﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11109. számú
törvényjavaslat
az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő,
megtett úttal arányos díjról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. május
1
2013. évi ... törvény
az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
Az országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, a forgalom időszakos és
helyi szabályozása, a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése, valamint a
társadalmi és környezeti költségek útdíjba történő beépítése szükségessé teszik, hogy az
úthasználók a közútkezelés és -fejlesztés költségeihez az úthasználatuk arányában járuljanak
hozzá, és a járművek környezetvédelmi szempontú korszerűségét is tekintetbe vevő arányos
díjszabási rendszer jöjjön létre. Az úthasználat után fizetendő útdíj mértékét az európai uniós
átjárhatósági (interoperabilitási) követelményeknek is eleget tevő elektronikus rendszer
segítségével kell megállapítani. Az Országgyűlés ennek érdekében a következő törvényt
alkotja.
I.	fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény tárgya és hatálya
1.	§ (1) E törvény hatálya kiterjed a szerződött díjfizetőkre, az útdíjköteles elemi
útszakaszokon közlekedő útdíjköteles gépjárművek üzembentartóira és használóira
állampolgárságuktól, illetve honosságuktól függetlenül.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki a használati díj fizetése ellenében használható
útszakaszokat használati díjfizetési kötelezettség teljesítése ellenében igénybe vevő
gépjárművekre.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában
1.	bevallás: útdíjköteles elemi útszakasz útdíjköteles gépjárművel történő használatára
vonatkozó, az útdíjfizetési kötelezettség megállapítása alapjául szolgáló
adatszolgáltatás;
2.	bevallási közreműködő: jelen törvényben előírt bevallási kötelezettség teljesítése
érdekében igénybevett szolgáltató;
3.	díjkategória: a díj mértékének meghatározása során alkalmazott csoportosítás a
gépjárművek egyes jellemzői alapján;
4.	EETS: európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a
díjfizetésre kötelezettek egyetlen fedélzeti eszköz segítségével, az útdíjszolgáltató
közreműködésével megfizessék a szolgáltatásba bevont útdíjköteles elemi útszakaszok
használatának ellenértékét;
5.	EETS felhasználó: az az úthasználó, aki szerződést köt egy EETS szolgáltatóval az
EETS-hez való hozzáférése érdekében;
6.	EETS szolgáltató: a székhelye szerinti EU tagállamban nyilvántartásba vett, jogi
személyiséggel rendelkező útdíjszolgáltató, amely az EETS felhasználók számára
hozzáférést biztosít az EETS-hez, és ennek keretében az UD rendszerhez;
2
7.	egyetemes útdíjszolgáltató: olyan útdíjszolgáltató, amely köteles valamennyi díjfizetésre
kötelezett számára biztosítani az úthasználati jogosultság megszerzésének lehetőségét az
UD rendszer keretében;
8.	fedélzeti eszköz: az elektronikus útdíjszedési tevékenység támogatására alkalmas
eszköz, olyan hardver- és szoftverelemek összessége, amely alkalmas az elektronikus
útdíjszedési műveletek elvégzéséhez szükséges adatok összegyűjtésére, tárolására,
feldolgozására, valamint távolból történő fogadására és továbbítására;
9.	felügyeleti szerv: a 9. alcímben meghatározott feladatok ellátására e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt szervezet;
10.	használati díj: a használati díjköteles útszakasz használatáért a használati jogosultság
időtartamára - a Kormány által rendeletben meghatározott díjkategóriába tartozó
gépjárművek által - fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló díj;
11.	infrastruktúra díj: az útdíjnak az útdíjköteles elemi útszakaszok építése, fenntartása,
üzemeltetése és fejlesztése tekintetében felmerülő költségek megtérülése érdekében
megállapított díjeleme;
12.	járműnyilvántartás: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti közúti
közlekedési nyilvántartás;
13.	külsőköltség-díj: az útdíjnak a közúti közlekedéssel összefüggő levegőszennyezéssel,
illetve zajártalommal kapcsolatban felmerült költségek megtérülése érdekében fizetendő
eleme;
14.	súlyozott átlagos infrastruktúra díj: egy adott díjkategória vonatkozásában az
infrastruktúra díjból egy adott időszakban befolyó teljes bevétel és az ezen időszakban
az útdíjköteles elemi útszakaszokon megtett járműkilométerek számának hányadosa;
15.	szerződött díjfizető: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság, aki az útdíjköteles elemi útszakasz használata érdekében,
szerződésben vállalta egy vagy több gépjárműre vonatkozó díj megfizetését;
16.	tanúsító szerv: az elektronikus díjszedési rendszer átjárhatósági rendszerelemeinek
alkalmasságát tanúsító, a 12. alcímben meghatározott feladatokat ellátó szerv;
17.	UD rendszer: az útdíj bevallását, kivetését, beszedését, az útdíj megfizetése és az
útdíjköteles elemi útszakaszok jogszerű használata ellenőrzésének támogatását lehetővé
tévő elektronikus rendszer;
18.	útdíj: az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is
magában foglaló, a megtett úttal arányos úthasználat alapján az útdíjszedő által kivetett
díj;
19.	díjfizetésre kötelezett: elsősorban a szerződött díjfizető, ennek hiányában a gépjármű
üzembentartója, illetve az úthasználó, tekintet nélkül állampolgárságára és az általa
vezetett vagy üzemben tartott, illetve tulajdonát képező gépjárművet nyilvántartásba
vevő országra;
20.	útdíjköteles elemi útszakasz: az útdíjfizetés ellenében használható közúthálózatnak a
díjmeghatározás szempontjából két útszelvényében lehatárolt része;
21.	útdíjköteles gépjármű: a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű
tehergépkocsi, vontató - ideértve a nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből
és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény;
3
22.	útdíjszedés: az útdíj beszedésére irányuló cselekmények összessége;
23.	útdíjszedő: az UD rendszer működtetésére, és ennek használatával a fizetendő útdíj
összegének megállapítására, kivetésére és az útdíjszogáltatókon keresztül történő
beszedésére jogosult, kijelölt szervezet;
24.	útdíjszolgáltató: nyilvántartásbavételének helyétől függetlenül olyan gazdálkodó
szervezet, amely Magyarország területén az úthasználók számára hozzáférést tesz
lehetővé az UD rendszerhez;
25.	úthasználat: az útdíjköteles elemi útszakasz közlekedés céljából történő igénybevétele;
26.	úthasználó: az úthasználat során gépjárművet vezető személy;
27.	útszakasz: a közútnak olyan, a közlekedés szempontjából folyamatos része, amelynek
kezdetét és végét kilométerszelvényekkel határozzák meg;
28.	üzembentartó: a jármű tulajdonosa, valamint akit a jármű jogszerű üzemeltetésére a
közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba
bejegyeztek, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba
(forgalmi engedély) bejegyzett tulajdonosa, illetve üzemben tartója;
29.	viszonylati jegy: az útdíjköteles úthálózat előre meghatározott, legalább egy útdíjköteles
elemi útszakaszának egy előre meghatározott útdíjköteles gépjárművel történő
használatára vonatkozó, előre megváltott úthasználati jogosultság.
II.	fejezet
Úthasználati jogosultság és fizetési kötelezettség
3.	Úthasználati jogosultság
3.	§ (1) Az útdíjköteles elemi útszakaszok útdíjköteles gépjárművel történő használatához e
törvényben meghatározott úthasználati jogosultságot kell szerezni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti úthasználati jogosultság ellenértékeként a díjfizetésre kötelezettek
az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott útdíj fizetésére
kötelesek.
(3)	Az útdíjat az útdíjköteles gépjárművek egyes csoportjaira vonatkozóan e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott díjkategóriák szerint kell
megfizetni.
(4)	Az útdíjat az úthasználó által használt útdíjköteles elemi útszakaszok alapján kell
megfizetni.
(5)	Ugyanazon útszakasz használatáért ugyanazon gépjármű után nem keletkezhet egyszerre
használati díj és útdíj fizetési kötelezettség.
(6)	A gépjármű üzemben tartója - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - felel azért, hogy
az általa üzemeltetett gépjárművel az (1) bekezdésben meghatározott előírások betartásra
kerüljenek.
(7)	Amennyiben a közúti forgalomban történő ellenőrzés során a járművezető személye a
helyszínen megállapítást nyer, az (1) bekezdésben meghatározott előírások betartásáért a
járművezető felelős.
4. Az útdíj mértékének meghatározásával kapcsolatos alapelvek
4
4.	§ (1) Az útdíj meghatározása során irányadó díjkategóriák kialakításakor tekintettel kell
lenni a gépjárművek motorjának környezetvédelmi besorolására is, előnyben részesítve a
környezetkímélő gépjárművek úthasználatát.
(2)	Az útdíj részét képezi az infrastruktúra díj és - erre vonatkozó szakmapolitikai döntés
esetén - részét képezheti a külsőköltség díj. Az infrastruktúra díjtételeket kifejezetten az
érintett infrastruktúra-hálózat építési, üzemeltetési, fenntartási és bővítési költségeire alapozva
kell megállapítani. A súlyozott átlagos infrastruktúradíj-tételek tartalmazhatják a piaci
feltételekre alapozott tőkehozamot vagy haszonkulcsot is.
(3)	Az infrastruktúra díj mértékének meghatározásakor a forgalomszabályozási szempontok
alapján alkalmazni lehet napszaktól, naptípustól, illetve évszaktól függő időszaki szorzókat is
egy adott útszakasz vonatkozásában, de az infrastruktúra díj differenciálása egyetlen díjtétel
esetében sem haladhatja meg 175%-nál nagyobb mértékben a súlyozott átlagos infrastruktúra
díj legmagasabb összegét. Azon csúcsidőszakok időtartama, amelyek alatt a forgalmi
torlódások csökkentése érdekében magasabb infrastruktúra díjat alkalmaznak, naponta nem
haladhatja meg az öt órát.
(4)	Az útdíj tartalmazhatja az adott útszakaszokon a közlekedésnek tulajdonítható
levegőszennyezés által okozott károk és költségek, valamint - ha az érintett terület lakossága
zajártalomnak van kitéve - a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom által okozott károk,
költségek számszerűsítése alapján meghatározott költségátalányt is (külsőköltség-díj).
5.	§ (1) Az elmaradott régiók felzárkóztatása érdekében az útdíjak megállapításakor lehetőség
van a területi alapú megkülönböztetésre.
(2)	Az útdíj mértékének meghatározása során tilos indokolatlan közvetett vagy közvetlen
megkülönböztetést alkalmazni, így különösen tilos a gépjárművek üzemben tartójának, az
úthasználónak vagy a szerződött díjfizetőnek a honossága vagy letelepedési országa, továbbá
a gépjárművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedés kiindulási pontja vagy
célállomása alapján történő megkülönböztetése.
(3)	Az infrastruktúra díj tekintetében a rendszeres úthasználók számára legfeljebb 13%
díjkedvezmény adható. A díjkedvezmény az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott mértékben és feltételek alapján vehető igénybe.
