﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10590. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest 2013. március
1
2013.évi törvény
a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról
1.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
1.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. §-a a
következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A haszonbérleti szerződés módosítása során a Tft. 12. § (2) bekezdését az e bekezdésben
foglalt eltéréssel - a Tft. 13. §-ában foglalt korlátozásokra figyelemmel - kell alkalmazni. A Nemzeti
Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan közösségi vagy nemzeti forrásból folyósított
mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a
támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati
kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség
időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérleti szerződés időtartamának ilyen okból történő
meghosszabbítása nem minősül új haszonbérleti jogviszony létesítésének. A haszonbérlet tárgyát
képező földrészleten a haszonbérbeadó írásos előzetes engedélyével létesített beruházás esetében a
haszonbérlet időtartama mindaddig meghosszabbítható, amíg a beruházás aktivált értékkel bír. A már
működő halastavak esetében a haszonbérbeadó előzetes írásbeli engedélyével létesített beruházást
követően - függetlenül a beruházás értékétől - a szerződés időtartama legfeljebb tíz évvel
hosszabbítható meg.”
2.	§
(1)	Az Nfatv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam 100 %-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy 100 %-os állami tulajdonban álló
gazdálkodó szervezet végezheti.”
(2)	Az Nfatv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak - a
vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása szükséges. A vagyonkezelő
-	a honvédelmi rendeltetésű erdők kivételével - az erdő használatát, hasznosítását harmadik
személynek nem engedheti át. A honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdésben
meghatározott szerv vagy gazdálkodó szervezet részére használatába adhatja.”
3.	§
Az Nfatv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(6) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületet - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti birtok-összevonási
célú földcsere, vagy csere illetve átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában, a
20.	§ (2) bekezdésében meghatározottak számára lehet hasznosításra átengedni.”
4.	§
Az Nfatv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000 területek
vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak a
természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti Földalapba tartozó
erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására e törvényt az Evt. előírásaival
összhangban kell alkalmazni. Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, továbbá erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához az erdőgazdálkodásért
felelős miniszter egyetértése szükséges.”
5.	§
Az Nfatv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak
megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló
ingatlanügyi hatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a földrészletet az
NFA átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából.
(2)	Ha törvény valamely földrészletnek a Magyar Állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba
való kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet - annak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatai alapján -
nem felel meg az 1. § (1) bekezdésében vagy a 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az NFA
haladéktalanul intézkedik a földrészletnek az MNV Zrt. részére történő átadásáról, és a vagyon-
nyilvántartásából való kivezetéséről.”
6.	§
Az Nfatv. a következő 36. §-sal egészül ki:
„36. § E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. §-ával megállapított 18. § (1c) bekezdését, 2.
§-ával módosított 20. § (2) és (7) bekezdését, 3. §-ával módosított 21. § (6) bekezdését, 5. §-ával
módosított 31. §-át a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.”
7. §
Az Nfatv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § E törvény 1-3., 18-23. és 36. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.”
3
8. §
Az Nfatv.
a)	16. § (7) bekezdésében a „törvényes örökös tulajdonjogot” szövegrész helyébe a „törvényes
örökös, vagy végintézkedés alapján tulajdonjogot” szöveg,
b)	25. §-ában a „termőföldről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Tft.” szöveg
lép.
9.	§
Az Nfatv.
a)	18. § (1a) bekezdésében az „A termőföldről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „A
termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) szerinti” szöveg,
b)	18. § (1b) bekezdésében az „A termőföldről szóló törvénynek” szövegrész helyébe az „A Tft.-
nek”szöveg,
c)	20. § (5) bekezdésében a „termőföldről szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Tft.-ben”
szöveg,
d)	21. § (3) bekezdésében a „Vagyonkezelési szerződés, vagy nyilvános” szövegrész helyébe a
„Nyilvános”, szöveg, a „termőföldről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Tft.” szöveg,
e)	21. § (3a) bekezdés b) pontjában az „az egy hektárt” szövegrész helyébe az „a három hektárt”
szöveg
lép.
10.	§
Hatályát veszti az Nfatv.
a)	19. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy
végelszámolási eljárás, illetve” szövegrész,
b)	21. § (3b) bekezdése.
11.	§
Hatályát veszti az Nfatv.
a)	26. § (1) bekezdésében az „ ,a vagyonkezelésére” szövegrész,
b)	26. § (2) bekezdésében a „vagy vagyonkezelésbe” szövegrész,
c)	26 § (4) bekezdésében az „és vagyonkezelésére” szövegrész,
d)	27. §-ában a „ , vagyonkezelésre” szövegrész.
2.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
12. §
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
4
„(9) Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, a Nemzeti Földalapba
tartozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.”
