﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11106. számú
törvényjavaslat
a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában
a)	dolog: a számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, ezek
kombinációjából,valamint elektronikus azonosítóból álló jelsorozattal megjelölt vagy egyéb egyedi
ismérvei alapján ezek hiányában is kétséget kizáróan azonosítható tárgy, állat, növény,
b)	európai elfogatóparancs: olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet az Európai Unió egy
tagállamában bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik európai uniós tagállam
büntetőeljárás, szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása
céljából a keresett személyt elfogja és átadja, vagy a keresett tárgyat felkutassa, lefoglalja és átadja,
c)	kapcsolatba hozható személy: a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv által
megjelölt, a körözött személy felkutatását elősegítő információval rendelkező személy,
d)	körözés: személy esetén törvényben, holttest és dolog esetén jogszabályban meghatározottak szerinti
döntés, valamint az elfogató parancs, európai elfogató parancs és a nemzetközi körözés,
e)	körözési eljárás: az ismeretlen helyen lévő személyek és dolgok hollétének megállapítására,
ismeretlen személyek, holttestek, valamint ismeretlen eredetű dolgok azonosítására irányuló eljárás,
f)	nemzetközi körözés: nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári
vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam
területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által Magyarország
területén végzett körözési eljárás, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözési eljárást.
II.	FEJEZET
A KÖRÖZÉSI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER
2.	A körözési nyilvántartási rendszer felépítése
2.	§
(1)	A körözési nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nyilvántartás) - a nyilvántartás használatára
jogosultak nyilvántartása kivételével - közhiteles, hatósági nyilvántartás. A közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nyilvántartás vezetésével kapcsolatos
hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott, az elektronikus
kapcsolattartás formájára és módjára vonatkozó rendelkezéseit az e törvény végrehajtására kiadott
miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
2
(2)	A nyilvántartás
a)	a körözött személyek nyilvántartásából,
b)	a körözött dolgok nyilvántartásából,
c)	az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásából,
d)	a talált tárgyak nyilvántartásából,
e)	a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásából
áll.
(3)	A nyilvántartást a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó) vezeti. A
nyilvántartó ellátja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartással összefüggő adatkezelési
feladatokat.
(4)	A nyilvántartásban a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősített adat nem
kezelhető.
(5)	A körözés e törvényben meghatározott adatait a nyilvántartásba a körözést elrendelő rögzíti.
(6)	A körözés visszavonásának a tényét a körözést elrendelő a nyilvántartásban rögzíti.
(7)	Ha az adatok rögzítésének technikai vagy informatikai akadálya van, a körözést a körözést
elrendelő a nyilvántartó részére megküldi. Ebben az esetben a körözés e törvényben meghatározott
adatait a nyilvántartó rögzíti a nyilvántartásban.
(8)	A nyilvántartás törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.
3.	A körözött személyek nyilvántartása
3.	§
(1)	A körözött személyek nyilvántartásának célja az ismeretlen helyen lévő személy felkutatása.
(2)	A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a)	a körözött személy
aa)	családi nevét és utónevét,
ab)	születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén korábbi születési családi és
utónevét,
ac)	nemét,
ad)	születési helyét és idejét,
ae)	anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén korábbi születési családi
és utónevét,
af)	személyi azonosítóját,
ag)	állampolgárságát vagy hontalanságát,
ah)	lakcím adatát, továbbá annak megváltozása esetén korábbi lakcím adatát,
ai)	értesítési címét,
b)	a körözött személy
ba)	álnevét, gúnynevét,
3
bb)	személyleírását, különös ismertető jegyeit,
bc)	képmását,
bd)	ruházatának, a nála lévő tárgyaknak és az általa használt járműnek a leírását,
be)	azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv
tudomására jutott adatot,
c)	a körözött személy faji eredetére, vallási meggyőződésére, szexuális magatartására és politikai
véleményére utaló különleges adatot,
d)	a körözött
da)	személlyel szemben alkalmazandó intézkedést,
db)	személlyel szemben alkalmazandó intézkedés biztonságos végrehajtására vonatkozó adatokat,
dc)	személy életének, testi épségének, egészségének védelmére vonatkozó adatokat,
e)	a körözött személy korábbi ismert tartózkodási helyeinek azonosítására alkalmas adatokat,
f)	a körözött személy tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját, körülményeit,
g)	a körözött személy vélt, valamint lehetséges tartózkodási helyeit,
h)	a körözött személlyel kapcsolatba hozható személy
ha)	a) pont aa)-af) és ai) alpontjában, ennek hiányában a b) pont ba)-bc) és be) alpontjában
meghatározott adatait,
hb)	és a körözött személy közötti kapcsolat jellegét,
i)	a körözés elrendelésének
ia)	okát,
ib)	jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt
körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a büntető törvénykönyv szerinti minősítését,
ic)	időpontját,
j) a körözést elrendelő, valamint a körözési eljárást lefolytató szerv
ja) megnevezését,
jb) személy vagy szervezeti egység értesítési címét, telefonszámát és egyéb elérhetőségét,
jc) határozatának számát, valamint eljárásának iktatószámát,
jd) kapcsolattartójának elérhetőségeit,
k) az eltűntnek
ka) nyilvánítás időpontját,
kb) nyilvánító szerv megnevezését,
kc) nyilvánító határozat számát, iktatószámát,
kd) nyilvánítást követően az eltűntnek az adatai továbbítására vonatkozó korlátozásokat,
l) a körözési eljárás során megtett intézkedés
la) megnevezését,
lb) elrendelésének időpontját,
Ic) befejezésének időpontját, valamint
Id) tartalmi leírását.
(3)	A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a), b), d)-j) pontjában meghatározott adatokat
a körözést elrendelő rögzíti.
(4)	A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat a
körözést elrendelő rögzíti, ha az adat a körözés alapjául szolgáló bűncselekmény tényállási eleme.
(5)	A körözött személyek nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés b)
pontjában, d)-h) pontjában, j) pontjában valamint l) pontjában meghatározott adatokat a körözési
4
eljárást lefolytató szerv, vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti. A körözött személyek
nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott
adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti, ha az adat a
körözés alapjául szolgáló bűncselekmény tényállási eleme.
(6)	A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat az
eltűntnek nyilvánító rendőri szerv rögzíti.
(7)	A nyilvántartó a (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatokat - azok változásának nyomon követése
céljából - a (2) bekezdés a)-l) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy
javításakor, valamint a nyilvántartásból való adatigénylést vagy adattovábbítást megelőzően
elektronikus úton összehasonlítja
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal,
b)	az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi
idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.
(8)	Az adatváltozást a (7) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött személyek nyilvántartásában
haladéktalanul át kell vezetni.
(9)	A körözött személyek nyilvántartásában szereplő adatokat a nyilvántartó
a)	a körözés visszavonását követő harmadik napig,
b)	eltűnt személy esetén - ha a körözés visszavonására nem került sor - a körözés elrendelésétől
számított 90 évig,
c)	eltűnt személy esetén az eltűntnek nyilvánító határozat visszavonását követő harmadik napig,
d)	a körözött személy haláláig
kezeli.
4.	A körözött dolgok nyilvántartása
4.	§
(1)	A körözött dolgok nyilvántartásának célja az ismeretlen helyen lévő dolog felkutatása.
(2)	A körözött dolgok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a)	a dolog
aa)	megnevezését,
ab)	leírását, egyedi azonosítására vonatkozó adatokat,
ac)	azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv
tudomására jutott adatot,
ad)	fényképét,
b)	a körözött
ba)	dolog megtalálása esetén alkalmazandó intézkedést, valamint az intézkedés biztonságos
végrehajtására vonatkozó adatot,
bb)	dolog állagának megóvása, - állat esetén életének, épségének, egészségének - védelmére
vonatkozó adatokat,
5
c)	a dolog helye ismeretlenné válásának
ca)	időpontjára,
cb)	körülményeire
vonatkozó adatokat,
d)	a dolog utolsó ismert
da)	tulajdonosának, valamint birtokosának a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac), ae), af), ah) és ai)
alpontjában meghatározott adatait,
db)	helyét,
e)	a dolog vélt, valamint lehetséges helyeit,
f)	az 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat,
g)	a körözés elrendelésének
ga)	okát,
gb)	jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt
körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,
gc)	időpontját,
h)	a körözési eljárás során megtett intézkedés
ha)	megnevezését,
hb)	elrendelésének időpontját,
hc)	befejezésének időpontját, valamint
hd)	tartalmi leírását.
(3)	A körözött dolgok nyilvántartásába a (2) bekezdés a)-g) pontjában foglalt adatot a körözést
elrendelő rögzíti.
(4)	A körözött dolgok nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés a)
pontjában, b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában, e), f) és h) pontjában meghatározott
adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti.
(5)	A nyilvántartó a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő adatokat - azok változásának
nyomon követése céljából - a (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor,
módosításakor vagy javításakor, valamint a nyilvántartásból való adatigénylést vagy adattovábbítást
megelőzően elektronikus úton összehasonlítja
a)	a gépjármű-nyilvántartás adataival,
b)	a talált dolgok nyilvántartása adataival.
(6)	Az adatváltozást a (5) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött dolgok nyilvántartásában
haladéktalanul át kell vezetni.
(7)	A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó
a)	a körözés visszavonását követő harmadik napig,
b)	állatok esetén - ha a körözés visszavonására nem került sor - a körözés elrendelésétől számított 20
évig,
c)	a körözött közokirat érvényességi idejének lejártától számított 10 évig,
d)	az a)-c) pontok alá nem tartozó olyan esetben, amikor a körözés elrendelésének oka elvesztés, 5 évig
kezeli.
6
(8)	A nyilvántartót a (7) bekezdés c) pontja szerinti feltétel bekövetkezéséről a közokirat körözését
elrendelő értesíti.
5.	Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása
5.	§
(1)	Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásának célja az ismeretlen holttest vagy
holttestrész azonosításának az elősegítése.
(2)	Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a)	a holttest, holttestrész
aa)	leírását, különös ismertető jegyeit,
ab)	fényképét, képmását,
ac)	ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,
ad)	azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv
tudomására jutott adatot,
ae)	tárolására vonatkozó adatokat,
b)	a holttest, holttestrész megtalálási
ba)	helyét,
bb)	idejét,
bc)	körülményeire vonatkozó adatokat,
c)	az 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat,
d)	a körözési eljárás során megtett intézkedés
da)	megnevezését,
db)	elrendelésének időpontját,
dc)	befejezésének időpontját, valamint
dd)	tartalmi leírását.
