﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10747. számú
törvényjavaslat
a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. április
2013.	évi... törvény
a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról
1.	§
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 1. §-a a következő
(6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Közraktározási biztosíték a közraktári tevékenység felfüggesztése vagy a közraktári
engedély visszavonása esetén felhasználható pénzösszeg, amely kizárólag a közraktározott
áru leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével,
biztosításával, kiszolgáltatásával, valamint kényszerértékesítésével kapcsolatban felmerülő,
közvetlen költségek fedezetére szolgál.
(7)	Nagykockázatú tárolásnak minősül, ha a művi tárolással egy telephelyen letett áru
közraktári jegyen feltüntetett értéke eléri a közraktár saját tőkéjének kétszeresét.
(8)	A közraktár vagyonának a számvitelről szóló törvény szerinti befektetett eszközök és
forgóeszközök minősülnek.”
2. §
(1)	A Krt. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktári tevékenység folytatására alkalmas,
tehermentes ingatlan bocsátható a közraktár rendelkezésére, amelynek értéke nem lehet
kevesebb kétszázötvenmillió forintnál. Az ingatlan értékét ingatlanszakértő által
megállapított, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja vagy a kamarai
nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság által elfogadott értéken kell figyelembe
venni. E feltételeknek az (5a) bekezdésben foglalt eltéréssel a közraktári tevékenység
folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.”
(2)	A Krt. 2. §-a a következő (5a)-(5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti ingatlan kizárólag az 1. § (6) bekezdésében meghatározott
közraktározási biztosíték 4/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti formában való nyújtása
érdekében terhelhető meg a közraktározási biztosíték összegének erejéig.
(5 b) Az (5) bekezdés szerinti értékbecslést végezheti
a)	az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az értékbecslési szakterületnek megfelelő
ágazati szakértőként bejegyzett szakértő, vagy
b)	olyan gazdálkodó szervezet, amely az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az
üzletszerű ingatlanvagyon-értékelői és közvetítői tevékenység végzésére jogosult
szolgáltatókról vezetett nyilvántartásban szerepel, és legalább egy személyesen
közreműködő tagja vagy alkalmazottja, foglalkoztatottja az a) pontban meghatározott
szakértői jogosultsággal rendelkezik. ”
1
3. §
A Krt. „Szervezeti és működési feltételek” alcíme a következő 4/A- 4/C. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A közraktár által az üzleti évben művi tárolással közraktározott árukra
kibocsátott közraktári jegyek értéke nem haladhatja meg az elfogadott, az előző üzleti évi
éves beszámolóban kimutatott saját tőke ötvenszeresét.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott számításban nem kell figyelembe venni azon
közraktározott áruk értékét, amelyek folyamatos felügyeletét a közraktár a személy- és
vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti
elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítja.
(3)	A közraktározott készletek állományát a közraktár köteles közraktári jegyen feltüntetett
értéken havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig könyveiben kimutatni.
(4)	A közraktár által végzett valamennyi nagykockázatú tárolás keretében letett áru együttes
értéke legfeljebb a művi tárolással közraktározható érték húsz százaléka lehet.
4/B. § (1) A közraktár köteles az 1. § (6) bekezdésében meghatározott célra közraktározási
biztosítékot képezni és folyamatosan fenntartani.
(2)	A közraktározási biztosíték alapja az aktuális közraktározott készletek forintban
meghatározott értéke, mértéke az alap egy ezreléke.
(3)	Közraktározási biztosíték lehet
a)	a közraktár által hitelintézetnél lekötött, elkülönített és zárolt pénzösszeg (a
továbbiakban: pénzbeli letét),
b)	legalább egy évre szóló bankgarancia,
c)	biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (a továbbiakban: biztosítói
kötelezvény).
(4)	Pénzbeli letétet a tevékenységét megkezdő közraktár esetén az első közraktári jegy
kibocsátását követő negyedév utolsó napjáig kell teljesíteni.
(5)	Bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény esetén a helytállás mértékét az előző üzleti
évben közraktározott érték számtani átlaga alapján kell meghatározni. Tevékenységét
megkezdő közraktár esetén a bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény mértékét első
alkalommal a közraktár által az első üzleti évre tervezett közraktározott értékre vonatkozó
nyilatkozat alapján kell megállapítani és legkésőbb az első közraktári jegy kibocsátását
megelőzően a bankgaranciára vagy a biztosítói kötelezvényre vonatkozó szerződést meg kell
kötni.
(6)	A (3) bekezdésben meghatározott közraktározási biztosítékformák külön-külön, illetve
együttesen is alkalmazhatóak.
4/C. § (1) A közraktározási biztosíték igénybevételéhez a felügyelet előzetes engedélye
szükséges.
(2)	Amennyiben a felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyezés során azt állapítja meg,
hogy a közraktározási biztosíték felhasználása nem az 1. § (6) bekezdésben meghatározott
célok fedezésére irányul, a közraktározási biztosíték igénybevételéhez szükséges engedély
iránti kérelmet elutasítja.
(3)	A közraktározási biztosítékra vonatkozóan a közraktár és a hitelintézet vagy biztosító
között létrejött szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy a szerződésben
meghatározott bármely megszűnési feltétel beállásáról a hitelintézet vagy a biztosító a
2
felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatja, valamint a hitelintézet vagy a biztosító a
közraktározási biztosíték terhére kizárólag abban az esetben teljesít kifizetést, ha a közraktár
előzetesen bemutatja a felügyelet (1) bekezdésben meghatározott engedélyét, és a
közraktározási biztosíték terhére teljesített kifizetés időpontjáról a hitelintézet vagy a
biztosító értesíti a felügyeletet.
