﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11101. számú
törvényjavaslat
az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a
fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosításáról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a
fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosításáról
1.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 7. pont a) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában nukleáris létesítmény:)
„a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem,
nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris
kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss nukleáris üzemanyag
tárolására és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény,”
(2)	Az Atv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. kiégett üzemanyag: az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen
eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrafeldolgozhatósága miatt
nem minősül hulladéknak, vagy ha radioaktív hulladéknak minősül, annak végleges
elhelyezéséről gondoskodni kell;”
(3)	Az Atv. 2. §-a a következő 40-44. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„40. átmeneti tárolás: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék környezettől elszigetelt
átmeneti tárolása az erre a célra szolgáló létesítményben a későbbi visszanyerés vagy -
később meghozandó döntés alapján - későbbi végleges elhelyezés céljából;
41.	kiégett üzemanyag kezelése: a kiégett üzemanyag mozgatásával, átmeneti tárolásával,
újrafeldolgozásával, továbbá végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a
telephelyen kívüli szállítás kivételével;
42.	radioaktív hulladék kezelése: a radioaktív hulladék mozgatásával, elő-feldolgozásával,
feldolgozásával, kondicionálásával, átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével
összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;
43.	újrafeldolgozás: olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja nukleáris vagy más
radioaktív anyag kinyerése kiégett üzemanyagból további felhasználás céljára;
44.	végleges elhelyezés: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék visszanyerés szándéka
nélkül történő végső, engedélyezett elhelyezése.”
2.	§
(1)	Az Atv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és
hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit
a hatáskörrel rendelkező hatóságok a jogszabályok, a tudomány, valamint a technika
eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg.”
(2)	Az Atv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazása - ideértve a
villamosenergia-termelést, a radioizotópok alkalmazását, a kiégett üzemanyag és a
radioaktív hulladék kezelését is - és fejlesztése terén érdekelt bármely más szervtől vagy
szervezettől.”
3. §
Az Atv. „Alapelvek” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék
kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a magyar államot terheli, kivéve
a)	a használaton kívüli zárt sugárforrást, ha azt az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz
visszaszállították, valamint
b)	a kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol kutatóreaktorban
használatos üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó
nemzetközi megállapodásokat.
(2)	A kiégett üzemanyagnak és a radioaktív hulladéknak feldolgozás vagy újrafeldolgozás
céljából Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba
történő szállítása esetén a magyar állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok
biztonságos, végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.
(3)	A Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot Magyarországon kell véglegesen
elhelyezni, kivéve ha a szállítás időpontjában a végleges elhelyezést vállaló országgal - a
radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről
szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésével
összhangban az Európai Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével -
hatályban van olyan megállapodás, amely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív
hulladék az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállítható végleges elhelyezés
céljából.
(4)	A (3) bekezdés szerinti szállítást megelőzően Magyarország értesíti az Európai
Bizottságot a megállapodás tartalmáról, valamint a lehető legteljesebb mértékben
meggyőződik arról, hogy a célország:
a)	a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó megállapodást kötött
az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének
biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös
egyezménynek,
b)	a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan
programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az e törvényben
meghatározott célokkal, és
c)	radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra
engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladék
kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programban meghatározott követelmények
szerint irányítják.”
2
4. §
Az Atv. I. fejezete a következő alcím-címmel, valamint 5/B. és 5/C. §-sal egészül ki:
„Nemzeti politika és nemzeti program
5/B. § (1) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére nemzeti politikát fogad el a kiégett
üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan (a továbbiakban: nemzeti
politika).
(2)	Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti
politikát.
(3)	Az Országgyűlés a nemzeti politikáról normatív országgyűlési határozatban rendelkezik.
(4)	A nemzeti politika és annak felülvizsgálata előkészítéséről az atomenergia-felügyeleti
szerv felügyeletét ellátó, a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt
miniszter) gondoskodik.
(5)	A nemzeti politika kidolgozása során az alábbi elveket kell érvényesíteni:
a)	a radioaktív hulladék keletkezését - megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint
üzemeltetési és leszerelési eljárással, így különösen a nukleáris és a más radioaktív anyagok
újrahasznosítása és újrafelhasználása révén - aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt
az ésszerűen megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani,
b)	figyelembe kell venni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék keletkezésének és
kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket,
c)	a kiégett üzemanyagot és a radioaktív hulladékot biztonságosan kell kezelni hosszú távon
is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével,
d)	az intézkedéseket a fokozatosság elve alapján kell végrehajtani,
e)	a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségeit annak kell viselnie,
akinél ezek az anyagok keletkeznek, továbbá
f)	a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének valamennyi szakaszában
tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.
(6)	A nemzeti politikában ki kell térni a végleges elhelyezés lehetséges módozatainak
megtervezésére és megvalósítására is.
5/C. § (1) A Kormány a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti
programot fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől
a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmény leszerelésére
kiterjedően (a továbbiakban: nemzeti program).
(2)	A Kormány ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti programot.
(3)	A nemzeti program és annak felülvizsgálata előkészítéséről a kijelölt miniszter
gondoskodik. A nemzeti program elkészítése, felülvizsgálata során figyelembe kell venni a
műszaki és a tudományos fejlődés eredményeit, a szakértői értékelések során
megfogalmazott ajánlásokat, az üzemi és az üzemzavari eseményekből levont tanulságokat,
valamint a bevált gyakorlatot is.
(4)	A nemzeti programnak ki kell terjednie
a)	a nemzeti politika általános célkitűzéseire,
b)	a kivitelezés jelentős szakaszaira és a szakaszok teljesítésének időbeli ütemezésére,
c)	valamennyi meglévő kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék leltárára,
d)	a jövőben keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék mennyiségek becslésére,
ideértve a leszerelésből származó kiégett üzemanyagot és radioaktív hulladékot is,
e)	a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó koncepciókra vagy
tervekre és műszaki megoldásokra, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig,
f)	a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára
vonatkozó koncepciókra vagy tervekre, ideértve azt az időtartamot is, amíg az ellenőrzéseket
3
fenn kell tartani, valamint azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel
kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni,
g)	azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírására, amelyek révén a
kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos megoldások
kivitelezhetők,
h)	a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körökre és az előrehaladás nyomon
követésére szolgáló fő teljesítménymutatókra,
i)	a nemzeti program költségeinek felmérésére, a felmérés alapjára és feltételezéseire,
ideértve a költségek időbeli alakulását is,
j) az érvényben lévő finanszírozási rendszerre,
k) az átláthatóságot, tájékoztatást szolgáló eszközökre, eljárásokra, valamint
l) más tagállammal vagy harmadik országgal kötött, a kiégett üzemanyag és a radioaktív
hulladék kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények
használatáról szóló megállapodásra.
(5)	A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott leltárban a radioaktív hulladékok
osztályozásával összhangban fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett
üzemanyag helyét és mennyiségét.”
