﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11113. számú
törvényjavaslat
a halgazdálkodásról és a hal védelméről
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... . törvény
a halgazdálkodásról és a hal védelméről
Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása,
folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság
követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével
összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának
megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás
biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározására a
következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország
területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján folyó, a halgazdálkodással, a hal
és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy
befolyásoló személyek - különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények
üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a
vízhasználók - jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat-
és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.
(2)	E törvény hatálya a horgászat, a haltermelés, a tiltott eszközök és módok, a
halászati őrzés, a halkereskedelem, a halállományt veszélyeztető állatfajok állományának
felmérése, riasztása, gyérítése, a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyedek
telepítése vonatkozásában a haltermelő létesítményre is kiterjed.
(3)	Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény
rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely
külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és
kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a
bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;
2.	fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak - nyilvántartott
halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti -
kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány;
1
3.	gereblyézés: a hal szájnyílásán kívüli módon akasztással történő zsákmányul ejtésre
irányuló módszer;
4.	hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek
egyedfejlődési alakjai;
5.	hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során
történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése;
6.	halastó: olyan haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító
műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és
lecsapoló csatornákat;
7.	halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége;
8.	halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel
halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú fogása, továbbá
gyűjtése, ide nem értve a horgászatot;
9.	halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és
hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési
tevékenységek gyűjtőfogalma;
10.	halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének
megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek
biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;
11.	halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű
mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az
aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület
felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;
12.	haltermelés: az Európai Halászati Alapról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK
rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges
módon történő termelése;
13.	haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet haltermelésre
használnak, ilyen célra terveztek és engedélyeztek, továbbá a települések belterületén vagy
tanya földterületén fekvő, legnagyobb vízállás esetén 0,5 hektár kiterjedésnél kisebb
vízfelületű állóvizek;
14.	holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton,
irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;
15.	horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett
módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb
emelőhálóval való fogása;
16.	horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely horgászbotból,
horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;
17.	ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye,
ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz;
18.	más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az
árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
19.	meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy
kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;
20.	nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület,
amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult
nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már
rögzítette;
21.	telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának
hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre;
2
22.	vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet
a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és
ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot;
23.	visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos - de a
halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy
eltűnt - halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció
kialakítása céljából;
24.	vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben
állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
25.	vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási
viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz
hasznosítása érdekében való befolyásolása;
26.	vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
27.	vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet,
amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy
minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek
hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;
28.	víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és
tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra.
3.	Alapvető rendelkezések
3.	§
Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti
érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását
elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és
megvalósítani.
4.	§
(1)	A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati
célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló
akvakultúra gazdálkodást foglalja magába.
(2)	Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületen folytatható.
5.	§
(1)	A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a
horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.
(2)	A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú
halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett vagy akkor
végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.
3
6. §
(1)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási
vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam
tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal
kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába.
(2)	A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult,
vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a
továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és
a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.
(3)	A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra
jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza.
II.	FEJEZET
A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME
4.	A hal élőhelyének védelme
7.	§
A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a
halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását lehetővé tegye,
illetve ne akadályozza.
8.	§
(1)	A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát,
életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és
szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az
őshonos halfajok mentését elvégezni.
(2)	A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult
kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány
mentését - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a
halgazdálkodási hatóság végezteti el.
9.	§
(1)	A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási
vízterületenként külön kell gondoskodni.
(2)	A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet - ha annak ökológiai
szerepe indokolja - halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel
el.
(3)	A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti
területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati
módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási
4
hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben
meghatározott védelmi funkció megvalósulását.
10. §
(1)	A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok
állományának
a)	nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve
b)	riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy
elvégeztetésére
kötelezheti a húsz hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező
halgazdálkodásra jogosultat.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki,
ha
a)	a károkozás ökológiai hatása jelentős,
b)	a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott
akadálya nincs,
c)	a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak.
(3)	A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen,
invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés - különösen az
ökológiai célú, szelektív halászat - elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a
halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén
adható ki.
11. §
(1)	Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság
a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és
állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:
a)	a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet,
táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása,
b)	a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése,
c)	a gépi meghajtású vízijármű használatának korlátozása vagy tiltása,
d)	erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a
halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása,
e)	a 9. § (2) bekezdés szerinti intézkedés,
f)	a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti intézkedés.
(2)	Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult
kérelmére is lefolytatható.
5
(3)	Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos
költségeit a halgazdálkodásra jogosult köteles viselni.
5.	A halak és a halállományok védelme
12.	§
A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása,
illetve gyűjtése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tilos.
13.	§
(1)	Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak - a 8. § (1) és (2) bekezdése
szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból
fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével - másik
halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.
(2)	Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási
vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak
haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból - a halgazdálkodási
hatóság engedélyével - helyezhetők ki.
14.	§
(1)	Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó
hal egyede telepíthető.
(2)	Haltermelő létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a
halgazdálkodási hatóság által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott
esetekben, feltételekkel és módon telepíthető.
(3)	Az idegen és nem honos fajoknak haltermelő létesítménybe történő telepítése az
idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június
11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi Rendelet) és az e törvény
végrehajtására kiadott rendelet alapján végezhető.
(4)	A Tanácsi Rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő
telepítésére - a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is
figyelemmel - engedély csak akkor adható, ha
a)	a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan, vagy
b)	a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság
véleménye alapján ökológiai kockázatot nem jelent.
(5)	Halgazdálkodási vízterületre és haltermelő létesítménybe hal csak a tenyésztett
víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi
követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok
elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi
igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.
6
15. §
A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási
hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra
jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további
méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati és horgászati tilalmat
rendelhet el, ha
a)	az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme,
b)	valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme,
c)	mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme,
d)	állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése,
e)	túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység
felszámolása, vagy
f)	kiemelkedően fontos közérdek biztosítása
érdekében indokolt.
16. §
(1)	A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére
a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és
horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre, vagy annak
egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.
(2)	A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az
(1)	bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatja meg:
a)	közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,
b)	a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,
c)	kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés, és az ezekhez szükséges
tenyésztés céljából,
d)	az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás,
tartás, illetve hasznosítás érdekében,
e)	más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében,
vagy
f)	más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és
magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.
(3)	A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kell határozni:
a)	a halfajt és az egyedek számát,
b)	a fogás módját, eszközeit,
c)	azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,
d)	a tevékenység időtartamát, és
e)	a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját.
(4)	A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés
szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.
7
(5)	A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a
halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő
eseteken túlmenően
a)	az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel
fenntartott állományú halfaj hasznosítása,
b)	az okszerű gazdálkodás biztosítása, vagy
c)	jelentős sportesemény megrendezése
érdekében is meghozhatja.
(6)	A halgazdálkodási vízterület közérdekből
a)	a génállomány megőrzése érdekében
b)	a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt,
c)	oktatási és kutatási célból, vagy
d)	országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt
különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.
17.	§
Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági
határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén
a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza
kell helyezni a vízbe, ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható.
18.	§
(1)	A halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett halpusztulást a halgazdálkodásra
jogosult köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási
hatóságnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti halpusztulás esetén a meder tulajdonosa, használója, a
vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a
halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles
lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni.
(3)	A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű halpusztulás okainak
felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, melyről a halgazdálkodásért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a
vizsgálat eredményeképpen a halpusztulásért felelős személye megállapítható, a
halgazdálkodási hatóság a felelőst a vizsgálat költségeinek a viselésére kötelezi.
(4)	A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és
elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
8
19. §
(1)	A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni,
amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével,
feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének
megkezdéséről és annak várható időtartamáról - az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy
vízminőségi védekezési készültséget kivéve - legalább tíz nappal megelőzően értesíteni.
(2)	A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása
érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a
hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének
hallépcső létesítését és működtetését írja elő.
(3)	A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során - az élet- és
vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével - köteles figyelembe
venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a
vízilétesítmény vízjogi engedélye határozza meg.
(4)	A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a
vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni és végezni.
III.	FEJEZET
HALGAZDÁLKODÁS
6.	Haltermelés, akvakultúra
20.	§
(1)	Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy
nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és
flóráját.
(2)	A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.
(3)	Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak
termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a
haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó
termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló
egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben
foglaltakat.
21.	§
(1)	A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak
alapján, haltermelés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is
folytatható. A halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés
engedélyezését, feltételrendszerét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
határozza meg.
9
(2)	Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és
forgalomba hozatala tekintetében - a horgászat kivételével - az adott halgazdálkodási
vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.
