﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10750. számú
törvényjavaslat
a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő
törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő
módosításáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. április
2
2013. évi ... törvény
a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő
törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő
módosításáról
I.	Fejezet
A lelkiismereti és vallásszabadság jogával és a vallási közösség jogállásával
kapcsolatos egyes törvények módosítása
1.	Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
1.	§
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 11/A. alcímmel egészül ki:
„11/A. Az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet elismerésével összefüggő
döntésének vizsgálata
33/A. § (1) Az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő
elismerését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az érintett vallási tevékenységet végző
szervezet indítványára felülvizsgálja. Az indítványnak az Országgyűlés határozatának
közzétételét követő tizenöt napon belül kell az Alkotmánybírósághoz beérkeznie.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság az Országgyűlés
egyházként történő elismerésre irányuló eljárásának törvényességét vizsgálja felül.”
2.	§
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
a)	34/A. §-ában az „a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény alapján”
szövegrész helyébe az „az Országgyűlés által” szöveg,
b)	41. § (4) bekezdésében a „33. §-ban” szövegrész helyébe a „33. §-ban és a
33/A. §-ban” szöveg
lép.
2.	A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosítása
3.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 1. alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„1. Közös szabályok
6.	§ (1) Vallási közösség az Országgyűlés által elismert egyház és a vallási tevékenységet
végző szervezet. Az Országgyűlés által elismert egyház bevett egyház.
3
(2)	A vallási közösség elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre és működik.
(3)	A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely
természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére
irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét
átfogj a.
(4)	Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek
a)	a politikai és érdekérvényesítő,
b)	a pszichikai vagy parapszichikai,
c)	a gyógyászati,
d)	a gazdasági-vállalkozási,
e)	a nevelési,
f)	az oktatási,
g)	a felsőoktatási,
h)	az egészségügyi,
i)	a karitatív,
j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi,
k) a kulturális,
l) a sport,
m) az állat-, környezet- és természetvédelmi,
n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint
o)	a szociális
tevékenység.
(5)	A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az
Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik és nem sérti más közösségek jogait
és szabadságát, valamint az emberi méltóságot.
7.	§ (1) Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és
nem hozhat létre.
(2)	A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési
szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály)
alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami
hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv
nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső
jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.
8.	§ (1) A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket
megőrző, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek-
4
és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sportintézményeket fenntartó (a továbbiakban: közcélú
tevékenység) vallási közösséggel - működése biztosítása érdekében - a Kormány
megállapodást köthet.
(2) A vallási közösségek tényleges társadalmi szerepét, az általuk ellátott közcélú
tevékenységet az állam a vallási közösségek társadalmi szerepéhez kapcsolódó további
jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti.”
4.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény II. Fejezete a következő 1/A.
alcímmel egészül ki:
„1/A. A vallási tevékenységet végző szervezet
9.	§ (1) A vallási tevékenységet végző szervezet olyan egyesület, amelynek tagjai azonos
hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja
vallási tevékenység végzése.
(2)	A vallási tevékenységet végző szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat az e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
9/A. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi
Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet el
kell utasítani, ha
a)	a szervezet képviselői nem nyilatkoznak arról, hogy az alapítás vallási tevékenység végzése
céljából történik,
b)	a szervezet által gyakorolni kívánt tevékenység a 6. § (4) és (5) bekezdésével ellentétes,
c)	a szervezet az alapszabályát nem fogadta el, vagy
d)	a szervezet tagja nem természetes személy is lehet.
(2)	A vallási tevékenységet végző szervezet alapszabálya az egyesületre vonatkozó
szabályoktól eltérően határozhatja meg
a)	a tagsági jogviszony keletkezésének módját, valamint
b)	azoknak a vallási tevékenységet végző szervezettel jogviszonyban álló személyeknek a
körét, feladatát és hatáskörét, akik a vallási tevékenységet végző szervezet
ba)	működésére vonatkozó belső döntés meghozatalára és ellenőrzésére, illetve
bb)	ügyintézésére és képviseletére
jogosultak.
(3)	A vallási tevékenységet végző szervezet az egyház megjelölést elnevezésében és
tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából - a saját hitelvei szerinti
tartalommal - használhatja.
(4)	A vallási tevékenységet végző szervezet csak vallási tevékenységet végző szervezettel
egyesülhet.”
5
5.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 2. alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„2. A bevett egyház
10.	§ (1) A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló,
önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállást az
Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő együttműködés céljából biztosítja.
(2)	A bevett egyház jogi személy.
(3)	A bevett egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.
(4)	A bevett egyházakat a melléklet tartalmazza.”
6.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény az e törvény hatálybalépésekor
hatályos 3-5. alcímét magába foglaló módon a következő fejezetcímmel egészül ki:
„II/A. FEJEZET
A VALLÁSI KÖZÖSSÉG SZERVEI, AZ EGYHÁZI SZEMÉLY ÉS A VALLÁSI
TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET VALLÁSOS SZERTARTÁST
HIVATÁSSZERŰEN VÉGZŐ TAGJA”
7. §
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 3. alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„3. A belső egyházi jogi személy
11.	§ (1) A bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége vagy
szervezete jogi személy (a továbbiakban: belső egyházi jogi személy).
(2) Nem minősül belső egyházi jogi személynek a bevett egyház belső szabálya szerint jogi
személyiséggel nem rendelkező, a bevett egyház által létrehozott, jogszabály alapján
jogalanyisággal rendelkező szervezet.
11/A. § (1) A belső egyházi jogi személy olyan nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi,
karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, valamint
sporttevékenységet is elláthat, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy
annak intézménye számára.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet ellátó belső egyházi jogi személyt (a
továbbiakban: egyházi intézmény) belső egyházi jogi személy is létrehozhat.
(3)	Az egyházi intézmény a felvételhez és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges
feltételeket határozhat meg.
6
11/B. § (1) A belső egyházi jogi személyt az egyházakkal való kapcsolattartás
koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a bevett egyház egészének vagy
legfőbb szervének képviselője kérelmére nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a belső
egyházi jogi személyeket az adott bevett egyház szerveként tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi
személyiségét a bevett egyház egészének, illetve legfőbb szervének vagy az adott belső
egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a miniszternél bejelentett
képviselője vagy a bevett egyház belső szabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője
igazolja.”
8. §
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 4. alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„4. A vallási tevékenységet végző szervezet intézménye
12.	§ A vallási tevékenységet végző szervezet 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott
tevékenység ellátására létesített és fenntartott, jogi személyiséggel rendelkező intézményére a
11/A. § (3) bekezdését alkalmazni kell.”
9.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 5. alcímének címe helyébe a
következő cím lép:
„5. Az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagja”
10.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 13. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„13. § (1) Az egyházi személy a bevett egyház belső szabályában meghatározott, a bevett
egyház vagy a belső egyházi jogi személy szolgálatában álló természetes személy. Az egyházi
személy szolgálatát sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb
jogviszonyban látja el.
(2)	Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő
információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni.
(3)	Az egyházi személy fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.”
11.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 5. alcíme a következő 13/A. §-sal
egészül ki:
7
„13/A. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző
tagja a vallási tevékenységet végző szervezet szolgálatában álló, munkaviszonyban
foglalkoztatott természetes személy.
(2) A vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjára a
13.	§ (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.”
12.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 6. alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„6. Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárás
14.	§ (1) A vallási tevékenységet végző szervezetet az Országgyűlés egyházként ismeri el, ha
a)	elsődlegesen vallási tevékenységet végez,
b)	tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,
c)	legalább
ca)	százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy
cb)	húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és
Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik,
d)	elfogadott belső szabálya van,
e)	ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,
f)	képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk gyakorolni kívánt tevékenység nem ellentétes
a 6. § (4) és (5) bekezdésével,
g)	tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet
védelmét, az emberi méltóságot,
h)	a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben - működése során - nemzetbiztonsági
kockázat nem merült fel és
i)	a közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmas.
(2)	Az (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti működésbe beszámít az e törvény
hatálybalépése előtt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló
1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként, valamint a 2012. január 1-je és
a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény
negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépése,
illetve a 33. § (3) bekezdésében meghatározott időpont között alapcélként vallási
tevékenységet végző szervezetként való működés is.
(3)	Az (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti taglétszámot a Magyarország
lakosságszámára vonatkozóan - a kezdeményezés benyújtását megelőzően - a Központi
Statisztikai Hivatal által közzétett legutolsó adat alapul vételével kell meghatározni.
8
14/A. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerését a vallási
tevékenységet végző szervezet képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. A
kezdeményezést a miniszternél kell előterjeszteni.
(2)	A miniszter 60 napon belül közigazgatási hatósági eljárás keretében dönt a 14. § (1)
bekezdés a)-f) pontja szerinti feltételek fennállásáról.
(3)	A miniszter eljárásában egyházjogász, egyháztörténész, illetve egyház-szociológus
szakértő igénybevétele kötelező. Nem kérhető fel szakértőként egyházi személy vagy belső
egyházi jogi személy alkalmazottja.
(4)	A 14. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti feltételek fennállására vonatkozó döntést az
Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottságával (a továbbiakban: bizottság) is közölni
kell.
(5)	A bizottság a miniszter (4) bekezdése szerinti közlése alapján, a közléstől számított 30
napon belül a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerésére
vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. Ha a 14. § (1) bekezdés g)-i)
pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn, azt a bizottság a törvényjavaslathoz
kapcsolódóan jelzi.
(6)	Az Országgyűlés a törvényjavaslat tárgyalása során a 14. § (1) bekezdés g)-i) pontjában
meghatározott feltételek fennállásának vizsgálata alapján a törvényjavaslat benyújtásától
számított 90 napon belül a közösségi célok érdekében a vallási tevékenységet végző
szervezettel való együttműködés céljából dönt a vallási tevékenységet végző szervezet
egyházként történő elismeréséről.
(7)	Ha az Országgyűlés a törvényjavaslat alapján a vallási tevékenységet végző szervezet
egyházként történő elismerését nem támogatja, az erről szóló döntését - a (6) bekezdésben
meghatározott határidőn belül - a 14. § (1) bekezdés g)-i) pontjában meghatározott feltételek
fennállásának hiányára kiterjedő indokolt országgyűlési határozat formájában teszi közzé. Az
országgyűlési határozat közzétételétől számított egy éven belül a vallási tevékenységet végző
szervezet egyházként történő elismerésére irányuló ismételt kezdeményezés nem indítható.
14/B. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet a miniszter 14/A. § (2) bekezdése szerinti
döntésének bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási döntések felülvizsgálatára vonatkozó
szabályok alapján kérheti.
(2)	A vallási tevékenységet végző szervezet az országgyűlési határozat felülvizsgálatát az
Alkotmánybíróságtól az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott eljárás
keretében kérheti.
15. § A vallási tevékenységet végző szervezet az e törvénynek az adott bevett egyház
bejegyzésére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napjától minősül bevett egyháznak.”
13. §
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel
egészül ki:
9
„(3a) A nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
14.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 19. §-a a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„19. § (1) A vallási közösség saját hitelvei és szertartási rendje szerint működik.
(2)	A vallási közösség részt vállalhat a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek
érdekében közcélú tevékenységet végezhet.
(3)	A vallási közösség a polgári jogviszonyokban korlátozás nélkül részt vehet, ennek
keretében jogosult gazdasági társaságot és civil szervezetet létrehozni, azokban részt venni.
(4)	A vallási közösség jogszabályban meghatározottak szerint az államháztartás
alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján
finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés
alapján támogatásban részesülhet.
(5)	Az állam - jogszabályban meghatározott eljárás keretein belül - lehetőséget biztosít a
vallási közösségeknek, hogy részt vegyenek a jogalkotás során a jogszabálytervezetek és
jogalkotási koncepciók véleményezésében.
(6)	E Fejezet rendelkezéseit - az (1) bekezdés kivételével - a belső egyházi jogi személyre is
alkalmazni kell.”
15.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény a következő 19/A. §-sal és 19/B. §-sal
egészül ki:
„19/A. § A vallási közösség - különösen a szertartások és a belső szabálya szerinti működés
zavartalansága érdekében -, a templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely, valamint a
temető fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.
19/B. § (1) A vallási közösség elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint a
köznyelvben meghonosodott neve fokozott jogvédelemben részesül. Más szervezet
elnevezése és jelképei nem kelthetnek olyan benyomást, hogy a szervezet, illetve
tevékenysége más, korábban nyilvántartásba vett vallási közösség működéséhez kapcsolódik.
(2)	A vallási közösség elnevezését, a hozzá közvetlenül köthető jelképrendszerét és a
köznyelvben meghonosodott elnevezését - a vallási közösség erre vonatkozó kifejezett
írásbeli hozzájárulása nélkül - más szervezet nem használhatja.
(3)	Ha az egyházi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagja nem a vallási közösség más tagja számára végez szolgálatot vagy
nyújt szolgáltatást, és akár közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége a vallási
közösségével kapcsolatba hozható, köteles az adott vallási közösség nevét a szolgálat vagy
szolgáltatás felajánlása előtt jól látható módon feltüntetni, illetve nyilvánvalóvá tenni.”
10
16. §
(1)	A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 20. § (2) és (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bevett egyház a közösségi célok érdekében történő együttműködésére tekintettel
adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesíthető.
(3)	A bevett egyház céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási
tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége
mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet - a 19. § (3) bekezdésében meghatározott
kereteken túl is - folytatni.”
(2)	A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 20. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bevett egyház és - a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon - a belső
egyházi jogi személy adományokat gyűjthet.”
17.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 22. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„22. § (1) A bevett egyház, illetve a belső egyházi jogi személy közcélú tevékenysége és
egyházi intézménye a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati
intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatásra jogosult. Az ilyen intézményben a
munkaviszony tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a
közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik.
(2)	Az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó
központi bérpolitikai intézkedések a bevett egyház (1) bekezdés szerinti belső egyházi jogi
személyénél foglalkoztatottakra is azonos feltételekkel terjednek ki.”
18.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 25. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„25. § A bevett egyház az általa gyakorolt vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes
adatot belső szabálya szerint kezeli, azokat az érintett hozzájárulásával - halála esetén
leszármazója hozzájárulásával - továbbíthatja és hozhatja nyilvánosságra.”
19. §
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 31. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
11
a)	a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy beszámolókészítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságaira vonatkozó szabályokat,
b)	az egyházként történő elismerésre irányuló kérelem tartalmát és benyújtásának rendjét,
c)	a miniszter által vezetett nyilvántartás tekintetében
ca)	a nyilvántartásba vétel szabályait,
cb)	a nyilvántartásba bejegyzendő technikai és egyéb adatokat, valamint ezek változása
bejelentésének szabályait,
cc)	a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás, valamint a bevett egyház és a belső egyházi
jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatairól kért papír alapú és elektronikus kivonat
tartalmát,
cd)	a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételének szabályait, és
d)	a bevett egyház megszűnésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a bevett
egyház és a belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésének szabályait
rendeletben meghatározza.”
20. §
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33-35. §-a helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„33. § (1) Az olyan vallási közösség, amelynek vonatkozásában e törvény 2012. január 1-jétől
2012. augusztus 31-éig hatályos 34. § (1), (2) és (4) bekezdése az Alkotmánybíróság 6/2013.
(III. 1.) AB határozata alapján nem alkalmazható, egyházként történő elismerését a 14-14/B. §
szerinti eljárás keretében a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő
törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013.
évi ... törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kezdeményezheti.
(2)	A miniszter az (1) bekezdés szerinti vallási közösségek körét az általa vezetett
minisztérium honlapján a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő
törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013.
évi . törvény hatálybalépésétől számított 3 napon belül közzéteszi.
(3)	A kezdeményezés
a)	elmulasztása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát,
b)	14/A. § (2) bekezdése alapján történő elutasítása esetén a döntés közlését, a döntés bírósági
felülvizsgálata esetén - ha a döntést a bíróság helybenhagyja - a jogerős bírósági ítélet
közlését,
c)	14/A. § (7) bekezdése szerinti elutasítása esetén az országgyűlési határozat közzétételét, az
országgyűlési határozat 14/B. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslattal való megtámadása esetén
-	ha a vallási tevékenységet végző szervezet elismerésére irányuló eljárás törvényességét az
Alkotmánybíróság helybenhagyja - az Alkotmánybíróság ezen eljárásban hozott
határozatának közzétételét
12
követő 30. naptól az (1) bekezdés szerinti vallási közösség vallási tevékenységet végző
szervezetnek minősül.
(4)	A bíróság az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületnek a civil szervezetek
bírósági nyilvántartásába az egyesület formájára vonatkozóan bejegyzett adatot a miniszter
értesítése alapján
a)	az (1) bekezdés szerinti vallási közösség tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott
időpontot,
b)	az (1) bekezdés szerinti vallási közösségnek nem minősülő, alapcélként vallási
tevékenységet végző egyesület tekintetében a vallási közösségek jogállásával és működésével
összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról
szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépését
követő 60. napig vallási tevékenységet végző szervezetre módosítja.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság az (1) bekezdés szerinti vallási
közösséget az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló törvény civil szervezet végelszámolására vonatkozó
szabályok szerint megszünteti, ha az (1) bekezdés szerinti vallási közösség
a)	az átalakulás (3) bekezdésben meghatározott időpontjában a civil szervezetek bírósági
nyilvántartásában alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként nem szerepel és
b)	az átalakulás (3) bekezdésben meghatározott időpontját követő harminc napon belül a civil
szervezetek bírósági nyilvántartásába vételét vallási tevékenységet végző szervezetként nem
kéri.
(6)	Ha az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget nem a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván
-	és az (5) bekezdés alkalmazásának nincs helye -, a (4) bekezdés szerinti módosítást
követően a vallási tevékenységet végző szervezetet egyidejűleg kell kivezetni a vallási
tevékenységet végző szervezetet nyilván tartó bíróság nyilvántartásából és bevezetni a
Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába. A vallási tevékenységet végző szervezet
nyilvántartásból való kivezetéséről és a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába való
bevezetéséről a vallási tevékenységet végző szervezetet nyilvántartó bíróság határoz, egyúttal
a vallási tevékenységet végző szervezet iratait megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.
34.	§ (1) Az e törvény 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti egyesület - a
33.	§ (1) bekezdése szerinti vallási közösség kivételével - a vallási közösségek jogállásával és
működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépésétől vallási tevékenységet végző
szervezetnek minősül.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vallási tevékenységet végző szervezet a vallási közösségek
jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik
módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévő változásbejegyzését az egyesületre vonatkozó szabályok szerint kell
befejezni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
13
35.	§ (1) A 33. § (1) bekezdése szerinti vallási közösség a lelkiismereti és vallásszabadságról,
valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház
általános jogutódj a.
(2)	A 34. § (1) bekezdése szerinti vallási tevékenységet végző szervezet - a 33. § (1)
bekezdése szerinti vallási közösségek kivételével - 2012. január 1-jétől a lelkiismereti és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján
nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.”
21. §
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 55. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„55. § A 6-8. §, a 10-11/B. §, a 13. §, a 14-20. §, a 21. § (1) és (2) bekezdése, a 22. §, a 24-
31.	§ és a melléklet az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése, a 21. § (3) bekezdése az
Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
22. §
(1)	A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
a)	preambulumában a „magyarországi egyházak és” szövegrész helyébe a
„Magyarországon működő” szöveg, a „szerepet játszó egyházak és” szövegrész
helyébe a „szerepet játszó” szöveg, az „az egyházak önállóságának” szövegrész
helyébe az „a vallási közösségek önállóságának” szöveg, az „az egyházak és
vallási egyesületek vagy” szövegrész helyébe az „a vallási” szöveg, az „az állam
és egyház különvált” szövegrész helyébe az „az állam és a vallási közösségek
különvált” szöveg, az „az egyházakkal megkötött” szövegrész helyébe az „a
vallási közösségekkel megkötött” szöveg, a „hanem az egyházak részére”
szövegrész helyébe a „hanem a vallási közösségek részére” szöveg, a „(3)
bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg,
b)	III. Fejezetének címében a „VALÓ ELISMERÉSRE ÉS A
NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK” szövegrész
helyébe a „TÖRTÉNŐ ELISMERÉS ÉS A BEVETT EGYHÁZ
NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE” szöveg,
c)	IV. Fejezetének címében az „AZ EGYHÁZAK” szövegrész helyébe az „A
VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK” szöveg,
d)	V. Fejezetének címében az „AZ EGYHÁZAK” szövegrész helyébe az „A
BEVETT EGYHÁZAK” szöveg
lép.
(2)	A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 9/A. § (4) bekezdésében
az „egyesülhet” szövegrész helyébe az „egyesülhet és csak vallási tevékenységet végző
szervezetekre válhat szét” szöveg lép.
23. §
14
(1)	A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
a)	16. §-ában és 28. § (1) bekezdésében az „egyház” szövegrész helyébe a „bevett
egyház” szöveg,
b)	16. §-ában az „az egyházat” szövegrész helyébe az „a bevett egyházat” szöveg,
c)	17. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, (1) bekezdés d) pontjában, (2)
bekezdésében, (4) bekezdés a) és b) pontjában, 18. § (1) bekezdésében, 24. § (1)
bekezdésében, 26. § nyitó szövegrészében, 26. § a) pontjában, 27. § (1) és (2)
bekezdésében és 30. § (1) és (2) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe
az „a bevett egyház” szöveg,
d)	17. § (4) bekezdésében a „11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba” szövegrész
helyébe a „nyilvántartásba” szöveg,
e)	17. § (4) bekezdés a) pontjában az „a)-c) pontja” szövegrész helyébe az „a)-d)
pontja” szöveg,
f)	18. § (2) bekezdésében, 20. § (1) és (4) bekezdésében, 21. § (1) és (2)
bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 26. §-ában, 27. § (1) és (2)
bekezdésében, 28. § (2) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdésében és 30. § (1)
bekezdésében az „Az egyház” szövegrész helyébe az „A bevett egyház” szöveg,
g)	20. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdését” szövegrész helyébe a „(4) bekezdését”
szöveg,
h)	21. § (1) bekezdésében az „egyház számára” szövegrész helyébe a „bevett egyház
számára” szöveg,
i)	21. § (2) bekezdésében az „és az államháztartásról szóló törvény rendelkezései,
valamint” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
j) 24. § (1) bekezdésében az „és a helyi önkormányzat által” szövegrész helyébe a
„vagy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által” szöveg, a
„közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg, a „költségeit - törvény,
illetve az egyházzal kötött megállapodás alapján - az ” szövegrész helyébe a
„költségeit az” szöveg,
k) 27. § (1) és (2) bekezdésében az „egyházzal” szövegrész helyébe a „bevett
egyházzal” szöveg,
l) 27. § (2) bekezdésében az „egyházra” szövegrész helyébe a „bevett egyházra”
szöveg, a „jogutód egyház” szövegrész helyébe a „jogutód bevett egyház” szöveg,
az „az egyházból” szövegrész helyébe az „a bevett egyházból” szöveg, a
„nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe a „bevett” szöveg, a „korábbi egyház”
szövegrész helyébe a „korábbi bevett egyház” szöveg,
m) 28. § (2) bekezdésében az „adott egyház” szövegrész helyébe az „adott bevett
egyház” szöveg,
n) 30. § (2) bekezdésében a „belső egyházi szabálya” szövegrész helyébe a „belső
szabálya” szöveg,
o)	mellékletének címében az „Az Országgyűlés által elismert magyarországi
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek” szövegrész helyébe az „A
bevett egyházak” szöveg
15
lép.
(2)	A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 21. § (3) bekezdésében az
„Az egyháznak” szövegrész helyébe az „A bevett egyháznak” szöveg lép.
24.	§
Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 36-38. §-a,
50. §-a, 51. §-a.
25.	§
(1)	Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
23. §-a.
(2)	Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
49. §-a.
(3)	Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
53. §-a.
3.	A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2012.
évi VII. törvény módosítása
26.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi VII.
törvény 4. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg
lép.
II.	Fejezet
Egyéb módosító rendelkezések
4.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
27. §
Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 62. § (7) bekezdése.
5.	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendelet módosítása
28. §
16
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
a)	36/A. § (1) bekezdésében az „egyház lelkészének, illetőleg más képviselőjének (a
továbbiakban együtt: lelkész) gondozásában” szövegrész helyébe az „egyházi
személy és vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagja általi gondozásban” szöveg,
b)	36/A. § (2) bekezdésében az „az egyházi házasságkötést, a keresztelést és az
egyházi temetést” szövegrész helyébe az „a vallási közösség által vallásos
szertartás keretében végzett házasságkötést, keresztelést és temetést” szöveg,
c)	36/A. § (4) bekezdésében az „A lelkésszel” szövegrész helyébe az „Az egyházi
személlyel vagy a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagjával” szöveg,
d)	36/A. § (5) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe az „a vallási
közösség” szöveg,
e)	42. § (6) bekezdés b) pontjában az „a lelkészt” szövegrész helyébe az „az egyházi
személyt vagy a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagját” szöveg,
f)	84. § (5) bekezdésében a „személlyel” szövegrész helyébe a „személlyel vagy
vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző
tagjával” szöveg
lép.
6.	A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény módosítása
29.	§
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 3. § b) pontjában a „törvényesen elismert
egyházak és vallásfelekezetek” szövegrész helyébe a „vallási közösségek” szöveg lép.
7.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
30.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
„e) a bevett egyház, a belső egyházi jogi személy és az egyházi intézmény,”
31.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklet VII. pont 1. alpontjában a
„felekezeti” szövegrész helyébe az „a bevett egyház által vezetett” szöveg lép.
8.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
32.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
17
a)	3. § (5) bekezdésében az „az egyházra,” szövegrész helyébe az „a bevett egyházra
és annak belső egyházi jogi személyére,” szöveg,
b)	31. § e) pontjában az „az egyház tulajdonában” szövegrész helyébe az „a bevett
egyház tulajdonában” szöveg, az „az egyházi hitéleti” szövegrész helyébe az „a
bevett egyház hitéleti” szöveg
lép.
33.	§
Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 23. pontja.
9.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
34.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
58. § (5) bekezdés i) pont ic) alpontjában a „Magyarországon nyilvántartásba vett” szövegrész
helyébe az „a bevett” szöveg lép.
10. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
35.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/B. § (6) bekezdésében az
„egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi intézmény” szöveg lép.
11.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
36.	§
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
a)	5. § d) pontjában az „az egyház” szövegrész helyébe az „a bevett egyház vagy
annak belső egyházi jogi személye” szöveg,
b)	17/D. § b) pontjában az „egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag
alapfeladata(i)” szövegrész helyébe az „a bevett egyház vagy annak belső egyházi
jogi személye kizárólag vallási tevékenysége vagy karitatív tevékenysége” szöveg,
c)	18. § 23. pontjában a „szervező egyház regionális elöljárója vagy annak hivatala”
szövegrész helyébe a „szervező, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi
személy képviselője” szöveg
lép.
12.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
37.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés
m) pont mb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
18
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
„mb) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye (a továbbiakban együtt: egyházi
fenntartó),”
38.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a)	58. § (2) bekezdésében az „Egyházi fenntartású” szövegrész helyébe az „Az
egyházi fenntartó által fenntartott” szöveg, az „az egyház központi szervének”
szövegrész helyébe az „a bevett egyház” szöveg, a „jelöl ki” szövegrész helyébe a
„jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény)” szöveg,
b)	58. § (4) bekezdés c) pontjában a „kijelölésre javaslatot tevő egyház központi
szerve” szövegrész helyébe a „bevett egyház” szöveg,
c)	58. § (6) bekezdésében az „Az egyházi” szövegrész helyébe az „A kijelölt
egyházi” szöveg,
d)	58. § (6) bekezdés c) pontjában az „egyházi fenntartású” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartó által fenntartott” szöveg,
e)	58/A. § (1) bekezdésében az „egyházi és - külön törvényben meghatározott -”
szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó és nem állami fenntartó” szöveg,
f)	58/A. § (2) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó”
szöveg,
g)	58/A. § (2a) bekezdésében az „egyházi fenntartású” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartó által fenntartott” szöveg,
h)	64. § (2) bekezdésében az „egyházak és” szövegrész helyébe az „a bevett
egyházak és a” szöveg,
i)	92. § (6a) bekezdésében a „nem állami és egyházi” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartók és nem állami fenntartók” szöveg,
j) 92/C. § (1) bekezdésében az „egyházi, illetve” szövegrész helyébe az „egyházi
fenntartója, illetve” szöveg,
k) 92/C. § (5) bekezdésében az „egyházi és nem állami fenntartású” szövegrész
helyébe az „egyházi fenntartó által és a nem állami fenntartó által fenntartott”
szöveg,
l)	92/C. § (7) bekezdésében az „egyházi és” szövegrész helyébe az „egyházi
fenntartót és” szöveg,
m) 92/K. § (1) bekezdésében az „egyházi és” szövegrész helyébe az „egyházi
fenntartó és” szöveg,
n) 92/L. § (1) bekezdés g) pontjában az „egyházi és” szövegrész helyébe az „egyházi
fenntartóval és a” szöveg, az „egyházi, nem” szövegrész helyébe az „egyházi
fenntartó vagy a nem” szöveg,
o)	92/L. § (1) bekezdés j) pontjában az „egyházi vagy nem állami fenntartású”
szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó vagy nem állami fenntartó
fenntartásában lévő” szöveg,
19
p) 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyházi és nem állami fenntartású”
szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó és nem állami fenntartó fenntartásában
lévő” szöveg,
q) 94/D. §-ában az „egyházi, illetve nem állami fenntartó” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó” szöveg,
r) 94/L. § (4) bekezdésében az „egyházi vagy nem állami fenntartású” szövegrész
helyébe az „egyházi fenntartó vagy nem állami fenntartó fenntartásában lévő”
szöveg
lép.
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a)	102. § (1) bekezdésében az „Egyházi és nem állami fenntartású” szövegrész
helyébe az „Az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó fenntartásában lévő”
szöveg,
b)	102. § (4) bekezdésében az „egyházi és nem állami fenntartású” szövegrész
helyébe az „egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó fenntartásában lévő”
szöveg,
c)	115. § (5) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó”
szöveg,
d)	120. §-ában az „egyházi vagy más, nem állami szervvel,” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartóval vagy nem állami” szöveg,
e)	121. § (2) bekezdés a) pontjában az „egyházi,” szövegrész helyébe az „egyházi
fenntartó vagy az” szöveg,
f)	121. § (2) bekezdés c) pontjában az „egyházi,” szövegrész helyébe az „egyházi
fenntartó vagy a” szöveg,
g)	127. § (2) bekezdésében az „A nem állami, illetve egyházi” szövegrész helyébe az
„Az egyházi fenntartónak, illetve a nem állami” szöveg,
h)	128. § (2) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó”
szöveg,
i)	132. § (1) bekezdés g) pontjában az „a nem állami és egyházi” szövegrész helyébe
az „az egyházi és a nem állami” szöveg,
j) 140. §-ában az „egyházi fenntartású” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó
fenntartásában lévő” szöveg
lép.
13.	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
39.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1 ) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell
tenni, hogy a gyermek, illetve a tanuló a vallási közösség által szervezett fakultatív
hitoktatásban vegyen részt.
20
(2)	A vallási közösség a fakultatív hitoktatást óvodában a szülők, iskolában és kollégiumban a
tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti.
(3)	A fakultatív hitoktatást az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai
életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő
időkeretben -, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező
tanórai foglalkozások rendjéhez.
(4)	A fakultatív hitoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése,
a fakultatív hitoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és
vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok
kiadása, a foglalkozások ellenőrzése a vallási közösség feladata.
(5)	Az óvoda, az iskola és a kollégium a vallási közösség által szervezett fakultatív
hitoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt vallási
közösséggel. Ennek keretében az óvoda, az iskola és a kollégium - a nevelési-oktatási
intézményben rendelkezésre álló eszközökből - biztosítja a fakultatív hitoktatáshoz szükséges
tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a
jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.
(6)	A vallási közösség által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor a nemzeti köznevelésről
szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletét nem kell alkalmazni.”
14.	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
40.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
a)	4. § (3) bekezdésében az „egyház, belső egyházi jogi személy és a Magyar Állam”
szövegrész helyébe a „bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye,
valamint az állam” szöveg,
b)	6. § (2) bekezdésében az „Egyház, belső egyházi jogi személy” szövegrész helyébe
az „A bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye” szöveg,
c)	6. § (5) bekezdésében a „törvény 34. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a
„törvény 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése” szöveg,
d)	6. § (6) bekezdésében az „a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi
CCVI. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti vallási” szövegrész helyébe az „a
vallási” szöveg
lép.
15.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
41.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 55. § (1)
bekezdésében az „az egyházakat” szövegrész helyébe az „a bevett egyházakat” szöveg lép.
21
16.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.
évi LXVI. törvény módosítása
42.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény
a)	31. § (1) bekezdésében az „az illetékes egyházi levéltár azonban gyűjtheti az
egyház” szövegrész helyébe az „a vallási közösség levéltára gyűjtheti a vallási
közösség” szöveg,
b)	31. § (2) bekezdésében az „az illetékes hazai egyházi levéltárban” szövegrész
helyébe az „a vallási közösség levéltárában” szöveg
lép.
17.	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
43.	§
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 5. § f) pontjában és 13. §
(1)	bekezdésében az „egyházakkal” szövegrész helyébe a „vallási közösségekkel” szöveg lép.
18.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
44.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.8.
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.8. egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által
közvetlenül vagy közvetve - így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy
adomány címén (ide nem értve a bevett egyház számára közcélú adományként átadott
pénzösszeget) - adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetésből egyházi személy
részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás; az e jogcímen
adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet elkülönítetten kell
nyilvántartani; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személynek kell tekinteni azt is, aki a
bevett egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért a bevett egyháztól rendszeres havi
díjazásban részesül;”
45.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a)	3. § 23. pont j) alpontjában az „az egyház belső szabályai” szövegrész helyébe az
„a bevett egyház belső szabálya” szöveg, az „az egyház idős” szövegrész helyébe
az „a bevett egyház idős” szöveg,
b)	70. § (2a) bekezdésében az „egyházi jogi személy” szövegrész helyébe a „bevett
egyház és annak belső egyházi jogi személye” szöveg,
22
lép.
c)	1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában az „az egyház és az egyházi karitatív
szervezetek” szövegrész helyébe az „a bevett egyház vagy annak karitatív
tevékenységet ellátó belső egyházi jogi személye” szöveg,
d)	1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az „az egyházak központi szerve”
szövegrész helyébe az „a vallási közösség” szöveg,
e)	1. számú melléklet 4. pont 4.13. alpontjában az „egyház” szövegrész helyébe az „a
bevett egyház” szöveg,
f)	1. számú melléklet 8. pont 8.1. alpontjában az „az állami, a helyi önkormányzati, a
társadalombiztosítási, továbbá az egyházi forrásból” szövegrész helyébe az „az
állam, a helyi önkormányzat vagy a bevett egyház forrásából” szöveg,
g)	1. számú melléklet 8. pont 8.18. alpontjában az „az egyháztól” szövegrész helyébe
az „a bevett egyháztól” szöveg,
h)	1. számú melléklet 8. pont 8.20. alpontjában az „az egyház belső törvényeiben és
szabályaiban” szövegrész helyébe az „a bevett egyház belső szabályában” szöveg,
az „az egyház által” szövegrész helyébe az „a bevett egyház által” szöveg,
i)	1. számú melléklet 8. pont 8.22. alpontjában az „egyházi forrásból, illetőleg a
közoktatási” szövegrész helyébe az „a bevett egyház forrásából vagy a
köznevelési” szöveg,
j) 1. számú melléklet 8. pont 8.35. alpontjában az „az egyház” szövegrész helyébe az
„a bevett egyház” szöveg
46.	§
Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 39. és 40.
pontja.
19.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
módosítása
47.	§
Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény 2. § e) pont ee) alpontja.
20.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény módosítása
48.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 209. § (1) bekezdésében az „egyházi vagy polgári szertartással” szövegrész
helyébe a „polgári szertartással vagy vallási közösség által végzett vallásos szertartással”
szöveg lép.
21.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
23
49.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés t) pontjában a
„szervek, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális,
közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe a „szerv és az
egyházi intézmény” szöveg lép.
