﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10906. számú
törvényjavaslat
egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. április
2013. évi ... törvény
egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról
1.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
1 . §
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 28/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az iratkezelési rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatáshoz csatlakozott hatóság
írásban e szolgáltatás igénybevételével is kapcsolatot tarthat más hatósággal.”
2.	§
A Ket. 40/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell
foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. Az ügyvédnek
adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem
szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok
irányadók. Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás esetén a meghatalmazott a
képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezésre irányadó szabályok szerint igazolja.”
3.	§
A Ket. 78. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy írásbelinek
minősülő elektronikus úton kézbesíti. Telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan
fellebbezhető végzés, kivéve ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv ezt előzetesen
kérte vagy ehhez hozzájárult.”
4.	§
A Ket. 160. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szolgáltatás nyújtása során
biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a
személyes, illetve védett adatok védelmét.
(7) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvános és tájékoztató jellegű
részének elérése, valamint a közérdekű adatok elektronikus hozzáférhetővé tétele nem
korlátozható, az igénybevevő előzetes azonosításához nem köthető.”
1
5. §
A Ket. „A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentése és engedélyezése,
nyújtásának általános feltételei” alcíme és 161. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés
lép:
„Elektronikus Ügyintézési Felügyelet
161. § (1) Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás az Elektronikus Ügyintézési
Felügyeletnek (továbbiakban: Felügyelet) tett bejelentés alapján nyújtható. E törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet - közérdeken alapuló kényszerítő indok
alapján - előírhatja, hogy valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás csak a
Felügyelet engedélye alapján nyújtható.
(2)	A bejelentésre, az engedélyezésre, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
nyilvántartásának vezetésére, a felügyeleti tevékenységre a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen §
szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően
alkalmazandók.
(3)	A bejelentést, vagy engedélyköteles szolgáltatás esetén az engedély iránti kérelmet, illetve
a bejelentésben vagy az engedélyben foglaltak módosulása esetén a bejelentés módosítását
vagy az engedély módosítása iránti kérelmet a kérelmezőnek legalább 30 nappal a szolgáltatás
tervezett megkezdését, illetve a módosítás végrehajtását megelőzően kell benyújtani a
Felügyelet részére.
(4)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató köteles a Felügyelet részére a
szolgáltatás nyújtásának megszüntetése előtt legalább 60 nappal a szolgáltatás nyújtásának
befejezését bejelenteni és azt az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétenni. A
bejelentés nem mentesíti a szolgáltatót a jogszabályban kötelezően előírt, vagy saját
megállapodásában vállalt szolgáltatási időszak biztosításától.
(5)	A Felügyelet ellenőrzi, hogy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása
megfelel-e a jogszabályoknak, valamint a bejelentésben benyújtott vagy az engedély
kiadásának alapjául szolgáló dokumentumoknak.
(6)	A Felügyelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtásának
megkönnyítése érdekében ajánlásokat bocsát ki.
(7)	A Felügyelet és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató közötti kapcsolattartás
kizárólag elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések szerint
történik.”
6.	§
(1)	A Ket. 162. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki, és a § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
2
„(1a) Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett
jognyilatkozat e követelményt teljesíti.
(2) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a nyilvántartó szerv a hatóságot - az
összerendelési nyilvántartás igénybevételével - jogszabályban meghatározott módon
tájékoztatja, ha a hatóság megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A
nyilvántartó szerv a hatóságot csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének tartalmáról
tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési
rendelkezése szerint az adott hatósággal meg kívánt osztani.”
(2) A Ket. 162. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője új személy összerendelési bejegyzésének
nyilvántartásba történő bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az ügyfél ügyintézési
rendelkezését nyilvántartó szervet. A nyilvántartó szerv az értesítés alapján az összerendelési
nyilvántartásra irányadó szabályok szerint jár el a kapcsolati kód képzése és az összerendelési
bejegyzés kiegészítése érdekében.
(7)	Az ügyfél által tett ügyintézési rendelkezést a nyilvántartó szerv az általa képzett
kapcsolati kódhoz rendelten veszi nyilvántartásba és tárolja. Az ügyfél természetes
személyazonosító adatait és azonosító kódjait - az ügyfél által önkéntesen rögzített adatokon
túl - a nyilvántartó szerv nem tárolja.”
7.	§
A Ket. „Azonosítás” alcíme a következő 164/A. §-sal egészül ki:
„164/A. § (1) Ha a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás hatóság általi
igénybevételéhez a hatóság képviseletében eljáró természetes személy azonosítása szükséges,
a hatóság - a jogosulatlan adatkezelés megelőzése céljából - jogosultsági nyilvántartást vezet,
amely tartalmazza az igénybevételre jogosult természetes személy
a)	természetes személyazonosító adatait vagy a hatóság nyilvántartásában szereplő azonosítót,
b)	felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát, valamint
c)	szervezeti felhasználói azonosítóját.
(2)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás hatóság általi, közvetlen
adathozzáféréssel történő igénybevétele során a hatóság a szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltató részére átadja
a)	az adatigénylő szervezet megnevezését és szakrendszeri azonosítóját,
b)	az adatkezelési műveletet végző személy nevét vagy az informatikai rendszer azonosítóját,
valamint szervezeti felhasználói azonosítóját.
(3)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás hatóság általi, nem közvetlen
adathozzáféréssel történő igénybevétele során a szolgáltatás igénybevételét a szolgáltató a
hatóság által arra feljogosított természetes személy számára biztosítja.
(4)	A hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az igénybevételre jogosult természetes
személy hozzáférési jogosultságának megszűnését követő 5 évig kezeli.”
8.	§
A Ket. 167. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
3
„(2a) Az iratérvényességi nyilvántartás az elektronikus iratról készült hiteles papír alapú
másolat vagy az elektronikus irat teljes tartalmát - a kizárólag közérdekű adatot vagy
közérdekből nyilvános adatot tartalmazó irat kivételével - csak titkosítva tartalmazhatja. Ha
az elektronikus iratról készült papír alapú másolat az iratérvényességi nyilvántartás szabályai
szerint kerül hitelesítésre, úgy a másolatkészítő köteles a visszafejtéshez szükséges kulcsot a
papír alapú dokumentumon elhelyezni.”
9.	§
A Ket. „Az állam által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatások” alcíme és 168. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
168. § (1) Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles
nyújtani:
a)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,
b)	az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről,
c)	összerendelési nyilvántartás szolgáltatás,
d)	azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére,
e)	biztonságos kézbesítési szolgáltatás,
f)	elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás,
g)	a hatóság nyilatkozattételével kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása,
h)	elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,
i)	iratérvényességi nyilvántartás,
j) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás,
k) kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás,
l) központi azonosítási ügynök,
m) ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás,
n) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,
o)	elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
p) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
q) iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás,
r) központi érkeztetési ügynök,
s) központi kézbesítési ügynök,
t) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként
előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2)	Jogszabály egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását más
szervek számára is előírhatja.
(3)	Kormányrendelet valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
igénybevételét kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy valamely szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatást kizárólag a jogszabályban kijelölt szolgáltató nyújthatja.”
10.	§
A Ket. 168/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„168/A. § (1) Ha valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevétele
előzetes regisztrációhoz kötött, a regisztrációs eljárás (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs
eljárás) során az ügyfél ennek az alcímnek a rendelkezései szerint
a)	elektronikusan regisztrálhat olyan azonosítási szolgáltatás használatával, amelynek alapjául
szolgáló regisztráció megfelel a b) pont szerinti követelményeknek, és amelynek használatát
az ügyfél egyébként az ügyintézési rendelkezésében lehetővé tette, vagy
b)	személyes megjelenéssel regisztrálhat, a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő
eljárásban.
(2)	A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek vagy a nem természetes
személy ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek (a továbbiakban együtt:
igénylő) személyesen meg kell jelennie a regisztrációt végző szervezet előtt. A szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel
egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos
biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának az e §-ban
meghatározott ellenőrzése.
(3)	A természetes személy személyes megjelenése esetén a természetes személyt az ügyfél-
regisztrációs szerv az általa bemutatott, külön jogszabályban meghatározott, a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján
azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes személy hatósági igazolványban
szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival,
b)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy
esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartás adataival,
c)	az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban nem szereplő természetes személy esetén az általa
bemutatott útlevélben vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes
tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas
okmányban szereplő adatokkal.
(4)	Az ügyfél-regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági
igazolványba bejegyzett születési nevet, a hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát
-	az igazolvány valódiságának és érvényességének, valamint az arcképmás és az aláírás
adatok azonosságának megállapítása céljából - továbbítja az okmányt nyilvántartó központi
nyilvántartás számára. Az okmányt kiadó és nyilvántartó szerv az ügyfél-regisztrációs szerv
számára a természetes személyazonosító adatokat, az okmány kiadására és a
személyazonosság érvényességére vonatkozó adatokat, valamint - az ügyfél-regisztrációs
szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás és aláírás adatot továbbítja.
(5)	Az ügyfél-regisztrációs szerv a kapott adatokat összeveti a bemutatott okmányban
szereplő adatokkal, illetve megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte
megjelent személlyel.
(6)	Az ügyfél-regisztrációs szerv a (4) bekezdés szerinti adatokat kizárólag
személyazonosításra és az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja
fel.
(7)	A nem természetes személy ügyfél képviseletében eljáró természetes személy képviseleti
jogosultságát az ügyfél-regisztrációs szerv a külön törvényben meghatározott nyilvántartás,
vagy az eljáró természetes személy által bemutatott, a törvényes képviseletet igazoló okirat
alapján ellenőrzi.
5
(8)	Sikeres azonosítás esetén az ügyfél-regisztrációs szerv
a)	az igénylő természetes személyazonosító és okmányazonosító adatait (okmányazonosító
száma és típusa) a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti nyilvántartásokból átveszi,
b)	a (3) bekezdés c) pont szerinti esetben a bemutatott személyazonosításra alkalmas
okmányból a természetes személyazonosító adatokat, a bemutatott okmány számát és típusát
bejegyzi az ügyfél-regisztrációs adatbázisba, valamint
c)	a hatóságnak minősülő ügyfél-regisztrációs szerv lehetőséget biztosít az ügyfél számára
ügyintézési rendelkezés tételére, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.
(9)	Az arcképmás és aláírás adatokat a személyazonosság megállapítását követően
haladéktalanul törölni kell. A természetes személy adatait a szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltató a szolgáltatásra történő ügyfél-regisztráció
megszűnésétől számított 5 évig tárolja.
(10)	Amennyiben a (4) és (5) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és
megfeleltethetőség nem volt megállapítható, vagy a személyazonosság igazolására bemutatott
hatósági igazolvány érvénytelen volt, az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt
megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli.
(11)	Az ügyfél-regisztrációs szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatok mellett a
kérelmező által megadott felhasználói nevet és - ahol ez értelmezhető - elektronikus
levelezési címet is felveszi az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba és kapcsolati kódot képez,
amelyet a természetes személyazonosító adatokhoz rendelten az ügyfél-regisztrációs
nyilvántartásába bejegyez.
(12)	Az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció során nyilvántartásba vett adatokról, valamint
az általa képzett azonosítóról igazolást állít ki. Az igazolásban szerepeltetett, az igénylő által
megadott adatok helyességét az igénylő a kinyomtatott igazolásban saját kezű aláírásával,
elektronikus úton előállított igazolásban legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával
vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés útján igazolja.”
11.	§
A Ket. „Ügyfél-regisztrációs eljárás” alcíme a következő 168/B. §-sal egészül ki:
„168/B. § (1) Az életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy
szálláshellyel nem rendelkező természetes személy a 168/A. § megfelelő alkalmazásával
önkéntesen regisztrálhat az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes
személyek személyi nyilvántartásába (a továbbiakban: elektronikus ügyintézést igénybe vevő
külföldiek személyi nyilvántartása) annak érdekében, hogy közigazgatási hatósági ügyeit
elektronikusan tudja intézni. Ezen adatokat az elektronikus ügyintézést igénybe vevő
külföldiek nyilvántartásának vezetésére kijelölt szerv kezeli. Az e bekezdés szerinti
természetes személynek az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatásra történő
regisztrációjával egyidejűleg a regisztrációs szerv kezdeményezi e személy felvételét az
elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartásába.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti személy ügyintézési rendelkezést akkor tehet, ha szerepel az
elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartásában.
(3)	Az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartásának
adatkezelője a bejegyzéssel egyidejűleg a természetes személy számára egyedi nyilvántartási
azonosítót, valamint ahhoz rendelten összerendelési nyilvántartási kapcsolati kódot képez és
6
azt - titkosítva - az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési nyilvántartásra
vonatkozó rendelkezések szerint átadja.
(4)	Az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartásából - az
összerendelési nyilvántartáson keresztül - azonosítási célú adattovábbítás teljesíthető. A
nyilvántartott természetes személy adatait az elektronikus ügyintézést igénybe vevő
külföldiek személyi nyilvántartása a regisztráció törlésétől számított 5 évig, de legfeljebb a
regisztrációtól számított 50 évig tartalmazza.”
12. §
A Ket. 169/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogszabályban kijelölt szervezet az ügyfél számára az alábbi hatósági szolgáltatásokat
biztosíthatja:
a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatásból a beadvány
elektronikus irattá alakítását a vonatkozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
szabályai szerint, az elektronikus irat hatóság nevében történő átvételét és - amennyiben
ennek informatikai feltételei adottak - annak a hatóság informatikai rendszerében történő
elhelyezését, továbbá ügyintézési lehetőség biztosítását más hatóságok hatáskörébe tartozó, az
ügyfél számára elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében intézhető eljárásokban,
jogszabályban meghatározott módon,
b)	az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást, valamint
c)	a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást.”
13.	§
(1)	A Ket. 171. § (7b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7b) A 2012. március 31-én létező ügyfélkapu 2012. április 1-jét követően is fennmarad, az
ügyfélkapuval rendelkező természetes személyek adatait - az állampolgárságra vonatkozó
adat kivételével - az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szerv a 168/A. § szerinti
ügyfél-regisztrációs adatbázisában kezeli tovább, kivéve ha a természetes személy az
ügyfélkapu és az ahhoz kapcsolódó személyes adatai törlését az ügyfél-regisztrációs
adatbázist kezelő szervtől kéri.”
(2)	A Ket. 171. §-a a következő (9a)-(9c) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló
2013. évi .... törvény
a)	hatálybalépésekor a Felügyelet engedélyével rendelkező szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részére kiadott engedély 2014. június 30-ig
érvényes,
b)	hatálybalépését megelőzően a Felügyelet részére bejelentést tett szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók 2014. június 30-ig jogosultak szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtására.
(9b) Az állam által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatások nyújtására jogszabályban kijelölt szervezetnek a kijelölés szerinti szolgáltatást,
ha jogszabály másképp nem rendelkezik, legkésőbb 2014. július 1-jétől kell nyújtania. A
kijelölt szervezet 2014. június 30-ig a kijelölés szerinti szolgáltatást e törvény
rendelkezéseinek megfelelően, engedély, illetve bejelentés nélkül nyújthatja.
7
(9c) E törvénynek az egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények
módosításáról szóló 2013. évi .... törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes, az
elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvény
hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
14.	§
(1)	A Ket. 172. § j) pont 28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a
következő 29-32. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel
kapcsolatos szolgáltatások:)
„28. iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás,
29.	központi érkeztetési ügynök,
30.	központi kézbesítési ügynök,
31.	személyre szabott ügyintézési felület,
32.	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatásként nevesített további elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
szolgáltatás.”
(2)	A Ket. 172. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„q) elektronikus tájékoztatás: az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény szerint nyújtott elektronikus tájékoztatás.”
15.	§
A Ket. 174/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 169/A. § (3) bekezdése szerinti szervezetet
kijelölje, valamint az általa biztosított hatósági szolgáltatások nyújtásának szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
16.	§
(1)	A Ket. 175. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„f) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi
nyilvántartásának adatkezelőj ét.”
