﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10903. számú
törvényjavaslat
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. április
2013. évi [...] törvény
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
1.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
1.	§ A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 2. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„b) a törvényben kapott felhatalmazás alapján a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatás vagy
természetbeni támogatás céljára kibocsátott utalványra,”
2.	§ (1) A Hpt. 3. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve
devizában:)
„e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.”
(2)	A Hpt. 3. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység
a)	engedély nélkül, az MNB-nek - e törvényben meghatározott módon - tett bejelentés mellett
végezhető,
b)	végzésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott rendelkezések megtartását az MNB
ellenőrzi.”
3.	§ A Hpt. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK része a következő alcímmel egészül ki:
„Utalványkibocsátó
6/F. § (1) Az utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely a 3. § (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végez.
(2)	Az utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy
szövetkezetként működhet és legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett
jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
(3)	Az utalványkibocsátó - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyéb üzleti tevékenységet is
végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi és az (1) bekezdésben meghatározotton kívül más
kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
(4)	Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához
utalványforgalmazót vehet igénybe.
(5)	A forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az utalványforgalmazó igénybevétele
esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn.
6/G. § (1) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége
megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti az MNB-nek.
1
(2)	A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés
tartalmazza legalább
a)	az utalványkibocsátó azonosító adatait (név, székhely, cégjegyzékszám),
b)	a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdésének keltét,
c)	a forgatható utalvány elnevezését, címletét (címleteit), valamint hazai vagy külföldi hivatalos
pénznemben kifejezett névértékét,
d)	a bejelentés napján az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelésként fennálló forgatható
utalvány állomány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékét,
e)	utalványforgalmazó igénybe vétele esetén az utalványforgalmazó azonosító adatait.
(3)	A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell:
a)	az utalványkibocsátó hatályos létesítő okiratát,
b)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént és
nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
c)	a 6/F. § (2) bekezdése szerinti jegyzett tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre
állására vonatkozó igazolást,
d)	a (2) bekezdés d) pontja szerinti forgatható utalvány állomány tekintetében a 87/R. § (4)
bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülésére vonatkozó igazolást,
e)	a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti feltételeket
tartalmazó szabályzatot,
f)	utalványforgalmazó igénybe vétele esetén az utalványforgalmazóval kötött szerződést.”
4.	§ A Hpt. 54. § (1) bekezdés a következő v) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„v) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében
szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet közötti adattovábbítás.”
5.	§ A Hpt. 79. § (4) bekezdés c) pont cd)-ce) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell
figyelembe venni:
nem kell a számításokba bevonni)
„cd) az ügyfél részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési és elszámolási
szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában, vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos
elszámolási és letéti szolgáltatást is - származó követelést a következő munkanapig, vagy
ce) a pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési és elszámolási szolgáltatás végrehajtását is
bármilyen valutában, devizában - származó pénzforgalmi szolgáltatóval szemben fennálló napon
belüli kitettséget.”
6.	§ A Hpt. a következő XII/C. Fejezettel egészül ki:
„XII/C. Fejezet
Az utalványkibocsátó működésének szabályai
87/R. § (1) Az utalványkibocsátó a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőkéje nem csökkenhet
a 6/F. § (2) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke alá.
2
(2)	Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett, a forgatható utalvány
hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékének megfelelő pénzeszközzel a
sajátjaként nem rendelkezhet, valamint az az utalványkibocsátó felszámolása esetén - a Cstv.
rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(3)	Az utalványkibocsátó a nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok
a)	pontosan mutassák az utalványbirtokostól a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett
pénzeszközöket,
b)	alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az a) pont szerinti pénzeszközök,
valamint az utalványkibocsátó saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása,
c)	valós képet mutassanak az utalványbirtokosok utalványkibocsátóval szemben fennálló
mindenkori összesített pénzköveteléséről, amely az utalványbirtokosoknál kintlévő, az
utalványkibocsátónál vissza nem váltott, de még visszaváltható forgatható utalványok hazai vagy
külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékéből tevődik össze.
(4)	Az utalványkibocsátó köteles az utalványbirtokosok (3) bekezdés c) pontja szerinti
pénzkövetelésének fedezeteként
a)	a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközöket az Európai Unió tagállamában székhellyel
rendelkező hitelintézetnél a forgatható utalvány névértékének hazai vagy külföldi hivatalos
pénznemében vezetett letéti számlán elhelyezni vagy
b)	az utalványbirtokossal szemben fennálló pénzügyi kötelezettsége nem teljesítése esetére az
utalványkibocsátótól eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel
rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia vagy kezesi biztosítási szerződést kötni,
amely a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.
(5)	A (4) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett pénzösszeg vagy b) pontja szerint garantált,
biztosított összeg nem lehet kevesebb a (3) bekezdés c) pontja szerint az utalványkibocsátóval
szemben mindenkor fennálló pénzkövetelés összegénél.
(6)	Az utalványkibocsátó a (4) és (5) bekezdésben foglalt követelményeknek
a)	a forgatható utalvány ellenértékeként átvett pénzeszköznek a saját fizetési számláján való
jóváírása vagy más módon történt rendelkezésére bocsátása munkanapjától kezdve,
b)	utalványforgalmazó igénybevétele esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pont szerinti jóváírására
vagy más módon történő rendelkezésre bocsátására a forgatható utalvány értékesítését követő
ötödik munkanapig nem kerül sor, akkor ezen ötödik munkanaptól kezdve
köteles megfelelni.”
7.	§ A Hpt. 101. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a
hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 2. számú melléklet I. pont 6. alpontja
szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - a 101. § (1) bekezdésének alkalmazása során
elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek
minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E
számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval,
ügyvéddel szemben a 100. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is
kiterjed az Alap által nyújtott biztosítás. Az Alap jogosult - a 105. § szerinti kártalanítási eljárás
során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi
irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön
betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.”
8.	§ A Hpt. 115. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
3
„(8) Kártalanítás esetén a hitelintézet az Alap erre vonatkozó igényének közlését követő három
munkanapon belül az Alap rendelkezésére bocsátja a betétnyilvántartásainak az Alap kifizető
rendszere által történő feldolgozásához szükséges átalakító programot, valamint biztosítja a
betétállományára vonatkozó adatoknak az Alap kifizető rendszere által történő feldolgozhatóságát.”
9.	§ (1) A Hpt. 119. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az Alap forrásai)
f az Alap által kibocsátott kötvény.”
(2)	A Hpt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében kötvényt bocsáthat
ki.”
(3)	A Hpt. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 98. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében - az államháztartásért felelős
miniszter által jóváhagyott összegű - felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából
erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a
hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak
kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”
10.	§ A Hpt. 121. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Alap az általa a 119. § (1) bekezdés f) pontja alapján kibocsátott kötvény és d) pontja
szerint felvett kölcsön visszafizetése érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint
megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és
ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség
mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint megállapított
díj mértékét.”
11.	§ A Hpt. a következő XXXI/D. Fejezettel egészül ki:
„XXXI/D. Fejezet
A forgatható utalvány formai és tartalmi elemei
220. § A forgatható utalvány tartalmazza legalább
a)	az utalvány elnevezést olyan megjelenési formában, amely biztosítja a hazai vagy külföldi
törvényes fizetőeszköztől való egyértelmű megkülönböztethetőséget,
b)	a forgatható utalvány vagy a rajta szereplő összeg elnevezésétől függetlenül a névértéket hazai
vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezve,
c)	a felhasználhatóság lejáratát, ha van ilyen,
d)	a felhasználhatóság egyéb korlátait, ha van ilyen,
e)	az utalványkibocsátó megnevezését és elérhetőségét.
Az utalványkibocsátó tájékoztatási kötelezettsége
4
220/A. § (1) Az utalványkibocsátó általános üzleti feltételei tartalmazzák legalább
a)	a forgatható utalvány kibocsátásának, forgalmazásának, megvásárlásának és visszaváltásának
szabályait,
b)	a forgatható utalvány utalványelfogadónál fizető eszközként történő felhasználhatóságának
szabályait,
c)	az ügyfél által az utalványkibocsátó részére fizetendő valamennyi díjat, jutalékot és költséget,
d)	a korlátozottan forgalomképes forgatható utalvány visszaváltásakor alkalmazandó
értékcsökkentés mértékét,
e)	utalványforgalmazó igénybe vétele esetén az utalványforgalmazó azonosító adatait.
(2)	Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeit, valamint az utalványelfogadók listáját
nyilvánosan közzéteszi és a folyamatos elérhetőséget a honlapján biztosítja.
(3)	Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeiben meghirdetett díjon, jutalékon és költségen
kívül egyéb, valamint annak mértékét meghaladó díjat, jutalékot és költséget az ügyfél terhére nem
számíthat fel.
(4)	Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételei szerint meghirdetett díjból, jutalékból vagy
áthárított költségből az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján kedvezményt adhat.
(5)	Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak hatálybalépése előtt
legalább 60 nappal tájékoztatja az ügyfelet. Az utalványkibocsátó az ügyfelet tájékoztatja arról is,
hogy a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak tekinti, ha annak hatálybalépése előtt az ügyfél
nem tájékoztatta az utalványkibocsátót arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Ha az ügyfél a
módosítást nem fogadja el, a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult az
utalványkibocsátóval kötött szerződést felmondani.
(6)	Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást
a)	az utalványelfogadó részére írásban, a szerződésben meghatározott módon küldi meg vagy teszi
számára elérhetővé,
b)	az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tényét és annak elérhetőségét
legalább egy országos vagy regionális napilapban, a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé.
(7)	Az utalványkibocsátó a naptári év utolsó napján
a)	az utalványbirtokosok vele szembeni pénzköveteléseként fennálló forgatható utalvány állomány
hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett, összesített névértékét,
b)	a 87/R. § (4) bekezdése szerinti bontásban az utalványbirtokosok pénzkövetelésének fedezetéül
rendelkezésre álló eszközök összesített értékét
legkésőbb a naptári évet követő hónap végéig nyilvánosan közzéteszi és folyamatos elérhetőségét a
honlapján biztosítja.
A forgatható utalvány visszaváltása
220/B. § (1) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokos kérésére, az annak birtokában lévő
a)	forgalomképes forgatható utalványt névértéken,
b)	a korlátozottan forgalomképes forgatható utalványt az általános üzleti feltételekben
meghatározott értékben,
a (3) bekezdésben foglalt korlátozással a névérték hazai vagy külföldi hivatalos pénznemének
megfelelő törvényes fizetőeszközre bármikor visszaváltja.
(2)	Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány visszaváltásáért díjat, jutalékot vagy költséget
számíthat fel.
(3)	Ha a forgatható utalvány felhasználhatósága lejárathoz kötött, az utalványkibocsátó (1)
bekezdésben foglalt visszaváltási kötelezettsége a forgatható utalvány lejáratát követő hatodik
hónap végéig áll fenn.”
