﻿Országgyűlés Hivatala
ír«nsánj?zám: Tj/fiOG&O
Érkezeit; 2C13 APR 0 ti.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2013.	évi... törvény
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény módosításáról
1.	§ (1) Az erdőről, erdő védelméről és az erdőgazdálkodásáról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Etv.) 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés, sportolás és
kirándulás céljából gyalogosan vagy lóval - ide nem értve a lóval vontatott
járművet - bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó
tűrni köteles, kivéve, ha
a)	más jogszabály azt korlátozza, vagy
b)	az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak
alapján elrendelte.”
(2) Az Etv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból - a kijelölt út kivételével -
sem gyalogosan, sem lóval nem vehető igénybe
a)	az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos
magasságot el nem éri;
b)	az erdőrezervátum magterülete.”
2.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Hatályát veszti az Etv.
aj 92. § (1) bekezdésében a „lovagolni, illetőleg”,
b)	92. § (2) bekezdésében a „lovaglásra, valamint”,
c)	92. § (4) bekezdésében a „lovaglásra, valamint”,
d)	92. § (5) bekezdésében a „lovagló- és”, továbbá a „lovagló és”,
e)	95. § (1) bekezdésében a ,„ lovagló-”
szövegrész.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az erdei utakat használó lovasok megkülönböztetése a gyalogos turistáktól indokolatlan, sem
elvi, sem gyakorlati alapja nincs. A jelenlegi szabályozásban alkalmazott megkülönböztetés a
lovasoknak, lótartóknak komoly anyagi és erkölcsi károkat okoz. Ugyanakkor a lovasoknak a
gyalogos turistákkal egységes szabályozása sem anyagi, sem más hátránnyal nem jár más, az
erdőt használó csoportok számára.
Az erdőt használó lovasok típusai, igényei, hatásuk az erdőre és az országra
Magyarországon az erdei utakon ma jelenleg viszonylag kisszámú, alapvetően három
csoportba osztható lovas jár.
Az első és messze legnagyobb csoportba a hobbilovasok tartoznak, Ők munkanapokon
délután vagy kora reggel, illetve hétvégeken kikapcsolódásképpen járják az erdőt, saját vagy
bérelt lóval. Leggyakrabban 2-5 fős csoportokban lovagolnak, a lovuknak otthont adó istálló
közvetlen környezetében. Egy alkalommal általában 1-1,5 órát, azaz átlagosan 5-15 km-t
lovagolnak. Mindez azt jelenti, hogy nekik az istállójuk közvetlen közelében lévő utak
legteljesebb körére van szükségük, hiszen nem jelent valós kikapcsolódást (rekreációt) nap
mint nap ugyanazon az úton járni. Hosszabb túrákra ezek a lovasok viszonylag ritkán,
átlagosan évente 1-2 alkalommal indulnak, a regionálisan összefüggő lovaglóutak
szükségessége számukra ilyenkor merül fel. A hobbilovasokról nyilvántartást senki nem
vezet. Egyetlen módja az ellenőrzésüknek, követésüknek a lovakon keresztül az istálló
felkeresése, hiszen az állattartó telepekről és a lovakról már megbízható nyilvántartás áll
rendelkezésünkre.
A második, az elsőnél nagyságrendekkel kisebb csoportot a sportolók alkotják. Ilyen
szempontból a Klasszikus olimpiai szakágak lovasain (síkugratók, militarysok és díj lovasok),
illetve a fogathajtók és westemesek legfőképpen alapozó, kondicionáló edzések céljára veszik
igénybe az erdei utakat. A sportlovak számára teljesítményük fenntartása érdekében
létfontosságú változatosság biztosítására. Az ő igényeik sokban hasonlítanak a
hobbilovasokéra, azzal az eltéréssel, hogy a különböző edzéscélokhoz különböző talajú,
domborzatú útvonalakra van szükségük. Kiemelkedik ebből a körből a távlovasok igénye,
hiszen ők egy edzés alkalmával átlagosan 20-50 kilométert tesznek meg, és naponta edzenek,
Annak érdekében, hogy Ők továbbra is nemzetközi szinten elismert versenyzők
maradhassanak, istállójuk 30-40 km-es körzetében szinte minden útra szükségük van. Ennek
hiányában sem fizikailag, sem mentálisan nem tudják lovuknak a kellő változatosságot
biztosítani. Egészen más útvonalon zajlik egy fiatal ló felkészítése síkversenyre, mint egy
rutinos ló felkészítése egy hegyi versenyre , egészen más utak az ideálisak sárban mint
hőségben, és így tovább. Fent említett sportolók a Magyar Lovas Szövetségnél
rajtengedély vizsgát tett, regisztrált sportolók, akik edzők felügyelete alatt, fegyelmezetten
dolgoznak.
