﻿Oi	Hivatal®
-©nyszArn-^/l^C
'kezelt: 2013 'M 1 5.
2013. évi... törvény
a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról
I.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
l.§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
7.	§ (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó főkövetelés - több
követelés esetén az összes főkövetelés - összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy
pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van
jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek fennállása
esetén — árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az
adós az 52/B. § szerinti részletfizetést nem teljesítette.”
2. §
A Vht. 10. § ej pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat
kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:)
,,e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi
eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott
pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési
kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által
kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi
költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési
költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított,
az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,”
3-§
A Vht. 45/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bíróság az (i) bekezdéstől eltérően a lefoglalt gépjármű becsértékének
megfelelő összegű rendbírságot szab ki az adóssal szemben, ha az adós nem tesz eleget a 103.
§ (8) bekezdése alapján használt gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő
rendelkezésre bocsátása érdekében kiadott végrehajtói felhívásnak.”
2
4-§
A Vht. a következő 52/B. §-sal egészül ki:
„52/B. § (1) A végrehajtó az adós számára - az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti
feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva - részletfizetést állapít meg, ha
megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek,
munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás
teljes összegben nem került behajtásra és
a)	az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés
engedélyezésére,
b)	az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés
behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű
pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be
van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és
c)	a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne
szükség.
(2)	A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs
szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.
(3)	Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket
be kell számítani.
(4)	A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak
akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.”
5.§
A Vht. 79/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem
vonható mentes pénzösszeget a 79/A. §-ban vagy a 79/D. §-ban foglaltak ellenére kifizeti a
végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezésére, a pénzforgalmi szolgáltató a mentesnek
minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A mentes
összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a
végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más
jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.”
6.	§
A Vht. 103. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról
való tudomásszerzést követő 8 napon belül előteijesztett és indokolt kérelmére engedélyezheti
a lefoglalt gépjármű - több gépjármű esetén egyik gépjárműve - árverésig történő használatát,
ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti
tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége,
és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A bíróság a gépjármű használatát
3
engedélyező jogerős végzését megküldi a végrehajtónak, aki az (5) bekezdés szerint jár el. Az
adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a
felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele
szemben rendbírság kiszabásának van helye.”
7-8
A Vht. a 171. §-t követően a következő alcímmel és 171/A. §-sal egészül ki:
„Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból
171/A. § (1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant a hitelszerződésből eredő
kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról
szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg és a lakóingatlanra bejegyzett
jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének kielégítését követően fennmaradó vételár
hányad kerül kifizetésre a végrehajtó részére, azt az árverés során befolyt összeg kifizetésére
vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.
(2)	Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverés korábban még nem került kitűzésre, a
végrehajtó a vételár hányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek
tekintetében a végrehajtási jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyzésre
került.”
8. §
A Vht. 230. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kamara a végrehajtó működését az igazságügyért felelős miniszter rendeletében
meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében az igazságügyért felelős
miniszter rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének
átfogó vizsgálatát el kell végezni. A kamara elnöke indokolt esetben írásbeli, az
elrendelésének okát is tartalmazó határozattal hivatalból elrendelheti a végrehajtó
tevékenységének vizsgálatát; a miniszter megkeresésére a vizsgálatot el kell rendelni.”
9.§
A Vht. a következő 230/A. §-sal egészül ki:
„230/A. § (1) A kamara elnöke a végrehajtó vizsgálatának elrendelésével egyidejűleg
kijelöli a vizsgálatot végző személyeket.
(2)	A vizsgálatot végző személy a vizsgálat lefolytatása érdekében a végrehajtó
irodájába beléphet, végrehajtói működésével kapcsolatos iratait, nyilvántartásait, pénzügyi
bizonylatait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, végrehajtó által lefolytatott eljárási
cselekményen részt vehet, a kamara nyilvántartásaiból adatot igényelhet és felhívhatja a
végrehajtót a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatszolgáltatására, tájékoztatás adására.
(3)	A végrehajtó kötele* a vizsgálatin vég*# személy felhívásának eleget tenni, a
vizsgálat elvégzése érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatot, iratot rendelkezésére
bocsátani, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni, irodájába a belépést és az
4
iratokba, nyilvántartásokba, pénzügyi bizonylatokba a betekintést biztosítani; ha e
kötelezettségének nem tesz eleget, a helyszíni vizsgálaton nem jelenik meg vagy nem
nyilatkozik, ez a vizsgálat lefolytatását nem gátolja.
