﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10899. számú
törvényjavaslat
a Kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel
kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2013. április
2013. évi ... törvény
a Kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati
testületekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
1.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
1. §
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 48/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionális fejlesztési
tanács gondoskodik.”
2. §
A Kvt. 48/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei közgyűlés gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt
feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az
azokban foglalt feladatok megoldását.”
3.	§
A Kvt. 48/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program
tervezetét véleményezőknek.”
4.	§
Hatályát veszti a Kvt.
a)	40. § (6) bekezdése,
b)	48/E. § (4) bekezdése.
2.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
5.	§
(1)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A területi jelentőségű vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók
egyeztetésére, véleményezésére területi és részvízgyűjtő hatáskörű, az országos jelentőségű
vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére országos
vízgazdálkodási tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.”
1
(2)	Hatályát veszti a Vgtv. 45. § (8) bekezdés b) pontja.
3.	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény módosítása
6. §
Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
1996. évi LV. törvény
a)	93. §-a,
b)	100. § (1) bekezdés c) pont 28. alpontja.
4.	A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
7.	§
Hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 47. §-a és
az azt megelőző alcímmegjelölés.
5.	A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása
8.	§
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban:
Gtv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés, ezzel egyidejűleg az azt megelőző
alcímmegjelölés helyébe a következő alcímmegjelölés lép:
„A Géntechnológiai Bizottság
5.	§ (1) A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a Géntechnológiai
Bizottság véleményére figyelemmel bírálja el. A géntechnológiai hatóság az engedély iránti
kérelmet a Géntechnológiai Bizottság véleménye ellenére is elutasíthatja vagy az engedélyt
megadhatja.
(2)	A Géntechnológiai Bizottságba
a)	a Magyar Tudományos Akadémia a genetika, a környezettudományok, az
orvostudományok, az agrártudományok, a jogtudományok és az állatorvostudományok
területéről egy-egy, összesen hat,
b)	az agrárpolitikáért felelős miniszter a mezőgazdaság és az ipar területéről egy-egy,
c)	a természetvédelemért felelős miniszter a környezetvédelem és a természetvédelem
területéről egy-egy,
d)	az egészségügyért felelős miniszter az egészségügy területéről egy,
e)	az oktatásért felelős miniszter az oktatás területéről egy,
f)	a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter egy,
g)	a környezetvédelmi céllal bejegyzett civil szervezetek közösen négy,
h)	az egészségvédelmi és a fogyasztóvédelmi céllal bejegyzett civil szervezetek
közösen egy-egy
képviselőt küldenek.
2
(3)	A Géntechnológiai Bizottság tagjainak megbízatása négy évre szól, ezt követően a
küldő intézmény, minisztérium, illetve szervezet új tagot jelöl, illetve választ. A tagok
megbízatása egy alkalommal, négy éves időtartamra meghosszabbítható. A küldő intézmény,
minisztérium, illetve szervezet új tag jelölése, illetve választása útján, részletes szakmai
indoklás mellett kezdeményezheti az általa jelölt, illetve választott tag visszahívását a
Géntechnológiai Bizottságból.
(4)	Nem lehetnek a Géntechnológiai Bizottság tagjai a minisztériumokkal
közszolgálati jogviszonyban lévő személyek. A Géntechnológiai Bizottság tagjai
géntechnológiai tevékenységben anyagilag sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek
érdekeltek. A tagok a Géntechnológiai Bizottság munkájában való részvétel előtt
összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek, amely a géntechnológiai hatóság honlapján
közzétételre kerül.
(5)	A Géntechnológiai Bizottság ülésein a Bizottság meghívására tanácskozási joggal
részt vehet a hasznosító is. A Bizottság működési feltételeiről a kutatás-fejlesztésért és
technológiai innovációért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel
együttesen - a szakterületükön véleményezett ügyekkel arányosan - az agrárpolitikáért felelős
miniszter gondoskodik, aki felkéri a tagokat a Bizottság működésében való részvételre.
(6)	A Géntechnológiai Bizottság a tagjai közül titkos szavazással, egyszerű
szótöbbséggel elnököt választ. Az elnök megbízatása két évre szól. A Bizottság munkáját a
tagok közül választott titkár segíti. Az elnöki és a titkári tisztségek betöltésének időtartama
nem haladhatja meg a négy évet.
(7)	A Géntechnológiai Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó egyéb
szabályokat e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg.”
9.	§
A Gtv. 34. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kutatás-
fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel, az oktatásért felelős
miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
állapítsa meg a Géntechnológiai Bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes
szabályait.”
10.	§
A Gtv.
a)	4. § (1) bekezdésében a „Kormány által határozatban létrehozott testület (a
továbbiakban: géntechnológiai testület)” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai Eljárásokat
Véleményező Bizottság (a továbbiakban: Géntechnológiai Bizottság)”,
b)	4. § (2) bekezdésében a „géntechnológiai testülettel” szövegrész helyébe a
„Géntechnológiai Bizottsággal”,
c)	8. § (1) bekezdés c) pontjában, 9. § (4) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében, 25. §
(3)	bekezdésében a „géntechnológiai testületnek” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai
Bizottságnak”,
3
d)	8. § (2)-(4) és (6) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 11. § (3) és (4)
bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 21. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében,
25. § (2) és (4) bekezdésében a „géntechnológiai testület” szövegrész helyébe a
„Géntechnológiai Bizottság”,
e)	19. § (4) bekezdésében a „géntechnológiai testülettől” szövegrész helyébe a
„Géntechnológiai Bizottságtól”,
f)	21/D. § (3) bekezdésében a „géntechnológiai testületre” szövegrész helyébe a
„Géntechnológiai Bizottságra”,
g)	25. § (1) bekezdésében a „géntechnológiai testületet” szövegrész helyébe a
„Géntechnológiai Bizottságot”
szöveg lép.