A harmadik csoportot a lovasturizmusban résztvevő lovasok alkotják. Igaz ugyan, hogy
számukat tekintve ez nem nagy csoport, de sok embernek a megélhetése múlik rajtuk. A lovas
turisták képzett túravezetőkkel, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség által nyilvántartott,
minősített és ellenőrzött létesítményekből indulnak, A hobbilovasokkal és sportolókkal
ellentétben nekik elsősorban regionálisan átjárható útvonalhálózatra van szükségük, hiszen
sokszor nem térnek vissza a kiindulópontra, hanem egy hosszabb útvonalat járnak be.
Ezeknek az útvonalaknak, változatosnak, jól lovagolhatónak és Magyarország adottságait
híven tükrözőeknek kell lenniük. Magyarország adottságai ilyen téren messze kiemelkedőek,
hiszen Nyugat-európában (nem utolsósorban a jelenlegi szabályozáshoz hasonló jogszabályi
-3 -
környezetnek, illetve a nagy környezetterhelésnek köszönhetően) lovasturizmus gyakorlatilag
már nem létezik. A magyar erdei lovaglásban rejlő lehetőség egy olyan versenyelőny, amelyet
úgy tudna Magyarország megőrizni, hogy az semmiféle érdeksérelemmel vagy
költségvonzattal nem járna.
A jelenleg hatályos szabályozás a magyar lovastársadalom minden rétegét komoly sokk -
ként érte. A lovasok látják és hallják, hogy némely nyugat-európai ország hasonló
szabályozása milyen hatással járt a hobbi-, sport- és túralovaglásra. Mindhárom lovas csoport
jelentős bevételekkel gazdagítja a magyar költésvetést, hiszen a lovakat meg kell vásárolni,
tartani, takarmányozni kell. Mindez a lovas oktatótól a lovászon keresztül a lótenyésztőn át a
takarmányt előállító mezőgazdálkodóig számos munkahelyet teremt. A szabályozás így sok
ember számára megélhetésének elveszítését jelentené - és az kiemelten igaz a
lovasturizmusból élőkre.
A másik oldalon nem szabad elfeledkezni a lovaglás, különösen pedig az erdei lovaglás
szerepéről a környezeti nevelésben és a z egészséges életmódban.
A lovasok haladási sebessége 4-25km/h, erdőhasználati módja, tájékozódási lehetőségeik a
gyalogos turistákhoz állnak legközelebb. Eltérést jelent, hogy a lovasok általában kisebb,
csendesebb, az erdő nyugalmát nem zavaró csoportokban haladnak. További különbség, hogy
a lovasok egy jó része nem regisztrált ugyan, de az istállókon keresztül mindenki elérhető, az
információk jól továbbadhatóak. A kezdő lovas mindenképpen egy iktató felügyelete alatt
tanul lovagolni, az oktatók képzésének pedig részét képezik a kulturált erdei lovaglás
szabályi. A sportlovasok rajtengedély-vizsgájának, illetve a túravezetők vizsgáinak pedig
fontos eleme az erdő használatának ismerete. A környéket nap, mint nap járó lovas az adott
területet szinte magáénak érzi, tiszteletben tartja, vigyáz rá , hiszen még évekig ugyanazokat
az utakat szeretné róni.
A lovasok érdekeinek összeegyeztetése az erdő többi használójával
Az erdőgazdálkodást a lovasok nem zavarják semmivel sem jobban, minta gyalogosok. Éppen
ezért a gyalogosokra is vonatkozó korlátozások (91.§ (5) bek.) elegendőek a lovasok számára
is. Ugyanakkor felvetődik annak lehetősége, hogy egyfajta együttmüködés keretében az
erdőgazdálkodó és / vagy az erdészeti hatóság támaszkodhat a környéket rendszeresen
bebarangoló lovasok információira, hiszen ők minden évszakban és időjárási körülmények
között járják az erdőt.
A lovasok és a vadászok érdekeinek összeegyeztetésére szintén elegendőnek tűnik a
gyalogosokra is vonatkozó 94.§ (2) bek. A vadat a lovasok a gyalogosoknál jóval kisebb
mértékben zavarják meg, hiszen a ló szaga az emberét elnyomja, így indokolatlan a vadászok
érdekében jobban korlátozni a lovasokat a gyalogosoknál. Sem a vadakat, sem a vadászokat
nem tudják máshogy vagy jobban megzavarni, mint a gyalogos turisták.
