﻿U-iiííS'	étiéiül
írományszárn: T|A0^9
Érkszaít 2013 Ar r\ 3 0.
2013. évi... törvény
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
l.§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 56. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A beavatkozás tárgyában hozott határozat ellen - a (4) bekezdés szerinti beavatkozás
esetét kivéve - fellebbezésnek helye nincs.
(4)	Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel
szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozást elutasító valamint a
beavatkozót a perből kizáró határozat ellen fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a
beavatkozó a perben részt vehet.”
2. §
A Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek] elutasítja, ha
megállapítható, hogy]
,g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak
jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben
állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe,
továbbá - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a munkáltató helytállási kötelezettsége
körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás miatt a pert a
munkavállaló ellen indították.”
3.§
A Pp. 167. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt kérik
megidézni, az (l)-(6) bekezdés szerinti idézhető címe a szolgálati helye szerinti bíróság címe.
Ha a bíró szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az idézhető címére vonatkozóan az
általános szabályok az irányadók.”
4.§
A Pp. 168. §-a a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(lb) Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt kérik
megidézni, a bíróság a bírót a szolgálati helye szerinti bíróság címéről idézi. Ha a bíró
szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az idézésre az általános szabályok az irányadók.”
5.§
A Pp. 173. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt
hallgatja ki a bíróság, a meghallgatása előtt személyazonosságát a nevének, feladatkörének,
munkakörének, vezetői megbízásának, a szolgálati helye szerinti bíróság nevének és címének
a rögzítésével kell megállapítani. A bíró személyazonosságának megállapítását követően a
kihallgatására az (1) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak. Ha a bíró szolgálati
viszonya a per alatt megszűnik, a válaszadási kötelezettségére vonatkozóan az általános
szabályok az irányadók.”
6.§
A Pp. 185. §-a a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(lb) A bíró elővezetésének elrendeléséről az elővezetendő bíró szolgálati helye szerinti
bíróság elnökét, a bíróság elnöke elővezetésének elrendeléséről a kinevezőjét is értesíteni kell.
Ha a bíró szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az elővezetésre vonatkozóan az általános
szabályok az irányadók.”
7.§
A Pp 257. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A beavatkozást elutasító vagy a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen előterjesztett
fellebbezést, ha a fellebbezési, illetve észrevételezési határidő valamennyi féllel szemben
lejárt, illetve ha a fellebbezést, észrevételt valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az
elsőfokú bíróság a szükséges periratokkal együtt legkésőbb nyolc napon belül felterjeszti a
másodfokú bírósághoz, és arról a másodfokú tanács annak érkezésétől számított tizenöt napon
belül tárgyalás tartása nélkül határoz.”
8.§
A Pp. 271. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati
kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint 25. § (3) és (4) bekezdése alapján,
továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával
megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő
kizárás nem vonatkozik a nem vagyoni kártérítés iránt indított perekre, a 23. § (1) bekezdés b)
pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekre, valamint
azokra az ügyekre, amelyek ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak,
vagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, továbbá valamennyi olyan ügyre, amely
megállapításra irányul.”
2
9.§
A Pp. a következő 397/D. §-sal egészül ki:
„397/D. § (1) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosításáról szóló 2013. évi... törvénnyel megállapított 56. § (3) és (4) bekezdésének, 57. §
(1)	bekezdésének és 83. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépését követően
bejelentett beavatkozásokra kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
2013. évi ... törvénnyel megállapított 130. § (1) bekezdés g) pontjának, 167. § (7)
bekezdésének, 168. § (lb) bekezdésének, 173. § (la) bekezdésének, 185. § (lb)
bekezdésének, 257. § (2) bekezdésének és 271. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi ... törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
10.	§
A Pp. 57. § (1) bekezdésében és 83. § (1) bekezdésében a Jogereje a beavatkozónak”
szövegrész helyébe a, jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak” szöveg lép.
11.	§
Hatályát veszti a Pp. 386/L. §-a.
12. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) célja, a perbe történő beavatkozás általános szabályainak
szigorításával elősegíteni az eljárás ésszerű időben történő lefolytatását, fokozottan biztosítani
a peres felek érdekeinek védelmét. A beavatkozás jogintézményének célja az azonos érdekű
fél perben történő támogatása, pernyertességének elősegítése, ugyanakkor a beavatkozót nem
saját jogon, hanem a támogatott fél jogán keresztül, ahhoz kapcsolódóan illetik meg az általa
gyakorolható perbeli jogok és terhelik a kötelezettségek. Ezt támasztja alá az is, hogy a
beavatkozót - a speciális, önálló beavatkozás jogintézményének kivételével — a félhez képest
többlet jogosultságok nem illetik, cselekményei nem lehetnek ellentétesek az általa támogatott
fél cselekményeivel. A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a beavatkozás
eddigi szabályozása a jogalkotó szándékával (eljárás segítése) ellentétes joghatást váltott ki,
mivel a jogintézményre vonatkozó eddigi rendelkezések alapvetően a rendeltetésellenes,
visszaélésszerű joggyakorlást segítették elő. A gyakorlati tapasztalatok azt is alátámasztották,
hogy a beavatkozások meghatározó számban nem az eljárás segítésére, hanem a per
elhúzására irányulnak, így - kizárólag az újabb és újabb beavatkozói kérelmek okán - számos
ügyben évekig nem születik ítélet.
A Javaslat a fentiek mellett a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyhez
fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás iránti perek tekintetében egyértelműsíti,
hogy a perekben kik a felek, továbbá a tanúkénti pozícióban álló bíró személyes adatainak a
védelmét szolgálja speciális rendelkezések előírásával
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., a 7. és a 10. és 11. §-hoz
A módosítás a feleknek az eljárás ésszerű időben történő befejezéséhez fűződő, alapvető
érdekének védelmét szolgálja, amely a perbe beavatkozó harmadik személy magatartasa
következtében jelentősen sérülhet, a felek gyakorlatilag rajtuk kívül álló körülmény
kiszolgáltatottjává válnak. A Javaslat növeli a jogbiztonságot a peres eljárások során azáltal,
hogy a visszaélésre is lehetőséget adó szabályozást szigorítja. Ugyanakkor a beavatkozás
elutasítása tekintetében fennálló jogorvoslat hiánya miatt a beavatkozó érdekei nem sérülnek,
hiszen - az önálló beavatkozó kivételével - az ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel
szemben fennálló jogviszonyára nem teijedne ki. A beavatkozó az ügy vonatkozásában
fennálló jogi érdekét — a beavatkozásnak való helyt adástól függetlenül - saját jogán (önálló
perben) érvényesíteni tudja, illetve a vele szemben külön perben érvényesíteni kívánt igénnyel
szemben - saját jogán - védekezési jog illeti meg, ezáltal jogai semmilyen tekintetben nem
sérülnek. A Javaslat a beavatkozás speciális fajtája tekintetében (önálló beavatkozó) az eddigi
szabályozást fenntartja, tekintettel arra, hogy ez viszonylag szűk területen és kizárólag
jogszabályban meghatározott esetekben állhat fenn. Az önálló beavatkozó esetében, mivel az
ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiteljed, így a
beavatkozást elutasító illetve a beavatkozót kizáró határozat ellen indokolt jogorvoslati
lehetőséget biztosítani az önálló beavatkozónak.
A törvénynek az önálló beavatkozóra vonatkozó eddigi rendelkezése - az ítélet jogereje a
beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiteljed - a jogalkalmazás
körében értelmezési problémát vetett fel. A módosító javaslat ezen jogbizonytalanságot
4
kívánja megszüntetni azáltal, hogy egyértelművé teszi: az, hogy az ítélet jogereje mikor teljed
ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára nem bírói mérlegelésen
alapulhat, hanem kizárólag jogszabály rendelkezéséből következhet.
A 2. §-hoz
A Javaslat az egységes joggyakorlat és az egyértelmű szabályozás biztosítása érdekében
kiegészíti a Pp. 130. § (1) bekezdésének g) pontját és egyértelművé teszi, hogy a munkáltató
helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb
károkozás iránti perek tekintetében a károk és a személyhez fűződő jogok megsértése miatti
objektív és szubjektív jogkövetkezmények miatt is csak a munkáltató perelhető, amellyel
ellentétes igényérvényesítés esetén a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasítandó.
A 3-6. §-hoz
A Javaslat a tanúkénti pozícióban álló bíró személyes adatainak a védelmét szolgálja speciális
rendelkezések előírásával.
A 8. §-hoz
A Pp. 271. § (2) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy az ügyek jelentősége nem
kizárólag a pertárgyérték és még kevésbé a perorvoslati kérelemben vitatott érték függvénye.
A 9. és 12. §-hoz
Átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
5
Országgyűlési Képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Űr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtjuk „a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot.
A javaslat indokolását csatoljuk.
Budapest, 2013. április 30.
Dr. Papcsák Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
os-.og.
Dr. Vas Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség