﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11105. számú
törvényjavaslat
egyes büntető tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
egyes büntető tárgyú törvények módosításáról

1.	§
(1)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
(a továbbiakban: Bv. tvr.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 67/B. §-ban meghatározott ok fennállása esetén a büntetés-végrehajtási bíró az iratok
alapján megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését.”
(2)	A Bv. tvr. 11/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében
intézkedett.”
(3)	A Bv. tvr. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára, iratok
alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizártságát a 18.
§ szerinti elévülés bekövetkezése miatt.
(2)	Az eljárásra - a közérdekű munka kivételével - az a büntetés-végrehajtási bíró illetékes,
aki a büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkedett vagy intézkedésre köteles.”
(4)	A Bv. tvr. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakóhelye, ennek hiányában, illetve az
elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a
meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tartózkodási
helye szerint kéri kijelölni.”
(5)	A Bv. tvr. 67/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre
emelkedése után az elítélt)
„c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka
végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény, illetve a megismételt
vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a közérdekű munka végzésére az elítélt
nem alkalmas,”
(6)	A Bv. tvr. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetve a szabadságvesztésből vagy
elzárásból való szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet
2
vagy helységeket, illetve államigazgatási területet, az általa szabadon választott helységbe távozni,
és ott a rendőrségnél jelentkezni.”
(7)	A Bv. tvr. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiutasítást - ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabták ki - a
szabadságvesztés vagy elzárás kiállása után, egyébként az ítélet jogerőre emelkedése után kell
végrehajtani.”
(8)	A Bv. tvr. 119. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az előzetesen letartóztatott katonát a többi előzetes letartóztatását töltőtől, továbbá a
különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.”
(9)	A Bv. tvr. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elzárást és a szabálysértési elzárást a külön jogszabályban kijelölt büntetés-
végrehajtási intézetben hajtják végre.”
(10)	A Bv. tvr. 126. § (2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2h) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával a részben felfüggesztett szabadságvesztés
mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és
kitiltás tartamának számítására a 70. § (1)-(2a) bekezdése az irányadó.”
(11)	A Bv. tvr. 126. §-a a következő (2k) bekezdéssel egészül ki:
„(2k) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt közérdekű munka esetén a büntetés-
végrehajtási bíró jelöli ki a közérdekű munka végrehajtására szolgáló
a)	munkahelyet, ha a munkahelyre vonatkozó pártfogó felügyelői véleményt,
b)	új munkahelyet, ha az erre vonatkozó ügyészi indítványt
2013.	június 30. napjáig kézbesítették.”
2. §
A Bv. tvr.
a)	6. § (3) bekezdés b) pontjában a „beszerzi” szövegrész helyébe a „beszerezheti”,
b)	11/A. § (3) bekezdésében a „más munkahelyet jelölhet ki” szövegrész helyébe az „a pártfogó
felügyelőt új munkahely kijelölésére hívja fel”,
c)	62. § (1) bekezdésében az „ennek hiányában a tartózkodási helye” szövegrész helyébe az „ennek
hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye”,
d)	64. § (1) bekezdésében az „ennek hiányában tartózkodási helye” szövegrész helyébe az „ennek
hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye”,
e)	67/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján” szövegrész
helyébe az „a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján, illetve”,
f)	68. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „az első fokon eljárt bíróságot” szövegrész helyébe az „a
büntetés-végrehajtási bírót”
3
szöveg lép.
3.	§
Hatályát veszti a Bv. tvr. 67/B. § d) pontjában az „a határozat jogerőre emelkedését követően”
szövegrész.
4.	§
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Nbjt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi jogsegély formái:
a)	kiadatás,
b)	büntetőeljárás átadása, illetve átvétele,
c)	szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve
átengedése,
d)	vagyonelkobzás, elkobzás vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban:
vagyonelkobzás vagy elkobzás) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,
e)	elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy
intézkedés (a továbbiakban: elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) végrehajtásának
átvétele, illetve átengedése,
f)	eljárási jogsegély,
g)	feljelentés külföldi államnál.”
5.	§
Az Nbjt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„IV. Fejezet
VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLYEK”
6.	§
Az Nbjt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a
szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az
elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása
iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki
annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve
annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a
vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre
és illetékessége.”
7. §
(1) Az Nbjt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(1) A bíróság a külföldi ítéletet - ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a
szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg -
megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei
fennállnak-e. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az igazságügyért felelős
miniszternek.”
(2)	Az Nbjt. 51. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a külföldi ítélet érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot
hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló
eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a külföldi ítélet érvényének
elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság
rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló
eljárásban beszerezhetők.”
8.	§
Az Nbjt. IV. Fejezete a következő 7. és 8. Címmel és 60/F-H. §-sal egészül ki:
„7. Cím
ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
60/F. § Külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni.
60/G. § (1) A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a
megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására
szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és
elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat
eltávolításával történő végrehajtását.
(2)	A bíróság a jogerős, indokolással ellátott határozatát a külföldi bíróság értesítése végett
megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelős miniszter
haladéktalanul értesíti a megkereső külföldi államot.
(3)	A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a
külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.
8.	Cím
ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
60/H. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén
a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.
5
(2)	A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő
határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő
továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az
igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.
(3)	A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló
megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud
eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő
végrehajtását.
(4)	Az igazságügyért felelős miniszter a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja a megkeresés
eredményéről, illetve arról, ha a külföldi államtól a megkeresésre harminc napon belül nem érkezett
válasz.”
9.	§
Az Nbjt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére,
bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a
szemlére, a házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, az elektronikus adat ideiglenes
hozzáférhetetlenné tételére, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos
iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar
állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adására, az ideiglenes
átadásra.”
10.	§
Az Nbjt. V. Fejezet 2. Címe a következő 75/A. §-sal egészül ki:
„75/A. § Ha az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, a bíróság az
igazságügyért felelős miniszter útján, az ügyész a legfőbb ügyész útján erről tájékoztatja a külföldi
hatóságot.”
11. §
Az Nbjt. a következő 79/A. §-sal egészül ki:
„79/A. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, illetve az elektronikus
adat végleges hozzáférhetetlenné tétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt
adatokon kívül tartalmaznia kell
a)	a kényszerintézkedéssel, illetve az intézkedéssel érintett adatokat és azok bűncselekménnyel való
kapcsolatát,
b)	a tárhelyszolgáltató nevét és címét, illetve elnevezését és székhelyének, telephelyének vagy
fióktelepének címét,
c)	az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló egyéb adatokat,
d)	a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidőt.
6
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésekhez mellékelni kell a bíróság elrendelő
határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát.
(3)	Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott
megkereséseket sürgős esetben az igazságügyért felelős miniszter
a)	a megkeresett állam igazságügyi hatóságánál közvetlenül, vagy
b)	az Interpol útján
is előterjesztheti.
(4)	Ha a megkeresés előterjesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint történik, az igazságügyért
felelős miniszter a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a külföldi állam központi hatóságának
megküldi az iratok másolatát.”
12.	§
Az Nbjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § E törvény
a)	46. §-a az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való
figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,
b)	46. § (1) bekezdése, 60/F-H. §-a és V. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 25. cikkének
való megfelelést szolgálja.”
13.	§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„29. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:
a)	a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által
elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, továbbá a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott
pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,
b)	a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az
ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-
helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos
állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás,
hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás
[Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, 190. § (2) bekezdés e) pont, 310. §, 365. § (3) bekezdés f) pont,
(4)	bekezdés c) pont],
7
c)	a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjának kivételével a b) pontban
felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az
igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,
d)	a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés (Btk. 293. §) és hivatali
vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 297. §), a
befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés] és a befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és
(2)	bekezdés],
e)	az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XXVI. Fejezet) közül a hamis vád (Btk.
268-270. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272-275. §), a hamis
tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása (Btk. 277. §), a
kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), a hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), a mentő
körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk.
282. § (3) bekezdés d) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk. 285. §), a zugírászat (Btk. 286. §), a
nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §),
f)	a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13. pont) ellen elkövetett bűncselekmények, a külföldi
gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban
elkövetett vesztegetés [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4)
bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. §
(3)	bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk.
299. § (3) bekezdés], a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §),
g)	a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [551. § (1) bekezdés], a
nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [553. § (1) bekezdés] által elkövetett
bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel
kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény,
h)	az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint
a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben
meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő
bűncselekmények.”
(2)	A Be. 70. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy
részére átadása (kézbesítés) történhet]
„g) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozásáról szóló
határozat esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) elektronikus
kézbesítési rendszerén keresztül.”
(3)	A Be. 70. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Az (1) bekezdés g) pontja esetén a bíróság határozatát az elektronikus hírközlési
szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő
munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.”
14. §
A Be. 158/D. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a
továbbiakban: NMHH)” szövegrész helyébe az „az NMHH-t” szöveg lép.
8
15. §
(1)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban:
Bnytv.) 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„e) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a
foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői
kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától
való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott
mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni
felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi
felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a
felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának
számát és jogerőre emelkedésének napját, a javítóintézeti nevelés hátralévő részének
szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság
megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
f)	a büntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára
bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának
számát és jogerőre emelkedésének napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a
jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének
napját;”
(2)	A Bnytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyazonosító adatokat, valamint a 11. § (1) bekezdés c)-g) és k) pontjában
meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás
befejeződött.”
(3)	A Bnytv. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 11. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró
közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(4)	A Bnytv. 16. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása
tartalmazza)
„f) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a
foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői
kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától
való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott
mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni
felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját;
g)	az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás
megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését,
határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása
9
esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása
esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre
emelkedésének napját;”
(5)	A Bnytv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 16. § (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a
bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(6)	A Bnytv. 59. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait
kell nyilvántartani, akivel szemben)
„h) atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk.
XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása
(Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése
(Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §),
lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) és bf)-bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba)
alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal követik el, bb)-be) alpont és c)
pont], rongálás [Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont,
(3)	bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén
követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) és b) pont, ha a
kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. §
(1)	bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)”
(miatt indítottak büntetőeljárást.)
(7)	A Bnytv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi
hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől
számított tíz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon adatokat
továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a kényszerintézkedés hatálya alatt
állók nyilvántartásának, valamint a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának
kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból.”
(8)	A Bnytv. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítási kérelem teljesítéséhez a kérelemben
foglaltakon túl további adat szükséges, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem kézhezvételét
követően haladéktalanul további tájékoztatást kér az adattovábbítási kérelmet benyújtó, az Európai
Unió más tagállama kijelölt központi hatóságától.”
(9)	A Bnytv. VI. Fejezete a következő 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § Ha a megkereső tagállamban vagy Magyarországon lakóhellyel rendelkező vagy
korábban lakóhellyel rendelkező személy, illetve a megkereső tagállam vagy Magyarország
állampolgára vagy volt állampolgára a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó
adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be a megkereső tagállam központi hatóságához, a bűnügyi
nyilvántartó szerv a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül továbbítja az adatokat.”
10
(10)	A Bnytv. 82. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]
„f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése”
(céljából jogosult.)
16. §
A Bnytv.
a)	18. § (2) bekezdésében és 19. § (2) bekezdésében az „eltiltás vagy kiutasítás büntetés”
szövegrész helyébe az „eltiltás, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése
büntetés”,
b)	71. § (3) bekezdés d) és e) pontjában a „foglalkozástól” szövegrész helyébe a „foglalkozástól
vagy tevékenységtől”,
c)	80. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(2) bekezdés”
szöveg lép.
17.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1)
bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a
rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja.”
(2)	A Btk. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.”
(3)	A Btk. 141. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„141. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a lefokozás és a szolgálati viszony
megszüntetése esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján.
(2)	A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben
részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a
büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.
(3)	Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.”
(4)	A Btk. 185. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
11
„(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely
hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és
rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a
sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló
kormányrendeletben.”
(5)	A Btk. XX. Fejezete a következő alcímmel és 212/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„Hozzátartozó bántalmazása
212/A. §
(1)	Aki az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő
hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja
sérelmére rendszeresen követ el
a)	a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést,
bűntett miatt három évig,
b)	a 164. § (3)-(4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi
szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Hozzátartozó bántalmazása elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.”
(6)	A Btk. 219. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést
különleges adatra követik el.”
