﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11114. számú
törvényjavaslat
az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. május
2
2013. évi .... törvény
az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok
beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg
tudományos fokozat honosításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány,
oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás;”
2.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
2.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
115. § (12) bekezdésében az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás
megtartása mellett - a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a
gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.”
3.	A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása
3.	§
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Akt.) a 8.
§-t követően a következő alcímmel és 8/A. §-sal egészül ki:
, A Magyarországon élő hazai akadémikusok és az MTA Magyarországon élő doktorai
tiszteletdíjának felfüggesztése
3
8/A. § (1) A 6. § (4) bekezdése és a 8. § (3) bekezdése szerinti tiszteletdíjak és hozzátartozói
ellátások folyósítását az Akadémia elnöke felfüggeszti, ha a jogosult büntetőjogi felelősségét
a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította és a jogosult
a)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés hatálya
alatt áll,
b)	foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt áll, vagy
c)	közügyektől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll.
(2)	A felfüggesztés az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott büntetés, illetve
mellékbüntetés végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig tart.
(3)	A jogosult az (1) bekezdés szerinti jogerős ítéletről az Akadémia elnökét tájékoztatja.
(4)	Az Akadémia elnöke a jogosultról a tiszteletdíj vagy a hozzátartozói ellátás folyósítása
feltételeinek fennállása ellenőrzése céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatra
irányulhat.
(5)	Az Akadémia elnöke a jogosult (1) bekezdés szerinti személyes adatait az ellenőrzés
időtartamára vagy - a tiszteletdíj folyósításának felfüggesztése esetén - a jogosult
tiszteletdíjának vagy hozzátartozói ellátásának folyósítása felfüggesztésének időtartamára
kezeli.”
4.	§
Az Akt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hazai akadémikust megillető tiszteletdíj, a
hozzátartozói ellátások, továbbá az Akadémia Magyarországon élő doktora tiszteletdíja
megállapításának feltételeit, mértékét és folyósításának időtartamát rendeletben állapítsa
meg.”
4.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
5.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.
számú melléklet 4.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.12. a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti
4.12.1 hallgató részére
a)	nappali tagozaton az őt megillető juttatásként kifizetett
-	ösztöndíj,
-	tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
-	diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
b)	nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a
hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
4
c)	folyósított Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti
felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
4.12.2.	doktorjelölt részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
4.12.3.	oktató, kutató részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;”
(2)	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4. 13. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény,
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi
önkormányzat vagy vallási közösség által a tanuló, hallgató részére e jogviszonyára tekintettel
jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, valamint a roma szakkollégium által a
szakkollégiumi tagsági jogviszonyra tekintettel nyújtott, e törvény alkalmazásában bevételnek
minősülő, a 4.11-4.12. alpontban nem említett pénzbeli juttatás;”
5.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
6. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában kedvezményezett)
„g) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott
felsőoktatási intézmény;”
6.	Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény
módosítása
7.	§
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. §
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az OTKA javára vállalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.”
7.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
8.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására
létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely - az állami
intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott
intézmény kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A
köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.”
9.	§
Az Nkt. a következő 35/A. alcímmel és 63/A-63/L. §-sal egészül ki:
„35/A. A Magyar Pedagógus Kar
63/A. § (1) A Magyar Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati
fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként
foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2)	A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1) bekezdésben meghatározott köznevelési
intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
(3)	A Kar stratégiai partneri megállapodást köthet más fenntartó intézményeiben dolgozó
pedagógusok hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.
(4)	A Kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi
szervei (a továbbiakban: területi szerv) útján látja el. Az állami intézményfenntartó központ
köteles a Kar területi szervei működéséhez a megyeközponti és fővárosi tankerület székhelyén
működő köznevelési intézményben a működéshez szükséges megfelelő hely biztosításáról
gondoskodni.
(5)	A Kar az e törvényben és a Kar alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály)
meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthat, amelyek ellátják az
Alapszabályban meghatározott vagy az Országos Küldöttgyűlés által átruházott feladatokat.
(6)	A Kar az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabályát köteles az elfogadástól
számított 30 napon belül az oktatásért felelős miniszternek tájékoztatásul megküldeni.
(7)	A Kar a céljai megvalósulásának előmozdítása érdekében, kizárólag a tevékenységéhez,
továbbá a tagjai által végzett szakmai tevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű
gazdasági tevékenységet végezhet. A Kar gazdasági társaságnak, egyesületnek nem lehet
tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
63/B. § (1) A Kar
a)	külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott
közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és
információs rendszert,
b)	véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok
megalkotása és módosítása során,
c)	a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet,
intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított
szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó
6
eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti
annak megváltoztatását vagy visszavonását,
d)	a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás
során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat,
e)	a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős
miniszternek,
f)	megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexét (a továbbiakban: Etikai
Kódex),
g)	az e törvényben, valamint az Alapszabályban és az Etikai Kódexben foglaltak szerint
tagjával szemben etikai eljárást folytathat,
h)	konferenciákat, szakmai napokat szervez az Alapszabályban meghatározott módon,
i)	díjat alapíthat,
j) tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban meghatározott kedvezményes
szolgáltatásokat nyújthat.
(2)	A Kar szakmai érdekképviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel
együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.
63/C. § (1) A Kar szervezete képviseleti és ügyintéző testületekből, valamint
tisztségviselőkből és ügyintéző szervből áll. A Kar képviseleti és ügyintéző testületeinek
tagjai, valamint tisztségviselői és ügyintézői kizárólag a Kar tagjai lehetnek. A Kar tagjának
az ügyintéző vagy képviseleti szervben való tevékenysége a tag számára nem eredményezhet
a közalkalmazotti jogviszony tekintetében hátrányt.
(2)	A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek
küldöttei alkotnak. Területi szervenként egy küldött delegálható.
(3)	Az Országos Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze
kell hívni. Az Országos Küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a
működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.
(4)	Az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van.
Határozatképtelenség esetén változatlan napirenddel, legalább három nap elteltével újabb
ülést kell tartani, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(5)	Az Országos Küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének
egyetértő szavazatával hozza. Az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadásához és
módosításához, a tisztségviselők visszahívásához, továbbá az Alapszabályban meghatározott
esetben a döntéshez a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata
szükséges.
(6)	Az Országos Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek:
a)	a Kar Országos Elnökségének (a továbbiakban: Elnökség) tagjai,
b)	a Kar Országos Etikai Bizottságának tagjai,
c)	a Kar Országos Felügyelő Bizottságának (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) tagjai,
d)	az oktatásért felelős miniszter vagy képviselője,
e)	a főtitkár,
f)	a 63/A. § (3) bekezdésében foglalt stratégiai partneri megállapodást kötött más szervezetek
egy-egy képviselője.
7
63/D. § (1) Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:
a)	a tisztségviselők, az elnök, az alelnök, az Elnökség tagjainak, az Országos Etikai Bizottság,
valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása és visszahívása,
b)	az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadása és módosítása,
c)	a Kar éves költségvetésének elfogadása és beszámolójának jóváhagyása,
d)	az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
e)	a tisztségviselőkkel szembeni összeférhetetlenség kimondása,
f)	a közösségi szolgálattal kapcsolatos tanácsadási és ellenőrzési tevékenység szabályozása,
g)	az Alapszabályban meghatározott egyéb kizárólagos feladatok gyakorlása.
(2)	Az Országos Küldöttgyűlés feladat- és hatásköreinek gyakorlását - ha e törvény vagy az
Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja a Kar országos és területi szerveire,
tisztségviselőire.
63/E. § (1) A Kar legfőbb ügyintéző testülete az Elnökség.
(2)	Az Elnökség tagjai:
a)	az elnök,
b)	az elnökhelyettes,
c)	az Alapszabályban meghatározottak szerint további minimum hét, maximum kilenc
elnökségi tag.
(3)	Az Elnökség ülésén részt vesz a főtitkár, továbbá tanácskozási joggal részt vehet az
Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság elnöke. Az Alapszabály további
meghívottakról rendelkezhet.
(4)	A tisztségviselőket az Országos Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves
időtartamra. Azonos tisztségre a Kar tagja legfeljebb két egymást követő alkalommal, illetve
két teljes ciklusra választható meg. Amennyiben az Elnökség tagjának megbízatása időközben
megszűnik, helyére az Országos Küldöttgyűlés - az ötéves időtartamból hátralévő időre - új
tagot választ.
(5)	Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
a)	a megbízási idő lejártával,
b)	az Országos Küldöttgyűlésnek címzett írásbeli lemondásával,
c)	a kari tagság megszűnésével,
d)	a halálával,
e)	az összeférhetetlenség kimondásával,
f)	amennyiben megbízatását öt hónapnál hosszabb ideig nem tudja ellátni,
g)	az e törvényben vagy az Alapszabályban meghatározott más okból.
(6)	Az elnök a Kar képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban
meghatározott módon átruházhatja.
(7)	Az Elnökség és tagjainak feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük
rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
8
(8)	Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta egy, évente hat alkalommal ülésezik.
Az Alapszabály rendelkezhet az Elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint
meghatározhatja az Elnökség kötelező összehívásának további eseteit is.
(9)	Az Elnökség szükség szerint, de legalább minden elnökségi ülést követő két héten belül
tájékoztatja a területi szervek választott küldötteit tevékenységéről.
(10)	Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai a munkájukért tiszteletdíjban részesülnek.
Az Országos Etikai Bizottság és a Területi Etikai Bizottságok tagjainak eseti jelleggel
felmerült, igazolt költségeit a Kar megtéríti. A tiszteletdíj mértékéről és a költségek
elismerésének módjáról az Alapszabály rendelkezik.
63/F. § (1) Az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét az
Országos Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves időtartamra. Az Országos Etikai
Bizottság és a Felügyelő Bizottság feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját,
működésük rendjét és választásuk részletes szabályait, a tagok számát az Alapszabály
határozza meg.
(2)	Az országos képviseleti és ügyintéző szervek, valamint azok tisztségviselői
tevékenységének segítésére, valamint a különböző kamarai feladatok összehangolására
Központi Iroda működik az Elnökség irányításával.
(3)	A Központi Iroda vezetését pályázat útján kiválasztott főtitkár látja el. A pályázatokról az
Elnökség dönt, a főtitkár felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(4)	Főtitkár közigazgatási alapvizsgával vagy azzal egyenértékűnek elismert képesítéssel
rendelkező személy lehet. Ettől eltérően főtitkári feladatokkal olyan felsőfokú iskolai
végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki vállalja, hogy a munkaszerződés
aláírásától számított egy éven belül leteszi a közigazgatási alapvizsgát vagy megszerzi a
közigazgatási alapvizsga alóli mentesítést.
(5)	A Központi Iroda munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói felett a munkáltatói
jogokat a főtitkár gyakorolja. A Központi Iroda és a főtitkár feladat- és hatáskörét, működésük
rendjét az Alapszabály határozza meg.
(6)	A Kar az e törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése
érdekében és feltételek teljesülése esetén szakmai tagozatokat működtet.
(7)	A Kar szakmai tagozatai:
1.	óvodai,
2.	magyar nyelv és irodalom,
3.	nemzetiségi,
4.	idegen nyelvek,
5.	matematika,
6.	ember és társadalom,
7.	ember és természet,
8.	földünk, környezetünk,
9.	művészetek,
10.	informatika,
11.	életvitel és gyakorlati ismeretek,
9
12.	testnevelés és sport,
13.	kollégiumi,
14.	szakképzési,
15.	fejlesztő- és gyógypedagógusi,
16.	intézményvezetői.
(8)	Az Alapszabály további szakmai tagozatok létrehozataláról rendelkezhet.
(9)	A (7) bekezdés 2-12. pontjaiban meghatározott tagozatokon belül tanári és tanítói
altagozatok jöhetnek létre.
(10)	A Kar jogszabályokban, valamint az e törvényben meghatározott módon feladatok
érvényesítése érdekében szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő országos
szakértői bizottságot hozhat létre, melynek feladatait, működési feltételeit az Alapszabály
határozza meg.
(11)	A Kar országos szervei és tisztségviselői által ellátott további feladatokat az Alapszabály
határozza meg.
63/G. § (1) A Kar működésének országos szintű megszervezése céljából területi szinten a
Területi Küldöttgyűlés által megválasztott Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot
kell alakítani. A Területi Elnökség elnökből, alelnökből és az Alapszabályban
meghatározottak szerinti további elnökségi tagokból áll. A Területi Elnökség, annak tagjai,
valamint a Területi Etikai Bizottság feladat- és hatáskörét és annak átruházási módját,
működésük rendjét, a megbízatás megszűnésének eseteit az Alapszabály határozza meg.
(2)	A Kar tisztségviselője, az ügyintéző testületek tagja nem lehet:
a)	párt tisztségviselője,
b)	bármely országos kamara tagja,
c)	bármely pedagógus szakmai és érdekképviseleti szervezet tisztségviselője.
(3)	Az Országos és a Területi Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Országos és Területi Etikai
Bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot a Kar tagja a
megválasztásakor vagy az ok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles
bejelenteni, és azt a megválasztásától, illetve a bejelentésétől számított tizenöt napon belül
megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul
tájékoztatja. Amennyiben a Kar tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, az ellátott
tisztség, az ügyintéző testületi tagság a határidő eredménytelen elteltével megszűnik.
(5)	Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
63/H. § (1) A Kar működését az alábbiakban foglalt bevételek biztosítják:
a)	az oktatásért felelős minisztérium fejezetéből származó támogatás,
b)	az alapítványi és egyéb támogatások,
c)	a szolgáltatási, valamint a kamara célkitűzéseivel összhangban álló gazdasági-vállalkozási
tevékenységből származó bevételek,
d)	a pályázat útján elnyert bevételek,
e)	a nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó bevételek,
10
f) az egyéb bevételek.
(2)	A bevételekkel kapcsolatos részletes szabályokat az Alapszabály tartalmazza.
63/I. § (1) A Karban betöltött tagság megszűnik a tag pedagógus-munkakörre létesített
közalkalmazotti jogviszonya megszűnésével.
(2)	A Karban betöltött tagság nem zár ki más kamarai jogviszonyt.