5.	§
(1)	Az Atv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal, felügyeletét a kijelölt miniszter látja
el. Az atomenergia-felügyeleti szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy
megsemmisíteni nem lehet.”
(2)	Az Atv. 8. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv)
„g) ellátja az 5/A. § (4) bekezdése alapján Magyarországot terhelő kötelezettségeket.”
6.	§
Az Atv. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezés, az ellenőrzés és ezekhez
kapcsolódóan a hozzá benyújtott, a nála fellelhető és az általa összegyűjtött adatok
értékelése, elemzése, szakértői vélemények és tanúsítványok értelmezése útján győződik
meg arról, hogy
a)	az atomenergia alkalmazása,
b)	a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti
tárolója, valamint azok rendszereinek és rendszerelemeinek a műszaki állapota, valamint
c)	a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti
tárolója üzemeltetése, továbbá az átalakítás végrehajtása
megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott követelményeknek és a
hatósági engedélyekben előírtaknak.
(2)	A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék
átmeneti tárolója folyamatos hatósági felügyelet alatt áll. Az atomenergia-felügyeleti szerv
folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a)	egyedi hatósági eljárás keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,
4
b)	az engedélyes tevékenységének, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-
tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója biztonsági helyzetének rendszeres
elemzésével és értékelésével,
c)	folyamatos, valamint egyedi eljárás során végzett ellenőrzéssel, az átalakításhoz
kapcsolódó ellenőrzési program végrehajtásával, és
d)	a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati
érvényesülését biztosító érvényesítési eljárás lefolytatásával.”
7.	§
Az Atv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az atomerőmű engedélyese a munka-alkalmassági követelmények meghatározása során
alkohol- és drogpolitikát dolgoz ki, valamint gondoskodik az annak végrehajtásához
szükséges ellenőrzésről.”
8.	§
Az Atv. 11/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv a
17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja, 5. és 10. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem
beérkezésétől számított négy hónapon belül, a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja,
valamint 3., 4. és 6-9. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított harminc
napon belül hiánypótlásra hívja fel.”
9.	§
Az Atv. 12. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ügyintézés határideje:
a)	a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja és 10. pontja szerinti ügyekben, a létesítmény
üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások, valamint a
tervezési alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapítása és a fizikai védelmi
rendszer első alkalommal történő engedélyezése esetében hat hónap,
b)	a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja és 3-9. pontja szerinti ügyekben hatvan nap.
(2)	Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a
17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja és 10. pontja szerinti ügyekben, valamint a létesítmény
üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások esetében
legfeljebb kilencven nappal, a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja és 3-9. pontja szerinti
ügyekben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és
mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(3)	A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő az (1) bekezdés a) pontja,
valamint a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja esetében 45 nap, a 17. § (2) bekezdés 3-9.
pontja esetében pedig 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági
eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja, és erről az
ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.”
10.	§
(1)	Az Atv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 20. és 21. pontjának megfelelően
a radioaktív anyagokról - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagokról - központi
nyilvántartást vezet, amely a név és az elérhetőségi adatok kivételével közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
(2)	Az Atv. 16. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A központi nyilvántartás tartalmazza:
a)	a radioaktív anyagok helyét, fizikai és kémiai tulajdonságait,
b)	a radioaktív anyag tulajdonosának és birtokosának nevét és lakcímét,
c)	az atomenergia alkalmazóját és a radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenységeket,
d)	a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy nevét és lakcímét, vagy a
nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
vezetőjének nevét és címét,
e)	a radioaktív anyag feltalálási helyét,
f)	zárt sugárforrások esetében - ideértve a radioaktív hulladékká minősített zárt
sugárforrásokat is - tulajdonosonként és birtokosonként és radionuklidonként a radioaktív
anyagok engedélyezett maximális készletét, aktuális készletét, fajtáját, aktivitását és
rendeltetését (a felhasználás és az alkalmazás engedélyezett formáját),
g)	nyitott sugárforrások esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékokat - a radioaktív
anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló
miniszteri rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva
tulajdonosonként és birtokosonként, valamint radionuklidonként a radioaktív anyagok
mennyiségét, készletváltozását, felhasználását, fajtáját, eredeti aktivitását és rendeltetését,
h)	radioaktív hulladékok esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékká minősített zárt
sugárforrásokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó
adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra
vonatkoztatva a radioaktív hulladékok mennyiségét, készletváltozását és fajtáját
tulajdonosonként és birtokosonként, radioaktív hulladék osztályonként, valamint
amennyiben ismert, radionuklidonként.
(3b) A központi nyilvántartás nukleáris anyagok esetében tartalmazza továbbá:
a)	a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységeket és telephelyeket,
b)	az egyes nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek rendelkezése alá tartozó nukleáris
anyagok minőségét és mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint
hasadóanyag tartalmát,
c)	az összes nukleáris anyaggal rendelkező szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris
anyagok minőségét és összesített mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium),
valamint összesített hasadóanyag tartalmát,
d)	a nukleáris anyagoknak a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek közötti forgalmát,
e)	a nemzetközi jelentésekben és adatszolgáltatásokban szereplő adatközlések helyességét.”
(3)	Az Atv. 16. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki, és a (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6a) A radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában szereplő adatok
nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak.
(7)	Saját magára vonatkozóan valamennyi, radioaktív és nukleáris anyaggal rendelkező és
adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet a radioaktív és a
nukleáris anyagok nyilvántartásából. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása,
felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a
nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása
céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása
6
céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá
polgári perben a tényállás megállapítása céljából - térítésmentesen - adatokat, beleértve a
(4)	bekezdésben meghatározott adatokat is, igényelhet a központi nyilvántartásból. A
központi nyilvántartás adatai statisztikai célokra felhasználhatók.”
11. §
(1)	Az Atv. 17. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre”
(2)	Az Atv. 17. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
„1. a nukleáris létesítmény:
a)	telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának
megállapításához,
b)	létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején
túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez
szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;”
(3)	Az Atv. 17. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
„12. nukleáris létesítmény, valamint radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék
átmeneti tárolója biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;”
(4)	Az Atv. 17. § (2) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
„15. radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelye
kiválasztásának, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának és lezárásának
engedélyezése, ellenőrzése;”
(5)	Az Atv. 17. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
„18. a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia
alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő
engedélyezése és ellenőrzése;”
12. §
Az Atv. „Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre a nukleáris létesítmények engedélyezési
eljárásában” alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott telephely vizsgálati és értékelési
engedélyezési, telephely engedélyezési, valamint létesítési engedélyezési eljárásért, továbbá
7
a radioaktív anyagok szállításával, fuvarozásával és csomagolásával kapcsolatos
engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
13.	§
Az Atv. 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakértői tevékenység engedélyezése, új szakterülettel való bővítésének
engedélyezése iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
14.	§
Az Atv. 19/B. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A nyilvántartás a (3) bekezdés d)-i) pontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
15.	§
Az Atv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány által kijelölt szerv tesz javaslatot a radioaktív hulladék és a kiégett
üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok
felülvizsgálatára, továbbá gondoskodik a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a
kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, és a
nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről.”