(3)	Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt
adatot a körözést elrendelő rögzíti.
(4)	Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában a körözési eljárás során ismertté vált, a
(2)	bekezdés a) pont ad) alpontjában, b) pont bc) alpontjában c) pontjában és d) pontjában
meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti.
(5)	Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó
a)	a körözés visszavonását követő harmadik napig,
b)	a körözés elrendelésétől számított 90 évig - ha a körözés visszavonására nem került sor -,
kezeli.
6.	A talált dolgok nyilvántartása
6.	§
7
(1)	A talált dolgok nyilvántartásának célja a megtalált dolog tulajdonoshoz való visszakerülésének
elősegítése.
(2)	A talált dolgok nyilvántartása tartalmazza
a)	a talált dolog
aa)	megnevezését,
ab)	egyedi azonosító nélküli leírását,
ac)	fényképét, képmását,
ad)	megtalálási helyét,
ae)	megtalálásának időpontját,
b)	a talált dolog őrzését ellátó jegyző
ba)	címét,
bb)	elérhetőségét,
c)	a találó nyilatkozatát a talált dolog tulajdonjogára való igényéről,
d)	a találó 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait, ha igényt tart a talált dolog
tulajdonjogára.
(3)	A jegyző a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartásban rögzíti.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott adatokat a talált dolgok nyilvántartásából
a)	a tulajdonosnak történő átadással a jegyző,
b)	a talált dolog (2) bekezdésben meghatározott adatainak talált dolgok nyilvántartásába történt
rögzítését követő egy év elteltével a nyilvántartó
törli.
7.	A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása
7.	§
(1)	A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásának célja a nyilvántartó, az adatrögzítésre
kötelezettek, a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével
közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) történő adatátvételre jogosultak,
valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre
jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége
ellenőrzésének biztosítása.
(2)	A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartó, a közvetlen
hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervek, az elektronikus úton, egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szervek, valamint az adatrögzítésre
kötelezett szervek
a)	megnevezését,
b)	levelezési címét,
c)	telefonszámát,
d)	telefaxszámát,
8
e)	elektronikus levélcímét,
f)	hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
g)	a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott
személy)
ga)	családi és utónevét,
gb)	beosztását,
gc)	szervezeti egységét,
gd)	hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
ge)	hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját.
(3)	A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől
számított öt évig kell megőrizni.
8.	A nyilvántartás közérdekből nyilvános adattartalma
8.	§
(1)	Elfogatóparancs, európai elfogatóparancs vagy olyan nemzetközi körözés alapján elrendelt körözési
eljárás esetén, amely a körözött személy őrizetbe vételére, előállítására irányul, a 3. § (2) bekezdés a)
pont aa)-ad) és ag) alpontjában, b), f), i) és j) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános
adatnak minősül.
(2)	A bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság döntése alapján - tárgyi bizonyítási eszköz megtalálása
érdekében elrendelt dolog körözése esetén - a 4. § (2) bekezdés a), c) és g) pont ga) és gc) alpontjában
meghatározott adat közérdekből nyilvános adat.
(3)	A nyilvántartásban szereplő adatok közül közérdekből nyilvános adatnak minősül
a)	az eltűnt személy 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, b) pont bc) alpontjában, j)
pontjában, k) pont ka)-kc) alpontjában,
b)	az 5. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, b) és c) pontjában,
c)	a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott adat.
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a körözés elrendelésének jogalapját, a bűncselekmény
megnevezését, annak a büntető törvény szerinti minősítését nem lehet nyilvánosságra hozni.
(5)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatokat a nyilvántartó a honlapján közzéteszi.
9.	A nyilvántartásból adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáférés útján történő
adattovábbítás biztosításának általános követelményei
9. §
9
(1)	A nyilvántartó a nyilvántartásból az e törvényben meghatározottak szerint
a)	az arra jogosultnak közvetlen hozzáféréssel adatátvételt biztosít a nyilvántartott adatokhoz,
b)	az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy
c)	az arra jogosult kérelmére adatot igazol.
(2)	A nyilvántartó a nyilvántartásból
a)	az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat -
törvény rendelkezése alapján - akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel
célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés
szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint
b)	e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha
a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazással
rendelkezik.
(3)	Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre
jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési
jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen
hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a
nyilvántartót.
(5)	Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés a (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.
(6)	A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
10.	Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel a nyilvántartásból
10.	§
(1)	A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult
átvenni
a)	a körözés elrendelésére feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy szervek a körözés
elrendelése céljából,
b)	a körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás lefolytatása céljából,
c)	külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési,
továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a
nemzetbiztonsági szolgálatok,
d)	a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetve nemzetközi szerződésben adattovábbításra
feljogosított szerv a más szervek részére történő adatszolgáltatás céljából,
e)	az ügyészség a törvényességi felügyelet gyakorlása céljából,
f)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szerv a rendőrségről szóló törvényben meghatározott határrendészeti feladatainak ellátása céljából,
továbbá az ezzel kapcsolatos személyazonosság megállapítása céljából,
10
g)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szerv bűnüldözési feladatai ellátása céljából,
h)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a terrorcselekmények
vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása,
továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából.
(2)	Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi ügyek intézése céljából, valamint az igazságügyért
felelős miniszter és az ügyészség a jogsegélykérelem elintézése céljából, továbbá a nemzetközi
szerződésekben meghatározott és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai teljesítése céljából
közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából, a körözött
dolgok nyilvántartásából, valamint az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásából.
(3)	A menekültügyi hatóság és az idegenrendészeti hatóság a személyazonosság megállapítása céljából
közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.
(4)	Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott személy- és
létesítményvédelmi feladatainak ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a
körözött személyek nyilvántartásából.
(5)	A bíróság a holttá nyilvánítási eljárása során közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a
körözött személyek nyilvántartásából.
(6)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, az
útlevélhatóság és a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv okmány kiadásával kapcsolatos
eljárása során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult
adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából.
(7)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek teljesítése során az e
törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a
körözött személyek nyilvántartásából.
11.	A nyilvántartásba történő adatrögzítés, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel,
valamint a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével
történő adatigénylés feltételei
11.	§
(1)	A nyilvántartásba történő adatrögzítéshez, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételhez,
valamint a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő
adatigényléshez szükséges egyedi azonosítókat az adatrögzítésre kötelezett szerv, a közvetlen
hozzáférésre jogosult szerv, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás
igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szerv a nyilvántartóhoz benyújtott kérelemben (a
továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.
(2)	Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 7. § (2) bekezdés a)-f) pontjában és g)
pont ga)-ge) alpontjában meghatározott adatokat.
11
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatrögzítésre kötelezett
szerv, a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szerv - az adatváltozást követő három
munkanapon belül - értesíti a nyilvántartót.
(4)	A nyilvántartó az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül
tájékoztatja
a)	az adatrögzítésre kötelezett szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról,
valamint az adatrögzítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai ismeretekről,
b)	a közvetlen hozzáférésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi
azonosítóiról, valamint a közvetlen hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről,
c)	az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre
jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az elektronikus
úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigényléshez szükséges technikai
ismeretekről.
12.	Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel követelményei
12.	§
(1)	A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel teljesítéséhez meg kell jelölni:
a)	a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv megnevezését,
b)	a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
c)	a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel célját és jogalapját,
d)	a közvetlen hozzáféréssel érintett, a nyilvántartott személynek a 3. § (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott adatkörből legalább
da)	az aa), ab), ad), ae),
db)	az ab) és af), vagy
dc)	az aa) és af) alpontok szerinti adatokat.
(2)	A nyilvántartó a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szerv részére haladéktalanul,
elektronikus úton továbbítja azokat az adatokat, amelyek tekintetében a közvetlen hozzáférésre való
jogosultság fennáll, ezzel egyidejűleg adatvédelmi záradékban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű
felhasználásának követelményére.
13.	A nyilvántartásból adatigénylés alapján történő adattovábbítás követelményei
13.	§
(1)	A nyilvántartó adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben
továbbíthat adatot a nyilvántartásból, amely adatigénylő tekintetében törvény
a)	az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos
meghatározásával, valamint
b)	az adatoknak a nyilvántartásból a nyilvántartó adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé
tételével
előírja.
12
(2)	Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a
következő adatokat:
a)	annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa)	a családi és utónevét,
ab)	a születési családi és utónevét ,
ac)	a születési helyét és idejét,
ad)	az anyja születési családi és utónevét,
ae)	az állampolgárságát,
af)	a lakcímét, valamint
b)	az adatigénylő pontos megnevezését és címét.
(3)	A nyilvántartó az adatigénylésben megjelölt személy adatait kizárólag akkor továbbítja, ha a
kérelemben megjelölt személy egyértelműen azonosítható.
(4)	A nyilvántartásból adatigénylés alapján történő adattovábbításra jogosultak a technikai feltételek
megléte esetén kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével is
előterjeszthetik.
(5)	Az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével előterjesztett adatigénylésre
az adatokat a nyilvántartó elektronikus úton továbbítja.
14.	Adattovábbítási nyilvántartás
14.	§
(1)	A nyilvántartásból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése,
valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2)	Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a)	az érintett személyazonosító adatait,
b)	azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,
c)	hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
d)	az adattovábbítás időpontját,
e)	azt a törvényi rendelkezést, amely az adatigénylőt az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy
feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,
f)	a továbbított adatok megnevezését.
(3)	Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.
(4)	Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartó irányításáért felelős szerv,
b)	a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az
ügyészség,
c)	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
d)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
13
e)	külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési,
továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a
nemzetbiztonsági szolgálatok.
III.	FEJEZET
A KÖRÖZÉSI ELJÁRÁS
15.	A körözési eljárásra vonatkozó általános szabályok
15.	§
(1)	A körözési eljárás a körözésnek a nyilvántartásba történő rögzítésével indul úgy, hogy a
nyilvántartó a körözésnek a nyilvántartásbavételéről értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet.
(2)	A körözési eljárást a rendőrség folytatja le.
(3)	Ha hatóság tagja olyan körözött személyről szerez tudomást, akinek a körözését elrendelték, erről a
rendőrséget értesíti. Ha hatóság tagja olyan körözött dolog fellelési helyéről szerez tudomást, amelynek
a körözését rendelték el, erről a rendőrséget értesíti.