(4)	A közraktár negyedévente köteles a közraktározási biztosíték összegét a mindenkori
készletérték alapján felülvizsgálni, szükség esetén a felülvizsgálat időpontjától számított 15
napon belül kiegészíteni.
(5)	A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján, a közraktározott készletek legalább 30 %-
os csökkenése esetén a közraktár kérelmezheti a felügyelettől a pénzbeli letét összegének
legfeljebb a mindenkori készletértéknek megfelelő mértékig való csökkentését. A kérelmet a
felügyelet tizenöt napon belül elbírálja.”
4.	§
A Krt. 5. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges
engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:]
,,c) a közraktározási biztosíték formájára vonatkozó nyilatkozatot;”
5.	§
A Krt. 5/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/D. § A közraktári tevékenység megszüntetése iránt kérelmet kell benyújtani a
felügyelethez. A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a
közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári
szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári
jegyeket bevonta, a 12/A. §-ban meghatározott felügyeleti díjat megfizette, és ezt a
felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.”
6.	§
A Krt. 6. § (6) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:
[A felügyelet a közraktározási piac tájékoztatása érdekében a honlapján naprakészen és
folyamatosan közzéteszi]
,,c) az ellenőrzése eredményeként hozott jogerős és előzetesen végrehajtható határozatát,
d)	a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, és a jogorvoslati eljárás eredményét.”
7.	§
(1)	A Krt. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
3
„(2) A közraktári engedély 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti visszavonása esetén a
felügyelet felügyeleti jogkörét a közraktár által kibocsátott valamennyi közraktári jegy
bevonásáig gyakorolhatja.”
(2) A Krt. 9. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ellenőrzés során a közraktár köteles]
,,b) a közraktározási biztosíték fennállására vonatkozó igazolást,”
[a felügyelet rendelkezésére bocsátani.]
8.	§
A Krt. 9/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„ (9) A felügyelet döntései ellen fellebbezésnek nincs helye.”
9.	§
(1)	A Krt. 10. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától
függően a felügyelet]
,,e) a PSZAF egyetértésével megtilthatja a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység folytatását. ”
(2)	A Krt. 10. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A felügyelet az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézkedéssel
egyidejűleg értesíti a közraktárral a közraktározási biztosítékra szerződéses jogviszonyban
álló hitelintézetet vagy biztosítót.”
(3)	A Krt. 10. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott intézkedés
alkalmazására azért került sor, mert a közraktár vezetőjének tevékenysége a közraktár
biztonságos, jogszabályszerű működését veszélyezteti, a felügyelet a közraktár vezetőjét öt
évre eltilthatja attól, hogy a közraktárban vezető tisztséget lásson el.
(6)	Az (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott bírság adók
módjára behajtható köztartozásnak minősül.”
10.	§
A Krt. 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár - a
határozatban megjelölt időponttól kezdődően - újabb közraktári szerződést akkor sem
köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. Felfüggesztés és az engedély
visszavonása esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket
teljesíteni kell.
(2)	A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a
határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell
kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel,
kölcsönügylettel kapcsolatos, valamint a közraktározási biztosítékból történő kifizetésre
vonatkozó jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet
álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár e törvény szerinti
4
kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos
intézkedések érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti
biztos részére a felügyelet a közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot
is megállapíthat.”
ll.§
A Krt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a közraktár a közraktározásból eredő kötelezettségeinek eleget tett, vagy a
felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a felügyeleti biztost
visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a felügyeleti biztos javadalmazásának és a
kirendeléssel kapcsolatos egyéb költségek megtérítésére.”
12.	§
A Krt. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 12/A. § (1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti díjat köteles fizetni.
(2)	A felügyeleti díj alapdíjból és az előző naptári évben kibocsátott közraktári jegyeken
feltüntetett érték alapján megállapított forgalomarányos díjból áll.
(3)	A közraktár az alapdíjat a felügyelet részére, továbbá, amennyiben a közraktár a 28. §-
bán meghatározott zálogkölcsön nyújtására is engedéllyel rendelkezik, a PSZAF részére is
köteles megfizetni.
(4)	Az alapdíj az alapdíjegység, valamint az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott
szorzószám szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(5)	A felügyelet részére fizetendő alapdíj szorzószáma: húsz.
(6)	A PSZAF részére fizetendő alapdíj szorzószáma: négy.
(7)	A forgalomarányos felügyeleti díj mértéke az előző naptári évben, illetve beszámolási
időszakban kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4
ezreléke, de legfeljebb tizennégymillió forint.”
13.	§
A Krt. „A felügyeleti díj” alcíme a következő 12/C. §-sal egészül ki:
„12/C. § (1) A 12/A. § szerint meghatározott felügyeleti díjat a tárgyévet követő év január
31-ig kell befizetni. Az a közraktár, amely tevékenységét év közben kezdte meg, a
felügyeleti díjat első ízben a tevékenység megkezdését követő év január 31-ig köteles
megfizetni. Az a közraktár, amely tevékenységének megszüntetését év közben
kezdeményezte, vagy amelynek tevékenységi engedélyét a felügyelet év közben vonta
vissza, a felügyeleti díjat a bejelentés napjától, illetve a visszavonó határozat közlésének
napjától számított harminc napon belül köteles megfizetni.
(2)	A felügyelet részére határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősül.
