﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10858. számú
törvényjavaslat
egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. április
2013. évi... törvény
egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról
1.	A szerencsejáték szervezéséről szóld 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
1.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §
(3)	bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i)
pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül]
,,e) távszerencsejáték szervezése,”
2.	§
(1)	Az Szjtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott
tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott
tevékenység.”
(2)	Az Szjtv. 14. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A szerencsejátékok fajtái:)
„g) távszerencsejáték.”
3.	§
Az Szjtv. Távszerencsejátékok alcíme és 29/C. §-a helyébe a következő 5. cím lép:
„5. cím
T ávszerencsej áték
29/C. § A távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt
hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1)
bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett
sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportmérkőzésre vagy sporteseményre történő
fogadás.
29/D. § A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos
tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő
gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós
társaságnak legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
1
29/E. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték
koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló
törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a
tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe
vételével kell meghatározni.
(2)	A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű
koncessziós díjban megállapodhatnak. A koncessziós szerződésben meghatározott, a
jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente kell valorizálni oly
módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a
Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell
kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós
időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj
időarányos részét kell megfizetni.
(3)	A koncesszió időtartama legfeljebb 5 év.
29/F. § (1) A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelemben több
játéktípust is megjelölhet. A kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban
meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási
szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg.
(2)	A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e
törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön
jogszabályban meghatározott módon igazolja.
(3)	Az állami adóhatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi
időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének
ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére
műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő
információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként
felhasználhatja.
(4)	Az állami adóhatóság az engedélyt - ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelel - legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.
29/G. § (1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság
részére folyamatosan köteles biztosítani.
(2)	A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni.
(3)	A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaság Magyarországon
kívüli szerverrel rendelkezik és a koncesszióba vevő székhelye
a)	az EGT területén kívül található, a távszerencsejáték-szervező Magyarországon
másodlagos adattároló szervert köteles elhelyezni
b)	az EGT területén található, a távszerencsejáték-szervező Magyarországon másodlagos
adattároló szervert helyezhet el
2
és ahhoz a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles
biztosítani. A b) pont szerinti esetben a távszerencsejáték-szervező a 36/C. § (2) bekezdés h)
pontja szerinti szerencsejáték felügyeleti díj 75%-át teljesíti.
(3)	Az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt - jogorvoslatra, illetve a
végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével - a
kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra
haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti
kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.
(4)	Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről,
illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, az állami adóhatóság az
engedélyt - jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül
végrehajtható döntésével - visszavonja.
29/H. § (1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvény 7-11. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási
intézkedések elvégzése során rögzített adatokkal nyilvántartásba veszi. Játékosként kizárólag
természetes személy vehető nyilvántartásba.
(2)	A szervező az 1. § (6) bekezdése szerinti életkori korlát ellenőrzése érdekében az ügyfél-
azonosítás során kiegészítő adatokat kérhet. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a
18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét
megtagadja.
(3)	A szervező a játékos nyilvántartásba vétele keretében a játékos részére játékosi
egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható.
(4)	A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával,
az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A játékosi egyenlegen
a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját
megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és
csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg
megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön
jogszabályban meghatározottak szerint elszámol.
29/1. § (1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e
törvény szerint nyújtott szerencsejáték szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell
feltüntetni legalább a következő információkat:
a)	a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai,
b)	a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének
szabályai,
c)	a játékosi panaszok kezelésének rendje,
d)	a szerencsejáték szervező a)-c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége,
e)	a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés,
3
í) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó
figyelmeztetés,
g)	Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy
szervezet elnevezése, elérhetősége,
h)	az állami adóhatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és
elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,
i)	a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedélyezett játéktípus vagy
játéktípusok megjelölése, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama.
(2) A szervezőnek biztosítania kell a játékos részére a külön jogszabályban meghatározott
önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét.
29/J. § (1) Az állami adóhatóság honlapján - a jogkövető magatartás elősegítése és a
játékosok védelme érdekében - közzéteszi a következő információkat:
a)	az érvényes távszerencsejáték szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték
szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedélyezett játék-típusok, az engedély
érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és
engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén
ennek ténye és időtartama,
b)	legalább egy, Magyarországon szerencsejáték függőség kezelésével foglalkozó szervezet
elnevezése, elérhetősége,
c)	az állami adóhatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-
szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.
(2)	Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást
követő munkanapon módosítja.
29/K. § (1) A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység
hatékony hatósági felügyelete érdekében a kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15.
és utolsó naptári napján elektronikus úton - az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon
vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával -
adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságoz.
(2)	Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett
ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel.
(3)	A szervező a távszerencsejátékkal kapcsolatos adatokat az adat keletkezésétől számított
6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére - papíralapon,
elektronikusan vagy adathordozó eszközön - hozzáférhetővé tenni.
29/L. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti távszerencsejáték-
szervezés hatékony hatósági felügyelete vagy a legjobb felügyeleti gyakorlatok megosztása
érdekében megállapodást köthet az Európai Unió tagállama vagy más állam - különösen a
koncesszióba vevő székhelye, a koncessziós társaság nem magyarországi szervere szerinti
4
állam, illetve a koncesszióba vevő részére a magyar hatóság által kiadottól eltérő
távszerencsejáték (online szerencsejáték) engedélyt kiadó állam - szerencsejáték felügyeleti
hatóságával.
(2)	A megállapodás a magyar és a másik részes fél állam adatvédelmi és egyéb
jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részteles szabályait, így
különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az állami adóhatóság által szerzett
vagy szolgáltatott információra az e törvény szerint a belföldi jogsegély keretében szerzett
vagy szolgáltatott információra vonatkozó adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Az
állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti információt az e törvényben biztosított,
szerencsejáték-szervezés engedélyezési, felügyeleti tevékenységével összefüggésben
használhatja fel.
(4)	Az e §-ban foglalt rendelkezésektől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy
nemzetközi szerződésben foglaltak alapján lehet.”
4.	§
Az Szjtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A távszerencsejáték kétheti gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja
szerint meghatározott tiszta játékbevétel 20%-a.”
5.	§
(1)	Az Szjtv. 36/C. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A kötelezett]
,,h) távszerencsejáték szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de
legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint”
(felügyeleti díjat fizet.)
(2)	Az Szjtv. 36/D. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A felügyeleti díjat a kötelezett]
,,d) a 36/C. § (2) bekezdés h) pontja esetén negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap
utolsó napjáig”
(fizeti meg az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a
továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.)
6.	§
Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
36/G. § (1) Az állami adóhatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az
elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a
5
továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott
szerencsejáték szervezést valósít meg.
(2)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes
megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami
adóhatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH)
közreműködésével 90 napra rendeli el.
(3)	Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az állami
adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság
honlapján közzétenni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza:
a)	az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
b)	az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,
c)	a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
36//H. § (1) Az állami adóhatóság 36/G. § bekezdése szerinti határozatának kötelezettje -
annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési
szolgáltató.
(2)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását az NMHH az elektronikus
hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(3)	Az állami adóhatóság 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt
az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. § és e § szerinti kötelezettségének nem
tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is
kiszabható.
36/1. § (1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést
követő 90 nap elteltével megszűnik.
(2)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az állami adóhatóság annak megszűnése előtt
megszünteti, ha
a)	az elrendelés oka megszűnt, vagy
b)	a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése
alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más
bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés
elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.
(3)	A határozatra a 36/G. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
36/J. § Az állami adóhatóság a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok tájékoztatása
érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt
közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap
elnevezését.”
7.	§
(1)	Az Szjtv. 37. § 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett tétek és
kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik,
6
amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen
esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal
egy tekintet alá eső jutalékok képezik.”
(2)	Az Szjtv. 37. §-a a következő 27-30. ponttal egészül ki:
„27. Távszerencsejáték müszaki-informatikai rendszer a távszerencsejáték-szervezés esetén
a játékmenetet, a játékos-azonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi
folyamatokat biztosító műszaki-informatikai berendezés és szoftver.
28.	Szerver a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra
és feldolgozásra szolgáló eszköz.