(2)	A Ket. 175. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
8
„d) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes követelményeit, a
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, az
engedélyköteles szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körét, valamint a
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételeket,”
(3)	A Ket. 175. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az elektronikus
ügyintézési szolgáltatás bejelentéséért, engedélyezéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
mértékét, valamint a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával
kapcsolatos szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
állapítsa meg.”
17.	§
(1)	Hatályát veszti a Ket. „Biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás” alcíme és 166. §-a,
az „Az elektronikus tájékoztatás” alcíme és 169. §-a, a 172. § j) pontjának 3. és 21. alpontja, a
172. § m) pontja, valamint a 175. § (3) bekezdésénekf) pontja.
(2)	Hatályát veszti az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek
kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése.
2.	Az összerendelési nyilvántartással összefüggő törvénymódosítások
18.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 2. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya az e törvényben meghatározott azonosító kódokra, az azonosító kódok
használatára feljogosított adatkezelőkre és adatkezelésekre, a velük érintettként kapcsolatba
kerülő polgárokra, az összerendelési nyilvántartásra és az összerendelési nyilvántartáshoz az e
törvény szerint kapcsolódó nyilvántartásokra, valamint az összerendelési nyilvántartás által e
törvény szerint érintett azonosító kódok és más egyedi azonosítók használatára feljogosított
adatkezelőkre terjed ki.”
19. §
A Szaz. tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban
meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása, vagy a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a
továbbiakban: Ket.) szerinti ügyintézési rendelkezésében tett hozzájárulása alapján
használhatja fel.”
9
20. §
A Szaz. tv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A (2) bekezdés szerinti azonosítót képző adatkezelő e § rendelkezései szerint
köteles összerendelési nyilvántartási kapcsolati kódot képezni, és annak csak általa
visszafejthető titkosított változatát - típusmegjelöléssel együtt - a természetes személyek
összerendelési nyilvántartásának átadni.
(2)	A természetes személyek összerendelési nyilvántartása az alábbi azonosítókhoz tartozó
titkosított kapcsolati kódokat tartalmazza:
a)	személyi azonosító,
b)	központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,
c)	TAJ szám,
d)	adóazonosító jel,
e)	személyazonosító igazolvány okmányszáma,
f)	útlevél okmányszáma,
g)	kártya formátumú vezetői engedély okmányszáma,
h)	a Ket. szerinti, az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz
kapcsolódó egyedi azonosító,
i)	a Ket. szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó
azonosító,
j) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója, valamint
k) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek
személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója
(jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: azonosító).
(3)	A természetes személyek összerendelési nyilvántartásába új személyhez tartozó bejegyzés
felvétele a (2) bekezdés a), b) és k) pontja szerinti nyilvántartások adatkezelőinek
kezdeményezésére történhet.
(4)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás adatkezelője a polgár adatainak nyilvántartásba
vételekor kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és
csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az
összerendelési nyilvántartásnak átadja, amely új összerendelési nyilvántartási bejegyzést hoz
létre vagy az összerendelési nyilvántartási bejegyzést az újabb kapcsolati kóddal kiegészíti.
(5)	A (3) bekezdésben nem szereplő nyilvántartás adatkezelője az azonosító kód képzésekor
kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az
összerendelési nyilvántartásnak - az összerendelési nyilvántartás újabb kapcsolati kóddal
történő kiegészítése céljából - átadja
a)	a természetes személyazonosító adatokkal, ha az azonosító kiadása azokon alapult, vagy
b)	az összerendelési nyilvántartásban nyilvántartott más azonosítóval, amennyiben az az
azonosító kiadásakor már rendelkezésére állt.
(6)	Az összerendelési nyilvántartás az összerendelési bejegyzéshez rendelten azonosítónként
külön-külön titkosított kapcsolati kódokat annak típusmegjelölésével tartalmaz, egyéb
azonosítót vagy azonosító adatokat nem tárol.
(7)	Az adatkezelő a (2) bekezdés a) és c)-i) pontja szerinti azonosító kódot igazoló hatósági
igazolványt vagy okiratot csak a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását
követően bocsáthatja az érintett rendelkezésére.
(8)	Az összerendelési nyilvántartás az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal
történő kiegészítéséhez számára megküldött természetes személyazonosító adatokat vagy
azonosítót csak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a természetes személyazonosító
10
adatokkal vagy azonosítóval azonosított természetes személyhez tartozó kapcsolati kód
titkosított formájának lekérdezéséhez használja fel, a természetes személyazonosító adatokat
és azonosítókat nem tárolja.
(9)	Az összerendelési nyilvántartásban aktuálisan tárolt kapcsolati kód lecserélését
kezdeményezheti
a)	az összerendelési nyilvántartás adatkezelője, illetve
b)	a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatkezelője.
(10)	A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatkezelője kapcsolati kód állományát
legalább félévente cseréli. A kapcsolati kód állomány gyakoribb cseréjét vagy meghatározott
feltételek szerinti lecserélését jogszabály kötelezővé teheti.”
21. §
A Szaz. tv. 10/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/C. § (1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott
adatkezelő a 10/A. § (2) bekezdésének a), c)-g) vagy j) pontja szerinti azonosítót használ a
polgár azonosítására, vagy valamely eljárásban ezen azonosítók valamelyikének megadása
kötelező, a polgár jelen § rendelkezései szerint az adatkezelő által használt azonosítót igazoló
igazolvány helyett más, személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal is igazolhatja az
adatkezelő által használt azonosítóját.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatkezelő a polgár által igazolt azonosítót és az igényelt
azonosító típusmegjelölését az annak kiadására és nyilvántartására kijelölt közhiteles
nyilvántartás adatkezelőjének továbbítja. A nyilvántartás adatkezelője elektronikus úton
továbbítja a továbbított azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódot az összerendelési
nyilvántartást vezető szervnek.
(3)	Az összerendelési nyilvántartás az adatátadás alapján elektronikus úton továbbítja az
igényelt azonosítót tartalmazó nyilvántartás adatkezelője részére az igényelt azonosítóhoz
tartozó titkosított kapcsolati kódot. Az igényelt azonosítót tartalmazó közhiteles nyilvántartás
adatkezelője elektronikus úton továbbítja az (1) bekezdés szerinti adatkezelő részére az
igényelt azonosítót, feltéve hogy az adatkezelő az azonosító kezelésére jogosult.
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti adattovábbítás az (1) bekezdés szerinti adatkezelő által
képzett egyedi tranzakciós kódra hivatkozással történik. Az egyedi tranzakciós kód képzési
szabályait az adatigénylő adatkezelő határozza meg azzal, hogy az egyedi tranzakciós kód
nem lehet azonos a 10/A. § (2) bekezdés szerinti bármely azonosítóval vagy bármely egyéb,
az adatkezelő által használt azonosítóval, továbbá nem származtatható azokból.
(5)	Az adatkezelő az adatigénylésre kapott válaszüzenet megérkezését követően
haladéktalanul törli a polgár által az (1)-(4) bekezdés szerinti adatigénylés érdekében a (2)
bekezdés szerint megadott azonosítót, kivéve ha annak kezelésére törvény feljogosítja.”
22. §
A Szaz. tv. 10/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/D. § (1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott
adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő
azonosítót használ, az azonosítót, illetve személyazonosságát a polgár a jelen § rendelkezései
szerint az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett a Ket. szerinti
11
azonosítás szolgáltatás útján is igazolhatja, feltéve hogy azt a polgár a Ket. szerinti
ügyintézési rendelkezésében megengedte.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az adatkezelő elektronikus úton olyan módon
azonosítja a polgárt, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését
igénylő személyazonosításra visszavezethető, és a (3) bekezdésben foglaltak szerint személye
valamely személlyel egyértelműen megfeleltethető legyen.