(4)	A végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt vizsgálata során megfelelően alkalmazni
kell az (l)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a (3) bekezdésben meghatározott
kötelezettség a vizsgált személyt alkalmazó végrehajtót is terheli.
(5)	A vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a kamara
elnökének és a miniszternek is meg kell küldeni. A miniszter végrehajtó vizsgálata esetében a
vizsgálati jegyzőkönyv beérkezését követő 60 napon belül a 239. § (4a) bekezdése szerint jár
el vagy fegyelmi feljelentést tesz a végrehajtóval szemben, ha pedig ezen intézkedések
megtétele nem szükséges, az iratokat visszaküldi a kamara részére.
(6)	A miniszter által vezetett minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó
vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.”
10. §
A Vht. 233. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki;
(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)
nh) akivel szemben a 227. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn
és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.”
11. §
(1)	A Vht. 239. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
„e) a végrehajtó a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget
felszólításra nem szüntette meg.”
(2)	A Vht. 239. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a 230/A. §
alapján lefolytatott átfogó.vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó
jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően
megszegte.”
(3)	A Vht. 240. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Összeférhetetlenség esetén a kamara írásban felszólítja a végrehajtót, hogy az
összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén
jelenti be a miniszternek az összeférhetetlenség fennállását.”
5
12. §
A Vht. 240/F. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha)
,,h) a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett
összeférhetetlenséget kamarai felszólításra 30 napon belül nem szüntette meg.”
13.	§
A Vht. 241. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha)
,,h) a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett
összeférhetetlenséget kamarai felszólításra 30 napon belül nem szüntette meg.”
14.	§
A Vht. a 241. §-t követően a következő alcímmel és 241/A. §-sal egészül ki:
„Képzési, továbbképzési kötelezettség
241/A. § (1) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a
kamara által szervezett képzésen és továbbképzésen részt venni.
(2)	A végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes és
végrehajtójelölt részére a kamara által szervezett képzésen történő részvétel lehetőségét
biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.”
15.	§
A Vht. 274. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi bíróság bírái és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási,
illetve végrehajtói, kamarai munkájuk mellett látják el, és fegyelmi bírósági tevékenységükkel
arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az
Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a vizsgálóbiztosok esetében
pedig a kamara határozza meg.
(5)	A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, melyet az Országos Bírói Tanács hagy
jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján.”
16.	§
A Vht. 278. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A tárgyalást 30 napon belüli időpontra kell kitűzni.”
6
17.	§
A Vht. 279. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„279. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges
körülményeket tisztázni. Ennek érdekében a vizsgálóbiztos nyilatkoztatja az eljárás alá vont
személyt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe és egyéb
bizonyítást végezhet.
(2)	A vizsgálóbiztos a fegyelmi vizsgálat során a tényállás megállapítása céljából és
ahhoz szükséges mértékben a kamara nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az eljárás alá vont
személy irodájába beléphet, irataiba, nyilvántartásaiba és pénzügyi bizonylataiba betekinthet.
(3)	Az eljárás alá vont személy - továbbá az eljárás alá vont személyt foglalkoztató
végrehajtó - köteles a vizsgálóbiztos felhívásának eleget tenni, a tényállás körülményeinek
tisztázása érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatról tájékoztatni, irodájába a
vizsgálóbiztos belépését biztosítani.
(4)	Ha az eljárás alá vont személy (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett
eleget, a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozott, ez az eljárás lefolytatását
nem gátolja, azonban a fegyelmi eljárás során e körülményt szintén értékelni kell. Erre a
vizsgálóbiztos figyelmezteti az eljárás alá vont személyt.
(5)	A vizsgálóbiztos a kirendelését tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30
napon belül a fegyelmi vizsgálat eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz, és
a jelentést megküldi a miniszternek és a kamarának is. A vizsgálóbiztos indokolt kérelmére a
fegyelmi tanács a jelentéstételre nyitva álló határidőt egy ízben további 30 nappal
meghosszabbíthatj a.”
18.	§
A Vht. 280. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentését figyelembe véve a következőképpen
intézkedik:)
,,d) 60 napon belüli időpontra kitűzi a fegyelmi tárgyalást.”
19.	§
A Vht. 284. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős
határozatában már megállapította az eljárás alá vont személy felelősségét, a fegyelmi bíróság
nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont személy nem követte el a terhére rótt
cselekményt.”
7
20. §
(1)	A Vht. 285. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól
felmenti vagy vétkességét állapítja meg vagy az eljárást megszünteti, és mindegyik esetben
dönt az eljárási költség viseléséről.”
(2)	A Vht. 285. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha annak tartama alatt az eljárás alá vont
személy végrehajtói szolgálata megszűnt, a végrehajtójelöltek, végrehajtó-helyettesek
névjegyzékéből törölték, a 269. §-ban meghatározott idő eltelt vagy a felelősségre vonást
kizáró egyéb ok áll fenn. Ha a fegyelmi eljárást azért kell megszüntetni, mert az eljárás alá
vont személy végrehajtójelölti, végrehajtó-helyettesi munkaviszonyát megszüntette vagy
végrehajtói szolgálatáról lemondott, a fegyelmi bíróság a vétkesség kérdésében határozhat, de
fegyelmi büntetést nem szab ki.”
21. §
A Vht. 288. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke 30 napon belül megvizsgálja, hogy a
fellebbezés a jogosulttól származik-e, határidőben nyújtották-e be, és ettől függően a
fellebbezést elutasítja vagy 60 napon belüli időpontra kitűzi a fellebbezési tárgyalást.”
22. §
A 296. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogerős fegyelmi büntetést és a 285. § (2a) bekezdése szerinti, vétkességet
megállapító határozatot a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek
névjegyzékében fel kell tüntetni.”
23.	§
A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
,j>) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének,
magatartásának ellenőrzésére irányuló kamarai vizsgálatok lefolytatására, a vizsgálat
területeire és szempontjaira, valamint a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos által végzett
fegyelmi vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat”
8
24.	§
A Vht.
a)	123. § (2) bekezdés c) pontjában a „végrehajtói iroda tagjának” szövegrész
helyébe a „végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda
alkalmazottjának” szöveg,
b)	233. § (2) bekezdés e) pontjában az „a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős
határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott” szövegrész helyébe az „a végrehajtói
fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy akinek a
végrehajtói szolgálatát a miniszter a 239. § (4a) bekezdése alapján szüntette meg” szöveg,
c)	236. § (2) és (4) bekezdésében a „kétmillió” szövegrész helyébe a
„húszmillió” szöveg,
d)	236. § (4) bekezdésében a „hatmillió” szövegrész helyébe a „negyvenmillió”
szöveg,
e)	237. § (1) bekezdésében a „az általa kijelölt személynek” szövegrész
helyébe a „az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését,”
szöveg,
f)	266. § (1) bekezdés a) pontjában a „megszegi” szövegrész helyébe a
„megszegi vagy elmulasztja” szöveg,
g)	267. § (1) bekezdés e) pontjában az „500 000 Ft-ig” szövegrész helyébe a „5
000 000 Ft-ig” szöveg.
h)	267. § (2) bekezdés e) pontjában a „100 000 Ft-ig” szövegrész helyébe az
„500 000 Ft-ig” szöveg,
i)	267. § (5) bekezdésében az „a kamarát illeti meg” szövegrész helyébe az „az
államot illeti meg és azt a bíróság gazdasági hivatal számlájára kell befizetni” szöveg,
j) 292. § (1) bekezdésében a „letartóztatták” szövegrész helyébe a „előzetes
letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat
vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek eP’szöveg,
k) 280. §-ában a Jelentését figyelembe véve” szövegrész helyébe a Jelentését
figyelembe véve, a jelentés beérkezését követő 30 napon belül” szöveg,
l) 285. § (2) bekezdésében a „266. § (2) bek.” szövegrész helyébe a „266. § (3)
bek.” szöveg,
m) 291. § (3) bekezdésében a „tárgyalást kitűzi” szövegrész helyébe a „15
napon belül a tárgyalást 60 napon belüli időpontra kitűzi” szöveg,
n) 295. § (1) bekezdésében a „költségét” szövegrész helyébe a „költségét - az
eljárás alá vont képviseletével felmerült költségek kivétel -„ szöveg,
o) 307. § (2) bekezdés h) pontjában a „díjazását” szövegrész helyébe a
„díjazását és a végrehajtás során befolyt összegeknek a végrehajtási költségekre történő
elszámolásának részletes szabályait,, szöveg
lép.
25.	§
Hatályát veszti a Vht.
a)	16. § b) pontjában a „pénzbírság,” szövegrész,
b)	230. § (6) bekezdésében az „évente” szövegrész,
9
c) 250. § (2) bekezdés p) pontjában az „és helyettes bírósági végrehajtók”
szövegrész.
