIK csak jogi
személyiségű szervezeti egységek formájában tudja fenntartani a köznevelési intézményeket.
Mindezek végrehajtása érdekében szükséges a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozóan a
tanítási év közbeni fenntartóváltás és megszüntetés tilalma alól, kizárólag ebben a
meghatározott esetben felmentést adni.
A 18. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a szakképzési kerettantervek még nem készültek el, módosítani kell a
pedagógiai program átdolgozásának határidejét, kizárólag a szakképző intézmények és a
szakmai program vonatkozásában. Ezzel az intézkedéssel, és tekintettel arra, hogy a
szakképzési kerettantervek tervezete már márciusban megismerhető lesz az érintettek
számára, biztosítottá válik a végrehajtáshoz szükséges kellő felkészülési idő.
A 19. §-hoz
Az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben olyan speciális, szabadon
választható tantárgyak is megjelennek, illetve megjelenhetnek (pl. sakk, vízi jártasság stb.),
amelynek megfelelő hazai felsőfokú képzés nincs. A meglévő szabályozás alapján nem lenne
alkalmazható pedagógus a szóban forgó tantárgyak tanítására. Ugyancsak problémaként
merül fel a tantárgyi modulok és komplex (több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom
összevonásával kialakított) tantárgyak tanításához szükséges végzettségű és szakképzettségű
pedagógus alkalmazása, melyet szintén kezel a módosítás.
A 20. §-hoz
Egyértelműsíti a két tanítási nyelvű oktatásban az alkalmazási feltételeket, illetve a
nemzetiségi nyelvoktatásban lehetővé teszi az idegen nyelvtanár, valamint az idegen nyelv
oktatásában a nemzetiségi nyelvtanár alkalmazását, mivel indokolatlan és folyamatos ellátási
feszültségeket okoz, hogy a nemzetiségi nyelvoktatásban csak a nemzetiségi tanító, illetve a
nemzetiségi nyelvtanár végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok
taníthattak csak.
A 21.§-hoz
Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények szervezetileg
nem különülnek el fenntartójuktól, a KIK-től. Mivel a KIK által fenntartott intézmények egy
költségvetési szerv részei, szervezeti egységei, ezért nem nevezhetjük működésük
alapdokumentumát alapító okiratnak, mivel egy költségvetési szerv vonatkozásában több
alapító okirat nem értelmezhető. Ennek megfelelően a törvény egész szövegén át kell vezetni
az új, az alapító okirattól eltérő megnevezést.
Ezen kívül további értelemszerű, a jogszabály koherenciáját megteremtő
szövegpontosításokat tartalmaz a bekezdés.
14
A 22. §-hoz
A pedagógus szakszervezetekkel történt megállapodás alapján a Hídprogramok
kedvezményezett intézménytípusa a szakiskola. Egyrészt ezt hajtja végre a módosítás.
Tekintettel arra, hogy az óvodai nevelés települési önkormányzati kötelező feladat maradt,
korrigálni kell az óvoda helyben történő megszervezésére irányuló kötelezettségre vonatkozó
szabályban, a kötelezettség címzettjét, amely nem lehet az állami intézményfenntartó központ,
hanem csak a települési önkormányzat.
A 23. §-hoz
Az Nkt. 84. § (8) bekezdés hatályon kívül helyezésének indoka összefügg a 13. § (1)
bekezdésével eszközölt módosítással. Az indokolás ott olvasható.
A 24.§-hoz
Rendelkezik a hatálybalépésről.
A 25.§-hoz
Lehetővé teszi 10 éves kor alatt is a kollégiumi felvételt.
15
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján -
benyújtom „a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításáról” szóló törvényjavaslatot.
A javaslat indoklását csatolom.
Budapest, 2013. március 28.
Michl József
KDNP
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2013 ÁPR 2SL
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Michl József, a KDNP képviselőcsoportjának tagja T/l 0571. szám alatt, „A nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról” címmel, törvényjavaslatot
nyújtott be 2013. március 28-án.
Ezúton szeretnénk jelezni, hogy - Michl József, mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Budapest, 2013. április 29.
_' vA-ft___
H|ffman Pál
Kereszténydemokrata Néppárt