13.	§
Az Evt.
a)	8. § (4) bekezdés b) pontjában az „optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából
kerülhet” szövegrész helyébe az „állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében kerülhet”
szöveg,
b)	8. § (5) bekezdés b) pontjában a „kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása
céljából,” szövegrész helyébe a „kikerülésére az állami birtokszerkezet javításának elősegítése
érdekében,” szöveg,
c)	8. § (8) bekezdésében az „optimális állami birtokszerkezet kialakítása során végrehajtott”
szövegrész helyébe az „állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében végrehajtott” szöveg,
d)	9. § (1) és (2) bekezdésében az „Állami tulajdonú” szövegrész helyébe az „Az állam 100%-os
tulajdonában álló” szöveg,
e)	9. § (3) bekezdésében az „erdő hasznosítását” szövegrész helyébe az „erdő használatát,
hasznosítását” szöveg
lép.
3.	Záró rendelkezések
14.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15.	§
E törvény 1-4., 6., 9-10. és 14. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
5
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.
törvény (a továbbiakban: Nfatv.), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) módosítását tartalmazza.
Az Nfatv. módosításának legfontosabb célja, hogy az NFA nyilvános pályáztatás mellőzésével
köthessen adásvételi szerződést olyan földrészletre, melynek területe nem haladja meg a három
hektárt. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ez a területi mérték egy hektár. E módosítás célja az
értékesítési eljárások olyan módon történő felgyorsítása, amely a minden esetben fennálló költségeken
túl (pl. az értékbecslés díja) nem jelent többletköltséget az NFA részére, illetve mentesíti az NFA-t a
felesleges költségek viselése alól. A területi mérték módosításával ugyanis olyan ingatlanok
értékesítése is lehetővé válna, amelyek hasznosítása jelentős terhet ró az NFA-ra, mert ezen ingatlanok
sok esetben nem kapcsolódnak állami birtoktömbökhöz, vagy természetbeni elhelyezkedésük, méretük
illetve a tulajdoni viszonyaik miatt a megművelésük nehézkes.
További cél az állami tulajdonban álló erdők, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterületek esetében az Nfatv., valamint az Evt. rendelkezései közötti összhang teljes körű
megteremtése, illetve a párhuzamos szabályozás megszüntetése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 12. § (2)
bekezdésében foglaltaktól enged eltérést annak érdekében, hogy meghatározott esetekben a fennálló
szerződés időtartamának meghosszabbításához ne kelljen pályáztatási eljárást lefolytatni, vagyis új
pályázatot kiírni egy fennálló szerződés tekintetében. A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a
szerződés időtartamának a meghosszabbítására a Tft. 13. §-ában megjelölt korlátozások, azaz a
haszonbérlet maximális időtartamának figyelembe vételével kerülhet sor.
A 2-4. §-hoz
A Javaslat 2. és 3. §-a egyértelművé teszi, hogy csak a 100%-os állami tulajdonban álló erdő, és
erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület esetében irányadó az az előírás,
miszerint ezen területeket csak költségvetési szervek, vagy 100 %-os állami tulajdonban lévő erdészeti
társaságok részére lehet vagyonkezelésbe adni, mely vagyonkezelők az erdő használatát, hasznosítását
harmadik személynek nem engedhetik át. E szabályozás alól a honvédelmi rendeltetésű erdők
annyiban képeznek kivételt, hogy azok használatát, hasznosítását a vagyonkezelő átengedheti, de csak
költségvetési szervek, vagy 100 %-os állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok részére. Az említett
kiemelt állami vagyoni körnek a tartós, hosszútávon fenntartható vagyonkezelését csak az erre
szakmailag felkészült 100 %-os állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok és költségvetési szervek
tudják magas szakmai színvonalon biztosítani, mely az erdők esetében nemzetgazdasági szempontból
kiemelt cél.
A Javaslat 4. §-a egyértelműen rögzíti, hogy az Nfatv.-t az Evt. előírásaival összhangban kell
alkalmazni, valamint előírja az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértését a 100 %-ban állami
6
tulajdonban lévő erdő, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
vagyonkezelésbe adása esetére.
Az 5. §-hoz
A Javaslat 5. §-a kiegészíti az Nfatv.-t azzal az esettel, ha külön törvény [így pl. az 1992. évi II.
törvény 25. § (6) bekezdése; a 25/A. § (1) bekezdése; az 1993. évi II. törvény 12. § (6) bekezdése] a
földrészletnek a Nemzeti Földalapba kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet nem felel meg az Nfatv.
rendelkezéseinek. A Javaslat alapján ez esetben az NFA-nak haladéktalanul gondoskodnia kell a
földrészletnek az MNV Zrt. részére történő átadásról.