2.	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény
módosítása
26.	§
(1)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII.
törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]
,,h) bírósági végrehajtó.”
(2)	A Vnytv.
a)	4. § a) pontjában a „közjegyzőt” szövegrész helyébe a „közjegyzőt, a
bírósági végrehajtót” szöveg,
b)	7. § a) pontjában a „területi közjegyzői kamara elnöksége” szövegrész
helyébe a „területi közjegyzői kamara elnöksége, bírósági végrehajtó esetében a kinevezésre
jogosult” szöveg
lép.
(3)	A Vnytv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013.
évi ... törvény hatályba lépésének időpontjában már szolgálatban lévő bírósági végrehajtó
első alkalommal 2013. december 31-éig tesz vagyonnyilatkozatot.”
3.	Záró rendelkezés
27. §
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését
követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Az 1. §, valamint a 3-7. § e törvény kihirdetését követő 30. napon lép
hatályba.
(3)	Az 2. §, 8-23. §, a 24. § a)-n) pontja, valamint a 25. és 26. § 2013. október
1-jén lép hatályba.
10
Általános indokolás
A bírósági végrehajtási eljárás célja, hogy önkéntes teljesítés hiányában a bírósági
határozatokban, a törvény által meghatározott egyéb okiratokban foglalt követelések
teljesítését kényszercselekményekkel biztosítsa. Az eljárás ezen, jogkorlátozó jellege is
indokolja, hogy a végrehajtási cselekményeket az adósok jogait tiszteletben tartva,
szakszerűen foganatosítsák.
A törvényjavaslat ezért olyan módosításokat fogalmaz meg, amely a bírósági
végrehajtók munkájának felügyeletét szigorítja, valamint a végrehajtási eljárásokkal
kapcsolatban felmerült egyes problémákat rendezi.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (Vht.) tartalmaz fokozatossági
szabályokat, mely alapján, míg esély mutatkozik a követelés egyéb forrásból történő
megtérülésére, addig nem kerülhet sor a lakóingatlan árverésére. A rendelkezés gyakorlati
alkalmazása kapcsán felmerült panaszok miatt a Javaslat kiegészíti a jelenlegi törvényi
rendelkezést - az adósok lakhatási feltételeinek védelme érdekében - a kisebb összegű
követelések végrehajtására vonatkozó speciális szabállyal, ami csak az árverés előtt a
végrehajtó által biztosított részletfizetés elmulasztása esetén teszi lehetővé az árverési eljárás
beindítását.
A 2. §-hoz
A Javaslat a fegyelmi eljárás során kiszabott bírságokat igazságügyi bevétellé teszi,
arra is figyelemmel, hogy a 2011. évi CXXX. törvény a bírósági szolgálati bíróságok
mintájára átalakította a fegyelmi bíróságok rendszerét, azt a módosítás nyomán a bírósági
szervezet működteti.
A 3. §-hoz
A Javaslat 6. §-a megteremti a lehetőségét annak, hogy ne csak azok az adósok
használhassák lefoglalt gépjárművüket az árverésig, akiknek ez foglalkozásuk gyakorlásához
elengedhetetlen, hanem azok is, akiknek ez irányú kérelmét - méltányolható érdekeikre
tekintettel - a végrehajtást foganatosító bíróság jóváhagyta. Az esetleges visszaélések
megakadályozása érdekében a Javaslat a rendbírságok közé egy új esetkört épít be, amelynek
értelmében a bíróság a gépjármű becsértékének megfelelő összegű rendbírsággal sújtja azt,
aki a használatra átengedett gépjárművet az árverés megtartása érdekében később nem
bocsátja rendelkezésre.
A 4. §-hoz
A Javaslat szerint, ha kisösszegű követelést akarnak behajtani az adóssal szemben,
akkor az egyéb behajtási módok eredménytelensége esetén nem lehet rögtön a végrehajtónak
11
a lakóingatlan árverése iránt intézkedni, hanem részletfizetési lehetőséget kell az adós
számára biztosítani. Kizárólag akkor kerülhet sor a lakóingatlan becsérték megállapítására és
árverésére, ha az adós nem teljesíti a részletfizetést, vagyis elmarad valamelyik részlet
összegével. Ezzel megelőzhető, hogy kisebb összegű tartozások miatt esetleg végrehajtás alá
kerüljön az adós lakása és az is, hogy a végrehajtási eljárásba egy nagyobb összegű
követeléssel bekapcsolódjon a zálogjogosult bank.
Az 5. §-hoz
A Javaslat felelősségi szabályt állapít meg, és kimondja, hogy ha a pénzforgalmi
szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható mentes pénzösszeget fizet ki,
úgy ezen összegért felelős és köteles az adós részére visszatéríteni. E rendelkezés
tulajdonképpen további biztosítéka annak, hogy a magánszemélyek létfenntartásához
szükséges pénzösszeg a végrehajtási eljárás során az adósoktól ne kerülhessen elvonásra.
A 6. §-hoz
A Javaslat a végrehajtás során lefoglalt gépjármű használatára jogosultak körét bővíti
annak érdekében, hogy ne csak azok számára álljon nyitva e lehetőség, akiknek foglalkozásuk
gyakorlásához elengedhetetlen a gépjármű használata, hanem azon magánszemélyek (adósok)
számára is, akiknek például a mindennapi munkába járást, munkájuk végzését, gyerekeik,
idős vagy beteg családtagjaik szállítását nehezítené meg számottevő módon a gépjármű
hiánya. A gépjármű használatot a bíróság kizárólag egy lefoglalt gépjárműre engedélyezheti
abban az esetben, ha a kérelmező a végrehajtási eljárás során együttműködő, jogkövető
magatartást tanúsított (rendbírsággal nem sújtották). Ha a használat engedélyezését követően
a gépjármű árverésére kerül sor az adós köteles a gépjárművet a végrehajtó felhívásában
megjelölt időpontban az abban meghatározott helyszínre szállítani, ellenkező esetben vele
szemben bírság kiszabásának van helye.
A 7. §-hoz
A Javaslat letisztultabb jogi környezetet teremt azokra az esetekre, amikor az ingatlan
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: Eszközkezelő) általi értékesítése után, a
jelzálogjogosult kielégítését követően több végrehajtást kérő rendelkezik még végrehajtási
joggal az adott ingatlan tekintetében. Az új rendelkezések a vételár-hányadot kézhez vevő
végrehajtó további eljárását határozzák meg a vételár kifizetése, felosztása tekintetben. A
módosítás lényegében az árverés során befolyt vételár kezeléséhez hasonló helyzetet teremt:
olyan eljárásrendet, mintha ingatlanárverés történt volna és az abból befolyt összeget osztaná
fel a végrehajtó a Vht. szerinti kielégítési sorrendben.
A 8-9. §-hoz
A végrehajtói munka - mint minden egyéb hatósági jogalkalmazói tevékenység -
rendszeres ellenőrzést igényel, ennek a szabályait egészíti ki a Javaslat a következők szerint: a
vizsgálat részben eseti jelleggel - miniszteri vagy kamarai döntés alapján - történik, ha annak
szükségessége felmerül, részben pedig a jogszabály alapján átfogó jelleggel és rendszeresen.
Ez utóbbit miniszteri rendeletben meghatározott időközönként kell elvégezni és annak ki kell
teijednie a végrehajtási ügyek intézésének valamennyi lényeges érdemi, valamint ügyviteli,
12
iratkezelési és pénzkezelési munkafolyamatára. A Javaslat rögzíti a vizsgálat elvégzésének
leglényegesebb garanciális szabályait: a vizsgálat elrendelését, a vizsgálatot végzők
kijelölését, a vizsgálat során megismerhető adatokat, a vizsgálatban történő közreműködés
kötelezettségét és a vizsgálati eredmények dokumentálását. A végrehajtói szervezetet
általános jelleggel felügyelő miniszter a Javaslat értelmében több vonatkozásban lát el
ellenőrzési feladatokat: rendeletben határozza meg a kamarai vizsgálat elvégzésének
szabályait, részt vesz a vizsgálatban és a vizsgálati eredmények alapján megteszi az ügyben
szükséges valamely, hatáskörébe tartozó igazgatási intézkedést.
A 10-13. §-hoz
A bírósági végrehajtói tevékenység végzéshez a törvény összeférhetetlenségi
szabályokat is megállapít, ezek megsértése a hatályos szabályok szerint a fegyelmi felelősség
keretében szankcionálható. Annak érdekében, hogy az összeférhetetlenségi helyzetek minél
eredményesebben legyenek kiszűrhetőek, a Javaslat részben kinevezési (helyettesek, jelöltek
esetében az utaló szabály folytán névjegyzékbe vételi) akadályként fogalmazza meg azt, ha a
jelölt nem tárja fel az összeférhetetlenséget megalapozó helyzetet és nem vállalja annak a
kinevezése esetére történő megszüntetését, másrészt az összeférhetetlenség meg nem
szüntetéséhez a szolgálat megszüntetésének jogkövetkezményét fűzi.