12. § A Hpt. a következő 234/N. §-sal egészül ki:
5
„234/N. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi ......... törvény (a
továbbiakban: Módtv2.) 109. § (3) bekezdésében meghatározott időpontban forgatható utalvány
kibocsátására irányuló tevékenységet végző utalványkibocsátó
a)	a Módtv2.-vel megállapított 6/G. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének a 6/G. §
(2)	bekezdése szerinti adattartalom közlésével a Módtv2. 109. § (3) bekezdésében meghatározott
időponttól számított 15 napon belül köteles eleget tenni,
b)	a Módtv2.-vel megállapított 6/F. § (2) bekezdésében, 87/R. §-ában és 220/A. §-ában foglalt
követelményeknek a Módtv2. 109. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól számított három
hónapon belül köteles megfelelni, és a 87/R. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülésére
vonatkozó igazolást eddig az időpontig az MNB-nek megküldeni,
c)	a Módtv2.-vel megállapított 220. § b) pontjában meghatározott tartalmi elemmel nem rendelkező
forgatható utalvány törvényes fizetőeszközre történő visszaváltását a kibocsátáskor alkalmazott
átváltási aránnyal, ha ez kibocsátáskor nem került meghatározásra, akkor a Módtv2. 109. § (3)
bekezdésében meghatározott időponttól számított három hónap elteltét követően a 220/A. § (2)
bekezdése alapján közzétett általános üzleti feltételeikben szabályozottakkal megegyezően köteles
teljesíteni,
d)	a Módtv2. 109. § (3) bekezdésében meghatározott időpontban már kinyomtatott, a Módtv2.-vel
megállapított 220. §-ban meghatározott tartalmi elemeket teljes körűen nem tartalmazó forgatható
utalványokat a Módtv2. 109. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól számított három hónap
elteltét követően akkor értékesítheti, ha felülbélyegzéssel vagy felülnyomtatással biztosítja a 220. §-
ban foglalt követelménynek való megfelelést.”
13.	§ A Hpt. a következő 234/O. §-sal egészül ki:
„234/O. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 7. §-ával
megállapított 101. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően indított
kártalanítási eljárásban kell alkalmazni.”
14.	§ A Hpt. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
15.	§ A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § q) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési
vállalkozás, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi
intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott érték-
papírkölcsönzésre.”
16.	§ (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„25. céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra
bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános vételi ajánlati eljárás
tárgyát képezik,”
6
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„36. elszámolási rendszer: a tőzsdén, vagy a tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletekre
vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására
illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,”
(3)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„37. elszámolóház: a tőzsdén, a tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett
piacon pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos
szolgáltatásokat végző szakosított hitelintézet,”
(4)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett
piacon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az
elszámolóház, illetve a központi szerződő fél által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a
teljesítéshez óvadékul szolgál,”
(5)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„70. elszámolás: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon
árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolására vonatkozó megbízások
feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló
végső elszámolandó pozíció kialakítása a teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven), valamint
annak biztosítása, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a teljesítéshez,”
(6)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 82. és 83. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„82. központi szerződő fél: a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedéllyel
rendelkező gazdasági társaság,
83. központi szerződő fél tevékenység: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által
meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet
teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a
szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és
eladóként valamennyi vevővel szemben,”
(7)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
7
„94. nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem
határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat
feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír
megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,”
(8)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 107. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a
felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és
értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-
kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb
szerződésből, vagy más hasonló tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott
szervezett piacon árura illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletből eredő tartozásoknak és
követeléseknek az adott ügylet piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy
követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az
ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,”
(9)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 120. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„120. teljesítés: az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelei, a központi értéktár
ügyfelei, valamint a központi szerződő fél ügyfelei között, valamint a központi szerződő fél
kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi
szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók)
kiegyenlítése,”
17.	§ A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1)
bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel
rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban:
befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha
a)	hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba;
b)	a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját
fióktelepe útján hozza forgalomba;
c)	a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.”
18.	§ A Tpt. 20. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános
értékesítésre történő felajánlására, illetve szabályozott piacra történő bevezetésére, vagy
multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjára az értékpapírok nyilvános forgalomba
hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8
(3)	Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő
felajánlásához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, vagy multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrációjához a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat
szükséges.
(4)	A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetve
a szabályozott piacra történő bevezetését, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő
regisztrációját követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.”
19.	§ (1) A Tpt. 21. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve
szabályozott piacra történő bevezetése, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő
regisztrációja esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő
bevezetését, vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját
kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság
809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény)
köteles közzétenni.
(2) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:
a)	tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;
b)	nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;
c)	értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén, ha
ca)	a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül
nem haladja meg uniós szinten az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és
cb)	az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
d)	értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha
da)	a regisztrálandó értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg az
ötmillió eurót vagy annak megfelelő összeget, vagy
db)	a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában
bejegyzett tőzsdére be van vezetve;
e)	a 22. §-ban meghatározott esetben.”
(2) A Tpt. 21. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő
regisztrációját kezdeményező személy - ha az értékpapírt szabályozott piacra vagy az OECD
tagállamában bejegyzett tőzsdére nem vezették be - a regisztrációhoz tájékoztatót és hirdetményt
köteles közzétenni akkor is, ha a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált és regisztrálandó
ugyanazon sorozatba tartozó értékpapír kibocsátási összértéke eléri vagy meghaladja az ötmillió
eurót vagy az annak megfelelő összeget, és korábban a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és
hirdetmény nem került közzétételre.
(6)	A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott esetben a kibocsátó, illetve az értékpapír
multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kérő személy az értékpapír-sorozat
regisztrációjának feltételeként a piacműködtető által meghatározott tartalmú és általa jóváhagyott
információs dokumentumot készít és a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren
és a Felügyelet által elfogadott nyelven tesz közzé.”
9
20.	§ A Tpt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános értékesítésre történő
felajánlás esetén, amikor
a)	a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos
osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba
hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b)	az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő
befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan
fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
c)	az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként
ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
d)	a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos
osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e)	az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető
tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető
tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha
ea)	a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az
értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire
vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy
eb)	a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott
piacra, Bszt.-ben meghatározott elismert tőzsdére már be van vezetve és az értékpapírok számára és
jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk
rendelkezésre állnak.”
21.	§ A Tpt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó,
illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha
a)	e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag szabályozott piacra történő
bevezetés esetére rendeli alkalmazni;
b)	az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c)	a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;
d)	hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba;
e)	külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját
fióktelepe útján hozza forgalomba;
f)	e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és az azonos fajtájú, illetve azonos
osztályba tartozó részvényeket ugyanazon multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban
regisztrálták, vagy
g)	e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és a regisztrálandó értékpapír-sorozat
szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve.”
22.	§ A Tpt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha - a 21. §-ban
foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény
hiányában, illetve - a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - befektetési
10
szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír
jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság
részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották
fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését,
illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az
ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.”
23.	§ A Tpt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrációja céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró,
illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő
összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni
szabályozott piacra, illetve regisztrálni kívánják multilaterális kereskedési rendszerbe, és a
tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.”
24.	§ A Tpt. 27. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A kiemelt információ tartalmazza:
a)	a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló
személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez
szükséges adatokat,
b)	az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok
befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,
c)	a nyilvános értékesítésre történő felajánlás általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az
ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,
d)	a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés, valamint a multilaterális
kereskedési rendszerbe történő regisztráció részleteit,
e)	a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának
ismertetését.”
25.	§ A Tpt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ
elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium
esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló
személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve
multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy felel. A
tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a
nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy
székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató vagy annak valamely része tartalmáért felel. A
tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie
valamely személy felelősségvállalásának.”
26.	§ A Tpt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(1) A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes.
Az értékpapírt - a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével - legkésőbb a tájékoztató
érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra
bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni. A tájékoztató érvényességének
időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve,
hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató
használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.”
27.	§ A Tpt. 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetve az értékpapírral
történő kereskedésnek a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való
megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a
tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a
forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését.
(2) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve
multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó
köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az
engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetve a szabályozott
piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan
lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató
kiegészítését indokolttá teszi.”
28.	§ (1) A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt, vagy a
szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdése
előtt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy
megvételére megállapodást kötött, jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól
való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül
gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő
meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek
tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálását
kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy
az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő
két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.”
(2)	A Tpt. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az
ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy
vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles
visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő
bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező
személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással
kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.”
12
29.	§ (1) A Tpt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a
forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális
kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben
megjelölt helyen.”
(2)	A Tpt. 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban
a)	közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy
b)	valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott
piac, illetve multilaterális kereskedési rendszer kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság
számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és
c)	a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés k)-r) pontjában
meghatározott - a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokat.
(4)	A közzététel helye:
a)	legalább egy országos terjesztésű napilap,
b)	a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja,
c)	annak a szabályozott piacnak, illetve multilaterális kereskedési rendszernek a honlapja, amelyen
az értékpapírral kereskednek, vagy
d)	a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi
kötelezettség teljesítése céljából.”
(3)	A Tpt. 34. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban,
ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni,
illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánják, legalább egy, széles körben
terjesztett napilapban meg kell jelentetni.
(7)	Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő
regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt
nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.”
30.	§ A Tpt. 35. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők
tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési
garanciavállalás formájában részt vevő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, illetve az
értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe
történő regisztrációját kezdeményező személy által reklámban vagy egyéb módon közölt információ
-	ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót, a hirdetményt és a 21. § (6) bekezdés szerinti
információs dokumentumot - kereskedelmi kommunikáció.
(2)	A kereskedelmi kommunikációban foglalt információnak összhangban kell lennie a tájékoztató
és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentum tartalmával.”
13
31.	§ A Tpt. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott
piacra történő bevezetést, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt
kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató
közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani,
vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális
kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja.”
32.	§ A Tpt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján
a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha
a)	a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni,
szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni,
b)	a tájékoztató megfelel
ba)	az Európai Unió szabályainak, vagy
bb)	a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak, és
c)	a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére
vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények
vonatkoznak.”
33.	§ (1) A Tpt. 38. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:)
„i) zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő
felajánlása, illetve szabályozott piacra történő bevezetése, valamint multilaterális kereskedési
rendszerben történő regisztrációja esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó
döntést tartalmazó okiratot;”
(2)	A Tpt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő
bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező
személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője,
ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetve az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az
ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy vagy a forgalmazó ellenőrző részesedéssel
rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal
alátámasztani.”
(3)	A Tpt. 38. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő
kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint
egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a
kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy a kibocsátó, az
ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális
14
kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a
tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a
kibocsátót, az ajánlattevőt, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a
multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személyt ennek a
tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére.
(5)	A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve
a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy, illetve a
forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt
olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését
(kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.”
34.	§ (1) A Tpt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Magyarországon illetve harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az
értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott
piacra bevezetni, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet
által elfogadott nyelven kell elkészíteni.”
(2)	A Tpt. 43. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is
nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, vagy
multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott
nyelven kell elkészíteni, valamint - a kérelmező választása szerint - az érintett tagállamok
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi
pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.
(6)	Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a
tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha
a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve
multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy a tájékoztatót
más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi
közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.
(7)	Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni,
illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró
vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek
megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott
nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha
a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve
multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar
nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.”
35.	§ A Tpt. 52. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a szabályozott piacra be nem vezetett részvény
vagy kötvény kibocsátójára, ide nem értve az 54. § (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy az egyes
pénzügyi évek végét követő legkésőbb hat hónapon belül kell közzétenni az éves jelentést.
15
(5)	A kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az
OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozóan a
multilaterális kereskedési rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg a rendkívüli
tájékoztatás szabályait.
(6)	A (4) és (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó az ott meghatározott közzétételeit a Felügyelet
által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles
közzétenni.”