(3)	A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje
alatt az üzemeltető tulajdonát képezik.
7.	Halgazdálkodási jog
22.	§
(1)	A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken -
ha e törvény másképp nem rendelkezik - az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal
kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.
(2)	A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható.
(3)	A halgazdálkodási jog jogosultja:
a)	a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő,
b)	a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő,
c)	a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes
szerződés hiányában az állam,
d)	a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának
esetében az alhaszonbérlő.
(4)	A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles
a)	a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten
tartani és fejleszteni,
b)	az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok
állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat
visszatelepíteni,
c)	a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani,
d)	a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,
e)	a halászati őrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni,
f)	a halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű
üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételére, és
g)	az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni.
(5)	A halgazdálkodásra jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket
maga köteles végezni.
(6)	A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e
törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.
10
23.	§
Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a
halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyó mentett oldalán helyezkedik el és az önkormányzat
többségi tulajdonában áll.
8.	A halgazdálkodási jog átengedése
24.	§
Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető
a)	a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületek esetén vagyonkezelési
szerződéssel
aa)	költségvetési szerv részére,
ab)	az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely
alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében
kívánja azt hasznosítani, vagy
b)	haszonbérleti szerződéssel természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet részére.
25.	§
(1)	Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével
köthető vagyonkezelési szerződés.
(2)	Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, melynek időtartama
legalább 5 év, legfeljebb 15 év.
(3)	A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át.
(4)	A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a
halgazdálkodási hatóság részére.
26.	§
(1)	A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása - a (2) bekezdésben szereplő kivétellel -
pályázat útján történik.
(2)	A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú
tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban:
földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha
halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha
a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a
földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek lejártát követően léphet hatályba. A
földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható.
(3)	A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal
rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe
adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.
11
27.	§
(1)	A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra
köthető, melynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.
(2)	A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti
díjat kell megfizetni.
(3)	Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására visszavezethetően a halgazdálkodásra
jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése
alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat
meg.
28.	§
(1)	A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és
értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni.
(2)	Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy
a)	védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a
halállományok természetes gyarapodását,
b)	elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését,
c)	az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel
valósulhasson meg, és
d)	támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek
halgazdálkodásában.
29.	§
(1)	A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a
halgazdálkodási hatóság írja ki.
(2)	A benyújtott pályázatokról - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
szereplő szempontrendszer alapján - a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő
testület javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt.
(3)	Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a
miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthető meg.
(4)	A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti
szerződésbe bele kell foglalni.
(5)	A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki
a)	csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési
eljárás alatt áll,
b)	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,
12
c)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60
napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy
d)	állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult
-	eljárásban hamis adatot szolgáltatott.
(6)	Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését
követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási
eljárás, illetve az (5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a
szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(7)	A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre
az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.
30.	§
(1)	A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a
haszonbérlő
a)	felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését, vagy
b)	végelszámolásának kezdő időpontját
követő napon.
(2)	A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a
miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a
haszonbérlővel szemben 5 éven belül - az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában -
három alkalommal jogerősen halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság.
31.	§
(1)	A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő
megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti
a)	az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett
halgazdálkodási létesítményeknek, vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi
engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható
tényleges értékét,
b)	az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés
megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,
c)	a szerződés megszűnésekor fennálló haltelepítés meg nem térült költségeinek az e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű részét.
(2)	A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1)
bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére
megfizetni.
32.	§
A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv
mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
13
9. Halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása
33.	§
(1)	A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza
a)	a halgazdálkodási vízterület megnevezését,
b)	a halgazdálkodásra jogosult nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), adóazonosító
jelét (adószámát),
c)	a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása
esetén a haszonbérlet időtartamát,
d)	a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát,
e)	a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját,
f)	a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát.
(2)	A halgazdálkodási jog jogosultjáról vezetett nyilvántartás a (1) bekezdésben
meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével -
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)	A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az
adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait,
illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.
10.	Halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk
34.	§
(1)	Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak
vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni.
(2)	A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a
halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti
bejelentésére nyilvántartásba veszi.
(3)	A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nyilvántartása tartalmazza
a)	a vízterület megnevezését;
b)	a vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;
c)	a vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;
d)	a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét),
tulajdoni hányadát;
e)	a vízterület típusát;
f)	a vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;
g)	az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;
h)	az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;
i)	a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;
j) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.
14
(4)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában -
a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.
35.	§
(1)	A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken horgászati tevékenység
kizárólag a 45. § (5) bekezdésében foglalt feltételek szerint végezhető. E vízterületeken - a
(2) bekezdésben foglalt kivétellel - halászati tevékenység nem végezhető.
(2)	A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem
nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság
szempontjából a főmeder halgazdálkodásának részeként minősülnek. Ezen hullámtéri
vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási
szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásra jogosult.
(3)	Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása.
11.	A halgazdálkodási szolgalmi jog
36.	§
(1)	A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója
köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel
összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket - ha e tevékenységek más módon csak
aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek - tűrni, illetve lehetővé tenni,
különösen a halgazdálkodásra jogosultnak az ingatlanon keresztül a vízhez a Polgári
Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával történő eljutását, az ingatlanon a
halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységek végzését.
(2)	A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa
köteles tűrni, illetve lehetővé tenni - amennyiben a tevékenység vízgazdálkodási, vízkár-
elhárítási érdeket nem sért - a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő
visszajuttatását.
(3)	Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és
kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illeti meg.
12.	A halfogásra jogosító okmányok
37.	§
(1)	A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység
a)	kereskedelmi célú halászat esetén halászati engedéllyel,
b)	rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy
c)	horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel,
e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.
15
(2)	A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez
fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel
rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.
(3)	A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a
turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári
évben csak egy adható, kivéve a 43. § (4) bekezdése szerinti eseteket.
38.	§
(1)	A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít
kereskedelmi célú halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.
(2)	A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki - a halgazdálkodásra
jogosulttal írásban kötött szerződés alapján - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.
(3)	A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által
a)	halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,
b)	alkalmazható halászeszközökről, azok
ba)	darabszámáról,
bb)	szembőségéről, és
bc)	egyedi jelöléséről, valamint
c)	kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.
(4)	A halászati engedéllyel együtt, a halgazdálkodási hatóság fogási naplót, valamint
sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatvány tömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási
tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási
hatóságtól igényelhet.
(5)	A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj
ellenében állítja ki.
(6)	Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is
kiadható.
(7)	Más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése csak halászati engedéllyel
végezhető.
39.	§
(1)	Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki és kizárólag rekreációs
célú halászatra jogosít.
(2)	Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye
vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. Nem kell
halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás képesítéssel, valamint felsőfokú
halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.
16
(3) A halászat országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza
meg.
40.	§
(1)	Állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban
forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít,
melynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(2)	Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy
korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és
fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott
vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal, vagy
horgászati okmánnyal lehet igazolni.
(3)	Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött
személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell
alkalmazni.
(4)	Egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz
turista állami horgászjegyet válthat, amely vonatkozásában a (2) bekezdésben foglaltakat nem
kell alkalmazni.
(5)	A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi
fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat
benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal
rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami
horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.
41.	§
(1)	Az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy
díj ellenében váltható.
(2)	Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól
a)	a 70. életévét betöltött,
b)	a 40. § (3) bekezdésében meghatározott, és
c)	a 40. § (5) bekezdésében meghatározott
személy.
42.	§
(1)	A kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről
a halgazdálkodási hatóság központi nyilvántartást vezet.
17
(2)	A (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	a jogosult személy
aa)	családi és utónevét;
ab)	anyja leánykori családi és utónevét;
ac)	születési helyét, idejét;
ad)	állandó lakcímét;
b)	a horgászvizsga bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga
megszerzésének dátumát;
c)	állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;
d)	a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;
e)	az állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának
dátumát, valamint annak váltásától való eltiltás időtartamát.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatok
vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
43.	§
(1)	Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy nem adható annak a
személynek - a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő
időtartamra - akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.
(2)	A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a
halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől
a)	aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a
halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,
b)	akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,
c)	akinek a horgászattal, a halászattal, vagy a hal fogásával összefüggésben
szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,
d)	aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3)	A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy kiadása
megtagadásának az (1) bekezdés szerinti időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes
körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő
állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre
-	tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.
(4)	A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy megsemmisülését vagy
elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A
halgazdálkodási hatóság - a jogosult kérelmére, díj ellenében - intézkedik az okmányok
pótlásáról.
18
13. A területi jegy
44.	§
(1)	A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére
horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több
halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.
(2)	Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.
(3)	A területi jegy csak
a)	állami halászjeggyel és fogási naplóval, vagy
b)	állami horgászjeggyel és fogási naplóval
együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.
(4)	A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a
halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a
feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e
törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(5)	A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedése
során bevont területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a
halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési
vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől
függően visszaadja vagy visszavonja.
(6)	A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi
jegyekről, továbbá köteles a nyilvántartásba a halgazdálkodási hatóság számára betekintést
nyújtani, a halgazdálkodási hatóság kérésére adatot szolgáltatni.
14.	A horgászat és a halászat rendje
45.	§
(1)	A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani
a)	a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott
aa)	kereskedelmi célú halászat esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány
nyomtatvány tömböt és a halász fogási naplót,
ab)	rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász
fogási naplót,
ac)	horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási
naplót;
b)	a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet,
-	a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok -, és azokat a halgazdálkodási
hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a
19
társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének
felhívására bemutatni.
(2)	A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése
közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására
szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.
(3)	Halgazdálkodási vízterületen az érvényes halászati engedély, állami halászjegy,
vagy állami horgászjegy birtoklása nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra
alkalmas tevékenység jogosulatlan halászatnak vagy jogosulatlan horgászatnak minősül.
(4)	Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által
kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő
halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak
minősül.
(5)	A halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartani
a)	a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére;
b)	őshonos halfajokra vonatkozóan
ba)	az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő),
bb)	a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati
méretkorlátozás),
bc)	az őshonos halfajokra vonatkozóan a halfajonként naponta és évente kifogható
összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás)
vonatkozóan e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendelkezéseket.
(6)	A halgazdálkodásra jogosult az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő
korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre
vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság
jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.
46.	§
(1)	Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása,
amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.
(2)	A fajlagos tilalmi idővel érintett naptári időszakban tilos minden olyan
halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek
azonnali, kíméletes visszaengedése.
(3)	Tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása,
amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos
kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy
keresztirányban elzár.
(4)	Tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül
20
a)	a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen
vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra
kifejtett élettani hatásán alapul,
b)	mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,
c)	robbanóanyag alkalmazása,
d)	szúrószerszám alkalmazása,
e)	búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,
f)	gereblyézés alkalmazása,
g)	hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő
halfogási módszer alkalmazása,
h)	olyan halászeszköz alkalmazása, amely a hal rövid időn belül történő pusztulását
okozza a vízben elhelyezett eszközben,
i)	a (2) és (3) bekezdésben foglalt tilalom megsértése, valamint
j) az a)-h) pontban foglalt tevékenység megkísérlése.
(5)	Kivételt képez a (4) bekezdés a) pontja alól, ha a miniszter egyenáramú elektromos
eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére engedélyt ad.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő
képesítéssel rendelkező személynek adható meg.
(7)	Az (5)-(6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a halgazdálkodási
hatóságnál nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező és évenkénti
elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel végezhető.
(8)	A miniszter az (5) bekezdés szerinti halfogási engedélyt a 62. § szerinti,
halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményének figyelembevételével adja ki.
47.	§
(1)	A 46. § (2) és (3) bekezdésében foglalt tilalom alóli felmentést a halgazdálkodási
hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére adhatja meg a 8. § (1) és a 10. § (3) bekezdés
szerinti célokat szolgáló intézkedések megvalósításához vagy 16. § (6) bekezdése szerinti
halgazdálkodási vízterületen.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély -
közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a
következő okokból adható meg:
a)	kutatási célból,
b)	keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése,
c)	ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés,
d)	rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás,
e)	tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy
f)	természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége.
21
15. A halgazdálkodás tervszerűsége
48.	§
A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodásra jogosult a
halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles az élőhelyre jellemző fajú
évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú
és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon.
49.	§
(1)	A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni
minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki,
vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja
jóvá.
(2)	Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal
élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halgazdálkodási hatóság a
halgazdálkodásra jogosult által benyújtott halgazdálkodási terv módosítását jóváhagyja, vagy
a halgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.
(3)	A halgazdálkodási terv tartalmazza
a)	a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület azonosító adatait, a halgazdálkodásra
jogosult nevét, lakcímét vagy székhelyét,
b)	a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halgazdálkodással összefüggő
hasznosítási célokat,
c)	az alkalmazható horgászati, halászati eszközök és módszerek megjelölését,
d)	az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály
szerinti megosztásban,
e)	a víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedéseket, beleértve a
hal etetését vagy takarmányozását is,
f)	a halgazdálkodás érdekében a vízinövényzet és a víziállat-állomány fenntartására
tervezett intézkedéseket, valamint a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezett
intézkedéseket,
g)	az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedési tervet,
h)	a halállomány őrzésének módját, a halászati őrök és a társadalmi halőrök létszámát,
i)	a területi jegyek típusainak és tervezett mennyiségeinek meghatározását,
j) a helyi horgászrend országos horgászrendtől való eltéréseit,
k) a helyi horgászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására kiadott rendeletre
hivatkozó szabályozást.
50.	§
A 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a
halgazdálkodásra jogosultnak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személyt kell
foglalkoztatnia.
22
51.	§
(1)	A veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajokat a miniszter rendeletben
határozza meg. E halfajok hasznosítása a miniszter által rendeletben kiadott országos
fajmegőrzési tervek keretében végezhető.
(2)	Az egymással összefüggő halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási
hasznosítását a miniszter által rendeletben kiadott több éves halgazdálkodási kezelési tervek
alapján kell tervezni.
16.	Halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése
52.	§
(1)	A halgazdálkodásra jogosult minden haltelepítését köteles a telepítés napját
megelőzően legalább 3 nappal bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.
(2)	A halgazdálkodási hatóság a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a
dokumentumokba betekinthet.
(3)	A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során észlelt súlyos
szabálytalanság esetén
a)	állatjóléti,
b)	állategészségügyi, vagy
c)	természetvédelmi
érdekből a telepítést megtilthatja, felfüggesztheti, a nem engedélyezett telepítő anyagot
elkobozhatja.
(4)	A (3) bekezdés szerinti döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható.
53.	§
(1)	A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az
állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára fogási
naplót ad ki.
(2)	A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista
állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles
vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő
zsákmány adatokat halgazdálkodásra jogosultanként összesítik a leadási helyen. A
halgazdálkodási hatóság látja el fogási naplóval a halászati engedélyt és az állami
halászjegyet váltókat, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodási hatóságnál kell leadniuk.
Az állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátók, illetve forgalmazók
látják el az állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, melyet az állami
horgászjegy kiváltásának helyén kell leadni.
23
(3)	A halászati engedéllyel rendelkező személy a fogási tanúsítványait, az állami
halászjeggyel rendelkező személy a fogási naplóját félévente köteles bemutatni a
halgazdálkodási hatóságnak, amely azokat ellenőrzi, adattartalmát rögzíti.
(4)	A halgazdálkodásra jogosult évente köteles az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott tartalommal a fogásokról jelentést készíteni a halgazdálkodási
hatóságnak.
54.	§
(1)	A halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében a miniszter Országos
Halgazdálkodási Adattárat (a továbbiakban: Adattár) tart fenn, és működtet a halgazdálkodási
hatóság által átadott halgazdálkodási adatok nyilvántartása és elemzése céljából.
(2)	Az Adattár adatai nyilvánosak. Az Adattárból történő adatszolgáltatásért az e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.
55.	§
Tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából a
miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint
kutatási célú halfogási engedélyt adhat ki.
17.	A halászati őrzés
56.	§
(1)	A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület
halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről - halászati őr útján - gondoskodni. Halászati
őr halastavon is foglalkoztatható. Halászati őrt több halgazdálkodásra jogosult közösen is
foglalkoztathat. A halászati őr feladatainak ellátásával a mezei őrszolgálat is megbízható.
(2)	A halászati őr a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál - a halászattal
és a horgászattal kapcsolatos ismeretekből, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halászati
őrzés, a mezei őrszolgálattal, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéből
-	halászati őri vizsgát köteles tenni. A halászati őr az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó
személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és
vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. A halászati őr a
működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.
(3)	A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek
tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító
módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel
és egyen- vagy formaruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg
kell felelnie.
24
(4)	A halászati őrzés módját, továbbá a halászati őr foglalkoztatását vagy annak
megszűnését a halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási hatóságnál
nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul bejelenteni.
(5)	A halászati őr működési területét a halgazdálkodási hatóság az általa kiadott
szolgálati naplóban határozza meg. A halászati őr jogosult a működési területén kívüli nem
nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni.
(6)	Állami alkalmazásban álló halászati őr bármely halgazdálkodási vízterületen
eljárhat.
