﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10749. számú
törvényjavaslat
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik
módosításával összefüggő módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. április
1
2013. évi .... törvény
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő
módosításáról
1.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012.	évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény megállapíthatja egyes szabálysértési tényállások esetén
a)	a büntetés, intézkedés kiszabásának további törvényi feltételeit,
b)	az egyes büntetések, valamint a helyszíni bírság kiszabásának kizártságát,
c)	a helyszíni eljárásra, valamint a büntetés, intézkedés végrehajtására vonatkozó eltérő
szabályokat.”
2.	§
A Szabs. tv. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján ellenőrzésre
jogosult szerv vagy személy a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés tetten ért
elkövetőjét, ha a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy ha a helyszíni bírság
kiszabása e törvény szerint kizárt, a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében az
elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósággal egyeztetett, de legkésőbb öt napon belüli
időpontra a helyszínen a szabálysértési hatóság elé idézheti.”
3.	§
A Szabs. tv. a 178. §-át követően a következő 133/A. alcímmel egészül ki:
„133/A. Tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés
178/A. § Aki közterületen a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult hozzájárulása nélkül
építményt épít, szabálysértést követ el.”
4.	§
A Szabs. tv. a 179. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„133/B. Közös szabályok a XXIII. Fejezetben foglalt szabálysértések tekintetében”
5.	§
A Szabs. tv. a következő XXIII/A. Fejezettel egészül ki:
„XXIII/A Fejezet
KÖZÉRDEKŰ MUNKÁVAL BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK
133/C. Életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése
179/A. § (1) Aki
a)	a helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendeletében meghatározott közterületen (a
továbbiakban: kijelölt terület) életvitelszerűen tartózkodik, és
b)	a kijelölt területet a rendőrség, a 39. § (2) bekezdés a), e) és f) pontjában meghatározott személy,
illetve - ha 39. § (3) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelel - a 39. § (2) bekezdés g)-i)
2
pontjában meghatározott személy felkérése ellenére nem hagyja el,
szabálysértést követ el.
(2)	A helyi önkormányzat, a főváros tekintetében a fővárosi önkormányzat, rendeletében kijelölheti
a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület
meghatározott azon részeit, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás
jogellenesnek minősül.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan
magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a kijelölt területen való életvitelszerű tartózkodás a
lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a kijelölt
területen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a kijelölt területen való tartózkodás
körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül
szolgáló kijelölt területen végzett tevékenységet - így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés,
öltözködés, állattartás - az elkövető a kijelölt területen rövid időnként visszatérően és rendszeresen
végzi.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az e törvényben foglalt feltételek
fennállása esetén közérdekű munka szabható ki. Ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem
vállalja, pénzbírság szabható ki.
(5)	A közérdekű munka, valamint a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtására az általános
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának
nincs helye.
(6)	Ha az eljárás alá vont személyt az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetésének
időpontját megelőző hat hónapon belül már két ízben jogerősen felelősségre vonták az (1)
bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt, az ismételten elkövetett (1) bekezdés
szerinti szabálysértés miatt elzárás büntetés szabható ki.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel szemben
helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.”
6. §
A Szabs. tv. 250. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, a főváros tekintetében a fővárosi
önkormányzat, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme
érdekében rendeletben kijelöljék a közterület meghatározott részeit, ahol az életvitelszerűen
megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül.”
7.	§
A Szabs. tv. 7. § (2) bekezdésében az „a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3) és (4)
bekezdésben” szöveg lép.
8.	§
Ez a törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
3
Általános indokolás
Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta Magyarország Alaptörvényének negyedik
módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az
Országgyűlés a jogellenes közterületi tartózkodással kapcsolatos szabályokat rendezze: ezen az
alaptörvényi lehetőség alapján a Kormány javasolja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról
és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.)
módosítását.
Az Alaptörvény rögzíti, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam
és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő
személy számára szállást biztosítani. Rögzíti továbbá, hogy törvény vagy helyi önkormányzat
rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a
közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen
megvalósuló közterületi tartózkodást.
A Kormány az Alaptörvény rendelkezése alapján olyan szabályozást elfogadását javasolja az
Országgyűlésnek, amely az Alaptörvény garanciális szabályait figyelembe veszi.