(4)	A díjak megállapításakor figyelembevételre kerülő díjelemeket, a költségek számítási
módszerét és az egyes gépjármű-kategóriákra való felosztását e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendelet állapítja meg.
5.	Az útdíj -fizetés lehetséges módjai
6.	§ (1) Az útdíjszedést az UD rendszer használatával úgy kell végezni, hogy az ne gátolja a
forgalom szabad áramlását.
(2)	Az útdíjköteles elemi útszakaszok használatához szükséges úthasználati jogosultság áll
fenn
a)	az úthasználat megkezdését megelőzően váltott viszonylati jegy alapján annak feltételei
szerint, vagy
b)	valamely útdíjszolgáltatóval az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő
benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó szerződés hatálya idején, ha bevallással
összefüggő, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott
kötelezettségének az úthasználó eleget tesz.
5
(3)	Nem alapozza meg az úthasználati jogosultságot, ha a fedélzeti eszközt az úthasználó nem
az arra vonatkozó szabályoknak megfelelően használja, vagy olyan fedélzeti eszköz útján
teljesít bevallást, amelyet a fedélzeti eszközt regisztráló útdíjszolgáltató az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint érvénytelenítette.
(4)	Az útdíjszedő megállapítja az útdíj összegét és beszedi az adott útdíjköteles elemi
útszakasz vonatkozásában e törvény szerint bevallást benyújtó útdíjszolgáltatótól. Az útdíj
útdíjszedő részére történő megfizetésnek nem lehet feltétele, hogy az annak megfelelő
pénzösszeg az útdíjszolgáltatóhoz a díjfizetésre kötelezettől beérkezzen.
(5)	Az útdíjszolgáltató az útdíj beszedésével kapcsolatos műveletek során a szerződött
díjfizetővel az UD rendszerhez való hozzáférésre vonatkozó szerződésben meghatározott, az e
törvény hatálya alá tartozó gépjárművek útdíjköteles elemi útszakaszokon történő
közlekedésére vonatkozóan az útdíjszedő részére az útdíjszedővel fennálló szerződésének
megfelelő módon és gyakorisággal bevallást nyújt be, továbbá az útdíjszedő által a (4)
bekezdés alapján megállapított útdíjat az útdíjszedőnek megfizeti. Az útdíjszolgáltató jogosult
az útdíjat a szerződött díjfizetővel kötött, hatályos szerződés rendelkezéseinek és a
jogszabályoknak megfelelően a díjfizetésre kötelezettől beszedni, vagy a díjfizetésre
kötelezett által előre megfizetett útdíjegyenleg terhére elszámolni.
(6)	A díjszedő köteles olyan szervezeti egységet vagy a kizárólagos tulajdonában álló
gazdasági társaságot létrehozni és fenntartani, amely útdíjszolgáltatói feladatokat lát el.
(7)	Az egyetemes útdíjszolgáltatót az útdíjszolgáltató által nyújtandó alapvető szolgáltatások
tekintetében, így különösen az UD rendszer szabályszerű használatához szükséges
szolgáltatásokra vonatkozóan szerződéskötési kötelezettség terheli a díjfizetésre kötelezettel
szemben, amennyiben ilyen irányú szándékát az egyetemes útdíjszolgáltatónak írásban
bejelenti.
(8)	Az úthasználó bevallási közreműködőt vehet igénybe annak érdekében, hogy bevallási
kötelezettségét a bevallási közreműködőn keresztül teljesítse az útdíjszolgáltató felé. A
bevallási közreműködő jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén végezheti e
tevékenységét, és szerződést kell kötnie az útdíjszolgáltatóval kötelezettségei teljesítése
érdekében. A bevallási közreműködő az általa biztosított fedélzeti eszköz útján rögzített
útdíjbevallást továbbítja az útdíjszolgáltatónak, amely alapján az útdíjszolgáltató - az
útdíjszolgáltató és a szerződött díjfizető között fennálló szerződés alapján - közvetlenül az
úthasználótól beszedi az útdíjat az útdíjszedő javára. A bevallási közreműködő az általa
biztosított fedélzeti eszköz szabályszerű működésre való alkalmasságáért és az útdíjbevallás
továbbításáért felelősséggel tartozik az úthasználónak. A bevallási közreműködő részére az
útdíjszolgáltató az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott
mértékű átalány-költségtérítést fizet.
(9)	Az egyetemes útdíjszolgáltató azonos feltételekkel köteles szerződést kötni a külön
jogszabályban foglalt követelményeknek megfelelő bevallási közreműködőkkel.
7.	§ (1) Viszonylati jegyet az egyetemes útdíjszolgáltatónál lehet váltani. A viszonylati jegy
ellenértékét annak megváltásakor kell kiegyenlíteni.
(2)	A viszonylati jegy formájában teljesített bevallást a viszonylati jegyet kibocsátó
egyetemes útdíjszolgáltató a viszonylati jegy megváltását követően, azonban annak
érvényességi idejét megelőzően továbbítja az útdíjszedőnek, a viszonylati jegynek megfelelő
tartalommal.
6
(3)	A megváltott viszonylati jegynek megfelelő tartalmú bevallás alapján az útdíjszedő által
kivetett útdíjat az útdíjszedő jogszabályban meghatározott esetekben téríti vissza.
8.	§ Az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a bevallási közreműködő az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendelet szerint meghatározott útdíj összegén felül nem számíthat fel a
díjfizetésre kötelezettnek semmilyen további díjat vagy indokolatlan költséget az UD
rendszerhez való hozzáférésért. Az úthasználati jogosultság ellenértékének meghatározásakor
a jogszabályban meghatározott útdíj mértékétől nem lehet eltérni.
6.	Mentesség a díj megfizetése alól
9.	§ (1) Az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli:
a)	a Magyar Honvédséget, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, továbbá a
honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket és az
Országgyűlési Őrséget az általuk üzemben tartott gépjárművek után,
b)	a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erőket
és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságokat hivatali vagy
szolgálati gépjárműveik után, valamint az egyéb szervezeteket a nemzetközi szerződés,
nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműveik után,
c)	az útdíjköteles elemi útszakasz kezelői feladatait jogszabály vagy a jogszabályban
kijelölt közútkezelővel kötött szerződés alapján ellátó személyt vagy szervezetet, a
kezelt útszakaszon közútkezelői feladatokat ellátó gépjármű után,
d)	az útdíjszedőt a feladatait ellátó gépjárművei után,
e)	a megkülönböztető jelzés használatára jogosultat a Magyarországon kiadott forgalmi
rendszámú gépjárművek után, függetlenül attól, hogy a megkülönböztető jelzést az
útdíjköteles elemi útszakaszon való haladás közben használják-e,
f)	a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által
okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművek üzemeltetőit,
ezen feladatok ellátása során, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek, az
önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok, valamint az önkéntes vagy köteles polgári
védelmi egységek tagjait az elrendelt gyakorlat során igénybe vett gépjárművek után,
g)	a közlekedési hatóságot az általa üzemben tartott, közlekedési hatósági feladat teljesítése
érdekében igénybe vett gépjárművek után,
h)	a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és
viszonosság körébe tartozó járművek i) a humanitárius segélyszállítmányokat
szállító gépjárművek üzemeltetőit, ezen feladatok ellátása során.
(2)	Nem kell díjat fizetni a közút lezárásának vagy forgalma korlátozásának, elterelésének
időtartama alatt azon az egyébként útdíjköteles elemi útszakaszon, amelyet a közút lezárására,
vagy forgalmának korlátozására, elterelésére jogosult szervek terelőútként jelöltek ki.
(3)	A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közúti forgalom
biztonságát veszélyeztető módon vesztegelő gépjárművek elszállításának szabályairól szóló
miniszteri rendeletben a közlekedés biztonsága érdekében pihenőhelyre szállított autók
vonatkozásában az (1) bekezdéstől eltérő szabályokat állapíthat meg az útdíjköteles
gépjárművek vonatkozásában.
7
(4)	Az útdíjköteles elemi útszakaszok díjmentes használatára jogosultak nyilvántartását a
Kormány által rendeletben kijelölt hatóság vezeti (a továbbiakban: nyilvántartó).
(5)	Az útdíjköteles elemi útszakaszok díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása
tartalmazza
a)	a jármű forgalmi rendszámát,
b)	a jármű azonosító és műszaki adatait,
c)	a járműokmány eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására,
megkerülésére vonatkozó adatokat,
d)	a díjmentes használat jogcímének megjelölését, továbbá
e)	a díjmentes használati jogosultság kezdő időpontját és annak időtartamát.
(6)	A nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmaz.
10.	§ (1) A 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott járművek a nemzetközi
kapcsolattartásra jogosult hatósághoz, az f) pontban meghatározott járművek a
katasztrófavédelmi hatósághoz történő bejelentés alapján, annak tudomásulvételét és a
mentességi nyilvántartásba történő bejegyzést követően jogosultak a díjmentesség
igénybevételére.
(2) Nem kell útdíjat fizetni a közút lezárásának, vagy forgalma korlátozásának, elterelésének
időtartama alatt azon az egyébként útdíjköteles elemi útszakaszon, amelyet a közút lezárására,
vagy forgalmának korlátozására, elterelésére jogosult szervek terelőútként jelöltek ki.
11.	§ (1) A nyilvántartót elektronikus úton értesíti a 9. § (1) bekezdés alapján mentességet
élvező szervezet a díjköteles útszakaszok díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásába
felvenni kért járművek 9. § (5) bekezdésben meghatározott adatairól, valamint - a változástól
számított 30 napon belül - azok változásáról.
(2)	A nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság körébe tartozó, a
nemzetközi humanitáriánus segélyszállítmányokat szállító járművek esetében, továbbá a
katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk
megelőzésében vagy elhárításban részt vevő gépjárművek időszakos díjmentességét a
nemzetközi kapcsolattartásra jogosult, valamint a katasztrófavédelmi hatóság az (1)
bekezdésben meghatározott módon jegyzi be a nyilvántartásba.
12.	§ A nyilvántartó a 9. § (5) bekezdésben megjelölt adatokat az útdíjköteles elemi
útszakaszok díjmentes használatára való jogosultság megszűnését követő 2 évig kezeli.
III.	fejezet
Az útdíj-bevétel felhasználása
7.	Az útdíj-bevétel felhasználásának alapelvei
13.	§ (1) Az útdíjból származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
14.	§ (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára számolandó el, mint költségvetési bevétel.
(2)	Az útdíj bevétel, ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt, az
alábbi sorrend figyelembevételével - a mindenkori szakmapolitikai döntésekkel összhangban
-	használható fel:
a)	az útdíjszedési-, útdíjellenőrzési-, útdíjellenőrzés támogatói rendszer működtetése és
fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi,
számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,
8
b)	a díjköteles országos közúthálózat üzemeltetése és fenntartása, valamint az azokhoz
kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi -
tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,
c)	az egyéb országos közúthálózati elemek üzemeltetése és fenntartása, valamint az
azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi -
tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,
d)	a közúti közlekedési infrastruktúrával összefüggő egyéb állami feladatok, valamint az
azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi -
tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,
e)	a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett útszakaszok rendelkezésre állási díja
fizetésének,
f)	az országos közúthálózati elemek meglévő kapacitásának bővítése és új hálózati
elemek kiépítése
érdekében.
(3)	Az útdíj bevételből a külsőköltség díjbevétel az alábbi sorrend figyelembevételével - a
mindenkori szakmapolitikai döntésekkel összhangban - használható fel:
a)	a hatékony árképzés elősegítése,
b)	a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való
csökkentése,
c)	a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés hatásainak a szennyezés
forrásánál történő enyhítése,
d)	a járművek széndioxid kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának
javítása és ellenőrzése,
e)	a közúti közlekedés biztonságának javítása,
f)	a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra fejlesztése, illetve a
meglévő kapacitás növelése,
g)	a transzeurópai közlekedési hálózat támogatása,
h)	a logisztikai tevékenység optimalizálása,
i)	a biztonságos parkolóhelyek biztosítása
érdekében.
IV.	fejezet
A megtett úttal arányos díjszedési rendszerrel összefüggő közigazgatási feladatok
8.	Az útdíjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és elmulasztásának szankciója
14.	§ Jogosulatlan úthasználatnak minősül - a 9. § szerinti mentesség eseteinek kivételével - ,
ha:
a)	az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt a díjfizetésre kötelezett
elmulasztja viszonylati jegy megváltását az általa használt útdíjköteles elemi útszakaszra
vonatkozóan és nincs hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött - az e törvény szerinti bevallások
útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó - szerződése,
b)	a díjfizetésre kötelezett az útdíjköteles elemi útszakaszt a díjkategóriájánál alacsonyabb
díjkategóriához tartozó bevallás alapján használja, vagy
9
c)	az útdíjköteles elemi útszakasz használatára az érintett gépjármű vonatkozásában van
hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött - az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő
benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó - szerződése, de a fedélzeti eszköz
szabályszerű működtetésének az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott feltételek valamelyike nem teljesül az útdíjköteles elemi útszakaszok
használata során.
15.	§ (1) A bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az előírt díj megfizetésére
ösztönözze a díjfizetésre kötelezetteket.
(2) A kiszabott bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés
d)	pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételként a központi
költségvetés bevételét képezi. A kiszabott bírság összegének megfizetése forintban, az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő
befizetéssel történik.
16.	§ Az e törvény szerinti jogosulatlan úthasználat szabályszegés, amelynek észlelése esetén
a közúti közlekedésről szóló törvény alapján bírság szabható ki.
17.	§ (1) Az útdíjszedő az útdíjellenőrzési feladatokat ellátó általános rendőrségi feladatokat
ellátó szerv (a továbbiakban: Rendőrség) útdíjellenőrzési tevékenységének támogatása
érdekében:
a)	az adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix
vagy mobil eszközök felhasználásával,
b)	az a) pont szerinti eszközök útján felvételezett, azonosításra alkalmas adatokat és a
rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló
adatokkal,
c)	a b) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt - kivéve a jogosult
úthasználatra vonatkozó adatokat - átadja az útdíjellenőrzésre jogosult hatóság számára.
(2)	A Rendőrség az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat összeveti az útdíjköteles elemi
útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak adataival, majd az összevetés
eredményeként előállított, a vélelmezett szabályszegések esetében hivatalból megindítja a
külön törvényben meghatározott hatósági eljárást.
(3)	A Rendőrség az útdíjellenőrzési tevékenysége keretében jogosult közvetlenül
adathozzáféréssel a rögzített rendszám adat alapján az ellenőrzéshez szükséges gépjárműre
vonatkozó adatokat átvenni az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről az útdíjszedő által
vezetett nyilvántartásból (úthasználati jogosultsággal rendelkezők nyilvántartása).
(4)	Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás
igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult
átvenni
a)	a bíróság, a közigazgatási bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás lefolytatása
céljából,
b)	az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő
feladatok ellátása érdekében,
c)	a nyomozó hatóságok, a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények nyomozásával összefüggő
feladatok ellátása érdekében,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,
10
e)	a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő
tevékenysége céljából.
(5)	Az (4) bekezdésben felsoroltakon kívül az elektronikus ellenőrző rendszerből
adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény
feljogosít az elektronikus díjellenőrző rendszer adatainak megismerésére.
9.	Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltatók tevékenységének felügyelete
18.	§ Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató e törvény és az
annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének
jogszerűségét.
19.	§ (1) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató e törvény
hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt
adatokról, listákról másolatot, vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes
adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével
törli.
(2)	Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató az adatbázisait úgy köteles kialakítani és működtetni,
hogy a felügyeleti szerv az ellenőrzési feladatának az adatbázis működésének sérelme nélkül,
bármikor eleget tudjon tenni.
(3)	A felügyeleti szerv a vizsgálatának megállapításait jogosult nyilvánosságra hozni azzal,
hogy a díjfizetésre kötelezettek és az úthasználók személyes adatait nem hozhatja
nyilvánosságra.
(4)	Ha a felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosítványai alapján adatot kér, a megkeresésnek -
ha e törvény másként nem rendelkezik - a megkeresett útdíjszedő és útdíjszolgáltató a
felügyeleti szerv által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni.
20.	§ (1) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy az
útdíjszedő, vagy az útdíjszolgáltató nem a jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét,
az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a)	felhívja az érintett útdíjszedő vagy útdíjszolgáltató figyelmét a kötelezettségei teljesítésére
és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére,
b)	felügyeleti bírságot szab ki, amelynek mértéke 1 millió forinttól 100 millió forintig
terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi,
c)	az a) pont alapján megadott határidő eredménytelen eltelte után az útdíjszolgáltató
tevékenységét, EETS szolgáltató esetén annak magyarországi tevékenységét felfüggeszti, és
ezt a tényt az általa vezetett nyilvántartásban rögzíti.
(2)	A felügyeleti bírság kiszabása során a felügyeleti szerv mérlegeli:
a)	a jogszabálysértés súlyát,
b)	korábbi jogszabálysértés súlyát és gyakoriságát,
c)	az útdíjszedő vagy útdíjszolgáltató éves árbevételének nagyságát,
d)	a jogszabálysértéssel okozott kár nagyságát és a károsultak számát.
10.	A díjszedésben résztvevő szervezetek nyilvántartása
11
21.	§ (1) Az útdíjszedőt és a vele szerződéses viszonyban álló útdíjszolgáltatót a felügyeleti
szerv köteles a Bizottság az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei
meghatározásáról szóló, 2009. október 6-i 2009/750/EK határozatának 19. cikke szerinti
célból nyilvántartásba venni, ha az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott feltételeket teljesíti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a felügyeleti szerv az alábbi
adatokat kezeli:
a)	egyéni vállalkozó esetén annak nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát, valamint a
személyazonosításra szolgáló okmánya számát, továbbá vállalkozói igazolványának
számát vagy a bejegyző hatóság által kiadott azonosítóját, és adószámát vagy a
bejegyzése szerinti ország adóhatósága által kiadott más hasonló azonosítóját,
b)	jogi személy és jogi személy nélküli gazdasági társaság (alábbiakban együttesen:
szervezet) esetén a szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy a bejegyző
hatóság által kiadott azonosítóját, adószámát vagy a bejegyzése szerinti ország
adóhatósága által kiadott más hasonló azonosítóját, fizetési számlája számát, a
képviseletére jogosultak nevét, beosztásukat, a szervezet elektronikus levélcímét és
telefonszámát.
(3)	A felügyeleti szerv a (2) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben meghatározott
céllal nyilvántartást vezet az alábbiakról:
a)	az útdíjköteles elemi útszakaszok, továbbá annak megjelölése, hogy ezek közül melyek
tartoznak az EETS körébe,
b)	az útdíjköteles elemi útszakaszokon díjszedői feladatokat ellátó szervezet(ek)
megnevezése,
c)	az útdíjköteles elemi útszakaszokon alkalmazott díjszedési technológia,
d)	az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíj megállapításával
összefüggő adatok (így különösen a díjkategóriák és más, a díjfizetést befolyásoló
jellemzők, valamint az alkalmazott díjtételek),
e)	az útdíjszedő által külön jogszabályban meghatározott területi nyilatkozat teljes szövege.
(4)	Amennyiben a nyilvántartott adataiban változás áll be, a nyilvántartásban szereplő
személy vagy szervezet köteles a változást 15 napon belül a felügyeleti szervnek bejelenteni.
A bejelentett változást a felügyeleti szerv a változások idejének megjelölésével vezeti át.
Amennyiben a felügyeleti szerv a változásról hivatalból szerez tudomást, úgy a változás
átvezetéséről is hivatalból gondoskodik, az adatváltoztatásról a nyilvántartott személyt,
szervezetet 15 napon belül értesíti. Amennyiben a bejelentés megtételére köteles személy
bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a felügyeleti szerv hivatalból sem szerez
tudomást a változásról annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül, úgy a felügyeleti
szerv a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket
alkalmazhatja.
22.	§ (1) A felügyeleti szerv évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy az útdíjszolgáltató
teljesíti-e a rá vonatkozó jogszabályi követelményeket. Amennyiben nem, 30 napos határidő
tűzésével felhívja az útdíjszolgáltatót a jogszabálynak való megfelelésre, ennek
eredménytelen eltelte után az újtdíjszolgáltatót törli a nyilvántartásból.
12
(2)	A nyilvántartás adatai - egyéni vállalkozók lakóhelyének, személyazonosításra szolgáló
okmánya számának kivételével - közérdekből nyilvánosak.
(3)	A felügyeleti szerv minden naptári év végén elektronikus úton eljuttatja az Európai Unió
tagállamainak nyilvántartást vezető szervezetei és az Európai Bizottság számára az EETS
szolgáltatásba bevont úthálózatra és az EETS szolgáltatókra vonatkozó adatokat.
(4)	A felügyeleti szerv értesíti az EETS szolgáltató nyilvántartásba vételének helye szerint
illetékes tagállamot és az Európai Bizottságot, ha a számára e tagállam nyilvántartást vezető
szervezete által megküldött adatok és az általa belföldön tapasztalt tényleges helyzet közötti
eltérést észlel.
11.	Egyeztető szerv
23.	§ (1) Az útdíjszolgáltató és az útdíjszedő egymás közötti - különösen a szerződéskötésre
irányuló tárgyalásokkal vagy a már fennálló szerződéses viszonyukkal összefüggésben
felmerült - jogvitáiban a bírósági igényérvényesítés előtt a feleknek meg kell kísérelniük a
jogvita peren kívüli rendezését az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt
egyeztető szerv útján.
(2)	A vitában érintett felek a bírósági igényérvényesítést megelőzően kötelesek felkérni az
egyeztető szervet, hogy jogvitájukat vizsgálja meg és arra vonatkozóan adjon véleményt. Az
egyeztető szerv véleménye a felekre nézve kötelező erővel nem bír.
