﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11112. számú
törvényjavaslat
a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról
1. §
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára
nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett
gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési
eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi
kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.”
2.	§
A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni:)
„j) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti személyszállítási
közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére, az autóbusszal vagy villamossal végzett
személyszállítási közszolgáltatás esetében azonban kizárólag abban az esetben, amennyiben a
szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül; a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény
szerinti pályázati eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban
tájékoztatnia kell;”
3.	§
A Kbt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket
kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a
gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni.”
4.	§
A Kbt. 18. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Amennyiben egy építési beruházás, vagy szolgáltatás-megrendelés vagy hasonló áruk
beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült
érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható
olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke - a (2) bekezdés alkalmazása nélkül -
szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások
esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított részek
összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása
esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként.
1
(4)	Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3)
bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része
a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [120. §]. A (3) bekezdés alkalmazásakor annak
megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott
szerződések értéke önállóan vehető figyelembe.”
5.	§
A Kbt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„§ (1) A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását
rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok,
valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak
személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv),
valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. Jogszabály vagy a támogató szervezet az
államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás nyújtását a központosított
eljáráshoz való csatlakozás feltételéhez kötheti.”
6.	§
A Kbt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési
Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való
közzététel valamely okból nem lehetséges a saját vagy fenntartója honlapján - közzétenni:
a)	a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a terv vagy a terv
módosításának elfogadását követően haladéktalanul;
b)	a 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést
követően haladéktalanul;
c)	az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes
vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;
d)	a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően
haladéktalanul;
e)	a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-
e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás
teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél
-	támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles
szervezet - által történt teljesítését követő tíz napon belül;
f)	a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést a Közbeszerzési Hatóságnak
való megküldéssel egyidejűleg.”
7.	§
A Kbt. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való
felelősségét. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában az (1) bekezdés szerint tett
nyilatkozatot az ajánlattevő az eljárás ajánlattételi szakaszában - a 26. § figyelembe vételével -
2
módosíthatja, ebben az esetben ismét be kell nyújtania nyilatkozatát arról, hogy nem vesz igénybe a
kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót [87. § (1) bekezdés d) pontja, 91. § (1) bekezdés d) pontja,
107. § (4) bekezdés e) pontja]. A módosítás az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági
szereplő esetében nem eredményezheti az alkalmasság igazolásakor tett nyilatkozatok tartalmának
módosulását.”
8. §
A Kbt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt
megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál
később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia, de
megadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő
ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges. Az ajánlatkérő - ha a válaszadáshoz és
a válasz figyelembe vételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre - ilyenkor is élhet a (4)
bekezdésben foglaltak szerint az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának
lehetőségével.”
9. §
A Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint
más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat:]
„ c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - amennyiben az a) pontban foglaltaktól
eltérően, az alkalmassági követelmények nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható
erőforrásokra vonatkoznak - akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában
(részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet
nyilatkozatát, amelyben e más szervezet a Ptk. 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezességet
vállal az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével
összefüggésben ért olyan kár megtérítésére, amely más biztosítékok érvényesítésével sem térült
meg.”
10. §
(1)	A Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az
alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
g)	az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megsértésével]
„ga) - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési
kötelezettség elmulasztásával összefüggésben két évnél nem régebben jogerőre emelkedett
közigazgatási, vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított és munkaügyi
bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott
jogszabálysértést követett el, vagy”
3
(2) A Kbt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján nem zárható ki a gazdasági szereplő, amennyiben
a)	a munkaügyi hatóság vagy az állami adóhatóság által kiszabott munkaügyi bírság, illetve
mulasztási bírság összege nem haladja meg a harmincezer forintot,
b)	a jogsértés egy munkavállaló vonatkozásában került megállapításra, és
c)	a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá
válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését - több
telephellyel rendelkező munkáltató esetében ugyanazon telephelyen elkövetett azonos jogsértést -
jogerős és végrehajtható határozatban nem állapította meg.”
11. §
A Kbt. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az ajánlatkérő papír alapú ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtását írja elő,
az ajánlatot és a részvételi jelentkezést egy papír alapú példányban, írásban és zártan, az ajánlati,
ajánlattételi vagy részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell
benyújtani az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő előírhatja a papír
alapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példányok benyújtását.”
12. §
A Kbt. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok - tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok - bontásának
megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés - a 18. § (2)
bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez
rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ha
tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő végleges ajánlatok írásbeli benyújtását nem kéri, akkor a
közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét
-	részajánlattétel biztosítása esetén részenként - az utolsó tárgyalás alkalmával közvetlenül a
végleges ajánlatok megtételét követően kell ismertetnie.”
13. §
A Kbt. 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlattételi felhívás megküldésére korábban megjelölt
időpontot legfeljebb összesen 30 nappal elhalaszthatja, ebben az esetben az eredeti - vagy a
módosított - időpont lejárta előtt minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az
ajánlattételi felhívás megküldésének új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt
megelőzően kell a részvételre jelentkezőket értesíteni.”
4
14. §
A Kbt. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő
iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi
jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy
a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során a 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az
ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként
megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban
kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető.”
15. §
A Kbt. 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási
felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást
elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az
ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az
eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás - feltéve,
hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem (vagy csak az általa
meghatározott korlátozással) rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiányok a
későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.”
16. §
A Kbt. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a
közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a
becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az
ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés
szerinti - ellenszolgáltatás több, mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás
önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - a 18. § (2) bekezdésének
alkalmazása nélkül számított becsült értékétől.”
17. §
A Kbt. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben,
valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2)
bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó
iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a Ptk. 81. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan
információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése
szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti
elemeket.”
5
18. §
A Kbt. 96. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattételi felhívásnak a 38. §-ban foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:)
„a) a tárgyalásos eljárás jogcímét;”
19.	§
A Kbt. 109. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően - különösen a
keretmegállapodás tárgyára tekintettel - indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell,
hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb
határozott időtartam meghatározását, és az nem aránytalanul korlátozza-e a versenyt. A négy évnél
hosszabb tartamú keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást megindító
felhívásban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam meghatározásának indokolását. A
keretmegállapodásban ajánlatkérő megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein
belül meghatározott részre kötelezettséget vállal közbeszerzés megvalósítására. Az ajánlatkérő
akkor nem köteles a keretmegállapodás alapján közbeszerzést megvalósítani, ha a
keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok
következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, vagy a
szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek
haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzési
Hatóságot.”
20.	§
(1)	A Kbt. 120. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
„h) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok
járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve
vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül
követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;”
(2)	A Kbt. 120. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
„m) kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok
megszerzésére.”
6
21. §
A Kbt. 121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint
a)	a 123. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy
b)	a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 122-122/A. §-ban foglalt
eltérésekkel.”
22. §
A Kbt. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő építési beruházás esetén - a 94. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogcímen indított
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások kivételével - köteles, egyéb esetekben jogosult
dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén
szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni (a továbbiakban
együtt: szerződéstervezet).”
23.	§
A Kbt. 122. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben
köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő
rendelkezésre, a 45. § (4) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő
meghosszabbításának lehetőségével.”
24.	§
A Kbt. 122. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 122. § a (8) bekezdést
követően a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdés nem alkalmazandó. Az
ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és
legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése
szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívandó
gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg
különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4)
bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó.
(8a) Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) pontja alapján indított eljárás megkezdését megelőzően öt
nappal köteles honlapján - vagy amennyiben nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzési Hatóság
honlapján - a tervezett közbeszerzésről tájékoztatást közzétenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell
legalább az ajánlatkérő megnevezését, a szerződés tárgyának rövid leírását, a beszerzendő
mennyiséget, a teljesítés helyét és idejét, utalást arra, hogy az eljárás a (7) bekezdés a) pontja
szerint kerül lefolytatásra, valamint az ajánlattételi felhívás kiküldésének tervezett napját és az
ajánlatkérővel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információkat. A tájékoztatás alapján a
7
közbeszerzési eljárás megkezdéséig bármely gazdasági szereplő jelezheti az eljárásban való
részvételi szándékát. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban azoknak a gazdasági szereplőknek is
ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek részvételi szándékukat határidőben jelezték.”
25.	§
A Kbt. a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. § (1) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió
forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az
eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is
lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e §-
ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett
legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése
szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban
ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az
egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy
középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni.
(2)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás gazdasági szereplőknek történő megküldését megelőzően
öt nappal köteles honlapján - vagy amennyiben nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzési
Hatóság honlapján - a tervezett közbeszerzésről tájékoztatást közzétenni. A tájékoztatásnak
tartalmaznia kell legalább az ajánlatkérő megnevezését, a szerződés tárgyának rövid leírását, a
beszerzendő mennyiséget, a teljesítés helyét és idejét, utalást arra, hogy az eljárás e § szerint kerül
lefolytatásra, valamint az ajánlattételi felhívás kiküldésének tervezett napját és az ajánlatkérővel
való kapcsolatfelvételre vonatkozó információkat. A tájékoztatás alapján a közbeszerzési eljárás
megkezdéséig bármely gazdasági szereplő jelezheti az eljárásban való részvételi szándékát. Az
ajánlatkérő köteles az eljárásban azoknak a gazdasági szereplőknek is ajánlattételi felhívást küldeni,
amelyek részvételi szándékukat határidőben jelezték.