36.	§ A Tpt. 181/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„181/K. § E fejezet, valamint a 391. § f) pontjának és a 10. számú melléklet 1. m) pontjának
alkalmazásában személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság.”
37.	§ A Tpt. 304. § c) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni
kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a
próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező]
„5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei
ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettel, illetve a központi szerződő féllel kötött megállapodást kell benyújtani);”
38.	§ A Tpt. 319. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban
meghatározott módon történő rögzítése, ezen felül az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
vagy a központi szerződő fél nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.”
39.	§ A Tpt. 321. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket
a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet).”
40.	§ A Tpt. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„324. § (1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy központi szerződő fél által történhet.
(2)	Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi
tevékenységet végző szervezettel, illetve központi szerződő féllel.
(3)	Értékpapír-kereskedést lebonyolító tőzsde a (2) bekezdés szerinti szerződést azzal az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel vagy központi szerződő féllel köti meg, amely az
értékpapír-teljesítés lebonyolítására szerződéssel rendelkezik a dematerializált értékpapírok
előállítását, nyilvántartását e törvény alapján végző központi értéktárral.”
16
41.	§ A Tpt. 330. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott
tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve
teljesítését végző központi szerződő fél, elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint az
elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező
pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”
42.	§ A Tpt. 333. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott
pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetve az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetve a központi szerződő fél szabályzatában meghatározott
feltételekkel”.
43.	§ A Tpt. TIZEDIK RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:
„AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL
TEVÉKENYSÉG"
44.	§ A Tpt. 334. § a) - c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése:)
„a) a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi
eszközökre kötött ügylet elszámolása,
b)	az a) pont szerint elszámolt ügylet pénzügyi teljesítése,
c)	az a) pont szerint elszámolt ügylet nem pénzbeli (termékkel történő) teljesítése, ide nem értve az
értékpapírral történő teljesítést,”
45.	§ (1) A Tpt. 335. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E törvény alkalmazásában az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az (1) és (2)
bekezdésben felsorolt intézmény.
(2)	A Tpt. 335. § (3) bekezdése h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elszámolóház elszámolási tevékenységen kívül kizárólag:)
„h) tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, árura kötött
ügyletek elszámolására irányuló,”
(tevékenységet végezhet.)
46.	§ (1) A Tpt. 335/A. § (1) bekezdése a következőp) és q) ponttal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i)
pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]
„p) pénzforgalmi intézménynek és
q) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek”
[nyújthat.]
17
(2)	A Tpt. 335/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag
az általa elszámolt, vagy központi szerződő fél által elszámolásra közvetített ügylet teljesítése
érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító
biztosítéknyújtás mellett végezheti.”
(3)	A Tpt. 335/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag
tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az
értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatási tevékenységet
kiegészítő szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre
vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, valamint külön törvényben meghatározott
szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása
érdekében végezhet.”
47.	§ A Tpt. 336. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:)
„b) tőzsdén kívüli értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi
tevékenységet,
c)	értékpapírral történő teljesítést,”
(folytathat.)
48.	§ A Tpt. 338. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6)	Tőzsde a 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt
az (5) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphat.
49.	§ A Tpt. 340/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/D. § (1) A központi szerződő fél a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által
meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolását végzi és az
elszámolt ügylet teljesítésére kötelezettséget vállal.
(2)	A központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult
a)	árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon kötött
ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,
b)	árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon kötött
ügyletet elszámolni,
c)	az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában pénzügyi
teljesítést végezni,
d)	a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt,
illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben
történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,
e)	a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt,
illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása
érdekében végezni, valamint
f)	a fenti tevékenységeket segítő kiegészítő tevékenységként informatikai, adatszolgáltatási,
valamint oktatási tevékenységet végezni.
18
(3)	A központi szerződő fél a (2) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott bármely tevékenységet
szakosított hitelintézetként végezheti.
(4)	A központi szerződő fél által végzett elszámolás nem minősül elszámolóházi tevékenységnek.
(5)	A központi szerződő fél tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki,
módosítja és vonja vissza. A Felügyelet engedélye meghatározza a pénzügyi eszközök kategóriáit,
amelyek vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenysége végezhető. Az (1) bekezdésben
meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges, továbbá a (2) bekezdésben foglalt tevékenységek
végzésére, valamint a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szakosított hitelintézetként való
működésre jogosító engedély a (6) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is
megadható.
(6)	A központi szerződő fél tevékenységek végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet azon
Magyarország területén székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság
részére adja meg, amely a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és
a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben meghatározott előírásoknak való megfelelésen túl rendelkezik:
a)	káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint
összegű felelősségbiztosítással,
b)	legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött
előszerződéssel,
c)	a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel és
d)	a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokkal.
(7)	A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési
adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk
(1)	bekezdésében meghatározott induló tőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem
benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(8)	A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tevékenységet végző központi szerződő fél
alapítására, működésére és felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(9)	Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével
kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.
(10)	Külföldi központi szerződő fél fióktelepe Magyarországon központi szerződő fél tevékenység
végzésére akkor kaphat engedélyt, ha
a)	a kérelmező igazolja a (6) bekezdésben foglaltak teljesítését;
b)	érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a
fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet
és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
c)	a kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett
kötelezettségekért;
d)	a kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó
engedélyét, illetve hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
19
e)	a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens,
biztonságos működését; és
f)	a kérelmező székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a
kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van.”
50.	§ (1) A Tpt. 340/E. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„f) a rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök leírását, melyből
megállapítható, hogy a kérelmező
fa) által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási
rendet,
fb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség)
feltételeinek,”
(2)	A Tpt. 340/E. §-a a következőj-l) ponttal egészül ki:
(A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„j) az elszámolás és garanciavállalás részletes bemutatását, különösen az elszámolási technikát,
módszereket, adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat,
k) a belső szabályzatokat,
l) a vezető állású személyek megnevezését.”
51.	§ (1) A Tpt. 340/F. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza,
ha)
„e) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e
törvényben és más jogszabályban, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi
szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai
parlament és tanácsi rendeletében meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
f)	a fióktelep formájában működő központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet létesítőjének
tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.”
(2)	A Tpt. 340/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet a központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban a központi szerződő fél
tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele
felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett.”
52.	§ A Tpt. XLIV/B. Fejezete a következő 340/H. §-sal egészül ki:
„340/H. § Központi szerződő fél pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
53.	§ A Tpt. 343. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(1) A központi értéktárral, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi
szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy
-	kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt - befektetési
vállalkozásnál, hitelintézetnél [kivéve a 335. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakosított
hitelintézetet], a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá a
központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és
szabályozott piac működtetőjénél - ide nem értve a központi értéktárban, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetben, valamint a központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel
rendelkező pénzügyi holding társaságot -
a)	nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és
b)	nem lehet vezető állású személy.”
54.	§ (1) A Tpt. 345. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek és a 335. § (3) bekezdésében
meghatározott tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján
folytathatóak.”
(2)	A Tpt. 345. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:]
„b) az elszámolás és a teljesítés rendjét;”
(3)	A Tpt. 345. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével
kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza”.
(4)	A Tpt. 345. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint annak
módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját
honlapján nyilvánosságra hozza.”
55.	§ A Tpt. 347. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az ügyfelei tulajdonát képező, és az azok
ügyfeleit megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és a saját vagyonától
elkülönítve köteles nyilvántartani.”
56.	§ A Tpt. 350/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével
kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.”
57.	§ A Tpt. 350/E. § (2) bekezdése a következő i)-1) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti szabályzatokban meg kell határozni:]
„i) az elszámolás és teljesítés rendjét,
j) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait, amennyiben a 340/D. § (2) bekezdés e)
pontja szerinti tevékenységet végez,
21
k) a pénzkölcsönzés szabályait, amennyiben a 340/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti
tevékenységet végez,
l) az ügylet elszámolásával kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően az ügyfél a megbízását
nem vonhatja vissza.”
58.	§ A Tpt. 350/F. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A központi szerződő fél az ügyfelei tulajdonát képező, és az azok ügyfeleit megillető bármely
pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.
(7)	A központi szerződő fél jogosult a szabályzatában meghatározott módon kockázatkezelési célra
létrehozott garanciaalap kezelését végezni.”
59.	§ A Tpt. 351. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, valamint a központi
szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt
vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül
korlátlanul felel. A központi szerződő fél befektetései kapcsán a tőzsdén kívüli származtatott
ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei
648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.”
60.	§ (1) A Tpt. 352/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiszervezés
a)	nem eredményezheti a vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b)	a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében
ba)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem
befolyásolhatja a vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek
teljesítését, és
bb)	nem eredményezhet változást az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély
megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.”
(2)	A Tpt. 352/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki
megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint a központi szerződő fél esetén a tőzsdén kívüli
származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012.
július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak.”
(3)	A Tpt. 352/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A központi szerződő fél a kockázatkezeléshez kapcsolódó főbb tevékenységének
kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.”
(4)	A Tpt. 352/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció,
amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a vállalkozás e
törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási
22
tevékenység végzésének folyamatosságát, valamint központi szerződő fél esetén olyan funkció vagy
tevékenység, amely a kockázatkezeléshez kapcsolódik.”
61.	§ A Tpt. 353. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 340/D. § (1a) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott tevékenységet végző
központi szerződő fél elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó
általános szabályokat a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
62.	§ A Tpt. 355. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató,
befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél,
illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet
köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat
tartalmazza:
a)	a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét,
állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
esetén székhelyét;
b)	ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös
képviselő a) pontban meghatározott adatait;
c)	a részvény értékpapírkódját, valamint sorozatát és névértékét;
d)	a részvény fajtáját;
e)	a részvényszerzés időpontját;
f)	a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;
g)	a felülbélyegzés időpontját;
h)	a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és
i)	a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.”
63.	§ A Tpt. 356. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi
szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az
nevezhető ki,
a)	aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b)	aki legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett
vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c)	aki hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti
bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;
d)	akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”
64.	§ (1) A Tpt. 358. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi
szerződő fél, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan
meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes
könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható
megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.”
(2) A Tpt. 358. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
23
„(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél,
illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának
megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb
megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében
könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el
könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál,
tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, és a
megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a nyilvánosan
forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, a központi szerződő félnél, illetve
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél - könyvvizsgálói feladatot.
(6)	Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy
könyvvizsgálóval szemben, hogy - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el
könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja
meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó
nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi
vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi
szerződő féltől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve a tulajdonosi csoportba
tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített
jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(7)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel
szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek
megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el
könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem
haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy
tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől,
pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-
kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi szerződő féltől,
valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt
kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó
árbevételének harminc százalékát.”
65.	§ A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának
eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul
tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása
válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső
szabályzatának, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az
előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c)	e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos
megsértésére utaló körülményeket észlel;
24
d)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni
értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e)	úgy ítéli meg, hogy kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei
veszélyben forognak;
f)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos
hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
g)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
vezetése között a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét,
adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”
66.	§ A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet
jogosult arra, hogy a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott
követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1)
bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati
tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve
a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló
pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.”
67.	§ A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„363. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló
könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval
kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása
alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi szerződő félnél, illetve a központi
értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék,
gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3)	Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a
tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a
központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben
foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által
felülvizsgált adatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
68.	§ A Tpt. a következő 372. §-sal egészül ki:
„372. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő
fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a
központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti
adattovábbítás.”
25
69.	§ A Tpt. a következő 373. §-sal egészül ki:
„373. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert
kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről
és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet szerinti adattovábbítás.”
70.	§ A Tpt. 376. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye)
„g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi
értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;”
71.	§ (1) A Tpt. 391. § (1) bekezdés a)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„a) a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;
b)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;
c)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;
d)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy
bejelentésköteles tulajdonosai;
f)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyei;”
(2)	A Tpt. 391.§ (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:)
„ g) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;”
(3)	A Tpt. 391. § (1) bekezdés h)-s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:)
,,h) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye,
tevékenysége;
i) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
j) a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;
k) a kibocsátó neve, székhelye;
26
l) a kibocsátó alapításának időpontja;
m) a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;
n) a kibocsátó vezető állású személyeinek családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve
(továbbiakban: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, a kibocsátóban fennálló
részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
o)	a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme
(székhelye), más társaságban lévő részesedése;
p) a forgalomba hozatal adatai;
q) a bennfentes személyek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;
r) a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme
(székhelye);
s) az engedélyezett tájékoztató;”
(4)	A Tpt. 391. § (1) bekezdés a következő t) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:)
„t) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.”
72.	§ (1) A Tpt. 394. § (1) bekezdés a)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„a) a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének
ellenőrzésére szolgáló adatait;
b)	a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a
tőzsde tulajdonosának a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
c)	a Psztv. 53. §-a szerinti ellenőrzési eljárás során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása
érdekében a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes
személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot
tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési
tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és
forgalmára vonatkozó adatokat;
d)	a bejelentésre kötelezett bennfentes jogi személy azonosító adatait, bennfentes természetes
személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az ügylet azonosító
adatait;
e)	a Psztv. szerinti piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-,
ügyfél- és fizetési számla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával,
tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával
kapcsolatos természetes személyazonosító adatot, az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási
helyét, ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat
megismerése szükséges;
f)	az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1.	a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2.	a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
3.	az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, vagy a központi
értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
4.	az ügynök,
27
5.	a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és
alkalmazottja
természetes személyazonosító adatait;”
(2)	A Tpt. 394. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (2) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett természetes
személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét, valamint az engedélyezési és ellenőrzési
célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat,
választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok
megállapításához szükséges adatokat kezeli.”
(3)	A Tpt. 394. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az adatot)
„c) a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban,
központi szerződő félben meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,”
(kezelheti.)
73.	§ (1) A Tpt. 395. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
szerződő fél és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és
k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:
a)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b)	a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését;
d)	a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett
változást;
e)	az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f)	fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g)	a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott
határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.”
(2)	A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg
közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli
beszámolót.”
(3)	A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön
28
jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot
szolgáltatni.”
74.	§ A Tpt. 399. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező
vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a
külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság
határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház
alapszabályában vagy szabályzatában, központi szerződő fél alapszabályában vagy szabályzatában
illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások
megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.”
75.	§ (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a)	a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és
alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási
kötelezettségének teljesítésére, a tőzsde által végzett tevékenységre, az elszámolóház által végzett
tevékenységre, a központi szerződő fél által végzett tevékenységre, illetve a központi értéktár által
végzett tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő
befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott
feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre
határidő kitűzésével felszólítja;
b)	az engedély nélkül tőzsdei, elszámolóházi, a központi szerződő fél által végzett, illetve
központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;
c)	a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban
felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;
d)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának
felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e)	kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés
összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f)	a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a
központi szerződő felet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv
kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g)	a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt
meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi
értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h)	a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti;
i)	meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes
tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék kereskedésből történő kivezetését;
j) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi szerződő fél, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére
történő átadására kötelezheti;
l)	felügyeleti biztost rendelhet ki a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezethez, központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz;
29
m) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a pénzügyi eszköz
forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló
nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;
o)	ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem
gyakorolhatja, ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, és szükség esetén elrendelheti a
tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését;
p) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
1.	osztalékának kifizetését,
2.	vezető állású személyének történő kifizetést,
3.	tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre
kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4.	tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások
részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5.	hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6.	új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;
r) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat
1.	belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,
illetve alkalmazására,
2.	az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3.	a működési költségek csökkentésére,
4.	megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
s) a tőzsde jogszabályba ütköző tevékenységét megtiltja, a tőzsdét új szabályzat kidolgozására
vagy új határozat hozatalára kötelezi;
t) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely
alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői
érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és
határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat
leállítására;
u) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott
információt a 40. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza,
v) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési
adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 9-11.
cikkében előírt kötelezettség megsértése esetén a kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt
vagy szervezetet figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a kötelezettségének való megfelelésre
felszólítja.”
(2)	A Tpt. 400. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pont 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha
az osztalék kifizetése esetén a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
szerződő fél, illetve a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem
biztosított.”
76. § (1) A Tpt. 401. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
30
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a kockázati
tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve
központi értéktár
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud
eleget tenni;
b)	igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a
befektetők érdekeit;
c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.”
(2) A Tpt. 401. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a)	a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az
előírt szintre nem emelik fel;
b)	az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.”
77.	§ (1) A Tpt. 402. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a kockázati tőkealap-
kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
szerződő fél, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi
rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”
(2)	A Tpt. 402. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, és a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos
kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a
Felügyelet által a kockázati tőkealap-kezelővel, a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral
szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a kockázati tőkealap-kezelőt, a
szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi
szerződő felet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
(3)	A Tpt. 402. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4)	A felügyeleti biztos feladata:
a)	a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b)	az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c)	az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
nyilvántartásának helyreállítása; és
d)	a szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.”
78.	§ A Tpt. 404. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő,
szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, központi szerződő fél, illetve központi értéktár fióktelepe
megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep
működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”
79.	§ A Tpt. 405. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Felügyelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a
kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
2.	cikk 9. pontja szerinti nem pénzügyi szerződő felet a rendelet 4. és 9-11. cikkében előírt
kötelezettsége megsértése esetén bírság megfizetésére kötelezheti.”
80.	§ A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
81.	§ (1) A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés n) pontjában a „számára és” szövegrész helyébe a
„számára,” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Tpt. 322. § (4) bekezdése, 335. § (3) bekezdés d) pontja, 335. § (4) bekezdése,
338. § (5) bekezdés f) pontja, 339. § l) pontja, 344. § (3) bekezdése, 345. § (2) bekezdés g) és o)
pontja, 340/F. § (1) bekezdés a)-d) pontja, a 350/F. § (5) bekezdése és a 391. § (1) bekezdés x)-y)
pontja.
(3)	Hatályát veszti a Tpt. 340/A. § (2) bekezdésében a „központi szerződő fél tevékenységet nem
végző” szövegrész, 340/E. § c) pontjában a „valamint elszámolóházzal” szövegrész, valamint 380. §
(6)	bekezdésében az „illetve központi szerződő fél” szövegrész és az „illetve központi szerződő
félre” szövegrész.
3.	A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
82.	§ A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban Tvt.) 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül
ki:
„(2a) Két rendszerüzemeltető által kötött rendszerkapcsolati megállapodás esetén, a
rendszerüzemeltetőnek az általa nyújtott biztosítékhoz fűződő jogát nem érinti a biztosítékot
elfogadó rendszerüzemeltető ellen indított fizetést korlátozó eljárás.”
83.	§ A Tvt. 17. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) az Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli
származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról.”
4.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
32
84.	§ A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 117. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a
nyilvántartásba vett, vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott
ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és
Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.”
85.	§ A Bszt. 120. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
( Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott
ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei
648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.”
5.	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
86.	§ A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 6. §
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ezek eltérő
hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és
költséget - jelentenek és a hitelező az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot veszi
figyelembe, a hitelező és a hitelközvetítő köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes
hiteldíj mutatót eredményezhet.”
87.	§ Az Fhtv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelközvetítő köteles a fogyasztót tájékoztatni a fogyasztó által részére fizetendő díj-,
költség- és egyéb fizetési kötelezettségről és ezt a hitelszerződés megkötését megelőzően a
hitelközvetítő és a fogyasztó megegyezése alapján papíron vagy más tartós adathordozón rögzíteni
kell.”
88.	§ Az Fhtv. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
89.	§ Az Fhtv. 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „2007. évi CXXXVII. törvényben” szövegrész
helyébe a „2007. évi CXXXVIII. törvényben” szöveg lép.
6.	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása
90.	§ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 6. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Európai Parlament és a Tanács a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi
szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelete (a
33
továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 2. cikk (13) pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a
rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat az MNB-nek az MNB-ről szóló törvényben
meghatározott szakhatósági közreműködése mellett.
(9)	Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli
ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet
(2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti
illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkének
végrehajtását.”
91.	§ A Psztv. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata)
„h) bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás (ideértve a továbbiakban a 1031/2010/EU
bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, illetve piaci manipulációt),
engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-
14.	cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén,
valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás
indítása,”
92.	§ A Psztv. 11. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet együttműködik)
f a Központi Bankok Európai Rendszerével.”
93.	§ A Psztv. „Felügyeleti kollégium” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A Felügyelet létrehozza és működteti a 648/2012/EU rendelet 18. cikkben meghatározott
Kollégiumot.”
94.	§ A Psztv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 648/2012/EU rendelet alapján végzett tevékenységi engedélyezési eljárás során az ügyfél
köteles a Felügyelet részére - a Felügyelet külön felhívására - az okiratokat magyar és angol
nyelven is benyújtani.”
95.	§ A Psztv. „Ellenőrzési eljárás” alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § A Felügyelet a 6. § (8) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása során az
ellenőrzési eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
96.	§ A Psztv 120. § bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
34
„o) a Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló
2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és
egyéb vonatkozásairól.”
97.	§ A Psztv. 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 6. §
a)	(1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i
1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (3) bekezdésének,
b)	(2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési
vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a
pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott
kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK
bizottsági rendelet,
c)	(3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt
információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele
és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK
bizottsági rendelet,
d)	(4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének,
e)	(5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése,
f)	(6) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a
kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelete
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.”
7.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
98.	§ Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az AKK Zrt.]
„c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében,
valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának
kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is -
ellátásában.”
8.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása
99.	§ A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (továbbiakban MNB tv.) 20. §-a
a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
35
„(4) Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva ellátja a tőzsdén kívüli származtatott
ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei
648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. cikke szerinti
kollégiumban való részvételből eredő feladatokat.
(5)	Az MNB szakhatóságként vesz részt - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható
működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában - a Rendelet 14. cikk (1) bekezdésében
meghatározott, a központi szerződő fél tevékenységi és a 15. cikk (1) bekezdése szerinti a
tevékenységi és szolgáltatási körének kiterjesztése, valamint a 35. cikkben meghatározott
kiszervezés iránti engedélyezési, a 20. cikkben meghatározott engedély visszavonás iránti
eljárásban. Az MNB szakhatóságként vesz részt - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható
működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában - a Rendelet 21. cikk (1) és (3) bekezdésében
meghatározott, a központi szerződő félre vonatkozó éves felülvizsgálati és értékelési eljárásban,
továbbá a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, a biztosíték követelményekre vonatkozó modellek és
paraméterek, valamint a 49. cikk (1) bekezdése szerinti, stresszteszt modellek és paraméterek
jóváhagyására irányuló eljárásban. Az MNB szakhatóságként vesz részt továbbá - az elszámolási
rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában - a Rendelet
54.	cikk (1) bekezdésében meghatározott, a központi szerződő fél interoperabilitási
megállapodásához való hatósági jóváhagyási eljárásban.”
100.	§ Az MNB tv. „Pénzforgalom és felvigyázás” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és
a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
(2012. március 14.) (a továbbiakban: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10.
cikke szerinti illetékes hatóságként az MNB látja el a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását.”
101.	§ (1) Az MNB tv. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegybanki ellenőrzés)
„b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó vagy az MNB felé bejelentési
kötelezettség alá eső kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó
rendelkezéseinek,”
(a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak
végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére
terjed ki.)
(2) Az MNB tv. 22. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(A jegybanki ellenőrzés)
f a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ”
(a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak
végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére
terjed ki.)
36
102.	§ Az MNB tv. 24. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Tpt. szerinti elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenység
engedélyezésének eljárásában az MNB szakhatósági közreműködésének ügyintézési határideje 45
nap. A 20. § (5) bekezdése szerinti feladatkörbe tartozó szakhatósági közreműködés ügyintézési
határideje 30 nap.”
103.	§ (1) Az MNB tv. 25. § (1) bekezdésj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az MNB a jegybanki ellenőrzés végén megállapítja, hogy az ellenőrzött személy, szervezet, a
szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személye
a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az MNB hatósági határozatában vagy az
ellenőrzött szervezet belső szabályaiban foglaltakat megszegi, elmulasztja, késedelmesen vagy
hiányosan teljesíti, az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben a következő intézkedéseket
alkalmazza:]
„j) megtiltja a forgatható utalványok további kibocsátását.”
(2) Az MNB tv. 25. § (1) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:
[Ha az MNB a jegybanki ellenőrzés végén megállapítja, hogy az ellenőrzött személy, szervezet, a
szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személye
a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az MNB hatósági határozatában vagy az
ellenőrzött szervezet belső szabályaiban foglaltakat megszegi, elmulasztja, késedelmesen vagy
hiányosan teljesíti, az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben a következő intézkedéseket
alkalmazza:]
„k) elrendeli a kibocsátott forgatható utalványok forgalomból való kivonását,
l)	elrendeli a forgatható utalványok megsemmisítését,
m) egyéb, törvényben előírt intézkedéseket alkalmaz.”
104.	§ (1) Az MNB tv. 65.§ (3) bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 20. §
(1)	és (2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza a központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezet esetében]
,,dc) a központi szerződő fél által garantált ügyletek teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás
szabályait,”
(2)	Az MNB tv. 65.§ (3) bekezdés d) pontja a következő dh) alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 20. §
(1)	és (2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza a központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezet esetében]
„dh) az elszámolás és teljesítés rendjét.”
37
105.	§ Az MNB tv. 37. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. Az Európai Unió jogának való megfelelés
69.	§ (1) E törvény a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a
kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek
megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
106.	§ Hatályát veszti az MNB tv. 65.§ (3) bekezdés b) pont bf) pontja.
9.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
107.	§ A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 19. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a
törvényben kapott felhatalmazás alapján a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatás vagy
természetbeni támogatás céljára kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása
vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen
védett;”
10.	A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
108.	§ A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012. évi CLXVI. törvény 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
11.	Záró rendelkezések
109.	§ (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	A 100. §, a 101. § (2) bekezdése, valamint a 105. § 2013. június 10-én lép hatályba.
(3)	Az 1-3. §, a 6. §, a 11. §, a 12. § és 107. § az e törvény kihirdetését követő 90. napon lép
hatályba.
(4)	A 8. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(5)	E törvény 2014. január 2-án hatályát veszti.
110.	§ A 99.§ és a 100. § az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
111.	§ (1) A 4. §, 15-16. §, a 37-85. §, a 90. §, a 92-95. §, a 97. §, a 99. §, a 102. §, a 104-106. §
valamint a 108. § a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a
38
kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	E törvény az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek
megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3)	A 86-88. § és a 3. melléklet a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
39
1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezete a következő 19. és 20. ponttal egészül ki:
„19. Forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést
megtestesítő bankjegynek, 5.1. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és
értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési
eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál.
20.	Forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a
forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó
útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása.”
2.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 68-71. ponttal egészül ki:
„68. Utalványkibocsátó ügyfele: az utalványbirtokos és az utalványelfogadó azzal, hogy az
utalványbirtokos és az utalványelfogadó személye megegyezhet.
69.	Utalványbirtokos: az a személy, aki vagy amely az utalványkibocsátótól történő
megvásárlás útján vagy bármely más módon a rendelkezése alá került forgatható utalványt
az utalványelfogadónál áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére fizetési
eszközként felhasználhatja.
70.	Utalványelfogadó: az utalványkibocsátóval szerződéses jogviszonyban álló személy, aki
vagy amely a forgatható utalványt áru vagy szolgáltatás nyújtás ellenértékének
kiegyenlítésére fizetési eszközként az utalványbirtokostól elfogadja.
71.	Utalványforgalmazó: az utalványkibocsátóval a forgatható utalványok értékesítésére és
visszaváltására szerződéses jogviszonyban álló személy.”
40
2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A Tpt. 25. számú melléklete a következő 23. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„23. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a
kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet.”
41
3. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1. Az Fhtv. 2. mellékletében foglalt táblázat 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A hitel lényeges jellemzőinek ismertetése	
a hitel típusa	
a hitel teljes összege a hitelszerződésben szereplő hitel összege vagy a lehívható összeg felső határa	
a hitel futamideje	
adott esetben Önt a hitelező bármikor felszólíthatja a hitel teljes összegének visszafizetésére”	
2.	Az Fhtv. 2. mellékletében foglalt táblázat 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Adott esetben a távértékesítés keretében kötött hitelszerződések esetén nyújtandó kiegészítő tájékoztatás	
a hitelezőnek a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállambeli képviselőjének neve (cégneve)	... [név]
címe	... [a fogyasztó által használandó cím]
telefonszáma*	
e-mail címe*	
telefaxszáma*	
internet címe*	
a hitelező cégjegyzékszáma vagy bírósági nyilvántartásba vételi száma	... [cégjegyzékszám vagy bírósági nyilvántartásba vételi szám]
a hitelező tevékenységét engedélyező felügyelő hatóság	
az elállási jog gyakorlása Önnek 14 naptári napon belül joga van elállni a hitelszerződéstől.	... [az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről; továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell]
a szerződés létrejöttét megelőző időszakban a hitelező által alkalmazandó jog	
jogválasztás, továbbá kizárólagos hatáskör, illetékesség kikötése	... [vonatkozó szerződési rendelkezés meghatározása]
nyelvhasználat	... [az előzetes tájékoztatás nyelvéről, a szerződéskötés nyelvéről, továbbá a szerződés hatálya alatt a_ fogyasztóval való
42
	kapcsolattartás - a fogyasztóval egyetértésben megállapított - nyelv]
szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére rendelkezésre álló olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát”	
43
4. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012.
évi CLXVI. törvény 2. melléklet B: 17. mezője a következő szöveggel lép hatályba:
(	A	B
	ÁGAZAT	ALÁGAZAT
(17
Pénzügy)
,pénzeszközök, pénzügyi eszközök kereskedési, elszámolási,
fizetési és teljesítést végző infrastruktúrái és rendszerei”
44
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a fizetési, illetve
értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII.
törvény (a továbbiakban: Tvt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bszt.), a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban:
Psztv.) módosítása, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról,
kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A
TANÁCS 2012. július 4-ei a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről
és a kereskedési adattárakról szóló rendelete (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) és a hazai
jogszabályok közötti harmonizáció megteremtése végett szükséges.
A 648/2012/EU rendelet megengedi a tagállamoknak többletszabályok alkalmazását a központi
szerződő felekre vonatkozó prudenciális szabályok esetében, ezért a Tpt.-ben található jelenleg
hatályos szabályok mint addicionális követelmények, továbbra is alkalmazandóak.
Az új szabályozás egyik kulcseleme a teljesítés, elszámolás szétválasztása, valamint a Tpt. szerinti
hármas felosztás [központi szerződő fél (garantőr), elszámolóház (elszámolás), valamint értéktár]
megbontása volt, mert a 648/2012/EU rendelet - a tevékenység tekintetében - a garantőri funkciót
az elszámolással együtt értelmezi, ugyanakkor hatálya alá vonja a csupán garantőri funkciót ellátó
központi szerződő feleket is.
Az engedélyezési eljárást a hatályos szabályok szerint két hatóság végzi, a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete mint fő hatóság, valamint a Magyar Nemzeti Bank mint szakhatóság. A fennálló
rezsim megtartására a 648/2012/EU rendelet szerint lehetőség van, úgy, hogy a
hatóságot/hatóságokat a tagállam kijelöli. Ezért került módosításra a Psztv., és az MNB tv.,
körülhatárolva az egyes hatósági területek mezsgyéit.
A 648/2012/EU rendelet 87. cikke módosítja a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az
elszámolások véglegességéről szóló az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelv
(továbbiakban: 98/26/EK irányelv) 9. cikk (1) bekezdését. Ezért a 98/26/EK irányelvet
implementáló Tvt. módosítása is szükségessé vált. Fontos megjegyezni, hogy a jelen
előterjesztésben szereplő módosítások csak a jogharmonizáció első fázisát jelentik, a későbbiekben
további jogszabály-módosítások várhatóak az Európai Bizottság által megjelentetett egyéb
részletszabályok függvényében.
II.
A 648/2012/EU rendeletnek való megfelelésen túl a Tpt. módosítása annak érdekében is
szükségessé vált, hogy az értékpapírok multilaterális kereskedési platformokra történő regisztrációja
-	amely eddig nem volt önállóan szabályozott kategória a törvényben, így nem is járult hozzá
tájékoztató vagy egyéb információs dokumentum-készítési kötelezettség - a jövőben szabályozott
keretek közé kerüljön.
A törvényjavaslat a fentieken túlmenően - módosítva egyéb pénzügyi tárgyú törvényeket is -
számos újdonságot tartalmaz.
A törvényjavaslat módosítja a Hpt.-t többek között az Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó
rendelkezések kapcsán. Annak érdekében, hogy az Alap kártalanítás esetén igénybe vehető forrásai
bővülhessenek, a rendelkezések megteremtik az Alap kötvénykibocsátásának lehetőségét. ( Ennek
45
érdekében szükségessé válik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.
törvény módosítása is. )
A forgatható utalványok kibocsátói többször felhasználható, forgatható fizetési eszközt bocsátanak
ki, ezért tulajdonképpen egyfajta pénzügyi jellegű szolgáltatást végeznek. A forgatható utalvány
valójában pénzügyi terméknek fogható fel, hiszen azt az utalvány-birtokosok - akár saját maguk
vásárolják meg, akár áru vagy szolgáltatás ellenértékeként jutnak a birtokába - fizetés céljára
használják. Ezért indokolt a forgatható utalvány kibocsátási tevékenység kiegészítő pénzügyi
szolgáltatásnak minősítése és ezáltal a rá vonatkozó rendelkezéseknek a Hpt.-ben történő
megjelenítése.
A törvényjavaslat módosítja a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt is,
pontosítva a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztó részére biztosított tájékoztatásra
vonatkozó előírásokat a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelv
rendelkezéseinek való teljes megfelelés érdekében.
A 260/2012/EU rendelet (SEPA rendelet) betartatásáért felelős hatóság kijelölése jogharmonizációs
kötelezettségünk, amelyre a Magyar Nemzeti Bank javasolt, így ennek megfelelően kerül sor az
MNB törvény módosítására.
46
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az úgynevezett cafeteria típusú utalványok nem tartoznak a
hitelintézeti törvény hatálya alá.
A 2. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások köre kiegészül a forgatható
utalvány kibocsátási tevékenységgel.
A forgatható utalvány kibocsátási tevékenység az MNB felé történő bejelentés mellett végezhető, a
rá vonatkozó rendelkezések megtartását az MNB ellenőrzi.
A 3. §-hoz
A Javaslat meghatározza az utalvány-kibocsátó működésének szervezeti formáját, a befizetett
jegyzett tőkéjének legkisebb összegét, valamint rögzíti, hogy pénzügyi szolgáltatást és a forgatható
utalvány kibocsátási tevékenységen kívül már kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
Megengedi, hogy az utalvány-kibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához
forgalmazót vegyen igénybe, annak kimondásával, hogy a forgatható utalványban megtestesített
követelés ebben az esetben is az utalvány-kibocsátóval szemben áll fenn.
Előírja az utalvány-kibocsátó MNB felé történő 15 napon belüli, utólagos bejelentési
kötelezettségét, meghatározza a forgatható utalvány kibocsátási tevékenység megkezdéséről szóló
bejelentés minimális adattartalmát és a bejelentéshez mellékelendő dokumentumokat.
A 4. §-hoz
A banktitok minden olyan adat, és egyéb információ, mely a pénzügyi intézménynél az ügyfelekről
rendelkezésre áll. A 648/2012/EU rendelet előírja a derivatív ügyletek esetében minden szerződő fél
részére az általuk kötött ügyletek részletinek tekintetében a jelentési kötelezettséget az adattárak
részére. Ennek teljesítéséhez a banktitok alóli mentesítést meg kell adni.
Az 5. §-hoz
A „klíring” fogalmának módosításával összefüggésben indokolt, hogy ahol a jogszabályok „klíring”
fogalmat használnak, helyette a Tpt. módosult rendelkezéseivel összhangban „elszámolás”
szerepeljen.
A 6. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy az utalvány-kibocsátó saját tőkéje nem csökkenhet a törvényben előírt
legkisebb jegyzett tőke alá.
Kimondja, hogy az utalvány-kibocsátó a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközökkel a
sajátjaként nem rendelkezhet, és az utalvány-kibocsátó felszámolása esetében azok nem kerülnek be
felszámolási vagyonba.
Előírja a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett pénzeszközöknek az utalvány-kibocsátó
saját pénzeszközeitől való elkülönített nyilvántartását, valamint az utalvány-birtokosok utalvány-
kibocsátóval szemben fennálló mindenkori összesített pénzkövetelésének kimutatását.
Előírja, hogy az utalvány-kibocsátó a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközöket EGT-
államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél a forgatható utalvány névértékének hivatalos
pénznemében vezetett letéti számlán köteles elhelyezni, vagy ezzel egyenértékű bankgarancia vagy
47
kezesi biztosítási szerződést kötni, valamint rendelkezik arról az időpontról, amikortól az utalvány-
kibocsátónak ezen követelményeknek meg kell felelni.
A 7. §-hoz
A közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint az ügyvédek tevékenységükhöz kapcsolódóan,
illetve j ogszabályi kötelezettségüknek eleget téve letéti számlák vezetésére bankszámlaszerződést
kötnek a hitelintézetekkel. Ezen számlák tekintetében a letéti jogviszony nem a hitelintézet és a
számlatulajdonos közjegyző/végrehajtó/ügyvéd között áll fenn, hanem a
közjegyző/végrehajtó/ügyvéd és az ügyfele (vagy a jogszabályban meghatározott más személy)
között. A Javaslat szerint ezért ezeket a számlákat (több számla esetén valamennyi számlát külön-
külön) a kártalanítás összegének megállapításánál az összeghatár szempontjából külön kell kezelni
a közjegyzőnek/végrehajtónak/ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől, vagyis e számla után
a törvény szerinti mindenkori értékhatár alapján számított kártalanítást fizeti az Alap. E számlákon
lévő összegek nem tartoznak a közjegyző/végrehajtó/ügyvéd vagyonához, ezért kell elkülönítetten
kezelni, így abban az esetben, ha a Hpt. 100. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a
közjegyző/végrehajtó/ügyvéd nem jogosult kártalanításra, a letéti számlákon lévő összeg alapján
fizethető kártalanítás a közjegyző/végrehajtó/ügyvéd részére.
A 8. §-hoz
Kártalanítási esemény bekövetkezésekor az Országos Betétbiztosítási Alap és a hitelintézet
számítástechnikai rendszere közötti adatátvitelhez és az adatok feldolgozásához szükség lehet egy
konvertáló programra, amit kártalanítás esetén az érintett hitelintézetnek az Alap rendelkezésére
kell bocsátani a kifizetések határidőben történő teljesítése érdekében. A Javaslat szerint a
hitelintézetnek segítséget kell nyújtania annak érdekében, hogy a betétekre vonatkozó adatokat az
Alap kifizető rendszere fel tudja dolgozni.
A 9. §-hoz
Az Alap a hatályos szabályok szerint hitel felvételére jogosult abban az esetben, ha kártalanítási
kötelezettsége keletkezik. Annak érdekében, hogy az Alap kártalanítás esetén igénybe vehető
forrásai bővülhessenek, a Javaslat megteremteni az Alap kötvénykibocsátásának lehetőségét.
A 10. §-hoz
A hitelfelvételhez hasonlóan kötvény kibocsátása esetén is szükség lehet a tagintézeteket terhelő
rendkívüli fizetési kötelezettség előírására a visszafizetés érdekében.
A 11 . §-hoz
A Javaslat meghatározza a forgatható utalvánnyal szemben támasztott formai és minimális tartalmi
követelményeket.
Előírja az utalvány-kibocsátó általános üzleti feltételeinek és az utalvány-elfogadók listájának
honlapon való nyilvános közzétételét, valamint meghatározza az általános üzleti feltételekkel
szembeni minimális tartalmi követelményeket.
48
Kimondja, hogy az utalvány-kibocsátó a meghirdetett díjon, jutalékon és költségen felül további
vagy azokat meghaladó mértékű díjat nem érvényesíthet az ügyféllel szemben, kedvezmény adására
viszont lehetőséget ad.
Rendelkezik arról, hogy az utalvány-kibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak
hatálya lépése előtt legalább 60 nappal köteles tájékoztatni az ügyfelet, meghatározza a tájékoztatás
módját, valamint biztosítja az ügyfél jogát a szerződésnek a módosítás hatályba lépése előtti
felmondására.
A Javaslat előírja, hogy az utalvány-kibocsátó az utalvány-birtokosok vele szembeni
pénzköveteléseként a naptári év utolsó napján fennálló forgatható utalvány állomány névértékét és a
rendelkezésre álló fedezet értékét a honlapján köteles nyilvánosan közzétenni.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az utalvány-kibocsátó a forgalomképes forgatható
utalványokat névértéken, a korlátozottan forgalomképes forgatható utalványokat az általános üzleti
feltételekben meghatározott értékben, az utalvány-birtokos kérésére bármikor köteles törvényes
fizetőeszközre visszaváltani, azzal a korlátozással, hogy lejárattal rendelkező forgatható utalvány
esetében e visszaváltási kötelezettség a lejárattól számított hat hónapig áll fenn.
A 12. §-hoz
Átmeneti rendelkezéseket állapít meg a törvény hatálybalépésekor már forgatható utalvány
kibocsátási tevékenységet végző utalvány-kibocsátók jogszabályi megfelelése, valamint a már
kinyomtatott forgatható utalványok további értékesíthetősége tekintetében.
A 13. §-hoz
A Javaslat szerint a közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti számlákra vonatkozó új rendelkezéseket
a módosítás hatálybalépését követően indított kártalanítási eljárásban kell alkalmazni.
A 14. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás.
A 15. §-hoz
A központi szerződő fél - a Rendelet koncepciójának megfelelően - már kizárólag központi
szerződő fél tevékenységet (garantőri funkció) valamint pénzügyi eszközre kötött ügylet
elszámolását végezheti, mint „alaptevékenység”, és ezen felül kiegészítő tevékenységeket is
végezhet, de az új módosítással értékpapírkölcsönzést már nem. A továbbiakban ennek végzésére
csak az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a
biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói
nyugdíj szolgáltató intézmény jogosult.
A módosítás másik oka az, hogy a törvény hatálya a befektetési alapkezelő és kollektív befektetési
forma tekintetében ezáltal összhangba kerül a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó 168. § (1)
bekezdéssel.
A 16. §-hoz
A 16. § (1) bekezdésben a céltársaság fogalmának pontosítása a - törvény Harmadik részében
használt terminológiának megfelelő - koherens szóhasználat biztosítása miatt szükséges.
A 16. § (7) bekezdésben a nyilvános értékesítésre történő felajánlás fogalom egyértelmű használata
érdekében történt a fogalom technikai pontosítása, világossá téve ezáltal, hogy a korábban ugyanígy
49
definiált nyilvános ajánlattétel fogalom csak az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához
készítendő dokumentumot (2. számú melléklet) takar. A 16. § (2), (4), (8) és a (9) bekezdése a
Rendeletnek, valamint a megváltozott fogalmaknak való megfelelést szolgálja. A 16. § (3) bekezdés
szintén a Rendeletnek, valamint a megváltozott fogalmaknak (elszámolás) való megfelelést
szolgálja, valamint azt, hogy az átfogalmazással a definíció a Tpt. 334. § és 335. § (1) bekezdés a)
pontjával összhangban legyen. A 16. § (5) bekezdés a Rendeletnek, valamint a megváltozott
fogalmaknak való megfelelésen túl egyfajta pontosítás arra vonatkozóan, hogy az eszközök fogalma
a pénz(eszközöket) is magába foglalja. A 16. § (6) bekezdés a Rendeletnek, valamint a
megváltozott fogalmaknak való megfelelést szolgálja, tehát a módosítással a központi szerződő fél
korábbi garanciavállalási tevékenysége kiegészül az „önálló jogon végzett” elszámolási
tevékenységgel.
A 17. §-hoz
Állampapír zártkörű forgalomba hozatala nem tartozik e törvény hatálya alá, ezért a módosítás az a)
pontból törli az ilyen értelmű hivatkozást.
A 18. és 19. §-hoz
Értékpapírok multilaterális kereskedési rendszerbe (MTF) történő regisztrációja eddig nem képezte
külön kategóriaként szabályozás tárgyát. E kereskedési rendszerek hazai megjelenése
következtében illetve az ide regisztrálandó értékpapírok átláthatóságának növelése érdekében a
törvény ezentúl magához a rendszerbe történő regisztráláshoz kívánja meg a tájékoztató
elkészítését. A javaslat egyúttal kimondja, hogy - hasonlóan a szabályozott piaci bevezetéshez - a
multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációval a korábban zártkörűen forgalomba
hozott értékpapír nyilvánosan forgalomba hozottnak minősül (s a későbbiek során újabb
tájékoztatót a vele való nyilvános tranzakcióhoz nem kell készíteni).