A természetvédelmi érdekekben a lovasok csak igen szűk körben okoznak a gyalogosoktól
eltérő problémát. A ló eróziós nyomot nem hagy, a talajban járművekkel összehasonlítható
kárt megközelítőleg sem okoznak a patanyomok. Az erdei életközösségeket annak
köszönhetően, hogy a ló szaga az emberénél erősebb, még a gyalogos turistáknál is kevésbé
zavarja. Mivel lovagolni az utakon lehet, a lovasok csak szükséghelyzetben hagyják el az
utakat, így az aljnövényzetben kárt nem okoznak. Azokon a területeken azonban, ahol a
lovasok jelenlétének korlátozását Pl. a talaj védelmének szükségessége lehetővé teszi, az erre
jogosult hatóság részleges korlátozásként időszakosan vagy véglegesen megtilthatja a
különlegesen érzékeny utak látogatását. Az azonban elképzelhetetlen, hogy egy
gépjárművekkel is járható úton (legyen az bármilyen fokozottan védett terület része) a
-4-
lovasok kárt okozzanak, így ezeknek a korlátozásoknak rendkívül szűk körben kell
maradniuk.
A gyalogosokkal történő találkozások általában zökkenőmentesen zajlanak, változatosságot
jelentenek mindkét fél számára. A legtöbb gyalogos turista kifejezetten szívesen fogadja a
lovasokat. A gyalogos turisták mellett a legtöbb ló nem is lenne hajlandó gyors ütemben
elhaladni, hiszen a ló jobban fél és hamarabb észreveszi az erdőjárót, mint a gyalogos a lovat.
Amennyiben nem, úgy a lovas kerül bajba lova ijedőssége miatt. Ugyanakkor nagyon szűk
körben elképzelhető, hogy bizonyos kiemelkedően sűrűn látogatott útszakaszokon (parkerdők,
tanösvények, tomapályák) a lovasok jelenléte zavaró lehet. Az ilyen esetekre is megoldást
biztosít azonban a szabályozás, hiszen az ilyen utakon a lovasok közlekedését a 94.§ (1)
bekezdés ) pontja alapján korlátozni lehet.
A biciklisekkel, quadosokkal, cross-motorosokkal való találkozások a lovasok számára
rendkívül veszélyesek, így a lovasok mindenféle szabályozás nélkül is messzire el fogják
kerülni az ilyen járművek által rendszeresen látogatott utakat.
A lovasok szabályszegései, nem megfelelő viselkedés
A lovasok által elkövetett szabályszegések semmilyen szempontból sem igényelnek a többi
erdőt látogató csoporttól eltérő szabályozást. Ezt sem jellegük, sem számuk nem indokolja.
Hangsúlyozandó, hogy a lovaglás természet közeli jellegének és az oktatás rendszerének
köszönhetően az erdőt látogató gyalogosokhoz vagy biciklisekhez, quadosokhoz, cross-
motorosokhoz képest jóval kisebb számban fordul elő a lovasok közt szabályszegő, erdőben
megfelelően viselkedni nem tudó ember.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Az általános indokolásban foglaltak normaszövegben való megjelenítése tükröződik Javaslat
1.	§-ában, amely a meglévő szabályt (91. § (1) bek.) kiegészíti azzal, hogy az erdőben - annak
rendeltetésétől függetlenül - üdülés, sportolás és kirándulás céljából bárki saját felelősségére
tartózkodhat akár gyalogosan akár lóval - ide nem értve a lóval vontatott járművet. A
módosítás a „lóval - ide nem értve a lóval vontatott járművet” fordulattal egészíti ki a
szöveget.
a 2. §-hoz
Mivel az 1. § szerint az erdőben a lovasok a gyalogosokkal megegyező szabályok szerint
tartózkodhatnak, a 91. § (5) bekezdést - a szabályozás koherenciája érdekében - ki kellett
egészíteni, hogy lóval sem lehet igénybe venni a rendelkezésben meghatározott területet.
Az általános indoklásban foglaltaknak és az 1-2. §-okhoz írt részletes indokolásnak
megfelelően a Javaslat változat a módosítandó törvény vonatkozó szakaszain. A koherens,
egyértelmű és világos normatartalom érdekében a Javaslat hatályon kívül helyezi a 2. § (2)
bekezdésében foglalt szövegrészeket.
Budapest, 2013. április 8.
Horváth László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz
Potápi Árpád
■ Magyar Polgári Szövetség
-5-
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján, „az erdőről, az erdő védelméről
és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2013. április 8.
Horváth László	Potápi Árpád J
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség