﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/l 1102. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
Előadd:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. május
2013. évi... törvény
a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
1.	Általános rendelkezések
l.§
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások és a vegyes pénzügyi holding
társaságok kiegészítő felügyeletére.
2.	§
(1)	E törvény alkalmazásában
1.	AEKBV: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben
meghatározott fogalom;
2.	AEKBV-alapkezelő: AEKBV kezelésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő;
3.	alternatív befektetési alapkezelő: AEKBV-alapkezelőn kívüli befektetési alapkezelő,
kockázati tőkealap-kezelő, valamint olyan vállalkozás, amelynek alapító okirat szerinti székhelye
harmadik országban van, és amelynek az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a
2003/4 l/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet
módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében
engedélyre lenne szüksége, ha alapító okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban lenne;
4.	anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző
befolyást gyakorol;
5.	banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és járulékos vállalkozás;
6.	befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel
rendelkező vállalkozás;
7.	befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás;
8.	befektetési vállalkozás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom;
9.	biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, és biztosítói holding társaság;
10.	biztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott
fogalom;
11.	csoport: vállalkozások olyan összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és
mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző
befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is;
12.	csoporton belüli ügylet minden olyan ügylet, amely esetében a pénzügyi konglomerátumon
belüli szabályozott vállalkozás egy kötelezettség teljesítése során közvetlenül vagy közvetve
számíthat ugyanazon csoportba tartozó egyéb vállalkozásra vagy a csoporton belüli vállalkozással
szoros kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyre, függetlenül attól, hogy a kötelezettség
szerződéses vagy azon kívüli, illetve pénzbeli ellenszolgáltatással járó vagy anélküli;
13.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam;
14.	ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti anyavállalat
fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy vállalkozás és egy természetes vagy jogi
személy között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
1
a)	a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról,
nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz történő átcsoportosításáról, stratégiájáról,
üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
b)	lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban)
vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás
irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
c)	a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a
döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg,
vagy
d)	a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik
vállalkozás működésére;
15.	érintett felügyeleti hatóság:
a)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó illetékes hatóság
az EGT-államban,
b)	a koordinátor vagy
c)	az a) és b) alpontban megjelölt hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság;
16.	harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
17.	hitelintézet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott fogalom;
18.	illetékes hatóság: EGT-állam azon nemzeti hatósága, amely felhatalmazással rendelkezik
hitelintézetek, biztosítók, viszontbiztosítók, befektetési vállalkozások, vagyonkezelő társaságok
vagy alternatív befektetési alapkezelők egyedi vagy csoportszintű felügyeletére;
19.	járulékos vállalkozás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott fogalom;
20.	kockázati koncentráció: minden potenciálisan veszteséggel járó kockázati kitettség, amely
elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott
vállalkozások fizetőképességét vagy általában a pénzügyi helyzetét, függetlenül attól, hogy a
kitettség partnerkockázat, hitelezési kockázat, befektetési kockázat, biztosítási kockázat, piaci
kockázat, egyéb kockázat vagy ezen kockázatok kombinációjának vagy kölcsönhatásának
eredménye;
21.	kockázati tőkealap-kezelő: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;
22.	koordinátor: a kiegészítő felügyelet ellátásáért felelős illetékes hatóság;
23.	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás
ellenőrző befolyást gyakorol, továbbá e leányvállalat valamennyi leányvállalata;
24.	pénzügyi ágazat a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat és a biztosítási
szolgáltatási ágazat közül legalább egyet magában foglaló ágazat;
25.	pénzügyi vállalkozás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott fogalom;
26.	részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző
befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett
módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja;
27.	stressz-teszt: olyan szimulációs módszer, amely kedvezőtlen gazdasági és piaci folyamatokat
feltételezve méri a pénzügyi konglomerátum teljesítményét;
28.	szabályozott vállalkozási, hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító,
vagyonkezelő társaság vagy alternatív befektetési alapkezelő;
29.	szoros kapcsolat: két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló ellenőrző
befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat;
30.	vagyonkezelő társaság AEKBV-alapkezelő, valamint olyan vállalkozás, amelynek alapító
okirat szerinti székhelye harmadik országban van, és amelynek az átruházható értékpapírokkal
foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (AEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és
2
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyre lenne szüksége, ha az alapító okirat szerinti
székhelye valamely EGT-államban van;
31.	vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás,
és leányvállalataival - amelyek között van legalább egy EGT-államban székhellyel rendelkező
szabályozott vállalkozás -, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot;
32.	viszontbiztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben
meghatározott fogalom.
(2)	A szavazati jogok (1) bekezdés 26. pontjában meghatározottak szerinti figyelembe vételénél
az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya
alá tartozik-e.
(3)	Ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely
maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor az (1) bekezdés 29. pontja
alkalmazásában e harmadik személyt is a csoport élén állóval szoros kapcsolatban állónak kell
tekinteni. Szoros kapcsolat jön létre két vagy több személy között akkor is, ha ugyanazon
személyek ellenőrző befolyása alatt állnak.
2.	Pénzügyi konglomerátum meghatározása
3.	§
(1)	A pénzügyi konglomerátum olyan csoport, amely esetében
a)	a csoport élén
aa)	egy szabályozott vállalkozás áll, amely egy pénzügyi ágazatbeli vállalkozás anyavállalata,
pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás vagy olyan
pénzügyi ágazatbeli vállalkozás, amelyben a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások
egyike sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal; vagy
ab)	egy nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a 4. § (1) bekezdésében
meghatározottak alapján elsősorban a pénzügyi ágazatban folyik;
b)	a csoporthoz tartozó vállalkozásoknak legalább egyike a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és
legalább egyike a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik, és
c)	a csoport vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), vagy aggregáltan mért tevékenység
mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban a 4. § (2)
vagy 4. § (5) bekezdése alapján meghatározott feltételeknek megfelelően jelentős.
(2)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a többi érintett
felügyeleti hatósággal egyetértésben hivatalból dönt arról, hogy a csoport pénzügyi
konglomerátumnak minősül.
4.	§
(1)	A csoport tevékenysége elsősorban a pénzügyi ágazatban folyik, ha a csoporton belül a
pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek
összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven százalékát.
(2)	Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha
a)	a csoport adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a csoport
valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és
b)	a csoport adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a csoport
valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának
számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és
befektetési szolgáltatási ágazatban.
3
(3)	A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő. A
vagyonkezelő társaságokat és az alternatív befektetési alapkezelőket a csoporton belül ahhoz az
ágazathoz kell számítani, amelyikhez a csoporton belül tartoznak. Ha a vagyonkezelő társaságok és
az alternatív befektetési alapkezelők a csoporton belül nem kizárólag egy ágazathoz tartoznak,
akkor a legkisebb pénzügyi ágazathoz adódnak hozzá.
(4)	Legkisebb pénzügyi ágazatnak az számít a pénzügyi konglomerátumon belül, amelynek a (2)
bekezdés szerint számolt átlaga a legalacsonyabb. Legjelentősebb pénzügyi ágazatnak az számít,
amelynek (2) bekezdés szerint számolt átlaga a legmagasabb.
(5)	A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (2)
bekezdésben meghatározott számítások alapján a legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja
az egyezerhatszázmilliárd forintot.
(6)	Ha valamely mutató értéke az (l)-(2) bekezdésben megadott érték alá csökken, de az (1)
bekezdésben meghatározott érték a harmincöt százalékot, a (2) bekezdésben meghatározott érték a
nyolc százalékot, vagy az (5) bekezdésben meghatározott érték az egyezerháromszázmilliárd
forintot eléri, akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell
tekinteni.
(7)	A tőkekövetelmény meghatározásakor az adott pénzügyi ágazatra vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni.
5.	§
(1)	A Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben, többoldalú eljárás
keretében dönthet úgy, hogy egy csoportot nem tekint pénzügyi konglomerátumnak, ha a csoport
eléri a 4. § (2) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, de a legkisebb ágazat nem haladja meg a
4.	§ (5) bekezdésében meghatározott küszöbértéket.
(2)	A Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben dönthet úgy, hogy nem
alkalmazza a kockázatkezelési eljárásra és belső ellenőrzési mechanizmusra, valamint a csoporton
belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket, ha úgy ítéli meg, hogy a csoport tekintetében ezen
rendelkezések alkalmazása a kiegészítő felügyelet vonatkozásában nem szükséges vagy félrevezető,
így különösen ha
a)	a A. § (2) bekezdésben meghatározott számtani átlag legalább egy pénzügyi ágazatban nem
haladja meg a tizenöt százalékot,
b)	a csoporton belüli egyetlen ügylet sem éri el a 9. § (8) bekezdésben meghatározott mértéket
vagy
c)	a csoporton belüli ügyletek összesített értéke nem éri el a pénzügyi ágazaton belüli
vállalkozások összesített mérlegfőösszegének öt százalékát.
(3)	A Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal egyetértésben
aj a 9. § (9) bekezdésében meghatározott esetekben kizárhat egyes vállalkozásokat a 4. § (l)-(2)
bekezdésében meghatározott küszöbértékek kiszámítása alól, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítottan
a szabályozás elkerülése miatt telepedett le harmadik országban,
b)	eltekinthet a 4. § (l)-(2) bekezdésében meghatározott küszöbérték teljesítésétől, ha három
egymást követő év során jelentős változás - így különösen egyesülés, szétválás - következik be a
csoport szerkezetében,
c)	kizárhat egy vagy több kisebb ágazatban fennálló részesedési viszonyt, ha a kiegészítő
felügyelet célkitűzése tekintetében jelentőségük elhanyagolható, azaz a 4. § (2) bekezdése alapján
az adott részesedési viszony nem minősül jelentősnek.
d)	helyettesíthet vagy kiegészíthet a 4. § (1)—(2) bekezdése alkalmazása során a
mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot a bevételi szerkezeten, a mérlegen kívüli tevékenységeken,
és kezelt vagyon összegén alapuló mutatószámmal.
4
(4)	A mérlegfőösszegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli
összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben
részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, az Szmt. szerinti tőkearányos
mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző
befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni.
(5)	A Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve évente újraértékeli a
kiegészítő felügyelet alkalmazása alóli mentesítést, a mennyiségi mutatókat és a kockázatalapú
értékeléseket.
6.	§
(1)	Ha a Felügyelet az általa engedélyezett szabályozott vállalkozást pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősít, akkor a kiegészítő felügyelet e vállalkozásra,
valamint arra a csoportra terjed ki, amelyhez ezen vállalkozás tartozik.
(2)	Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősítés
érdekében a Felügyelet
a)	folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett szabályozott vállalkozás pénzügyi
konglomerátumhoz tartozik-e,
b)	szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával,
c)	értesíti az érintett felügyeleti hatóságokat és az Európai Felügyeleti Hatóságok vegyes
bizottságát (a továbbiakban: vegyes bizottság), ha egy magyarországi székhellyel rendelkező
szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.
(3)	A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet értesíti a csoport élén álló anyavállalatot vagy
anyavállalat hiányában azt a szabályozott vállalkozást, amely a csoport legjelentősebb pénzügyi
szektorában a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkezik, ha a csoport pénzügyi
konglomerátumnak minősül.
3.	Kiegészítő felügyelet
7.	§
(1)	A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens
működésének felügyelete. Ennek érdekében a Felügyelet a pénzügyi konglomerátum kockázati
koncentrációját, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és
kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.
(2)	Kiegészítő felügyelet alá tartozik valamennyi szabályozott vállalkozás,
a)	amely a pénzügyi konglomerátum élén áll,
b)	amelynek anyavállalata valamely EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi
holding társaság, vagy
c)	amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy másik pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban.
(3)	A kiegészítő felügyelet kiterjed valamennyi pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
szabályozott vállalkozásra,
a)	amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,
vagy
b)	amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding
társaság.
(4)	A kiegészítő felügyelet nem terjed ki a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és a pénzügyi ágazathoz nem tartozó nem
szabályozott vállalkozás egyedi vizsgálatára, elemzésére, értékelésére.
5
8. §
(1)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozás köteles gondoskodni a pénzügyi
konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről.
(2)	A kockázatkezelés kiterjed:
a)	a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján
megvalósuló vállalatirányításra,
b)	az üzleti stratégia kockázatra és tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét
biztosító tőkemegfelelési elvekre,
c)	a kockázatok pénzügyi konglomerátum szintű mérésére, ellenőrzésére alkalmas összehangolt
kockázat-ellenőrző rendszerre,
d)	a helyreállítási terv és szanálási intézkedés végrehajtásának kidolgozására és jóváhagyására
vonatkozó szabályokra.
(3)	A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályokat évente felül kell vizsgálni.
(4)	A belső kontrollrendszer kiterjed:
a)	a jelentős kockázatok azonosítására és mérésére, valamint a szavatoló tőkének a
kockázatokhoz való hozzárendelésére,
b)	a csoporton belüli ügyletek és a kockázati koncentráció azonosítására, mérésére és
ellenőrzésére.
(5)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozásnak rendelkeznie kell a kiegészítő
felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs
rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontrollrendszerrel.
(6)	A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet felügyeli az (l)-(5) bekezdésben szereplő
eljárásokat és rendszereket.
(7)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás rendszeresen köteles tájékoztatni a
Felügyeletet a jogi felépítéséről, az irányításáról és a szervezeti struktúrájáról, valamint köteles ezen
információkat évente nyilvánosságra hozni.
9.	§
(1)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozások a pénzügyi konglomerátum szintjén is
kötelesek megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és ennek érdekében megállapítani a pénzügyi
konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket.
(2)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozások tőkemegfelelésére és a kockázati
koncentrációra vonatkozó kiegészítő felügyeletet a 8. §-ban és a pénzügyi konglomerátum szintű
tőkemegfelelés számításáról szóló rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell
gyakorolni.
(3)	A tőkemegfelelési követelmények kiszámítása során a következő vállalkozások tartoznak a
kiegészítő felügyelet hatálya alá:
a)	hitelintézet, pénzügyi vállalkozás járulékos vállalkozás;
b)	biztosító, viszontbiztosító vagy biztosítói holdingtársaság;
c)	befektetési vállalkozás;
d)	vegyes pénzügyi holding társaság.
(4)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozás és a vegyes pénzügyi holding
társaság évente legalább egy alkalommal a kockázati koncentrációra és a csoporton belüli
ügyletekre vonatkozó, a (7) bekezdésben meghatározott adatokról és információkról beszámol a
koordinátornak, valamint meghatározza a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti
szintű megfelelést. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a
pénzügyi konglomerátum élén álló szabályozott vállalkozás vagy a vegyes pénzügyi holding
társaság jelenti a koordinátor részére.
6
(5)	Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás, és nem vegyes pénzügyi
holding társaság áll, akkor a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet által kijelölt, a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás nyújtja be a koordinátor részére a (4)
bekezdésben említett csoporton belüli ügyletekre vonatkozó információkat és a tőkemegfelelési
számításokat, valamint annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat. A Felügyelet az
adatszolgáltatásért felelős szabályozott vállalkozás kijelölésével kapcsolatban előzetesen konzultál
az érintett felügyeleti hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal.
(6)	A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet alá
tartozó szabályozott vállalkozásnak. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá
tartozó szabályozott vállalkozása a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi
adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.
(7)	A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott
egyeztetés alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell
figyelembe venni a (4) bekezdésben meghatározott számítások során. A döntéskor figyelembe kell
venni a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének
kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázati koncentráció jelentős mértékének
meghatározása érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet - az érintett felügyeleti
hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján - megállapítja a
tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó küszöbértéket.
(8)	A pénzügyi konglomerátum összesített tőkekövetelményének öt százalékát meghaladó ügylet
jelentősnek minősül, ha a kockázati koncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó
küszöbérték a (7) bekezdés szerint nem került meghatározásra.
(9)	A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési
számításba való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha
a)	székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a
szükséges adatok, információk átadását, vagy
b)	bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható vagy félrevezető eredményre
vezet.
(10)	Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne a (9) bekezdés b) pontja alapján, de
együttesen nem tekinthetőek elhanyagolható jelentőségűeknek, akkor a kiegészítő felügyelet
szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthetőek.
(11)	A (9) bekezdés c) pontjában meghatározott mentesítési döntés meghozatala előtt a
kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet egyeztet az érintett felügyeleti hatóságokkal. A
Felügyeletnek a mentesítésről utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes
hatóságokat.
(12)	Ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás a (9) bekezdés b)
vagy c) pontja alapján mentesítésre kerül, akkor a Felügyelet az adott vállalkozás tekintetében
felügyeleti célból adatot és információt kérhet a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól.
4.	A koordinátor
10.	§
(1)	A koordinátor kijelölése során a Felügyelet együttműködik a többi érintett felügyeleti
hatósággal.
(2)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló
szabályozott vállalkozás tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.
(3)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem
szabályozott vállalkozás áll és
7
a)	a Felügyelet által engedélyezett szabályozott vállalkozás anyavállalata vegyes pénzügyi
holding társaság,
b)	több, az EGT-államban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás anyavállalata
Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a pénzügyi
konglomerátum valamely szabályozott vállalkozása magyarországi székhellyel rendelkezik vagy
c)	a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság
székhelyének EGT-államában engedélyezett szabályozott vállalkozás, és a pénzügyi
konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazatában a legnagyobb mérlegfőösszege a
magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásnak van.
(4)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha
a)	a pénzügyi konglomerátum élén több, az EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes
pénzügyi holding társaság áll és ezen EGT-államok mindegyikében rendelkezik a pénzügyi
konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy
b)	a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat,
valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazatában a legnagyobb
mérlegfőösszege egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásnak van.
(5)	A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás
alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint felkérhet más érintett felügyeleti
hatóságot a koordinátori feladatok ellátására, ha az a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezete
vagy a különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A döntés meghozatala
előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét.
11. §
(1)	A Felügyelet koordinátorként
a)	összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi konglomerátum
vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,
b)	ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,
c)	ellenőrzi a 9. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum szintű kockázati koncentrációra,
tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,
d)	értékeli a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően a pénzügyi konglomerátum összetételét,
szervezetét és belső kontrollrendszerét,
e)	az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a felügyeleti
feladatok ellátását,
í) biztosítja a pénzügyi konglomerátum megfelelő és rendszeres stressz-teszteknek való
alávetését,
g)	ellátja a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat, a
szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,
h)	értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a
vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságát és a vegyes
bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor
kijelöléséről,
i)	értesíti az illetékes hatóságokat az 5. § (1) és (2) bekezdés alapján hozott döntésekről, és
nyilvánosságra hozza azokat,
j) tájékoztatja a vegyes bizottságot a 8. § (5) bekezdés és a 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján
rendelkezésére álló információkról.
(2)	A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a kiegészítő felügyeletet
ellátó Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet.
5.	Együttműködés, információcsere és ellenőrzés
8
12. §
(1)	A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a pénzügyi
konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti
feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat az érintett felügyeleti
hatóságok részére átadja.
(2)	Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:
a)	a pénzügyi konglomerátum jogi, irányítási és szervezeti felépítésének azonosítására (ideértve a
szabályozott és nem szabályozott vállalkozást és a csoport élén álló vállalkozás minősített
befolyással rendelkező tulajdonosát is), valamint a csoport szabályozott vállalkozásainak
felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,
b)	a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,
c)	a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, tőkemegfelelésének, a csoporton belüli
ügyleteinek, kockázati koncentrációjának és jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére,
d)	a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának
és vezető állású személyének azonosítására,
e)	a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatkezelésnek és belső kontrollrendszernek a figyelemmel kísérésére,
í) a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az
összegyűjtött információk ellenőrzésére,
g)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozásának működését
kedvezőtlenül befolyásoló változás figyelemmel kísérésére,
h)	az érintett felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő
tájékoztatásra.
(3)	Ha a Felügyeletnek koordinátorként olyan információra van szüksége, amelyet az ágazati
szabályokkal összhangban egy másik illetékes hatóságnak már megküldték, a Felügyeletnek
lehetőség szerint fel kell vennie a kapcsolatot ezzel a hatósággal, hogy megelőzze a felügyelet
ellátásába bevont különböző hatóságoknak párhuzamosan küldendő jelentések készítését.
(4)	A Felügyelet együttműködik a vegyes bizottsággal, és haladéktalanul a vegyes bizottság
rendelkezésére bocsátja a kiegészítő felügyeleti feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi
információt.
(5)	A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az EGT-állam jegybankjával,
az Európai Központi Bankkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai
Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.
(6)	A Felügyeletnek - a határozata meghozatalát megelőzően - egyeztetnie kell azon érintett
felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti
a)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás engedélyhez kötött
tulajdonosának személyében, vezető állású személyében bekövetkezett változás,
b)	a szankciók és kivételes intézkedések
tekintetében.
(7)	A (6) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség ha az a döntés
hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a Felügyeletnek az érintett hatóságokat a
határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell.
13.	§
(1)	A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a feladata ellátása érdekében megkeresheti a
pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás székhelye szerinti, kiegészítő felügyeleti feladattal
9
nem rendelkező illetékes hatóságot, és kérheti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól
származó szükséges adatok és információk Felügyelet részére történő megküldését.
(2)	A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott vállalkozás, valamint
az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás részére
minden adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet érdekében elvégzendő
számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás
köteles elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(3)	A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és
információért az érintett felügyeleti hatósághoz is fordulhat.
14. §
(1)	A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum
vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult - helyszínen és helyszínen
kívül - ellenőrizni.
(2)	A Felügyelet fordulhat más EGT-állam érintett felügyeleti hatóságához is az adott államban
működő szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozás tekintetében szükséges ellenőrzés
lefolytatása érdekében.
(3)	Ha ellenőrzést kérve a Felügyelethez fordul valamely EGT-állam érintett felügyeleti hatósága,
akkor a Felügyelet köteles az ellenőrzést saját hatáskörben elvégezni.
15.	§
(1)	Ha a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás székhelye harmadik országban található,
akkor a koordinátor a 10. § (2)-(4) bekezdésében meghatározottak alapján kerül kijelölésre az
illetékes hatóságok közül.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik
ország jogrendje megfelel-e a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és
befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a
92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. december 16-ai 2002/87/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvben ( a továbbiakban: az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelv) foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet a
vegyes bizottság által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve.
(3)	Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletét nem a
Felügyelet látja el.
(4)	Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet, mint koordinátor látja el a kiegészítő
felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal
konzultálva dönthet úgy, hogy előírja egy, az EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes
pénzügyi holding társaság felállítását, és a kiegészítő felügyeletet ezen holdingtársaság vezetésével
működő pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások tekintetében értelmezi.
Ezen döntésről a Felügyelet tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságokat és az Európai
Bizottságot.
6.	Végrehajtási intézkedések
16.	§
10
A Felügyeletnek meg kell tennie a szabályozott vállalkozás működésére és tevékenységére
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott intézkedéseket, ha
a)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás nem tesz eleget a 8-9. §-ban
foglalt követelményeknek,
b)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás eleget tesz a 8-9. §-ban foglalt
követelményeknek, de egy szabályozott vállalkozás fizetőképessége veszélyben forog, vagy
c)	a csoporton belüli ügyletek és a kockázati koncentrációk veszélyeztetik a szabályozott
vállalkozások pénzügyi helyzetét.
7.	Záró rendelkezések
17.	§
Felhatalmazást kap a pénz- tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő felügyeleti szintű
számítások módjára, tartalmára, szerkezetére és gyakoriságára vonatkozó részletes szabályokat.
18.	§
E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
19.	§
E törvény
a)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások
kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a
93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
módosításáról szóló, 2002. december 16-ai 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
és
b)	a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő
módosításáról szóló, 2011. november 16-ai 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
20.	§
A 26. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
21.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű
pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes
pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai együttesen kérelmezik
a)	a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő
számításának,
11
b)	a 76/C. § (6) bekezdés d) pontja szerinti saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-
egyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának,
c)	a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának,
d)	a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló kormányrendelet alapján a
partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításának
engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, vagy az EU-szintű
pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság
anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.”
(2)	A Hpt. 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi
holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat
leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott
engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet
a)	a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére,
amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az
EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding
társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és
b)	ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a
kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről
(a továbbiakban: többoldalú eljárás).”
(3)	A Hpt. 14/B. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-
szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű
vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli,
akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult
tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés
szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.
(6)	Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat
vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami
felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül
alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét
magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a
más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének
ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra
vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.”
(4)	A Hpt. 17. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell)
,,h) az összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel
szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet
részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából
történő kezeléséhez, valamint továbbításához.”
(5)	A Hpt. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(4) Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki
a)	minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vagy vezető állású személy (vagy az
volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben,
aa)	amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes
intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
ab)	amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,
és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
b)	súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi
szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a
Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban
megállapította;
c)	büntetett előéletű;
d)	nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.”
(6)	A Hpt. 76/A. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet anyavállalatával,
leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni - a szavatoló tőke számításánál
figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező - kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha az
említett anyavállalat, leányvállalat vagy vállalkozás)
„a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, pénzügyi vállalkozás,
befektetési alapkezelő, vagyonkezelő társaság vagy járulékos vállalkozás,”
(7)	A Hpt. 76/D. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség
érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:)
,,f) a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával - ha az
hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság,
befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás - szembeni kitettség esetén, ha a kitettség
megfelel a 76/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, valamint a hitelintézet részvételével működő
intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettség esetén, ha az intézményvédelmi rendszer
megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,”
(8)	A Hpt. 76/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (9) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding
társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat
leányvállalatai együttesen kérelmezik - a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről
szóló kormányrendeletben meghatározott - egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer
alkalmazását, akkor a Felügyelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló
kormányrendeletben meghatározott feltételek egyedi alapon történő teljesítésétől eltekinthet, ha
ezáltal nem sérül az átláthatóság és a kockázatok kezelése, valamint megfelelő a kockázatok
megoszlása (diverzifikálása).”
(9)	A Hpt. 90. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek)
13
,,b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.”
(10)	A Hpt. 90. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és)
,,b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi
holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési
vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos
vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”
(11)	A Hpt. 96/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság
vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a
Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a
Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak.
A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankhatósággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a
jogrend megfelelőségéről.”
(12)	A Hpt. 137/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet egyedi alapon, a tagállami hitelintézeti anyavállalat, a tagállami pénzügyi
holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata, az
EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és EU-szintű
vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet
leányvállalata a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont
alapon is nyilvánosságra hozza a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott információkat.”
(13)	A Hpt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet a határozatot megküldi a tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságoknak és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság
anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak.”
(14)	A Hpt. a következő 234/N. §-sal egészül ki:
„234/N. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi ...törvénnyel
megállapított 44. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a hatálybalépésekor már működő
vagy engedélyezési eljárás alatt lévő vegyes pénzügyi holding társaságnak legkésőbb 2014. január
1-től kell megfelelnie.”
(15)	A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
22. §
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 38. és
39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
14
„38. EU-szintü befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás
anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet,
befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző
befolyással nem rendelkezik,
39. EU-szintü pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság
anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet,
befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző
befolyással nem rendelkezik,”
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 39a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„39a. EU-szintü vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami vegyes pénzügyi
holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding
társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,”
(3)	A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 118a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„118a. tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat olyan vegyes pénzügyi holding
társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési
vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással
vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,”
(4)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 132. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„132. vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló törvényben meghatározott fogalom,”
(5)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 138. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„138. konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az
EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó befektetési
vállalkozás és EU-szintű befektetési vállalkozási anyavállalat összevont alapú felügyeletének
gyakorlásáért felelős hatóság, ”
(6)	A Tpt. 43. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra
bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább
százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon
számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon
általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon
szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni
kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el
kell készíteni, és közzé kell tenni.”
15
(7)	A Tpt. 181/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek)
,,b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.”
(8)	A Tpt. 181/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési
vállalkozásra, és)
,,b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi
holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési
vállalkozására, befektetési alapkezelőjére, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos
vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”
(9)	A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
23.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 3. § (1) bekezdés 80. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„80. vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló törvényben meghatározott fogalom;”
(2)	178. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító,)
,,b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság,
viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,”
(3)	A Bit. 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet feladata a 178. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű
biztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.”
(4)	A Bit. 182.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban
székhellyel rendelkező biztosító (k), viszontbiztosító (k) ugyanazon biztosítói holding társaság,
viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, vegyes
tevékenységű biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai,
akkor a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban
rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.”
(5)	A Bit. 184. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha több biztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik
országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság
16
leányvállalata, akkor a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a
viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a
vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó
biztosító részére.
(4)	Ha a biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik
országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság maga is biztosítói holding
társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy
harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, akkor a Felügyelet engedélyezheti, hogy a
korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati
biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli
viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság végezze el.
(5)	A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben
mentesítheti, ha
a)	a biztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik
magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosítóban és az
anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke
megfelelésének számításába bevonja,
b)	a biztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding
társaság, vagy viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a
biztosító és a biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító
egyaránt bevonásra kerül,
c)	egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi
holding társaság vagy viszontbiztosító a biztosítónak anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési
viszonnyal rendelkezik, és a 182. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás
alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a biztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,
d)	a biztosító egy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító
leányvállalata, vagy a biztosítóban egy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli
viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal
rendelkező harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító a korrigált szavatoló
tőke megfelelésének számításába bevonja,
e)	a biztosító és más magyarországi székhelyű biztosító (k) ugyanazon biztosítói holding társaság,
vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik
országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a vegyes pénzügyi
holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító vagy a harmadik országbeli
viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke számításába a biztosítót bevonja,
í) a biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság,
viszontbiztosító, vegyes pénzügyi holding társaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik
országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a 182. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti
megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága a biztosító(k) összevont alapú felügyeletét
ellátja.”
(6)	A Bit. 187. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a biztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon
keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik
országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holding
társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükségletét a biztosító korrigált
szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig
megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető
tőkeelemekkel.”
17
(7)	A Bit. 188. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
„Biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik
országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalataként működő biztosító
korrigált szavatoló tőke megfelelése”
(8)	A Bit. 188. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 178. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke
megfelelésének számításába be kell vonni a biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holding
társaság, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító
valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési
viszonnyal rendelkezik.
(2)	A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni,
mintha biztosító lenne. A biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság
szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik
országbeli viszontbiztosító esetében pedig a 187. § (2)—(7) bekezdésében foglaltakat kell
értelemszerűen alkalmazni.”
(9)	A Bit. 12. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
24.	§
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 28. § (1)
bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez
mellékeli)
,,u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról,
hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és
a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,”
(2)	A Bszt. 102. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-
szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes
pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai
a)	az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel
történő számítását,
b)	a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal
és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját
nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslések alkalmazását,
c)	a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számítását, vagy
d)	a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési
vállalkozás hitelkockázatáról szóló rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti
számítását
18
együttesen is alkalmazhatják.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti együttes alkalmazáshoz az EU-szintű befektetési vállalkozás
anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes
pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának engedélye szükséges.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelmet a EU-szintű befektetési vállalkozás
anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes
pénzügyi holding társaság anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságához.”
(3)	A Bszt. 106. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding
társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi
holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1)
és (2) bekezdésben foglaltaknak a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások
vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.”
(4)	A Bszt. 174. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követően
a)	haladéktalanul továbbítja azt azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
részére, amely területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési
vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű
vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és
b)	ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságát a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő
megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).”
(5)	A Bszt. 175. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a 174. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására más EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az
EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding
társaság anyavállalat befektetési vállalkozásnak minősülő leányvállalatának prudenciális
felügyeletét a Felügyelet látja el, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem kézhezvételét követően,
az eljárásra jogosult más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott
időszakon belül megküldi a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelemre vonatkozó véleményét,
fenntartását.
(2)	Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság
anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti
EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelemről döntést hozott, határozata
Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.”
(6)	A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,g) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a
2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”
19
25. §
(1)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 101.§ (1)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító,)
,,b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság,
viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,”
(2)	A Vbit. 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet feladata a 101. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű
viszontbiztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.”
(3)	A Vbit. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha magyarországi székhelyű viszontbiztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban
székhellyel rendelkező biztosító (k), viszontbiztosító (k) ugyanazon biztosítói holding társaság,
viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vegyes
tevékenységű biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai,
akkor a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban
rögzíti, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.”
(4)	A Vbit. 107. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik
országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság
leányvállalata, akkor a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a
viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a
vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó
viszontbiztosító részére.
(4)	Ha a biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik
országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság maga is biztosítói holding
társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy
vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a Felügyelet engedélyezheti, hogy a
korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati
biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli
viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság végezze el.
(5)	A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az
esetben mentesítheti, ha
a)	a viszontbiztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik
magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a viszontbiztosítóban és az
anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke
megfelelésének számításába bevonja,
b)	a viszontbiztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi
holding társaság, vagy viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés
számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy
viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül,
20
c)	egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi
holding társaság vagy viszontbiztosító a viszontbiztosítónak anyavállalata vagy a
viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 105. § (1) bekezdésében meghatározott
felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a viszontbiztosító összevont
alapú felügyeletét ellátja,
d)	a viszontbiztosító egy harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító
leányvállalata, vagy a viszontbiztosítóban egy harmadik országbeli biztosító vagy harmadik
országbeli viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, és az anyavállalat vagy részesedési
viszonnyal rendelkező harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító a
korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,
e)	a viszontbiztosító és más magyarországi székhelyű biztosító (k) vagy viszontbiztosító (k)
ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik
országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai, és a biztosítói
holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli
biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke számításába a
viszontbiztosítót bevonja,
í) a viszontbiztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k)
ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik
országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a 105. § (1)
bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága az
összevont alapú felügyeletüket ellátja.”
(5)	A Vbit. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon
keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik
országbeli biztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holding
társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükségletét a viszontbiztosító
korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke
elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál
figyelembe vehető tőkeelemekkel.”
(6)	A Vbit. 111. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
„Biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik
országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalataként működő
viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése”
(7)	A Vbit. 111. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 101. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke
megfelelésének számításába be kell vonni a biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holding
társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító
valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési
viszonnyal rendelkezik.
(2)	A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni,
mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság
szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, harmadik
országbeli viszontbiztosító esetében pedig a 109. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat kell
értelemszerűen alkalmazni.”
21
(8)	A Vbit.156. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,d) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a
2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”
26. §
(1)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 7. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet feladata)
„qj a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak
megfelelő kiegészítő felügyelet ellátása.”
(2)	A Psztv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti kollégium a Felügyelet és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező
pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, a Felügyelet által kidolgozott írásbeli
megállapodás alapján jön létre és működik. A Felügyelet a felügyeleti kollégiumban való
részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás
anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat
vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő
hatóságokat, az érintett - külön törvényben meghatározott - rendszerszinten jelentős fióktelepeket
felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az
összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott
esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.”
(3)	A Psztv. 120. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,o) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a
2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”
27. §
Hatályát veszti
a)	a Hpt. 1. § (1) bekezdés e) pontja, XIV/A. Fejezete, 235. § (2) bekezdés r) pontja, 2. számú
melléklet 11.. Fejezet 7-11., 14. és 15. pontja,
b)	a Tpt. 1. § 1) pontja, 5. § (1) bekezdés 8., 17., 24., 40. és 102. pontja, XIX/B. Fejezete és 451. §
(2)	bekezdés o) pontja,
c)	a Bit. 3. § (1) bekezdés 75-79. és 82. pontja, III/A. Fejezete és 235. § r) pontja.
22
1. melléklet a 2013. évi.........törvényhez
1.	A Hpt. 2. számú melléklet 11. Fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:
„II. Az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások”
2.	A Hpt. 2. számú melléklet 11. Fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló törvényben meghatározott fogalom.”
3.	A Hpt. 2. számú melléklet 11. Fejezete a következő 12a. ponttal egészül ki:
„ 12a. Tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat olyan vegyes pénzügyi holding
társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési
vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással
vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.”
4.	A Hpt. 2. számú melléklet 11. Fejezet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. Konszolidáló felügyeleti hatóság. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az
EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó
hitelintézet, valamint az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat összevont alapú felügyeletének
gyakorlásáért felelős hatóság. ”
5.	A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„16. EU-szintű hitelintézeti anyavállalat: olyan tagállami hitelintézeti anyavállalat, amelyben az
Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi
holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.
17.	EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat olyan tagállami pénzügyi holding társaság
anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet,
befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző
befolyással nem rendelkezik.”
6.	A Hpt. 2. számú melléklet 11. Fejezete a következő 17a. ponttal egészül ki:
„17a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, olyan tagállami vegyes pénzügyi
holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding
társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.”
7.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság vezetőinek, minősített befolyással
rendelkező tulajdonosainak a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-
23
kibocsátó intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság irányítására és tulajdonlására való
alkalmasságát igazoló feltételek megléte.”
8.	A Hpt. 2. számú melléklet III/A. Fejezet 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„18. Tagállami hitelintézeti anyavállalat olyan hitelintézet, amely hitelintézetben, pénzügyi
vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal
rendelkezik, és a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési
vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással
vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne.
19.	Tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat olyan pénzügyi holding társaság,
amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési
vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással
vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.”
9.	A Hpt. 6. számú mellékleti, pontja a következő 18. alponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„18. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-án kelt 2011/89/EU irányelve a
98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő
módosításáról.”
24
2. melléklet a 2013. évi........törvényhez
A Tpt. 25. számú melléklete a következő 27. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„27. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a
2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”
25
3. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A Bit. 12. számú melléklete a következő 37. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„37. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a
2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”
26
Általános indokolás
A pénzügyi konglomerátumokra vonatkozó hatályos szabályozás megbontott szerkezetű. A
Javaslat célja, hogy egységet teremtsen a jelenleg széttagolt szabályozás tekintetében, és mind
tartalmilag, mind formailag egybeépítse a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a biztosítókról és a
biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény pénzügyi konglomerátumok kiegészítő
felügyeletét érintő rendelkezéseit. Mindhárom törvény azonos jellegű szabályokat fogalmazott meg,
azonban az átláthatóság és az egyszerűség érdekében szükséges az új törvény megalkotása,
amelynek időszerűségét a pénzügyi konglomerátumokról szóló uniós jogszabály felülvizsgálatának
következtében szükséges implementációs kötelezettség teremtette meg.
A pénzügyi konglomerátumok szabályozása uniós szinten azért nagyon fontos, mert ezen
speciális csoportok hatalmas méreteket ölthetnek, sokszor több országot is átívelően, és így jelentős
kockázatokat hordozhatnak magukban. Emiatt a prudenciális felügyeletük feltétlenül szükséges. A
pénzügyi konglomerátumok ellenőrzése speciális abból a szempontból, hogy egyrészről a csoportot
több különböző tevékenységet ellátó pénzügyi ágazatbeli szolgáltató alkotja (legalább egy biztosító
és egy hitelintézet vagy egy befektetési vállalkozás), amelyek kapcsán nem elegendő a
szakágankénti felügyelet biztosítása, hanem a konglomerátum egészére kiterjedő pótlólagos
tartalmú felügyeletre, vagyis kiegészítő felügyeletre is szükség van. Másrészről kiemelendő, hogy a
jellemzően több tagállami érintettség miatt több felügyeleti hatóság lesz a felügyelet ellátása során
is érintett. Mindez természetesen azt jelenti, hogy egy felügyeleti hatóság lesz felelős a kiegészítő
felügyeleti feladatok ellátásáért, azonban az adatszolgáltatás terén és egyes döntési kérdésekben a
többi érintett felügyeleti hatóság is szerepkörrel bír.
A Javaslat olyan különleges részletszabályokat fogalmaz meg, amelyek rögzítik a pénzügyi
konglomerátum meghatározásának feltételeit, de mentesítési lehetőségeket is biztosít adott esetben,
valamint előírja a pénzügyi konglomerátumok kötelezettségeit a konglomerátum szintű belső
kontroll rendszer, kockázatkezelés és tőkemegfelelés tekintetében. Rögzítésre kerül a Javaslatban a
kiegészítő felügyelet lényege és a koordinátorként eljáró Felügyelet feladatai és együttműködési
kötelezettségei is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Meghatározásra kerül a Javaslat hatálya, miszerint a rendelkezéseket a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások és a vegyes pénzügyi holding társaságok
kiegészítő felügyeletére kell alkalmazni.
A 2. §-hoz
A Javaslat alkalmazásában szereplő fogalmak definiálására kerül sor.
A 3. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi konglomerátum azonosítását rögzíti. A pénzügyi konglomerátum olyan
csoport, amelynek élén állhat szabályozott és nem szabályozott vállalkozás is, de a lényeg, hogy a
27
csoportban legyen legalább egy biztosító és egy banki vagy egy befektetési szolgáltatási ágazathoz
tartozó vállalkozás is, valamint a csoport jelentős pénzügyi ágazatbeli tevékenységet folytasson.
A 4. §-hoz
A Javaslat ismerteti, hogy milyen küszöbértékek teljesülése esetén tekinthető egy csoport
pénzügyi konglomerátumnak. A szabályozás különösen arra a kitételre terjed ki, hogy mi alapján
tekinthető a pénzügyi ágazathoz tartozó tevékenység jelentősnek.
Az 5. §-hoz
Ezen rendelkezés alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban PSZÁF,
Felügyelet) együttműködve a többi érintett felügyeleti hatósággal mentesíthet egyes csoportokat a
küszöbértékek teljesítése és a pénzügyi konglomerátumnak való minősítése alól. Ezen mentesítést a
PSZÁF-nak évente felül kell vizsgálnia.
A 6. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a PSZÁF-nak alapvető feladata a feltételeknek eleget tevő csoportok
pénzügyi konglomerátummá minősítése (kivéve az 5. §-ban rögzített mentesítések esetén). Ennek
érdekében a Felügyeletnek folyamatosan vizsgálnia kell, hogy az általa engedélyezett szabályozott
vállalkozás pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e. Ennek keretében együtt kell működnie más
érintett felügyeleti hatóságokkal is.
A 7. §-hoz
A Javaslat kifejti a kiegészítő felügyelet célját, valamint felsorolja a kiegészítő felügyelet alá
tartozó intézményeket. Rögzítésre kerül továbbá, hogy mely intézményeket nem felügyelhet a
Felügyelet egyedileg, csak a kiegészítő felügyelet szempontjából.
A 8. §-hoz
A pénzügyi konglomerátum szintjén is biztosítani kell az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget,
így a Javaslat előírja, hogy a kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozásnak kötelező
gondoskodnia a pénzügyi konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és a kockázatkezelés
megfelelő működéséről, amellyel kapcsolatban tájékoztatási kötelezettség is terheli.
A 9. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a kiegészítő felügyelet alá tartozó egyes vállalkozások kötelesek
megfelelni a pénzügyi konglomerátum szintjén is a tőkemegfelelési előírásoknak. A Javaslat
továbbá előírja, hogy évente legalább egyszer el kell készíteni a pénzügyi konglomerátum pénzügyi
ágazatbeli vállalkozásaira vonatkozó számításokat. A számítások keretében a jelentős kockázati
koncentációt és csoporton belüli ügyleteket kell jelenteni a Felügyelet részére, valamint a
tőkemegfelelési számításokat is el kell végezni.
A kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges tőkemegfelelési számítások
elvégzésének részletszabályozása egy külön rendeletben kerül rögzítésre.
A 10. §-hoz
28
A kijelölt, kiegészítő felügyeletért felelős érintett felügyeleti hatóság, azaz a koordinátor látja el a
kiegészítő felügyeleti feladatokat. A rendelkezés rögzíti, hogy milyen esetben látja el a PSZAF a
koordinátori feladatokat.
A 11. §-hoz
Rögzítésre kerül, hogy a Felügyeletnek milyen feladatokat kell ellátnia, amennyiben valamely
pénzügyi konglomerátum esetén koordinátorként került kijelölésre. A Felügyelet ezen feladatkörét
ellátva együttműködési megállapodásokat köt az érintett felügyeleti hatóságokkal.
A 12. §-hoz
A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal, minden fontos
kérdésben egyeztetnek és tájékoztatják egymást. Ez az együttműködés kiterjed a szükséges adatok
átadására is.
A 13. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet feladata ellátása során
szükséges adatért és információért az érintett felügyeleti hatóságokhoz fordulhat.
A 14. §-hoz
A Felügyelet helyszínen és helyszínen kívül is folytathat felügyeleti ellenőrzést, valamint
bármelyik érintett felügyeleti hatóság felhatalmazható ezen feladat ellátására.
A 15. §-hoz
A Javaslat szabályozza azt az esetet, amikor a kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény
anyavállalata harmadik országbeli székhellyel rendelkezik. Ez egy különleges eset, hiszen a
kiegészítő felügyelet a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozáshoz kötődik, azonban ebben
az esetben ez egy olyan országban van, ahol a szabályozás nem szükségszerűen egyezik meg az
uniós szabályozással. Ilyen esetekben meg kell vizsgálni, hogy eleget tesz-e a harmadik ország
szabályozása az elvárásoknak, vagy a harmadik országbeli anyavállalattól eltekintve, az Európai
Unióban szükséges a kiegészítő felügyeletet ellátni.
A 16. §-hoz
Rögzítésre kerül a Javaslatban, hogy amennyiben a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
szabályozott vállalkozások nem tesznek eleget a Javaslatban meghatározott kötelezettségeiknek,
akkor a PSZAF mint koordinátor, szükséges intézkedéseket tehet az ügy érdekében.
A 17. §-hoz
A korábban az ágazati törvényekben rögzített felhatalmazás az új törvény megalkotásával ezen
törvénybe kerülne át. Ennek keretében a pénz- tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter rendeletben állapíthatja meg a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő
felügyeleti szintű számításokra vonatkozó részletes szabályokat.
29
A 18. §-hoz
A Javaslat hatálybalépésének meghatározása.
A 19. §-hoz
A Javaslatban rögzítésre kerül, hogy a jogszabály mely EU-s irányelveknek való megfelelést
szolgálja.
A 20. §-hoz
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény egyes
rendelkezéseinek az Alaptörvény szerinti sarkalatosságát emeli ki.
A 21-27. §-hoz
A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletének egységes szabályozása, valamint az
uniós irányelv időközi változásai az ágazati törvények - döntően technikai jellegű - pontosítását is
szükségessé tették.
30