A szabályozott piaci bevezetés tájékoztató és a hirdetmény közzétételi mentességhez hasonlóan az
MTF-re történő regisztráció esetében is szükséges felmentést javasol a Javaslat 19. §-a (1)
bekezdése. Ugyanakkor a 19. § (2) bekezdése alapján tájékoztatót kell készíteni akkor is, ha a már
korábban regisztrált és az adott eljárás kapcsán regisztrálandó értékpapírok kibocsátási összértéke
az ötmillió eurós szintet eléri és korábban nem került közzétételre tájékoztató. A 19. § (2)
bekezdése biztosítja egyúttal, hogy a Tpt. 21. § (2) bekezdés da) pontjában írt feltétel fennállásakor
is sor kerüljön a befektetők valamilyen jellegű tájékoztatására, ezt a tájékoztatást szolgálná a
kötelezően közzéteendő információs dokumentum, aminek a tartalmát a piacműködtető határozza
meg és hagyja jóvá.
A 20. §-hoz
A módosított definícióval való fogalmi összhang megteremtése érdekében szükséges a „nyilvános
ajánlattétel” fogalom kicserélése a „nyilvános értékesítésre történő felajánlás” fogalomra.
A 21. §-hoz
A 21 . § (1) bekezdés a), f) és g) pontjai azonos megfogalmazást hivatottak használni és ezen belül
szabályozni kívánják a befektetési szolgáltató igénybevételének kötelezettsége alóli kivételként azt
az esetet, amikor az azonos fajtájú és osztályba tartozó részvényeket már regisztráltak ugyanazon
MTF-re, vagy - a már működő magyarországi MTF-ekre is tekintettel - az értékpapír-sorozat be
van vezetve valamely szabályozott piacra.
A 22. és 23. §-hoz
Az értékpapír jegyzés semmisségére valamint a tájékoztató összefoglaló készítési kötelezettsége
alóli mentességre vonatkozó rendelkezések tekintetében a multilaterális kereskedési rendszerbe
50
történő regisztráció esetében is a szabályozott piacra történő bevezetésre vonatkozó szabályok
alkalmazandók.
A 24. §-hoz
A módosított definícióval való fogalmi összhang megteremtése érdekében szükséges a „nyilvános
ajánlattétel” fogalom kicserélése a „nyilvános értékesítésre történő felajánlás” fogalomra.
A 25-28. §-hoz
A tájékoztatóhoz kapcsolódó szabályok kiegészítésre kerültek a multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrációval.
A 29. §-hoz
A Javaslat csupán az MTF-re való regisztrációval egészíti ki a rendelkezést, az információs
dokumentumra nem hivatkozik. Ennek oka, hogy az MTF-be regisztrált értékpapír kibocsátójára a
Tpt. 34. § szerinti közzétételi kötelezettség akkor irányadó, amennyiben a Tpt. 21. § (2) bekezdés d)
pontja szerinti kivétel nem alkalmazható, tehát tájékoztatót kell készíteni.
A 30 - 34.§-hoz
A tájékoztatóhoz kapcsolódó szabályok kiegészítésre kerültek a multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrációval.
A 35. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy a Tpt. V. fejezetét nem kell alkalmazni a szabályozott piacra be nem
vezetett részvény, illetve kötvény kibocsátójára, kivéve az éves jelentés könnyített határidejű
benyújtását. Ez a megfogalmazás közelíti a szabályozást az európai uniós transzparencia
szabályozáshoz, amely csak szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátókra vonatkozik.
A javaslat kimondja továbbá, hogy az MTF-re regisztrált értékpapírokkal rendelkező kibocsátóra
(ha egyúttal nincs szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére bevezetve)
csak az MTF-működtető határoz meg rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeket, mindamellett, hogy
az éves jelentéstételi kötelezettség a könnyített határidővel terheli.
A 36. §-hoz
A Tpt. 181/K. §-a az Tpt. 391. § (1) bekezdés g) pontjára utalt. Tekintettel arra, hogy a Javaslat 71.
§-a útján a Tpt. 391. § (1) bekezdés g) pontja eltérő rendelkezést tartalmazó, új tartalommal telt
meg, a Tpt. 181/K. §-ának módosítása is indokolt.
A 37. §-hoz
A tőzsdei termékre elszámolást a központi értéktár nem végez, csak a központi szerződő fél.
A 38. §-hoz
A tőzsdei ügylet érvényességéhez szükséges feltételeket kibővítettük az összes tőzsdei ügyletre,
tehát nem csak a határidős és opciós ügyletekre, hanem az azonnali ügyletekre is. Másrészt a
módosítás az egyszerűsítést szolgálja, tehát a Tpt. 321. § (1) bekezdésben meghatározott határidős
ügyletek vonatkozásában az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi
szerződő fél visszaigazolása és nyilvántartásba vétele itt jelenik meg összesítetten, ezzel egyúttal a
Tpt. 322. § (4) bekezdése, mely ugyanezt mondja ki az opciós ügyletekre, hatályát veszti.
A 39. és 40. §-hoz
51
A 648/2012/ EU Rendelet szövegéből levezethető, hogy egyetlen szerződő fél sem kötelezhető
garanciavállalásra („szolgáltatási kényszer eltörlése”.) A központi szerződő fél garanciavállalása
egy kockázat alapú döntés eredménye. Tehát amennyiben a központi szerződő fél úgy ítéli meg,
hogy az adott piac, vagy ügyfélkör kiszolgálása olyan addicionális kockázatokat hordoz, amelyeket
az egyéni és kollektív garanciaelemekkel, továbbá az általa kockáztatni kívánt saját pénzügyi
erőforrásokkal nem képes kezelni, akkor megfelelő lezárási folyamatok biztosítása mellett
megszüntetheti az adott piac vagy ügyfélkör kapcsán nyújtott garanciavállalási szolgáltatást. A
Javaslat 40. §-a rendelkezik arról, hogy a központi szerződő fél saját jogán (alap tevékenység
keretében) nyújt elszámolást a Rendelet alapján.
A 41. és 42. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Rendelet erre vonatkozó korlátozást nem tartalmaz, a jelenlegi rezsim
megtartása - pontosítással - nem ütközik akadályba.
A 43. §-hoz
A Tpt. „Tizedik része” nem csak az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenységet
szabályozza, hanem a központi szerződő fél tevékenységet is.
A 44. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységek pontosítása a megváltozott fogalmak miatt válik szükségessé.
A 45. §-hoz
A Javaslat 45. § (1) bekezdésének indoka az az expressis verbis megjelenítő szabály, hogy a tőzsde,
elszámolóház és fióktelep minősül csak elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, míg a
központi szerződő fél nem. A 45. § (2) bekezdés célja a pontosítás és a koherens szövegezés,
melynek eredményeképpen a külön törvényben meghatározott szervezett piacon kötött áru
vonatozásában végezhet az elszámolóház elszámolási tevékenységet.
A 46. §-hoz
A 46. § (1) bekezdés indoka az, hogy a teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK Irányelvet
jogharmonizáló Tvt. alapján kijelölt fizetési rendszerek (az MNB által működtetett VIBER és a
GIRO Zrt. által működtetett BKR) beengedik partnerkörükbe a pénzforgalmi intézményeket és az
elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket. Ugyanakkor ezen fizetési rendszerekben rendelkezésre
álló likviditás egy részét a jegybank által fedezet mellett nyújtott napközbeni hitel (hitelkeret)
jelenti. A hitelkeret fontos része a fizetési rendszerek likviditásának, jelentős mértékben
csökkentheti az esetlegesen felmerülő likviditási kockázatot. Ezen kívül az MNB által kiegyenlített
kártyaelszámolási rendszerek is előírják az MNB kedvezményezettségével zárolandó fedezetek
meglétét (a kártyaelszámolás nettó rendszer, így garanciarendszert működtet). A kártyatársaságok
és az MNB közötti együttműködés fontos mérföldköve volt, hogy az MNB elérte, hogy a
kártyaelszámolás kiegyenlítése jegybankpénzben (kvázi kockázatmentesen) történjen. Ugyanakkor
mind a fizetési rendszerekben használt hitelkeret mögötti, mind a kártyaelszámolás
garanciarendszere keretében letett biztosítékok az MNB javára zárolandók, amely ma a KELER
Zrt.-n keresztül lehetséges (kedvezményezetti zárolás). Ehhez pedig az adott intézménynek a
KELER Zrt. partnerévé kell válnia. Ezen szakmai összefüggések miatt indokoltnak látjuk a
szolgáltatást potenciálisan igénybe vevők listájának bővítését a pénzforgalmi intézményekkel és az
elektronikuspénz-kibocsátó intézményekkel. A 46. § (2) bekezdésében foglalt módosítás célja, az
elszámolóház a hitel- és pénzkölcsön nyújtást kizárólag likvid eszközökben történő, legalább teljes
fedezettséget biztosító biztosíték mellett végezze. Ez a szabály ma is létezik a vonatkozó MNB
rendeletben [a tőkepiacról szóló törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
52
üzletszabályzatára és szabályzataira vonatkozó követelményekről szóló 9/2009. (II.27.) MNB
rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet), 11. § (1) bekezdése], így nem jelent addicionális terheket.
A 46. § (3) bekezdés indoka az, hogy az elszámolás lebonyolítása kifejezés a továbbiakban már
nem állja meg a helyét, a megváltozott fogalmak miatt, ill. a Tpt. 334. § b) pontjában
meghatározottakkal összhangban csak pénzügyi teljesítés lebonyolításáról beszélhetünk.
A 47. §-hoz
A b) pontban a „szállítás fizetés ellenében történő elszámolással lezáruló” kitétel törlendő, mert a
központi értéktárak szolgáltatása nem korlátozódik a DvP-re („delivery versus payment”), hanem
pl. FoP („free of payment”) vagy DvD („delivery versus delivery”) szolgáltatásokat is nyújtanak.
Ezen kívül a c) pont nehezen értelmezhető. A c) pont ugyanis értékpapírral történő teljesítésről szól,
majd visszautal a Tpt. 334. § c) pontjára, amely kizárja az értékpapírral történő teljesítést.
A 48. §-hoz
A jogszabályhely technikai pontosítást tartalmaz.
A 49. §-hoz
Tekintettel a Bizottság 2013. január 21-én kelt levelére, a központi szerződő fél által a
garanciavállaláson és az elszámoláson kívül végezhető tevékenységeket módosítani kell. Az
állásfoglalás expressis verbis kimondta, hogy a központi szerződő fél nem lehet teljes jogú
hitelintézet. Kizárólag az általa végzett elszámoláshoz kapcsolódó pénzügyi teljesítés kapcsán
végezhet „bankszerű” tevékenységet. A bankszerű tevékenység a Tpt. 334. § b) és a Tpt. 335. § (3)
bekezdés e) pontjait fedi le [utóbbi Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjaira utal vissza]. Mindezekre
való tekintettel a Tpt. 340/D. § (1a) bekezdés c) pontja módosítandó, miszerint utalás kizárólag a
Tpt. 334.§ b) és a Tpt. 335. § (3) bekezdés e) pontjaira lehetséges.
Tehát amennyiben a központi szerződő fél bankszerű tevékenységet végez, azaz az általa elszámolt
ügylet vonatkozásában pénzkölcsönt nyújt, vagy pénzforgalmi szolgáltatást végez, úgy vele
szemben szakosított hitelintézeti státusz megkövetelt (a megoldás az elszámolóházra megkövetelt
szakosított hitelintézeti státusz analógiájára is épült.)