22.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
50.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 1/a. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1a. adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú
tevékenysége támogatására, valamint a bevett egyház részére törvényben meghatározott
tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz
könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az
nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy
részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának,
könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes
közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére,
tevékenységére történő utalás;”
51.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
a)	2. § (2) bekezdés g) pontjában, 6. § (4) bekezdésében, az „Az alapítvány, a
közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú szervezetként besorolt
felsőoktatási intézmény adóalapjának megállapítása” alcímének címében, 9. § (1)
bekezdésében, 3. számú melléklet B) pont 17. alpontjában az „az egyház”
szövegrész helyébe az „a bevett egyház” szöveg,
b)	5. § (1) bekezdésében az „egyház” szövegrész helyébe a „bevett egyház” szöveg,
c)	9. § (5) és (9) bekezdésében az „Az egyház” szövegrész helyébe az „A bevett
egyház” szöveg,
d)	26. § (11) bekezdésében az „az egyháznak” szövegrész helyébe az „a bevett
egyháznak” szöveg
lép.
52.	§
Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §
10/a. pontja.
24
23.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
53.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes díjmentességben részesül:)
„b) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye.”
54.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/B. § (1) bekezdés
e)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)
„e) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye,”
24. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
55.	§
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában az
„egyház, illetőleg” szövegrész helyébe a „vallási közösség és” szöveg lép.
25.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
56.	§
(1)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában kedvezményezett:)
„a) a bevett egyház (ide nem értve annak belső egyházi jogi személyét) a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint,”
(2)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság a bevett egyházat - kérelmére - technikai számmal látja el. A bevett
egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté.”
57.	§
25
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
a)	6/B. § (2) bekezdésében az „egyházként” szövegrész helyébe a „bevett
egyházként” szöveg,
b)	8/A. § (1) bekezdésében az „Az Ehtv. 34. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az
„A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
(a továbbiakban: Ehtv.) 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése” szöveg
lép.
58.	§
(1)	Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
a)	2. § (2) bekezdésében és 3. § (2) bekezdésében az „által vezetett minisztérium”
szövegrész,
b)	3. § (2) bekezdésében az „egyházi” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8/A. § (3) és (8) bekezdése.
26.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
59.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s)
pont sb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
„sb) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye (a továbbiakban együtt: egyházi
fenntartó),”
60.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 32. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének - az (5a) bekezdésben meghatározott
kivétellel - a megkezdése előtt, valamint az utógondozói ellátás igénybevételének
megkezdésekor
a)	az állami fenntartó által fenntartott szolgáltató vagy intézmény esetén a szolgáltató vezetője
vagy az intézményvezető,
b)	az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató vagy intézmény
esetén az egyházi fenntartó vagy az általa megbízott személy, illetve a nem állami fenntartó
vagy az általa megbízott személy
26
a kérelmezővel, illetve a kérelmező törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.”
61. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a)	17. § (1) bekezdés j) pontjában a „szervezetek, egyházak, alapítványok”
szövegrész helyébe a „szervezet, az egyházi fenntartó és az alapítvány” szöveg,
b)	32. § (9) és (10) bekezdésében az „egyházi, nem állami” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartó vagy a nem állami” szöveg,
c)	40. § (5) bekezdésében az „egyházi és más” szövegrész helyébe az „egyházi
fenntartó vagy” szöveg,
d)	92. § (4) bekezdésében az „egyházi jogi személyek” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartók” szöveg,
e)	96. § (8) bekezdésében az „egyházi fenntartású” szövegrészek helyébe az „egyházi
fenntartó által fenntartott” szöveg, a „jelölhet ki” szövegrész helyébe a „jelölhet ki
(a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény)” szöveg,
f)	96. § (10) bekezdésében az „az egyháza által fenntartott nevelőszülői ellátást,
gyermekotthoni ellátást nyújtó intézmények vonatkozásában” szövegrész helyébe
az „a más egyházi intézmény tekintetében” szöveg,
g)	96. § (13) bekezdésében az „egyházának” szövegrész helyébe a „bevett
egyháznak” szöveg,
h)	97. § (1) bekezdésében az „állami, egyházi és egyéb” szövegrész helyébe az
„állami fenntartóval, egyházi fenntartóval és” szöveg,
i)	101. § (2) bekezdés i) pontjában az „egyházi fenntartású” szövegrészek helyébe az
„egyházi fenntartó által fenntartott” szöveg,
j) 145. § (1) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó”
szöveg,
k) 145. § (2) bekezdésében az „állami, egyházi és” szövegrész helyébe az „állami
fenntartó, az egyházi fenntartó és a” szöveg,
l) 145. § (3) bekezdésében az „egyházi és nem állami fenntartású” szövegrész
helyébe az „egyházi fenntartó által és nem állami fenntartó által fenntartott”
szöveg,
m) 145. § (4) bekezdésében az „A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön”
szövegrész helyébe az „Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak”
szöveg,
n) 145/A. § (1) bekezdésében az „egyházi jogi személy” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartó” szöveg,
o)	145/A. § (2) bekezdésében az „egyházi jogi személy” szövegrész helyébe az „az
egyházi fenntartó” szöveg,
p) 148. § (7) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó”
szöveg,
q) 161/A. §-ában az „egyházi fenntartású” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó
által fenntartott” szöveg
27
lép.
27.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV.
törvény módosítása
62.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
7. § (1) bekezdés d) pontjában az „a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló
intézmények, a Magyar Honvédség objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek”
szövegrész helyébe az „a templomok és a vallásgyakorlásra rendelt más helyek, a temetők,
valamint a Magyar Honvédség objektumai” szöveg lép.
28.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
63.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (2)
bekezdés b) pontjában a „szervezetek, egyházak” szövegrész helyébe a „szervezetek és a
bevett egyházak” szöveg lép.
29.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
64.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a)	4. § f) pont 1. alpontjában a „Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól”
szövegrész helyébe a „bevett egyháztól” szöveg,
b)	5. § (1) bekezdés h) pontjában az „egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a
továbbiakban: egyházi személy)” szövegrész helyébe az „egyházi személy”
szöveg,
c)	16. § (1) bekezdés g) pontjában a „Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól,
felekezettől” szövegrész helyébe a „bevett egyháztól” szöveg,
d)	26. § (3) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe az „a bevett egyház”
szöveg,
e)	44/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők
esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat” szövegrész helyébe az „egyházi
nyugdíjban részesülők esetében az egyházi nyugdíjat” szöveg
lép.
30.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
28
65.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)
„b) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye által kiállított igazolás alapján az
egyházi személyként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt
az időtartamot, amelyre 2011. december 31-éig az előírt nyugdíjbiztosítási és
nyugdíjjárulékot, 2012. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot a bevett egyház vagy annak
belső egyházi jogi személye megfizette,”
31.	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény módosítása
66.	§
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV.
törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvényt a bevett egyházra és annak belső egyházi jogi személyére kell alkalmazni.”
67.	§
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV.
törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatásból az egyes bevett egyházak a javukra a személyi jövedelemadó 1%-áról
rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.”
68.	§
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV.
törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A bevett egyház és a belső egyházi jogi személy az általa fenntartott egyházi intézmény
után az állami és a helyi önkormányzati intézményekre vonatkozó szabályok alapján, azokkal
azonos mértékben jogosult a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
költségvetési támogatásra.”
69.	§
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV.
törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyházi köznevelési intézmény után a bevett egyház számára járó kiegészítő
támogatást az egyházi köznevelési intézménynek a fővárosi, megyei feladatellátási,
intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervben meghatározott gyermek és
tanulói létszáma után kell kiszámítani.”
70.	§
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV.
törvény
29
a)	2. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 7. § (1) és (4)
bekezdésében az „Az egyház” szövegrész helyébe az „A bevett egyház” szöveg,
b)	2. § (5) bekezdésében az „egyéb” szövegrész helyébe az „a belső” szöveg,
c)	3. § (1) bekezdésében az „az egyház” szövegrészek helyébe az „a vallási
közösség” szöveg, az „az igénylő egyház” szövegrész helyébe az „a vallási
közösség” szöveg,
d)	3. § (4) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe az „a bevett egyház”
szöveg, az „az érintett egyház” szövegrészek helyébe az „a bevett egyház” szöveg,
e)	4. § (1) bekezdésében az „Az egyes egyházak jogosultak” szövegrész helyébe az
„A bevett egyház jogosult” szöveg, az „az egyházak belső szabályaiban”
szövegrész helyébe az „a bevett egyház belső szabályában” szöveg,
f)	4. § (3) bekezdésében az „az egyházakat” szövegrész helyébe az „a bevett
egyházakat” szöveg, az „az egyházaknak” szövegrész helyébe az „a bevett
egyházaknak” szöveg,
g)	6. § (1) bekezdésében az „Az egyházak” szövegrész helyébe az „A bevett egyház”
szöveg, a „jogosultak” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg, az „adott egyház
által fenntartott” szövegrész helyébe az „egyházi” szöveg,
h)	6. § (3) bekezdésében az „és egyházi fenntartó, illetve intézményei” szövegrész
helyébe a „fenntartó és a bevett egyház, a belső egyházi jogi személy és az egyházi
intézmény” szöveg, a „hozzájuthatnak” szövegrész helyébe a „hozzájuthat”
szöveg,
i)	6. § (5) bekezdésében az „az érintett egyházzal” szövegrész helyébe az „a bevett
egyházzal” szöveg,
j) 7. § (1) és (4) bekezdésében és 8. § (1) bekezdésében az „az éves költségvetési”
szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló” szöveg,
k) 7. § (4) bekezdésében az „az egyház által” szövegrész helyébe az „a bevett egyház
által” szöveg,
l) 7. § (5) bekezdésében az „az érintett egyház bírósági nyilvántartás szerinti
nyilatkozattételre jogosult legfőbb szerve” szövegrész helyébe az „a bevett egyház
képviselője” szöveg,
m) 8. § (1) bekezdésében az „Az egyházakat közcélú tevékenységük” szövegrész
helyébe az „A bevett egyházat közcélú tevékenysége” szöveg,
n) 8. § (3) bekezdésében a „fejezetben” szövegrész helyébe a „költségvetési
fejezetében” szöveg, az „az egyháznak” szövegrész helyébe az „a bevett
egyháznak” szöveg,
o)	10. §-ában az „az egyházat” szövegrész helyébe az „a bevett egyházat” szöveg
lép.
71. §
Hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló
1997. évi CXXIV. törvény 13. §-a.
30
32. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
72.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény
a)	54. § (4) bekezdésében az „Az egyházak” szövegrész helyébe az „A vallási
közösségek” szöveg,
b)	92. § (4) bekezdésében az „Az egyházak” szövegrész helyébe az „A bevett
egyházak” szöveg
lép.
33. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
73.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a)	32. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyház” szövegrész helyébe a „bevett egyház”
szöveg,
b)	37. § (4) bekezdésében az „az egyháznak” szövegrész helyébe az „a bevett
egyháznak” szöveg,
c)	37. § (4a) bekezdésében az „a felettes egyházi szerv” szövegrészek helyébe az „a
bevett egyház” szöveg
lép.
34.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
74.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § w) pont wb) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
„wb) vallási közösség által fenntartott egészségügyi szolgáltató esetében az egészségügyi
szolgáltató alapító okiratában fenntartóként megjelölt vallási közösség,”
75.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a)	11. § (6) bekezdésében a „való” szövegrész helyébe a „vagy vallási tevékenységet
végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való” szöveg,
b)	148. § (3) bekezdés f) pontjában az „azon egyházak” szövegrész helyébe az „az
olyan vallási közösségek” szöveg,
c)	151. § (2) bekezdés c) pontjában az „az egyházakkal” szövegrész helyébe az „a
vallási közösségekkel” szöveg
31
lép.
35.	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
76.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § a) pontjában az „egyház”
szövegrész helyébe a „vallási közösség” szöveg lép.
36. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
77.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 43. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának vagy örökösének indítványtételi jogot biztosít, a
hozzátartozó vagy örökös jogaira a terhelt jogai irányadóak. Ha a terhelt egyházi személy
vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja
volt, aki az olyan vallási közösség belső szabálya szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi
rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után - hozzátartozó vagy
örökös hiányában - az egyenesági rokon jogai a vallási közösség elöljáróját illetik meg.”
78.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 51. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe
egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a
(2) bekezdésben meghatározott jogokat. Ha a sértett egyházi személy vagy vallási
tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja volt, aki az
olyan vallási közösség belső szabálya szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy
fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után - hozzátartozó vagy örökös
hiányában - az egyenesági rokon jogai a vallási közösség elöljáróját illetik meg.”
79.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában az „a
lelkész, illetőleg az egyházi személy” szövegrész helyébe az „az egyházi személy és a vallási
tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja” szöveg lép.
37.	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény módosítása
80.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény 4. § f) pont fc) alpontjában a „helyi és nemzetiségi önkormányzat, a nem állami és
egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő intézmény”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a nem állami, helyi
32
önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartó és a vallási közösség által
fenntartott, közfinanszírozásban részesülő intézmény” szöveg lép.
38. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
81.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont ab)
alpontjában az „a Magyarországon nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe az „a bevett”
szöveg lép.
39. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
82.	§
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes
szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1 . § d) pontjában az „egyházi” szövegrész helyébe
a „vallási” szöveg lép.
40.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
83.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A temetés polgári szertartás vagy vallási közösség által vallásos szertartás keretében
végezhető. A polgári szertartás rendjét az eltemettetők határozzák meg. A vallási közösség
által végzett temetés a vallási közösség hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak
tiszteletben tartásával történik.”
84.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy hamvasztás nélkül történik.”
85.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
a)	2. § (2) bekezdés a) pontjában az „az egyházaknak, felekezeteknek és vallási
közösségeknek (a továbbiakban együtt: egyház)” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségeknek” szöveg,
b)	4. § (1) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe az „a vallási közösség”
szöveg,
c)	25. § (3) bekezdésében az „Az egyházi” szövegrész helyébe az „A vallási
közösség által végzett vallásos” szöveg,
33
d)	28. §-ában az „az egyházi temetés esetén az egyházi” szövegrész helyébe az „a
vallási közösség által vallásos szertartás keretében végzett temetés esetén a
vallásos” szöveg,
e)	40/A. §-ában az „az egyházak” szövegrész helyébe az „a vallási közösségek”
szöveg
lép.
41.	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
86. §
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a
közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:)
„e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,”
42. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
87.	§
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont d) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
egyéb szervezet:)
„d) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye,”
43.	A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
88.	§
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29. § (1) bekezdésében az „az
egyházi jogi személy által szervezett, a nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív”
szövegrész helyébe az „a vallási közösség által szervezett, a nevelési-oktatási intézményben
folyó” szöveg lép.
44.	A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása
89.	§
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 19. § (3) bekezdés
c)	pont cc) alpontjában az „egyház” szövegrész helyébe a „valamely vallási közösség” szöveg
lép.
34
45.	A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről
szóló 2001. évi LXIII. törvény módosítása
90.	§
A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001.
évi LXIII. törvény 3. §-ában az „az egyházak” szövegrész helyébe az „a vallási közösségek”
szöveg.
46.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
91.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
a)	5. § (1) bekezdésében az „az egyházak” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségek” szöveg,
b)	7. § 3. pontjában az „Egyházi kérelemre” szövegrész helyébe az „A vallási
közösség kérelmére” szöveg, az „egyházi fenntartásban” szövegrész helyébe az „a
vallási közösség fenntartásában” szöveg,
c)	61/B. § (3) bekezdésében az „az egyházak” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségek” szöveg,
d)	86. § (4) bekezdésében az „Egyházi közösség (pl. szerzetesrend)” szövegrész
helyébe az „A vallási közösség” szöveg, az „az egyház” szövegrész helyébe az „a
vallási közösség” szöveg
lép.
47.	A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX.
törvény módosítása
92.	§
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény
2. § 1. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
kulturális javak:)
„b) amelyek a melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy egyik ilyen
kategóriába sem tartoznak, de szerves részét képezik muzeális intézmények, levéltárak,
valamint könyvtárak megőrzendő állományi leltárában szereplő közgyűjteménynek vagy
vallási közösség leltárának;”
93.	§
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény
5.	§ (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében az „egyházi intézmények” szövegrész
helyébe a „vallási közösségek” szöveg lép.
35
48.	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosítása
94.	§
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 4. § (6)
bekezdésében az „azon hazai egyházi” szövegrész helyébe az „az olyan hazai vallási közösség
által fenntartott” szöveg lép.
49. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
95.	§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
a)	3. § (4) bekezdésében a „lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi
CCVI. törvény 11. §-a és 12. §-a szerint létrejött jogi személyre” szövegrész
helyébe a „belső egyházi jogi személyre és a belső egyházi jogi személy által
létesített és fenntartott egyházi intézményre” szöveg,
b)	13. § (4) bekezdésében az „az egyházak” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségek” szöveg,
c)	19. § (5) bekezdésében az „Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési
programjaik” szövegrész helyébe az „A vallási közösség által fenntartott
felnőttképzési intézmény és képzési programja” szöveg
lép.
50.	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
96.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Egyházi személyként és vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagjaként egészségügyi dolgozói feladatot vallási közösség által
fenntartott egészségügyi szolgáltatónál lehet végezni.”
97.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 7. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)
„h) egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagjaként,”
98.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 11/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „állami, önkormányzati vagy az egészségügyi
36
közszolgáltatások nyújtása tekintetében ezekkel egy tekintet alá eső egyházi, valamint
felsőoktatási intézményi - ideértve az egészségtudományi centrumokat, az egyetemi klinikai
központokat, klinikákat - tulajdonban, illetve fenntartásban álló,” szövegrész helyébe az „az
állam, a helyi önkormányzat vagy a vallási közösség tulajdonában vagy fenntartásában álló”
szöveg lép.
51.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
99.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
a)	31. § (5) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe az „a bevett egyház”
szöveg,
b)	52. § (4) bekezdés r) pontjában az „a Magyarországon bejegyzett” szövegrész
helyébe az „a bevett” szöveg
lép.
52.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény módosítása
100.	§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
„c) a vallási közösség hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyára,
valamint”
101. §
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzése céljából nemzetiségi önkormányzat
által vagy vallási közösség által fenntartott köznevelési intézmény, országos nemzetiségi
önkormányzat által vagy vallási közösség által fenntartott felsőoktatási intézmény
tekintetében jogszabály a 27. § (2) bekezdés a) pontjától eltérő rendelkezést állapíthat meg.”
53.	A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.
törvény módosítása
102.	§
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §
9. pontjában a „szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat” szövegrész helyébe
a „szervezetet és a biztosító egyesületet” szöveg lép.
37
54.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
103.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 172. § g) pontjában az „ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatás”
szövegrész helyébe az „ügyvédi és közjegyzői hivatás, továbbá az egyházi személy és a
vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja
hivatásának” szöveg lép.
55.	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
104.	§
(1)	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott
tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha)
„c) azt a bevett egyház vagy a belső egyházi jogi személy javára végzik,”
(2)	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1)
bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
(Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott
tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha)
„d) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen
polgári jogi jogviszonyban egyesület, alapítvány vagy közalapítvány kezelő szervének
tagjaként, egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos
szertartást hivatásszerűen végző tagjaként.”
105.	§
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés
e)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fogadó szervezet lehet)
„e) a magyarországi székhelyű vallási közösség a hitéleti, a közcélú és a működésével
összefüggő tevékenysége körében;”
106.	§
(1)	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentéshez mellékelni kell)
„c) vallási közösség esetében a vallási szervezet nyilvántartásba vételére hatáskörrel
rendelkező szerv harminc napnál nem régebbi igazolását a vallási közösség nyilvántartásba
vett adatairól.”
38
(2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a fogadó szervezet belső egyházi jogi személy, a kérelemhez mellékelni kell a bevett
egyház képviselőjének erre vonatkozó nyilatkozatát.”
56.	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005.
évi CXXXV. törvény módosítása
107.	§
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény
a)	9. § (1) bekezdés d) pontjában a „civil és egyházi szervezetek” szövegrész helyébe
a „civil szervezetek és a vallási közösségek” szöveg,
b)	43. § (1) bekezdésében az „az egyházakkal” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségekkel” szöveg
lép.
57.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
108.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
a)	50. § (4) bekezdésében az „a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy” szövegrész
helyébe az „a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy az általa ellátott
közfeladathoz kapcsolódóan” szöveg,
b)	170. § (1) bekezdés 42. pontjában az „egyházi jogi személyek” szövegrész helyébe
a „bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek” szöveg
lép.
58.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
109.	§
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (4) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában közszolgáltató:)
„c) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye, továbbá az egyházi intézmény a
létesítő okiratában megjelölt tevékenysége tekintetében;”
110.	§
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 9/A. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
39
„9a. közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú
tevékenysége támogatására, valamint a bevett egyház részére törvényben meghatározott
tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy
a)	az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg,
hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá a bevett egyház
vagy annak belső egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,
b)	az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy
részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának,
könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes
közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére,
tevékenységére történő utalás, és
c)	az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, illetve a bevett egyház vagy annak
belső egyházi jogi személye által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az
adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát,
adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;”
111.	§
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
a)	14. § (3) bekezdésében az „adományozás” szövegrész helyébe az „adomány
nyújtása” szöveg,
b)	257/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „egyházi személynek, szervezetnek”
szövegrész helyébe a „bevett egyháznak vagy annak belső egyházi jogi
személyének” szöveg
lép.
59.	A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI.
törvény módosítása
112.	§
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
a)	6. § (1) bekezdés e) pontjában az „egyesület, egyház” szövegrész helyébe az
„egyesület, vallási közösség” szöveg, az „az egyház vagy” szövegrész helyébe az
„a vallási közösség vagy” szöveg,
b)	6. § (1) bekezdés f) pontjában és 8. § (1) bekezdés e) pontjában az „egyház”
szövegrész helyébe a „vallási közösség” szöveg,
c)	6. § (3) bekezdésében a „társaság, egyház” szövegrész helyébe a „társaság, vallási
közösség” szöveg, az „az egyház vagy” szövegrész helyébe az „a vallási közösség
vagy” szöveg
lép.
60.	A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV.
törvény módosítása
40
113.	§
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény
17. § (1) és (2) bekezdésében az „egyház vagy vallási csoport” szövegrész helyébe a „vallási
közösség” szöveg lép.
61.	A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI.
törvény módosítása
114.	§
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény
a)	13. § (2) bekezdés b) pontjában az „egyházakkal” szövegrész helyébe a „bevett
egyházakkal” szöveg,
b)	13. § (6) bekezdésében az „az egyházakkal” szövegrész helyébe az „a bevett
egyházakkal” szöveg
lép.
62. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása
115.	§
A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 1. § (2) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás kedvezményezettje lehet az (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása
érdekében tevékenykedő:)
„d) bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye, továbbá az olyan egyházi intézmény,
amely hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális célokat szolgál.”
116.	§
A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 3. § b) pontjában az „egyházi”
szövegrész helyébe a „vallási” szöveg lép.
63.	Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
117.	§
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (11) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állami Számvevőszék - törvény rendelkezéseinek megfelelőn - törvényességi szempontok
szerint ellenőrzi)
„c) a bevett egyházak és azok belső egyházi jogi személye, továbbá az egyházi intézmény
részére az államháztartásból juttatott normatív és meghatározott célra biztosított támogatás
felhasználását, valamint”
41
64.	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása
118.	§
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
a)	3. § (2) bekezdésében az „az egyházak” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségek” szöveg,
b)	10. § (2) bekezdésében az „önkormányzat, egyházi jogi személy” szövegrész
helyébe a „helyi önkormányzat, vallási közösség” szöveg
lép.
65.	A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
módosítása
119.	§
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
a)	2. § (1) bekezdésében és 4. § (1) bekezdés 5. pontjában az „a külön törvény
szerinti egyházak” szövegrész helyébe az „a bevett egyházak” szöveg,
b)	2. § (2) bekezdés d) pontjában az „az egyházak” szövegrész helyébe az „a bevett
egyházak” szöveg
lép.
66.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény módosítása
120.	§
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 65. § (3) bekezdés b) pontjában az „egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső
szabályai” szövegrész helyébe az „a vallási közösség belső szabálya” szöveg lép.
67.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
121.	§
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
a)	15. § (1) bekezdés d) pontjában az „az egyházak” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségek” szöveg, az „az egyházi, hitéleti” szövegrész helyébe az „a hitéleti”
szöveg,
b)	18. § (4) bekezdésében az „egyházak és” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségek és a” szöveg
lép.
