﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11107. számú
törvényjavaslat
egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
1.	§
(1)	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) 4. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjának helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv
táplálkozás-egészségügy szakterületen)
„bb) a ba) alpont szerinti feladatokkal összefüggésben táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat
végez, különös tekintettel a vendéglátás - ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az
egészségügyi intézményekben, a nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a szociális
ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott
étkeztetés - területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan,
tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel, valamint a nevelési-oktatási intézményekben
eladásra szánt élelmiszerek tápanyag-beviteli értékének megfelelősége tekintetében,”
(2)	Az Ehi. 4. § (5) bekezdés c) pont cd) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv
egyes élelmiszerekkel kapcsolatosan)
„cd) ellátja a technológiai segédanyagokkal, az élelmiszeriparban felhasznált mosó- és
fertőtlenítőszerekkel, az élelmiszert előállító, feldolgozó-, csomagoló-, tároló- és forgalomba
hozó helyek engedélyezésével összefüggő, jogszabályban meghatározott feladatokat;”
2.	§
(1)	Az Ehi. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai
körében)
„e) engedélyezi - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egészségügyi szolgáltató
tevékenységének végzését, ellenőrzi a tevékenységet, valamint nyilvántartást vezet az
egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi szolgáltatók szervezeti egységeiről, az általuk
végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az egy szakmán belül végezhető egyes
tevékenységről, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési
engedélyekről;”
(2)	Az Ehi. 6. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
1
„(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés a) pont ac) alpontja és b)-
d)	pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4)	Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	az egészségügyi szolgáltató:
aa)	cégnevét,
ab)	cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartásba vétele számát, egyéni vállalkozó
esetén nyilvántartásba vétele számát,
ac)	a nyilvántartó rendszer által meghatározott egyedi azonosító számát,
b)	a szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül szolgáló
telephelyére vonatkozó adatokat:
ba)	helységnév,
bb)	utca, házszám,
bc)	postai irányítószám,
c)	az egészségügyi szolgáltató valamennyi szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:
ca)	az engedélyezett egészségügyi szakmákat a hozzájuk tartozó kóddal, és az ellátási
forma megnevezését a hozzájuk tartozó kóddal,
cb)	közszolgáltatásban való részvételének tényét,
cc)	a szakma miniszteri rendeletben megállapított progresszivitási szintjét,
cd)	az engedélyezett tevékenységek körét, amennyiben a működési engedély a
szakmán belül csak egyes tevékenységek nyújtására került kiadásra,
ce)	a szervezeti egység engedélyező hatóság által kiadott egyedi azonosítóját, valamint
megnevezését,
cf)	az engedélyező hatóság megnevezését,
cg)	a működési engedély keltét, számát,
ch)	a működés bármely korlátozásával kapcsolatos adatot,
ci)	a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások körében a szervezeti egység által
nyújtott szolgáltatás jellegére figyelemmel a szervezeti egységben engedélyezett szakmákhoz
tartozó kapacitás adatokat,
cj) a c) pont ca) alpont szerinti szakmák szünetelését, a szünetelés kezdő és befejező
időpontja szerint,
ck) járóbeteg-szakellátásban és alapellátásban a heti rendelési időt, az alapellátásban a
rendelkezésre állási időt napi bontásban, valamint a helyettesítésre vonatkozó adatokat,
cl) a szervezeti egységhez tartozóan, ellátási formától függően az ügyeleti részvételt,
készenléti rendszerben való részvétel tényét,
d)	a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával, javításával, illetve kölcsönzésével
foglalkozó szolgáltatók vonatkozásában a szolgáltató heti nyitvatartási rendjét, valamint
annak megjelölését, hogy a szolgáltató - jogszabályban meghatározottak szerint -
sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült vagy méretre igazított gyógyászati
segédeszközt forgalmaz, javít, illetve kölcsönöz.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott adatok a szolgáltató azonosítójához rendelten
szerepelnek a nyilvántartásban.
(6)	A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő bejegyzésre, valamint az onnan való
törlésre irányuló eljárás során a hatóság kizárólag okirati bizonyítékot, valamint az ügyfél
nyilatkozatát használhatja fel.”
3. §
2
Az Ehi. a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § (1) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a
vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt
technológiák alkalmazására kiadott engedélyekről az egészségügyi államigazgatási szerv
nyilvántartást vezet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	az alkalmazási engedély számát,
b)	az engedélyes nevét,
c)	az engedélyezett termék, technológia megjelölését, valamint
d)	az alkalmazási engedélyben megadott alkalmazási feltételeket.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
4.	§
(1)	Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)
„e) a kozmetikai termékek gyártására, egészségkárosítás nélküli alkalmazhatóságára,
forgalomba hozatalára, forgalmazására,”
(vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, egészségügyi bírságot szab
ki.)
(2)	Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)
„k) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi
anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és
egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való
megfelelésre, táplálkozási-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására”
(vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, egészségügyi bírságot szab
ki.)
(3)	Az Ehi. 13/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye továbbá, ha az egészségügyi
államigazgatási szerv által kiadott engedély előírásait az engedély jogosultja nem tartja be.”
5.	§
(1)	Az Ehi. a következő 14/B. §-sal egészül ki:
3
„14/B. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv jogerős határozata alapján jogosított
ügyfél helyébe jogutódja léphet.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv fellebbezéssel megtámadható döntései ellen
fellebbezni indokolással ellátva lehet.
(3)	A Ket. 114. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a Ket. 114. § (1) bekezdése szerinti
eljárás lefolytatására az egészségügyi államigazgatási szerv a döntés közlésétől számított
három éven belül jogosult.
(4)	Az egészségügyi államigazgatási szerv döntése a Ket. 139. § (1) bekezdése alapján
külföldön is végrehajtható.”
6.	§
Az Ehi. 15. § (12) bekezdése a következő e)-f) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„e) a kozmetikai termékek gyártására vonatkozó szabályokat,
f)	a kozmetikai termékek mikrobiológiai tisztasági követelményeit.”
7.	§
Az Ehi. 13/A. § (11) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait” szövegrész
helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait” szöveg
lép.
8.	§
Hatályát veszti az Ehi. 4. § (5) bekezdés a) pontjában az „a gyermekjátékokban,” szövegrész.
2.	A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása
9.	§
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) 16/A. §-a
a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a várandósgondozás
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
10.	§
Hatályát veszti az Mgtv. 3. § (3) bekezdése.
3.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
4
11. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdése a következő zs) ponttal
egészül ki:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl -
törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]
„zs) az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok
érvényesítése.”
12.	§
Az Eüak. 14/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése esetén a vényen fel
kell tüntetni)
„a) az érintett nevét, lakcímét, születési dátumát,”
13.	§
Az Eüak. 16/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a szűrővizsgálatot végző
egészségügyi szolgáltatók a szűrővizsgálaton részt vett személyek személyazonosító adatait és
a szűrővizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját
továbbítják az egészségügyi államigazgatási szerv részére.”
14.	§
Az Eüak. a 19. §-t követően a következő címmel és 19/A. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok
érvényesítése céljából történő adatkezelés
19/A. § (1) A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése
érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv a 4. § (2) bekezdés zs) pontja szerinti célból -
a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogokkal kapcsolatos, a nemzeti kapcsolattartó
szerv feladatairól szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás megadásáig -
kezelheti az érintett nevét, nemét, születési idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, TAJ-
számát, valamint azon egészségügyi adatait, amelyek az érintett határon átnyúló egészségügyi
ellátáshoz kapcsolódó jogainak érvényesítéséhez szükségesek.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott
célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében
kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv - az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése
5
céljából - továbbíthatja az egészségügyi államigazgatási szerv, illetve az egészségbiztosítási
szerv részére.
(3)	Az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés
szerinti célból az egészségügyi ellátás megszervezéséig kezelheti az érintett (1) bekezdés
szerinti adatait.
15. §
Az Eüak. II. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Központi implantátumregiszter
22/B. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 101/C. § (1) bekezdése szerinti
adatokat tartalmazó nyilvántartás adatainak az implantátum beültetésével, kivételével és
cseréjével kapcsolatos beavatkozáson átesett érintett további gyógykezelése, egészségi
állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető
orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése céljából vezetett központi
implantátumregiszter részére történő továbbítását követően a központi implantátumregisztert
működtető egészségbiztosítási szerv a személyazonosító adatok tekintetében kapcsolati kódot
képez. A kapcsolati kódot az egészségbiztosítási szerv minden személyazonosító adat
tekintetében azonos kódképzési módszer alapján hozza létre úgy, hogy az a személyes
adatokra történő visszafejtést ne tegye lehetővé és ugyanazon beteg tekintetében valamennyi
adattovábbítás - függetlenül a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltatótól - azonos
kapcsolati kódhoz kapcsolódjon.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kapcsolati kódot az egészségbiztosítási szerv az általa
működtetett informatikai alkalmazás útján megküldi a nyilvántartást vezető egészségügyi
szolgáltatónak. A kapcsolati kódot fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban.
(3)	Az egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt adatokról
kapcsolati kóddal ellátva, kérelemre 8 napon belül, illetve ha az implantátumot viselő
személyek egészségének védelme érdekében szükséges, haladéktalanul, elektronikus úton
tájékoztatást nyújt
a)	az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv,
b)	az egészségügyi államigazgatási szerv,
c)	a szakmai minőségértékelésért felelős szerv
részére.
(4)	Az egészségügyi szolgáltatónak a betegdokumentációban feltüntetett kapcsolati kódot
tartalmazó kérelemére az egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt
adatokról kapcsolati kóddal ellátva haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatást nyújt az
egészségügyi szolgáltató által kezelt személyen korábban végzett, implantátumot érintő
beavatkozással kapcsolatban.
(5)	Ha az implantátumot viselő személy tekintetében sürgős szükség vagy veszélyeztető
állapot megelőzése vagy elhárítása érdekében szükséges és a legutolsó, implantációval
kapcsolatos ellátást végző egészségügyi szolgáltató jogutód nélkül megszűnt vagy az
egészségügyi dokumentáció nem vagy jelentős késedelemmel szerezhető be, az
orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv
6
megismerheti az Eütv. 101/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat annak érdekében,
hogy az érintettel kapcsolatba lépjen és tájékoztassa az egészsége védelmében szükséges
teendőkről.
(6)	A központi implantátumregiszterben tárolt adatokat az érintettre vonatkozó utolsó
adattovábbítástól számított 50 év elteltével törölni kell.”
16.	§
(1)	Az Eüak. 38. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„k) a térségi betegút-szervezésért felelős szerv által a 4. § (2) bekezdés w) pontja szerinti
célból, a 19. § (1) bekezdése szerint kezelt egészségügyi adatok körének meghatározására, az
adatok átadására, továbbítására vonatkozó részletes szabályokat
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Eüak. 38. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ez a törvény a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok
érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6)	Ez a törvény a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények elismerésének
megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló 2012. december 20-ai 2012/52/EU bizottsági
végrehajtási irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
17.	§
(1)	Az Eüak.
a)	18. § (1) bekezdésében a „ , TAJ számmal összekapcsolt egészségügyi adatok” szövegrész
helyébe „egészségügyi adatok, valamint - más személyazonosító adattal történő
összekapcsolás nélkül - az ahhoz kapcsolódó TAJ szám, nem, születési dátum és postai
irányítószám”,
b)	18. § (2) bekezdésében az „az azonos TAJ számhoz” szövegrész helyébe az „az (1)
bekezdés szerinti, azonos érintettre vonatkozó személyazonosító adatokhoz”,
c)	18. § (3) bekezdésében a „TAJ számot” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatokat”,
d)	18. § (4) bekezdésében a „TAJ számmal” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti
személyazonosító adattal”
szöveg lép.
(2)	Az Eüak. 18/A. §-ában a „TAJ számát és születési dátumát” szövegrész helyébe a „TAJ
számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát” szöveg lép.
(3)	Az Eüak. 38. § (2) bekezdés e) pontjában a „feldolgozására és bejelentésére” szövegrész
helyébe a „feldolgozására, bejelentésére és közzétételére” szöveg lép.
18.	§
7
Hatályát veszti az Eüak. 18. § (5) bekezdés második mondata.
4.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
19.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya
a)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint
biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint baleseti ellátásra és
szerződés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre,
b)	az e törvény szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe vevő uniós betegre,
c)	a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre,
d)	az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra,
e)	az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra
terjed ki.”
20.	§
(1)	Az Ebtv. 5/B. §-a a következő q)-s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„q) EGT tagállam: Magyarország kivételével az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy
az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást
élvező állam,
r) uniós beteg: az 1. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó személyek kivételével:
ra) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerinti EGT-állampolgár és magyar állampolgár,
rb) a 8/A. § (1) bekezdése hatálya tartozó személy, és
rc) az EGT tagállamban egészségügyi ellátásra jogosult személy,
amennyiben Magyarországon egészségügyi szolgáltatást nem az uniós rendeletek szabályai
szerint vesz igénybe,
s) határon átnyúló egészségügyi ellátás: a tartós ápolási-gondozási egészségügyi
szolgáltatások, a szervátültetés céljából történő szervelosztás és szervhez jutás, továbbá a
fertőző betegségek elleni közfinanszírozott oltási programok kivételével:
sa) a Magyarországon vagy magyar egészségügyi szolgáltató által uniós betegnek
nyújtott egészségügyi szolgáltatás, vagy
sb) a biztosított által - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra
jogosultakat - EGT tagállamban vagy EGT tagállamban letelepedett szolgáltatónál
igénybevett egészségügyi ellátás, amelyet a biztosított nem az uniós rendeletek alapján vesz
igénybe.”
(2)	Az Ebtv. 5/B. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
8
(E törvény alkalmazásában)
„t) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e
törvényben meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése
szerint fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.”
21.	§
Az Ebtv. „Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak” alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) Az 5/B. § s) pont sa) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátás
keretében az uniós betegek a II. fejezet 1-3. címében meghatározott egészségügyi
szolgáltatásokra jogosultak.
(2) Ha az uniós beteg a biztosítottal azonos feltételek mellett veszi igénybe az (1)
bekezdésben meghatározott ellátást, akkor a biztosítottal azonos jogállás illeti meg azzal,
hogy
a)	az ellátásra irányadó, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének
megfelelő összegű térítési díjat, illetve a II. fejezet 2. címe alá tartozó egészségügyi
szolgáltatások esetén bruttó fogyasztói árat fizet, és
b)	esetében nincs területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.”
22. §
(1)	Az Ebtv. 18. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A beutalóhoz kötött szakellátások esetében az egészségügyi szolgáltató köteles
elfogadni az EGT tagállamban az uniós beteg részére az arra jogosult egészségügyi
szakember által kiállított beutalót is, kivéve, ha az az egészségügyi szolgáltató számára nem
érthető vagy nem nyújt elég információt a beteg egészségi állapotáról és az ennek alapján
orvosilag szükséges beavatkozások köréről.
(2b) A beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében az uniós beteg ellátását nem lehet
megtagadni arra hivatkozva, hogy vonatkozásában az egészségügyi szolgáltató területi
ellátási kötelezettséggel nem rendelkezik.”
(2)	Az Ebtv. 18. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az egészségügyi szolgáltató csak akkor tagadhatja meg az uniós beteg ellátását, ha a
területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását az uniós beteg fogadása
veszélyezteti. Az elutasítást ilyen esetben írásban meg kell indokolni.”
23.	§
Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségbiztosító - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között -
méltányosságból)
9
„c) támogatást nyújthat a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás
gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához,”
24.	§
(1)	Az Ebtv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosított EGT tagállamban egészségügyi szolgáltatást vehet igénybe az uniós
rendeletek és az 5/B. § s) pont sb) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátás
keretében is. A biztosított eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben a jogosultsági feltételek
mind az uniós rendeletek, mind az 5/B. § s) pont sb) alpontja alapján teljesülnek, az uniós
rendeleteket kell alkalmazni.”
(2)	Az Ebtv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 5/B. § s) pont sb) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében, ha
a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat
-	a II. fejezet 1-3. címében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe,
ugyanolyan jogállással rendelkezik, mintha hasonló helyzetben Magyarországon vett volna
igénybe egészségügyi ellátást. Az egészségbiztosító az ellátás hitelt érdemlően igazolt
tényleges költségét téríti meg azzal, hogy az egészségbiztosító által fizetendő térítés összege
nem haladhatja meg az igénybevétel idején az ellátásra vonatkozó magyarországi
közfinanszírozott ellátás belföldi költségének mértékét. A biztosított - ide nem értve a
megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat - ezen egészségügyi
szolgáltatások közül csak előzetes engedély alapján jogosult a külföldi gyógykezelések
rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott ellátások igénybevételére. Amennyiben a
biztosított olyan ellátást kíván igénybe venni, amely a magyarországi jogszabályok alapján
beutalóhoz kötött, a költség megtérítésének további feltétele, hogy a biztosított az ellátásra
rendelkezzen az ellátásra vonatkozó és a jogszabályoknak megfelelő módon kiállított
beutalóval.”
25.	§
Az Ebtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 5/B. § s) pont sa) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybevevő
személy jogosultságát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
dokumentummal igazolja.”
26.	§
Az Ebtv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles a finanszírozási
szerződés megkötéséről, módosításáról, megszűnéséről a fenntartóját tájékoztatni.”
27.	§
(1)	Az Ebtv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„(1) A 30. § (2)-(3a) bekezdése alapján kötött szerződésben meg kell határozni
a)	az elszámolási gyakoriságot,
b)	az általánostól eltérő vagy jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseket.”
(2)	Az Ebtv. 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szerződés részét képezi)
„c) a kiszolgáltató, a forgalmazó, továbbá a 30. § (3) bekezdés szerinti szervezet, illetve a 30.
§ (3 a) bekezdése szerinti gyártó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási
támogatással történő kiszolgáltatás, forgalmazás, javítás és gyártás jogszabályban és
szerződésben előírt feltételeit folyamatosan biztosítja.”
(3)	Az Ebtv. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés b) pontját, a (3) bekezdést, a (4) bekezdés b) pontját és az (5) bekezdést a
30. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti szervezetre, illetve gyártóra is alkalmazni kell.”
28.	§
Az Ebtv. 35. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben az egészségbiztosító tévesen utal valamely egészségügyi szolgáltató
részére finanszírozási összeget, jogosult azt a tárgyhónapot követő hat hónapon belül az
egészségügyi szolgáltató finanszírozási összegéből egy vagy több részletben levonni.”
29.	§
Az Ebtv. 36. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az egészségügyi szolgáltató az ellenőrzési eljárás során köteles együttműködni az
egészségbiztosítóval. Ha az egészségügyi szolgáltató vagy annak közreműködője az
egészségbiztosító ellenőrzése során együttműködési, illetve adatszolgáltatási
kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget vagy az ellenőrzés lefolytatását
bármilyen módon akadályozza, akkor az egészségbiztosító jogosult a finanszírozási összeget
vagy annak az ellenőrzés tárgyára elkülöníthető részét mindaddig visszatartani, ameddig az
egészségügyi szolgáltató vagy annak közreműködője kötelezettségének eleget nem tesz.”
30.	§
Az Ebtv. 38. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1)-(3), a (4), a (7) és a (8) bekezdést a 30. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti
szervezetre, illetve gyártóra is alkalmazni kell.”
31.	§
Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a
gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság
kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.”
32.	§
Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (a terhességi-gyermekágyi segély, a
gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál - e törvényben foglalt
kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért
jövedelmet kell figyelembe venni.”
33.	§
Az Ebtv. 42. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni az
ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(3b) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott terhességi-
gyermekágyi segély iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt
annak időtartama alatt a (3a) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell
folyósítani.”
34.	§
Az Ebtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem naptári napi átlagának 70%-a.
(2)	A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. §
(1)	bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(3)	Ha a biztosított ellátása a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg, a terhességi-
gyermekágyi segély naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani azzal, hogy az ellátás
naptári napi összege a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét nem haladhatja meg.
Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a
minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet, ennek hiányában a szerződés
szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
(4)	A terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni az
ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(5)	Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott terhességi-
gyermekágyi segély iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi
segélyt a (4) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
12
(6)	A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó
részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7)	A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a
táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
35.	§
(1)	Az Ebtv. 42/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5),
(6a) és (6b) bekezdése szerint kell megállapítani.”
(2)	Az Ebtv. 42/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás
folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.”
(3)	Az Ebtv. 42/D. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 48. § (2), (3) és (6a) bekezdése alapján maximális összegben megállapított
gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a
tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell
állapítani.
(5)	Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott
gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat
annak időtartama alatt a (3) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell
folyósítani.”
36.	§
Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de
legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azzal, hogy az
ellátás naptári napi összege a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét nem haladhatja
meg.
(2)	A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)-(6)
bekezdése szerint kell megállapítani.
(3)	A 48/A. § (2) bekezdésének alkalmazásakor a folyamatos biztosítási időt anya esetében a
szülés, egyéb esetben a jogosultság kezdő napjától kell számítani.
(4)	A 48. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése alapján maximális összegben megállapított
gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a
tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell
állapítani.
13
(5)	A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás
folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(6)	Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj
iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat az (5) bekezdés
szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
(7)	Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási
díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege
egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb
összeget.”
37.	§
Az Ebtv. 44. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Keresőképtelen,)
„d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az
esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;”
38.	§
Az Ebtv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig
volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig
kaphat. ”
39.	§
(1)	Az Ebtv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári
évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.”
(2)	Az Ebtv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként
meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak
kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell
megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem
éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti
jövedelem.”
(3)	Az Ebtv. 48. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180
naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van
14
legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában
a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
(6b) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180
naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs
legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő
napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a
szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a
tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.”
(4)	Az Ebtv. 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának
a)	hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,
b)	ötven százaléka
ba)	az a) pont szerintinél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében,
bb)	a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint
bc)	a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,
azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján
érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.”
40. §
Az Ebtv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz összegét a
táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a
jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő
időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső azon 180 naptári napi
jövedelme alapján kell megállapítani, mely napokon a biztosított jövedelemmel rendelkezett.
A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást
megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(2)	Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180
naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van
legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét
a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
(3)	Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi
jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 nap
48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság
kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges
vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a
tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
(4)	Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban legalább 120 naptári napi
jövedelemmel rendelkezik, azonban a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően
nincs legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya,
akkor a táppénz naptári napi átlagát a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell
megállapítani.
15
(5)	Ha a biztosított rendelkezik 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási
idővel, azonban a biztosítási jogviszony később kezdődik, mint a táppénzre való jogosultság
első napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napja, a táppénz naptári napi átlagát
a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.
(6)	Ha biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap
utolsó napjától, a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő
időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben, terhességi-
gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban - kivéve a méltányosságból megállapított
ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját
képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a minimálbér összegénél
kedvezőbb.
(7)	A táppénz alapjaként figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására
vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(8)	A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási
idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél
rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a
44. §. d) pontjában meghatározott esetben ötven százaléka azzal, hogy a táppénz egy napra
járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti
jövedelem, de legfeljebb a minimálbér 200 százalékának harmincad részét.”
41.	§
Az Ebtv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb
megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti
táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási
segély folyósításának az ideje.
(2)	A 48. § (6a) és (6b) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi
folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási időket lehet
figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha
abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.”
42.	§
Az Ebtv. 49. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati
járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát
végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy)
„b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban
meghatározott időtartama alatt a 39/A. § (1) bekezdés szerint elért, biztosítási jogviszonyból
származó jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.”
16
43.	§
(1)	Az Ebtv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás
megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében
keresőképtelenné válik.”
(2)	Az Ebtv. 55. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén
a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset
éri.
(1b) A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően
ismételten keresőképtelenné válik.”
44.	§
Az Ebtv 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Baleseti táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás
megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében
keresőképtelenné válik.
(2)	Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a
biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.
(3)	A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően
ismételten keresőképtelenné válik.
(4)	Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi
állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
(5)	A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül -
egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel
meghosszabbítható.
(6)	Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti
járadékban részesül.
(7)	A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó
rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(8)	A baleseti táppénz összegét a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül
megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem
alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a megelőző naptári év első
napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint
17
folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a
megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(9)	Ha a biztosított az (8) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi
jövedelemmel, baleseti táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme
alapján kell megállapítani.
(10)	A baleseti táppénz összege azonos a (8) és (9) bekezdés alapján számított jövedelem
naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.”
45.	§
Az Ebtv. 61. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A biztosított írásbeli kérelmére a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a
gyermekgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell.”
46.	§
(1)	Az Ebtv. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak
teljesítése esetén, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj
folyósításának szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni.”
(2)	Az Ebtv. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a
tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani.”
47.	§
Az Ebtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási
járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz vagy a terhességi-gyermekágyi segély iránti
kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, gyermekgondozási díj iránti kérelmét az
egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.
(2)	A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos
kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a
gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és
elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg.”
48.	§
Az Ebtv. 65. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
18
„(3a) Amennyiben a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset
üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó
ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre
emelkedését követő nap.”
49.	§
Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/D-F. §-sal egészül ki:
„82/D. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 35. § (8) bekezdésében és 36. § (8a)
bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben, illetve eljárásokban is alkalmazni
kell.
82/E. § Amennyiben 2010. április 30-a után született gyermek vonatkozásában
gyermekgondozási díjat igényelnek, és a jogosultság megszerzésekor vagy az azt megelőző
két éven belül a jogosult e törvény 2010. április 30-áig hatályos szabályai szerint jogosult volt
gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a korábbi
gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzését megelőző két évben, valamint a
korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően az e törvény 42/A. § (4) bekezdése szerint
számított, biztosításban töltött napok számával egyezik meg, de nem lehet rövidebb 365
napnál, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A korábbi gyermekgondozási díj
lejártát követően biztosításban töltött időbe az új gyermekgondozási díj időtartamának
kiszámítása vonatkozásában nem számít bele a gyermekgondozási segély, valamint a
terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.
82/F. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2013. évi ...... törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést, 42. § (3a) és (3b)
bekezdést, 42/D. § (2)-(5) bekezdést, 48. § (4), (6a) és (6b), valamint (8) bekezdést, 48/A. §-t,
49.	§ (1) bekezdés b) pontját, 55. § (1)-(1b) bekezdést, 65. § (3a) bekezdést a 2013. június 30-
át követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni, azzal, hogy a 2014.
április 26-át megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított
terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb,
mint ami a 2013. július 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján járna.
(2)	A 2013. július 1-ét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos szabályok
alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának
időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.”
50.	§
Az Ebtv. a következő 82/G. §-sal egészül ki:
„82/G. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2013. évi ......törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést, 42. §-t, 42/D. §-t, 48. §-
t, 55. §-t, 63. §-t a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében
kell alkalmazni.
19
(2)	A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály
alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának
időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.”
51.	§
(1)	Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„d) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének, valamint az
előzetes engedélyhez kötött határon átnyúló egészségügyi ellátások körének és igénybevételi
rendjének,”
(meghatározására.)
(2)	Az Ebtv. 83. § (6) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg)
„j) a társadalombiztosítási támogatás alapját képező javítási díj számításánál
figyelembeveendő rezsi óradíj összegét.”
52.	§
Az Ebtv. a következő 83/D. §-sal egészül ki:
„83/D. § Ez a törvény a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok
érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
53.	§
Az Ebtv.
a)	26. § (4) bekezdés c) pontjában az „az 1000” szövegrész helyébe az „a 3000” szöveg,
b)	27. § (1) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve
az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT
tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT tagállam)” szövegrész
helyébe az „EGT tagállam” szöveg,
c)	29. § (8) bekezdésében az „a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi” szövegrész
helyébe az „az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy” szöveg,
d)	29. § (8) bekezdésében az „a Közösségi rendeletben” szövegrészek helyébe az „az uniós
rendeletekben” szöveg,
e)	35. § (4) bekezdésében a „finanszírozási előleget” szövegrész helyébe a „működési
költségelőleget” szöveg,
f)	38. § (1) bekezdésében a „forgalmazásának” szövegrész helyébe a „forgalmazásának,
javításának, illetve gyártásának” szöveg,
20
g)	38. § (6) bekezdésében a „gyógyászati segédeszköz-forgalmazás” szövegrész helyébe a
„gyógyászati segédeszköz-forgalmazás, -javítás, illetve -gyártás” szöveg,
h)	40. § (1) bekezdésében a „segély annak jár” szövegrész helyébe a „segélyre jogosult”
szöveg,
i)	44. § e) pontjában az „ápolja” szövegrész helyébe az „otthon ápolja” szöveg,
j) 46. § (1) bekezdés b)-e) pontjában az „ápolása címén” szövegrész helyébe az „otthoni
ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén
-	a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén” szöveg,
k) 48. § (3) bekezdésében a „[46. § (7) bek.]” szövegrész helyébe a „[48/A. § (1) bekezdés]”
szöveg,
l) 48/A. § (2) bekezdésében a „(6a) és (6b)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)” szöveg,
m) a 62. § (2) bekezdésében a „folyósítja” szövegrész helyébe az „utólag folyósítja” szöveg
lép.
54.	§
Hatályát veszti az Ebtv.
a)	46. § (7) bekezdése,
b)	49. § (2) bekezdése,
c)	55. § (6) bekezdése,
d)	56. § (1) bekezdése,
e)	56. § (3) bekezdése,
f)	56. § (5) bekezdése,
g)	61. § (4) bekezdése,
h)	62. § (5) bekezdése,
i)	82/E. §-a.
5.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
55.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 33/A. §-a a
következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatok tekintetében minősül
közhitelesnek:
a)	a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és
hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti jogvédelmi tanfolyam elvégzését igazoló
tanúsítvány megnevezése, száma, kelte,
b)	a továbbképzési kötelezettséggel kapcsolatban az adott naptári évben teljesített
továbbképzési órák száma,
c)	a szüneteltetéssel kapcsolatban a szünetelés kezdő és záró napja,
d)	a nyilvántartási igazolvány:
da)	száma,
db)	érvényességével, érvénytelenségével, érvénytelenítésével kapcsolatos bejegyzés,
dc)	elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén az igazolvány pótlására
vonatkozó bejegyzés,
e)	a nyilvántartás megszűnésének, megszüntetésének időpontja és jogalapja.”
56.	§
21
Az Eütv. 94. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Mentésnek minősül továbbá)
„e) mentési készenlét térítés ellenében történő ellátása olyan helyszíneken, amelyek az ott
időszakosan vagy folyamatosan végzett tevékenység jellege alapján - ideértve az építkezést,
műszaki munkálatok elvégzését - a balesetveszély szempontjából fokozottan kockázatosnak
tekintendők (helyszínbiztosítás).”
57.	§
(1)	Az Eütv. 101/B. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv (e §
tekintetében a továbbiakban: hatóság) bírságot szabhat ki, ha az egészségügyért felelős
miniszter rendelete szerinti kötelezett megszegi]
„g) az implantátum beültetése, kivétele és cseréje során előírt nyilvántartással és a Központi
Implantátumregiszterbe történő adattovábbítással,”
(kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségét,
vagy valótlan adat közlésével a hatóságot megtéveszti.)
(2)	Az Eütv. 101/B. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv (e §
tekintetében a továbbiakban: hatóság) bírságot szabhat ki, ha az egészségügyért felelős
miniszter rendelete szerinti kötelezett megszegi]
„h) az orvostechnikai eszközök forgalmazásával és kereskedelmi gyakorlatával”
(kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségét,
vagy valótlan adat közlésével a hatóságot megtéveszti.)
(3)	Az Eütv. 101/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a bírság összegét
minden egyes olyan implantátum után meg kell állapítani, amely tekintetében a 101/C. §
szerinti nyilvántartásba vétel nem vagy nem az ott meghatározott módon valósult meg.”
58.	§
Az Eütv. „Orvostechnikai eszközellátás” alcíme a következő 101/C. §-sal egészül ki:
„101/C. § (1) Implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a beavatkozással érintett
személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény
gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének
ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltató nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a
következő adatokat:
22
a)	az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló törvényben meghatározott személyazonosító adatok közül a beavatkozással érintett
személy családi és utónevét, születési nevét, születési dátumát, anyja születési nevét,
lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, egyéb elérhetőségét,
b)	a beültetés, eltávolítás vagy csere időpontját,
c)	a beültetés, eltávolítás vagy csere okát,
d)	a beültetett vagy eltávolított implantátummal kapcsolatban
da)	az implantátum nevét, típusát, gyártási tételszámát - ha rendelkezésre áll - a sorozatszám
megjelölésével,
db)	a gyártó nevét,
dc)	a forgalmazó nevét, székhelyét, akitől az implantátumot az egészségügyi szolgáltató
beszerezte,
e)	a beültetést végző orvos nevét, pecsétszámát,
f)	a beültetést végző egészségügyi szolgáltató nevét, működési engedélye számát.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítási
szerv által működtetett informatikai felület alkalmazásával vezeti. A nyilvántartásba az (1)
bekezdés szerinti adatokat legkésőbb a beavatkozással érintett személy egészségügyi
szolgáltatótól történő elbocsátásának időpontjáig vagy az egészségügyi szolgáltatások
Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben foglalt finanszírozási jelentéstétel napján kell felvinni.
(3)	Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatokat az egészségbiztosítási szerv
által működtetett informatikai felület alkalmazásával, a (2) bekezdés szerinti adatfelvitellel
egyidejűleg, elektronikusan továbbítja - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint működtetett -
Központi Implantátumregiszter részére.”
59.	§
Az Eütv. 111. § (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Az
alapnyilvántartás a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.”
60.	§
Az Eütv. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A működési nyilvántartás célja az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés szerinti adatainak
közhiteles tanúsítása. A működési nyilvántartás a (4) bekezdés b)-n) pontja szerinti adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A működési nyilvántartást az
egészségügyi államigazgatási szerv vezeti és e körben jogosult a (4) bekezdés szerinti adatok
kezelésére.”
61.	§
Az Eütv. 113. § (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
23
„(3) A működési nyilvántartás (1) bekezdés szerinti érvényességi ideje egy alkalommal,
jogszabályban foglalt feltételekkel, az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon
vagy más EGT tagállamban történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre
meghosszabbítható, a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel.”
62.	§
(1)	Az Eütv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az egészségügyi ágazati humánerőforrás nyomon követése, valamint stratégiai
tervezésének elősegítése céljából egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring
rendszer működik, amely ellátja a (2) bekezdésben, valamint a jogszabályban meghatározott
feladatokat.”
(2)	Az Eütv. 114. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti szervnek
személyazonosításra alkalmas módon továbbítja]
„aa) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv,”
(3)	Az Eütv. 114. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszert működtető
egészségügyi államigazgatási szerv felé az állami foglalkoztatási szerv, a kormányzati
személyügyi szolgáltató, valamint valamennyi, működési engedéllyel rendelkező
egészségügyi szolgáltató köteles megküldeni az egészségügyi dolgozók által betölthető
álláshelyére - különösen az álláshely betöltési feltételeire -, valamint a foglalkoztatási
igényére vonatkozó adatokat azok keletkezésétől, illetve változásától számított öt
munkanapon belül, a rendelkezésre álló egészségügyi humánerőforrás legmegfelelőbb
hasznosulása érdekében.”
63.	§
Az Eütv. 116/A. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés a) pontjában foglalt, a
szakképzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adatainak kivételével
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
64.	§
Az Eütv. 117. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás a (6) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában,
valamint b)-e) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.”
65.	§
24
Az Eütv. a következő 152/A. §-sal egészül ki:
„152/A. § A települési önkormányzat együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi,
munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben az ezeket
végző szervekkel és személyekkel, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezen
tevékenységeket.”
66.	§
Az Eütv. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az
ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó
részletes szabályokról szóló jogszabályban
a)	meghatározott esetben az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott
ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja,
b)	meghatározottak szerint az ivarsejtek tárolása kizárható vagy időtartama korlátozható azzal,
hogy a korlátozott időtartamig tárolható ivarsejteket a tárolási idő lejártát követően meg kell
semmisíteni.”
67.	§
Az Eütv. 230. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A katasztrófa-egészségügyi ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed)
„h) a szükség-gyógyintézetek elhelyezésére alkalmas ingatlanok előzetes kijelölésére.”
68.	§
Az Eütv. 234. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy nevét, nyilvántartási számát, működésének szakterületét, valamint
az érvényességi idejét. A nyilvántartás a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
nevének kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásból
kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható
adat. ”
69.	§
Az Eütv. 242. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„242. § (1) A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel, valamint a
gyógyhelyekkel kapcsolatban kiadott bármely engedély és hozzájárulás egészségügyi
érdekből módosítható, visszavonható vagy az engedély vagy hozzájárulás további fenntartása
egészségügyi érdekből szükséges intézkedések megtételéhez köthető.
25
(2)	A gyógyhelyekről, a gyógyfürdő- és klímagyógyintézetekről, a Magyarországon kitermelt
elismert természetes ásványvizekről, gyógyvizekről, gyógyiszapokról és az egyéb természetes
gyógytényezőkről, valamint a külföldről behozott és bejelentett palackozott gyógyvizekről az
egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.
(3)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	az engedély számát,
b)	az engedélyes nevét, valamint
c)	az engedély tárgyát.
(4)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
70.	§
Az Eütv. 242/A. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1b) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott
adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	az engedély számát,
b)	az engedélyes nevét, valamint
c)	az engedély tárgyát.
(1c) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való
törlésre irányuló eljárás során a hatóság kizárólag okirati bizonyítékot, valamint az ügyfél
nyilatkozatát használhatja fel.”
71.	§
(1)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdés sz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„sz) a rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott
élelmiszerekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, az étkeztetés, étrendtervezés
és a diétás ételkészítés személyi feltételeit, valamint a hatósági ellenőrzés szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Eütv. 247. § (6) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„l) az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon
átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről.”
72.	§
26
Az Eütv.
a)	24. § (3) bekezdés c) pontjában a „betekinteni, valamint azokról” szövegrész helyébe a
„betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy” szöveg,
b)	101/B. § (1) bekezdésében
ba)	a „ha az egészségügyért felelős miniszter rendelete” szövegrész helyébe a „ha e törvény
vagy az egészségügyért felelős miniszter rendelete”,
bb)	az „az egészségügyért felelős miniszter rendeletében” szövegrész helyébe az „e
törvényben vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében”
szöveg,
c)	101/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a), g) és h)
pontja” szöveg,
d)	101/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „d)-g) pontja” szövegrész helyébe a „d)-f) pontja”
szöveg,
e)	228. § (2) bekezdés a) pontjában a „szükségessé,” szövegrész helyébe a „szükségessé,
valamint az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak
kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi
szükséghelyzet,” szöveg
f)	243. § (7) bekezdésében a „haszonszerzésre irányul.” szövegrész helyébe a
„haszonszerzésre irányul, amelyre vonatkozóan az egészségügyi államigazgatási szerv a
kérelmezőt nyilatkoztatja.” szöveg
lép.
73.	§
Hatályát veszti az Eütv.
a)	49. § (5) bekezdésében az „a szájjal érintkező gyermekjáték és más használati tárgy,
illetve” szövegrész,
b)	114. § (2) bekezdés a) pontjában az „a)-c), e), g) ésj)-l) pontjai” szövegrész,
c)	114. § (2) bekezdés b) és c) pontja,
d)	153. § (1) bekezdés d) pontja.
6.	Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
módosítása
74.	§
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Gyógysz. tv.) a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § Ez a törvény a 4-metilamfetamin ellenőrzési intézkedéseknek történő alávetéséről szóló
2013.	március 7-i 2013/129/EU tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.”
75.	§
A Gyógysz. tv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
7.	Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
76.	§
27
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 2/C. § a)
és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő)
„a) nyilvántartást vezet a praxisjogokról és a tartósan betöltetlen körzetekről,
b)	regisztrálja a praxisjogra vonatkozó adásvételeket, ebben a körben nyilvántartja az eladó és
a vevő nevét és pecsétszámát, valamint a praxisjog és az adásvétel azonosítására szolgáló
adatokat, továbbá közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat.”
77.	§
Az Öotv. a következő 2/D. §-sal egészül ki:
„2/D. § (1) A 2/C. § a) pontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett
körzet meghatározása, a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó hatóság megnevezése, az
engedély száma és kelte tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2)	A 2/C. § a) pontja szerinti nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való
törlésre irányuló eljárás során a hatóság kizárólag okirati bizonyítékot, valamint az ügyfél
nyilatkozatát használhatja fel.”
78.	§
Az Öotv. 3. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„ab) a praxiskezelőt kijelölje, valamint feladat- és hatáskörét, továbbá eljárásának szabályait
rendeletben meghatározza,”
79.	§
Hatályát veszti az Öotv. 3. § (7) bekezdése.
8.	A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
80.	§
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 23. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv ellátja a CLP 45. cikke szerinti feladatokat.”
81. §
A Kbtv. a következő 31/C. §-sal egészül ki:
28
„31/C. § A biocid termék engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban az egészségügyi
államigazgatási szerv és a szakhatóság az engedélyezési feltételeket egyeztetés alapján
állapítja meg.”
82. §
A Kbtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a 34. § (3) bekezdés b) és f) pontjában, a 34. § (4) bekezdés a) pont aj)
alpontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott végrehajtási rendeleteivel együtt
a)	a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról
(REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv
módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a
76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK
bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i, 1907/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK
és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az
1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i, 1272/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet, és
c)	a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i,
528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
83. §
Hatályát veszti a Kbtv. 31/B. §-a.
9.	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
84.	§
(1)	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Eütev.) 11/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
(6a) A gyógyszerész, szakgyógyszerész munkakörben (a továbbiakban együtt: gyógyszerész
munkakörben) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet
kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolási illetmény és havi 75 820 Ft egyösszegű illetmény-
vagy bérnövelés együttes összege.”
(2)	Az Eütev. 11/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 17. § (7) bekezdésében meghatározott kivétellel az első szakorvosi, szakfogorvosi,
szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevő részére a képzés
ideje alatt, foglalkoztatási jogviszonytól függetlenül havonta legalább
a)	az orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (4) bekezdés
alapján,
b)	a (6) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó
részére a (6) bekezdés alapján és
29
c)	a (6a) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó
részére a (6a) bekezdés alapján
járó bért, illetve illetményt kell folyósítani. Ha a szakképzésben részt vevő foglalkoztatására
heti 36 órát elérő időben, tartós megbízási szerződés alapján vagy vállalkozói jogviszonyban
kerül sor, e rendelkezéseket az egészségügyi dolgozó havi megbízási vagy vállalkozói
díjazására kell alkalmazni.”
85.	§
Az Eütev. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi
szakképzésben részt vevő személynek a képzés ideje alatt, önkéntes segítői jogviszonyban
végzett egészségügyi tevékenysége - a költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar
állampolgár, valamint hontalanként elismert személy kivételével - a képzés megszerzéséhez
szükséges szakmai gyakorlatként nem ismerhető el.”
86.	§
(1)	Az Eütev. a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) A 2013. szeptember 1-jén alkalmazásban álló, a 11/A. § (4)-(6a) bekezdésében
meghatározott munkakörben foglalkoztatottakat az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer
keretében a 2013. január 1-je és 2013. augusztus 31-e közötti időszak tekintetében
visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg a (2)-(13) bekezdésben foglaltak
szerint.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott
munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (4)
bekezdése szerinti orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozót alapbére
(garantált illetménye) és rendszeres pótlékai együttes összegének mértékétől függően - nem
rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - a 3. melléklet szerinti táblázatban szereplő
visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott
munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (5)
bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozót, egészségügyben dolgozót - nem rendszeres
jövedelemnek minősülő bérelemként - a 4. melléklet szerinti táblázatban szereplő
visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott
munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (6)
bekezdése szerinti egészségügyi dolgozót - nem rendszeres jövedelemnek minősülő
bérelemként - havi 10 000 Ft összegű visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott
munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (6a)
bekezdése szerinti gyógyszerész munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozót - nem
rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - havi 44 385 Ft összegű visszamenőleges
illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
30
(6)	A (2)-(5) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés végrehajtásánál
az egészségügyi dolgozó 2013. június havi kinevezés szerinti illetményét, illetve
munkaszerződés szerinti alapbérét, valamint rendszeres pótlékai összegét, 2013. június havi
bér hiányában az azt megelőző utolsó teljes havi bért kell figyelembe venni.
(7)	Az e § szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a foglalkoztatottat a
munkáltató egyoldalú döntése alapján a garantált illetményén vagy alapbérén felül megillető
juttatás - különösen az illetménykiegészítés - terhére, annak visszavonásával vagy
csökkentésével nem biztosítható.
(8)	Részmunkaidő esetén a visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a munkaidő teljes
munkaidőhöz viszonyított arányában jár.
(9)	A (2)-(5) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a 2013. január 1-
je és 2013. augusztus 31-e között a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban,
bérnövelésre jogosító munkakörben töltött, munkavégzési kötelezettséggel járó időre -
ideértve az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenséggel járó időszakokat is - jár. Nem
jogszerző időszak a fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság, valamint az egész napos
igazolatlan távollét időtartama. A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés emiatt kieső
összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje
szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában,
100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett
munkaszüneti napokat is.
(10)	A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés nem illeti meg azt az egészségügyi
dolgozót, egészségügyben dolgozót, aki a prémiumévek programban vesz részt.
(11)	A 2013. január 1-je és 2013. augusztus 31-e között fennállt jogviszony vagy
jogviszonyok esetén a visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a munkáltatónál vagy
munkáltatóknál a (9) bekezdés szerinti, munkavégzési kötelezettséggel járó, illetmény- vagy
bérnövelésre jogosító munkakörben töltött időszakra vagy időszakokra időarányosan jár.
(12)	A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelést annál a munkáltatónál kell - az
egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó korábbi alkalmazotti jogviszonyára
(jogviszonyaira) is tekintettel - kifizetni, ahol az egészségügyi dolgozó 2013. szeptember 1-
jén alkalmazásban áll. Az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó a korábbi,
illetmény- vagy bérnövelésre jogosító jogviszonyainak tartamát, valamint az egyösszegű
illetmény- vagy bérnövelés alapjául szolgáló kereseti adatait 2013. augusztus 15. napjáig
igazolja az őt 2013. szeptember 1-jén foglalkoztató munkáltatónak. Abban az esetben, ha az
egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó 2013. szeptember 1-jén több munkáltatónál is
jogviszonyban áll, a korábbi illetmény- vagy bérnövelésre jogosító jogviszonyának vagy
jogviszonyainak tartama csak egyszeresen vehető figyelembe; több korábbi jogviszony
esetében azonban az e jogviszonyokra tekintettel járó bérnövelés különböző munkáltatóknál is
érvényesíthető.
(13)	A (2)-(5) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés összegét a 2013.
augusztusi bér (illetmény) kifizetésével egyidejűleg egy összegben kell az egészségügyi
dolgozó, egészségügyben dolgozó részére kifizetni. Amennyiben a munkavállaló a (10)
bekezdés szerinti határidőig kereseti adatait nem igazolja a munkáltatójának, a
31
visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelést az adatok igazolását követő hónapban, de
legkésőbb 2013. december hónapban kell kifizetni”
(2)	Az Eütev. a következő 29/C. §-sal egészül ki:
„29/C. § (1) A 11/A. §
a)	(4) és (5) bekezdésében meghatározott egészségügyi dolgozót az egyes egészségügyi és
egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv4.) megállapított 1. és 2. melléklet alkalmazásával,
b)	(6) és (6a) bekezdésében meghatározott egészségügyi dolgozót a Módtv4. által
megállapított 11/A. § (6) és (6a) bekezdésében meghatározott összeg alkalmazásával
2013.	szeptember 1. napjával át kell sorolni, vagy - a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a Hjt.
109/B. §-ában foglaltak alapján - illetménymegállapítási parancsát (határozatát) módosítani
kell (a továbbiakban együtt: átsorolás).
(2)	Az (1) bekezdés szerinti átsorolás során az egészségügyi dolgozót a 2013. június 30.
napján hatályos rendelkezések alapján megillető alapbér, garantált illetmény, valamint
rendszeres pótlék vagy pótlékok együttes összegét legalább a 29/B. § (4) és (5) bekezdésében,
a 4. mellékletben vagy az 5. mellékletben meghatározott összeggel meg kell emelni.
(3)	A 11/A. § és a 29/B. § szerinti illetmény- vagy bérnövelést az adó- és járulékváltozások
ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat a Kormány rendelete alapján megillető
kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében nem
kell figyelembe venni.
(4)	A 11/A. § és a 29/B. § szerinti bérnövelés az egyes adótörvények és azzal összefüggő
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti elvárt
béremelésként, részkedvezményalap részeként az ott meghatározott adókedvezmény
szempontjából nem vehető figyelembe.”
87.	§
Az Eütev. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az egészségügyi szolgáltató a 11/A. § és a 29/B. § szerint meghatározott illetmény-
vagy bérnöveléssel járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, a munkaadókat
terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez az egyes egészségügyi dolgozók
és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó
támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint, ott meghatározott összegű - működési célú, támogatásértékű
bevételként - támogatásban részesül.”
88.	§
Az Eütev. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A Hjt. hatálya alá tartozók esetében, ahol e törvény
a)	„alapbért (illetményt)” említ, ott „távolléti díjat”, ahol „illetmény- vagy bérnövelést” említ,
ott „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét”,
32
b)	„különösen az illetménykiegészítés”-t említ, ott „különösen a Hjt. 108. § (3) bekezdése
szerinti beosztási illetmény kiemelés”-t
kell érteni.”
89.	§
(1)	Az Eütev. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2)	Az Eütev. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(3)	Az Eütev. a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
(4)	Az Eütev. az 5. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
90.	§
Az Eütev.
a)	11/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „(4)-(6)” szövegrész helyébe a „(4)-(6a) szöveg,
b)	11/A. § (4) bekezdésében az „az 1/a. melléklet szerint számított összeg” szövegrész
helyébe az „az 1. melléklet szerinti összeg” szöveg,
c)	11/A. § (6) bekezdésében a „31435” szövegrész helyébe a „41435” szöveg,
d)	11/A. § (8) bekezdésében a „(6)” szövegrész helyébe a „(6) és (6a)” szöveg,
e)	28. § (3) bekezdés b) pontjában
ea)	az „igénylési feltételeit” szövegrész helyébe az „igénylési feltételeit és mértékét”
szöveg,
eb)	az „1-3. mellékletben’” szövegrész helyébe az „e törvényben” szöveg
lép.
91.	§
(1)	Hatályát veszti az Eütev.
a)	29. § (1)-(15) és (17)-(20) bekezdése,
b)	29/B. §-a, valamint 4. és 5. melléklete,
c)	33. § (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Eütev. 1/a. és 3. melléklete.
10.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
92.	§
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére
vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg vagy azok az anyagok vagy
33
keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az
ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az
orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten
alkalmazhatók;”
(2) A Gytv. 1. §-a a következő 44 és 45. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„44. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára
forgalmazott vagy a forgalmazóknál található gyógyszer visszagyűjtése;
45. kivonás a forgalomból: minden olyan intézkedés, amelynek célja a gyógyszer
forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban.”
93.	§
A Gytv. 15. §-a a következő (9)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egészségügyi államigazgatási szerv a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új
pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről kiadott engedélyekről közhiteles
hatósági nyilvántartást vezet.
(10)	A (9) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet:
a)	nevét,
b)	székhelyét,
c)	telephelyeit,
d)	engedélyének számát és érvényességi idejét,
e)	tevékenységének jellegét,
f)	cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozókról vezetett hatósági nyilvántartásba vétel
számát.
(11)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a díszítő mák és kannabisz növény exportját,
importját, transzferét végző, a tisztítatlan mákszalma-maradványokkal szennyezett mákmagot
felvásárló, illetve annak tisztítását végző, valamint ipari mákszalmát tároló, továbbá új
pszichoaktív anyagot ipari célra használó, exportáló, importáló, új pszichoaktív anyag
transzferét és forgalmazását végző gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	a gazdálkodó szervezet
aa)	nevét,
ab)	székhelyét,
ac)	telephelyeit,
b)	a hatósági bizonyítvány számát,
c)	a tevékenység jellegének és helyének pontos megjelölését,
d)	a kábítószerért felelős személy megnevezését,
e)	a cégjegyzékszámot vagy az egyéni vállalkozókról vezetett hatósági nyilvántartásba vétel
számát.
(13)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartás a (12) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatai
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
34
(14)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a kábítószerek, pszichotróp anyagok és új
pszichoaktív anyagok szállítmányozását végző gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást
vezet.
(15)	A (14) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	a gazdálkodó szervezet
aa)	nevét,
ab)	székhelyét,
b)	hatósági bizonyítvány számát,
c)	a tevékenység jellegének pontos megjelölését,
d)	a kábítószerért felelős személy megnevezését,
e)	a cégjegyzékszámot vagy az egyéni vállalkozókról vezetett hatósági nyilvántartásba vétel
számát.
(16)	A (14) bekezdés szerinti nyilvántartás a (15) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatai
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
94.	§
A Gytv. a következő 15/D. §-sal egészül ki:
„15/D. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a forgalomba hozatalra engedélyezett
kábítószert és pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerek teljes köréről közhiteles hatósági
nyilvántartást vezet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a gyógyszer
a)	nevét és gyógyszerformáját,
b)	besorolását,
c)	státuszát,
d)	egy adagolási egységben lévő hatóanyag mennyiségét,
e)	hatóanyagának nemzetközi nevét,
f)	forgalomba hozatali engedélyének számát,
g)	forgalomba hozatali engedélyének jogosultját,
h)	kiszerelését,
i)	kiadhatóságát,
j) bevitelét megtiltó országok megjelölését.”
95.	§
A Gytv. 16. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja vagy annak
meghatalmazott képviselője arról tájékoztatja a gyógyszerhatóságot, hogy a magyarországi
lakossági ellátásra szánt gyógyszer kivitele olyan mértékű, hogy az fenyegeti az adott
gyógyszerrel történő ellátás folyamatos biztosítását, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a
gyógyszer nagykereskedelmi tevékenység körében végzett kivitelét az ellátásbiztonság
garantálásához szükséges - legfeljebb egy éves - időtartamra megtiltja, amennyiben más
terápiásan hasonló hatású gyógyszer nem áll rendelkezésre vagy az adott gyógyszer országba
történő behozatalának megszakadása gyógyszerellátási zavart idézne elő.”
35
96.	§
(1)	A Gytv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv jogosult bármely Magyarországon gyártott
vagy forgalmazott gyógyszer minőségét és a gyártására vagy forgalmazására vonatkozó
dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosult vizsgálat céljából saját költségére - kivéve, ha
jogszabály a költséget másra nem terheli - mintát és ellenmintát beszerezni.”
(2)	A Gytv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdésben említett
bejelentés, a (2a) bekezdésben foglaltak alapján indult eljárás kapcsán vagy a tudomására
jutott egyéb információk alapján megállapítja, hogy egy gyógyszer nem felel meg a
forgalombahozatali engedélyében rögzített követelményeknek, felfüggeszti a gyógyszer
érintett gyártási tételének forgalmazását, elrendeli annak a forgalomból történő kivonását,
illetve visszahívását. Az erről szóló, üzleti titkot nem tartalmazó határozatot a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzéteszi. A forgalomból való kivonás,
visszahívás és a forgalmazás felfüggesztésének rendjét az egészségügyért felelős miniszter
rendelete állapítja meg.”
97.	§
A Gytv. „A gyógyszerek és a gyógyszerellátás hatósági ellenőrzése” címe a következő 17/B.
§-sal egészül ki:
„17/B. § (1) A tényállás tisztázása érdekében - a hatósági ellenőrzés keretében folytatott
eljárások esetén - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv bármely személyt vagy szervezetet
nyilatkozattételre hívhat fel és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kérésére bármely
személy vagy szervezet köteles a kezelésében levő adatokat, illetve a birtokában levő iratok
másolatát olvasható és másolható formában a gyógyszerészeti államigazgatási szerv
rendelkezésére bocsátani. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv jogosult bármely személy
birtokában levő adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat
felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy az
adathordozón a 20. § szerinti hatósági ellenőrzés keretében folytatott eljáráshoz kapcsolódó
adatok találhatók.
(2)	A tényállás tisztázása érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv jogosult a más
hatóság hatósági ellenőrzése nyomán rendelkezésére álló - a hatósági ellenőrzés keretében
folytatott eljárásokhoz kapcsolódó - adatainak megismerésére.
(3)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv - a hatósági ellenőrzés keretében folytatott
eljárásokkal összefüggésben - jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az ügyféllel
kapcsolatba hozható személyek személyes adatait. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás
tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a
bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére
jogosult, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok
36
megvizsgálására csak addig a mértékig, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ
össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.
(4)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés keretében folytatott
eljárások során bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve
az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet,
helyiséget felnyithat. A kutatás során az eljáró személy az ügyfelet, az ügyfél megbízottját
(volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és
magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat. Magáncélú,
illetve magánhasználatú helyiségben, ideértve a járműveket és más területet is, helyszíni
ellenőrzést folytatni csak akkor lehet, ha az az ügyfél bármely jelenlegi vagy volt vezető
tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja, valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló,
vagy korábban irányítást gyakorolt más személy használatában van.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményre előzetes ügyészi jóváhagyással
kerülhet sor. Az ügyészség a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor hagyja jóvá, ha a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem
vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy a kérelem szerinti
helyszínen a megjelölt jogsértéssel kapcsolatos információforrás fellelhető, és feltételezhető,
hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. Az
ügyészség a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is jóváhagyhatja, meghatározva, hogy
kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető. Az ügyészség jóváhagyása
alapján a kibocsátásától számított kilencven napig foganatosítható vizsgálati cselekmény.
(6)	A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményről az érintetteket a vizsgálati
cselekmény megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és lehetőleg az érintettek
jelenlétében kell elvégezni. A vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell a bírói
határozatot és a vizsgálati cselekmény célját.
(7)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv - amennyiben a tényállás tisztázása érdekében
szükségesnek tartja - hivatalból elrendelheti az általa meghallgatott tanú adatainak zártan
kezelését.
(8)	A hatósági ellenőrzés keretében folytatott eljárások esetén az ügyintézési határidő 90 nap,
amelyet az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.”
98.	§
A Gytv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv
bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés
esetén halmozottan is kiszabható. Az eljárás során nem kell alkalmazni a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
rendelkezéseit.”
99.	§
A Gytv. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
37
„(7) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a Magyarországon forgalomba hozatalra
engedélyezett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények nevéről és az
engedélyezés dátumáról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”
100.	§
A Gytv. 20. § (5) bekezdésében a „bírság legalacsonyabb összege százezer forint” szövegrész
helyébe a „bírság összege százezer forinttól ötszáz millió forintig terjedhet” szöveg lép.
101. §
Hatályát veszti a Gytv. 17. § (4) bekezdése.
102. §
A Gytv. 1. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
11.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
103.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 11. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(2a) Gyógyászati segédeszközt az egészségügyért felelős miniszter rendeletében
meghatározott feltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező forgalmazó
(gyógyászatisegédeszköz-szaküzlet vagy gyógyszertár) közreműködő bevonása nélkül - a
miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően - szállíthat házhoz.”
104.	§
A Gyftv. 13/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül,
mely közhiteles adatként tartalmazza az ismertetői igazolvány számát és az ismertetési
tevékenység időtartamát.”
105.	§
A Gyftv. 16. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közétett dokumentumnak tartalmaznia kell:)
„e) a megállapított tényállás összefoglaló ismertetését,”
106.	§
38
A Gyftv. 20. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményre előzetes ügyészi jóváhagyással
kerülhet sor. Az ügyészség a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor hagyja jóvá, ha a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem
vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy a kérelem szerinti
helyszínen a megjelölt jogsértéssel kapcsolatos információforrás fellelhető, és feltételezhető,
hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. Az
ügyészség a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is jóváhagyhatja, meghatározva, hogy
kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető. Az ügyészség jóváhagyása
alapján a kibocsátásától számított kilencven napig foganatosítható vizsgálati cselekmény.”
107.	§
A Gyftv. 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető sorozatgyártású gyógyászati
segédeszközök forgalmazása esetében a forgalmazó köteles az adott eszköz funkcionális
csoportjának referenciaeszközét vagy azzal azonos árú eszközt forgalmazni.”
108.	§
A Gyftv. 21/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója az (1) bekezdés szerinti
eszközkatalógusba történő felvétel érdekében az egészségügyért felelős miniszter
rendeletében foglaltak szerint - elektronikus úton - az egészségbiztosítási szerv
rendelkezésére bocsátja az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott
dokumentációt és adatokat.”
109.	§
A Gyftv. 24. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az egészségbiztosítási szerv a támogatott gyógyszerek
a)	teljes köréről és
b)	támogatásának mértékéről, összegéről
közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”
110.	§
A Gyftv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 29. § (3) bekezdés a)-f) és i) pontja szerint benyújtott kérelmek alapján készítmény
társadalombiztosítási támogatásban csak akkor részesülhet, ha a kérelemben a gyógyszer
forgalombahozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termelői ára nem magasabb a
külön jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más államokban ténylegesen forgalomban lévő
39
legalacsonyabb termelői árú ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer áránál, és az adott
készítmény a kérelmezett indikációban ezen államok közül legalább háromban támogatott.”
111.	§
A Gyftv. 32/A. § (8) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdés szerinti határozat tartalmazza:]
„g) a határozat mellékletében az eljárással érintett gyógyászati segédeszközök körét.”
112. §
A Gyftv. 32/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti szállítójegyzék közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül a
következő adatok tekintetében:
a)	a forgalomba hozónak a minősített forgalomba hozó státusza,
b)	minősített forgalomba hozónak az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti
törlésre előjegyzett státusza,
c)	a minősített forgalomba hozó által végzett forgalomba hozatali tevékenység típusa.”
113. §
A Gyftv. 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (7) és (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv a végrehajtható határozatok alapján nyilvántartást vezet a
támogatott gyógyászati segédeszközökről, amely a (7) bekezdés szerinti adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az egészségbiztosítási szerv a végrehajtható
határozatok alapján vezetett nyilvántartás közhiteles és egészségügyért felelős miniszter
rendeletében meghatározott adatait - a támogatott gyógyászati segédeszközök teljes körére
vonatkozóan - minden naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel honlapján közzéteszi.
(7)	A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás közhitelesen tartalmazza a támogatott gyógyászati
segédeszközök
a)	pontos megnevezését, funkcionális csoportját (alcsoportját) és ISO-kódját,
b)	közfinanszírozás alapjául elfogadott árát vagy - ha az eszköz támogatással kölcsönözhető -
a kölcsönzési napi- vagy havidíját,
c)	támogatási mértékét és támogatási technikáját,
d)	támogatásának nettó összegét,
e)	közgyógyellátás jogcímén történő rendelhetőségét,
f)	gyártója vagy forgalomba hozója által önként vállalt, az egyes tartós fogyasztási cikkekre
vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket,
amennyiben azt a gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba való befogadási
eljárás során figyelembe vették.
(8)	A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás a (7) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a
támogatott gyógyászati segédeszközök
a)	kiszerelését,
40
b)	kihordási idejét és a kihordási időre felírható maximális mennyiségét, és
c)	rendelhetőségi feltételeit (indikáció, szakképesítési és munkahelyi követelmények, az
indikációhoz tartozó kiegészítő feltételek és megjegyzések).”
114.	§
A Gyftv. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egészségbiztosítási szerv kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új
funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 kérelem
kerül benyújtásra a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyászati
segédeszköz méltányosságból - az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján - történő
támogatásának megállapítása iránt, és az eszköz funkcionális csoportját még nem tartalmazza
az egészségügyért felelős miniszter rendelete.”
115.	§
A Gyftv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyászati segédeszköz forgalmazója a társadalombiztosítási támogatással történő
kiszolgáltatás során az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló
eljárásban
a)	a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál alacsonyabb és a b) pontban foglalt kivételtől
eltekintve magasabb áron nem értékesítheti az adott eszközt,
b)	a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál a miniszteri rendeletben foglalt
eszközcsoportok esetében legfeljebb 5%-kal magasabb áron értékesítheti az adott eszközt,
c)	megállapított támogatási összegtől sem közvetlenül, sem pedig közvetett módon nem térhet
el,
d)	megállapított térítési díjtól a b) pontban foglaltaknak megfelelően térhet el.”
116.	§
A Gyftv. 48. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:)
„d) az új gyógyszertár tervezett szolgálati rendjét,
e)	az új gyógyszertár forgalmazási körét.”
117.	§
(1)	A Gyftv. 49. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Több érvényes, a pályázati kiírásban előírt feltételeket teljesítő pályázat esetén)
„a) az a pályázó nyer, aki fiókgyógyszertár működtetését vállalja úgy, hogy a pályázat
elnyerése esetén a fiókgyógyszertár létesítése iránti kérelmet a határozat kézhezvétele után 8
napon belül benyújtja,”
(2)	A Gyftv. 49. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
41
„(12) A (6) bekezdés szerinti létesítési határozatot az egészségügyi államigazgatási szerv
visszavonja, ha a gyógyszertár működtetését a létesítési határozatban rögzített határnapig nem
kezdik meg.”
118.	§
A Gyftv. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére - a közúton történő
megközelítés figyelembevételével - a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár működtetője
úgy nyilatkozik, hogy a településen fiókgyógyszertárat kíván működtetni, akkor nyilatkozata
megtételével egyidejűleg köteles a létesítésre irányuló kérelmét az egészségügyi
államigazgatási szervnek benyújtani.”
119.	§
(1)	A Gyftv. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási szerződés másolatát a tevékenység
megkezdése előtt az egészségügyi államigazgatási szervnek be kell nyújtani és a gyógyszertár
megnyitását be kell jelenteni.”
(2)	A Gyftv. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár működtetésére vonatkozó jogerős
döntését megküldi az egészségbiztosítási szerv, illetve a települési önkormányzat jegyzője
részére is.”
120.	§
(1)	A Gyftv. 53/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A település gyógyszerellátását egyedül biztosító gyógyszertár működtetője a
gyógyszertár nyitva tartási idejétől naptári évente legfeljebb 10 nyitva tartási napon térhet el.
A nyitva tartási időtől való eltérést előzetesen két munkanappal, illetve az előre nem
tervezhető eltérés esetén az arra okot adó körülményről való tudomásszerzést követően
haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon be kell jelenteni.”
(2)	A Gyftv. 53/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv (5) bekezdés szerinti felfüggesztő végzése
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
121.	§
A Gyftv. 54. § (2) bekezdése a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
[A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58. § (2)
bekezdésében foglalt kivétellel - a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély
42
visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
vissza kell vonni akkor is, ha]
„g) a gyógyszertár működtetője azt kéri,
h)	a gyógyszertár működtetője jogutód nélkül megszűnik,
i)	a gyógyszertár a működését a pályázatban meghatározott határidőben nem kezdte meg.”
122.	§
A Gyftv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyi jog megszűnik,
a)	ha a személyi jog jogosultja
aa)	arról lemondott, a lemondás egészségügyi államigazgatási szervvel történt közlése napján,
ab)	meghalt, a halála napján,
ac)	a személyi jogot a 60/B. § alapján átruházza, az átruházást engedélyező határozat jogerőre
emelkedése napján;
b)	a személyi jogot visszavonó határozat esetén a határozat jogerőre emelkedése napján;
c)	ha a személyi jog alapján vezetett és működtetett közforgalmú gyógyszertár működési és
létesítési engedélye az 54. § alapján visszavonásra kerül, a visszavonó döntés jogerőre
emelkedése napján.”
123.	§
A Gyftv. 60/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60/B. § (1) A személyi jog - az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével és a
gyógyszertárat működtető gazdasági társaság jóváhagyásával - a személyi jogra e jogszabály
alapján jogosult személynek átruházható, ebben az esetben a működési engedély módosításra
kerül.
(2)	Átruházás kezdeményezése esetén az átruházó személyi jogos gyógyszerész felelős a
gyógyszertár szakmai működéséért mindaddig, míg a működési engedélyt módosító döntés a
személyi jog átruházására tekintettel jogerőre nem emelkedik.”
124.	§
A Gyftv. 61. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész jogosult, aki)
„b) a gyógyszerészek működési nyilvántartása alapján önállóan folytathat tevékenységet.”
125.	§
(1)	A Gyftv. 63. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A felelős vezető személyétől függetlenül 12 hónapon belül egy alkalommal maximum
harminc napra - a megbízás bejelentésével egyidejűleg - újabb megbízás adható, ha a korábbi
felelős vezetői megbízás hatvan napnál rövidebb idejű volt.”
43
(2) A Gyftv. 63. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdés szerinti, csomagküldés útján kiszolgáltatott vény nélkül kapható
gyógyszer csomagküldés során bekövetkezett minőségi hibájáért a kiszolgáltató gyógyszertár
működtetője felel.”
126.	§
A Gyftv. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társasági szerződés másolatát a megalakuláskor az egészségügyi államigazgatási
szervnek be kell nyújtani, és a módosításokat - a változást követő harminc napon belül - a
módosított társasági szerződés másolatának benyújtásával be kell jelenteni.”
127.	§
A Gyftv.
1.	14. § (5) bekezdésében a „rendezvényt támogatni,” szövegrész helyébe a „rendezvényt
támogatni, szervezni,” szöveg,
2.	14. § (6) bekezdésében a „támogatható,” szövegrész helyébe a „támogatható, illetve ilyen
program csak akkor szervezhető,” szöveg,
3.	14. § (10) bekezdésében a „támogatással” szövegrész helyébe a „támogatással vagy az
általa szervezett rendezvénnyel” szöveg,
4.	14. § (11) bekezdés c) pontjában az „összegét,” szövegrész helyébe az „összegét, a
szervezés költségét,” szöveg,
5.	14. § (12) bekezdés c) pontjában az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét, a
szervezés költségét” szöveg,
6.	14. § (13) bekezdésében az „az általa vagy az általa juttatott” szövegrész helyébe az „az
általa szervezett vagy az általa juttatott” szöveg,
7.	29. § (3) bekezdés e) pontjában a „(2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „23. § (4)
bekezdés c) pontja” szöveg,
8.	29. § (3) bekezdés h) pontjában a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „23. § (4)
bekezdésében” szöveg,
9.	40/A. § (2a) bekezdésében a „részesül” szövegrész helyébe „részesül vagy részesült”
szöveg,
10.	41. § (1) bekezdésében az „a 40. § b) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „az
egészségügyért felelős miniszter által vezetett” szöveg,
11.	48. § (1) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe „harminc” szöveg,
12.	52. § (4) bekezdésében a „működési engedélyben megjelölt székhelyhez” szövegrész
helyébe a „háziorvos működési engedélyében megjelölt telephelyhez” szöveg,
13.	53. § (1) bekezdésében a „működésének megkezdéséhez” szövegrész helyébe a
„működéséhez” szöveg,
14.	53. § (4) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „30” szöveg,
15.	53/A. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) és (4a) bekezdés”
szöveg, továbbá a „szüneteltetés” szövegrész helyébe a „szüneteltetés vagy az eltérés” szöveg,
16.	60. §-ában a „szerv nyilvántartást vezet” szövegrész helyébe a „szerv - az a) pont aa)
alpont és c) pont ca) alpont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősülő - nyilvántartást vezet” szöveg,
44
17.	60/C. § (3) bekezdésében az „a korábbi” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti
korábbi” szöveg,
18.	62. § (2) bekezdésében a „48 órát” szövegrész helyébe a „heti 48 órát” szöveg,
19.	68. § (1) bekezdésében a „lakossági távértékesítésre” szövegrész helyébe a „távollevők
között kötött szerződések keretében történő értékesítésre” szöveg,
20.	72. § (3) bekezdés e) pontjában az „engedélyének visszavonását kezdeményezheti”
szövegrész helyébe az „engedélyt visszavonja” szöveg,
21.	73. § (1) bekezdésében a „gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenység”
szövegrész helyébe a „gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi
gyakorlatra vonatkozó tevékenység” szöveg, továbbá a „gyógyszerekkel kapcsolatos
betegtájékoztatási tevékenységre” szövegrész helyébe a „gyógyszerekkel kapcsolatos
betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre” szöveg
lép.
128.	§
Hatályát veszti a Gyftv.
a)	3. § 21. pontjában az „és házhoz szállítása” szövegrész,
b)	37. § (1) bekezdésében az „ , a 36. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési
kötelezettségek teljesítéséhez szükséges támogatási, illetve forgalmi adatokat pedig a
tárgynegyedévet követő második naptári hónap 10. napjáig” szövegrész,
c)	56. § (1) bekezdésében az „- a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény által működtetett
közvetlen lakossági gyógyszerellátó egység kivételével -” szövegrész,
d)	60/C. § (2) bekezdésében a „személyi jogról történő lemondásától, illetve” szövegrész,
e)	64. § (2) bekezdésében a „ - külön jogszabályban foglalt - ” szövegrész,
f)	71. § (3) bekezdésében a „ , valamint a 76. § (2)-(4) bekezdésének” szövegrész.
12.	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
129.	§
(1)	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellátási területet településenként kell meghatározni. Ha az ellátási terület valamely
településnek csak egy részére terjed ki, akkor az ellátási területet a háziorvosi körzethez
igazodva, vagy a település érintett részének közterületek általi lehatárolásának pontos
meghatározásával kell kijelölni.”
(2)	Az Eftv. 5/A. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) A kapacitás-nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló
eljárás során a hatóság kizárólag okirati bizonyítékot, valamint az ügyfél nyilatkozatát
használhatja fel.”
(3)	Az Eftv. 5/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kapacitás-nyilvántartás tartalmazza
a)	a (7) bekezdés szerinti kapacitásokra és ellátási területekre,
45
b)	az egészségügyi szolgáltató fenntartójának bejelentése alapján szünetelő kapacitásokra,
c)	a tartalékkapacitásokra,
d)	a 2. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szervre, és
e)	a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásra, illetve a 2. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti szerződésre
vonatkozóan a (8b)-(8d) bekezdésben meghatározott adatokat.”
(4)	Az Eftv. 5/A. § a következő (8b)-(8d) bekezdéssel egészül ki:
„(8b) A kapacitás-nyilvántartásban a szakellátási kapacitások ellátási formánként,
szolgáltatónként és szakmánként szerepelnek. A kapacitás-nyilvántartás tartalmazza
a)	a kapacitással rendelkező egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét, egyedi azonosítóját,
b)	a kapacitás tekintetében a közszolgáltatásért felelős szerv nevét és székhelyét,
c)	a kapacitással rendelkező egészségügyi szolgáltató szerinti térség megnevezését,
d)	a kapacitás szerinti szakma megnevezését, kódját,
e)	a kapacitás mennyiségét (óraszám, illetve ágyszám, illetve egyéb finanszírozási egység),
f)	a kapacitások módosításának dátumát,
g)	a szünetelő kapacitások mennyiségét, a szünetelés kezdő időpontját és a szünetelés
befejezésének időpontját, továbbá a szünetelés idejére más egészségügyi szolgáltató
kijelölésének tényét,
h)	a tartalékkapacitásokat,
i)	a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, illetve a 2. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti szerződés
ia)	típusának megjelölését (ellátási szerződés/megállapodás),
ib)	megkötésének időpontját,
ic)	hatálybalépésének időpontját,
id)	időtartamát (határozatlan/határozott - határozott időtartam esetében annak ideje években
megadva),
ie)	által feladat teljesítésére kötelezett fél nevét, székhelyét,
if)	által érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójának nevét, székhelyét,
ig)	által érintett szakma megnevezését és a kapacitás mértékét.
(8c) A kapacitás-nyilvántartásban a szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területek
térségenként, ellátási formánként, szolgáltatónként, szakmánként szerepelnek. A kapacitás-
nyilvántartás tartalmazza
a)	a térség megnevezését,
b)	az egészségügyi szolgáltató nevét, egyedi azonosítóját, székhelyét,
c)	az ellátás nyújtásának telephelyét,
d)	a szakma megnevezését, kódját,
e)	az ellátás progresszivitási szintjét,
f)	az ellátási kötelezettséggel érintett ellátási területet településenként, illetve
településrészenként.
(8d) A kapacitás-nyilvántartásban a tartalékkapacitások a (8) bekezdés szerinti kapacitásoktól
elkülönülten, ellátási terület és szolgáltatóhoz való közvetlen hozzárendelés nélkül, az alábbi
formában szerepelnek:
a)	aktív fekvőbeteg-szakellátási tartalékkapacitások ágyszáma,
b)	krónikus és rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási tartalékkapacitások ágyszáma,
c)	járóbeteg-szakellátási tartalékkapacitások szakorvosi óra száma,
46
d)	járóbeteg-szakellátási tartalékkapacitások nem szakorvosi óra száma,
e)	egyéb teljesítményegységek szerinti tartalék finanszírozási egységek száma.”
13.	A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások,
valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény
módosítása
130.	§
A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a
biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gtv.) az
1. §-t követően a következő alcímmel és 1/A. §-sal egészül ki:
„Alapelvek
„1/A. § (1) Olyan humángenetikai kutatás, amely az érintett viselkedésbeli jellemzőit kutatja,
illetve egyes népcsoportok közötti különbségek elemzését célozza, kizárólag megfelelő
garanciák - így különösen a széles körű tájékoztatás, a személyiség genetikán kívüli
jellemzőit is tiszteletben tartó kutatási eljárás, a népcsoportot érintő kutatás esetében a
kollektív konzultáció lehetőségének biztosítása - mellett végezhető.
(2)	Tilos bármely személy jogait korlátozni DNS struktúrája és az abból levezethető genetikai
kockázatok miatt.
(3)	Az érintett személyek egészségügyi ellátásának feltételéül nem szabható a genetikai
mintáik, illetve genetikai adataik kutatásban történő felhasználásához, archiválásához történő
hozzájárulás.”
131.	§
A Gtv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) E törvény alkalmazásában
1.	érintett: genetikai mintát szolgáltató, az e törvény szerinti adatkezelővel kapcsolatba került
vagy kerülő természetes személy;
2.	genetikai minta: minden, e törvény szerinti humángenetikai vizsgálat, illetve
humángenetikai kutatás céljából levett, vagy e törvény keretei között e célra egyébként
felhasználni kívánt, emberből származó biológiai anyagminta;
3.	genetikai adat: meghatározott érintett személy örökletes tulajdonságaira vonatkozó olyan
információ, amely genetikai minta feldolgozásából, illetve az egészségügyi dokumentációból
származik, és amely az egyén genetikai eredetű betegségekkel kapcsolatos kockázatára,
örökölt hajlamára, testi vagy viselkedésbeli jellemzőire utal, és alkalmas lehet arra, hogy az
egyén azonosítható legyen;
4.	kódolt genetikai minta vagy adat: olyan genetikai minta vagy adat, amely mellett a mintát
szolgáltató személyre vonatkozó összes személyazonosító adatot kóddal helyettesítették;
5.	pszeudonimizált genetikai minta vagy adat: olyan kódolt genetikai minta vagy adat,
amelynél a személyazonosító adatot helyettesítő kódot az érintett személy kizárólagos
rendelkezésére bocsátották;
47
6.	anonimizált genetikai minta vagy adat: olyan genetikai minta vagy adat, amellyel
kapcsolatban az érintettre vonatkozó összes személyazonosító adatot személyazonosításra
alkalmatlanná tettek;
7.	biobank: genetikai mintát és az ehhez kapcsolódó genetikai és személyazonosító adatokat
az e törvény szerinti humángenetikai vizsgálat, illetve humángenetikai kutatás céljából
tartalmazó - jogszabályban meghatározott működési, illetve kutatási engedéllyel rendelkező -
mintagyűjtemény, ide nem értve az egészségügyi ellátás vagy orvostudományi kutatás
céljából levett, vagy valamilyen egészségügyi ellátás, beavatkozás során másodlagosan
keletkezett biológiai sejt- és szövetmintákat, valamint e mintákhoz kapcsolódó
személyazonosító és egyéb egészségügyi adatokat tartalmazó mintagyűjteményt;
8.	humángenetikai kutatás: az egyének genetikai identitását meghatározó genom (gének,
kromoszómák) szerkezeti felépítésével, ennek rendellenességeivel és variánsaival, továbbá
génekben kódolt program testi, szellemi, viselkedésbeli jellemzőkben való
megnyilvánulásával, illetve a génekben kódolt program szülőktől az utódokba való
átjutásának törvényszerűségeivel, e folyamatok rendellenességeinek feltárásával foglalkozó
kutatás, amely e törvény szerinti kutatási célú genetikai vizsgálatot alkalmaz céljai elérésére;
9.	archivált gyűjtemény: olyan biológiai mintagyűjtemény, amely esetében a mintavétel
eredeti célja már megvalósult, és amelyben a tárolt minták klinikai genetikai vizsgálatára vagy
genetikai szűrővizsgálatára kizárólag a mintát szolgáltató személy beleegyezése esetén,
továbbá kutatási célú genetikai vizsgálatra engedélyezett orvostudományi kutatás keretében
kerülhet sor;
10.	genetikai teszt: az egészséget károsan befolyásoló hatásokkal társuló vagy azokat előre
jelző, csírasejt eredetű (örökölt) vagy a magzati élet korai szakaszában kialakult, veleszületett
genetikai variáns kimutatására irányuló, emberi mintán végzett laboratóriumi vizsgálat;
11.	humángenetikai vizsgálat: a 12-14. pont szerinti, genetikai teszt elvégzését is magában
foglaló eljárás;
12.	klinikai genetikai vizsgálat: olyan humángenetikai vizsgálat, amelynél a genetikai mintát
szolgáltató érintett személy betegség tüneteit mutatja, vagy amelynél a genetikai mintát
szolgáltató az érintett személy vérszerinti rokona, aki saját egészsége, illetve
gyermekvállalása szempontjából fokozott kockázatnak van kitéve;
13.	genetikai szűrővizsgálat: olyan, szűrés keretében végzett humángenetikai vizsgálat,
amelynek célja a genetikai mintát szolgáltató tünetmentes személyek köréből a
veszélyeztetettek beazonosítása genetikai jellemzőik feltárásával;
14.	kutatási célú genetikai vizsgálat: olyan humángenetikai vizsgálat, amelynél a genetikai
mintát szolgáltató érintett tünetmentes vagy olyan beteg, akinek betegségét klinikai genetikai
vizsgálattal már megállapították, és az engedélyezett kutatási terv keretében végzett kutatás
célja emberi betegségek genetikai hátterének vagy kezelési lehetőségeinek jobb megismerése;
15.	genetikai tanácsadás: olyan konzultációs eljárás, amely során külön jogszabály szerint
erre jogosult személy tájékoztatást ad a humángenetikai vizsgálatok előnyeiről vagy
kockázatairól, feltárja a humángenetikai vizsgálatok eredményeinek lehetséges
következményeit, és segíti a betegség természetének megértését;
16.	harmadik ország: minden olyan ország, amely nem EGT-állam;
17.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
18.	közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, a bejegyzett élettárs, az
élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, valamint a testvér házastársa és leszármazója.”
48
132. §
A Gtv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A humángenetikai vizsgálat céljából történő mintavétel előtt az érintettet genetikai
tanácsadás keretében tájékoztatni kell a mintavétel céljáról, a vizsgálat elvégzésének vagy
elmaradásának előnyeiről és kockázatairól, a lehetséges eredménynek az érintettet és közeli
hozzátartozóit érintő esetleges következményeiről, a genetikai minta és adat tárolásának
módjairól, a különböző formában tárolt genetikai minták, továbbá adatok azonosíthatóságának
lehetőségeiről.
(2a) A humángenetikai vizsgálat típusától függően az érintettet a (2) bekezdésben foglaltakon
túlmenően tájékoztatni kell:
a)	klinikai genetikai vizsgálat esetén az elvégzett genetikai teszt eredményéről, annak
lehetséges következményeiről, valamint az érintettet és hozzátartozóit érintő genetikai
kockázatról, és a betegség természetéről;
b)	genetikai szűrővizsgálat esetén az adott betegség lényegéről, a pozitív és negatív eredmény
jelentéstartalmáról, valamint a megerősítő teszt jelentőségéről;
c)	kutatási célú genetikai vizsgálat esetén a kutatás lényegéről, valamint arról, hogy az érintett
kérheti a kutatási eredmény megismerését.”
133.	§
A Gtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közeli hozzátartozó betegsége megelőzése, betegsége természetének megismerése,
gyógykezelése, valamint utódaira vonatkozó betegségkockázat megítélése érdekében a
genetikai adatok megismerésére jogosult. Ennek érdekében - az érintett hozzájárulása esetén
-	a kezelőorvos kezdeményezi a közeli hozzátartozók genetikai tanácsadásba történő
bevonását.”
134.	§
A Gtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Humángenetikai vizsgálat csak az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához
szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerint felszerelt, szakképzett
személyi háttérrel és működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál végezhető.
(2)	A humángenetikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónak meg kell felelnie a
genetikai minták és adatok tárolása e törvény és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához
szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet feltételeinek. Az egészségügyi
államigazgatási szerv ellenőrzése során az Egészségügyi Tudományos Tanács
Humánreprodukciós Bizottsága (a továbbiakban: ETT HRB) - kirendelése esetén -
szakértőként jár el.”
135.	§
A Gtv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
49
„(1) Humángenetikai vizsgálat megelőzési, diagnosztikai, terápiás, rehabilitációs vagy
kutatási célból és kizárólag egészségügyi érdek alapján végezhető.”
136.	§
A Gtv. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Humángenetikai vizsgálatokat is végző egészségügyi szolgáltató működése abban az
esetben engedélyezhető, ha az egészségügyi szolgáltató rendelkezik biobankkal.”
137.	§
A Gtv. 25. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felelős személy feladatkörében)
„d) a biobank működésének ellenőrzését végző hatóságokat tájékoztatja a működéssel
összefüggő, az ellenőrzéshez szükséges adatokról és éves beszámolót készít a biobank
működéséről, melyet a tárgyévet követő február 15-ig - a 26. § (7) bekezdése szerinti jelentés
elkészítéséhez megküld az egészségügyi államigazgatási szervnek.”
138.	§
(1)	A Gtv. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás
szabályszerű vezetését, valamit a nyilvántartás (2) bekezdésben foglaltaknak való
megfelelését - amennyiben szükséges, az ETT HRB szakértőkénti bevonásával - ellenőrzi.”
(2)	A Gtv. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (6) bekezdés szerinti nyilvántartás, valamint a
25. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámoló alapján éves jelentést készít a biobankok
működéséről, melyet megküld az ETT HRB részére.”
139.	§
A Gtv.
a)	2. § (1) bekezdésében a „genetikai teszt- és szűrővizsgálatra” szövegrész helyébe a
„humángenetikai vizsgálatra” szöveg,
b)	4. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában a „genetikai”
szövegrész helyébe a „humángenetikai” szöveg,
c)	6. § (4) bekezdésében a „humángenetikai” szövegrész helyébe a „klinikai genetikai”
szöveg,
d)	22. § (1) bekezdésében a „genetikai” szövegrész helyébe a „humángenetikai” szöveg,
e)	31. § a) pontjában a „genetikai teszt- és szűrővizsgálatok” szövegrész helyébe
„humángenetikai vizsgálat” szöveg,
f)	31. § b) és c) pontjaiban a „genetikai teszt- és szűrővizsgálatokat” szövegrész helyébe
„humángenetikai vizsgálatokat” szöveg
50
lép.
140.	§
Hatályát veszti a Gtv. 26. § (6) bekezdésében az „az egészségügyi szolgáltatók
nyilvántartásától elkülönített” szövegrész.
14.	Záró rendelkezések
141.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2)	A 102. § és a 6. melléklet 2013. július 2-án lép hatályba.
(3)	A 83. §, a 84. §, a 85. §, a 87. §, a 88. §, a 91. § (1) bekezdés a) pontja, a 91. § (2)
bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	A 11. §, a 12. §, a 14. §, a 19. §, a 20. § (1) bekezdése, a 21. §, a 22. §, a 24. §, a 25. §, az
52. §, az 53. § b) pontja 2013. október 25-én lép hatályba.
(5)	A 91. § (1) bekezdés b) pontja 2013. december 31-én lép hatályba.
(6)	A 15. §, az 57. § (1) és (3) bekezdése, az 58. §, a 72. § b) pontja, a 77. § 2014. január 1-jén
lép hatályba.
(7)	A 32. §, a 34. §, a 36. §, a 40. §, a 44. §, a 47. §, az 50. §, az 53. § l) pontja, az 54. § f) és i)
pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.
142.	§
(1)	Ez a törvény a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok
érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények elismerésének
megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló, 2012. december 20-ai 2012/52/EU bizottsági
végrehajtási irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3)	Ez a törvény a 4-metilamfetamin ellenőrzési intézkedéseknek történő alávetéséről szóló,
2013. március 7-i 2013/129/EU tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.
(4)	Ez a törvény a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-
i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
51
1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény Melléklet A)
Jegyzéke a következő 17.a sorral egészül ki:
	A	B
17. a	4- MA, 4- methylamphetamine (4- metilamfetamin)	1-(4-methylphenyl)propan-2-amine
2.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Orvosok illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)
SZINT	ÉVEK	ORVOSI BÉRTÁBLA FIZETÉSI OSZTÁLYOK		
		H	I	J
1.	0-3	205 320	247 820	260 320
2.	4-6	211820	254 220	269 620
3.	7-9	218 320	262 420	281 220
4.	10-12	224 720	271 620	292 720
5.	13-15	231 220	282 220	304 320
6.	16-18	239 020	292 920	315 920
7.	19-21	248 720	303 520	325 220
8.	22-24	258 420	314 220	334 820
9.	25-27	268 120	322 720	344 520
10.	28-30	277 820	331 220	354 220
11.	31-33	286 220	339 720	363 820
12.	34-36	294 720	348 320	373 520
13.	37-39	303 120	358 220	384 320
14.	40-42	311520	368 120	395 120
15.	43-45	311520	368 120	395 120
3.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„2. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Egészségügyi szakdolgozók, egyes egészségügyben dolgozók illetmény-, illetve bértáblája
(Ft/hó, bruttó)
SZINT	ÉVEK	SZAKDOLGOZÓI BÉRTÁBLA FIZETÉSI OSZTÁLYOK									
		A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1.	0-3	103 000	103 000	118 000	118 000	118 000	163 425	168 425	170 925	183 425	195 925
2.	4-6	104 023	104 488	119 512	120 484	121 456	167 725	172 825	177 425	189 825	205 225
3.	7-9	105 046	105 976	121 024	122 968	125 020	172 225	177 625	183 925	198 025	216 825
52
4.	10-12	105 976	107 464	122 536	125 452	128 476	176 825	182 425	190 325	207 225	228 325
5.	13-15	106 999	109 045	124 048	128 044	132 040	181 425	187 125	196 825	217 825	239 925
6.	16-18	109 045	111 463	126 532	131 500	135 496	186 025	191 925	204 625	228 525	251 525
7.	19-21	109 975	113 044	128 044	133 984	138 952	190 525	196 725	214 325	239 125	260 825
8.	22-24	110 998	114 532	129 448	135 496	142 516	195 725	203 025	224 025	249 825	270 425
9.	25-27	112 021	116 020	130 960	137 008	145 972	200 925	210 625	233 725	258 325	280 125
10.	28-30	113 044	117 508	132 472	138 520	149 536	208 225	218 625	243 425	266 825	289 825
11.	31-33	113 974	118 996	133 984	140 032	152 992	215 625	226 525	251 825	275 325	299 425
12.	34-36	114 997	120 484	135 496	141 544	156 448	222 925	234 425	260 325	283 925	309 125
13.	37-39	116 020	121 972	137 008	142 948	160 012	230 225	242 425	268 725	293 825	319 925
14.	40-42	117 043	123 460	138 520	144 460	163 468	237 525	250 325	277 125	303 725	330 725
15.	43-45	117 043	123 460	138 520	144 460	163 468	237 525	250 325	277 125	303 725	330 725
4.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
„4. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelése
Az orvos legmagasabb személyi alapbére (alapilletménye) és rendszeres illetménypótlékai összege (Ft/hó, bruttó)	Visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés összege fizetési osztályonként (Ft/hó, bruttó)		
	H	I	J
350 000 alatt	10 000	40 000	40 000
350 000-359 999	10 000	40 000	40 000
360 000-369 999	10 000	40 000	40 000
370 000-379 999	10 000	40 000	40 000
380 000-389 999	10 000	40 000	40 000
390 000-399 999	10 000	40 000	40 000
400 000-409 999	10 000	40 000	40 000
410 000-419 999	10 000	40 000	40 000
420 000-429 999	10 000	40 000	40 000
430 000-439 999	10 000	40 000	40 000
440 000-449 999	10 000	40 000	40 000
450 000-490000	10 000	40 000	40 000
450000-465000	10 000	30 000	30 000
465000-480000	10 000	20 000	20 000
480000-	10 000	10 000	10 000
5.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
,,5. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Béremelésre és illetménykiegészítésre jogosító egészségügyi szakdolgozó munkakörben
foglalkoztatottak és egyes egészségügyben dolgozó foglalkoztatottak
visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelésének összege (Ft/hó, bruttó)
	Visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés összege fizetési osztályonként (Ft/hó, bruttó)									
Évek	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
53
0-3	5 000	5 000	4 000	4 000	4 000	41 425	41 425	41 425	41 425	41 425
4-6	6 023	6 488	5 512	6 484	7 456	40 235	39 856	40 414	39 305	39 756
7-9	7 046	7 976	7 024	8 968	10 000	39 245	39 068	39 403	38 559	39 305
10-12	7 976	9 464	8 536	10 000	10 000	38 355	38 407	38 292	38 245	38 290
13-15	8 999	10 000	10 000	10 000	10 000	37 465	37 646	38 317	37 769	37 376
16-18	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	36 575	36 985	38 088	37 535	36 461
19-21	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	35 585	36 197	37 817	37 059	34 792
22-24	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	35 173	35 512	37 545	35 831	33 422
25-27	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	34 883	35 111	37 274	35 385	32 153
28-30	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	36 693	35 110	36 873	34 797	30 883
31-33	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	38 603	35 009	35 301	34 351	29 359
34-36	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	38 461	34 908	33 830	33 863	28 090
37-39	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	38 197	34 907	32 258	28 853	27 920
40-42	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	38 055	34 806	30 687	28 245	27 751
43-45	10 000	10 000	10 000	10 000	10 000	38 055	34 806	30 687	28 245	27 751
6.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
1.	A Gytv. 1. számú melléklete a „III.I.3. Gyógyszer-nagykereskedelmi engedély
módosítása” sort követően a következő sorral egészül ki:
m.I.4.	Gyógyszerközvetítői tevékenység regisztrációja	90 000
2. A Gytv. 1. számú melléklet III.K. sora helyébe a következő rendelkezés lép:		
III.K.	Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerkészítmény forgalmazásának, gyártásának rendszeres helyszíni ellenőrzését és annak megfelelőségét igazoló bizonylat kiadása, készítményenként és bizonylatonként	22 500
3. A Gytv. 1. számú melléklete a következő sorokkal egészül ki:
III.Q.	Gyógyszer hatóanyag gyártási, import és forgalmazási tevékenység regisztrációja	
III.Q.1.	Gyógyszer hatóanyag gyártási, import és forgalmazási tevékenység regisztrációja, korábban ilyen tartalmú gyártási engedéllyel rendelkezők számára	90 000
III.Q.2.	Gyógyszer hatóanyag gyártási tevékenység regisztrációja 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára	675 000
III.Q.3.	Gyógyszer hatóanyag import tevékenység regisztrációja 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára	675 000
III.Q.4.	Gyógyszer hatóanyag forgalmazási tevékenység regisztrációja 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára	225 000
54
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az alábbi fő célkitűzések megvalósítására tesz
javaslatot:
I.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) módosítása:
Az Eüak. módosításával megvalósul a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények
elismerésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló 2012/52/EU bizottsági
végrehajtási irányelv törvényi átültetése, továbbá megfogalmazásra kerülnek a központi
implantátumregiszterrel kapcsolatos személyes adatkezelési szabályok.
II.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) módosítása:
1.	A gyógyszerek árához nyújtható méltányossági támogatás esetében a havi terápiás költség
szerinti értékhatár ésszerűsítése történik meg. A betegellátás javítása a gyógyászati
segédeszköz támogatás esetében a méltányossági jogkör pontosításával, továbbá az OEP-pel
ártámogatási szerződéses kapcsolatban álló szolgáltatókkal kapcsolatos szabályok
kiegészítése is indokolt.
2.	A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című
középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő
egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban foglaltak
végrehajtása két lépésben valósul meg. A vonatkozó törvényi szabályozás módosítása
biztosítja, hogy az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultság, valamint az
ellátások összegszerűsége a jogosult, illetve foglalkoztató egyedi nyilatkozata helyett a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felé teljesítendő adatszolgáltatásból
kerüljön meghatározásra annak érdekében, hogy ne legyen szükség járulékos adatlapokra,
melyek az egészségbiztosítási ellátás (pl. táppénz, gyed, tgyás stb.) igénybevételekor
kitöltendőek, így a munkáltató a NAV számára benyújtott egyetlen (ún. 08-as)
nyomtatványon teljesíteni tudja a munkavállaló egészségügyi ellátásához szükséges minden
rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségét.
A jelenlegi egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítása az alábbi módon
történik:
Jelenleg az ellátások összegének megállapítása nem a NAV - Országos Egészségbiztosítási
Pénztár (a továbbiakban: OEP) részére jogszabályi előírás alapján szolgáltatott - adataiból
történik, hanem a munkáltató által az ún. „Foglalkozatói igazolás”-on közölt adatok alapján,
ha a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely.
A jelenlegi szabályok szerint (főszabály), hogy az ellátás összegét az előző évi rendszeres és
nem rendszeres pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem (továbbiakban:
jövedelem) alapján kell megállapítani. Ha azonban az előző évben a biztosított nem
rendelkezik legalább 180 napi jövedelemmel, akkor az ellátásra való jogosultság kezdő
napjától visszafelé számított 180 napi jövedelmet kell alapul venni. Az ellátások összegének
megállapítása nem minden esetben csak a fennálló (utolsó) biztosítási jogviszonyban elért
jövedelem alapján történik, hanem egy másik, korábbi foglalkozatónál elért jövedelmet is
55
figyelembe kell venni, ha a jogviszonyok között nincs 30 napnál több megszakítás. A
fentiekben leírtak alapján, ha a biztosított munkahelyet váltott, akkor az ellátások összegének
megállapításához szükséges az előző foglalkoztató(k) által kiállított jövedelemigazolás(ok).
Az első lépés végrehajtása során az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló
biztosítási jogviszonyban (az „utolsó”, azaz a keresőképtelenség időpontjában fennálló
munkáltatónál) elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján
kerül az ellátás összege megállapításra.
Az ellátások összegszerűségére vonatkozóan marad a jelenlegi számítási szabály,miszerint, ha
a jelenleg fennálló jogviszonyban van az előző évben legalább 180 naptári napi jövedelem,
akkor az képezi az ellátás alapját. Amennyiben nincs, akkor az ellátásra való jogosultságot
közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem képezi az ellátási alapot. Ha pedig nincs
180 napi jövedelem, akkor a minimálbér lesz az ellátás alapja.
Azon biztosítottak esetére akiknek csak azért nincs 180 napi jövedelmük a jelenleg fennálló
jogviszonyukban, mert munkáltatót váltottak, és a két jogviszony között nem telt el 30 napnál
több, tehát folyamatos biztosítási jogviszonyról beszélhetünk, a Javaslat szerint az ellátási
alap a szerződés szerinti jövedelem lesz, azzal a megkötéssel, hogy azoknál alkalmazható,
akik legalább 180 napi folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek. Ez utóbbi megkötésre a
magasabb ellátás megszerzésére irányuló jogszabály kijátszási lehetőség miatt van szükség.
A módosítást a jelenleg működő informatikai rendszereken át kell vezetni, de ez az
egészségbiztosítónál fejlesztéssel megvalósítható. Ezt a fejlesztést a kifizetőhelyeken működő
informatikai rendszereken is át kell vezetni, ami minimális többletkiadást jelent.
Az első lépés megvalósítása az alábbi hatásokkal jár:
-	Csökken a vállalkozók adminisztratív terhe, egyszerűsödik az adatszolgáltatás;
-	A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak nem kell kézzel kiállítania a szigorú
számadású „Jövedelemigazolás” elnevezésű nyomtatványt;
-	A munkáltatónak, táppénz esetében a náluk szerzett jövedelem alapján kell a táppénz
hozzájárulást megfizetni;
-	A számfejtés nem NAV adatokból történik.
A második lépés végrehajtása során nem kerül megkülönböztetése az ellátás megállapításakor
a rendszeres és nem rendszeres jövedelem, tehát minden olyan jövedelem ellátási alapot
képez, amely után a biztosítottnak (jelenleg 3%-os mértékű) pénzbeli egészségbiztosítási
járulékfizetési kötelezettség van, azzal, hogy az ellátás összege nem haladhatja meg a
szerződés szerinti jövedelem összegét. A pénzbeli ellátás összege főszabály szerint az
ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele
számított 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kerül
megállapításra, így biztosítva azt, hogy a bevallási határidőkhöz igazodva a NAV-tól a
szükséges adatok megérkezzenek az OEP-hez.
A második lépés megvalósítása az alábbi hatásokkal jár:
-	A NAV adatszolgáltatása alapján történik a számfejtés;
-	Megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel;
-	Megváltozik a pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál figyelembe vehető
időszak;
-	Megszűnik a foglalkoztatóktól a jövedelemadatokra vonatkozó adatkérés;
-	Olyan adatokat kell csak közölni, ami kizárólag a foglalkoztatónál található meg (pl.
gyermektartásdíj fizetési kötelezettség).
Ezen módosítás csak azon biztosítottak esetében járhat más összegű ellátással a jelenlegihez
képest, akik munkahelyet váltottak és az „új”, az ellátás igénylésekor fennálló
munkavállalónál nincs 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező
56
jövedelmük. Természetesen, ha a korábbi jövedelemnél magasabb fizetésük van a jelenlegi
munkáltatónál, akkor az esetükben az ellátás is magasabb lesz, ha alacsonyabb, akkor pedig
alacsonyabb. (A munkahely-váltás miatti ellátási alap a jelenlegi rendszerben is megjelenik,
csak időben később érezteti a hatását.). Az esetükben szükséges új szabály behozatala,
(szerződés szerinti jövedelem alapulvétele) hiszen nem célszerű „büntetni” a minimálbér
alapul vételével azokat a biztosítottakat, akik munkahelyet váltottak ugyan, de folyamatosan
van részükről járulékalapot képező jövedelem és járulékfizetés.
Az ennek végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztés elsősorban európai uniós források
terhére valósulhat meg.
A törvénymódosítással alapjaiban megváltozik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
összegének kiszámítási módja, mely mind a foglalkoztatók, mind az igénylők számára
jelentős egyszerűsítést eredményez. A módosítás egy új informatikai rendszer elkészítését
követeli meg, annak érdekében, hogy a NAV adatokból történhessen az ellátások
megállapítása, illetve így biztosítható legyen az OEP és a NAV közötti zökkenőmentes
információ-átadás.
3.	A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló
2011. március 9-ei 2011/24/EU irányelv átültetése
Az Európai Parlament és a Tanács határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó
betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve 2011. április 24-én
hatályba lépett. Az irányelv 30 hónapos átültetési időszaka 2013. október 25-ig tart. A
tagállamoknak e határidő lejárta előtt meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket az
irányelv nemzeti jogszabályaikba való átültetés érdekében. A Javaslat - többek között - ezzel
az irányelvvel összefüggésben az Ebtv. módosításait is tartalmazza.
III.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) módosítása:
Az Eütv. módosításával megvalósul a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények
elismerésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló 2012/52/EU bizottsági
végrehajtási irányelv törvényi átültetése. Továbbá megfogalmazásra kerülnek a központi
implantátumregiszterrel kapcsolatos személyes adatkezelési szabályok.
Egységesednek a beültetett orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatói
nyilvántartások, és létrejön a központi implantátumregiszter. Továbbá megteremtődik az
orvostechnikai eszközök forgalmazása és kereskedelmi gyakorlata (promóciója) terén a
hatékony hatósági kontroll lehetősége.
A közelmúltban számos olyan probléma merült fel az emberi szervezetbe tartósan beültetett
orvostechnikai eszközökkel (más néven implantátumokkal) kapcsolatban, amely rávilágított
arra, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem biztosítja kielégítő módon a betegek
biztonságát. Ilyen eset volt a 2012-ben kipattant PIP mellimplantátum botrány, vagy a toxikus
csípőprotézisek megjelenése egyes nyugat-európai országokban. Ezek az esetek rávilágítottak
arra a problémára, hogy az implantátumok esetében nem lehet hatékonyan információt
szerezni arról, hogy azok hány esetben és mely egészségügyi szolgáltató által kerültek
beültetésre. Jóllehet az implantátumokra vonatkozó adatoknak az egészségügyi szolgáltatók
szintjén elérhetőeknek kellene lenniük, mégis a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a
beültetésekről elégséges adat nem áll rendelkezésre, illetőleg az adatok nem nyerhetők ki
megfelelő gyorsasággal. Ezért 2014. január 1-jétől egységesülnének az egészségügyi
57
szolgáltatói nyilvántartások, amelyek alapján létrejönne a központi implantátumregiszter,
amely egyaránt tartalmazza a finanszírozott és a nem finanszírozott szolgáltatás keretében
végzett beültetések adatait.
IV.	Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása:
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosításával
egy új, a közegészségügyre fenyegetést jelentő pszichoaktív anyag, a 4-metilamfetamin (4-
MA) kerül fel a gyógyászati célra nem, kizárólag tudományos célra alkalmazható pszichotróp
anyagok „A” jegyzékére.
V.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása:
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításával megteremtődnek a
gyógyszertörvény betartása tekintetében hatékony hatósági ellenőrzés feltételei, a
közelmúltban megkezdett új hatósági engedélyezési eljárások tekintetében bevezetésre
kerülnek az igazgatási szolgáltatási díjak, megvalósul a gyógyszer ellátásbiztonság
garantálása érdekében a gyógyszerek exportjának szükségszerű korlátozási lehetősége.
VI.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása:
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosításával a
nagy számban egyedi méltányosságban kért gyógyászati segédeszközök esetén egyszerűbbé
válik az új támogatási csoport nyitása, módosításra kerül a támogatásba történő befogadás
alatt álló gyógyszerek termelői árának nemzetközi összehasonlítására vonatkozó feltételek
meghatározása. Továbbá a már legalább 6 éve közfinanszírozásban részesült gyógyszerekkel
kapcsolatos gyártói befizetés megállapításának feltételei kerülnek pontosításra.
Meghatározásra kerül, hogy az egészségbiztosítási szerv a támogatott gyógyszerek teljes
köréről és támogatásának mértékéről, összegéről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
A betegellátás javítása a gyógyászati segédeszközök befogadásának egyszerűbbé tételével,
valamint az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a gyógyászati segédeszközök
forgalmazásával kapcsolatos szabályozás pontosítása is indokolt.
A gyógyszertárakat érintő rendelkezésekhez kapcsolódóan a gyakorlati tapasztalatok alapján
az egységes jogértelmezés, jogalkalmazás elősegítése, illetve a jogszabályi koherencia
megteremtése, illetve a lakossági gyógyszerellátás magasabb szintű biztosítása érdekében
számos nem koncepcionális jellegű módosítás szükséges.
Ezen túlmenően a jogalkalmazás során beazonosított értelmezési problémákat korrigáljuk a
kereskedelmi gyakorlat területén.
VII.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2013. július 1-jétől hatályba lépő módosítása alapján a
hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozás a közhiteles hatósági nyilvántartásokra
szűkül le. A módosítás alapján a közhiteles hatósági nyilvántartások körét, az azokra
vonatkozó alapvető szabályokat, valamint azok adattartalmát főszabály szerint törvénynek
kell meghatároznia. A Javaslat ezen szabályozásra figyelemmel módosítja az egészségügyi
ágazat hatósági nyilvántartásaira vonatkozó szabályozást.
58
VIII.	Magyarországnak rendkívül súlyos egészségügyi emberi erőforrás problémákkal kell
megküzdenie, ezek közül kiemelkedő az egészségügyi szakemberek elvándorlása, és a
szakemberhiány. Az egészségügyi humánerőforrás stratégiai tervezése jelenleg az európai
politikában is napirenden van. Az Európai Bizottság kiemelt projektként foglalkozik a
kérdéssel. Az Európai Bizottság zöld könyve a döntéshozatalt támogató intézkedések között
javasolja még az egészségügyi munkaerőre vonatkozó különböző mutatók harmonizálását,
továbbá új rendszerek felállítását az egészségügyi munkaerő monitorozása céljából. Az
Európai Bizottság által meghatározott ezen célt szolgálja egészségügyi ágazati
humánerőforrás-monitoringrendszer, amelyre vonatkozó szabályozás módosítása az
egészségügyi ágazati humánerőforrás hatékonyabb nyomon követése és tervezhetősége révén
az egészségügyi szakemberek megtartását, fiatalok egészségügyi szektorba vonzását és az
egészségügyi emberi erőforrás hosszú távú tervezhetőségének megalapozását segíti elő.
IX.	Az 2012-ben megkezdett, az egészségügyi ágazati béremelést szolgáló intézkedések csak
az első lépését jelentették az egészségügyi dolgozók méltó bérezését szolgáló Kormányzati
célkitűzéseknek. A tavalyi évben rendelkezésre álló források egyes egészségügy dolgozói
csoportok tekintetében csupán a „gesztusértékű” béremelés biztosítását tették lehetővé.
Mindazonáltal a megkezdett béremelési folyamat kezdete pozitív üzenettel bírt, az
egészségügyi dolgozók érezhették, hogy a Kormányzat elismeri a szakmai munkájukat és a
továbbiakban is számít rájuk, azonban tényleges és hosszantartó társadalmi hatás elérése
érdekében a béremelési folyamat további folytatása szükséges. A 2012. évi bérfejlesztés
önmagában - különösen azon csoportok tekintetében, ahol az emelés kismértékű volt - nem
elegendő az egészségügyi dolgozók - más társadalmi csoportokhoz mérten és nemzetközi
összehasonlításban is - alacsony bére által generált hátrányos következmények
(pályaelhagyás, külföldi munkavállalás, utánpótlás hiánya) kiküszöbölésére. Ez utóbbi csak
egy hosszan tartó, lépcsőzetesen építkező folyamat eredményeként valósulhat meg. Ennek
megfelelően a 2012-ben megkezdett bérfejlesztés további folytatásaként jelen Javaslat
keretében mind az orvosok, mind az egészségügyi szakdolgozók részére új, emelt összegű
bértáblát határozott meg, valamint külön szerepel a Javaslatban a munkáltató által a
visszamenőleges, valamint a folyamatos béremelés biztosításához szükséges támogatási
összeg. A további jogosulti kategóriák esetében az eddigi fix összegű támogatási mérték is
megemelésre kerül a rendelkezésre álló költségvetési forrásokra figyelemmel.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvénynek (a
továbbiakban: Ehi.) szövege pontosítandó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény fogalomhasználatának megfelelően.
A törvénynek az egészségügyi államigazgatási szerv élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi
feladatait érintő pontosítása szükséges, figyelemmel arra, hogy az élelmiszerláncról és
hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerint az élelmiszer-
csomagolóanyagok engedélyezésével összefüggő feladatok végzése már nem az egészségügyi
államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.
A 2. §-hoz
59
A módosítás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) a 2013. július 1-jével hatályba lépő, a közhiteles
hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozással történő összhang megteremtése
érdekében szükséges.
A 3. §-hoz
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes érintett tárcák közreműködésével
felülvizsgálta a hatósági nyilvántartások rendszerét, és azok racionalizálására tett javaslatot.
Ennek érdekében szükséges a továbbra is fenntartani kívánt, egyes egészségügyi igazgatási és
közegészségügyi típusú közhiteles nyilvántartások, így az ivó- és használati melegvíz-
ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok,
termékek, valamint a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazására kiadott
engedélyekről vezetett nyilvántartás részletes adattartalmának meghatározása.
A 4. §-hoz
Az Ehi. pontosítása szükséges oly módon, hogy az élelmezés-és táplálkozásegészségügy
területét érintően az élelmiszerekkel kapcsolatos feladatok a kozmetikai termékekkel
kapcsolatos feladatoktól elkülönítésre kerülnek. Ennek értelmében külön pontként kerül
felsorolásra a kozmetikai termékek gyártásának, forgalmazásának ellenőrzése. Ugyanakkor a
különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi
anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek tekintetében az egészségügyi
államigazgatási szerv hatásköre nem terjed ki a gyártási tevékenység ellenőrzésére, így az e)
pont módosítása, illetve új k) pont létrehozása célszerű.
Az 5. §-hoz
A gazdasági társaságok gyakori névváltozása az egészségügyi államigazgatási szervek
eljárásainál is problémát jelent, különös tekintettel arra, hogy a Ket. az ügyféli kérelemre
történő módosítást nem szabályozza.
A Ket. 98. § (1a) bekezdése lehetővé teszi, hogy törvény a fellebbezés benyújtásához
indokolási kötelezettséget írjon elő. A Ket. fenti rendelkezése alapján az Ehi.-ben előírásra
kerül, hogy a fellebbezést benyújtó ügyfelek megfelelően indokolt esetben nyújtsanak be
fellebbezést, így megelőzhetőek a határozatok jogerőssé válását indokolatlanul
megakadályozó, másodfokú hatóságnak többségében felesleges feladatot jelentő jogorvoslati
beadványok.
Az egészségügyi államigazgatási szervek gyakorlatában előfordult, hogy egy év eltelte után
derült ki, hogy a meghozott döntés jogszabálysértő, a módosítás kifejezetten ügyféli érdekeket
szolgált volna. A jövőben esetlegesen előforduló hasonló ügyek ügyfélbarát kezelése
érdekében szükségesnek tartjuk a módosítási, visszavonási lehetőség egy évnél hosszabb
időtartamú szabályozását.
Magyar hatóság döntésének külföldön történő végrehajtására az Európai Uniónak nincs
általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, csak irányelv rendelkezik
erről. Különösen az étrend-kiegészítők esetében problémát jelent a magyar hatóság
döntésének külföldön történő végrehajtása, a módosítás ennek orvoslására tesz javaslatot.
60
A 6. §-hoz
A kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és
közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a 1223/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak alkalmazási határidejét (2013. július 11.)
követően hatályon kívül helyeződik, ezzel a kozmetikai termékek gyártására vonatkozó
előírások megszűnnek. Ezeknek a fenntartása, valamint a kozmetikai termékek mikrobiológiai
tisztaságára vonatkozó hiányzó előírásoknak jogszabályban való rögzítése az érintett
kompetens hatóság illetve piacfelügyeleti hatóság tevékenységét segíti.
A 7. §-hoz
A § jogtechnikai módosítást tartalmaz.
A 8. §-hoz
Az Ehi. pontosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a gyermekjátékokban található
egészségkárosító anyagok kimutatása és ellenőrzése a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe
tartozik.
A 9-10. §-hoz
A „terhesgondozás” kifejezést módosítja a törvényben „várandósgondozásra”.
A 11. és 14. §-hoz
A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011.
március 9-i 2011/24/EU irányelvben meghatározottak szerint a kijelölt nemzeti kapcsolattartó
pont, többek között tájékoztatást nyújt a betegek és az egészségügyi szakemberek számára az
egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos jogaikról, a panasztételi eljárásokról és
jogorvoslati mechanizmusokról, a magyar egészségügyi szolgáltatókról, a Magyarországon
érvényes minőségi és biztonsági előírásokról is. Az irányelvben meghatározott feladatok
teljesítése érdekben indokolt az adatkezelési célok körének kibővítése, illetve a határon
átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítésének, mint adatkezelési célnak
a megjelölése.
Az irányelvben meghatározott feladatok ellátása érdekében, összhangban az adatkezelési
alapelvekkel, ez esetben is meg kell határozni az adatkezelés tárgyát, tehát konkretizálni kell,
hogy milyen adatokat lehet kezelni. Emellett a jogszerű adatkezelés érdekében rendelkezni
kell arról, hogy mely szervek részére lehet az adatokat továbbítani, továbbá mely időpontig
lehet ezen adatokat kezelni.
A 12. §-hoz
A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló
2011/24/EU irányelv felhatalmazása alapján elfogadott, a más tagállamban kiállított orvosi
rendelvények elismerésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló 2012/52/EU
bizottsági végrehajtási irányelv előírja, hogy a más tagállamban felhasznált recepteken fel kell
tüntetni többek között a beteg születési dátumát. Jelenleg az Eüak. csak a beteg születési
évének, 12 év alatti beteg esetében a születési év és hó feltüntetését teszi lehetővé. A határon
61
átnyúló dimenzióban az irányelv által meghatározott, vényeken feltüntetendő elemek nem
kizárólagosak, és nem is jelentenek minimumkövetelményt. Így felmerülhet, hogy egy másik
uniós tagállamban a magyar szabályok szerint kiállított vényekre is kiadható a gyógyszer.
Ugyanakkor figyelembe véve más tagállamok tapasztalatát, a beteg születési dátuma fontos
azonosító elem, így a Javaslatban az szerepel, hogy a Magyarországon kiállított vények ne
csak akkor tartalmazzák az évet, hónapot és napot tartalmazó születési dátumot, ha azt más
uniós tagállamban kívánják beváltani.
A 13. §-hoz
A népesség teljes átszűrtsége érdekében, népegészségügyi célból fontos a szűrővizsgálatban
részesültek hiánytalan nyilvántartása, valamint a nyilvántartás monitorozása.
Azért, hogy a nyilvántartás hiánytalan legyen, szükséges - többek között - a magánorvosi
rendszerben végzett szűrővizsgálatok nyilvántartása is.
Fentiekre, valamint arra tekintettel, hogy az egyre növekvő igényeknek az Országos Szűrési
Információs Rendszer (a továbbiakban: OSZR) megfelelhessen, szükséges az Eüak. 16/A. §-
ának új, (3) bekezdéssel történő kiegészítése.
Ennek eredményeként:
-	nem lesz jogszabályi akadálya a jövőben keletkező adatigényléseknek,
-	lehetősége lesz az OSZR-nek olyan személyeket, illetve szolgáltatókat is megszólítani,
akik eddig kivonták magukat az adatszolgáltatás alól,
-	a magánorvosi tevékenységet folytató nőgyógyászok a tünetmentes személyektől
citológiai szűrővizsgálat céljára végzett kenetvétel megtörténtét kötelesek jelenteni az
OSZR felé.
A jelentésekhez internet-hozzáférés és internet böngésző szükséges, amely a tapasztalatok
alapján a magánszolgáltatók rendelkezésére áll.
Az adatszolgáltatás során a szűrt személytől a következő adatokat kell továbbítani:
-	Személyazonosító adatok: a szűrt személy neve, születéskori neve, születési dátuma,
születési helye, TAJ száma, lakcíme, anyja neve;
-	A szűréssel (vizsgálattal) kapcsolatos adatok: a szűrés időpontja és a szűrés eredménye
(negatív, nem negatív, gyulladás, rosszindulatú gyanú, nem értékelhető).
Az adatok jelentős részét a magánegészségügyi szolgáltató számítógépen már eleve rögzíti,
valamint ezek az adatok egyszerűen, interneten keresztül továbbíthatóak az egészségügyi
államigazgatási szerv részére.
Az adattovábbítás időigénye szűrésenként 1-5 perc, és munkaidőn belül megoldható.
A 15. §-hoz
A módosítás az Eütv. szerinti központi implantátumregiszterhez kapcsolódó adatkezelési
szabályokat tartalmazza. Az Eüak.-ban szereplő rendelkezések célja, hogy rendezze az
központi implantátumregiszterben tárolt adatok, különösen a személyes adatokhoz történő
hozzáférés rendjét. A szabályozásból kitűnik, hogy főszabály szerint, a személyes adatokat a
regiszterből nem lehet lekérni, csupán egy kapcsolati kód teremt összeköttetést az ugyanazon
személyre vonatkozó bejegyzések között. Az orvostechnikai hatóság csak akkor kérheti ki a
személyes adatokat, amikor az érintett személlyel való kapcsolatfelvétel az ő érdekében
elengedhetetlenül szükséges, és szolgáltató jogutód nélkül megszűnt vagy betegdokumentáció
nem elérhető.
A 16. §-hoz
62
A térségi egészségügyi ellátás optimális megszervezésének feladatát, valamint a betegút-
szervezést a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet
(GYEMSZI) látja el. Az Eüak. 4. § (2) bekezdés w) pontja meghatározza adatkezelési célként
a betegút-szervezést, ugyanakkor a részletszabályok meghatározásához szükséges egy
felhatalmazó rendelkezés előírása az e célból kezelt adatok átadására, továbbítására és az
egészségügyi adatok körének meghatározására.
A § ezen túlmenően jogharmonizációs záradékokat tartalmaz.
A 17-18. §-hoz
A minőségértékelési, minőségbiztosítási feladatok ellátásához a GYEMSZI részére
adatkezelési felhatalmazást lehetővé tevő rendelkezések pontosítását tartalmazó előírások
szerint a GYEMSZI e feladatai ellátásához kezelheti a TAJ számon kívül az érintett nemét,
születési dátumát és postai irányítószámát is.
A Javaslat 17. § (3) bekezdése az egyes személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi
ágazati adatok közzétételére vonatkozó felhatalmazással egészíti ki az Eüak. 38. § (2)
bekezdés e) pontját.
A 19-20. §-hoz
Szükséges az Ebtv-ben a határon átnyúló egészségügyi ellátás fogalmának meghatározása.
Egyrészt le kell fektetni, hogy milyen ellátások nem tartoznak a hatálya alá (az irányelv 1.
cikke (3) bekezdésének értelmében). A fogalom lefedi a határon átnyúló mozgás mindkét
irányát, egyrészt a Magyarországon igénybevett ellátásokat, másrészt a magyar biztosítottak
által EGT tagállamokban igénybe vett ellátásokat. Hangsúlyozni szükséges, hogy a
telemedicina az irányelv hatálya alá tartozik, és a telemedicina esetében az a tagállam az
ellátás nyújtása szerinti tagállam, ahol az egészségügyi szolgáltató gazdasági céllal
letelepedett.
Az Ebtv. eddig a 27. § (1) bekezdésében meghatározta az EGT tagállam definícióját, amely
átkerül a fogalom meghatározások körébe.
Korábban a jövedelem fogalma a végrehajtási rendeletben került szabályozásra. A 2013.
július 1-jétől bekövetkező módosítás indokolja új jövedelem fogalom bevezetését, amely a
törvényben kerül meghatározásra.
A 21. §-hoz
A 8/B. § rögzíti, hogy az uniós betegek pontosan mely ellátásokra jogosultak
Magyarországon.
A 8/B. § (2) bekezdés a) pontja az Ebtv. finanszírozási főszabályától való eltérésére hívja fel a
figyelmet, miszerint az uniós betegek a felsorolt ellátások igénybevételének költségeit belföldi
költségmérték szerint kötelesek megfizetni, tehát az nem az E. Alapból kerül finanszírozásra.
A térítési díj az egészségügyi szolgáltató bevétele. Az érvényes belföldi költségmérték
jelenleg a magyar biztosított részére nyújtott azonos ellátásért az OEP által kifizetett teljes
értékű finanszírozás összegének felel meg.
Az uniós beteg esetében nem alkalmazható lakóhely illetve tartózkodási hely hiányában a
területi ellátási kötelezettség főszabálya, ezért a jogszabály kimondja, hogy esetében nincs
területi ellátási kötelezettséggel bíró szolgáltató. Ahhoz azonban, hogy a fekvőbeteg ellátás
igénybevételéhez szükséges beutalót az uniós beteg a magyar ellátórendszerben is - az
63
egyenlő bánásmód alapján - megszerezhesse, a végrehajtási rendeletben szükséges
megteremteni annak a lehetőségét, hogy uniós beteg esetében a járóbeteg-szakellátást nyújtó
szolgáltató telephelye is megalapozhassa a beutalási jogosultságot.
A 22. §-hoz
Az irányelv szerint az ellátást nyújtó tagállam az ellátást saját jogszabályaival összhangban
nyújtja. Ebbe beletartozik, hogy az uniós betegtől is megkövetelhető, hogy ha előírás, akkor
az ellátás igénybevételéhez beutalóval rendelkezzen. A beutalóhoz kötött szakellátások esetén
főszabályként az EGT tagállamban kiállított beutalót is el kell fogadni. Ugyanakkor, ha a
beutaló - elsősorban nyelvileg - nem érthető, illetve abból bármilyen okból nem derül ki,
hogy mi a kórisme és indokolt-e a javasolt beavatkozás, akkor az uniós beteget tájékoztatni
kell arról, hogy a beutalót nemcsak származási országából, hanem magyar szolgáltatótól is
megszerezheti. Szükség esetén az uniós beteget tájékoztatni kell a beutalásra vonatkozó
szabályokról. Ha az uniós betegnek nincs, vagy nem megfelelő a beutalója, akkor a
végrehajtási rendeletben szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy esetében a
járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató telephelye is megalapozhassa a beutalási
jogosultságot. Szükséges továbbá azt is biztosítani, hogy a beutaló nélkül igénybe vehető
szolgáltatások esetében a szolgáltató a területi ellátási kötelezettség hiánya miatt ne
utasíthassa el az uniós beteget.
A 23. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi egyedi méltányosság keretében a normatív támogatásból már
kikerült eszközök egyedi támogatását, ugyanis a hatályos szabályozás szerint a támogatásba
nem befogadott eszközök közül csak azokhoz nyújtható egyedi méltányosság keretében
támogatás, amelyek még nem szerepeltek a támogatotti listán. A betegek teljes körű ellátása
érdekében szükséges azon eszközök esetében is megteremteni ezt a lehetőséget, amelyek már
kikerültek a normatív támogatásból ugyanakkor orvos-szakmai indok alapján a beteg ellátása
csak ezzel az eszközzel lehetséges.
A 24. §-hoz
Az EGT állampolgárok akkor minősülnek uniós betegnek és vehetik igénybe a 8/B. §-ban
meghatározott ellátásokat, ha jogaikat nem a szociális biztonsági koordinációs rendeletek
szerint gyakorolják. A két jogi instrumentumot nem lehet egyidejűleg alkalmazni, tehát az
érintett uniós beteg vagy a szociális biztonsági koordinációs rendeletek vagy az irányelv
alapján vesz igénybe ellátást Magyarországon.
A módosított (6) bekezdés célja, hogy a magyar biztosítottak által az EGT tagállamokban a
2011/24/EU irányelv alapján igénybe vett ellátások igénybevételi lehetőségét és költségeinek
megtérítését szabályozza. A (6) bekezdés foglalkozik az engedélyhez nem kötött ellátásokkal,
és az engedélyhez kötött ellátásokkal. A megtérítés tárgya olyan egészségügyi szolgáltatás
lehet, amely az Ebtv. hatálya alatt is elérhető, nem terjed ki olyan beavatkozásokra, amelyek
Magyarországon nem érhetőek el. Szükséges az is, hogy az ellátás igénybevételére a magyar
jogszabályokkal összhangban lévő módon kerüljön sor, tehát például a biztosított előzetesen
rendelkezzen beutalóval, ha ez a magyar jogszabályok alapján előírás. A végrehajtási
rendeletben rendelkezni kell annak részleteiről, hogy beutaláshoz kötött szakellátás esetén a
biztosítottnak igazolnia kell, hogy az ellátás igénybevételét megelőzően rendelkezett magyar
tagállami beutalóval.
64
A külföldön igénybe vehető egészségügyi ellátásokról szóló kormányrendeletben
meghatározott eljárás szerint előzetesen engedélyt kell kérni az ott meghatározandó ellátások
igénybevételekor, és ha az engedélyt megadják, akkor a külföldön igénybe vett ellátás belföldi
költségének megfelelő összegű, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő
összegű megtérítés jár.
A 25. §-hoz
Az ellátás nyújtásához szükség van annak igazolására, hogy a beteg EGT tagállami
állampolgár.
A 26. §-hoz
A finanszírozási szerződés megkötéséhez - szakellátás esetében - a módosítás alapján már
nem szükséges a fenntartó jóváhagyása, csupán tájékoztatni kell róla a fenntartót.
A 27. és 30. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy az ártámogatási szerződéssel kapcsolatos szabályok minden
szerződéssel rendelkezőre alkalmazhatóak legyenek. A rendelkezés az Ebtv. 30. § (3) és (3a)
bekezdéseknek való megfelelést szolgálja, ugyanis a gyógyászati segédeszközök gyártására
illetve javítására nem egészségügyi szolgáltatónak minősülő gyártóval, továbbá javítására a
javítást végző szervezettel is köthető szerződés.
A 28. §-hoz
A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az esetlegesen tévesen utalt összeget az OEP
a következő havi finanszírozásból levonja. Abban a ritka esetben, ha a szolgáltató részére
tévesen kerül kiutalásra a finanszírozási díj, úgy azt a szolgáltatók visszafizetik, azonban ez
esetben ez az összeg a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására nem használható fel,
mivel az az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalán jelenik meg.
A 29. §-hoz
Amennyiben az egészségügyi szolgáltató vagy annak közreműködője nem tesz eleget az
ellenőrzés során együttműködési kötelezettségének - az ellenőrzés lefolytatását
megakadályozza vagy azt bármilyen módon gátolja, adatot nem szolgáltat stb. - nem tesz
eleget, azonban ellátási kötelezettsége van, ezért a szerződés felmondása eredményre nem
vezetne, úgy a finanszírozási összeg vagy annak egy részének a visszatartása megfelelő
ráhatást gyakorolhatna végső esetben a szolgáltatóra, hogy együttműködjön az OEP-pel az
ellenőrzés során.
A 31. §-hoz
A Javaslat szerint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét az ellátásra való
jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyban (azaz az utolsó, vagyis a fennálló
munkáltatónál) elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell
megállapítani.
A 32. §-hoz
65
A Javaslat szerint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásai (a terhességi-gyermekágyi segély,
a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az Ebtv.-ben foglalt
kivételekkel az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért
jövedelmet kell figyelembe venni.
A 33. §-hoz
A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges feltételeket az igénylőnek a
szülés napjáig kell megszereznie, így az ellátásra való jogosultság megállapítását követően az
ellátásra való jogosultságban változás nem állhat be. Munkáltató váltás esetén a kismamát
nem lehet sem kedvezőbb sem kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, mint a jogosultság
megszerzésekor, így a megállapított összeg kerül végig folyósításra. Határozat meghozatala a
kismamák részére jogbiztonságot teremt és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek
feladatellátását lehetővé teszi, mivel határozat hiányában az új foglalkoztatónál a
továbbfolyósításra nem lenne lehetőség.
A 34. §-hoz
A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi átlagának megállapításánál a táppénz
szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy:
a)	attól függetlenül, hogy a biztosított rendelkezik-e előzetes 180 naptári napi folyamatos
biztosítási idővel, ha a biztosított az utolsó munkáltatójánál az irányadó időszakban nem
rendelkezik legalább 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező
jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi átlagát a minimálbér
kétszerese harmincad része alapján kell megállapítani, kivéve, ha a biztosított tényleges vagy
a szerződés szerinti keresete a minimálbér kétszeresét nem éri el,
b)	a kedvezményszabály nem alkalmazható.
A 35. §-hoz
A módosítás e Javaslat 2013. július 1-jén hatályba lépő új rendelkezéseivel kapcsolatos
pontosításokat tartalmazza.
A 36. §-hoz
A gyed naptári napi átlagának megállapításánál a táppénzre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy:
•	megmarad a gyed havi maximum korlátja.
•	az ellátás összegének megállapításához szükséges 180 naptári napi folyamatos
biztosítási idő meglétét a szülés napját megelőzően kell vizsgálni.
A 37. §-hoz
Egyre több szülő részéről merül fel az igény arra, hogy gyermeke kórházi tartózkodásának
ideje alatt gyermeke mellett lehessen, és erre az időre ne szabadságot, illetve jogellenesen
saját jogán táppénzt vegyen igénybe.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. § (4) bekezdése kimondja, hogy a
kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy
törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
66
A gyermek kórházi tartózkodásának ideje alatt a kezeléseket az orvosok, az ápolás egy részét
a kórház ápolói végzik. A kórházi kezelés időtartama alatt nem valósul meg az a fajta
klasszikus gyermekápolás, mint amit a szülő végez otthonában a gyermek betegsége idején,
azonban a szülő jelenléte, illetve az ápolásba történő közreműködése nagyban segíti az ápoló
személyzet munkáját.
A gyermek jogainak, illetve a szülők igényeinek érvényesítése érdekében meg kell teremteni a
jogszabályi alapját annak, hogy a szülő — gyermeke melletti — kórházi tartózkodásának
idejére ellátásban részesüljön. Fentiek megvalósítása érdekében javasolt, hogy a szülő
gyermeke jogán táppénzben részesülhessen, amennyiben a fekvőbeteg-gyógyintézetben a
kezelés ideje alatt a gyermeke mellett tartozódik. A módosítással lehetővé válik, hogy a
gyermek korához igazodó gyermekápolási táppénzes napokat a szülő a gyermeke kórházi
tartózkodásának idejére is igénybe vehesse.
A 38. §-hoz
A módosítás pontosítást tartalmaz. A folyamatos biztosítási idő meghatározása az új
szabályozás alapján többféleképpen történik, így az az Ebtv. 48/A §-ában kerül szabályozásra.
A 39. §-hoz
Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a munkavállaló táppénzének összege az új
munkáltatónál elért jövedelemhez igazodjon, azonban ne kerüljön hátrányos helyzetbe a
munkáltató váltás miatt.
A 40. §-hoz
Főszabály szerint a táppénz naptári napi átlagának kiszámítására kizárólag az utolsó
foglalkoztatónál, az irányadó időszakban elért 180 naptári napi jövedelem alapján kerül sor. A
pénzbeli ellátás összege az irányadó időszakon belül az ellátásra való jogosultság kezdő
napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 naptári napi
pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kerül megállapításra. A
számításnál figyelembe vett 180 napba csak olyan naptári napok kerülhetnek be, amelyeken a
biztosított jövedelemmel rendelkezett. A táppénz egy naptári napi összege nem lehet több a
biztosított szerződés szerinti jövedelme harmincad részénél, de legfeljebb a táppénz
maximumnál. Ha a biztosítottnak azért nincs 180 naptári napi egészségbiztosítási
járulékalapot képező jövedelme az utolsó munkáltatójánál, mert az irányadó időszakban
táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz
naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás naptári napi átlaga alapján kell
megállapítani, ha az kedvezőbb a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti
jövedelemnél. A kedvezményszabály alkalmazásánál nem vehető figyelembe a méltányossági
engedély alapján megállapított és folyósított ellátás.
A 41. §-hoz
A folyamatos biztosítási idő meghatározása az új szabályozás alapján többféleképpen történik.
Meg kell különböztetni a táppénz mértékéhez, illetve a táppénzre jogosultság napjainak
megállapításához szükséges folyamatos biztosítási időt, az ellátások összegének
megállapításához szükséges 180 napi folyamatos biztosítási időtől.
A 42. §-hoz
67
Szükséges annak pontosítása, hogy az Ebtv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott
jogviszonyokban is csak a fennálló biztosítási jogviszonyokban töltött időtartamot lehet
figyelembe venni.
A 43. §-hoz
A módosítás elsősorban pontosításokat tartalmaz, illetve meghatározásra került a baleseti
táppénzre való jogosultság az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetében.
A 44. §-hoz
Attól függetlenül, hogy a biztosított rendelkezik-e előzetes 180 naptári napi folyamatos
biztosítási idővel, a táppénz szabályokat kell alkalmazni, ha a biztosított az utolsó
munkáltatójánál, a baleseti táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjától a
baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó
napjáig terjedő időszakban rendelkezik 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási
járulékalapot képező jövedelemmel.
A 45. §-hoz
Meg kell teremteni a jogszabályi lehetőségét annak, hogy a kismamák kérésére az Ebtv. 61. §
(9)	bekezdésében meghatározott ellátások folyósítását szüneteltetni lehessen.
A 46. §-hoz
Az Ebtv. 42. §-ában és 42/D. §-ában meghatározásra került, hogy terhességi gyermekágyi
segély, illetve gyermekgondozási díj első ízben történő megállapítása esetén minden esetben
határozatot kell hozni. Gyakran előfordul, hogy a kismamák 1-1 napra munkát vállalnak, és
kérik azokra a napokra az ellátás folyósításának szünetelését. Tekintettel arra, hogy ez akár
havonta több ízben is előfordulhat, így indokolatlanul nagy terhet róna az ellátást megállapító
szervnek a szünetelésről döntést hoznia. A Javaslat e terhen kíván könnyíteni.
A 47. §-hoz
A társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek nem állnak rendelkezésére a másik munkáltató által
a NAV-hoz bevallott, az ellátás összegének megállapításához szükséges adatok. A Javaslat e
problémát kívánja orvosolni.
A 48. §-hoz
A Kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei, illetve a
társadalombiztosítási kifizetőhelyek adminisztrációs terheit csökkenti, azzal, hogy az új
bekezdés meghatározza a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem ügyintézési határidejének
kezdő napját. Így az eljáró hatóságnak nem kell minden egyes esetben az eljárás
felfüggesztéséről szóló döntést hoznia.
A 49-50. §-hoz
68
Szükséges átmeneti rendelkezések beépítése a hatályos és érvényes finanszírozási
szerződések, valamint a pénzbeli ellátások új szabályaira való tekintettel.
Az 51. §-hoz
Kibővíti a külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos, Kormány részére adott felhatalmazást.
Lehetővé teszi a támogatással javítható gyógyászati segédeszközök esetében a rezsi óradíj
összegének miniszteri rendeletben történő megjelenítését. Jelenleg a rezsi óradíjak
meghatározása a szolgáltatók OEP-pel kötött szerződése alapján az OEP honlapján
közzététellel történik.
Az 52. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
Az 53. §-hoz
A Javaslat e §-a szövegcserés módosításokat tartalmaz, így a gyógyszerek árához nyújtható
méltányossági támogatás esetében a havi terápiás költség értékhatára indokolt mértékben
(3000 Ft) kerül megállapításra. A betegek számára a méltányossági támogatás nyújtása akkor
indokolt, ha a hozzáférés a költségek miatt nem biztosított és a körülmények gondos
mérlegelésével igazságos döntés hozható. A 3000 Ft/hó terápiás költség értékhatár - amely
megegyezik jelenleg egy általános illetékbélyeg összegével - biztosítja a rendelkezésre álló
források költséghatékony felhasználását oly módon, hogy a valóban indokolt esetekben a
betegek számára a szükséges mértékben hozzáférhető legyen ez a támogatási módszer. A
módosítás lehetővé teszi, hogy az ártámogatási szerződéssel kapcsolatos szabályok minden
szerződéssel rendelkezőre alkalmazhatóak legyenek. A rendelkezés az Ebtv. 30. § (3) és (3a)
bekezdéseknek való megfelelést szolgálja, ugyanis a gyógyászati segédeszközök gyártására
illetve javítására nem egészségügyi szolgáltatónak minősülő gyártóval, továbbá javítására a
javítást végző szervezettel is köthető szerződés.
Az 54. §-hoz
A Javaslat e §-a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. A társadalombiztosítási
járulék kivezetésével az Ebtv 56. § (2) bekezdésében 2013. január 1-jétől újra meg kellett
határozni a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosítottak
esetében a baleseti táppénz összegét. A továbbiakban okafogyottá válik az ellátási alap
meghatározása.
Az 55. §-hoz
A szabályozás rögzíti, hogy a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők hatósági
nyilvántartásában szereplő adatai közül mely minősül közhitelesnek. A rendelkezések
megfelelnek a Ket. 2011. évi felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1156/2011. (V.
20.) Korm. határozatban rögzített, a hatósági nyilvántartásra vonatkozó ágazati szabályozás
vizsgálatában foglaltaknak.
Az 56. §-hoz
69
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény (a továbbiakban: Eütv.) 94. § (5) bek. c)
pontja szerint mentésnek minősül a mentési készenlét biztosítása a balesetek helyszínén,
továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a
veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség).
Az Országos Mentőszolgálat felé az elmúlt időszakban több megkeresés érkezett arra
vonatkozóan, hogy pl. nagyobb volumenű építési beruházások során az Országos
Mentőszolgálat térítés ellenében biztosítson mentési készenlétet az adott építkezésen
esetlegesen bekövetkező sérülések haladéktalanul megkezdődő helyszíni ellátása érdekében.
Ez a fajta mentési készenlét a jelenlegi jogszabályi környezet rendelkezései szerint bár
mentésnek minősül, azonban sem a rendezvénybiztosítás, sem a mozgóőrség nómenklatúra
alá nem sorolható be. Az ilyen esetek kezelése érdekében az Eütv. mentésre vonatkozó
definíciójának módosítása szükséges. A definíció kiterjesztésével az Országos Mentőszolgálat
térítés ellenében jogszerűen biztosíthat mentési készenlétet az esetlegesen bekövetkező
sérülések haladéktalan helyszíni ellátása érdekében olyan helyszíneken, ahol az ott
időszakosan vagy folyamatosan végzett tevékenység fokozott kockázatúnak tekintendő.
Az 57. §-hoz
Az implantátum beültetése, kivétele és cseréje során előírt nyilvántartással és a Központi
Implantátumregiszterbe történő adattovábbítással, illetve az orvostechnikai eszközök
forgalmazásával és kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén
alkalmazandó szankciókat egészíti ki. Nagyon fontos, hogy a sok esetben kiemelt kockázatot
hordozó implantátumokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése minden esetben megfelelő
módon megtörténjen, hiszen egyetlen implantáció nyilvántartásának elmaradása az érintett
személy későbbi elérését és egészségkárosodásának megakadályozását teszi lehetetlenné. Az
orvostechnikai eszközök forgalmazásának és promóciós gyakorlatának szabályossága is
megköveteli a hatékony szankciók alkalmazását.
Az 58. §-hoz
Nem új kötelezettség, hogy az implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a
beavatkozással érintett személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon
követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök
megfelelőségének ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltatónak nyilvántartást kell
vezetni, hiszen ezt a kötelezettséget az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009 (III.22.) EüM
rendelet is tartalmazta. A nyilvántartás vezetési kötelezettség törvényi szintre történő emelése
csekély mértékben bővített adattartalommal azért történik meg, hogy koherens módon
megfelelő jogszabályi szinten kapcsolódjon az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó
személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint
működtetett Központi Implantátumregiszter részére történő adattovábbítás szabályaihoz.
További fontos szabály, hogy a szolgáltatói nyilvántartások a jövőben egységesek lennének,
hiszen azt az egészségbiztosítási szerv által létrehozott és fenntartott informatikai felület
alkalmazásával történne, illetve az implantációkkal kapcsolatos bejegyzések határidejét is
meghatározná a jogszabály. Fontos szem előtt tartani, hogy a nyilvántartási kötelezettség e
törvény alapján a köz- és magánfinanszírozású ellátásokra egyaránt vonatkozik.
Az 59-60. és 63-64. §-hoz
A Ket. 2013. július 1-jétől hatályba lépő módosítása alapján a hatósági nyilvántartásokra
vonatkozó szabályozás a közhiteles hatósági nyilvántartásokra szűkül le. A módosítás alapján
70
a közhiteles hatósági nyilvántartások körét, az azokra vonatkozó alapvető szabályokat,
valamint azok adattartalmát főszabály szerint törvénynek kell meghatároznia, hiszen a
közhitelesség magas szintű jogszabályban való rögzítést kíván meg. Ebből adódóan szükséges
az Eütv.-ben szereplő hatósági nyilvántartások (egészségügyi dolgozók alapnyilvántartása és
működési nyilvántartása, államilag támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú
szakképzésben résztvevők nyilvántartása, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben
szakvizsgát tett személyek nyilvántartása) esetében a közhitelesség tényének rögzítése.
A 61. §-hoz
Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásának meghosszabbítására vonatkozó
szabályozás módosítása, annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a működési nyilvántartás
érvényességi idejének meghosszabbítására ne csak egyetlen alkalommal, hanem nyilvántartási
periódusonként egy alkalommal kerülhessen sor.
A 62. §-hoz
Az egészségügyi ágazatban szükséges humánerőforrás stratégiai tervezhetősége érdekében az
ágazat jelenlegi helyzetére, területi lefedettségére, működésének követésére vonatkozó
adatszolgáltatások egységesítése, az érintett intézmények közötti kapcsolatok és
együttműködések elősegítése, továbbá az adatok validálása szükséges.
Az egészségügy rendszerében számos szervezet gyűjt olyan adatokat, amelyekből
következtetések vonhatóak le az ágazat emberi erőforrás helyzetére vonatkozóan. A jelenlegi
adatgyűjtések sem módszertanukban, sem tartalmi elemeikben, sem az adatkezelés
szempontjából eddig nem kerültek összehangolásra. A szabályozás célja az, hogy az
egészségügyi ágazat egy egységes adatszolgáltatáson alapuló, rendszerezett adatokat és
információkat magában foglaló olyan adattárházzal rendelkezzen, amely különböző
jogosultsági kompetenciáknak megfelelő hozzáférést biztosítva lenne képes a humánerőforrás
helyzetére, szakmánkénti és területi lefedettségére, működésének követésére vonatkozó
információ megjelenítésére. Az egészségügyi ellátási szükségletek tervezéséhez alapvetően
szükséges, hogy integrált, egységes logikát és fogalmakat használó, komplex és valid emberi
erőforrás adatok álljanak rendelkezésre. Az Európai Bizottság zöld könyve a döntéshozatalt
támogató intézkedések között javasolja még az egészségügyi munkaerőre vonatkozó
különböző mutatók harmonizálását, továbbá új rendszerek felállítását az egészségügyi
munkaerő monitorozása céljából.
A humánerőforrás-monitoringrendszer webes felületére tervezett állásközvetítő portál
hatékony működése érdekében szükséges annak lehetővé tétele, hogy a humánerőforrás-
monitoringrendszert üzemeltető szerv azonnali, kötelezően teljesítendő adatszolgáltatást
kérhessen az üres álláshelyekre, valamint a jövőben tervezett munkaerőpótlásokra
vonatkozóan az állami foglalkoztatási szervtől, a kormányzati személyügyi szolgáltatótól,
valamint valamennyi működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatótól. Az
állásközvetítő portál hatékony működését az biztosítja, ha minden egészségügyi szolgáltató
köteles a humánerőforrás keresletét közzétenni. A web felület működtetője a jelentkező
álláskeresők adatait bizalmasan kezeli. A rendszer sikeres működésének alapvető feltétele,
hogy az adatok és információk naprakészek, érvényesek, teljes körűek és mindenki számára
egyaránt elérhetőek legyenek. A humánerőforrás monitoring rendszer keretében megvalósuló
webes felület sokrétű funkcionalitása biztosítja, hogy az érintett álláskereső egészségügyi
71
dolgozók rendszeres felhasználóként időben hozzájuthassanak az állásportál őket érintő
információihoz.
Az egészségügyi munkaerőpiac kínálati oldalára vonatkozó naprakész adatok nemcsak az
egészségügyi dolgozók számára fontosak, hanem ezen adatok rendelkezésre állásával az
egészségpolitikai döntéshozók és szakértők is megbízható adatokat használhatnak a stratégiai
tervezés során.
A 65. §-hoz
A települési önkormányzat egészségfejlesztési tevékenységei jelenleg az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 153. § (1) bekezdés d) pontjaként a
környezet- és település-egészségügyi feladatok között szerepelnek. Azonban - strukturális,
tartalmi okokból - javasolt ezen tevékenységeknek a települési önkormányzat egészségügyi
alapellátással kapcsolatos tevékenységei közé történő áttétele, önálló szakaszként. A
módosítás ily módon csupán jogtechnikai jellegű, új kötelezettséget nem keletkeztet.
A 66. §-hoz
Az Eütv. humánreprodukciós eljárásokra vonatkozó fejezete megalkotásakor a tudomány
akkori állásának megfelelően készült el. Az azóta bevezetett kísérleti stádiumban lévő új
technológiák (pl. petesejtek fagyasztása, magzati diagnosztikai eljárások) miatt ki kell
egészíteni az Eütv. vonatkozó §-ait egy olyan felhatalmazással, mely lehetőséget ad a
törvényben meghatározott eljárások esetén további feltételek meghatározására. Az Eütv.
jelenlegi meghatározása magában rejti az illegális petesejt-kereskedelem, s egyéb visszaélések
lehetőségét, melyet meg kell előzni oly módon, hogy külön jogszabályban meghatározásra
kerül, hogy mely esetben kerülhet sor ivarsejtek fagyasztva tárolására.
A 67. §-hoz
A szükséggyógyintézeteket befogadó objektumokat előzetesen hatósági határozatban ki kell
jelölni (lebiztosítani), amennyiben pedig bekövetkezne egy olyan méretű egészségügyi
veszélyhelyzet, amely szükségessé tenné a szükség-gyógyintézeti egységek telepítését, a
kijelölt objektumok egészségügyi célra történő átadását el kell rendelni.
Az Eütv. 230. § (4) bekezdés g) pontja alapján a katasztrófa-egészségügyi ellátás tényleges
működése kiterjed a gyógyintézet időszakos működtetésére, valamint a gyógyintézet
működtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére, azonban az ehhez
szükséges ingatlanok előzetes kijelölésére a törvény nem tartalmaz rendelkezést, az csak a
139/2012. (VI. 29.) Korm. rendeletben jelenik meg, indirekt módon.
A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet 9. §-ának
rendelkezése szerint a megyei védelmi bizottság tervezi és biztosítja a katasztrófa-
egészségügyi ellátáshoz szükségessé váló objektum kiürítését és átadását, továbbá a megyei
védelmi bizottság által egészségügyi célra kijelölt objektum működtetője részére előírja a
szükséggyógyintézet telepítéséhez szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátását.
E Korm. rendelet 11. §-a a szükség-gyógyintézet céljára előzetesen biztosított ingatlan
rendelkezésre bocsátásáról rendelkezik, amelyről a megyei védelmi bizottság intézkedik,
azonban ezekre vonatkozóan az Eütv. eddig nem tartalmazott előírásokat.
A 68. és 70. §-hoz
72
A módosítások a Ket.-nek a 2013. július 1-jével hatályba lépő, a közhiteles hatósági
nyilvántartásokra vonatkozó szabályozással történő összhang megteremtése érdekében
szükségesek.
A 69. §-hoz
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes érintett tárcák közreműködésével
felülvizsgálta a hatósági nyilvántartások rendszerét, és azok racionalizálására tett javaslatot.
Ennek érdekében szükséges a továbbra is fenntartani kívánt, egyes egészségügyi igazgatási és
közegészségügyi típusú közhiteles nyilvántartások, így a gyógyhelyekről, a gyógyfürdő- és
klímagyógyintézetekről, a Magyarországon kitermelt elismert természetes ásványvizekről,
gyógyvizekről, gyógyiszapokról és az egyéb természetes gyógytényezőkről, valamint a
külföldről behozott és bejelentett palackozott gyógyvizekről kiadott engedélyekről vezetett
nyilvántartás részletes adattartalmának meghatározása.
A 71. §-hoz
Az Eütv. felhatalmazó rendelkezésének módosítása szükséges a közétkeztetés teljes körű
szabályozását magában foglaló miniszteri rendelet megalkotásához. A rendelettervezetnek a
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal való előzetes egyeztetése során a KIM jelezte,
hogy az étkeztetés személyi feltételeire (pl. étlap tervezéshez, diétás étel elkészítéséhez, diétás
étlap tervezéséhez szükséges képzettségek előírása), valamint a népegészségügyi
szakigazgatási szervek hatósági ellenőrzésére vonatkozó előírások a rendelettervezetben csak
a felhatalmazó rendelkezés kiegészítését követően jelenhetnek meg.
A 72. §-hoz
Az Egészségügyi Világszervezet által a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (NER)
alapján minősített nemzetközi jelentőségű közegészségügyi-járványügyi veszélyhelyzet
esetén az egészségügynek számos védekező intézkedést kell meghoznia. Ilyen pl.
egészségügyi ellenőrzés a határokon, járványügyi zárlat bevezetése, stb., amely szükségessé
teszi az egészségügyi veszélyhelyzet kezelésére rendelt eszköz és intézkedés-készlet igénybe
vételét. Tekintettel arra, hogy a definíció jelen formájában csak akkor ad módot egészségügyi
veszélyhelyzet elrendelésére, amennyiben már hazánkban okoz súlyos problémákat az adott
helyzet, szükséges a definíció kiterjesztése. A módosítás egyben a NER-nek való
megfelelésünket is szolgálja.
A korszerű bírósági és közigazgatási iratkezelési gyakorlattal azonos módon, betegjogi és
egészségügyi ellátói szempontból is kívánatos, hogy gyorsan, felesleges terhek, költségek
nélkül történjék az iratmásolás, akár a jogosult saját digitális berendezésével is.
Kérésre természetesen megmarad a saját költségre történő „hagyományos másoltatás” is.
A módosítások az egységesített implantátum nyilvántartásokról és a központi
implantátumregiszterhez kapcsolódó szabályok 2014. január 1 -es hatálybalépése miatt
szükségesek.
A 73. §-hoz
A Javaslat e §-a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz az Eütv. vonatkozásában.
73
Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer törvényben
szabályozott feladatainak (pl. részvétel az egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai
javaslat kidolgozásában, illetve a képzési, mobilitási programok irányának meghatározásában)
ellátása céljából fontos, hogy a működési nyilvántartásban található valamennyi adat a
humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv részére
átadásra kerüljön.
A 74-75. §-hoz
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre került 2013/129/EU számú tanácsi
határozat elrendeli a 4-metilamfetamin (4-MA) Unióra kiterjedő ellenőrzési intézkedéseknek
történő alávetését. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív
anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és
jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm.rendelet 27. § (2) bekezdése
értelmében, a hazai szabályozás szerint jelenleg generikus lista által lefedett anyagot egyedi
anyagként kell nevesíteni az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi
XXV. törvény mellékletében.
A Tanácsi határozat kiadását indokolta, hogy eddig 10 tagállam vonta ellenőrzés alá az
anyagot, mivel összesen 21 olyan haláleset történt, amelyek összefüggésbe hozhatók a 4-MA
fogyasztásával. Az egész Unióra kiterjedő ellenőrzési intézkedések segíthetik a határokon
átnyúló j ogérvényesítést.
A 76-79. §-hoz
A módosítások a Ket.-nek a 2013. július 1-jével hatályba lépő, a közhiteles hatósági
nyilvántartásokra vonatkozó szabályozással történő összhang megteremtése érdekében
szükségesek.
A 80. §-hoz
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) módosítása
szükséges, figyelemmel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és
csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül
helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i
1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP rendelet) 45. cikkére. A 45. cikk
értelmében a tagállamoknak ki kell jelölniük azt a szervet vagy szerveket, amely(ek) a
megelőzési és gyógyítási intézkedéseknek különösen az egészséget érintő vészhelyzetekre
való reagálás kidolgozása szempontjából releváns, a keverékeket forgalomba hozó
importőröktől és továbbfelhasználóktól beérkező információk fogadásáért felelősek.
A 81. §-hoz
A biocid termékekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásban a szakhatóságokkal való
együttműködés erősítése, az engedély megadásához szükséges feltételek tekintetében a biocid
hatóság és a szakhatóságok közötti egyetértés kialakításának elősegítése érdekében szükséges
a szakhatósági eljárásra vonatkozó előírások módosítása.
A 82. §-hoz
74
Szükséges a Kbtv. jogharmonizációs záradékának kiegészítése az anyagok és keverékek
osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv
módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet
módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletre, valamint a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 2012. május
22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre való utalással.
A 83. §-hoz
Jelenleg a biocid termékekre vonatkozó engedélyezési eljárásban az elektronikus
kapcsolattartás lehetősége azért kizárt, mert a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló
98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10
éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági
rendelet 9. cikke alapján az engedélyeztetni kívánt adott hatóanyag biztonságosságára
vonatkozó teljes dossziét egy nyomtatott példányban is be kell nyújtani a referens
tagállamnak. A 2013. szeptember 1-jétől alkalmazandó, a biocid termékek forgalmazásáról és
felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre tekintettel az
elektronikus kapcsolattartást jelenleg kizáró rendelkezés hatályon kívül helyezésére nyílik
lehetőség.
A 84. §-hoz és a 86-91. §-okhoz
A 2012. évben megkezdett egészségügyi ágazati béremelés 2013. évi folytatásaként mind az
orvosok, mind az egészségügyi szakdolgozók részére új, emelt összegű bértábla kerül
meghatározásra, emellett a jogszabály mellékletében meghatározásra kerülnek a munkáltató
által a visszamenőleges, valamint a folyamatos béremelés biztosításához szükséges
támogatási összegek.
A megemelt bértáblák alapján történő kifizetésekre első alkalommal az augusztusi bérrel
egyidejűleg 2013 szeptemberében kerül sor. A béremelés az érintett dolgozóknak 2013. január
1-jéig visszamenőlegesen (visszamenőleges béremelés), majd 2013. szeptemberétől
„folyamatos béremelés” keretében kerül biztosításra.
Az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói kategóriák mellett az egyéb, kormányrendeletben
meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók és egészségügyben
dolgozók kategóriájából kiemelésre kerültek a gyógyszerészi végzettséggel betölthető
munkakörök.
A 85. §-hoz
A szabályozás alapján a külföldi (EGT-n kívüli) állampolgárok önkéntes segítőként is részt
vehetnek a szakképzésben és az így teljesített gyakorlatuk a képzés idejébe beszámításra
kerül.
A 92. §-hoz
A módosítások a gyógyszer fogalmát érintik annak érdekében, hogy az uniós gyógyszerkódex
(2001/83/EK irányelv) magyar szövegének fordítását pontosítsa. A gyógyszerészeti
államigazgatási szerv piacfelügyeleti intézkedéseit és a jogkövető magatartást segíti, ha
meghatározásra kerül a visszahívás és a kivonás fogalma.
75
A 93-94. §-hoz
A Gytv. 15. §-a a (9)-(16) bekezdésekkel, illetve a fejezet új, 15/D. §-sal egészül ki. Az új
bekezdések beillesztésével elrendelésre kerül, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv
közhiteles nyilvántartást vezet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív
anyagokkal tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről. A nyilvántartotti körbe bele
tartoznak a tevékenységi engedéllyel rendelkezők ugyanúgy, mint a nyilvántartási
kötelezettséggel díszítő mák és kannabisz növény exportját, importját, transzferét végző, a
tisztítatlan mákszalma-maradványokkal szennyezett mákmagot felvásárló, illetve annak
tisztítását végző, valamint ipari mákszalmát tároló, továbbá új pszichoaktív anyagot ipari célra
használó, exportáló, importáló, új pszichoaktív anyag transzferét és forgalmazását végző,
valamit a kábítószerek, pszichotróp anyagok és új pszichoaktív anyagok szállítmányozását
végző gazdálkodó szervezetek. Az új 15/D. § kimondja, hogy a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv a forgalomba hozatalra engedélyezett kábítószert és pszichotrop
anyagot tartalmazó gyógyszerek teljes köréről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
A 95. §-hoz
A módosítás a gyógyszer-ellátásbiztonság garantálása érdekében a gyógyszerek exportjának
szükségszerű korlátozási lehetősége. Az intézkedésre a forgalomba hozatali engedély, vagy
annak jogosultja jelzését követően a gyógyszer hatóság kockázatelemzése alapján kerülhet
sor.
A 96. §-hoz
A módosítások a gyógyszerhatósági ellenőrzés eszközrendszerét pontosítják.
A 97. §-hoz
A Gytv. új 17/B. §-a részletesen rendezi a gyógyszerhatósági ellenőrzés eljárási szabályait. A
rendelkezések kiterjednek az adatok, köztük személyes adatok megismerésére másolatok
készítésére, más hatóságnál keletkezett adatok megismerésére, helyiségekbe történő
belépésre, a meghallgatott tanú adatainak zártan kezelésére. A gyógyszerészeti
államigazgatási szerv a hatályos jogszabályok szerint csak a gyógyszerek minőségét érintő
bejelentésre indult eljárás vagy a Magyarországon gyártott gyógyszerek esetében lefolytatott
inspekció keretében jogosult a gyógyszerek minőségét ellenőrizni, amely megnehezíti a nem
Magyarországon gyártott, de Magyarországon forgalmazott gyógyszerek minőségének
hivatalból indult eljárás keretében történő ellenőrzését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a
bűnüldöző hatóságoknak szükségük van a gyógyszerhatóság előkészítő munkájára annak
érdekében, hogy gyorsan fel tudjanak lépni a potenciális gyógyszerhamisítókkal szemben.
A 98. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a gyógyszerek kiemelt kockázatú termékkört képeznek, az emberi élet
és egészség érdekében, nem indokolt az, hogy a bírság kiszabását a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján
korlátozza a jogalkotó.
76
A 99. §-hoz
Fontos közegészségügyi indok és a fogyasztói bizalom védelmének érdeke fűződik ahhoz,
hogy a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett, gyógyszernek nem minősülő
gyógyhatású készítmények adatait közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza.
A 100. §-hoz
A jogbiztonság követelménye alapján fontos, hogy a gyógyszerhatóság által kiszabható
bírságnak felső korlátja legyen, amely azonban magában hordozza a visszatartó erejű bírság
kiszabásának lehetőségét.
A 101. §-hoz
A Gytv. 17. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése a Gytv. 17. § új (2a) bekezdésének
betoldása miatt vált szükségessé.
A 102. §-hoz
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK
irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének
megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló 2011/62/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv átültetése új hatósági feladatokat keletkeztetett, különösen 2013. július 2-től a
gyógyszerhatóanyag gyártók forgalmazók és importőrök tevékenységének engedélyezése
illetve a gyógyszerközvetítők regisztrációja tekintetében. Az új közfeladatok ellátásának
fedezésére új hatósági díjtételeket szükséges bevezetni.
A 103. §-hoz
A rendelkezés azt teszi egyértelművé, hogy a forgalmazó a gyógyászati segédeszköz
házhozszállítását kizárólag saját maga, vagy alkalmazottja útján végezheti. A megfelelő
betegellátás (tájékoztatás, betanítás) érdekében szükséges az intézkedés, ugyanis a beteg
számára a gyógyászati segédeszközzel és annak használatával kapcsolatos szakszerű
információ átadása postai úton, futárszolgálat, vagy egyéb harmadik fél útján nem
biztosítható.
A 104. §-hoz
Mivel az egészségügyi szakembereknek ellenőrizniük kell, hogy a velük kapcsolatba lépő
ismertető be van-e jelentve a hatóságnál, fontos, hogy az ismertetői nyilvántartás egyes adatai
közhitelesek legyenek.
A 105. §-hoz
A módosítás azt teszi világossá, hogy milyen terjedelemben kell a gyógyszerismertetés
körében végzett hatósági ellenőrzésekről készült nyilvános dokumentációban bemutatni a
megállapított tényállást.
A 106. §-hoz
77
A módosítás az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvénnyel történő összhangot teremti
meg az ügyészség hatósági eljárásokban történő szerepvállalására tekintettel.
A 107. §-hoz
A rendelkezés felesleges gyógyászati segédeszköz forgalmazási kötelezettséget szüntet meg.
A szabályozás eredeti célja az, hogy a beteg hozzájusson az olcsóbb eszközhöz is. A jelenleg
hatályos szöveg azonban nem minden gyógyászati segédeszköz forgalmazó üzlet esetében
alkalmazható és alkalmazandó, mivel vannak bizonyos eszközkörre szakosodott üzletek is,
ahol indokolatlan az összes támogatott eszközcsoport referenciaterméke forgalmazásának
kötelezővé tétele, elegendő csak az érintett eszközcsoportok esetében előírni ezt.
A 108. §-hoz
A módosítás egyértelműen határozza meg a gyógyászati segédeszköz internetes
eszközkatalógusba való adatfeltöltés módját. A vonatkozó jogszabályhely pontosítása a
jelenlegi gyakorlatot tükrözi, mivel az OEP által működtetett internetes gyógyászati
segédeszköz-katalógusba (SEJK Online Segédeszköz rendszer) való felvétel érdekében a
forgalomba hozók által az OEP részére történő adatátadás elektronikus úton, internetes
felületre feltöltéssel valósul meg.
A 109. §-hoz
A módosítás a Ket. 2013. július 1-jétől hatályba lépő módosításával összhangban a támogatott
gyógyszerek teljes körére, a támogatás mértékére, összegére vonatkozóan közhiteles hatósági
nyilvántartást vezetését írja elő.
A 110. §-hoz
A befogadás alatt álló készítmények árának nemzetközi összehasonlítását indokolt elvégezni
az új hatóanyagot tartalmazó készítmények mellett azokban az esetekben is, ha a kérelem új
gyógyszerformára és új beviteli formára, vagy új indikációra, vagy új kombinációra, vagy
áremelésre, vagy támogatási kategória változására érkezett, vagy ha valamely, az
összetételben szereplő hatóanyag még nem támogatott.
Ezeket a gyógyszereket az OEP abban az esetben fogadja be a támogatásba, ha a készítmény
termelői ára a külön jogszabályban felsorolt államokban - az Európai Unió tagállamaiban és
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államaiban - a
legalacsonyabb és a kérelmezett indikációban legalább három országban már támogatásban
részesül.
A 111. §-hoz
A módosítás a támogatott gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatával
kapcsolatos közzétételi kötelezettséget pontosít. Nem indokolt teljes támogatotti listát
közzétenni akkor, amikor a támogatott gyógyászati segédeszközök hivatalból történő
felülvizsgálata következtében kialakult változások nem az eszközök teljes körét érintik. A
teljes támogatási listát az OEP a Gyftv. 33. § (6) bekezdése alapján havonta közzéteszi.
A 112. §-hoz
78
A módosítás a gyógyászati segédeszközök forgalomba hozóinak szállítói előminősítési
jegyzékben szereplő adatainak közhitelességét rendeli el.
A 113. §-hoz
A Ket. 2013. július 1-jétől hatályba lépő módosítása alapján a hatósági nyilvántartásokra
vonatkozó szabályozás a közhiteles hatósági nyilvántartásokra szűkül le. A módosítás alapján
a közhiteles hatósági nyilvántartások körét, az azokra vonatkozó alapvető szabályokat,
valamint azok adattartalmát főszabály szerint törvénynek kell meghatároznia.
A gyógyászati segédeszközök nyilvántartása vonatkozásában megtörténik a közhitelesség
rögzítése, valamint meghatározásra kerül, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok közül
melyek tekintetében közhiteles a nyilvántartás.
A 114. §-hoz
A módosítás a hivatalból történő gyógyászati segédeszköz csoportnyitás kezdeményezését
segíti elő a normatív támogatásba történő befogadás lehetőségének megteremtése céljából.
Az intézkedés célja, hogy olyan - meghatározott számú egyedi méltányossági kérelemmel
érintett - eszközök esetén, amelyek elbírálása során az OEP nem mérlegel (pl. tápszondák,
égési ruházat), vagy korszerűek (pl. a protézisek illeszkedését segítő linerek), de funkcionális
csoportjuk nem szerepel a támogatási listán, csökkentse a betegek és az egészségbiztosító
adminisztratív terheit, ugyanakkor a befogadás továbbra is kontrollált formában történjen. A
hivatalból kezdeményezett csoportnyitás célja többek között a 34. § (2) bekezdése szerinti
jogszabályváltozás elmaradása esetén fellépő üzleti kockázat csökkentése, továbbá tekintettel
arra, hogy a normatív alapú támogatás ez idáig minden esetben kedvezőbb
társadalombiztosítási támogatás kiáramlással járt, mint az egyedi méltányossági alapon
történő támogatás esetén, ezért biztosítói érdek is ezen szabályozás létrehozása.
A 115. §-hoz
A pontosítás a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával kapcsolatos egyértelmű
jogalkalmazást segíti elő. Az ártól való eltérés tilalmának alkalmazása csak a gyógyászati
segédeszközök támogatással történő értékesítése esetében indokolt.
A 116. §-hoz
A kérelmező és egyben a hatóság (az egészségügyi államigazgatási szerv) további
adminisztratív terheinek elkerülése érdekében a fiók-, kézi- és intézeti gyógyszertárak
létesítésére irányuló kérelem tartalmi elemeit szükséges kiegészíteni az új gyógyszertár
tervezett szolgálati rendjével és az új gyógyszertár forgalmazási körével.
A 117. §-hoz
Annak érdekében, hogy a gyógyszerellátás szempontjából ellátatlan területen biztosítva
legyen, hogy minél előbb gyógyszertár, illetve fiókgyógyszertár kerüljön megnyitásra,
szükséges annak rögzítése, hogy a közforgalmú gyógyszertár létesítési engedélye
visszavonásra kerül, ha a pályázat nyertese a gyógyszertár működtetését a létesítési
engedélyben rögzített határnapig nem kezdi meg, illetve a pályázat elnyerését követően a
fiókgyógyszertár létesítése iránti kérelmet a határozat kézhezvétele után 8 napon belül be kell
benyújtania.
79
A 118. §-hoz
A megfelelő lakossági gyógyszerellátást akadályozhatja az a gyakorlat, hogy a legközelebbi
gyógyszertár szándéknyilatkozata adott esetben csupán néhány év múlva realizálódik,
miközben megakadályozza az ellátás megvalósítását, tekintettel arra, hogy más nem létesíthet
fiókgyógyszertárat ezen a területen. Ennek elkerülése érdekében szükséges a fiókgyógyszertár
létesítésére vonatkozó szándék határidőhöz kötése. Ennek megfelelően indokolt előírni, hogy
ha az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére a létesítés helyéhez legközelebb eső
közforgalmú gyógyszertár működtetője úgy nyilatkozik, hogy a településen
fiókgyógyszertárat kíván működtetni, akkor nyilatkozata megtételével egyidejűleg köteles
létesítésre irányuló kérelmét is benyújtani az egészségügyi államigazgatási szervnek.
A 119. §-hoz
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal eljárásainak gyakorlati tapasztalatai alapján a hatóság
eljárásainak elősegítése érdekében szükséges annak előírása, hogy a gyógyszertár
működésének megkezdése előtt a gyógyszertár működésével összefüggésben okozott kár
megtérítésére kötött felelősségbiztosítási szerződés másolatát a bemutatás helyett be kelljen
nyújtani a hatóság részére. Szükségessé vált annak meghatározása is, hogy a gyógyszertárak
működésére vonatkozó döntéseket kikkel kell közölnie a hatóságnak.
A 120. §-hoz
A gyógyszertárak működtetői számára - az életszerű gyakorlat megvalósításának érdekében -
szükséges lehetővé tenni a gyógyszertár működésének szüneteltetése mellett a nyitva tartási
időtől szabályozott módon történő ideiglenes, alkalomszerű eltérést.
A 121. §-hoz
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal eljárásainak gyakorlati tapasztalatai alapján szükséges
kiegészíteni a gyógyszertárak működési engedélyeinek visszavonását eredményező eseteket a
gyakorlatban legtipikusabban előfordulókkal (gyógyszertár működtetője kéri, a gyógyszertár
működtetője jogutód nélkül megszűnik, a gyógyszertár a működését a pályázatban
meghatározott határidőben nem kezdi meg).
A 122. §-hoz
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal eljárásainak gyakorlati tapasztalatai alapján az egységes
jogértelmezés érdekében szükséges pontosítani a személyi jog megszűnésének eseteit.
A 123. §-hoz
A megfelelő szakmai munka folyamatosságának biztosítása érdekében szükséges a személyi
jog átruházása esetében a felelősségi körök rögzítése, pontosítása. Ennek megfelelően a
személyi jogot átadó gyógyszerész mindaddig felelős, ameddig a működési engedélyt
módosító, a személyi jog átruházására vonatkozó döntés jogerőre nem emelkedik.
A 124. §-hoz
80
Szükséges annak egyértelművé tétele, hogy gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész
jogosult, aki a gyógyszerészek működési nyilvántartása alapján önállóan folytathat
tevékenységet.
A 125. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint nem szükséges a szakmai gyakorlat igazolása a felelős
vezető számára, ha a személyi jogos gyógyszerész 60 napnál rövidebb időre bízza meg őt a
gyógyszertár vezetésével. Ha a megbízatási idő 60 napnál hosszabb, szükséges a szakmai
gyakorlat igazolása. A megfelelő szakmai vezetés és ehhez kapcsolódóan a betegek
biztonságos gyógyszerellátása érdekében szükséges annak rögzítése, hogy hatvan napnál
rövidebb idejű felelős vezetői megbízás lejártát követően újabb megbízás - a felelős vezető
személyétől függetlenül - 12 hónapon belül csak egy alkalommal és maximum 30 napra
történhet.
A csomagküldés keretében házhozszállított gyógyszerek minőségének biztosítása érdekében
szükséges előírni, hogy a gyógyszer kiszolgáltatója felel a gyógyszer házhozszállítás közben
bekövetkezett minőségi hibájáért. Ez a rendelkezés a kiszolgáltatót a szállítást végző
partnerek gondos kiválasztására ösztönzi.
A 126. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági
társaságnak a társasági szerződést a megalakuláskor az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak be
kell mutatnia, illetve a módosításokat - a változást követő harminc napon belül - be kell
jelentenie. A hatósági munka elősegítése és egyszerűsítése érdekében bemutatás, illetve a
bejelentés helyett szükséges előírni a társasági szerződés, illetve annak módosított változatai
másolatának benyújtási kötelezettségét.
A 127. §-hoz
A Javaslat e §-a szövegcserés módosításokat tartalmaz, így a módosítások egyrészt
egyértelműsítik, hogy a rendezvényekkel kapcsolatos kötelezettségek nem csak a támogatott,
hanem a saját szervezésű eseményekre is vonatkozik. A rendezvényekkel kapcsolatban
bejelentendő adattartalom is pontosításra kerül.
Tekintettel a hatósági eljárások egyszerűsítésére, az adminisztratív terhek csökkentésére
irányuló célokra is, a betegek megfelelő gyógyszerellátásának biztosítása érdekében indokolt
a fiók-, kézi- és intézeti gyógyszertárakra vonatkozó létesítési engedélyek kiadásához
szükséges ügyintézési idő csökkentése. A 60 nap helyett a 30 napos ügyintézési határidő nem
jelent nehézséget az egészségügyi államigazgatási szerv részére.
A hatályos szabályozás értelmében kézigyógyszertár ellátására elsősorban a működési
engedélyben megjelölt székhelyhez legközelebb található közforgalmú gyógyszertárral
köthető megállapodás. Az engedélyben a „székhely” szó a működtetőhöz kötődik, és nem a
kézigyógyszertárhoz. Ha a működtető orvos székhelye másik településre is be van jegyezve,
bizonytalanná válhat a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár megállapítása, ezért célszerű
és szükséges a „székhely” kifejezés helyett a „telephely” kifejezés használata.
Figyelemmel a bírósági eljárásokra, illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal eljárásainak
gyakorlati tapasztalataira, indokolt annak előírása, hogy a gyógyszertár működtetésének
engedélyezésekor meglévő feltételeket a működés során a gyógyszertárnak folyamatosan
biztosítania kell, melyet a hatóság ellenőrizhet.
81
A gyógyszertár működési engedély iránti kérelem beadására meghatározott, a működés
megkezdésének tervezett időpontját legalább 60 nappal megelőző határnap nem életszerű.
Feleslegesen késlelteti a gyógyszertár megnyitásának időpontját, ezért indokolt ennek 30
napra történő csökkentése, amely harmonizál a hatóság ügyintézési határidejével is.
A hatályos rendelkezés értelmében nem világos, hogy a gyógyszertár vezetője milyen
nyitvatartási idő mellett nem létesíthet más munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt, ezért ennek pontosítása szükséges.
A gyógyszerész szakmai szabályok erőteljesebb érvényesülése érdekében szükséges a
személyi jogos gyógyszerész menedzsment jogait kiterjeszteni a gyógyszertárat működtető
gazdasági társaság marketing tevékenységet érintő döntéseire.
A Javaslat e §-a egyebekben technikai jellegű pontosításokat is tartalmaz.
A 128. §-hoz
A Gyftv. 63. § (6) bekezdése kimondja, hogy csomagküldés útján vényköteles gyógyszer nem
szolgáltatható ki. Ebből az következne, hogy vény nélkül kapható gyógyszer azonban
csomagküldés keretében is kiszolgáltatható. A Gyftv. ugyanezen bekezdése kimondja, hogy
gyógyszer házhoz szállítását kizárólag a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra jogosult
vállalkozás jogszabály szerint arra jogosult szakdolgozója végezheti. A Gyftv. 3. § 21. pontja
szerint azonban az interneten rendelt gyógyszerek tekintetében a közvetlen lakossági
gyógyszerellátás fogalomkörébe csak a gyógyszer házhozszállítása tartozik és a csomagküldés
nem. Így a Gyftv-n belül ellentmondás feszül, hiszen implicit módon kimondja a
csomagküldés lehetőségét a vény nélkül kapható gyógyszerek esetében, közvetlen lakossági
gyógyszerellátás részeként viszont nem ismeri el csomagküldés lehetőségét (csupán a
házhozszállítást). E tekintetben fontos figyelembe venni az Európai Bíróság C-322/01. sz.
ügyben a Deutscher Apothekerverband kontra DocMorris NV és Jacques Waterval ügyben
hozott ítéletének 119. pontjában tett kijelentést, amely csupán a vényköteles gyógyszerek
esetében ismeri el legitim korlátozásnak a gyógyszer közvetlen átadásának előírását a beteg
részére. Ebből tehát az következik, hogy az Európai Bírósági esetjog nem fogadja el az
interneten rendelt, vény nélkül kapható gyógyszerek esetében a csomagküldés tilalmát. Erre
tekintettel a Gyftv. módosítása javasolt annak megfelelően, hogy a közvetlen lakossági
gyógyszerellátás fogalmát az interneten értékesített vény nélkül kapható gyógyszerek
esetében nem szabad a házhozszállításhoz kötni.
A 129. §-hoz
A módosítás a Ket.-nek a 2013. július 1-jével hatályba lépő, a közhiteles hatósági
nyilvántartásokra vonatkozó szabályozással történő összhang megteremtése érdekében
szükséges.
A 130. §-hoz
A humángenetikai törvény értelmezését megkönnyítendő javasolt egységes alapelvek
meghatározása, amelyek a törvény értelmezéséhez, végrehajtásához kereteket adnak. Ennek
keretében olyan garanciális rendelkezések megalkotására kerül sor, mellyel megelőzhető a
humángenetikai vizsgálatok és kutatások visszaélésszerű végzése, az érintett személyek
tekintetében hátrányok alkalmazása. A Javaslat szerint olyan humángenetikai kutatás, amely
az érintett viselkedésbeli jellemzőit kutatja, illetve egyes népcsoportok közötti különbségek
elemzését célozza, kizárólag megfelelő garanciák - így különösen a széles körű tájékoztatás, a
személyiség genetikán kívüli jellemzőit is tiszteletben tartó kutatási eljárás, a népcsoportot
82
érintő kutatás esetében a kollektív konzultáció lehetőségének biztosítása - mellett végezhető.
Továbbá egyértelműsítésre kerül, hogy az érintett személyek egészségügyi ellátásának
feltételéül nem szabható a genetikai mintáik, illetve genetikai adataik kutatásban történő
felhasználásához, archiválásához történő hozzájárulás.”
A 131-133. §-hoz
A humángenetikai vizsgálatok és kutatások szakmai háttere az elmúlt években jelentős
fejlődésen ment át, melyet szükséges a humángenetikai törvényen is átvezetni, emellett a
gyakorlati végrehajtás során merültek fel pontosítást igénylő kérdések. Ennek keretében a
Javaslat pontosítja a biobank fogalmát, elhatárolva más sejt-, és szövetbankoktól. A módosítás
nyomán biobank a genetikai mintát és az ehhez kapcsolódó genetikai és személyazonosító
adatokat az e törvény szerinti humángenetikai vizsgálat, illetve humángenetikai kutatás
céljából tartalmazó - jogszabályban meghatározott működési, illetve kutatási engedéllyel
rendelkező - mintagyűjtemény, ide nem értve az egészségügyi ellátás vagy orvostudományi
kutatás céljából levett, vagy valamilyen egészségügyi ellátás, beavatkozás során
másodlagosan keletkezett biológiai sejt- és szövetmintákat, valamint e mintákhoz kapcsolódó
személyazonosító és egyéb egészségügyi adatokat tartalmazó mintagyűjteményt.
A gyakorlatban bizonytalanságot okozott, hogy egyes más célból levett minták (patológiai
minta, egyéb sejtbankok, vérbank stb.) esetében szükséges-e alkalmazni a genetikai törvény
szigorú rendelkezéseit, kell-e biobankot létesíteni. Ezzel összefüggésben módosításra kerül az
archivált gyűjtemény fogalmának meghatározása is. Igény van arra, hogy más célból levett,
archivált minták tekintetében is végezhető legyen humángenetikai vizsgálat, vagy kutatás. Az
érintett személyek beleegyezését ebben az esetben is szükséges beszerezni már e törvény
előírásai szerint, emellett ha genetikai kutatásra kerül sor, természetesen a kutatást is
megfelelően engedélyeztetni szükséges.
A Javaslat emellett a humángenetikai vizsgálatok fajtáit céljuk szerint tipizálja,
megkülönböztetve a betegség tüneteit mutató személyen végzett klinikai genetikai vizsgálatot,
a tünetmentes személyeken végzett genetikai szűrővizsgálatot, illetve a kutatási célú genetikai
vizsgálatot. A humángenetikai vizsgálat végrehajtása, módja, a vizsgálat előtt és után nyújtott
tájékoztatás szempontjából szükséges a differenciálás. Az érintett személyek szempontjából
lényeges, s a következmények szempontjából fontos, hogy a humángenetikai vizsgálatra egy
genetikai kutatás keretében kerül sor esetleg egészséges önkénteseken, vagy betegségük miatt
az ellátórendszerhez fordulók esetében.
A humángenetikai vizsgálat fajtáinak megkülönböztetése összefügg a genetikai tanácsadás
típusainak differenciálásával. Más típusú, terjedelmű tájékoztatás indokolt attól függően, hogy
a genetikai tanácsadásra egy kutatás során kerül sor, egészséges önkéntesek tekintetében,
vagy az ellátóhálózathoz forduló beteg tekintetében.
A hozzátartozó tájékoztathatóságára vonatkozó rendelkezés módosítását - miszerint az
érintett genetikai mintát adó, vizsgálaton átesett személy közeli hozzátartozója
betegségkockázatának megítélése érdekében az érintett személy hozzájárulása esetén
ismerheti meg a vizsgált személy genetikai adatait, és vonható be genetikai tanácsadásba a
nemzetközi gyakorlat indokolja, valamint az érintett, genetikai mintát adó személy
önrendelkezési jogának, genetikai adatai védelméhez való jogának biztosítása.
A 134. §-hoz
83
A Javaslat egyértelműsíti, hogy humángenetikai vizsgálat kizárólag az egészségügyi
tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló rendelet szerint
felszerelt, szakképzett személyi háttérrel és működési engedéllyel rendelkező egészségügyi
szolgáltatónál végezhető. Ennek ellenőrzése az egészségügyi államigazgatási szerv feladata,
mely ellenőrzése során az Egészségügyi Tudományos Tanács Humánreprodukciós Bizottsága
szakértői közreműködésével jár el.
A 135. §-hoz
A humángenetikai törvény hatályos szabályozása szerint humángenetikai vizsgálat
megelőzési, diagnosztikai, terápiás vagy rehabilitációs célból és kizárólag egészségügyi érdek
alapján végezhető. A Javaslat kiegészíti a kutatási céllal a fenti felsorolást.
A 136. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy humángenetikai vizsgálatokat is végző egészségügyi szolgáltató
működése abban az esetben engedélyezhető, ha az egészségügyi szolgáltató rendelkezik
biobankkal.
A hatályos szabályozás szerint genetikai vizsgálatokat is végző egészségügyi szolgáltató
működése abban az esetben is engedélyezhető, ha az egészségügyi szolgáltató rendelkezik a
biobank létesítésére és fenntartására vonatkozó, e törvény és külön jogszabály szerinti
feltételekkel. Utóbbi feltétel eltérést engedett a működési engedély kérelmezése alól, ezzel
lazítva az ellenőrzés lehetőségét, mely állapot fenntartása a továbbiakban nem indokolt.
A 137-138. §-hoz
A Javaslat a biobank működésének felügyeletére kijelölt személy feladatává teszi, hogy a
biobank működésének ellenőrzését végző hatóságokat tájékoztassa a működéssel összefüggő
az ellenőrzéshez szükséges adatokról és éves beszámolót készítsen a biobank működéséről,
melyet megküld az egészségügyi államigazgatási szervnek.
A fentiekkel összefüggésben a Javaslat előírja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv a
biobank által vezetett nyilvántartások szabályszerű vezetését, megfelelőségét az ETT HRB
szakértőkénti bevonásával ellenőrzi.
A 139. §-hoz
A Javaslat kodifikációs pontosításokat tartalmaz az értelmező rendelkezések módosításával
összefüggésben.
A 140. §-hoz
A Javaslat a hatósági nyilvántartások duplikálásának elkerülése érdekében pontosítja a
biobankok nyilvántartására vonatkozó szabályozást.
A 141-142. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket és jogharmonizációs záradékokat tartalmaz.
84