(3)	Az ajánlattételi határidő minimális időtartama az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított
tizenöt nap. Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról,
valamint az ajánlattételi felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az
eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a
gazdasági szereplőket, akinek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte.
(4)	Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre
felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, akinek az
ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.”
26.	§
A Kbt. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az e törvény Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló
eljárási szabályokat alakíthat ki.”
8
27. §
A Kbt. 124. § (8) bekezdése a következő e) ésf) ponttal egészül ki:
[A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a
szerződés]
„e) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés c) pontja, (3) bekezdése, vagy
(4) bekezdésének b)-d) pontja alapján indították és a 141. § (3) bekezdése szerinti határidőben a
Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;
f)	ha a 122. § (7) bekezdés a) pontja vagy a 122/A. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot
nyújtottak be.”
28.	§
A Kbt. 126. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a
szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő
biztosíték köthető ki.
(3)	A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként
legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát
elérő biztosíték köthető ki.
(4)	A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződés hatályba
lépésekor, a jótállási és szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a teljesítés
időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a szerződésben foglalt feltételek
szerint - abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal
biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában.”
29.	§
A Kbt. 131. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két
hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt - tartalékkeret és áfa nélkül
számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 68 millió forint előleg
igénybe vételének lehetőségét biztosítani.
(2) A felek az (1) bekezdésben foglalt kötelező mértéket meghaladóan, valamint bármely más
esetben is kiköthetik előleg nyújtását a szerződésben.”
30.	§
A Kbt. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt - amennyiben a felek a
szerződésben tartalékkeretet kötöttek ki, akkor a tartalékkeret nélkül számított - eredeti ellenérték
5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági
egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.”
9
31. §
A Kbt. 137. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell
tekinteni]
„a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy
közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásának
napját;”
32.	§
(1)	A Kbt. 152. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy
a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság
összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így
különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési
eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását,
a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a
jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés
esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére
vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás
időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan
szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is
figyelembe kell venni.”
(2)	A Kbt. 152. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró
döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc
napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen,
döntése meghozatala előtt - határidő tűzésével - be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot
tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Amennyiben az ajánlattevő a megadott
határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. Amennyiben
ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte, az ajánlatukat fenntartó
ajánlattevőknek igazolniuk kell az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre
bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által meghatározott új idejére.”
33.	§
(1)	A Kbt. 172. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság keretében működő Tanács)
,,m) működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi
nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési
10
adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs
lehetőségek támogatását. Ennek keretében;”
(2)	A Kbt. 172. § (2) bekezdés m) pontja a következő ma) ponttal egészül ki:
„ma) elektronikus közzétételi lehetőséget biztosít, ahol az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás
dokumentációját központilag, térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton
az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teheti, és ahonnan az ajánlattevők a közbeszerzési eljárások
dokumentációit ingyenesen elérhetik;”
34.	§
A Kbt. 182. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„18. az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány
közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek
közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi ellenőrzésére
vonatkozó sajátos szabályokat, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági,
stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés
alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, valamint e szervezetek
közbeszerzési szerződései teljesítésének ellenőrzésére és módosításának engedélyezésére vonatkozó
sajátos szabályokat, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő, vagy általuk alapított
alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének
és módosításának engedélyezését;”
35.	§
A Kbt. 181. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2013.
évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított 2. § (5) bekezdése, 4. § 21. pontja, 9. §
(1)	bekezdés j) pontja, 16. § (1) bekezdése, 18. § (2)-(4) bekezdései, 31. § (1) bekezdése, 40. § (2)
bekezdése, 45. § (3) bekezdése, 46. § (3) bekezdése, 55. § (6) bekezdés c) pontja, 56. § (1) bekezdés
ga) és kc) pontja, valamint (5) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 62. § (4) bekezdése, 65. § (4)
bekezdése, 67. § (3) és (5) bekezdése, 69. § (2) bekezdése, 96. § (1) bekezdés a) pontja, 109. § (5)
bekezdése, 120. § h) és m) pontja, 121. § (1) bekezdés b) pontja, 122. § (2), (5), (8) és (8a)
bekezdése, 122/A. §-a, 123. § (1) bekezdése, 124. § (8) bekezdés e) pontja, 125. § (9) bekezdése,
126. § (2)-(4) bekezdései, 131. § (1)-(2) bekezdései, 132. § (3) bekezdése, 137. § (5) bekezdésének
a)	pontja, 139. § (4) és (6) bekezdése, 152. § (5) bekezdése, 172. § (2) bekezdés m) és ma) pontja a
Mód2. tv. hatályba lépését követően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárás alapján
megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban indított jogorvoslati eljárásokra
alkalmazandó.”
36.	§
A Kbt.
1.	31. § (4) bekezdésében a „c)-d) és f)-g) pont” szövegrész helyébe a „c) és e)-f) pont” szöveg,
11
2.	31. § (5) bekezdésében az „e) pont” szövegrész helyébe a „d) pont” szöveg,
3.	31. § (6) bekezdésében az pontja” szövegrész helyébe az „e) pontja” szöveg,
4.	36. § (5) bekezdésében a „hatósági vagy közhiteles” szövegrész helyébe a „hatósági” szöveg,
5.	36. § (6) bekezdésében a „hatósági, illetve közhiteles” szövegrész helyébe a „hatósági” szöveg,
6.	46. § (3) bekezdésében a „köteles lehetővé tenni” szövegrész helyébe a „lehetővé teheti” szöveg,
7.	56. § (1) bekezdés ke) pontjában a „nem szabályozott tőzsdén jegyzett” szövegrész helyébe a
„szabályozott tőzsdén nem jegyzett” szöveg,
8.	94. § (3) bekezdés b) pontjában az „(a közösségi értékhatár elérésének meghatározása
szempontjából)” szövegrész helyébe az „(az uniós értékhatár elérésének meghatározása
szempontjából)” szöveg,
9.	125. § (9) bekezdésében az „5 %-át” szövegrész helyébe a „10 %-át” szöveg,
10.	126. § (6) bekezdés a) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „bankgarancia vagy
banki készfizető kezesség” szöveg
11 . 139. § (4) bekezdésében az „akkor is megszünteti végzéssel” szövegrész helyébe az „akkor is
megszünteti” szöveg,
12.	139. § (6) bekezdésben a „végzéssel megszünteti” szövegrész helyébe a „megszünteti” szöveg,
13.	140. § (1) bekezdés l) pontjában „a legfőbb ügyész” szövegrész helyébe „az ügyész” szöveg,
14.	146. § (1) bekezdésében az „ajánlatkérők esélyegyenlőségét” szövegrész helyébe az
„ajánlattevők esélyegyenlőségét” szöveg,
15.	172. § (6) bekezdésében a „névjegyzéken szereplő személy halála esetén” szövegrész helyébe a
„névjegyzékben szereplő személy halála vagy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó szervezet
megszűnése esetén” szöveg,
16.	172. § (10) bekezdésében az „A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.”
szövegrész helyébe az „A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.”
szöveg
lép.
37.	§
(1)	Hatályát veszti a Kbt.
1.	4. § 15. pontja,
2.	109. § (7) bekezdésének második mondata,
3.	137. § (5) bekezdés e) pontjában a „[31. § (1) bekezdés f) pont]” szövegrész.
(2)	Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény
megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény
29.	§-a.
38.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. június 30-án lép hatályba.
(2)	Az 1 - 32. §, a 33. § (1) bekezdése, a 34-36. §, a 37. § (1) bekezdése 2013. július 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 33. § (2) bekezdése 2013. november 1-jén lép hatályba.
39. §
Ez a törvény
12
a)	a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési
eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,
b)	az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési
szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
13
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatályba lépése óta több mint egy év telt el,
jelen törvényjavaslat a törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján célozza a
szabályozás módosítását, külön előtérbe helyezve a gyorsítás és egyszerűsítés igényét. A 2007-
2013. évi uniós költségvetési időszak fejlesztési forrásainak sikeres felhasználása szempontjából a
2013. évnek jelentős szerep jut, amelyhez a közbeszerzési szabályozás első sorban a további
gyorsítási lehetőségek előmozdításával és egyes szabályoknak az Európai Unió Bíróságának
ítélkezési gyakorlatával összhangban történő felülvizsgálatával, az uniós joggal való nagyobb
összhang megteremtésével járulhat hozzá. A javaslatok figyelemmel vannak az Európai Unióban
jelenleg tartó közbeszerzési reformfolyamat fejleményeire is.
Az előbbieken túl a törvényjavaslat tovább képviseli azokat a jogpolitikai célokat, amelyek a
Kormány közbeszerzési politikájában következetesen jelen vannak, és amelyek az új közbeszerzési
törvény megalkotását is meghatározták.
A törvényjavaslat egyik jelentős hatású rendelkezése a közbeszerzési szakmában régóta vitatott
ún. egybeszámítási szabályok teljes átalakítása, és a beszerzések részekre bontásának tilalmára
vonatkozóan az uniós irányelvekben és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában megjelenő,
az „egy beszerzés” funkcionális megközelítésén alapuló szemlélet teljes átvétele a magyar jogban.
A részekre bontás tilalmára vonatkozó új megközelítés azt szolgálja, hogy a hazai jogalkalmazás
összhangba kerüljön az uniós jogfejlődéssel, és a későbbi európai bírósági döntések révén várhatóan
még tovább egységesülő értelmezés itthon is követhető legyen. A módosítás egyúttal hozzájárul az
uniós források hatékonyabb felhasználásához, mivel nem terheli az ajánlatkérőket a funkcionálisan
egybe nem tartozó beszerzések érték-egybeszámításának kötelezettségével.
A közbeszerzések rugalmasabb, egyszerűbb és gyorsabb megvalósítását szolgálja a nemzeti
eljárásrendben alkalmazható új eljárásfajta bevezetése, amely lehetőséget ad arra, hogy a kis értékű
beszerzések körében alkalmazott, legalább három ajánlattevő felhívásával induló közbeszerzési
eljárás tárgyalás tartása nélkül is lefolytatható legyen. A kis értékű beszerzésekre alkalmazható
eljárásfajta egyúttal úgy alakul át, hogy jobban előmozdítja a lehetséges ajánlattevők
esélyegyenlőségét, és a szerződésekre vonatkozóan a verseny fenntartását. A kisebb értékű
beszerzésekhez kapcsolódó transzparenciát és nagyobb versenyt - ezáltal a közpénzek hatékonyabb
elköltését - segíti elő a módosítás azon rendelkezése, amely ezen beszerzéseknél is megköveteli egy
előzetes tájékoztatásnak az ajánlatkérő honlapján történő közzétételét.
Az építési beruházásoknál alkalmazható szerződéses tartalékkeret maximális keretösszegének 10%-
ra emelése biztosítja, hogy a beruházások során felmerülő változások rugalmasan kezelhetőek
legyenek. Figyelemmel arra, hogy a tartalékkeret felhasználásának szabályait előre mindenki
számára megismerhető módon pontosan rögzíteni kell, az biztosítja az építési pótmunkákkal
kapcsolatos többletköltségek átlátható és a versenyt nem torzító felhasználását.
14
A gyorsabb szerződéskötést szolgálja a törvénymódosítás azon eleme, amely az uniós irányelvek
által még lehetővé tett további esetekben engedi meg a szerződéskötési moratóriumi időszak
elhagyását.
A Közbeszerzési Hatóság 2013. november 1-jétől biztosítja elektronikus felület rendelkezésre
állását az ajánlatkérők számára a közbeszerzési dokumentáció ingyenes elektronikus közzététele
érdekében, amelynek révén minden ajánlatkérő élhet az ehhez kapcsolódó határidő-rövidítési,
gyorsítási lehetőségekkel.
A közpénzek elköltése átláthatóságának előmozdítására irányul a javaslat azon eleme, amely a
Közbeszerzési Hatóság feladatai között rögzíti a közbeszerzésekkel kapcsolatos információkat
rögzítő Közbeszerzési Adatbázis működtetését, az ajánlatkérők részére pedig előírja, hogy az
eljárásokkal kapcsolatban általuk közzéteendő dokumentumokat töltsék fel az adatbázisba.
A törvényjavaslat ezzel megvalósítja azt a célt, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos információk
a közbeszerzési eljárások megindításától kezdődően a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokkal
bezárólag egy helyen, könnyen kereshető módon legyenek nyilvánosan elérhetőek.
A kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való sikeres részvételét a jelenlegi piaci
körülmények között nehezítő finanszírozási nehézségeket a törvényjavaslat azzal kívánja enyhíteni,
hogy megemeli az ajánlatkérők által az építési beruházások esetében kötelezően biztosítandó
minimális előleg keretösszegét.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Kbt. 75. § (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való
kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell
nemzeti elbánást nyújtani, a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési
szabályokról szóló 289/2011 (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében szintén meghatározott
származású árut tartalmazó ajánlat kizárását teszi lehetővé. Az előbbi szabályokkal nincs
összhangban a Kbt. 2. § (5) bekezdésének azon megfogalmazása, amely szerint a közbeszerzési
eljárásban a közösségi áruk (és nem a közösségi származású áruk) számára kell nemzeti elbánást
nyújtani. A jelenleg hatályos szöveg az áru származása helyett annak vámjogi státusára (közösségi
vagy nem közösségi) utal, ugyanakkor nem ez a releváns tényező a közbeszerzésekben nyújtandó
nemzeti elbánás szempontjából, szükséges ezért a Kbt. megfogalmazásának javítása.
a 2. §-hoz
A módosítás átvezeti a Kbt-n a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
hatályba lépésével összefüggésben szükséges kiigazításokat, és összhangba hozza a Kbt-t e törvény
rendelkezéseivel. A személyszállítási közszolgáltatást ellátó szolgáltató kiválasztására vonatkozóan
az uniós szabályozásban is külön szabályok érvényesülnek. Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (1)
bekezdése alapján a közszolgáltatási szerződéseket a rendeletben megállapított szabályokkal
összhangban kell odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási
közszolgáltatás tekintetében azonban a 2004/17/EK vagy 2004/18/EK irányelvben meghatározott
szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződéseket az ezen irányelvekben meghatározott eljárásokkal
összhangban kell odaítélni, amennyiben az ilyen szerződések nem szolgáltatási koncessziós
szerződések.
A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazítja a Kbt. kivételi körét: a
személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény hatálya alá tartozó vasúti és közúti
személyszállítási közszolgáltatásokra alapvetően a külön törvény szabályait kell alkalmazni, az
autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében azonban
-	amennyiben az nem a közbeszerzési törvény szerinti szolgáltatási koncessziónak minősül - a
közbeszerzési törvény szerint kell eljárni.
a 3.§-hoz
Az Európai Bíróság C-16/98.sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának
megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Ennek kimondása
lényeges arra tekintettel, hogy e §, valamint a 18. § (2) bekezdése alapján figyelmet kell fordítani
arra, hogy a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe
az ajánlatkérő.
A módosítás beemeli a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában
irányadó szempontot. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló
306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése további segítséget nyújt az ugyanazon
építési beruházás határainak megítéléséhez azzal, hogy ugyanazon építési beruházásnak minősíti az
egy építési engedélyben több szakaszra bontott beruházást is.
16
a 4. §-hoz
A módosítás új alapokra helyezi az arra vonatkozó szabályokat, hogy mely esetekben kell több
szerződést egy közbeszerzés körébe tartozónak tekinteni, és ezért értéküket egybeszámítani.
Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat azt
követeli meg, hogy az ajánlatkérő - értékét tekintve - ne bontson részekre olyan közbeszerzéseket,
amelyek funkcionális megközelítésben egy egységes beszerzésnek minősülnek. A beszerzés
egységének megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában a műszaki-gazdasági funkcionális
egység az irányadó szempont (C-16/98. sz., Bizottság v. Franciaország; C-574/10. sz., Bizottság v.
Németország ügyben hozott ítéletek).
Az új közbeszerzési törvény megalkotásakor a jogalkotó az építési beruházások kapcsán már
figyelembe vehette a C-16/98. sz. ítélet megállapításait, építési beruházások esetében ezért már a
Kbt. hatályos szabályai is lehetővé teszik az uniós gyakorlattal összhangban történő funkcionális
értelmezést. Szolgáltatások tekintetében az Európai Bíróság irányadónak tekinthető C-574/10. sz.
ítélete 2012. március 15-én született, a törvény jelen módosítása azt szolgálja, hogy a hazai
jogalkalmazásban is az uniós megközelítéssel megegyező értelmezés legyen alkalmazható, és a
hazai szabályok e tekintetben se térjenek el az irányelvek által támasztott követelményektől.
A Bíróság fenti ítéletéből az következik, hogy a korábban építési beruházások tekintetében
alkalmazott funkcionális megközelítés szempontjai más beszerzési tárgyakra is alkalmazandóak.
A C-16/98. sz. ítéletben a Bíróság kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor
a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A Bíróság rámutatott, hogy egyéb
tényezők, mint az ugyanazon ajánlatkérő személye vagy, hogy a különböző szerződésekben
foglaltakat ugyanazon vállalkozás is tudná teljesíteni, a körülményektől függően utalhatnak egy
építési beruházás fennállására, a döntő szempont azonban az építési munkák eredményének
funkcionális egysége. Több európai ország gyakorlatában ennek alapján az az értelmezés vált
elfogadottá, amely szerint egy több szakaszra tagolódó projekt elemei akkor értékelhetőek külön
építési beruházásként, amennyiben teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére
önmagukban alkalmasak.
Áru és szolgáltatás megrendelések esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális
egysége elsősorban abban érhető tetten, hogy a szolgáltatások vagy áruk egyetlen cél
megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére
együttesen alkalmasak.
Áruk tekintetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló
felhasználásra szolgálnak, például különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok. Tipikusan
egy az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében. A C-
574/10. sz. ügyben hozott ítéletében az Európai Bíróság a szolgáltatások tartalmi hasonlósága
körében elegendőnek tartotta, hogy általánosságban a szolgáltatások természete (a megvalósítandó
munkák tervezése és annak ellenőrzése) azonos volt.
Az egyetlen közbeszerzés jellemzője a fenti tényezők mellett az időbeli összefüggés is, amely nem
feltétlenül jelent teljes egyidejűséget vagy folyamatosságot, de ha az egyes szerződések megkötése
között valamilyen oknál fogva hosszabb idő telik el, az megbonthatja a beszerzések egységét.
A beszerzések egy egységként történő értékelését az uniós gyakorlat értelmében egyéb tényezők is
alátámaszthatják az adott esetben pl. az egységes tervezés és döntés.
17
Az Európai Bíróság által alkalmazott fő szempontot, a gazdasági és műszaki funkció egységét
jeleníti meg a Kbt. 16. § (1) bekezdésének új második mondata. Szolgáltatások és áruk tekintetében
a Kbt. módosításának szövege [18. § (2) bekezdés] az irányelvekhez igazodik, és nem részletezi a
figyelembe veendő szempontokat, a funkcionális egység megítéléséhez az indokolásban kifejtettek
a jogalkotó álláspontja szerint az Európai Bíróság gyakorlatából adódóan irányadónak tekinthetők.
A szolgáltatások és áruk tekintetében jelenleg a Kbt. megköveteli azon szerződések értékének
egybeszámítását, amelyek hasonló szolgáltatás vagy áru beszerzésére irányulnak, és a rájuk
vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. A beszerzési igény egy időben történő
felmerüléséhez iránymutatást adott a Közbeszerzési Hatóság vonatkozó útmutatója, amely szerint
egybe kell számítani a hasonló áruk vagy szolgáltatások beszerzésének értékét, amelyeknek a
szerződései tervezésekor (különös tekintettel a költségvetés tervezésekor vagy az üzleti terv
összeállításakor vagy az egy projekt keretében megvalósuló beszerzések felmérésekor) az
ajánlatkérő tudatában van, vagyis amely beszerzésekkel az adott eljáráson kívül számolhat, és
amelyeket képes lenne egyidejűleg is megvalósítani, mert rendelkezik a szükséges forrással. Ez a
szabály kifejezetten az ajánlatkérők tervezési kötelezettségére helyezi a hangsúlyt, és fontos
szerepet tulajdonít a költségvetési szempontoknak is. A C-574/10. sz. ítéletben az Európai Bíróság
ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem
meghatározóak egy beszerzés funkcionális egységét illetően.
A részekre bontás tilalmára vonatkozó új megközelítés több fontos gyakorlati változást is
eredményez majd. Nem kell például egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő,
eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésének értékét akkor sem,
ha az ajánlatkérő már mindkét beszerzésre rendelkezik forrással. Egybe kell azonban számítani
azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak és tartalmilag is hasonlóak vagy
funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak, akkor is, ha az ajánlatkérő még nem rendelkezik
mindegyik szerződésre forrással. Az uniós források gyorsabb és hatékonyabb felhasználásához is
hozzájárul a módosítás azáltal, hogy nem követeli meg az eltérő projektekhez kötődő hasonló
szolgáltatások egybeszámítását - feltéve hogy sajátos körülmények, pl. hogy az ajánlatkérő egy
időben összevontan bonyolítja a beszerzést - nem alapozzák meg kifejezetten a szerződések
egységét.
A funkcionális szemlélet alapján nem mondható ki kategorikusan, hogy többféle tárgyú szerződés
értéke biztosan nem lehet egybeszámítandó. Vannak ugyanis olyan szorosan, szükségszerűen egybe
tartozó vegyes tárgyú beszerzések [Kbt. 8. § (1) bekezdése], amelyek részekre bontása szintén
jogellenes lehet, maga az irányelv rendelkezik róla például, hogy az árubeszerzés magában
foglalhatja a beállítási és üzembe helyezési mellékszolgáltatásokat. A Kbt. hatályos szövege a
vegyes, de egybe tartozó közbeszerzések esetét a 13. § (3) bekezdésében szabályozza, a
továbbiakban a 18. § (2) bekezdésének új megfogalmazásához képest a 13. § (3) bekezdése nem
kivételes szabályt fog jelenteni, hanem illeszkedik a Kbt. funkcionális egységből kiinduló
értelmezésébe.
A 18. § (3) bekezdésének módosítása a jelenleg is hatályos szabály megfogalmazását pontosítja az
irányelv-konform értelmezésnek megfelelően tekintettel arra, hogy a hatályos szabály
értelmezésével kapcsolatban az eredeti jogalkotói szándéktól eltérő értelmezés is kialakult.
A szabály megfogalmazásának pontosítása egyértelművé teszi, hogy a (2) bekezdés alkalmazásával
uniós eljárásrendbe tartozó beszerzések esetében akár több, a rögzített értékhatárt el nem érő
szerződés leválasztására is lehetősége van az ajánlatkérőnek, ennek korlátját jelenti azonban, hogy
18
az így leválasztott részek összértéke nem haladhatja meg annak az értéknek a húsz százalékát,
amely a teljes közbeszerzés értéke.
A 18. § (4) bekezdése iránymutatást ad azzal kapcsolatban, hogy az így leválasztott részek értéke a
nemzeti eljárásrendben alkalmazható eljárásfajta meghatározása szempontjából külön kezelhető.
A közbeszerzés azon részének becsült értékeként, amelyről az ajánlatkérő a részeket leválasztotta, a
11.	§ (1) bekezdés és 18. § (1)-(2) bekezdése alapján továbbra is a teljes közbeszerzés becsült
értékét kell tekinteni.
az 5. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy az uniós források felhasználása során a beszerzések felgyorsítása
érdekében - amennyiben az adott beszerzési tárgy ezt lehetővé teszi - támogatói döntés (pályázati
felhívás, támogatási szerződés) vagy a támogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi előírás
alapján a központosított közbeszerzés rendszerében történjen a beszerzés.
a 6. §-hoz
A módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési
Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők
honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési Hatóság folyamatosan fejleszti honlapján a
közbeszerzéssel kapcsolatos adatok elérhetőségét biztosító funkciókat. A KBA célja, hogy
kereshető formában legyenek megtalálhatóak a közbeszerzésekkel kapcsolatos nyilvános adatok.
Ezáltal a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok is egy helyen válnak elérhetővé a nyilvánosság
számára. A módosítás összefügg a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás
Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat
végrehajtásával, amely elrendelte a közbeszerzési szabályozás tapasztalatainak különösen az
információszabadsággal kapcsolatos rendelkezések betartására vonatkozó áttekintését. A feladat
végrehajtása során feltárt probléma, hogy az ajánlatkérők nem mindig, vagy nem mindig
megfelelően elérhető formában teszik közzé saját honlapjukon az előírt adatokat. A KBA-ban
történő közzététellel egyúttal könnyebben ellenőrizhetővé is válik, hogy az ajánlatkérők eleget
tesznek-e a törvényben előírt közzétételi kötelezettségeiknek. A módosítás továbbá határidőt szab a
közzétételi kötelezettség teljesítésére.
a 7. §-hoz
A módosítás értelmében az alvállalkozók közreműködésével teljesítendő részekről, a tíz százalékot
meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról és teljesítésben való részvételük
arányáról tett ajánlattevői nyilatkozat a több szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában
módosítható.
Alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozatot az eljárások részvételi szakaszában kell benyújtani,
amikor a részletes műszaki leírás hiányában az ajánlattevő még nem minden esetben tudja
megfelelően megítélni, a teljesítés mely részeihez lesz szüksége alvállalkozó igénybe vételére,
illetve mely alvállalkozó közreműködése éri majd el a 10 %-ot. Ezt a problémát kívánja orvosolni a
módosítás, amelynek értelmében az ajánlattételi szakaszban tett ajánlatában - tárgyalásos eljárásban
adott esetben végleges ajánlatában - az ajánlattevő módosíthatja az alvállalkozókra vonatkozó
nyilatkozatot. A módosításnak azonban korlátja, hogy az nem érintheti azoknak a nyilatkozatoknak
a tartalmát, amelyek a részvételi szakaszban az ajánlattevő alkalmasságának igazolására szolgáltak.
A részvételi szakaszban ugyanis lezárul az alkalmasság vizsgálata, és nem lenne kezelhető az a
helyzet, ha - az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozat változásával összefüggésben - az
19
ajánlattételi szakaszban a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint tett, az alkalmasságot igazoló gazdasági
szereplő bevonására vonatkozó nyilatkozatok valamelyikének tartalma módosulna.
A nyilatkozat módosításának további korlátját a Kbt. 26. § szerinti 25 %-os mérték figyelembe
vétele jelenti, e részvételi mérték fölött ugyanis a gazdasági szereplő már nem minősíthető
alvállalkozónak. A Kbt. 25. § (7) bekezdése alapján alapvetően a közös ajánlattevők, illetve
részvételre jelentkezők személye nem változhat, a hiánypótlás körében a Kbt. 67. § (3) bekezdése
azonban szűk körben lehetővé teszi, hogy a 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az
alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek
minősüljön. Lényeges azonban kiemelni, hogy több szakaszból álló eljárásokban ilyen módosításra
kizárólag az eljárás részvételi szakaszában van lehetőség, az ajánlattételi szakaszban ugyanis
kizárólag olyan ajánlattevők vehetnek részt, amelyek - mint részvételre jelentkezők - alkalmasságát
és a kizáró okok alóli mentességét az ajánlatkérő a részvételi szakaszban elbírálta.
a 8. §-hoz
A módosítás módosítja a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat. A gyakorlati
jogalkalmazásban problémát jelent, hogy az ajánlatkérő a későn érkezett kérdéseket is köteles
megválaszolni, amennyiben arra a részvételi, illetve ajánlattételi határidő leteltéig képes. Ahhoz
azonban, hogy az ajánlattevők figyelembe tudják venni a későn érkezett kérdésre adott választ az
ajánlat vagy részvételi jelentkezés összeállításához, az ajánlattételi vagy részvételi határidő
meghosszabbítása válhat szükségessé. A módosítás az ajánlatkérőnek választási lehetőséget ad arra,
hogy mérlegelje a későn érkezett kérdések jelentőségét az eljárás szempontjából és azok
megválaszolásától eltekintsen. Az új szabály az ajánlattevőket is arra ösztönzi, hogy kérdéseiket a
törvényben megjelölt határidőben nyújtsák be.
a 9. §-hoz
A jogalkalmazók körében nem volt egyértelmű a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontjának értelmezése
és alkalmazása. A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon
fordulata okozta, miszerint az alkalmasságot igazoló szervezetnek az ajánlattevő
„fizetésképtelensége” esetére kell kezességet vállalnia. A fizetésképtelenség azonban a felszámolási
eljárásokhoz kötődő fogalom, amelyet a felszámolást elrendelő bíróságnak kell megállapítania.
Erre tekintettel a törvény eredeti szövege alapján nem volt egyértelmű, hogy szükség van-e minden
esetben az ajánlattevővel szemben indított felszámolási eljárás jogerős elrendelésére a kezesi
kötelezettségvállalás érvényesítéséhez. A Kbt. hivatkozott rendelkezésével kapcsolatos másik
gyakorlati problémát a törvényben meghatározott kezesség hibás, készfizető kezességként történő
értelmezése okozta.
A törvény szövegéből törlésre kerül a fizetésképtelenségre való utalás, helyette rögzítésre kerül,
hogy a Ptk szerint sortartásos kezességről van szó, amely követelés a polgári jogi szabályok alapján
abban az esetben érvényesíthető, ha az ajánlatkérőnek a szerződés nem- vagy hibás teljesítéséből
eredő követelése más módon behajthatatlan. Az új szóhasználat egyben megoldást jelent a kezesség
fajtájára vonatkozó jogalkalmazói kérdésekre is, mivel megerősíti, hogy jelen esetben egyszerű
sortartásos kezességről van szó, ahol az ajánlatkérőnek először az ajánlattevővel szemben kell
megkísérelnie érvényesíteni a követelését.
Szintén pontosítja a törvényi megfogalmazást a módosítás annyiban, hogy - az eredeti rendelkezés
helyes értelmének változatlan megőrzése mellett - egyértelműbben fejezi ki, hogy a c) pontban
foglalt igazolási eset az 55. § (6) a) pontjában foglalt igazolási módtól különállóan alkalmazandó.
A két pont közötti választás attól függ, hogy az adott esetben igazolni kívánt alkalmassági
20
követelmény milyen jellegű erőforrások meglétét írja elő: amennyiben olyan adatokat szükséges
bemutatni, melyek tényleges rendelkezésre bocsátása a teljesítés során nem lehetséges (pl. múltbeli
beszámolók adatai), a c) pont irányadó a külső szervezet igénybevételének lehetőségére.
a 10. §-hoz
A módosítás - összhangban az államháztartási szabályok hasonló változásával, az 1/2012 (I.26.)
NGM rendelet 6. § (2)-(3) bekezdéseivel - enyhít a munkaügyi jogsértésre tekintettel érvényesülő
kizáró ok követelményein. A módosítás indoka, hogy olyan nem szándékos, kisebb súlyú
jogsértések, amelyek esetében csak kis összegű bírság kiszabására kerül sor, ne okozzák a
gazdasági szereplő kizárását a közbeszerzési eljárásokból. A bejelentési kötelezettség
elmulasztásával összefüggésben is előfordulnak adminisztratív jellegű tévedések, melyekhez képest
a közbeszerzésekből történő kizárás aránytalan szankciót jelent. Az új 56. § (5) bekezdés ezt az
esetkört fogja át.
A Kbt. 56. § (5) bekezdésében foglalt azon kiegészítést, amely szerint a kizáró ok
megállapíthatósága nem függ attól, hogy a kiszabott bírság összegét határidőben befizették, a
továbbiakban nem tartalmazza a törvény szövege, azonban ehhez nem kapcsolódik tartalmi
módosítási szándék, a kizáró ok megfogalmazásából egyébként következik, hogy az a bírsággal
sújtott jogsértést szankcionálja, nem a bírság befizetésének elmulasztását.
a 11. §-hoz
A rendelkezés az ajánlattevői oldal adminisztratív terheit enyhíti a papír alapon bekérhető ajánlatok
példányszámának korlátozásával.
a 12. §-hoz
A módosítási javaslat az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának kötelezettségét a beszerzés becsült
értékéhez köti [lásd Kbt. 69. § módosítása]. A közbeszerzési eljárások tisztaságára és
nyilvánosságára, valamint az ajánlattevők esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvek gyakorlati
érvényesülése érdekében a javaslat előírja, hogy az ajánlatkérőnek - a beszerzéshez rendelkezésre
álló fedezet mellett - a közbeszerzés becsült értékét is ismertetnie kell az ajánlattevőkkel az ajánlati
kötöttség beálltát követően. A Kbt. érintett rendelkezése továbbá kiegészül az arra vonatkozó
iránymutatással, ha tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő nem kéri a végleges ajánlatok írásbeli
benyújtását. A javaslat szerint az ajánlatkérőnek ilyenkor az utolsó tárgyalás alkalmával kell
ismertetnie a rendelkezésére álló fedezet és a becsült érték összegét.
A becsült érték ismertetésére vonatkozó új szabály természetesen nem zárja ki azt, hogy az
ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során ezen időpontot megelőzően - például az eljárást megindító
felhívásban, vagy a dokumentációban - ismertesse az ajánlattevőkkel a beszerzés becsült értékét
(erre egyes hirdetményminták is lehetőséget adnak). Az ajánlatkérő számára továbbá a becsült érték
ismertetése nem okoz további jelentős adminisztrációs terhet, figyelemmel arra, hogy azt a
közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően mindig meg kell állapítani, továbbá
hirdetménnyel induló eljárások esetében a közzétételi kérelemben is meg kell jelölni. Hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárások esetében pedig a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott
tájékoztatásban [Kbt. 100. § (1) bekezdés] azt ugyancsak meg kell jelölni. Figyelemmel továbbá
arra, hogy a jogorvoslati eljárások igazgatási szolgáltatási díja a becsült érték függvényében kerül
megállapításra, a javaslat szerinti új rendelkezés elősegíti, hogy a kérelmezők a jogorvoslati díj
összegét meg tudják állapítani. Ily módon a Közbeszerzési Döntőbizottság tehermentesítése is
elérhető, hiszen ha a becsült érték a potenciális ajánlattevők előtt ismert és a jogorvoslati eljárás
21
igazgatási szolgáltatási díja kiszámítható, a Döntőbizottságnak ezekben az esetekben nem kell a
becsült érték felderítése érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és
alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII.22.) Korm. rendeletben előírt feladatokat
elvégeznie. Ez egyben az adott jogorvoslati eljárás gyorsításához is hozzájárulhat.
a 13. §-hoz
A szakasz egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő szükség esetén több alkalommal is módosíthatja
az ajánlattételi felhívás kiküldésének időpontját, ezzel megkönnyíti különösen a folyamatba épített
ellenőrzéssel megvalósuló eljárások rugalmasabb lefolytatását.
a 14. §-hoz
A módosítás hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely szerint a hiánypótlás során nem lehet új
gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Ezzel rugalmasabbá válnak a hiánypótlás szabályai és az
ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések többféle hibája lehet orvosolható, amely hozzájárul az
érvényes ajánlatok számának növekedéséhez. Az eddigi szabály alkalmazása egyes esetekben túl
szigorúnak bizonyult, előfordulhatott például, hogy az alkalmasság igazolása során bemutatott
szakemberek egy olyan vállalkozás alkalmazottai, mely biztosítaná a teljesítésben való
részvételüket, de amelyet az ajánlattevő nem nevezett meg kapacitást nyújtó szervezetként - ez a
hiány nem volt pótolható. A szabályozás tehát megszünteti az ajánlatok érvényessé tételének egyik
gátját. A hiánypótlás szabályainak megalkotása során azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni
azt sem, hogy a jogintézménynek szükségszerűen lehetővé kell tenni bizonyos korlátok megadását
ahhoz, hogy az ne váljon parttalanná és ne eredményezze az eljárásokban a bírálat aránytalan
elhúzódását. Ezzel függ össze a törvényjavaslat 15. §-ában a Kbt. 67. § (5) bekezdésének
módosítása.
