﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10748. számú
törvényjavaslat
a fémkereskedelemről
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. április
2013. évi ...törvény
a fémkereskedelemről
Az Országgyűlés a jelentős gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások biztonságát,
továbbá az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető fémlopások és illegális fémkereskedelem
visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések
l.§
(1)	E törvényt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal Magyarország területén végzett
fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak Magyarország területén teljesített felvásárlására,
értékesítésére, tárolására, raktározására, szállítására, fuvarozására és hasznosítására, továbbá
az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott határon átnyúló
szolgáltatásokra kell alkalmazni.
(2)	Az e törvényben foglalt rendelkezések megtartása nem mentesít a hulladékról szóló
törvényben és a hulladékról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott
kötelezettségek teljesítése alól.
2.	§
(1)	E törvény alkalmazásában:
1.	fémkereskedelmi engedélyköteles anyag: az e törvény mellékletében meghatározott fémet,
annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó dolog, kivéve a fémtermékek előállítását
üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított
elsődleges alapanyag, félgyártmány, valamint a gumiabroncs és a csomagolóanyagként
betöltendő funkcióját még őrző csomagolás,
2.	fémkereskedelmi tevékenység: a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a fémkereskedelmi
engedélyköteles anyagnak - a felvásárló vagy más személy által - e törvényben
meghatározott hasznosítás céljából történő felvásárlása,
3.	fémkereskedő: a fémkereskedelmi engedély jogosultja,
4.	felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték vagy ellenszolgáltatás
fejében történő beszerzése,
5.	hasznosítás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása,
beolvasztása, megmunkálása, átalakítása,
6.	hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet: a hulladékról szóló törvényben
meghatározott szolgáltatást ellátó közszolgáltató,
7.	igazolt anyagi kár: okirattal, a számvitelről szóló törvény szerinti bizonylattal, illetve más
hitelt érdemlő módon alátámasztott kár,
8.	ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa vagy használója,
ideértve azt az esetet is, amikor az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa, illetve
használója egyben a hulladék termelője, birtokosa,
9.	közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet: olyan gazdálkodó szervezet, amely az
államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy
számára végzett, jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó olyan
szolgáltatást nyújt, amely nem jár közhatalom gyakorlásával és az e törvény végrehajtására
1
kiadott kormányrendeletben meghatározott felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot értékesít.
(2)	Nem minősül fémkereskedelmi tevékenységnek a vállalkozónak
a)	a hulladékká vált gépjárművek, illetve motorkerékpárok (a továbbiakban: jármű)
megvételére, átvételére irányuló tevékenysége, ha az a jármű rendeltetésszerű működését,
illetve használatát szolgáló alkatrészei, tartozékai, valamint felszerelései (a továbbiakban:
alkatrész, tartozék, felszerelés) kinyerése érdekében történik azért, hogy azokat -
rendeltetésüknek megfelelően, újrahasználat végett - értékesíthesse,
b)	az a) pontban meghatározott alkatrészek, tartozékok, felszerelések rendeltetésszerű
használatra alkalmassá tételét, állaguk megőrzését, illetve értékesítését közvetlenül
szolgáló tevékenysége, különösen az alkatrészek, tartozékok, felszerelések javítása,
karbantartása, tárolása, raktározása,
c)	az a) pontban meghatározott alkatrészek, tartozékok, felszerelések értékesítésére
irányuló tevékenysége,
függetlenül attól, hogy az értékesíthető alkatrészek, tartozékok és felszerelések kinyerése
mellett fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó dolog is megmarad.
(3)	A vállalkozó a (2) bekezdésben foglalt tevékenysége során az értékesíthető alkatrészek,
tartozékok és felszerelések kinyerése mellett megmaradt fémet, annak törmelékét vagy
ötvözetét tartalmazó, de rendeltetése szerint már nem felhasználható dolgot kizárólag
fémkereskedőnek értékesítheti.
2.	Fémkereskedőnek nem minősülő személyekre vonatkozó szabályok
3.	§
(1)	Fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti
a)	saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémkereskedő részére történő
értékesítését,
b)	egyéb jogszabályban meghatározott termékek vagy termékcsoportok - újrahasználata,
hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében történő - visszavételét
vagy visszaváltását,
c)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott érmék Magyar Nemzeti
Banktól való felvásárlását azzal, hogy ezen érméket változatlan formában nem
értékesítheti tovább.
(2)	Az a személy, aki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény hatálya alá
tartozó építmények építését vagy bontását végzi, az engedély nélkül végezheti az e törvény
szerinti építési vagy bontási tevékenységéből származó fémkereskedelmi engedélyköteles
anyag felvásárlását. Az építési vagy bontási tevékenységéből származó és annak során
tulajdonába került fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag fémkereskedő részére
értékesítheti. Ha az e bekezdésben meghatározott tevékenységből a 3. § (5) bekezdésben
meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot teljes egészében vagy - az építési és
bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben
meghatározott - a tárolás helyén tartható maximális - mennyiséget kitermelte, azt az építési
tevékenységet végző személy az értékesítést megelőzően köteles a bontás helye szerint
illetékes fémkereskedelmi hatósághoz a (7) bekezdésben meghatározott módon bejelenteni. A
bontási tevékenységéhez kapcsolódó engedélyeket köteles az építtető vagy a kivitelező a
bontás helyén tartani és a fémkereskedelmi hatóság kérésére a helyszínen bemutatni.
(3)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezet
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenysége
fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető.
2
(4)	Természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3
térfogatú - egyértelműen az ingatlanon termelt - fémkereskedelmi engedélyköteles anyag -
ide nem értve a készterméket - tárolható. Ha a fémkereskedelmi hatóság ellenőrzése során
megállapítja, hogy a természetes személy ingatlantulajdonos e bekezdésben meghatározott
térfogatot meghaladó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tárol, - határidő tűzése és a
kötelezettségeire vonatkozó felvilágosítás megadása mellett felszólítja a természetes személy
ingatlantulajdonost az ingatlanon tárolt e bekezdésben meghatározott térfogatot meghaladó
mennyiség fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet részére
történő leadására. A kötelezettség megtartását a fémkereskedelmi hatóság ellenőrzi.
(5)	Az e törvény végrehajtására kiadott Kormányrendeletben meghatározott felismerésre
alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok a (6) és (7)
bekezdésben meghatározottak szerint értékesíthetők fémkereskedő részére.
(6)	A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezeteknél termelődött, (5) bekezdés szerinti
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok értékesítése kizárólag írásbeli szerződés alapján,
az abban meghatározott fémkereskedő részére, a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó
szervezetek által kiállított külön igazolás mellett történhet. A közszolgáltatást nyújtó
gazdálkodó szervezet a fémkereskedővel kötött szerződés hiteles másolatát a
fémkereskedelmi hatóság részére a szerződéskötéstől számított 15 napon belül köteles
megküldeni.
(7)	Ha az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
termelődése az adott ingatlanhoz köthető, azt az ingatlantulajdonos az értékesítést megelőzően
a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz történő előzetes
bejelentés mellett és a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolását követően értékesítheti,
kizárólag fémkereskedő részére. A visszaigazolást a fémkereskedelmi hatóság abban az
esetben adja meg, ha nem merül fel adat az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi
engedélyköteles anyag jogellenes származása tekintetében. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a)	a leadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, mennyiségét,
b)	a felvásárló fémkereskedő megnevezését, telephelyének címét,
c)	az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolásának
helyét,
d)	a bejelentő nevét, lakcímét adóazonosító jelét, telefonos elérhetőségét és
e)	a (2) bekezdés esetén a bontási engedély számát, a bontás helyét, a bejelentő székhelyét
és adószámát.
(8)	A bejelentést a fémkereskedelmi hatóság a bejelentő lakóhelye szerint illetékes
rendőrhatóság részére a beérkezéstől számított 5 napon belül tájékoztatás céljából megküldi.
A tájékoztatás célja annak megismerése, hogy a rendőrhatóság feladatkörében merült-e fel
adat a leadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag eltulajdonított volta tekintetében.
A fémkereskedelmi hatóság a tájékoztatás rendőrhatóság részére történő megküldését követő
5 napon belül írásbeli visszaigazolást küld a bejelentő és a bejelentésben megjelölt felvásárló
fémkereskedő részére.
(9)	A gazdálkodó szervezet és az egyéni vállalkozó az ingatlanán - a cégjegyzékben szereplő
tevékenységi köréhez köthetően - termelődött fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak
minősülő gyártási hulladékot birtokban tarthatja. Ha a fémkereskedelmi engedélyköteles
anyag származása tekintetében kétség merül fel, úgy annak az e bekezdés szerintieknek
megfelelő birtokban tartását a gazdálkodó szervezet köteles bizonyítani.
(10)	Fémkereskedőnek nem minősülő - nem természetes - személy fémkereskedelmi
engedélyköteles anyagot kizárólag szigorú számadású anyagkísérő okmány birtokában
szállíthat.
3
(11)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet az általa elszállított, az (5)
bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a (7) bekezdésben
meghatározott módon értékesítheti.
3.	Fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek
4.	§
(1)	Fémkereskedelmi tevékenységet kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott
érvényes engedéllyel (a továbbiakban: fémkereskedelmi engedély) rendelkező természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban együtt:
fémkereskedő) folytathat. Az engedély a kérelmező nevére szól.
(2)	A fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag tizennyolcadik
életévét betöltött személytől és - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - írásba foglalt
megállapodás alapján szerezhet be.
(3)	Ha fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedő természetes személytől,
üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől vagy jogi személyiség
nélküli szervezettől vesz át, és a természetes személy, az üzletszerű gazdasági tevékenységet
nem folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén az annak
képviseletében eljáró természetes személy a személyazonosságát igazolja, a fémkereskedelmi
engedélyköteles anyag a természetes személynek az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó
nyilatkozata alapján is átvehető. Ha a természetes személy a személyazonosságát nem
igazolja, az átvételt meg kell tagadni.
(4)	Fémkereskedelmi engedélyben rögzített telephellyel rendelkező fémkereskedő a
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben
meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja az alábbiak kivételével:
a)	a telephelyen kívüli tárolás, a szállítást, fuvarozást végző fémkereskedőnek nem
minősülő személy és a fémkereskedő közötti szerződéses jogviszony alapján, igazolt
módon a rakodási, illetve vasúti, vízi szállítási tevékenységhez kapcsolódik, annak
részeként jelenik meg,
b)	a bérmunka keretében történő telephelyen kívüli tárolás, ha a szerződő fél - a
foglalkoztatotti létszám 20%-át mindenkor elérő létszámban - csökkent
munkaképességűeket alkalmazó személy vagy büntetés-végrehajtási szerv.
(5)	Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, felismerésre
alkalmas jellemzővel rendelkező, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő
legkorábban az átvételtől számított negyedik naptári napon értékesítheti, amely időpontig a
telephelyén elkülönítetten köteles azt tárolni.
(6)	Ha a fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nem vesz át természetes
személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől vagy jogi
személyiség nélküli szervezettől, úgy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot telephely
fenntartása nélkül is felvásárolhat és értékesíthet, amely tevékenysége során a tulajdonába
került fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolására nem kerülhet sor, még telephellyel
rendelkező fémkereskedőnél sem.
(7)	A fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen a fémkereskedő saját
tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyagával folytatott engedélyköteles
tevékenysége mellett
a)	más személy tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémkereskedő
általi, a fém kinyerésére irányuló feldolgozása vagy más anyag vagy termék
előállításához való felhasználása,
4
b)	nem a fémkereskedő tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag más
személy általi, a fém kinyerésére irányuló feldolgozása vagy más anyag vagy termék
előállításához való felhasználása,
c)	más személy tulajdonát képező, betárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
raktározása
is végezhető, feltéve, ha az a) és b) pont szerinti felhasználásról, tárolásról, raktározásról a
felek írásban megállapodtak.
(8)	Fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő csak a külön jogszabályban
meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal együtt szállíthat.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott anyagkísérő okmány olyan szigorú számadású
bizonylat, amely a szállított fémkereskedelmi engedélyköteles anyag származásának,
eredetének, valamint a fémkereskedő általi átvétel és értékesítés, a kereskedő telephelyei
közötti szállítás igazolására szolgál. Az anyagkísérő okmányt az e törvény szerinti adatokat
tartalmazó külön jogszabályban meghatározott esetekben kiállítandó szállítólevél
helyettesítheti.
(10)	A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőkről, telephelyeikről, valamint a telephelyek
nyitva tartásáról nyilvántartást vezet, amelyet honlapján közzétesz.
(11)	A fémkereskedő a fémkereskedelmi hatóság felkérésére a jogi személyeket érintő
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag vételára tekintetében írásbeli nyilatkozatot tesz a
fémkereskedelmi hatóság által megállapított határidőre.
(12)	A fémkereskedő a 3. § (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles
anyagot a fémkereskedelmi hatóság 3. § (7) bekezdésben meghatározott írásbeli
visszaigazolása alapján vagy a 3. § (6) bekezdésben meghatározott módon veheti át.
Visszaigazolás hiányában a fémkereskedő az átvételt megtagadja, amelyről a
fémkereskedelmi hatóságot haladéktalanul értesíti.
(13)	A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag más fémkereskedőtől történő
felvásárlása során a 4. § (2) bekezdésben meghatározott írásbeli megállapodásban és az
anyagkísérő okmányon a 3. § (5) bekezdésben felsorolt fémkereskedelmi engedélyköteles
anyagokat külön tételként az ott meghatározott felismerésre alkalmas jellemző megjelölésével
köteles feltüntetni és aszerint nyilvántartásba venni.
5.	§
(1)	A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és
vevőnként az anyag jogszerű beszerzésének igazolása céljából külön nyilvántartást vezet, és a
beszerzett és értékesített anyag értékét és mennyiségét naponta, a nap végén összesíti. A
fémkereskedő a nyilvántartásban szereplő adatokról jogszabályban meghatározott módon
elektronikus úton adatot szolgáltat a fémkereskedelmi hatóságnak, amely azt a
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének ellenőrzésére használhatja
fel. A személyes adatok kivételével a rendőrség ezen adatokba betekinthet.
(2)	A fémkereskedőnek a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárgyhavi forgalmáról, a
bevételi és kiadási jogcímeken szerepeltetett, valamint a tárgyhavi nyitó és záró készletről a
fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett nyomtatványon havi zárást kell készítenie.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	eladónként és vevőnként a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, a
jogszabályban meghatározottak szerinti felismerésre alkalmas jellemzőjét, számla szerinti
mennyiségi egységét, mennyiségét, vámtarifaszámát, a számla számát, valamint az
anyagkísérő okmány számát;
b)	a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, az egyéni vállalkozó eladó és
vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét és adóazonosító számát;
5
c)	a természetes személy eladó és vevő (címzett) természetes személyazonosító adatait,
valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát;
d)	a vásárlás és a teljesítés időpontját;
e)	természetes személy eladó esetén a vételárat;
í) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő telephelyére beszállító,
kiszállító szállítóeszköz rendszámát, vasúti vagon számát, hajóazonosító számát, egyéb
szállítóeszköz megnevezését.
(4)	A fémkereskedő és a fémkereskedelmi hatóság a nyilvántartásba felvett személyes
adatokat
a)	az ügylet évét követő ötödik év végén,
b)	ha az a) pontban meghatározott határidőn belül a fémkereskedelmi engedélyköteles
anyag beszerzésével összefüggésben bírósági vagy hatósági eljárás indult, és a határidő
lejártakor az még folyamatban van, az eljárásjogerős befejezését követően haladéktalanul
törli.
(5)	Ha a fémkereskedőnek gyanúja merül fel arra vonatkozóan, hogy számára jogellenesen
szerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot ajánlottak fel megvételre, erről, valamint a
felajánlást tevő személlyel kapcsolatban tudomására jutott információkról a fémkereskedelmi
hatóságot és a rendőrhatóságot haladéktalanul értesíti, továbbá az átvételt megtagadja.
Gyanúnak minősül e szempontból különösen, ha a megvételre felajánlott fémkereskedelmi
engedélyköteles anyag a fémkereskedelmi vagy a kulturális örökségvédelmi hatóság
honlapján közzétett nyilvántartásban egyedileg beazonosítható módon szerepel, vagy annak
fizikai tulajdonságai, külső megjelenése egyértelműen arra enged következtetni, hogy az
jogsértésből származik.
(6)	A nyilvántartásában szereplő (3) bekezdés b) és c) pontok szerinti adatokról a
fémkereskedelmi hatóság megkeresésre tájékoztatja
a)	a nyomozóhatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása,
b)	a környezetvédelmi hatóságot, ha a tájékoztatás a hulladékgazdálkodási hatósági
engedélyezési eljárás lefolytatása, a hulladékgazdálkodási tevékenység ellenőrzése, a
hulladékgazdálkodási bírság kiszabása,
c)	a közlekedési hatóságot, ha a tájékoztatás a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó
szabályok megtartásának ellenőrzése
érdekében szükséges.
(7)	A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi eljárás megindítása és lefolytatása, a
tényállás tisztázása céljából tájékoztatást kérhet a környezetvédelmi hatóság engedélyezési és
ellenőrzési eljárásaiban felmerült adatokról. Ha a megkeresés személyes adatok továbbítására
irányul, az a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjének azonosítása
céljából az alábbi adatokra terjedhet ki:
a)	neve,
b)	születési neve,
c)	születési ideje,
d)	születési helye,
e)	anyja neve,
í) lakcíme,
g)	tartózkodási helye.
4.	A fémkereskedelmi engedély
6.	§
(1)	Fémkereskedelmi engedélyt az kaphat,
6
a)	aki az e törvény szerinti nyilvántartási rendszerét úgy alakítja ki, hogy annak alapján az
átvett, tárolt és raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles termék mennyiségi
számbavétele ellenőrizhető;
b)	akinek nincs az állami adó - és vámhatóság, és a székhelye és a telephelye szerint
illetékes önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott vám-, vagy adótartozása, és
nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
c)	aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
d)	aki a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységi biztosítékot rendelkezésre
bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta;
e)	aki a fémkereskedelmi tevékenységre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a
fémkereskedelmi hatóság részére elektronikus úton teljesíti; és
í) aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott képesítéssel, vagy aki a jogszabályban
meghatározott képesítéssel rendelkező személyt folyamatosan foglalkoztat.
(2)	Nem adható ki engedély, ha a kérelmezőt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető
tisztségviselőjét pénzügyi, vagyon elleni, gazdasági, közegészség elleni bűncselekmény, vagy
a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem
benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények
alól.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenőrzése érdekében a fémkereskedelmi hatóság
megkereséssel élhet az illetékes önkormányzati adóhatóság felé.
7.	§
(1)	A kérelmező a 6. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a raktározásra,
tárolásra használt telephelyre kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi
számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges
tárgyi feltételek adottak.
(2)	A telephely (1) bekezdés szerinti feltételeit a fémkereskedelmi hatóság előzetesen a
helyszínen megvizsgálja.
(3)	Egy fizikai hely telephelyként való működése bármely kérelmező részére csak azt
követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységgel összefüggésben megállapított, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot
terhelő közterhekkel és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozást
megfizették. Nem akadálya az engedély kiadásának a közteher- és bírságtartozás
kiegyenlítetlensége, ha a fizikai hely tulajdonjogát a kérelmező hatósági határozattal,
felszámolással vagy árverés útján szerezte meg, továbbá ha a kérelmező igazolja, hogy az
adásvételt megelőzően a telephely eladója a tartozásmentességről a szükséges igazolásokat
rendelkezésére bocsátotta.
8.	§
(1)	A fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a tevékenység megjelölését;
b)	az éves szinten a működtetni kívánt kapacitás mellett felvásárolható, raktározható és
tárolható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét;
c)	a kérelmező nevét, rövidített cégnevét, székhelyét, (ennek hiányában telephelyét);
d)	a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;
e)	a telephely vagy telephelyek címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének,
valamint a technológiának a leírását;
7
í) az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak körét;
g)	a kérelmező nyilatkozatát az engedély hatályosságának idejére felajánlott tevékenységi
biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;
h)	a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől
pénzügyi mérlege - könyvvizsgáló általi - hitelesítésének kötelezettséget, kivéve az
egyéni vállalkozót;
i)	a kérelmező nyilatkozatát az e törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek ügyfélkapu
nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton történő
kialakításáról.
(2)	Az (1) bekezdés g) pontja szerint felajánlott tevékenységi biztosíték készpénz vagy
pénzügyi biztosíték lehet. Pénzügyi biztosítékként az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott
bankgarancia és biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény fogadható el. A
tevékenységi biztosíték összegét a fémkereskedelmi hatóság külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint a fémkereskedelmi engedély kiadását megelőzően, külön
határozatban állapítja meg.
(3)	A tevékenységi biztosíték
a)	harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során a fémkereskedő által -
az általa ismerten jogellenes forrásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
értékesítésével vagy hasznosításával - okozott kár,
b)	végrehajtható bírságtartozás vagy
c)	a fémkereskedőt terhelő költség
fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az engedélyes önként nem
teljesít.
(4)	A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül - a harmadik személyeknek a
fémkereskedelmi tevékenység során okozott kár tekintetében jogerős bírósági ítélet alapján,
ennek hiányában az engedélyes által írásban elismert kárösszeg erejéig - a fémkereskedelmi
hatóság jogosult. A tevékenységi biztosítékot annak részben vagy egészben történő
felhasználása esetén a fémkereskedő - a fémkereskedelmi hatóság erre vonatkozó
felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül - az engedélyben meghatározott
összegig kiegészíteni köteles.
(5)	Az engedélykérelemhez csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló, közigazgatási
hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában nem
szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok
hitelesített másolatát. A benyújtott kérelmet és a kiadott engedélyt a fémkereskedelmi hatóság
-	a csatolt iratok kivételével - honlapján nyilvánosságra hozza.
(6)	Ha az engedélykérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel, a fémkereskedelmi hatóság
az engedélyt a tevékenységi biztosíték nyújtásának igazolását követő tíz munkanapon belül
kiadja.
(7)	A fémkereskedő az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul bejelenti a
fémkereskedelmi hatósághoz, abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását
nem igényli.
(8)	Ha a fémkereskedő további telephely működtetését, vagy az engedélyezett tevékenység
bővítését vagy szűkítését kéri, az engedélye módosítására irányuló kérelmet nyújt be.
(9)	Az e törvény szerinti engedélyt kérelmező egyéni vállalkozó, kérelmező szervezet
vezetője, vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
fémkereskedelmi hatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele
szemben nem áll fenn a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok, vagy az engedély
iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy
kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a
8
fémkereskedelmi hatóság részére - annak az e törvény szerinti engedély birtokában
folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa. A fémkereskedelmi hatóság az e bekezdés alapján
megismert személyes adatokat az engedélyezési eljárásjogerős befejezéséig kezeli.
9.	§
(1)	A fémkereskedelmi engedély hatályát veszti, ha a jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik, továbbá ha az engedélyt visszavonják. A
fémkereskedelmi engedély határozott időre, legfeljebb 5 évre adható, kivéve, ha a
környezetvédelmi engedély ezt megelőző időpontban jár le. Ez utóbbi esetben a
fémkereskedelmi engedély legfeljebb a környezetvédelmi engedély lejártának időpontjáig
adható.
(2)	A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt,
a)	ha a fémkereskedő ellen felszámolási eljárás indult,
b)	ha a fémkereskedő az e törvényben a tevékenységi biztosíték rendelkezésre
bocsátásával vagy a fémkereskedelmi hatóság felé fennálló adatszolgáltatási
kötelezettségével kapcsolatban fennálló kötelezettségét elmulasztja, és a hiányosság
megszüntetésére a fémkereskedelmi hatóság által megadott határidőn belül nem
intézkedik,
c)	ha a fémkereskedő az 5. § (5) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti,
d)	ha a fémkereskedelmi engedély kiadásához előírt feltételek valamelyike már nem áll
fenn és azt a fémkereskedő a fémkereskedelmi hatóság által meghatározott határidő alatt
nem pótolja,
e)	ha a fémkereskedővel szemben e törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja, valamint (7)
bekezdése alapján 4 éven belül harmadik alkalommal jogerős bírság kiszabására került
sor vagy
í) ha a fémkereskedő bejelenti tevékenysége megszűnését.
(3)	A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi engedély visszavonásával, valamint
módosításával az engedélyköteles tevékenység adott telephelyen való végzésének
jogosultságát megszünteti, ha a fémkereskedelmi tevékenységet a fémkereskedelmi
engedélyben foglalt feltételektől eltérően végző fémkereskedővel szemben a 11. § (2)
bekezdés c) pontja, valamint (7) bekezdése alapján 4 éven belül harmadik alkalommal jogerős
bírság kiszabására kerül sor.
5.	Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítása
10.	§
(1)	Fémkereskedőnek nem minősülő személy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
fémkereskedelmi engedély nélkül végezheti
a)	saját tulajdonú,
b)	fémkereskedőtől beszerzett,
c)	fémkereskedőnek nem minősülő személytől beszerzett, a hulladékról szóló törvényben
meghatározottak szerint mellékterméknek minősülő
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását, ha az így keletkezett anyag nem
minősül fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak.
(2)	Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti hasznosítás céljára kizárólag írásba foglalt
megállapodás alapján vehető át a fémkereskedőtől fémkereskedelmi engedélyköteles anyag.
9
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy az országhatárt átlépő hulladékszállításról
szóló Korm. rendelet hatálya alá tartozó szállításokról köteles a fémkereskedelmi hatóság
részére szállítmányonként adatot szolgáltatni a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
6.	Hatósági ellenőrzés és szankciók
11.	§
(1)	A fémkereskedelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében kérelemre vagy hivatalból
ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, valamint a fémkereskedelmi
engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítését, szállítását, fuvarozását,
raktározását, tárolását és hasznosítását.
(2)	A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki
a)	fémkereskedelmi tevékenységet fémkereskedelmi engedély nélkül végez,
b)	a 3. § (2) bekezdésben meghatározott tevékenységet jogszabályban meghatározott
engedély nélkül folytat,
c)	az anyagkísérő okmányon valótlan adatot tüntet fel vagy megsérti az e törvény 4. §-ban
meghatározott kötelezettséget, kivéve a 4. § (11) és (12) bekezdésben meghatározott
kötelezettséget,
d)	fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 10. §-ban foglalt szabályokat megsértve
hasznosít, vagy megszegi a 3. §-ban meghatározott kötelezettségét.
(3)	A (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bírság mértéke - az (5) bekezdésben
meghatározott eset kivételével - a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles
anyag piaci értékének a) pont esetén ötszöröse, b) pont esetén háromszorosa, vagy - ha ez
magasabb -
a)	a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén a jogsértés által okozott igazolt anyagi kár
ötszöröse, de legalább 300 ezer forint,
b)	az a) pont alá nem tartozó személy által elkövetett jogsértés esetén - ha annak
megállapítása lehetséges - a jogsértés által okozott igazolt anyagi kár háromszorosa, de
legalább 50 ezer forint.
(4))	A bírság mértéke
a)	(2) bekezdés d) pontja esetén 30 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet,
b)	a (3) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés a), b) és c) pontja esetén - ha a jogsértéssel
érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyisége nem állapítható meg - 100
ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet.
(5)	A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 1 millió forintig, a nevében eljáró
természetes személyt 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, ha az e törvényben
meghatározott
a)	nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal
vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő
rendszerességgel rögzíti,
b)	nyilvántartás havi zárását, napi összesítését, azoknak a fémkereskedelmi hatósághoz
történő benyújtását késedelmesen vagy nem teljesíti, valamint ha ismételten hiányosan,
valótlan adattartalommal vagy az előírásoktól eltérően teljesíti.
(6)	Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személyre 100 ezer forintig, az egyéni
vállalkozóra és a gazdálkodó szervezetre 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot kell
kiszabni az e törvényben és a külön jogszabályban előírt kötelezettség megsértése,
elmulasztása miatt, ha arra külön jogkövetkezményt e törvény nem határoz meg.
10
(7)	A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő
bírsággal sújtja, ha az e törvény 4. § (12) bekezdésében meghatározott kötelezettséget a
fémkereskedő megszegi.
(8)	A fémkereskedelmi hatóság - az engedély nélkül végzett fémkereskedelmi tevékenység
kivételével - az első alkalommal előforduló, az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a
közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettségek teljesítését közvetlenül nem
veszélyeztető szabályszegések esetén
a)	a (2) bekezdés b), c) és d) pont, valamint az (5), és a (6) bekezdéstől eltérően bírságot
nem szab ki,
b)	a szabályszerű magatartás tanúsításához szükséges felvilágosítás megadása mellett a
jogsértést elkövető személyt határidő megjelölésével - határozatban - felszólítja a
jogsértés megszüntetésére,
c)	a b) pont szerinti határidő lejártát követően a jogsértéssel érintett szabály megtartását
ismételten ellenőrzi.
(9)	Ha a fémkereskedelmi hatóság a (2) bekezdés a) pontja alapján bírságot szab ki, ezzel
egyidejűleg megtiltja az engedély nélkül vagy jogellenesen folytatott tevékenység végzését,
valamint ha a (2) bekezdés c) pontja és a (7) bekezdés alapján 4 éven belül harmadik
alkalommal bírságot szab ki, ezzel egyidejűleg intézkedik az e törvény 9. § (3) bekezdésben
meghatározottak tekintetében. A hatóság e határozata fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.
(10)	A bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy
kérelemre mérsékelhető, illetve kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható,
hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A bírság
mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a jogsértéssel érintett
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét és a jogsértő személy jogellenes
magatartásának súlyát, valamint a jogsértő személy anyagi és vagyoni helyzetét.
(11)	Nincs helye - sem hivatalból, sem kérelemre - a bírság mérséklésének, kiszabása
mellőzésének, ha
a)	a jogsértő személy részére e törvény rendelkezéseinek megsértése miatt korábban
jogerősen bírság került kiszabásra,
b)	a jogsértő személy fémkereskedelmi engedély nélkül folytatott fémkereskedelmi
engedélyköteles tevékenységet, vagy
c)	a jogsértésre bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével összefüggésben került
sor.
(12)	A (11) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, ha két egymást követő bírság kiszabása
között 8 év eltelt.
(13)	A kiszabott bírságot a kötelezett a határozat jogerőre emelkedését követő naptári naptól
számított 15 napon belül köteles megfizetni.
(14)	Ha a hatósági ellenőrzés során a fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő
nyilvántartása, készletbevallása és a tényleges készlet között 5 %-ot meghaladó eltérést
tapasztal, a fémkereskedő az ellenőrzéstől számított 15 napon belül köteles mindazon
bizonyítékok, okmányok benyújtására, amelyek az eltérést alátámasztják. Ha az okmányok,
bizonyítékok nem kerülnek benyújtásra, vagy azok az eltérés okát nem tisztázzák, úgy az (5)
bekezdés a) pontjában meghatározottakat kell alkalmazni.
12.	§
(1)	A fémkereskedelmi hatóság
a)	a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytató személytől
a jogsértéssel érintett anyagot lefoglalja, valamint lefoglalhatja az annak szállítására,
11
tárolásra, raktározására és hasznosítására használt eszközt, ugyanakkor a lefoglalás
elrendelésekor a hatóságnak vizsgálnia kell a jogsértés súlyát, valamint mérlegelnie kell
az eset összes körülményét annak érdekében, hogy az ne okozzon túlzott érdeksérelmet a
dolog tulajdonosa számára,
b)	a tényállás tisztázása érdekében jogosult lefoglalni - ha a tényállás másként nem
tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna vagy a lefoglalás mellőzése a tényállás
tisztázásának sikerét veszélyeztetné - bármely fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot,
valamint bármely dolgot, amelyre az eljárásban mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség
van,
c)	a 3. § (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség megsértése esetén alkalmazott
figyelmeztetésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanon
tárolt valamennyi fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot lefoglalja.
(2)	A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással -
kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül lehet
előterjeszteni a fémkereskedelmi hatóságnál. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs
halasztó hatálya.
(3)	A fémkereskedelmi hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Két.) 50/B. § rendelkezéseit is megfelelően
alkalmazni kell azzal, hogy a Két. 50/B. § (1) bekezdés szerinti őrizetben hagyás nem
alkalmazható, ha az eljárás eredményességét veszélyezteti.
(4)	A lefoglalást meg kell szüntetni, ha
a)	a fémkereskedelmi hatóság eljárásában a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot
nem szabott ki,
b)	a jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és
ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el,
c)	a szállításra használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a
tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása
arról, hogy az eszközt jogsértés céljából használják fel,
d)	a szállításra, tárolásra, raktározásra és hasznosításra használt, az elkövető tulajdonában
lévő eszközre, ha az ügyben hozott határozatban jogerősen kiszabott bírságot, illetve
egyéb költséget az előírt határidőre megfizették vagy arra - elidegenítési és terhelési
tilalom bejegyzése mellett - részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
e)	a tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalt dologra, ha a tényállás a lefoglalás fenntartása
nélkül is tisztázható,
í) az elrendelésének oka megszűnt,
g)	a hatóság az eljárást megszüntette.
(5)	A fémkereskedelmi hatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak
jogerőre emelkedését megelőzően a lefoglalt dolog előzetes értékesítéséről dönt, ha a lefoglalt
dolog huzamos tárolásra alkalmatlan.
(6)	A fémkereskedelmi hatóság a lefoglalt dolog előzetes értékesítéséről akkor is dönthet, ha a
lefoglalt dolog
a)	kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag
hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna vagy
b)	értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
(7)	Az előzetes értékesítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.
(8)	A fémkereskedelmi hatóság vagy a bíróság döntése alapján visszaadni rendelt, de
természetben már ki nem adható lefoglalt vagy elkobzott dolog esetén az értékesítésből
befolyt ellenértéknek a kezelésből, szállításból, tárolásból eredő költséggel csökkentett, a
megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt
összegét kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint
12
érvényesítheti. Ha a lefoglalás alaptalan volt a dolog előzetes értékesítéséből befolyt
ellenérték a dolog kezeléséből, szállításából, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.
13.	§
(1)	A lefoglalt anyag, dolog és eszköz - a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével
-	annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől
azt a fémkereskedelmi hatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A
kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját
követő nap és a kiadni rendelt anyag, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra
eső tárolási, szállítási és rakodási költséget a fémkereskedelmi hatóság részére igazoltan
megtérítsék. A fémkereskedelmi hatóság a 10 ezer forintot el nem érő, tárolással kapcsolatban
felmerült költséget nem szabja ki. A 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lefoglalt
anyagot, eszközt, dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.
(2)	Ha a 12. § (4) bekezdés a), c) és d) pontja szerint kiadni rendelt anyagot, eszközt és dolgot
a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a (1)
bekezdésben meghatározott személy nem veszi át, úgy azt a fémkereskedelmi hatóság
értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett termék,
dolog és eszköz helyébe lép. Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a
szállításra használt, nem a törvénysértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszköz
lefoglalásának a 12. § (4) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről rendelkező végzés
meghozatalára a nyilatkozattételi felhívás eredménytelen eltelte vagy a felhívás sikertelen
kézbesítése miatt nem kerülhet sor.
(3)	Ha a 13. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti értékesítésből befolyt ellenértéket az annak
átvételére jogosult személy a fémkereskedelmi hatóság ez irányú tájékoztatásának közlésétől
számított öt éven belül nem veszi át, akkor az értékesítésből befolyt ellenérték a Magyar
Államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után a fémkereskedelmi hatóságnak
kamatfizetési kötelezettsége nincs.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolási kérelem
benyújtásának helye nincs.
(5)	A lefoglalt anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni, ha az ügyben jogerősen a 11. § (2)
bekezdés a) és b) pontjai szerinti bírságot szabnak ki, vagy a 3. § (4) bekezdésben
meghatározott kötelezettség megsértése esetén alkalmazott figyelmeztetésben meghatározott
határidő eredménytelenül telt el, és a fémkereskedelmi hatóság a jogsértéssel érintett
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot lefoglalta.
(6)	A jogsértéssel érintett anyag fuvarozására, szállítására, tárolására, raktározására és
hasznosítására használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell
kobozni, ha a tulajdonos a 12. § (4) bekezdés c) pontban meghatározottakról írásban nem
nyilatkozik, vagy az ügy összes körülményére tekintettel megállapítható, hogy a tulajdonos
tudomással bírhatott arról, hogy a jogsértés időpontjában az eszközt jogsértés céljából
használják fel, és a jogerősen kiszabott bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig
nem fizették meg, vagy arra részletfizetést, illetve fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség
esedékességétől számított nyolc napon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyeztek.
(7)	A jogsértéssel érintett anyag fuvarozására, szállítására, tárolására, raktározására és
hasznosítására használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni,
ha a jogerősen kiszabott bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették
meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől
számított nyolc napon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyeztek.
13
(8)	Az elkobzásról a (6) és (7) bekezdés esetén a fizetési kötelezettség teljesítésének
elmaradását megállapító, illetve ha a jogsértés elkövetője ismeretlen, az eljárást megszüntető
végzésben kell rendelkezni.
(9)	Ha a lefoglalt anyag fajtája a fémkereskedelmi hatóság részéről kétséget kizáróan nem
állapítható meg, azt szakértői vizsgálattal kell tisztázni.
(10)	A lefoglalt anyag, eszköz és dolog elszállításával, tárolásával, őrzésével, valamint a (9)
bekezdés szerinti szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha
jogerős határozatban jogsértés került megállapításra. Ellenkező esetben a felmerült
költségeket a Magyar Állam viseli.
(11)	A lefoglalt terméknek, eszköznek és dolognak a fémkereskedelmi hatóság által
üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a vámjogszabályok vonatkozó rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szállításra, tárolásra, raktározásra és hasznosításra
használt lefoglalt eszköz esetén az eszköz minden megkezdett 100 kg saját tömege után 200
forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a
raktár üzemeltető által felszámított díjtétel az irányadó. Ha a jogerősen végrehajtható bírság
megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő, a jogsértéssel érintett anyag szállítására,
tárolására, raktározására és hasznosítására használt lefoglalt eszköz elszállításával,
tárolásával, őrzésével kapcsolatos meg nem fizetett költségek együttes összege eléri az eszköz
lefoglaláskori értékét, azt a fémkereskedelmi hatóság értékesíti.
(12)	A 14. § (2) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok
értékesítése során befolyt összegből az alábbi költségek számolhatók el:
a)	az elkobzott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok, eszközök lefoglalást követő
szállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek,
b)	az elkobzott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok, eszközök árverés útján történt
értékesítésével összefüggő költségek, továbbá
c)	minden egyéb költség, amely az adott fémkereskedelmi jogsértési eljárással
összefüggésben a fémkereskedelmi hatóságnál mint kiadás merült fel, és amelynek
kiadásként történő elszámolását jogszabály nem tiltja.