(3)	A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség
napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
5
(4)	A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felügyeleti díj felszámításának
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.”
14.
(1)	A Krt. 13. § (3) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[A közraktár köteles az alábbiakat haladéktalanul írásban bejelenteni a felügyeletnek:]
,,h) a közraktározási biztosíték nyújtási formájának megváltoztatását;
i)	a 2. § (5) bekezdése szerinti ingatlanvagyon összetételének változására irányuló
szándékát. ”
(2)	A Krt. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közraktár köteles az arra jogosult szerv által elfogadott, könyvvizsgálói záradékot,
vagy a könyvvizsgálói záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független
könyvvizsgálói jelentést tartalmazó, a számviteli törvény szerinti beszámolóját, annak
elfogadását követő tizenöt napon belül a felügyeletnek megküldeni.”
15.	§
(1)	A Krt. 16. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közraktározás - a felek megállapodása alapján - történhet olymódon, hogy az árut]
,,b) a többi letevő, vagy azonos letevő különböző szerződés alapján közraktározott, azonos
fajú helyettesíthető áruival összekeverve”
[tárolják.]
(2)	A Krt. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani, és
származását igazolni. A közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a
közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a
közraktári szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő
könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az
áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési
igénynek.”
16.	§
A Krt. 17. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[A szabályzatnak tartalmaznia kell:]
,,d) a közraktár által alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megjelölését,
e)	a közraktározott áru minőségének megóvása érdekében a közraktár által lefolytatott
ellenőrzés módszerét, az ellenőrzések gyakoriságát.”
6
17.	§
A Krt. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az áttárolással járó költségeket az viseli, akinek az érdekkörében felmerült okból
az áttárolás szükségessé vált. ”
18.	§
(1)	A Krt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktár a közraktározást saját raktárban vagy művi raktárban végezheti. A
közraktár művi raktárt csak abban az esetben vehet igénybe, ha a raktár rendelkezik a
működéséhez szükséges hatósági engedéllyel, továbbá, ha a közraktár folyamatosan
biztosítja a művi raktárban letett árunak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a
magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai vagyonvédelmi
rendszerrel való őrzését.”
(2)	A Krt. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben művi tárolás esetén a letenni kívánt árut egyéb árutól nem lehet
elkülöníteni, vagy a tárolás nem zárt helyen történik, az árura vonatkozóan közraktári jegyet
csak abban az esetben lehet kibocsátani, ha a közraktár az áru védelmére olyan
jelzőrendszert alkalmaz, amely folyamatosan biztosítja az áruhoz való illetéktelen
hozzáférés megakadályozását.”
(3)	A Krt. 20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közraktározott árut a művi raktár üzemeltetője sem a közraktárral, sem a letevővel
szembeni esetleges követelésének biztosítékaként nem tarthatja vissza.”
19.	§
A Krt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) 2014. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az
előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke huszonötszörösét meghaladja, a
közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és
vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti
elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.
(2)	2015. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző
üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke tizenötszörösét meghaladja, a közraktár
köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai
vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.
(3)	2016. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző
üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke tízszeresét meghaladja, a közraktár
köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai
vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.
7
(4)	2017. január 1-től a közraktár köteles a művi tárolás keretében közraktárban letett áruk
folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer
alkalmazásával biztosítani.
(5)	Az (l)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terjed ki az olyan, művi tárolás
keretében közraktárban letett árukra, amelyeknek értéke letevőnként az 50 millió forintot
nem haladja meg.”
20. §
(1)	A Krt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől
a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből,
megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha a közraktár tevékenységi körén
kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be.”
(2)	A Krt. 22. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Nem minősül a közraktári tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan oknak a művi
raktár üzemeltetőjének érdekkörében felmerülő ok.”
(3)	A Krt. 22. §-a a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(lb) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kár
a)	az áru belső tulajdonságából (természetes minőségéből),
b)	a csomagolás rejtett hiányosságából,
c)	a letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartásából
származik, a közraktár a kár összegének megtérítését a letevőtől követelheti.”
21.§
A Krt. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § A közraktári tevékenységből eredő perekben, valamint a közraktárban letett árura
vonatkozó birtokperekben a Polgári perrendtartás váltóperekre vonatkozó eljárási szabályait
kell alkalmazni. [Pp. 125. § (2) és (4) bekezdése; 217. § (4) bekezdése; 234. § (1)
bekezdése] ”
22.	§
(1)	A Krt. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti
pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a
közraktárban elhelyezett árun.”
(2)	Krt. 26. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával a közraktári jegyen feltüntetett
érték erejéig olyan kölcsönt vehet fel, amelynek igényérvényesítési határideje legfeljebb a
közraktári jegy lejáratát követően egy év.”
(3)	A Krt. 26. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
8
„(8) A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg visszafizetése után a hitelező haladéktalanul
köteles a birtokában lévő közraktári jegy valamennyi szelvényrészét az adósnak kiadni.”
23.	§
A Krt. IV. Fejezete a következő 28/C. §-sal egészül ki:
„28/C. § (1) A közraktár a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a
közraktári engedély iránti kérelméhez, illetve a már működő közraktár a közraktári engedély
módosítása iránti kérelméhez az 5. § (2) bekezdés e) és 1) pontjában meghatározott
dokumentumokat mellékelte, és a közraktár részére a felügyelet a zálogkölcsön-nyújtási
tevékenység folytatását az 5. § (1) bekezdésének első mondata szerint engedélyezte.
