﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/l 1108. számú
törvényjavaslat
egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról
1. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
1.	§ A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)
„a) Magyarország területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre,
illetve a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása
alapján végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, továbbá a tevékenységi
engedély visszavonása után a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek
teljesítésével kapcsolatos tevékenységére;”
2.	§ (1) A Bit. 3. § (1) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„63. ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő
tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;”
(2)	A Bit. 3. § (1) bekezdés 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre
egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági
tevékenység;”
(3)	A Bit. 3. § (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek - ide nem értve azon biztosítók termékeit,
amelyeknek a tulajdonosa azonos, vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy
azonos tulajdonosi csoportba tartoznak -, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok
körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára
helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos ágazatba, illetve azonos
ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba illetve azonos alágazatba tartozó terméknek
minősülnek:
a)	azok a termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat
azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;
1
b)	azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon
biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti
ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos; vagy
c)	az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába
tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon
biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék
jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati,
illetve alágazati besorolásával;”
(4)	A Bit. 3. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„94. járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott pénzösszeg
időszakonként visszatérő szolgáltatása;”
(5)	A Bit. 3. § (1) bekezdése a következő 98-100. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„98. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve
különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának,
kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul
rendelkezésre;
99.	megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkört ellátó személy felelősségi köreinek,
hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása;
100.	megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek meghatározása,
amelyek figyelembe veszik a biztosító tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok
megfelelőségi kockázatnak való kitettségét.”
3.	§ A Bit. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Biztosítási tevékenység a biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely
során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek
közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható
kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott
tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a
szolgáltatásokat.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt biztosítási tevékenység az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás
nyújtására irányuló tevékenység is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke
meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg.”
4.	§ A Bit. 6. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:)
,,c) amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó terjesztésbe való bevonás feltételéül
szabja.”
2
5.	§ A Bit. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § Biztosításközvetítői tevékenységet - az e törvényben foglalt kivételekkel - kizárólag olyan
személy végezhet, aki szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban, és a 36/A. § (2)
bekezdésében meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz.”
6.	§ A Bit. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 13. számú mellékletben meghatározott hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői
tevékenység végzésére jogosult természetes személy a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől
számított öt év elteltével abban az esetben vehető fel újból a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból
hatósági vizsgát tesz.”
7.	§ A Bit. a 36. §-t követően a következő 36/A. §-al egészül ki:
„36/A. § (1) A függő és a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy
köteles az általa közvetített biztosítási termékekkel kapcsolatban már megszerzett ismereteket
naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.
(2)	A (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a függő és a független
biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített, vagy a
jövőben közvetíteni szándékozott biztosítási termék vonatkozásában szakmai továbbképzésen részt
venni.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség nem áll fenn, ha a
biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített biztosítási termék
feltétel- és teljesítési rendszerében és a közvetített termékek körében változás nem következett be.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzést a biztosításközvetítői tevékenységet
folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független
biztosításközvetítő végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 13. számú
mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző
intézményt, vagy 13. számú mellékletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági
képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.
(5)	A biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó
biztosító, vagy független biztosításközvetítő köteles a (2) bekezdésben meghatározott szakmai
továbbképzési kötelezettség alá eső biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes
személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új
vagy módosult termék értékesítését a szakmai továbbképzés előzze meg.
(6)	A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen történő részvételt a
biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó
biztosító, vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani és a felügyeleti ellenőrzés során
a Felügyelet részére igazolni.”
8.	§ A Bit. 37. § (1) bekezdése a következő i)-l) ponttal egészül ki:
(A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését
megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés
módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának
3
hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban
tájékoztatást adni:)
,,i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,
j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,
k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-
e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól, és
1)	függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet
át.”
9.	§ A Bit. 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Felügyelet a független biztosításközvetítői tevékenység végzésének engedélyezése iránti
kérelmet elutasítja, ha
a)	a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának független
biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3
év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta; vagy
b)	a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a kérelem
benyújtását megelőző 3 év során vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa volt olyan független
biztosításközvetítőnek, amelynek független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító
engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta.”
10.	§ A Bit. 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés í) pontjában meghatározott esetben az átalakulás időpontja legfeljebb hat
hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.”
11.	§ A Bit. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A biztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a
feltétele
a)	a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;
b)	folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;
c)	a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és
helyiség;
d)	a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;
e)	a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek,
valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és
í) áttekinthető szervezeti felépítés.
(2)	A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számviteli jogszabályokban
foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a
belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy
eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.”
4
12. § A Bit. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. § (1) A biztosítónak ki kell alakítania a biztosítási tevékenységének ellátásához használt
informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az
informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni
az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó
biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az
ellenőrzés területén.
(2)	A biztosító köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de
legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.
(3)	Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell
határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási
szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(4)	A biztosítónak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését
felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.
(5)	A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal
arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:
a)	a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és
visszakereshető azonosításáról;
b)	az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és
teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról;
c)	a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról
(hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás,
rendkívüli események);
d)	olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus
folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres és érdemi értékelésére, illetve
lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére;
e)	a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről;
í) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről; és
g)	a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.
(6)	A biztosítónak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez
meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket, továbbá
rendelkeznie kell legalább a következőkkel:
a)	informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a
fejlesztésre vonatkozó tervekkel;
b)	minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve
támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító és a
rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja;
c)	a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások
folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket
helyettesítő egyéb - a tevékenységek, szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal;
d)	olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos
elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és
változáskezelés fenntartását;
e)	az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és
környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja,
visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a
rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik;
5
í) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel,
amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt
évig bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék; és
g)	a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(7)	A biztosítónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a)	az általa fejlesztett, illetve a megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és
működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek;
b)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai
szabályainak és az adatok tárolási szerkezetének;
c)	az informatikai rendszer elemeinek a biztosító által meghatározott biztonsági osztályokba
sorolási rendszerének;
d)	az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának;
e)	az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak;
í) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek; és
g)	az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész
nyilvántartásának.
(8)	A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenniük legalább:
a)	a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására;
b)	a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználásra; és
c)	a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
(9)	A biztosítónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez
szükséges informatikai ismeretet.
(10)	A (6) bekezdés e) pontjában meghatározott mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten
és tűzbiztos módon kell tárolni, továbbá gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos
szintű hozzáférés védelméről.”
13.	§ A Bit. 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet
internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon
folyamatosan elérhetőek legyenek.”
14.	§ A Bit 76. és 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A biztosító a kockázat elvállalása és a viszontbiztosítási szerződés megkötése kivételével
-	az adatvédelmi előírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti. A
termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.
(2)	A kiszervezés
a)	nem eredményezheti a biztosító vezető állású személyei hatáskörének, továbbá az egyéb vezetői
hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a biztosítónál marad,
b)	nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyfél és a biztosító közötti szerződéses
viszonyban és nem befolyásolhatja a biztosító ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt
kötelezettségeinek teljesítését, és
c)	nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a biztosító az e törvény szerinti tevékenység
végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesíti.
(3)	Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog valamint a biztosítási
kockázatokért való helytállási kötelezettség megmaradjon a biztosítónál.
6
(4)	A biztosító előzetesen írásbeli kiszervezési politikát dolgoz ki, amely figyelembe veszi a
kiszervezés hatását a biztosító tevékenységére, továbbá a kiszervezés során alkalmazandó
beszámolási és ellenőrzési eljárásokat.
(5)	Nem szervezhetőek ki a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek, amennyiben a
kiszervezés:
a)	veszélyezteti a biztosító irányítási rendszerének minőségét,
b)	növeli a biztosító működési kockázatát,
c)	akadályozza a Felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy
d)	veszélyezteti a biztosító ügyfeleinek érdekeit.
(6)	A biztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezését, valamint a
kiszervezés tartalmában bekövetkezett változást köteles a Felügyeletnél 5 nappal a kiszervezést,
vagy a változást megelőzően bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a
kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.
77. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és
eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.
(2)	A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felel.
(3)	A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi
előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli,
hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul
köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak illetve
a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett
tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is
jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali
hatállyal felmondani.
(4)	A biztosító, amely kiszervezi a kiemelten fontos feladatköreit, köteles
a)	biztosítani, hogy a kiszervezett tevékenységet végző kockázatkezelési és belső kontroll
rendszerének vonatkozó területei megfelelőek legyenek ahhoz, hogy biztosítsák a 76. § (5)
bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést;
b)	megfelelően figyelembe venni a kiszervezett tevékenységeket a saját kockázatkezelési és belső
kontroll rendszerében, hogy biztosítsa a 76. § (5) bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést;
c)	meggyőződni arról, hogy a kiszervezett tevékenységet végző rendelkezik a kiszervezett feladatok
megfelelő és megbízható módon történő végzéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal; és
d)	biztosítani, hogy a kiszervezett tevékenységet végző - figyelembe véve a kiszervezett
feladatköröket és tevékenységeket is - rendelkezzen a veszélyhelyzetek és az üzletviteli
fennakadások kezelésére alkalmas megfelelő készenléti tervekkel, és amennyiben szükséges, a
kiszervezett tevékenységet végző rendszeresen tesztelje a tartalék rendszereket.
(5)	Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) és (4) bekezdésben foglalt
kötelezettségének nem tesz eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(6)	Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy
biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által
átadott adatot, információt elkülönítetten, az adatvédelmi előírások betartásával kezelni.
(7)	A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a)	amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy a vezető tisztségviselő közeli
hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b)	amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója
vezető tisztségviselője.
(8)	A (7) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a kiszervezett
tevékenységet végző szervezet tulajdonosa azonos vagy a kiszervezett tevékenységet végző
szervezet a biztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító
tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.
7
(9)	Bármilyen kiemelten fontos feladatkör vagy tevékenység kiszervezett tevékenységet végzőjének
kiválasztása során az igazgatóság gondoskodik arról, hogy
a)	a biztosító részletes vizsgálatot végezzen annak érdekében, hogy - a biztosító céljait és igényeit
figyelembe véve - a lehetséges kiszervezett tevékenységet végző rendelkezzen mindazon
képességekkel, erőforrásokkal, valamint hatósági engedélyekkel, amelyek az előírt feladatkörök
vagy tevékenységek kielégítő módon történő elvégzéséhez szükségesek;
b)	a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző írásbeli szerződést kössön, amely egyértelműen
meghatározza a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit; és
c)	a kiszervezési szerződés feltételeiről egyértelműen tájékoztatást kapjon jóváhagyás céljából.
(10)	Amennyiben a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző ugyanazon tulajdonosi csoport
tagjai, a biztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezésénél a (9)
bekezdésben meghatározott követelményeken felül köteles figyelembe venni, hogy a biztosító
milyen mértékben ellenőrzi a kiszervezett tevékenységet végzőt vagy képes befolyásolni annak
tevékenységeit.”
15.	§ A Bit. a következő 77/A. és 77/B. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító
felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy a Felügyelet előzetes
értesítését követően, a Felügyelet közreműködésével Magyarország területén a kiszervezett
tevékenységet végzőt ellenőrizze.
(2)	A (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Felügyelet jár el a másik tagállamban székhellyel
rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító felügyeleti hatósága ellenőrzési tevékenységének a
biztosítása érdekében.
(3)	Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel
rendelkező biztosító megbízásából Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt a
helyszínen ellenőrizni, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőtől adatszolgáltatást kérni.
77/B. § (1) A Felügyelet vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult a biztosító által
kiszervezett tevékenységet másik tagállamban végzőt az illetékes hatóság előzetes értesítését
követően, az illetékes hatóság közreműködésével ellenőrizni.”
16.	§ A Bit. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell legalább:
a)	a kiszervezett tevékenység végzése során a kiszervezett tevékenységet végző tudomására jutott
biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében
teendő intézkedéseket;
b)	a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító
belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;
c)	mindkét fél jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a kiszervezett tevékenységet végző
felelősségére vonatkozó szabályokat a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;
d)	a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
e)	a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet
végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés
esetén;
í) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végző köteles a biztosítót a körülmények minden olyan
változásáról tájékoztatni, ami lényegesen befolyásolhatja a kiszervezett feladatkörök és
tevékenységek hatékony, jogszabályoknak megfelelő ellátását;
8
g)	azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végző csak felmondási idővel szüntetheti meg a
szerződést, és a felmondási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító a feladatkör
vagy tevékenység ellátásáról gondoskodhasson;
h)	azt, hogy a biztosító tájékoztatást kérhet a kiszervezett tevékenységekről és utasításokat adhat a
kiszervezett tevékenységek és feladatkörök tekintetében;
i)	azokat a feltételeket és jogszabályi korlátokat, amelyek alapján a kiszervezett tevékenységet
végző a hozzá kiszervezett feladatkör vagy tevékenység végzésével mást bízhat meg; és
j) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végzőnek a biztosítóval kötött szerződésből eredő
feladatait és kötelezettségeit nem érinti, ha a hozzá kiszervezett feladatkör vagy tevékenység
végzésével az i) pont alapján mást bíz meg.
(2)	Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú
felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az
ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, és információt megadni.
(3)	Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát
továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az
adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.”
17.	§ A Bit 83. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„ (2a) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől
vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül
sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható
meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok
alkalmazandók.”
18.	§ (1) A Bit. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (6) bekezdésben foglalt kivétellel
a)	vezető aktuáriust;
b)	vezető jogtanácsost;
c)	számviteli rendért felelős vezetőt; és
d)	belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt) (a továbbiakban együtt: egyéb vezető)
köteles foglalkoztatni.”
(2)	A Bit. 85. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az egyéb vezető kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a
(3)	bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az
egyéb vezető csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt
engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.”
(3)	A Bit. 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy
e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására a 86. § (1) bekezdés a)-d)
pontjában, a 87. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a 88. § (1) bekezdés a)-e) pontjában előírtaknak
megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles
9
alkalmazni. Ezen egyesület esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb
vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek
igénybevételét is elfogadhatja.”
19.	§ A Bit. 86. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A biztosító vezető aktuáriusa
86. § (1) A biztosító vezető aktuáriusaként az alkalmazható, aki
a)	felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi végzettséggel rendelkezik;
b)	legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél,
az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,
biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál
vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;
c)	büntetlen előéletű;
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és
e)	a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2)	A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:
a)	az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;
b)	a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét;
c)	az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;
d)	a díjkalkulációk szakmai helyességét; és
e)	az a)-d) pontra vonatkozó adatok valamint a tartalékok helytállóságát.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a
rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott
módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.
(4)	A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti
ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi
jelentését.
(5)	Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.”
20.	§ A Bit. 87. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki)
,,c) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél,
az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők,
szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói
szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
21.	§ A Bit. 88. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki)
,,c) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél,
az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők,
10
szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetnél szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai
gyakorlattal rendelkezik,”
22.	§ A Bit. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A biztosító részvénytársaság, a biztosító szövetkezet valamint a 300 millió forint éves
díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen
biztosítók, ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként, kötelesek írásban megállapodni
arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a
Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.
(2)	A biztosító belső ellenőre az lehet, aki
a)	felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel rendelkezik,
b)	legalább 5 éves,
ba)	biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az
államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők,
szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlattal vagy
biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal, vagy
bb)	szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett belső ellenőrzési vagy
megfelelőségi szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c)	büntetlen előéletű,
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és
e)	a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(3)	A biztosítónál működő belső ellenőr feladata - a III/A. fejezet alkalmazási körére tekintet nélkül
-	a 9 l/K. §-ban meghatározott belső ellenőrzési feladatok ellátása.
(4)	A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja, a
belső ellenőr irányítását a felügyelő bizottság látja el.”
23.	§ A Bit. a 91. §-t követően a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
A BIZTOSÍTÓK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A fejezet alkalmazási köre
91/A. § (1) E fejezet hatálya azokra a biztosítókra terjed ki, amelyek megfelelnek a következő
feltételek valamelyikének:
a)	a biztosító éves bruttó díjbevétele eléri az 5 millió eurót;
b)	a biztosító viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai elérik a 25
millió eurót;
c)	a biztosító üzleti tevékenysége tartalmaz felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat
fedező biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok az 1. számú melléklet C)
részében meghatározott kiegészítő kockázatokat jelentenek;
d)	a biztosító viszontbiztosítási ügyletekből származó
11
da)	éves bruttó díjbevétele eléri a 0,5 millió eurót,
db)	viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai elérik a 2,5 millió
eurót,
de) az éves bruttó díjbevétele meghaladja az éves összes bruttó díjbevétele 10%-át, vagy
dd) viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai meghaladják a
viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai 10%-át; vagy
e)	a biztosító olyan csoport tagja, ahol a csoport bruttó biztosítástechnikai tartalékai meghaladják a
25 millió eurót.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott összegek bármelyikét a biztosító három egymást követő
évben túllépi, akkor e fejezet szabályai alkalmazandók a negyedik évtől.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően e fejezet szabályai alkalmazandók minden olyan biztosítási
tevékenység folytatására engedélyt kérő biztosítóra, amelynek az üzleti terv alapján éves bruttó
díjbevétele vagy viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan
öt éven belül meghaladják az (1) bekezdésben rögzített valamely küszöbértéket.
(4)	E fejezet szabályai nem alkalmazhatóak arra a biztosítóra, amelyre vonatkozóan a Felügyelet
megállapította az összes alábbi feltétel egyidejű teljesülését:
a)	az (1) bekezdésben szereplő küszöbértékek egyikét sem haladta meg a hatályba lépést megelőző
három év egyikében sem, és
b)	az (1) bekezdésben szereplő küszöbértékek közül az üzleti terv alapján az elkövetkező öt év alatt
várhatóan egyiket sem lépi túl.
Általános követelmények
91/B. § (1) A biztosító köteles a méretével, az általa végzett biztosítási vagy viszontbiztosítási
tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányban álló, hatékony, az üzleti
tevékenység körültekintő és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert működtetni
(arányosság elve).
(2)	Az arányosság elvét a biztosító irányítási rendszerére vonatkozó valamennyi előírás tekintetében
alkalmazni kell, így különösen a kiemelten fontos feladatkörökért felelős személyek, a
kockázatkezelési rendszer (ezen belül a saját kockázat- és szolvencia-értékelési rendszer), a belső
kontroll rendszer, a belső ellenőrzés és a kiszervezés tekintetében.
91/C. § (1) A biztosító tevékenységéért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is végső felelősséget
az igazgatóság vállal.
(2)	A biztosító az irányítási rendszer keretén belül köteles
a)	a szervezeti felépítését valamint a kiemelten fontos feladatköreit belső szabályzatban
áttekinthetően rögzíteni,
b)	a felelősségi köröket egyértelműen meghatározni és egymástól megfelelően elhatárolni;
c)	hatékony információáramlást biztosító rendszert működtetni; és
d)	tevékenységei folyamatos és szabályszerű ellátása érdekében megfelelő és arányos rendszereket,
erőforrásokat és eljárásokat - ideértve a készenléti tervet is - alkalmazni.
(3)	A biztosító az irányítási rendszerén belül köteles legalább
a)	a kockázatkezelésre;
b)	a belső kontroll rendszerre;
c)	a belső ellenőrzésre; és
d)	amennyiben kiszervezi valamely tevékenységét, a kiszervezésre
vonatkozó részletes szabályokat és követelményeket az igazgatóság által jóváhagyott belső
szabályzatban rögzíteni. A szabályzatokat a rendszer vagy az érintett terület bármely jelentős
változása esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
12
(4)	A belső szabályzatoknak egyértelműen meg kell állapítaniuk a vonatkozó feladatokat,
célkitűzéseket, folyamatokat és az alkalmazandó beszámolási eljárásokat, amelyek mindegyikének
összhangban kell lennie a biztosító általános üzleti stratégiájával.
9l/D. § (1) A biztosító
a)	hatékony együttműködési, belső jelentési és információközlési rendszert hoz létre és tart fenn
minden érintett feladatkört ellátó személy szintjén;
b)	hatékony döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést hoz létre és tart fenn, amelyek
világosan meghatározzák a beszámolási útvonalakat, felosztják a feladatköröket és felelősségeket,
valamint figyelembe veszik a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét,
nagyságrendjét és összetettségét;
c)	biztosítja, hogy a biztosító alkalmazásában álló és érdekében tevékenykedő személy ismerje
azokat az eljárásokat, amelyek a kötelezettségei megfelelő teljesítéséhez szükségesek;
d)	biztosítja, hogy amennyiben egyes személyek vagy szervezeti egységek több feladatot látnak el,
az ne, vagy valószínűsíthetően ne akadályozza meg az érintett személyeket abban, hogy bármely
konkrét feladatkört megbízhatóan, tisztességesen és tárgyilagos módon lássanak el;
e)	olyan információs rendszert hoz létre és működtet, amely teljes körű, megbízható, egyértelmű,
következetes, időszerű és helyénvaló információkat állít elő az üzleti tevékenységekről, a vállalt
kötelezettségekről valamint a kockázatokról, amelyeknek a biztosító ki van téve;
í) megfelelő és pontos nyilvántartásokat vezet üzleti és belső felépítéséről;
g)	megőrzi az információk biztonságát, integritását és bizalmas természetét, figyelembe véve az
információ jellegét; és
h)	írásbeli javadalmazási politikát fogad el.
(2)	A biztosító olyan üzletmenet-folytonossági szabályzatot hoz létre, vezet be és tart fenn, amely
biztosítja, hogy a rendszerekben és eljárásokban bekövetkező megszakítás esetén is meg tudja
őrizni a nélkülözhetetlen adatokat és feladatköröket, és fenn tudja tartani a biztosítási és
viszontbiztosítási tevékenységeket, és amennyiben ez nem lehetséges, a szabályzatnak biztosítania
kell, hogy a biztosító időben helyre tudja állítani az ilyen adatokat és feladatköröket, annak
érdekében, hogy mielőbb folytatni tudja a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységeket.
(3)	A biztosító hatékony rendszereket működtet az összeférhetetlenség megakadályozására és a
lehetséges összeférhetetlenségek azonosítására, valamint eljárásokat dolgoz ki annak érdekében,
hogy azok, akik részt vesznek a biztosító stratégiáinak és politikáinak végrehajtásában, megértsék,
hogy hol merülhetnek fel összeférhetetlenségek és, hogy az ilyen összeférhetetlenségeket hogyan
kell kezelni.
(4)	A biztosító folyamatosan nyomon követi és rendszeresen értékeli az irányítási rendszere
megfelelőségét és hatékonyságát, valamint megteszi a megfelelő intézkedéseket a hiányosságok
kezelésére.
91/E. § A belső kontroll rendszer - amely kiterjed legalább az igazgatási és számviteli eljárásokra,
belső ellenőrzési keretrendszerre, a vállalkozás minden szintjére kiterjedő megfelelő jelentési és
adatszolgáltatási rendszerre, továbbá a megfelelőségi feladatkörre - biztosítja
a)	a biztosító alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelőségét;
b)	a biztosító tevékenységének eredményességét és hatékonyságát a céljai tükrében; és
c)	a pénzügyi és nem pénzügyi információk rendelkezésre állását és megbízhatóságát.
91/F. § (1) A biztosító a feladatköröket és a kapcsolódó beszámolási útvonalakat oly módon építi be
a szervezet rendszerébe, hogy biztosítsa minden egyes feladatkör olyan befolyásoktól való
mentességét, amelyek veszélyeztethetik a feladatkörből adódó feladatok objektív, tisztességes,
független módon történő ellátását.
(2)	A belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az igazgatóság felelőssége alatt
működik, és a feladatkört ellátó személy annak számol be, szükség esetén együttműködik a többi
feladatkört ellátó személlyel feladatai ellátása érdekében.
(3)	Az adott feladatkört ellátó személyeknek
13
a)	képesnek kell lenniük a saját kezdeményezésükre bármely munkatárssal kapcsolatba lépni;
b)	rendelkezniük kell feladataik ellátásához szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és
szakértelemmel; és
c)	korlátlan hozzáféréssel kell rendelkezniük minden, a feladataik elvégzéséhez szükséges
információhoz.
(4)	Az adott feladatkört ellátó személyek haladéktalanul kötelesek bejelenteni minden jelentős
problémát a felelősségi területükön belül az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak.
(5)	Amennyiben egy feladatkör ellátása nem kapcsolható egy vezető személyhez, akkor a
feladatkörhöz kapcsolódó feladatokat szervezeti egység is elláthatja, amely esetben a szervezeti
egység vezetője a felelős az adott feladatkörért.
Kiemelten fontos feladatkörök
91/G. § A biztosító legalább az alábbi kiemelten fontos feladatköröket működteti:
a)	aktuáriusi feladatkör,
b)	kockázatkezelési feladatkör,
c)	megfelelőségi feladatkör, és
d)	belső ellenőrzési feladatkör.
91/H. § (1) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy feladata:
a)	a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása;
b)	az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai
tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása;
c)	a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének
értékelése;
d)	amennyiben értelmezhető, a biztosítástechnikai tartalékok és a tapasztalati adatok összevetése;
e)	az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztása;
f)	az igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és
megfelelőségéről;
g)	az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás;
h)	a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás; és
i)	a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel a
saját kockázat- és szolvencia-értékelési rendszerre.
(2)	A biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának összehangolása terén az aktuáriusi feladatkört
ellátó személy különösen az alábbi feladatokat látja el:
a)	módszereket és eljárásokat alkalmaz, hogy értékelje a biztosítástechnikai tartalékok megfelelő
mértékét és biztosítsa, hogy azok számítása összhangban legyen az e törvényben és a
biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló
jogszabályban meghatározott követelményekkel;
b)	amennyiben értelmezhető, értékeli a biztosítástechnikai tartalékok számításához kapcsolódó
bizonytalanságot;
c)	biztosítja, hogy figyelembe vételre kerüljön a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához
használt adatok bármilyen korlátozottsága;
d)	összehasonlítást végez és indokol minden lényeges, korábbi értékektől eltérő különbséget a
biztosítástechnikai tartalékok évenkénti számításánál; és
e)	biztosítja, hogy a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben biztosított opciókat, garantált
szolgáltatásokat, hozamokat és kifizetéseket megfelelően értékelik.
(3)	Amennyiben értelmezhető, az aktuáriusi feladatkört ellátó személy megvizsgálja, hogy a
biztosítástechnikai tartalékok számításánál alkalmazott módszerek és feltevések megfelelőek-e a
biztosító adott üzletágaihoz és ahhoz, ahogy az üzleti tevékenységet végzik, tekintettel a
rendelkezésre álló adatokra.
14
(4)	Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy értékeli, hogy a biztosítástechnikai tartalékok
kiszámításához használt információ-technológiai rendszerek az arányosság elvének
figyelembevételével megfelelően támogatják-e az aktuáriusi és statisztikai eljárásokat.
(5)	Amennyiben értelmezhető, az aktuáriusi feladatkört ellátó személy a biztosítástechnikai
tartalékok tapasztalati adatokkal való összehasonlításakor értékeli a múltbéli számítások minőségét,
és az értékelés eredményét felhasználják az aktuális számítások minőségének javítására,
következtetéseket vonnak le az alkalmazott adatok és feltevések helyességéről, pontosságáról és
teljességéről, valamint a számításuk során alkalmazott módszerekről.
(6)	A biztosítástechnikai tartalék számításáról az igazgatóságnak benyújtott információnak
tartalmaznia kell legalább a kiszámításuk megbízhatóságára és megfelelőségére vonatkozó adatokat.
Egyértelműen fel kell tüntetni, és meg kell magyarázni a biztosítástechnikai tartalékok
megfelelőségéről megfogalmazott fenntartásokat.
(7)	Az (1) bekezdés g) pontja alapján készítendő véleménynek következtetéseket kell tartalmaznia
legalább a következő tényezők tekintetében:
a)	a beszedni tervezett biztosítási díjak elégségesek-e ahhoz, hogy fedezzék a jövőbeli kárigényeket
és költségeket, figyelembe véve különösen az alapul szolgáló kockázatokat (ideértve a biztosítási
kockázat vállalást), valamint a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben foglalt opcióknak,
garantált szolgáltatásoknak, hozamoknak és kifizetéseknek a biztosítási díjak elégségességére
gyakorolt hatását;
b)	az infláció, a jogi kockázat, a biztosító portfoliójának összetételében bekövetkezett változás, és
az olyan rendszerek hatása, amik a kártörténettől függően felfelé vagy lefelé módosítják a
biztosítási díjakat, vagy olyan más rendszerek hatása, amiket adott homogén kockázati csoportoknál
vezettek be; és
c)	a biztosítási szerződések folyamatosan növekvő aránya a magasabb kockázatú ügyfelek
vonzására vagy megtartására (anti-szelekció).
(8)	Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott véleménynek tartalmaznia kell az alábbiak
megfelelőségének elemzését:
a)	a biztosító kockázati profilja és biztosítási kockázatvállalási politikája,
b)	a viszontbiztosítási szolgáltatók, figyelembe véve azok hitelképességét,
c)	a biztosítási kockázat vállalási politikával kapcsolatos elvárt fedezet a stressz-forgatókönyvek
esetében, és
d)	a viszontbiztosítási szerződésekből és különleges célú gazdasági egységektől megtérülő
összegekre vonatkozó számítás.
(9)	Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy évente legalább egyszer írásbeli jelentést készít az
igazgatóság számára. A jelentés dokumentál minden feladatot, amit az aktuáriusi feladatkörben
eljáró személy ellát, valamint azok eredményeit, világosan beazonosít bármilyen hiányosságot és
javaslatokat tesz az ilyen hiányosságok kezelésére.
(10)	Biztosítói csoport esetében a csoportszintű aktuáriusi feladatkört ellátó személy véleményt
nyilvánít a viszontbiztosítási megállapodások és politikák csoportszintű megfelelőségéről.
(11)	Aktuáriusi feladatkört olyan személy láthat el, aki
a)	a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és
összetettségével arányos aktuáriusi és pénzügyi matematikai szakmai tudással rendelkezik, és
b)	az alkalmazandó szakmai követelményekkel kapcsolatos tapasztalatait bizonyítani képes.
91/1. § (1) A kockázatkezelési feladatkört ellátó személy feladata a kockázatkezelési rendszer
működtetése, amely magában foglalja:
a)	az igazgatóság és az egyéb kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek támogatását a
kockázatkezelési rendszer hatékony működése érdekében,
b)	a kockázatkezelési rendszer nyomon követését,
c)	a biztosító egyedi kockázati profiljának nyomon követését,
d)	a szavatoló tőkeszükséglet számítását,
15
e)	szükség szerinti, de évente legalább egyszeri részletes jelentéstételt a kockázati kitettségekről,
í) a tanácsadást az igazgatóság részére kockázatkezelési kérdésekben, többek között az olyan
stratégiai ügyekben, mint a vállalati stratégia, a fúziók, a felvásárlások, a jelentős projektek és
befektetések, és
g)	a felmerülő kockázatok azonosítását és értékelését.
(2) A kockázatkezelési feladatkört ellátó személy együttműködik az aktuáriusi feladatkört ellátó
személlyel.
9 l/J. § (1) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy feladata különösen
a)	annak biztosítása, hogy a biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére
vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi
rendelkezésekkel;
b)	azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követése és
rendszeres ellenőrzése, amelyek célja, hogy a biztosító e törvényben és az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges
hiányosságait feltárják;
c)	a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése
és rendszeres ellenőrzése;
d)	a biztosító igazgatóságának, és alkalmazottainak segítése annak érdekében, hogy a biztosító
teljesítse a biztosító tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt
kötelezettségeit;
e)	a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentés elkészítése; és
í) megfelelőségi politika és megfelelőségi terv készítése.
(2) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak
történő megfelelésről évente legalább egyszer jelentést készít az igazgatóság és a felügyelő
bizottság részére, amely tartalmazza
a)	a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban résztvevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát
képező időszakot;
b)	a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére:
tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is;
c)	a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett
intézkedések összefoglalását és azok eredményét; és
d)	a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét
és a várható eredményt.
9 l/K. § (1) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy kizárólagos feladata
a)	a biztosító belső szabályzatai megfelelő működésének és hatékonyságának, és
b)	a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség
szempontjából történő
vizsgálata.
(2)	A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy
a)	ellenőrzési tervet készít, vezet be és tart fenn, amely meghatározza a következő években
elvégzendő ellenőrzési munkát, figyelembe véve minden tevékenységet és a biztosító teljes
irányítási rendszerét;
b)	kockázat-alapú megközelítést alkalmaz a prioritásai meghatározásakor;
c)	beszámol az ellenőrzési tervről az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak;
d)	az a) pont szerint végzett munka eredményei alapján ajánlásokat bocsát ki, és évente legalább
egyszer írásos jelentést nyújt be a megállapításairól és ajánlásairól az igazgatóságnak és a felügyelő
bizottságnak; és
e)	ellenőrzi az igazgatóság és a felügyelő bizottság által a d) pontban meghatározott ajánlások
alapján hozott határozatoknak való megfelelést.
16
(3)	Amennyiben szükséges, a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy az ellenőrzési tervben
nem szereplő ellenőrzéseket is végezhet.
(4)	A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy - a (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően
-	a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és
teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi.
(5)	A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy legalább a jelentéseiről készített összefoglalót
mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére megküldi. Az összefoglalót köteles magyar
nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére
bocsátani.
(6)	A biztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelő bizottság különösen az alábbi
feladatokat látja el:
a)	gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas
ellenőrzési rendszerrel;
b)	irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében
ba)	elfogadja az éves ellenőrzési tervet,
bb)	legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által készített
jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
be) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy
munkáját, és
bd)	megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha a biztosító nem
szervezi ki a belső ellenőrzési feladatkört; és
c)	a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján
ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezen ajánlások, javaslatok,
intézkedések végrehajtását.
(7)	A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy nem láthat el más feladatkört.
Kockázatkezelési rendszer
91/L. § (1) A biztosító köteles olyan kockázatkezelési rendszert működtetni, amely alkalmas azon
egyedi és összesített kockázatok és kockázati kölcsönhatások folyamatos azonosítására, mérésére,
nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki van,
illetve ki lehet téve. A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és
jelentési eljárásokból áll.
(2)	A kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, és a rendszert a biztosító szervezeti
felépítésébe és döntéshozatali folyamataiba kell beépíteni, kialakításakor figyelembe kell venni a
vezető állású személyeket, továbbá a kiemelten fontos feladatkört ellátó személyeket.
91/M. § (1) A kockázatkezelési rendszer tartalmazza:
a)	az egyértelműen meghatározott kockázatkezelési stratégiát, amely összhangban van a biztosító
általános üzleti stratégiájával;
b)	a kockázatkezelési rendszeren belüli, egyértelműen meghatározott döntéshozatali eljárást;
c)	az írásbeli szabályzatokat, amelyek hatékonyan biztosítják azoknak a lényeges kockázatoknak a
típusonkénti meghatározását és besorolását, amelyeknek a biztosító ki van téve és az egyes
kockázatokra jóváhagyott kockázatvállalási határokat; és
d)	a beszámolási eljárásokat és folyamatokat, amelyek biztosítják, hogy a biztosítót érintő lényeges
kockázatokat és a kockázatkezelési rendszer hatékonyságát a kockázatkezelési feladatkört ellátó
személyek aktívan nyomon kövessék és elemezzék, és - amennyiben szükséges - végrehajtsák a
megfelelő módosításokat a rendszeren.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott stratégia céljait és alapelveit, a jóváhagyott
kockázatvállalási határokat és felelősségi köröket a biztosító valamennyi tevékenységére
dokumentálni kell.
17
(3)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályzatok megvalósítják a biztosító kockázati
stratégiáját, megkönnyítik az ellenőrzési eljárásokat és figyelembe veszik az üzlet és a kapcsolódó
kockázatok jellegét, hatókörét és időbeli előfordulását.
(4)	Az igazgatóság tagjai vagy más kiemelten fontos feladatkört betöltő személyek figyelembe
veszik a kockázatkezelési rendszer részeként készített beszámolóban lévő információt a saját
döntéshozatali folyamataikban.
(5)	A biztosító kockázatkezelési rendszere magában foglalja a stressz tesztek elvégzését vagy a
forgatókönyv-elemzést minden olyan vonatkozó kockázatra, amivel a biztosító szembesül.
9 l/N. § A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:
a)	biztosítási vagy viszontbiztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés;
b)	eszköz-forrás gazdálkodás;
c)	befektetés, különösen származtatott ügyletek;
d)	likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;
e)	működési kockázat kezelése; és
í) viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentési technikák.
91/0. § A 91/C. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatkezelési szabályzat legalább a
91/M. §-ban meghatározott követelményekkel kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat.
Biztosítástechnikai tartalékok értékelésének dokumentálása
91/P. § (1) A biztosító a következő folyamatokat dokumentálja:
a)	az adatok gyűjtését és minőségük elemzését valamint más, a biztosítástechnikai tartalékok
számításához kapcsolódó információkat,
b)	a biztosítástechnikai tartalékok számításához használt feltevések kiválasztását, különös tekintettel
a költségek felosztására vonatkozó feltevésekre, és
c)	a biztosítástechnikai tartalékok számításához használt aktuáriusi és statisztikai módszerek
kiválasztását és alkalmazását.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a dokumentációnak tartalmaznia kell:
a)	a feltevés választásának indokolását,
b)	a választás alapjául szolgáló inputok leírását,
c)	a választás céljait és a választás megfelelőségének meghatározásához használt kritériumokat,
d)	az adott választásra vonatkozó bármilyen jelentős korlátozást, és
e)	a feltevések kiválasztásának felülvizsgálatára vonatkozó folyamatok leírását.
Saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer
91/Q. § (1) A kockázatkezelési rendszer részeként minden biztosító saját kockázat- és
szavatolótőke-értékelési rendszert működtet.
(2)	A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés legalább a következőket tartalmazza:
a)	a biztosító egyedi kockázati profiljának leírását; és
b)	a biztosító vállalt kötelezettségeit és annak kockázatait is figyelembe vevő tőkehelyzet
értékelését, amely figyelembe veszi a biztosító egyedi kockázati profilját, jóváhagyott
kockázatvállalási határait és üzleti stratégiáját.
(3)	A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer részeként a biztosító legalább 3 éves üzleti
tervet készít, amely kiegészül 8. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tőke
szükségletnek való megfelelés bemutatásával a terv teljes időtartamára.
(4)	A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a biztosító olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek arányosak
az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, és
amelyek révén képes megfelelően észlelni és értékelni a számára rövid és hosszú távon felmerülő
kockázatokat, illetve azon kockázatokat, amelyeknek ki van, vagy ki lehet téve.
18
(5)	A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell
a)	- a 121-127. §-ok rendelkezéseit figyelembe véve a 8. számú mellékletben meghatározott
tőkekövetelményeknek, és
b)	a 117-120. §-okban meghatározott, biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos
követelményeknek
való megfelelést.
(6)	A biztosító kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszere az üzleti stratégia szerves része,
amelyet stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz.
(7)	A biztosító (2) bekezdés szerinti saját kockázat- és szavatolótőke-értékelését, valamint a (3)
bekezdés szerinti üzleti terv készítését és minimális szavatoló tőke szükségletnek való megfelelés
bemutatását évente legalább egyszer valamint a kockázati profil jelentős változását követően
haladéktalanul elvégzi.
(8)	A biztosító tájékoztatja a Felügyeletet az éves beszámolóval egyidejűleg a saját kockázat- és
szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről, és az értékelés során használt
módszerekről.
(9)	A kockázati profil jelentős változását követően elvégzett saját kockázat- és szavatolótőke-
értékelési rendszer értékelés eredményéről a biztosító 30 napon belül tájékoztatja a Felügyeletet.
(10)	A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer nem a biztosítóval szemben támasztott
hatósági tőkekövetelmény kiszámítására szolgál. A minimális szavatoló tőke szükséglet számítására
kizárólag a 8. számú mellékletnek megfelelően kerülhet sor.
(11)	Amennyiben a biztosító nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti üzleti tervnek megfelelő minimális
szavatoló tőke szükségletnek való megfelelést, a 131. és 131/A. § rendelkezései megfelelően
alkalmazandóak.
Az egyéb vezetőkkel kapcsolatos különös szabályok
9l/R. § (1) A 91/A. §-ban meghatározott biztosító vezető aktuáriusára - 86. § (1) bekezdésében
meghatározottakon túl - e § rendelkezései alkalmazandóak.
(2)	A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört ellátó személy által
készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.
(3)	A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan benyújtja a
Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.
91/S. § A 91/A. §-ban meghatározott biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a 85. §-ban
felsorolt egyéb vezetők mellett
a)	vezető kockázatkezelőt; és
b)	a jogszabályoknak és a szabályzatoknak történő megfelelésért felelős vezetőt (megfelelőségi
vezetőt)
köteles foglalkoztatni.
91/SZ. § (1) A 91/S. § a) pontjában meghatározott vezető kockázatkezelő az lehet, aki
a)	felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi végzettséggel,
b)	legalább 2 éves,
ba)	biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél,
kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,
biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló
cégénél vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy
bb)	szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c)	büntetlen előéletű,
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és
e)	a biztosítóval munkaviszonyban áll.
19
(2) A biztosító vezető kockázatkezelője aláírásával igazolja a kockázatkezelési feladatkört ellátó
személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.
91/T. § (1) A 91/S. § b) pontjában meghatározott megfelelőségi vezető az lehet, aki
a)	felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel rendelkezik,
b)	legalább 2 éves,
ba)	biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az
államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők,
szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett biztosításszakmai jogi vagy
közgazdasági gyakorlattal, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy
bb)	szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett megfelelőségi vagy
belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c)	büntetlen előéletű,
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és
e)	a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2) A biztosító megfelelőségi vezetőjének feladata a megfelelőségi feladatkör működtetése.”
24.	§ A Bit 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát a honlapján közzéteszi.”
25.	§ A Bit. 96. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:)
,,n) befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 132/A. §-ban foglaltakkal összhangban
meghatározott, az eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes
szabályokat. ”
26.	§ A Bit. 123. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény
összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik értéknek az 50
százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe. A szavatoló tőke számítása során határozott lejárati
idejű alárendelt kölcsöntőke legfeljebb a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a
kisebbik értéknek a 25 százalékáig vehető figyelembe.
(4)	Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a
visszafizetési időpontot megelőző 5 év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban -
csökkenteni kell, továbbá teljesülnie kell a következő feltételeknek:
a)	a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen
áll,
b)	az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a
biztosító adósságának rendezésébe bevonható,
c)	kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe,
d)	a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év,
e)	a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5 évnél
kevesebb,
20
í) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes
visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a
biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a
szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá,
g)	az alárendelt, kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével
módosítható, és
h)	a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített idő, de legkorábban 5 év elteltével mondható fel,
kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.”
27.	§ (1) A Bit. 132. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a
biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való
utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő biztosítékkal
garantált. A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására
vonatkozó garanciát is. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha
a)	a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,
b)	a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,
c)	a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a
követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,
d)	a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő
számítással alátámasztott,
e)	a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett
biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,
í) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és
g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.
(7)	Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a
biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást
(tőke- illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhatnak, ha a tőke- illetve hozamvédelem a tőke
megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési
politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a
tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.”
(2)	A Bit. 132. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a
vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező
tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa,
felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített
befolyással rendelkezik.”
28.	§ A Bit. a következő 132/A. §-sal egészül ki:
„132/A. § (1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási
szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a
továbbiakban: eszközalap felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve
ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap
eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító
21
az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja
arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő
hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az
eszközalap nettó eszközértéke.
(2)	Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt - a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról
való átirányítása kivételével - a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így
különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek.
Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap
felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást
küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az
eszközalap felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az
ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő fél az eszközalap felfüggesztés
megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett
eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul
tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.
(3)	Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a
felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító - a szerződés vagy az szerződő fél eltérő
rendelkezése hiányában - köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az
eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap felfüggesztés
kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett
szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap felfüggesztés
időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át - azzal
ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában - az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontját követő 45.
naptól.
(4)	Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése
(lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a
biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap
befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az
eszközalap felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül - amennyiben a (8) bekezdésben írt
feltétel nem áll fenn - köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési
egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap felfüggesztés megszüntetését
követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a
visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
(5)	A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban
érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett
eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama
alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az
eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a
felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész
vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap
felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap felfüggesztés megszüntetését
követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei
tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez
meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a
(8)	bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet
kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.
(6)	Az eszközalap felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap felfüggesztés
megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem
terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag
felfüggesztett eszközalap áll.
22
(7)	Az eszközalap felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben
összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az
eszközalap felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra
alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá
egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap felfüggesztést haladéktalanul
megszünteti:
a)	az eszközalap felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b)	az eszközalap felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését
követően; vagy
c)	amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
(8)	Amennyiben az eszközalap felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap
nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem
állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor
a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel - a megszüntetéskori aktuális piaci
helyzet alapul vételével - elszámol.
(9)	Az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító - szerződő felek
ügyfelek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos
szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében - az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap
egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket
tartalmazó utód-eszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap
utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A
szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalap
vonatkozásában az eszközalap felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik
tovább. Garantált eszközalap esetén - függetlenül az illikvid eszközök hányadától - a teljes
eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti
szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.
(10)	A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló
eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap felfüggesztés az (l)-(8)
bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap felfüggesztés kezdő
időpontjának az eredeti eszközalap felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás
következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési
egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-
eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap
utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben
szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.
(11)	Az eszközalap felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a
biztosító szolgáltatási kötelezettségét - e § rendelkezésit figyelembe véve - nem szünteti meg.
(12)	A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet
a)	az eszközalap felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról,
annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését
érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok
változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és
b)	az eszközalap felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a
biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.
(13)	A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap felfüggesztés és a szétválasztás
végrehajtásával, valamint az eszközalap felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg,
figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati
irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást
egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.”
23
29.	§ A Bit. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a befektetési alapok
befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet szerinti származtatott ügyletekbe befektető
befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.”
30.	§ (1) A Bit. 136. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok
fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:)
,,c) a 134. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki,
amennyiben az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra
(AEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló
2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK
irányelv) hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetők figyelembe.”
(2) A Bit. 136. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszköz értékelési szabályzat szerint
számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak
fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.”
31.	§ (1) A Bit. 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok
fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30 százalékát teheti ki. Ha a biztosító a 2009/65/EK
irányelv hatálya alá tartozó befektetési alap befektetési jegyét szerzi meg, az értékpapír-befektetési
alapokra vonatkozóan a korlátozás a befektetett mértékkel, de legfeljebb 35 százalékra
növekedhet. ”
(2)	A Bit. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb 5 százalékát teheti
ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszköz értékelési szabályzat szerint
számított piaci értéke.”
32.	§ (1) A Bit. 138. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi
szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatos
rendelkezésit kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a biztosítót, a befektetési alap nettó
eszközértéke helyett a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, a kezelési
szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.
(3)	A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi
szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatban
24
előírt nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az indexre
szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal,
feltéve, ha az értékpapírok összetétele legalább 80 százalékban fedi az indexkosár összetételét.”
33.	§ A Bit. 157. § (1) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
,,b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
c)	büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló
bírósági végrehajtóval,
d)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,”
(szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt
szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles
megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi
rendelkezés megjelölése is.)
34.	§ A Bit. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy
harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő
adattovábbítás abban az esetben:
a)	ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b)	ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott
adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének
megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésben meghatározott bármely módon biztosított.”
35.	§ A Bit. a következő 161/A-161/C. §-sal egészül ki:
„161/A. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség
érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő
teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító
által - a 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a
figyelembevételével - kezelt és a (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában,
feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre
került.
25
(2)	A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a
megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
(3)	A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú
mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével, vagy teljesítésével
kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a)	a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b)	a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos
egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c)	az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott
ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat
felméréséhez szükséges adatokat; és
e)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának
vizsgálatához szükséges adatokat.
(4)	A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18.,
és 19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével
kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a)	a szerződő , a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b)	a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához
szükséges adatokat;
c)	az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően
bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat
felméréséhez szükséges adatokat; és
e)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának
vizsgálatához szükséges adatokat.
(5)	A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában
meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az
alábbi adatokat kérheti:
a)	a (4) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat;
b)	a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt kárigényt érvényesítő személy
adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és
c)	a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt
kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó
szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott
személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját,
valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a
biztosítási titok megsértésének.
(7)	A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt
követő kilencven napig kezelheti.
(8)	Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos
érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (7) bekezdésben meghatározott
időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős
befejezéséig.
(9)	Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos
érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás
megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő
egy évig kezelhető.
26
(10)	A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésről, az abban szereplő adatokról,
továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a megkeresés teljesítését megelőzően az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon
tájékoztatja.
(11)	A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy
biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1)
bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(12)	A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a
felelős.
161/B. § (1) A biztosítók - az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott
ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a
veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és
szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése
céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza
a)	a szerződő személy azonosító adatait;
b)	a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c)	az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási
eseményekre vonatkozó adatokat; és
d)	a biztosító megnevezése és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2)	A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 30 napon
belül továbbítja az Adatbázisba.
(3)	A biztosító a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése
során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések
megakadályozása céljából az adatbázisból adatot igényelhet.
(4)	Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat 8 napon belül
köteles átadni az igénylő biztosítónak.
(5)	Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való
adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására
vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel
fordul hozzá.
(6)	Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási
kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó megkeresések teljesítésére nézve a biztosítási
titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(7)	Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok
hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a Bit. 157. § (1) bekezdése b), f), q) és r) pontjában,
illetve a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő megkereséseket köteles továbbítani a
megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező
biztosítók számára. A megkeresés továbbításáról egyidejűleg a megkeresőt köteles tájékoztatni.
(8)	A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy
biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3)
bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(9)	Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító
felelős.
(10)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a
nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.
(11)	Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés
fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben
meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények
elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.
27
(12)	Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott
adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(13)	Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos
érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott
időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős
befejezéséig.
(14)	Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos
érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás
megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő
egy évig kezelhető.
(15)	Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott
adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.
161/C. § A 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben
hozhatják létre, ha a 161/A. §-ban meghatározott biztosítási ágazatokat művelő minden biztosító
megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az
Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.
(2)	Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók
az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett
szerződések feltételeiben meghatározzák.”
36.	§ A Bit 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. § A biztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a
biztosító
a)	az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy jogszabálysértő módon szerezte meg,
b)	az alapítási engedély közlésétől számított kilencven napon belül a tevékenységi engedély iránti
kérelmet nem nyújtja be, vagy
c)	az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a b) pontban meghatározott időtartam
alatt már nem felel meg.”
37.	§ (1) A Bit. 204. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való
visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító
a)	a tevékenységi engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási tevékenységét nem
kezdte meg vagy biztosítási tevékenységét a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 8 napon
belül nem kezdi meg,
b)	a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, és a
195. és 196. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,
c)	a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet
felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,
d)	tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon
szerezte meg,
e)	a biztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése
érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,
í) a biztosítási szükséghelyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek
eredményre, vagy további intézkedések meghozatalától sem várható a jogsértő helyzet megszűnése,
vagy
28
g) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi
fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy tartozásai saját tőkéjét tartósan
meghaladják (túladósodás).
(2)	A Bit. 204. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e §-ban meghatározottak szerinti tevékenységi engedély visszavonását követően a
biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek megszűnéséig vagy a biztosítási állomány
átruházásáig a Felügyelet - a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatban - az e törvényben vagy más biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban
meghatározott rendelkezések és a (4) bekezdés alapján meghozott intézkedések betartását
ellenőrzi.”
38.	§ A Bit. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben - saját elhatározásból - a
Felügyelet engedélyével megszüntetheti.
(2)	A Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a biztosító a
kérelemmel érintett ág vagy ágazat vonatkozásában a biztosítási tevékenységből eredő minden
kötelezettségét teljesítette.
(3)	A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:
a)	az állomány átruházása; vagy
b)	az ügyfelekkel történő megállapodás.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a
Felügyeletnek benyújtani.
(5)	A Felügyelet - a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását megelőzően - a
biztosítottak érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezésivel
összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a biztosító a
működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(6)	Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, egyidejűleg dönt a
tevékenységi engedély részben vagy egészben történő visszavonásáról.
(7)	Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, a biztosító a döntés
jogerőre emelkedését követően - az érintett biztosítási ág vagy ágazat vonatkozásában - biztosítási
és azzal közvetlenül összefüggő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére nem
jogosult.
(8)	Ha a biztosító a biztosítási tevékenységét teljes egészében megszünteti, köteles az elnevezéséből
a biztosítóra utaló megnevezést törölni.
(9)	A biztosító jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról és a végelszámolás elrendeléséről
szóló döntés meghozatalára, továbbá a végelszámolás megindításáról szóló változásbejegyzési
kérelem bírósághoz történő benyújtására a Felügyelet tevékenység megszüntetését teljes egészében
engedélyező határozatát követően kerülhet sor. ”
29
39. § A Bit. Kilencedik része helyébe a következő rendelkezés lép:
„KILENCEDIK RÉSZ
A SZÜKSÉGHELYZET ÉS A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI
A biztosítási szükséghelyzet
216.	§ (1) A biztosító szükséghelyzetbe kerül, ha
a)	az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5
munkanapon belül nem tesz eleget;
b)	biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai
tartalékainak fedezete nem kielégítő;
c)	biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent;
d)	a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja
végrehajtani;
e)	tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási
szolgáltatások biztonságát fenyegeti; vagy
í) esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kényszertörlési
eljárásnak lenne helye.
(2)	A Felügyelet a felszámolás elkerülése, a jogsértő helyzet megszűnése, valamint a biztosítottak
érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szükséghelyzetben a 195. §-ban meghatározott
intézkedéseket teheti.
(3)	Ha a Felügyeletnek a 210. és 211. § szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a
biztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy
a nem megfelelő intézkedés vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértő
magatartást folytat, a Felügyelet - a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését
követően - a 195. §-ban meghatározott további intézkedést tehet jogszabálysértés
megakadályozására, beleértve a biztosító megakadályozását abban, hogy Magyarország területén
újabb biztosítási szerződéseket kössön.
(4)	Ha a jogszabálysértést elkövető biztosító Magyarország területén valamely vállalkozásban
tulajdonosi részesedéssel illetve vagyoni értékű joggal rendelkezik, a Felügyelet által alkalmazott
intézkedés alapján - a hatályos jogi szabályozással összhangban - végrehajtás e tulajdonosi
részesedésre vagy vagyoni értékű jogra vezethető.
(5)	Biztosító esetében a Ctv. 84. §-ában meghatározott megszűntnek nyilvánításáról a Felügyelet
előzetes értesítését követően dönthet a bíróság.
A felszámolási eljárás szabályai
217.	§ (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra - az e
fejezetben foglalt eltérésekkel - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a
továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra -
az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra az Fkt.-
ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
30
(3)	A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe és a
biztosító szövetkezet, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító
magyarországi fióktelepe, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak nincs helye.
(4)	Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi
fióktelepével szemben felszámolási eljárást a Felügyelet nem kezdeményezhet.
218.	§ (1) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott
felszámolási vagy azzal egyenértékű eljárás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti
jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell
ismerni.
(2)	A felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az
ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó.
(3)	A felszámolási eljárásnak a nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó hajóra vagy légi
járműre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam
joga az irányadó.
(4)	Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy
átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, vagy számlán történő nyilvántartás szükséges,
annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, vagy a számlát vezetik.
219.	§ A biztosító - 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület
kivételével - felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos
illetékességgel rendelkezik.
220.	§ (1) Biztosító felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető
ki, vagy választható meg.
(2)	A felszámolót a 153-165. §-ban előírt titoktartási kötelezettség terheli.
(3)	A felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv., az Etv., és az Fkt.
rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon
tagállam jogszabályait, amelynek területén eljárását foganatosítja.
(4)	A felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - az érintett tagállamok területén
képviselőt bízhat meg, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott képviselőnek csak olyan személy jelölhető ki, akivel szemben
a Cstv. 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(6)	A felszámoló a (4) bekezdésben meghatározott képviselője nevét, elérhetőségét és a képviseleti
jogosultságának tartalmára vonatkozó adatokat a saját és a Felügyelet honlapján közzéteszi.
(7)	A (4) bekezdésben meghatározott képviselő megbízásával járó költségek Cstv. 57. § (1)
bekezdésének a) pontjában meghatározott költségnek minősülnek.
221.	§ (1) A biztosító elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet
kezdeményezheti.
(2)	A Felügyelet a felszámolási eljárás megindítását abban az esetben kezdeményezheti, ha a
biztosító tevékenységi engedélyének visszavonására a 204. § (1) bekezdés í) és g) pontjában
meghatározott okból került sor.
(3)	A bíróság a felszámolás elrendeléséről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz.
(4)	A bíróság a felszámolást a Felügyelet kezdeményezésére a biztosító fizetésképtelenségének a
vizsgálata nélkül köteles elrendelni.
(5)	Biztosító felszámolása esetén az eljárás szünetelésének, felfüggesztésének nincs helye, illetve
egyezség nem köthető a felszámolás során.
(6)	Ha a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nem a Felügyelet
terjesztette elő, a bíróság a kérelem elutasítását követőn soron kívül értesíti a Felügyeletet. Az
értesítés kézhezvételét követően a Felügyelet haladéktalanul megvizsgálja a felszámolási eljárás
megindítása kezdeményezésének szükségességét.
31
222.	§ (1) A Cstv. 40. §-a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a
szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más tagállam joga az irányadó és
ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.
(2)	A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem
alkalmazható.
(3)	A felszámolás során a biztosítási szerződésből származó kötelezettségek tekintetében a Cstv. 46.
§-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.
(4)	Biztosító felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől
számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni. E határidő elmulasztása
jogvesztéssel jár.
(5)	A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
223.	§ (1) A felszámolás során a felszámoló a biztosítónak a biztosítási szerződésből származó
kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések kielégítése
után a Cstv. 57. § (1) bekezdés c)-h) pontjaiban meghatározott követelések kielégítése előtt köteles
kielégíteni.
(2)	A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:
a)	személyi sérüléshez, balesethez, betegséghez kapcsolódó szerződéses kötelezettségek
vonatkozásában
aa)	a betegségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés betegségbiztosítási
kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és
ab)	a balesetbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatainak
fedezetéből eredő kötelezettségek, és
ac)	a felelősségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés felelősségbiztosítási
kockázatainak fedezetéből eredő, személyi sérüléssel összefüggésben felmerült, a felszámolás
kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ide értve a
károsultat vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozót illető járadékfizetési
szolgáltatásokat (e alpont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti
Irodát megillető követelések kivételével);
b)	az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, valamint a nyugdíjbiztosítási szerződésből
eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az aa) és ab) pontban meghatározott kötelezettségek
kivételével);
c)	a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert
szolgáltatások, ide nem értve az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatások (e pont tekintetében
a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések
kivételével);
d)	a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített
szolgáltatások alapján megillető követelések;
e)	az előre fizetett, de kockázatviseléssel meg nem szolgált díjakból származó visszafizetési
kötelezettségek.
224.	§ (1) A felszámolás kezdő időpontjában a biztosítási szerződések - a folyamatban lévő
állományátruházás esetét kivéve - megszűnnek.
(2)	A megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak
szedhetők be.
(3)	Folyamatban lévőnek minősül az állományátruházás, ha az állományátruházás engedélyezésére
vonatkozó engedélykérelem a Felügyelethez benyújtásra került.
225.	§ (1) A felszámolásról és annak gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.
(2)	A felszámolást elrendelő bírósági végzés Cégközlönyben, a kölcsönös biztosító egyesület esetén
a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi
32
annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 15. számú
melléklet A) részében meghatározott nyomtatványon.
(3)	Minden olyan hitelező esetében, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai
Unió másik tagállamában található, a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a
szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.
226.	§ Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a
Felügyeletet, hogy a területén bejegyzett székhellyel rendelkező biztosító ellen felszámolási vagy
azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet honlapján tájékoztatót tesz közzé az eljárás
megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.
226/A. § (1) A felszámoló a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételét követő harminc
napon belül köteles
a)	a felszámolás elindításának tényéről;
b)	a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről, annak időpontjáról és joghatásairól;
c)	a felszámolásról szóló végzés tartalmáról;
d)	az egyes felszámolással kapcsolatos határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről; és
e)	a 223. §-ban foglaltak szerint a kielégítés sorrendjéről
egyenként tájékoztatni minden szerződőt, biztosítottat, továbbá egyéb ismert hitelezőt, ide értve
azokat is, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik
tagállamában található.
(2)	A (1) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell elkészíteni és a 15. számú melléklet B)
részében meghatározott címekkel ellátni.
(3)	Annak, akinek ismert, bejelentett kárigénye van az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a
tagállamnak a hivatalos nyelvén is meg kell adni, amelyben állandó lakóhelye, székhelye vagy
fióktelepe található.
226/B. § Minden olyan hitelező, akinek állandó lakóhelye, székhelye, vagy fióktelepe az Európai
Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven vagy saját tagállamának hivatalos
nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja be,
úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni.
226/C. § (1) A felszámoló a Felügyeletet - a Felügyelet által meghatározott rendszerességgel -
tájékoztatja a felszámolás helyzetéről.
(2)	A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére
tájékoztatást ad a felszámolás helyzetéről.
(3)	A felszámoló rendszeresen, de legalább félévente a szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá az
egyéb hitelezőknek szóló tájékoztatót tesz közzé a saját és a Felügyelet honlapján.
226/D. § (1) A biztosító első számú vezetője a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési
egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listáját a felszámolás
kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg
átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.
(2)	A felszámolás folyamán a felszámoló által az (1) bekezdésben meghatározott eszközök külön
kezelendők és azok kizárólag a matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött
életbiztosítások tartalékaival szemben biztosítási szerződés alapján fennálló kötelezettségek
teljesítésére használhatók fel. A matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött
életbiztosítások tartalékaival szemben biztosítási szerződés alapján fennálló kötelezettségek
teljesítése után használhatók fel ezek az eszközök egyéb kötelezettségek teljesítésére.
(3)	Ha a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő
fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a biztosító egyéb eszközeit kell felhasználni.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerint a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött
életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listája nem vagy csak részben készíthető
el, a felszámoló a biztosító terméktervében rögzített biztosításmatematikai elvek és módszerek
33
szerint, a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségek figyelembevételével meghatározza
e tartalékok fedezetét képező eszközök listáját a biztosító egyéb eszközei terhére.
(5)	Járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések esetében a biztosító egyösszegű - a
matematikai tartalékok között kimutatott járadéktartalékok, vagy a (4) bekezdésben
meghatározottak szerint e tartalékok fedezetét képező eszközök figyelembevételével -
biztosításmatematikai eszközökkel meghatározott fizetést (megváltást) teljesít, vagy
járadéktartalékok vagy e tartalékok fedezetét képező eszközök felhasználásával járadékbiztosítási
szerződést köthet más biztosítóval a járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések
teljesítésére.”
40. § A Bit. a következő 231/C. és 23l/D. §-sal egészül ki:
„231/C. § (1) 2015. január 1-jét követően üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására
irányuló tevékenység e törvény rendelkezéseivel összhangban folytatható.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni azon szervezetek vagy személyek
szolgáltatási tevékenysége keretében létrejött szerződéses állományára, amelyek 2015. január 1-jéig
az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet nem a 4. § (1)
bekezdésében meghatározott biztosítási tevékenységként végezték.
(3)	Üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon
szervezetekre vagy személyekre, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása
formájában valósul meg, 2015. január 1-jét követően nem kell alkalmazni a 96. §-ban foglalt
rendelkezéseket, az általuk kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény
életjáradéki szerződésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(4)	2015. január 1-jét követően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló
tevékenységet folytató azon szervezetek vagy személyek esetében, amelyek
kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg
aj a 86. § (1) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően a vezető aktuárius megbízási
jogviszony keretében is foglalkoztatható;
b)	a 135. § (2) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően a biztosítástechnikai tartalékok
fedezetét képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog
korlátozott;
c)	a 136. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározottaktól eltérően a biztosítástechnikai tartalékok
fedezetére bevonható eszközök tekintetében egy adott ingatlan (telek, épület) értéke az összes bruttó
biztosítástechnikai tartalék 100 százalékáig vehető figyelembe fedezetként.
231/D. § (1) E törvénynek az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 132/A. §-át már megkötött biztosítási
szerződésekre is alkalmazni kell. E szerződésekkel érintett ügyfelek részére a 10. számú melléklet
A) pont 20. alpontja szerinti tájékoztatást a biztosító legkésőbb 2014. január 1-jét követő első, a
166. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatással egyidejűleg teljesíti.
(2)	E törvénynek a Módtv.-vei megállapított 161/A. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre is
alkalmazni kell, feltéve, ha az e szerződésekkel érintett ügyfelek részére a biztosító által - e
rendelkezés hatálybalépését megelőzően - küldött értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az
ügyfél nem kifogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.
(3)	A biztosító a Módtv.-vei megállapított 76-78. § és 91/A-91/T. § rendelkezéseinek 2014. július
1-jétől köteles megfelelni.
(4)	A vezető kockázatkezelő és megfelelőségi vezető a Módtv.-vei megállapított 91/SZ. § (2)
bekezdés b) pontjában, valamint 91/T. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
követelményeknek első alkalommal 2018. január 1-jétől köteles megfelelni.”
34
41. § A Bit. 10. számú melléklete az e törvény 1. melléklete szerint módosul.
42.	§ A Bit. az e törvény 2. melléklete szerinti 15. számú melléklettel egészül ki.
43.	§ A Bit. 231/B. § (l)-(3) bekezdésében a „96/A. §-ában foglalt” szövegrész helyébe a „96/A. §-
ában és - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel
megállapított - az Ebktv. 30/A.§-ában foglalt” szöveg lép.
44.	§ (1) A Bit. 22. § (3) bekezdés a) pontjában az „igazgatótanácsot” szövegrész helyébe az
„igazgatóságot” szöveg lép.
(2)	A Bit. 22. § (4) bekezdés a) pontjában, 22. § (5) bekezdésében, 24. § (5) bekezdésében, 28/B. §
(1)	bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 28/B. § (2) bekezdés első és negyedik
mondatában az „igazgatótanács” szövegrész helyébe az „igazgatóság” szöveg lép.
(3)	A Bit. 24. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „igazgatótanácsa” szövegrész helyébe az
„igazgatósága” szöveg lép.
(4)	A Bit. 152/A. § (1) bekezdésében az „igazgatótanács (igazgatóság)” szövegrész helyébe az
„igazgatóság” szöveg lép.
(5)	A Bit. 152/A. § (4) bekezdésében az „igazgatótanácsi” szövegrész helyébe az „igazgatósági”
szöveg lép.
45.	§ Hatályát veszti a Bit. 3. § 29. pontja, 68-69. §-a, 90. §-a, 96. § (9) bekezdése, 145. § (2)
bekezdése, 234. § e) pontja, 235. § b) és c) pontja és 6. számú melléklete.
2.	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása
46.	§ A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 31. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet
internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapon
folyamatosan elérhetőek legyenek.”
3. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
47.	§ A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Gfbt.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek
35
együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján
eléri az ötöt;”
48.	§ A Gfbt. 21. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a
szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell
elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt
-	a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles
megfizetni.”
49.	§ A Gfbt. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a
kárképviselők adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan
közzéteszi.”
50.	§ (1) A Gfbt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a
kártérítési igényt - a 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt figyelembe véve - a Nemzeti
Irodával szemben is lehet érvényesíteni. Ha a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója - a Nemzeti
Iroda hozzájárulásával - a biztosítottjai által Magyarország területén okozott károk rendezésére
levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete
ellátását - a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában - e levelező illetve képviselője
végzi.”
(2)	A Gfbt. 43. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Nemzeti Iroda megtérítése folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben
megillető követelés a Nemzeti Irodára száll át.”
(3)	A Gfbt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A MABISZ a (4) bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti országok listájáról minden év
január 15-éig tájékoztatót jelentet meg, valamint változás esetén az aktuális listát a tájékoztatás
kézhezvételétől számított 15 napon belül az internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla,
hogy ezen információk a honlapján folyamatosan elérhetőek legyenek.”
36
51. § A Gfbt. IV. és V. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Fejezet
A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉBEN
ELLÁTOTT FELADATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
„56. § (1) A MABISZ látja el a Nemzeti Iroda - ezen belül a Kártalanítási Szervezet, az
Információs Központ és a kárnyilvántató szerv - feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését,
továbbá a Kártalanítási Alap kezelését.
(2)	A MABISZ (1) bekezdésben meghatározott feladatait - az e körbe nem tartozó tevékenységeitől
-	elkülönített módon láthatja el, amely célból elkülönített szervezeti egységet (a továbbiakban:
elkülönített szervezeti egység) hozhat létre.
(3)	A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait az elkülönített szervezeti egység útján
oly módon láthatja el, hogy a legfelsőbb szerv vagy az ellenőrző szerv elkülönített szervezeti
egység működésével kapcsolatos döntésének meghozatalában azon kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók részt vehessenek, amelyek nem tagjai a
MABISZ-nak.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egység a vezetésére a Bit. 83. § (3) és (5)
bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, felelős vezetőt (a továbbiakban: felelős
vezető) kell kijelölni, akit a MABISZ ügyvezető és képviseleti szerve jelölhet ki, továbbá aki e
minőségében csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a MABISZ legfőbb szerve
határozatainak van alávetve, és a MABISZ tagjai által nem utasítható.
(5)	A felelős vezető az elkülönített szervezeti egység vezetésével kapcsolatos feladatait - a
MABISZ részére ellátott egyéb feladataitól elkülönítve - az alapszabály határozza meg.
(6)	Felelős vezetőnek az a személy jelölhető ki, akinek kinevezése iránti engedély kérelmet a
kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek benyújtották és az
engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet a felelős vezető megválasztásáról, illetve
kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hoz.
(7)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól
számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(8)	Ha a felelős vezető kijelölésére az engedély megszerzésétől vagy a (7) bekezdés szerinti vélelem
bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a felelős vezető csak ismételt
engedélyezést követően jelölhető ki. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben
meghatározott szabályok alkalmazandók.
56/A. § (1) Az elkülönített szervezeti egység működése jogszabályoknak, alapszabálynak,
legfelsőbb szerv döntésének való megfelelőségének és pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését a
ellenőrző szerv (a továbbiakban: ellenőrző szerv) látja el. Az ellenőrző szerv feladatait - az
alapszabály rendelkezései szerint - a MABISZ ellenőrző szerve is elláthatja.
(2)	Az elkülönített szervezeti egység működésének ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrző szerv
különösen az alábbi feladatokat látja el:
a)	gondoskodik arról, hogy a szervezeti egység rendelkezzen átfogó és eredményes működésre
alkalmas ellenőrzési rendszerrel;
b)	irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében
ba)	elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,
bb)	legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket és ellenőrzi a
szükséges intézkedések végrehajtását,
be)	szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, és
37
bd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására; és
c)	a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat
dolgoz ki.
56/B. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége az 56. § (1) bekezdésében meghatározott
feladatai ellátásához
a)	vezető aktuáriust,
b)	vezető jogtanácsost,
c)	számviteli rendért felelős vezetőt, és
d)	belső ellenőrzési vezetőt,
munkaviszony keretében, a MABISZ részére ellátott, az 56. § (1) bekezdésében meghatározott
körbe nem tartozó tevékenységeitől elkülönített munkakörben, a felelős vezető munkáltatói jogai
biztosításával foglalkoztat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőként (a továbbiakban: egyéb vezető) az
foglalkoztatható, akinek foglalkoztatása iránti engedély kérelmet a munkába állás tervezett
időpontját harminc nappal megelőzően a felelős vezető a Felügyeletnek benyújtotta és az engedélyt
a Felügyelet megadta. A Felügyelet az egyéb vezető foglalkoztatásáról engedélyező vagy azt
elutasító határozatot hoz.
(3)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól
számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(4)	Ha az egyéb vezető foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (3) bekezdés szerinti
vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az egyéb vezető csak
ismételt engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3)
bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
(5)	Az egyéb vezetők legfeljebb 2 biztosítónál tölthetnek be ilyen pozíciót.
(6)	Az a személy foglalkoztatható
a)	vezető aktuáriusként, aki megfelel a Bit. 86. § (1) bekezdés a)-d) pontjában;
b)	vezető jogtanácsosként, aki megfelel a Bit 87. § (1) bekezdés a)-e) pontjában;
c)	számviteli rendért felelős vezetőként, aki megfelel a Bit. 88. § (1) bekezdés a)-e) pontjában;
d)	belső ellenőrzési vezetőként, aki megfelel a Bit. 89. § (2) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott feltételeknek, és vele szemben a Bit. 83. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok
nem áll fenn.
(7)	A Bit. 86. § (1) bekezdésének b) pontjában, a Bit. 87. § (1) bekezdésének c) pontjában, a Bit. 88.
§ (1) bekezdésének c) pontjában és a Bit. 89. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt szakmai
gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető alkalmazását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi
időpontra.
56/C. § (1) A felelős vezető vagy egyéb vezető kötelezettségszegése esetén a Felügyelet - a
kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével - kezdeményezheti a MABISZ-nál a felelős
vezető felmentését és az egyéb vezető munkaviszonyának a megszüntetését.
(2)	A felelős vezető felmentéséhez és az egyéb vezető munkaviszonyának megszüntetéséhez az
ellenőrző szerv előzetes tájékoztatása szükséges.
(3)	A felelős vezetőt, és az egyéb vezetőket - tanácskozási joggal - a MABISZ legfelsőbb
szervének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.
56/D. § (1) A vezető aktuárius aláírásával igazolja a tartalékok képzésének és mértékének
helyességét.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vezető aktuárius igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok
elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak továbbá, hogy az alkalmazott módszerek a
kockázatok természetének megfelelnek.
(3)	A vezető aktuárius benyújtja a Felügyeletnek az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában
az éves aktuáriusi jelentését.
(4)	Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.
38
56/E. § A vezető jogtanácsos aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott
vagy bejelentési kötelezettség alapján megküldött okiratok a jogszabályoknak megfelelnek.
56/F. § A számviteli rendért felelős vezető a felelős vezető mellett aláírásával igazolja a
Felügyeletnek beküldött, az 57/A. § (3) bekezdése szerinti éves gazdálkodási jelentés és az 57/A. §
(9)	bekezdése szerinti jelentés, továbbá a Bit. 143. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás
helytállóságát.
56/G. § (1) A belső ellenőrzési vezető feladata kizárólag
a)	az elkülönített szervezeti egység feladatainak a MABISZ alapszabálynak és a belső működési
szabályzatoknak megfelelő ellátásának, és
b)	az elkülönített szervezeti egység feladatainak a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a
célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(2)	A belső ellenőrzés vezetőjének - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a Felügyelet
részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább évente
ellenőriznie kell.
(3)	A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind az ellenőrző szerv, mind a felelős vezető részére
megküldi.
(4)	A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül a felelős vezető gyakorolja.
56/H. § (1) Az elkülönített szervezeti egységnek rendelkeznie kell az alábbiakkal:
a)	a jogszabályoknak megfelelő számviteli, valamint nyilvántartási rend,
b)	folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer,
c)	a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és
helyiség,
d)	a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok,
e)	a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek,
valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, és
í) áttekinthető szervezeti felépítés.
(2)	Az elkülönített szervezeti egység a tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre
vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar
nyelven vezeti.
(3)	A nyilvántartás és az ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számviteli jogszabályokban
foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi az elkülönített szervezeti egység körültekintő vezetését, a
belső ellenőrzést, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzést, és segíti az elkülönített szervezeti
egységet abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
56/1. § (1) A MABISZ - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az 56. § (1) bekezdésében
meghatározott feladatok bármely elemét kiszervezheti.
(2)	Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a
felelős vezetőnél és az ellenőrző szervnél.
(3)	A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és
eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet az elkülönített szervezeti egység végezné.
(4)	A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a MABISZ felel.
(5)	A MABISZ felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi
előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben észleli, hogy a
kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles
felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a
szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett
tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is
jogszabálysértő, szerződésszegő módon végzi, a MABISZ köteles a szerződést azonnali hatállyal
felmondani.
39
(6)	Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a MABISZ az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének
nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(7)	Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy
biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által
átadott adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(8)	A MABISZ nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a)	amelyben a MABISZ legfőbb szerve vagy ellenőrző szerve tagjának vagy e személy közeli
hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b)	amelynek a MABISZ legfőbb szervének, ellenőrző szervének tagja vagy e személy közeli
hozzátartozója vezető tisztségviselője.
(9)	A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek - az elkülönített szervezeti egység tevékenységének
jellege figyelembe vételével - megfelelően tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában meghatározott
elemeket.
56/J. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a MABISZ elkülönített szervezeti egységének a
mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására
biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2)	Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:
a)	a matematikai tartalékok körében a felelősségbiztosítási járadéktartalék;
b)	a függőkár tartalékok, ezen belül
ba)	a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),
bb)	a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);
c)	a káringadozási tartalék;
d)	a nagy károk tartaléka;
e)	az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.
(3)	Az elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékszükséglet számítási módját és a
felhasznált adatokat köteles egyértelműen dokumentálni. A biztosítástechnikai tartalékok képzési
szabályait az elkülönített szervezeti egység által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza.
(4)	Az elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékait a Kártalanítási Számlát és a
Kártalanítási Alapot terhelő kötelezettségek szerint - valamint a Kártalanítási Alap esetében
felszámolás alatt álló biztosítónként is - külön-külön kell kimutatni.
(5)	A biztosítástechnikai tartalékok képzésére alkalmazni kell a Bit. 118. § (1) és (2) bekezdését, a
119. § (2) és (3) bekezdését azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti
egységet kell érteni.
(6)	A vezető aktuárius köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és az ellenőrző szervet,
amennyiben a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket.
56/K. § (1) A elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező
eszközöket a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy köteles befektetni,
hogy a befektetések a mindenkori likviditás megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb
biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
(2)	A biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök befektetésére - a (3) bekezdésben
meghatározott eltérésekkel - alkalmazni kell a Bit. 132. § (2) és (3) bekezdését, a 134-140. §-át és a
142. §-át azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni.
(3)	A Kártalanítási Alap kezelője az Alap pénzeszközeit a tőkepiacról szóló törvényben
meghatározott állampapírban, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott betétben vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben
meghatározott pénzforgalmi számlán tartja oly módon, hogy azok a kártérítési igények
kielégítéséhez szükséges mindenkori likviditást biztosítsák, egyidejűleg a lehető legnagyobb
biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
56/L. § (1) A matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket az elkülönített szervezeti
egység a Bit. 134. §-ban foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba veszi.
40
(2)	Az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értékének mindenkor el kell érnie a
biztosítástechnikai tartalékok előírt nagyságát. A kötelezettségekre megképzett biztosítástechnikai
tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket, azaz a befektetési állomány értékelését piaci értéken kell
elvégezni annak érdekében, hogy a szervezet kötelezettségeinek minden pillanatban meg tudjon
felelni.
(3)	A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és az
ellenőrző szervet, ha az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a
biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.
(4)	A felelős vezető a (3) bekezdésben meghatározott esetben haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
57.	§ (1) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük
arányában a MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Számla kezelője -
részére befizetést teljesítenek olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeti
egységet terhelő kötelezettségek teljesítésére.
(2)	A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel
0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint
a Kártalanítási Alap kezelője - részére befizetést teljesítenek, amely befizetésének kötelezettsége a
biztosító számára az adott negyedéves szerződésállományában lévő gépjárművek darabszámának -
gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által megállapított kockázati szorzókkal
súlyozott - mértékében áll fenn. A befizetési kötelezettség - az e törvény szerinti tevékenységét
megkezdő biztosítót terhelő kötelezettség kivételével - mindaddig szünetel, amíg az Alap egyenlege
meghaladja az előző évi piaci összdíj bevétel 6%-át.
(3)	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók minden év január 15-ig jelentik a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi díjbevételüket a MABISZ-nak. A
biztosítók az előző évi díjbevételük arányában minden év január 31-ig a MABISZ elkülönített
szervezeti egysége - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a
Kártalanítási Alap kezelője - részére az e szervezeteket terhelő működési költségeik fedezetére és a
11. § (3) bekezdése, továbbá a 23. § (3) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettség költségeinek
fedezetére befizetést teljesítenek, amelynek mértékét a számviteli rendért felelős vezető és a vezető
aktuárius ellenjegyzésével az elkülönített szervezeti egység állapítja meg.
(4)	Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységüket az e törvény szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat
megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
57/A. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Számla és a
Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója - legkésőbb a tárgyévet
követő január 31-ig tájékoztatja a biztosítókat a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap
eredményéről.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott elszámolással egyidejűleg a MABISZ elkülönített szervezeti
egysége a Kártalanítási Számla és a Nemzeti Iroda részére az 57. § (1) bekezdésében meghatározott
célból befizetett összegekkel, továbbá az 57. § (3) bekezdésében meghatározott célból befizetett
összegekkel a biztosítók felé elszámol. A MABISZ - mint a Kártalanítási Számla kezelője - a
biztosítók által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására megállapodást köthet a biztosítókkal.
(3)	A MABISZ az elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában a Felügyelet részére a
gazdálkodására vonatkozó adatokról éves gazdálkodási jelentést (a továbbiakban: gazdálkodási
jelentés) készít.
(4)	A gazdálkodási jelentésről a Bit. 149. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott
feltételeknek megfelelő, pályázat útján kiválasztott könyvvizsgáló külön jelentést készít.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem érinti a MABISZ, mint a számviteli
jogszabályok szerinti egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét.
41
(6)	A MABISZ a legfőbb szerv által elfogadott gazdálkodási jelentést, a könyvvizsgáló erre
vonatkozó külön jelentését, a legfőbb szerv jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet
követő 150 napon belül megküldi a Felügyeletnek.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát a felelős vezető, a vezető aktuárius, és a
számvitel rendjéért felelős vezető aláírásával igazolja.
(8)	A MABISZ az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában a gazdálkodására vonatkozó
adatokról a (3) bekezdés szerinti gazdálkodási jelentés alapján a Felügyelet részére a (9) bekezdés
szerinti adatszolgáltatást teljesít, amelynek tartalmát a Felügyelet a honlapján keresztül hozza
nyilvánosságra.
(9)	Az elkülönített szervezeti egység a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi
kötelezettségének rendjéről, módjáról, tartalmáról, formájáról és időpontjáról szóló jogszabályban
meghatározott rendszeres és felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.
57/B. § (1) Az elkülönített szervezeti egység - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a
Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője - azon biztosítási titoknak minősülő adatot
jogosult kezelni, amelyek a károsult kárigényének rendezésével, nyilvántartásával, vagy a Nemzeti
Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítésével
összefüggnek.
(2)	Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap és a
Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult
kárigényének rendezése, a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése, illetve a
Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés
érvényesítése céljából továbbítható.
(3)	A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik
-	titoktartási kötelezettség terheli az elkülönített szervezeti egység vezetőit, alkalmazottait és
mindazokat, akik ahhoz a szervezeti egységgel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon
hozzájutottak.
57/C. § (1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a)	az érintett személy a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan
írásban felmentést ad,
b)	a Bit. 157. § (1), (5), (6) bekezdése és 157/A. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
(2)	Az elkülönített szervezeti egység adatkezelésére - az e törvényben foglalt rendelkezéseken túl -
megfelelően alkalmazni kell a Bit. 160. § (1) és (2) bekezdésében maghatározott rendelkezéseket
azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni.
(3)	Az elkülönített szervezeti egység a személyes adatokat az adott személlyel kapcsolatos e
törvényben maghatározott feladatainak ellátása során, továbbá azon időtartam alatt kezelheti,
ameddig e feladatával kapcsolatban igény érvényesíthető.
57/D. § (1) Az elkülönített szervezeti egység biztosítja, hogy a magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát a károsult szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban
(személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben)
közölhesse.
(2)	A panaszkezelésre alkalmazni kell a Bit. 167/B. § (l)-(7) bekezdésében és (9)-(15)
bekezdésében meghatározottakat azzal, hogy ügyfél alatt a károsultat kell érteni.
57/E. § (1) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon
kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót
illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás alatt
álló biztosítótól.
(2)	Az Alap kezelője és a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója a kárigényének rendezése és
a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó követelések érvényesítése során együttműködnek,
amelynek keretében a felszámoló köteles
42
a)	a felszámolás elrendelését követő 45 napon belül a biztosítási szerződésekről, az ezekre előírt,
valamint a teljesített díjakról, a felszámolás alatt álló biztosítónak bejelentett káreseményekről,
valamint a szerződésekkel és a káreseményekkel kapcsolatban folyamatban lévő eljárásokról tételes
listát készíteni, és azt a szerződések, a káresemények és az eljárások iratanyagával együtt az Alap
kezelője részére átadni;
b)	a felszámolás alatt álló biztosítót a kockázatviselése megszűnéséig megillető meg nem fizetett
díjakat behajtani és az Alap részére átutalni; és
c)	a felszámolás során nála bejelentett káreseményeket a károsult egyidejű tájékoztatása mellett az
Alap kezelőjének haladéktalanul továbbítani.
57/F. § (1) A Felügyelet az elkülönített szervezeti egység kötelezettségének teljesítése, a károsultak
érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy az elkülönített szervezeti egység
tevékenysége e törvénynek, illetve a tevékenységére vonatkozó más jogszabályoknak és a
Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:
a)	az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére vonatkozó más jogszabályban,
továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő
kitűzésével - kötelezhet,
b)	felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
c)	a felelős vezető, valamint az egyéb vezető felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását
kezdeményezheti,
d)	a tevékenység kiszervezését megtilthatja, vagy
e)	a felelős vezető meghallgatását rendelheti el.
(2)	A Felügyelet az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére vonatkozó
jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés
teljesítése érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, illetve -
jóváhagyás esetén - az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti az elkülönített szervezeti
egységet.
(3)	A Felügyelet eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII.
törvény 64-77. §-ai nem alkalmazhatók.
57/G. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége kapcsolatot tart fenn a többi tagállam - a
tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a
Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról szóló 2000. május 16-i
2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak
megfelelően létrehozott - kártalanítási szervezeteivel és garanciaalapjaival, valamint információs
központjaival.
(2)	A MABISZ elkülönített szervezeti egysége ellátja az (1) bekezdésben meghatározott testületek
jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló
megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat.
(3)	A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint
a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló kétoldalú megállapodást köthet harmadik
ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.
(4)	A biztosítók a MABISZ-szal megállapodást kötnek a Nemzeti Irodához való csatlakozásra
vonatkozóan, amely kiterjed legalább a Nemzeti Iroda tagjává válás, a tagság megszűnése, a
zöldkártya kibocsátási jogosultság kiadása, felfüggesztése és visszavonása kérdéseire.
V. Fejezet
ÁLLAMI GÉPJÁRMÜVEK MENTESÍTÉSE
57/H. § (1) Mentesek az e törvényben meghatározott biztosítási szerződés megkötésének
kötelezettsége alól azon gépjárművek üzemben tartói, amelyeket az üzemben tartói jogokat
43
gyakorló minisztériumot vezető miniszter, vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett
irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelésért felelős
miniszter) rendeletében a biztosítási kötelezettség alól mentesített.
(2)	A vagyonkezelésért felelős miniszter akkor mentesítheti az (1) bekezdésben meghatározott
gépjárművek üzemben tartóit, ha a mentesítés hatályának a kezdetét megelőzően meghozatalra
kerülnek az intézkedések a mentesítésre kerülő gépjárművekkel kapcsolatos jövőben bekövetkező
károk rendezéséről, továbbá a károk és annak rendezésének fedezetéről, amelynek keretében
a)	össze kell állítani és naprakészen kell tartani a mentesített gépjárművek jegyzékét, illetve
biztosítani kell a mentesített gépjárművek nyilvántartásával kapcsolatos intézkedéseket, illetve az
ahhoz való hozzáférést az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Iroda számára;
b)	Magyarország, továbbá más tagállam területén ki kell jelölni a mentesített gépjárművek által az
okozott károk rendezését és megtérítését végző szervet;
c)	biztosítani kell a b) pontban meghatározott szervezetnél a feladatellátáshoz szükséges személyi és
tárgyi feltételeket; és
d)	meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a mentesített gépjárművek által okozott károk
rendezését és megtérítését végző szerv a Belső Szabályzatban foglaltaknak megfelelően teljesíteni
tudja a károkkal kapcsolatos megtérítési kötelezettségét, illetve a mentesített gépjárművek
igazolóeszközzel legyenek ellátva.
(3)	A miniszter a mentesítést megelőzően közli az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal és az
Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Irodával a mentesített gépjárművek jegyzékét, a
mentesített gépjárművek által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett,
továbbá a kárrendezést végző szerv nevét és elérhetőségét.
(4)	Ha a Nemzeti Iroda, illetve a Kártalanítási Szervezet - a külföldi nemzeti iroda, illetve
kártalanítási szervezet megtérítési igénye alapján - a kárt megtérítette, a károsult követelésének
kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható -
költsége megtérítését követelheti - a Belső Szabályzatban foglalt feltételek szerint - a mentesített
gépjármű üzemben tartójától.”
52.	§ A Gfbt. 69. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy)
,,c) a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek és az Alap kezelésének szabályait;
d)	az elkülönített szervezeti egység éves gazdálkodási jelentésének tartalmára és az azt alátámasztó
nyilvántartások vezetésére, valamint a könyvvizsgáló - éves gazdálkodási jelentéssel összefüggő -
külön jelentésére vonatkozó szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
53.	§ A Gfbt. a következő 62/B. §-al egészül ki:
„62/B. § (1) E törvénynek az - egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi ...
törvénnyel megállapított - 56-57/F. §-ában meghatározott rendelkezéseit a MABISZ
alapszabályának e törvény rendelkezéseinek a figyelembevételével történő módosítását követően,
de legkésőbb 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.
(2)	2014. január 1-jétől a felelős vezető feladatait - amennyiben megfelel az 56. § (5) bekezdésében
meghatározott feltételeknek - a főtitkár látja el.”
44
4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóld 2010. évi CLVIII. törvény módosítása
54.	§ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 7. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet feladata)
,,q) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti, valamint a biztosítókról
és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti, a közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé
tevő közvetítői hatósági vizsgával (a továbbiakban: hatósági vizsga) és az ehhez kapcsolódó
hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzéssel (a továbbiakban: hatósági képzés) összefüggő
nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátása.”
55.	§ A Psztv. 37. §-ában az „engedélyezési, ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti” szövegrész helyébe
a „engedélyezési, ellenőrzési, piacfelügyeleti, valamint hatósági képzéssel és vizsgáztatással
kapcsolatos” szöveg lép.
56.	§ A Psztv. a következő 63/A-63/E. §-sal és azt megelőzően a „A hatósági képzés és
vizsgáztatás ellenőrzésével összefüggő feladatok” alcímmel egészül ki:
„A hatósági képzés és vizsgáztatás ellenőrzésével összefüggő feladatok
63/A. § (1) A Felügyelet a hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban
a)	nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező
személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és
aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet
által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását
felügyelő személyekről; és
b)	ellátja a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzését.
(2)	A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz
szükséges képzésnek a külön rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga
fogadható el.
63/B. § (1) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével kapcsolatos
feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a hatósági képzés és vizsga
követelményrendszerérői és a hatósági képzés és vizsga személyi és tárgyi feltételeiről szóló
rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő képző és vizsgáztató szervekről.
(2)	A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a)	a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b)	a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
c)	a nyilvántartási számot,
d)	az intézményi kódot,
e)	a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
f)	az aláíró személy nevét és személyi kódját, és
g)	a nyilvántartásba vétel időpontját.
45
(3)	A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére
nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az adott szervvel kapcsolatos utolsó
adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból.
(5)	Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (2) bekezdés a)
pontjában foglalt adatokat, valamint a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének
időpontját a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig jogosult nyilvántartani.
63/C. § (1) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a
hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági
tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet
a)	az aláíró személyekről;
b)	az oktatóról;
c)	a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és
d)	a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő
lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).
(2)	A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott
személyek vonatkozásában:
a)	nevét és születési nevét;
b)	anyja nevét;
c)	lakcímét;
d)	személyi kódját; és
e)	vizsgabiztos esetén a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját.
(3)	A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben az (1) bekezdésben meghatározott
személyek számára személyi kódot állapít meg.
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az adott személlyel kapcsolatos utolsó
adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból.
63/D. § A 63/B-63/C. §-okban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok
tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.
63/E. § (1) A hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzése a hatósági képzést és
vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezetekre és
személyekre vonatkozó adatok és információk ellenőrzését, valamint a hatósági képzés és
vizsgáztatás helyszíni ellenőrzésére terjed ki.
(2)	Az ellenőrzés annak a vizsgálatára irányul, hogy a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a
hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezetek és személyek folyamatosan teljesítik-
e a hatósági képzés és vizsga követelményrendszeréről és a hatósági képzés és vizsga személyi és
tárgyi feltételeiről szóló rendeletben, továbbá a hatósági vizsga részletes szabályait tartalmazó
vizsgaszabályzatban meghatározott rendelkezéseket.
(3)	A Felügyelet a hatósági ellenőrzés (1) bekezdésben meghatározott eszközeit választása szerint
és ismételten is alkalmazhatja.
(4)	Ha a Felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja a jogszabályban, a döntésében foglaltak
megszegését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését (a továbbiakban: szabályszegés) a
következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a)	felhívja a szabályszegést elkövető figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjék a szabályszegéstől;
b)	meghatározott határidővel elrendeli a szabályszegés megszüntetését;
c)	kötelezi a szabályszegést elkövetőt, hogy a szabályszegés megszüntetésére vonatkozóan megtett
intézkedésekről számoljon be;
d)	törli a képző vagy vizsgáztató szervet a nyilvántartásból;
e)	a vizsgabiztos kijelölését megszünteti;
í) érvényteleníti a képző szerv által a hatósági képzésen részt vevő számára kiállított igazolást;
g)	érvényteleníti a vizsgázó hatósági vizsgáját;
46
h)	visszavonja a sikeres hatósági vizsgát tanúsító tanúsítványt.
(5)	Akivel szemben a Felügyelet a (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti intézkedést alkalmazta, a
törléstől szóló döntés jogerőre emelkedésétől vagy a kijelölés visszavonásától számított egy évig
nyilvántartásba vételét, kijelölését nem kérheti.
(6)	A (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is
alkalmazhatja.
(7)	A Felügyelet az intézkedés alkalmazása során figyelembe veszi:
a)	a szabályszegés súlyát, ismétlődését és gyakoriságát,
b)	a szabályszegésnek a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervekre és személyekre,
a pénzügyi szolgáltatás közvetítőire, a biztosításközvetítőkre vagy a pénzügyi intézményrendszer
más tagjaira gyakorolt hatását,
c)	a szabályszegéssel előidézett kockázat vagy kár mértékét, a szabályszegésért felelős szervezet
vagy személy kockázatcsökkentési és kárenyhítési hajlandóságát, és
d)	a szabályszegésért felelős szervezet vagy személy eljárás során tanúsított jó- vagy
rosszhiszeműségét, a Felügyelettel való együttműködését.
(8)	Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától
számított két év valamint az elkövetésétől számított öt év elteltével. A két éves határidő a hatósági
ellenőrzést lezáró döntés bírósági felülvizsgálata esetén a Felügyelet döntésének jogerőre
emelkedésétől a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetében annak
elbírálásáig nyugszik.
(9)	A (4) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott intézkedések akkor alkalmazhatók, ha a vizsgát
a vizsgázó a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott
feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak súlyos megsértésével tette le.”
57.	§ A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:)
,,h) a hatósági képzéssel kapcsolatban
ha)	a hatósági képzés és vizsga követelményrendszerének, illetve a hatósági képzés és vizsga
személyi és tárgyi feltételeinek meghatározására,
hb)	a képző és vizsgáztató szervek és vizsgabiztosok nyilvántartásba vételére irányuló eljárásért
fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére,
nyilvántartására, visszatérítésére,
he) a vizsgabiztos díjazására,
hd) a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére;”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
58.	§ A Psztv. a következő 117/A. §-sal egészül ki:
„(1) Felhatalmazást kap a pénz,- tőke,- és biztosítási piac szabályzásért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg a Felügyelet
a)	hatósági képzés és vizsga szervezésével és lebonyolításával;
b)	a hatósági képzés és hatósági vizsga követelményrendszere, valamint ezzel kapcsolatban a
tananyag és kérdéstár kialakításával;
c)	a hatósági vizsgán sikeresen teljesített modulokról szóló igazolás és a hatósági tanúsítvány
kiadásával;
47
d)	a kifogás elbírálásával
összefüggő feladataira vonatkozó részletes szabályokat. ”
5.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
59.	§ Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény 235. § (2) bekezdés h) pontja.
6.	Záró rendelkezések
60.	§ (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő
15. napon lép hatályba.
(2)	A 2. § (1) és (5) bekezdése, az 5-8. §, a 12. §, a 14-16. §, a 18. § (1) és (3) bekezdése, a 19-23.
§, a 25. §, a 28. §, a 40. és 41. §, a 45. §, a 47. és 48. §, az 50. § (1) és (2) bekezdése, az 51-59. §
2014. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 2. § (2) és (4) bekezdése, a 3. § és a 35. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
7. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
61.	§ Az 54. és 57. § az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
8. Az Európai Unió jogának való megfelelés
62.	§ Ez a törvény a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. március
19-i 2001/17/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
48
1. melléklet a 2013. évi . törvényhez
1.	A Bit. 10. számú melléklet A) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell
tartalmaznia:)
„4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és a kiegészítő
kockázatokra, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a biztosításközvetítő jogosult-e, és ha
igen, akkor milyen korlátozásokkal az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá jogosult-e a
biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni;”
2.	A Bit. 10. számú melléklet A) pont 13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell
tartalmaznia:)
„13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait, a Bit. 153-161. §-
aiban, 165. §-ában és a 161/A—161/C. §-okban foglaltak alapján továbbíthatja;”
3.	A Bit. 10. számú melléklet A) pontja a következő 20. alponttal egészül ki:
(A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell
tartalmaznia:)
„20. befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 132/A. §-ban meghatározott eszközalap
felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat. ”
49
2. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
“15. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A)	Rész
Winding-up proceedings
Felszámolási eljárások
Decision to open winding-up proceedings in respect of (name of the insurance undertaking)
Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított felszámolási eljárás megindításáról
Publication made in accordance with Article 14 of Directive 2001/17/EC of the European
Parliament and of the Council of 19 March 2001 on the reorganisation and winding-up of
insurance undertakings.
A közzététel a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. március 19-i
2001/17/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült.
Insurance undertaking Biztosító	(Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye)
Date, entry into force and natúré of the decision A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása	(Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása)
Competent authorities Illetékes hatóságok	(Angolul és magyarul: Bíróság elnevezése és címe)
Supervisory authority Felügyeleti hatóság	(Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe)
Liquidator appointed Kijelölt felszámoló	(Angolul és magyarul: Felszámoló elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai)
Applicable law Alkalmazandó j og	(Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés (ek))
50
B)	Rész
A 226/A. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztató esetén alkalmazandó címek az alábbiak:
(bg) «IIoKaHa 3a npefl5iB5iBaHeHa B3eMaHe. Cna3eTe cpoica»
(es) «Convocatoria para la presentación de créditos. Plazos aplicables»
(cs) «Vyzva k prihlásení pohledávky. Závazné lhűty»
(da) «Opfordring til anmeldelse af fordringer. Vaer opmaerksom pá fristerne»
(de) «Aufforderung zűr Anmeldung einer Forderung. Etwaige Fristen beachten! »
(et) «Nőude esitamise kutse. Járgitavad táhtajad»
(el) «Ilpo'GKXr|Gr| yia avayys/a'a a7tairr|'osco<;. üpoGO/ri' gtk; 7tpo9sG]ii's<;»
(en) «Invitation to lodge a claim. Time limits to be observed»
(fr) «Invitation á produire une créance. Délais á respecter»
(it) «Invito all’insinuazione di un credito. Termine da osservare»
(Ív) «Uzaicinájums iesniegt prasTjumu. Termini, kasjáievero»
(lt) «Kvietimas pateikti reikalavim^. Privalomieji terminai»
(hu) «Felhívás követelés bejelentésére. Betartandó határidők»
(mt) «Stedina ghal prezentazzjoni ta' talba. Limiti taz-zmien li ghandhom jigu osservati»
(ni) «Oproep tót indiening van schuldvorderingen. In acht te nemen termijnen»
(pl) «Wezwanie do zgloszenia wierzytelnosci. Przestrzegac terminów»
(pt) «Aviso de reclamagáo de créditos. Prazos legais a observar»
(ro) «Invitatie de a prezenta o creantá; termene ce trebuie respectate»
(sk) «Vyzva na prihlásenie pohl’adávky. Je potrebné dodrzat’ stanovené termíny»
(sl) «Poziv k prijavi terjatve. Roki, ki jih je treba upostevati! »
(fi) «Kehotus saatavan ilmoittamiseen. Noudatettavat mááráajat»
(sv) «Anmodan att anmála fordran. Tidsfrister att iaktta»”
51
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) egyes biztosítási tárgyú törvények részleges
felülvizsgálatát tartalmazza a piaci és a felügyeletei tapasztalatok figyelembevételével.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. LX. törvény (a továbbiakban: Bit.)
módosításának az egyik legfőbb célja a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység
megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelv (a továbbiakban:
Szolvencia 2) kiemelt fontosságú elemének, a vállalatirányítási rendszer hazai biztosítási piacra
történő átvételének megalapozása. Az új vállalatirányítási rendszernek köszönhetően a kockázatok
megfelelő kezelése a jövőben jelentősen hozzájárul az ügyfelek megfelelő védelméhez, a korábbi
biztosítói csődök vagy csődközeli helyzetek elkerüléséhez. A jelenlegi szabályok alapvetően
építenek az uniós elvekre, de jelen módosítás nem jelenti a Szolvencia 2 irányelv szabályainak
átültetését. A szabályozás célja olyan környezet kialakítása, amely modern vállalatirányítási
rendszer kiépítésére készteti a biztosítókat, de nem tér el a Szolvencia 2 jövőben bevezetni
megkövetelt rendszerétől. Tekintettel arra, hogy hazánkban magyarországi székhelyű
viszontbiztosító nem működik, indokolatlan az irányítási rendszerrel kapcsolatos szabályok
megalkotása, esetükben továbbra is a jelentős nemzetközi elemet tartalmazó szabályozási környezet
érvényesül.
A Bit. módosítás másik jelentős eleme a biztosítók felszámolási szabályainak az átfogó
felülvizsgálata. A felülvizsgálat épít az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataira. A szabályozás
felülvizsgálata során a legfőbb cél az ügyfelek érdekeinek a szem előtt tartása, és a biztosítási
szerződések továbbélésének lehetőség szerinti biztosítása.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.)
módosításának legfőbb eleme a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) által a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében ellátott közjogi jellegű feladatokkal
kapcsolatos működés részletesebb szabályozásának megteremtése az átláthatóság és az
elszámoltathatóság további növelése céljából.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosításának az
indoka, hogy felülvizsgálatra kerüljenek a - pénzügyi és biztosításközvetítői tevékenységet lehetővé
tévő - hatósági képzés szabályai a bevezetéstől eltelt mintegy öt év felügyeleti tapasztalatai alapján.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat módosítja a biztosítási törvény hatályát abból a célból, hogy a tevékenységi engedély
visszavonása után is legyen törvényi alapja a biztosító pénzügyi felügyelésének az egyes
állománykezelési tevékenységgel kapcsolatban.
A 2. §-hoz:
A Javaslat pontosítja az ügymenet kiszervezés fogalmát, amely így igazodik a biztosító által
végezhető tevékenység teljes köréhez és nem szűkíti be indokolatlanul a kiszervezhető kört.
52
A versengő termékek fogalma pontosításának az indoka, hogy az egymástól nem független
biztosítók termékeinek értékesítése kapcsán az ügynöki értékesítés vonatkozásában nem jelent
összeférhetetlen helyzetet, hogy azonos tulajdonosi érdekeltségbe tartozó biztosítók termékei
kerülnek értékesítésre.
Pontosításra kerül az üzletszerű tevékenység fogalma a pénzügyi területen elterjedt meghatározás
alapján, illetve ezzel összefüggésben megjelenik az életjáradék szolgáltatás definiálása annak
egyértelműsítésével kapcsolatban, hogy az üzletszerűen végzett életjáradék szolgáltatás is a Bit. 4.
§-a szerinti biztosítási tevékenységnek minősül.
Kiegészítésre kerül a fogalmak köre a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz tartozó
eszközalapok felfüggesztésének szabályozásával illetve az irányítási rendszerre vonatkozó
szabályokkal kapcsolatban.
A 3. §-hoz:
Pontosításra kerül a biztosítási tevékenység fogalma. Ennek egyik indoka, hogy a biztosítási
jogviszony kizárólag szerződés alapján jöhet létre az üzleti biztosítás rendszerében. Ha tagsági
jogviszonyhoz kötődik, akkor problémás lenne a tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése a
biztosítási jogviszony időbeli hatályát tekintve (mikor kezdődik, mikor fejeződik be a
kockázatviselés), valamint az is, hogy milyen következménye van a biztosítási díjfizetésnek a
tagsági jogviszonnyal kapcsolatban. A biztosítási díj és a tagdíj minden esetben elválik egymástól,
mind számvitelileg, mind biztosítási üzemtanilag is. Problémát jelenthet a töredékdíj szabályainak
alkalmazása, különös tekintettel arra, ha tagdíjat és biztosítási díjat részben fizetnek meg, ebben az
esetben kérdéses, hogy mikor, melyik jogcímen kell elszámolni az egyes beérkező fizetéseket. Piaci
biztosítások esetén a szerződéskötési kötelezettség is csak a biztosítottak, szerződők oldaláról írható
elő az uniós szabályokkal összhangban, önmagában a jogszabály csak ennek a keretfeltételeit
határozhatja meg az ágazati elvárásoknak megfelelően.
A fogalom pontosításának további indoka, hogy - az uniós irányelvekkel összhangban -
egyértelműsítésre kerüljön az üzletszerűen végzett, életjáradék szolgáltatására irányuló szerződések
biztosítási tevékenységi volta.
A 4. §-hoz:
A Javaslat indoka az olyan piaci gyakorlat megakadályozása, ahol a biztosítási díj fizetését
közvetítői tevékenység végzése által ki lehet váltani.
Az 5- 7. §-hoz:
A Javaslat indoka, hogy a biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek esetében
érvényesüljön a tudás folyamatos szinten tartásának a követelménye.
Az 8. §-hoz:
Az esetleges visszaélések kiküszöbölése és a közvetítő közvetítési jogosultságának ügyfél általi
hathatósabb megismerése érdekében a biztosításközvetítői tájékoztatási kötelezettségek köre kerül
kiegészítésre.
53
A 9. §-hoz:
A független biztosításközvetítői engedélyezési feltételek kerülnek kibővítésre oly módon, hogy
bizonyos, arra méltatlan tulajdonosok vagy vezető tisztségviselők piacon való tevékenykedésének,
ismételt piacra lépésének kiszűrése megvalósulhat a jövőben.
A 10. §-hoz:
A felügyeleti engedély időbeli hatályát maximalizálja a Javaslat.
A 11. §-hoz:
A biztosítási tevékenység megkezdésének és folyamatos végzésének a feltételei kerülnek
egyértelműsítésre illetve részletezésre.
A 12. §-hoz:
A biztosítási tevékenység megkezdésével és folyamatos végzésével kapcsolatban megjelennek - a
többi pénzügyi tárgyú ágazati törvényhez hasonlóan - az informatikai rendszerrel kapcsolatos,
arányos követelmények.
A 13. §-hoz:
Az egyes közlönyökben történő közzétételi kötelezettséget vizsgálja felül a Javaslat. A jövőben a
közzététel a Felügyelet által más társhatóságokkal kötött megállapodások vonatkozásában csak a
honlapra korlátozódik.
A 14. §-hoz
A biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő feladatkörei vagy tevékenysége
kiszervezésére vonatkozó szabályok liberalizálására kerülnek, a kockázat elvállalása és a
viszontbiztosítási szerződés megkötése kivételével valamennyi tevékenysége kiszervezhető. Ezzel
párhuzamosan a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő feladatkörei vagy tevékenysége,
illetve ezen belül a kiemelten fontos feladatkörei kiszervezésére többletkövetelményeket állapít meg
a rendelkezés, amelyeknek célja az ügyfelek megfelelő védelmének biztosítása. A Javaslat a
Szolvencia 2 irányelv bevezetésére történő felkészülést szolgálja.
A 15. §-hoz
Határon átnyúló kiszervezés ellenőrzésére állapít meg szabályokat, kezeli a felügyeletek
együttműködésének eseteit. A Javaslat a Szolvencia 2 irányelv bevezetésére történő felkészülést
szolgálja.
A 16. §-hoz
Kiszervezés esetén a kiszervezési szerződésben szabályozandó kötelező elemeket egészíti ki a
Javaslat. A Javaslat a Szolvencia 2 irányelv bevezetésére történő felkészülést szolgálja.
54
A 17. §-hoz:
A felügyeleti engedély időbeli hatályát maximalizálja a Javaslat.
A 18. §-hoz
A biztosító által kötelezően alkalmazandó egyéb vezetők köréből törlésre kerül a vezető orvos,
tekintettel a biztosítók kockázat-felmérési technikáinak fejlődésére, továbbá a felügyeleti engedély
időbeli hatályát maximalizálja a Javaslat. A Javaslat a Szolvencia 2 irányelv bevezetésére történő
felkészülést szolgálja.
A 19. §-hoz
A biztosító vezető aktuáriusa (korábban vezető biztosításmatematikusa) esetében pontosításra kerül
a végzettségi követelmények és azon intézmények köre, ahonnan elfogadható a vezető aktuárius
szakmai gyakorlata. A Javaslat a Szolvencia 2 irányelv bevezetésére történő felkészülést szolgálja.
A 20. §-hoz
A biztosító vezető jogtanácsosa esetében pontosításra kerül azon intézmények köre, ahonnan
elfogadható a vezető jogtanácsos szakmai gyakorlata. A Javaslat a Szolvencia 2 irányelv
bevezetésére történő felkészülést szolgálja.
A 21. §-hoz
A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője esetében pontosításra kerül azon intézmények köre,
ahonnan elfogadható a számviteli rendért felelős vezető szakmai gyakorlata. A Javaslat a
Szolvencia 2 irányelv bevezetésére történő felkészülést szolgálja.
A 22. §-hoz
A biztosító belső ellenőre esetében pontosításra kerül a végzettségi követelmények és azon
intézmények köre, ahonnan elfogadható a belső ellenőr szakmai gyakorlata. A belső ellenőr
feladataira vonatkozó szabályok átkerülnek az irányítási rendszer kiemelten fontos feladatkörei
közé. A Javaslat a Szolvencia 2 irányelv bevezetésére történő felkészülést szolgálja.
A 23. §-hoz
A III/A Fejezet meghatározza az irányítási rendszer szabályait alkalmazni köteles biztosítók körét,
az általános irányítási szabályokat, a kiemelten fontos feladatköröket, a kockázatkezelési
rendszerre, valamint azon egyéb vezetőkre vonatkozó szabályokat, amelyeket az e fejezet hatálya
alá tartozó biztosítóknak alkalmazniuk kell.
E fejezet hatálya alá tartoznak főszabály szerint azok a biztosítók, amelyek bruttó díjbevétele illetve
biztosítástechnikai tartalékainak összege eléri vagy várhatóan és tartósan eléri az 5 illetve 25 millió
eurót továbbá azok, amelyek kockázatosnak minősülő tevékenységet végeznek.
A biztosító a megbízható és biztonságos működés érdekében olyan rendszert köteles létrehozni,
amely hatékonyan segíti feladatai és kötelezettségei teljesítésében. Általános alapelv, azaz
55
valamennyi előírás esetében elvárás, hogy a kiépítendő rendszer elemeinek arányosnak kell lenniük
a biztosító méretével és tevékenységével.
A biztosító méretéhez és tevékenységéhez igazodik a kiemelten fontos feladatkörök meghatározása,
a Javaslat a kötelező minimumot írja elő (aktuáriusi, kockázatkezelési, megfelelőségi és belső
ellenőrzési feladatkör), valamint részletesen szabályozza az egyes, kiemelten fontos feladatkörök
feladatait. Ezen feladatköröket befolyástól mentesen, a belső ellenőrzést pedig teljesen függetlenül
kell ellátni.
A kockázatkezelési rendszer legfőbb feladata a tudatos kockázatvállalás elősegítése. Ennek
eredményeként a vezetőség pontosabban látja a döntéseiben, valamint a biztosító tevékenységében
rejlő kockázatokat. Hangsúlyos eleme a biztosító saját értékelése a kockázatairól és szavatoló
tőkéjéről.
Az új rendszerben a biztosító két új feladatkör kialakítása miatt két további vezetőt köteles
alkalmazni: a tudatos kockázatkezelés érdekében a vezető kockázatkezelőt, míg a jogszabályoknak
és szabályzatoknak történő megfelelés érdekében a megfelelőségi vezetőt.
A Javaslat a Szolvencia 2 irányelv bevezetésére történő felkészülést szolgálja.
A 24. §-hoz:
Az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatot a Felügyelet a jövőben csak a honlapján
köteles közzétenni, a két országos napilapban történő megjelentetés a jövőben már nem lesz
követelmény.
A 25. §-hoz:
A Javaslat a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjai felfüggesztésének
szabályaival kapcsolatban határoz meg tájékoztatási szabályokat megállapító rendelkezéseket.
A 26. §-hoz:
A Javaslat az alárendelt kölcsöntőke figyelembe vételének szabályaival kapcsolatban határoz meg
szabályokat.
A 27. §-hoz:
A Javaslat a tőke- és hozamgarancia szabályaival kapcsolatban határoz meg pontosító
rendelkezéseket, illetve a kapcsolt vállalkozás fogalmát egyértelműsíti annak érdekében, hogy az
csak e § vonatkozásában érvényesül.
A 28. §-hoz:
A Javaslat a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjai felfüggesztésének esetére
fogalmaz meg ügyfélvédelmi szabályokat.
56
A 29-32. §-hoz:
A Javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz, a megváltozott uniós szabályozási háttér
tekintetében.
A 33-34. §-hoz:
A Javaslat módosítja a biztosítási titokvédelmi szabályokat az igazságügyi szakértők és a
közjegyzők vonatkozásában, továbbá pontosítja a szabályokat az adatvédelmi szabályozást
tartalmazó joganyagok vonatkozásában.
A 35. §-hoz:
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a biztosítók a biztosítási titokkörbe tartozó általuk
amúgy is kezelt bizonyos a törvényben meghatározott, adatokat cseréljenek egymás között a
biztosítási csalások megelőzése és a szolgáltatásaik jogszabályokban és szerződési feltételekben
meghatározottak szerint történő teljesítése céljából, a veszélyközösség érdekeinek a védelmében. A
CASCO biztosítások esetén megteremti az adatkezelés központi lehetőségét is, tekintettel arra, hogy
ebben az esetben a nyilvántartás központi eleme a gépjármű. A Javaslat szigorú adatkezelési
szabályokat fogalmaz meg ezen esetekre, különös tekintettel a célhoz kötöttség és az adatkezelés
időtartama szempontjából. Lényeges eleme a szabályozásnak, hogy a biztosítók minden esetben
kötelesek tájékoztatni az ügyfelet, ha ilyen adattovábbítás történt. A Javaslat szerinti szabályozás
más országokban működő rendszerekhez hasonlóan hathatósan hozzájárulhat a biztosítási csalások
kiszűréséhez, illetve a többes biztosítottságon alapuló jogosulatlan nyereségszerzéshez. A Javaslat
kizárja annak a lehetőségét, hogy a biztosítók a kockázat elbírálása során szelektáljanak az ügyfelek
között, hiszen csak a visszaélések kiszűrése érdekében van mód az adatcserére.
A 36. §-hoz:
A Javaslat felülvizsgálja az alapítási engedély visszavonásának esetköreit, tekintettel arra, hogy a
biztosító az alapítási engedély birtokában csak biztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggő
tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.
A 37. §-hoz:
A Javaslat kiegészíti a tevékenységi engedély visszavonásának az esetköreit, ha a felszámolás
elrendelésének - a korábbiakkal azonos - feltételei fennállnak. A Javaslat megteremti továbbá a
Felügyelet eljárási kötelezettségét a biztosítóval szemben a tevékenységi engedély visszavonását
követően.
A 38. §-hoz:
A biztosítási tevékenységüket önként befejező biztosítók esetében a piacról ellenőrzött
körülmények között történő kivezetés szabályozott módját teremtik meg a Javaslat szerinti
szabályok oly módon, hogy amelyik piaci szereplő részben vagy egészben meg kívánja szüntetni a
biztosítási tevékenységét, akkor azt csak abban az esetben teheti meg, ha a biztosítási szerződésből
eredő kötelezettségeit a Felügyelet irányába igazolt módon teljesíti. A kötelezettségek teljesítését
követően van csak lehetőség a tevékenység megszüntetésének a Felügyelet általi engedélyezésére.
Abban az esetben, ha a biztosító teljes egészében meg kívánja szüntetni a tevékenységét, akkor a
57
megszüntetést engedélyező határozatot követően a biztosító garanciális okokból köteles az
elnevezéséből törölni a biztosítóra vonatkozó utalást, azonban gazdaságossági szempontokra
tekintettel nincs szükség a biztosítási tevékenységet már nem folytató szervezet megszüntetésére. A
jogutód nélküli megszűnés a társaság legfőbb szervének a hatáskörében marad, a végelszámolására
vagy esetleges felszámolására - biztosítás specifikus elem hiányában - az általános szabályok az
irányadók.
A 39. §-hoz:
A Javaslat felülvizsgálja a végelszámolás illetve felszámolás teljes szabályozását. A Javaslat szerint
megszűnnek a biztosítók végelszámolásának az eltérő rendelkezései. E tekintetben a tevékenység
megszüntetésének szabályai az irányadók, amelyek az előző §-ban írtak alapján megteremtik a
piacról történő szabályozott kivezetés lehetőségét, így a végelszámolási eljárás az általános
szabályok szerint folytatódik a jövőben.
A felszámolási szabályokkal kapcsolatban a Javaslat átveszi a korábbi szabályozás egyes - uniós
jogból fakadó - harmonizált elemeit. Ennek megfelelően meghatározásra kerülnek többek között az
alkalmazandó jogra, a hatásköri és illetékességi szabályokra, a hitelezők és a Felügyelet
tájékoztatására vonatkozó szabályok. Egyértelműsítésre kerül, hogy a felszámolási eljárás
kezdeményezésére csak a Felügyelet jogosult, hiszen egy biztosító a Felügyelet által folyamatosan
ellenőrzött tevékenységet végez, illetve ezzel kiküszöbölhetők azok az esetek, ahol nyilvánvalóan
alaptalan kezdeményezéssel élnek a bíróság felé. A Javaslat felülvizsgálja a kielégítési sorrend
szabályait a balesetből, betegségből, személyi sérülésből eredő káreseteket helyezi előtérbe. A
professzionális kártalanítási rendszerek által támasztott kártérítési követelések kielégítésére csak az
egyéb károk kielégítése során nyílik lehetőség. Lényeges, hogy a biztosítási szerződések csak a
felszámolás elrendelését követően szűnnek meg.
A 40. §-hoz:
Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 41. és 42. §-hoz:
A Javaslat módosítja a 10. számú mellékletet a biztosításközvetítői tájékoztatási szabályok
kibővítésével kapcsolatban, továbbá kiegészíti a mellékletek körét a felszámoláshoz kapcsolódó
formanyomtatványokkal kapcsolatban.
A 43. és 44. §-hoz:
A Javaslat szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz, egyrészről a nők és férfiak közötti
egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. december 13-i
2004/113/EK európai tanácsi irányelv (Gender irányelv) átmeneti szabályainak az egyértelműsítése
érdekében, másrészről pontosítási célzattal.
A 45. §-hoz:
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
58
A 46. §-hoz:
A Javaslat a viszontbiztosítási törvényben módosítja a felügyeleti közzétételi kötelezettség
szabályait.
A 47. §-hoz:
A Javaslat pontosítja a gépjárműflotta fogalmát a gépjárművek darabszámának egyértelműsítése
érdekében.
A 48. §-hoz:
A Javaslat egyértelműsíti a díjfizetési szabályokat arra tekintettel, ha a díj változása a biztosítási
időszak alatt akár jogszabályváltozás, akár a szerződő tájékoztatási kötelezettségének megsértése
miatt következik be.
A 49. §-hoz:
A Javaslat módosítja a felügyeleti közzétételi kötelezettség szabályait.
A 50. §-hoz:
A Javaslat a MABISZ által ellátott közjogi feladatok vonatkozásában felmerült módosításokra
tekintettel pontosítja a Nemzeti Irodára vonatkozó egyes szabályokat a Belső Szabályzat által
támasztott - feltétlen garanciakötelezettséghez kapcsolódó - elvárásokra tekintettel, továbbá
felülvizsgálatra kerülnek a zöldkártya rendszerben részes államok, a Nemzeti Iroda által kötött
megállapodásokkal érintett államok listájával kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények.
Az 51-52. §-hoz:
A Javaslat célja a MABISZ által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében ellátott
közjogi jellegű feladatokkal kapcsolatos működés részletesebb szabályozásának megteremtése az
átláthatóság, az elszámoltathatóság további növelése céljából. A MABISZ látja el a Nemzeti Iroda -
ezen belül a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ és a kárnyilvántartó szerv - feladatait,
a Kártalanítási Számla kezelését, továbbá a Kártalanítási Alap kezelését. A Javaslat szerint a
MABISZ ezen feladatait - az e körbe nem tartozó, érdekképviseleti tevékenységeitől - elkülönített
szervezeti egysége látja el. A szabályozás felelős és egyéb vezetők alkalmazását is előírja a
MABISZ számára, illetve alkalmazni rendeli egyes, a biztosítók esetében megkövetelt garanciális
szabályok alkalmazását (kiszervezés, tartalékképzés, számviteli rendszer, panaszkezelés, felügyeleti
intézkedési jogosítványok). Lényeges eleme a szabályozásnak, hogy megteremti a részletes
számviteli jellegű elszámoltathatóságot a MABISZ elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában,
az által, hogy az elkülönített szervezeti egység külön éves gazdálkodási jelentés készítésére köteles.
A Javaslat a számviteli jellegű jelentéstétel részletszabályainak a megalkotására miniszteri rendeleti
szintű felhatalmazást ad. A módosítás a szükséges mértékben követel meg eltérést a MABISZ
jelenleg is jól működő, illetve a nemzetközi példák által is alátámasztható gyakorlatától annak
érdekében, hogy lehetőség szerint a legcélszerűbb módon és költséghatékonyan legyen
végrehajtható, és ne eredményezze a közjogi jellegű funkciók ellátásának az akadályoztatását, a
károsultak kiszolgálásának a késlekedését.
59
A Javaslat érintetlenül hagyja az állami gépjárművek mentesítésével kapcsolatos szabályokat, csak
a § számozását módosítja.
Az 53. §-hoz:
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
Az 54. §-hoz:
A Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének feladatkörét bővíti ki a hatósági képzés
kapcsán ellátandó feladatok vonatkozásában.
Az 55. §-hoz:
A Javaslat pontosítja az ügyfélfogalmat a Felügyelet vonatkozásában.
Az 56-58. §-hoz:
A Javaslat célja a pénzügyi és biztosításközvetítői tevékenység végzését lehetővé tévő hatósági
képzés szabályozása kapcsán a következetes jogalkalmazást lehetővé tévő ellenőrzési és
nyilvántartási szabályok törvényi szintű rögzítése. A törvényi szabályok a nyilvántartásokkal
kapcsolatos keretszabályokat illetve a felügyeleti szankciórendszert határozzák meg. A
részletszabályokkal kapcsolatban a törvény ad - az eddigiekhez hasonlóan - felhatalmazást
miniszteri és PSZAF elnöki rendeleti szintű szabályok megalkotására. A miniszteri rendeleti szintű
szabályok tárgykörei első sorban a Felügyelet által elvégzendő feladatok meghatározására terjednek
ki, magával a képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos részletszabályokat a Felügyelet elnöke
szabályozza.
A 59. §-hoz:
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 60. §-hoz:
Hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.
A 61. §-hoz:
Az Alaptörvény alapján sarkalatosságra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
A 62. §-hoz:
Az Európai Unió jogának történő megfeleltetést tartalmaz.
60