﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10902. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával
összefüggésben szükséges módosításáról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. április
2013. évi ... törvény
egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges
módosításáról
1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
1. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Alapvető rendelkezések” alcíme a
következő szöveggel lép hatályba:
„Alapvető rendelkezések
1.	§ (1) Anyakönyvi eljárás
a)	a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás,
b)	a házasságkötés,
c)	a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás,
d)	a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése,
e)	a névváltoztatási eljárás,
f)	a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás és
g)	az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése.
(2)	Az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkező bizonyításáig
közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve azok változását.
(3)	Az anyakönyv
a)	a születéssel,
b)	a házassággal,
c)	a bejegyzett élettársi kapcsolattal és
d)	a halálesettel
kapcsolatos, e törvényben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat
tartalmazza.
2.	§ Az 1. § (1) bekezdése szerinti eljárások közül az a), c), e) és f) pontban meghatározott
eljárások, valamint az anyakönyv vezetése és az apai elismerő nyilatkozatok
nyilvántartásának vezetése közigazgatási hatósági eljárás.
2/A. § Ha e törvény rendelkezései alapján a hazai anyakönyvezést végző hatóság jár el,
eljárására a „Hazai anyakönyvezés” alcím eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető
eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
2
2. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Értelmező rendelkezések” alcíme a
következő szöveggel lép hatályba:
„Értelmező rendelkezések
3.	§ E törvény alkalmazásában
a)	anyakönyv: az elektronikus anyakönyv és a papíralapú anyakönyv,
b)	anyakönyvi esemény: a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
és a haláleset,
c)	anyakönyv vezetése: az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása,
valamint törlése,
d)	anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi okirat kivételével az olyan elektronikus és papíralapú
okirat, amely alapján az anyakönyvbe adatot jegyeznek be, vagy amely az anyakönyvi eljárás
során keletkezik,
e)	családi állapot: hajadon, nőtlen, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett
élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi
kapcsolata megszűnt,
f)	egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító: a központi nyilvántartó szerv által képzett
alfanumerikus azonosító, amelynek célja az elektronikus anyakönyvben kezelt adatoknak az
érintett személyhez történő hozzárendelése,
g)	elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó
központi nyilvántartás,
h)	hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez,
valamint a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó, e törvényben
meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása és törlése,
i)	munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus
20., október 23., november 1. és december 24-26.,
j) nyilvántartó anyakönyvvezető: az az anyakönyvvezető, aki a bejegyzés alapjául szolgáló
anyakönyvi alapiratot őrzi,
k) személyazonosításra alkalmas adat: az érintett születési családi és utóneve, házassági neve,
neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi
azonosítója, előző születési családi és utóneve vagy házassági neve, állampolgársága, előző
állampolgársága, valamint lakcíme,
l)	születés: az élveszületés,
m) tolmács: a tolmács és a jelbeszédben jártas személy,
3
n) származási hely: az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye,
ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén -
kérelemre - az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye,
o) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (4)
bekezdésében meghatározott igazolványok.”
3. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Hatáskör” alcíme a következő szöveggel
lép hatályba:
„Hatáskör
4.	§ (1) Az anyakönyvbe adatot
a)	kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező
aa)	polgármester,
ab)	jegyző vagy
ac)	a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt:
képviselő-testület hivatala) köztisztviselője
(a továbbiakban együtt: anyakönyvvezető),
b)	az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és
kötelezettségeket teljesítve az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt
szerv vezetője által kijelölt, kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel
rendelkező kormánytisztviselője (e törvény alkalmazásában: hazai anyakönyvezést végző
hatóság),
c)	az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fővárosi és megyei kormányhivatal,
d)	névváltoztatási ügyben az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter
jegyezhet be.
(2)	A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az
anyakönyvvezető közreműködik.
(3)	A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelemről az anyakönyvvezető, vagy, ha
a házasságot külföldön kötötték, a hazai anyakönyvezést végző hatóság dönt.
(4)	A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési
feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.
(5)	A hazai anyakönyvezés kivételével a fővárosi és megyei kormányhivatal a (6)
bekezdésben meghatározott kivétellel teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem
magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem
magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi okirat,
4
kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a
szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó.
(6)	A fővárosi és megyei kormányhivatal dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról.
(7)	Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek, valamint a
hivatásos konzuli tisztviselő jogosultak. A hazai anyakönyvezést végző hatóság és a fővárosi
és megyei kormányhivatal az adatok általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult
anyakönyvi okirat kiállítására. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter az adatok általa
teljesített bejegyzésével, valamint az 5. § (2) bekezdésében foglalt feladataival
összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás iránti kérelmet
hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással összefüggésben az
anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselő állítja ki.
5.	§ (1) Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter dönt a névváltoztatási kérelemről.
(2) A külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez
szükséges közbenső felülhitelesítését az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter végzi.
6.	§ A központi nyilvántartó szerv működteti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást és
ellátja az e törvényben meghatározott adatkezelési műveleteket.”
4.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 7. § (1) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(1) A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az
az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.”
5.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § (1) A mozgó járművön történt halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az
anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a járműről leemelték.
(2)	Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek
az illetékességi területén a holttestet megtalálták.
(3)	A halál tényének bírósági megállapítása esetén a haláleset bejegyzésére az az
anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a bíróság döntése szerint a
haláleset bekövetkezett.
(4)	Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy
születését nyilvántartó anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.”
6.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 10. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
5
(A hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi)
„e) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személy külföldön történt születését,
házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a
bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.”
7.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 11. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„11. § (1) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének
időpontjában melyik anyakönyvvezető lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett
anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezést
végző hatóság az illetékes.
(2)	A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására az az
anyakönyvvezető illetékes, akinél az erre irányuló kérelmet benyújtották.
(3)	Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet a hivatásos konzuli
tisztviselőnél nyújtották be, az eljárás lefolytatására a házasságkötést nyilvántartó
anyakönyvvezető illetékes.”
8.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 12. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„12. § (1) Az anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhető adatról kért anyakönyvi okirat
kiállítására az az anyakönyvvezető, vagy hivatásos konzuli tisztviselő illetékes, akinél az
anyakönyvi okirat kiállítását kérték.
(2)	A papíralapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem
jegyezhető adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető
illetékes.”
9. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Illetékesség” alcíme a következő 12/A.
§-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Az apai elismerő nyilatkozatot az az anyakönyvvezető rögzíti az apai elismerő
nyilatkozatok nyilvántartásában, aki előtt a nyilatkozatot tették.
(2)	A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozatot
a)	- ha a gyermek a nyilatkozattétel időpontjában még nem született meg -
aa)	azon szerv székhelye szerinti anyakönyvvezető, amely előtt az apai elismerő nyilatkozatot
tették,
ab)	a konzul előtt tett apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,
6
b)	- ha a gyermek a nyilatkozattétel időpontjában már megszületett - a születést nyilvántartó
anyakönyvvezető
rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában.”
10. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott
döntésével szemben benyújtott fellebbezést az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter bírálja
el.”
11. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 14. §-a a következő (3a) és (3b)
bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet,
vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi
okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.
(3b) A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi
okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.”
12. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Okirat és személyes nyilatkozat” alcíme
a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy
bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata, a fővárosi és megyei kormányhivatal
a határozat elfogadhatóságáról az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri.
(2)	Ha a hazai anyakönyvezést végző hatóság jár el és
a)	a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy
bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata vagy
b)	nem állapítható meg, hogy a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi
kapcsolat létrejött és érvényes,
a hazai anyakönyvezést végző hatóság az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri.
(3)	Nem kell az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérni, ha az anyakönyvi bejegyzés
teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó
eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve
az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i
2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó.
(4)	A fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az
igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri, ha
7
a)	a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az
anyakönyvi bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú
és a bejegyzést ő maga kéri,
b)	a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadásának
anyakönyvbe történő bejegyzését a már nagykorú örökbefogadott maga kéri.”
13.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 15. § (2) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) Az ügyfél az anyakönyvi okiratát és névváltozási okirat-másolatát írásbelinek nem
minősülő elektronikus úton is kérelmezheti.”
14.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 16. § (4) és (5) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(4) Annak a személynek az anyakönyvi bejegyzésében, akinek az állampolgársága vagy
hontalansága nem igazolt, az anyakönyvben - az ellenkező bizonyításáig - az ismeretlen
állampolgárságra történő utalást kell szerepeltetni.
(5)	Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar,
ezt a személyt az anyakönyvi eljárás tekintetében magyar állampolgárnak kell tekinteni.”
15.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 17. § (2) és (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről
az anyakönyvvezető az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a
házasulók, az anyakönyvvezető és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az
anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak.
(3)	A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem
rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen
hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet
vesz fel.”
16.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 18. § (2) és (3) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének
engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem
benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.
(3)	A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a
felek nyilatkoznak arról, hogy
8
a)	a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják,
b)	gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
c)	a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények
bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.”
(2)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 18. § (5) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(5) Ha a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző
nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc
nap.”
17.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010.évi I. törvény 19. § (1) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(1) Ha a települési önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá
munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat
kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott
mértékű díjat kell fizetni.”
18.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen
kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a
többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.”
19.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 21. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A felek kérelmére a megállapodást az anyakönyvből törölni kell, kivéve, ha a felek
házasságából gyermek született.”
20.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 22. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc
napon belül dönt a házassági akadály alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései
szerint adható felmentésről.”
21.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 27. § (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
9
„(3) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt,
a házasságot nem kötötték meg és a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, a
házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárást meg kell ismételni. Ha a házasság a
házasságkötési szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül
nem jött létre és a házasságkötést megelőző eljárást nem ismételték meg, a jegyzőkönyvet és
az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell.”
22.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 28. § (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti,
hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény értelmében házastársak.”
23.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 29. § (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(3) A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott
nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő
anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell
alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.”
24.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 30. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„30. § (1) A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá - ha a
házasságkötésnél közreműködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. A házasságkötési
lap anyakönyvi alapirat.
(2)	Ha valamelyik házasuló a 28. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a
nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az
anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.
(3)	Ha a házasság a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és a házasságkötést
megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezető haladéktalanul törli.
(4)	Ha valamelyik házasuló, a tanú vagy a tolmács a házasságkötési lap aláírását megtagadja,
de a házasság a 28. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a
házasságkötési lapra e tényt feljegyzi.
(5)	Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a
házasulók gondoskodnak.”
10
25.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 31. § (1)-(3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületi, a megyei
jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalának
anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni.
(2)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell
bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet
vesz fel, amelyet a felek, az anyakönyvvezető, és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak. A
tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a felek is
gondoskodhatnak.
(3)	A magyarországi lakcímmel nem rendelkező fél vagy - ha a felek egyike sem rendelkezik
magyarországi lakcímmel - az egyikük a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló
szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli
tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel.”
26.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli
létesítésének engedélyezéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék
bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.
(3)	A jegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor
engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy
a)	a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják,
b)	gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
c)	a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények
bekövetkezte esetére a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiséget jelölnek
meg.”
(2)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 32. § (5) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(5) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli
létesítését a jegyző nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának
határideje nyolc nap.”
27.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 33. § (1) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
11
„(1) Ha a települési önkormányzat a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli,
továbbá a munkaidőn kívül történő létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként
díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében
meghatározott mértékű díjat kell fizetni.”
28.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre az (1) bekezdés szerinti eljárásban,
ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.”
29.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 34. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a kérelem
benyújtásától számított harminc napon belül dönt a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai
alóli a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.”
30.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 39. § (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv
felvétele óta egy év eltelt, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre és a bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni.
Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló
szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül nem jött létre,
és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárást nem ismételték meg, a
jegyzőkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell.”
31.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 40. § (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a feltett kérdésre mindkét fél igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a
felek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.”
32.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 41. § (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(3) A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is
létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott
nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.”
12
33.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 42. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„42. § (1) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésénél közreműködik - a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről
szóló lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap anyakönyvi
alapirat.
(2)	Ha valamelyik fél a 40. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a
nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E
tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.
(3)	Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és
a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az
anyakönyvvezető haladéktalanul törli.
(4)	Ha valamelyik fél, a tanú vagy a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló
lap aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a 40. §-ban foglaltaknak
megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló
lapra e tényt feljegyzi.
(5)	Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a felek gondoskodnak.”
34.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 43. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„43. § (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar
állampolgár az anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.
(2)	Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett
személyt a bejegyzés alapjául szolgáló esemény időpontjában megillette.”
35.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar
anyakönyvi szabályoktól eltérő írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság
megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak
megfelelő írásmóddal jegyezzék be az anyakönyvbe.”
36.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (5)-(7) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(5) Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem
viselhetnek megegyező utónevet.
13
(6)	Élve született, de a születés anyakönyvezése előtt meghalt gyermek utóneve helyett - ha a
szülők a gyermek utónevéről nem nyilatkoztak - az erre történő utalást jegyzi be az
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság.
(7)	Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar
állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti.”
37.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 45. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„45. § (1) A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán a (2) bekezdésben foglalt kivétellel
két utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi
bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti
kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat
alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónevét törölni kell. Ha az érintett
személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplő
utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni. A nyilatkozatban a viselni kívánt utónevek
sorrendje nem módosítható.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magyar állampolgár nevének
viselésére a más állampolgársága szerinti jog alapján jogosult.
(3)	Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több
utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága anyakönyvi
bejegyzését, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolványban szereplő utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében alapul venni.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és 1953. január 1. előtti
házassági bejegyzés esetében a házassági - anyakönyvben az elhalt utónevének bejegyzését a
halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság
értesítése alapján kell elvégezni.”
38.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„46. § (1) A nemzetiséghez tartozó személy
a)	kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő
anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,
b)	kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév
bejegyzését,
c)	kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint
képzett családi név bejegyzését, és
14
d)	kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott
nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.
(2)	A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a
választott nevet mely nemzetiség használja.
(3)	A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok
által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.
(4)	Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az
érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos
nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított harminc napon belül adja
meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat
jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.”
39.	§
Az anyakönyvi eljárásról 2010. évi I. törvény 47. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép
hatályba:
„(5) Ha a feleség a házasságkötést megelőzően olyan nevet visel, amelyet az újabb
házasságkötést követően nem viselhet tovább, és a házasság megkötéséig nem nyilatkozott a
házasságkötés után viselni kívánt házassági nevéről, házassági névként a születési nevét kell
bejegyezni.”
40.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 47. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) Ha a bíróság a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név
viselésétől jogerős ítéletében eltiltotta, és a volt feleség nem nyilatkozott a viselni kívánt
házassági névről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni.”
41.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 48. § (2) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél
vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos
konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a
házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.”
42.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 48. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálására illetékes
anyakönyvvezető az eljárása során keletkezett anyakönyvi alapiratot a házassági névviselési
forma módosításának az anyakönyvbe történő bejegyzését követő nyolc napon belül megküldi
15
a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóságnak.
(5)	Ha a bíróság a volt feleséget eltiltotta a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név
viselésétől, a bíróság értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóságot. Az értesítés tartalmazza
a)	a volt házastársak természetes személyazonosító adatait,
b)	a házasságkötés helyét és időpontját, valamint
c)	a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől eltiltás tényét.”
43.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 49. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„49. § (1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére -
az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.
(2)	A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő
családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi
nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvőképes
kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvőképes kiskorúra.
(3)	Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a
névváltoztatás rá is kiterjed.
(4)	Az (5) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem lehet engedélyezni
a)	a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett nevet,
b)	történelmi nevet,
c)	régies írásmóddal írott családi nevet,
d)	az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított 5 éven belül újabb névváltoztatást
és
e)	személyhez fűződő jogot sértő családi nevet.
(5)	Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhető
a)	a (4) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó név és
b)	az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított 5 éven belül újabb névváltoztatás.