(2)	A közraktár a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet akkor szüntetheti meg, ha a
tevékenység megszüntetését a felügyelet az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
engedélyezte.”
24.	§
A Krt. 38. §-át megelőző „Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás” alcím címe helyébe a
következő alcím címe lép:
„Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás”
25.	§
A Krt. 38. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (la)-(le) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A közraktárba letett áru nem tartozik a közraktárnak a csődeljárásról, és a felszámolási
eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti vagyonába.
(la) A közraktárba letett árut bírósági végrehajtás során lefoglalni nem lehet.
(lb) Az árujegyet és a zálogjegyet - mint értékpapírt - bírósági végrehajtás során le lehet
foglalni, és a Cstv. szerinti vagyon megállapításánál is figyelembe kell venni.
(le) A bírósági végrehajtás során történő értékesítéskor a végrehajtó által készített
jegyzőkönyv pótolja a forgató nyilatkozatot.”
26.	§
(1)	A Krt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktár ellen indított csődeljárásra és felszámolási eljárásra a Cstv. rendelkezéseit
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Krt. 39. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Közraktár ellen indított felszámolási eljárás lefolytatására a Budapest Környéki
Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
9
(5)	A bíróság a felszámolás iránti kérelemről, valamint a felszámolást elrendelő végzés
elleni fellebbezésről tizenöt napon belül határoz.
(6)	A felügyelet a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően
haladéktalanul visszavonja a közraktár tevékenységi engedélyét.”
27.	§
A Krt. „Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás” alcíme a következő 39/A-39/C. §-sal egészül
ki:
„39/A. § A közraktár ellen elrendelt kényszertörlésről szóló határozatot a bíróság
haladéktalanul megküldi a felügyeletnek.
39/B. § (1) Amennyiben a felügyelet a csőd- vagy felszámolási eljárás iránti kérelem
benyújtását, vagy a végelszámolás elhatározását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a
felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolás kezdő időpontjáig, illetve mindaddig tart,
amíg a bíróság a csődeljárás vagy felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a
vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót nem rendeli ki.
(2)	A felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját követően közraktári szerződést a
felszámoló vagy végelszámoló sem köthet, csődeljárás kezdő időpontját követően közraktári
szerződés a vagyonfelügyelő engedélyével köthető.
(3)	A csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját követően a
vagyonfelügyelőnek, a felszámolónak, illetve végelszámolónak a korábban a közraktár által
kötött közraktári szerződésekből eredő valamennyi kötelezettséget teljesítenie kell.
39/C. § (1) A közraktár vezetője a csődeljárás megindítására irányuló kérelmének
benyújtásával egyidejűleg köteles erről a felügyeletet értesíteni.
(2)	A bíróság a csődeljárást elrendelő végzést a felügyeletnek is megküldi.”
28.	§
A Krt. a következő 45. §-sal egészül ki:
„45. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
.... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (5) bekezdés szerinti
értékbecslést a Módtv. hatálybalépésekor működő közraktárnak első alkalommal a Módtv.
hatálybalépését követő 60 napon belül kell elvégeznie.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott értékbecslés eredményeként az ingatlan
értéke a kettőszázötvenmillió forintot nem éri el, a közraktár köteles az érték
megállapításától számított 180 napon belül a jogellenes helyzetet megszüntetni.
(3)	A Módtv. megállapított 1. § (6) bekezdésében meghatározott közraktározási biztosítékot
a Módtv. hatálybalépésekor működő közraktárnak legkésőbb a Módtv. hatálybalépését
követő 120 napon belül kell biztosítania.
(4)	A Módtv.-vei megállapított 20. § (1) bekezdés szerinti, a személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai
vagyonvédelmi rendszerrel való folyamatos őrzést a Módtv. hatálybalépésekor működő
közraktárnak legkésőbb a Módtv. hatálybalépését követő 90 napon belül kell biztosítania.
10
(5)	A Módtv.-vei megállapított 20. § (2a) bekezdését, valamint 22. § (1), (la), valamint (lb)
bekezdését csak a Módtv. hatálybalépését követően megkötött közraktári szerződésekre
vonatkozóan kell alkalmazni.”
29.	§
A Krt. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december
12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”
30.	§
A Krt.
a)	5. §-ának (1) bekezdésében a „közraktározás-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „felügyelet a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF)” szöveg,
b)	a 9. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével” szövegrész
helyébe a „PSZÁF-fel” szöveg,
c)	10. § (2) bekezdésében a ,,b)-d)” szövegrész helyébe a ,,b)-e)” szöveg,
d)	13. § (2) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének” szövegrész
helyébe a „PSZÁF-nek” szöveg
lép.
31.	§
Hatályát veszti:
a)	a Krt. 10. § (3) bekezdése;
b)	a Krt. 17. § (2) bekezdésének a) pontjában a „valamint” szövegrész;
c)	a Krt. 20. § (1) bekezdésének második mondatában a „ ,valamint a letenni kívánt árut egyéb
árutól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni” szövegrész;
d)	a Krt. 36. § (3) bekezdésében a „1992. évi LXXIV.” szövegrész;
e)	a Krt. 39. § (2) bekezdése.
32.	§
E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai
parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
33.	§
E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
11
Általános indokolás
A Javaslatban foglalt törvénymódosítás célja a közraktározási tevékenység biztonságosabbá,
átláthatóbbá alakítása, és ezáltal a közraktárban elhelyezett, az elmúlt három évben átlagosan
a 126 milliárd forintot is meghaladó értékű áru megőrzésének, megfelelő tárolásának,
valamint a közraktárak jogszabályoknak megfelelő működésének biztosítása.