42
68.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása
122.	§
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény
a)	455. § (2) bekezdés f) pontjában az „az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő
egyházi személy” szövegrész helyébe az „a bevett egyház és az egyházi személy”
szöveg,
b)	457. § (2) bekezdésében az „Az egyházat” szövegrész helyébe az „A bevett
egyházat” szöveg,
c)	457. § (5) bekezdésében az „egyház” szövegrész helyébe a „bevett egyház”
szöveg,
d)	460. § (1) bekezdésében az „az egyházi fenntartású” szövegrész helyébe az „a
bevett egyház által fenntartott” szöveg
lép.
123.	§
Hatályát veszti az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény 466. § 3. pontja.
69.	A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
124.	§
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
a)	15. §-ában és 42. § d) pontjában a „kapcsolódó egyházi” szövegrész helyébe a
„kapcsolódó, vallási közösség által végzett” szöveg,
b)	25. § (8) bekezdésében a „törvény - egyházi intézményekre vonatkozó -”
szövegrész helyébe a „törvénynek az egyházi köznevelési intézményre vonatkozó”
szöveg,
c)	26. § (1) bekezdésében az „az egyházi intézményekkel azonos módon” szövegrész
helyébe az „az egyházi intézményre vonatkozó szabályokkal azonosan” szöveg,
d)	42. § d) pontjában az „az egyházaknak” szövegrész helyébe az „a vallási
közösségeknek” szöveg,
e)	81. § (2) bekezdésében az „egyházi fenntartású intézmény” szövegrész helyébe az
„egyházi köznevelési intézmény vagy egyházi felsőoktatási intézmény” szöveg,
f)	83. § (2) bekezdésében az „egyházi szervezet” szövegrész helyébe a „vallási
közösség” szöveg,
g)	115. § f) pontjában a „helyi egyházi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „a
helyi nemzetiségi önkormányzat területén működő vallási közösségekkel” szöveg,
h)	127. §-ában a „normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást
ellátó egyházi intézményekkel” szövegrész helyébe a „normatív és egyéb
43
hozzájárulások tekintetében a humánszolgáltatást végző egyházi intézménnyel”
szöveg,
i)	164. § (7) bekezdésében az „a humán szolgáltatást ellátó egyházi intézményekre”
szövegrész helyébe az „a humánszolgáltatást végző egyházi intézményre” szöveg
lép.
125.	§
Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 7. pontjában az
„egyházi,” szövegrész.
70.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
126.	§
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 95. § a) pont ad) alpontja a következő szöveggel lép
hatályba:
(A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő
adatokat is:
az egyesület formáját)
„ad) vallási tevékenységet végző szervezet,”
127.	§
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71. § (1) bekezdésében az „az egyesületet” szövegrész
helyébe az „a vallási tevékenységet végző szervezetet” szöveg lép.
71.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
128.	§
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
a)	43. § (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában az „egyházi jogi személy”
szövegrész helyébe a „vallási közösség” szöveg,
b)	56. § (1) bekezdésében a „költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány,
egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy
fenntartásában működő intézmény” szövegrész helyébe az „a 43. § (2) bekezdés a)
pont aa)-ac) alpontjában meghatározott szerv, szervezet” szöveg
lép.
72.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
129. §
44
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Köznevelési intézményt
a)	az állam, valamint
b)	e törvény keretei között
ba)	a nemzetiségi önkormányzat,
bb)	a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye (a továbbiakban együtt: egyházi
fenntartó),
bc)	a vallási tevékenységet végző szervezet vagy
bd)	más személy vagy szervezet
alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak
szerint - megszerezte.
(2)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.”
130.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 16. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„16. magán köznevelési intézmény: a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában
meghatározott személy által fenntartott köznevelési intézmény,”
(2)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a a következő 36. ponttal
egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„36. egyházi köznevelési intézmény: a 2. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott
személy által fenntartott köznevelési intézmény.”
131.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a vallási közösség a Kormánnyal a köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő
megállapodást kötött, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes
kormányhivatal, óvoda esetén a települési önkormányzat részére megküldött egyoldalú
nyilatkozatával vállalja az állami, önkormányzati feladatellátásban való közreműködést,
valamint kötelezettséget vállal a tanulók felzárkóztatására vonatkozó feladatok ellátására. Az
egyoldalú nyilatkozat alapján a kormányhivatal az egyházi intézményt felveszi a köznevelés-
fejlesztési tervbe. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére
45
nemzetközi szerződés alapján jogosult. Az egyoldalú nyilatkozat megtételére a belső egyházi
jogi személy is jogosult.”
132.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § Állami nevelési-oktatási intézményben hit- és erkölcstanoktatást egyházi fenntartó
folytathat.”
133.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy)
„e) egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe
az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati
fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és
erkölcstanoktatásban vegyen részt,”
134.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a)	2. § (2) bekezdésében a „nemzetiségi önkormányzati, egyházi és
magánintézményekben” szövegrész helyébe a „más fenntartású intézményben”
szöveg,
b)	3. § (3) bekezdésében az „egyházi jogi személy által szervezett” szövegrész
helyébe a „fakultatív hitoktatásban, illetve” szöveg,
c)	5. § (6) bekezdésében az „iskolafenntartó, továbbá a lelkiismereti és
vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, az Országgyűlés által elismert
magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek” szövegrész
helyébe az „iskolafenntartó” szöveg, a „nyújthatnak” szövegrész helyébe a
„nyújthat” szöveg,
d)	19. § (3) bekezdés b) pontjában az „az egyházi vagy más nem állami, nem
önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók” szövegrész helyébe az „a
2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy” szöveg,
e)	23. § (10) bekezdésében az „Az egyházi és más nem állami, nem települési
önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény” szövegrész helyébe az
„Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény” szöveg,
f)	23. alcímének címében az „Egyházi és magánintézmények” szövegrész helyébe az
„Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény” szöveg,
g)	31. § (1) és (7) bekezdésében az „Az egyházi és magánintézmények” szövegrész
helyébe az „Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési
intézmények” szöveg,
h)	31. § (2) bekezdésében az „egyház vagy más nem állami szerv, nem
önkormányzat” szövegrész helyébe az „a 2. § (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott személy” szöveg,
46
i) 32. § (1) bekezdésében az „egyház” szövegrész helyébe a „vallási közösség”,
j) 32. § (1) bekezdés d) és f) pontjában a „fenntartó egyház” szövegrész helyébe a
„vallási közösség” szöveg,
k) 32. § (1) bekezdés h) pontjában az „egyházi felsőoktatási intézményben”
szövegrész helyébe az „egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási
tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási intézményben”
szöveg, az „az illetékes egyházi hatóság megbízásával” szövegrész helyébe az „a
vallási közösség vagy a belső egyházi jogi személy általi megbízással” szöveg,
l) 33. § (1) bekezdésében az „az egyházi és magánintézmény” szövegrész helyébe az
„az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény” szöveg,
az „Az egyházi és magánintézmény” szövegrész helyébe az „Az egyházi
köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény” szöveg,
m) 33. § (4) bekezdésében az „Az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-
oktatási intézmények” szövegrész helyébe az „Az egyházi köznevelési intézmény
és a magán köznevelési intézmény” szöveg,
n) 34. § (1) bekezdésében az „az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati
fenntartású” szövegrész helyébe az „az egyházi köznevelési intézmények és a
magán” szöveg,
o)	34. § (2) bekezdésében az „az egyházi és más nem állami, nem települési
önkormányzati fenntartású” szövegrész helyébe az „az egyházi köznevelési
intézmény és a magán” szöveg,
p) 41. § (2) bekezdésében az „Az egyházi és magánintézményekben” szövegrész
helyébe az „Az egyházi köznevelési intézményben és a magán köznevelési
intézményben” szöveg,
q) 68. § (2) bekezdésében az „intézmények kivételével” szövegrész	helyébe az
„intézmény kivételével” szöveg, az „intézmények, továbbá az	egyházi és
magánintézmények” szövegrész helyébe az „intézmény, továbbá	az egyházi
köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény” szöveg,
r) 73. § (3) bekezdésében az „a történelmi egyházak” szövegrész helyébe az „az
egyházi fenntartók” szöveg,
s) 74. § (2) bekezdésében az „egyházi vagy magánintézmény” szövegrész helyébe az
„az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény” szöveg,
t) 77. § (4) bekezdésében az „egyházi és magánintézmény” szövegrész helyébe az
„az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény” szöveg,
u) 94. § (4) bekezdés j) pontjában az „az egyházi és magánintézményeket”
szövegrész helyébe az „az egyházi köznevelési intézményeket és a magán
köznevelési intézményeket” szöveg, az „egyházi és az országos nemzetiségi
önkormányzati fenntartót” szövegrész helyébe az „az egyházi fenntartót és az
országos nemzetiségi önkormányzatot mint fenntartót” szöveg
lép.
135.	§
Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 32. § (1) bekezdés c) pontjában az „egyház” szövegrész,
47
b) 97. § (7) bekezdésében az „az egyházi jogi személy által szervezett” szövegrész.
73.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
136.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontjában az „a
lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló törvény szerint az Országgyűlés által elismert magyarországi
egyház, vallásfelekezet és vallási közösség” szövegrész helyébe az „a bevett egyház és annak
belső egyházi jogi személye” szöveg lép.
74.	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
137.	§
(1)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont a)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
átlátható szervezet:)
„a) az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi
önkormányzat, a társulás, a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személy, az olyan
gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt
100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi
helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő
részvénytársaság,”
(2)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont c)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
vagyonkezelő:)
„c) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye, továbbá az egyházi intézmény a
tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében.”
75.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
138.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában
a „Magyarországon nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe a „bevett” szöveg lép.
76.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
139. §
48
(1)	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen)
„b) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye (a továbbiakban együtt: egyházi
fenntartó),”
(alapíthat.)
(2)	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen)
„d) a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási
tevékenységet végző szervezet”
(alapíthat.)
(3)	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Egyházi felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartó által
fenntartott felsőoktatási intézmény. Magán felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés c) és d)
pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási intézmény.”
140.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 67. § (3) bekezdés f) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Az oktatási hivatal jár el)
„f) a diákotthonok nyilvántartásba vételével”
(kapcsolatos ügyekben.)
141.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 93. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) Az egyházi felsőoktatási intézmény működésére a lelkiismereti és vallásszabadság
jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény
rendelkezéseit, a 94. § (2), (3) és (8) bekezdését, valamint a 95. § (2), (3) és (6) bekezdését
kell alkalmazni.”
142.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1a) A vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott magán felsőoktatási intézmény
is folytathat hitéleti képzést, amelyre a 91. § (6) és (7) bekezdését, a 92. § (6) bekezdését és a
93.	§ (1) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ahol e törvény munkaviszonyt említ, azon a
49
magán felsőoktatási intézmény hitéleti képzésén foglalkoztatottak esetén a vallási
tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjának ilyen
jogviszonyát is érteni kell.”
143.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az
Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvény
hatálybalépésekor a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott és az egyházi
felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint működtetett felsőoktatási intézmény
a 2013/2014. tanév első napjától a magán felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok
szerint folytathatja a tevékenységét. Az ilyen felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére
legkésőbb a 2013. évi általános felvételi eljárásban felvett hallgató tanulmányait változatlan
feltételek és finanszírozás mellett fejezheti be.”
144.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet
lép.
145.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a)	10. § (1) bekezdésében az „állami vagy egyházi fenntartású” szövegrész helyébe
az „állami felsőoktatási intézményt vagy az egyházi” szöveg,
b)	39. § (5) és (6) bekezdésében az „egyházi, illetve magán fenntartású” szövegrész
helyébe az „az egyházi felsőoktatási intézménybe vagy magán” szöveg,
c)	71. § (1) bekezdésében az „egyházi jogi személyek” szövegrész helyébe „bevett
egyházak és belső egyházi jogi személyek” szöveg,
d)	84. § (3) bekezdésében az „egyházi és magán” szövegrész helyébe az „egyházi
felsőoktatási intézmények és a magán” szöveg,
e)	91. § (1) bekezdésében az „egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási
intézmények (a továbbiakban: egyházi felsőoktatási intézmény) folytathatnak”
szövegrész helyébe az „egyházi felsőoktatási intézmény folytathat” szöveg,
f)	92. § (1) és (2) bekezdésében az „egyház által fenntartott” szövegrész helyébe az
„egyházi” szöveg,
g)	92. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben felsorolt egyházak által fenntartott
felsőoktatási intézményekben” szövegrész helyébe az „egyházi felsőoktatási
intézményben” szöveg, az „egyházi jogi személyekkel” szövegrész helyébe az
„egyházi fenntartóval” szöveg, az „adott egyház valamennyi” szövegrész helyébe
az „érintett egyházi fenntartó valamennyi egyházi” szöveg,
h)	93. § (4) bekezdésében a „jogi személy” szövegrész helyébe a „fenntartó” szöveg,
i)	93. § (5) bekezdésében az „A felsőoktatási intézményeket fenntartó egyházi jogi
személyek” szövegrész helyébe az „Az egyházi fenntartó” szöveg,
50
j) 94. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: magán felsőoktatási intézmény)
vallási,” szövegrész helyébe a „vallási,” szöveg,
k) 110. § (1) bekezdés 3. pontjában az „egyház, egyházi jogi személy” szövegrész
helyébe az „egyházi fenntartó” szöveg
lép.