Ezen kívül az új d) pont beillesztése, immár törvényi szinten (nem csak MNB rendeletben) írná elő
a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja kapcsán a fedezettséget. A fentiekre tekintettel tehát, a központi
szerződő fél, még ha korlátozottan is, de „bankszerű” tevékenységekbe kezd, a kockázatokat
megfelelően kezelnie kell.
A 50. §-hoz
Szükséges annak megjelenítése, hogy a központi szerződő fél milyen feltételekkel kaphat engedélyt.
A módosítás a Rendelet szerinti koncepcióra épül.
Az 51. §-hoz
A központi szerződő fél engedélye visszavonásának szabályozása módosítandó, egyrészt a Rendelet
(erre vonatkozó részének) közvetlen hatálya és alkalmazandósága miatt, másrészt az ott nem
53
szabályozott rendelkezések megtartása miatt, amelyre a Rendelet egyébként lehetőséget ad a
tagállamok számára.
Az 52. §-hoz
Amennyiben a központi szerződő fél „bankszerű” tevékenységet (pénzügyi szolgáltatást) nyújt,
abban az esetben a Hpt. szabályai is irányadóak rá.
Az 53. §-hoz
Az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása, ill. a fogalmak használatának a Munka
törvénykönyvével való összhangjának biztosítása volt a cél a módosítással.
Az 54. §-hoz
A módosítás szükségességét az új fogalomrendszer adta. Másrészről a nyilvánosságra hozatalra
vonatkozó előírással kapcsolatos kivétel törlésére azért került sor, mert a kockázatok kezelésének
módjáról, valamint a díjakról szóló szabályzatok nyilvánosságra hozatala kapcsán sem a központi
értéktár sem a központi szerződő fél nem kap felmentést a Tpt. más részeiben.
Az 55. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfélköre nem korlátozódik befektetési
vállalkozásokra, a hitelintézetekre és az árutőzsdei szolgáltatókra.
Az 56-58. §-hoz
A megváltozott központi szerződő fél tevékenységhez a szabályzatok valamint a szolgáltatási
kötelezettségre (akivel szerződést köt), valamint a garanciaalapra, biztosítékképzésre vonatkozó
részt hozzá kellett igazítani.
Az 59. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Rendelet a központi szerződő felekre vonatkozó résznél megengedi a
tagállamoknak szigorúbb szabályok alkalmazását, ezért a pontosítás végett jelezzük, hogy a Tpt.-
ben lefektetett befektetésre vonatkozó szabályok addicionális követelményként jelennek meg a
Rendelethez képest.
A 60. §-hoz
A Rendeletben található kiszervezési szabályokhoz való igazítás miatti módosítások, így különösen
az átfedő részek kerültek törlésre, az addicionális követelményeknél pedig a Rendeletre való
hivatkozással jelezzük azok viszonyát.
A 61. §-hoz
Amennyiben a központi szerződő fél az általa elszámolt ügyletek tekintetében bankszerű
tevékenységet nyújt, tekintettel annak szakosított hitelintézeti státuszára, a felszámolásra vonatkozó
eljárások között is megjelenítendő a Hpt. vonatkozó szabályára utalás.
54
A 62. §-hoz
A részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályok a tőkepiacon tevékenységet végző szervezeteknél
kötelezettség, eddig a Tpt. a központi szerződő felekre vonatkozóan nem szabályozta, azonban a
kivételük a megváltozott prudenciális szabályok okán sem indokolt.
A 63 - 67. §-hoz
A vezető állású személyek és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelmények szabályozását a
Rendelet tagállami hatáskörben hagyja, ugyanakkor a központi szerződő fél megfelelő
működéséhez szükséges és elvárható.
Egyúttal törlésre került a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó könyvvizsgálójára
vonatkozó rész, tekintettel arra, hogy amennyiben az intézmény pénzügyi szolgáltatást végez, úgy
pénzügyi intézmény esetén Hpt. 133. § (1) bekezdése, befektetési vállalkozás esetén a Bszt. 97. §
(1) bekezdése mondja ki ugyanezen szabályt. Ezáltal a pénzügyi tevékenységet nem végző
intézményekre ez a szigorítás nem vonatkozik, tekintettel annak indokolatlanságára.
A 68. és 69. §-hoz
A 648/2012/EU rendelet előírja a derivatív ügyletek esetében minden szerződő fél részére az általuk
kötött ügyletek részletinek tekintetében a jelentési kötelezettséget az adattárak részére. Ennek
teljesítéséhez az értékpapírtitok, üzleti titok alóli mentesítést az ún. „post trade” szektor szereplői
számára meg kell adni.
A 70. §-hoz
Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbírósági eljárásnak van helye a tőkepiaci ügyletek
vonatkozásában, részvényesi jogokkal stb. kapcsolatban, és minden Tpt. hatálya alá tartozó
intézmény esetében, ezért a központi szerződő fél esetében, különös tekintettel arra, hogy
elszámolást is végez önálló jogon.
A 71. §-hoz
A Felügyelet nyilvántartásaiban a központi szerződő fél nem volt megjelenítve, ezért ezt orvosolni
kellett, hiszen annak engedélyezéséhez szükséges a központi szerződő fél neve, székhelye,
tevékenység megkezdésének időpontjának rögzítése, ill. nyilvántartásba vétele garanciális okokból.
A 72. és 73. §-hoz
A Felügyelet, valamint a felvigyázó MNB-nek - Tpt-ből és a Rendeletből eredő, központi szerződő
félre vonatkozó - feladatai megfelelő ellátásához, így az adatkezelésre, az adatszolgáltatásra
vonatkozó részek bővítése - a központi szerződő féllel- szükségszerű. Egyúttal az adatkezelésre
vonatkozó szabályok szűkítésre kerültek, mely alapján a Felügyelet a Psztv. szerinti ellenőrzési
eljárásának keretében kezelheti a Tpt. hatálya alá tartozó intézmények ügyfeleinek az adatait.
A 74 - 79. §-hoz
A Rendelet a felügyeleti intézkedések és szankciók teljes szabályozását tagállami hatáskörbe utalja.
A Tpt. jelenleg is tartalmaz az intézkedésekre, szankciókra, felügyeleti biztos kirendelésére
vonatkozó szabályokat, melyek - jelen módosítással - a központi szerződő félre is alkalmazandóak
lesznek, figyelembe véve a Rendelet szankciókra vonatkozó elveit.
55
A 80. §-hoz
Jogtechnikai jellegű, jogharmonizációs célú kiegészítés.
A 81. §-hoz
A hatályát vesztő részek jogtechnikai módosítások, a szövegjavaslatok koherenciájának biztosítása
végett szükségesek.
A 82. §-hoz
A 648/2012/ EU Rendelet módosítja a fizetések véglegességéről szóló 98/26/EK Irányelvet, mely
alapján az azt átültető fizetési, illetve a Tvt. módosítása is szükségessé válik.
A 83. §-hoz
A jogszabályhely jogtechnikai jellegű, jogharmonizációs célú kiegészítés.
A 84 - 85. §-hoz
A 648/2012/EU rendelet előírja a derivatív ügyletek esetében minden szerződő fél részére az általuk
kötött ügyletek részletinek tekintetében a jelentési kötelezettséget az adattárak részére. Ennek
teljesítéséhez az értékpapírtitok alóli mentesítést meg kell adni.
A 86 - 87. §-hoz
A Javaslat pontosítja a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztó részére biztosított
tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK
irányelv rendelkezéseinek való teljes megfelelés érdekében.
A 88. §-hoz
Az Fhtv. 2. mellékletének módosítása a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK
irányelv rendelkezéseinek való teljes megfelelés érdekében pontosítja a fizetési számlához
kapcsolódó hitelkeret esetén alkalmazandó előzetes tájékoztató tartalmi elemeit.
A 89. §-hoz
A jogszabályhely a hivatkozott törvény számát helyesbíti.
A 90 - 94. §-hoz
A Rendelet előírja a tagállamoknak, hogy a Rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatok
ellátására az illetékes hatóságokat kijelöljék, ill. amennyiben több hatóság is ellátja a
végrehajtásához kapcsolódó feladatokat, úgy azok külön megjelenítése szükséges.
A 95. §-hoz
56
A jogszabályhely jogtechnikai jellegű, jogharmonizációs célú kiegészítés.
A 96 - 97. §-hoz
A módosítások az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálják, tekintettel arra, hogy a
Felügyelet látja el az üvegházhatású gázokról szóló a Bizottság 1031/2010/EU rendeletéből (37-42.
cikk) feladatokat, valamint a 648/2012/ EU rendeletből adódó feladatokat.
A 98. §-hoz
Az Alap kötvénykibocsátása a Javaslat szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt.
közreműködésével történhet.
A 99. §-hoz
A 648/2012/EU Rendelet előírja a tagállamoknak, hogy a Rendelet végrehajtásához kapcsolódó
feladatok ellátására az illetékes hatóságokat kijelöljék, ill. amennyiben több hatóság is ellátja a
végrehajtásához kapcsolódó feladatokat, úgy azok külön megjelenítése szükséges.
A 100. §-hoz
A Javaslat a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki a 260/2012/EU rendelet (az úgynevezett SEPA
rendelet) betartatásáért felelős illetékes hatóságnak.
A 101 . §-hoz
A Javaslat az MNB jegybanki ellenőrzési jogkörét kiterjeszti a forgatható utalvány kibocsátási
tevékenység végzésére vonatkozó, Hpt-ben meghatározott rendelkezések valamint a SEPA rendelet
betartatására.
A 102. §-hoz
A Javaslat az MNB szakhatósági közreműködését szabályozza az EMIR Rendeletben foglalt
feladatok teljesítése esetén, melynél a PSZÁF-fal való együttműködés és feladatmegosztás
tekintetében, szükséges szabályozni a belső ügyintézési határidőt.
A 103. §-hoz
Az MNB jegybanki ellenőrzésen alapuló intézkedési jogkörét kiegészíti a forgatható utalványok
további kibocsátásának a megtiltásával, forgalomból való kivonásuk vagy megsemmisítésük
elrendelésével.
A 104. §-hoz
Az MNB szakhatósági feladatai ellátásához a központi szerződő félre vonatkozó feladatai
ellátásához megfelelő rendeleteket alkosson, így a központi szerződő fél által garantált ügyletek
teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait, valamint az elszámolás és teljesítés
rendjét meghatározza.
A 105. §-hoz
57
Jogtechnikai jellegű, jogharmonizációs célú kiegészítés (EMIR és SEPA rendeletekre való
hivatkozás).
A 106. §-hoz
Hatályát veszti az a rendelkezés, amely az MNB tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó
kötelezettségvállalás szabályaira vonatkozó rendeletalkotását biztosította, tekintettel arra, hogy az
elszámolóház központi szerződő fél tevékenységet nem végezhet, így garanciát sem vállalhat, így
szükségtelen ezen pont szerinti elem a szabályzataiban.
A 107. §-hoz
A Hpt. kiegészül a forgatható utalványra vonatkozó szabályozással, amelynek értelmében a
forgatható utalvány pénzkövetelést megtestesítő, bankjegynek és készpénzhelyettesítési fizetési
eszköznek nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz.
Tekintettel arra, hogy a forgatható utalvány fizetési eszközként funkcionál, indokolt a hamisítással
szembeni védelmének biztosítása azáltal, hogy azt a Javaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalma alá vonja.
A 108. §-hoz
A Tpt. új fogalomrendszerének való megfelelést szolgálja a létfontosságú rendszerek és
létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény
módosítása.
A 109-111. §-hoz
A jogszabályhelyek a záró rendelkezéseket tartalmazzák.
58