29.	Másodlagos adattároló szerver a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer
részét képező, a játékmenet és pénzügyi folyamatok játékosok védelme és adóztatás
szempontjából jelentős adatait tároló szerver.
30.	Játékosi egyenleg távszerencsejáték esetén a játékos részére szerencsejátékkal
kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása
céljából a távszerencsejáték-szervező által vezetett egyenleg.”
8.	§
Az Szjtv.
a)	13. § (3) bekezdésében az „a kártyaterem működtetőjével” szövegrész helyébe az „a
kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték-szervező vei ” szöveg,
b)	II. fejezet 2. cím „Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadója”
alcímének címében, a 32. § (5) bekezdésében, valamint a 38. § (2) bekezdés i) pontjában a
„ távszerencsejátékok ” szövegrész helyébe a „ távszerencsejáték ” szöveg,
c)	41. §-ában az „1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése,
2.	§ (1) bekezdése, 26. § (la) és (lb) bekezdése, 26. § (3)-(4) bekezdése, 26. § (22)-(25)
bekezdése, 29/C. § (4)-(8) bekezdése, 37. § 23. pontja” szövegrész helyébe az „1. § (3)
bekezdés e) pontja, 2. § (1) bekezdése, 26. § (3)-(4) bekezdése, 29/C-29/L. §-a, 37. § 21., 27-
30. pontja, 36/G-36/J. §-a ” szöveg
lép.
9.	§
Hatályát veszti az Szjtv.
aj 1. § (5a) és (5b) bekezdése,
b)	7/A. § (4) bekezdésében a „távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról
három hónapon, egyéb ” szövegrész,
c)	37. § 23. pontja.
7
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
10.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló
törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a
játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a
kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint a távszerencsejátékból származó
nyeremény.”
3.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
11.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. számú melléklete
az 1. melléklet szerint módosul.
4.	A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény
módosítása
12.	§
A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény a
következő 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/E. § (1)
bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma
a)	egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 100 millió forint,
b)	több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén játéktípusonként
100 millió forint.”
5.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása
13. §
(1)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki
Magyarország területén]
„i) játékkaszinót, kártyatermet működtet vagy távszerencsejátékot szervez; ”
8
(2) A Pmt. 3. § v) pont ve) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[üzleti kapcsolat:]
,,vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató
vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött
tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele.”
6.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
14.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. § (1)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed)
,,e) a 159/B. § és a 182. § (3) bekezdése tekintetében az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes
kérdéseiről szóló törvényben meghatározott kereső- és gyorsítótárolás szolgáltatást végző
közvetítő szolgáltatókra (a továbbiakban együtt: kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók). ”
(2)	Az Eht. 10. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:
(A Hatóság)
„28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntető ügyben
elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, valamint a külön
törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását, és
ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok
adatbázisát.”
(3)	Az Eht. a 92. §-t követően a következő 92/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül
ki:
„Együttműködés elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében
92/A. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott
egyszerű adatátvitelt és hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatást végző elektronikus
hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési
szolgáltató) a Hatóság értesítését követően köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy
munkanapon belül a büntető ügyben eljáró bíróság, vagy a külön törvényben meghatározott
hatóság által elrendelt, az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adathoz való
hozzáférhetetlenné tételt teljesíteni.
(2)	Ha a Hatóság azt észleli, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató
nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, annak haladéktalan teljesítésére hívja fel.
Ha a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének a felhívás
ellenére nem tesz eleget, a Hatóság ezt jelzi az elrendelő bíróságnak vagy a külön törvényben
meghatározott, elrendelő hatóságnak.
(3)	A bíróság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a
büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot szabhat ki. A külön
9
törvényben meghatározott hatóság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési
szolgáltatóval szemben a külön törvényben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.
(4)	A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elrendelő bíróság
vagy a külön törvényben meghatározott elrendelő hatóság megnevezésével és az elrendelő
határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalomhoz való
hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának a jogalapjáról.”
(4)	Az Eht. a 159/A. §-t követően a következő alcímmel és 159/B. §-sal egészül ki:
„A Hatóság közreműködése az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné
tételében
159/B. § (1) A Hatóság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5)
bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése alapján, illetve az egyéb törvényben meghatározottak
alapján szervezi és ellenőrzi a büntető ügyben a bíróság által elrendelt elektronikus adat
ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, továbbá a külön törvényben
meghatározott hatóság által elrendelt elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele
végrehajtását.
(2)	A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus úton megküldött
értesítése alapján a Hatóság a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy végleges
hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését, illetve a külön törvényben meghatározott
hatóság elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag
elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal.
(3)	A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtása érdekében működteti a
központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban:
KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem
nyilvánosak, azokba
a)	a bíróság által elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel esetén a bíróság,
az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai,
b)	a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel esetén a
külön törvényben meghatározott hatóság, a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az
Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai
tekinthetnek be.
(4)	A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus úton megküldött
értesítése alapján a Hatóság a KEHTA-ban rögzíti
a)	az eljáró bíróság, a külön törvényben meghatározott hatóság megnevezését és a határozat
számát,
b)	az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás
megszüntetéséről szóló rendelkezést,
c)	az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat.
(5)	A Hatóság a hiányosan megküldött értesítéssel összefüggésben az adatok pótlása
érdekében a bíróságot, illetve a külön törvényben meghatározott hatóságot elektronikus úton
megkeresi, továbbá jelzi a bíróságnak, illetve a külön törvényben meghatározott hatóságnak,
ha a rendelkezés végrehajtása a megadott adattartalommal az elektronikus hírközlési
szolgáltatók számára kétséges lehet.
10
(6)	A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-
szolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság, illetve a
külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus adathoz való hozzáférés
megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről rendelkező határozatainak
eleget tegyenek, illetve a végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés
eredményeként találat vagy a tárolt változat elérhetőségének nem biztosításával elősegítsék.
(7)	A KEHTA és a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve a kereső-
és gyorsítótár-szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat
útján történik. A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság és a Hatóság
közötti elektronikus kapcsolattartás biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történik.
(8)	A Hatóság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kereső- és
gyorsítótár-szolgáltató kérésére technikai segítséget nyújt a határozatok végrehajtásához
szükséges technikai környezet biztosításában.
(9)	A Magyarország területén található adatkicserélő központok, így különösen a Budapest
Internet Exchange (BIX) kötelesek közreműködni az e § szerinti intézkedések
végrehajtásában.
(10)	A Hatóság ajánlást adhat ki a jelen § szerinti hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség
teljesítésének módjára vonatkozó legjobb gyakorlatokról, illetve felhasználói segítséget nyújt
a bíróság, a külön törvényben meghatározott hatóság, a hozzáférést biztosító elektronikus
hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók számára a KEHTA
kezeléséhez.”
(5)	Az Eht. 182. § (3) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„33. a 159/B. § szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-
szolgáltatók KEHTA-hoz való kapcsolódásának és elektronikus kapcsolattartásának részletes
szabályait. ”
(6)	Az Eht. 156. § (8) bekezdésében az „iránymutatást” szövegrész helyébe az „ajánlást”
szöveg lép.
7.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII.
törvény módosítása
15.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII.
törvény 320. § (4) bekezdésében az „a 262-290. §” szövegrész helyébe az „a 262-287. §, a
289-290. §” szöveg lép.
16.	§
11
Nem lép hatályba a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez
kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi
CCXXIII. törvény 288. §-a.
8.	Záró rendelkezések
17.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 6. § és a 14. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 4-5. §, 10-11. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 32. napon lép
hatályba.
9.	Jogszabály tervezetének egyeztetése
18. §
E törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő
információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó
szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
12
1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 2. számú melléklet I/Határidők alcím 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„6.3. A távszerencsejáték szervezés után fizetendő játékadóról a szervező kéthetente - a
hónap 1-15. napjáig tartó tárgyidőszakáról e hónap 20. napjáig, illetve a hónap 16. napjától a
hónap utolsó napjáig tartó tárgyidőszakáról a következő hónap 5. napjáig - tesz adóbevallást a
játékadó egyidejű megfizetésével az állami adóhatósághoz.”