77.	A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény módosítása
146.	§
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény preambulumában az „az egyházak”
szövegrész helyébe az „a vallási közösségek” szöveg lép.
78.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
147.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pont gd)
alpontjában a „Magyarországon nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe az „a bevett” szöveg
lép.
79.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
148.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény
a)	144/A. § (5) bekezdés d) pontjában a „fenntartású oktatási, szociális és
egészségügyi intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény” szöveg,
b)	188. §-ában az „Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség” szövegrész helyébe
az „A vallási közösség” szöveg
lép.
80.	A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
módosítása
149.	§
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
a)	2. §-ában az „egyházak” szövegrész helyébe a „vallási közösségek” szöveg,
b)	3. § (3) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 7. § (2) és (6) bekezdésében és 17. §
(1)	bekezdés b) pontjában az „egyházi” szövegrész helyébe a „vallási közösség”
szöveg
lép.
51
81.	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
150.	§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a)	84. § c) pontjában az „egyház” szövegrész helyébe a „vallási közösség” szöveg,
b)	85. §-ában a „magyarországi vagy külföldi egyház, vallásfelekezet, alapcélként
vallási tevékenységet végző egyesület” szövegrész helyébe a „belföldi vagy
külföldi vallási közösség” szöveg
lép.
82.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
151.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pont d)
alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában
közfeladatot ellátó személy:)
„d) az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagja,”
152.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 67. § (3) bekezdésében az
„egyháznál” szövegrész a „vallási közösségnél” szöveggel lép hatályba.
83.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
153.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a)	31. § (5) bekezdése és 68. § (1) bekezdés h) pontja az „az egyház” szövegrész
helyett az „a bevett egyház” szöveggel,
b)	139. § (4) bekezdése az „egyházi” szövegrész helyett a „vallási közösség által
végzett szertartással” szöveggel
lép hatályba.
84.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII.
törvény módosítása
154.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII.
törvény
52
a)	69. §-ának a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.
törvényerejű rendelet
aa)	60. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése az „egyházi fenntartású
intézményekkel” szövegrész helyett az „egyházi intézményekkel” szöveggel,
ab)	61. § (3) bekezdés e) pontját megállapító rendelkezése a „fenntartású
intézmény” szövegrész helyett az „intézmény” szöveggel,
b)	75. §-ának a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.
törvényerejű rendelet
ba)	82/A. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az „az egyház, illetve belső
egyházi jogi személy képviselője vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint
az egyházi intézmény vezetője” szövegrész helyett az „a vallási közösség képviselője
vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, a belső egyházi jogi személy képviselője
vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, az egyházi intézmény vezetője és a vallási
tevékenységet végző szervezet intézményének vezetője” szöveggel,
bb)	82/A. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése az „azokról az állami vagy
önkormányzati intézményekről, közhasznú jogállású civil szervezetekről,
egyházakról vagy egyházi intézményekről, amelyek” szövegrész helyett az „arról az
állami vagy önkormányzati intézményről, közhasznú jogállású civil szervezetről,
vallási közösségről, egyházi intézményről és vallási tevékenységet végző szervezet
intézményéről, amely” szöveggel
lép hatályba.
III. Fejezet
Záró rendelkezések
85.	Hatályba léptető rendelkezések
155.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
hónap első napján lép hatályba, és 2014. december 31-én hatályát veszti.
(2)	A 13. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 22. § (2) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.
86.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
156.	§
E törvény
a)	1. §-a, 2. §-a és 25. § (2) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése,
b)	3. §-a, 5. §-a, 7. §-a, 10. §-a, 12. §-19. §-a, 23. § (1) bekezdése, 25. § (1) bekezdése
és 26. §-a az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése,
c)	23. § (2) bekezdése és 117. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
53
d)	25. § (3) bekezdése és 137. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,
e)	40. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése,
f)	113. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése,
g)	121. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése,
h)	124. §-a és 125. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
i)	150. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
54
1.	melléklet a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az
Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez
Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei
	A	B	C
1	I. EGYETEMEK		
2		I/A. Állami egyetemek	
3			Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
4			Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
5			Debreceni Egyetem, Debrecen
6			Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
7			Kaposvári Egyetem, Kaposvár
8			Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
9			Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
10			Miskolci Egyetem, Miskolc
11			Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
12			Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
13			Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
14			Óbudai Egyetem, Budapest
15			Pannon Egyetem, Veszprém
16			Pécsi Tudományegyetem, Pécs
17			Semmelweis Egyetem, Budapest
18			Szegedi Tudományegyetem, Szeged
19			Szent István Egyetem, Gödöllő
20			Széchenyi István Egyetem, Győr
21			Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
22		I/B. Nem állami egyetemek	
23			Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
24			Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
25			Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
26			Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
27			Közép-európai Egyetem, Budapest
28			Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
29			Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
30	II.	FOISKOLAK	
31		II/A. Állami főiskolák	
32			Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest
33			Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros
34			Eötvös József Főiskola, Baja
35			Eszterházy Károly Főiskola, Eger
36			Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
37			Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
38			Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
39			Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza
40			Szolnoki Főiskola, Szolnok
41		II/B. Nem állami főiskolák	
55
42			A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
43			Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
44			Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest
45			Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
46			Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
47			Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
48			Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
49			Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest
50			Edutus Főiskola, Budapest
51			Egri Hittudományi Főiskola, Eger
52			Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
53			Gábor Dénes Főiskola, Budapest
54			Gál Ferenc Főiskola, Szeged
55			Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
56			Győri Hittudományi Főiskola, Győr
57			IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
58			Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
59			Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Budapest
60			Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
61			Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
62			Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
63			Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
64			Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
65			Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest
66			Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
67			Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
68			Szent Pál Akadémia, Budapest
69			Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
70			Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
71			Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
72			Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
73			Zsigmond Király Főiskola, Budapest
56
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság a 6/2013. (III. 1.) AB határozatában a hatálybalépésükre
visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi
CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.)
-	egyházfogalmának az „Országgyűlés által elismert” szövegrészét,
-	elismerési eljárásra vonatkozó szabályait és
-	az Ehtv.-ben fel nem sorolt egyházak egyesületté való ex lege alakítását kimondó
rendelkezését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ehtv. szerinti egyházként történő elismerésre
irányuló olyan eljárás, amelyet az Ehtv. nem köt határidőhöz, amelyben a mérlegelés
lehetséges és amellyel szemben a hatékony jogorvoslatot az Ehtv. nem biztosítja, a
tisztességes eljárás követelményébe ütközik. Az Alkotmánybíróság alkotmányos
követelményként határozta meg továbbá, hogy az egyházi jogállás megszerzése és az ahhoz
kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes
eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.
Az Alaptörvény negyedik módosítása alapján az Alaptörvény biztosítja a vallási
tevékenységet végző szervezetek elsődlegesen vallási tevékenység végzésére irányuló,
államtól különvált működését és önállóságát. Az Alaptörvény az egyéni és kollektív
vallásgyakorlás - bármely személy és szervezet részére biztosított - jogához kapcsolódóan az
az Országgyűlés számára biztosítja továbbá azt a lehetőséget is, hogy a vallási tevékenységet
végző szervezetek számára speciális egyházi státuszt biztosítson. E speciális egyházi jogállás
célja az, hogy az elismert egyházak közösségi célok érdekében történő hatékony működését
elősegítse.
A törvényjavaslat összhangban az Alkotmánybíróság döntésével, az Alaptörvény negyedik
módosítására tekintettel meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi
kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást és rendezi az Alkotmánybíróság döntésével
érintett vallási közösségek jogi státuszát.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége az Alkotmánybíróságról szóló törvény
módosításával teremti meg az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét.
A 3. §-hoz
57
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége meghatározza a vallási tevékenység fundamentális
alapjait. A vallási tevékenység szervezeti kerete a vallási közösség, amelynek két típusa
-	az Országgyűlés által elismert egyház mint bevett egyház (közjogi jogalany) és
-	a vallási tevékenységet végző szervezet (különös egyesületi formaként működő
magánjogi jogalany).
Az állam a vallási közösségek számára ezt a két jogi formát kínálja fel annak érdekében, hogy
a vallási közösség állami jogrendbe való beilleszkedését biztosítsa. Ez a kétszintűség több
más európai állam (így pl. Ausztria, Csehország, Németország és Románia) egyházjogi
szabályozásában megjelenik, de ez az irány határozta meg a vallás szabad gyakorlásáról szóló
1895. évi XLIII. törvénycikk szabályozási irányát is 1895-től egészen 1947-ig. A szabályozás
révén mindkét forma biztosítja a vallás szabad gyakorlását.
Az állam által felkínált jogi keretek igénybevételére minden vallási közösség számára azonos
feltételek mellett van lehetőség. A különbség abban áll, hogy a magánjog által szabályozott
jogállás a bevett egyházakra vonatkozó feltételekhez képest jelentősen kedvezőbb feltételek
mellett érhető el, a vallási tevékenységet végző szervezetnek ugyanis nem kell megfelelnie a
bevett egyházakra vonatkozó feltételeknek. E jogi keret igénybevételének feltételei a vallási
tevékenységet végző szervezet fogalmából következnek. Ez alapján az ilyen jogalanynak
vallási tevékenységet kell végeznie és tagjai olyan természetes személyek lehetnek, akik
azonos hitelveket vallanak. E jogállás sajátossága ugyanakkor, hogy a vallási tevékenységet
végző szervezetet - az általa végzett vallási tevékenységre tekintettel - más civil szervezetre
vonatkozó szabályokhoz képest is kedvezőbb helyzetbe kívánja hozni a jog. A vallási
tevékenységet végző szervezet ugyanis az egyesületre vonatkozó szabályoktól eltérően
határozhatja meg a tagsági jogviszony keletkezésének módját, valamint azon személyek körét,
feladatát és hatáskörét, akik a vallási tevékenységet végző szervezettel kapcsolatos döntés
meghozatalára és ellenőrzésére, illetve a vallási tevékenységet végző szervezet ügyintézésére
és képviseletére jogosultak.
E kategóriák azonban nem érintik a vallásszabadság ezen kereteken túli gyakorlását. Az állam
által felkínált jogi keretek igénybevételének lehetősége a vallási közösség saját döntésén
múlik, számára egyaránt adott a jogi keretek közötti és az azokon kívüli vallásgyakorlás
lehetősége.
A vallási közösség elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre és működik.
A vallási tevékenység fogalmi meghatározását a törvényjavaslat a jelenleg hatályos
szabályozáshoz képest tartalmában nem változtatja, annak csupán kodifikációs szempontból
történő átszerkesztésre irányuló módosítására kerül sor akként, hogy a vallási tevékenységet
végző szervezetre és az egyházra egyaránt vonatkozó szabályok közös alcím alatt kerülnek
meghatározásra. Ennek során a törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz hasonlóan
változatlanul tartalmazza a vallási tevékenység tárgyi oldali feltételeit és a vallási tevékenység
végzésére vonatkozó garanciáknak (állami irányítás, felügyelet kizárása, belső szabályok
szerinti működés, stb.) a vallási közösség mindkét típusára kiterjedő meghatározását.