(7)	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint
alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök
alkalmazásán túl jogosult:
a)	azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik,
horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra
jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
b)	a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának
igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen
halat elismervény ellenében visszatartani,
c)	a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen
felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe
kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti
feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés
elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,
d)	a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet
megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul
megküldeni,
e)	a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az
állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a
személytől, aki
ea)	tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik,
eb)	nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy
halászik,
ec)	kíméleti területen horgászik vagy halászik,
ed)	tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,
ee)	védett hal egyedét kifogja,
ef)	általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy
eg)	a méret- illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.
(8)	A halászati őrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság - a rendőrséggel együtt -
látja el.
(9)	A halászati őrökről és az 57. § (1) bekezdés szerinti társadalmi halőrökről a
halgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet. A halászati őrök nyilvántartása tartalmazza a
halászati őr vagy a társadalmi halőr
a) nyilvántartásba vételének időpontját;
25
b)	családi és utónevét;
c)	anyja leánykori családi és utónevét;
d)	születési helyét, idejét;
e)	lakóhelyét;
f)	eskütételének időpontját, esküokmányának számát;
g)	szolgálati igazolványa, jelvénye, naplója számát;
h)	vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványának sorszámát;
i)	működési helyét, a halászati vízterület kódját;
j) munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését és címét;
k) alkalmazási jogviszonyának típusát;
l) foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejező időpontját.
(10)	A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító
adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(11)	A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire,
továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti
feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés
elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott
rendelet és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
57.	§
(1)	A halgazdálkodásra jogosult kérelmére - ha a halászati őrzés és a halállomány-
védelem biztosítása érdekében indokolt - a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén
társadalmi halőröket bíz meg.
(2)	Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki
a)	a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati őri
vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és
b)	a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal
azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.
(3)	A társadalmi halőr kétévente a halgazdálkodási hatóság által szervezett
továbbképzésen köteles részt venni.
(4)	A társadalmi halőr jogosult
a)	a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és halászati, horgászati jogsértés
gyanúja esetén azok visszatartására a halászati őr megérkezéséig,
b)	a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati,
horgászati jogsértés gyanúja esetén
ba)	a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig, vagy
bb)	a hal visszaengedésére.
26
18.	Halak és haltermékek kereskedelme
58.	§
(1)	Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék
kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltétel
jelölési dokumentációnak minősül.
(2)	Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kereskedelmi forgalomba kerülő hal
vagy haltermék fogási tanúsítványán a forgalmazás minden szakaszában fel kell tüntetni a
fogási vízterület nevét.
(3)	A halgazdálkodási hatóság a fogási tanúsítvány eredeti példányát a forgalmazás
minden szakaszában ellenőrizheti.
(4)	A halgazdálkodási hatóság az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza
és az állategészségügyi hatóság közreműködésével megsemmisítteti.
59.	§
Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a
tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi
követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok
elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak, valamint az Európai Unió
közvetlenül is alkalmazandó jogi aktusában meghatározott fogyasztói tájékoztatási
követelményeknek.
IV.	FEJEZET
A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS
HATÁSKÖRÖK
19.	A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és
hatásköre
60.	§
(1)	A miniszter a halgazdálkodással összefüggő irányítási, szervezési, valamint
szabályozási feladatkörében
a)	kidolgozza a halgazdálkodás hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik
ezek megvalósításáról;
b)	kidolgozza a halgazdálkodás külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és
gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról.
(2)	A miniszter a halgazdálkodási igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében
a)	gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;
b)	ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírt feladatokat.
27
61. §
(1)	A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok
végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.
(2)	A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során
a)	külön térítés fizetése nélkül a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett
ingatlanra bejárhat;
b)	a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet, az ingatlanon, illetve a vízparton
szemlét, vizsgálatot tarthat;
c)	a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási
tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet;
d)	a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait,
dokumentumait, - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok
figyelembevételével - megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet,
valamint a nyilvántartásaiba betekinthet;
e)	a halgazdálkodási vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez;
f)	a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől
való tartózkodást rendelhet el;
g)	halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrizheti;
h)	jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a
kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt - elismervény ellenében -
visszatarthatja;
i)	jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;
j) a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén
eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;
k) engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy
ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;
l) a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;
m) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;
n) jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség
felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére,
üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok
egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli
bizonylatokat ellenőrizni.
(3)	A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
62. §
A miniszter munkáját - az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó
ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó - halgazdálkodási kérdésekkel
foglakozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és
közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a
halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai
kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.
28
20. A halgazdálkodással összefüggő állami bevételek felhasználása
63.	§
(1)	A halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható bevételek:
a)	az állami halász- és horgászjegy díja,
b)	a halgazdálkodási haszonbérleti díj,
c)	a turista állami horgászjegy díja,
d)	a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a
következőkre fordítja:
a)	a halgazdálkodásra jogosultak e törvényben meghatározott feladatainak támogatása,
b)	halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,
c)	őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, vagy invazív halfajok és
halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,
d)	védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása,
visszatelepítése,
e)	természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,
f)	új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
g)	természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
h)	halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve
i)	halászati őrzés támogatása, fejlesztése.
(3)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján befolyt bevételt a halgazdálkodási hatóság
negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig átutalja a miniszter által megjelölt
számlára.
(4)	Az (1) bekezdés c) és d) pontjában szereplő díjbevétel a halgazdálkodási hatóság
országos illetékességű szervének bevételét képezi, amelyet a következőkre fordít:
a)	az e törvény szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,
b)	országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,
c)	halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve
d)	halpusztulások okainak felderítése.
21.	A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények
64.	§
(1)	A halgazdálkodási hatóság e törvényben és a végrehajtására kiadott
jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában
meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén
intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont
jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet vagy természetes
személyt (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).
29
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a
cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a
cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati
eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.
65.	§
A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat
mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
a)	tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti,
korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
b)	vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja,
felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
c)	vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre
vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
d)	az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez,
annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
e)	haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát,
behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti,
korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
f)	elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását, forgalomból való kivonását,
visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését;
g)	megtilthatja gépek, eszközök használatát;
h)	halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos
költségére történő megsemmisítését.
66.	§
(1)	A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra
jogosulttal szemben, ha
a)	a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság
figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;
b)	a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
c)	a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat
telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg az
52.	§ (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került;
d)	megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt
előírásokat;
e)	nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;
f)	állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem
rendelkező személy számára területi jegyet ad;
g)	megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat.
(2)	A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási
vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog
gyakorlását jelentős mértékben akadályozza.
30
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha az
a)	a halászati őrzéssel,
b)	a haltelepítéssel, vagy
c)	a halállomány védelmével
kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza.
(4)	A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege
ötmillió forint.
67.	§
(1)	A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki
a)	a jogosulatlanul horgászó,
b)	a jogosulatlanul halászó;
c)	a fogási napló vezetését elmulasztó;
d)	a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó
vagy halászó;
e)	a természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat kifogását
(gyűjtését) megvalósító;
f)	a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és
fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet - ide értve gépi meghajtású
vízi jármű használatát -, vadászatot, fürdőzést végző;
g)	a halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvényben foglalt tilalmakat és
korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási
vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
h)	a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal
megtevő;
i)	az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;
j) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet,
táplálékanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;
k) méret- vagy mennyiségi korlátozással vagy tilalmi idővel védett hal vagy más
hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító
személlyel szemben.
(2)	Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény
üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy
(3)	bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős
halpusztulás következik be.
(3)	A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege
ötszázezer forint.
31
68. §
(1)	A halgazdálkodási bírság, halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére
-	így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot
időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre -
tekintettel kell meghatározni.
(2)	Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege
legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, legfeljebb az adott jogsértés esetén
kiszabható bírság legmagasabb mértéke.
(3)	A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény
végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
69.	§
(1)	A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik
napig meg kell fizetni.
(2)	Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó
szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a
bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető
tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.
(3)	A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli
végrehajtása rendelhető el.
70.	§
Amennyiben a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint
alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett a
halgazdálkodási hatóság határozatában figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont
személyt.
V.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22.	Felhatalmazó rendelkezések
71.	§
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben
1.	jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes
feladatkörét és az eljárására vonatkozó szabályokat;
2.	határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és a
bírság mértékét;
3.	jelölje ki a horgászvizsga és halászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot,
szervezeteket.