16.	§
(1)	Az Atv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a
kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának,
továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozását biztosító
elkülönített állami pénzalap.”
(2)	Az Atv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelő szerve a kijelölt miniszter által vezetett
minisztérium.”
(3)	Az Atv. 62. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kizárólag a 10/A. § (2) bekezdésében és
az (1) bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést teljesíteni, továbbá a Központi
Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésével kapcsolatban a (2) bekezdés szerinti szerv által ellátott
feladatokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kell finanszírozni.
(4)	A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője:
a)	szerződést köt a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szervvel a 40. § szerinti feladatok
finanszírozására,
8
b)	engedélyezi, hogy a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv megkösse a Központi
Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramja szerinti
célkitűzések teljesítéséhez szükséges szerződéseket,
c)	nyilvántartja és kezeli a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv által kötött
szerződéseket,
d)	előkészíti és a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
költségvetési előirányzatát érintő előirányzat-módosítást, továbbá
e)	megvizsgálja, és egyetértése esetén a (6) bekezdés szerinti testület előzetes
állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveit, és ezek
részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat, továbbá az éves
munkaprogramokat és beszámolókat.
(5)	A (4) bekezdés e) pontja szerinti dokumentumok kijelölt miniszterhez való
felterjesztéséhez csatolni kell az atomenergia-felügyeleti szerv előzetes szakmai értékelését
is.”
(4)	Az Atv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kijelölt miniszter Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos munkájának
segítése érdekében értékelő és előzetes állásfoglalást kialakító testület működik.”
17.	§
Az Atv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Az atomerőmű a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett
üzemanyag átmeneti tárolásának - beleértve a tároló leszerelését is -, és a
nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá az atomerőmű leszerelésének, valamint az
ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás költségeit a
Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani. Az adott
évre megállapított összeg arányos részét közvetlenül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
kincstárnál vezetett számlájára havonta, a hónap 15. napjáig kell befizetni.
(2)	Atomerőmű esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes
mértékben fedezze:
a)	az atomerőmű teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladék
végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a
nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával,
b)	az első előzetes leszerelési terv költsége kivételével valamennyi, az atomerőmű, továbbá a
kiégett üzemanyag átmeneti tárolója leszerelésével,
c)	a 10/A. § (2) bekezdése szerint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati
társulásoknak nyújtott támogatással, valamint
d)	a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrejöttét megelőzően létesített radioaktívhulladék-
tárolóban a 63/A. § szerinti befizetési kötelezettségből származó bevételből nem fedezett, a
véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék tárolásával, a tároló biztonságnövelésével és
üzemeltetésével
járó költségeket.
(3)	Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény
határozza meg a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség figyelembevételével.
(4)	A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint
felsőoktatási intézmény, vagy központi költségvetésből finanszírozott más szerv által
működtetett nukleáris létesítmény esetében a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezését
szolgáló tároló létesítésével, üzemeltetésével, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával,
9
valamint a nukleáris létesítmény leszerelésével és lebontásával és az annak következtében
keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket azok
felmerülésekor kell befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A Központi Nukleáris
Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a
működtető intézmény éves költségvetésében.”
18.	§
Az Atv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § (1) A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint
felsőoktatási intézmény, vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által
működtetett nukleáris létesítmény üzemideje alatt a radioaktív hulladék végleges
elhelyezésével kapcsolatos költségeket a hulladék tárolóba történő beszállításakor kell
megfizetni az 1. mellékletben meghatározottak szerint. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény
éves költségvetésében.
(2)	Az atomenergia olyan alkalmazója, amely nem tartozik a 63. § (1) és (4) bekezdése,
valamint az (1) bekezdés hatálya alá, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével
kapcsolatos, az 1. melléklet alapján meghatározott befizetési kötelezettségét a hulladék
tárolóba történő beszállításakor teljesíti.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti beszállító a fizetési kötelezettségének a beszállítást
követő 15 napon belül köteles eleget tenni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak a
kincstárnál vezetett számlájára történő befizetéssel.
(4)	Az 1. melléklet szerint meghatározott befizetési kötelezettség számításánál a radioaktív
hulladék térfogatát a csomagolás névleges bruttó térfogatára, névleges térfogat hiányában a
csomagolást befoglaló téglatest térfogatára kell vonatkoztatni, de a legkisebb elszámolható
mennyiség hulladékcsomagonként 5 liter.
(5)	A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételi forrását a 63. § (1) és (4) bekezdése,
valamint az (1) és (2) bekezdés szerinti befizetések képezik.”
19.	§
Az Atv. 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.”
20.	§
Az Atv. „Vegyes és hatályba léptető rendelkezések” alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:
„66/C. § (1) A nemzeti politikát első alkalommal 2014. október 31-ig kell elfogadni.
(2)	A nemzeti programot első alkalommal 2015. március 31-ig kell elfogadni.
(3)	Az Európai Bizottságot a nemzeti program tartalmáról első alkalommal 2015. augusztus
23-ig kell értesíteni.”
21.	§
Az Atv. „Vegyes és hatályba léptető rendelkezések” alcíme a következő 66/D. §-sal egészül ki:
„66/D. § Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények,
továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
10
1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi ......törvény 7. §-ával megállapított
10.	§ (4) bekezdése szerinti alkohol- és drogpolitikát első alkalommal 2013. december 31-ig
kell megalkotni.”
22.	§
(1)	Az Atv. 67. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
,,h) a 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervnek az atomenergia biztonságos
alkalmazásával kapcsolatos európai uniós kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét;”
(2)	Az Atv. 67. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„o) a 10/A. § alapján létrejött társulások számára a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból
nyújtható támogatás felosztásának módjára, folyósítására, a támogatási szerződés tartalmára,
a társulások tájékoztatási és ellenőrzési célú tevékenységére, a tároló engedélyesének ezt
elősegítő kötelezettségeire, valamint a kiégett üzemanyag támogatás szempontjából való
minősítésére vonatkozó szabályokat;”
(3)	Az Atv. 67. §-a a következő t) és u) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„t) a radioaktívhulladék-tároló, a radioaktív hulladék átmeneti tárolója és a felszín alatti
vizsgálat céljára szolgáló laboratórium telephelyének műszaki megtervezésénél figyelembe
veendő földtani követelményrendszert, a földtani alkalmasság megállapítását célzó kutatás
engedélyezésére és a kutatás eredményének jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat,
valamint a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági
követelményeket;
u) a 62. § (6) bekezdése szerinti testület létrehozását, összetételét, tevékenységét, álláspontja
kialakításának rendjét és működésének feltételeit;”
(4)	Az Atv. 67. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„v) a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója engedélyezési,
ellenőrzési, jelentési követelményeit.”