(4)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, az
útlevélhatóság és a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv okmány kiadásával kapcsolatos
eljárása során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött
személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.
(5)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek teljesítése során
ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek
nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.
(6)	Ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetve az ismeretlen személy
vagy holttest személyazonosságát megállapították, a körözési eljárást lefolytató szerv köteles értesíteni
a körözést elrendelőt a körözés visszavonása kezdeményezése céljából. Az értesítés tényét a körözési
eljárást lefolytató szerv a nyilvántartásban rögzíti.
16.	Nemzetközi körözés
16.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a nemzetközi körözésre az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ
a)	más állam hatósága által kezdeményezett, a személy, tárgy felkutatására, vagy személy, holttest
személyazonosságának megállapítására irányuló megkeresés alapján a körözést elrendeli,
b)	magyar hatóság vagy szerv által elrendelt körözést más állam hatóságához továbbítja,
14
c)	más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözést visszavonja,
d)	más állam hatóságát értesíti arról, ha az oda továbbított körözést a magyar hatóság vagy szerv
visszavonta,
e)	más állam hatóságát, illetve a körözést elrendelő magyar hatóságot vagy szervet értesíti arról, ha a
nemzetközi körözés során a személy, tárgy hollétét, illetve a személy, holttest személyazonosságát
megállapították.
(3)	Ha a rendőrség nemzetközi körözés során a személy, dolog hollétét, valamint a személy, vagy a
holttest, holtestrész személyazonosságát megállapította, akkor a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központon keresztül értesíti a kezdeményező állam hatóságát, illetve ha a másik állam hatósága
állapítja meg a személy, dolog hollétét, valamint a személy vagy a holttest személyazonosságát akkor a
Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ értesíti az érintett magyar hatóságot vagy szervet.
(4)	A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a más állam hatósága által kezdeményezett
körözést a megkeresés teljesíthetőségéhez szükséges feltételek meglétének ellenőrzését és
megállapítását követően haladéktalanul rendeli el.
(5)	A más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözést a kezdeményező hatóság erre
irányuló megkeresése esetén a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a megkeresés
kézhezvételét követően haladéktalanul visszavonja.
(6)	Ha a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés visszavonására nem kerül sor, a
nyilvántartásban az adatokat a kezdeményező által meghatározott ideig kell nyilvántartani.
(7)	A más állam büntetőügyben eljáró hatóságának kezdeményezésére körözött személy, valamint tárgy
adatait a nyilvántartásban a kezdeményező által meghatározott időpontig kell nyilvántartani.
(8)	A más állam nem büntetőügyben eljáró hatóságának kezdeményezésére körözött személy, holttest,
holttestrész, valamint tárgy adatait a nyilvántartásban a kezdeményező által meghatározott időpontig,
ennek hiányában a körözés nyilvántartásba vételétől számított 20 évig kell nyilvántartani.
17.	A körözési eljárás feletti felügyelet
17.	§
(1)	A körözési eljárást lefolytató szerv felettes szerve a körözési eljárás szakszerű végrehajtását
felügyeli.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása során a felettes rendőri szerv ellenőrzi a
körözési eljárásra vonatkozó jogszabályok megtartását, amelynek során
a)	a körözési eljárást lefolytató szervet határidő megjelölésével,
aa)	meghatározott intézkedések végrehajtására,
ab)	tájékoztatás adására
utasíthatja,
b)	a körözési eljárást magához vonhatja,
15
c)	elbírálja körözési eljárásban a körözési eljárást lefolytató szerv által végrehajtott eljárási
cselekményekkel szemben előterjesztett panaszt,
d)	az eljárási cselekményeknél jelen lehet, annak irataiba betekinthet, azokról másolatot kérhet.
18.	Felelősségi szabályok
18.	§
A körözési eljárásban
a)	a megtett intézkedés jogszerűségért, a körözési eljárást lefolytató szerv,
b)	az indokolt intézkedések elmulasztásáért a mulasztó szerv,
c)	az intézkedés végrehajtásának jelentős késedelméért az intézkedés végrehajtásért felelős szerv
felelős.
19. Jogorvoslat
19.	§
A körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv által alkalmazott intézkedés elrendelése és
végrehajtásának jogszerűsége miatti jogorvoslatra a rendőrségről szóló törvény jogorvoslatra
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
20. Az eltűnt személyekre vonatkozó különös körözési eljárási szabályok
20.	§
(1)	A rendőrség körözését rendelheti, - eltűnt személy esetén - rendeli el
a)	a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek
eltűnését a rendőrségen bejelentették,
b)	a személyazonosság megállapítása érdekében
ba)	az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,
bb)	az ismeretlen holttestnek, holttestrésznek.
(2)	E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az
ismeretlen helyen lévő személyt, ha
a)	az eltűnés körülményei, az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre
álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése - kivéve a terheltet - bűncselekmény elkövetésével van
összefüggésben,
b)	cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, egészségi állapota, kora vagy más ok miatt
képtelen magáról gondoskodni,
c)	az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat
nem adható,
d)	az eltűnés természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben, vagy
e)	az eltűnés az emberi szervezetet ért olyan külső hatással van összefüggésben, amely a sérült
akaratától függetlenül következett be.
16
(3)	Az eltűnt személy körözését a személy eltűnésére vonatkozó bejelentést vagy hatósági észlelést
követően azonnal el kell rendelni. A körözés elrendelésével szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(4)	A magát azonosítani vagy lakóhelyét közölni nem képes személy körözését az azonosítása
érdekében el kell rendelni.
(5)	Külföldi állampolgár eltűnése miatti körözés elrendeléséről haladéktalanul értesíteni kell az
állampolgársága szerinti konzuli képviseletet.
(6)	Ha a bejelentés szerinti eltűnt személy
a)	diplomáciai mentességet élvező személy,
b)	országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett
tisztségviselő,
c)	központi államigazgatási szerv vezetője,
d)	ügyész vagy bíró,
e)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának tagja,
f)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá
tartozó szerv hivatásos állományának tagja,
g)	a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja,
haladéktalanul tájékoztatni kell a körözés elrendeléséről a körözést elrendelő illetékessége szerinti
ügyészséget, valamint az f) pontban meghatározott esetben a rendőrségről szóló törvényben
meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a bűnüldözési feladatai
céljából, a g) pontban meghatározott esetben a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a
nemzetbiztonsági tevékenysége ellátása céljából.
21. §
(1)	A rendőrség arról a kiskorúról, akinek eltűnését bejelentették, valamint arról, aki a szülői felügyelet
vagy a gyámság, illetve a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban történő elhelyezése alól engedély
nélkül kivonta magát, haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot.
(2)	Ha a rendőrség olyan tartalmú bejelentést kap, hogy a gyermekjóléti alapellátást, illetve
gyermekvédelmi szakellátást nyújtó személy vagy intézmény által gondozott, vagy egyéb okból
ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt
időpontban nem tért vissza, a rendőrség a körözés elrendelésével egyidejűleg áttekinti a gyermek
részére ellátást nyújtó intézmény és a törvényes képviselő által a felkutatás érdekében jogszabályban
előírtak szerint megtett intézkedéseit.
22. §
(1)	A rendőrség a bejelentés alapján eltűnés miatt körözött és felkutatott személyt tájékoztatja arról,
hogy bejelentés alapján körözés hatálya alatt áll, és írásban nyilatkoztatja arról, hogy hozzájárul-e az
általa közölt tartózkodási, illetve az igazoltatás helyének a bejelentő részére történő közléséhez. Ha a
felkutatott személy a nyilatkozattételt megtagadja, azt a hozzájárulás megtagadásának kell tekinteni.
17
(2)	A rendőrség az (1 ) bekezdés szerint felkutatott személy nyilatkozatának megfelelően az általa
közölt tartózkodási helyéről vagy életben létéről és a tartózkodási helyének közlését tiltó
nyilatkozatáról, illetve a nyilatkozattétel megtagadásáról tájékoztatja az eltűnés bejelentőjét.
(3)	A rendőrség a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a 20. § (1) bekezdése szerinti körözést
visszavonja.
21.	Eltűntnek nyilvánítási eljárás
23.	§
(1)	Ha a bejelentés vagy hatósági észlelés alapján eltűnés miatt körözött személy felkutatására,
hollétének megállapítására tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a rendőrség a 20. § (1)
bekezdése alapján körözött személyt a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével határozattal
eltűntnek nyilvánítja.
(2)	Az (1) bekezdésben hozott határozatot a rendőrség megküldi
a)	az eltűnés bejelentőjének,
b)	az eltűnt személy házastársának, élettársának, törvényes képviselőjének, ezek hiányában egyéb
cselekvőképes hozzátartozójának,
c)	kiskorú esetében a kiskorú utolsó ismert lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalnak.
(3)	Az eltűntnek nyilvánításra vonatkozó határozat meghozatalával a körözési eljárás nem zárul le. A
20.	§ (1) bekezdése szerinti körözés elrendelésétől számítva legalább évente felül kell vizsgálni, hogy
szükséges-e további intézkedés megtétele.
(4)	Ha az eltűntnek nyilvánított személy bármely magyar hatóságnál, vagy külképviseletnél kétséget
kizáró módon igazolja személyazonosságát, írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e az
általa közölt tartózkodási helyének a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyekkel
történő közléséhez, majd haladéktalanul értesíteni kell az (1) bekezdés szerinti, eltűntnek nyilvánító
szervet. A nyilatkozat megtagadását az adatközléshez való hozzájárulás megtagadásának kell tekinteni.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés szerinti, eltűntnek nyilvánító szerv az
eltűntnek nyilvánító határozatot visszavonja, és erről a nyilvántartót értesíti.
22.	A rendőrség körözési eljárása során tett intézkedései
24.	§
(1)	Az intézkedések végrehajtásának sorrendjét az ismeretlen helyen lévő, illetve azonosítandó
személlyel vagy dologgal kapcsolatos kockázatelemzés alapján a körözést lefolytató szerv határozza
meg.
(2)	A körözési eljárást lefolytató szerv a végrehajtott intézkedést a nyilvántartásban rögzíti.
18
(3)	A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során együttműködhet az érintett területen
működő polgárőr szervezettel, helyi önkormányzattal a rendelkezésére álló információk beszerzése
érdekében.