A törvényjavaslat a Kormány számára biztosítja, hogy meghatározott feltételek megléte
esetén a vallási közösséggel, annak működésének támogatására vonatkozó megállapodást
58
kössön. Ez a megállapodás a vallási közösséget végző szervezet és az Országgyűlés által
elismert egyház tekintetében egyaránt megköthető, így az olyan vallási közösség, akivel a
Kormány ilyen megállapodást köt semmiképpen nem tekinthető a vallási tevékenység
szervezeti keretein belül önálló jogalanynak.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a vallási tevékenységet végző szervezet jogállására
vonatkozó szabályokat is. A törvényjavaslat a vallási tevékenységet végző szervezet számára
egy sajátos jogállást biztosít. A vallási tevékenységet végző szervezet ez alapján olyan
jogalany, amelyet vallási tevékenység végzésére azonos hitelveket valló természetes
személyek alapítanak és amelyet bíróság vesz nyilvántartásba. A vallási tevékenységet végző
szervezet egyesület, annak különös formájaként működik, így rá az egyesületre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni az Ehtv.-ben meghatározott eltérésekkel. Ilyen eltérés a vallási
tevékenységet végző szervezet alapításának kedvezőbb szabályozása és a vallási
tevékenységet végző szervezet számára az egyházakhoz hasonló többletjogosultságok
biztosítása.
A vallási tevékenységet végző szervezet az egyesületre vonatkozó szabályoktól eltérően
határozhatja meg
-	a tagsági jogviszony keletkezésének módját, valamint
-	azon személyek körét, feladatát és hatáskörét, akik a vallási tevékenységet végző
szervezettel kapcsolatos döntés meghozatalára és ellenőrzésére, illetve a vallási
tevékenységet végző szervezet ügyintézésére és képviseletére jogosultak.
A vallási tevékenységet végző szervezetet olyan többletjogosultságok illetik meg, mint pl.
-	az intézményfenntartás,
-	az állam irányításukra, felügyeletükre szervet nem működtethet és nem hozhat létre,
-	a saját hitelvek és szertartási rend szerint működés,
-	a társadalom értékteremtő szolgálatában való részvétel,
-	a polgári j ogviszonyokban való korlátozás nélküli részvétel,
-	a költségvetési támogatásban való részesedés,
-	részvétel a jogszabálytervezetek és jogalkotási koncepciók véleményezésében,
-	a fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelem,
-	az elnevezés, jelképrendszer, szertartásrend fokozott jogvédelme.
Figyelemmel továbbá arra, hogy az állami jog egyházfogalma a különböző vallási közösségek
egyházfogalmától teljesen független, az állam e kategória használatát nem korlátozza
kizárólag az Országgyűlés által elismert egyházakra, a módosítással egyértelművé teszi, hogy
a vallási tevékenységet végző szervezet az egyház megjelölést elnevezésében és
tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából használhatja.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással azonos tartalommal, de a kodifikációs
átszerkesztésből adódó eltérésekkel újraszabályozza a bevett egyház jogállására vonatkozó
szabályokat is. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egyházi jogállás olyan sajátos
59
jogállási forma, amelyet - annak teológiai vetületére tekintet nélkül - az Országgyűlés olyan
vallási közösségek számára biztosít, amelyekkel a közösségi célok érdekében
együttműködésre törekszik. Ez a sajátos jogállás, így az Országgyűlés általi elismerés nem
érinti a vallási közösség önmeghatározását, annak teológiai értelemben egyházként való
működését. Az Országgyűlés általi elismerés az egyház jogrendbe történő bevételét jelenti.
Erre utal a bevett egyház kifejezés.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége kodifikációs pontosítást tartalmaz.
A 7. §-hoz és a 8. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége a belső egyházi jogi személyre és a vallási
tevékenységet végző szervezet intézményére vonatkozó szabályokat állapítja meg. A bevett
egyház az Ehtv. alapján belső szabályában, a vallási tevékenységet végző szervezet az
egyesületekre vonatkozó szabályok alapján alapszabályában jogosult valamely egységét vagy
szervezetét jogi személlyé nyilvánítani. Ilyen jogi személy nevelési, oktatási, felsőoktatási,
egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, valamint
sporttevékenység végzése céljából is létesíthető és fenntartható, amely tekintetében a
felvételnél és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és
megszüntetésénél a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége kodifikációs pontosítást tartalmaz.
A 10. §-hoz és a 11. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége az egyházi személyre vonatkozó Ehtv.-beli
rendelkezések kodifikációs szempontból történő módosítása mellett az egyházi személyre
vonatkozó hatályos szabályozást kiterjeszti a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos
tevékenységet hivatásszerűen végző tagjára is, ezáltal többletgaranciát biztosítva a vallási
tevékenység nem bevett egyházként történő végzéséhez. Ennek keretében a vallási
tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja fokozott
szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül és a hitéleti szolgálata során tudomására
jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége újraszabályozza az egyházként történő elismerésre
irányuló eljárást. Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárás szabályai a következők
szerint módosulnak.
A törvényjavaslat az Ehtv. sarkalatos rendelkezéseként határozza meg az elismerés feltételeit.
Ezek között az Alaptörvény negyedik módosítása alapján új feltételként jelenik meg
-	a lakosság 0,1 százalékának megfelelő tagság (100 éves nemzetközi működés
hiányában) és
-	a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasság.
60
Az elismerés feltételei két csoportra oszlanak. Ezek közül az egyik csoportot a tisztán jogi
jellegű feltételek adják, a másik csoport a mérlegelést lehetővé tevő szempontokat
tartalmazza.
Az egyházként történő elismerést az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős
miniszternél (a továbbiakban: miniszter) lehet kezdeményezni. A tisztán jogi jellegű feltételek
fennállását a miniszter egyházjogászokból, egyháztörténészekből, illetve egyház-
szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja, és csak az ezen feltételeknek
megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának. A miniszter
a tisztán jogi feltételek fennállásáról közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést,
amelynek bírósági felülvizsgálata kérhető. Az elismerési eljárásban megszűnik a népi
kezdeményezés intézménye (a társadalmi támogatottságot a tagság tekintetében
meghatározott feltétel biztosítja) és megszűnik a Magyar Tudományos Akadémia
véleményezési jogköre is.
Az egyházként történő elismerésre vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlés vallásügyi
bizottsága készíti el. Törvényjavaslat készül abban az esetben is, ha az Országgyűlés
vallásügyi bizottsága az elismerés elutasítását javasolja az Országgyűlés részére. Az ilyen
törvényjavaslat olyan zárószavazását követően, amely során az Országgyűlés a
törvényjavaslatot elutasítja, az egyházként való elutasításra vonatkozó döntést a zárószavazást
követően az Országgyűlés vallásügyi bizottsága által elkészített országgyűlési határozatban
kell közzétenni. Erről az Országgyűlés vita nélkül szavaz. Ezen, részben házszabályi
rendelkezésbeli szabályok megalkotása nem a törvényjavaslat szabályozási tárgykörét képezi.
Az Országgyűlés az elismerési eljárás keretében arról dönt, hogy a vallási tevékenységet
végző szervezettel a közösségi célok érdekében kíván-e együttműködni és a vallási
tevékenységet végző szervezet alkalmas-e a közösségi célok érdekében történő
együttműködésre. E döntése során az Országgyűlés azt mérlegeli, hogy a vallási
tevékenységet végző szervezet tanai és tevékenységei nem sértik-e az ember testi-lelki
egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot, a vallási tevékenységet végző
szervezettel szemben - működése során - nemzetbiztonsági kockázat nem merült-e fel és a
közösségi célok érdekében történő együttműködésre a vallási tevékenységet végző szervezet
alkalmas-e. A miniszternek a jogi jellegű feltételek tekintetében adott döntése köti az
Országgyűlést.
A törvényjavaslat szerinti szabályozás egyértelműen azt a szabályozási szándékot követi,
amely biztosítja, hogy az Országgyűlés mérlegelés alapján meghozott döntése ne érintse a
vallási tevékenységet végző szervezetek teológiai önmeghatározását. Azok a vallási
tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a bevett
egyházi státuszt, teológiai értelemben a saját belső szabályuk szerint egyházként, állami jogi
szempontból pedig a törvényjavaslat által számukra biztosított sajátos jogalanyként (vallási
tevékenységet végző szervezet) az állami jogrend keretein belül működnek. Az állami jog
egyházfogalma tehát nem követi az egyház teológiai fogalmát, ez a megkülönböztetés az
állam és az egyház elválasztásának elvéből is következik. A speciális egyházi jogállás
biztosítása vagy annak hiánya nem érinti a vallási tevékenységet végző szervezetek az Emberi
Jogok Európai Egyezményének 9. és 14. cikke szerint vallásszabadsághoz való és
61
megkülönböztetéstől való mentességhez fűződő jogát sem. Ez a jog az Alaptörvény VII. cikk
(1)	bekezdése alapján illeti meg mind az elismert egyházakat, mind a vallási tevékenységet
végző szervezeteket. Azok a vallási tevékenységet végző szervezetek tehát, amelyeknek az
Országgyűlés nem biztosítja ezt a speciális egyházi státuszt - ettől függetlenül - szabadon
gyakorolhatják teológiai értelemben vett egyházként vallásukat vagy egyéb vallási
meggyőződésüket.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt is, hogy az elutasításra vonatkozó döntést az Ehtv.
törvényjavaslattal megállapítani tervezett 14. § (1) bekezdés g)-i) pontjában meghatározott
feltételek fennállásának hiányára kiterjedő indokolt országgyűlési határozat formájában kell
közzétenni.
Az elutasító parlamenti döntéssel szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvényben
meghatározottak szerint van helye jogorvoslatnak. Az Alkotmánybíróság ebben az eljárásban
a vallási tevékenységet végző szervezet elismerésére irányuló eljárás törvényességét vizsgálja
felül.
Az elismerésre vonatkozó eljárás további újítása a határidők bevezetése. A miniszter
vizsgálatára a törvényjavaslat 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi
bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére (ennek keretében az
elutasításra vonatkozó országgyűlési határozat közzétételére is kiterjedően) 90 napot biztosít.
A törvényjavaslat továbbra is biztosítja az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt
megindításának lehetőségét, ezáltal az Országgyűlés döntése nem eredményez res iudicatat.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége megteremti az Országgyűlés által elismert
egyházakról a miniszter által vezetett nyilvántartás közhitelességét.
A 14. §-17. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége közös szabályok közé rendezi a vallási közösség
mindkét típusát egyaránt megillető jogosultságokat.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége a bevett egyház adatkezelésének szabályait
határozza meg.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége az Ehtv. hatályos szabályozásától eltérően a
Kormány számára teremti meg az Ehtv. végrehajtásához szükséges szabályok megalkotásának
lehetőségét. A szabályozás ilyen jogforrási szintjének biztosítását a miniszter által vezetett
nyilvántartás közhitelessé tétele és az a körülmény indokolja, hogy az egyházként történő
elismerés során a miniszternek jelentős feladatai lesznek.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége az Alkotmánybíróság döntésére utalva rendelkezik
az érintett vallási közösségek jogi státuszának rendezéséről. A törvényjavaslat ezeket a vallási
62
közösségeket az új elismerési eljárás keretein belül az egyházként történő elismerés
kezdeményezésére hívja fel. Ennek elmulasztása vagy elutasítása esetén a vallási közösség
vallási tevékenységet végző szervezetként működhet.
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége az Ehtv. sarkalatossági záradékát módosítja.
A 22. §-26. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége kodifikációs pontosítást tartalmaz.
A 27. §-154. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egységei olyan módosító rendelkezéseket tartalmaznak,
amelyek a jogrendszeren vezetik át a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges
módosításokat.
A módosítás az Ehtv. szabályozási irányát követi: az olyan jogokat és kötelezettségeket,
amelyek az állammal a közösségi célok érdekében történő együttműködéshez kapcsolódnak
kizárólag az Országgyűlés által elismert egyháznak, minden egyéb olyan jogot és
kötelezettséget azonban, amely a vallásgyakorlás szabadságából származik valamennyi vallási
közösség részére biztosítja. Ezek ugyanis olyan pozitív jogok, amelyek a vallásgyakorlást a
vallási közösség jogi formájára tekintet nélkül szolgálják.
Mindezekre tekintettel a törvényjavaslatnak nem célja, hogy a szabad vallásgyakorlás jogának
lényeges tartalmát a vallási tevékenység szervezeti keretei tekintetében kizárja vagy
korlátozza.
A 155. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége a törvényjavaslat hatálybalépését biztosító
rendelkezést tartalmaz.
A 156. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége a törvényjavaslat Alaptörvénynek való
megfelelésére utaló sarkalatossági záradékot tartalmaz.