15.	§-hoz
A módosítás - összefüggésben azzal, hogy a Kbt. 67. § (3) bekezdésének módosítása a jövőben
nem zárná ki a hiánypótlás keretében új gazdasági szereplő megnevezését - úgy rendelkezik, hogy
az ajánlatkérő nem köteles olyan újabb hiánypótlást elrendelni, amely azért vált szükségessé, mert
az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező új gazdasági szereplőt nevezett meg a hiánypótlásban.
Amennyiben azonban az ajánlatkérő - a bírálat elhúzódását megelőzendő - élni kíván ezzel a
korlátozási lehetőséggel, arra az eljárást megindító felhívásban utalnia kell. Az újabb iratok
benyújtására vonatkozóan a hiánypótlási felhívás kötelezettségét a szabályozás azért engedi
mellőzni, hogy az új gazdasági szereplő megnevezése ne kényszerítse az ajánlatkérőket
esetlegesen elhúzódó többkörös hiánypótlásra. Természetesen az új gazdasági szereplővel
kapcsolatos többkörös hiánypótlásra is irányadó, hogy az ajánlatkérő minden ajánlattevőnek
azonos feltételekkel köteles a hiánypótlást biztosítani (67. § (1) bekezdés), tehát amennyiben úgy
dönt, hogy az új gazdasági szereplőkre tekintettel második hiánypótlási felhívást nem bocsát ki,
minden ajánlattevő esetében így kell eljárnia. Az ajánlatkérő nem csak kizárhatja, hanem
korlátozhatja is az új gazdasági szereplőre vonatkozó további hiánypótlást pl. olyan módon, hogy
előírja, ilyen esetben csak egy újabb hiánypótlási fordulót biztosít. A szabályozás továbbra is
fenntartja annak lehetőségét, hogy az önkéntes hiánypótlásra nyitva álló időtartam alatt, az
ajánlattevők a további iratokat is csatolják.
22
a 16. §-hoz
A Kbt. alkalmazásával kapcsolatban több kritika érte azt a szabályt, amely az aránytalanul alacsony
ár tekintetében meghatározott kritikus eltérés mértékét - melynek fennállása esetén kötelező
indokolásra felhívni az ajánlattevőt - az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet összegéhez
viszonyította. A módosítás most viszonyítási alapként az - adott esetben szükséges érték-
egybeszámítás nélkül vett - becsült értéket jelöli meg. A becsült érték meghatározásával
kapcsolatban az eljárás előkészítése körében az ajánlatkérőt terhelő kötelezettség, hogy olyan
körültekintéssel járjon el, amely lehetővé teszi a becsült érték felelősségteljes, a piaci viszonyoknak
megfelelő meghatározását. Az ajánlatkérőnek minden esetben alá kell tudnia támasztania, hogy a
megfelelő gondossággal járt el a becsült érték meghatározásakor. Az építési beruházások
közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet részletes
költségvetés készítését írja elő az ajánlatkérő számára. Az előbbiekre tekintettel a becsült érték a
viszonyítás megalapozottabb alapját jelentheti, mint a ténylegesen rendelkezésre álló fedezet.
A fedezetet ugyan sok esetben a becsült értékhez igazítják és ez az az összeg, amelyen az
ajánlatkérő ténylegesen képes lesz szerződést kötni, a piaci visszajelzések azonban azt mutatják,
hogy a rendelkezésre álló fedezet a gyakorlatban mégis többször eltér a szerződéses szolgáltatás
piaci értékétől.
a 17. §-hoz
Az ajánlattevők által a közbeszerzési eljárásban benyújtott információk nyilvánosságát -
a közbeszerzési eljárás során gyakorolható iratbetekintésre vonatkozóan - három jogszabály is
szabályozza: a Kbt speciális rendelkezései mellett a Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályai
változatlanul érvényesülnek, figyelembe kell venni továbbá az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit. Az üzleti titok definícióján
túl a Ptk. 81. § (3) bekezdésében foglalt kivételek érvényesek a közbeszerzési eljárásokban is.
Az utóbbi időben elterjedt azon ajánlattevői gyakorlatra tekintettel, amely túl szélesen értelmezte az
üzleti titoknak nyilvánítás lehetőségét, a módosítás egyértelművé teszi, hogy közbeszerzési
eljárásokban is kizárólag olyan szűk körben tagadható meg az iratbetekintés üzleti titok fennállására
tekintettel, ahol a Ptk-ban foglaltakra tekintettel a közpénzfelhasználással kapcsolatos adatok
nyilvánosságra hozatala kivételesen megtiltható. Amennyiben az ajánlatkérő a bírálat során észleli,
hogy ajánlattevő túlterjeszkedett a törvényi lehetőségeken, hiánypótlásban kell elrendelnie az üzleti
titok köre megjelölésének javítását.
a 18. §-hoz
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz. A módosított rendelkezés eredetileg tartalmazta a
hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások Kbt-ben meghatározott jogcímeit rögzítő
jogszabályhelyre való utalást [lásd Kbt. 94. §]. Figyelemmel azonban arra, hogy a nemzeti eljárási
rendben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás az uniós eljárási rendhez képest más
jogcímeken is alkalmazható [lásd Kbt. 122. § (7) bekezdés], azonban a hirdetmény közzététele
nélküli tárgyalásos eljárások uniós szabályai a nemzeti eljárási rendben is alkalmazandók, a törvény
szövegéből szükséges volt törölni az uniós hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások
jogcímét tartalmazó jogszabályhelyre való utalást.
a 19. §-hoz
A módosítás lehetőséget ad arra, hogy kivételes és indokolt esetekben a keretmegállapodás
időtartama a négy évet meghaladja. A módosítás összhangban áll az uniós irányelvi
23
rendelkezésekkel. Az Európai Bizottság magyarázó jegyzete szerint a hosszabb időtartamot
indokolhatja például, amennyiben a teljesítés olyan befektetést igényel, melynek megtérüléséhez
több mint négy évre van szükség. A keretmegállapodás hosszabb időtartama nem korlátozhatja
indokolatlanul a versenyt, a hosszabb időtartam csak akkor alkalmazható, ha az a tárgyára, illetve a
szerződéses konstrukció sajátosságaira tekintettel kifejezetten indokolt.
a 20. §-hoz
A módosítás összhangba hozza a Kbt-t az új katasztrófavédelemről szóló törvény rendelkezéseivel.
a 21. §-hoz
A Kbt. új 122/A. §-ában bevezetett eljárásra tekintettel szükséges módosítás. A módosítás továbbá
kiterjeszti az önállóan kialakítható eljárás alkalmazási lehetőségét építési beruházásokra is,
biztosítva ezáltal az uniós szabályoknak megfelelő, lehető legrugalmasabb eljárás szélesebb körű
alkalmazását.
a 22. §-hoz
Az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése.
Ez alól a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások jelentenek kivételt, amelyek esetében
fő szabály szerint nem kötelező dokumentáció készítése. Uniós eljárási rendben tehát
a dokumentáció elkészítése szempontjából a törvény eljárási típusok szerint tesz különbséget.
Nemzeti eljárási rendben ehhez képest a Kbt. korlátozza a dokumentáció készítésére vonatkozó
kötelezettséget, és csak az építési beruházás tárgyú beszerzések esetében teszi azt kötelezővé, azaz a
beszerzési tárgyak szerint differenciál. Ez a szabályozási környezet azonban problémát okozott a
nemzeti eljárási rendben bonyolított építési beruházás tárgyú hirdetmény közzététele nélküli
tárgyalásos eljárások esetében, mivel a törvény alapján egyértelműen nem volt megállapítható, hogy
ilyen esetben a dokumentáció készítése kötelezettség, vagy csak lehetőség. A módosítás tisztázza,
hogy a nemzeti eljárási rendben építési beruházás esetében kötelező a dokumentáció készítése,
amely alól kivételt azon hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások képeznek, amelyek
esetében uniós eljárásrendben sem kell dokumentációt készíteni. Az uniós eljárásrendben is fennálló
jogcímen alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén nemzeti eljárási
rendben sem kötelező dokumentáció készítése, még abban az esetben sem, ha a beszerzés tárgya
építési beruházás. A Kbt. módosított rendelkezése ugyanakkor ezt a mentesülési lehetőséget
a Kbt. 94. §-a szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében adja meg, így
az nem vonatkozik a nemzeti eljárási rendben szabályozott speciális, a Kbt. 122. § (7) bekezdése
szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra. A különbségtétel indoka, hogy a nemzeti
eljárásrendben meghatározott érték alatt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás már nem kivételes
eljárásfajta, a jogalkotói álláspont szerint elvárható és szükséges, hogy a 150 millió forint értéket el
nem érő építési beruházások esetében általános szabályként az ajánlatkérő készítsen dokumentációt.