A Javaslatban foglalt módosításokat az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások,
továbbá a közraktározási tevékenység ellenőrzése során a hatóság által tapasztalt szabályozási
hiányosságok feltárása tette indokolttá, amelyek átvezetése, illetve kiküszöbölése
mindenképpen szükséges a közraktározási tevékenység biztonságának, és így az érintett
termelők, hitelezők, valamint közvetetten a nemzetgazdasági folyamatok védelme érdekében.
A Javaslatban foglalt módosítás a közraktározási tevékenység állami szabályozásának, és a
hatósági feladatokat ellátó közraktári felügyelet munkájának elősegítésére, így e közfeladat
hatékonyabb ellátására irányul.
A Javaslat a közraktározási tevékenység biztonságának növelése, illetve a tevékenység
befejezése esetén valamennyi jogos igény kielégítésének biztosítása érdekében bevezeti a
közraktározási biztosíték intézményét, amely pénzösszeget a közraktár kizárólag a közraktári
tevékenység felfüggesztése vagy megszüntetése esetén használhat fel a közraktározott áru
leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével,
biztosításával, kiszolgáltatásával, valamint kényszerértékesítésével kapcsolatban felmerülő,
közvetlen költségek fedezetére. A közraktározási biztosíték egyes formáira vonatkozó
részletszabályok az utazásszervezőkről és -közvetítőkről szóló jogszabályban foglaltakhoz
hasonlóan kerültek meghatározásra.
A közraktárba nem pénzbeli hozzájárulásként bevitt ingatlan értékének minél pontosabb és
szakszerűbb meghatározása érdekében az előterjesztés értelmében az ingatlan értékbecslését
kizárólag a közraktártól független, speciális szakértelemmel rendelkező, bejegyzett
igazságügyi ingatlanszakértő végezheti el, amely értékbecslést a Magyar Könyvvizsgálói
Kamara bejegyzett tagjának vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói
társaságnak is el kell fogadnia.
A Javaslat bevezeti a nagykockázatú tárolás fogalmát, amely szerint az a tárolási forma
minősül nagykockázatú tárolásnak, amelynek esetében a művi tárolással egy telephelyen letett
áru közraktári jegyen feltüntetett értéke eléri a közraktár saját tőkéjének kétszeresét.
A Javaslat új lehetőségként biztosítja a felügyelet számára, hogy a közraktári engedély
felfüggesztése vagy visszavonása esetén - az utazásszervezőkről és -közvetítőkről szóló
jogszabályban foglaltakhoz hasonlóan - a közraktár vezetőjét öt évre eltiltsa attól, hogy a
közraktárban vezető tisztséget lásson el, ha a közraktár vezetőjének tevékenysége a közraktár
biztonságos jogszabályszerű működését veszélyezteti.
A Javaslat újraszabályozza a felügyeleti díj intézményét, amely az új szabályozás értelmében
alapdíjból és az előző naptári évben kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték alapján
megállapított forgalomarányos díjból áll. Ennek következtében a felügyeleti díj az új
szabályok szerint a közraktár valós piaci tevékenységéhez igazodva kerülhet meghatározásra.
A Javaslat az állami szervek bevételeinek biztosítása érdekében előírja, hogy a határidőben
meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és
késedelmes megfizetése késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget von maga után.
A Javaslat egyrészt a közraktárakban elhelyezett idegen áru megőrzésének garantálása,
másrészt a közraktárak által kibocsátott értékpapírok fedezet-elvonásának magakadályozása
érdekében rögzíti, hogy ha a művi tárolás során letenni kívánt árut egyéb árutól nem lehet
12
elkülöníteni, vagy a tárolás nem zárt helyen történik, akkor az árura vonatkozóan közraktári
jegyet csak abban az esetben lehet kibocsátani, ha a közraktár az áru védelmére olyan
jelzőrendszert alkalmaz, amely biztosítja az áruhoz való illetéktelen hozzáférés
megakadályozását.
A Javaslattal fokozatosan bevezetésre kerül az elektronikai vagyonvédelmi rendszer, amely
teljes biztonságot garantál a művi tárolás során letett áruk megőrzésére. A módosítás
megfelelő felkészülési időt biztosít a közraktárak számára a szükséges technikai feltételek
kiépítésére és a költségek fedezetének biztosítására, valamint díjszabásuknak ennek megfelelő
módosítására.
A módosítás eredményeként a váltóperek rövidebb eljárási szabályai vonatkoznak a
közraktározásból eredő perek mellett a közraktári szerződés alapján a közraktárakban letett
árukra vonatkozó birtokperekre is. A soron kívüli eljárás szükségességének indoka a
közraktárban elhelyezett jelentős értékű áru minőségének, és így értékének megőrzéséhez
fűződő kiemelt érdek, amelyet a birtokperek elhúzódása veszélyeztethet.
A Javaslattal pontosításra kerül a közraktárakra vonatkozó végrehajtás, csődeljárás,
felszámolás és végelszámolás általánostól eltérő szabályozása, amelynek keretében a
hitelintézetek esetén is alkalmazott, általánostól eltérő rendelkezésekhez hasonló előírások
kerülnek bevezetésre tekintettel arra, hogy a közraktárak esetében, a hitelintézetekhez
hasonlóan, kiemelkedően fontos érdek fűződik a felszámolás, végelszámolás, csődeljárás
rövid időn belül történő lefolytatásához, valamint a tevékenységi engedélyt kiadó felügyelet
bíróság általi értesítéséhez.