13
Általános indokolás
A Javaslat a távszerencsejáték-szervezési tevékenységet nem-liberalizált modellben
szabályozza, amely alapján az állami szerencsejáték-szervező és a törvényben meghatározott
állami szervezői kör „alanyi jogon”, az egyéb szervezők pedig koncessziós pályázat és
koncessziós szerződés esetén jogosultak e tevékenység végzésére. A távszerencsejáték-
szervezés fogalma tág értelmezési tartományt fed le: a szervező választása szerint
távszerencsejáték keretében sportfogadás, kártyajáték és a kaszinójáték is szervezhető. A
Javaslat a távszerencsejáték kifejezés alkalmazásával a játékfajta technológia-független
jellegét fejezi ki, így távszerencsejáték körébe tartozik az internetes forma („online
szerencsejáték”) mellett egyéb, hírközlési eszköz és rendszer útján végzett szervezés is. A
Javaslat a legális távszerencsejáték-szervezés törvényi feltételei mellett az illegális szervezők
elleni fellépés egyik hatékony eszközét, az internetes blokkolás szabályait is tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat az Szjtv. 2011 októberében elfogadott távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos
rendelkezéseitől eltérően a távszerencsejáték-szervezést az Szjtv. 3. §-a szerint végezhető
tevékenységként szabályozza.
A 3. §-hoz
A Javaslat az Szjtv. hatályos 29/C. §-a szerinti rendelkezésekkel kapcsolatos 2011/493/HU,
2011/515/HU műszaki notifikációs eljárásokban az Európai Bizottság Szolgálatai által feltett
kérdésekre, valamint az SWD(2012) 345 final és COM(2012) 596 final szám alatt 2012.
október 23-án megjelent, online szabályozási keretet jelentő közleményben és
munkaanyagban foglaltakra is figyelemmel a távszerencsejáték-szervezésre felülvizsgált
normaszöveggel, önálló Távszerencsejáték cím alatt állapítja meg a törvényi szintű
rendelkezéseket.
A 29/C. § a távszerencsejáték-szervezés definícióját tartalmazza, mely szerint
távszerencsejáték keretében sportfogadást, kártyajátékot, kaszinójátékot lehet szervezni. A
29/D. §-a alapján a távszerencsejáték-szervezőnek általános személyi feltételként legalább
200 millió forintos jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
A 29/E. § a távszerencsejáték-szervezés koncessziós szerződéssel végzett változatára
tartalmaz speciális rendelkezéseket. Eszerint a koncessziós díjat - a játékkaszinókra 2013-tól
a játékkaszinókra bevezetett rendszerhez hasonlóan - az éves költségvetési törvényben kell
meghatározni a tárgyévi gazdasági környezet figyelembe vételével. A díjminimumot
meghaladó koncessziós díjat évente a KSH fogyasztói árindex figyelembe vételével
valorizálni kell. A koncessziós díjfizetési kötelezettséget a tárgyév február 15-ig kell
teljesíteni. A koncesszió időtartalma a távszerencsejáték engedély érvényességi idejével
összhangban legfeljebb 5 év. A Javaslat szerint az EGT-n kívüli székhellyel rendelkező
koncesszióba vevő másodlagos adattároló szervert köteles elhelyezni Magyarországon és
ahhoz a hatékony felügyelet érdekében folyamatos hozzáférést kell biztosítani az állami
adóhatóság részére. Az EGT-n belüli székhellyel rendelkező koncesszióba vevő részére a
másodlagos adattároló szerver elhelyezése csak lehetőség, ezt a megoldást a Javaslat 25%-os
szerencsejáték felügyeleti díj kedvezménnyel ösztönzi.
14
A Javaslat 29/F. § (1) bekezdése alapján az engedély iránti kérelemben egy vagy több
játéktípus is megjelölhető. Az engedély iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell
előterjeszteni, az Szjtv.-ben és felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottaknak
megfelelően. Az Szjtv. Javaslattal módosított 37. §-a a távszerencsejátékkal kapcsolatos
alapvető műszaki-informatikai definíciók körében tartalmazza a távszerencsejáték műszaki-
informatikai berendezés (remote gambling equipment) és a másodlagos adattároló szerver
meghatározását. A Javaslat 29/F. § (2) és (3) bekezdése alapján a műszaki-informatikai
berendezés megfelelését a hatályos, távközlési eszköz és rendszer útján szervezett
szerencsejátékokra irányadó rendelkezéseknek megfelelően kell igazolni és ezt a megfelelést
az állami adóhatóság az engedélyezési eljárás során és a működési felügyelet körében is
ellenőrizheti, a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére a távszerencsejátékkal
összefüggésben műszaki-informatikai szolgáltatást nyújtó személy nyilatkozatása útján is.