A Kormány szabálysértésként definiálja az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást,
azonban ez a magatartás csak akkor lehet jogellenes, ha a következő két konjunktív feltétel
teljesül:
1.	az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás a helyi önkormányzat rendeletében a
bemutatott alkotmányos követelmények figyelembevételével kijelölt közterületrészen valósul meg,
és
2.	a szabálysértést elkövető a kijelölt közterületet a szabálysértési hatóságok képviselői felkérésére
önként nem hagyja el.
Lényeges kiemelni, hogy a helyi önkormányzatok rendeletalkotási joga korlátozott, a tiltást csak az
Alaptörvény által szabott keretek között, egyes, meghatározott területeken és a közrend, a
közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében tehetik meg.
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslatban alkalmazott megoldások a hatályos szabálysértési törvényben bevett
szabályoktól eltérő szankciókat és végrehajtási módokat vezetnek be, amelyek a fokozatosság elvét
hivatottak érvényesíteni. Erre a megoldásra kizárólag az életvitelszerű közterületi tartózkodás
szabályainak megsértése esetén van lehetőség. Így lehetőség lesz arra, hogy e tényállásnál nem
lehet bármilyen büntetést, bármilyen sorrendben kiszabni, hanem először a releváns intézkedések,
illetve a közérdekű munka alkalmazásával lehet szankcionálni a szabálysértést, valamint nem tesz
lehetőséget arra, hogy a szabálysértést helyszíni bírsággal sújtsák.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti a Szabs. tv. 101. § (1) bekezdését azzal, hogy helyszíni intézkedés
esetén nemcsak akkor van lehetőség a helyszínen történő idézésre, ha nem veszi tudomásul a
helyszíni bírság kiszabását, hanem akkor is, ha az a Szabs. tv. szerint kizárt.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat büntetni rendeli azt a személyt is, aki a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult
hozzájárulása nélkül építményt emel, amely miatt elzárás büntetés is kiszabható. Ez a szabálysértés
a bíróság hatáskörébe tartozik.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat címet ad a XXIII. Fejezetben foglalt szabálysértések közös szabályaira
vonatkozóan.
4
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy aki a közterület olyan részét használja életvitelszerű tartózkodás
céljára, ahol az önkormányzati rendelet azt tiltja, és a rendőrség, a járási hivatal arra felhatalmazott
ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati
őr vagy a mezőőr felkérése ellenére nem hagyja el, szabálysértést követ el. A rendelkezés abban tér
el a Szabs. tv. hatályos szabályaitól, hogy első esetben nem azonnali szankcionálás, illetve
szabálysértési feljelentés történik, hanem felkérik az elkövetőt, hogy hagyja el a tiltott területet.
Csak abban az esetben kerülhet sor feljelentés megtételére, ha ennek a felkérésnek nem tesz eleget.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a helyi önkormányzatoknak a „tiltott közterület”
kijelölése nem kötelező, hanem lehetőség. Azaz a helyi önkormányzatoknak a törvényi szabályok
miatt nem keletkezik jogalkotási kötelezettsége.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában mi minősül életvitelszerű
tartózkodásnak.
A közérdekű munka kiszabására csak akkor van lehetőség, ha azt a Szabs. tv. nem zárja ki, és az
eljárás alá vont személy vállalja a közérdekű munka büntetést. Biztosítani kell azonban a
lehetőségét annak, hogy a szankcionálás alól az elkövető ne tudja kivonni magát, ezért, ha nem
vállalja a közérdekű munkát, akkor van lehetőség a pénzbírság kiszabására.
Súlyosabban minősül a szabálysértés, azaz elzárás büntetés is kiszabható, ha az elkövetés időpontját
megelőző hat hónapon belül már két ízben jogerősen felelősségre vonták ugyanilyen szabálysértés
miatt.
A törvényjavaslat kizárja a helyszíni bírság kiszabásának lehetőségét ezen szabálysértés esetében.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat tartalmazza az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelő felhatalmazó
rendelkezést arra, hogy az önkormányzatok a „tiltott” közterületet kijelölhessék.
A 7. §-hoz
Szövegcserés pontosítást alkalmaz, amely rögzíti, hogy a büntetések kiszabása eltérően is történhet.
A 8. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.