(7)	A Btk. 327. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve
tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik -
a)	pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (e bekezdés
alkalmazásában a továbbiakban: 267/2012/EU rendelet) 1. cikk l) pontjában meghatározott
eszközöket,
b)	pénzeszközök zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjában meghatározottakat,
c)	gazdasági forráson a 267/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket,
d)	gazdasági források zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk j) pontjában meghatározott
eszközöket,
e)	a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy
büntetés során alkalmazható árun egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen
vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2005.
június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban:
1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut
kell érteni.”
12
(8)	A Btk. 383. § d) pont da) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E fejezet alkalmazásában
a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:)
„da) a vagyon elleni erőszakos,”
(bűncselekmény.)
(9)	A Btk. XXXVII. Fejezete a következő alcímmel és 388/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„Értelmező rendelkezés
388/A. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű
bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény.”
(10)	A Btk. 403. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt
bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és
ezzel)
„a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy”
(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
(11)	A Btk. 403. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy
adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő -
értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére
vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg
húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy
adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő -
értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.”
(12)	A Btk. 433. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A polgári védelmi kötelezettség megszegése az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül
szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási kötelezettség megszegése
veszélyhelyzetben is elkövethető.”
(13)	A Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontj) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában
hivatalos személy:)
„j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű
parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,”
(14)	A Btk. 465. § (2) bekezdés b) pont 26. alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
13
(E törvény 327. §-a)
„26. az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 47. cikkének,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
18.	§
(1)	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a tanúsítványt a jogerős ítélet
alapján az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki.”
(2)	Az EUtv. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egy másik tagállamban büntetendő cselekmény elkövetése miatt
a)	kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés),
b)	jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,
c)	indult eljárásban megállapított eljárási költség,
d)	a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel
végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló jogerős
határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat)
elismeréséről és végrehajtásáról, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot a 13. számú
melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, feltéve, hogy a
terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi
személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.”
19.	§
(1)	Nem lép hatályba a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló
2012.	évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) 94. §-a és 177. § (3)
bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (10) és (11) bekezdése.
20.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. június 30-án lép
hatályba.
(2)	Az 1. § (11) bekezdése, a 4-13. § és a 18. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1. § (1)-(10) bekezdése, a 2-3. § és a 14-16. § 2013. július 2-án lép hatályba.

21. §
(1)	E törvény 4-6. §-a és 8-11. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpomográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 15. § (7)-(9) bekezdése a bűnügyi nyilvántartásból származó információk
tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i
2009/315/IB tanácsi kerethatározat 6. és 8. cikkének való megfelelést szolgálja.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1.	A Javaslat pontosítja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.
törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 2013. július 1-jével módosított egyes
rendelkezéseit, illetve az új Btk. szabályai alapján további pontosításokat hajt végre.
2.	Napjainkban az interneten keresztül elkövethető bűncselekmények száma egyre nő. A
terrorcselekmények, a rasszista cselekmények, a csalás, a fogyasztók megtévesztése, a személyes
adattal visszaélés vagy a szerzői jogok megsértése ma már gyakran a számítástechnikai rendszerek
és a világháló felhasználásával valósulnak meg. Különösen kiszolgáltatott rétegnek tekinthetők a
gyermekek, akiknek védelmét a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a
gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv is előírja az Európai
Unió tagállamai számára. A bűnözés ezen új formái elleni hatékonyabb küzdelem biztosítása és a
nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a magyar jogrendszerben is komolyabb
védelmi mechanizmusok kidolgozására volt szükség.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) 77. §-a
2013. július 1. naptól kezdődő hatállyal új intézkedésként vezeti be az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételét, amelynek célja a számítástechnikai rendszer útján elkövethető
bűncselekmények folytatásának és a tiltott adattartalomhoz való hozzáférésnek a végleges
megakadályozása. Ezzel párhuzamosan a büntetőeljárás menetében is indokolt volt egy olyan új
kényszerintézkedés beiktatása, amely a fenti intézkedéshez hasonló célokat szolgál, azonban csak
ideiglenes jelleggel akadályozza meg az adatokhoz való hozzáférést. Az elektronikus adat
ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló
2012.	évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) iktatja be szintén 2013.
július 1-jei hatállyal a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénybe (a továbbiakban: Be.).
Tekintettel a számítástechnikai hálózatok globalizációjára, az internet segítségével
megvalósuló, határokon átnyúló adattovábbítás kiépült rendszerére, valamint a világhálón közzétett
adattartalomhoz való széles körű hozzáférhetőség lehetőségeire, a számítástechnikai rendszerek,
hálózatok és adatok visszaélésszerű használatának megakadályozása gyors és megbízható
nemzetközi együttműködést igényel.
A fentiekre figyelemmel a Javaslat a gördülékeny nemzetközi együttműködés érdekében
olyan jogszabály-módosításokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar hatóságok
eljárási vagy végrehajtási jogsegély keretében külföldi hatósághoz fordulhassanak az elektronikus
adatok ideiglenes vagy végleges eltávolítása érdekében, ha a weboldalt külföldi tárhelyszolgáltató
üzemelteti, illetve eleget tudjanak tenni az ilyen jellegű, külföldről érkező jogsegély kérelmeknek,
amennyiben a tárhelyszolgáltató magyar.
3.	2013. július 1-jétől a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása a büntetés-
végrehajtási bíró feladata, a Javaslat ennek megfelelően módosítja a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 17. § (7) bekezdését.
16
4.	Az új Btk.-val kapcsolatos módosítások technikai és értelmezést könnyítő pontosításokat
tartalmaznak, illetve új tényállásként kerül beiktatásra a „Hozzátartozó bántalmazása”
bűncselekmény az alábbi indokok alapján.
Az Országgyűlés 2012. évi őszi ülésszakán napirendjére tűzte „Az Országgyűlés tűzze
napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak
Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezést (H/7685. szám). Ezt követően
az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én határozatot hozott, amelyben egyetértett a családon belüli
erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi
kezdeményezéssel, és a szakmai szervek, illetve civil szervezetek bevonásával sor került a tényállás
szövegének meghatározására, figyelembe véve a büntetőjog hazánkban kialakult tradicionális
rendszerét, valamint az alkotmányossági és nemzetközi követelményeket is.
Az ENSZ Nők elleni Diszkrimináció Felszámolásával foglalkozó Bizottsága (CEDAW)
Magyarország VI. kormányzati jelentésével kapcsolatban 2007-ben készített záró észrevételeiben
hívta fel az állam figyelmét, hogy „dolgozzon ki külön törvényt a nők elleni, családon belüli
erőszakról”. Ennek a teljesítését is szolgálja az új Btk. hozzátartozó bántalmazásának
bűncselekményével történő kiegészítése.