a 23. §-hoz
A Kbt. 122. § (5) bekezdésének módosítása abból a célból indokolt, hogy a Kbt. 45. § (4)
bekezdésében szabályozott határidő hosszabbítási lehetőséggel az ajánlatkérő nemzeti
eljárásrendben is élni tudjon. Mivel a Kbt. nemzeti eljárásrendje nem tartalmaz a kiegészítő
tájékoztatás kapcsán pontosan rögzített határidőket, a Kbt. 45. § (3) és (4) bekezdésében foglalt
rendelkezések alkalmazásának feltétele nem értelmezhető. A módosítás ezért a nemzeti
eljárásrendben is rendezi, hogy az ajánlatkérő élhet a határidő meghosszabbításának - hirdetmény
24
feladása nélkül is lehetséges - esetével. A törvény továbbra sem rögzít olyan esetet, amikor az
ajánlatkérőnek nemzeti eljárásrendben kötelező meghosszabbítani a határidőt, az a szabály, amely
szerint ésszerű időben ajánlatkérő köteles a feltett kérdésekre válaszolni, ugyanis elegendő annak
biztosítására, hogy az ajánlatkérőnek kötelező választ adnia azon kérdésekre, amelyekre még
ésszerű időben lehetséges válaszolni.
a 24. §-hoz
A módosítás változtat a három ajánlattevő felhívásával induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás
szabályain. A módosítás igyekszik jobban előmozdítani a beszerzések transzparenciáját és a
versenyt azáltal, hogy kimondja: az ajánlatkérőknek a beszerzés megkezdését megelőzően közzé
kell tennie honlapjukon egy tájékoztatást a közbeszerzés legfontosabb jellemzőiről. A honlapon
közzétett adatok lehetővé teszik, hogy a vállalkozások hozzáférhessenek a szerződésekkel
kapcsolatos információkhoz és kifejezhessék érdeklődésüket a szerződés elnyerésére. Ez az előírás
várhatóan az eljárásokban nagyobb versenyt és az ajánlatkérők - egyúttal az államháztartás -
számára megtakarításokat fog eredményezni.
Az előzetes nyilvános tájékoztatás közzététele nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő ne hívhatná fel
ajánlattételre az általa (pl. a korábbi jó teljesítés alapján) kiválasztott gazdasági szereplőket, de
azoknak is meg kell küldenie az ajánlattételi felhívást, akik ezt a nyilvános közzététel alapján kérik.
Az előbbiekre tekintettel az ajánlatkérőnek ebben az eljárásfajtában az eddigieknél nagyobb
figyelmet kell majd fordítania arra, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit
meghatározza.
A törvény meghatározza a nyilvános tájékoztatás minimális tartalmát, nincs akadálya azonban
annak sem, hogy az ajánlatkérő több információt tegyen közzé. A közzéteendő információk
minimális körét a jogalkotó úgy határozta meg, hogy a gazdasági szereplők számára elegendő adat
álljon rendelkezésre az érdeklődés kifejezéséhez, ugyanakkor a közzététel időpontjában ne kelljen
már a teljes felhívásnak rendelkezésre állnia.
Az ajánlatkérő saját kezdeményezésére meghívottak személyének meghatározásakor az egyenlő
bánásmód elvének figyelembe vételével, lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy
középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A módosítás nyomán - az Európai
Bizottsággal történt konzultáció eredményeként - nem lesz kötelező minden esetben kizárólag kis-
és középvállalkozásokat ajánlattételre felhívni, a törvény azonban továbbra is rögzíti, hogy
lehetőség szerint különösen kkv-kat kell felhívnia az ajánlatkérőnek. Annak megítélésekor, hogy az
ajánlatkérő mikor veheti figyelembe a kis- és középvállalkozások közvetlen előnyben
részesítésének szempontját, figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott szerződés kapcsán fennáll-e
határon átnyúló érdek, azaz más uniós tagállamban letelepedett gazdasági szereplők érdeklődésének
valószínűsége. A közbeszerzési eljárás egyedi körülményeit és az érintett ágazat sajátosságait kell
figyelembe venni a határon átnyúló érdek felmerülése kapcsán, a szerződés jellemzői mellett a
határon átnyúló érdek hiányára engedhet következtetni az is, amennyiben az előzetes nyilvános
közzétételre nem érkezik más tagállamban letelepedett gazdasági szereplőtől érdeklődés.
A Kbt. módosult előírásából tehát az következik, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlattételre felhívni
kívánt gazdasági szereplők kiválasztásakor - amennyiben erre az adott szerződés tárgyának
megfelelően van lehetőség, a piacnak vannak kkv szereplői - alapvetően biztosítania kell a kis- és
középvállalkozások részvételét. Nem áll fenn azonban ez a kifejezett kötelezettség akkor, ha az
adott szerződéshez kapcsolódó körülmények kifejezetten arra utalnak, hogy a szerződés határon
átnyúló érdeklődésre tarthat számot.
25
a 25. §-hoz
A Javaslat a Kbt. 122/A. §-ában megteremti annak lehetőségét, hogy ha az árubeszerzés vagy
szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült
értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az
ajánlatkérő tárgyalás tartása nélkül is indíthat legalább három ajánlattevő közvetlen felhívásával
közbeszerzési eljárást. Ez az eljárásfajta is ugyanazon nyilvánosságot és transzparenciát előmozdító
elemekkel egészül ki, amelyek a jövőben a 122. § (7) a) pontja alapján lefolytatott eljáráshoz
kapcsolódnak (lásd a 17. §-hoz fűzött indokolást).
a 26. §-hoz
A módosítás azzal a szabályozási változással függ össze, amely minden beszerzési tárgyra lehetővé
teszi a szabadon kialakított eljárásrend alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási
koncesszió jelenleg még nem tárgya az uniós közbeszerzési irányelvek szabályozásának, tehát uniós
értékhatár sem került meghatározásra, szolgáltatási koncesszió esetében a Kbt. 123. §-a szerinti
eljárási szabályok minden esetben alkalmazhatók.
a 27. §-hoz
A módosítás oka, hogy amennyiben az ajánlatkérő a szerződést a hirdetmény nélküli eljárás
jellegéből adódóan kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel tudja megkötni, és a
Döntőbizottság elnöke a Kbt. 141. § (3) bekezdése alapján nem indít az iratok hozzá történő
beérkezésétől számított tizenöt napon belül hivatalból eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt,
nem indokolt a moratóriumi időszak fenntartása. A módosítás hozzájárul a szerződéskötések
felgyorsításához, lényeges azonban, hogy amennyiben jogorvoslati eljárás indul a szerződés
megkötését megelőzően, a 124. § (7) bekezdése szerinti moratórium garantálja a hatékony
jogorvoslat lehetőségét.
a 28. §-hoz
A módosítás pontosítja a Kbt. biztosítékokkal kapcsolatos szabályait. Egyrészt megadja, hogy a
törvényben meghatározott célú biztosíték maximum 5 %-os értéke számítási alapjaként tartalékkeret
kikötése esetén a tartalékkeret nélkül számított összeget kell figyelembe venni.
A Kbt. 126. §-ának rendelkezéseiből következik, hogy az itt szabályozott biztosítékok az olyan
szerződést biztosító mellékkötelezettségek, amelyek a szerződéses jogviszonyból eredő, a nyertes
ajánlattevőt terhelő kötelezettségek teljesítésének képességét teremtik meg. A Kbt. 126. § (4)
bekezdésének módosítása kiigazítja, hogy a szavatossági igények teljesítésére vonatkozó biztosíték
rendelkezésre bocsátásának időpontja szintén a teljesítés időpontja, hiszen amennyiben ez célszerű,
adott esetben a szavatossági jogok gyakorlására jótállási idő alatt is sor kerülhet, illetve a 126. § (3)
bekezdése a maximális érték meghatározásánál szintén együttesen veszi figyelembe a jótállási és
szavatossági igények teljesítésének biztosítékát. A Kbt. 126. § (4) bekezdésének módosítása
kimondja továbbá, hogy a teljesítés elmaradásával kapcsolatos biztosíték a szerződés hatályba
lépésekor bocsátandó rendelkezésre, ezáltal megkönnyíti a gyakorlati jogalkalmazást: lehetőség lesz
arra, hogy a bank a teljesítési biztosítékot már az aláírt szerződésre tekintettel nyújtsa, a szerződés
hatályba lépése ugyanakkor a biztosíték rendelkezésre bocsátásához köthető.
26
a 29. §-hoz
A módosítás változtat az előleg biztosításának kötelező esetein. A vállalkozók részéről is nagy
összegű befektetést igénylő építési beruházások körében emelkedik a kötelezően biztosítandó előleg
mértéke azáltal, hogy az 5 %-os előleg mértékének maximum 10 millió forintos felső határa 68
millió forintra, azaz az építési beruházásra irányadó uniós közbeszerzési értékhatár 5 %-ának
megfelelő összegre emelkedik. A módosítás így különösen a nemzeti eljárásrendben induló kis- és
középvállalkozások pénzügyi helyzetének javításához járul hozzá az előleg mértékének emelésével.
Ezzel szemben az előleg igénybe vételének kötelező lehetővé tétele a szolgáltatások körében sok
esetben nem volt megfelelően kezelhető - pl. pénzügyi szolgáltatások, folyamatos feladatellátásra
vonatkozó szerződések, nem fix áras szerződések, ahol az előleg mértéke nem volt
meghatározható -, ezért a módosítás nyomán a továbbiakban az uniós értékhatár feletti szolgáltatás-
megrendelések esetén nem érvényesül a kötelező előleg. A módosítás pontosítja, hogy a kötelezően
biztosítandó előleg kiszámításának alapja ez esetben is a tartalékkerettel nem növelt szerződéses
összeg.