(6)	Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás
engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés.”
44.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény 2010. évi I. törvény 50. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
16
„50. § (1) A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely
anyakönyvvezetőnél. A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét bármely hivatásos
konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell
a)	a kérelmező
aa)	születési családi és utónevét,
ab)	házassági nevét,
ac)	születési helyét,
ad)	anyja születési családi és utónevét,
ae)	személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
af)	családi állapotát,
ag)	házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét és idejét,
ah)	lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét, valamint ha ilyennel rendelkezik, a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési
címét vagy azt a címet, amelyen a hatósággal kapcsolatot kíván tartani,
ai)	személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és
érvényességi idejét,
b)	- ha a kérelmező családi állapota férjes vagy nős - a névváltoztatással érintett
házastársa
ba)	születési családi és utónevét,
bb)	házassági nevét,
bc)	születési helyét,
bd)	anyja születési családi és utónevét,
be)	személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
c)	a kérelmező kiskorú gyermeke vagy gyermekei
ca)	születési családi és utónevét,
cb)	születési helyét,
cc)	anyja születési családi és utónevét,
cd)	személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
ce)	a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájáruló nyilatkozatát,
d)	a kérelem indokolását,
e)	a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a választott családi név nem sért személyhez
fűződő jogot,
17
f)	a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a - születési vagy házassági - nevét az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter korábban megváltoztatta-e,
g)	nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyv névviselésre
irányadó rendelkezéseit nem sérti.
(3)	A születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi,
illetve utónevet, amelyet a kérelmező új névként kíván viselni.”
45.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. § (2)-(5) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) Akinek a névváltoztatását az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezte, az új
nevet a miniszter határozatának jogerőre emelkedésétől számított tizenhatodik naptól jogosult
és köteles viselni.
(3)	A névváltoztatást az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter jegyzi be az anyakönyvbe.
(4)	A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.
(5)	Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított
tizenöt napon belül kell kibocsátani.”
46.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) A szülő születési nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi
bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a
kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett
szülő születési családi nevét viseli.
(7)	A nem megváltoztatása után történt névváltoztatást az érintett személy gyermeke születési
anyakönyvi bejegyzésében nem lehet átvezetni.”
47.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1a) A doktori cím és más tudományos fokozat, valamint az egyes címek és rangok
megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg
kell tagadni.”
48.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Az elektronikus és a papíralapú
anyakönyv” alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„Az elektronikus és a papíralapú anyakönyv
18
56.	§ Az elektronikus anyakönyvi bejegyzés hiányában a papíralapú anyakönyvi bejegyzést
kell hitelesnek tekinteni.
57.	§ (1) Az e törvény hatálybalépését követően bekövetkezett anyakönyvi eseményekre
vonatkozó bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe kell teljesíteni.
(2)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített bejegyzéshez - a 60. § (1)-(3)
bekezdésében foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépését követően az első bejegyzés
teljesítésekor a papíralapú anyakönyvnek az adott bejegyzésre vonatkozó adatait be kell
jegyezni az elektronikus anyakönyvbe.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt bejegyzés teljesítését követően az anyakönyvvezető vagy a
hazai anyakönyvezést végző hatóság a papíralapú anyakönyvi bejegyzést e tény
feltüntetésével lezárja.
57/A. § (1) Ha a születés anyakönyvezésekor a szülők születési és házassági anyakönyvi
bejegyzésének adatai nem szerepelnek az elektronikus anyakönyvben, a születést bejegyző
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresi a szülők születését
és házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóságot a születési és házassági bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzése érdekében.
(2)	A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papíralapú
anyakönyv megkereséssel érintett anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus
anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított hatvan napon belül gondoskodik,
és erről értesíti a megkeresőt.
58.	§ (1) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti
szándék bejelentése esetén a szándékukat bejelentő felek születési anyakönyvi bejegyzésének
adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel legkésőbb a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének időpontjáig az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni.
(2)	A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék
bejelentéséről a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető az érintett személyek születési
anyakönyvi bejegyzésének az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében
megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság a papíralapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus
anyakönyvbe történő bejegyzéséről értesíti a megkeresőt.
(3)	Közeli halállal fenyegető állapot esetén a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi
kapcsolatot bejegyző anyakönyvvezető a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő
adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést
nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést
nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papíralapú
anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
19
bejegyzéséről az értesítéstől számított hatvan napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkeresőt.
59.	§ (1) A papíralapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az
elektronikus anyakönyvbe, amelyről az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság adattovábbítást végez, vagy a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi okiratot állít
ki.
(2)	Az adattovábbítást teljesítő anyakönyvvezető, hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy
az anyakönyvi okiratot kiállító hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus anyakönyvbe
történő bejegyzés érdekében megkeresi az adattovábbítással érintett bejegyzést a papíralapú
anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot.
A papíralapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság öt napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről, és erről értesíti a megkeresőt.
59/A. § (1) Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi eseményre vonatkozó papíralapú
anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem
benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető vagy - ha a névváltoztatási kérelmet a
hivatásos konzulnál nyújtották be - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter megkeresi a
névváltoztatással érintett eseményre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést nyilvántartó
anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A megkeresett
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papíralapú anyakönyvi
bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől
számított nyolc napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkereső szervet, ha a
megkereső szerv az anyakönyvvezető volt, akkor az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert
is.
(2)	Ha a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra vonatkozó anyakönyvi
bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az az anyakönyvvezető, akinél a
házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmet benyújtották, megkeresi a
házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot.
A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papíralapú
anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő
bejegyzéséről az értesítéstől számított tizenöt napon belül gondoskodik, és erről értesíti a
megkeresőt.
(3)	Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatban megjelölt anya és apa születési
anyakönyvi bejegyzésének adatai az elektronikus anyakönyvben nem szerepelnek, a
nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyző anyakönyvvezető
értesíti az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést
végző hatóságot az anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe rögzítése
érdekében. Az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóság a bejegyzés adatait az értesítéstől számított hatvan napon belül
bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe.
20
60.	§ (1) Az elektronikus anyakönyvbe az e törvény hatálybalépése előtt megnyitott
papíralapú anyakönyv adatai közül azokat az adatokat lehet bejegyezni, amelyek e törvény
szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képezik.
(2)	Az e törvény hatálybalépése előtt a születési és házassági anyakönyvbe vagy a bejegyzett
élettársi kapcsolatok anyakönyvébe teljesített anyakönyvi bejegyzés adatait nem kell
bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a haláleset bejegyzése miatt
kerülne sor.
(3)	Az e törvény hatálybalépése előtt tett anyakönyvi bejegyzés adatait nem kell bejegyezni az
elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a bejegyzés törlése miatt kerülne sor.
(4)	Ha az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéskor a papíralapú anyakönyv nem
tartalmazza a személyi azonosítót, azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján
kell bejegyezni az anyakönyvbe.”
49.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (1) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első
munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg
a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez
szükségesek. A bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell
felvenni.”
(2)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (2) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) A születés tényét és időpontját szülész-nőgyógyász szakorvos, a haláleset tényét és
időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A születés tényét tervezett intézeten
kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott
felelős személy igazolja.”
(3)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (4) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(4) Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten
kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be.”
(4)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (7) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(7) Bejelentés hiányában is be kell jegyezni az anyakönyvbe a Magyarországon történt
születést és halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs, vagy a kötelezett a bejelentést
elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok
beszerzéséről.”
21
50. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. §-a a következő (8) bekezdéssel
egészül ki:
„(8) Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben
meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos
által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell
az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett
idejét, valamint a gyermek nemét.”
51. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 62. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„62. § (1) A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezető részére az elhalt magyar
állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi
azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentő
rendelkezésére áll - az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló
okiratot át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni.
(2)	A haláleset bejelentésekor a Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként,
menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkező személy személyazonosság
igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló
hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentő rendelkezésére áll - a családi állapotát
tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek át kell adni, valamint a halottvizsgálati
bizonyítványt be kell mutatni.
(3)	Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a
személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - könyv
formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre
utaló bélyegzőlenyomattal - érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített
okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának.
Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető a vissza nem
igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására
alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a
haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.
(4)	Bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállással nem rendelkező nem
magyar állampolgár halálesetének bejelentésekor az elhalt személyazonosításra alkalmas
okmányait át kell adni, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetőnek be
kell mutatni. Az anyakönyvvezető az elhalt úti okmányában lévő érvényes magyar vízumon,
illetve a tartózkodási jogosultságra vonatkozó bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi
azonosító feltüntetésével „érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított
okmányokat a bejelentőnek visszaadja.”
22
52. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Bejelentés” alcíme a következő 62/A. §-
sal egészül ki:
„62/A. § Az anyakönyvvezető elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás
igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult
a)	a személyazonosság és az állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhalt személyek
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak, valamint a személyi
azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre
utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint
b)	az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak
bevonása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott
adatokat
megismerni.”
53.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Az anyakönyvezés helye, időpontja, az
újbóli anyakönyvezés” alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„Az anyakönyvezés helye és időpontja
63.	§ (1) A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik arról, hogy az
anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.
(2)	Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a
házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel
- annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.
(2a) A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók kérelmére az
anyakönyvvezető a megkötendő házasságot és a létesítendő bejegyzett élettársi kapcsolatot a
házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontját megelőző utolsó
munkanapon előzetesen anyakönyvezi. Ha a házasság megkötésére vagy a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésére nem került sor, az anyakönyvvezető a bejegyzés adatait a házasságkötés,
illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontját követő első munkanapon törli
az anyakönyvből. Az anyakönyvvezető a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság
megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követően adhatja ki. A házasság
megkötéséig, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a bejegyzésből nem
teljesíthető adattovábbítás és az adatok közvetlen hozzáféréssel sem ismerhetőek meg.
(3)	Az anyakönyvezést a meglévő adatokkal kell teljesíteni, ha az ügyintézési határidő letelt,
és az anyakönyvezéshez szükséges minden adat nem áll rendelkezésre.
64.	§ Ha az anyakönyvi bejegyzést nem az eljárásra illetékes anyakönyvvezető teljesítette, az
anyakönyvi alapiratokat megküldi az eljárásra illetékes anyakönyvvezetőnek.”
23
54.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. § (1) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(1) A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely képviselő-testület hivatalának
anyakönyvvezetőjénél vagy bármely konzuli tisztviselőnél előterjeszthető. Ha magyar
állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolata
külföldi létesítéséről vagy külföldön történt halálesetéről az anyakönyvvezető vagy - a fogadó
állam hatósága által megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a konzuli tisztviselő tudomást
szerez, a hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön
bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli
tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.”
55.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. §-a a következő (1a) és (1b)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állampolgárság megszerzésére vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás
kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai
anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni.
(1b) Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett
élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell -
ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos
konzuli tisztviselő ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
szerepel-e.”
56.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény VI. Fejezete a következő szöveggel lép
hatályba:
„VI. FEJEZET
AZ ANYAKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSOK RENDSZERE
69.	§ (1) Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének része
a)	az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás és
b)	a papíralapú anyakönyvi nyilvántartás.
(2)	Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás része
a)	az elektronikus anyakönyv,
b)	az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása,
c)	az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartása (a továbbiakban: okirat-
nyilvántartás),
24
d)	a jogosultsági nyilvántartás és
e)	a papíralapú anyakönyvek nyilvántartása.
(3)	A papíralapú anyakönyvi nyilvántartás részei:
a)	a papíralapú anyakönyv és
b)	a papíralapú anyakönyvbe tett bejegyzések betűrendes névmutatój a.
Elektronikus anyakönyv
69/A. § Az elektronikus anyakönyv a személyazonosság, az anyakönyvi események
bekövetkezésének, az azok alapján létrejövő családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a
bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének igazolása céljából személyi
alapnyilvántartásként határidő nélkül nyilvántartja
a)	az érintett személyazonosító adatait és
b)	az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó, a 69/C-69/H. §-ban meghatározott adatokat.
69/B. § (1) A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza
a)	az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót,
b)	az érintett
ba)	születési családi és utónevét,
bb)	születési helyét,
bc)	születési idejét,
bd)	személyi azonosítóját,
be)	nemét,
bf)	anyjának születési családi és utónevét,
bg)	apjának születési családi és utónevét,
bh)	igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát,
magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,
bi)	házassági nevét,
bj) családi állapotát,
c)	annak a házassági névviselési formának a megjelölését, amelynek viselésére az érintett
törvény vagy bírósági határozat alapján nem jogosult,
d)	a b) pontban foglalt adatok változását,
e)	az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
f)	a bejegyzés idejét,
g)	a b) pont ba), bf), bg) és bi) alpontjában foglalt adatok esetén - ha azok a magyar ábécében
nem szereplő betűt tartalmaznak - azoknak a magyar ábécé betűivel való átírását és
25
h) a b) pont ba), bf), bg) és bi) alpontjában foglalt adatok esetén a családi és utónevet az adott
nemzetiségi nyelven is, ha ezt a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérték.
(2)	A szülő születési családi és utónevének megváltozását nagykorú személy esetében
kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell az anyakönyvbe bejegyezni.
(3)	Nem jegyezhető be az anyakönyvbe a szülő utónevének megváltozása, ha az a nemének
megváltozásával összefüggésben történt.
69/C. § Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja
a)	a szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) és bd), annak hiányában bc), valamint bh)
alpontjában foglalt adatait,
b)	a származási helyet,
c)	a többes születést,
d)	az örökbefogadás tényét,
e)	ha valamelyik vagy mindkét szülő képzelt, ennek tényét,
f)	az a), d) és e) pontban foglalt adatok változását,
g)	az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
h)	a bejegyzés idejét és
i)	a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.
69/D. § (1) Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja
a)	a házasságkötés helyét és idejét,
b)	a házastárs 69/B. § (1) bekezdés b), g) és h) pontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a)
pontjában foglalt adatait,
c)	a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvvezető nevét,
d)	a házassági tanúk és a tolmács családi és utónevét,
e)	a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére,
f)	az érvényes házasság magyar jog szerinti kezdő időpontját,
g)	a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét,
h)	a b) pontban szereplő adatoknak a házasság fennállása alatt bekövetkezett változását,
valamint a házasság megszűnését követően a magyar állampolgárság megszerzését,
megszűnését és a házassági névviselési forma módosítását,
i)	az e)-g) pontban szereplő adatok változását,
j) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
k) a bejegyzés idejét és
l) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.
26
(2) Ha a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető, más hatóság vagy bíróság
megállapítja a házasság nem létezését, a házasságkötés helye szerint illetékes
anyakönyvvezető törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvből,
valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) és bj) alpontjában, valamint g) és h)
pontjában foglalt adatok megváltozásának bejegyzéséről.
69/E. § (1) Az elektronikus anyakönyv a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben
nyilvántartja
a)	a létrehozás helyét és idejét,
b)	a bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés b), g) és h) pontjában, valamint a 69/F. § (1)
bekezdés a) pontjában foglalt adatait,
c)	a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásánál közreműködött anyakönyvvezető nevét,
d)	a tanúk és a tolmács családi és utónevét,
e)	az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját,
f)	a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, megszüntetésének, felbontásának vagy
érvénytelenné nyilvánításának tényét,
g)	a b) pontban szereplő adatoknak a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt
bekövetkezett változását, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését követően a
magyar állampolgárság megszerzését és megszűnését,
h)	az e) és f) pontban szereplő adatok változását,
i)	az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
j) a bejegyzés idejét és
k) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.
(2) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető,
más hatóság vagy bíróság megállapítja a bejegyzett élettársi kapcsolat nem létezését, a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető törli az (1)
bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvből, valamint gondoskodik a 69/B. §
(1)	bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt adat megváltozásának bejegyzéséről.