Az új Btk.-nak a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX.
Fejezete, a gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekményekről szóló XX. Fejezete és a
Javaslatban meghatározott új büntetőjogi tényállás is a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson
belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Európa Tanácsi Egyezmény
(CAHVIO) rendelkezéseinek figyelembe vételével került megalkotásra, így az új Btk. - más
büntetőjogi tárgyú jogszabályokkal kiegészítve - megfelel a legfontosabb nemzetközi elvárásoknak.
5.	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) módosításának indoka egyrészt, hogy pótolja azt a
szabályozási hiányosságot, amely szerint nem volt meghatározva a tanúsítvány kiállítója a jogerős
szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átadása esetén, ha
az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik. Másrészt az Európai Unió más tagállamában
kiszabott pénzösszegről vagy eljárási költségről szóló tagállami határozat elismerésének és
végrehajtásának lehetőségét megteremti arra az esetre is, ha az adott cselekmény az Európai Unió
más tagállamának joga alapján szabálysértésnek, a magyar jog szerint azonban bűncselekménynek
minősül. A módosítás ugyanígy lehetővé teszi a jogi személlyel szemben szabálysértés vagy
bűncselekmény miatt, de nem büntetőeljárás során hozott, pénzbírságot kiszabó tagállami határozat
elismerését és végrehajtását is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-3. §-hoz
1.	A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása során a gyakorlatban
számos esetben közokiratok, teljes bizonyító erejű magánokiratok vagy - egészségügyi
alkalmatlanság esetén - egyéb orvosi iratok állnak rendelkezésre, amelyek szükségtelenné tehetik
az elítélt meghallgatását. Erre tekintettel a Javaslat akként módosítja a Bv. tvr. 11. § (1) bekezdését,
hogy ebben az esetben a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozza meg döntését, de ha
szükségesnek látja, az elítéltet meghallgathatja, tekintettel a Bv. tvr. 6. § (3) bekezdés b) pontjában
írt általános szabályra.
17
2.	A Javaslat illetékességi szabályt állapít meg a (2) bekezdésben, figyelemmel arra, hogy a
pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozóan a Bv. tvr. 6. § (5) bekezdése szerinti általános
illetékességi szabály nem értelmezhető.
3.	A Javaslat gyakorlati szempontokra figyelemmel a Bv. tvr. 6. § (5) bekezdésétől eltérő
illetékességi szabályt határoz meg a szabadságvesztés, az elzárás és a javítóintézeti nevelés
elévülésének megállapítására a (3) bekezdésben. Ezekben az esetekben - tekintettel arra, hogy az
iratok ott rendelkezésre állnak - célszerű, hogy a büntetés, illetve az intézkedés elévülését az a
büntetés-végrehajtási bíró állapítsa meg, aki a végrehajtás foganatba vétele iránt intézkedett.
4.	A 2012. évi CCXXIII. törvénnyel elvégzett módosítások értelmében 2013. július 1-jei
hatállyal a közérdekű munkára ítéltről a munkahely kijelölése előtt foglalkoztathatósági
szakvéleményt kér be a pártfogó felügyelő. A módosítás előkészítésekor az egyszerűsített
foglalkoztathatósághoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvéleményre vonatkozó rendelkezések
szolgáltak alapul. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról
és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet 2013. január 1-jei hatállyal módosította
a 41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet, amely új rendelkezéseket iktatott be a közfoglalkoztatottak
foglalkoztathatósági vizsgálatáról, és egységesítette a foglalkoztathatóságról kiállított
szakvéleményt. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztathatósági szakvélemény másként épül fel, más
adatokat tartalmaz, ezért a 67/B. §-ban módosítani szükséges a közérdekű munka félbeszakításának
(lásd a technikai módosítások között) és végrehajthatósága megszűnésének ezen okokat felölelő
pontjait.
5.	A Javaslat a (6)-(7) bekezdésekkel a kitiltás és a kiutasítás esetén a rendelkezéseket
kiegészíti az elzárásra, mint új büntetési nemre utalással.
6.	A Javaslat a (8) bekezdésben egyértelművé teszi, hogy az előzetes letartóztatás
végrehajtása során az előzetesen letartóztatott katonát el kell különíteni a többi előzetes
letartóztatását töltőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól.
7.	A Javaslat a (9) bekezdésben pontosítja a Bv. tvr. rendelkezését. Az elzárás végrehajtása
során a külön gondoskodást igénylő személyek elkülönítésére az intézetek túlterheltsége miatt
további differenciálás nem lehetséges. Befogadás előtt az elzárással büntetett személyek orvosi
vizsgálat alá esnek, és ha azt állapítják meg, hogy az érintett személy befogadásra alkalmatlan, úgy
más elhelyezés (kórház, fekvőbeteg szakellátás) iránt intézkednek.
8.	A Bv. tvr. 2013. július 1-jén hatályba lépő rendelkezései szerint a közérdekű munka
büntetés végrehajtására szolgáló munkahelyet immár nem a büntetés-végrehajtási bíró, hanem a
pártfogó felügyelő fogja kijelölni. A folyamatban lévő ügyek vonatkozásában szükséges átmeneti
rendelkezést megállapítani, a (11) bekezdés ezt tartalmazza.
9.	A Javaslat 1. § (4), (10) bekezdése, valamint 2. és 3. §-ai technikai pontosításokat végeznek
a Bv. tvr. 2013. július 1-jével módosított egyes rendelkezésein. E körben egyebek mellett az
adminisztrációs terhek tényleges csökkentése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró mérlegelési
körébe utalja, hogy az ügyész és az elítélt nyilatkozatát beszerezze, kivéve, ha a törvény ettől
eltérően rendelkezik, amikor is az kötelező (lásd a munkahely kijelölése körében a fellebbezés
elbírálását).
18
a 4. §-hoz
A módosítás a bűnügyi jogsegély formái között egyértelműen nevesíti az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadását, illetve átengedését. Indokolt az ezzel
azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átadását, illetve átengedését is bevonni
ebbe a körbe, tekintettel arra, hogy a külföldi állam erre vonatkozó szabályozása a magyar
szabályozástól eltérő lehet. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele azonban nem
kerül külön nevesítésre, figyelemmel arra, hogy az az eljárási jogsegély egyik típusa.
az 5. §-hoz
Az Nbjt. IV. Fejezetének címét is szükséges módosítani, tekintettel arra, hogy a Fejezet alá
bekerülnek az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtására irányuló
megkeresés teljesítésére vonatkozó részletszabályok is. A Fejezet összefoglaló néven a
„Végrehajtási jogsegélyek” címet kapja.
a 6. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
végrehajtására irányuló jogsegély iránti megkeresés fogadásakor az igazságügyért felelős miniszter
a központi hatóság, amely az Nbjt. 2. §-a alapján megvizsgálja a megkeresés teljesíthetőségét.
Amennyiben a törvény alapján az nem kizárt, a megkeresést továbbítja a Fővárosi Törvényszékhez,
amely a megkeresés teljesítése feltételeinek vizsgálatára, valamint a külföldi határozat elismerésére
és végrehajtásának átvételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.
a 7. §-hoz
A gyakorlati jogalkalmazás során felmerült hiányosságot orvosolandó, a Javaslat kiegészíti
az Nbjt. szabályát. Ha ugyanis a külföldi ítélet érvényének elismerését azért tagadta meg a bíróság,
mert nem volt elegendő adat az elismeréshez, azonban az elítélt személy később előterjesztett
átszállítás iránti kérelmekor már pótolható lenne a hiányosság, a jelenlegi szabályok alapján
automatikusan ellehetetlenül az átszállítás. Ez a probléma különösen olyan államok viszonylatában
jelentkezhet, amelyekkel Magyarországnak nincsen bűnügyi eljárási jogsegélyegyezménye,
azonban van büntetés-végrehajtás átadási egyezménye. Ilyenkor átszállítási kérelem hiányában a
külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatban nemzetközi egyezmény hiányában a külföldi
állam nem köteles a kiegészítő információ megküldésére, amely az ítélet érvényének
megtagadásához vezethet. Amennyiben a külföldi ítélet érvénye elismerését megtagadó végzés
meghozatala után terjeszti elő az elítélt személy az átszállítása iránti kérelmet, a hiányzó
információk már beszerezhetők lennének az átszállítási egyezmény alapján, azonban a kifogásolt
szabály nem teszi lehetővé ezek felhasználását. Erre tekintettel indokolt a módosítás.
a 8. §-hoz
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtására irányuló külföldi
megkeresés esetén (7. Cím) a Fővárosi Törvényszék megvizsgálja, hogy a megkeresés
teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés tartalmazza-e azokat, a büntetőügyekben
hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló
9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 127/A. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek az elektronikus
adat forrásának azonosítására szolgálnak. Ezek a következők: IP cím ipv4 vagy ipv6 szabvány
szerint és alhálózati maszk, domain név, URL cím, illetve portszám. Amennyiben a megkeresés
teljesíthetőségének nincs akadálya, a Fővárosi Törvényszék elrendeli az elektronikus adat
19
hozzáférhetetlenné tételének eltávolítással történő végrehajtását, amely a Be. és a kapcsolódó
rendeletek alapján történik.
Amennyiben magyar bíróság rendelte el az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételére vonatkozó intézkedést, és a tárhelyszolgáltató külföldi államban található, a központi
hatóságként működő igazságügyért felelős miniszteren keresztül megkeresésben átadja annak
végrehajtását a külföldi állam számára (8. Cím). A megkeresésben a bíróság tájékoztatja a külföldi
államot arról, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor a
bíróság elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz
való hozzáférés végleges megakadályozásával (blokkolás) történő végrehajtását, azaz a határidő
eredménytelen eltelte után a Be. 596/A. § alapján folytatódik az eljárás.
a 9. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az eljárási jogsegély típusai közé kell érteni a
büntetőeljárás során elrendelt elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
kényszerintézkedés végrehajtására irányuló megkereséseket is.
a 10. §-hoz
A hatékony együttműködés érdekében indokolt egy olyan új szabály beillesztése a
törvénybe, amely biztosítja, hogy amennyiben az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már
nem áll fenn, akkor arról a megkeresett külföldi hatóság is tudomást szerezzen, ezért a Javaslat
tájékoztatási kötelezettséget állapít meg a magyar hatóság számára.
a 11. §-hoz
A megkeresések alaki szabályairól szóló rendelkezések közé indokolt volt egy olyan új
szabály beillesztése is, amely a megkeresések általános tartalmi kellékeihez képest az elektronikus
adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
iránti kérelmekre vonatkozó speciális, kifejezetten az elektronikus adathoz kapcsolódó egyéb
tartalmi kellékeket is meghatároz. E rendelkezés c) pontja tekintetében, az elektronikus adat
forrásának azonosítására szolgáló adat tekintetében a büntetőügyekben hozott határozatok
végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM
rendelet 127/A. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat kell érteni.
a 12. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmazó módosítás.
a 13-14. §-hoz
1.	A Javaslat 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
hivatásos állományú tagja nem esik a katona fogalma alá, ezért ennek megfelelően szükséges
javítani a Be. 29. §-át. Ezt a §-t 2012. évi CCXXIII. törvény 94. §-a is módosítaná 2013. július 1-
jével, ezért - a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében - ez utóbbi rendelkezés hatályba nem
lépéséről is rendelkezik a Javaslat (ld. 19. § (1) bekezdés).
2.	A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és
végleges megakadályozása esetén a bíróság határozatát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a
kézbesítési rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton az elektronikus hírközlési szolgáltatók
20
részére, s mint különös kézbesítési mód, annak nevesítése szükséges. A kézbesítés e módját
egyrészt az érintettek nagy száma és azon gyakorlati szempont indokolta, hogy az elektronikus
hírközlési szolgáltatók kötelesek csatlakozni az NMHH által az intézkedés és a kényszerintézkedés
végrehajtása érdekében működtetett KEHTA elektronikus adatbázisához, így ezen keresztül a
kézbesítés egyszerűen megoldható. A kézbesítés speciális jellegére figyelemmel rendelkezni
szükséges a kézbesítés időpontjának a meghatározásáról.
a 15. §-hoz
1.	Az új Btk. 52. § (3) bekezdése - új rendelkezésként - lehetővé teszi a nemi élet szabadsága
és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától
vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését,
felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel
egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezt a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 10. cikke írja elő, amelynek célja a gyermek- és fiatalkorú személyek fokozottabb védelme.
Ahhoz, hogy ne csak az eltiltással érintett foglalkozások, hanem e tevékenységek is bekerüljenek a
nyilvántartásba, szükséges a Bnytv. megfelelő módosítása. Továbbá, az új Btk. 68. § (2) bekezdése
alapján, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet
szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ennek megfelelően szükséges a Bnytv.-
ben az „előzményi adatok” feltüntetése.
Az új Btk. 122. §-a szerint, ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett
bűncselekmény miatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani. Ebben az esetben a
javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy kétnapi
javítóintézeti nevelés helyébe egynapi szabadságvesztés lép. E szabály miatt szükséges a Bnytv.
kisebb módosítása.
2-3. 2013. július 1-jétől a büntetés végrehajthatóságának elévülés okán történő megszűnését a
büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg, a Javaslat ennek megfelelően módosítja a Bnytv. 12. §-át.
4.	Az új Btk. 52. § (3) bekezdése - új rendelkezésként - lehetővé teszi a nemi szabadsága és a
nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy
egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését,
felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel
egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezt a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 10. cikke írja elő, amelynek célja a gyermek- és fiatalkorú személyek fokozottabb védelme.
Ahhoz, hogy ne csak az eltiltással érintett foglalkozások, hanem e tevékenységek is bekerüljenek a
nyilvántartásba, szükséges a Bnytv. megfelelő módosítása. Továbbá, az új Btk. 68. § (2) bekezdése
alapján, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet
szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ennek megfelelően szükséges a Bnytv. -
ben az „előzményi adatok” feltüntetése
5.	2013. július 1-jétől a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása a büntetés-
végrehajtási bíró feladata, a Javaslat ennek megfelelően módosítja a Bnytv. 17. § (7) bekezdését.
21
6.	A közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló
2013.	évi XLV. törvény (a hatályos és) az új Btk.-t úgy módosította, hogy a közveszély színhelyén
szabálysértési vagy kisebb értékre elkövetett lopás a hatályoshoz képest szigorúbban, három évig
terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető. A Bnytv. 59. § h) pontja hivatkozik az új Btk. 370.
§-ának ezen pontjaira, ezért az utalásokat az új rendelkezésnek megfelelően kell javítani.
7-9. A Javaslat a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti
cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi
kerethatározat hiányos átültetéséből származó kiegészítő jogalkotási feladatoknak is eleget tesz,
figyelemmel arra, hogy a kerethatározat 8. cikkében feltüntetett határidőket a Bnytv.-ben is
megjeleníti.
10.	A Nemzeti Védelmi Szolgálat a hatályos szabályozás alapján nem rendelkezik
hozzáféréssel a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása adatállományához, pedig
bűnfelderítési szakmai feladatai ezt indokolják. A bűnfelderítési feladat ellátásához szükséges
annak ellenőrzése, hogy az adott személy szerepel-e a fenti adatbázisban, vagy intézkedni kell a
leplezett ujjnyomatvételre és a szaktanácsadói vizsgálatra. Szintén felmerülhet a titkos
információgyűjtés vagy a titkos adatszerzés során az ujjnyomat-, vagy a nyilvántartási rendszerben
szereplő adatok alapján a személyazonosítás. Különösen fontos ez, ha a titkos információgyűjtés
célszemélye ismeretlen. Indokolt a hozzáférés, mivel bizonyos titkos információgyűjtési módszerek
(szemle, titkos kutatás stb.) esetén szükségessé válhat a biometrikus nyilvántartás adatainak és a
megtalált mintának az összehasonlítása, az elkövető azonosítása a későbbi bizonyítás céljából.
a 16. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése
katonai büntetések kiszabása esetében a felvett adatokat a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló,
büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában a mentesítés beálltától számítva szándékos
bűncselekmény esetében öt évig, míg gondatlan bűncselekmény miatt három évig kell
nyilvántartani.
Az új Btk. 52. § (3) bekezdése - új rendelkezésként - lehetővé teszi a nemi szabadsága és a
nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy
egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését,
felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel
egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezt a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 10. cikke írja elő, amelynek célja a gyermek- és fiatalkorú személyek fokozottabb védelme.
Ahhoz, hogy ne csak az eltiltással érintett foglalkozások, hanem e tevékenységek is bekerüljenek a
nyilvántartásba, szükséges a Bnytv. megfelelő módosítása.
a 17. §-hoz
1.	Az új Btk. a katona büntetőjogi fogalmát a hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvény rendelkezéséhez képest jelentősen leszűkíti, hiszen egyrészt a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját nem tekinti büntetőjogi értelemben vett
katonának, másrészt indokolatlan eltérést okoz a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet
hivatásos állományú tagjai tekintetében, miszerint kizárólag az őrszolgálatban történő elkövetés
szolgálhat büntetőjogi felelősségre vonás alapjául annak ellenére, hogy akár az ügyeleti szolgálat,
akár a készenléti szolgálat is lehet hasonlóan fontos feladat, mint az őrszolgálat. Egyúttal az új Btk.
22
katona fogalma 2013. július 1-jei hatállyal kibővül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjával, ha
az veszélyelhárítást végez, vagy meghatározott fokozatú készültségben van.
Indokolatlan az új Btk. fentiek szerinti differenciálása az egyes szervek között abban a
tekintetben, hogy a függelemsértő vagy elöljárói bűncselekmények üldözése vagy a felelősségre
vonás lehetősége csak szűkebb keretek között érvényesülhetne. Ezért a módosítás rögzíti a
katonának minősülő személyek büntetőjogi meghatározását, ennek értelmében katona a Magyar
Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási
szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagja.
2.	A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdése az új Btk. 140. §-át egy új (3)
bekezdéssel egészítette ki, azonban az abban foglalt hivatkozás nem megfelelő, ezt javítja a
Javaslat.
3.	A módosítás egyértelművé teszi, hogy a katonai büntetések, nevezetesen a lefokozás és a
szolgálati viszony megszüntetése esetén a törvényi mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésének
napján áll be.
4.	A teljesítményfokozó szerrel visszaélés tényállás új Btk. 185. § (6) bekezdésében található
értelmező rendelkezésének pontosítása is szükséges (nem a kormányrendelet melléklete a helyes
megjelölés, hanem a kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény melléklete).