A 131. § (2) bekezdésének új megfogalmazása jobban hangsúlyozza azt a Ptk. és a Kbt. viszonyára
tekintettel eddig is megfelelő értelmezést, hogy a Kbt. kötelező előlegre vonatkozó előírása nem
korlátozza a felek megállapodását előleg nyújtására egyéb esetekben vagy a kötelezőnél nagyobb
mértékben.
a 30. §-hoz
A módosítás javaslat szövegpontosítást tartalmaz. Ennek keretében rögzítésre kerül a Kbt.
hivatkozott rendelkezésében, hogy a szerződéses ellenérték 5%-át meghaladó növekedését az
eredeti szerződés ellenérték tartalékkerettel nem növelt összegéhez kell viszonyítani.
a 31. §-hoz
A Kbt. 137. §-ának módosítása változtat a közbeszerzési eljárásban közzétett vagy közvetlenül
megküldött felhívásokkal, valamint a dokumentációval kapcsolatban a jogsértés tudomásra
jutásának időpontjára vonatkozó vélelmet rögzítő szabályon. A felsorolt dokumentumokkal
kapcsolatban a jövőben a jogsértés tudomásra jutása időpontjának a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy dokumentáció
esetében annak rendelkezésre bocsátásának napját kell tekinteni. A módosítás célja, hogy a
kérelmezők még az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártát megelőzően jogorvoslati vagy
előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezzenek az eljárást (vagy az ajánlattételi eljárási szakaszt)
megindító dokumentumokkal kapcsolatban. Az ajánlatkérőnek ekkor még van lehetősége
módosítani a kifogásolt felhívás vagy dokumentáció tartalmán. Változatlan marad ugyanakkor a
137. § (4) bekezdésében foglalt azon szabály, amely szerint az ajánlattételi vagy részvételi határidő
lejártát megelőző ötödik napig akkor is indítható jogorvoslat, ha a 137. § (3) és (5) a) pontja alapján
megállapítható határidő már lejárt volna, és abban az esetben sem következik be változás, ha az
előzetes vitarendezés szabályai szerint előzetes vitarendezést kezdeményezett a kérelmező: ilyenkor
továbbra is az ajánlatkérői válasz kézhezvételét követően kezdődik a jogorvoslati határidő.
a 32. §-hoz
A módosításhoz alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának
szempontjai közé bekerül, hogy - a kétszeres, adott esetben aránytalan szankció elkerülése
érdekében - a Döntőbizottság figyelembe veszi azt a körülményt is, ha a jogsértésre tekintettel a
27
támogatásra vonatkozó jogszabályok szerint is feltehetően szankció kerül majd megállapításra.
Szintén indokolt, hogy a bírság kiszabása körében a Döntőbizottság figyelembe vegye, ha a
jogsértés óta hosszabb idő telt el, az ellenőrzött szervezetnél ilyenkor sok esetben a korábbi felelős
személyek köre megváltozott, és a szervezet későbbi megbírságolása ellenérdekeltté teszi az új
vezetőket a korábbi jogsértések feltárásában és az ellenőrző szervek értesítésében.
a 33. §-hoz
A módosítás a Közbeszerzési Hatóság, illetve a Hatóság keretében működő Tanács feladatkörét
pontosítja. A Kbt. érintett rendelkezésének eredeti szövege szerint a Hatóság keretében működő
Tanács elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési
adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs
lehetőségek támogatását. Többek között e feladat megvalósítása érdekében a Közbeszerzési
Hatóság jelentős informatikai fejlesztést hajtott végre, melynek eredményeként kialakításra került
KBA, amely a közbeszerzési eljárások központi, elektronikus nyilvántartása. A KBA közbeszerzési
eljáráshoz és ajánlatkérő szervezethez kapcsolódóan tárolja a közbeszerzésekkel kapcsolatos
adatokat és dokumentumokat, melyek között keresési lehetőséget is biztosít. A módosítás a
Közbeszerzési Hatóság feladatként rögzíti a KBA működtetését.
A Közbeszerzési Hatóság feladatköre a közbeszerzésekhez kapcsolódó elektronikus feladatok
tekintetében egyúttal új tevékenységgel bővül. A módosítás értelmében a Kbt. előírja a
Közbeszerzési Hatóság számára, hogy olyan elektronikus felületet alakítson ki, ahol az ajánlatkérők
ingyenesen közzétehetik az általuk folytatott közbeszerzési eljárások dokumentációját, és ahonnan a
potenciális ajánlattevők a dokumentációt közvetlenül és ugyancsak ingyenesen elérhetik és
letölthetik. A módosítás elsődleges célja a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó adminisztrációs
terhek csökkentése mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon, azáltal, hogy a dokumentáció
elektronikus elkészítésével és térítésmentes rendelkezésre bocsátásával az ajánlatkérő mentesül a
dokumentáció papír alapú elkészítésének járulékos költségeitől, az ajánlattevők pedig a számukra
esetenként jelentős anyagi terhet okozó dokumentációs díjak megfizetése alól.
a 34. §-hoz
Az állami vagyonra vonatkozó jogszabályok változására tekintettel módosul a felhatalmazó
rendelkezés.
a 35. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések kiegészítése rendezi, hogy a módosítás a hatályba lépését követően
megkezdett közbeszerzési vagy külön szabályozott beszerzési eljárásokra alkalmazandó, az
egybeszámítási szabályok kapcsán lehet releváns, hogy a hatályba lépéskor adott esetben nem
közbeszerzés körében már megkezdett beszerzésre (ez alatt érthető pl. pályázati felhívás közzététele
vagy szerződéskötésre vonatkozó ajánlat megküldése) még nem kell az új egybeszámítási
szabályokat alkalmazni.
a 36. §-hoz
A 2012. évi CCX. törvény 2013. július 1-jével hatályba lépő rendelkezései értelmében a Ket.
hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozása a közhiteles nyilvántartásokra szűkül le,
amellyel szükséges a Kbt. rendelkezéseit összhangba hozni. A módosítás megszünteti a
közbeszerzések kötelező részekre bontásának előírását. A kötelező részekre bontás tekintetében a
28
gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy az elvárásokkal ellentétben a jogintézmény nem
eredményezte a kis- és középvállalkozások közbeszerzésekbe való bekapcsolódásának elősegítését,
a kis- és középvállalkozások részvételének növekedését a közbeszerzésekben, amelyet a módosítás
előkészítése során folytatott konzultációk során a leginkább érintett érdekképviseleti szervezetek is
megerősítettek. Ezzel szemben a jogintézmény - a részekre bontás egyes feltételeinek a
gyakorlatban kialakult eltérő megítélése miatt - jelentős jogorvoslati kockázatot hordozott
magában, amely veszélyeztette az európai unós források jogszerű felhasználását. A módosítás
eredményeként a Kbt. továbbra is az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi annak vizsgálatát, hogy a
beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlattételt. A Kbt. megtartja az ennek
megítélésére vonatkozó feltételek meghatározását is, azzal azonban, hogy a részajánlattétel
lehetőségének biztosítására vonatkozó döntést - a törvényben meghatározott feltételek fennállása
esetében is - az ajánlatkérőre bízza. A módosítás a szerződésben kiköthető tartalékkeret összegét
5%-ról 10%-ra emeli.
A módosítás eredményeként továbbá bővül az ajánlatkérő által kötelezően elfogadandó biztosítékok
köre a banki készfizető kezességvállalással, amely mellett az ajánlatkérő ezután is megteheti, hogy
lehetővé teszi a biztosítéknak más formában, akár a tulajdonos kezességvállalása útján történő
nyújtását is. A banki kezességvállalás választása kedvezőbb lehet a vállalkozásoknak annyiban,
hogy a kezességvállalás járulékos biztosíték, a kezes hivatkozhat az alapjogviszonnyal kapcsolatos
kifogásokra. A módosítás - a biztosító által vállalt készfizető kezesség mellett a banki készfizető
kezesség beemelésével - tehát nagyobb teret enged a járulékos biztosítékok nyújtásának, továbbra
is figyelemmel van azonban arra, hogy az ajánlatkérői igények kielégítését egy fizetőképes bank
kezességvállalása biztosítsa.
a 37. §-hoz
A rendelkezés a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseivel való összhang érdekében szükséges kisebb
módosításokat tartalmaz, meghosszabbítja továbbá az állami köznevelési intézményfenntartóra
vonatkozó korábban bevezetett szabály hatályát.
a 38. §-hoz
A hatályba lépés időpontja a törvényjavaslat szabályainak legnagyobb részére nézve 2013. július 1.
napja, azon rendelkezés kivételével, amely tekintetében a Közbeszerzési Hatóságnál
megteremtendő technikai feltételekre figyelemmel 2013. november 1. a hatályba lépés időpontja.
Az állami köznevelési intézményfenntartóra vonatkozó szabály hatályának meghosszabbítása
érdekében további egy rendelkezés 2013. június 30-án lép hatályba.
a 39. §-hoz
A törvényjavaslat a hatályos közbeszerzési irányelvek által szabályozott területre vonatkozik, ezért
jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
29