(13)	Az értékesítésből, illetve a költségtérítés címén befolyt bevételeket a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal illetékes regionális vám- és pénzügyőri főigazgatósága előirányzat-felhasználási
keretszámlájára kell megfizetni.
14.	§
(1)	A fémkereskedelmi hatóság nyilvántartást vezet az eltulajdonított fémkereskedelmi
engedélyköteles anyagok azonosításához szükséges adatokról, amelyet honlapján közzétesz.
A nyilvántartásba a rendőrség közvetlenül adatot szolgáltat.
(2)	A fémkereskedelmi hatóság eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
Két. rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve a lefoglalt és elkobzott, valamint a kiadni rendelt,
de át nem vett eszközök, anyagok, dolgok értékesítését, amelyre az adózás rendjéről szóló
törvénynek az árverés és elektronikus árverés útján történő értékesítésre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával
kapcsolatos ügyben a fémkereskedelmi hatóság jár el. A nyilvántartásba vételre és
nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.
(4)	Az e törvényben meghatározott bírságot és egyéb költséget az állami adóhatóság adók
módjára hajtja be.
14
Zárd rendelkezések
15.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép
hatályba.
(2)	A 3. § (4)-(9) és (11) bekezdése az e törvény hatálybalépését követő 4. hónap első napján
lép hatályba.
(3)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(4)	A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény hatálybalépésekor érvényes
fémkereskedelmi engedéllyel folytató személy fémkereskedelmi engedélyköteles
tevékenységét az e törvény hatálybalépését követő 18. hónap első napjáig tovább folytathatja.
(5)	A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény hatálybalépésekor érvényes
fémkereskedelmi engedéllyel folytató személy tekintetében a (4) bekezdésben meghatározott
időpontig nem kell alkalmazni a 6. § (1) bekezdés í) pontjában meghatározottakat.
(6)	A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény hatálybalépésekor érvényes
fémkereskedelmi engedéllyel folytató személy 6. § (1) bekezdés í) pontjában meghatározott
feltételek teljesülését a (4) bekezdésben meghatározott időpontig igazolja, valamint a 8. § (1)
bekezdés h) pontjában meghatározott feltétel tekintetében fémkereskedelmi engedély
módosítása iránti kérelmet nyújt be. E törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül a
fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi engedélyek feltételeinek meglétét hivatalból
felülvizsgálja.
(7)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a fémkereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
b)	a 4. § (2) bekezdése szerinti megállapodás, továbbá a 4. § (3) bekezdése szerinti
nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit,
c)	a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag anyagkísérő okmányának adattartalmát, a
fémkereskedő 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a tevékenységi biztosíték összegére, rendelkezésre bocsátására és felhasználására
vonatkozó részletes szabályokat,
e)	fémkereskedő telephelye működésének részletes feltételeire,
í) a fémkereskedelmi képesítés megszerzésének részletes szabályaira,
g)	a felismerésre alkalmas jellemzőkre vonatkozó szabályokat,
h)	a 14. § (1) bekezdésében meghatározott, a rendőrség által közvetlen adatszolgáltatásra
vonatkozó szabályokat,
i)	a 10. § (2) bekezdésében meghatározott írásba foglalt megállapodás kötelező
tartalmára,
j) a 3. § (10) bekezdésében meghatározott szigorú számadású anyagkísérő okmány
tartalmára vonatkozó szabályokat,
k) az annak feltételeire vonatkozó szabályokat, hogy jelen törvény hatálya a határon
átnyúló szolgáltatásokra is kiterjed
rendeletben állapítsa meg.
16.	§
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
15
17.	§
A törvény tervezetének
a)	a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom
szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított -
1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti
előzetes, valamint
b)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti
bejelentése megtörtént.
18.	§
(1)	Hatályát veszti az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések
visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény.
(2)	Hatályát veszti a 4. § (5) bekezdése az e törvény hatálybalépését követő 4. hónap első
napján.

Melléklet a 2013. évi .... törvényhez
A törvény 2. § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt fémek felsorolása
1.	Alumínium
2.	Antimon
3.	Bizmut
4.	Cink
5.	Cirkónium
6.	Kadmium
7.	Kobalt
8.	Króm
9.	Magnézium
10.	Mangán
11.	Molibdén
12.	Nikkel
13.	Ólom
14.	Ón
15.	Réz
16.	Tantál
17.	Titán
18.	Vanádium
19.	Vas
20.	Wolfram

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról
szóló 2009. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) célja a jelentős gazdasági károkat
okozó és a közszolgáltatások biztonságát fenyegető fémlopások és illegális fémkereskedelem
visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme volt. Az elmúlt években azonban
bebizonyosodott, hogy a jelenleg hatályos Fémtv. nem minden esetben alkalmas ezen célok
megvalósítására, ezért egy új, szigorúbb, a korábbi hibákat kiküszöbölő törvényjavaslat
kidolgozására volt szükség.
1.	A törvényjavaslat hatékonyabbá teszi az ellenőrző hatóság munkáját, átláthatóbbá
válik az ellenőrzés.
2.	A bírságok emelésével nem éri meg a lopott fémet átvenni. Csökkennek a
közszolgáltatók kiadásai, tekintettel arra, hogy csökken a kábel, csatornafedél,
közlekedési tábla lopás.
3.	Az ellenőrzések szigorításával visszaszorításra kerül az illegális fémkereskedelem.
4.	A hatóságok között hatékonyabbá válik az együttműködés.
5.	A magánszemélyek esetében a fémek tárolását, raktározását feltételekhez köti, ezáltal
megakadályozza, hogy illegálisan szerzett fémet tartsanak maguknál.
6.	Szigorodnak a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésének feltételei.
7.	A napi és havi jelentés bővítésével átláthatóbbá válik a rendszer.
8.	A szabályozás a fémkereskedőknek segítséget jelent, azáltal, hogy csökkennek anyagi
terheik.
Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról
szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet
(továbbiakban: Korm. rendelet) helyett a későbbiekben - a törvényjavaslat elfogadását
követően - egy új végrehajtási rendelet kerül kidolgozásra. A felismerésre alkalmas jellemzők
(FAJ) listája és a hozzájuk tartozó kódok ezen új végrehajtási rendelet egyik mellékleteként
kerülnek ismertetésre.
18
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) értelmében a
begyűjtési tevékenység megszűnik. Tekintettel arra, hogy a fémkereskedelmi tevékenység
fogalma a tárolás, raktározás, szállítás, fuvarozás kiemelésével szűkítésre kerül, azonban
továbbra is indokolt ezen érintett tevékenységek ellenőrizhetősége, így a hatály
megfogalmazása ennek megfelelően került kialakításra.
A Ht.-vel szükséges harmonizáció érdekében indokolt a (2) bekezdés.
a 2. §-hoz
A rendelkezés a fogalmi rendszert határozza meg.
Szükségessé vált a fém csomagolóanyagok helyzetének tisztázása, tekintettel arra, hogy a
fémkereskedelmi szempontú megközelítés jelentősen eltér az egyéb jogterületek
megközelítésétől, ebből kifolyólag minden olyan dolgot, ami valaha csomagolóanyag volt,
automatikusan a korábbi szabályozás hatálya alóli kivételnek tekintettek a gazdálkodók. A
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag dologként történő meghatározásának indoka, hogy a
dolog a jogi szaknyelvben használt és meghatározott, szélesebb kört felölelő fogalom, mint a
tárgy hétköznapi, a jogi szaknyelv által nem meghatározott fogalma. Nem hagyható figyelmen
kívül a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok bizonyos körének speciális jellege, melyek
a hétköznapi szóhasználatban nem minősülnek tárgynak, így például a fémet tartalmazó
iszapok.
A fémkereskedelmi tevékenység korábbi megfogalmazása félreértésekre adott okot.