(4)	A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen helyen lévő személy és dolog felkutatása, illetve
az ismeretlen személyazonosságú személy vagy holttest, ismeretlen eredetű dolog azonosítása
érdekében a közszolgálati médiaszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen
közérdekű közleményt, valamint a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé.
(5)	A rendőrség szervei hatáskörtől és illetékességtől függetlenül gondoskodnak a körözött személlyel
vagy dologgal kapcsolatban tudomásukra jutott információ ellenőrzéséről, a nyilvántartásban való
rögzítésről.
(6)	A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során elektronikus hírközlési szolgáltatótól
helymeghatározási adatot kérhet.
(7)	A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során a pénzügyi intézménytől és a
pénzforgalmi intézménytől adatokat igényelhet a készpénzt-helyettesítő fizetési eszköz használatának
helyszínére és időpontjára vonatkozóan.
25.	§
(1)	A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás lefolytatása céljából az adott személy, holttest,
holttestrész vagy dolog felkutatása érdekében a nyilvántartás adatállományait a rendőrségről szóló
törvényben meghatározott adatállományaival, valamint más bűnüldözési adatállománnyal
összekapcsolhatja. Az összekapcsolást az adott üggyel kapcsolatos körözési eljárás befejezése után meg
kell szüntetni. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek a körözési eljárás során
nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.
(2)	Ha a körözési eljárás lefolytatásához szükséges adattal más hatóság, egyéb állami, önkormányzati
szerv vagy - ha törvény lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy rendelkezik, a körözési eljárást
lefolytató szerv e szervet megkeresheti a szükséges adat megismerése érdekében. A megkeresést
harminc napon belül teljesíteni kell.
(3)	A körözési eljárást lefolytató szerv a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a
továbbiakban: Rtv.) 84. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásokból, valamint az Interpol
nyilvántartásából automatizált rendszer-rendszer kapcsolat, valamint közvetlen hozzáférés vagy
adatigénylés útján adatot igényelhet a körözési eljárás lefolytatása céljából.
(4)	A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződés alapján a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival
kapcsolatban a nemzetközi szerződés részes államainak a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó
gépjárműadat-nyilvántartásaiban a nemzetközi szerződés által meghatározott automatizált keresést
rendelhet el. Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó pont teljesíti, amely a keresés
eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a körözési eljárást lefolytató szervet. A keresés tényéről és
eredményéről az intézkedés befejezését követően értesíteni kell a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központot.
19
(5)	A rendőrség a 2008/615/IB tanácsi határozat alapján a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa,
illetve üzembentartója adataival kapcsolatban az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-
nyilvántartásaiban bűnüldözés és bűnmegelőzés, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása
céljából automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó pont
telj esíti, amely a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. E bekezdés
alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem
tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a
2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes
rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.
(6)	A körözési eljárást lefolytató szerv a (4) bekezdés alapján átvett személyes adatokat kizárólag az
adatok átvételének az (1) bekezdés szerint meghatározott célja érdekében kezelheti. Bármilyen más
célból való felhasználás csak az állományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges. Ilyen
engedély abban az esetben adható, ha az egyéb célokat szolgáló adatkezelés az adatátadással érintett
adatállományt kezelő tagállam nemzeti joga szerint megengedett.”
26.	§
(1)	A körözési eljárást lefolytató szerv a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés
végrehajtása során
a)	az Rtv. 27. §, 29-34. §, 35/A. §, 35/B. §, 38. §, 39. §, 41. §, 42. § (1) bekezdése, 46/B. §, 46/C. §, 58.
§ (1) bekezdés e) pontja, 63-74. §, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést,
b)	a nemzetközi körözés elrendelését
alkalmazhatja.
(2)	A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: Be.) 73. § (6) bekezdése, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi
11.	törvényerejű rendelet 6/A. §-a, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 117. és
139. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a)	az Rtv. 29. §, 30. §, 32. §, 35/A. §, 35/B. §, 40. §, 41. §, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és
(2)	bekezdése,
b)	a 26. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(3)	A körözési eljárást lefolytató szerv az európai elfogató parancs vagy büntető ügyben elrendelt
nemzetközi körözés végrehajtása során a 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést
alkalmazhatja.
27.	§
(1)	A körözési eljárást lefolytató szerv az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés végrehajtása
során
a)	az Rtv. 29. §, 30. §, 32. §, 33. §, 35/A. §, 35/B. §, 38. §, 39-41. §, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1)
bekezdés e) pontja, 63-74. §, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése,
20
b)	a 26. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(2)	A körözési eljárást lefolytató szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban: Eütv.) 70/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a)	az Rtv. 29. §, 30. §, 32. §,
b)	a 26. § (2) bekezdés b) pontja
szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(3)	A körözési eljárást lefolytató szerv az Eütv. 70/A. § (2) bekezdése, valamint 201/B. §-a alapján
elrendelt körözés végrehajtása során
a)	a 27. § (2) bekezdése,
b)	az Rtv. 33. §, 34. §, 39. § és 40. §, valamint 58. § (1) bekezdés e) pontja,
szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(4)	A körözési eljárást lefolytató szerv a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A. §
(6)	bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során a 26. § (2) bekezdésében meghatározott
intézkedést alkalmazhatja.
(5)	A körözési eljárást lefolytató szerv a nem a 26. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi körözés
végrehajtása során az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés a) pontjában, a (3) bekezdés b)
pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott intézkedést alkalmazhatja.
28.	§
(1)	A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy bejelentés alapján, valamint az Eütv. 9/A. §
alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a)	az Rtv. 27. §, 29. §, 30. §, 32. §, 35/A. §, 35/B. §, 41 §, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e)
pontja, 63-74. §, valamint a 91/C. § (1)-(2) bekezdése,
b)	a 26. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(2)	A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész
azonosítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során
a)	az Rtv. 30. §, 32. §, 39-41. §, 42. § (1) bekezdése,
b)	az 26. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(3)	Az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész nemzetközi körözése végrehajtása során
körözési eljárást lefolytató szerv az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott intézkedést alkalmazhatja.
29.	§
(1)	A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 73. § (7) bekezdése, valamint a Szabs. tv. 68. § (3)
bekezdése alapján elrendelt dolgok körözése végrehajtása során
21
a)	az Rtv. 29. §, 30. §, 32. §, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést
alkalmazhatja,
b)	az Rtv. 91/C. §-ban meghatározottakon kívül - az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével -
az ismeretlen helyen lévő járművek - beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt
járműveket is - felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve
vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő- és azonosító rendszerekben
együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű
észlelése esetén értesítés adását kérheti,
c)	a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(2)	A dolgok nemzetközi körözése végrehajtása során a körözési eljárást lefolytató szerv az (1)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.
IV.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23.	Felhatalmazó rendelkezések
30.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nyilvántartót kijelölje.
(2)	Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés formájára és
módjára vonatkozó szabályokat,
b)	a körözési eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait.
24.	Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
31.	§
(1)	Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 30. napon lép
hatályba.
(2)	2014. január 1. napján lép hatályba
a)	a 1-30. §,
b)	a 31. § (4) és (5) bekezdése,
c)	a 33. § és a 34. §,
d)	a 35. § (12) és (15)-(17) bekezdése,
e)	a 38-39. §,
f)	a 42. §,
g)	a 44-45. §,
h)	a 47-48. §,
i)	a 49. § (1) és (2) bekezdése,
j) a 49. § (5) bekezdés c) pontja.
(3)	A 49. § (5) bekezdés a) pontja külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.
22
(4)	A 2013. december 31-én a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény szerint
folyamatban lévő személy és tárgykörözéseket a törvény rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(5)	A 2013. december 31-én a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény szerint
nyilvántartatott adatokat 2014. január 1-jétől a nyilvántartásban kell kezelni e törvény rendelkezései
szerint.
25.	Sarkalatossági záradék
32.	§
E törvény
a)	35. § (1)-(10), (18) bekezdése, 46. § (2) bekezdése és 49. § (4) bekezdése, 49. § (5) bekezdés a)-c)
pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, valamint
b)	45. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
26. Az Európai Unió jogának való megfelelés
33.	§
(1)	E törvény 25. § (4)-(6) bekezdése a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni
küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i
2008/615/IB tanácsi határozat 12. cikke, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló
bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló
2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat
15.	cikke, valamint az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a
terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló
együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a
határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés
megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi
határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió
nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló
tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat 6. és 26-45.
cikkének való megfelelést szolgálja.
(3)	E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
27. Módosuló jogszabályok
34.	§
23
(1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 23. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„23. § Az eltűntnek nyilvánított személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha az eltűntté
nyilvánító határozat jogerőre emelkedésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen
adat ismert volna.”
(2)	A Ptk. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése, és az eltűntnek nyilvánításra irányuló eljárás
adatai alapján állapítja meg.”
35.	§
(1)	Az Rtv. 1. § (2) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más
jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti
feladatkörében:)
„19. ellátja a segélyhívó számok fogadásából eredő feladatokat.”
(2)	Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. §
(2)	bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]
„b) elvégzi
ba)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti, az (1a) bekezdésben meghatározott
feladatkörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és
kormányzati ügykezelők,
bb)	a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány
Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) és a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs
Központhoz vezényelt tagjai,
bc)	a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az
állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó
állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,
bd)	az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok
a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti
egységeinek, továbbá az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek bűnüldözési és
államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek
24
rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai,
továbbá
be)	a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint
az annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a tagok
helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek”
([a ba)-be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági
vizsgálatát,)
(3)	A Rtv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő vonható, aki
döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
a)	állampolgársági eljárással, menekültügyi eljárással, idegenrendészeti eljárással, szabálysértési
eljárással, koncessziós eljárással, kisajátítási eljárással, építésügyi hatósági eljárással, munkavédelmi
hatósági eljárással, munkaügyi ellenőrzéssel, ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárással összefüggő
ügyben,
b)	közbeszerzési eljárás során,
c)	feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal
való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében,
d)	egyedi állami támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
e)	állami támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.”
(4)	Az Rtv. 33. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)
„d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, valamint a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő
elhelyezésének hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt a gyermeket, akinek a felkutatását és
előállítását gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során rendelték el;”
(5)	Az Rtv. 39. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat
be, kivéve)
„b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy büntetőeljárás terheltjének
elfogása és előállítása céljából;”
(6)	Az Rtv. 42. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
25
„(5b) A rendőrség a segélyhívások fogadásával összefüggésben, a segítségnyújtási kötelezettség
teljesítése, a segélyhívás alapján szükséges intézkedések megtétele céljából a fogadott segélyhívásokról
felvételt készíthet.”
