﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10901. számú
törvényjavaslat
az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. április
1
2013. évi ... törvény
az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 25. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)
„b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az
önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba)	a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
bb)	önkormányzati segélyt;”
[állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]
2.	§
Az Szt. 45. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő rendelkezés és
alcímmegjelölés lép:
„Önkormányzati segély
45. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető
rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal
küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt.
Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes
kölcsön formájában is nyújtható.
(2)	A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként
nem állapodik meg - a hajléktalanok önkormányzati segélyezése a fővárosi önkormányzat
feladata.
(3)	Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi
rendszerességgel.
(4)	Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik
önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy
alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez,
elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek
családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének
elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi
segítségre szorulnak.
2
(5)	Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy
főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell
szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 130%-ánál.
(6)	Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként
megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos
legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési
költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(7)	A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem
állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési
hozzájárulásban részesül.
(8)	Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási
intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve
természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet
kezdeményezésére - is megállapítható.
(9)	Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli
eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.”
3.	§
(1)	Az Szt. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális
ellátás formájában
a)	a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
b)	a lakásfenntartási támogatás, és
c)	az önkormányzati segély
nyújtható.”
(2)	Az Szt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a
tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a
gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek
kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.”
4.	§
Az Szt. 124. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 45. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati segélyezés fedezetéhez a szociál- és
nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a fővárosi önkormányzattal évente kötött
megállapodásban foglalt keretösszeggel hozzájárul.”
3
5.	§
Az Szt. 132. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza)
„g) az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint
felhasználása ellenőrzésének szabályait.”
6.	§
Az Szt. a következő 140/R. §-sal egészül ki:
„140/R. § A települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-éig kell
megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának,
valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét.”
7.	§
Az Szt. a következő 140/S. §-sal egészül ki:
„140/S. § (1) A 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított
átmeneti segély és temetési segély ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén átmeneti segély
és temetési segély iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől e törvény és más jogszabály
alkalmazásában az átmeneti segély és a temetési segély önkormányzati segély ellátásnak
minősül.
(2)	A 2013. december 31-ét követően átmeneti segély és temetési segély iránt
előterjesztett kérelmet önkormányzati segély iránt előterjesztett kérelemként kell elbírálni.”
8.	§
Az Szt.
a)	4. § (1a) bekezdés 1. pontjában az „átmeneti segély” szövegrész helyébe az „átmeneti
segély, az önkormányzati segély” szöveg,
b)	7. § (1) bekezdésében az „átmeneti segélyt” szövegrész helyébe az „önkormányzati
segélyt” szöveg,
c)	7. § (2) bekezdésében az „átmeneti segély” szövegrész helyébe az „önkormányzati
segély” szöveg
lép.
9.	§
Hatályát veszti az Szt. 46. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
4
10. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon
és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást
állapíthat meg.”
11.	§
A Gyvt. a következő 161/T. §-sal egészül ki:
„161/T. § (1) A 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől e törvény és más jogszabály
alkalmazásában a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az Szt. 45. §-a szerinti
önkormányzati segély ellátásnak minősül.
(2)	A 2013. december 31 -ét követően rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt
előterjesztett kérelmet az Szt. 45. §-a szerinti önkormányzati segély iránt előterjesztett
kérelemként kell elbírálni.”
12.	§
A Gyvt. 34. § (8) bekezdésében a „rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában
nyújthat segítséget [21. § (2) bek.]” szövegrész helyébe az „az Szt. szerinti önkormányzati
segély formájában nyújthat segítséget” szöveg lép.
13.	§
A Gyvt. 68/B. § (5) bekezdésében a „települési önkormányzat részére” szövegrész
helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal részére” szöveg lép.
14.	§
Hatályát veszti a Gyvt.
a)	4. § (1) bekezdés a) pontjában a „(2) és” szövegrész,
b)	4. § (2) bekezdése,
c)	15. § (1) bekezdés b) pontja,
d)	18. § (1) bekezdés b) pontja,
e)	18. § (5) és (6) bekezdése,
f)	21. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés,
g)	94. § (2) bekezdésében az „a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,” szövegrész,
h)	125. § (1) bekezdése.
3.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
5
15.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § b) pontjában az „átmeneti
segély” szövegrész helyébe az „átmeneti segély, az önkormányzati segély” szöveg lép.
4.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
16.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 1.
pont 1.3. alpontjában az „átmeneti segély, temetési segély” szövegrész helyébe az „átmeneti
segély, temetési segély, önkormányzati segély” szöveg lép.
5.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
módosítása
17.	§
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
Mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások, a helyi
döntésen alapuló ellátások kivételével (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres
szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, önkormányzati segély, köztemetés,
közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás) (1993.
évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).”
6.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
18.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a kincstár a
gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátásnak az illetékes fővárosi és
megyei kormányhivatal részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára
utalásáról.”
7.	Záró rendelkezések
19. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	Az 1-4. §, a 7-12. § és a 14-17. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
6
Indokolás
Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint
egyéb, nem szociális ágazati törvények módosításával az önkormányzati segély kialakítása,
ezáltal a szociális ellátórendszer átláthatóbbá tétele, a nyújtható támogatási formák számának
csökkentése.