13
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A közraktározási tevékenység biztonságának növelése, a tevékenység befejezése esetén
valamennyi jogos igény kielégítésének biztosítása érdekében bevezetésre kerül a
közraktározási biztosíték intézménye, amely pénzösszeget a közraktár kizárólag a közraktári
tevékenység felfüggesztése vagy megszüntetése esetén használhat fel a közraktározott áru
leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével,
biztosításával, kiszolgáltatásával, valamint kényszerértékesítésével kapcsolatban felmerülő,
közvetlen költségek fedezetére. A közraktározási biztosíték egyes fajtáira vonatkozó
részletszabályok a 3. §-ban meghatározottak szerint, az utazásszervezőkről és -közvetítőkről
szóló jogszabályban foglaltakhoz hasonlóan kerültek meghatározásra.
Az 1. §-sal bevezetésre kerül továbbá a nagykockázatú tárolás fogalma, amely azon ügyletek
köre, ahol a művi tárolással egy telephelyen letett áru közraktári jegyen feltüntetett értéke
eléri a közraktár saját tőkéjének kétszeresét.
a 2. §-hoz
A közraktárba nem pénzbeli hozzájárulásként bevitt ingatlan értékének minél pontosabb és
szakszerűbb meghatározása érdekében a Javaslat értelmében az ingatlan értékbecslését
kizárólag a közraktártól független, speciális szakértelemmel rendelkező, bejegyzett
igazságügyi ingatlanszakértő végezheti el, amely értékbecslést a Magyar Könyvvizsgálói
Kamara bejegyzett tagjának vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói
társaságnak is el kell fogadnia. A módosítás az újonnan előírt közraktározási biztosíték által a
közraktáraknál jelentkező teher csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy a biztosíték
bankgarancia formájában való nyújtása esetén a bankgarancia biztosítása céljából a saját tőke
részét képező ingatlan a közraktározási biztosíték összegének erejéig megterhelhető legyen.
a 3. §-hoz
A művi tárolás által jelentett magasabb kockázat miatt maximalizálásra kerül az üzleti évben
művi tárolással közraktározott árukra kibocsátható közraktári jegyek értéke, amely nem
haladhatja meg az elfogadott előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke
ötvenszeresét. A letett áruk megfelelő védelmére irányuló intézkedések ösztönzése érdekében
nem kell e számításnál figyelembe venni ugyanakkor azoknak az áruknak az értékét, amelyek
esetén a közraktár az áruhoz való illetéktelen hozzáférést megakadályozó elektronikai
vagyonbiztonsági rendszert alkalmaz.
E § tartalmazza a közraktározási biztosíték részletszabályait, amelyek az utazásszervezőkről
és -közvetítőkről szóló jogszabályban foglaltakhoz hasonlóan kerültek meghatározásra. A
rendelkezések értelmében közraktári biztosítékként a pénzbeli letét és a bankgarancia mellett
elfogadható a biztosító által nyújtott garancia- vagy kezesi biztosítás is, amely biztosíték a
bankgaranciával egyenértékű, azonos biztonságot nyújt, illetve előnye az igénybevevő
részére, hogy - szemben a bankgaranciával - általa nem csökken az ügyfél banki hitelkerete,
így a hitelkeretet céljának megfelelően a cég működésének finanszírozására tudja
felhasználni. További előnye, hogy a többi formával ellentétben sokkal olcsóbb.
14
A közraktárak által folytatott tevékenység biztonságának fokozása érdekében meghatározásra
kerül továbbá a nagykockázatú tárolásnak minősülő ügyletek maximális mértéke.
a 4. §-hoz
A közraktározási biztosíték bevezetése miatt a közraktári tevékenység gyakorlásához
szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok köre kiegészül a
közraktározási biztosíték formájára vonatkozó nyilatkozattal.
az 5. §-hoz
A Krt. hatályos 5/D. §-a kiegészül azzal az előírással, hogy a közraktári tevékenység
megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott
időpontig a 12/A. §-ban meghatározott felügyeleti díjat is megfizette, és ezt igazolta.
a 6. §-hoz
A módosítás a közraktározási piac szereplőinek minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében
előírja, hogy a felügyeletnek a honlapján a Krt.-ben jelenleg meghatározott adatok mellett
közzé kell tennie ellenőrzései eredményeként hozott jogerős és előzetesen végrehajtható
határozatainak kivonatát, valamint a döntései ellen indított jogorvoslati eljárás tényét és a
jogorvoslati eljárás eredményét is.
a 7. §-hoz
A közraktározási tevékenység speciális jellege miatt szükséges előírás, amely biztosítja, hogy
a közraktári engedély visszavonása esetén a felügyelet hatáskörét a közraktár által kibocsátott
valamennyi közraktári jegy bevonásáig gyakorolhassa. E § tartalmazza továbbá a
közraktározási biztosíték bevezetése miatt szükséges, az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés
kiegészítését.
a 8. §-hoz
A közigazgatási eljárás általános szabályainak 2013. február 1-től hatályos rendelkezésében
biztosított lehetőséggel élve a felügyelet valamennyi döntésével szemben kizárásra kerül a
fellebbezés, amelynek következtében a felügyelet döntéseivel szemben bírósági
felülvizsgálatnak van helye.
a 9. §-hoz
Az (1) és (2) bekezdésben foglalt módosítás indoka a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység
önálló megtiltásának biztosítása, valamint a közraktározási biztosíték bevezetése miatt
szükséges, a hitelintézet részére nyújtott tájékoztatás biztosítása.