A jogi kiskapu bezárása érdekében szükséges azt a helyzetet rendezni, amikor nem ellenérték,
hanem ellenszolgáltatás a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag „ára”.
Indokolt az ügylet írásbeli megállapodáshoz kötöttségét az egyértelműség követelménye miatt
már a fogalomban rögzíteni.
Az üzletszerűség bizonyítása a hatóság részéről szinte lehetetlen (minden ellenőrzött személy
nyilatkozhat úgy, hogy tevékenységét első és egyetlen alkalommal végezte, illetve a már
folyamatban lévő eljárásokban is felhasználhatják a jogi képviselők az ítéletben foglalt
indokolást). Annak érdekében, hogy a két fogalom (ellenérték, ellenszolgáltatás) tartalmának
értelmezésével a felvásárlás megvalósulása alól a gazdálkodók részére a kibújás lehetősége ne
álljon nyitva, szükséges a fogalomban mindkét eset feltüntetése, így egyértelmű, hogy milyen
módok szerinti beszerzés minősül felvásárlásnak.
Az egységes eljárás, illetőleg az igazolt anyagi kár mértékének bizonyítása érdekében
szükséges az igazolt kár fogalmának bevezetése és meghatározása. A Ht. szerint a hulladékot
a közszolgáltató gyűjti be, melyre tekintettel szükséges volt a fogalom értelmező
rendelkezésben történő megjelenítése.
a 3. §-hoz
A rendelkezés a saját tulajdonú fém értékesítésnek szabályozását tartalmazza.
A nagyobb üzletek, bevásárlóközpontok, iskolák újrahasznosítási tevékenységének
elősegítése.
Tekintettel az MNB speciális helyzetére és az MNB-ről szóló törvény rendelkezéseire,
indokolt a tőle történő felvásárlást kivenni a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek
közül.
A javaslat a továbbiakban engedély nélkül végezhető tevékenységnek minősíti az
épületbontókat, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban problémát jelentett a megfelelő és
19
eredményes ellenőrzésük, annak köszönhetően, hogy telephely fenntartása nélküli
tevékenységre kérnek és kapnak engedélyt (figyelemmel arra, hogy a bontás helyszíne nem
köthető egyetlen telephelyhez), miközben tevékenységük által szükségszerűen tárolást is
végezniük kell. A bontás során kinyert fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok kizárólag
fémkereskedők részére lesznek értékesíthetők, ezáltal biztosítva a bontási hulladékok nyomon
követését. Továbbiakban az egyéb jogszabály e tevékenységet részletesen szabályozza, illetve
nyilvántartásvezetési kötelezettséget is rendel hozzá. Fentiek mellett azonban szükséges a fent
nevezett rendelet kiegészítése azzal, hogy az abban előírt nyilvántartó lap a fémkereskedelmi
hatóság által is ellenőrizhető, illetve a fémkereskedő által teljesített napi bejelentés adataival
összeegyeztethető legyen.
Ahhoz, hogy a törvényjavaslat valóban elérje a célját, szükségessé vált egy olyan koncepció
kidolgozása, mely szerint maximálva lenne a magánszemélyeknél (ingatlanonként) birtokban
tartható mennyiség.
A magánszemélyek az átmeneti időszak alatt kötelezve lennének arra, hogy az
ingatlantulajdonukon eddig képződött 3 m3 feletti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot,
illetve a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezeteknél képződött, elsődlegesen védeni
szándékozott, a készülő vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott FAJ kódok alá tartozó
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is adják le fémkereskedő részére.
Továbbiakban a magánszemély ezen FAJ kód alá tartozó dolgot már nem tarthat birtokában.
A közszolgáltatók (károsulti oldal) kötelezve lennének arra, hogy a meghatározott FAJ kódok
alá tartozó, náluk keletkezett anyagokat csak és kizárólag az előre leszerződött
fémkereskedőknek - ügyletenként - igazolás kibocsátása mellett adják le. A szerződő felek
listája a hatóság honlapján közzétételre kerülne.
Az átmeneti időszak alatt fentiekben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles
anyagokat 3 napig tárolni köteles lenne a fémkereskedő, az átmeneti időszak után azonban e
kötelező tárolási idő eltörlésre kerülne figyelemmel arra, hogy az olyan közszolgáltatók, mint
a MÁV, Elmű, stb. szerződéskötésre lennének kötelezve a tekintetben, hogy a náluk
hulladékká vált fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat kizárólag a szerződő félnek
adhatnák el. Ennek értelmében az átmeneti időszakot követően fémkereskedőhöz e FAJ kód
alá tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok származása egyértelműen bizonyítható
a megállapodással, illetve igazolással. Ezen kívül ilyen fémkereskedelmi engedélyköteles
anyagok nem kerülhetnek a fémkereskedő birtokába, figyelemmel arra, hogy az új
szabályozás értelmében ilyen anyagok birtokban tartása tilos. Gondolni kell azonban arra,
hogy előfordulhat, hogy magáningatlanon mégis keletkezik, termelődik ilyen
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, pl. épület bontása során (áthidalóként használt
vasúti sín, mely korábban bárki által beszerezhető volt), így lehetővé kell tenni, hogy ezen
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok is fémkereskedőhöz kerüljenek szigorúan
ellenőrzött körülmények között.
Ezen átmeneti időszak alatt valószínűsíthetően minél többen fognak próbálkozni a lopott
dolgok leadásával, erre tekintettel ezen időszakban fokozott ellenőrzésre lesz szükség a NAV
és az ORFK részéről.
A gyakorlati tapasztalatok és a kockázatelemzések kimutatták, hogy számos gazdálkodó
szervezet arra hivatkozással bújik ki a hatályos szabályozás hatálya alól, hogy a
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tevékenysége során gyártási hulladékként keletkezik,
mely valójában illegális fémkereskedelmi tevékenységet takar. Fentiekre tekintettel és a
kiskapu bezárása érdekében szükséges szabályozni a bizonyítási teher megfordítása mellett,
hogy gazdálkodó szervezet mely esetben tarthat birtokban jogszerűen fémkereskedelmi
engedélyköteles anyagot.
Bár e szabályozás a magántulajdon védelmével kapcsolatos alkotmányos jogot érinti, azonban
a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok eltulajdonítása eredményeként meghatározható a
20
közszolgáltatók részére okozott jelentős anyagi kár, annak kiemelkedő nemzetgazdasági
súlya, a vagyoni károk mellett okozott személyi sérülések megakadályozása, a közlekedés
biztonsága, a köztulajdon védelme, a kulturális örökség körébe tartozó tárgyak megóvása
közös társadalmi érdek.
a 4. §-hoz
A gyakorlatban problémát okoz, hogy jelenleg csak állásfoglalás rendelkezik arról az esetről,
amikor a vízi úton történő szállítás alkalmával a kikötőben, illetve vasúti szállítás esetén a
vasúti társaság telephelyén kerül sor a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolására,
amennyiben a tárolás, a rakodási, illetve szállítási tevékenységhez kapcsolódik, annak
részeként jelenik meg. Továbbiakban szintén a gyakorlatban felmerülő tisztázandó kérdés
azon eset, amikor a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag telephelyen kívüli tárolására
azért kerül sor, mert a fémkereskedő csökkent munkaképességű személy vagy
szabadságvesztését töltő személyt alkalmaz bérmunka keretében.
A törvényjavaslat ezeket a problémákat tisztázza.
Igazodva a büntetőjogszabályokhoz, az értékesítést a továbbiakban a 18. életévhez köti.
A jelenlegi 6 napos kötelező tárolási határidő az átmeneti időszakot követően megszűnik, az
átmeneti időszakban 3 napra módosul.
A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok szállításának ellenőrzése érdekében szükséges
okmányrend kialakítása, illetve az anyagkísérő okmány szigorú számadásúvá minősítése.