(7)	Az Rtv. 42. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az)
„c) (5b) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a segélyhívó
számon fogadott hívással összefüggésben elkövetett, a segélyhívás során említett bűncselekmény vagy
szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a segélyhívást követő
intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett
személy jogainak gyakorlása érdekében”
(használható fel.)
(8)	Az Rtv. 42. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra
nincs szükség]
„d) az (5b) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő egy év elteltével”
(törölni kell.)
(9)	Az Rtv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5), (5a) és (5b)
bekezdése szerint rögzített felvételből - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési,
igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a
szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító
szerv, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság,
nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a
jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy
igényelhet adatot.”
(10)	Az Rtv. 42/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rendőrség a segélyhívást követő intézkedés lefolytatása céljából az intézkedés lefolytatására
feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségügyi szervet, hivatásos katasztrófavédelmi szervet a
segélyhívásokkal kapcsolatban a rendőrség által kezelt adatok továbbításával értesíti.”
(11)	Az Rtv. 77. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A rendőrség feladatai ellátása során)
„d) a segélyhívások fogadása keretében megismert személyes adatokat,
26
(kezeli.)
(12)	Az Rtv. 77. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A rendőrség feladatai ellátása során)
e)	a körözési elj árás lefolytatásához szükséges adatokat
(kezeli.)
(13)	Az Rtv. a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § A rendőrség kezeli az általa fogadott segélyhívások esetén a hívó fél által megadott adatokat
és a hívó fél által használt telefonállomás azonosított adatait a segélyhívás fogadásától számított egy
évig.”
(14)	Az Rtv. 82. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A rendőrség a különleges adatok közül kezeli)
„d) a segélyhívások fogadása keretében megismert egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó
személyes adatokat.”
(15)	Az Rtv. 91/C. § (1) bekezdésében a „bűnüldözési célból” szövegrész helyébe a „bűnüldözési
célból és körözési eljárás során” szöveg lép.
(16)	Az Rtv. 91/C. § (2) bekezdésében a „személy- és tárgykörözés” szövegrész helyébe a „körözési
eljárás” szöveg lép.
(17)	Azt Rtv. 91/Q. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a külön törvény alapján kezelhető
adatokon kívül - kezeli:)
„d) a rendkívüli halálesetek jellemzőit a holttest azonosításáig, illetve a holttest megtalálásától vagy a
haláleset bekövetkezésétől számított húsz évig,”
(18)	Az Rtv. 100. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„n) megállapítsa a segélyhívásokat fogadó szerv hatáskörét, feladatait, továbbá feladatai ellátásának
részletes szabályait.”
36. §
27
(1)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) a következő 5/B. §-sal
egészül ki:
„5/B. § A szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás, az azokon tartott rendezvény,
munkavégzés engedélyezésének, bejelentésének eljárási szabályait, valamint a viharjelzéssel
kapcsolatos szabályokat kormányrendelet állapítja meg.”
(2)	A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„u) a szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályainak, az azokon tartott
rendezvény, munkavégzés engedélyezése, bejelentése eljárási szabályainak, valamint a viharjelzéssel
kapcsolatos szabályoknak;”
(rendeletben történő megállapítására.)
37.	§
(1)	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv.Sztv.) 3. §
(2)	bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A miniszter)
„i) kinevezi, illetve felmenti a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, illetve az országos
parancsnok javaslatára kinevezi, illetve felmenti az országos parancsnok helyetteseit;”
(2)	A Bv.Sztv.
a)	4. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe az „a közjogi
szervezetszabályozó eszközök”;
b)	5. § nyitó szövegrészében az „intézkedései alapján” szövegrész helyébe az „utasításai, valamint
egyedi intézkedései alapján”;
c)	5. § a) pontjában az „intézkedéseit,” szövegrész helyébe az „utasításait,”;
d)	6. § (1) bekezdésében az „országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint” szövegrész
helyébe az „országos parancsnoki utasítások, az országos parancsnok parancsai, valamint”;
e)	a 28/A. § (1) bekezdésében az „az elítélt” szövegrész helyébe az „a fogvatartott”
szöveg lép.
38.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdése a
következő q) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
28
„q) az eltűnt, valamint az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs
hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását
végző rendőri szervvel”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézet írásbeli megkeresése esetén.)
39.	§
(1)	Az Eütv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyintézet jelzése alapján az ismeretlen
személyazonosságú beteg körözési eljárás keretében történő azonosítását rendelheti el
személyazonosságának megállapítása érdekében. A körözést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Ha a körözés elrendelésének az oka megszűnt, az azt elrendelő
egészségügyi államigazgatási szerv a körözést visszavonja.”
(2)	Az Eütv. 70/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70/A. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a körözési eljárás keretében történő tartózkodási
hely megállapítását rendelheti el annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akit
a)	védőoltásra,
b)	járványügyi érdekből végzendő szűrővizsgálatra,
c)	kötelező orvosi vizsgálatra,
d)	járványügyi ellenőrzésre
kötelezett.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a körözési eljárás keretében történő előállítását rendelheti
el annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akit
a)	fertőző betegsége miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítésére,
b)	járványügyi megfigyelésre és zárlatra,
c)	tuberkulózis miatt elkülönített, őrzött osztályon való elhelyezésre
kötelezett.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat - közegészségügyi vagy járványügyi okból -
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(4)	Az előállítás végrehajtásához az azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv a rendőri
szervet
a)	megfelelő tájékoztatással,
b)	megfelelő védőfelszereléssel
látja el.
(5)	Ha a körözés elrendelésének az oka megszűnt, az azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv
a körözést visszavonja.”
29
(3)	Az Eütv. X. Fejezete a következő 201/B. §-sal egészül ki:
„201/B. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv - a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelést végző
pszichiátriai intézet vagy a kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást kezdeményező orvos
jelzése alapján - a körözési eljárás keretében a meghatározott pszichiátriai intézetbe történő előállítását
rendelheti el annak a pszichiátriai betegnek,
a)	aki a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés hatálya alatt a gyógykezelést végző pszichiátriai
intézetet engedély nélkül elhagyja, vagy
b)	akinek a bíróság a 200. § alapján elrendeli a kötelező intézeti gyógykezelését és a beteg a jogerős
határozat kézhezvételétől számított három napon belül nem jelenik meg a végzésben megjelölt
pszichiátriai intézetben.
(2)	A körözést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(3)	Az előállítás végrehajtásához az azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv a körözési
eljárást lefolytató szervet megfelelő tájékoztatással látja el.
(4)	Ha az előállítás oka megszűnt, az azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv a körözést
visszavonja.”
40.	§
(1)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
SZEBEK tv.) 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„b) üzemeltető: az üzletet a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (6) bekezdés a)
pontjában meghatározott engedély, vagy b) pontjában meghatározott bejelentés alapján működtető
személy;”
(2)	A SZEBEK tv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) közbiztonsági érdekből - a
nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság kezdeményezésére - a büntető- vagy szabálysértési eljárás
befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja,
hogy az üzlet működésével összefüggésben
a)	2013. június 30-ig hatályban volt emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem
(1978. évi IV. törvény 175/B. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §),
kitartottság (1978. évi 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV.
törvény 218. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV.
törvény 282-282/B), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §),
kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §),
30
b)	a Btk. 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, 182. §-a szerinti kábítószer készítésének
elősegítése, 183. §-a szerinti kábítószer-prekurzorral visszaélés, 184. §-a szerinti új pszichoaktív
anyaggal visszaélés, 185. §-a szerinti teljesítményfokozó szerrel visszaélés, 190. §-a szerint
emberrablás, 192. §-a szerinti emberkereskedelem, 200. §-a szerinti kerítés, 201. §-a szerinti prostitúció
elősegítése, 202. §-a szerinti kitartottság, 353. §-a szerinti embercsempészés, 365. §-a szerinti rablás,
366. §-a szerinti kifosztás, 367. §-a szerinti zsarolás, 368. §-a szerinti önbíráskodás, illetve 373. §-a
szerinti csalás bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás, vagy
c)	a 2012. április 15-ig hatályban volt tiltott kéjelgés [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX.
törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXIX. törvény) 143. §], valamint a szexuális szolgáltatásra való
felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény 144. §),
d)	a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény 172. §-a szerinti tiltott prostitúció, illetve 184. §-a szerinti szexuális szolgáltatásra
való felhívás tilalma szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárás indult.
(2)	A szabálysértési, illetve a nyomozó hatóság kezdeményezésére a jegyző az üzlet működési
engedélyét visszavonja, illetve az üzletet bezáratja, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt, illetve szabálysértést olyan bírósági vagy hatósági határozat állapította meg, amelynek
alapján a működési engedély visszavonásának, illetve az üzlet bezáratásának, egyébként nincs helye.
(3)	A közbiztonság fenntartása érdekében az (1)-(2) bekezdés szerinti határozatot a jegyző
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”
(3)	A SZEBEK tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Ha a működési engedély visszavonását, illetve az üzlet bezáratását az 5. § (1) bekezdésében
meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja,
az eljárás megindításáról, illetve a jogerős ügydöntő határozatáról értesíti az üzlet működési helye
szerint illetékes jegyzőt. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő
határozatról az ügyben eljáró nyomozó hatóságot is értesíteni kell.”
(4)	A SZEBEK tv. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 5-6. §-nak a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései
nem alkalmazhatók a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban.”
41.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. §-a a következő e)
ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„e) a 27/A. § (2)-(5) bekezdéseiben meghatározott automatizált keresés részletes szabályait”
[rendeletben állapítsa meg.]
42.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 156. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül
ki:
31
„(17) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatkérésre körözési eljárás lefolytatása érdekében a
körözési eljárást lefolytató szerv megkeresésére köteles megállapítani és részére továbbítani a
felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.”
43.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	kijelölje a bűnügyi nyilvántartó szervet,
b)	kijelölje a szakértői nyilvántartó szervet, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy
DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet,
c)	meghatározza a szakértői nyilvántartó szerv és a nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló
törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, az ügyészség vagy a bíróság 85. § (4)-(8)
bekezdése szerinti együttműködésének részletes szabályait.”