23.	§
(1)	Az Atv. 68. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
„a) a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, a kapcsolódó
adatszolgáltatás szabályait, a nyilvántartás adatait érintő változásokkal kapcsolatos
11
bejelentési és értesítési kötelezettségeket, az előírt adatszolgáltatás elmaradásának
következményeit, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephely kijelölés és az ezzel
kapcsolatos hatósági feladatok szabályait az egészségügyért felelős miniszterrel, a
rendészetért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;”
(2)	Az Atv. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy
rendeletben szabályozza:)
„d) az atomenergia-felügyeleti szerv igazgatási szolgáltatási díj ellenében végzett eljárásai
esetében az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének,
nyilvántartásának és visszatérítésének szabályait, a díj mértékét illetően az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben;”
(3)	Az Atv. 68. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy
rendeletben szabályozza:)
,,h) a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 63/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti befizetési
kötelezettség teljesítésének módját.”
(4)	Az Atv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a bányászati ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelye
alkalmasságának megállapításánál, valamint műszaki tervezésénél irányadó földtani
követelményrendszert, továbbá a földtani vizsgálatok engedélyezésére és a vizsgálat
eredményének jóváhagyására vonatkozó hatósági eljárás szabályait.”
24.	§
Az Atv. a következő 70. §-sal egészül ki:
„70. § Ez a törvény a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és
biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i
2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
25.	§
Az Atv. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
26.	§
(1)	Az Atv.
a)	2. § 38. pontjában az „ártalmatlanítás (végleges elhelyezés)” szövegrész helyébe az
„ártalmatlanítás” szöveg,
b)	11/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „telepítéséhez” szövegrész helyébe a „telephelyének
vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához”
szöveg,
12
c)	9. § (2) bekezdésében és 12/A. § (5) bekezdésében az „atomenergiafelügyeleti szerv”
szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti szerv” szöveg,
d)	14. § (4a) bekezdésében és 32. § (1) bekezdésében az „atomenergia felügyeleti” szövegrész
helyébe az „atomenergia-felügyeleti” szöveg,
e)	14. § (5) bekezdésében a „telepítéséhez” szövegrész helyébe a „telephelye jellemzőinek és
alkalmasságának megállapításához” szöveg,
f)	17. § (5) bekezdésében a „kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez az
átalakítás engedélyezésére” szövegrész helyébe az „engedély iránti kérelmet kell benyújtani az
atomenergia-felügyeleti szervhez” szöveg,
g)	17. § (6) bekezdésében az „a nukleáris biztonsági hatóságnál” szövegrész helyébe az „az
atomenergia-felügyeleti szervnél” szöveg,
h)	17. § (7) bekezdésében a „telepítéséhez” szövegrész helyébe a „telephelyének vizsgálatához
és értékeléséhez” szöveg,
i)	20. § (1) bekezdés h) pontjában az „ionizáló sugárzást kibocsátó” szövegrész helyébe az
„ionizáló sugárzást létrehozó” szöveg,
j) 47. § (1) bekezdés d) pontjában az „építésügyi” szövegrész helyébe az „építésfelügyeleti”
szöveg,
k) 64. § (1) bekezdésében az „államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII.
törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló törvény” szöveg,
l) 67. § d) pont db) alpontjában a „telepítésre,” szövegrész helyébe a „telephely vizsgálatára és
értékelésére, a telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására,” szöveg,
m) 67. § f) pontjában a „tevékenységét” szövegrész helyébe a „létrehozását, tevékenységét”
szöveg,
n) 67. § q) pontjában a „testület” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,
o)	67. § r) pontjában a „fizikai védelmi rendszerrel” szövegrész helyébe a „tervezési
alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapításával, valamint a fizikai védelmi
rendszerrel” szöveg,
p) 68. § (8) bekezdésében a „szervet irányító” szövegrész helyébe a „szervet felügyelő” szöveg
lép.
(2)	Az Atv. 41. §-ában a „költségvetési intézmény” szövegrész helyébe az „a Magyar Tudományos
Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény, vagy a központi
költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény” szöveg lép.
27.	§
(1)	Hatályát veszti az Atv. 20. § (1) bekezdés d) pontja.
(2)	Hatályát veszti az Atv. 40. § (3) bekezdése, 68. § (1) bekezdés f) pontja, 68. § (6) és (9)
bekezdése.
2.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosítása
28.	§
(1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbötv.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
13
[Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása
szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre
a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és
az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban:
rendvédelmi szerv), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de
az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. így különösen:]
„c) olyan robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, valamint az egészségre vagy a
környezetre veszélyes anyag felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával,
szállításával összefüggő tevékenységet, amely katasztrófát okozhat, továbbá a jogszabályban
meghatározott nukleáris és más radioaktív anyagot, nukleáris létesítményt;”
(2)	Az Fbötv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „iskolai végzettségre” szövegrész helyébe a
„szakképesítésre” szöveg lép.
3.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
29.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 13a. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13a. Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és
megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott
termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló
energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;”
(2)	A Vet. 3. §-a a következő 45b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„45b. Megújuló energia támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés,
eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított
energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár
emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt
mennyiségének - a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy
egyéb módon való - növelésével, ide értve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási
és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő
közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló
energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;”
30.	§
A Vet. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási
garanciát állít ki és gondoskodik a származási garanciák elektronikus nyilvántartásáról. A
származási garanciákra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja
meg.”
14
31.	§
A Vet. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Megújuló energia támogatási rendszer keretében támogatás kizárólag azon
megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő berendezések létesítésére és
működtetésére nyújtható, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásból energiát
termelő berendezések műszaki követelményeiről szóló rendeletben meghatározott
feltételeknek.
(2)	Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megújuló
energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének elősegítéséről, a megújuló
energiaforrásból származó energia használatáról és alkalmazásáról, valamint a megújuló
energia támogatási rendszerekről elektronikus úton, havonta frissülő honlapon nyújt
tájékoztatást a felhasználók, az építőipari szakemberek, a mérnökök, tervezők, valamint a
megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő rendszerek üzembe helyezői számára.
(3)	A megújuló energia támogatási rendszer keretében történő támogatás igénybevételéhez
szükséges műszaki követelményeket, valamint a tájékoztatásra vonatkozó részletes
szabályokat a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.”
32.	§
A Vet. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből
származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával
igazolhatja a felhasználó részére.”