(3)	A Kormány rendeletben állapítja meg az egyeztető szerv szervezetére, működésére és
eljárására vonatkozó részletes szabályokat.
12.	Tanúsító szerv
24.	§ (1) Az elektronikus díjszedési rendszer átjárhatósági rendszerelemeinek - ideértve az
útmenti berendezéseket és kapcsolódási pontjaikat is - megfelelőségi és használati
alkalmassági igazolásait a tanúsító szerv állítja ki, vizsgálati tanúsítvány formájában. A
tanúsító szerv kijelölését, valamint részletes feladatait és működési feltételeit az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.
(2) A tanúsító szerv:
a)	figyelembe veszi az EETS berendezéseket gyártó, az EETSszolgáltató vagy annak
felhatalmazott képviselője által készített, az előírásoknak való megfelelőségről szóló
nyilatkozatot;
b)	ellenőrzi a műszaki dokumentációt és a működés közbeni tapasztalatszerzés alapján
történő hitelesítés programját;
c)	jóváhagyja a működés közbeni viselkedésre vonatkozó felügyeleti eljárást, és konkrét
ellenőrzést végez;
d)	értékeli a működés közbeni átjárhatóságot az útdíjszedő feladatai teljesítése érdekében
fenntartott rendszerei és műveleti folyamatai tekintetében;
e)	az átjárhatósági rendszerelemek együttműködésének sikeres próbája esetén a használatra
való alkalmasságot tanúsító igazolást bocsát ki;
f)	az átjárhatósági rendszerelemek sikertelen működése esetén jelentést készít, amely
számba veszi azon problémákat is, amelyek egy adott díjszedő rendszereinek és
folyamatainak a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak való meg nem
felelése esetében jelentkezhetnek, valamint lehetőség szerint javaslatokat tartalmaz a
problémák orvoslására.
13
13. Együttműködési kötelezettség
25.	§ Az útdíjköteles elemi útszakaszt kezelő szervezetek kötelesek az elektronikus
útdíjszedési, útdíjellenőrzési rendszer megvalósítása, és annak üzemeltetése során az egyes
feladatok teljesítésére kijelölt szervezetekkel, az általuk bevont közreműködőkkel és az
elektronikus módon történő útdíjszedési-, útdíjellenőrzési rendszer kivitelezőjével (a
továbbiakban együtt: jogosult szervezetek) a rendszer felmérése, tervezése, kivitelezése és
üzemeltetése során együttműködni, így különösen kötelesek:
a)	a jogosult szervezeteket a kezelésükben lévő útszakaszokra beengedni, azok
munkavégzését lehetővé tenni,
b)	a munkavégzéshez szükséges hozzájárulásokat, illetve nyilatkozatokat a megkeresést
követő 15 napon belül kiadni,
c)	az általuk kezelt közúton a szükséges biztonsági és biztosítási feladatokat elvégezni,
d)	erre irányuló kérés esetén konzultációt folytatni és a kért felvilágosítást megadni más
jogosult szervezetek számára.
V.	fejezet
Adatkezelés
26.	§ (1) A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési
kötelezettséggel érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos alábbi
jellemzőit, valamint az úthasználók, üzembentartók, és a szerződött díjfizetők alábbi
személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében, a díj, illetve a bírság
megfizetésére irányuló követelés elévüléséig:
a)	a természetes személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét,
lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, elektronikus levélcímét,
telefonszámát, fizetési számla számát, valamint a személyazonosításra szolgáló okmány
adatait,
b)	jogi személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, székhelyét,
cégjegyzékszámát vagy az azt bejegyző hatóság által kiadott más hasonló azonosítóját,
továbbá elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát,
c)	a megfizetendő útdíj és bírság mértékét,
d)	az úthasználat helyét és idejét,
e)	az útdíjfizetés helyét és időpontját,
f)	a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi rendszámát,
g)	a gépjárműnek vagy gépjárműszerelvénynek a díjkategória meghatározásához szükséges
jellemzőit,
h)	a nyilvántartott fedélzeti eszközök azonosító adatait,
i)	a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,
j) az útdíjköteles elemi útszakaszok viszonylati jegy alapján történő használata esetén az
útvonalat, az annak megtételéhez engedélyezett időszakot, valamint a bizonylatszámot.
(2)	Az útdíjszolgáltató a 6. § (5) bekezdésében, valamint a 7. §-ban meghatározott feladatai
ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - az (1) bekezdés i) pontjában
foglalt adatok kivételével - jogosult kezelni a díj megfizetésére irányuló követelés elévüléséig.
14
(3)	Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása
érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a c)-j) pontokban felsorolt adatokat
jogosult kezelni a díj megfizetésére irányuló követelés elévüléséig.
(4)	A Rendőrség jogosult az útdíj-fizetési kötelezettség alól mentes gépjárműveknek a
mentességgel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az útdíj -fizetésre kötelezettek alábbi
személyes adatait kezelni azok külön hozzájárulása nélkül is az útdíjszedés, valamint az útdíj -
fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében, az útdíj, illetve a kiszabott bírság
behajtása érdekében, az ezekre irányuló követelések elévüléséig:
a)	a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,
b)	szabályszegés megállapítása esetén az érintett természetes személyek nevét, lakóhelyét,
anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint a személyazonosításra szolgáló okmány
adatait és fizetési számla számát,
c)	szabályszegés megállapítása esetén az érintett jogi személyek nevét, székhelyét,
cégjegyzékszámát vagy egyéb bejegyzési adatait és fizetési számla számát,
d)	az úthasználat helyét és idejét,
e)	a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi rendszámát,
f)	a gépjárműnek vagy gépjárműszerelvénynek a díjkategória meghatározásához szükséges
jellemzőit.
(5)	A Rendőrség jogosult az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről és az érvénytelenített
fedélzeti eszközökről az útdíjszedő által vezetett nyilvántartással, valamint az útdíjköteles
elemi útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak adataival összevetni a (4) bekezdés
szerinti adatokat. Az útdíjellenőrzési feladatok ellátása során a Rendőrség jogosult a közúti
közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) és (1a) bekezdésében,
(2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (3) bekezdésében meghatározott adatokat, a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
17.	§ (2) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése szerinti adatokat, a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény III. fejezet 1. Címében
meghatározott adatokat, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. § (1)
bekezdésében foglalt adatokat, továbbá az útdíjköteles elemi útszakaszok térítésmentes
használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokat átvenni.
(6)	A Rendőrség jogosult külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát, amennyiben a
jármű fedélzeti eszközzel felszerelt, annak azonosító adatait; a szabályszegés elkövetésének
helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, az ellenőrzés képi
felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni, amennyiben a jogsértő
üzembentartó személye helyszíni ellenőrzés, illetve automatizált lekérdezés útján nem volt
megállapítható.
(7)	A Rendőrség a bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlen adathozzáféréssel átveheti
a tagállami járműnyilvántartásokból a szabályszegés bizonyításához szükséges rendszám
adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyi- és lakcímadatait, és a nem
természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(8)	Az útdíjszolgáltató köteles az általa vezetett, az úthasználatra vonatkozó szolgáltatási
szerződés hatálya alá tartózó személyek és gépjárművek útdíjszedéshez és útdíjellenőrzéshez
szükséges adatait - az e §-ban meghatározott adatkezelési jogosultságok figyelembevételével
15
-	az útdíjszedő, az útdíjellenőrzésre feljogosított szervezet, valamint a felügyeleti szerv
számára átadni.
(9)	Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató köteles - az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a
felügyeleti szerv közötti együttműködési megállapodásban rögzített módon - együttműködni
a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre a nemzetbiztonsági szolgálatokról
szóló törvény, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők
Védelmi Programjáról szóló törvény szerint felhatalmazott szervezetekkel. Az útdíjszedő és
az útdíjszolgáltató, valamint az útdíjellenőrzésre feljogosított szervezet az e törvény alapján
folytatott tevékenységét olyan módon köteles végezni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti
el a titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést.
(10)	A büntetőeljárásról szóló törvény szerinti nyomozó hatóságok és a Rendőrségről szóló
törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint
terrorizmust elhárító szerv, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben foglaltak
szerint, az útdíjköteles elemi útszakaszon közlekedő járművek díjszedési jellemzőit (így
különösen az úthasználat helyét, idejét, a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi
rendszámát és a díj mértékének megállapítása során jelentőséggel bíró jellemzőit) az UD
rendszer igénybevétele útján megfigyelhetik, az onnan származó adatokat tárolhatják.
(11)	Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben
meghatározott adatszolgáltatás és adatbetekintés kivételével - köteles tájékoztatni az érintett
nemzetbiztonsági szolgálatot a szolgálat minősített adatot képező, gépjárműveit érintő
adatszolgáltatási megkeresésekről. A tájékoztatás elektronikus megvalósításának módját és
eljárásrendjét az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a felügyeleti szerv közötti együttműködési
megállapodásban kell rögzíteni.
27.	§ Az útdíjból, valamint ennek megfizetésének elmaradása esetén fizetett bírságból
származó bevételeket, illetve ezek felhasználására vonatkozó adatokat a 13. § (2)
bekezdésében meghatározott célok finanszírozását szolgáló költségvetési előirányzat kezelője
köteles a honlapján hozzáférhetővé tenni, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendelet szerint létrehozott Társadalmi Egyeztető Szervezet részére - kérés esetén -
megküldeni.
VI.	fejezet
Záró rendelkezések
14.	Felhatalmazó rendelkezések
28.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	állapítsa meg az útdíj fizetésére kötelezettek körét és a díjkategóriákat, valamint az útdíj
mértékének megállapítására vonatkozó módszertant, és az esetleges kedvezményekre
vonatkozó rendelkezéseket;
b)	jelölje ki a magyar állam nevében az útdíjszedői feladatok ellátása érdekében
szerződéskötésre feljogosított költségvetési szervet, az útdíjszedői feladatok ellátására
feljogosított szervezetet, továbbá az útdíjellenőrzés-támogatói feladatokat ellátó
szervezetet;
c)	állapítsa meg az útdíjszolgáltató 21. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételéhez
szükséges feltételeket;
d)	jelölje ki a felügyeleti szervet és állapítsa meg feladat- és hatáskörét, illetékességét,
továbbá működési rendjét és eljárását;
16
e)	jelölje ki a 11. alcím szerinti egyeztető szerv feladatait ellátó szervezetet, továbbá
állapítsa meg az egyeztető szerv szervezetére, működésére és eljárására vonatkozó
részletes szabályokat;
f)	állapítsa meg az útdíj megfizetésére, valamint az útdíjszedő és az útdíjszolgáltatók
közötti útdíjigények elszámolására vonatkozó részletes szabályokat;
g)	állapítsa meg a díjszedésben érintett szervezetek díjszedéssel kapcsolatos
tevékenységeire vonatkozó részletes szabályokat, különösen azok egymás közötti és a
díjfizetésre kötelezettekkel megkötött szerződéseivel és ügyfélkapcsolati
tevékenységeivel összefüggésben;
h)	állapítsa meg az útdíjellenőrzési hatósági tevékenység végzéséhez szükséges, az
útdíjszedő és a díjszolgáltató, illetve a díjszolgáltató és az úthasználó között létrejövő
szerződésben kötelezően szerepeltetendő adatok körét;
i)	állapítsa meg az EETS szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat;
j) állapítsa meg a Társadalmi Egyeztető Szervezet létrehozására és működésére vonatkozó
szabályokat;
k) állapítsa meg az útdíjköteles elemi útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak
nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos eljárási, nyilvántartási és adatszolgáltatási
szabályokat;
l) állapítsa meg azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az útdíjra vonatkozó
rendelkezések hatálybalépésekor valamennyi úthasználó számára lehetőség nyíljon
valamely útdíjszolgáltató útdíj beszedésére irányuló szolgáltatását igénybe venni;
m) állapítsa meg a beszedett díj és bírság központi költségvetésbe történő befizetésének
rendjét, részletes szabályait, továbbá az útdíj elszámolásának számviteli szabályait;
n) állapítsa meg a jármű kijelölt várakozási helyre szállításának és az ezzel kapcsolatos
költségviselésnek a részletes szabályait;
o)	állapítsa meg az úthasználó bevallással összefüggő kötelezettségeit, beleértve a fedélzeti
eszköz üzemeltetésével, használatával és érvénytelenítésével kapcsolatos részletes
szabályokat, valamint
p) állapítsa meg a bevallási közreműködővel szemben támasztott követelményeket,
valamint a bevallási közreműködőkkel megkötendő szerződés tartalmi elemeit.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	rendeletben állapítsa meg a törvény hatálya alá tartozó, díjfizetési kötelezettséggel
érintett utakat és díjköteles elemi útszakaszokat;
b)	rendeletben állapítsa meg a Kormány által megállapított egyes díjkategóriákba tartozó
gépjárművek díjszedési környezetvédelmi besorolását;
c)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben - a Kormány által
rendeletben megállapított díjpolitikai alapelvek alapján - meghatározza az útdíjköteles
elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíj - beleértve az infrastruktúra díjat és a
külsőköltség-díjat - mértékét;
d)	rendeletben állapítsa meg a felügyeleti szerv nyilvántartás vezetésével kapcsolatos
jogaira és kötelezettségeire, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási
szabályokat;
17
e)	rendeletben jelölje ki a tanúsító szervet, valamint a tanúsító szerv részletes feladatait és
működési feltételeit rendeletben határozza meg;
f)	rendeletben határozza meg az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők
részére fizetendő átalány-költségtérítés mértékét és számításának módját.
15.	Hatálybalépés
29.	§ Ez a törvény 2013. július 1-jén lép hatályba.
16.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
30.	§ (1) A 36. § (2) bekezdése az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 39. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
17.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
31.	§ (1) Ez a törvény
1.	a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról
szóló, 1999. június 17-i 1999/62 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
2.	a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004.
április 29-i 2004/52 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
3.	a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról
szóló 1999/62 EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/38/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
4.	a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról
szóló 1999/62 EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 2011/76/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei
meghatározásáról szóló, 2009. október 6-i 2009/750/EK bizottsági határozat végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg.
18.	Módosító rendelkezések
32.	§ (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj
és pótdíj megfizetéséért - amennyiben a használati díjról szóló rendelet vagy útdíjról szóló
törvény eltérően nem rendelkezik - a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
törvény szerinti üzembentartója felelős.”
(2)	A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)
„ m) az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra”
18
(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)
(3)	A Kkt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével
szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-
üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a
regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított
igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban
foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes
rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény
vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét
külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény
elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”
(4)	A Kkt. 20. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha a 20. § (1) bekezdés k) vagy m)
pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a
hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az
elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben
fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.”
(5)	A Kkt. 20. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan
romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások
megtartásával - a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés
biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási
intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza
különösen abban az esetben, ha
a)	a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos
tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami
adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b)	a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát
vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó
szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően
igazolja.”
(6)	A Kkt. 20. § (11) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére,
valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az
(1)	bekezdés szerinti rendelkezések megtartását)
„g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség”
(jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1)
bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi
forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában
meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.)
(7)	A Kkt. 20. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
19
„(16) Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja,
hogy a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt
közigazgatási eljárás még nem indult, úgy - tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére
-	a (7)-(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”
33.	§ (1) A Kkt. 21. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a
gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve
használt gépjárművel)
,,h) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra”
(vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.)
(2)	A Kkt. 21. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában foglalt szabályszegést elkövető
kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2)
bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés
szerinti bírságot kell kiszabni.”
(3)	A Kkt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának - az (1) bekezdés h)
pontja kivételével - kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és
továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.”
(4)	A Kkt. 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés h)
pontja esetén kizárólag az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal
arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározott UD rendszer
üzemeltetője által a bírság kiszabására jogosult hatóságnak átadott adatok alapján van helye.”
34.	§ A Kkt. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A 8. § (1) bekezdés h) pontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében,
valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére,
fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a használati díj - és
pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésre vonatkozó állami feladatok pénzügyi
forrásait a költségvetési törvényben a 33. § (5) bekezdésében meghatározott szerv
költségvetésében kell megállapítani.”
35.	§ A Kkt. 33/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, valamint a
díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az ÁAK Zrt. látja el. Ennek
végrehajtása érdekében a KKK szerződést köt az ÁAK Zrt.-vel.”
36.	§ (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű
vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására, az egyes közúti közlekedési szabályokra
vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható
20
bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános
szabályait,”
(rendeletben határozza meg.)
(2)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„21. a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e
tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat
esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a
beszedett bírság felhasználását,”
(rendeletben határozza meg.)
(3)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„j) a miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős
miniszter egyetértésével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a közúti árufuvarozásra,
személyszállításra, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések,
valamint a jogosulatlan úthasználattal kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatok
részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
37.	§ (1) A Kkt.
a)	33/B. § (3) bekezdésében az „A használati díj és az útdíj” szövegrész helyébe az „A
használati díj” szöveg,
b)	33/B. § (4) bekezdésében az „A használati díj és az útdíj” szövegrész helyébe az „A
használati díj” szöveg,
c)	33/B. § (5) bekezdésében az „a használati díjat vagy az útdíjat” szövegrész helyébe az „a
használati díjat” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a Kkt.
a)	29/F. §-a,
b)	33/A. § (2) bekezdése,
c)	33/B. § (2) és (9) bekezdése.
38.	§ A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 21. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:)
„e) a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére
jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.”
39.	§ (1) A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 84. § (2)
bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
21
(A rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot
kérhet az alábbi nyilvántartásokból)
„l) az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény
alapján az UD Rendszerben kezelt jogosulatlan úthasználók adatbázisából,”
(2)	Az Rtv. 84. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot
kérhet az alábbi nyilvántartásokból)
„ v) központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartásból”
(3)	Az Rtv. 84. § (2) bekezdésének g) pontjában az „és az előzetes eredetiségvizsgálati
nyilvántartás)” szövegrész helyébe az „, a díjköteles útszakaszok díjmentes használatára
jogosultak nyilvántartása és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás)” szöveg lép.
40.	§ (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Kknyt.) 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Rendőrség az útdíjköteles elemi útszakaszok díjmentes használatára való jogosultság
ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt megelőzően az érintett gépjármű rendszámadata
alapján történő lekérdezéssel jogosult a járműnyilvántartás 9. § (1) bekezdés szerinti adatait
megismerni.”
(2)	A Kknyt. 27/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (2) bekezdés szerinti automatizált keresés elrendelésére feljogosított hatóságok:)
„b) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti
szabálysértési és közigazgatási eljárások lefolytatása céljából
ba)	a szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,
bb)	közigazgatási bírságolási eljárás során a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság,
valamint az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló törvény szerinti
útdíjellenőrzésre feljogosított szervezet,”
22
Általános indokolás
A Javaslat célja rendezni az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő
útdíjhoz és az annak beszedéséhez kapcsolódó kérdéseket. Mindemellett az Európai Unió
vonatkozó irányelveiben és határozatában olyan elvárásokat támaszt a tagállamokkal, így
Magyarországgal szemben is, amelyek főbb, keretjellegű szabályait az Országgyűlés
törvényi szinten látja szükségesnek rendezni (jogharmonizáció).
Magyarország Alaptörvénye B) cikkének (1) bekezdése és az E) cikkének (2) bekezdése
szerint az Európai Unióval való állami alkotmányos hatáskörmegosztás és közös
hatáskörgyakorlás elvei jelentik a jelen Javaslat alapvető és általános alkotmányos
alapját, megalkotásának indokát, tekintettel az uniós szabályozás átvételi kötelezettségére
is.
Az Országgyűlés feladatának tartja a jelen Javaslatban garanciális jelleggel rendezni az
útdíj fizetésére kötelezett úthasználók, illetve a díjszedésben, ellenőrzésben érdekelt felek
legfontosabb jogait és kötelezettségeit, továbbá megfelelő felhatalmazással ellátni a
Kormányt, illetve annak tagjait alsóbb szintű, végrehajtási jellegű jogszabályok
kidolgozására, hogy alkossák meg az útdíj beszedésének részletszabályait. A Javaslat
benyújtásának további indoka, hogy az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdése szerint az
alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg,
illetve hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos
érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal
arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Fentiek alapján az érintett alkotmányos alapjogok korlátozásra a törvény, mint
szabályozási eszköz hatályba lépése elkerülhetetlen.
Mindezen felül az Alkotmánybíróság egységes gyakorlata is abba az irányba mutat, hogy
a gazdasági életre olyan mértékben kiható kérdéseket, mint amilyen a Javaslat
szabályozási tárgyköre is, törvényi szinten kell szabályozni. (Lásd. pl. 19/2004. (V. 26.)
AB határozat)
Végezetül kiemelendő, hogy több környező EU-s tagország választotta a törvényi formát
ezen szabályok megalkotására, így például, Ausztria, Németország, Csehország,
Szlovákia és Szlovénia.
Az úthasználattal összefüggő díjszedési rendszer átalakítása, illetve a megtett úttal
arányos díjszedés bevezetése során alapvető ösztönző az időtartamhoz kötött használati
díjrendszer hiányosságának felismerése, amelynek keretében az úthálózat, a forgalom és
így az infrastrukturális költségek növekedésével nem nő arányosan a bevétel, az nem
támogatja a rövidtávú autópálya használatot, továbbá a gyakori úthasználók aránytalanul
kevesebbet fizetnek, mint az eseti vagy rövidtávon közlekedők. A megtett úttal arányos
díjszedés bevezetése a magyar közúthálózaton hozzájárul az úthálózat fenntartásához és
fejlesztéséhez kapcsolódó finanszírozás korszerűsítéséhez, azaz a közvetlen bevételek
növeléséhez. A költségvetési egyensúly helyreállításához a megtett úttal arányos
díjszedés bevezetése az állami bevételek növelése és a közvetlen kiadások csökkentése
útján járul hozzá.
Várható szakmai hatásként említhető, hogy az útdíj arányossá válik a használat
mértékével, a díj mértéke objektívabb lesz, lehetőség szerint minél kisebb felhasználói
kör mentesül a díjfizetés alól:
23
•	A fizetési tranzakció főszabály szerint a járműforgalom megállítása nélkül ún.
szabad áramlású (free flow) rendszerben történik, és kompatibilis az Európai
Unióban használt elektronikus rendszerekkel az interoperabilitásról szóló 2004/52
EK irányelvnek megfelelően,
•	A díjköteles hálózat - a gyorsforgalmi úthálózati fejlesztések következtében -
rendeleti szintű szabályozás keretében fokozatosan bővíthető,
•	A szolgáltatás és a szolgáltatást támogató rendszer megteremti a lehetőségét
annak, hogy képes legyen kezelni a külföldi járműveket is, és képes legyen
együttműködni más útdíj-fizető rendszerekkel.
Várható gazdasági hatásként említhető, hogy a megtett úttal arányos díjszedés
bevezetését számos makrogazdasági előny is támogatja, így:
•	A rendszer átláthatóbbá teszi a közúthálózat finanszírozását, hiszen a
közúthálózat fenntartási és üzemeltetési költségeinek finanszírozását a költségek
felmerülésének helyéhez és a költséget okozó úthasználókhoz köti.
•	A rendszer bevezetése segíti Magyarország további felzárkózását az európai
közlekedési normákhoz és teljesebb integrálását az európai közlekedési hálózatba.
•	A díjszintek környező országokéhoz való felzárkóztatásának lehetősége
elkerülhetővé teszi, hogy hazánk legyen az olcsóbb tranzitforgalmi alternatíva
(tovább rontva ezzel az országos közúthálózat állapotát).
•	A rövid távon, illetve ritkábban közlekedő úthasználók kedvezőbb ár-érték
arányon vehetik igénybe a díjfizetésbe bevont közúthálózati elemeket, ez
áttételesen növelheti vásárlóerejüket.
•	A megtett úttal arányos díjszedés megvalósításához szükséges elektronikus
útdíjfizetési rendszer bevezetése, annak működtetése és az ellenőrzési rendszer
átalakítása várhatóan csekély inflációs hatás ellenében új munkahelyeket teremt,
mely növekvő vásárlóerő-kapacitást eredményezhet.
•	Kedvezően befolyásolhatja a turizmushoz köthető utazásokat és áttételesen az
azokból származó állami bevételeket.
•	Az egyéb szállítási módok (vasút és belvízi szállítás) versenyképessége nő.
Az eseti felhasználók számára a megtett úttal arányos rendszer kedvezőbb lehetőséget
teremt a gyorsforgalmi utak rövid szakaszokon történő igénybevételére is. A rendszer
használata lehetővé teszi a rövidtávú szállítások autópályára terelését, ezzel csökkentve a
forgalomtól kevésbé védett települések lakosainak terhelését, ugyanakkor a rövidtávú
szállítások fuvarköltségeinek arányos csökkentésével hozzájárul a helyi gazdasági
együttműködések kialakulásához.
A megtett úttal arányos útdíj arányosan növeli a szállítási költségeket, a vállalkozókat
érdekeltté teszi a felelős úthasználatban, ezzel csökkentve az üresfutás környezeti és
infrastrukturális költségeit. Emellett jelentősen nőnek az útdíjból származó állami
többletbevételek, melyek lehetővé teszik a bővülő úthálózat - elsősorban megfelelő
színvonalú - fenntartásának és - a kapacitáshiányos pontok környezetében -
fejlesztésének finanszírozását.
A környezetvédelmileg is differenciált díjtételek körültekintő változtatásával a közúti
fuvarozás folyamatai kezelhetők, a forgalmi és környezetvédelmi igények egyaránt
24
kiszolgálhatók. A környezeti osztályok szerinti differenciálás pedig elősegíti az
erősebben szennyező, kiöregedett járműpark cseréjét, így pedig hosszabb távon a káros
környezeti hatások mérséklését.
A Javaslat az út- és használati díjszedés bevezetéséhez és stabil, kiszámítható
működtetéséhez elengedhetetlen, garanciális szabályokat foglalja magában.
A szabályozás az uniós joganyagból
•	a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett
díjakról szóló 1999/62/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre (1999.
június 17.) (Eurovignette irányelv),
•	a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett
díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló 2006/38/EK (2006.
május 17.) irányelvére, és ugyane tárgyban kiadott 2011/76 EU (2011.
szeptember 27.) irányelvére, továbbá az Európai Parlament és a Tanács
Közösségen belüli elektronikus útdíjszedő rendszerek átjárhatóságáról szóló
2004.	április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre
(Interoperabilitási irányelv), továbbá
•	az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei
meghatározásáról szóló 2009/750/EK európai bizottsági határozatra (Határozat)
tekintettel került kialakításra.
A Javaslat figyelembe veszi a környező országok szabályozási gyakorlatát.
A Javaslat előkészítése során különös figyelmet fordított a jogalkotó azon közép- és
nyugat-európai országok (így Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia)
szabályozási gyakorlatára és jogalkotási előkészítő munkájára, amelyeknél a megtett úttal
arányos útdíjat már bevezették, vagy annak bevezetését tervezik.
Mindezen felül a jogharmonizációs kötelezettséget is szem előtt tartva a jogalkotó
tekintettel volt az Európai Unió valamennyi olyan normaszövegére, amely a Javaslat
szabályozási tárgykörlét érinti.
25
Részletes indokolás
az 1.§-hoz
Személyi hatályát tekintve a Javaslat kiterjed a szerződött díjfizetőkre, az útdíjköteles elemi
útszakaszokon közlekedő útdíjköteles gépjárművek üzembentartóira. A szabályozás
egyértelművé tétele érdekében a Javaslat kimondja, hogy hatálya nem terjed ki a használati
díjfizetésre kötelezett gépjárművekre.
A szabályozás tárgyi és területi hatálya a Javaslat további részéből egyértelműen kiderül, így
azt itt nem fogalmazza meg a Javaslat.
Tárgyi hatályát tekintve a Javaslat felölel valamennyi, az útdíjjal és a megtett úttal arányos
díjszedési rendszerrel kapcsolatos kérdést, területi hatálya pedig az útdíjköteles úthálózatra
terjed ki. Az útdíjköteles úthálózatot a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) jelöli ki. A Javaslat címéből adódóan kijelölésre csak autópályák, autóutak és
főutak vonatkozásában kerülhet sor.
a 2. §-hoz
A Javaslat - részben hiánypótló jelleggel - részletes fogalom meghatározásokat ad, amelyek
segítenek eligazodni a jelen jogszabály által alkalmazott legfontosabb (sokszor újonnan
megjelenő) megjelölések, fogalmak között egyúttal az egységes szabályozás szándékával
átemeli az e tárgykörbe eső korábbi szabályozás bevált és megszokott fogalmait is.
A fogalmak közül külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek jogharmonizációs kötelezettség
eredményeként, illetve annak megfelelő végrehajtása érdekében jelennek meg e Javaslat.
Ilyenek például az EETS, EETS felhasználó, EETS szolgáltató, illetve az egyeztető szerv, a
felügyeleti szerv és a tanúsító szerv. E fogalmak definiálása során meghatározó jelentőségű
volt azok közösségi szabályozása, az Európai Bizottság 2009/750/EK számú határozata az
európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról.
Más fogalmak törvényi szintű meghatározását a minél kiszámíthatóbb szabályozás igénye
vezette, hogy ezáltal is elkerülhetőek legyenek a díjszedési rendszer átalakítása és
működtetése során az értelmezési viták. E fogalmak sorát gyarapítja például a fedélzeti
eszköz, az úthasználó, az útszakasz, illetve a díjfizetésre kötelezettek meghatározása.
a 3. §-hoz
A díjfizetési kötelezettség szabályozása során elvi éllel kerül rögzítésre, hogy az útdíjköteles
elemi útszakaszok használatáért az útdíjköteles gépjárművek tekintetében a külön is definiált
díjfizetésre kötelezetteket, azaz a gépjármű üzembentartóját, az úthasználót és a szerződött
díjfizetőt díjfizetési kötelezettség terheli. E rendelkezés azonban keretszabályt jelent, hiszen
az alkotmányos alapjog korlátozását jelentő kötelezettség előírásán túl jelen törvény mind a
díjköteles útszakaszok körének, mind a díj mértékének megállapítását alacsonyabb szintű
jogszabályra bízza. E Javaslat felépítéséhez hasonló elvek mentén működnek a környező
országok jogrendszerei is, azaz a díj -, pótdíj -, illetőleg bírságfizetési kötelezettség törvényi
szinten nyert szabályozást, míg az útszakaszok, díjak mértékének konkrét meghatározását
alacsonyabb szintű jogszabályok részletezik, hasonlóan a jelenleg hatályos, egyelőre csak
használati díjra értelmezhető hazai szabályozáshoz, ahol a használati díjköteles hálózat
szintén miniszteri rendeletben kerül kijelölésre.
26
Tekintettel arra, hogy a megtett úttal arányos díjszedést a jogalkotó jelen Javaslat
megalkotásakor első lépésben a teherforgalomra kívánja bevezetni, az útdíj fizetésére nem
kötelezett gépjárművek vonatkozásában továbbra is a használat idejével arányos díjszedési
rend marad érvényben. Az újonnan bevezetni tervezett díjszedési rendszernek azonban
rendelkeznie kell majd azokkal a funkciókkal és kapacitással, hogy az erre irányuló szándék
esetén valamennyi úthasználó a megtett úttal arányos díjat fizessen.
A Javaslat ugyanakkor garanciális jelleggel előírja, hogy nincsen lehetőség ugyanazon
útszakasz használatáért ugyanarra a gépjárműre nézve egyszerre a használat idejével
arányosan fizetendő használati díj és a megtett úttal arányos útdíj fizetését is előírni. E
rendelkezés célja a többes díjszedés kizárása.
a 4-5. §-hoz
A Javaslat garanciális jelleggel rögzíti az útdíj mértékének meghatározásához mértékül
szolgáló alapvető szabályokat. Általánosságban elmondható hogy a nehéz tehergépjárművekre
egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, 1999. június 17-i 1999/62/EK
irányelv (a továbbiakban: Eurogvignetta irányelv) III. számú mellékletében található
számítási módszer tekintendő a módszertan alapjának. A Kormány ezen a viszonylag kötött
metodikán túl azonban (összhangban az Eurovignetta irányelv adta lehetőségekkel)
viszonylag széles körben kap lehetőséget a differenciálásra. Az útdíj tehát áll az infrastruktúra
díjból - melynek felhasználásáról a törvény részletes szabályokat állapít meg - illetve áll az
ún. külső-költség díjból, melynek bevezetése tagállami döntésen alapszik. A külső költség díj
differenciálhat például a zajártalom, vagy levegő szennyezés mértékében is.
Fontos kiemelni, hogy számos külföldi példa mutatja azt, hogy a jogalkotó törvényi szinten
szabályozza a díjpolitika alapját, azaz a díjkategória besorolást (például Németország),
továbbá a töretlen alkotmánybírósági gyakorlat (pl. 19/2004. (V. 26.) AB határozat) is
indokolttá teszi e rendelkezések törvényi szintű rendezését.
A Javaslat arra is kitér, hogy elvi jelleggel rögzítse azt, hogy az útdíj milyen díjelemekből
tevődik össze, és az egyes díjelemeket milyen tényezők figyelembe vételével kell
megállapítani. A megállapításnál figyelembe vehetőek bizonyos, az irányelv rendelkezésein
nyugvó szempontok is, mint például az elmaradott régiók felzárkóztatása, vagy lehetőség
nyílik nagyfelhasználói kedvezmény megállapítására is.
a 6. §-hoz
A Javaslat általánosságban rögzíti a megtett úttal arányos díjszedési rendszer két
kulcsszereplőjének alapvető feladatait, így könnyebben értelmezhető a díjszedő és az
útdíjszolgáltató szerepe az útdíjszedés rendszerében. Ezen túlmenően az útdíjfizetés módjának
meghatározása során elsősorban az Eurovignette és az Interoperabilitási irányelvek olyan
eltérést nem engedő rendelkezéseit implementálja a jogalkotó, amelyek törvényi szintű
rendezése alkotmányjogi és garanciális szempontból is indokolt. Kiemelt szempont az
Interoperabilitási irányelv értelmében az, hogy az egységes európai díjszedési szolgáltatás
kialakítása érdekében a fedélzeti eszközök használatát igénylő díjszedési rendszerek képesek
legyenek egymással együttműködni. Szintén az egységes európai rendszer kialakítását
szolgálja a tervezet 7. § rendelkezése, amely többek közt azt is hivatott lehetővé tenni, hogy a
magyarországi úthasználók akár más európai országokban honos (Magyarországon is jelen
lévő EETS-) szolgáltatóknál is megköthessék a díjszedési szolgáltatás igénybevételére
27
vonatkozó szerződéseiket, hogy ennek révén legyenek jogosultak a magyarországi díjköteles
útszakaszok használatára, az útdíj megfizetése ellenében.
Ez a szakasz állapítja meg továbbá az útdíj megfizetésének szabályait, valamint itt kerülnek
rögzítésre azok a követelmények, melyek megléte szükséges az úthasználati jogosultság
fennállásához. Az UD rendszerben alapvetően kétféle módon beszélhetünk úthasználati
jogosultság fennállásáról. Az úgynevezett viszonylati jegy esetében a jogosultság kizárólag a
megváltott útvonalon értelmezhető, vagyis azon útdíjköteles elemi útszakaszok
vonatkozásában, melyek használatáért az úthasználó a használat megkezdését megelőzően a
viszonylati jegy megváltásával fizetett. Az úthasználati jogosultság keletkezésének másik
módja, ha az úthasználó úthasználati jogosultságot keletkeztető szerződést köt valamely
útdíjszolgáltatóval, és bevallási kötelezettségének a szerződésben foglaltak szerint eleget tesz.
Viszonylati jegy hiányában ez utóbbi lehetőséget valamilyen fedélzeti eszköz útján
teljesítheti.
Az úthasználó az útdíjszolgáltatóval fennálló szerződése alapján a használattal érintett
útdíjköteles elemi útszakaszok használata során - fedélzeti eszköz használatával - bevallást
nyújt be, mely alapján az útdíjszolgáltatónak a díjat megfizeti függetlenül attól, hogy az
útdíjszolgáltató részére szerződéses partnere ezt megelőzően szerződésszerűen teljesített-e.
Természetesen az útdíjszolgáltatónak módjában áll előírni az előre fizetést (ebben az esetben
az úthasználat előre feltöltött egyenleg terhére történik), de nem tiltja a Javaslat, hogy a felek
utólagos elszámolásban állapodjanak meg.
Mivel az úthasználathoz, az utak használatához számos alapjog (pl. szabad mozgás,
vállalkozás szabadsága), és fő szabadság (áru szabad mozgás) köthető az UD rendszert úgy
kell működtetni, hogy az úthasználati jogosultság megszerzésére valamennyi szereplőnek
lehetősége legyen. Ezért a Javaslat rendelkezik egyetemes szolgáltató létrehozásáról, amely
szolgáltató köteles mindenkivel szerződni, aki teljesíti szerződési feltételeit, aki pedig erre
nem képes, annak úthasználati jogosultságot biztosító viszonylati jegyet értékesíteni.
a 7. §-hoz
A Javaslat külön szakaszt szentel az egyetemes szolgáltató fent leírt kötelezettségének. A
viszonylati jegyet minden esetben előre, az úthasználat megkezdését megelőzően kell
megfizetni, és a szolgáltató minden esetben még az úthasználat megkezdését megelőzően kell,
hogy bevallását eljuttassa a díjszedő részére. A Javaslat megteremti a visszatérítés kivételes
lehetőségét annak részletszabályait alacsonyabb szintű jogszabályra delegálva. Mivel az UD
rendszer megtett úttal arányos útdíj megfizetését feltételezi, ezért a kifizetett, bevallott, de
egyértelműen bizonyíthatóan meg nem tett út megfizetése az úthasználótól nem várható el.
a 8. § -hoz
A Javaslat garanciális jelleggel rögzíti, hogy a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben feltüntetett díjakon felül az úthasználó nem kötelezhető az úthasználattal
kapcsolatos további díj vagy költség megfizetésére. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az
útdíjszolgáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás, vagy a fedélzeti eszköz ellenértékét a
szolgáltató ne követelhetné.
a 9. §-hoz
28
A Javaslatban előírt útdíjfizetési és útdíjbevallási kötelezettség alóli mentesség köre szintén
törvényi szinten került rögzítésre, a mentesség elsődlegesen a közfeladatot ellátó szervek
gépjárművei számára biztosított.
a 10. §-hoz
Ez a szakasz speciális szabályokat állapít meg az útdíj alóli mentesség vonatkozásában. A
Javaslat kezeli azt a helyzetet, amikor az úthasználathoz fűződő azonnali érdek nem teszi
lehetővé az ún. mentességi nyilvántartásba történő formális bejegyzést (pl.
katasztrófahelyzet), illetve a bejegyzés a fennálló helyzet átmeneti voltára tekintettel
szükségtelen (forgalomterelés esete).
a 11. §-hoz
A mentességi nyilvántartás vezetéséhez szükséges minimális eljárási szabályokat határozza
meg a törvény.
a 12. §-hoz
Ebben a szakaszban kap felhatalmazást az adatkezelő az adatkezelésre a jogosultság
megszűnését (ti. a díjmentes használatra vonatkozó jogosultság) követő 2 év időtartamra.
Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a jelenleg működő (tehát a használati díjas rendszerben
működő) mentességi nyilvántartásban szerepelnek olyan jogosultak is, akik jogosultsága
jogszabályból nem vezethető le, így vélhetően adminisztratív hiba okán nem változott a
gépjármű státusza elidegenítését követően. Ennek megelőzésére, felszámolására szükséges az
utólagos áttekintést lehetővé tenni.
a 13. §-hoz
Az útdíjból származó bevételek felhasználásának alapelvei szintén törvényi szinten kerültek
rögzítésre. Ennek megfelelően a Javaslat kimondja, hogy a használati díjból és az útdíjból
származó bevételek a központi költségvetés bevételét képezik. A Javaslat ezen felül
előírásokat tartalmaz a díjbevételek felhasználására is. Eszerint az infrastruktúra díjból
származó bevételek elsődleges felhasználási célja a díjszedési és díjellenőrzési rendszer
beszerzési, működtetési és felügyeleti költségeinek fedezésén túl elsősorban a közlekedési
infrastruktúra üzemeltetésének, fenntartásának, szükség esetén kapacitás-bővítése
finanszírozásának biztosítása. A külső-költség díj esetében a törvény követi az uniós jog
vonatkozó előírásait. A Javaslat felhasználási preferencia-listát határoz meg a jogalkalmazók
számára az egyes díjbevételek felhasználására vonatkozóan. A használati díjból származó
bevételre vonatkozóan a törvény egyelőre nem tartalmaz rendelkezéseket, azokról továbbra is
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.), és annak
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet rendelkezik. Szakmapolitikailag
támogatandó cél, hogy az úthasználatból származó bevételek szabályozása a jövőben
egységesen történjen.
a 14. §-hoz
29
A Javaslat meghatározza a jogosulatlan úthasználat esetköreit. Ez a szakasz a 7. §-ban
foglaltakkal együtt értelmezendő a következőképpen. A 7. § tartalmazza az úthasználati
jogosultság fennállásának a feltételeit. A Javaslat logikájából adódóan jogosulatlan az
úthasználat, amennyiben az úthasználati jogosultság nem áll fenn, például: az úthasználó sem
viszonylati jeggyel, sem úthasználati jogosultságot keletkeztető szerződéssel nem rendelkezik.
Amennyiben az úthasználati jogosultság keletkeztetésére irányuló szerződés fennáll, még
felmerülhet, hogy az nem alkalmas arra, hogy valóban keletkeztessen is úthasználati
jogosultságot. Ilyen eset, amikor az úthasználati jogosultság fennállásához szükséges bevallás
teljesítésének elvégzésére hivatott fedélzeti eszköz szabályszerű működésének feltételei - az
úthasználó érdekkörében felmerült okból - nem adottak, vagy a felek közt fennálló
szerződésnek megfelelően nem áll rendelkezésre megfelelő pénzügyi keret az útdíj
megfizetésére az úthasználó egyenlegén.
Jogosulatlan úthasználat esetén közigazgatási bírság kerül kiszabásra, amely főszabály szerint
a gépjármű üzembentartóját terheli. Ez alól kivétel, ha helyszíni ellenőrzés során az
úthasználó személye megállapítást nyer, vagy az üzembentartótól eltérő személyt megillető
használati jogosultság hitelt érdemlően igazolást nyer. Az úthasználó bírságolása azokban az
esetekben nyerhet jelentőséget, amikor az ellenőrzés során, vagy azt megelőzően az
üzembentartó személye nem megállapítható, például azért, mert az olyan államban lett
bejegyezve, amelynek nyilvántartásához az eljáró hatóság vagy a díjszedő viszonosság vagy
nemzetközi szerződés hiányában nem bír betekintési jogosultsággal.
a 15. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a bírság elsősorban preventív célokat szolgál, vagyis annak mértékét
úgy kell meghatározni, hogy az úthasználókat az úthasználati díj megfizetésére ösztönözze. A
rendszer hosszú távú hatékonysága és gazdaságossága múlik a jogkövető magatartás hatékony
kikényszerítésén.