5.	A Javaslat új tényállásként megállapítja a hozzátartozó bántalmazását, mint a „családon
belüli erőszak” elleni hatékonyabb fellépés eszközét. A „családon belüli erőszak” alapvetően egy
kriminológiai fogalom, az e körbe vonható cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a
becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen az akár többszörösen minősülő emberölés
bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési körbe teljes mértékben
illeszkedik.
A Javaslat súlyosabb szankciót helyez kilátásba egyes bűncselekmények hozzátartozó
sérelmére történő elkövetése esetén, ezzel biztosítja, hogy az elkövető ne kerülhesse el az
általánosnál szorosabb bizalmi viszonyt és kiszolgáltatott helyzetet kihasználó, bűncselekményt
megvalósító magatartásának következményeit.
A bűncselekmény speciális passzív alanyainak köre indokolja leginkább egy külön
büntetőjogi törvényi tényállás megalkotását, amelyet a jogalkotó azokra a társadalmi és szociális
kapcsolatrendszerekre figyelemmel határozott meg, ahol a bűncselekmény tényleges fenyegetést
jelent a házasság, a család és a gyermekek sérelmére. Ennek megfelelően a Javaslat a sértetti kört az
új Btk. 459. § 14. pontjában meghatározott hozzátartozó fogalmánál tágabban határozza meg, mivel
kiegészíti azt a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével.
A meghatározott sértetti kör speciális alanyain kívül a Javaslat a bűncselekmény
megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést. A Javaslat szerint az is elegendő a
bűncselekmény megállapíthatóságához, ha nem az elkövetéskor, hanem korábban élt együtt a sértett
az elkövetővel, azonban az együttélés minden formájának elhagyásával megszűnne egy olyan
többlet tényállási elem, amely indokolná külön büntetőjogi tényállás megalkotását, mivel az
együttélésből vagy korábbi együttélésből fakadó bizalom, adott esetben kiszolgáltatottság növeli az
elkövető általi abúzus lehetőségét. Meg kell jegyezni, hogy az együttélés bizonyítása nem ütközik
különösebb akadályokba, hiszen egyrészt a lakcímnyilvántartóból visszakereshető, másrészt
tanúvallomások alapján is lehet bizonyítani.
23
A bűncselekmény megvalósulásához szükséges feltétel továbbá a rendszeresen megvalósuló
elkövetés. A sértett személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel az (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott alapcselekmények elkövetése felminősül 3 évig terjedő, míg az (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott alapcselekmények elkövetése 5 évig terjedő
szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetté. A rendszeres elkövetésre vonatkozó kritérium elvetése is
-	az együttéléshez hasonlóan - azt jelentené, hogy megszűnne egy olyan speciális tényállási elem,
amelyre tekintettel szakmailag indokolható az önálló tényállás megteremtése.
A Javaslat a bűncselekmény elkövetési magatartásait az új Btk.-ban már szereplő
büntetőjogi tényállásokra történő hivatkozással határozza meg. Az új Btk. az összefoglalóan
családon belüli erőszak körében elkövetett cselekményeket külön-külön tényállásokban egyébként
is szigorúan bünteti. Mindazonáltal, a Javaslat szándéka az elkövető elrettentése, és erre
figyelemmel egyes kevésbé súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett, a családon belüli erőszak
körébe vonható bűncselekményeket (a testi sértés egyes alakzatait, a becsületsértést, a személyi
szabadság megsértését és a kényszerítést) súlyosabban rendeli büntetni.
A hozzátartozó bántalmazása tényállásában meghatározottnál magasabb büntetési tétellel
fenyegetett egyéb (pl. szexuális) bűncselekmények bevonása a tényállásba a büntetési tételek
csökkentését eredményezné, ami nyilvánvalóan ellentétes a Javaslat céljával.
A Javaslatban nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául
szolgáló cselekmények közül egyesek (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) alapesetben
magánindítványhoz kötöttek, az új tényállás esetén annak speciális és súlyosabb jellegére tekintettel
(hozzátartozói viszony, rendszeresség, elkövetéskori vagy korábbi együttélés) már anélkül is
elindulhat az eljárás. Ugyanakkor továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elkövetési
magatartás jellegére, valamint az elkövetés körülményeire tekintettel a bűncselekmény
megállapíthatóságához elengedhetetlen a sértett hatósággal való együttműködése.
Halmazati kérdések körében az alábbiakra kell felhívni a figyelmet:
A kiskorú veszélyeztetése és a testi sértés a jelenlegi gyakorlat szerint is halmazatban állhat,
ezért a tényállás a védett személyek köréből nem hagyja el a kiskorúakat. Ha a kiskorú
veszélyeztetése úgy történik, hogy e tényállás szerint minősülő testi sértést követnek el vele
szemben, akkor ez a tényállás lesz halmazatban a kiskorú veszélyeztetésével, értelemszerűen ebben
az esetben az új Btk. 164. § szerinti testi sértés nem lesz megállapítható.
A bűncselekmény speciális jellegét adja a rendszeresen megvalósuló elkövetési magatartás.
A rendszeres elkövetés a kialakult gyakorlatnak megfelelően legalább két rövid időközönkénti
elkövetést takar. Különböző sértettek sérelmére elkövetett egyszeri bántalmazás esetén, amennyiben
nincs sérülés, halmazatban tettleges becsületsértést [Btk. 227. § (2) bekezdés]; amennyiben nyolc
napon belül gyógyuló sérülés keletkezik, könnyű testi sértést [Btk. 164. § (2) bekezdés];
amennyiben pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülés keletkezik, súlyos testi sértést [Btk. 164. § (3)
bekezdés], illetve személyi szabadság megsértését [Btk. 194. § (1) bekezdés] vagy kényszerítést
kell megállapítania a bíróságnak.
Tekintettel arra, hogy a sértetti kör egyes számban van meghatározva, a rendszeres
elkövetésnek azonos sértett sérelmére kell megvalósulnia a tényállás megállapíthatóságához. A
sértettek számához igazodóan, ha mindegyik esetében megvalósul a rendszeres elkövetés, akkor e
bűncselekmény halmazata lesz megállapítható, ugyanúgy, mint a testi sértésnél és a többi, a
tényállásban felsorolt bűncselekménynél.