32
72. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
1.	az engedélyezett halász és horgász eszközöket és módokat;
2.	a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami
horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a
halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának
részletes szabályait;
3.	az állami halászvizsga és állami horgászvizsga követelményeit és szabályait; az
állami horgászvizsga és az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének
módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit,
valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;
4.	a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy
foglalkoztatására vonatkozó előírásokat, és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó
képzettségi előfeltételekre vonatkozó szabályokat;
5.	a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és
értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által
követelhető haltelepítési költségeket;
6.	az Adattárból való adatszolgáltatás rendjét;
7.	a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett
körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
8.	a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzési tervét;
9.	a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére,
vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó eljárással
összefüggő szabályokat;
10.	az állami halászjegy, az állami horgászjegy, és a turista állami horgászjegy,
valamint a fogási napló és a fogási tanúsítvány díját;
11.	az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az
egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;
12.	az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő
felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelő
létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból
származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;
13.	a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével
kapcsolatos részletes szabályokat;
14.	a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó
szabályokat;
15.	a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények,
valamint etetésére alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozó
szabályokat;
16.	a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi
jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható
őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok
megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodási értékét;
17.	a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket,
valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
33
18.	halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés
szabályait, valamint a halfajonként naponta és évente kifogható mennyiségeket, az ez alóli
mentesség szabályait;
19.	a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére,
továbbképzésére, működésére, esküjének szövegére, valamint a halászati őr szolgálati
igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;
20.	a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat;
21.	a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási
tevékenységek körét;
22.	a területi jegy részletes tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány
nyomtatvány tömb részletes formai és tartalmi követelményeit;
23.	a horgászat és a rekreációs célú halászat országos rendjét;
24.	a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően
benyújtandó, fogásokról készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;
25.	a veszélyeztetett halállományok mentésének részletes szabályait, az
állománymentést végző szervezet kijelölését, és a felmerült költségek viselésére vonatkozó
rendelkezéseket;
26.	a halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy
horgászatára vonatkozó szabályokat;
27.	a több éves halgazdálkodási kezelési tervek tartalmi elemeit;
28.	a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő fogási jelentés
tartalmi elemeit;
29.	a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit,
30.	a fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének
és adatszolgáltatásának módját;
31.	a halgazdálkodási hatóság által elvégeztetett halállomány-mentésre vonatkozó
szabályokat;
32.	a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának
szempontjait, és
33.	az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog
haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj mértékét, valamint a haszonbérleti díj megfizetése
alóli felmentés és a haszonbérleti díjkedvezmény szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy
1.	a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza
meg az országhatár mentén lévő halgazdálkodási vízterületre a horgászat, a halászat rendjét;
2.	az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg
a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.
23.	Hatályba léptető rendelkezés
73.	§
Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.
34
24. Átmeneti rendelkezések
74.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell
alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a
horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult
halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjává válik.
(3)	A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a
halgazdálkodásra jogosultat.
(4)	A halgazdálkodási jog e törvény hatályba lépést követő 15 évig illeti meg azt a
személyt, aki 2013. december 31-én az adott halgazdálkodási vízterületen nem haszonbérleti
jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.
(5)	Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt - a
halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint - a halászati hatóság
halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek minősül.
(6)	Az e törvény hatályba lépése előtt megszerzett horgászvizsga vagy érvényes
horgászvizsga bizonyítvány 2017. december 31-ig jogosít állami horgászjegy kiváltására.
25.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
75.	§
A 22-32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
26.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
76.	§
Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények
védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú
mellékletének való megfelelést szolgálja.
27.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
77.	§
(1)	Hatályát veszti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (5)
bekezdésének 1. pontja.
(2)	Hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény.
35
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az 1997-ben megalkotott, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a
továbbiakban: Hhtv.) az elmúlt években többször módosításra került, ugyanakkor jelenlegi
formájában már nem szolgálja megfelelően Magyarország természetes vízterületeinek
környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható halgazdálkodását.
Olyan törvényre és arra épülő szabályozásra van szükség, amely az egyes haszonvételi
formákon túl elősegíti az élővizek halállományának természetes megújulását és
megakadályozza a halak illegális kifogását és kereskedelmét is. A halgazdálkodás fogalmát
ezért kibővített értelemben használja a törvény. A halgazdálkodás fogalmába beletartozik a
haltermelés és a természetesvízi halgazdálkodás, a halak élőhelyének védelme és
halállományok megóvása is. A természetes vízi halgazdálkodásnak fontos elemei mind
horgászat, mind a halászat, de egy új szabályozásnak egységesen kell kezelnie a
halgazdálkodás feladatait, mindamellett, hogy figyelembe kell venni az egyes hasznosítási
formák eltérő igényeit és társadalmi súlyát.
A természetes vízi halgazdálkodás hasznosítási formái közül a horgászatnak kell elsőbbséget
élveznie, mert gazdasági és vidékfejlesztési szempontból ezen a tevékenységen keresztül
érhető el a legjelentősebb pozitív hatás. Ugyanakkor a horgászati hasznosítás kiegészítéseként
egyes vízterületeken szükség van a halászati haszonvételi forma fenntartására is. Számos
olyan gazdasági, természetvédelmi és társadalmi érdek van, amely miatt az állam számára
fontos, hogy mind a rekreációs célú halászat, mind pedig helyi piacokat friss természetes vízi
halakkal ellátó foglalkozási forma megmaradjon.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat)
megalkotásának általános célkitűzései a következők:
1.	Magyarország természetes vízi halállományainak mennyiségi és minőségi növelése
2.	A horgászok létszámának növelése, a horgászturizmus vidékfejlesztési hatásainak
erősítése
3.	Az édesvízi halászati erőforrásokkal történő jobb és hatékonyabb gazdálkodás, az
adminisztráció ésszerűsítése.
4.	A haltermelés, akvakultúra fejlesztése, Magyarország minél nagyobb részesedése az
Európai Unió várhatóan növekvő haltermelésében
5.	A hal mint természetközeli és egészséges táplálék szerepének növelése a magyar
társadalom étkezési szokásaiban
A Javaslat közvetlen célja, hogy a Hhtv. alapjaiból kiindulva, de azok gyökeres átalakításával
megteremtse egy, a kor követelményeinek jobban megfelelő halgazdálkodási szabályozás
alapját. Ennek érdekében a Javaslat a következő lényeges szabályozási irányokat illetően hoz
változást:
a)	Tisztázza az elmúlt időszakban sok problémát okozó fogalmi meghatározásokat.
b)	A törvény hatályát kiterjeszti valamennyi magyarországi természetes halélőhelyre, de nem
korlátozza a mesterséges haltermelő létesítményekben és kis, belterületi tavakon történő
haltermelést.
c)	A halgazdálkodási jogot a nem állami tulajdonú vizek esetében is főszabály szerint a
Magyar Államhoz rendeli, hogy a közvagyon részét képező természeti erőforrásokkal való
ésszerű gazdálkodást elősegítse, és megfeleljen az Alaptörvény követelményeinek.
36
d)	A halgazdálkodási haszonbérleti jogot a korábbinál erősebben köti a tulajdonjoghoz, de a
haszonbérleti jogviszonyon keresztül biztosítani kívánja a fenntartható halgazdálkodást is.
e)	A korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a hal élőhelyek megőrzésére és a természetes
halszaporulat megóvására.
f)	Elősegíti a hazai horgászat és horgászturizmus további mennyiségi és minőségi fejlődését.
g)	Korlátozza, egyben átláthatóvá és szabályozottá teszi a természetesvízi halászatot. Ezen
keresztül a természetes vizekben fogott halak piacát is ellenőrizhetővé teszi, ami segíti az
illegális halfogások elleni küzdelmet.
h)	Összhangot teremt a halgazdálkodást jelentősen érintő, változó vagy új jogszabályokkal,
így különösen a Büntető és a Polgári Törvénykönyvvel.
Az 1997-ben megalkotott halászati törvényt új - a korábbi törvényi alapokból és felhalmozott
tapasztalatokból kiinduló, korszerű - törvényi szabályozással kell felváltani, amely a
halgazdálkodás környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusait komplexen és differenciáltan
tudja kezelni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Mivel a hal mesterséges körülmények között történő termelése és a természetes vizek
halgazdálkodása a gyakorlatban sokszor összefügg egymással, illetve hatással van a két
tevékenység egymásra, fontos, hogy e tevékenységek szabályozásának alapjait is egy közös
törvény rögzítse. A Javaslat legfontosabb elemei mindkét halgazdálkodási területet
szabályozzák, de sokszor eltérő módon. Mindkét területet érinti a természet védelméről szóló
törvény hatálya, amellyel a jelen Javaslat is összhangban van.
A 2. §-hoz
A fogalom meghatározások minden olyan a Javaslatban alkalmazott szakkifejezést
tartalmaznak, amelyeket más jogszabály nem határoz meg vagy más értelemben használja az
adott fogalmat. A más jogszabályokban azonos jelentés tartalommal meghatározott
fogalmakat a Javaslat nem ismétli meg.