(3)	A polgár személye valamely személlyel akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az
igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó,
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti
nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal,
b)	az összerendelési nyilvántartás adatainak felhasználásával igényelt, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy az elektronikus
ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásában
szereplő természetes személyazonosító adatokkal,
c)	a Ket. szerinti ügyintézési rendelkezésében az ügyfél által megadott azonosítási szolgáltató
regisztrációs nyilvántartásában szereplő azonosító adatokkal,
d)	olyan, a hatóság informatikai rendszerében kezelt személyazonosító adatokkal, amelyekből
valamely közhiteles nyilvántartáson keresztüli ellenőrzés útján az ügyfél személyének az
adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti, vagy
e)	a hatóság saját nyilvántartásában szereplő, egyértelmű hozzárendeléshez elegendő
adatokkal, feltéve hogy a nyilvántartásba vétel a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelt.
(4)	Ha az adatkezelő a (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint sikeresen azonosította a
polgárt, úgy az azonosító, illetve személyazonosság igazolására a továbbiakban a 10/C. §
megfelelően irányadó. Az összerendelési nyilvántartás lekérdezése az azonosítás szolgáltató
által igazolt, a 10/A. § (2) bekezdés szerinti valamely azonosító alapján történik.”
23.	§
A Szaz. tv. a következő 10/E. §-sal egészül ki:
„10/E. § Ha a polgár ahhoz az ügyintézési rendelkezésében hozzájárult, a polgár azonosítására
az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosító használatára jogosult, az
összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott adatkezelő a polgárnak az
összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó más azonosítója igazolásával is kérhet
adatszolgáltatást a 10/D. § megfelelő alkalmazásával
a)	a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
c)	az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek
személyi nyilvántartásából, vagy
d)	a Kormány által rendeletben meghatározott más nyilvántartásból,
ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény alapján jogosult.”
24.	§
A Szaz. tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az adóigazolványt a polgár köteles megőrizni, és annak adatait felhívásra -
személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - megismerhetővé tenni az
adóhatóság, valamint az adózással kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára.
12
(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra
irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.”
25.	§
A Szaz. tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A 23. és 24. §-ban meghatározott szerv kérésére a polgár - személyazonosságának
hitelt érdemlő igazolása mellett - TAJ számát köteles megismerhetővé tenni.
(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra
irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.”
26.	§
A Szaz. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A polgár a személyi azonosítóját - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása
mellett - a 32. §-ban felsorolt szerveknek az ott megjelölt feladataik ellátásához köteles
megismerhetővé tenni.
(2)	A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra
irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.”
27.	§
A Szaz. tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli, vagy a Ket. szerinti ügyintézési
rendelkezésében tett hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az az adatkezelő, akit
az érintett erre feljogosít.”
28.	§
A Szaz. tv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) Az összerendelési nyilvántartás létrehozása (a továbbiakban: kezdeti
adatfeltöltés) során a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, és a központi idegenrendészeti
nyilvántartást kezelő szerv
a)	kapcsolati kódot képez az általa vezetett nyilvántartásban nyilvántartott minden
természetes személyre, és
b)	a kapcsolati kódot az általa vezetett nyilvántartás azonosító kódjához rendelten
nyilvántartásba veszi.
(2)	Az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek:
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv az általa képzett összerendelési
kapcsolati kódnak a csak általa visszafejthető titkosított változatát - típusmegjelöléssel -,
ahhoz rendelten a természetes személy természetes személyazonosító adatait, a természetes
személy elhalálozásának vagy magyar állampolgársága megszűnésének tényére és
időpontjára, valamint e törvény 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kapcsolati kódjaira
vonatkozó adatot,
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelő szerv a nyilvántartásában aktívként szereplő
személy tekintetében az összerendelési kapcsolati kódnak a csak általa visszafejthető
13
titkosított változatát - típusmegjelöléssel -, ahhoz rendelten a természetes személy
természetes személyazonosító adatait, valamint a természetes személy jogállására,
elhalálozására, valamint tartózkodási jogosultsága megszűnésének tényére és időpontjára
vonatkozó adatokat
küldi meg.
(3)	Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól
kapott adatállomány alapján minden, a nyilvántartás aktuális és történeti állományában
szereplő személyre létrehozza a természetes személy összerendelési bejegyzését;
(4)	Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője a központi idegenrendészeti nyilvántartástól
kapott adatállomány adatait összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által átadott
adatállományban szereplő adatokkal. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti összerendelési
bejegyzéshez tartozó természetes személyhez egyértelműen hozzárendelhető a központi
idegenrendészeti nyilvántartás adatállományában szereplő, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás hatálya alá is tartozó természetes személy, akkor a (4) bekezdés szerinti
összerendelési bejegyzést ki kell egészíteni az idegenrendészeti összerendelési titkosított
kapcsolati kóddal. Egyéb természetes személy esetében - az idegenrendészeti összerendelési
titkosított kapcsolati kód alapján - a természetes személy számára új összerendelési
bejegyzést kell létrehozni. Az e bekezdés szerinti eljárás eredménytelensége esetén a központi
idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv hibakezelési eljárást folytat le.
(5)	A kezdeti adatfeltöltés során az állami adóhatóság az (1) bekezdés megfelelő
alkalmazásával jár el azzal, hogy az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére az
általa a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján
kezelt kapcsolati kódot is megküldi.
(6)	Az összerendelési nyilvántartás vezetője
a)	az (1)-(5) bekezdés alapján kapott adatok alapján létrehozza az összerendelési
nyilvántartást,
b)	kapcsolati kód képzése és annak a csak általa visszafejthető titkosított változata
összerendelési nyilvántartásnak történő átadása céljából megkeresi a 10/A. § (2) bekezdés c),
e), f), g) és j) pontjaiban meghatározott azonosítókat nyilvántartó szerveket (a továbbiakban:
egyedi azonosítót nyilvántartó szerv).
(7)	Az egyedi azonosítót nyilvántartó szerv a nyilvántartásában kezelt egyedi azonosítóhoz
összerendelési kapcsolati kódot képez, majd annak a csak általa visszafejthető titkosított
változatát - típusmegjelöléssel -, és ahhoz rendelten a természetes személy természetes
személyazonosító adatait az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére továbbítja. A
társadalombiztosítási azonosító jel kiadására és nyilvántartására jogosult adatkezelő a (4)
bekezdésben foglalt adatokon kívül az általa a 37. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja alapján
kezelt kapcsolati kódot is továbbítja az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére.
(8)	A továbbított titkosított kapcsolati kód az egyedi azonosításra alkalmas adatok alapján az
összerendelési nyilvántartásba bejegyzésre kerül.
(9)	Az (1)-(5) bekezdés szerinti eljárás eredménytelensége esetén kapcsolati kóddal el nem
látott természetes személyek azonosítóinak hozzárendelését hibakezelési eljárás keretében
egyedileg kell elvégezni.
(10)	Az (1)-(9) bekezdés szerinti eljárást követően az összerendelési nyilvántartás vezetője a
természetes személyek közvetlen azonosítására rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat
helyreállíthatatlanul törli.”
29.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel
egészül ki:
14
„(7) A központi adatkezelő szerv a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési
rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár
ügyintézési rendelkezése alapján
a)	a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár útlevele
okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve
b)	a polgár útlevelének okmányazonosítója alapján az útlevélben szereplő természetes
személyazonosító adatok
továbbítására jogosult.
(8)	A központi adatkezelő szerv az útlevél kiadásáról szóló döntését követően az útlevél
okmány megszemélyesítésével egyidejűleg az útlevél okmányazonosítója alapján kapcsolati
kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény
szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal
történő kiegészítése céljából átadja.”
30.	§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kknyt.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokról a járműazonosító adatok
kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes adatainak szolgáltatását
megtiltotta.”
(2)	A Kknyt. 24. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyilvántartó a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében
meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és
az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése
alapján
a)	a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár vezetői engedélye
okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve
b)	a polgár vezetői engedélyének okmányazonosítója alapján a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatok
továbbítására jogosult.
(7)	A nyilvántartó a vezetői engedély kiadásáról szóló döntését követően a vezetői engedély
okmány megszemélyesítésével egyidejűleg a vezetői engedély okmányazonosítója alapján
kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön
törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati
kóddal történő kiegészítése céljából átadja.”