69/F. § (1) Az elektronikus anyakönyv a halálesettel kapcsolatban nyilvántartja
a)	a haláleset helyét és idejét,
b)	a holtnak nyilvánítás tényét vagy a halál tényének bírósági megállapítását,
c)	az a) és b) pontban foglalt adatok megváltozását,
d)	az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
e)	a bejegyzés idejét és
f)	a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.
27
(2) Ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat az egyik házastárs vagy bejegyzett
élettárs halála miatt szűnt meg, a halálesetet az anyakönyvbe bejegyző személy gondoskodik a
túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt
adata megváltozásának bejegyzéséről.
69/G. § (1) Az elektronikus anyakönyv az ismeretlen holttest személyazonosságának
megállapításáig nyilvántartja
a)	az elektronikus anyakönyvi egyedi azonosítót,
b)	az ismeretlen holttestnek a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve által
megállapított adatait,
c)	az értesítést küldő rendőri szerv megnevezését,
d)	az ügyirat számát,
e)	az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
f)	a bejegyzés idejét és
g)	a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.
(2)	Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az elhalt halálesetének elektronikus
anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdésben foglalt adatokat törölni kell.
69/H. § Ha az anyakönyvbe bejegyzett adatváltozás alapja bíróság vagy más hatóság
határozata, az anyakönyv nyilvántartja
a)	a bíróság vagy más hatóság megnevezését,
b)	a határozat számát és
c)	a határozat jogerőre emelkedésének időpontját.
69/I. § Az anyakönyvi alapiratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról az
anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság, valamint az elektronikus
anyakönyvi alapiratok tekintetében a központi nyilvántartó szerv gondoskodik.
Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása
70.	§ (1) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása a gyermek családi jogállásának
igazolása érdekében az apai elismerő nyilatkozat tekintetében határidő nélkül a (2)
bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazza.
(2)	Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza
a)	az apa
aa)	születési családi és utónevét,
ab)	házassági nevét,
ac)	születési helyét,
ad)	születési idejét,
28
ae)	személyi azonosítóját,
af)	lakcímét,
ag)	személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,
ah)	állampolgárságát,
ai)	állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi
idejét,
aj)	nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket magáénak elismeri,
b)	az anya
ba)	születési családi és utónevét,
bb)	házassági nevét,
bc)	születési helyét,
bd)	születési idejét,
be)	személyi azonosítóját,
bf)	lakcímét,
bg)	családi állapotát,
bh)	elvált családi állapota esetén a házasságot felbontó határozatot meghozó bíróság vagy
más hatóság megnevezését, az ítélet jogerőre emelkedésének időpontját és a határozat számát,
bi)	az anya özvegy családi állapota esetén a haláleset időpontját, a haláleset
anyakönyvezésének helyét és anyakönyvi folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi
azonosítóját,
bj) nyilatkozatát arról, hogy a nyilatkozatnak az apaként megjelölt személy általi
megtételéhez hozzájárul,
c)	- ha a gyermek még nem született meg -,
ca)	a magzat fogantatásának vélelmezett idejét,
cb)	a szülés várható időpontját,
cc)	a terhességet igazoló egészségügyi intézmény megnevezését,
cd)	a terhességet igazoló szakorvos nevét,
ce)	a terhességet igazoló igazolás kiállításának időpontját,
d)	- ha a gyermek már megszületett - a gyermek
da)	utónevét,
db)	születési idejét,
dc)	születési helyét,
29
dd)	személyi azonosítóját,
de)	hozzájáruló nyilatkozatát, ha a gyermek a 14. életévét betöltötte,
e)	a szülői felügyeletet gyakorló szülők vagy a nagykorú gyermek nyilatkozatát a
gyermek születési családi nevének viseléséről,
f)	ha az apa vagy anya jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének
hozzájárulása szükséges, a törvényes képviselő
fa)	születési családi és utónevét,
fb)	házassági nevét,
fc)	születési helyét,
fd)	születési idejét,
fe)	anyja születési családi és utónevét és
ff)	hozzájárulását az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez,
g)	ha az apai elismerő nyilatkozat tételében gondnok vagy gyám közreműködik,
ga)	a gondnokot vagy gyámot kirendelő szerv megnevezését,
gb)	a kirendelő határozat számát,
gc)	a kirendelt gondnok vagy gyám nevét,
gd)	a kirendelt gondnok vagy gyám nyilatkozatát,
h)	az anya nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint apaság megállapítása iránti per van-
e folyamatban, ha igen
ha)	az eljáró bíróság megnevezését,
hb)	a per ügyszámát,
i)	a nyilatkozattal érintett nem magyar állampolgár nyilatkozatát arról, hogy a magyar
nyelvet érti és beszéli,
j) ha a nyilatkozat megtételében közreműködött, a tolmács
ja) nevét,
jb) lakóhelyét,
jc) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,
k) az apai elismerő nyilatkozat megtételének és rögzítésének helyét és idejét,
l) az apai elismerő nyilatkozat azonosító számát.
(3)	Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha az
apai jogállást nem az apai elismerő nyilatkozat alapján töltötték be. Az apai elismerő
nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat az apa adatait az anyakönyvbe bejegyző
személy a bejegyzéssel egyidejűleg törli az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.
30
(4)	Az anyakönyvvezető az előtte tett apai elismerő nyilatkozatot az apai elismerő
nyilatkozatok nyilvántartásában rögzíti. Az apai elismerő nyilatkozatnak az apai elismerő
nyilatkozatok nyilvántartásából kinyomtatott példányát az apa, a kiskorú apa vagy anya
törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt
gondnok vagy gyám, a tolmács és az anyakönyvvezető aláírják. Az apai elismerő
nyilatkozatot rögzítő anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi
a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.
(5)	A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat, valamint az apa, a kiskorú apa vagy anya törvényes képviselője, az
anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács
és az anyakönyvvezető aláírását tartalmazza. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a
nyilatkozat aláírt példányát megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetőnek
vagy az anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek. Ha az apai elismerő nyilatkozatot
születendő gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes anyakönyvvezető általi
anyakönyvezését követően az adatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában
rögzítő anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter az apai elismerő
nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a
hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.
(6)	Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatálya megállapítható,
az anyakönyvvezető az adatok apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában történő
rögzítésével egyidejűleg az adatokat az elektronikus anyakönyvbe is bejegyzi.
Az okirat-nyilvántartás
71.	§ (1) Az anyakönyvi eljárásban fel nem használt anyakönyvi kivonatokról, az
anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratokról, a névváltoztatási eljárásban fel nem használt
és a kiállított névváltoztatási okiratokról a közhitelességet szolgáló ellenőrzés, valamint a
visszaélések megakadályozása céljából nyilvántartást kell vezetni.
(2)	Az okirat-nyilvántartás tartalmazza
a)	a fel nem használt anyakönyvi kivonat
aa)	felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját,
ab)	egyedi azonosítóját,
ac)	típusát,
ad)	bevételezésének helyét és idejét,
ae)	tényleges tárolási helyét és
af)	a selejtezésére vonatkozó adatokat,
b)	az a) pont aa)-ad) alpontjában foglalt adatok mellett a kiállított anyakönyvi kivonat
ba)	kiállításának idejét,
bb)	tartalmát képező anyakönyvi bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,
31
bc)	kiállítását kérő természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait és
lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét,
képviselőjének nevét,
bd)	kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
c)	a kiállított anyakönyvi hatósági bizonyítvány
ca)	kiállításának idejét,
cb)	tartalmát képező anyakönyvi bejegyzés folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi
azonosítóját, valamint az igazolt adatok körét,
cc)	kiállítását kérő természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait és
lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét,
képviselőjének nevét,
cd)	kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
d)	a fel nem használt névváltoztatási okirat
da)	felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját,
db)	egyedi azonosítóját,
dc)	bevételezésének helyét és idejét,
dd)	tényleges tárolási helyét és
de)	a selejtezésére vonatkozó adatokat,
e)	a d) pont da)-dc) alpontjában foglalt adatok mellett a kiállított névváltoztatási okirat esetén
ea)	az okirat kiállításának idejét,
eb)	a névváltoztatást kérelmező személy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,
ec)	a névváltoztatást kérelmező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
ed)	az okirat kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját.
(3)	A (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, c) pont ca) és cb) alpontjában, valamint e)
pont ea) és eb) alpontjában meghatározott adatokat az okirat-nyilvántartás határidő nélkül
tartalmazza, a (2) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, c) pont cc) és cd) alpontjában,
valamint e) pont ec) és ed) alpontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat
kiállítását követő öt év elteltével törölni kell.
71/A. § Az okirat-nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai
tekintetében - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend
szerint adatszolgáltatásra kötelezett
a)	az anyakönyvvezető,
b)	a képviselő-testület hivatalának jegyzője,
c)	a hazai anyakönyvezést végző hatóság,
32
d)	a fővárosi és megyei kormányhivatal,
d)	az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,
e)	a központi nyilvántartó szerv és
f)	a külpolitikáért felelős miniszter.
A jogosultsági nyilvántartás
72.	§ (1) A jogosultsági nyilvántartás
a)	az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személynek az e
törvényben meghatározott feladatai ellátása, valamint e feladatok ellátásának ellenőrzése
céljából a (2) bekezdésben,
b)	az elektronikus anyakönyvi rendszerhez közvetlen hozzáférésre jogosult személynek a
személyazonosság megállapítása, a hozzáférés biztosítása és a hozzáférés ellenőrzése céljából
a (3) bekezdésben
foglalt adatait tartja nyilván.
(2)	A jogosultsági nyilvántartás nyilvántartja az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok
rögzítésére jogosult személy
a)	születési családi és utónevét,
b)	házassági nevét,
c)	személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,
d)	kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételeknek való megfelelését igazoló
okiratának számát és a kiállító hatóság megnevezését,
e)	kinevezése szerinti települési önkormányzat vagy konzuli kerület megnevezését,
f)	kinevezésének kezdő és befejező időpontját,
g)	tevékenysége szünetelésének
ga)	tényét és
gb)	időtartamát,
h)	helyettesítésére kirendelt anyakönyvvezető a)-c) és e) pontban meghatározott adatait, ha az
adatok rögzítésére jogosult személy az anyakönyvvezető,
i)	telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét,
j) hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóját,
k) hozzáférési jogosultságának időtartamát, ha az határozott idejű és
l) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és megszűnésének időpontját.
(3)	A jogosultsági nyilvántartás nyilvántartja a közvetlen hozzáférésre jogosult személy
a)	születési családi és utónevét,
33
b)	házassági nevét,
c)	személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,
d)	beosztását,
e)	szervezeti egységét,
f)	hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóját,
g)	hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és megszűnésének időpontját és
h)	számára közvetlen hozzáférési jogosultságot kérő szerv
ha)	megnevezését,
hb)	címét,
hc)	telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét és
hd)	hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és megszűnésének időpontját.
(4)	Az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személy (2)
bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását a munkáltatói jogkör gyakorlója,
a közvetlen hozzáférésre jogosult személy (3) bekezdésben meghatározott adatait a központi
nyilvántartó szerv jegyzi be a jogosultsági nyilvántartásba.
(5)	Az (1) bekezdésben foglalt személyek (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatait a
jogosultsági nyilvántartás a jogosultság megszűnésétől számított öt évig tartja nyilván.
A papíralapú anyakönyvek nyilvántartása
72/A. § (1) A papíralapú anyakönyvek nyilvántartása a papíralapú anyakönyvben szereplő
bejegyzések elektronikus anyakönyvben történő rögzítésének megkönnyítése, valamint a
papíralapú anyakönyvekből való adattovábbítás megkönnyítése céljából anyakönyv
típusonként tartalmazza
a)	a papíralapú anyakönyvet őrző település nevét,
b)	a papíralapú anyakönyvek azonosító adatait,
c)	a papíralapú anyakönyvbe tett első és utolsó bejegyzés sorszámát és
d)	a papíralapú anyakönyvbe tett első és utolsó bejegyzés időpontját.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az őrizetében levő anyakönyvek tekintetében az
anyakönyvvezető, vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság jegyzi be a papíralapú
anyakönyvek nyilvántartásába.”
57.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény VII. fejezete a következő szöveggel lép
hatályba:
„VII. FEJEZET
AZ ANYAKÖNYVI OKIRATOK
34
73. § (1) Az anyakönyvből a következő anyakönyvi okiratok állíthatók ki:
a)	anyakönyvi kivonat,
b)	anyakönyvi hatósági bizonyítvány.
(2)	Anyakönyvi hatósági bizonyítványt a papíralapú anyakönyvből kizárólag akkor lehet
kiállítani, ha az igazolni kért adatot az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza.
(3)	Az anyakönyvi okirat hatósági bizonyítvány.
(4)	A 73/A. §-ban és a 74. §-ban meghatározott adatokon kívül az anyakönyvi okirat
tartalmazza
a)	az anyakönyvi okirat okmányazonosítóját vagy számát,
b)	a kiállító szerv nevét,
c)	az anyakönyvi okirat kiállításának helyét, idejét,
d)	a kiállító szerv bélyegzőjének lenyomatát,
e)	a kiállító nevét és aláírását,
f)	az anyakönyvi bejegyzés folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját és
évszámát, az anyakönyv megkülönböztető betűjelét.
(5)	Az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy
hivatásos konzuli tisztviselőnél elő lehet terjeszteni.
(6)	Az anyakönyvi okirat adatainak kijavítása kicseréléssel történik. A hibás adattartalmú
anyakönyvi okiratot be kell vonni.
(7)	Az okirat kiegészítésének nincs helye.
Az anyakönyvi kivonat
73/A. § (1) Az anyakönyvi kivonat közhitelesen tanúsítja a kiállítás időpontjában az
anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan az anyakönyvben szereplő adatokat.
(2)	A születési anyakönyvi kivonat tartalmazza
a)	a gyermek
aa)	születési családi és utónevét,
ab)	nemét,
ac)	születési helyét és idejét,
b)	az apa és az anya születési családi és utónevét,
c)	a bejegyzett személy halálának tényét,
d)	a 2002. december 15. előtt történt utónév módosítást a hatálybalépés megjelölésével,
e)	az örökbefogadás tényét,
35
f)	az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, ha nem magyar állampolgár
szülők fogadták örökbe,
g)	a hontalan szülők Magyarországon született gyermeke magyar állampolgárságának
tényét.
(3)	A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza
a)	a házasságkötés helyét és idejét,
b)	a férj és a feleség
ba)	születési családi és utónevét,
bb)	házassági nevét,
bc)	születési helyét és idejét,
c)	a születendő gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást,
d)	a házasság
da)	megszűnésének tényét,
db)	érvénytelenné nyilvánításának tényét,
e)	a házastársak házassági nevének módosítását a hatálybalépés megjelölésével,
f)	az érvényes házasságnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját.
(4)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi kivonat tartalmazza
a)	a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének helyét és idejét,
b)	a bejegyzett élettársak
ba)	születési családi és utónevét,
bb)	születési helyét és idejét,
bc)	nemét,
c)	a bejegyzett élettársi kapcsolat
ca)	megszűnésének tényét,
cb)	érvénytelensége megállapításának tényét,
d)	az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját.
(5)	A halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza
a)	az elhalt
aa)	házassági nevét,
ab)	születési családi és utónevét,
ac)	nemét,
ad)	családi állapotát,
36
ae)	születési helyét és idejét vagy életkorát,
b)	a haláleset helyét és idejét,
c)	az elhalt apjának és anyjának születési családi és utónevét,
d)	az elhalt házastársának vagy bejegyzett élettársának születési családi és utónevét,
e)	a halál tényének bírósági határozattal történt megállapítása esetén
ea)	a bíróság megnevezését,
eb)	a határozat számát,
ec)	a határozat jogerőre emelkedésének időpontját,
f)	a holtnak nyilvánítás esetén
fa)	a határozatot hozó bíróság megnevezését,
fb)	a határozat számát,
fc)	a határozat jogerőre emelkedésének időpontját.