33.	§
(1)	A Vet. 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„24. a megújuló energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből
származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására,
átruházására, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és
adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Vet. 170. § (1) bekezdése a következő 47. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„47. a zöld bizonyítványra és a kapcsolt bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat,
továbbá a zöld bizonyítvány-rendszer és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésének
időpontját”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	A Vet. 170. § (2) bekezdés 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
15
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„9. a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt energiára vonatkozó származási
garanciára figyelemmel a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia
meghatározására és részarányának számítására vonatkozó eljárás szabályait, valamint a
megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia mennyiségének számítási
módját energiaforrásonként és felhasználási módonként,
10.	a megújuló energiaforrásból történő energiatermelő berendezések és rendszerek
beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges támogatások nyújtásának feltételét képező
műszaki előírásokat, valamint a megújuló energiaforrásból származó energia
felhasználásáról, alkalmazásáról, a felhasználás támogatásáról szóló tájékoztatás szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
34.	§
A Vet. 184. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3. § 4. pontja, a 3. § 13a. pontja, a 3. § 45b. pontja és a 3. § 47. pontja, valamint a
6/A. §, a 7/A. §, a 12. § (1) bekezdése, a 170. § (1) bekezdés 24. pontja, a 170. § (2)
bekezdés 9. és 10. pontja a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról,
valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2.
cikk e), j), k) pontjának, 4. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (2) és (6) bekezdésének, 14. cikk
(1), (2), (5) és (6) bekezdésének, valamint 15. cikkének való megfelelést szolgálja.
(3a) A 3. § 13a. pontja, a 6/A. §, a 170. § (1) bekezdése az energiahatékonyságról, a
2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a
2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (10) bekezdésének való megfelelést
szolgálja.”
35.	§
A Vet. 17. § (2) bekezdésében az „az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban:
miniszter)” szövegrész helyébe az „a minisztert” szöveg lép.
4.	A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény módosítása
36.	§
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban: Büat.) 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § Az energiapolitikáért felelős miniszter elektronikus úton, havonta frissülő honlapon
a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek üzembe helyezői és
üzemeltetői, valamint felhasználói számára a megújuló energia közlekedési célú
16
felhasználásának elősegítése céljából tájékoztatást nyújt a megújuló energiaforrásból
előállított energiával működő járművek használatáról és az ilyen járművek használatával
összefüggő előnyökről. A tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat az
energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja
meg.”
37.	§
(1)	A Büat. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy)
„a) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével az üzemanyag-forgalmazó által
forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó teljes
életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos
nyilvántartásokra, bizonylatolásra és jelentésre vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Büat. 13. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy)
„c) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról, a megújuló energiaforrásból
előállított energiával működő járművek használatáról és az azzal kapcsolatos előnyökről
szóló tájékoztatás szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
38.	§
A Büat. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Büat. a következő 14/B. §-sal egészül
ki:
„14/A. § Az 5. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Kormány a 2016. évben
kötelezően bekeverendő bioüzemanyag-részarány mértékét a 2014. évben határozza meg.
14/B. § A 9. §-ban foglalt rendelkezéseket a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
felhatalmazás alapján kiadott rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.”
39.	§
A Büat. 15. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„i) a 2009/28/EK irányelv 14. cikk (1) bekezdésének”
(való megfelelést szolgálja.)
40.	§
Hatályát veszti a Büat. 13. § (1) bekezdés o) pontja.
17
5. Záró rendelkezések
41.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-5. §, a 7-9. §, a 11. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 12. §, a 15. §, a 16. § (1) és (3) bekezdése,
a 19-21. §, a 22. § (1) és (2) bekezdése, a 23. § (2) és (4) bekezdése, a 24. §, a 26. § (1) bekezdése, a
28.	§ és a 42. § b) pontja a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3)	A 16. § (2) és (4) bekezdése, a 17. § és 18. §, a 22. § (3) bekezdése, a 23. § (3) bekezdése, a 25.
§, a 26. § (2) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése, valamint az 1. melléklet 2014. január 1-jén lép
hatályba.
(4)	A 6. §, a 11. § (3) és (4) bekezdése, a 22. § (4) bekezdése és a 27. § (1) bekezdése 2014. június
30-án lép hatályba.
42.	§
Ez a törvény
a)	a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a
2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április
23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkj) és k) pontjának, 13. cikk (2) és (6)
bekezdésének, 14. cikk (1)-(2), (5)-(6) bekezdésének és 15. cikkének,
b)	a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló
közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek,
valamint
c)	az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a
2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i
2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (10) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
18
1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„ 1. melléklet az 1996. évi CXVI. törvényhez
Befizetési kötelezettség radioaktív hulladékok esetenkénti tárolóba szállításakor
Befizetési kötelezettség radioaktív hulladékok beszállítása esetén
	A	B	C	D	E
1	Hulladék kategória	Befizetési kötelezettség [Ft/m3]			
2		rövid élettartamú hulladék		hosszú élettartamú hulladék	
3		tömöríthető	nem tömöríthető	tömöríthető	nem tömöríthető
4	kis aktivitású hulladék	100 000	200 000	200 000	400 000
5	közepes aktivitású hulladék	200 000	400 000	400 000	800 000
Befizetési kötelezettség zárt sugárforrások beszállítása esetén
	A	B	C	D	
1	Aktivitás / MEA* = N (Bq / Bq)	Befizetési kötelezettség (Ft/db)			
2		Felezési idő T1/2 (év)			
3		1 <	1 < Tm < 30	30 < T1/2	
4	N < 10	500	1 000	2 000	
5	10 < N < 102	855	1 710	3 420	
6	102 < N < 103	1 460	2 925	5 850	
7	103 < N < 104	2 500	5 000	10 000	
8	104 < N < 105	4 275	8 550	17 100	
9	105 < N < 106	7 310	14 620	29 240	
10	106 < N < 107	12 500	25 000	50 000	
11	107 < N < 108	21 375	42 750	85 500	
12	108 < N < 109	36 550	73 100	146 200	
13	109 < N < 1010	62 500	125 000	250 000	
14	1010 < N	106 875	213 750	427 500	
*MEA: Mentességi aktivitás”
19
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat elsődleges célja európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek való
megfelelés.
I. A törvényjavaslat az atomenergia tárgykörében (1. és 2. alcím) az alábbi módosításokat tűzi ki
célul:
1.	a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló
közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom irányelv átültetéséhez
szükséges törvényi szintű módosítások elvégzése,
2.	a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: KNPA) kezelője személyének
megváltoztatása és a KNPA-ra vonatkozó egyéb szabályok pontosítása,
3.	a radioaktívhulladék-tárolók engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörök
megváltoztatása,
4.	a nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges telephelyvizsgálattal kapcsolatos szabályozás
rendezése,
5.	a tervezési alapfenyegetettség megállapítására, valamint a fizikai védelem megvalósítására
vonatkozó követelmények előírása, illetve módosítása,
6.	az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) és a Magyarország
gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény közötti összhang megteremtése,
7.	egyéb jogtechnikai, egységes szövegezést biztosító módosítások elvégzése.
2011. augusztus 2-án az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent „a Tanács 2011/70/Euratom
irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és
biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról” (a továbbiakban: Irányelv).
Az Irányelv átfogóan szabályozza a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelését, előírja
az erre vonatkozó nemzeti politika, nemzeti program és nemzeti rendszer létrehozását, valamint az
ezekkel kapcsolatos követelményrendszert, és bevezeti a szabályozáshoz szükséges definíciókat. Az
Irányelv legfontosabb alapelvei közé tartozik például:
-	annak kimondása, hogy főszabály szerint a területükön keletkező radioaktív hulladékokért és a
kiégett fűtőelemekért való végső felelősség a tagállamokat terheli,
-	a nemzeti programok elvégzéséhez szükséges pénzügyi források garantálásának kötelezettsége,
-	a hatáskörrel rendelkező hatóság funkcionális függetlenségének biztosítása a radioaktív
hulladék és a kiégett üzemanyag előmozdítása, valamint felhasználása terén érdekelt bármely
szervtől.
Magyarországon a hatályos szabályozás és meglévő szervezetrendszer tekintetében alapvetően
jelenleg is érvényesülnek az Irányelv szerinti követelmények (hatósági engedélyezési és ellenőrzési
rendszer, lakosság tájékoztatása, bevonása, az engedélyes elsődleges felelőssége a nukleáris
biztonságért stb.). Ebből következően az Irányelv átültetése érdekében a hazai szabályozásban
csupán kisebb kiegészítések elvégzése szükséges.
II.	A törvényjavaslat megújuló energiák tárgykörében (3. és 4. alcím) az alábbi módosításokat tűzi
ki célul:
A törvényjavaslat célja egyes intézkedésekkel (megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló
tájékoztatás feltételeinek meghatározásával, a támogatások igénybevételére vonatkozó műszaki
feltételek jogszabályban történő rögzítésével, valamint a származási garanciák szabályozásának
bevezetésével) elősegíteni a megújuló energiaforrások alkalmazását.
20
A megújuló energiaforrások alkalmazását elősegíti, ha az érintettek részére (felhasználók, tervezők,
önkormányzati és vállalati döntéshozók stb.) a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó
információk hiteles és független forrásból származnak és azok szabályozott formában is
rendelkezésre állnak. A tájékoztatásnak az energiapolitikáért felelős miniszter útján történő
teljesítése eredményeképpen komplex, valamint reális információk állhatnak rendelkezésre a
felhasználók és szakemberek számára a megújuló energiaforrásokról, azok előnyeiről, a hasznosítás
módjairól, az épületgépészeti megoldásokról, a megújuló energiaforrásból történő energiatermelő
berendezésekről.
A törvénymódosítás felhatalmazó rendelkezéseket biztosít egy új - a vonatkozó támogatások
igénybevételének műszaki-technikai feltételeit meghatározó - miniszteri rendelet, valamint egy új, a
származási garanciák tartalmi elemeinek, kiállításának, nyilvántartásának részletes szabályait
meghatározó kormányrendelet kiadásához, továbbá a törvényjavaslat a származási garanciák
alapvető szabályait is rögzíti.
A törvényi felhatalmazások elfogadását követően megalkotandó új műszaki tartalmú miniszteri
rendelet egységes keretbe foglalja a támogatásokból megvalósuló megújuló energetikai
beruházások minimális műszaki előírásait, ezzel biztosítva a támogatási források leghatékonyabb
felhasználását, a technológiai fejlődés eredményeinek gyakorlati alkalmazását.
A származási garancia-rendszer kialakításának célja, hogy a felhasználók megfelelő és széles körű
tájékoztatást kapjanak a felhasznált megújuló forrásból származó energiával termelt
energiamennyiségről. A származási garancia - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően -
tájékoztatást ad a felhasználók számára a felhasznált megújuló energia származási helyéről, az
energiatermelő legfontosabb adatairól, növelve ezzel a megújuló energia társadalmi elfogadottságát
és a felhasználók környezettudatosságát.
A törvényjavaslat továbbá a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a
2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: RED-
irányelv) egyes rendelkezéseinek az átültetését is szolgálja.
A törvényjavaslat további célja megfelelő felkészülési idő biztosítása a bioüzemanyagok
folyamatban lévő európai uniós szabályozásával összefüggő esetleges változásokra.
21
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Irányelv 3. cikke meghatározza a szabályozáshoz szükséges definíciókat, amelyeket az Irányelv
szerinti tartalommal át kell ültetni. Az 1. § a hatályos Atv.-ben nem vagy nem teljesen az
Irányelvnek megfelelően szereplő definíciók átültetését végzi el.
A 2. §-hoz
Az Irányelv 6. cikke a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének
létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/Euratom tanácsi irányelv 5. cikkéhez képest -
figyelemmel az Irányelv szabályozási tartalmára - még konkrétabban határozza meg a hatáskörrel
rendelkező szabályozó hatóság függetlenségére vonatkozó követelményt, ezért az átültetéshez a
szakasz pontosítása, kiegészítése szükséges.
A 3. §-hoz
A 3. § az Irányelv 4. cikke radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére vonatkozó szabályainak
átültetését biztosítja.
A 4. §-hoz
Az Irányelv 4. cikke kimondja, hogy a tagállamok a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok
kezelésére vonatkozóan nemzeti politikát dolgoznak ki, és tartanak fenn, amelyben a cikkben
meghatározott alapleveket érvényesítik. Az Irányelv 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a nemzeti
politika végrehajtására nemzeti programot kell kidolgozni, a 12. cikk pedig meghatározza a
programmal kapcsolatos követelményeket. E cikkek átültetését végzi el az Atv. most megállapításra
kerülő 5/B. és 5/C. §-a. A törvényjavaslat továbbá a nemzeti politika elfogadását az Országgyűlés, a
nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti program elfogadását a Kormány
hatáskörébe utalja.
Az 5. §-hoz
A 5. § kimondja, hogy ki teljesíti az 5/C. § (4) bekezdésében megfogalmazott kötelezettséget az
Európai Bizottság felé.
A 6. §-hoz
A 6. § a radioaktívhulladék-tárlók engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörváltozással
összefüggő szabályokat állapítja meg. E rendelkezés alapján az engedélyezési, ellenőrzési hatáskör
a sugáregészségügyi decentrumoktól az Országos Atomenergia Hivatalhoz (a továbbiakban: OAH)
kerül át.
A 7. §-hoz
A nukleáris biztonság magas szinten tartása érdekében az atomenergia alkalmazása körében
foglalkoztatott munkavállalók, vagy más jogviszonyban az atomerőmű telephelyén munkát végző
személyek vonatkozásában a drog- és alkoholtesztek elvégzésének lehetőségét, illetve az azzal
kapcsolatos garanciális szabályokat meg kell teremteni, amelyet az Atv. 10. § (4) bekezdésének
megállapítása, és a kapcsolódó kormányrendeleti szabályozás valósít meg.
22
A 8-9. §-hoz
Az Atv. 11. §-a szerinti új eljárásokra tekintettel az eljárási határidőkre (ideértve a hosszabbítás
lehetséges idejét és a hiánypótlásra nyitva álló időt) vonatkozó szabályok kiegészítése szükséges.
A 10. §-hoz
A 10. § a közhiteles nyilvántartásra vonatkozó szabályok változásával összefüggésben mondja ki
törvényi szinten, hogy az OAH által vezetett radioaktív anyagok, valamint nukleáris anyagok
nyilvántartása közhiteles nyilvántartás, és törvényi szinten szabályozza a nyilvántartásba kerülő,
közhiteles adatok körét.