6.	A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII.
törvény módosítása
11.	§
(1)	A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi
LXXIII. törvény (a továbbiakban: Pálinka tv.) 3. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:
(A 2. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával az alábbi megnevezések abban az
esetben használhatók, ha a pálinka az adott megnevezéshez tartozó különleges eljárással
készült:)
„5. Agyas törkölypálinka: az a törkölypálinka, amelyet Magyarországon termett
szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter ágyas
törkölypálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni. A
szőlő fajtáját csak abban az esetben kell feltüntetni a címkén, ha mind a pálinka alapjául
szolgáló törköly, mind a gyümölcságy ugyanolyan fajtájú szőlő felhasználásával készült. A
palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés
helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.”
(2)	A Pálinka tv. melléklete a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:
(Pálinka és törkölypálinka készítésnél felhasználható segédanyagok)
„6. habzásgátló;
7.	tápsó.”
7.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
12.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Evt.) 43. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter minden évben közleményben határozza meg az Erdők Hetét,
amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon az
4
erdők állapotáról, az erdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Nemzeti Erdőprogram
végrehajtásáról.
(5)	A miniszter évenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának
helyzetéről, állapotáról.”
(2)	Hatályát veszti az Evt.
a)	21. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés,
b)	112. § (2) bekezdés 4. pontja.
13.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
5
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. §-a alapján a Kormány javaslattevő,
véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületet hozhat létre, melynek tagjait,
valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó
normatív kormányhatározat jelöli ki. Jelen törvényjavaslat célja a Vidékfejlesztési
Minisztérium felelősségi körébe tartozó testületeket szabályozó rendelkezések hatályon kívül
helyezése és újraszabályozása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-4. §-hoz
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
rendelkezései közül a Nemzeti Környezetvédelmi Program Bizottságra vonatkozó
rendelkezések kerülnek elhagyásra tekintettel arra, hogy ezen kérdéseket kormányhatározat
fogja szabályozni.
Az 5. §-hoz
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezései közül a területi és
részvízgyűjtő szintű, valamint az országos vízgazdálkodási tanácsra vonatkozó rendelkezések
kerülnek módosításra tekintettel arra, hogy ezen kérdéseket kormányhatározat fogj a
szabályozni.
A 6. §-hoz
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény rendelkezései közül az Országos Vadgazdálkodási Tanácsra vonatkozó rendelkezések
kerülnek elhagyásra tekintettel arra, hogy ezen kérdéseket kormányhatározat fogja
szabályozni.
A 7. §-hoz
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény rendelkezései az
Országos Halászati Bizottságra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra tekintettel arra,
hogy ezen kérdéseket kormányhatározat fogja szabályozni.
A 8-10. §-hoz
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról
szóló 2012. évi LXXIV. törvény 3. §-a 2012. július 1-jei hatállyal, a jogszabállyal vagy
közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló
1158/2011. (V. 23.) Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló
1452/2011. (XII. 22.) Korm. határozat alapján a Géntechnológiai Bizottsággal kapcsolatos
6
előírásokat újraszabályozta, így a Géntechnológiai Bizottság neve géntechnológiai testületre
módosult, és a törvény a továbbiakban csak a géntechnológiai testületnek az engedélyezési
eljárásban betöltött szerepére vonatkozó előírásokat, valamint a tagok díjazásával kapcsolatos
szabályokat tartalmazta. Ugyanakkor a Géntechnológiai Bizottság sajátos helyet foglal el a
géntechnológiai engedélyezés rendszerében, kiemelkedő szerepe van az Alaptörvényből
fakadó stratégiai célkitűzés, azaz hazánk GMO-mentes mezőgazdaságának fenntartásában,
ezért indokolt visszaállítani a törvényi szintű szabályozást.
A 11. §-hoz
A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és
földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III.
melléklete tartalmazza a közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket. A III. melléklet 6.
pontja alapján a törkölypárlatok esetében a „törkölypálinka” megnevezés kizárólag
Magyarország javára áll oltalom alatt. A törkölypálinka előállításának földrajzi területét pedig
a rendelet szerinti műszaki dokumentáció, vagyis a termékleírás tartalmazza. A termékleírás
elkészítéséhez szükséges a Pálinka tv-nek a tervezet szerinti kiegészítése. A „törkölypálinka”
közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelző, amelyet kizárólagosan csak magyar termelők
használhatnak.
A 12. §-hoz
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény rendelkezései közül az Országos Erdő Tanácsra vonatkozó rendelkezések kerülnek
elhagyásra tekintettel arra, hogy e kérdéseket kormányhatározat fogja szabályozni.
A 13. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
7