A 6. §-hoz
A Javaslat 6. §-a az Nfatv.-t módosító törvény alkalmazási szabályát állapítja meg a folyamatban lévő
ügyekben.
A 7. §-hoz
A Javaslat módosítja az Nfatv. sarkalatossági záradékát, mivel a Javaslat 6. §-a szerinti alkalmazási
szabályt az Nfatv.-be beépítve kell megállapítani.
A 8-9. §-hoz
A Javaslat 8-9. §-ai szövegcserés módosításokat tartalmaznak, melyek közül az Nfatv. 21. § (3a)
bekezdése b) pontjának módosítása érdemi. E módosítással az NFA nyilvános pályáztatás
mellőzésével köthet adásvételi szerződést olyan földrészletre, melynek területe nem haladja meg a
három hektárt. A tervezett módosítással az értékesítési eljárások felgyorsíthatóak lennének, valamint a
minden esetben fennálló költségeken túl (pl. az értékbecslés díja) nem jelentene többletköltséget az
NFA részére. Az értékesítési eljárások felgyorsítása összességében is megkönnyítené az NFA számára
a jövőben tervezett portfólió tisztítást, és a költségtakarékosság betartását is elősegítené.
Költségmegtakarítást jelentene ugyanis az NFA számára az, hogy a nyilvános pályáztatás
mellőzésével történő értékesítés esetén nem jelentkeznének pl. a versenytárgyalások során a közjegyző
kötelező jelenlétéből adódó költségek sem. A fentieken túlmenően a területi mérték módosításával
olyan ingatlanok értékesítésére kerülhetne sor, amelyek hasznosítása jelentős terhet ró az NFA-ra,
mert ezen ingatlanok sok esetben nem kapcsolódnak állami birtoktömbökhöz, vagy természetbeni
elhelyezkedésük, méretük vagy tulajdoni viszonyaik (osztatlan közös tulajdonban fennálló állami
tulajdoni illetőség) miatt megművelésük nehézkes. Ezen okok és a nyilvános pályázati eljáráshoz
kapcsolódó járulékos költségek miatt a nyilvános pályáztatás útján való értékesítésük gazdaságilag
sem előnyös az NFA számára.
A 10-11. §-hoz
A Javaslat 10-11. §-ai hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak. Az Nfatv. 19. (2)
bekezdéséből az „az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás,
illetve” szövegrész hatályon kívül helyezésének indoka az Nfatv. 19. § (1a) és (2) bekezdése közötti
kollízió feloldása. Az Nfatv. 21. § (3b) bekezdésének hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy ez a
rendelkezés az Nfatv. 20. § (2) bekezdésével azonos szabályozást tartalmaz. A Javaslat 11. §-ával
történő hatályon kívül helyezéseket a 2013. január 1-jével hatályos szabályozás indokolja, melynek
alapján pályáztatás nélkül kerül sor vagyonkezelésbe adásra.
7
A 12-13. §-hoz
A Javaslat 12-13. §-ai az Evt. és az Nfatv. közötti összhang megteremtése, valamint a szabályozásbeli
hiányosságok pótlása érdekében módosítják az Evt.-t.
A Javaslat 12. §-a kiegészíti az Evt. 8. §-át azzal a rendelkezéssel, miszerint az osztatlan közös
tulajdonban álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló terület esetében az
általános vagyonhasznosítási szabályok az irányadók, így az elidegenítés, valamint a vagyonkezelésen
felül más használatba adás is gyakorolható az NFA részéről. Az osztatlan közös tulajdonban álló erdő
és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek esetében ugyanis sem az Nfatv.,
sem az Evt. nem tartalmazott egyértelmű szabályozást az állami tulajdonban lévő hányadának a
használatára, hasznosítására. Ezek vagyonkezelésbe adása az Evt. 17. § (6)-(7) bekezdéseire
tekintettel nem megoldható, a tulajdonostársaknak társult erdőgazdálkodást kell folytatniuk, és egy
erdőgazdálkodót kell kijelölniük. A tulajdonostársak vagyonkezelési szerződés megkötésére pedig
nem kötelezhetők az erdészeti társaságokkal illetve költségvetési szervekkel. Mindezek miatt az Evt.
kiegészítésével egyértelművé válik, hogy az állami tulajdoni hányadokra a Nemzeti Földalapba tartozó
vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Ezáltal az Evt. 17. § (6)-(7) bekezdése
társult erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályai is alkalmazhatóak ezen vagyonelemekre, valamint az
Evt. 17. § (1) bekezdés is, amely alapján erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vehető az erdő
tulajdonosa, vagy jogszerű használója.
A 14-15. §-hoz
A Javaslat 14-15. §-ai tartalmazzák a hatályba léptető rendelkezést, valamint a sarkalatossági
záradékot.