(3)	A Kar tagjának joga, hogy
a)	közvetlenül, illetve az Alapszabály rendelkezései szerint küldöttek útján részt vegyen a Kar
tisztségviselőinek, testületeinek megválasztásában,
b)	jelölhető és választható legyen a Kar tisztségviselőjének vagy a kar küldöttjének,
c)	részt vegyen a Kar rendezvényein, valamint a tagozatok munkájában,
d)	igénybe vegye a Kar e törvényben, illetve az Alapszabályban rögzített térítésmentes, illetve
egyéb szolgáltatásait,
e)	etikai eljárás lefolytatását kezdeményezze.
(4)	A Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar működésére vonatkozó, e törvényben,
az Alapszabályban és az Etikai Kódexben rögzített szabályokat.
63/J. § (1) Aki az Etikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseit megszegi, etikai
vétséget követ el. Etikai vétség gyanúja esetén a Kar tagja ellen a Kar eljárást folytat le a
(2)-(14) bekezdés szerint. Nem kell az eljárást megindítani, ha a bejelentés nyilvánvalóan
megalapozatlan.
(2)	Első fokon a Területi Etikai Bizottság jár el, amely az Alapszabályban meghatározott
számú tagból álló testületként működik, és döntéseit a jelenlévő tagok többségének
egyetértésével hozza.
(3)	Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell
megindítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban
értesíteni kell az eljárás alá vont tagot, valamint - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult
-	a panaszost is. Az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy
egyetértésével lehet nyilvános.
(4)	Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek a Területi Etikai Bizottság
tudomására jutásától számított hat hónap vagy a cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.
(5)	Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az
eljárás jogerős befejezésétől számított három hónapon belül az etikai eljárás akkor is
megindítható, ha a (4) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A három hónapos határidőt
a Területi Etikai Bizottságnak a jogerős határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.
(6)	Az etikai eljárást a (4) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell
indítani, ha annak lefolytatását a tag maga ellen kéri.
(7)	Amennyiben az etikai vétség gyanúját megalapozó bejelentés kivizsgálásához olyan
adatokra, információkra van szükség, amelyek kizárólag a munkáltató számára
11
hozzáférhetőek, a Területi Etikai Bizottság kérésére a munkáltató köteles ezeket rendelkezésre
bocsátani.
(8)	Amennyiben olyan tag ellen indul etikai eljárás, aki a Karban tisztséget tölt be, az etikai
eljárás megindításával egyidejűleg e tisztségének gyakorlása alól fel kell függeszteni az
érdemi döntés meghozataláig.
(9)	Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény III., IV. és VII.
Fejezeteinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás során legalább
egy tárgyalás tartása és az eljárás alá vont tag meghallgatása kötelező.
(10)	Az etikai vétséget elkövető taggal szemben az etikai eljárást lefolytató testület a
következő intézkedéseket hozhatja:
a)	figyelmeztetés,
b)	a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása,
c)	a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.
(11)	A (10) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézkedések időbeli hatálya legfeljebb
öt év lehet.
(12)	A Területi Etikai Bizottság határozatával szemben a fellebbezést az Országos Etikai
Bizottsághoz kell benyújtani, az elsőfokú határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül.
A fellebbezés alapján az Országos Etikai Bizottság folytatja le a másodfokú eljárást. Az
Országos Etikai Bizottság döntése ellen tizenöt napon belül a munkahely székhelye szerint
illetékes bírósághoz lehet fordulni.
(13)	A másodfokú eljárás lefolytatására az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(14)	Az etikai eljárás eredményéről az eljárás jogerős befejezését követően a Területi Etikai
Bizottság a határozat megküldésével tájékoztatja a munkáltatót. Ha a közalkalmazott
bírósághoz fordult, a határozatot a munkáltató részére a bírósági eljárás jogerős befejezését
követően lehet megküldeni.
(15)	A választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazottal szembeni etikai eljárás
megindításakor a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet tájékoztatni kell.
63/K. § (1) A Kar felett az oktatásért felelős miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol. A
törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának
vagy egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2)	Az oktatásért felelős miniszter ellenőrzi, hogy a Kar
a)	Alapszabálya és más szabályzatai vagy azok módosításai megfelelnek-e e törvény és más
jogszabályok előírásainak;
b)	működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb
szabályzatokat.
12
(3)	Az oktatásért felelős miniszter a Kar működésének törvényessége és az Alapszabálynak
megfelelő működés biztosítása érdekében felhívja a Kart a törvényes működés helyreállítására
vagy egyéb intézkedés megtételére, illetve a (4) bekezdés szerinti döntést hoz. Amennyiben a
Kar a törvényességi felügyeleti jogkörben hozott miniszteri döntést sérelmesnek tartja, a
közléstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, kérve
annak megállapítását, hogy a döntés sérti a Kar e törvényben biztosított önállóságát. A bíróság
nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság az oktatásért felelős miniszter döntését
megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék az illetékes.
(4)	Az oktatásért felelős miniszter
a)	megsemmisíti a Kar törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát
rendeli el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja az Országos
Küldöttgyűlést és a Területi Küldöttgyűlést,
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a Kar egyes szerveinek működését felfüggeszti.
63/L. § (1) A 63/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézményfenntartók a jogviszony
keletkezésétől számított harminc napon belül kötelesek a kinevezés tényéről, a Kar adat-
nyilvántartási körébe tartozó adatokról és azok változásáról értesítést küldeni a Kar
intézményének székhelye szerint illetékes területi szervéhez.
(2)	Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék, valamint a szaktanácsadói névjegyzék
vezetéséért felelős szerv köteles a névjegyzékről és annak módosulásáról értesítést küldeni a
Karnak.
(3)	A Kar a tagjainak az alábbi adatait tartja nyilván:
a)	családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme,
b)	születési helye, ideje,
c)	anyja születési családi és utóneve,
d)	lakcíme, tartózkodási helye,
e)	munkahely megnevezése, OM azonosítója, a munkahely címe, telefonszáma, a jogviszony
kezdetének és megszűnésének időpontja,
f)	munkakör megnevezése,
g)	szakértői, szaktanácsadói vagy érettségi vizsgaelnöki jegyzéken való szereplés ténye,
h)	pedagógus előmeneteli rendszerben elfoglalt „Gyakornok”, „Pedagógus I.”, „Pedagógus
II”, „Mesterpedagógus” vagy „Kutatótanár” státusza,
i)	idegennyelv-ismerete,
j) oktatási azonosító száma,
k) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi), szakképzettsége,
iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése,
l)	határozott idejű jogviszony esetén a határozott idő lejártának feltüntetése.
(4)	A Központi Iroda a tagnyilvántartási adatok körében az e törvényben meghatározott
feladatainak ellátása céljából kezeli a (3) bekezdésben foglalt, valamint a tagsági viszonyból
eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. A kezelt adatokat a
tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.
(5)	A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve
működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten
bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott a tudomására,
13
semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok
elérésén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel.
(6)	A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a Kar jogos
érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint
a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.”
10.	§
Az Nkt. a következő 99/B. §-sal egészül ki:
„99/B. § (1) A Kar Területi Küldöttgyűlése tagjainak megválasztásával, az Országos
Küldöttgyűlés alakuló ülésének előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a Kar
tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására
háromtagú Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és elnökét az oktatásért felelős
miniszter jelöli ki.
(2)	2014. április 30-ig a Kar Országos Küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek
összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Az Országos Küldöttgyűlés
alakuló ülésén dönt a Kar Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja a Kar képviseleti és
ügyintéző szerveit.
(3)	A Kar területi szervei tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását az Országos
Küldöttgyűlés alakuló ülését követő három hónapon belül kell megtartani.
(4)	Az Előkészítő Bizottság az alakuló ülését 2013. szeptember 30-ig tartja meg. Az
Előkészítő Bizottság ügyrend alapján működik.
(5)	Az Előkészítő Bizottság az Országos Küldöttgyűlés megalakulásáig működik.
(6)	Az Előkészítő Bizottság feladatai:
a)	elkészíti az Ideiglenes Választási Szabályzatot,
b)	az Ideiglenes Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az Országos
Küldöttgyűlés tagjainak megválasztását,
c)	javaslatot tesz az Alapszabályra.
(7)	Az Előkészítő Bizottság által elkészített Ideiglenes Választási Szabályzat a Területi
Küldöttgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását követő 60. napon hatályát
veszti.
(8)	A Kar megalakulásával kapcsolatos költségeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma
fejezeti kezelésű előirányzata tartalmazza.
(9)	A 2013. szeptember 1-jén állami, önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben
pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott a Kar tagjává válik.
A munkáltató a pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott
alkalmazottairól 2013. november 30-ig értesítést küld az Előkészítő Bizottságnak.
(10)	A Kar 2014-ben megválasztott tisztségviselőinek megbízatása két évre szól, és további
két teljes ciklusra megválaszthatók.”
14
8. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
11.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 10. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A miniszter az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szervezetek, szervezeti egységek
működését - a Kormány rendeletében meghatározottak alapján - támogatásban részesítheti.”
12.	§
(1)	Az Nftv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rektor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek
meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető
beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem
adhatja tovább.”
(2)	Az Nftv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési
ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, -
középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával
rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban
vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori
megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári,
egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő
alkalmazás szükséges.”
13.	§
Az Nftv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél
tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet
nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb
százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a
felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben
szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való
beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A
képzési idő legalább négy félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében
ennél hosszabb időt állapít meg.”
14.	§
Az Nftv. 18. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A felsőoktatási intézmény)
15
„g) a 15. és 16. § szerint végzettek pályakövetése céljából”
(nélkülözhetetlenül szükséges személyes és különleges adatokat tartja nyilván.)
15.	§
Az Nftv. 19. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a
következő d) ponttal egészül ki:
(A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv)
„c) a felsőoktatási felvételi eljárásra jelentkezőknek, a hallgatóknak hallgatói azonosítót,
d)	a hallgatóknak kérelemre diákigazolványt”
(ad ki.)
16.	§
Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény)
„d) 69. §-ában foglaltaktól kormányrendelet a magasabb vezető vezetői illetménypótlékának
számítási alapja tekintetében eltérhet,
e)	70. § (2) bekezdésétől kormányrendelet eltérhet.”
17.	§
Az Nftv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett
rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal
egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá az adott tudomány vagy
művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő
tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban,
kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben
részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére,
idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanár jogosult a
professzori cím használatára.”
18.	§
Az Nftv. 37. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért
teljes mértékben felel. A magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében szándékosan
okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános
felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység során
16
okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi
átlagkeresetéig terjedhet.”
19.	§
Az Nftv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány
a)	hátrányos helyzetű hallgatói csoport,
b)	gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy
gyermekgondozási díjban részesülők,
c)	fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók,
d)	nemzetiséghez tartozó jelentkezők csoportjához tartozók
esélyegyenlőségét az a)-d) pontban meghatározott hallgatói csoportok tekintetében a
felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai, a d) pontban meghatározott
csoport tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám
meghatározása során biztosítja.”
20.	§
Az Nftv. 46. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A határozatot a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.”
21.	§
Az Nftv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem formális, informális tanulás során
megszerzett tudást, munkatapasztalatot - az e törvényben, valamint kormányrendeletben
meghatározottak szerint - tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti.”
22.	§
Az Nftv. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kiállító
felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél
tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve
az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség megnevezését, a kiállítás helyét, évét, hónapját és
napját, az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési
Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, valamint a képzésnek
a képzési és kimeneti követelmény szerinti időtartamát. Tartalmaznia kell továbbá a
felsőoktatási intézmény vezetőjének - illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban
meghatározott vezetőnek - eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének
lenyomatát.”
23. §
17
Az Nftv. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több
szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem folytathatók.”
24.	§
(1)	Az Nftv. 67. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az oktatási hivatal jár el)
„g) felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével”
(kapcsolatos ügyekben.)
(2)	Az Nftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő
(4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és
mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti
eljárásban az oktatási hivatal köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal a
(3)	bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői
véleményhez kötve van. Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a
miniszter bírálja el.
(4a) A MAB a szakértői véleményét a (3) bekezdés a) pontjában és a 8. § (2) bekezdésében
szabályozott eljárásokban a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek
(Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a továbbiakban: ESG)
figyelembe vételével hozza meg. Az oktatási hivatal határozatában ismertetni kell a MAB
ESG-nek való megfelelésről hozott szakértői megállapítását.”
25.	§
Az Nftv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti
alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási
rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület,
amely e törvényben szabályozott módon szakértőként közreműködik a felsőoktatási
intézményekkel kapcsolatos eljárásokban.”
26.	§
Az Nftv. a következő 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a MAB tevékenysége felett.
18
(2)	A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a MAB szervezeti és működési
szabályzatában, alapító okiratában foglaltak megtartását, jogszerűségét, a MAB működésének
jogszerűségét.
(3)	A (2) bekezdésben szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a miniszter - megfelelő
határidő tűzésével - felhívja a MAB vezetőjét a jogszabálysértő működés, döntés orvoslására,
a szükséges intézkedés meghozatalára.
(4)	A MAB elnöke köteles a jogszabálysértő működést orvosolni, a szükséges intézkedést
meghozni. A miniszter által kifogásolt intézkedés, döntés nem hajtható végre.
(5)	Amennyiben a MAB elnöke a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a
miniszter, továbbá a MAB elnöke a felhívással szemben bírósági eljárást kezdeményezhet.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti bírósági eljárás a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a
felhívás közlésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül indítható meg.
(7)	Az (5) bekezdésben foglalt eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az
illetékes. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül hoz döntést.”
27.	§
Az Nftv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyar felsőoktatási intézmény Magyarország területén kívül - ha az adott ország
jogrendje lehetővé teszi - kormányrendeletben meghatározottak szerint székhelyen kívüli
képzést szervezhet. A képzés nyilvántartásba vételére a 67. § (4) bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni.”
28.	§
Az Nftv. 81. § (1) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe
vehető szolgáltatások a következők:]
„f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első
alkalommal történő kiadása, amennyiben kormányrendelet a hallgatóra kedvezőbb feltételt
nem állapít meg.”
29.	§
(1)	Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az állami támogatás célja)
„h) kulturális és fejlesztési támogatások”
(biztosítása.)