31.	§
(1)	Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági
hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése.
15
(2)	Nem lép hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló
2012.	évi CXVII. törvény 23. §-a, 25. §-a, 29. §-a és 36. §-a.
(3)	Hatályát veszti a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és állam által
kötelezően nyújtott szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 174. §-a.
3.	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
32.	§
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 4. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Ha jogszabály a következő fogalmakat említi, azokat e § szerint kell értelmezni:)
„4. Aláíró: a) a természetes személy, aki az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja vagy aki a
szolgáltató által üzemeltetett aláírás-létrehozó eszközön lévő aláírás-létrehozó adathoz
kizárólagosan hozzáfér, és a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult,
b)	a jogi személy vagy közhiteles nyilvántartásban szereplő jogi személyiség nélküli
szervezet, amely az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja vagy aki a szolgáltató által
üzemeltetett aláírás-létrehozó eszközön lévő aláírás-létrehozó adathoz kizárólagosan hozzáfér,
és akinek a nevében az őt képviselő természetes személy az elektronikus aláírást az
elektronikus dokumentumon elhelyezi, valamint
c)	aki meghatározza, hogy a nevében jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő
informatikai eszköz elektronikus aláírást elektronikusan dokumentumon elhelyezzen.”
4.	Az elektronikus kapcsolattartással összefüggő törvénymódosítások
33.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül
ki:
„(10) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara az
alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő
eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Magyar Országos
Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat
vehet igénybe.”
34.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény „A Magyar Bírósági Végrehajtói
Kamra” alcíme a következő 253/H. §-sal egészül ki:
„253/H. § A kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági
ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a Ket. szerinti elektronikus
16
kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara a Ket. alapján szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
35.	§
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény „A Kamara eljárása közigazgatási
hatósági ügyekben” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági
ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A
Kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
36.	§
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 1/A. §-a a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági
ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A
kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
37.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az országos, illetve a területi kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában
közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás
szabályainak alkalmazását. Az országos, illetve a területi kamara a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat vehet igénybe.”
38.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény „Elektronikus aláírás használata ügyvédi
tevékenység végzése során” alcíme a következő 12/C. §-sal egészül ki:
„12/C. § A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az alapszabályában vagy kamarai
szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus
kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
17
39.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény „A gazdasági kamara alapszabálya”
alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A gazdasági kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási
hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás
szabályainak alkalmazását. A gazdasági kamara a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat vehet igénybe.”
40.	§
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény II. Fejezete a következő 2/C. §-sal egészül ki:
„2/C. § A kamara az Alapszabályban vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági
ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A
kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
41 §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény „A kamara szervezete és működése” alcíme a következő 54/A. §-
sal egészül ki:
„54/A. § A kamara és a területi szervezet az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában
közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus
kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara és a területi szervezet a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
42. §
(1)	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a
továbbiakban: Ekt.) VI/A. Fejezete a következő 19/C. §-sal egészül ki:
„19/C. § A szakmai kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási
hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak
alkalmazását. A szakmai kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
(2)	Hatályát veszíti az Ekt. 23. § (5) bekezdés a) pontjának ad) alpontja.
18
43. §
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény „A Kamarai hatósági
eljárások” alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § A kamara az alapszabályában vagy kamarai önkormányzati szabályzatában
közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás
szabályainak alkalmazását. A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
44.	§
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre kötelezett, valamint az ellenőrzést
támogató szervezet között a kapcsolat elektronikus úton is fenntartható. Az Állami
Számvevőszék a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
45.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény XII. Fejezete a következő 77/A. alcímmel és 93/A. §-sal egészül
ki:
„77/A. Elektronikus kapcsolattartás
93/A. § A szabálysértési hatóságok - ideértve a helyszíni bírság kiszabására jogosult
szerveket és személyeket is -, az ügyész, a bíróság, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti
elektronikus úton is tarthatják egymással, valamint az eljárás alá vont személlyel a
kapcsolatot. E szervek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehetnek
igénybe.”
46.	§
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény „Az agrárkamara alapszabálya” alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az agrárkamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási
hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás
szabályainak alkalmazását. Az agrárkamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat vehet igénybe.”
19
47.§
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről
szóló 2012. évi CXXVII. törvény 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági
ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás
szabályainak alkalmazását. A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat vehet igénybe.”
5.	Záró rendelkezések
48.	§
Ez a törvény 2013. július 1-jén lép hatályba.
49.	§
A 44. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
20
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés 2011 decemberében elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) azt a módosítását,
amely teljesen átalakította az elektronikus ügyintézés addigi rendszerét. A Ket. és a hozzá
kapcsolódó más jogszabályok egyes szakaszai ütemezetten léptek hatályba és fognak hatályba lépni
(pl. összerendelési nyilvántartásra vonatkozó szabályok hatálybalépése 2013. július 1.). Ezekre az
eltolt határidőkre azért volt szükség, mert uniós projektek kapcsolódnak az egyes szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban: szeüsz) fejlesztéséhez, így nem érdemes
korábbi határidőt megállapítani a teljesítéshez, mint a projektzárás határideje. A projektek
elindultak és ezzel párhuzamosan kiderült, hol kell pontosítani a jogszabályokon, finomhangolni a
rendszereket. Megjegyzendő, hogy a Ket. és hozzá kapcsolódó más törvények jelenlegi módosítása
csak néhány esetben jelent új szabályozást (pl. új szeüsz-ök, iratkezelési rendszerek tanúsítása), a
többi részében viszont csak a jelenlegi szabályozás pontosítása történik meg a jogalkalmazók
visszajelzése alapján.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A hagyományos papíralapú iratok hatóság közti átadásának feltétele volt valamely konkrét
kézbesítési szereplő (kézbesítő, posta) közreműködése, és az iratok kezeléséhez mind kiadáskor,
mind átvételkor több adminisztratív lépés tartozott. Az elektronikus ügykezelés alapja ugyanakkor
már egy olyan irat, ahol mind a dokumentum, mind annak metaadatai (benyújtó stb.) elektronikus
formában az irat- és dokumentumkezelő rendszerben rendelkezésre állnak. A közigazgatás
hatékonyság növelésében egy fontos elemet jelent, ha a hatóságok közti iratátadás minél magasabb
fokon automatizálható, a szokásos iratátadás/átvétel egyedi lépések helyett az iratkezelő rendszerek
között a metaadatok átadásával együttesen, egyetlen összevont lépésben kerülhet át az irat egyik
hatóságtól a másikhoz.
a 2. §-hoz
Az ügyintézési rendelkezés az ügyfélnek a jogszabályban kijelölt szerv által nyilvántartásba vett
nyilatkozata. A Ket. 162. §-ban szabályozott elektronikus ügyintézési rendelkezés tételének
lehetőségét szükséges volt összekötni a meghatalmazás szabályaival.
Az ügyintézési rendelkezés szolgáltatás lényeges funkciója a meghatalmazás adása, hiszen ez az új
lehetőség jelentős egyszerűsödést jelenthet az ügyintézésben. Az így adott meghatalmazás
felhasználható mind e-ügyintézés, mind hagyományos ügyintézés keretében.
Figyelemmel arra, hogy egyes jogszabályok legalább a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
meghatalmazás szintjét kívánják meg az ügyintézési rendelkezés hatékonyságához és tényleges
működőképességéhez, szükséges annak kimondása, hogy az ügyintézési rendelkezés keretében
adott meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a teljes bizonyító erejű magánokirat
az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt
nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy a
törvényben rögzített valamely feltétel fennáll. Ez esetben tehát - összhangban a polgári
21
perrendtartással - az ügyintézési rendelkezés keretében adott meghatalmazás törvény erejénél fogva
tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak.
A meghatalmazott képviseleti jogát az ügyintézési rendelkezésekre irányadó szabályok szerint, a
meghatalmazásnak a beadványában történő meghivatkozásával igazolja.
Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásának nem feladata sem a meghatalmazás, sem a
képviseleti jog ellenőrzése, a nyilvántartás mindössze az ügyfél rendelkezését rögzíti, és abból
lekérés alapján adatot szolgáltat az érintett hatóságok számára. Az, hogy az adott eljárásban az
ügyfél által hivatkozott meghatalmazás felhasználható-e (van-e lehetőség meghatalmazott
eljárására, elfogadható-e a meghatalmazás tartalma stb.), olyan érdemi ügyintézési mozzanat,
amelynek elvégzése a hatóság (az ügykezelést végző szakrendszer, illetve az eljáró ügyintéző)
feladata. A rendelkezési nyilvántartás voltaképpen egy - a rendszer működésének megkönnyítését
célzó - rendszer, amely adatokat rögzít és szolgáltat.
a 3. §hoz
A rendelkezés pontosítása szükséges, mert egyrészt a módosított ügyintézési szabályok a kor
követelményeinek megfelelően nagyobb teret engednek a nem írásbeli kapcsolattartásnak, és
emellett a hivatalos irat fogalmánál a postai kézbesítésre vonatkozó szabályok, illetve az egyes
ágazati eljárásrendek, hatóságok iratkezelési szabályzatai következetesen csak a papíralapú iratot
értik, és e fogalom mechanikus kiterjesztése jelentős megértési és jogalkalmazási zavarokat
okozhatna.
a 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a 161. §-ba új szabályok kerülnek az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletről,
ezért az adatvédelemmel és információszabadsággal kapcsolatos szakaszok kikerülnek onnan és
átkerülnek a 160. §-ba.
az 5. §-hoz
A bejelentés és engedélyezés rendszere teljesen átalakul. A szolgáltatás nyújtásának feltétele lesz,
hogy azt be kell jelenteni az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (a továbbiakban: EÜF), így az
EÜF-nél rendelkezésre fog állni egy tudásanyag a magyarországi elektronikus ügyintézés
helyzetéről. A bejelentést követően a Felügyelet nyilvántartásba vételi eljárást indít. A bejelentést
követő 30 napon belül kezdhető meg a tevékenység. A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy
bizonyos szolgáltatásokat engedélykötelessé nyilvánítson, amelyeknek így engedély iránti kérelmet
kell benyújtaniuk. A bejelentési és engedélyezési eljárás részletes szabályait végrehajtási rendelet
fogja meghatározni.
Ugyanez a teendő a szolgáltatás nyújtásában bekövetkező módosítás esetén is.
A szolgáltatás megszüntetése esetén pedig a befejezés előtt 60 nappal kell megtenni a bejelentést a
Felügyeletnek. A Felügyelet ellenőrzi a szolgáltatások jogszabályoknak való megfelelőségét és az
egyes szolgáltatások nyújtását megkönnyíti azzal, hogy ajánlásokat bocsát ki.
a 6. §-hoz
Mivel egyes jogszabályok valamely jognyilatkozat tekintetében írásba foglalást vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalást írnak elő, így az ügyintézési rendelkezési szolgáltatás teljes
körű funkcionalitásához szükséges annak kimondása, hogy az ügyintézési rendelkezésben tett
jognyilatkozat az ilyen formai követelményeket teljesíti.
22
A (2) bekezdés módosítása csupán szövegpontosító jellegű, a mostani (2) bekezdés és az (5)
bekezdés utolsó mondatának összevonását jelenti.
Miután jelen módosítással az összerendelési nyilvántartás teljes körű szabályozást kap a Szaz. tv.-
ben, így a Ket.-ben az ügyintézési rendelkezések nyilvántartása és az összerendelési nyilvántartás
közötti kapcsolati kód képzése és kezelése kapcsán elég csupán az összerendelési nyilvántartás
Szaz. tv.-beli rendelkezéseire hivatkozni. A módosítás csupán szövegpontosító jellegű, az
ügyintézési rendelkezés működését nem alakítja át.
a 7. §-hoz
Számos szeüsz esetében a szeüsz hatóság általi igénybevétele ügyintézői szinten történik. Ilyen
például az iratérvényességi nyilvántartás, ahol az eljáró ügyintéző személyes azonosítása szükséges
a naplózás, az eljárási jogosultság ellenőrzése érdekében. A jogszerű eljárás lefolytatásához a
szeüsz szolgáltatónak természetes személy szinten kell azonosítania az eljáró személyt.
Az azonosítás és a jogosultság ellenőrzése a szeüsz szolgáltató oldalán megvalósítható oly módon,
hogy ő maga személyazonosításra alkalmas adatot nem tárol a kérdéses személyekről, hanem pl.
csak felhasználói azonosítókat és jogosultsági adatokat. Ez a megoldás segít abban, hogy a
jogosultságkezelés személyes adatok kezelése nélkül is megvalósulhasson, a szolgáltatás nyújtása
és igénybe vétele a lehető legkevesebb személyes adat kezelésével járjon.
E modell működésének azonban előfeltétele, hogy az igénybe vevő hatóság oldalán rendelkezésre
álljon az itt szabályozott jogosultsági nyilvántartás. A javaslat ezért szabályozza e nyilvántartás
működését és adattartamát. A nyilvántartást a hatóság köteles folyamatosan frissíteni, és annak
változásáról (pl. valamely ügyintéző áthelyezése) haladéktalanul értesítenie kell a szeüsz
szolgáltatót.
Az (1) bekezdésben nevesített és ismertetett modellben a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatás hatóság általi igénybe vétele gépi (automatizált) adatkapcsolat és manuális hozzáférés
esetén az itt leírtak szerint történik.
A rendszerek közötti közvetlen kapcsolat, közvetlen adathozzáférés esetén az adatkapcsolat
természetesen nem ügyintéző-, hanem rendszerszintű. Az eljáró ügyintéző személyes azonosítását a
szakrendszer végzi el, majd a rendszerszintű adatkapcsolat keretében - naplózás céljából - átadja a
javaslat szerinti (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltató részére. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató így nem kezel személyes
adatokat.
Nem közvetlen adathozzáféréssel (hanem pl. egyszerű böngésző útján) történő használat esetén az
ügyintéző szintű azonosítást a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató végzi el, a
hozzáférést pedig attól függően adja meg a felhasználó részére, hogy korábban a hatóság az adott
felhasználónak biztosított-e jogosultságot az (1) bekezdés szerinti jogosultsági nyilvántartásában.
Így az érintett szereplők közötti felelősségi viszonyok egyértelműen rendezettek.
a 8. §-hoz
Az iratérvényességi nyilvántartás egyik megvalósítási formája, amikor a teljes tartalom tárolásra
kerül, csak technikai megoldás (jellemzően titkosítás) gátolja meg az illetéktelen hozzáférést, és
csak az eredeti iratban szereplő adatok ismerete (jellemzően a titkosítást feloldó kulcs ismerete)
birtokában lehet a tárolt irat tartalmát megismerni. Az ezzel kapcsolatos kötelezést törvényi szinten
szükséges előírni.
23
a 9. §-hoz
A Ket. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos végrehajtási rendeletének címében ezzel a
szóösszetétellel szerepel a fogalom, ezért az egységesítés miatt szükséges javítani a törvény
fogalmát. A felvezető szöveg módosítása tehát szövegpontosító jellegű.
A módosítás által bevezetett további új szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (pl.
központi érkeztetési ügynök) az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásként szükséges
meghatározni.
A bevezetésre kerülő új szolgáltatások:
-	személyre szabott ügyintézési felület: A kormányablakokban lesz egy olyan ügysegéd,
amely azoknak az ügyfeleknek fog segíteni, akik egyáltalán nem ismernek egy eljárást, így
az első lépéstől az utolsóig végig kell kísérni őket a folyamaton. Ugyanakkor vannak olyan
ügyfelek, akik bizonyos eljárást már nagyon jól ismernek, ezért tudják, hogy mire van
szükségük. Ez a szolgáltatás nekik biztosít egy olyan felületet, amelyre összegyűjthetik
maguknak a többi szeüsz-szel kapcsolatban azokat, amelyekre szükségük van (pl.
mindennap használatos űrlapok, funkciók). Tehát ez a szolgáltatás a „haladó”
felhasználóknak nyújt többletszolgáltatást.