(6)	A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján nemzetiséghez tartozó személy kérelmére,
ha az anyakönyv az anyakönyvi kivonaton szereplő személy nevét a nemzetiségi nyelv
szabályai szerint is tartalmazza, az anyakönyvi kivonaton a névadatot az adott nemzetiségi
nyelven is fel kell tüntetni.
(7)	Ha az anyakönyvbe a nemzetiségi nyelv szabályai szerint bejegyzett születési családi és
utónév vagy házassági név a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaz, az anyakönyvi
kivonat tartalmazza a születési családi és utónévnek vagy házassági névnek a magyar ábécé
betűivel való átírását.
(8)	Külföldi felhasználás céljából diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső
felülhitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint Apostille-tanúsítvánnyal az egy
évnél nem régebben kiállított születési, házassági, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatról
szóló anyakönyvi kivonatot, valamint a 2006. március 1-jét követően kiállított halotti
anyakönyvi kivonatot lehet ellátni.
73/B. § (1) A központi nyilvántartó szerv elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével tájékoztatást ad a kiállított anyakönyvi kivonaton szereplő
adatok tekintetében bekövetkezett változás tényéről.
(2)	A tájékoztatásra irányuló, kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a kiállított anyakönyvi kivonaton
szereplő, a 73. § (4) bekezdés a)-c) ésf) pontjában, valamint az anyakönyvi kivonat típusának
megfelelően a 73/A. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot fel kell tüntetni.
Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány
74. § (1) Ha az anyakönyvi kivonat adattartalmától eltérő adatkör igazolását kérik, az
anyakönyvvezető, a hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy a hivatásos konzuli tisztviselő
anyakönyvi hatósági bizonyítványt állít ki.
37
(2)	A törölt anyakönyvi bejegyzésről anyakönyvi hatósági bizonyítvány nem állítható ki.
(3)	Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány tartalmazza a kérelmező
a)	által igazolni kért adatot,
b)	természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, vagy - ha a
kérelmező nem természetes személy - nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselőjének
nevét.”
58.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 77. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„77. § Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az
okirat-nyilvántartásában, a jogosultsági nyilvántartásban nyilvántartott adatok, valamint az
elektronikus anyakönyvi alapiratok tekintetében
a)	a központi nyilvántartó szerv az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít,
b)	a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző
hatóság törvényben meghatározott kötelező adattovábbítást végez,
c)	a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző
hatóság az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
d)	a 4. § (1) bekezdésében felsoroltak és a hivatásos konzuli tisztviselő az arra jogosult
részére anyakönyvi okiratot állít ki, vagy
e)	a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző
hatóság az érintett számára teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást.”
59.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 78. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„78. § (1) Az anyakönyvből a kizárólag a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott adat,
valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóság
a)	az arra jogosult részére engedélyezi a betekintést,
b)	az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
c)	az arra jogosult kérelmére anyakönyvi hatósági bizonyítványt állít ki, vagy
d)	az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről.
(2)	Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányában
nyilvántartott adatok tekintetében az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról
38
és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak
kezeléséről.”
60.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 79. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„79. § Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából a
78.	§ (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető. ”
61.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 80. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„80. § Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság a statisztikáról szóló
törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése
céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatmozgalmi szolgáltatás teljesítéséig
kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a statisztikáról szóló törvényben és
annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. Az anyakönyvvezető és a
hazai anyakönyvezést végző hatóság által kezelt, a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe
tartozó adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére teljesítendő adattovábbítás
kivételével adattovábbítás nem teljesíthető.”
62.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„81. § Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában
kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen
hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi
adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és
arról másolatot kérni az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából
a)	az anyakönyvvezető,
b)	a hazai anyakönyvezést végző hatóság,
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal,
d)	az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter.”
63.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 81/A-81/D. §-sal egészül ki:
„81/A. § (1) Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok
nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok
teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni,
továbbá a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és
átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a
84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával
39
a)	a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban résztvevő személyek
személyazonosságának, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá
a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,
b)	a nyomozó hatóság a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása
vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c)	az ügyészség az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és
törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése,
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett
személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a
84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1)
bekezdésben foglalt nyilvántartásokból és alapiratokból.
(3)	Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott célokból közvetlen
hozzáféréssel jogosultak átvenni az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban
kezelt adatok teljes körét.
81/B. § (1) Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok
nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot
közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott
és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatot jogosult
megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot
kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával
a)	a külpolitikáért felelős miniszter a konzuli érdekvédelem ellátása és az anyakönyvi
kivonatok miniszteri felülhitelesítése céljából,
b)	a hivatásos konzuli tisztviselő a konzuli érdekvédelem ellátása, anyakönyvi okirat
kiállítása, az úti okmány kiadása iránti eljárásban és a névváltoztatási eljárásban a névviselés
ellenőrzése, az apai elismerő nyilatkozat felvétele és a bemutatott anyakönyvi kivonat
ellenőrzése céljából.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott személyek nem ismerik az adatigényléssel érintett
személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a
84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1)
bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.
(3)	Az (1) bekezdésben felsorolt személyek az ott meghatározott célokból közvetlen
hozzáféréssel jogosultak átvenni az okirat-nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét.
81/C. § (1) Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus
anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papíralapú
40
anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát
képező adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult
megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok
megadásával
a)	az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv
az állampolgársági eljárásban az érintett anyakönyvezett adatainak, névviselésének, valamint
a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása céljából,
b)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
vezetése céljából,
c)	a gyámhatóság a gyermek családból történő kiemelése, a családi jogállás rendezése, a
származás megismeréséhez való jog biztosítása, az örökbefogadás, a kiskorú
házasságkötésének előzetes engedélyezése, a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyek, a gyám
és gondnok kirendelése, valamint a bíróság vagy más hatóság előtti eljárás megindítása
céljából,
d)	a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárás lefolytatása, az
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése, valamint a hagyatéki eljárás lefolytatása
céljából,
e)	a jegyző a hagyatéki leltár elkészítése céljából.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett
személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a
84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1)
bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.
81/D. § (1) Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az
anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt
adatok megadásával
a)	a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása
céljából,
b)	az útlevélhatóság az úti okmány kiadására irányuló eljárás lefolytatása céljából,
c)	a kincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából,
d)	az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
e)	a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
f)	a kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak
kárpótlására való jogosultság megállapítása céljából.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett
személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a
41
84.	§ (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1)
bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.
(3)	Az okirat-nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult közvetlen hozzáféréssel
átvenni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás
lefolytatása céljából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító
hatóság.”
64.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 82. § (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést
végző hatóság a papíralapú anyakönyvbe, valamint az anyakönyvi alapiratokba történő
betekintésről, a papíralapú anyakönyvből történő adatátvételről, valamint a papíralapú
anyakönyvi alapiratról történő másolat készítéséről hivatalos feljegyzést készít, amely
tartalmazza a betekintő személy nevét, azt, hogy mely állami vagy önkormányzati szerv
nevében jár el, valamint a betekintés célját és jogalapját.”
65.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 83. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„83. § (1) A központi nyilvántartó szerv az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő
nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban, a jogosultsági nyilvántartásban
kezelt adatokhoz, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratokhoz való közvetlen
hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2)
bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.
(2)	Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen
hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának a 72. § (3) bekezdésében
meghatározott adatairól, valamint az azokban bekövetkezett változásról a közvetlen
hozzáférésre jogosult szerv a felhatalmazás kiadását, valamint az adat változását követően
haladéktalanul értesíti a központi nyilvántartó szervet.”
66.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „A közvetlen hozzáféréssel történő
adatátvétel és a betekintés” alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § Közvetlen hozzáféréssel - a 81. §-ban meghatározott kivételekkel - nem vehető át az
adatátvétellel érintett személy anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy
személyi azonosítója.”
67.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 84. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
42
„84. § (1) A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést
végző hatóság adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben
továbbíthat adatot, amely adatigénylő tekintetében törvény az adatok átvételét és kezelését az
adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával előírja.
(2)	Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő
közölte a következő adatokat:
a)	annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa)	születési családi és utónevét,
ab)	- ha arra vonatkozóan információval rendelkezik - előző születési családi és utónevét,
valamint házassági nevét,
ac)	a születési helyét és idejét,
ad)	az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval
rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét,
ae)	az állampolgárságát, valamint
b)	az adatigénylő pontos megnevezését és címét.
(3)	A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző
hatóság az anyakönyvi nyilvántartások rendszerében meghatározott adatok kezelésére
feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat - törvény rendelkezése alapján -
akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az
adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az
igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította.
(4)	Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés a
(2)	bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.”
68.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Az adatigénylés alapján történő
adattovábbítás feltételei” alcíme a következő 84/A. §-sal egészül ki:
„84/A. § Az adatigénylő számára nem továbbítható az adatigényléssel érintett személy
anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy személyi azonosítója.”
69. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 87. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„87. § (1) A halálesetet az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóság értesíti az elhalt személy elektronikus anyakönyvbe be nem
jegyzett születését, valamint - ha az elhalt személy házassága vagy bejegyzett élettársi
kapcsolata fennállt a haláleset időpontjában - a házasságát vagy bejegyzett élettársi
kapcsolatát nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot,
43
feltéve, hogy a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
Magyarországon történt, vagy annak hazai anyakönyvezése megtörtént.
(2)	A bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóság értesíti a bejegyzett élettárs elektronikus anyakönyvbe be nem
jegyzett korábbi házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést
végző hatóságot, ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését
megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló
toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a
születési családi nevének viselésére jogosult.
(3)	A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése szerinti anyakönyvi bejegyzés
teljesítését követően az anyakönyvi alapiratot haladéktalanul megküldi a nyilvántartó
anyakönyvvezetőnek.”
70.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 88. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„88. § Az anyakönyvi bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető értesíti a gyámhatóságot
a)	a 73/A. § (2) bekezdésében foglalt adatok, valamint az anya természetes személyazonosító
adatainak és lakcímének továbbításával a gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló
eljárás megindítása céljából,
b)	ha a gyermeket a 61. § (5) bekezdése alapján ismeretlen szülőktől származó talált
gyermeknek kell tekinteni, vagy
c)	a 73/A. § (3) bekezdésében foglalt adatok továbbításával, ha kiskorú személy köt
házasságot.”
71.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 89. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„89. § (1) Az anyakönyvvezető a születés anyakönyvezésével egyidejűleg a személyi
azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása érdekében a törvényes képviselő
kérelmére a törvényes képviselők nevét és telefonszámát a személyi azonosítót és lakcímet
igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére megküldi.
(2)	Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az 1980. december 31-ig
vezetett anyakönyvben található bejegyzés lezárásáról a bejegyzés folyószámának és az
anyakönyv azonosító adatainak továbbításával az illetékes levéltárat értesíti. A levéltár az
értesítés alapján a bejegyzést lezárja.
(3)	Az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság - a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó nem magyar állampolgár kivételével - a nem magyar
állampolgár halálesetének anyakönyvezéséről a 69/B. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont
ba)-bc), bf) és bh) alpontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok
44
továbbításával értesíti a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. Az
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az idegenrendészeti hatóság
által kiállított, tartózkodásra jogosító engedélyt az eljárása során bevonja, és azt az
anyakönyvi értesítéshez csatolja.
(4)	Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről értesíti az
anyakönyvi ügyekért felelős minisztert. Az értesítés tartalmazza a nem magyar állampolgár -
gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők - természetes személyazonosító
adatait, valamint - ha rendelkezésre áll - az állampolgárságát igazoló okmányának
megnevezését, okmányazonosítóját és érvényességi idejét. Az anyakönyvi ügyekért felelős
miniszter a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről - nemzetközi szerződés vagy
viszonosság alapján - az anyakönyvi kivonat és az anyakönyvvezető által küldött értesítésben
szereplő adatok továbbításával értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam
Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős
minisztert.”
72.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 90. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„90. § Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a névváltoztatás bejegyzését követően
haladéktalanul értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet a névváltoztatással érintett, a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személynek a
névváltoztatást megelőző és megváltozott születési családi és utónevéről, a 69/B. § (1)
bekezdés b) pont bb), bc) és bf) alpontjában, valamint g) pontjában foglalt adatairól.”
73.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 91. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„91. § Az anyakönyvvezető a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és
lakcímet igazoló hatósági igazolvány érvénytelenítésének tényéről és időpontjáról az elhalt
halálesetének anyakönyvezését követően haladéktalanul elektronikus úton értesíti a
személyazonosító igazolvány nyilvántartását és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást
vezető szervet.”
74.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 92. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„92. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az
adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a
központi nyilvántartó szerv adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(2)	Az adattovábbítási nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény szerinti adatokon kívül tartalmazza
45
a)	az adattovábbítás alanyának természetes személyazonosító adatait,
b)	az ügyszámot, anyakönyvi folyószámot vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót.
(3)	Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások (2)
bekezdésben foglalt adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.”
75.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 93. § (1) bekezdés a) és b) pontja a
következő szöveggel lép hatályba:
(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet)
„a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a fővárosi és megyei kormányhivatal
és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,
b)	az érintettnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvény szerinti tájékoztatása céljából az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző
hatóság,”
76.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„94. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki a központi nyilvántartó szervet,
b)	határozza meg az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételeket.”
77.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (1) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(1) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy
a)	az anyakönyvi nyilvántartások rendszere vezetésének,
b)	a névviselés, a névváltoztatás,
c)	a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás,
d)	az anyakönyvi szakvizsga,
e)	az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből teljesítendő adattovábbítás
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
78.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel
egészül ki.
79.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
46
a)	13. § (2) bekezdése a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve” szövegrész helyett a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveggel,
b)	14. § (3) bekezdése az „A külföldön kiállított okirat” szövegrész helyett az „A (3a)
és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel a külföldön kiállított okirat”
szöveggel, a „hivatásos magyar konzuli” szövegrész helyett a „hivatásos konzuli”
szöveggel,
c)	16. § (2) bekezdése az „az anyakönyvvezető” szövegrész helyett az „az
anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szöveggel,
d)	19. § (2) bekezdése és 33. § (2) bekezdése a „köztisztviselők jogállásáról”
szövegrész helyett a „közszolgálati tisztviselőkről” szöveggel,
e)	29. § (2) bekezdése és 41. § (2) bekezdése a „továbbá ha” szövegrész helyett az
„és” szöveggel,
f)	44. § (1) bekezdése az „a születési anyakönyvi” szövegrész helyett az „az
anyakönyvi” szöveggel,
g)	44. § (4) bekezdése a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyett a „harminc
napon” szöveggel,
h)	47. § (1) bekezdése az „a házassági anyakönyvi” szövegrész helyett az „az
anyakönyvi” szöveggel,
i)	47. § (2) bekezdése a „részét” szövegrész helyett a „tagjait” szöveggel,
j) 48. § (3) bekezdése az „az engedélyezés” szövegrész helyett az „a kérelem
elbírálásának” szöveggel,
k) 52. § (1) bekezdés b) pontja a „személyazonosításra alkalmas” szövegrész helyett
a „személyazonosság igazolására alkalmas” szöveggel, a „nevét” szövegrész
helyett az „a nevét” szöveggel,
l) 61. § (6) bekezdése az „egy lakásban” szövegrész helyett az „együtt” szöveggel,
m) 66. § (1) bekezdése az „a magyar anyakönyv” szövegrész helyett az „az
anyakönyv” szöveggel,
n) 67. § (2) bekezdése a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyett a „két hónap”
szöveggel,
o) 67. § (3) bekezdés a „tíz munkanapon” szövegrész helyett „tizenöt napon”
szöveggel,
47
p) 67. § (4) bekezdése az „anyakönyvezéshez” szövegrész helyett az „anyakönyvezés
iránti kérelemhez” szöveggel,
q) 82. § (4) bekezdése az „anyakönyvvezető” szövegrész helyett az
„anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szöveggel,
r) 93. § (2) bekezdése az „a személyes adatok védelméről” szövegrész helyett az „az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról” szöveggel,
s) 96. § b) pontja a „szabályozza” szövegrész helyett az „állapíthassa meg” szöveggel
lép hatályba.
80.	§
Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a)	24-26. §-a és a 24. §-át megelőző alcíme,
b)	36-38. §-a és a 36. §-át megelőző alcíme,
c)	54. §-a,
d)	76. §-a és a 76. §-át megelőző alcíme,
e)	85. §-a, 86. §-a és a 85. §-át megelőző alcíme,
f)	a 90. §-t megelőző alcíme,
g)	a 91. §-t megelőző alcíme,
h)	95. § (3) bekezdése,
i)	97. §-a,
j)	98-100. §-a és a 98. §-t megelőző alcíme.
81.	§
Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a)	44. § (8) bekezdésében a „magyar”,
b)	48. § (1) bekezdésében az „- a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése
után -”,
c)	52. § (2) bekezdésében az „ , azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról az
anyakönyvi ügyekért felelős minisztert és a születést nyilvántartó
anyakönyvvezetőt értesíteni kell”,
48
d) 55. § (1) bekezdésében az „és 54.”
szövegrész.
2.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
82. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 290. § (7) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(7) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedése után a statisztikai
jogszabályok szerinti népmozgalmi adatokat tartalmazó adatlapot közli az illetékes
anyakönyvvezetővel.”
3.	A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása
83.	§
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1a) bekezdésében
az „A központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi ügyekért felelős
miniszter” szöveg lép.
4.	Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17. törvényerejű rendelet módosítása
84.	§
Hatályát veszti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet 17. §-át megelőző alcíme és 17. §-a.
5.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
85.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés
a)	5. pont c) pont ca) alpontjában az „a születési anyakönyvből” szövegrész helyébe
az „az anyakönyvből” szöveg,
b)	5. pont c) pont cb) alpontjában az „a házassági anyakönyvből” szövegrész helyébe
az „az anyakönyvből” szöveg,
c)	5. pont c) pont cc) alpontjában az „a halotti anyakönyvből” szövegrész helyébe az
„az anyakönyvből” szöveg
lép.
49
6.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosítása
86.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az
anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokat átvezeti a
nyilvántartáson.
(2) A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai
anyakönyvezést végző hatóság az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében
meghatározott, illetve a külföldi lakóhely - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.”
87.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 22. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok
igénylésére jogosultak:)
„g) az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési
feladatainak ellátása céljából;”
88.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény „Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok” alcíme a következő
29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) Ha törvény valamely, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott
személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt
nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító
adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást
vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes
személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a
törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat
haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában
nem kezeli.
(2) A 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat változása esetén a központi szerv a 11. § (1)
bekezdés m) pontjában foglalt adat továbbításával értesíti a személyazonosító igazolvány
nyilvántartását kezelő központi szervet az okmány érvénytelenségéről. ”
89.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 9. § (3) bekezdés c) pontjában az „anyakönyvi bejegyzések alapiratainak”
szövegrész helyébe az „anyakönyvi alapiratok” szöveg lép.
50
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 25. § b) és e) pontjában az „anyakönyvvezetőnek” szövegrész helyébe az
„anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek”
szöveg lép.
90.	§
Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény 21. § g) pontja.
7.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
91.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A népmozgalmi események felmérése a következő adatkörökre terjed ki: név, lakcím,
társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot,
iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve
halálozással mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés
helye, a bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója, a népmozgalmi esemény
helye és ideje.”
8.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
92.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a)	64. § (8) bekezdésében az „anyakönyvi nyilvántartásban” szövegrész helyébe az
„anyakönyvben” szöveg,
b)	84. § (2) bekezdés c) pontjában az „az anyakönyvi nyilvántartásból” szövegrész
helyébe az „az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből” szöveg
lép.
9.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról 1996. évi XX. törvény módosítása
93.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
51
„m) a központi nyilvántartási szerv és az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére
jogosult személy az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott adattovábbítás
teljesítése céljából, ha az adattovábbítást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő
részére teljesíti;”
94.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a)	32. § a) pontjában a „vezetéséhez” szövegrész helyébe a „vezetéséhez, a
címnyilvántartás szerve a címnyilvántartás vezetéséhez”
b)	32. § c) pontjában az „anyakönyvvezető, az Nytv.-ben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez, valamint a személyi azonosító
anyakönyvbe történő bejegyzéséhez” szövegrész helyébe az „elektronikus
anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési
feladatainak ellátása céljából”
szöveg lép.
10.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
95.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(8) Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az
elhunyt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása
céljából a 24. § a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.”
11.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
96.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40/C. § (2) bekezdés a)
pontjában az „anyakönyvi nyilvántartásokba” szövegrész helyébe az „anyakönyvbe” szöveg
lép.
12.	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
97.	§
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (5) bekezdés a) pontjában az
„anyakönyvi hivatalok” szövegrész helyébe az „anyakönyvezést végző hatóság” szöveg lép.
52
13. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi
Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása
98.	§
A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló
2001. évi LXXXV. törvény 23. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(3) Ha az érintett házastársa, illetve kiskorú gyermeke nem áll a Program hatálya alatt és a
házastárs, illetve a gyermek az érintett nevét viseli, a névváltoztatás nem terjed ki a
házastársra, illetve a gyermekre.
(4)	A (3) bekezdés rendelkezései alkalmazandóak abban az esetben is, ha a gyermek a
Programban érintett szülő nevét viseli.
(5)	A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az érintett névváltoztatásának tényét az
érintett személy házastársa és kiskorú gyermeke anyakönyvi bejegyzésében nem lehet
feltüntetni.”
14.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény módosítása
99.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 13. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(E törvény rendelkezéseit)
„n) a névváltoztatási eljárásban, a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban,
valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló
eljárásban”
(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem
állapít meg.)
15.	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
módosítása
100.	§
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/A. § (6)
bekezdésében az „anyakönyvi nyilvántartásba” szövegrész helyébe az „anyakönyvbe” szöveg
lép.
16.	A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi
viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról
szóló 2009. évi XXIX. törvény módosítása
101.	§
53
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony
igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi
XXIX. törvény
a)	1. § (3) bekezdésében az „a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe”
szövegrész helyébe az „az anyakönyvbe” szöveg,
b)	3. § (6) bekezdésében az „anyakönyvi nyilvántartás” szövegrész helyébe az
„anyakönyvi nyilvántartások rendszere” szöveg
lép.
17.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról,
valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009.	évi XLVII. törvény módosítása
102.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 5. §-a
a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személyek adatairól történt értesítés
kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító
adatait az értesítésben megküldött adatokkal.”
(2)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 5. §-a
a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1a) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó
szerv az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítésében megküldött adatokat
haladéktalanul törli, ha az érintett személyazonosító adatait a személyazonosító adatok és
fényképek nyilvántartásában nem kezeli.”
103.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 74. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat -
az 5. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően - a kérelmező
54
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban
kezelt adataival vagy az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítésében megküldött
adatokkal egyező módon határozza meg.”
18.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
104.	§
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 118. § (1) és (4) bekezdésében az „a
születési, házassági és halotti anyakönyvet vezető anyakönyvvezetőtől” szövegrész helyébe az
„az anyakönyvből” szöveg lép.
19.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
105.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 71. § (2) bekezdés 3.
pontjában az „anyakönyvi nyilvántartásból” szöveg helyébe az „anyakönyvi nyilvántartások
rendszeréből” szöveg lép.
20.	Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17.	törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
módosításáról szóló 2011. évi XLIX. törvény módosítása
106.	§
Hatályát veszti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982.
évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
módosításáról szóló 2011. évi XLIX. törvény.
21.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény módosítása
107. §
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény
a)	3. § 18. pontjában az „az adatkezelővel kötött szerződése” szövegrész helyébe a
„szerződés” szöveg, a „történő szerződéskötést” szövegrész helyébe a „kötött
szerződést” szöveg,
b)	8. § (1) bekezdésében az „adatkezelő harmadik” szövegrész helyébe az
„adatkezelő vagy adatfeldolgozó harmadik” szöveg,
c)	15. § (1) bekezdésében az „általa megbízott” szövegrész helyébe az „általa vagy
rendelkezése szerint megbízott” szöveg
55
lép.
108. §
Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 78. § (1) és (2) bekezdése.
109.	§
Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 3. § 9. pontjában az „általa megbízott” szövegrész.
22.	A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosítása
110.	§
Hatályát veszti a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 72. alcíme.
23.	A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
111.	§
Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 222. §-a.
24. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi
CCI. törvény módosítása
112. §
Hatályát veszti az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi
CCI. törvény 258. alcíme.
25. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása
113.	§
Hatályát veszti a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 89. § (2) bekezdése.
26.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a
Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi
CLXXXI. törvény módosítása
114.	§
Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
56
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
63.	§-a.
27.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
115.	§
Hatályát veszti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet.
116.	§
Hatályát veszti az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a
területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvény.
28. Záró rendelkezések
117.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2013. július 1-jén
lép hatályba.
(2)	A 84. § 2014. március 15-én lép hatályba.
(3)	A 6. §, a 9-12. §, a 18-20. §, a 28. §, a 29. §, a 35. §, a 40. §, a 42. §, a 46. §, a 47. §, az
50.	§, az 52. §, az 55. §, a 63. §, a 66. §, a 68. §, a 78. §, a 83. §, a 85-105. §, a 115. § és
az 1. melléklet 2014. július 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 1-27. alcím 2014. július 2-án hatályát veszti.
118.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2014. július 1-jén lép hatályba.
29. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
119. §
A 92. § a) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
57
1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2010. évi I. törvényhez
a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről
1.	Anyakönyvi azonosító.
2.	Egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító.
3.	A gyermek
3.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
3.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
3.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,
3.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,
3.5.	69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,
3.6.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja.
3.7.	69/C. § b) pontja
szerinti adata.
4.	Az apa és az anya
4.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
4.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja,
4.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
4.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b)
pont bc) alpontja
szerinti adata,
4.5.	lakóhelye,
4.6.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti
adata,
4.7.	menekült státusa,
4.8.	nyilatkozata arról, hogy a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérik a gyermek
születési családi és utónevének nemzetiségi nyelven is történő bejegyzését.
5.	Az anya 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja szerinti adata.
6.	A szülők
6.1.	69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata, vagy
6.2.	élettársi kapcsolata nyilvántartásba vételének helye és ideje.
7.	Ha az anya özvegy, a férj
58
7.1.	69/F. § (1) bekezdés a) pontja és
7.2.	69/B. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti adata.
8.	Ha az anya elvált, a jogerős határozat 69/H. § szerinti adatai.
9.	Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született.
10.	Megjegyzés a titkolt terhesség tényéről.
11.	A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.
12.	Az anya és az apa aláírása.
13.	A kiállítás kelte.
b)	Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről
1.	Anyakönyvi azonosító.
2.	A 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.
3.	A házastársak
3.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
3.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
3.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b)
pont bc) alpontja,
3.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja,
3.5.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,
3.6.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja,
3.7.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja,
3.8.	69/B. § (1) bekezdés a) pontja,
3.9.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja
szerinti adata,
3.10.	lakóhelye,
3.11.	menekült státusa,
3.12.	előző állampolgársága,
3.13.	előző lakóhelye.
4.	A bemutatott okiratok tekintetében
4.1.	a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító
hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
59
4.2.	a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az
egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,
4.3.	a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
4.4.	a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,
4.5.	a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély,
felmentés érvényességi ideje,
4.6.	az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az
okirat érvényességi ideje.
5.	Megjegyzés
5.1.	a termen kívüli házasságkötés tényéről,
5.2.	az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.
6.	A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a
menyasszony és a vőlegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak
kötni, és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.
7.	A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermekeik családi
nevéről.
8.	A házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli megkötése iránti
kérelem és a nyilatkozatok.
9.	A harminc napos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.
10.	A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.
11.	A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.
12.	A menyasszony aláírása.
13.	A vőlegény aláírása.
14.	A tolmács aláírása.
15.	A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.
16.	A tanúk és a tolmács
16.1.	családi és utóneve,
16.2.	lakcíme,
16.3.	bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a
kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
16.4.	aláírása.
17.	Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő házasságkötésről.
18.	A kiállítás kelte.
60
c)	Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről
1.	Anyakönyvi azonosító.
2.	A 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.
3.	A bejegyzett élettársak
3.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
3.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
3.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában bc) alpontja,
3.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,
3.5.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,
3.6.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja,
3.7.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja,
3.8.	69/B. § (1) bekezdés a) pontja,
3.9.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja
szerinti adata
3.10.	lakóhelye,
3.11.	menekült státusa,
3.12.	előző állampolgársága,
3.13.	előző lakóhelye.
4.	A bemutatott okiratok tekintetében
4.1.	a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító
hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
4.2.	a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az
egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,
4.3.	a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
4.4.	a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,
4.5.	a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó engedély, felmentés, a kiállító
hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,
4.6.	az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az
okirat érvényességi ideje.
5.	Megjegyzés
5.1.	a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívüli létesítésének tényéről,
5.2.	az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.
61
6.	A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte akadályai elhallgatásának következményeire
való figyelmeztetés után a felek nyilatkozata arról, hogy egymással bejegyzett élettársi
kapcsolatot kívánnak létesíteni, és legjobb tudomásuk szerint ennek törvényi akadálya
nincs.
7.	A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen vagy hivatali munkaidőn kívüli
létesítése iránti kérelem és a nyilatkozatok.
8.	A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.
9.	A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.
10.	A felek aláírása.
11.	A tolmács aláírása.
12.	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködő anyakönyvvezető családi és
utóneve.
13.	A tanúk és a tolmács
13.1.	születési családi és utóneve,
13.2.	lakcíme,
13.3.	bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a
kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
13.4.	aláírása.
14.	Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről.
15.	A kiállítás kelte.
d)	Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről
1.	Anyakönyvi azonosító.
2.	Egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító.
3.	A 69/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.
4.	Az elhalt hozzátartozójának nyilatkozata az elhalt eltemetésének, az urna
elhelyezésének helyéről.
5.	Az elhalt
5.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
5.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja,
5.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
5.4.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b)
pont bc) alpontja,
62
5.5.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja,
5.6.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja,
5.7.	69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,
5.8.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,
5.9.	magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja
szerinti adata,
5.10.	lakóhelye,
5.11.	menekült státusa.
6.	Az életben levő házastárs vagy bejegyzett élettárs
6.1.	69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
6.2.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b)
pont bc) alpontja,
6.3.	69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja
szerinti adata.
7.	Ha az elhalt családi állapota házas vagy bejegyzett élettárs volt, házasságkötésének
vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a 69/D. § (1) bekezdés a) pontja vagy
a 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.
8.	Az elhalt állampolgárságát igazoló okiratának típusa, száma, a kiállító hatóság
megnevezése, az okirat érvényességi ideje,
9.	Az elhalt személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a
kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
10.	Az elhalt személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolvány száma
11.	A bejelentő
11.1.	születési családi és utóneve,
11.2.	minősége, amelyben a bejelentést tette,
11.3.	lakcíme,
11.4.	személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító
hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
11.5.	nyilatkozata arról, hogy a jegyzőkönyvbe bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek.
12.	A jegyzőkönyvet felvevő személy neve és aláírása.
13.	Ha a jegyzőkönyvet nem az anyakönyvvezető vette fel, az anyakönyvvezető neve és
aláírása.