30.	§
Az Nftv. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
19
„(2) Az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított támogatás megegyezik a
bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott, a 84/A. § (3) bekezdésében meghatározott
képzési támogatással, illetve a 84/A. § (2) bekezdésében meghatározott képzési támogatás
átlagával. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülő hallgatóinak
képzésére fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni.”
31.	§
Az Nftv. 103. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A felsőoktatási intézmények megállapodása alapján közös képzésben is indítható
tanárképzés. Az így szervezett képzésben a szak meghirdetője és az oklevél kiadója a
szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény. A közös képzésben közös oklevelet kell
kiadni. Az egyházi felsőoktatási intézmény által indított közös képzésben - feltéve, hogy az
hitéleti tanári képzésre is irányul - a hallgatói jogviszony az egyházi felsőoktatási
intézménnyel jön létre.”
32.	§
(1)	Az Nftv. 108. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-
vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;”
(2)	Az Nftv. 108. § 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„9. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató: az a hátrányos helyzetű hallgató, akinek a
tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes
szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint
az, akit tartós nevelésbe vettek, és aki tartós nevelését követően utógondozói ellátásban
részesült;
10.	hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában
huszonötödik életévét be nem töltött személy, akit középfokú, iskolarendszerű szakképzési
vagy felsőoktatási tanulmányai alatt családi körülményei, szociális helyzete okán a jegyző
illetve a gyámhatóság védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást
folyósítottak, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy akit átmeneti vagy
tartós nevelésbe vettek, ideiglenes hatályú intézeti elhelyezésben részesült, feltéve hogy a
beiratkozást (felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelem benyújtását) közvetlenül megelőző
jogosultsági időszakban - az utolsó középfokú vagy szakképzési évfolyamon vagy az utolsó
aktív félévben - a jogcím fennállt; a felsőoktatási felvételi eljárásban hátrányos helyzetű
jelentkezőnek minősül az a személy is, aki tartós nevelt vagy tartós nevelését követően
utógondozói ellátásban részesült;”
20
33.	§
(1)	Az Nftv. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott felvételi rendszert első alkalommal a 2013/2014. tanévre
történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.
E törvény 40. § (2) bekezdése szerint a felvételi vizsga feltételeként meghatározott nyelvi
követelményt a Kormány rendeletében a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-,
osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében, illetve azt követő évfolyamokra jelentkezők
tekintetében ír elő. A 40. § (4) bekezdése szerinti nyelvi követelményt először a 2016
szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azok tekintetében, akik e törvény
hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.”
(2)	Az Nftv. 111. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Nftv. 49. § (2) bekezdése szerinti, az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó
kreditértékű tárgy felvételének lehetőségét a tanulmányaikat 2013. szeptember 1-jén
megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.”
34.	§
Az Nftv. 113. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 15. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2013 szeptemberében és azt követően induló
képzésekre kell alkalmazni.”
35.	§
(1)	Az Nftv. 115. § (4e) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„ Doktori fokozat hiányában 2019. január 1 -jétől kezdődően megszűnik az e bekezdés alapján
betöltött munkakörhöz szükséges munkaköri cím használatának a joga.”
(2)	Az Nftv. 115. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 13. § (5) bekezdésében foglalt megbízási követelményeket a 2013. szeptember 1-je
után kiírt pályázatokra kell alkalmazni.”
36.	§
(1)	Az Nftv. 2. melléklet I. 2. pontja a következő f) ponttal egészül ki:
(A működési engedély az 1. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási
intézmény)
f ESG-nek való megfeleléséről hozott szakértői megállapítást.”
(2)	Az Nftv. 2. melléklet I. pontja a következő 3. ponttal egészül ki:
21
„3. A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a külföldi
felsőoktatási intézmény
a)	származási országa szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő
működését engedélyező külföldi döntés megnevezését, számát,
b)	működési engedélyében szereplő képzések megnevezését,
c)	intézményi minőségbiztosítási rendszerének a rá irányadó külföldi előírások szerinti
megfelelését, valamint annak határidejét, amennyiben rendelkezik ilyen rendszerrel.”
(3)	Az Nftv. 2. melléklet II. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Szervezeti és működési rend
A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási
intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői
választások eljárási rendjét, valamint az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az
intézményen belüli kapcsolattartás rendjét.”
37.	§
(1)	Az Nftv. 3. melléklet I/B. 1. pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok
a)	felvétellel összefüggő adatok:]
„ae) a felvételi eljárás adatai, a felvételi azonosító;”
(2)	Az Nftv. 3. melléklet I/B. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az adattovábbítás feltételei: Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a
fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához; a bíróságnak, a rendőrségnek, az
ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy
eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a
felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére valamennyi adat; a
Diákhitel Központnak a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával
összefüggő adatok; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős
szervnek a képzésre és a hallgatói jogviszonyra vonatkozó adatok.”
(3)	Az Nftv. 3. melléklet II/A. a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	a felsőoktatási intézmény)
„ab) tisztségviselőinek - rektor, gazdasági főigazgató vagy igazgató, belső ellenőrzés
vezetője, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, az igazgatási feladatot ellátó
hivatal vezetője, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője - neve, értesítési címe,
elérhetősége (telefon, fax, e-mail),”
(4)	Az Nftv. 3. melléklet II/A. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
22
„c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége
esetében”
(5)	Az Nftv. 3. melléklet II/B. 1. pont a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
„e) doktori iskolai tagság,
f)	oktatói tevékenységét mely szak, szakok képzése keretében folytatja.”
(6)	Az Nftv. 3. melléklet II/C. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági
végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a
nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a hallgatói hitel
jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok; a magyar állami
ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre, a hallgatói
jogviszonyra vonatkozó adatok, valamint az 1. pont al) alpontban meghatározott adatok; a
társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot
meghatározó adatok; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező és vele hallgatói
(doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási
intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat; a közoktatási
információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkező személyekre vonatkozó
valamennyi adat, továbbá - a 35. § (4) bekezdésében foglaltak jogszerű biztosítása érdekében
-	az 1. pont aa) alpont szerinti adat; a miniszter által vezetett minisztériumnak a statisztikai
célú adatszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat.”
(7)	Az Nftv. 3. melléklet II/D. pontja a következő 4. ponttal egészül ki:
„4. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási
információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól és
lakcíméről - azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából - térítésmentesen, elektronikus úton
adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől. A felsőoktatási
információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben
nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét elektronikus úton
megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást
követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez,
amelyet azonosítás céljából megküld a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének. A
személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított személy természetes
személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
bekövetkezett változásáról a kapcsolati kód szerint értesíti a felsőoktatási információs
rendszer működéséért felelős szervet.”
38.	§
(1)	Az Nftv. 5. melléklet 1. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény által nyilvántartott adatok az állami (rész)ösztöndíjas hallgató]
23
„i) elektronikus levelezési címe,”
(2)	Az Nftv. 5. melléklete a következő 1/A. ponttal egészül ki:
„1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok
a)	a jelentkező természetes személyazonosító adatai,
b)	a jelentkező lakcímre (lakóhelyre és tartózkodási helyre) vonatkozó adatai,
c)	a jelentkező felvételi azonosító száma,
d)	a jelentkező elektronikus levelezési címe,
e)	azon képzés adatai, amelyre a jelentkező állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formában
felvételt nyert.”
(3)	Az Nftv. 5. melléklet 4. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Amennyiben hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor, a jelentkező 1/A. pont szerinti
adatai a jelentkezéstől számított 1 évig kezelhetők.”
(4)	Az Nftv. 5. melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő
7. ponttal egészül ki:
„6. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a
nyilvántartott személyek azonosítása és a változások követése, ellenőrzése céljából
térítésmentesen, elektronikus úton az 1. pont szerinti, az adott szerv által nyilvántartott adatot
igényelheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől, a munkaügyi
központoktól és kirendeltségeitől, a kincstártól, az egészségbiztosítási szervtől, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a felsőoktatási információs rendszer működéséért
felelős szervtől és az adóhatóságtól.
A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a (volt)
állami (rész)ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás
céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a magyar állami
ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek. A személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes
személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a magyar állami ösztöndíj feltételei
teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervet.
7.	A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azonosítás
és a változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szervének, a munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek, a
kincstárnak, az egészségbiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a
felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek és az adóhatóságnak
megküldheti a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, továbbá
adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. A sikeres azonosítást követően
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a (volt) magyar állami ösztöndíjas
hallgató nevére, születési nevére, lakcímére (lakóhely és tartózkodási hely),
b)	a munkaügyi központok és kirendeltségeik a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott
24
álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött
időtartamra,
c)	a kincstár a gyermekgondozási segélynek a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató
részére történő folyósítás időtartamára,
d)	az egészségbiztosítási szerv a terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási
díjnak a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,
e)	a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a (volt) magyar állami
ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adataira, adóazonosító jelére,
társadalombiztosítási azonosító jelére, elektronikus levelezési címére, felsőoktatási képzésére,
a hallgatói jogviszonyára, a jelentkező természetes személyazonosító adataira, felsőoktatási
képzésére, elektronikus levelezési címére,
f)	az adóhatóság a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak hazai munkaviszony(ok)
létesítésére és időtartamára,
g)	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató
nyugdíjkorhatár elérésére
vonatkozóan kért nyilvántartott adatokat átadja a magyar állami ösztöndíj feltételei
teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek.”
39. §
Az Nftv.
1.	4. § (1) bekezdés a) pontjában, 64. § (4) bekezdésében, 79. § (6) bekezdésében, 94. § (3)
bekezdésében és 103. § (6) bekezdésében a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”,
2.	15. § (3) bekezdés negyedik mondatában az „egy félévig tartó” szövegrész helyébe az ,,a
85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú”,
3.	24. § (3) bekezdésében, 101. § (7) bekezdésében, 110. § (1) bekezdés 3. pontjában, a 3.
melléklet II/B. 3. pontjában, a 3. melléklet II/C. 3. pontjában és a 3. melléklet III. 9. pontjában
a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési”,
4.	39. § (4) bekezdésében a „legfeljebb öt” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben
meghatározott számú”,
5.	60. § (6) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság”,
6.	64. § (4) bekezdésében az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrész helyébe az
„Országos Nemzetiségi Tanács ”,
7.	94. § (3) bekezdésében az „e)pontjában” szövegrész helyébe az „e) ésg)pontjában”,
8.	103. § (6) bekezdésében a „kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez”,
9.	103. § (7) bekezdésében a „kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”,
10.	110. § (1) bekezdés 1. pontjában „az alkalmazott kutatások főiskolája” szövegrész
helyébe „az alkalmazott tudományok főiskolája”,
11.	113. § (2) bekezdésében „a hallgató” szövegrész helyébe „a hallgató, a felsőoktatási
intézmény és az oktatási hivatal”,
12.	3. melléklet II/D. 1. pont aa) alpontjában a „száma,” szövegrész helyébe a „száma, az
oktatási azonosítója,”,
13.	3. melléklet III. 4. pontjában a „közoktatásban” szövegrész helyébe a „köznevelésben”,
14.	3. melléklet III. 7. pontjában a „közoktatás” szövegrész helyébe a „köznevelés”,
15.	5. melléklet 1. pontjában az „az állami” szövegrész helyébe az „a (volt) állami”, a
„segélyre jogosultságra, valamint ennek” szövegrész helyébe a „segély folyósításának”, a
„díjra jogosultságra, valamint ennek” szövegrész helyébe a „díj folyósításának”,
16.	5. melléklet 2. pontjában az „1. pontban” szövegrész helyébe az „1-1/A. pontban”
szöveg lép.
25
40. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 9-10. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
26
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)
komplex módosítása jogtechnikai és tartalmi pontosításokat tartalmaz.
A rektor személyét illetően a rektori feladatok indokolják, hogy ne bármely területen,
hanem felsőoktatási intézményben szerzett vezetési gyakorlat legyen a megbízás egyik
feltétele. Továbbá a gyakorlatnak megfelelően ugyancsak indokolt a nyelvismeretre
vonatkozó előírást törvényi szinten rögzíteni a rektori megbízás esetén.
Az Nftv. módosítása pontosítja a képzési szerkezetre, a munkarendre vonatkozó
részletszabályokat, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság működésére vonatkozó
szabályokat.
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása egyrészt
az MTA által folyósított ellátások, tiszteletdíj felfüggesztésével kapcsolatos szabályozás
pontosítását szolgálja, különös tekintettel arra, hogy az ellátás felfüggesztésével kapcsolatos
döntés megalapozásához szükséges különleges személyes adat hogyan, mely feltételekkel
igényelhető, kezelhető.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) elfogadásával
és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) megalapításával létrejött
egy olyan országos köznevelési intézményi struktúra, amelynek alapján a beolvadt
köznevelési intézmények az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. § (1)
bekezdése és az Nkt. szerint szervezeti egységekként a KLIK részét képezik. A KLIK az
emberi erőforrások minisztere irányításával, az egész országra kiterjedő illetékességgel
gyakorolja a gazdálkodási jogköröket és munkáltatói jogokat, szervezi a szakmai
követelmények teljesülését és az ágazati célok végrehajtását és nagyrészt felelős a fenntartása
alá tartozó köznevelési intézmények működéséért. Az egyéb fenntartók tekintetében az Nkt.
és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek által, a pedagógusképzés tartalmi szabályozásával az
oktatásért felelős ágazat határozza meg a köznevelési intézmények működési kereteit és a
szakmai szabályokat.
Ennek következtében jöhet tehát létre az állami köznevelés rendszerét érintően egy
országosan egységes színvonalú köznevelési intézményrendszer, hatékony intézményi és
humánerőforrás-gazdálkodás. Tervezhetővé és átláthatóvá válik a pedagógusok létszáma,
megoszlása, szakos eloszlása és garantálható az országosan egységesen magas színvonalú
munkavégzés feltételrendszere azzal, hogy az azt meghaladók teljesítményének elismerése is
lehetővé válik.
A törvényjavaslat jogtechnikai és alkalmazási pontosításokat tartalmaz még az alábbi
törvények vonatkozásában: a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény; a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a személyi
jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. törvény; az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló
1997. évi CXXXVI. törvény.
27
A módosítási csomag számos pozitív intézkedéssel kívánja működőképesebbé,
hatékonyabbá tenni az oktatás rendszerét.