A 3 - 5. §-hoz
A Javaslat alapvető rendelkezésként határozza meg, hogy a természetes vizek halállománya
az egész társadalom számára fontos természeti érték, amivel fenntartható módon kell
gazdálkodni, a halgazdálkodás útján. A halgazdálkodás fogalmába a Javaslat beleérti a
haltermelést is, amely halgazdálkodási vízterületen is folytatható. A haltermelési
létesítményben folytatott haltermelést a Javaslat egyértelműen lehatárolja a halgazdálkodási
vízterületen történő haltermeléstől. Halgazdálkodási vízterületeken a horgászati hasznosítás
elsődlegességével az ilyen irányú hasznosítást kívánja ösztönözni a Javaslat, de nem zárja ki a
horgászati céloknak alárendelt halászati célú hasznosítást sem. Önálló halászati, vagy
haltermelési hasznosítás csak olyan vízterületeken lesz lehetséges, ahol a horgászat a víz
jellegéből adódóan, vagy a víztesthez köthető jelentős társadalmi vagy gazdasági érdek miatt
akadályozva van (pl. víztározási feladat műszaki követelményei, természetvédelmi terület
stb.)
A 6. §-hoz
37
A Javaslat kimondja, hogy minden hal ami nem haltermelési létesítményben vagy
halgazdálkodási vízterület haltermelő létesítménynek minősülő részén vagy belterületen, 0,5
ha-nál kisebb vízben él, a kifogásáig az állam tulajdonát képezi. A halgazdálkodási jog
jogosultja a hal kifogásával válik annak tulajdonosává, így akkor is ha a nevében eljáró, általa
megbízott személy fogja ki a halat. Ha azonban a jogosult a halfogásra jogosító okmányokkal,
nem a jogosult nevében eljáró személyt jogosít fel a hal kifogására, akkor a kifogott hal ezen
feljogosított személy tulajdonába kerül.
A 7 -10. §-hoz
A halállományok természetes megújulásának elősegítéséhez elsősorban azok élőhelyének
védelmét kívánja a jogszabály biztosítani. A szaporodás és az áttelelés szempontjából
különösen fontos helyek kíméleti területté nyilvánításának lehetőségével olyan jogszabályi
alapot teremt a javaslat, amellyel hatékonyabban lesznek ezek a területek megvédhetőek a
káros emberi beavatkozásoktól. A halak élőhelyén azonban nem csak közvetlen emberi,
hanem különböző degradációs folyamatok következtében, természetes eredetű káros hatások
is lehetnek. Ezek leggyakoribb esete a halállományokat veszélyeztető halfogyasztó állatok
túlszaporodása és az élőhelyet romboló tájidegen, invázív fajok megjelenése. A Javaslat e két
jellemző probléma terület kezeléséhez teremt jogszabályi alapot.
A 11. §-hoz
A halak élőhelyének védelme érdekében, a Javaslat felhatalmazást ad a halgazdálkodási
hatóságnak, hogy a jogosulton keresztül vagy közvetlenül beavatkozzon kedvezőtlen
folyamatok megszüntetése érdekében.
A 12. §-hoz
A halak és halpopulációk védelme a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényen
alapul. A Javaslatban azoknak a speciális védelmi intézkedéseknek kell megteremteni a
törvényi alapját, amelyek a halállományok, mint kiaknázható természeti erőforrás
megújulásához szükségesek. A Javaslatban meghatározott rendelkezések összhangban vannak
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a kapcsolódó hazai és uniós
jogszabályokkal.
A 13. §-hoz
A Javaslat fokozattan védi az őshonos halállományt, illetve megkülönbözteti az őshonos és a
nem őshonos halakkal kapcsolatos telepítési követelményeket.
A 14. §-hoz
Az új jogszabály egyértelműen meg kívánja akadályozni azt a sajnálatos gyakorlatot, amikor
természetes vizekben fogott halakat horgászati célból más természetes vagy mesterséges
vizekbe telepítenek. Az európai uniós szabályozással összhangban a Javaslat alapot teremt a
Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal és az idegen, nem honos fajok telepítési
lehetőségeinek rendeleti szabályozására.
A 15-16. §-hoz
38
A Javaslat felhatalmazza a halgazdálkodási hatóságot, hogy szakmai indokok alapján egy
adott halgazdálkodási vízterületen élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket vezessen be.
Ez lehet egyes halfajok fogásának teljes tiltása, vagy az adott vízterületre vonatkozó területi,
vagy eszközbeli halfogási korlátozás, időszakosan vagy állandóan. Teljes halfogási tilalmat
egy adott halgazdálkodási vízterületre csak az országos illetékességgel rendelkező
halgazdálkodási hatóság rendelhet el. A tilalmak meghirdetésének részleteit a Javaslat
végrehajtására kiadott rendelet fogja meghatározni. A Javaslat lehetővé teszi azt is, hogy a
halgazdálkodásra jogosult maga kezdeményezzen élőhelyvédelmi és állományvédelmi
intézkedéseket, amivel lehetővé válik az úgynevezett halgazdálkodási kíméleti területek
kijelölése.
A 17. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy tilalom alá tartozó, valamint jogszabályban, vagy határozatban
meghatározott mérettartományon kívüli hal, más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba
nem hozható, az ilyen egyedeket vissza kell helyezni a vízbe.
A 18. §-hoz
A halpusztulás halgazdálkodási hatóság felé történő bejelentését a Javaslat a halgazdálkodásra
jogosultra telepíti, és kimondja, hogy halpusztulás esetén a meder tulajdonosa, használója, a
vízilétesítmény üzemeltetője, valamint a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója is tűrni
köteles a vízmintavételt.
A 19. §-hoz
Mivel a halgazdálkodás alapja a hal élőhelyének megóvása és különösen a szaporodás, az
ivadéknevelés és az áttelelés peremfeltételeinek biztosítása, ezért a Javaslat a vízilétesítmény
üzemeltetőjével, engedélyesével szemben szigorú követelményeket támaszt.
A 20-21. §-hoz
A Javaslat elhatárolja egymástól ugyan a haltermelést és a természetesvízi halfogást, de
lehetővé teszi azonban, hogy az arra alkalmas halgazdálkodási vízterületen is
megvalósulhasson haltermelés. Ezt a tevékenységet azonban a halgazdálkodási hatóságnak
kell engedélyeznie. A Javaslatnak kell megteremtenie az idegen és nem honos fajok
akvakultúrában történő termelésének jogszabályi kereteit. A részletes szabályokat az uniós jog
alapján jelenleg önálló rendelet rögzíti.
A Javaslat külön kitér a tulajdoni viszonyok rendezésére is, az esetleges jövőbeni problémák
elkerülése végett.
A 22. §-hoz
A Javaslat a halászati jog helyett bevezeti a halgazdálkodási jog fogalmát. A halgazdálkodási
joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a vidékfejlesztési miniszter gyakorolja. A
halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható. A halgazdálkodásra jogosult
kötelezettségei itt kerülnek felsorolásra. A halgazdálkodásra jogosult meghatározott
halgazdálkodási alaptevékenységeket maga köteles végezni.
39
A 23. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan, a halgazdálkodási jog, minta vagyoni értékű jog
alapvetően a Magyar Államot illeti meg, kivéve az önkormányzat többségi tulajdonában lévő,
mentett oldali halgazdálkodási vízterületet, ahol az önkormányzatot illeti meg a jog.
A 24. §-hoz
A Magyar Állam tulajdonában lévő vizek esetében a Magyar Állam dönt arról, hogy átengedi -
e a vízterület halgazdálkodási jogát, és milyen módon engedi át. Az államot megillető
halgazdálkodási jog átengedhető haszonbérleti szerződéssel, illetve különleges rendeltetésű
terület esetén vagyonkezelési szerződéssel.
A 25. §-hoz
A vagyonkezelési szerződés kötéssel kapcsolatos szabályozást tartalmazza ez a szakasz. A
vagyonkezelési szerződés időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.
A 26. §-hoz
Az állami tulajdonnal nem érintett, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a tulajdonos
vagy tulajdonosok, a törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott módon
elsőbbséget élveznek a halgazdálkodási haszonbérlet megkötésére. A halgazdálkodási
vízterület medrének kizárólagos tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti
jogát. A tulajdonjog alapján elnyert halgazdálkodási haszonbérlet esetében a halgazdálkodásra
jogosult a halgazdálkodás bármely területére bevonhat harmadik felet, azaz a földtulajdonosi
haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható. A földtulajdonosi
haszonbérlet speciális esetét kivéve, a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása pályázat útján
történik. Az 50 %-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat
előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során.
A 27. §-hoz
A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés időtartama legalább 5 év,
legfeljebb 15 év. A haszonbérleti díjat fizetésre, valamint a haszonbérleti díj fizetése alóli
felmentésre vagy díjkedvezményre tartalmaz rendelkezést ez a szakasz.