-	iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás: A hatóságok elektronikus iratkezelő
rendszerei eltérő üzemelési rend szerint és eltérő biztonsági körülmények között
működhetnek, az irat metaadatokkal együtt történő átadásának, átvételének megvalósítása,
annak bizonyító erejű dokumentálása igényli a 28.§ (2a) bekezdésben meghatározott
iratáthelyezési lehetőség állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásként történő
biztosítását.
-	központi érkeztetési ügynök: Az elektronikus formában érkező iratok már lehetővé teszik az
iratkezeléshez kapcsolódó feladatok egy részének magasabb fokú automatizálását. Ezek egy
részének hatóságoknál történő külön-külön megvalósítása felesleges terhet jelent az érintett
szervezeteknek (például a beadvány olvashatóságának ellenőrzése, a nem megengedett
formátumok szűrése, az aláírt dokumentum esetében az aláírás érvényességének
ellenőrzése), ezek központi szolgáltatásként elérhetővé tétele különösen a kisebb, önálló
komplex szakigazgatási rendszerrel nem rendelkező hatósági ügyintézési helyeket jelentősen
segíti az elektronikus ügyintézés bevezetésében.
-	központi kézbesítési ügynök: A belső működésében elektronikus iratokra áttért hatóság
számára az ügyfelekkel való kapcsolattartásnál mind az elektronikus értesítési csatorna,
mind az ügyfél által igényelhető papíralapú értesítési mód figyelemmel kísérése, és az ezzel
járó egymástól jelentősen eltérő műszaki megoldások együttes megvalósítása jelentős terhet
jelenthet. Az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatás ezt a terhet veszi át az igénybe
vevő hatóságoktól, számukra egységes értesítési felületet biztosítva, az eltérő csatornákon
történő kézbesítéshez kötődő műszaki eltéréseket lekezelve.
a 10. §-hoz
Az azonosítási eljárás leírásának pontosítása az adatvédelmi előírások pontos érvényesíthetősége, a
regisztrációs eljárás megfelelő működése miatt szükséges.
A regisztráció elvégezhető személyes megjelenéssel, vagy egy korábban, személyes megjelenéssel
elvégzett regisztráción alapuló elektronikus azonosítás használatával. Az azonosításon túl a
megadott adatok a vonatkozó közhiteles nyilvántartásokban is ellenőrzésre kerülnek.
Sikeres azonosítás esetén az azonosító adatok átvételre kerülnek a megfelelő nyilvántartásból. A
hatóságnak minősülő regisztrációs szerv (pl. okmányiroda) egyúttal felajánlja a regisztráló
ügyfélnek az ügyintézési rendelkezés tételének lehetőségét, ha ennek műszaki feltételei adottak. E
24
kiegészítés az elektronikus ügyintézés széleskörű elterjedését, az ügyfél egyszerű rendelkezését
mozdítja elő.
Sikertelen azonosítás esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az
esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli.
A regisztrált adatokról a szerv igazolást állít ki; az erre vonatkozó garanciális szabályt törvényi
szinten szükséges rögzíteni.
A szabályozás kiegészül a nem természetes személyek regisztrációja esetén alkalmazandó
szabályokkal is. A nem természetes ügyfelek képviseletében csak a törvényes képviselő járhat el az
ügyfél-regisztrációs eljárásban.
a 11. §-hoz
Vannak olyan személyek, akik nem szerepelnek sem a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban,
sem a központi idegenrendészeti és menekültügyi nyilvántartásban, mert olyan külföldiek, aki pl.
csak egy lakást vásároltak maguknak, olyan balesetet okoztak, amiből személyi sérülés nem
származott, turistaként egy gyomorrontással kórházba kerültek, de egyébként semmilyen egyéb szál
nem köti őket Magyarországhoz. Ahhoz, hogy ezeknek a személyeknek ezen ügyeik elintézéséhez
ne kelljen Magyarországra utazniuk, lehetőségük van az ügyeiket elektronikusan intézni. Csakhogy
ezekhez az adatokhoz tartozó titkos kapcsolati kódok csak akkor szerepelnek az összerendelési
nyilvántartásban, amennyiben erre létrejön egy külön nyilvántartás (a külföldi természetes
személyek nyilvántartása), amelyből fel lehet tölteni a titkosított kapcsolati kódot az összerendelési
nyilvántartásba.
a 12.§-hoz
Szükséges a jogszabályban kijelölt szervezet (kihelyezett ügyintézési pont) által nyújtható hatósági
szolgáltatások körének pontosítása, bővítése annak érdekében, hogy az ügyfelek a lehető
leghatékonyabban tudják intézni ügyeiket e kijelölt szervezet előtt.
A kihelyezett ügyintézési pont előtti eljárás különleges szabályait egy újonnan kiadásra kerülő
kormányrendelet tartalmazza majd. Az ehhez szükséges felhatalmazás beépítésére vonatkozó
szövegtervezetet szintén e javaslat tartalmazza.
a 13. §-hoz
Szükséges a korábbi szabályozás alapján létrehozott ügyfélkapuk további működése szabályainak
pontosítása. Mivel a további üzemeltetés a regisztrációs adatbázis átvételével, így személyes adatok
kezelésével függ össze, így a további üzemeltetés törvényi szintű kimondása szükséges.
Az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet működésének folytonossága érdekében az átmeneti
szabályokban szükséges rendezni, hogy mit kell tenniük a 2012. április 1. után, de még a jelen
módosítás előtt bejelentést tett vagy engedélyt szerzett szolgáltatóknak.
a 14. §-hoz
A bevezetett új szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat azok felsorolásánál is
indokolt szerepeltetni. Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó részletes előírásokat a végrehajtási
rendeletek tartalmazzák majd. A jobb áttekinthetőség kedvéért a teljes § módosul.
a 15. §-hoz
Szükséges a jogszabályban kijelölt szervezet (kihelyezett ügyintézési pont) által nyújtható hatósági
szolgáltatások keretében biztosított ügyintézés, eljárás különleges szabályainak jogszabályi
25
rendezése. Ezeket az eljárási szabályokat célszerűen egy újonnan kiadásra kerülő kormányrendelet
tartalmazhatja. Az ehhez szükséges felhatalmazást e javaslat tartalmazza.
a 16. §-hoz
Az igazgatási szolgáltatási díj megállapításának nem példa nélküli esete, hogy kormányrendeletbe
került, de hasznosabbnak látszik ezt miniszteri rendeleti szinten szabályozni, ezért egészül ki a 175.
§ egy ennek megalkotására vonatkozó felhatalmazással.
A Kormánynak lehetősége van arra, hogy egyes szeüsz szolgáltatásokat engedélykötelessé
nyilvánítson, ennek részletszabályaihoz szükséges az új felhatalmazás.
a 17. §-hoz
Az ügyfél adataiban bekövetkező változás átvezetés szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatás bevezetésére jelenleg nem áll rendelkezésre forrás, annak kialakítására várhatóan a
következő években sem kerül sor. Így a szolgáltatás kormány általi kötelező biztosítása előírásának
fenntartása nem célszerű.
Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
törvény rendezi ezt a kérdést, ezért nincs szükség a Ket. -en belül egy elektronikus tájékoztatási
szeüsz-re.
A biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás a hatályos szabályozás alapján Kormány által
kötelezően nyújtandó szolgáltatás, ilyen szolgáltatás központi bevezetése azonban nem célszerű. A
szabályozás rendeleti szintre kerülése miatt a Ket. szintű szabályok deregulálása szükséges.
Az igazgatási szolgáltatási díj megállapításának nem példa nélküli esete, hogy kormányrendeletbe
került, de hasznosabbnak látszik ezt miniszteri rendeleti szinten szabályozni, ezért a 174/A. § egy
ennek megalkotására vonatkozó felhatalmazással egészül ki (l. lentebb), egyúttal a Ket. 175. § (3)
bekezdésénekf) alpontja hatályon kívül helyezésre kerül.