28
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés az egyes hatósági eljárások illeték alóli mentesítés körét egészíti ki.
A 2. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41.
§ (4) bekezdése a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálybalépésével
aktualizálásra szorul.
A 3-4. §-hoz
A javasolt módosítás a Magyar Tudományos Akadémia által folyósított ellátások, tiszteletdíj
felfüggesztésével kapcsolatos szabályozás pontosítását szolgálja. Különös tekintettel arra,
hogy a szándékos bűncselekmény miatti elítélésről, illetve a foglalkozástól vagy a
közügyektől való eltiltásról milyen módon szerez tudomást a döntésre jogosult, valamint arra,
hogy a felfüggesztéssel kapcsolatos döntés megalapozásához szükséges különleges személyes
adat hogyan, mely feltételekkel igényelhető, kezelhető.
Az 5. §-hoz
A javaslat a nemzeti felsőoktatási törvény felhatalmazása alapján létrejött, a hallgatókat segítő
új ösztöndíjak nevesítésével teremti meg azok adómentességét.
A 6. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó
rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében
található hivatkozás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatályba
lépésével aktualizálásra szorul.
A 7. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás a 2014. március 15-én hatályba lépő, a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvényre tekintettel.
A 8. §-hoz
A módosítás célja a köznevelési intézményekre vonatkozó szabályozás pontosítása.
A 9. §-hoz
A Magyar Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) jellegét, státuszát szabályozza. A Kar
feladatait tartalmazza, melynek alapvető közfeladata a pedagógiai célú közösségi szolgálat
szervezésének ellenőrzése és az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszer
működtetése mellett egy etikai kódex kidolgozása. Szintén célja szakmai állásfoglalások és
29
vélemények kidolgozása. A Kar szervezete országos és területi szintekre tagozódik, hogy
kisebb, területi egységekben is folyhasson szakmai munka.
A Kar szervezete képviseleti és ügyintéző testületekből, valamint tisztségviselőkből és
ügyintéző szervből áll. A Kar működésének országos szintű megszervezése céljából területi
szinten a Területi Küldöttgyűlés által megválasztott Területi Elnökséget és Területi Etikai
Bizottságot kell alakítani. A Területi Elnökség elnökből, alelnökből és az Alapszabályban
meghatározottak szerinti további elnökségi tagokból áll. Ezzel a szervezeti felépítéssel
lehetőség nyílik helyben is egy közösségi, széles bázison alapuló szakmai munkára.
A Kar az e törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése
érdekében szakmai tagozatokat működtethet. A Kar szakmai tagozatai a Nemzeti Alaptanterv
műveltségi területei mellett óvodai, kollégiumi, szakképzési fejlesztő- és gyógypedagógusi
intézményvezetői lehetnek, de ezen túlmenően a szakmai megfontolások mentén további
tagozatok alakulhatnak.
A Kar feladatellátáshoz a szükséges költségeket az oktatásért felelős minisztérium erre a célra
elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata biztosítja, mivel az ágazat által rábízott közfeladatot
lát el. A Karnak saját bevétele is lehet.
A Karban betöltött tagság megszűnése általános jellegű, a tag alapvető joga a tagsági
viszonyban az aktív részvétel, a szakma minőségének és a szabályozó keretek véleményezése,
javaslattétel a szabályozásra.
Az etikai eljárás célja egy jogi eszközökkel nem szabályozható magatartási mérce felállítása,
melyet maga a szakmai közösség alkot meg és fogad el. Garanciája a pedagógusi munka
megbecsültségének és az egységesen pozitív társadalmi megítélésnek.
A Kar felett az oktatásért felelős miniszter gyakorol törvényességi ellenőrzést, törvényességi
felügyeleti jogkörben miniszteri döntést hozhat a Kar működésének törvényessége és az
Alapszabálynak megfelelő működés biztosítása érdekében.
A Kar a működéséhez, a szakmai feladatellátásához szükséges adatokat kezeli.
A 10. §-hoz
A § rendezi a Magyar Pedagógus Kar létrejöttével kapcsolatos átmeneti szabályokat.
A 11. §-hoz
Az Nftv. 10. § (4) bekezdésére vonatkozó módosítási javaslat az Nftv. 84/C. §-sal való
tartalmi összhang megteremtését szolgálja.
A 12. §-hoz
A módosítás következtében a rektor az Nftv.-ben meghatározott jogkörét esetenként vagy az
ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy
vezető beosztású alkalmazottjára ruházhatja az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt szabályozással való összhang megteremtése
érdekében.
A rektor, mint egyszemélyi felelős vezető esetében a rektori feladatok indokolják, hogy nem
bármely területen, hanem felsőoktatási intézményben szerzett vezetési gyakorlat a megbízás
egyik feltétele. Továbbá a gyakorlatnak megfelelően ugyancsak indokolt a nyelvismeretre
vonatkozó előírást törvényi szinten rögzíteni rektori megbízás esetén.
A 13. §-hoz
30
A felsőoktatási képzési szerkezet rövid ciklusú képzése a felsőoktatási szakképzés. A
felsőoktatási szakképzés belső szerkezetének rendszerelve arra épül, hogy a felsőoktatási
szakképzés a felsőoktatásban a képzési területekhez, képzési ágakhoz igazodóan az
alapképzési szakrendszerhez (befogadó szak) illeszkedik. A képzés moduláris építkezése is
transzferálható ismereteket, tudást, szakmai kompetenciákat nyújt a képzési területhez, ezen
belül az alapképzési szakokhoz, a választható szakirányokhoz. Erre épül a kreditbeszámítás a
képzési terület alapképzési szakjainak vonatkozásában és a képzési és kimeneti
követelményekben meghatározott befogadó szak tekintetében. A kreditbeszámítást a
felsőoktatási szakképzés képzési idejéhez kell igazítani.
A 14. §-hoz
A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a felsőoktatási intézmény a pályakövetésre
vonatkozó adatokat jogszabályszerűen kezelhesse.
A 15. §-hoz
A javasolt módosítás által hallgatói azonosító kibocsátására már a felvételi eljárás során
lehetőség nyílik, így az adott évben fel nem vett, de később újra jelentkezők és
tanulmányaikat megkezdők részére nem szükséges újabb azonosító generálása. Ez egyrészt
jelentős adminisztratív tehermentesítést jelent a nyilvántartó szerv részére, másrészt az
érintettek számára is egyszerűsítést jelent, hogy több eljárás esetén egy azonosítóval
rendelkeznek.
A 16. §-hoz
A javasolt módosítás a felsőoktatási intézmények magasabb vezetőinek juttatásai tekintetében
a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytől kormányrendeletben való eltérésre adott
lehetőséget pontosítja.
A 17. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a habilitációs kötelezettség nem írható elő azon külföldi állampolgárok
számára, akik munkássága egyébként a tudományos pályájuk tekintetében mindenben
megfeleltethető az egyetemi tanári szempontrendszer kritériumainak, így a feltétel szűkítése a
magyar állampolgárokra indokolt. A habilitáció az angolszász országokban nem alkalmazott
eljárás.
A 18. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a magasabb vezetők felelősségének mértékét.
A 19. §-hoz
A javasolt módosítás meghatározza, hogy a Kormánynak mely hallgatói csoportok
tekintetében és hogyan kell biztosítania az esélyegyenlőséget.