A végrehajtói szolgálat az igazságügyért felelős miniszter kinevezésével keletkezik. Erre is
figyelemmel a Javaslat - illeszkedve a végrehajtói munkát érintő irodavizsgálatokat szigorító
rendelkezésekhez, amelyeknek célja az, hogy kiszűrhető legyen a nem megfelelő színvonalú
ügyintézés és ennek felügyeleti konzekvenciái is levonhatóak legyenek -, a miniszter
hatáskörébe tartozó szolgálat megszűnési okként szabályozza, ha az átfogó irodavizsgálat
eredményeként megállapítást nyer, hogy a végrehajtó kötelezettségeit súlyosan vagy
rendszeresen ismétlődően megszegte.
A 14. §-hoz
A Javaslat teljessé teszi a kamara tagjainak szakmai továbbképzésére vonatkozó
szabályozást, amikor a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek számára
kötelezővé teszi a képzéseken való részvételt.
A 15-22. §-hoz
A 2011. évi CLXXX. törvény a bírósági szolgálati bíróságok mintájára
újraszabályozta a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságok működését, a Javaslat pedig azokat
a fegyelmi eljárási módosításokat tartalmazza, amelyek a fegyelmi eljárásokat gyorsítják.
Ennek keretében a fegyelmi eljárás egyes szakaszaira (a tárgyalást előkészítő fegyelmi
vizsgálat lefolytatására, az eljárás továbbfolytatására, a tárgyalás időpontjára, stb.) rövid
határidőket szab a Javaslat, bővíti emellett az eljárás lefolytatására irányadó rendelkezéseket,
' így vizsgálóbiztos eljárását, - a inár szabályozott az elmarasztalás és felmentés melleit -
beiktatja a fegyelmi eljárás megszüntetésének, valamint kiegészíti a felfüggesztésének eseteit.
A Javaslat emellett új alapra helyezi a végrehajtói fegyelmi bírák díjazását, ugyanúgy,
13
ahogyan a szolgálati bíróság bírái esetében történik, azaz e tevékenységükért külön, arányos
díjazás illeti meg őket.
A 23. §-hoz
A végrehajtói vizsgálatok elvégzésének a törvény csak a legalapvetőbb szabályait
tartalmazza, emellett a Javaslat felhatalmazást ad a miniszternek arra, hogy a vizsgálatok
elvégzésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. így például rendeletben kell
meghatározni azt, hogy milyen szakmai és egyéb feltételeknek megfelelő személyeknek kell a
vizsgálatot elvégezni, az átfogó vizsgálatot milyen sorrend szerint lebonyolítani, melyek a
vizsgálati területek és a vizsgálati módszerek, hogyan kell a vizsgálati eredményt rögzíteni.
Mivel a fegyelmi eljárásban közreműködő vizsgálóbiztos eljárása sok tekintetben hasonló az
irodavizsgálathoz, hiszen a fegyelmi feljelentésben foglaltak alapján a tényállás
megállapításához szükséges körülményeket kell tisztáznia iratbetekintéssel,
tanúmeghallgatással, szakértők bevonásával, stb., így célszerű, ha a rendelet hatálya részben
rá is kiterjed.
A 24-25. §-hoz
E §-ok a Javaslat többi rendelkezéshez kapcsolódó szövegcserés módosításokat és
hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazzák. Megemeli továbbá a Javaslat a
végrehajtó részére a fegyelmi eljárásban kiszabható pénzbírság felső határát, mivel a jelenlegi
törvényben megállapított pénzbírság összege már devalválódott. Hasonló okból emeli meg a
Javaslat a kötelező felelősségbiztosítás minimumát is.
A 26. §-hoz
A különféle igazságügyi feladatokat ellátó személyek esetében már előírás a
vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség, ezt a Javaslat kiterjeszti a bírósági végrehajtókra is,
akik esetében a kinevező látja el a vagyonnyilatkozat őrzőjének feladatait. Első alkalommal ez
év végéig kell megtenni a vagyonnyilatkozatot az érintetteknek.
A 27. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető rendelkezései elegendő időt biztosítanak az új szabályok
alkalmazására történő felkészülésre.
KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a bírósági végrehajtással
kapcsolatos egyes törvények módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
Budapest, 2013. május 15.
Tisztelettel:
^ /
í
.... •'
Dr. Vejkéy Imre
Kereszténydemokrata Néppárt