A 28. §-hoz
A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok kiírásának és értékelésének részleteit a
Javaslat végrehajtására kiadott rendelet fogja szabályozni, de az értékelési szempontok
alapjait a Javaslat határozza meg.
A 29. §-hoz
A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásáról, a benyújtott
pályázatokkal kapcsolatos döntésről, a haszonbérleti szerződés megkötéséről, illetve a kizáró
okokról rendelkezik ez a szakasz.
A 30. §-hoz
40
A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnésére, illetve a
felmondására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket ez a szakasz.
A 31. §-hoz
A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető berendezések,
létesítmények, beruházások, haltelepítések költségeinek mértékét a Javaslat végrehajtására
kiadott rendelet szabályozza. A jogos ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző
haszonbérlő részére megfizetni.
A 32. §-hoz
A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Ptk. mezőgazdasági haszonbérletre
vonatkozó rendelkezései az irányadók.
A 33. §-hoz
A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról közhiteles nyilvántartást vezet,
amely tartalmazza többek között a vízterület megnevezését, a jogosult adatait, valamint a
hasznosítás, illetve joggyakorlás módját. A Javaslat külön rendelkezik az adatokban történő
változás bejelentésének a kötelezettségéről is.
A 34-35. §-hoz
Azokat a halgazdálkodási vízterületeket, ahol folyamatos és szakszerű halgazdálkodás
lehetséges és szükséges, a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási vízterületté nyilvánítja, és
ezekről közhiteles nyilvántartást vezet. A Javaslat hatálya a nem nyilvántartott
halgazdálkodási vízterületekre is kiterjed, de ott csak horgászati haszonvételt és
ivadékmentési halászati tevékenységet enged meg. A Javaslat figyelembe veszi azt is, hogy a
halgazdálkodási vízterületeknek egyéb hasznosítása is lehetséges, és ezekkel a
halgazdálkodási érdekeket össze kell hangolni. Így például az árvízi védekezés szempontjai
elsőbbséget élveznek a halgazdálkodás igényeivel szemben, azaz az elsődleges feladatok
ellátásának mindenkori biztosításával lehet csak halgazdálkodást folytatni.
A 36. §-hoz
A Javaslat a halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosára, használójára,
valamint a vízparti ingatlan tulajdonosára kötelezettségeket telepít. A tulajdonos, használó
köteles a jogosult által gyakorolt halgazdálkodási tevékenységeket tűrni, illetve lehetővé
tenni, hogy a jogosult az ingatlanon keresztül a vízhez eljusson, és az ingatlanon a
halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységeket elvégezze. A Javaslat a vízparti
ingatlan tulajdonosát külön nevesíti, mivel áradás esetén speciális tevékenységeket kell a
halgazdálkodásra jogosultnak elvégeznie. A szolgalmi jogot a Polgári Törvénykönyvben
meghatározottak szerint, károkozás esetében kártalanítás ellenében lehet gyakorolni.
A 37. §-hoz
A halfogási tevékenység előfeltételeit jelentő át nem ruházható állami engedélyek a következő
három alaptípusba sorolhatóak:
•	Halászati engedély kereskedelmi célú halászat esetén,
41
•	Állami halászjegy rekreációs célú halászat esetén, és
•	Állami horgászjegy, vagy turista állami horgászjegy horgászat esetén.
A jogszabály egységes országos fogási naplót vezet be, amely a horgászat vagy halászat során
kifogott halak - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta
kifogott mennyiségenkénti - kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány.
A 38. §-hoz
A Javaslat alapján a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság állítja ki azon
személyeknek, akik saját halgazdálkodási vízterülettel rendelkeznek, vagy (egy vagy több)
halgazdálkodásra jogosulttal halászati szerződést kötöttek, vagy alkalmazásában állnak.
Kereskedelmi célú halászatot csak az ilyen engedéllyel rendelkezők végezhetnek, valamint
természetes vízből kifogott halat csak ilyen engedély birtokában lehet értékesíteni.
A halászati engedély mellett a halgazdálkodási hatóság díj ellenében fogási naplót, valamint
sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatvány tömböt is ad az engedélyesnek, amiből minden
értékesített haltételhez tanúsítványt kell kiállítania.
A 39. §-hoz
Az állami halászjegyet díj ellenében a Javaslat alapján azok a kisszerszámos vagy hobbi
(rekreációs) halászok kapják, akik családjuk ellátására halászeszközökkel foghatnak halat, de
nem értékesíthetik azt. Ezek a halászok csak aktív eszközöket használhatnak, amelyeknél a
halásznak folyamatosan jelen kell lennie az eszközhasználat során. Állami halászjeggyel a
halászok, az eszközök kivételével, a horgászokkal mindenben megegyező szabályozás szerint
működhetnek. A e halászok által alkalmazható eszközök rendeleti úton lesznek meghatározva.
A 40-41. §-hoz
Az állami horgászjegy a jelenleg hatályos jogszabályban is használatos horgászokmány,
amelynél azonban a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy az állam kiadhasson egy speciális,
korlátozott időtartamra és eszköz használatra jogosító úgynevezett turista állami
horgászjegyet is. Ehhez nem szükséges horgászvizsga vagy egyesületi tagság, mint az állami
horgászjegyhez, de a területi jegyet ugyanúgy meg kell vásárolni hozzá. Ezzel a lehetőséggel
egyszerűbb lesz a horgászat kipróbálása, és a belföldi vagy külföldi turisták is egyszerűbben
tudnak horgászni. Továbbra is tartalmazni fogja a Javaslat a „gyermek horgászjegyet”,
amelyet hároméves kortól lehet megváltani 15 éves korig horgászvizsga nélkül. A Javaslat
bevezet egy új intézményt, amely szerint az értelmi fogyatékos személyek is horgászvizsga
nélkül horgászhatnak egy 18. életévét betöltött horgászvizsgával rendelkező személy
jelenlétében.
A Javaslat szerint az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet, valamint a turista állami
horgászjegyet díj ellenében lehet megváltani, viszont nem kell fizetni az állami horgászjegy
kiadásáért a 70. életévét betöltött személynek, a „gyermek horgászjegyet” megváltó
személynek, valamint az értelmi fogyatékkal élő személy számára horgászjegyet váltó
személynek.
A 42. §-hoz
A Javaslat szerint a halgazdálkodási hatóság központi nyilvántartást vezet a kiadott halászati
engedélyekről, az állami halászjegyekről, valamint az állami horgászjegyekről, amely
42
nyilvántartás közhitelesnek minősül. A nyilvántartás a természetes személyazonosító
adatokon kívül tartalmazza a halászatra, horgászatra jogosító okmányok meglétét is.
A 43. §-hoz
Az új törvény kimondja, hogy kinek nem adható halászati engedély, állami halászjegy, és
állami horgászjegy, és azt is meghatározza, hogy ezen okmányok a halásztól, horgásztól
mikor és mely esetekben vonhatók vissza a halgazdálkodási hatóság által. A Javaslat
kötelezettségek is hárít a halászokra, horgászokra amikor kimondja, hogy a halászati
engedély, az állami halászjegy és az állami horgászjegy elvesztését, megsemmisülését
haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, amely kérelemre intézkedik
azok pótlásáról.
A 44. §-hoz
A Javaslat alapján az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra
jogosult területi jegyet adhat, amely halászatra, horgászatra jogosítja a személyt. A területi
jegyen fel kell tüntetni mindazon helyi korlátozásokat, amelyeknek megszegése a területi jegy
bevonásával jár. A területi jegy csak az állami halászjeggyel, vagy horgászjeggyel, és a fogási
naplóval együttesen jogosít halászatra, horgászatra. Ha a halászati őr a feljogosított
személytől a területi jegyet bevonta a halgazdálkodási hatóság a halvédelmi bírság kiszabása
iránt kezdeményezett halászattal, horgászattal összefüggő hatósági, szabálysértési, vagy
büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és az eljárás eredményétől függően
visszaadja, vagy visszavonja.
A halgazdálkodásra jogosultnak nem közhiteles nyilvántartást kell vezetnie az általa kiadott
területi jegyekről.
A 45-47. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a halászoknak, horgászoknak milyen okmányokat kell
maguknál tartaniuk a halfogási tevékenység végzése során, valamint azt is kimondja, hogy mi
minősül jogosulatlan halászatnak, horgászatnak. A korábbi szabályozástól eltérően a Javaslat
felhatalmazza a halgazdálkodásért felelős minisztert, hogy országos hatállyal határozza meg
az állami halászjeggyel és állami horgászjeggyel végezhető halfogás módját. Ennél csak
szigorúbb lehet a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási tervben rögzített helyi
horgászrend. Különösen fontos a halállományra különösen veszélyes eszközök és módszerek
használatának tilalmát, és az ez alóli felmentés eseteit, módjait törvényi szinten is rögzíteni.