A 20. §-hoz
A nyilvánosság megfelelő tájékoztatása érdekében tett technikai kiegészítés.
31
A 21. §-hoz
Az egész életen át tartó tanulás elveihez igazodóan, az Európai Tanács ajánlása szerinti, az
európai gyakorlatnak megfelelő kiegészítés a korábban megszerzett ismeretek beszámításának
lehetőségére.
A 22. §-hoz
A javasolt módosítás alapján a felsőoktatási intézmény által a képzés eredményes befejezésére
tekintettel kiállított közokirat, az oklevél adattartalma kiegészül a képzésnek a képzési és
kimeneti követelmény szerinti időtartamának a meghatározásával. Mindez a Magyarországon
megszerzett oklevél által tanúsított végzettség és szakképzettség külföldi elismerése során
könnyíti meg a hazai képzés egyenértékűségének a megállapítását.
A 23. §-hoz
Technikai pontosítás, a felsőoktatási tanulmányok alatt a felsőoktatási intézménnyel a
hallgatónak hallgatói jogviszonya jön létre. A hallgatói jogviszony alatt azonban a hallgató
egy vagy több képzésben is részt vehet. Több képzés esetén az egyik képzés befejezése esetén
nem szűnik meg a hallgatói jogviszony.
A 24. §-hoz
A módosítás célja a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló kormányrendelettel való
összhang megteremtése.
Az Nftv. 67. § (3) bekezdése nevesíti azokat az eljárásokat, amelyekben az Oktatási Hivatal
jár el. A képzési formákat kibontó (4) bekezdést ki kell egészíteni a felsőoktatás rövid ciklusú
képzésének a felsőoktatási szakképzés eljárásával, illetve a szakértő testület eljárásánál
figyelembe veendő európai sztenderddel.
A 25. §-hoz
A felsőoktatásban a képzés állami elismerésére létrehozott testület a Magyar Felsőoktatási
Akkreditációs Bizottság, amely független szakértői testületként szakértői véleményt ad az
Oktatási Hivatal, mint a felsőoktatási intézmények működéséről nyilvántartást vezető szerv
felkérése alapján. A felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszert működtetnek. Az
intézmények és a képzések minőséghitelesítésének nemzetközileg bevett formája az
intézményakkreditáció. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló
rendelkezések e tevékenységekre való utalással egészítik ki a bizottságról szóló
rendelkezéseket.
A 26. §-hoz
A miniszter törvényességi ellenőrzési jogköre bővül az állami hatáskörök ellátásában
közreműködő testület, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tevékenysége
tekintetében, mely a szervezeti és működési szabályzatában, alapító okiratában foglaltak
32
megtartására és működésének jogszerűségére terjed ki. A felhívással szemben a miniszter és a
MAB elnöke is bírósági eljárást kezdeményezhet.
A 27. §-hoz
A Magyarország területén kívül folytatott székhelyen kívüli képzéseket is az oktatási hivatal
veszi nyilvántartásba.
A 28. §-hoz
Az okiratok első alkalommal történő kiadásának feltételeit kormányrendelet szabályozza, a
módosítás lehetőséget teremt arra, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén az első
okiratkiadást követő további okiratkiadás is ingyenes legyen.
A 29. §-hoz
Az állami támogatás felhasználása a kulturális és fejlesztési támogatások nevesítésével
egészül ki.
A 30. §-hoz
A módosítás a 2012. évi CCVIII. törvénnyel meghatározott képzési támogatás rendszerének
megfelelően határozza meg az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított
támogatást.
A 31. §-hoz
Ha a felsőoktatási intézményben nincsenek meg teljes körűen a személyi, szervezeti
feltételek, megállapodhat másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél
kiadására. A képzés abban a felsőoktatási intézményben hirdethető meg, illetve az oklevelet
az az intézmény adja ki, amelyik intézmény kezdeményezte és megszerezte a szakindítási
engedélyt. Közismereti tanárképzésben két tanári szakképzettséggel szerezhető oklevél. A
csak hitéleti képzést folytató egyházi felsőoktatási intézményekben folyó hittanár-nevelőtanár
szak szakpáros képzése nem hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézménnyel közös képzés
formájában szervezhető meg, úgy hogy egyik szakon nem hitéleti tanárszak, másik szakon
hittanár-nevelőtanár szak kerül megszervezésre.
A 32. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok érvényesülését vizsgálta
és megállapította, hogy az Nftv. és egyéb jogszabályok - különösen a fogyatékossággal élő
személyek egyezménye (CRPD) és a fogyatékos személyekről szóló törvény - tekintetében a
fogyatékos, illetve a fogyatékossággal élő ember megjelölése és a fogalom által lefedett
személyi kör nem egységes. A CRPD sokkal szélesebb körben határozza meg az e csoportba
tartozó személyek körét. Az Nftv. 108. § 6. pontjában meghatározott „fogyatékossággal élő
hallgató (jelentkező)” fogalma nem tartalmazott utalást a pszicho-szociális fogyatékossággal
élőkre, így a módosítás ezen hiányosságot pótolva bővítette a fogyatékossággal élők körét.
A ciklikus képzési rendszerből és a megváltozott szociális tárgyú jogszabályokból adódóan az
Nftv. hatályos definíciója a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek meghatározásában
pontatlan, ezért indokolt annak újrafogalmazása.
33
A 33. §-hoz
Az Nftv. átmenet nélkül rendelkezett a mesterképzésbe való felvétel idegen nyelvi
követelményeiről. 2003-tól a felsőoktatás szabályozásában az általános nyelvvizsga
követelményei alól mentesültek az igazolt fogyatékossággal élők, valamint azok, akik
tanulmányaik első évfolyamon való megkezdése évében a 40. életévüket betöltötték. A
rendelkezés kiegészítése 2016 szeptemberéig arra ad lehetőséget, hogy a mesterképzésre
jelentkezés feltételénél a megelőző tanulmányok ideje alatt hatályos és az egyénre érvényes
szabályozás szerinti követelmény legyen érvényes.
A 34. §-hoz
A módosítás meghatározza a felsőoktatási szakképzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazási
szabályait.
A 35. §-hoz
Az Nftv. 115. § (4e) bekezdésének kiegészítése a bekezdésben található 2018. december 31-ig
terjedő mentesítési időszakot követő helyzet egyértelmű rendezéséhez szükséges.
A rektori megbízásra vonatkozó új feltételeket első alkalommal a 2013. szeptember 1-jét
követően kiírt pályázatok során kell alkalmazni.
A 36. §-hoz
A felsőoktatási intézmények működési engedélyének nyilvántartásához kapcsolódó technikai
módosítást tartalmaz a javaslat. Továbbá a szervezeti és működési rend intézményi
szabályozási kötelezettsége kiegészül a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási
rendjének szabályozásával.
A 37. §-hoz
A felsőoktatási információs rendszer nyilvántartásához kapcsolódó technikai módosítások.
A 38. §-hoz
A módosítás a felsőoktatási felvételre jelentkezők kötelezően kezelendő adatkörének
meghatározására és az adatkezelés időtartamára irányul, valamint pontosítja a magyar állami
ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv adatkérési és -továbbítási
lehetőségeit, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvénynek megfelelően.
A 39. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezések.
A 40. §-hoz
34
Hatályba léptető rendelkezések.