14.	A kiállítás kelte.”
63
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény elfogadása óta egyértelművé vált, hogy az
elfogadott törvény koncepcióját az informatikai lehetőségek kiaknázása és az elektronikus
anyakönyvi rendszer létrehozását szolgáló támogatás lehető legcélszerűbb felhasználása
(adott mennyiségű forrásból a legtöbb és legkorszerűbb funkcióra képes rendszer létrehozása)
érdekében újra kell gondolni, ami főleg a nyilvántartás szerkezetét és belső logikáját illetően
strukturális változásokat is jelent. Példának okáért világossá vált, hogy szakmai szemmel
nézve meghaladott az a szemlélet, amely a papíralapú anyakönyveknél külön könyvben
vezette a különböző anyakönyvi események - születés, házasság, haláleset - bejegyzéseit.
Papír alapon valóban így volt biztosítható a rendszer átláthatósága, elektronikus formában
azonban ez indokolatlan adattöbbszörözést jelentene, hiszen a papíralapú logika szerint az
ugyanahhoz a személyhez kapcsolódó, a személy azonosítását szolgáló adatokat az adott
személy minden egyes anyakönyvi eseményénél, vagyis születése, házasságkötése és
halálozása kapcsán is külön-külön be kell vinni a rendszerbe, míg elektronikusan ez
szükségtelen és ellentétes az adattakarékosság elvével. Erre tekintettel a nyilvántartást a
korábbi esemény alapú nyilvántartásból személyi alapú nyilvántartássá kell alakítani, ahol az
egy adott személyhez kapcsolódó azonosító adatokhoz köthető a továbbiakban az érintett
személlyel kapcsolatos valamennyi anyakönyvi esemény. Ez a változás - ami a rendszer
működését és funkcionalitását nagymértékben javítja - azonban a rendszer alapjául szolgáló
jogszabályi környezet teljes újragondolását teszi szükségessé.
Az új struktúra az anyakönyvi eljárás jelentős egyszerűsítését is jelenti, ami mind az
anyakönyvvezetők és egyéb szakemberek munkáját, mind az állampolgárok ügyintézését
megkönnyíti, összhangban a Magyary Egyszerűsítési Programban is meghatározott
célkitűzésekkel, valamint azzal a törekvéssel, hogy a XXI. század követelményeinek
megfelelően a közigazgatás is a legteljesebb mértékben kihasználja az informatika által
nyújtott lehetőségeket.
Az egyszerűsítésre irányuló jelentős előrelépések egyike, hogy az állampolgárok az új
rendszerben az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból az országban bárhol igényelhetnek
adatot, illetve anyakönyvi kivonatot, ami jelentős előnyt jelent az ügyintézésben, tekintettel
arra, hogy ma az élet számos területén kell anyakönyvi kivonattal igazolni bizonyos tényeket.
Az új rendszer az anyakönyvvezetők munkáját is jelentős mértékben megkönnyíti. Egyrészt
az elvégzendő feladatokhoz igazodó eljárástámogató funkciók segítik őket feladataik
ellátásában, például felhívják a figyelmet az egyes feladatokhoz kapcsolódó értesítési vagy
egyéb kötelezettségekre, vagy jeleznek, ha hiányzó adatot észlelnek. Másrészt az elektronikus
anyakönyvi rendszer segítséget nyújt olyan feladatokban is, mint az anyakönyvi kivonat
kiállítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv és az ahhoz kapcsolódó támogató nyilvántartások struktúrájának
átalakítása miatt indokolt a terminológia pontosítása.
64
A törvény tervezett 2. §-a meghatározza, hogy az anyakönyvi eljárások közül mely eljárások
minősülnek közigazgatási hatósági eljárásnak, illetve mely nyilvántartások a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) értelmében vett hatósági nyilvántartásnak.
A nyilvántartások rendszerén belül az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok
nyilvántartása minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
A névváltoztatási eljárás sajátosságai, így különösen a Magyar Tudományos Akadémia,
valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok eljárásban való részvétele miatt indokolt,
hogy a névváltoztatási eljárás esetében a Ket. szabályait csak szubszidiárius módon
alkalmazzák. Mivel a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél
lehetővé kell tenni a nem hivatásos nyelvi tolmács közreműködését, indokolt, hogy ő a
házasulók vagy a felek kérelmére a házasságkötés bejelentésére irányuló eljárásban és a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének bejelentésére irányuló eljárásban is részt vehessen,
amire a Ket. szabályai nem biztosítanak lehetőséget, így ezen eljárások tekintetében is meg
kell állapítani a szubszidiaritást. Tekintettel arra, hogy e kérdésről maga a Ket. rendelkezik, a
névváltoztatási eljárás, valamint a házasságkötés bejelentésére irányuló eljárás és a bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítésének bejelentésére irányuló eljárás kivételként szerepeltetését is a
Ket.-ben, nem pedig az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben kell szabályozni.
A 2. §-hoz
Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének új struktúrája miatt indokolt a fogalom-
meghatározások pontosítása.
Az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító a papíralapú anyakönyvben szereplő, az érintett
személyhez kötődő anyakönyvi esemény azonosítására szolgáló folyószámot váltja fel, és
célja, hogy a személyalapúvá váló elektronikus anyakönyvben az érintettel kapcsolatban
nyilvántartott adatokat az érintetthez kapcsolja. Ez nem tekinthető egy második
személyazonosítónak, hiszen kizárólag az anyakönyvi rendszerben szolgálja az érintett
azonosítását, az elektronikus anyakönyv személyiadat- és lakcímnyilvántartással való
kommunikációja továbbra is a személyi azonosító jel alapján működik. A személyi azonosító
jel az anyakönyvi rendszerben azért nem használható fel az egyedi elektronikus anyakönyvi
azonosító céljára, mert az elektronikus anyakönyvbe bekerülő személyek nem teljes köre
rendelkezik azzal.
A munkaszüneti napok anyakönyvi törvényben való meghatározása kizárólag annak
rögzítésére szolgál, hogy mely napokon nem lehet házasságot kötni vagy bejegyzett élettársi
kapcsolatot létesíteni. Ezeknek a napoknak a száma szűk körben került meghatározásra, és
ennek folytán nem feltétlenül azonos a más jogterületek által alkalmazott munkaszüneti nap
meghatározásokkal.
A 3. §-hoz
A rendelkezés meghatározza azon szervek körét, akik bejegyzést teljesíthetnek az
elektronikus anyakönyvi nyilvántartásba. Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyv
65
előnye éppen abban áll, hogy nem csak egyetlen földrajzi helyen érhető el és teljesíthető abba
bejegyzés, a korábbi szabályozással szemben, amely csak az anyakönyvvezető számára tette
lehetővé bejegyzés teljesítését az anyakönyvbe, bejegyzési jogosultságot kapnak azok a
szervek is, amelyek jelenleg is hoznak anyakönyvi bejegyzés alapjául szolgáló döntéseket. Az
elektronikus anyakönyvvel okafogyottá válik az a szabályozás, amely szerint ezek a szervek
csak döntenek, és ezt követően az anyakönyvvezető teljesíti a bejegyzést. Így a saját döntésein
alapuló esetben bejegyzési jogosultság illeti meg az új szabályozás alapján az anyakönyvi
ügyekért felelős minisztert és szűk körben indokolt megteremteni annak lehetőségét is, hogy
ha az anyakönyvezés alapja külföldi okirat, akkor az okirat elfogadhatóságát megállapító
fővárosi vagy megyei kormányhivatal jegyezhessen be az anyakönyvbe.
Ha hazai anyakönyvezésnek van helye, és a bejegyzés alapja külföldi okirat, a fővárosi és
megyei kormányhivatalra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. A fővárosi és megyei
kormányhivatal a házasságkötéshez vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez
szükséges külföldi okirat esetén nem dönthet a bejegyzés teljesítéséről, ugyanis a házasságot
nem ő köti meg, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot sem ő létesíti. Ebben az esetben a
kormányhivatal csak az okirat elfogadhatóságáról dönt. Egyéb külföldi okiratok tekintetében
pedig a kormányhivatal csak abban az esetben teljesíti magát az anyakönyvi bejegyzést, ha az
okiratot nem az Európai Unió e rendelkezésben meghatározott közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusa alapján állították ki. Az utóbbi kategóriába tartozó okiratok esetén ugyanis az
anyakönyvvezető maga jár el, a kormányhivatal külön döntésére nincs szükség.
A hatásköri szabályok jelölik ki adatkezelőnek bizonyos műveletek tekintetében a központi
nyilvántartó szervet.
A 4-6. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 7. §-hoz
Minden anyakönyvezés utólag, az esemény bekövetkezésének időpontját követően történik,
így a módosítás szövegpontosítást tartalmaz.
A rendelkezések kijelölik továbbá a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás
lefolytatására illetékes anyakönyvvezetőt.
A 8. §-hoz
Anyakönyvi okirat kiállítására az új szabályok értelmében már nemcsak az anyakönyvvezető
vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság rendelkezik majd hatáskörrel és illetékességgel,
hanem a hivatásos konzuli tisztviselő is.
A 9. §-hoz
A törvény új jogintézményként vezeti be az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartását. Apai
elismerő nyilatkozatot nemcsak anyakönyvvezető előtt lehet tenni, hanem bíróságnál,
gyámhatóságnál, közjegyzőnél és a hivatásos konzuli tisztviselőnél is. Tekintettel arra, hogy a
66
nyilvántartás funkcióját akkor képes betölteni, ha az a lehető legteljesebb körben tartalmazza
mind a teljes hatályú, mind a nem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, ki kell jelölni a
nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozatokat a nyilvántartásba rögzítő
anyakönyvvezetőket.
A 10. §-hoz
Az anyakönyvi eljárásokban a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére megállapított
azon hatáskörök tekintetében, ahol a kormányhivatalt döntési jogosultság illeti meg
(anyakönyvi bejegyzést teljesít vagy a külföldi okirat elfogadhatóságáról dönt, de az
anyakönyvi bejegyzést nem ő teljesíti), indokolt megállapítani az ilyen döntésekkel szembeni
jogorvoslat elbírálására jogosult másodfokú szervet. A fővárosi és megyei
kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a
területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
ugyan rendelkezik a fővárosi és megyei kormányhivatalok irányításáról, e hatáskörök
tekintetében azonban mindenképpen szükséges rögzíteni, hogy ilyen esetekben az anyakönyvi
ügyekért felelős miniszter jár el másodfokon.
A 11. §-hoz
A rendelkezés a külföldi okiratok felhasználhatóságára vonatkozó könnyítő szabályokat
tartalmaz.
A 12. §-hoz
A Ket. 50. § (5) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet kötelezően előírhatja
valamely szerv véleményének beszerzését. E szabályokat korábban miniszteri rendelet
tartalmazta, így indokolt ezek törvényi szintre emelése.
A 13-14. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 15. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv működésének elősegítése, valamint az anyakönyvvezető
munkaterhének könnyítése érdekében a házasságkötési szándék bejelentéséről elektronikus
jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet kitöltést követően az anyakönyvvezető kinyomtat, a
házasulók, az anyakönyvvezető, valamint közreműködése esetén a tolmács aláírnak. A
kinyomtatott jegyzőkönyv alapirat, amelyet a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető
őriz, az elektronikus jegyzőkönyv pedig olyan alapirat, amelyhez az arra jogosultak
elektronikus úton, közvetlenül hozzáférhetnek. A jegyzőkönyv adattartalmát a törvény
melléklete állapítja meg, mivel az olyan adatokat is tartalmaz, amelyeket az anyakönyv nem,
így ezek tekintetében is meg kell teremteni az adatkezelés törvényi alapját.
A házasságkötést megelőző eljárásban a házasulók anyakönyvvezető előtt történő személyes
megjelenése kötelező, ez alóli kivételként fogalmazza meg a törvény, hogy az a házasuló, aki
nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, házasságkötési szándékát a konzuli tisztviselőnél
67
is bejelentheti. Ha egyik házasuló sem rendelkezik magyarországi lakcímmel, csak az
egyiküket illeti meg ez a lehetőség, a másik házasulónak mindenképpen az anyakönyvvezető
előtt kell bejelentenie házasságkötési szándékát.
A 16. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 17. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy amennyiben a települési önkormányzat a hivatali
helyiségen és a munkaidőn kívüli házasságkötésért mint szolgáltatásért ellenszolgáltatást
kíván megállapítani, akkor ezt csak önkormányzati rendeletben teheti meg. E rendelet
megalkotása nem kötelező, de hiányában a hivatali helyiségen és munkaidőn kívüli
házasságkötésért ellenszolgáltatás sem állapítható meg.
A 18. §-hoz
A módosítást az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982.
évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
módosításáról szóló 2011. évi XLIX. törvény tartalmazta. Tekintettel arra, hogy a módosítás
szakmai indoka továbbra is fennáll, az anyakönyvi eljárást érintő módosításokat azonban a
törvényjavaslat összegyűjti és konszolidálja, indokolt azt a jelen törvényjavaslattal elvégezni.
A 19. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a házasulóknak a házasságkötést megelőző eljárásban nem kötelező
megállapodniuk a születendő gyermek családi nevében, lehetővé kell tenni azt is, hogy -
amennyiben a házasságból gyermek még vagy egyáltalán nem született - a felek kérjék ennek
a nem kötelező adattartalomnak a törlését. Ez a lehetőség nemcsak a házasság fennállása alatt,
hanem azt követően is megilleti a feleket.
A 20. §-hoz
A rendelkezés meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a házasság megkötésének
helye szerint illetékes jegyző határoz a felmentés megadásáról azon akadályok alól, amelyek
alól a felmentést a családi jog anyagi jogi szabályai lehetővé teszik.
A 21. §-hoz
Ha a jegyzőkönyv érvényességi ideje lejárt, és a házasságot nem kötötték meg, a
házasságkötést megelőző eljárásban rögzített adatokat törölni kell valamennyi
nyilvántartásból, mivel az adatkezelés célja a továbbiakban már nem áll fenn.
A 22-23. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
68
A 24. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv működésének megkezdését követően a papíralapú anyakönyvek
nem vezethetők tovább, a házassági bejegyzést a házasfelek, a tanúk és az anyakönyvvezető
nem tudja aláírni. A házassági lap, amely alapirat, ennek az aktusnak a pótlását teszi lehetővé.
Értelemszerűen, ha megállapítást nyer, hogy a házasság nem jött létre, az
anyakönyvvezetőnek e tény megállapítását követően az addigi eljárás során rögzített
valamennyi adatot törölnie kell a nyilvántartásból, mivel az adatkezelés célja megszűnt.
A 25. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv működésének elősegítése, valamint az anyakönyvvezető
munkaterhének könnyítése érdekében a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék
bejelentéséről elektronikus jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a kitöltést követően az
anyakönyvvezető kinyomtat, a felek, az anyakönyvvezető és közreműködése esetén a tolmács
aláírnak. A kinyomtatott jegyzőkönyv alapirat, amelyet a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének helye szerinti anyakönyvvezető őriz, az elektronikus jegyzőkönyv pedig olyan
alapirat, amelyhez az arra jogosultak elektronikus úton, közvetlenül hozzáférhetnek.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban a felek anyakönyvvezető előtt
történő személyes megjelenése kötelező, ez alóli kivételként fogalmazza meg a törvény, hogy
az a fél, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésére irányuló szándékát a konzuli tisztviselőnél is bejelentheti. Ha egyik fél sem
rendelkezik magyarországi lakcímmel, csak az egyiküket illeti meg ez a lehetőség, a másik
félnek mindenképpen az anyakönyvvezető előtt kell bejelentenie szándékát.
A 26. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 27. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy amennyiben a települési önkormányzat a bejegyzett
élettársi kapcsolat hivatali helyiségen és a munkaidőn kívüli létesítéséért mint szolgáltatásért
ellenszolgáltatást kíván megállapítani, akkor ezt csak önkormányzati rendeletben teheti meg.
E rendelet megalkotása nem kötelező, de hiányában a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali
helyiségen és munkaidőn kívüli létesítéséért ellenszolgáltatás sem állapítható meg.
A 28. §-hoz
A tervezett rendelkezés a jogbiztonság erősítése érdekében jogtechnikai célú módosításként a
jelen javaslatba emeli be az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítására
irányuló, korábban kihirdetett rendelkezést, amely a 2010. évi I. törvény hatálybalépésének
hiányában eddig nem fejthette ki joghatását.
69
A 29. §-hoz
A rendelkezés meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének helye szerint illetékes jegyző határoz a felmentés megadásáról azon akadály alól,
amely alól a felmentést a családi jog anyagi jogi szabályai lehetővé teszik.
A 30. §-hoz
Ha a jegyzőkönyv érvényességi ideje lejárt, és a felek nem létesítettek bejegyzett élettársi
kapcsolatot, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban rögzített adatokat
törölni kell valamennyi nyilvántartásból, mivel az adatkezelés célja a továbbiakban már nem
áll fenn.
A 31-32. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 33. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv működésének megkezdését követően a papíralapú anyakönyvek
nem vezethetők tovább, az anyakönyvi bejegyzést a bejegyzett élettársak, a tanúk és az
anyakönyvvezető nem tudja aláírni. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap,
amely alapirat, ennek az aktusnak a pótlását teszi lehetővé. Értelemszerűen, ha megállapítást
nyer, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre, az anyakönyvvezetőnek e tény
megállapítását követően az addigi eljárás során rögzített valamennyi adatot törölnie kell a
nyilvántartásból, mivel az adatkezelés célja megszűnt.
A 34-36. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 37. §-hoz
A magyar jog alapján a magyar állampolgár két utónevet viselhet. Az Európai Unió Bírósága
a C-148/02. sz. Garcia Avello kontra Belgium ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy
„nem a tagállam feladata, hogy a másik tagállam által nyújtott állampolgárság hatásait
csökkentse, és a Szerződés által szabályozott alapvető szabadságok gyakorlásához további
feltételeket írjon elő ezen állampolgárság elismeréséhez”, és a közösségi jogba ütközőnek
találta, hogy egy tagállam nem teszi lehetővé egy másik tagállam állampolgárságával is
rendelkező állampolgára számára, hogy a másik tagállam állampolgársága szerinti jog alapján
őt megillető nevet viselje. Ennek megfelelően egyértelművé kell tenni, hogy az utónév
választására vonatkozó rendelkezés hatálya alá csak azok a magyar állampolgárok tartoznak,
akik nem rendelkeznek más állam állampolgárságával is, amely alapján megilletné őket a
kettőnél több utónév viselésének joga.
A 38. §-hoz
A nemzetiséghez tartozó személynek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX.
törvény alapján joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő
70
megválasztásához. E jog gyakorlásához a nemzetiséghez tartozó személynek nyilatkoznia kell
arról, hogy a választott utónevet mely nemzetiség használja. Az anyakönyvvezető e
nyilatkozat alapján a választott utónevet megkeresi az országos nemzetiségi önkormányzatok
által összeállított nemzetiségi utónévjegyzékben. Ha a nevet az utónévjegyzék nem
tartalmazza, akkor az anyakönyvvezető az országos nemzetiségi önkormányzathoz fordul az
utónév bejegyezhetőségének megállapítása érdekében. Amennyiben az országos nemzetiségi
önkormányzat az utónév anyakönyvezhetőségét jóváhagyja, a nevet a Magyar Tudományos
Akadémia Nyelvtudományi Intézetének eljárásával analóg módon felveszi a nemzetiségi
utónévjegyzékbe.
A nemzetiséghez tartozó személynek joga van arra, hogy kérje nevének az adott nemzetiségi
nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, valamint nemzetiségi nyelven történő
anyakönyvezését. Abban az esetben, ha a nemzetiséghez tartozó személy nevét az anyakönyv
nemzetiségi nyelven tartalmazza, az anyakönyvbe adattartalomként bekerül a névadat magyar
ábécé betűinek alkalmazásával átírt változata is.
A 39. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 40. §-hoz
Rendelkezni kell arról, hogy amennyiben a bíróság a volt feleséget eltiltotta a házasságra
utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől, és a volt feleség nem nyilatkozik arról,
hogy milyen házassági nevet kíván tovább viselni, akkor házassági névként születési nevét
rögzíti az anyakönyvvezető az anyakönyvbe.
A 41. §-hoz
A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem esetében a következő okok
miatt indokolt a személyes megjelenés. A személyes megjelenés kiváltására az ügyfélkapun
keresztül történő ügyindítás lehetne a megoldás, ebben az esetben azonban nem biztosítható,
hogy a kérelmező állampolgárságát meg lehessen állapítani. Egyrészt abból a tényből, hogy
valaki ügyfélkapu regisztrációval rendelkezik, még nem feltétlenül következik, hogy az illető
magyar állampolgár, de ha az ügyfélkapu regisztráció időpontjában magyar állampolgár is
lenne, ennek az állampolgárságnak az esetleges elvesztése vagy az arról való lemondás nem
ellenőrizhető abban az esetben, ha kérelmét ügyfélkapun nyújtja be.
A 42. §-hoz
Bár a gyakorlatban a bíróság értesíti az anyakönyvvezetőt arról, ha a volt feleséget eltiltja a
házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől, a hatályos szabályozás ezen
értesítési kötelezettséget nem rendezi, így annak törvényi szabályozása indokolt.
A 43. §-hoz
A névviselés a korlátozottan cselekvőképes kiskorút olyan mértékben érintő kérdés, amelyhez
a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz hasonlóan indokolt hozzájárulását beszerezni.
71
A 44. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 45. §-hoz
Az anyakönyvi eljárás egyszerűsítését célozza, hogy a névváltoztatási eljárás eredményeként
a névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter nem értesíti az
anyakönyvvezetőt, hanem az adatokat közvetlenül ő jegyzi be az elektronikus anyakönyvbe.
Tekintettel arra, hogy a papíralapú anyakönyvek korábbi bejegyzéseit nem automatikusan
töltik fel az elektronikus anyakönyvbe, azokban az esetekben, ahol az anyakönyvi bejegyzést
az elektronikus anyakönyv még nem tartalmazza, a születést nyilvántartó anyakönyvvezető
belföldi jogsegély keretében rögzíti ezeket.
A 46. §-hoz
A rendelkezés az anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében a névváltoztatás
bejegyzésének egy speciális szabályát állapítja meg.
A 47. §-hoz
A rendelkezés a hatályos szabályozásnak megfelelően kimondja, hogy a doktori címek az
anyakönyvbe nem jegyezhetőek be, tekintettel arra, hogy azok családjogi relevanciával nem
bírnak. Ez a doktori címnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való bejegyzését és
ennek alapján igazolványokban való viselését nem érinti.
A 48. §-hoz
A törvény hatályba lépését követően bekövetkező anyakönyvi eseményeket az elektronikus
anyakönyvbe kell rögzíteni. Az elektronikus anyakönyvről másodpéldányt nem vezetnek. A
törvény hatályba lépését megelőzően bekövetkezett anyakönyvi események adatait az
anyakönyvvezetők akkor jegyzik be az elektronikus anyakönyvbe, ha valamelyik adat
megváltozása miatt az anyakönyvbe újabb bejegyzést kell teljesíteni. E kötelezettség alól a
törvény szűk körben enged kivételt. A papíralapú anyakönyvben szereplő adatokat azokban az
esetekben is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha olyan eljárás van folyamatban,
amelynek eredményeként olyan adatokat kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe,
amelyekkel kapcsolatban a bejegyzés teljesítésére e törvény alapján nem a papíralapú
anyakönyv őrzésének helye szerinti anyakönyvvezető illetékes.
A 49-50. §-hoz
A módosítást az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982.
évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
módosításáról szóló 2011. évi XLIX. törvény tartalmazta. Tekintettel arra, hogy a módosítás
szakmai indoka továbbra is fennáll, az anyakönyvi eljárást érintő módosításokat azonban a
törvényjavaslat összegyűjti és konszolidálja, indokolt azt a jelen törvényjavaslattal elvégezni.
A további módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
72
Az 51. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
Az 52. §-hoz
A rendelkezés lehetőséget biztosít az anyakönyvvezetőnek arra, hogy a személyazonosság és
az állampolgárság ellenőrzése céljából, valamint a halálozás anyakönyvezésével
összefüggésben ellenőrizze a halálesetkor bevonandó okmányok, így a személyazonosító
igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az útlevél és a vezetői engedély adatait
tartalmazó nyilvántartásban azt, hogy az elhunytnak van-e érvényes ilyen okmánya, hogy ezt
követően intézkedhessen annak bevonásáról vagy a hozzátartozó általi átadásáról, illetve
felszólíthassa a hozzátartozót az érintett okmány beszolgáltatására. Tekintettel arra, hogy az
elektronikus anyakönyvi rendszer automatikusan megteremti az elektronikus kapcsolatfelvétel
feltételeit, indokolatlan a jelenlegi szabályozás, amely a technikai feltételek fennállásához köti
az adatok közvetlen elektronikus hozzáféréssel történő megismerését.
Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást támogató rendszer megteremti annak a lehetőségét,
hogy az anyakönyvvezető közvetlen hozzáféréssel ellenőrizze az állampolgárságot és a
személyazonosságot az okmánynyilvántartásokban.
Az 53. §-hoz
Főszabály szerint a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot annak megkötését,
illetve létesítését követően kell anyakönyvezni. Az annak érdekében történő korábbi
anyakönyvezéshez, hogy a felek az anyakönyvi kivonatukat a szertartást követően azonnal
megkapják, közérdek nem fűződik, ez nem indokolja a nyilvántartás közhitelességének
csorbítását azzal, hogy az nem valós adatokat tartalmazzon, és azt sem, hogy kötelező
adatkezelési szabályok megállapításával ez a gyakorlat általánossá váljon. A gyakorlati
tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a házasulók vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot
létesíteni szándékozók jelentős része igényli, hogy részükre az anyakönyvi kivonat
haladéktalanul kiállítható legyen. A törvényjavaslat ezért lehetővé teszi, hogy az anyakönyvi
bejegyzés adatait az anyakönyvvezető már a házasságkötést megelőzően bejegyezze az
anyakönyvbe. Annak érdekében azonban, hogy a nyilvántartás közhitelessége ne sérüljön, és
az valótlan adatok igazolására ne legyen felhasználható, a törvény garanciális szabályként
megtiltja az ilyen adatokról történő adattovábbítást, vagy az ilyen adatokhoz való közvetlen
hozzáférést. Szintén garanciális jellegű szabály, hogy az ilyen adatok kezelése időtartamának
lehető legrövidebbre korlátozása érdekében az anyakönyvvezető legkorábban a
házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző munkanapon
jegyezheti be a házassággal vagy a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben rögzítendő
adattartalmat. Az adatkezelés jogalapja a házasság megkötéséig vagy a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítéséig az érintettek hozzájárulása lesz, aminek az alapiratokból ki kell derülnie.
A bejegyzett adatok alapján az anyakönyvi kivonat kiállítható, de az a feleknek csak a
házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követően adható át. Ha a
házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre, az anyakönyvvezetőnek az ily
73
módon bejegyzett adatokat legkésőbb a tervezett időpontot követő első munkanapon törölnie
kell az elektronikus anyakönyvből, a kiállított anyakönyvi kivonatot pedig meg kell
semmisítenie.
Az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetésével indokolatlan a bejegyzés törlése, majd
ismételt teljesítése azzal, hogy a későbbi kereshetőség érdekében az ilyen eljárásban
keletkezett iratokat meg kell küldeni a bejegyzésre egyébként illetékes anyakönyvvezetőnek.
Az 54. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
Az 55. §-hoz
A Magyary Egyszerűsítési Program kiemelt célja volt az állampolgársági ügyek tekintetében
a hazai anyakönyvezés egyidejű megindítása, ennek megfelelően a rendelkezés rögzíti, hogy
az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló
eljárás kezdeményezésekor - ha a hazai anyakönyvezés nem történt még meg - az
állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is
elő kell terjeszteni, és ahhoz csatolni kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő
automatikus felvételhez szükséges adatokat is.
Az 56. §-hoz
Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerén belül meg kell különböztetni az elektronikus
anyakönyvi nyilvántartásokat és a papíralapú anyakönyvi nyilvántartásokat. Az anyakönyv
mellett elektronikusan kell vezetni az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartását, az
anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartását (ún. okirat-nyilvántartás), az
elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosultak nyilvántartását (ún.
jogosultsági nyilvántartás), valamint a papíralapú anyakönyvek nyilvántartását. Amiatt, hogy
a papíralapú anyakönyvekbe az elektronikus anyakönyvi rendszer indulását követően - a
szükséges szűk körben, a papíralapú anyakönyvezés lezárásához - továbbra is teljesíthetők
legyenek bejegyzések, valamint az anyakönyvekből adatszolgáltatás, a papíralapú
anyakönyvben a bejegyzések megtalálását támogató betűrendes névmutató is további
használatban marad, a rendszer indulását követő átmeneti ideig ezeket szintén tovább kell
vezetni, így e nyilvántartások a papíralapú anyakönyvi nyilvántartások részeként az
anyakönyvi nyilvántartások rendszerének részét képezik.
Az elektronikus anyakönyv új struktúrájában az adattakarékosság elvét szem előtt tartva az
adatok nyilvántartása nem anyakönyvi események alapján történik, hanem személyhez
kötötten. Az informatikai lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázása, az eljárás
egyszerűsítése és a nyilvántartás átláthatóbbá tétele érdekében a korábban vezetett négy típusú
anyakönyvet egy váltja fel, amivel felszámolhatók az egyes anyakönyvi bejegyzések
aktualizálását szolgáló, anyakönyvek közötti értesítési kötelezettségek. Ahhoz, hogy a
rendszerből az anyakönyvi bejegyzés generálható legyen, az érintettől különböző személyek
adatait is nyilván kell tartani - például a házassági bejegyzés esetén a házastárs adatait - ez
74
azonban nem jár adattöbbszörözéssel, ugyanis a rendszer az érintett személyhez kapcsolódóan
nem tartja nyilván más személyek adatait, hanem adatigénylés vagy közvetlen hozzáférés
esetén a releváns adatokat e másik személytől veszi át.
Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása elektronikus okirat formájában tartalmazza
mind a méhmagzatra, mind a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozatokat. Ha
az apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvvezető előtt teszik, akkor azt az anyakönyvvezető
elektronikus dokumentum formájában elkészíti, kinyomtatja, majd az érintettek aláírják.
Különbséget kell tenni a megszületett gyermek és a méhmagzat között. Előbbi esetben -
feltéve, hogy a gyermek adatait az elektronikus anyakönyv már tartalmazza - nem a születés
helye szerint illetékes anyakönyvvezető jegyzi be az apa és a gyermek adatait az
anyakönyvbe, hanem azokat a teljes hatályú elismerő nyilatkozat alapján a rendszer
automatikusan generálja. Amennyiben a gyermek és a szülők adatait az elektronikus
anyakönyv még nem tartalmazza, a rendszer értesítést küld a gyermek, az apa, valamint az
anya születését nyilvántartó anyakönyvvezető számára, akik gondoskodnak a papíralapú
anyakönyvben szereplő adatok elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, amely
bejegyzés automatikusan kiegészül az apa, a gyermek és az anya teljes hatályú apai elismerő
nyilatkozatban már szereplő adataival. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő
anyakönyvvezető pedig az aláírt példányt megküldi a születést nyilvántartó
anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak. Méhmagzat esetén a
születés helye szerinti anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában
szereplő apai elismerő nyilatkozatok adatait felhasználva anyakönyvezi a gyermek születését.
Apai elismerő nyilatkozat nem csak anyakönyvvezető előtt tehető. A nyilvántartás teljessé
tétele érdekében ezek a szervek megküldik az előttük tett apai elismerő nyilatkozatok aláírt
példányát a székhelyük szerinti anyakönyvvezetőnek, aki gondoskodik annak elektronikus
formában való rögzítéséről, valamint a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a
hazai anyakönyvezést végző hatóságnak történő megküldéséről. Az elektronikus nyilvántartás
működése következtében az ügyfelek terhei csökkennek, hiszen nem nekik kell
gondoskodniuk az apai elismerő nyilatkozatok illetékes anyakönyvvezető részére történő
továbbításáról.