Figyelemmel arra, hogy a fémkereskedelmi hatóság által kiszabott bírság alapja a
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag piaci értéke, így szükséges egy országos átlagár
meghatározása, mely a vételárakból számított számtani középként határozható meg. A piaci
érték tekintetében figyelembe kell venni, hogy a magánszemélyek, illetve a jogi személyek
részére kifizetett ellenérték között jelentős különbségek vannak, illetve a gyakorlatban a jogi
személyek kifizetése a teljesítést követően történik.
A lopások visszaszorítása érdekében egy zárt rendszer kialakítása szükséges, mely lehetővé
teszi, hogy a meghatározott FAJ kódok alá tartozó anyagok a megfelelő hatóságok
hozzájárulása, ellenőrzése után legyenek leadhatóak.
az 5. §-hoz
A napi és havi zárás kötelezettségként történő előírását, a nyilvántartás tartalmi elemeit
tartalmazza.
Az (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség szabályainak pontosítása indokolt,
tekintettel arra, hogy számos kérdés merült fel ezzel kapcsolatban a gazdálkodók részéről,
hogy mely esetben vonható e kötelezettség elmulasztása miatt felelősségre.
Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
alapján e tárgykörben nyomozati jogkörrel - 2011. január 1-jétől - kizárólag a rendőrség
rendelkezik, azonban e bűncselekmények felderítését a fémkereskedelmi hatóságnál
nyilvántartásban lévő adatok elősegíthetik, így elengedhetetlen a két hatóság közötti közvetlen
kapcsolat megteremtése. Bár a Be. 71. §-a jelenleg is biztosít lehetőséget az adatok átadására,
azonban - a szabályozás céljának elérése érdekében - szükséges ennek a törvényjavaslatban
történő megjelenítése is. Továbbá az e tekintetben folytatott hatósági ellenőrzések során,
valamint az egyes külön jogszabályokból adódóan is elengedhetetlen a társhatóságokkal
történő együttműködés, melynek során előfordulhat, hogy más hatóságnál folyamatban lévő
eljárás hatékony lefolytatását a fémkereskedelmi hatóságnál meglévő adatok elősegítik.
21
a 6. §-hoz
A fémkereskedelmi engedély feltételeit határozza meg. Továbbá szabályozza a szükséges
képesítés feltételeit is.
a 7. §-hoz
A telephelyre vonatkozóan állapít meg feltételeket, előírásokat.
a 8. §-hoz
A fémkereskedelmi engedélyhez szükséges alaki, tartalmi, gazdasági, és egyéb előírásokat
határozza meg.
Mivel a fémkereskedelmi engedély megszerzéséhez benyújtandó dokumentumok között nincs
felsorolva az erkölcsi bizonyítvány, így az ügyfelek ezt nem csatolják, a fémkereskedelmi
hatóságnak pedig jelenleg nincs felhatalmazása arra, hogy megkérje, ezért a meghatározott
bűncselekmények tekintetében indokolt a büntetlen előélet vizsgálatának lehetőségét
megteremteni.
Az engedélykérelem kiadása utáni bűnelkövetés nem vonta korábban maga után azt a
következményt, amit az engedélykérelem kiadása előtti jogsértés, ezért ennek rendezése
indokolt.
a 9. §-hoz
A fémkereskedelmi engedély hatályvesztésének eseteit, illetve annak visszavonását
szabályozza.
Több esetben az engedélyezéshez előírt feltételek egy része a tevékenység folytatása közben
már nem áll fenn, ezért indokolt egy szigorú, akár az engedély visszavonását is lehetővé tevő
szankció beépítése a törvényjavaslatba.
a 10. §-hoz
A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítására vonatkozóan határoz meg
előírásokat a fémkereskedőknek nem minősülő személyek esetében. Az országhatárt átlépő
hasznosítási tevékenység szabályozását tartalmazza.
all. §-hoz
A törvényjavaslat összhangjának megteremtése érdekében szükséges a hatósági ellenőrzés
kiterjesztése.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat 3. §-ában számos tevékenység, mint engedély nélkül
végezhető tevékenység került meghatározásra, így szükséges az abban foglaltak
megszegéséhez külön szankciót rendelni.
A kisebb súlyú jogsértés első alkalommal történő elkövetése esetén lehetőség legyen -
kioktatás mellett - figyelmeztetés alkalmazására tekintettel arra, hogy viszonylag új és
szigorú szabályozásról van szó.
Indokolt továbbá meghatározni a felmerült kárra vonatkozó részleteket, illetőleg a
fémkereskedelmi hatóság által elfogadható, igazolt anyagi kár fogalmát.
Figyelemmel arra, hogy a hatósági ellenőrzés során nincs lehetőség lemérni - vagy csak
jelentős költségek árán - a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot, így
22
indokolt a bírságösszeget meghatározni. Ez a megoldás a gyakorlati életben felmerült
bizonyítási nehézségeket is kiküszöböli.
A jelenlegi szabályozás hiányosságai miatt több jogszabálysértés is szankció nélkül marad (pl.
a napi bejelentési kötelezettség elmulasztása, a nyitvatartási idő nem jól látható helyen történő
feltüntetése, stb.), így szükséges általános szankcionálási lehetőség meghatározása.
A 4. § (12) bekezdése külön pontban történő megjelenítésének oka, hogy az ott meghatározott
kötelezettség megszegése a törvényjavaslat céljának szempontjából a legsúlyosabb elbírálás
alá kell, hogy essen és jóval magasabb bírság kiszabására van szükség ahhoz, hogy a
fémkereskedők e kötelezettségüknek eleget tegyenek.
A méltányosság jogintézményének bevezetése is megjelenik, tekintettel arra, hogy e
jogintézmény léte elengedhetetlen, figyelemmel arra, hogy jóhiszeműség esetén is magas
bírságösszeg kerülhet megállapításra.
Meghatározásra került, hogy a bírságot meddig kell megfizetni.
Az egységes joggyakorlat érdekében szükséges annak szabályozása.
A javaslat a bizonyítási terhet a fémkereskedőre delegálja, hiszen ő az eltérés okául szolgáló
bizonyítékokat, okmányokat rövidebb idő alatt és könnyebben átlátja és össze tudja állítani.
a 12. §-13. § - hoz
A rendelkezés a lefoglalás pontos feltételeinek tisztázását tartalmazza.
Egyszerűbbé válik a tárgyi bizonyítási eszközként szükséges dolog (pl.: számla, házi
vevőnyilvántartás, számítógép, adathordozó stb.) lefoglalása.
a 14. §-hoz
Az egycsatornás értékesítés koncepciójának megfelelően szükséges az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény mögöttes jogszabályként való megjelenítése.
A vámhatóság fémkereskedelmi hatóságként megszerzett tapasztalata alapján a
fémkereskedelmi bírságok kintlévősége jelentős. A kintlévőségek oka elsősorban arra
vezethető vissza, hogy a végrehajtás tekintetében a hatályos jogi szabályozás szerint a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
a 15. §-hoz
A szakasz a záró rendelkezéseket tartalmazza (a törvényjavaslat hatálybalépésének
megállapítása, a törvényjavaslat céljának elérése érdekében a jelenlegi fémkereskedelmi
engedélyek felülvizsgálata, a felhatalmazó rendelkezések, a vonatkozó Korm. rendelet
megalkotása, átmeneti rendelkezések megalkotása a folyamatban lévő ügyek, illetve a korábbi
döntések vonatkozásában).
a 16. §-hoz
A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvvel való összhang megteremtése.
a 17. §-hoz
A műszaki tartalom, illetve a szolgáltatási irányelv miatt szükséges notifikációra küldeni a
törvényjavaslatot.
23
a 18. §-hoz
A hatályos szabályozás hatályon kívül helyezése.
A 6 napos tárolási kötelezettség eltörlése okán, az átmeneti időszak alatt 3 napos tárolási
kötelezettség kerül bevezetésre. Tekintettel arra, hogy a meghatározott FAJ kóddal rendelkező
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok az átmeneti időszakot követően nem tarthatók
birtokban, így a továbbiakban a tárolási kötelezettség fenntartása nem indokolt.
24