A (3) bekezdésben foglaltak alapján a felügyelet számára új lehetőségként nyílik mód arra,
hogy a közraktári engedély felfüggesztése vagy visszavonása esetén - az utazásszervezőkről
és -közvetítőkről szóló jogszabályban foglaltakhoz hasonlóan - a közraktár vezetőjét öt évre
eltiltsa attól, hogy a közraktárban vezető tisztséget lásson el, ha az engedély visszavonására
vagy felfüggesztésére a közraktár vezetőjének nem megfelelő tevékenysége miatt került sor.
A felügyelet ellenőrzésein alapuló tapasztalat szerint a közraktárak működésének problémái
15
gyakran a vezető szabálytalan, a közraktár megfelelő működését veszélyeztető magatartására
vezethetőek vissza, amelynek kezelésére, és a további szabálytalan vezetői magatartás
megakadályozására a felügyelet számára eddig nem állt rendelkezésre megfelelő eszköz. Jelen
módosítás ezt a gyakorlati tapasztalaton alapuló szabályozási hiányosságot hivatott orvosolni.
A (4) bekezdésben foglalt módosítással a felügyelet által kiszabott bírságok adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősülnek, amelynek segítségével biztosítható az állami szervek
bevételeinek megfelelő behajtása.
a 10. §-hoz
A módosítással egyértelművé válik, hogy a közraktári engedély felfüggesztése és az engedély
visszavonása esetén is teljesíteni kell a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő
kötelezettségeket. Továbbá a közraktározási biztosíték újonnan történő bevezetésére
tekintettel a törvény kiegészítésre kerül a felügyeleti biztos ellenjegyzésével megtehető
jognyilatkozatok köre a közraktározási biztosítékból történő kifizetésre vonatkozó
j ognyilatkozatokkal.
all. §-hoz
Pontosításra kerülnek a felügyeleti biztos visszarendelésekor a közraktár által megfizetendő
költségek.
a 12. §-hoz
Újraszabályozásra kerül a felügyeleti díj intézménye, amely a Javaslat értelmében alapdíjból
és az előző naptári évben kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték alapján
megállapított forgalomarányos díjból áll. Ennek következtében a felügyeleti díj az új
szabályok szerint a közraktár valós piaci tevékenységéhez igazodva kerülhet meghatározásra.
a 13.§-hoz
A felügyeleti díj megfizetésének rendjét, határidejét megállapító rendelkezés. Az állami
szervek bevételeinek biztosítása érdekében e szakasz előírja továbbá, hogy a határidőben meg
nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és késedelmes
megfizetése késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget von maga után.
a 14. §-hoz
A közraktározási biztosíték bevezetése miatt szükséges a közraktár által a felügyelet számára
bejelentendő változások körének megfelelő módosítása. A közraktári tevékenység
szabályszerűségére vonatkozó információk biztosítása érdekében előírásra kerül továbbá,
hogy a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó, a számviteli törvény szerinti beszámolót,
annak elfogadását követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a felügyeletnek.
a 15. §-hoz
Pontosításra kerül a közraktározás során letett áru tárolásának szabályozása.
16
a 16. §-hoz
A letett áru megfelelő vagyonvédelmének és minőségbiztosításának ösztönzése érdekében e §
bevezeti, hogy a közraktározási tevékenységre vonatkozó szabályzatnak tartalmaznia kell a
közraktár által alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megjelölését, valamint a közraktározott
áru minőségének megóvása érdekében a közraktár által lefolytatott ellenőrzés módszerét, az
ellenőrzések gyakoriságát. A közraktározási tevékenység biztonságának növelése érdekében
hangsúlyozásra kerül továbbá, hogy a letevő kötelezettsége az áru származásának, vagyis a
letevőnek az áruhoz fűződő tulajdoni vagy birtokviszonyának igazolása.
a 17. §-hoz
A közraktározási gyakorlat alapján szükséges lehet a letett áru más raktárba való áthelyezése,
áttárolása, amelynek részletes szabályai, az áttárolással járó költségek viselésének rendje e
módosítással kerülnek megállapításra.
a 18. §-hoz
A művi tárolási forma a letett áru megőrzésére vonatkozóan nagyobb kockázatot jelent, mivel
ebben az esetben az áru nem a közraktár raktárában kerül elhelyezésre. A kockázat
minimalizálása érdekében e módosítás előírja, hogy művi tárolást csak olyan raktában lehet
folytatni, amelyben a közraktár biztosítja a letett árunak a személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai
vagyonvédelmi rendszerrel való folyamatos őrzését. E § előírja továbbá, hogy ha művi
tárolásnál a letenni kívánt árut egyéb árutól nem lehet elkülöníteni, vagy a tárolás nem zárt
helyen történik, az árura vonatkozóan közraktári jegyet csak abban az esetben lehet
kibocsátani, ha a közraktár az áru védelmére olyan jelzőrendszert alkalmaz, amely
folyamatosan biztosítja az áruhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozását.
a 19. §-hoz
A módosítás fokozatosan bevezeti az elektronikai vagyonvédelmi rendszert, amely teljes
biztonságot garantál a művi tárolás során letett áruk megőrzésére. A rendelkezés megfelelő
felkészülési időt biztosít a közraktárak számára a szükséges technikai feltételek kiépítésére és
a költségek fedezetének biztosítására, valamint díjszabásuk ennek megfelelő módosítására.
a 20. §-hoz
A Krt. 22. § (1) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi a közraktári felelősség körében,
hogy a közraktározási tevékenység folytán fennálló jogviszonyokban az egyes szereplők
miként felelnek az esetlegesen bekövetkezett kárért, továbbá a közraktárak számára
igényérvényesíthetőségi lehetőséget biztosít a letevővel szemben, ha a kár annak felróható
magatartására, vagy a letevő érdekkörében felmerülő, kárt okozó jelenségekre vezethető
vissza. Az új szabályozás egyúttal szűkíti a közraktári felelősséget akkor, amikor a közraktár
tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan okot mindenkivel szemben (a nem letevő
jegybirtokossal szemben is) érvényes kimentési okként szabályozza.
17
a 21. §-hoz
A módosítás eredményeként a váltóperek róvidebb eljárási szabályai vonatkoznak a
közraktározásból eredő perek mellett a közraktári szerződés alapján a közraktárakban letett
árukra vonatkozó birtokperekre is. A soron kívüli eljárás szükségességének indoka a
közraktárban elhelyezett jelentős értékű áru minőségének, és így értékének megőrzéséhez
fűződő kiemelt érdek, amelyet a birtokperek elhúzódása veszélyeztethet.
A közraktári felügyelet tájékoztatása szerint a legtöbb ügyet felölelő időszakban, 2008-2009-
ben évente 3-4 birtokvédelmi perre került sor az akkor működő 6 közraktárral
összefüggésben. Az elmúlt két évben egyetlen ilyen ügy sem volt a jelenlegi 3 közraktárnál.
Az igen csekély számú perben azonban csak több év alatt született döntés, amelynek
következtében a közraktározott árukban jelentős értékcsökkenés következett be, ezért az
ügyek igen kis számára, és az elhúzódásuk miatt bekövetkező jelentős értékcsökkenésre
tekintettel kiemelkedő közérdek fűződik ahhoz, hogy a közraktározott áruk tekintetében rövid
időn belül bírói döntés szülessen. A kis ügyszámra tekintettel, figyelembe véve, hogy a Krt.
alapján az egyéb közraktári tevékenységből eredő perekben jelenleg is a váltóperekre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a váltóperi szabályoknak a közraktári birokperekre
való kiterjesztése várhatóan nem eredményez jelentős tehernövekedést a bíróságokra nézve.
a 22. §-hoz
A módosítás egyrészt technikailag átalakítja a jelenlegi 26. § (6) bekezdését, másrészt
pontosítja a zálogjegy alapján nyújtott hitelezési tevékenység szabályozását, miután előírja,
hogy a közraktári jegyre legfeljebb a jegy lejáratát követő egy év elteltével teljesítendő
kölcsön lehet felvehető. A rendelkezéssel összhangba kerül a közraktári jegyen alapuló
követelés teljesítési idejének meghatározása a legfeljebb egy évig közraktározható
termékeken alapuló jogokat megtestesítő közraktári jegyek lejárati idejével.
Az e §-ban foglalt rendelkezés célja továbbá annak biztosítása, hogy a közraktári jegyen
alapuló követelés teljesítését követően a kölcsönadó a közraktári jegy valamennyi
szelvényrészét visszaszolgáltassa a kölcsönt igénybe vevő közraktári jegybirtokosnak. A
rendelkezés beépítését az indokolja, hogy a jegy visszaszolgáltatására a hatóság gyakorlati
tapasztalata szerint gyakran nem került sor, amely gondot okoz az ügyletben résztvevők, és a
hatóság számára is, továbbá félrevezető, megtévesztő hatású lehet.
a 23. §-hoz
A szakasz a közraktár által folytatható zálogkölcsön-nyújtási tevékenység megkezdésének és
befejezésének engedélyezésére vonatkozó szabályok pontosítását tartalmazza.
a 24-27. §-hoz
A közraktárakra vonatkozó végrehajtás, csődeljárás, felszámolás és végelszámolás
általánostól eltérő szabályozása kerül bevezetésre, amelynek keretében a hitelintézetek esetén
is alkalmazott, általánostól eltérő előírásokhoz hasonló rendelkezések kerülnek előírásra a
közraktárak esetében, tekintettel arra, hogy a közraktáraknál, a hitelintézetekhez hasonlóan,
kiemelkedően fontos érdek fűződik a felszámolás, végelszámolás, illetve csődeljárás rövid
időn belül történő lefolytatásához, valamint a tevékenységi engedélyt kiadó felügyelet bíróság
18
általi értesítéséhez. A 25. § tartalmazza továbbá a felügyeleti biztos és a vagyonfelügyelő,
illetve végelszámoló eljárásának összehangolására vonatkozó rendelkezéseket.
A 27. § előírja a közraktári szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését a csődeljárás,
felszámolás, illetve végelszámolás időszakában is, mivel ezen kötelezettségek teljesítése az
adós közraktár saját vagyonát nem érinti, hiszen a közraktári szerződés szerint letett áruk nem
a közraktár vagyonába, hanem a letevő vagy a jegybirtokos tulajdonába tartoznak.
a 28-29. §-hoz
E §-ok tartalmazzák a Javaslatban foglalt új előírások miatt már működő közraktárakra
vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezéseket, amelyek beépülnek a Krt. 45. §-ba, továbbá
a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében szükséges jogharmonizációs záradékot.
a 30-31. §-hoz
Záró rendelkezések, amelyek tartalmazzák a módosítással egyidejűleg hatályon kívül
helyezésre kerülő rendelkezéseket, a szöveg és szövegrész cserével módosuló
rendelkezéseket, valamint a Javaslatban foglalt módosítások hatálybalépésének szabályozását.
19