Az Szjtv. 29/G. §-a alapján a szervező a szerver elhelyezkedésétől függetlenül a szerverhez,
és ha ilyennel rendelkezik, a másodlagos adattároló szerverhez folyamatos távoli hozzáférést
köteles biztosítani. A Javaslat a koncessziós szerződés keretében és koncessziós társaság
alapítása mellett végzett távszerencsejáték szervezői tevékenység esetén előírja a másodlagos
adattároló szerver magyarországi elhelyezésének kötelezettségét, ha a szervező szervere
Magyarországon kívül található. Mivel a másodlagos adattároló szerver és a távoli hozzáférés
kiemelkedően fontos felügyeleti eszköz, a Javaslat szerint az állami adóhatóság
felfüggesztheti a kiadott engedélyt, ha a szervező e kötelezettségeknek nem tesz eleget.
A 29/H. § alapján a szervező elvégzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket és a játékost nyilvántartásba veszi. A Javaslat pénzmosás-gyanús helyzetek
előzetes kizárása érdekében kimondja, hogy játékosként csak természetes személyek
regisztrálhatók és egy játékosnak egy szerevezőnél egy játékosi egyenlege lehet. Játékos-
védelmi okból a 18 éven aluli, illetve a kétséges életkorú személyek nem regisztrálhatók. A
Javaslat 29/H. § (3)-(4) bekezdése a 37. § 30. pontjában definiált játékosi egyenleg
vezetésének alapvető szabályait tartalmazza (egyenleg nyitása, megszüntetése, vezetése
felfüggesztés időszaka alatt).
A Javaslat 29/1. §-a távszerencsejáték-specifikus játékos-védelmi, fogyasztóvédelmi
előírásokat tartalmaz, ennek keretében meghatározza a szervező honlapján magyar nyelven
feltüntetendő minimum tartalmat (játék feltételei, szabályai, játékosi egyenleg vezetésének
szabályai, játékosi panaszok kezelése, szervező elérhetősége az előző kérdésekkel
kapcsolatban, 18 éven aluliak tilalmára és a szerencsejáték szenvedélyre figyelmeztetés, a
magyar szerencsejáték felügyeleti hatóság játékosi panaszokkal és felügyeleti kérdésekkel
kapcsolatos elérhetősége, legalább egy magyarországi szerencsejáték függőséggel foglalkozó
szervezet elérhetősége, a távszerencsejáték engedély meglétére, érvényességére, esetleges
felfüggesztésére utalás). A Javaslat közvetlen játékos-védelmi szabályként előírja továbbá,
hogy a játékos részére az önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét biztosítani kell a játék
során.
A Javaslat 29/J. §-a az állami adóhatóság honlapi közzétételi kötelezettségeit szabályozza a
játékosok védelme és a jogkövető szervezői magatartások ösztönzése érdekében. Ennek
keretében a NAV napi frissítéssel közzéteszi az engedéllyel rendelkező szervezők törvényben
meghatározott adatait (így különösen az engedély felfüggesztésének tényét és időtartamát), az
állami adóhatóság elektronikus, postai és telefonos elérhetőségét távszerencsejáték panaszok,
15
felügyeleti eljárások ügyében, valamint legalább egy szerencsejáték függőséggel foglalkozó
szervezet adatait.
A Javaslat 29/K. §-a alapján a távszerencsejáték-szervező kéthetente köteles adatszolgáltatást
teljesíteni az állami adóhatósághoz e tevékenység hatékony hatósági felügyeletének
biztosítása érdekében elektronikus úton vagy adathordozó eszköz segítségével. A Javaslat a
hatályos szövegváltozathoz képest egyértelmű, 6 éves adatmegőrzési időszakot ír elő.