Az egyaránt válsághelyzetek kezelését szolgáló átmeneti segély, temetési segély és
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az ellátórendszer átláthatóbbá tétele és az ellátások
egyszerűsítése érdekében összevonásra kerül és egy ún. önkormányzati segély ellátás kerül
kialakításra.
Mindhárom ellátás részletes jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait önkormányzati
rendeletek tartalmazzák. A képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik annak
szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatóak az egyes ellátások, és az
önkormányzatok döntése az is, hogy az egyes ellátások biztosítására mekkora összeget
terveznek a rendelkezésükre álló kereten belül.
7
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az ellátórendszer átláthatóbbá tétele, valamint az ügyfelek adminisztrációs terheinek
csökkentése érdekében javasolt az egyaránt válsághelyzetek kezelésére szolgáló átmeneti
segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonása egy ún.
„önkormányzati segéllyé”.
Az önkormányzati segélyt - az összevonással érintett ellátásokhoz hasonlóan - a
települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg az Szt.-ben, illetve az önkormányzat
rendeletében meghatározott feltételek szerint.
A 2. §-hoz
Az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
összevonásával létrehozandó önkormányzati segély szabályait az Szt. tartalmazza.
Az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás a három korábbi ellátás sajátosságait
figyelembe véve, az átmeneti segély törvényi szabályainak alapulvételével került
kidolgozásra.
Míg korábban az átmeneti segély és a temetési segély esetében a családi helyzet alapján
került differenciálásra, hogy az önkormányzat a rendeletében jövedelemhatárként mely
összegnél nem határozhat meg alacsonyabbat (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 100%-a és 150%-a), illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében nem
tartalmazott a Gyvt. ilyen jellegű korlátozást, addig a javasolt módosítás szerint az ellátás
megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatár
önkormányzati rendeletben szabályozott mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 130%-ánál nem lehet alacsonyabb.
Az egységes jövedelmi értékhatár meghatározása során áttekintésre került az
összevonásra kerülő segélyek funkciója, jogosulti köre és az önkormányzatok ellátásokra
vonatkozó hatályos szabályozása.
Tekintettel arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - a gyermek érdekeire
tekintettel - a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel
foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét
ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is megállapítható volt, az önkormányzati segély
esetében is lehetőséget biztosít a törvény az ellátás hivatalból történő megállapítására.
Mivel az ellátás a kérelmező, illetve családjának válsághelyzetét hivatott mérsékelni,
ezért a mielőbbi segítségnyújtás érdekében indokolt a hatósági eljárások lefolytatására
általánosan irányadó 30 napos határidő 15 napra csökkentése.
A 3. §-hoz
8
Rögzítésre kerül, hogy a korábban természetben is nyújtható átmeneti segély, temetési
segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátások összevonásával létrejövő
önkormányzati segély is biztosítható természetbeni ellátásként.
A természetbeni ellátások formáinak nem kimerítő jellegű felsorolása kiegészítésre
kerül a tanszervásárlás támogatásával, illetve a tandíj kifizetéséhez nyújtott támogatással.
Ezek a támogatási formák a Gyvt.-ből kerülnek átemelésre a rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás önkormányzati segélybe olvasztása következtében.
A 4-9. §-okhoz
A vonatkozó szakaszok az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás ellátások önkormányzati segéllyé történő összevonásából adódó
szövegmódosításokat, felhatalmazó, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket
tartalmazzák.
A 10-12. és 14. §-okhoz
Az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
összevonásával létrehozandó önkormányzati segély szabályait a Javaslat elfogadása esetén a
jövőben az Szt. tartalmazza, ezért szükségessé vált a Gyvt. rendkívüli gyermekvédelmi
támogatással összefüggő vagy ezen ellátást akár csak nevesítő rendelkezéseinek módosítása
vagy hatályon kívül helyezése. A rendelkezések ezen túlmenően átmeneti rendelkezést is
tartalmaznak a Javaslat hatálybalépését megelőzően megállapított rendkívüli gyermekvédelmi
támogatásra való jogosultsággal, illetve a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekkel
összefüggésben.
A 13. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a járások kialakításával összefüggésben 2013. január 1-jétől már
nem a települési önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok rendelkeznek családtámogatási
folyószámlával, a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításához kapcsolódó,
2013. január 1-jétől hatályos hatásköri szabályozással való összhang megteremtése érdekében
szükséges módosítást tartalmazza e szakasz.
A 15-17. §-okhoz
Az önkormányzati segély kialakításával összefüggésben egyéb, nem szociális ágazati
törvények módosításait tartalmazó rendelkezések.
A 18. §-hoz
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben is szükséges átvezetni
azt a változást, amely szerint a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításához
kapcsolódóan 2013. január 1-jétől már nem a települési önkormányzatok, hanem a
kormányhivatalok rendelkeznek családtámogatási folyószámlával.
A 19. §-hoz
9
A Javaslat hatályba léptető rendelkezései.