Az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartása a kiállított anyakönyvi és
névváltoztatási okiratok, valamint a kiállításra még nem került anyakönyvi kivonatok és
névváltoztatási okiratok meghatározott adatait tartalmazza. Az anyakönyvi okiratok
közhitelességének ellenőrzéséhez és a velük kapcsolatos visszaélések felderítéséhez arra is
szükség van, hogy a nyilvántartásból megállapítható legyen, hogy az anyakönyvi okiratokat
milyen adattartalommal állították ki. Tekintettel arra, hogy a kivonat adattartalma törvényben
rögzített és az elektronikus anyakönyv az érintetthez tartozó adatokat történetiségükben is
tartalmazza, a kivonat típusa, kiállításának időpontja, valamint az elektronikus anyakönyvi
azonosító alapján az elektronikus rendszer egyértelműen képes meghatározni, hogy az adott
kivonatot milyen adattartalommal állították ki. Az anyakönyvi hatósági bizonyítványok esetén
a kivonattól eltérően az anyakönyvi okiratok nyilvántartása azt is tartalmazza, hogy a hatósági
bizonyítványt mely adatok igazolására állították ki. Mivel az anyakönyvi hatósági
bizonyítvány tartalma változó, az elektronikus rendszer csak az adatkörök nyilvántartásával
75
tudja meghatározni a kiállított okirat adattartalmát. Az adattöbbszörözés elkerülése érdekében
az anyakönyvi okiratok nyilvántartása tehát nem tartalmazza a kiállított anyakönyvi
okiratokban szereplő személyes adatokat, de azokat a rendszer az elektronikus anyakönyv
adatai és az okirat-nyilvántartásban szereplő adatok alapján képes megállapítani.
Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokban adatok rögzítésére nem
csak az anyakönyvvezetők jogosultak, e résznyilvántartás hatálya alá tartozik mindenki, aki az
elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokban adatok rögzítésére jogosult, valamint azok is,
akik számára a központi nyilvántartó szerv közvetlen hozzáférést biztosított. A nyilvántartás
célja kettős. Egyrészt a jogosultak feladatainak ellátását és ellenőrzését támogatja, másrészt
pedig ebben a nyilvántartásban kezeli a központi nyilvántartó szerv a közvetlen hozzáféréssel
történő adatátvételek biztosításához szükséges adatokat. A nyilvántartás az adatokat a
jogosultság megszűnését követő öt évig tartja nyilván. Ennek indoka, hogy a jogosultság
megszűnését követően nincs olyan szerv, amely az esetleges adatváltozásokat átvezetné a
nyilvántartáson, így sérülhetnek az adatok pontosságára és naprakészségére vonatkozó
adatvédelmi követelmények, és így a személyes adatok további nyilvántartásának célja is
megkérdőjelezhető.
A papíralapú anyakönyvek nyilvántartásának elsődleges célja, hogy tájékoztatást adjon a
papíralapú anyakönyvek fellelhetőségéről. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás kizárólag
közérdekű adatokat tartalmaz, ahhoz bárki hozzáférhet.
Az 57. §-hoz
Az anyakönyvből kiállítható anyakönyvi okiratok a Ket. értelmében vett hatósági
bizonyítványnak minősülnek, két típusuk van: az anyakönyvi kivonat és az anyakönyvi
hatósági bizonyítvány. Az anyakönyvi kivonat adattartalmát törvény határozza meg. Bár az
elektronikus anyakönyvben szereplő adatok nyilvántartása személyhez és nem anyakönyvi
eseményhez kötötten történik, az elektronikus anyakönyvi rendszer továbbra is képes lesz
anyakönyvi eseményhez kapcsolódó kivonatok kiállítására. A korábbi szabályozás értelmében
hatósági bizonyítványt csak olyan adatról lehetett kiállítani, amely az anyakönyvi kivonatnak
nem tartalma, vagyis ha az ügyfél olyan adat igazolását kérte a hatóságtól, amely az
anyakönyvi kivonatban szerepel, akkor függetlenül attól, hogy az anyakönyvi kivonat teljes
adattartalmára szüksége volt-e, csak anyakönyvi kivonat kiállítását kérhette. Ezt a korábbi
korlátozást oldja a törvény azon szabálya, hogy ha a kivonat adattartalmától eltérő vagy annál
kevesebb adat igazolását kérik, az anyakönyvvezető hatósági bizonyítványt állít ki. Hatósági
bizonyítványt kell kiállítani a papíralapú anyakönyvekben szereplő azon adatokról is,
amelyek nem tartoznak az elektronikus anyakönyv adattartalmába. Az anyakönyvi kivonat
biztonsági okmány, erről azonban a törvényben nem szükséges külön rendelkezni, tekintettel
arra, hogy a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm.
rendelet a biztonsági okmányok körében nevesíti azt.
A hatósági erkölcsi bizonyítványhoz hasonlóan az elektronikus rendszeren keresztül
megteremtődik annak a lehetősége is, hogy a kivonatok felhasználására jogosultak
ellenőrizhessék, hogy a kivonat adattartalmában a kiállítása óta történt-e változás. A
lekérdezéssel nem nyílik lehetőség annak tisztázásra, hogy mely adatok és hogyan változtak,
76
hanem csak arra, hogy a kivonatot felhasználó tájékoztatást kapjon az adatváltozás tényéről,
és így a kivonat felhasználhatóságáról meggyőződjön.
Az 58-59. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások. A rendelkezések meghatározzák az anyakönyvi nyilvántartások
rendszeréből teljesíthető adattovábbítások módjait. A Ket. 68. §-a és 69. §-a szabályozza az
iratbetekintést, ami az anyakönyvi eljárások közül hatósági eljárásnak minősülő eljárások
tekintetében is alkalmazandó.
A 60. §-hoz
Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek másodpéldányát a levéltár őrzi. Nem
indokolt, hogy az ezekben tárolt adatok megismerhetőségét az anyakönyvi eljárásról szóló
törvény szerinti szabályoktól eltérő rendelkezések szabályozzák, erre tekintettel a törvény
kimondja, hogy ezekből az anyakönyvekből az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető tájékoztatáson kívül
adattovábbítás nem teljesíthető.
A 61. §-hoz
A rendelkezés megteremti azon adatok kezelésének törvényi alapját, amelyek kezelésére az
anyakönyvvezető az anyakönyvi nyilvántartások rendszerében nyilvántartott adattartalom
alapján nem jogosult, de a népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alapján
átmenetileg mégis köteles.
A 62-63. §-hoz
Az elektronikus anyakönyv bevezetésével olyan adatvédelmi garanciákat szükséges a
rendszerbe építeni, amelyek képesek megakadályozni az érintettek magánéletébe történő
túlzott beavatkozást. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréhez történő közvetlen
hozzáférés erre tekintettel differenciáltan kerül kialakításra. A bejegyzés teljesítésére
jogosultak kivételével a többi szerv számára a különböző nyilvántartásokhoz csak abban az
esetben biztosítható közvetlen hozzáférés, ha megadják a lekérdezett személy azonosításához
szükséges adatokat. Ennek hiányában egyedi adatigényléssel fordulhatnak az adatkezelőhöz.
A 64. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 65. §-hoz
A rendelkezések meghatározzák a közvetlen hozzáférés biztosításának feltételeit. Azon
személyek adatait, akiket a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv az adatok átvételére
felhatalmazott, a szerv közli a központi nyilvántartó szervvel. E személyek adatait a központi
nyilvántartó szerv egyedi felhasználói azonosító alapján kezeli, és csak olyan személyek
részére biztosít hozzáférést az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokban kezelt egyes
adatokhoz, akiknek a jogosultsága az érintett adatok tekintetében igazolt. Eltérő adatkezelési
77
szabályok vonatkoznak az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokban adatok rögzítésére
jogosult személyekre, mivel az ő esetükben az adatok strukturált nyilvántartás keretében
történő kezelését más szempontok is indokolják.
A 66. §-hoz
Közvetlen hozzáféréssel nem vehető át az adatlekérdezéssel érintett személlyel
összefüggésben nyilvántartott más személy személyi azonosítója. E rendelkezés további
garanciát tartalmaz a családi kapcsolatok túlzott mértékű, indokolatlan feltárásának
megakadályozására.
A 67. §-hoz
Az egyedi adatigénylésekről a törvény általánosságban rendelkezik, és külön ágazati
törvények határozzák meg azokat az eseteket, amikor egyedi adatigénylés alapján az
anyakönyvvezető az anyakönyvi nyilvántartásokból adatot szolgáltathat. Az adatigénylés
teljesítésének feltételeit a törvény úgy határozza meg, hogy abból ellenőrizhetővé váljon az
adatigénylés jogszerűsége.
A 68. §-hoz
Az adatigénylő számára nem továbbítható az adatlekérdezéssel érintett személlyel
összefüggésben nyilvántartott más személy személyi azonosítója. E rendelkezés további
garanciát tartalmaz a családi kapcsolatok túlzott mértékű feltárásának megakadályozására.
A 69-71. §-hoz
A módosítások a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások. Tekintettel arra, hogy a papíralapú anyakönyvekben szereplő bejegyzést
az elektronikus nyilvántartásban történő rögzítést követően az anyakönyvvezető vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóság lezárja, és a papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzés nem
vezethető tovább, a levéltár őrzésében lévő anyakönyvi másodpéldányok tekintetében is
rendelkezni kell a bejegyzés lezárásáról.
A 72. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint az
idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő adatok változásáról értesül. Vannak olyan
személyek, akik egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, így az adatok naprakészségének és
pontosságának biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy az ilyen - egyébként
anyakönyvben szereplő - személyek névváltoztatásának engedélyezése esetén az anyakönyvi
ügyekért felelős miniszter értesítse a bűnügyi nyilvántartó szervet az adatváltozás átvezetése
érdekében.
A 73. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az érintett halálesetének anyakönyvezését követően érvényteleníti az
elhalt személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolványt, az okmányok érvénytelenítésének tényéről az adatváltozás átvezetése érdekében
78
az anyakönyvvezetőnek értesítenie kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, valamint a
személyazonosító igazolvány nyilvántartását kezelő szervet.
A 74. §-hoz
Az adattovábbítási nyilvántartás célja az érintett tájékoztatáshoz való joga érvényesülésének
valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének elősegítése. Az adattovábbítási
nyilvántartás adattartalmával kapcsolatban csak azokról az adatokról szükséges rendelkezni,
amelyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben
meghatározott adattartalmat bővítik.
A 75. §-hoz
A módosítás a jogszabály koherenciájának megteremtése érdekében szükséges
szövegpontosítások.
A 76. §-hoz
Mivel a képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőként eljáró ügyintézőjére vonatkozó
képesítési feltételeket külön kormányrendelet tartalmazza, amelynek hatálya nem terjed ki az
anyakönyvvezetőként eljáró jegyzőre vagy polgármesterre, az ő tekintetükben is rendelkezni
szükséges arról, hogy csak abban az esetben járhatnak el anyakönyvvezetőként, ha a
képesítési feltételeknek megfelelnek. E képesítési feltételeket kormányrendeletben szükséges
meghatározni.
A 77. §-hoz
A rendelkezés az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter számára adott felhatalmazó
rendelkezéseket pontosítja és egészíti ki.
A 78. §-hoz és az 1. melléklethez
Az anyakönyvi eljárás során használt jegyzőkönyvek adattartalmát a törvény melléklete
állapítja meg, mivel azok olyan adatokat is tartalmaznak, amelyeket az anyakönyv nem, így
ezek tekintetében is meg kell teremteni az adatkezelés törvényi alapját.
A 79. §-hoz
A rendelkezés a szöveg pontosítására irányuló módosításokon kívül a járási rendszer
felállításával kapcsolatos szervezeti változásokat, a törvény elfogadása óta a jogszabályi
környezetben bekövetkezett változásokat, a törvény új rendszerével kapcsolatos egyes
terminológiai változtatásokat, egyes esetekben a határidők módosítását, valamint a
munkanapokban meghatározott határidők napokban történő meghatározását tartalmazza.
A 80. §-hoz
A rendelkezés a hatályos jogszabályi környezethez igazítja az anyakönyvi eljárásról szóló
2010.	évi I. törvényt, valamint hatályon kívül helyezi a jogszabályi változások eredményeként
szükségtelenné vált normatív és felhatalmazó rendelkezéseket.
79
A 81. §-hoz
A rendelkezés a jogszabály rendelkezései közötti koherenciát szolgáló és a nyelvhelyességi
pontosításhoz szükséges módosításokat tartalmaz.
A 82-85. §-hoz
A rendelkezések biztosítják a jogrendszeren belül az összhangot az új anyakönyvi
terminológiával és a polgári jogi szabályozás változásaival.
A 86-90. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) módosítása nyomán lehetőség nyílik arra, hogy külön
törvények rendelkezései alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szerv
értesítse a törvényben szabályozott nyilvántartást vezető szervet arról, ha az érintett
természetes személyazonosító adataiban, tipikusan nevében változás következett be. Az
értesített szerv gondoskodik az adatok nyilvántartáson történő átvezetéséről, míg ha
nyilvántartásában nem kezeli az érintett személyes adatait, a cél nélküli, készletre történő
adatkezelés elkerülése érdekében a módosítás nyomán köteles azt törölni. Az Nytv. csak
megteremti az adatváltozások átvezetésének általános keretét, annak tényleges eseteit azonban
az ágazati törvényekben szükséges rendezni. Az előbbiekben hivatkozott általános keret
konkretizálását jelenti, hogy tekintettel arra, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás az
érintett személyazonosító igazolványának adatait tartalmazza, a név megváltozásának, illetve
ennek nyomán az okmány érvénytelenségének átvezetése érdekében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást vezető központi szerv értesíti a személyazonosító igazolvány
nyilvántartást vezető szervet. A további előírások biztosítják a jogrendszeren belül az
összhangot az új anyakönyvi terminológiával.
A 91-98. §-hoz
A rendelkezések biztosítják a jogrendszeren belül az összhangot az új anyakönyvi
terminológiával.
A 99. §-hoz
A Ket. módosítás állapítja meg, hogy mely anyakönyvi eljárások esetén kell a Ket.-et
szubszidiárius j elleggel alkalmazni.
A 100-101. §-hoz
A rendelkezések biztosítják a jogrendszeren belül az összhangot az új anyakönyvi
terminológiával.
A 102-103. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítása a bűnügyi nyilvántartás adatai
naprakészségének megőrzése érdekében biztosítja, hogy azoknak a bűnügyi nyilvántartásban
szereplő személyeknek a névváltozásáról is értesüljön a bűnügyi nyilvántartó szerv, akik sem
a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, sem az idegenrendészeti nyilvántartásban nem
szerepelnek. Ha a névváltozással érintett személy a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel, az
80
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megküldött adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv
haladéktalanul törli.
A 104-106. §-hoz
A rendelkezések biztosítják a jogrendszeren belül az összhangot az új anyakönyvi
előírásokkal.
A 107-109. §-hoz
A rendelkezések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011.	évi CXII. törvénynek az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvénnyel elfogadott módosításához kapcsolódó
pontosításokat tartalmaznak.
A 110-114. §-hoz
A rendelkezések biztosítják a jogrendszeren belül az összhangot az új anyakönyvi
előírásokkal.
A 115. §-hoz
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályon
kívül kell helyezni az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
1982. évi 17. törvényerejű rendeletet.
A 116. §-hoz
A rendelkezések biztosítják a jogrendszeren belül az összhangot az új anyakönyvi
előírásokkal.
A 117. §-hoz
A záró rendelkezések a jogalkotási követelményekkel összhangban rendelkeznek a javaslat
hatálybalépésének időpontjáról.
A 118. §-hoz
A rendelkezés meghatározza az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
hatálybalépésének időpontját.
A 119. §-hoz
A rendelkezés sarkalatossági záradékot tartalmaz.
81