A Javaslat 29/L. §-a az állami adóhatóság részére felhatalmazást ad a koncesszió keretében
végzett távszerencsejáték-szervezés esetén tárcaegyezmény kötésére más EGT állam vagy
egyéb állam felügyeleti hatóságával. Az egyezmény célja egyrészt a konkrét szervezőkkel
kapcsolatos felügyeleti tevékenységhez kapcsolódó együttműködés, adatcsere, másrészt a
konkrét szervezőre vonatkozó felügyeleti tevékenységgel párhuzamos, vagy attól független
tapasztalatcsere keretének biztosítása. A tárcaegyezményben a felek az adatok körét,
felhasználását a részes felek adatvédelmi és egyéb jogszabályainak megfelelően rendezik, a
tárcaegyezmény természetesen nem tartalmazhat normatív szabályozás körébe tartozó,
általános rendelkezést.
A 4. és a 11. §-hoz
A Javaslat a távszerencsejáték-szervező játékadó fizetési kötelezettségével kapcsolatban
kétheti gyakoriságú játékadó fizetési és bevallási kötelezettséget ír elő. Ehhez kapcsolódóan
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. mellékletét is módosítani
szükséges a Javaslat 11. §-a és 1. melléklete szerinti tartalommal.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az Szjtv. 36/C. §-át és 36/D. §-át módosító rendelkezései a távszerencsejáték-
szervező szerencsejáték felügyeleti díjfizetési kötelezettségét szabályozzák. Eszerint a
szervező tiszta játékbevétel alapú felügyeleti díjat fizet negyedévi gyakorisággal. A díj
mértéke a tiszta játékbevétel 2,5%-a, legalább 100 ezer és legfeljebb 50 millió forint.
A 6. §-hoz
A Javaslat Szjtv. új 36/G-36/J. §-ait beiktató rendelkezése az illegális szerencsejáték
szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének (internetes
blokkolás) alapvető rendelkezéseit tartalmazza. Az internetes blokkolás olyan közigazgatási
jogi eszköz, amelynek alkalmazását az állami adóhatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság (NMHH) közreműködésével határozott időtartamra, 90 napra rendeli el tiltott
szerencsejáték szervezés (Szjtv. 37. § 14. pontja) esetén. A tiltott szerencsejáték szervezéssel
érintett elektronikus adat blokkolását az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek
végrehajtani, e kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság az elektronikus
hírközlési szolgáltatót 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja. Az
internetes blokkolás a határozott idő lejártát követően ismételten is elrendelhető, de e
közigazgatási jogi eszköz alkalmazását meg kell szüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt
vagy az elektronikus adattal kapcsolatos büntetőjogi kényszerintézkedés, vagy intézkedés
elrendelése vagy végrehajtása folyamatban van. Az internetes blokkolás további törvényi
szintű szabályait a Javaslat 14. §-a tartalmazza.
16
A 7. §-hoz
A Javaslat az Szjtv. 37. § 2.1. pontját módosító rendelkezése a távszerencsejáték adó
alapjának meghatározását pontosítja, ebben a körben a tárgyhónapról a tárgyidőszak
meghatározásra való átéréssel az adóalap meghatározása bármilyen játékadó bevallási és
fizetési gyakorisággal összeegyeztethető lesz.
Az Szjtv. 37. § 27-30. pontjait megállapító rendelkezések a távszerencsejáték szervezés
alapvető műszaki informatikai elemeit, illetve a játékosi egyenleg fogalmát definiálják. L.
részletesebben a 3. §-ra vonatkozó indokolást.
A 8. §-hoz
Az Szjtv. 3. § (3) bekezdését érintő módosítás biztosítja, hogy a távszerencsejáték szervezés
keretében a fogadási tevékenységet az állami szerencsejáték szervezőn kívül más, a
távszerencsejáték szervezés feltételeinek megfelelő, engedéllyel rendelkező szervezet is
végezhessen.
Az Szjtv. 13. § (3) bekezdését érintő módosítás a Pmt.-t sértő cselekmény esetén a Pmt.
hatálya alá vont távszerencsejáték szervezés esetén is biztosítja az állami adóhatóság részére
az Szjtv. szerinti szankciók alkalmazását.