A Ket. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos végrehajtási rendeletében volt szabályozva az
összerendelési nyilvántartás ún. ősfeltöltése, amely a NAIH kérése alapján átkerül törvényi szintre,
a Szaz. törvénybe.
a 18. §-hoz
A 2011. évi módosítás olyan új kezelési módot vezetett be a különböző azonosítók használatára,
amely az adatvédelmi követelmények kielégítése mellett képes biztosítani az egyes különböző
azonosítót használó szakrendszerek közti elektronikus adatcserét. A kialakított megoldás
általánosan használható az egyes ágazati rendszerekben, a Szaz törvény hatálya azonban ennél
szűkebb körre terjedt ki, ezért szükséges az általános alkalmazhatósághoz a hatály kiterjesztése.
a 19. §-hoz
A törvény jelenlegi szövege kiegészítendő azzal, hogy az azonosító kód használatára vonatkozó
hozzájárulást a polgár nemcsak írásbeli nyilatkozatával, hanem az ügyintézési rendelkezésben is
megadhatja.
a 20. §-hoz
Az összerendelési nyilvántartás személyi adatokat tartalmazó nyilvántartások szabályozott
összerendelhetőségét biztosítja, így az adatvédelmi szempontok érvényesítéséhez indokolt törvényi
szinten tételesen megadni a nyilvántartással összerendelhető azonosítókat.
26
Pontosításra kerül az összerendelési nyilvántartás folyamatos feltöltésének folyamata. Ez az eljárás
nem azonos a lentebb szabályozásra kerülő kezdeti feltöltés folyamatával: a kezdeti feltöltés a
nyilvántartás eredeti létrehozatalakor megtörténő feltöltés, míg az itt szabályozott eljárás a
nyilvántartás működése során keletkező új bejegyzések folyamatát írja le (pl. újszülött gyermek
esetén).
Új bejegyzés létrehozására a személyi azonosító, az idegenrendészeti nyilvántartási azonosító, az
adóazonosító jel, vagy az ügyfélkapu azonosító képzése nyomán kerülhet sor. Ezen azonosítók
képzésekor ugyanis a nyilvántartó értesíti az összerendelési nyilvántartást, aki szükség szerint (a)
meglévő bejegyzéshez csatolja az új titkosított kapcsolati kódot, vagy (b) ha az adott személyhez
még nincs összerendelési bejegyzés, úgy új összerendelési bejegyzést hoz létre.
A többi nyilvántartás hasonlóan jár el új azonosító képzésekor azzal, hogy itt minden esetben a már
meglévő összerendelési bejegyzés kiegészítésére kerül sor.
Fontos garanciális szabály, hogy az összerendelési nyilvántartás kizárólag külön-külön titkosított
kapcsolati kódokat tartalmaz, egyéb azonosítót vagy azonosító adatokat nem tárol.
a 21. §-hoz
A javaslat az összerendelési nyilvántartás egyik lényegi felhasználásának törvényi szabályait
pontosítja. Az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a polgár valamely
azonosító adatát (pl. személyi azonosítóját) ne az erre szolgáló igazolvánnyal, hanem más
igazolvánnyal igazolja. Ha ugyanis a polgár valamely olyan azonosítóját tudja megfelelő hatósági
igazolvánnyal igazolni (pl. adószám), amely az összerendelési nyilvántartásban szerepel, akkor az
összerendelési nyilvántartás felhasználásával a megfelelő közhiteles nyilvántartásból megbízható
módon lekérdezhető a szükséges másik azonosító (pl. TAJ szám).
a 22. §-hoz
A javaslat a 10/C. § rendelkezéseihez hasonló módon szabályozza annak lehetőségét, hogy a polgár
valamely azonosítóját ne hatósági igazolvánnyal, hanem megfelelően biztonságos elektronikus
azonosítás alapján, az összerendelési nyilvántartás felhasználásával történő lekérdezés útján
igazolja.
Erre példa lehet, ha az ügyfél ügyfélkapujával azonosítja magát. Az ügyfélkapus azonosító alapján
ugyanis az összerendelési nyilvántartás felhasználásával, az e §-ban leírt eljárásrendben
lekérdezhető az ügyintézéshez szükséges azonosító. E rendelkezések tehát lehetővé teszik, hogy az
ügyfél akár teljes mértékben azonosító okmány nélkül azonosítsa magát, és teljeskörűen képes
legyen ügyeit intézni.
a 23. §-hoz
A rendelkezés egyszerűbb adatszolgáltatási eljárást, egyszerűbb műszaki folyamatot tesz lehetővé a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a Kormány rendeletében meghatározott további
nyilvántartásokból. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásra irányadó szabályozás számos olyan
esetkört határoz meg, ahol valamely hatóság vagy egyéb személy lekérdezéseket végezhet. Az ilyen
lekérdezéshez meghatározott adatok megadására van szükség; e rendelkezések az ilyen
adatmegadások tekintetében biztosítanak egyszerűbb eljárásrendet.
Ez a könnyített lekérdezési lehetőség azon adatkezelők számára adottak, amelyek valamely, az
összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosító vagy azonosító kód használatára
jogosultak. Ilyen esetben az adatkezelő által kezelt azonosító megadásával történhet a lekérdezés; a
lekérdezéshez szükséges azonosító a megadott azonosító alapján az összerendelési nyilvántartás
használatával kerül beszerzésre.
27
a 24. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás egészül ki azzal a (2) bekezdéssel, hogy az adóazonosító jel
megismerhetővé tételét az összerendelési nyilvántartás használatával is meg lehet tenni.
a 25. §-hoz
A 15. § és 33 § szövegezéséhez hasonló szöveg megállapítása.
a 26. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozást kiegészül (2) bekezdéssel, a személyi azonosító megismerhetővé
tételét az összerendelési nyilvántartás használatával is meg lehet tenni.
a 27. §-hoz
A törvény jelenlegi szövege kiegészítendő azzal, hogy a személyi azonosító használatára vonatkozó
hozzájárulást a polgár nemcsak írásbeli nyilatkozatával, hanem az ügyintézési rendelkezésben is
megadhatja.
a 28. §-hoz
A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó
szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 174. §- a szabályozta az ún. ősfeltöltést,
amely a NAIH kérésére törvényi szintre kerül, így kikerült a végrehajtási rendeletből és bekerült a
törvénybe a korábban már hatálybalépett szövegrész kisebb finomításokkal.
a 29. §-hoz
A javaslat az összerendelési nyilvántartás bevezetésének az útlevélszámmal összefüggő jogszabályi
kapcsolódását teremti meg, a vonatkozó törvény módosításával.
a 30. §-hoz
A javaslat az összerendelési nyilvántartás bevezetésének a közúti közlekedési nyilvántartással
összefüggő jogszabályi kapcsolódását teremti meg, a vonatkozó törvény módosításával.
a 31. §-hoz
A korábban jelzett jogalkalmazói szándék módosult, ezért nincs szükség ennek a szakasznak a
hatálybalépésére.
a 32. §-hoz
A hatályos szabályozásban félreérthetően keveredett a természetes és nem természetes személy által
végzett, illetve nevében történő aláírás, ezért vált szükségessé a fogalmak pontosítása.
28
a 33. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 34. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 35. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 36. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 37. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 38. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 39. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 40. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 41. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 42. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
29
a 43. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 44. §-hoz
A „Jó állam” koncepcióból adódóan indokolt az Állami Számvevőszék esetében is az elektronikus
kapcsolattartás lehetőségének általános szabályok szerinti biztosítása (aminek az elektronikus
aláírás használatára épülő kapcsolattartás része, és hatóság az egyes formák fogadását
korlátozhatja), és ehhez a Ket. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybe
vételének lehetővé tétele.
a 45. §-hoz
A szabálysértési hatóságoknak a szabálysértési eljárás során is indokolt lehetővé tenni a Ket.
szerinti új elektronikus szolgáltatások alkalmazását.
a 46. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 47. §-hoz
A kamara számára is indokolt lehetővé tenni a Ket. szerinti új elektronikus szolgáltatások
alkalmazását.
a 48.§-hoz
A javaslat hatálybalépését és sarkalatos rendelkezésének megállapítását tartalmazza.
30