A 48. §-hoz
A Javaslat mintegy általánosságban kimondja, hogy milyen módon kell gazdálkodni a
nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, hogy a tartós halállomány fennmaradjon.
A 49-51. §-hoz
Az állam a halgazdálkodási hatóságon és a halgazdálkodásra jogosult által készített
halgazdálkodási terven keresztül tudja befolyásolni egy adott halgazdálkodási vízterület
működését. Ebben a tervben kell meghatározni azokat a helyi szabályozási sajátosságokat is,
amik eltérnek az országos rendtől, ezért fontos, hogy minden nyilvántartott halgazdálkodási
vízterültre terv készüljön. A tervek összetettségét a víztípustól függően a Javaslat
43
végrehajtására kiadott rendelet fogja meghatározni, és a tervek a halgazdálkodási hatóság
jóváhagyása után válnak kötelező érvényűvé. A terv által a szakszerűtlenül, jogszerűtlenül
végzett tevékenységek szankcionálhatósága is világossá, egyértelművé válik.
Az 52. §-hoz
A haltelepítés bejelentését, a telepítés halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzését, valamint a
telepítés során súlyos szabálytalanság észlelése esetén alkalmazható hatósági intézkedéseket
tartalmazza e szakasz.
Az 53. §-hoz
A fogási napló, mint halfogásra jogosító okmány halgazdálkodási hatóság általi kiadásának,
illetve a feljogosított személy általi vezetésének, leadásának, bemutatásának részleteiről,
továbbá a halászati engedélyes okmánybemutatási, valamint a halgazdálkodásra jogosult
jelentéstételi kötelezettségéről rendelkezik e szakasz.
Az 54. §-hoz
Az Országos Halgazdálkodási Adattárat fenntartásáról, működtetéséről, az Adattárból történő
adatszolgáltatásról rendelkezik e szakasz.
Az 55. §-hoz
Tudományos kutatási célból a vidékfejlesztési miniszter által kiadott halfogási engedélyről
rendelkezik e szakasz. A részletszabályozás a Javaslat végrehajtására kiadott VM rendeletben
jelenik meg.
Az 56. §-hoz
A Javaslat a halászati őrzés tekintetében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek
tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító
módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényt egészíti ki. Halászati őr foglalkoztatásáról,
megbízásáról, halászati őri vizsgájáról, rendészeti vizsgájáról, eskütételéről, szolgálati
igazolványáról, szolgálati jelvényéről, egyenruhájáról, illetékességi területéről, felügyeletéről,
(közhiteles) hatósági nyilvántartásáról, vizsgakövetelményeiről, továbbképzéséréről, valamint
az általa alkalmazható intézkedésekről tartalmaz rendelkezéseket ez a szakasz.
Az 57. §-hoz
Mivel az új halgazdálkodási szabályozás megvalósításához elengedhetetlen a halőrzés
szigorítása is, lehetővé kell tenni, hogy minél több önkéntes vagy megbízásos alapon működő
társadalmi halőr tevékenykedjen a halgazdálkodási vízterületeken. Ha ezt nem teszi lehetővé a
szabályozás, akkor nagyon sok kisebb, horgászegyesület által kezelt vízterületen lehetetlenné
válik a halőrzés. Az önkéntesként, az egyesület megbízásából működő társadalmi halőrök ezt
a problémát enyhíthetik. A társadalmi halőrök fő feladata a rendészeti tv. alapján eljáró
halászati őrök munkájának segítése lesz és csak nagyon korlátozott ellenőrzési jogosultságot
ad nekik a Javaslat. A képzésük és vizsgáztatásuk a megyei halgazdálkodási hatóság feladata
lesz, amelynek módját a Javaslat végrehajtására kiadott rendelet rögzíti. Társadalmi halőr
44
alkalmazásának feltételeire, továbbképzésére, intézkedési jogosultságára tartalmaz
rendelkezést e szakasz.
Az 58. §-hoz
Felismerve, hogy a hazai vizek egyik jelentős problémája az illegális halfogás és az erre épülő
illegális halértékesítés, a Javaslat a természetes vizekből származó halak védelmét a
kereskedelemre is ki akarja terjeszteni. Az európai uniós jelölési és fogyasztói tájékoztatási
előírásokkal párhuzamosan, azokhoz illeszkedve, a Javaslat előírja, hogy a hazai édesvízi
fogásból származó haltermékeknek rendelkeznie kell fogási tanúsítvánnyal. Mivel a Javaslat
csak a hivatásos, halászati engedéllyel halászók számára engedélyezi ilyen dokumentum
kiállítását, ezek a fogási tanúsítványok jól ellenőrizhetőek lesznek. A fogási tanúsítványt a
halász akkor állítja ki, mikor a fogását értékesíti. A fogási tanúsítványát akkora haltételre
készíti el, amely innentől együtt mozog a teljes kereskedelmi láncon a fogyasztóig, és a
tanúsítvány eredeti példánya mindig a termékkel együtt mozog. Feldolgozott terméken a
rendeletben szabályozott módon a címkézésben kell jelölni a tanúsítványt. Azzal, hogy a
jogszabály a fogyasztói tájékoztatás részévé teszi a fogási tanúsítványt, lehetőséget teremt a
legális eredetű hal vásárlását ösztönző fogyasztói kampányokra is. A halgazdálkodási hatóság
az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza és az állategészségügyi hatóság
közreműködésével megsemmisítteti.
Az 59. §-hoz
Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a vonatkozó
állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek
megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló szabályozásban foglalt
követelményeknek.
A 60. §-hoz
A halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatáskörét tartalmazó szakasz.
A 61. §-hoz
A halgazdálkodási hatóság feladatainak ellátása során alkalmazható intézkedéseket,
jogosultságokat sorolja fel a szakasz. Továbbá rendelkezik arról, hogy a halgazdálkodási
hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e Javaslat végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
A 62. §-hoz
A vidékfejlesztési miniszter halgazdálkodási munkáját segítő, véleményező, javaslattevő
tevékenységet ellátó halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testületre - az Országos
Halgazdálkodási Tanácsra - vonatkozó szabályozás.
A 63. §-hoz
A halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható állami bevételeket és azok felhasználásáról
rendelkezik e szakasz.
45
A 64. §-hoz
A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezményekről rendelkezik, valamint az
elévülési időről.
A 65. §-hoz
A halgazdálkodási hatóság által az e Javaslat végrehajtására kiadott rendeletben súlyozottak
szerinti intézkedések felsorolását tartalmazza.
A 66. §-hoz
A halgazdálkodási hatóság által a halgazdálkodásra jogosultra, illetve a halgazdálkodási
vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára kiszabható halgazdálkodási bírság
kiszabásának eseteiről, valamint a bírság legkisebb és legmagasabb összegéről rendelkezik a
szakasz.
A 67. §-hoz
A halgazdálkodási hatóság által a halászati vagy horgászati jogsértő cselekményt elkövető,
illetve vízilétesítményt e Javaslat rendelkezéseivel szemben, jogsértő módon üzemeltető
személyre kiszabható halvédelmi bírság kiszabásának eseteiről, valamint a bírság legkisebb és
legmagasabb összegéről rendelkezik a szakasz.
A 68. §-hoz
A halgazdálkodási bírság, halvédelmi bírság mértékének meghatározásáról, az ismételt
jogsértés esetéről rendelkezik e szakasz. A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes
szabályait az e Javaslat végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
A 69. §-hoz
A bírság megfizetésének határidejére, a végrehajtás elrendelésének szabályára, továbbá
gazdálkodó szervezetek esetében a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles személyekre
vonatkozóan tartalmaz rendelkezést.
A 70. §-hoz
Enyhébb jogsértő cselekmények esetére - a bírságolás helyett - a halgazdálkodási hatóság
által határozatba foglalt figyelmeztetés jogintézményét teremti meg a szakasz.
A 71. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés kormányrendeletre, mely a halgazdálkodási hatóságot, illetve e
Javaslat hatálya alá tartozó bírságokat meghatározza.
A 72. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés az e Javaslat végrehajtásáról rendelkező miniszteri rendeletekre
vonatkozóan.
46
A 73. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.
A 74. §-hoz
Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A Hhtv. szerint szerzett halászati jog, valamint
társult halászati jog jogosultja a Javaslat szerint a halgazdálkodási jog jogosultjává válik. A
Hhtv. szerinti halászati vízterületek a Javaslat szerinti nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületnek minősülnek. A Hhtv. szerint bármely jogcímen megszerzett halászati jog a
Javaslat hatálybalépése után - írásbeli megállapodás hiányában, legkésőbb 15 év után a
Magyar Államot illeti meg. A megszerzett horgászvizsgák 2017. december 31-ig jogosítanak
állami horgászjegy kiváltásra, utána újbóli vizsgázási kötelezettséget teremt a javaslat.
A 75. §-hoz
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést tartalmazza.
A 76. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazza.
A 77. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
47