A 11. §-hoz
A 11. § a telephely engedélyezés szabályainak változását tartalmazza. Az Atv. 17. § (2) bekezdés 1.
pontjának módosítása révén a nukleáris létesítmények telepítésével kapcsolatos engedélyezés
szabályainak változtatásával bevezetésre kerül egyrészt a telephely vizsgálatához és értékeléséhez,
másrészt a telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához szükséges engedélyezés.
A 11. § emellett a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók fizikai védelmére
vonatkozó szabályozáshoz kapcsolódóan törvényi szinten is kimondja, hogy a tervezési
alapfenyegetettség megállapítása és annak felülvizsgálata az atomenergia-felügyeleti szerv
hatáskörébe tarozik.
A 12. §-hoz
A 12. § meghatározza az atomenergia-felügyeleti szerv azon eljárásait, amelyekért igazgatási
szolgáltatási díjfizetési kötelezettség áll fenn.
A 13. §-hoz
A 13. § az atomenergia alkalmazása körében működő műszaki szakértői tevékenység
engedélyezésével összefüggésben rendezi az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó
rendelkezéseket.
A 14. §-hoz
A 14. § a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó szabályozás jövőbeni változásával összefüggő
rendelkezést tartalmaz.
A 15. §-hoz
A 15. § a Kormány által kijelölt szerv Atv. 40. §-a szerinti feladatait pontosítja.
A 16. §-hoz
Az Atv. 62. §-a újraszabályozását az Áht.-nak az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozóan a
korábbiaktól eltérő szabályozása indokolja.
A 17. §-hoz
23
A 17. § célja a KNPA-ba befizetők fizetési kötelezettségének pontos meghatározása.
A 18. §-hoz
A 18. § a radioaktívhulladék-tárolókba való beszállítás díjtételeivel, illetve a KNPA-ba való
befizetésével kapcsolatos szabályokat rendezi.
A 19. §-hoz
A 19. § rögzíti, hogy a KNPA bevétele és év végi maradványa nem vonható el.
A 20. §-hoz
A 20. § meghatározza az első nemzeti politika és nemzeti program elkészítésének, és az Európai
Bizottság az utóbbi tartalmáról szóló értesítésének határidejét.
A 21. §-hoz
A 21. § átmeneti szabályokat iktat be az Atv. szövegébe.
A 22-23. §-hoz
A 22-23. §-ok az alacsonyabb jogforrási szinten rendezendő szabályok megalkotásához szükséges
felhatalmazásokat tartalmazzák.
A 24. §-hoz
A 24. § a jogharmonizációs záradékot illeszti be az Atv.-be.
A 25. §-hoz
A radioaktív hulladékok és a zárt sugárforrások radioaktívhulladék-tárolóba való beszállítása esetén
fizetendő összegeket a törvényjavaslat szerint az Atv. 1. melléklete tartalmazza, összhangban a
KNPA-ra vonatkozó szabályok törvényi szintre emelésével.
A 26. §-hoz
A 26. § az Atv. egyes rendelkezéseinek szövegcserés módosítását végzi el.
A 27. §-hoz
A 27. § a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
A 28. §-hoz
A 28. § a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvény nukleáris létesítményekre vonatkozó
rendelkezéseinek pontosítását végzi el.
24
A 29. §-hoz
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 13a. pontjának
módosítása pontosító jellegű. A RED-irányelv 2. cikk j) pontjában a „származási garancia”
megjelölés szerepel, míg a hatályos Vet. az „eredetigazolás” kifejezést használja. A RED-irányelv
magyar fordításával való teljes megegyezés érdekében szükséges a fogalmak egységes használata.
A fogalomba továbbá beépítésre került, hogy a származási garanciának elektronikus okiratnak kell
lennie.
A Vet.-ben egy új 45b. pontban bevezetésre kerül a „Megújuló energia támogatási rendszer”
fogalma. E pont a RED-irányelv 2. cikk k) pontja szerinti támogatási rendszer fogalmát ülteti át
nemzeti jogba. A fogalmat mindenképpen szükséges definiálni azért, mert a törvényjavaslat 31. §-a
használja ezt a fogalmat.
A 30. §-hoz
A Vet. 6/A. §-ának módosítása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (a
továbbiakban: Hivatal) jelöli ki a származási garanciával kapcsolatos feladatok ellátására. A
származási garanciával, a Hivatal feladataival kapcsolatos részletszabályok kormányrendeletben
lesznek meghatározva. A származási garancia fogalmából következően a garancia kizárólagos
rendeltetése, hogy a végső fogyasztók (felhasználók) felé bizonyítsa, hogy az energia meghatározott
részét vagy mennyiségét megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt
energiatermelés során állították elő. A Vet. hatályos 6/A. § (2) bekezdésével ellentétben - a
módosítás eredményeként - a származási garanciát nem lehet majd kiállítani a kötelező átvételi
rendszerben való jogosultság ellenőrzése céljából.
A 31. §-hoz
A Vet.-be beillesztésre kerül egy új 7/A. §.
Az (1)-(3) bekezdéshez: Jelenleg nincs a megújuló energiaforrásból származó energiát hasznosító
berendezések létesítésére irányuló támogatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeket
általános jelleggel meghatározó jogszabály. Indokolt, hogy a legfontosabb műszaki előírások a
pályázati felhívások mellett jogszabályban is rögzítésre kerüljenek a RED-irányelv 13. cikk (2)
bekezdésében meghatározottakkal összhangban. Ezért a 7/A. § (1) és (3) bekezdésének
bevezetésével [és a Vet. 170. § (2) bekezdés 10. ponttal együtt] lehetővé válik egy új műszaki
előírásokat tartalmazó miniszteri rendelet megalkotása. Tekintettel arra, hogy a fenti miniszteri
rendeletben meghatározott műszaki követelmények teljesítése a megújuló energiaforrást hasznosító
berendezések támogatásának feltételét képezi, ezért indokolt előírni már törvényi szinten e
kötelezettséget, azzal, hogy a műszaki követelmények részletszabályait a miniszteri rendelet fogja
tartalmazni.
Az új 7/A. § (2) bekezdése a tájékoztatásra vonatkozó szabályok előírásának lehetőségét teremti
meg. A megújuló energiaforrások alkalmazásához hozzájárulhat az érintettek tájékoztatása, az
információk eljuttatása. A témakör kiemelt jelentősége miatt indokolt, hogy a tájékoztatási feladat
ellátására vonatkozó garanciális szabályok törvényi szinten is megjelenjenek. A tájékoztatásra
vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendeletben indokolt meghatározni. Az ehhez szükséges
felhatalmazást a törvényjavaslat 33. § (3) bekezdése tartalmazza.
A rendelkezés továbbá a RED-irányelv 14. cikk (1), (2) és (5), (6) bekezdésének átültetését is
szolgálja.
25
A 32.§-hoz
Nemcsak a RED-irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítése, hanem nemzetközi tapasztalatok
alapján is indokolt, hogy amennyiben az energiát értékesítő a felhasználónak megújuló
energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energiát értékesít,
az értékesített energia eredetét a felhasználó tájékoztatása céljából származási garanciával igazolja.