44.	§
(1)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 36. § (1) bekezdése a következő
i)	ponttal egészül ki:
(A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)
„i) a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó
személyt, az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságon előállítani.”
(2)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 36. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés i) pontja szerint előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy
az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik. Az
előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az
időtartamot indokolt esetben a NAV előállítást foganatosító szervének vezetője egy alkalommal, négy
órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a pénzügyőr intézkedésének kezdetétől kell
számítani. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás
időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.”
45.	§
32
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (3) bekezdése a
következő k) ponttal egészül ki:
(A jegyző)
„k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási
rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat,
valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.”
46. §
(1)	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban:
rendészeti tv.) 27. § (2) bekezdés „2014. január 1-ig” szövegrész helyébe a „2014. május 31-ig”
szövegrész lép.
(2)	A rendészeti tv. 28. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. §
(2)	bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]
„b) elvégzi
ba)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott, az államigazgatási szervvel
kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, valamint a
központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott állami
vezetők,
bb)	a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány
Nemzeti Biztonsági Felügyelethez és a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt
tagjai,
bc)	a bb) alpontban meghatározott szervek, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott
befogadó állomás közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint
bd)	a Kormány által a Ksztv. alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak
munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére
jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek
[a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági
vizsgálatát,””
33
47. §
(1)	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 6. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság az (1) bekezdés szerinti elfogatóparancsot a figyelmeztető jelzés elhelyezésének
kezdeményezése céljából rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerről, valamint a személyek, dolgok
felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözési nyilvántartási rendszerben.”
(2)	A SIS II. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezték, a körözési nyilvántartási rendszert működtető
szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a
személyről,
a)	akit eltűnés miatt köröznek,
b)	akit a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként kívánnak idézni, vagy akinek büntetőeljárásban
okiratot kívánnak kézbesíteni, de lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen, vagy
c)	aki szabadságvesztés büntetésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés
végrehajtását nem kezdte meg és emiatt tartózkodási helyének megállapítása érdekében körözését
rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi
feltételei nem állnak fenn.”
(3)	A SIS II. tv. 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezték, a körözési nyilvántartási rendszert működtető
szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést a CS.SIS-ben a lefoglalás vagy büntetőeljárásban
bizonyítékként való felhasználás céljából körözött alábbi tárgyakról:”
(4)	A SIS II. tv.
a)	6. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdés szerinti rendőri szerv a körözési információs rendszer útján”
szövegrész helyébe a „(4) bekezdés szerinti körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv a
körözési nyilvántartási rendszer útján”,
b)	7. § (1) bekezdésében a „körözési információs rendszer útján” szövegrész helyébe a „körözési
nyilvántartási rendszer útján”,
c)	7. § (5) bekezdésében a „körözési információs rendszerben” szövegrész helyébe a „körözési
nyilvántartási rendszerbe”,
d)	8. § (3) bekezdésében a „megküldi a körözést folytató rendőri szervnek” szövegrész helyébe a
„rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben”,
e)	10. § (2) bekezdésében a „rendőrséget a körözés elrendelése érdekében” szövegrész helyébe a
„rendőrséget”,
f)	11. § (7) bekezdésében
fa)	a „körözést folytató rendőri” szövegrész helyébe a „körözési eljárást lefolytató”,
fb)	a „körözési információs rendszerbe” szövegrész helyébe a „körözési nyilvántartási rendszerbe”,
g)	11. § (8) bekezdésében a „körözést folytató rendőri szerv” szövegrész helyébe a „körözési eljárást
lefolytató szerv”,
34
h)	16. § e) pontjában a „körözési nyilvántartásból” szövegrész helyébe a „körözési nyilvántartási
rendszerből”,
i)	33. §-ában a „körözést folytató rendőri szerv, valamint a körözési információs rendszert működtető
központi rendőri szerv” szövegrész helyébe a „körözési eljárást lefolytató szerv, valamint a körözési
nyilvántartási rendszert működtető szerv”
szöveg lép.
48.	§
(1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 2:5. § (1)
bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az eltűntnek nyilvánított személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítj a, ha az eltűntté
nyilvánító határozat jogerőre emelkedésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen
adat ismert volna.”
(2)	Az új Ptk. 2:6. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése és az eltűntnek nyilvánításra irányuló
eljárás adatai alapján határozza meg.”
49.	§
(1)	Hatályát veszti a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény.
(2)	Hatályát veszti az Eütv. 200. § (6) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (3)
bekezdésében az „a kultúráért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész, valamint 93. § (2)
bekezdés q) pontja.
(4)	Hatályát veszti az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012.
évi CCXIV. törvény 105. § (10) bekezdése.
(5)	Hatályát veszti
a)	az Rtv. 7. § (1a) bekezdése,
b)	az Rtv. 101. § (1) bekezdés d) pontja,
c)	az Rtv. 101. § (1) bekezdés j) pontja,
d)	a Bv.Sztv. 4. § (2) bekezdés c) pontja.
(6)	Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
a)	63. § (2) bekezdésében az „ , amelyet az elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes
rendőrkapitánysághoz kell megküldeni” szövegrész,
b)	63. § (3) bekezdés második mondata.
35
Általános indokolás
A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szktv.) hatályon kívül
helyezése és az új törvény megalkotásának elsődleges célja a szabályozási terület újragondolása, a
különböző törvényi és rendeleti szintű jogszabályok közötti ellentétek feloldása, a nem rendezett jogi
kérdések megoldása. A körözési eljárás egy komplex eljárás, amely tartalmaz büntetőeljárási,
közigazgatási hatósági eljárási, valamint rendészeti elemeket egyaránt.
A törvényjavaslat célja olyan jogi szabályozás kialakítása, amely egyértelműen meghatározza és
szétválasztja az egyes eljárási szereplők jogait és kötelezettségeit, tisztázza eljárási szerepüket,
tevékenységük jogalapját. Ennek érdekében a rendőrség, mint a nyilvántartást vezető szerv és a
rendőrség, mint körözési eljárást végző (intézkedő) szerv feladatai és hatáskörei elkülönülnek. A
rendőrség e kettős - mégis egymással szoros összefüggésben lévő - szerepének jogi megalapozása
mellett a törvény biztosítja a körözés elrendelésére jogosult szervek rendelkezési jogát. A kialakított
szabályozás alapján a körözés elrendelését lehetővé tévő ágazati jogszabályok kell, hogy
meghatározzák a körözés elrendelésének feltételeit, célját, és a rendőrségtől elvárt „eredményt”,
végrehajtandó intézkedést. E tekintetben az ágazati jogszabályok felülvizsgálatát is el kell egyidejűleg
végezni.
A körözési eljárás a körözést elrendelő - ágazati jogszabályon alapuló - döntése alapján, a körözési
nyilvántartásba történő közvetlen bejegyzéssel indul, amely alapján a körözést folytató rendőri szerv a
törvényben meghatározott (sui generis) eljárási rendben és szabályok szerint, a törvényjavaslatban
meghatározott intézkedések végrehajtásával kísérli meg a felkutatást, azonosítást. Azokban az
esetekben, ahol a körözés elrendelése a rendőrségnél történő bejelentéssel indul, ott maga a
törvényjavaslat határozza meg a körözés elrendelésének feltételeit, célját és egyéb szabályait.
A körözési eljárástól elkülönül a rendőrségnek, mint a nyilvántartást vezető hatóságnak a szerepe,
amelynek vonatkozásában a közigazgatási eljárás szabályai irányadóak a törvényben foglalt
eltérésekkel. A törvény az adatkezelésre vonatkozó szabályokat a Rendőrségről szóló törvénnyel
összhangban szabályozza.
A körözési eljárás alapja a körözési nyilvántartás, amely a körözött személyek nyilvántartásából, a
körözött dolgok nyilvántartásából, az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásából, a talált
dolgok nyilvántartásából és a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásából áll. A
törvényjavaslat átláthatóvá és egyértelművé teszi a körözési nyilvántartás felépítését, adattartalmát,
valamint célját. A törvényjavaslat meghatározza az adatokhoz való hozzáférés módját, kezelését. Az új
nyilvántartási rendszer közvetlen hozzáférés útján biztosítja az adatokhoz való hozzáférést a
törvényjavaslatban meghatározott szervezet részére.
A törvényjavaslat alapján a rendőrség végzi továbbra is a körözési eljárást, azonban meghatározza
azokat az eseteket, amikor a média, illetve egyéb szerv segítségét igénybe veheti. Nemcsak az eltűnt
személyek adatait kívánja az előterjesztés a rendőrség honlapján közzétenni, hanem azon személyek
adatait is, akik ellen a büntetőeljárás során elfogatóparancsot, európai elfogatóparancsot, valamint
nemzetközi körözést bocsátottak ki.
36
Részletes indokolás
az 1-2. §-hoz
A törvényjavaslat új fogalmat határoz meg a körözés tekintetében, amely alapján egyértelműen
elhatárolható a körözési eljárás és a körözés. A törvényjavaslat alapján a körözés egy olyan döntés,
amely alapja a körözési eljárásnak. A törvényjavaslat további új eleme, hogy a korábbi „tárgy” fogalom
helyett a „dolog” fogalom kerül alkalmazásra, tekintettel arra, hogy a dolog fogalmába nemcsak
tárgyak tartoznak.
a 3-4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a körözési eljárás alapja a körözési nyilvántartási rendszer, ezért a
törvényjavaslat először a körözési nyilvántartás felépítését, tartalmi elemeit határozza meg. A
nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a rendőrség látja el, amely felett az ügyészség
gyakorol törvényességi felügyeleti jogot. A törvényjavaslat minden egyes nyilvántartás tekintetében
külön meghatározza azokat az adatokat, amelyeket tartalmazhat. Az egyes nyilvántartások célja is
meghatározásra kerül, ezzel elősegítve a célhoz kötött adatkezelést.
A körözési eljárás alapja az adatok körözési nyilvántartásban való rögzítése, tehát amíg nem történik
meg a nyilvántartásban való rögzítés, addig az eljáró rendőri szerv nem kezdi meg a körözési eljárását.
A körözés elrendelését a körözési nyilvántartási rendszerben a körözést elrendelő szervnek kell
rögzítenie. Abban az esetben, ha informatikai akadálya van a körözési nyilvántartásban való
rögzítésnek, úgy a nyilvántartó rögzíti az adatokat a megküldött dokumentumok alapján. A közvetlen
rögzítés szabályával felgyorsul a körözés elrendelésének menete, illetve a körözési adatok pontosabban
kerülnek rögzítésre. Tekintettel arra, hogy a körözési eljárás során meghatározott esetben titkos
információgyűjtést is lehet alkalmazni, ezért szükséges szabályozni, hogy minősített adatot a
nyilvántartás nem alkalmazhat, tehát az egyes nyilvántartásokban nem rögzíthető az intézkedések
között, hogy titkos információgyűjtést rendeltek el.
az 5. §-hoz
Az ismeretlen holtestek és holttestrészek nyilvántartásának célja az ismeretlen holttest, holttestrész
azonosítása. Az eljáró rendőri szervnek rögzítenie kell a nyilvántartásban az ott meghatározott adatokat
a lehető legszélesebb körben. A körözési eljárás során felderített adatokat a (4) bekezdés alapján a
körözési eljárást lefolytató szerv rögzíti a nyilvántartásban, tekintettel arra, hogy az eljáró szerv
rendelkezik ezen releváns adatokkal.
a 6. §-hoz
A talált dolgok nyilvántartásának a célja az, hogy a polgárok által talált idegen dolgokat, amelyek
esetében nem tudja a polgár megállapítani, hogy ki a dolog tulajdonosa, azt nyolc napon belül adja le
valamely hatóságnak, vagy közvetlenül a jegyzőnek.
Abban az esetben, ha a talált dolgot a jegyzőnek közvetlenül adják le, akkor a jegyző a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat beviszi a nyilvántartásba. Abban az esetben, ha a talált dolgot nem a jegyző
37
részére adják le, hanem bármely más hatóságnak, akkor az a hatóság felveszi a (2) bekezdés a), c) és d)
pontjában meghatározott adatokat és azokat közli a talált dolog átadásával egyidejűleg a jegyzővel. A
jegyző a kapott adatokat kiegészítve a (2) bekezdés d)-f) pont szerinti adatokkal viszi be a
nyilvántartásba.
A találó igényt tarthat a talált dolog tulajdonjogára, azonban ha ezzel a jogával nem él, akkor a jegyző a
nyilvántartásba vételt követő egy év elteltével értékesítheti a talált dolgot. Ha a talált dolog nem
értékesíthető, akkor a jegyző gondoskodik a megsemmisítéséről.
A jegyző közvetlenül hozzáfér a talált tárgyak nyilvántartásához, abban be tudja jegyezni és törölni
tudja az adatokat. Az adatokat törölni kell, ha a tulajdonosnak a talált dolgot visszaadták, valamint a
bejegyzést követő egy év elteltével.
a 7. §-hoz
A körözési nyilvántartás ugyanakkor tartalmazza a körözési nyilvántartás használatára jogosultak
nyilvántartását, ezáltal átláthatóbbá válik a körözési adatok kezelése.
a 8. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a közérdekből nyilvános adatok körét, amely megfelel az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek, tekintettel arra,
hogy közérdekből nyilvános adat az az adat, amely a közérdekű adat fogalma alá nem tartozik, viszont
az adat nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetőségét törvény közérdekből
elrendeli.
a 9. §-hoz
E szakasz meghatározza a nyilvántartásból való adatigénylés, valamint a közvetlen hozzáférés általános
követelményeit.
a 10. §-hoz
A törvényjavaslat taxatíve felsorolja azokat a szerveket, amelyek közvetlen hozzáférés útján,
jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához a körözési nyilvántartásból jogosultak adatot
átvenni. Ugyanakkor a törvény meghatározza a közvetlen hozzáférés feltételeit is. Az adattovábbítás
legfontosabb követelménye a célhoz kötött adatkezelés megvalósulása, ezért minden egyes
adatkéréskor meg kell adni az adatkezelés célját, valamint az adatigénylő adatait. Ezáltal az adatkezelés
dokumentálható és pontosan követhetővé válik.
Tekintettel arra, hogy nem minden szerv rendelkezik olyan informatikai háttérrel, amely lehetővé teszi
a közvetlen hozzáférést, ezért az adatigénylést más módon is lehetővé teszi a törvényjavaslat.
a 11-13. §-hoz
A törvényjavaslat részletesen meghatározza azokat a feltételeket, amelynek meg kell felelni ahhoz,
hogy a nyilvántartáshoz közvetlenül hozzá tudjanak férni, illetve, hogy abból adatot igényeljenek.
38
a 14. §-hoz
Az adattovábbítási nyilvántartás célja, hogy a nyilvántartásból való adattovábbítást ellenőrizni
lehessen.
a 15. §-hoz
A körözési eljárás általános szabályait tartalmazza a törvényjavaslat 15. §-a. E szakasz statuálja, hogy a
körözési eljárás a körözési nyilvántartásba való bejegyzéssel kezdődik. Ha a körözési nyilvántartásba új
bejegyzés kerül, arról a nyilvántartó azonnal értesíti a körözési eljárás lefolytatására illetékes rendőri
szervet. A más állam hatósága által kezdeményezett körözés esetén, azonban a körözési nyilvántartásba
24 órával később kerül bejegyzésre, tekintettel arra, hogy meg kell állapítani, hogy a megkeresés
teljesíthetőségének feltételei fennállnak-e.
A törvényjavaslat célja, hogy a körözési nyilvántartásba ne kerüljön be, valamint ne maradjon bent
olyan adat, amely tekintetében már nem szükséges a körözési eljárás lefolytatása. Ezért kiemelkedően
fontosak a körözés visszavonására vonatkozó szabályok. A körözést haladéktalanul vissza kell vonni
minden olyan esetben, amikor a körözött tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetőleg az
ismeretlen személy vagy holttest, holttestrész személyazonosságát megállapították. Ha nem a rendőrség
rendelte el a körözést, viszont a tevékenysége során olyan adat, tény jut a tudomására, amely
megalapozza a körözés visszavonását, úgy tájékoztatnia kell a körözést elrendelő hatóságot erről az
adatról, tényről, valamint fel kell hívnia a körözés visszavonására.
a 16. §-hoz
A hatályos törvényjavaslathoz hasonlóan a törvényjavaslat szintén meghatározza nemzetközi körözésre
vonatkozó speciális szabályokat.
a 17-19. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szakaszai határozzák meg a körözés feletti felügyeleti, felelősségi és
jogorvoslati szabályokat.
a 20-22. §-hoz
Az eltűnt személyek tekintetében a törvényjavaslat különös szabályokat állapít meg. A hatályos
törvényhez képest jelentős újítás, hogy az eltűnt személy bejelentését követően azonnal el kell rendelni
a körözést. A hatályos szabályozás szerint a bejelentést követően 24 órával rendelik el a körözést, így a
körözési eljárás során számos nyom fellelése kérdésessé válik. Az eltűnés esetén kiemelkedően fontos
az azonnali intézkedés elrendelése.
A törvényjavaslat számos korábban rendeleti szinten szabályozott rendelkezést törvényi szintre emel.
Ilyen rendelkezés az eltűnés során értesítendők köre, valamint a kiskorúakra vonatkozó szabályozás. A
speciális szabályok között ugyanakkor megjelennek az eltűnési szándékot bejelentőkre vonatkozó
rendelkezések is, tekintettel arra, hogy ilyenkor nem kell azonnal elrendelni ezen személyek körözését,
csak ha az eljáró rendőri szerv nem tudja felvenni a kapcsolatot.
39
a 23. §-hoz
Az eltűntnek nyilvánítási eljárás kiemelkedően fontos eljárás, tekintettel arra, hogy ez az eljárás az új
szabályozás rendszerében összefügg a holttá nyilvánítás szabályaival. A törvényjavaslat alapján
kizárólag az a személy nyilvánítható holttá, akit eltűntnek nyilvánítottak, valamint a halál időpontját az
eltűntnek nyilvánítás időpontjához képest állapítják meg.
Fontos újítás, hogy az eltűntnek nyilvánítás nem zárja le a körözési eljárást, az eljárást legalább évente
felül kell vizsgálni és meg kell állapítani, hogy szükséges-e intézkedés elrendelése.
Az új eljárás lehetőséget ad arra ugyanakkor, hogy más jogszabályok joghatást fűzzenek az eltűntnek
nyilvánításhoz.
Az intézkedések arányosságának fenntartásához fontos a végrehajtás felügyeletére vonatkozó, valamint
a felelősségi szabályok megállapítása.
Az eljáráshoz kapcsolódóan szükséges továbbá a jogorvoslat biztosítása, amely a nyilvántartás
tekintetében a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat, míg az intézkedések
tekintetében a rendőrségről szóló törvény szabályait hívja fel.
a 24.-29. §-hoz
A körözési eljárást a hatályos jogszabálynak megfelelően a rendőrség folytatja le, azonban segítséget
vehet igénybe a törvényben meghatározott szervezetektől, személyektől, ezzel is növelve a társadalmi
együttműködést.
A körözési eljárás lefolytatása során fontos az automatizált adatkérés, amely általában az eljárás első
intézkedése. Az automatizált adatkérés során a rendőrség más bűnüldözési adatállománnyal
összekapcsolva egyedi adatkezelést végez.
A törvényjavaslat egyértelműen elhatárolja, hogy milyen intézkedést lehet megtenni a körözési eljárás
során aszerint, hogy milyen jogszabályhely alapján rendelték el az adott körözést.
a 30-31. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépését és az átmeneti rendelkezést tartalmazza.
a 32-33. és 46. §-hoz
A törvényjavaslat sarkalatossági záradékát, valamint az európai unió jogának való megfelelést
tartalmazza.
A törvényjavaslat tervezett hatálybalépési határideje 2014. január 1,. tekintettel arra, hogy az új
körözési nyilvántartási rendszert szükséges fejleszteni, illetve tesztüzemi időszakot kell biztosítani.
A 35. § (2) bekezdése szerint módosított Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja a kihirdetést követő 15. napon
lép hatályba, ehhez kapcsolódik az 47. § (3) bekezdés a) pontja, amely külön törvényben meghatározott
időpontban az e törvény szerinti Rtv. módosítás hivatkozott rendelkezését hatályon kívül helyezi és
40
ezzel egyidejűleg hatályba lépteti az 46. § szerinti - az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekről
szóló 2012. évi CXX. törvényben meghatározott - az Rtv. ellenőrzéssel érintett bővített személy körre
vonatkozó rendelkezéseit.
a 34. és 48. §-hoz
A törvényjavaslat a módosítja a hatályos és az új Ptk.-t is, tekintettel arra, hogy a holttá nyilvánítani
kizárólag azt a személyt lehet a törvényjavaslat értelmében, akit eltűntté nyilvánítottak.
a 35. §-hoz
A rendőrségről szóló törvény módosító rendelkezései a körözéshez kapcsolódó módosításon kívül az
egységes európai segélyhívó rendszerhez szükséges módosításokat is tartalmazza.
Az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR)
keretében a segélyhívásokat a jövőben elsődlegesen egy úgynevezett Hívásfogadó Központokban
fogadják, ahonnan - a segélyhívás jellegétől, tartalmától függően - a további intézkedések megtétele
érdekében az informatikai rendszerben rögzített adatokat informatikai úton továbbítják a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező szervhez (rendőrség, katasztrófavédelem, mentők). A Hívásfogadó
Központban a rendőrség állományába tartozó munkavállalók látják majd el a híváskezelői feladatokat.
A fentiek alapján indokolt a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
feladatait tartalmazó § kiegészítése a segélyhívó számok fogadásából eredő, külön jogszabályban
meghatározott feladatokkal.
Az Rtv. 42. §-a a képfelvétel, hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel készítéséről rendelkezik. A
rendőrség a segélyhívások fogadásával összefüggésben, meghatározott célból a fogadott
segélyhívásokról felvételt készíthet, amely rendelkezésnek a megjelenítése szükséges. Továbbá meg
kell határozni, hogy az így készített felvétel milyen célból használható fel, menyi idő múlva kell
törölni, valamint abból adatot milyen célból és ki igényelhet.
A segélyhívások fogadása során a rendőrség nemcsak a hatáskörébe tartozó eljárásokkal,
intézkedésekkel kapcsolatos bejelentéseket kezeli, hanem a más szervek, hatóságok feladatkörébe
tartozó segélyhívásokat is, ami a jelenlegi feladatrendszer bővítését jelenti. Ezen kívül lényeges, hogy a
rendőrség az utóbbi körbe tartozó bejelentések fogadása során olyan adatokat is megismer és kezel
majd, amelyekre az Rtv. alapján jelenleg nincs felhatalmazása, így ezt a felhatalmazást a feladat
ellátása érdekében szükséges törvényi szinten megteremteni. A 112-es segélyhívó és a nemzeti
hívószámokon (104, 105, 107) keresztül érkezett segélyhívásokból a kialakított kikérdezési protokollok
alapján rögzített adatokat a híváskezelők a rendszerbe épített automatizmusok révén az esemény
helyszínének megfelelő hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez továbbítják a további
intézkedések megtétele érdekében.
A fentiekre tekintettel indokolt az Rtv. adatkezelésre vonatkozó szabályai között a 77. § (1)
bekezdésének kiegészítése, tekintettel az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésére, amely szerint kötelező
adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok
41
megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést
elrendelő törvény határozza meg.
Indokolt az Rtv.-ben meghatározni a segélyhívások keretében megismerhető adatok részletes körét,
valamint az adatkezelés időtartamát. A segélyhívások fogadása során a kikérdezési protokoll során
megismert adatokon túl a hangfelvétel rögzítésére is sor kerülne. Ennek érdekében szükséges az Rtv.
hangrögzítésre vonatkozó szabályozással történő kiegészítése.
A rendőrség a bejelentések fogadása során olyan adatokat is megismer és kezel majd, amelyekre az
Rtv. alapján jelenleg nincs felhatalmazása, így ezt a felhatalmazást a feladat ellátása érdekében
szükséges törvényi szinten megteremteni. Ilyen adatok különösen az egészségi állapotra és a kóros
szenvedélyre vonatkozó különleges adatok lehetnek, hiszen a segélyhívások egy része baleset vagy
sérülés miatt történik. A fentiekre tekintettel tehát indokolt az Rtv. adatkezelésre vonatkozó szabályai
között a 82. § (1) bekezdésének kiegészítése tekintettel az Info. tv. 5. § (3) bekezdésére.
Korm. rendeletben szükséges szabályozni az ESR-112 Hívásfogadó Központok feladatait, hatásköreit,
továbbá feladataik ellátásának a részletes szabályait, mert több minisztérium felügyeletébe tartozó
szervek lesznek érintettek az ESR működtetésében. A fentiekre tekintettel indokolt az Rtv.
felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése.
a 36. §-hoz
A szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás, az azokon tartott rendezvény,
munkavégzés engedélyezésének, bejelentésének és eljárási rendjének részletes szabályait a jelenlegi
miniszteri rendeleti szint helyett kormányrendeletben szükséges megállapítani, erre tekintettel indokolt
a felhatalmazó rendelkezés beépítése a vízgazdálkodásról szóló törvénybe.
A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló hatályos szabályozás miniszteri rendeleti
szintű felhatalmazáson alapul, azonban szükséges magasabb szintű szabályozás kialakítása,
figyelemmel arra, hogy a szabályozás kibővítésének következtében a tárgykör több miniszter
felelősségi körét is érinti. A kormányrendeleti szint indoka továbbá, hogy a szabad vízen és szabad
vizek jegén tartózkodással összefüggő közigazgatási hatósági eljárás olyan speciális szabályokat kell,
hogy tartalmazzon, amelyek indokolttá teszik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény általános szabályaitól való eltérést, amely kormányrendeleti
szinten határozható meg.
a 37. §-hoz
Mind az Rtv., mind pedig a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény tartalmazza a miniszter kinevezési jogkörét a szerv
első számú vezetői tekintetében. Indokolt és garanciális szempontból is szükséges, hogy a büntetés-
végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben is megjelenjen a miniszter e jogköre. A
fentieken túl az egyes rendelkezéseinek technikai módosítását tartalmazza.
a 38. §-hoz
A körözési eljárás során a rendőrség megkeresheti a hitelintézeteket. A körözési eljárást jelentősen
elősegítheti a bankinformációkhoz való hozzáférés.
42
a 39. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja az egészségügyről szóló törvényt. A törvényjavaslat alapján az
egészségügyi állami szervnek lehetősége van az egészségügyi törvényben meghatározott betegek
tekintetében elrendeli a körözést vagy az előállítását. Előállítást a törvényjavaslat csak szűk körben,
kizárólag indokolt esetben engedi meg.
a 40. §-hoz
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az
ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 5.
§-ában foglalt rendelkezések lehetővé teszik az üzlet közbiztonsági érdekből történő ideiglenes
bezáratását, illetve az üzlet működési engedélyének visszavonását abban az esetben, ha a törvényben
meghatározott jogellenes cselekményeknek az üzlet működésével összefüggésben történt elkövetése
miatt hatósági eljárás indul, illetve marasztaló hatósági határozat születik.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a Törvény 4. § a)-b) pontjában foglalt fogalom-meghatározások
jelenlegi szövegezése alapján nem egyértelmű, hogy a jegyző által a Törvény 5. §-a alapján
foganatosítható intézkedések tárgyi hatálya a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
rendelkezései értelmében hatósági engedély nélkül működtethető üzletekre is kiterjedhet-e, a
normaszöveg pontosítása útján indokolt rögzíteni, hogy a közrend védelmét biztosítani hivatott
különleges intézkedések - köztük a jegyző által elrendelendő bezáratás - a törvényben előírt bejelentés
alapján működtetett üzletek tekintetében is alkalmazhatók.
A fenti törvénymódosításoknak, illetve a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült igényeknek
megfelelően a jogszabály mindemellett rögzíti, hogy a Törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott
jogsértés miatt megindult, illetve jogerős ügydöntő határozattal lezárt eljárásokról az érintett szerv -
amennyiben indokoltnak tartja - az üzlet működési helye szerint illetékes jegyzőt értesíti.
a 41. és 43. §-hoz
A törvényjavaslat ezen rendelkezései tartalmazzák azon felhatalmazó rendelkezések megalkotását,
amelyek szükségesek a 2007. évi CXII. törvény által kihirdetett, a Belga Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a
Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról,
különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében
létrejött Szerződés (Prümi Szerződés), a 2008. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az
ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló Megállapodás, valamint a
különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló
együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i, 2008/615/IB tanácsi határozat (Prümi
Határozat) teljes implementációjához.
a 42. §-hoz
43
A körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv hozzáférhet a helymeghatározási adatokhoz
is, amelyre korábban csak a nyomozóhatóságnak volt lehetősége.
a 44. §-hoz
A módosítás célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tagja által fellelt körözött személy abban az
esetben, ha előállítása indokolt akkor az illetékes rendőrkapitányságra előállítható legyen. A módosítás
meghatározza, hogy a körözéssel összefüggő előállítás időtartama 8 óra, amelyet a NAV előállítást
foganatosító szervének vezetője egy alkalommal meghosszabbíthat 4 órával.
a 45. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
módosítását az indokolja, hogy a Körözési Nyilvántartási Rendszerről és a személyek, dolgok
felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény létrehozza a talált dolgok nyilvántartását. A hatóságok
számára vagy a jegyző számára leadott talált idegen dolgokat a jegyző fogja kezelni és nyilvántartásba
venni és az adatokat a talált dolgok nyilvántartásába felvezetni. A jegyző feladatai között nincsen
jelenleg ez a feladat meghatározva, ezért indokolt a kiegészítés.
A törvény 2014. január 1-ei hatálybalépést állapít meg, tekintettel arra, hogy a törvény szerinti körözési
nyilvántartás bevezetéséhez informatikai fejlesztések szükségesek.
a 47. §-hoz
A törvényjavaslat e §-a megteremti az összhangot a Schengeni Információs Rendszer második
generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel,
valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI.
törvénnyel.
a 49. §-hoz
A szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás, az azokon tartott rendezvény,
munkavégzés engedélyezésének, bejelentésének és eljárási rendjének részletes szabályait a jelenlegi
miniszteri rendeleti szint helyett kormányrendeletben szükséges megállapítani, erre tekintettel indokolt
a felhatalmazó rendelkezés beépítése a vízgazdálkodásról szóló törvénybe, amellyel párhuzamosan
szükséges az Rtv.-ben szereplő miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést
hatályon kívül helyezni.
Mivel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja deklarálja, hogy a
központi államigazgatási szerv vezetője a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek
szervezetét és működését, valamint tevékenységét normatív utasításban szabályozhatja, ezért a
párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében indokolt a Bv.Sztv. e rendelkezésének hatályon kívül
helyezése.
44