A Javaslat kimondja, hogy a bírság a központi költségvetés bevétele.
a 16. §-hoz
A jogosulatlan úthasználat szabályszegés, melyet a Javaslat - ezt nyomatékosítandó - ki is
mond. A Javaslat kijelölése alapján ilyen esetben a Rendőrség - annak általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerve - jár el a közigazgatási hatósági eljárások szabályai
szerint.
a 17. §-hoz
Ez a szakasz rendelkezik az ellenőrzési feladatok megosztásáról. A Rendőrség ellenőrzési
munkájának támogatása érdekében az útdíjszedő telepített vagy mobil eszközök segítségével
adatgyűjtést végez, mely alapján kiszűri a jogosultsággal nem rendelkező gépjárműveket, és
az így nyert adatot továbbítja a Rendőrségnek további ügyintézésre. A Rendőrség vezeti az
útdíjfizetés alól mentesülő gépjárművek nyilvántartását, mellyel minden esetben összeveti az
útdíjszedőtől érkezett adatot. Átfedés hiányában haladéktalanul megindítja az eljárását. A
Javaslat a kezelt adatokhoz hozzáférést biztosít azon államigazgatási szervek részére (pl.
nyomozó hatóság, nemzetbiztonsági szolgálatok), melyek törvényben meghatározott feladatai
ellátásához érdeke fűződik hozzá.
30
a 18 - 20§.-hoz
A díjszedő, az útdíjszolgáltatók, az ellenőrzésre feljogosított, valamint a közreműködő
szervezet felügyelete szintén garanciális jelentőségű, amelynek fő célja annak biztosítása,
hogy a felügyeltek tevékenysége törvényes és célszerű legyen. A Javaslat megalkotása során a
díjszedés optimális idő- és költséghatékonyságának elérése érdekében a cél egy több lépcsős -
az ellenőrzés hatékonyságát belső és külső késztető eszközök létrehozásával biztosítani képes
-	rendszer kialakítása volt, amely a döntően nem közjogi szereplők megfelelő színvonalú és
egyúttal a jogszabályi kereteknek maradéktalanul megfelelő szolgáltatás nyújtására kíván
ösztönözni. Figyelemmel arra, hogy a díjszedési rendszer működtetése komoly szakértelmet
igényel, a jogalkotó szükségesnek látta egy olyan felügyeleti szerv kijelölését, amely
kifejezetten e bonyolult technikai és szerződéses rendszer gyakorlati ismeretével, adott
esetben közreműködő auditor segítségével megfelelő hatékonysággal képes a felügyelete alá
tartozó szervezetek tevékenységének hatékony ellenőrzésére és szükség esetén
szankcionálására.
Megjegyzendő, hogy a jogalkotó nem tartotta kielégítőnek a kizárólag szerződéses
jogviszonyokon alapuló felügyeleti megoldást, hiszen az új díjszedési rendszerben olyan
szereplők is megjelennek (elsősorban az útdíjszolgáltatók és az EETS szolgáltatók), akik az
állami szervezetrendszerrel nem állnak közvetlen szerződéses kapcsolatban, ugyanakkor az
úthasználók elsősorban velük állnak jogviszonyban. Az úthasználók érdekeinek védelme
érdekében tehát szükségesnek mutatkozik, hogy e szereplők felügyeletét a korábbi
megoldással szemben immár hatósági jogkörbe utalja a jogalkotó.
a 21. §-hoz
Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról szóló
2009/750/EK határozat a 19. cikkében előírja a tagállamok számára a díjszedési rendszerrel
kapcsolatban nyilvántartás létrehozását az EETS területekről (ideértve az azokhoz kapcsolódó
díjszedőket, alkalmazott díjszedő technológiákat, az útdíjak megállapításával összefüggő
adatokat, az EETS területi leírását, továbbá az EETS területre nézve szerződéssel rendelkező
EETS Szolgáltatókat), valamint a tagállam által bejegyzett EETS Szolgáltatókról.
Tekintettel arra, hogy az említett szereplők természetes vagy jogi személyek lehetnek, és ezek
egyedi azonosításra is alkalmas adatait a felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartásnak
rögzítenie kell, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (Info. tv.) alapján (a természetes személyek esetében feltétlenül)
indokolt a nyilvántartás törvény általi létrehozása.
a 22. §-hoz
A felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartás felülvizsgálatának szabályairól, és a
Bizottságnak küldendő jelentéstételi kötelezettségről rendelkezik e szakasz.
a 23. §-hoz
A Javaslat rendelkezik egyeztető szerv létrehozásáról, melynek célja, hogy az útdíjszedő és az
útdíjszolgáltatók közti vitás kérdésekben peren kívül kíséreljék meg jogvitáikat elrendezni. A
31
szerv szervezetére, működésére, eljárására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány a
törvény felhatalmazása alapján rendeletben szabályozza. Az európai elektronikus útdíjszedési
szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról szóló 2009/750/EK határozat a 10. cikkében
előírja, hogy minden olyan tagállam, amely EETS területtel rendelkezik, köteles egy olyan
egyeztető szervet létrehozni, amelynek elsődleges feladata az EETS területen működő
díj szedő és az EETS szolgáltatók közötti vitás kérdések közvetítéssel történő rendezése.
a 24. §-hoz
Az elektronikus díjszedési rendszer átjárhatósági rendszerelemeinek megfelelőségi és
használati alkalmassági igazolásait a tanúsító szerv állítja ki az Európai Bizottságnak az
európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról szóló
2009/750/EK határozata 17. cikkében előírtak alapján. A szerv szervezetére, működésére,
eljárására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.
a 25. §-hoz
A Javaslat a közutak kezelői számára együttműködési kötelezettséget ír elő az útdíjszedési és
útdíjellenőrzési rendszerek kiépítése, üzemeltetése során felmerülő feladatok ellátásra kijelölt,
létrehozott szervezetekkel.
a 26. §-hoz
A személyes adatok megosztott kezelése elengedhetetlen a díjfizetés ellenőrzése érdekében,
és a Javaslatban foglalt rendelkezések kizárólag annak céljához szükséges adattípusok
kezelésére biztosítanak jogosultságot. A jelen fejezet célja az Info tv. releváns
rendelkezéseinek való megfelelés, illetve a Kkt. által már definiált szabályok átvétele.
A jogalkotó elsősorban a Kkt. korábbi rendelkezéseit vette át e tárgykörben, azonban azokat
kiegészítette az új díjszedési technológiák hatékony működtetése érdekében szükséges
további adattípusokkal és adatkezelőkkel. A díj beszedését végző szereplők adatkezelési
jogosultságát azért is javasolt törvényben szabályozni, hogy az esetleges szerződéses vitákat,
illetve a nem megfelelő szerződések megkötésének esélyét minimálisra csökkentsük. Ez
különösen a nem hazai honosságú EETS szolgáltatók esetében válhat kulcskérdéssé, hiszen az
esetleg más országok joga alatt megkötött szerződéseik nem szükségképpen fedik le ezt a
kérdést, így közjogi felhatalmazás szükséges az ebből fakadó esetleges hiányosságok
kiküszöbölésére. A díjfizetés ellenőrzésével összefüggő adatkezelési és adattovábbítási
jogosultságok törvényi rendezése ugyancsak a jogviták elkerülését szolgálja, ezzel is növelve
a rendszer egészének hatékonyságát. Ugyancsak az egyértelmű szabályozás érdekében
javasolt az adatgyűjtésben a közreműködő szervek igénybevétele lehetőségének biztosítása,
amelyek az adatvédelmi törvény szerinti adatfeldolgozóként járnának el.
a 27. §-hoz
A díjpolitika kialakításában folytatott társadalmi egyeztetés során egyértelművé vált, hogy a
díjszedés elfogadhatósága nagymértékben függ a díjbevételek 13. §-ban, illetve a bírság
bevételek 15. §-ban rögzített célhoz kötött felhasználásától. A Javaslat a nyilvánosság
számára lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a díj, illetve bírság bevételek felhasználásával
kapcsolatos adatokat megismerhesse. Ezen célt szolgálja a bevételek felhasználásával
32
kapcsolatos adatok, honlapon való közzététele az előirányzat kezelője által, illetve az adatok
megküldése - külön kérés esetén - a szakmai társadalmi szervezeteket reprezentáló
Társadalmi Egyeztető Szervezet részére.
a 28. §-hoz
Ez a szakasz tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges rendeletalkotásra vonatkozó
felhatalmazásokat.
a 29. §-hoz
A törvény hatályba léptető rendelkezése. A törvény 2013. július 1. napján lép hatályba.
a 30. §-hoz
A törvényi felhatalmazás alapján megalkotandó végrehajtási rendelethez szükséges a Javaslat
30.	§ (1) bekezdése szerinti sarkalatossági záradék.
A Javaslat módosítja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Rtv.),
amely az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatos törvényben lehetséges. A
Javaslat 30. § (2) bekezdése tartalmazza ezt a sarkalatossági záradékot.
a 31. §-hoz
Ez a szakasz tartalmazza az Európai Unió jogának való megfelelést megállapító
jogharmonizációs záradékot.
a 32. §-hoz
A módosító rendelkezések több szakaszon érintik a Kkt. korábbi rendelkezéseit. A módosítás
célja, hogy az ellenőrzés (és azon belül a díjellenőrzés) szabályozása egységese, egyetlen
jogszabályban áttekinthetően jelenjen meg. A szabályozási cél a hatékony ellenőrzési rendszer
kialakítása, amely eltérő intézményrendszert alkalmaz abban az esetben, ha a szabályszegő
gépjármű üzembentartója ismert, vagy megismerhető a díjellenőrzésben eljáró hatóság
számára, és eltérő az eljárásrend abban az esetben, ha az üzemben tartó nem azonosítható,
illetőleg nem ismert a díj megfizetésére kötelezhető személye.
a 33. §-hoz
Ez a szakasz határozza meg a helyszíni bírságolási eljárás részletes szabályait.
a 34-37. §-hoz
Korábban a jogalkotó a Kkt-ban egységesen rendezte a használati díj és az útdíj számításának,
a pótdíj behajtásának eljárásrendjét és a forrásfelhasználást, mely az új törvénnyel eltérő
alapokra lett helyezve. Ez a szakasz az ezzel kapcsolatos technikai jellegű módosításokat
tartalmazza.
a 38. §-hoz
33
A polgáros személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
módosítását tartalmazza ez a szakasz abból a célból, hogy az útdíjfizetés ellenőrzésére
jogosult szervezetek feladatuk ellátáshoz szükséges adatokat igényelhessenek a
nyilvántartásból.
a 39. §-hoz
Az Rtv. módosítását tartalmazza ez a szakasz, mely megteremti a jogalapját a Rendőrség
térítésmentes adatigénylésének a jogosulatlan úthasználók adatbázisából és a központi
közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartásból.
a 40. §-hoz
A szakasz a központi közlekedési nyilvántartásból történő adatigénylés jogalapját termeti
meg a Rendőrség számára.