Ez a gyakorlat az Európai Unió több tagállamában is működik. Az osztrák származási garanciákkal
kapcsolatos szabályozás értelmében a zöld áram csak abban az esetben értékesíthető, ha a
származási garancia a vevő számára átadásra kerül. A származási garancia ismeretében a
felhasználó pontosan ismeri a vételezett áram összetételét, így a felhasználó nem csak gazdasági,
hanem ökológiai megfontolások alapján is választhat szolgáltatót. A RED-irányelvet implementáló
német törvény az Erneuerbare Energien Gesetz (a továbbiakban: EEG) alapján a származási
garancia célja a fogyasztók tájékoztatásán túl annak elősegítése, hogy a termelt mennyiség csak
egyszer kerüljön felhasználásra. Az EEG alapján - a támogatásban nem részesülő - megújuló
energiaforrásból származó energia esetén a szolgáltató a felhasználó felé származási garanciával
igazolja, hogy az általa szolgáltatott energia megújuló energiaforrásból származik.
A 33. §-hoz
Az (1)-(2) bekezdéshez: A Vet. 170. § (1) bekezdés új, módosított 24. pontja a Kormánynak ad
felhatalmazást a származási garanciák részletszabályait megállapító rendelet megalkotására. A
hatályos, még az eredetigazolásra vonatkozó rendelkezésből egyrészt törlésre került „a hulladékból
nyert energiából” kifejezés. A RED-irányelv értelmében csak a megújuló energiaforrásból
előállított villamos energiára vonatkozóan szükséges bevezetni a származási garancia rendszerét. A
RED-irányelv szerinti „megújuló energiaforrásból előállított energia” és „biomassza” fogalom
alapján biomasszának minősül a hulladékok biológiailag lebontható része, így arra megújuló
energiaforrásból származó energiaként kiadható származási garancia. A zöld bizonyítványok
szabályainak megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést pedig egy különálló pont, a 47.
pont tartalmazza.
A (3) bekezdéshez: A Vet. 170. § (2) bekezdés 9. pontjának módosítása pontosító jellegű az
elnevezés megváltoztatása miatt. A Vet. 170. § (2) bekezdés 10. pontjának módosításának
indokolását a törvényjavaslat31. §-ához fűzött indoklás tartalmazza.
A 34.§-hoz
A módosítás célja a jogharmonizációs záradék pontosítása.
A 35.§ -hoz
A módosítás technikai jellegű.
A 36.§-hoz
A felhasználókat és egyéb érintetteket a törvényjavaslat alapján nem csak a megújuló
energiaforrásból származó energiát hasznosító berendezések létesítésére irányuló támogatásról,
valamint a berendezések előnyeiről (törvényjavaslat 31. §-ához fűzött indokolás), hanem a
megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek használatáról és annak
előnyeiről is tájékoztatni kell. A rendelkezés emellett a RED-irányelv 14. cikk (1) bekezdésének
átültetését is szolgálja.
26
A 37. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A módosítás pontosító jellegű, a cél a megújuló energia közlekedési célú
felhasználásának előmozdításáról, valamint a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású
gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) hatályos
9.	§-ával történő koherencia megteremtése, valamint a Büat. üvegházhatású gázokkal kapcsolatos
nyilvántartásokról, jelentéstételről szóló rendelet meghozatalára vonatkozó felhatalmazó
rendelkezéseinek egyszerűsítése. A jogbizonytalanság elkerülése és a jogalkalmazás egyszerűsítése
érdekében indokolt a 13. § (2) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt rendelkezéseket egy pontba - az
a)	pontba - szerkeszteni, mivel a hatályos Büat.-ban a két pont tartalmilag majdnem azonos.
A (2) bekezdéshez: A 36.§-ban meghatározott rendelkezés alapján szükséges a felhatalmazó
rendelkezés beiktatása.
A 38.§-hoz
A Büat. e bekezdés szerinti módosítása a jelenleg folyamatban lévő európai uniós jogalkotási
folyamat miatt szükséges. „Az Európai Parlament és a Tanács javaslata a benzin és a
dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított
energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról” (a továbbiakban: ILUC javaslat)
szóló tervezet elfogadásával módosulhatnak a bioüzemanyagok alkalmazására vonatkozó európai
uniós előírások. Az ILUC javaslat várhatóan legkorábban 2013 utolsó negyedévében kerülhet
elfogadásra. Tekintettel arra, hogy az ILUC javaslat esetleges elfogadása jelentősen
megváltoztathatja a bioüzemanyagok felhasználásának és bekeverésének részarányát, a 2016. évi
bekeverési célszámok meghatározása során indokolt az ILUC javaslatról szóló döntés eredményét
megvárni.
Továbbá a hatályos 14/A. §-ban foglalt - átmeneti - rendelkezést indokolt hatályon kívül helyezni,
tekintettel arra, hogy a 13. § (1) bekezdésben felsorolt rendelkezéseket a Büat. felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendelet, a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és
igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
Ezen átmeneti rendelkezés bevezetésének indoka, hogy a Büat. 13. § (2) bekezdés c) pontja (a
módosítás elfogadása esetén: a) pont) szerinti miniszteri rendelet egy felhatalmazáson alapuló
európai uniós jogi aktus, az üzemanyagok minőségéről szóló 2009/30/EK irányelv (FQD) 1. cikk 5.
pontjában szabályozott 7a. cikk alapján elfogadott - a számítási módszerre és jelentéstételre
vonatkozó iránymutatásokat meghatározó - bizottsági irányelv alapján került volna megalkotásra. A
Bizottság az irányelv kidolgozását megkezdte, azonban annak elfogadására még nem került sor, sőt
a Bizottság az irányelv véglegesítését határozatlan időre elhalasztotta. Ezért a nyilvántartásra, a
jelentéstételre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó miniszteri rendelet elfogadásának
időpontja is bizonytalanná vált.
A 39. §-hoz
A módosítás célja a jogharmonizációs záradék pontosítása.
A 40. §-hoz
A hatályos Büat. az üzemanyagból származó energiaegységre számított üvegházhatású
gázkibocsátással kapcsolatos nyilvántartásokra, bizonylatolásra és jelentésre vonatkozó részletes
szabályok meghatározására a Kormánynak és az energiapolitikáért felelős miniszternek is ad
27
felhatalmazást. A nyilvántartás és jelentés szabályait azonban jogtechnikai okokból praktikusabb
miniszteri rendeletben meghatározni, a bírság kiszabását és annak részletszabályait pedig már
rendezi a Büat. 9. § (4) és (5) bekezdése, így szükségtelen külön kormányrendeletet elfogadni
emiatt.
A 41.§-hoz
A módosító törvényi rendelkezések mielőbbi hatálybalépése szükséges. Egyes rendelkezések ettől
eltérő hatályba léptetését e § tételesen meghatározza.
A 42. §-hoz
A 42. § a törvénymódosítás jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
28