Az Szjtv. 31. § (4) bekezdését módosító rendelkezés technikai jellegű, jogszabály rövidítése
miatti módosítást tartalmaz.
A Javaslat 7. § e)-g) pontjaiban szereplő rendelkezések a terminológia egység érdekében a
távszerencsejátékok többes számú alakját módosítja egyes számra.
Az Szjtv. 41. §-át módosító rendelkezés az Szjtv. notifikációs záradékát aktualizálja a javaslat
szerinti rendelkezések 98/34/EK irányelv szerinti bejelentésére tekintettel.
A 9. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi az Szjtv. 1. § (5a) bekezdése szerinti, internetes blokkolásra
és a pénzügyi blokkolásra vonatkozó, terminológiailag pontatlan rendelkezéseket. A Javaslat
a játékosi egyenlegre vonatkozó új rendelkezésre tekintettel hatályon kívül helyezi a nem
definiált fogalmakat tartalmazó 1. § (5b) bekezdésében a fizetési rendszerrel kapcsolatos
hatályos rendelkezést. Az Szjtv. 7/A. § (4) bekezdésének módosítása biztosítja a
távszerencsejáték szervezés esetén a hatályos 3 hónapos helyett a 2 hónapos ügyintézési
határidőt.
A 10. §-hoz
A Javaslat a játékosi szinten - a nemzetközi példákhoz hasonlóan - a jogszerűen szervezett
távszerencsejátékból származó jövedelem adómentességére vonatkozó rendelkezést tartalmaz
az Szja-tv. módosításával.
17
A 12. §-hoz
A Javaslat 3. §-ához, ezen belül az Szjtv. 29/D. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan a Javaslat a
2013. évi központi költségvetési törvény módosítására tartalmaz rendelkezést, amellyel a
2013-as tárgyévre koncessziós díjminimumot határoz meg.
A 13. §-hoz
A Javaslat Pmt.-t módosító rendelkezései a távszerencsejáték szervezést a Pmt. hatálya alá
vonják, és ezzel összefüggésben az üzleti kapcsolat meghatározása körében speciális, a
távszerencsejátékra alkalmazandó szabályt is megállapítanak.
A 14. §-hoz
A tiltott szerencsejáték szervezéshez (Szjtv. 37. § 14. pontja) kapcsolódó elektronikus adat
internetes blokkolásának részletes törvényi szabályait a Javaslatnak az elektronikus
hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényt (Eht.) érintő rendelkezései tartalmazzák. Eszerint az
állami adóhatóság által elrendelt internetes blokkolásról szóló közigazgatási határozat érdemi
adatait az NMHH a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisában
(KEHTA) rögzíti. Az elektronikus hírközlési szolgáltatót az NMHH az internetes blokkolási
kötelezettségről kizárólag elektronikus úton értesíti; az elektronikus hírközlési szolgáltató a
KEHTA adatbázishoz köteles csatlakozni és folyamatosan nyomon követni a KEHTA
adatbázisban rögzített adatokat az internetes blokkolási kötelezettség teljesítése érdekében. A
Javaslat Eht.-t érintő rendelkezésinek „a külön törvényben meghatározott hatóság” fordulata
a szerencsejáték felügyeleti hatáskört gyakorló állami adóhatóságra vonatkozik.
A 15-16. §-hoz
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII.
törvény módosítása kodifikációs szempontok miatt szükséges.
A 17. §-hoz
A Javaslat főszabály szerinti hatályba léptető rendelkezése alapján a módosító rendelkezések
a kihirdetést követő napon lépnek hatályba. A Javaslat 17. § (2) bekezdése ettől eltérően a
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-ára tekintettel a
fizetési kötelezettségeket előíró rendelkezéseket a „30 napos szabály” tiszteletben tartásával
lépteti hatályba.
A 18. §-hoz
A Javaslat az Szjtv. 41. §-ában található notifikációs záradék aktualizálása mellett a 98/34/EK
irányelvvel kapcsolatos műszaki notifikációs kötelezettségre tekintettel önálló notifikációs
záradékot is tartalmaz.
18