24
Azonos sértett sérelmére rendszeresen elkövetett, a tényállásban szereplő különböző
bűncselekmény esetén is e bűncselekmény lesz megállapítható (pl. első alkalommal könnyű testi
sértést, második alkalommal tettleges becsületsértést követ el). Ugyanez igaz, ha az egyik
bűncselekmény az (1) bekezdés a) pontjában, a másik bűncselekmény az (1) bekezdés b) pontjában
szerepel, ebben az esetben a súlyosabban minősülő fordulatot kell megállapítani, az magába
olvasztja az enyhébb cselekményt.
Az azonos büntetési tétellel fenyegetett testi sértések és a személyi szabadság megsértése
[Btk. 164. § (5) és (6) bekezdés, 194. § (2) bekezdés] nem szerepelnek az új tényállás (1) bekezdés
b)	pontjában, így ezek a tényállások lesznek megállapíthatók, többszöri elkövetés esetén adott
esetben halmazatban.
A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést [Btk. 196. § (2) bekezdés b)
pont] és szexuális erőszakot [Btk. 197. § (3) bekezdés b) pont] a Btk. már szabályozza, és a
hozzátartozó bántalmazása bűncselekménynél súlyosabb szankcióval rendeli büntetni.
6.	A Javaslat a Btk. 219. § (3) bekezdésében az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény fogalom-használatának megfelelően a
különleges adat megfogalmazást használja.
7.	A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekmény értelmező rendelkezései
között szerepel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendeletre való hivatkozás. Ez a
rendelet már nincs hatályban, azt a hasonló tárgyban született 267/2012/EU rendelet hatályon kívül
helyezte, ezért ennek megfelelően szükséges módosítani az új Btk. 327. § (5) bekezdését.
8.	Az új Btk. 383. § d) pont da) alpontja nem megfelelően utal a XXXV. Fejezet címére, ezt
javítja a Javaslat.
9.	Az új Btk. 383. § d) pont dc) pontjában foglaltara tekintettel a XXXVII. Fejezetben
szükséges rendelkezni arról, hogy a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű
bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények.
10-11. Az új Btk. 403. §-a szankcionálja a számvitel rendjének megsértését. Eszerint
büntetendő - egyebek mellett - az a személy, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a
felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési,
beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a számvitelről szóló törvény szerinti
megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő.
A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény 3. § (3) bekezdés 5. pontja tartalmazta 2012. december 31-ig, ezt a rendelkezést
azonban az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012 évi
CLXXVIII. törvény 323. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, ezért a Javaslat az új Btk. 403. § (1)
bekezdés a) pontjából a „számvitelről szóló törvény szerinti” szövegrészt elhagyja, egyúttal - a
joggyakorlat egységességének elősegítése érdekében - új értelmező rendelkezést vezet be. Az
értelmező rendelkezés alsó értékhatárt nem határoz meg, de nem tekinthető a megbízható és valós
képet lényegesen befolyásoló hibának, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások
-	eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege nem éri
el a számvitelről szóló C. törvény 3. § (3) bekezdésében a jelentős összegű hibaként meghatározott
értékhatárt.
25
12.	Az új Btk. 433. § (2) bekezdésében a szolgálati kötelezettség helyett szolgáltatási
kötelezettség a helyes megfogalmazás, ezt pontosítja a Javaslat.
13.	Technikai jellegű pontosítást tartalmazó módosítás.
14.	A 7. pontban kifejtettek miatt az új Btk. jogharmonizációs záradékában is az Iránnal
szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendeletre kell utalni.
a 18. §-hoz
1.	Az EUtv.-nek a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtása átadásáról szóló 128. § (1) bekezdése alapján a tanúsítványt a jogerős ítélet
alapján a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki. Azonban nem
rendelkezik a törvény arról, hogy ki az illetékes a tanúsítvány kiállítására abban az esetben, amikor
az elítélt a törvény 127. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a végrehajtó tagállamban
tartózkodik. Ezt a hiányosságot pótolja a módosítás.
2.	Az EUtv. módosításának indoka továbbá, hogy megteremtse az Európai Unió más
tagállamában kiszabott pénzösszegről vagy eljárási költségről szóló tagállami határozat
elismerésének és végrehajtásának lehetőségét arra az esetre is, ha az adott cselekmény az Európai
Unió más tagállamának joga alapján szabálysértésnek, a magyar jog szerint azonban
bűncselekménynek minősül. A módosítás ugyanígy lehetővé teszi a jogi személlyel szemben
szabálysértés vagy bűncselekmény miatt, de nem büntetőeljárás során hozott, pénzbírságot kiszabó
tagállami határozat elismerését és végrehajtását is.
a 19. §-hoz
1.	A 2012. évi CCXXIII. törvény 94. §-a és 177. § (3) bekezdése 2013. július 1-jével
módosítaná a Be.-t. A Javaslat 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ez nem szükséges, ezért a
Javaslat ezeket a rendelkezéseket nem lépteti hatályba.
2.	A Javaslat 17. § (1) bekezdésében foglalt módosítás miatt a 2012. évi CCXXIII. törvény
318. § (10) bekezdését hatályon kívül kell helyezni.
A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (10) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
„(10) A Btk. 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a
rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hivatásos állományú tagja.” ”
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrejötte óta azonban egyre nagyobb számban alakult ki
olyan szituáció, hogy a vezető vagy a beosztotti állomány (illetve annak egy része) nem hivatásos
állományú tag, hanem kormánytisztviselő. Nem ritka, hogy a vezetőre és a beosztottra eltérő
munkajogi tárgyú szabályozás vonatkozik, azaz valamelyikükre nem vonatkozik a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény.
Mindezekből következően számos esetben a függelemsértő vagy elöljárói bűncselekmény nem
26
valósulhat meg, ezáltal a szigorú függelmi rend védelmét szolgáló törvényi rendelkezések nem
lennének alkalmazhatóak következetesen. Erre tekintettel a Javaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
hivatásos állományú tagját nem minősíti az új Btk. alkalmazásában katonának.
A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdése az új Btk. 140. §-át egy új (3)
bekezdéssel egészítette volna ki, azonban az abban foglalt hivatkozás nem megfelelő, ezért ezt
javítja a Javaslat. Ennek következtében a 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdését
hatályon kívül kell helyezni.
a 20. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
Mivel a Bv. tvr. és a Bnytv. Javaslat szerint módosítandó egyes §-ait a Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti
rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítja
2013.	július 1-jével, ezért a Javaslat e rendelkezései 2013. július 2-án lépnek hatályba.
a 21. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.