﻿
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2013. évi ... törvény
az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről
Az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők
választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítése, a jóhiszemű
és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők
választása tisztaságának megóvása érdekében a következő törvényt alkotja:
1.	A választási kampánytevékenység állami támogatása
1.	§
(1)	Az országgyűlési képviselők választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a
továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű központi költségvetési támogatásra jogosult.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kizárólag a választási eljárásról szóló
törvény szerinti választási kampányidőszak (a továbbiakban: választási kampány) alatt, a
választási eljárásról szóló törvény szerinti kampánytevékenységgel (a továbbiakban:
választási kampánytevékenység) összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordítható.
2.	§
(1)	Az 1. § szerinti költségvetési támogatást a kincstár bocsátja a jelölt rendelkezésére.
(2)	A kincstár a jelölttel - a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését
követő 5 munkanapon belül - támogatási szerződést köt, és kártyafedezeti számlát nyit, amely
alapján kincstári kártyát bocsát ki. Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja
meg a választási kampány kiadására nyitott számla és a rendelkezésre bocsátott kincstári
kártya forgalmával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat és a kincstári kártya
használatával és alkalmazásával kapcsolatos szabályokat.
(3)	A kincstár által a jelölttel kötött támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a költségvetési támogatás összegét, az elszámolható költségeket,
b)	a költségvetési támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,
c)	a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,
d)	az elszámolással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
e)	a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás jogkövetkezményeit,
visszafizetésének rendjét,
f)	annak kikötését, hogy, ha a nyilvántartásba vett jelöltre leadott szavazatok száma nem éri
el az egyéni választókerületben leadott szavazatok 2 %-át, a költségvetési támogatást,
valamint annak a kincstári kártya jelöltnek történő átadásától a költségvetési támogatás
teljes összegének a kincstárhoz történő beérkezéséig terjedő időszakra vonatkozó, az
országgyűlési választások napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű
kamatát a jelölt köteles a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon
belül a kincstárnak visszafizetni,
g)	a kincstári kártya használatával kapcsolatos szabályokat.
(4)	A jelölt a (2) bekezdés szerinti kártyafedezeti számláról kifizetést a választási kampány
ideje alatt csak kincstári kártyával teljesíthet.
(5)	Készpénz a kincstári kártyáról nem vehető fel.
(6)	A költségvetési támogatás terhére teljesítendő kiadásokat csak a jelölt nevére, a
számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla alapján lehet, amelyen
fel kell tüntetni az egyéni választókerület számát és azt a tényt, hogy a kiadás a jelölt
választási kampánytevékenységéhez kapcsolódik.
(7)	A kincstári kártya használatával kapcsolatos valamennyi költség viselője az állam.
3.	§
(1)	Az országgyűlési képviselők választásán minden pártlistát állító párt a 6. § szerint a
választásra összesen fordítható összeg
a)	15%-ával megegyező összegű költségvetési támogatásra jogosult, ha legalább huszonhét,
b)	30%-ával megegyező összegű költségvetési támogatásra jogosult, ha legalább ötvennégy,
c)	45%-ával megegyező összegű költségvetési támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan,
d)	60%-ával megegyező összegű költségvetési támogatásra jogosult, ha minden
egyéni választókerületben jelöltet állított.
(2)	A közös pártlistát állító pártok az (1) bekezdés vonatkozásában egy pártnak tekintendők.
4.	§
(1)	Az országgyűlési képviselők választásán a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi
önkormányzatok együttesen a 6. § szerint a választásra összesen fordítható összeg 30%-ával
megegyező összegű költségvetési támogatásra jogosultak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatásból az egyes országos nemzetiségi
önkormányzatnak járó összeget a Nemzeti Választási Bizottság határozza meg az összes, a
központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár számát
alapul véve, az adott nemzetiséghez tartozó, a központi névjegyzékben nemzetiségi
választópolgárként szereplő választópolgárok számának arányában, a 2. mellékletben
meghatározott eljárás szerint.
2
(3)	Az összes, a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő
választópolgár számát a választási eljárásról szóló törvényben az országos lista bejelentésére
meghatározott határidő leteltét követő napon állapítja meg az Országos Választási Bizottság.
5.	§
(1)	A 3. § és 4. § szerinti költségvetési támogatás kizárólag a választási kampányidőszak
alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására fordítható.
(2)	A 3. § szerinti költségvetési támogatást - a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre
emelkedését követő 5 munkanapon belül, a Nemzeti Választási Bizottság döntése alapján - az
államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak vagy az általa kijelölt
pénzintézetnek kell egy összegben kiutalnia a párt részére.
(3)	A 4. § szerinti költségvetési támogatást - a választási eljárásról szóló törvényben az
országos lista bejelentésére meghatározott határidő letelte után, valamennyi bejelentett
nemzetiségi lista nyilvántartásba-vétele tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését
követően 5 munkanapon belül, a Nemzeti Választási Bizottság döntése alapján - az
államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak vagy az általa kijelölt
pénzintézetnek kell egy összegben kiutalnia az országos nemzetiségi önkormányzat részére.
(4)	A közös pártlistát állító pártok 3. § szerinti költségvetési támogatását a közös pártlistát
állító pártok megállapodása alapján kell a pártok részére kiutalni. A 3. § szerinti költségvetési
támogatás elosztásáról szóló megállapodást a közös pártlista bejelentésével egyidejűleg kell a
Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtani.
2.	A választási kampány költségeinek korlátozása
6.	§
(1)	A
a)	független jelölt,
b)	a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet (a továbbiakban: jelölő
szervezet) - az 1. §, a 3. § és a 4. § szerinti költségvetési támogatást is figyelembe véve -
jelöltenként
legfeljebb ötmillió forintot fordíthat a választási kampányidőszak alatt, a választási
kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti összeget e törvény hatálybalépését követő országgyűlési
képviselők általános választását követő évtől kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által a
tárgyévet megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel évente növelni kell.
(3)	Egy jelölő szervezet által a választásra összesen fordítható összeg meghatározásakor az
egyéni választókerületi jelöltjei, valamint az országos listán indított jelöltjei számát, de
legfeljebb a megszerezhető mandátumok számát kell alapul venni. Az egyéni
választókerületben és az országos listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelően
kell figyelembe venni. A közös jelölteket vagy közös pártlistát állító pártokat e §
vonatkozásában egy jelölő szervezetnek kell tekinteni.
3
3.	A választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése
7. §
(1)	A jelöltnek az országgyűlési képviselők választása eredményének jogerőre emelkedését
követő 15 napon belül végső elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia
kell az összes eredeti kifizetést igazoló bizonylatot az 1. § szerinti költségvetési támogatás
összegének felhasználásáról.
(2)	A kincstár a végső elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak
szabályszerű teljesítését, ezen belül is azt ellenőrzi, hogy
a)	a kiadás igazoltan a jelölt választási kampányához kapcsolódik,
b)	a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik,
c)	a kiadás bizonylatolása megfelel a hatályos számviteli törvény előírásainak,
d)	a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt kincstári kártyával történt, valamint
e)	a jelöltre leadott szavazatok száma elérte-e a választókerületben leadott szavazatok 2 %-át.
(3)	Az a jelölt, aki a költségvetési támogatással az (1) bekezdés szerinti határidőben
a)	nem számol el, a költségvetési támogatás kétszeresét,
b)	elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, akkor a
kincstár által megállapított - a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeként, a támogatási
szerződés nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló - összeget, de legfeljebb
a költségvetési támogatás kétszeresét
köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni.
(4)	Ha a jelölt nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott szavazatok legalább 2 %-
át, a költségvetési támogatást, valamint annak a kincstári kártya jelöltnek történő átadásától a
költségvetési támogatás teljes összegének a kincstárhoz történő beérkezéséig terjedő
időszakra vonatkozó, az országgyűlési választások napján érvényes jegybanki alapkamattal
megegyező mértékű kamatát köteles a kincstárnak visszafizetni.
(5)	A (3) és (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik
napon válik esedékessé, amikor a kötelezettség fennállását a kincstár megállapítja, és arról
értesíti a jelöltet.
(6)	Ha a jelölt az (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét az (5) bekezdésben foglalt
határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a
tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó - és Vámhivatal a kincstár
kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.
(7)	Az 1. § szerinti központi költségvetési támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék
a választást követő egy éven belül, az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek tekintetében
kötelezően, hivatalból ellenőrzi a kincstárnál, szükség esetén a jelöltnél. Az Állami
Számvevőszék, ha az ellenőrzése során állapítja meg az 1. §-ban, illetve a 2. §-ban
szabályozottól eltérő felhasználást, akkor a jelölt az Állami Számvevőszék által megállapított
-	a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeként, a támogatási szerződés nemteljesítésével
összefüggő jogsértésekkel arányban álló - összeget, de legfeljebb a költségvetési támogatás
kétszeresét köteles befizetni a kincstár részére, és a befizetés tényét az Állami Számvevőszék
felé igazolni.
4
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon
válik esedékessé, amikor a kötelezettség fennállását az Állami Számvevőszék megállapítja.
(9)	Ha a jelölt a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (8) bekezdésben foglalt határidőben
nem teljesíti, akkor az Állami Számvevőszék a Nemzeti Adó - és Vámhivatalnál
kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó - és Vámhivatal az
Állami Számvevőszék kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő
behajtásáról.
8. §
(1)	Minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül
a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más
pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.
(2)	A választásra fordított állami és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
törvényben meghatározott más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a
választást követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek és jelölő
szervezetek tekintetében hivatalból, egyéb jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében más
jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi.
(3)	A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés iránti kérelmet az országgyűlési képviselők választását
követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.
(4)	A 6. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 6. §-
ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg
kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül a központi költségvetés
részére befizetni.
(5)	Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben
nem teljesíti, az Állami Számvevőszék a Nemzeti Adó - és Vámhivatalnál kezdeményezi a
tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó - és Vámhivatal az Állami
Számvevőszék kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.
4. Záró rendelkezések
9.	§
Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
választási kampány kiadására nyitott számla és a kincstári kártya forgalmával kapcsolatos
részletes eljárási szabályokat és a kincstári kártya használatával és alkalmazásával kapcsolatos
szabályokat.
10.	§
Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.
11. §
Az 1-8. §-t első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő országgyűlési képviselők
általános választásán kell alkalmazni.
5
12. §
E törvény
a)	1-11. §-a és 2. melléklete az Alaptörvény 2. cikk. (1) bekezdése alapján,
b)	13. §-a és 1. melléklete az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
13. §
(1)	A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ptv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott
támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar
állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján
természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdálkodó
tevékenységéből, illetve a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű
társaság adózott nyereségéből képződik.
(2)	A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi
személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem
fogadhat el.
(3)	A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi
szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes
személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem
fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott
alapítvány céljaira.
(4)	Az a párt, amely a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni
hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására -
tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást
adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott
vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.
(5)	Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak
értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3)
bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el,
annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.”
(2)	A Ptv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első
ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő év első napjától kell
figyelembe venni.”
(3)	A Ptv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
6
„(5) A választás évében a (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatásra a pártok nem
jogosultak.”
(4)	A Ptv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó
hozzájárulásokat - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével -
külön kell feltüntetni.”
(5)	A Ptv. a következő 17. §-sal egészül ki:
„17. § E törvénynek az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek
átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit 2014.
január 1-jétől kell alkalmazni.
(6)	A Ptv. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
14.	§
A Ptv. 12. §-ában a „16. § és” szövegrész helyébe a „16. §, 17. § és” szöveg lép.

1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez

„1. számú melléklet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényhez
A pártok beszámolója
Bevételek:
1.	Tagdíjak
Ft
2.	Központi költségvetésből származó támogatás
Ft
3.	A párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatás
Ft
4.	Egyéb hozzájárulások, adományok (az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)
Ft
5.	A párt által alapított vállalat és korlátolt felelősségű társaság nyereségéből származó
bevétel
Ft
6.	Egyéb bevétel
Ft
Összes bevétel a gazdasági évben
Ft
Kiadások:
1.	Támogatás a párt országgyűlési képviselőcsoportja számára
Ft
2.	Támogatás egyéb szervezeteknek
Ft
7
3. Vállalkozások alapítására fordított	összegek
	Ft
4. Működési kiadások	
	Ft
5. Eszközbeszerzés	
	Ft
6. Politikai tevékenység kiadása	
	Ft
7. Egyéb kiadások	
	Ft
Összes kiadás a gazdasági évben	
	Ft
2.	melléklet a 2013.évi ... törvényhez
A nemzetiségi listára jutó támogatás kiosztása
Az egy nemzetiségi listára jutó támogatás összegét a következő eljárás szerint kell kiosztani:
a)	A nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbevett választópolgárok számát össze
kell adni (a továbbiakban: összes nemzetiségi választópolgár).
b)	A kiosztható összeget el kell osztani az összes nemzetiségi választópolgár számával.
Az így kapott hányados egész része az egy nemzetiségi választópolgárra jutó
támogatás összege (a továbbiakban: kvóta).
c)	A nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbevett választópolgárok számát
nemzetiségenként meg kell szorozni a kvótával. Az így kapott összeg az országos
nemzetiségre jutó támogatás elsődleges összege.
d)	Ha az eljárás során fel nem használt összeg marad, azt a nemzetiségi listák között
egyenlő arányban el kell osztani és hozzá kell adni az elsődleges támogatás
összegéhez. Az így kapott összeg az egy országos nemzetiségi önkormányzatnak járó
kampánytámogatás összege.
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A választási eljárásról szóló törvény alapelvként rögzíti, hogy meg kell óvni a választások
tisztaságát, meg kell akadályozni a választási csalásokat, biztosítani kell az esélyegyenlőséget
a jelöltek és a jelölő szervezetek között, meg kell teremteni a jóhiszemű és rendeltetésszerű
joggyakorlás feltételeit. Ezen alapelvek érvényesítését azonban ez idáig nem kellő mértékben
segítették elő a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályok.
A kampányfinanszírozás átláthatóvá és ellenőrizhetővé tételére tett kísérletek mindeddig
kevés sikerrel jártak, holott a politikai élet szereplői - pártok, szakértők, korrupció ellen küzdő
civil szervezetek egyaránt - lényegében véve egyetértenek abban, hogy ezen kérdések
rendezése nélkül nincs esély a korrupció elleni hatékony fellépésre. Addig, amíg korlátlanul
áramolhatnak a pártok felé a sokszor ellenőrizetlen forrásból származó pénzösszegek, ez a
különböző üzleti érdekkörök, sőt külföldi politikai erők befolyását is növelheti a politikai
döntésekre.
Ennek megakadályozása érdekében szükséges az Alaptörvényben és a választási eljárásról
szóló törvényben rögzített kampányszabályokon kívül egy olyan szabályozás, amely
megfelelő nagyságrendű, ugyanakkor átlátható forrást biztosít a pártok számára
programjuknak a választók számára történő bemutatásához, miközben a választás évében nem
lesznek jogosultak a pártok az éves működési támogatásra.
Ezt szolgálják a Javaslat azon rendelkezései, amelyek jelentős összegű költségvetési
támogatást biztosítanak a jelöltek és a jelölő szervezetek részére szigorú elszámolási
szabályok mellett, továbbá ezt szolgálja a külföldről származó és belföldi szervezetek által
nyújtott adományok elfogadásának megtiltása is. Ezzel megakadályozhatóvá válik, hogy az
országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére, és
ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül
bárki más is befolyást gyakorolhasson.
A kampányköltéseknek a korábbi, sokat vitatott szabályokhoz képest reális mértékű szinten
való korlátozása (költési limit) szintén az átláthatóság irányába tett lépés, amely a választási
kampány állami támogatásával együtt a jogszabályok megkerülése helyett azok betartására
ösztönzi a pártokat.
A Javaslat ezen túlmenően minden jelölt és minden jelölő szervezet számára egyenlő
feltételeket biztosít az országgyűlési választáson való megmérettetésre, illetve a lehető
legtöbb jelölt és jelölő szervezet számára teremt lehetőséget a választáson való indulásra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1- 2. §-hoz
Annak érdekében, hogy az országgyűlési választáson minél több egyéni jelölt
megmérettethesse magát, és a választópolgárok a lehető legtöbb jelölt közül választhassanak,
illetve ne csak a nagyobb pártok rendelkezhessenek megfelelő forrásokkal, hogy egyéni
választókerületi jelöltjeik választási programjaikat a választópolgárok számára
bemutathassák, ezért a Javaslat minden egyéni választókerületi jelölt számára azonos összegű
költségvetési támogatást biztosít kampányköltségeik fedezésére.
Az egymillió forint összegű kampánytámogatás kiutalása, a pénzforgalom nyilvántartása a
Magyar Államkincstáron keresztül (kártyafedezeti számlán) történik. A jelölt nyilvántartásba
9
vételét követően egy kincstári kártyát kap, amellyel a kampány során rendezheti a számláit, és
a választás után utólagos elszámolással tartozik az Magyar Államkincstár felé. A kincstári
kártyával pénzfelvétel nem lehetséges, és kizárólag a számviteli törvény és a Javaslat szerint
kiállított számla alapján lehet vele fizetést teljesíteni.
A kampánytámogatás felhasználásának, az elszámolásnak, az ellenőrzésnek részletes
szabályai miniszteri rendeletben kerülnek megállapításra.
Annak érdekében, hogy a jelölt minél hatékonyabban használja fel a kampánytámogatást,
illetve megakadályozandó az esetleges visszaéléseket, a Javaslat előírja, hogy a
választókerületi szavazatok legalább 2 százalékát meg nem szerző jelölteknek kamattal
növelten kell visszafizetnie a támogatás összegét.
A 3. §-hoz
Az országos listát állító pártok a jelöltállítással arányos mértékű költségvetési támogatásra
jogosultak a Javaslat szerint, amely a költési limit maximális összege alapján kerül
kiszámításra. A támogatás összege - figyelembe véve, hogy az egyfordulós országgyűlési
választáson nem kell a pártoknak fizetniük a politikai reklámok közzétételéért - jelentősen
csökkenti a pártoknak a kampánnyal kapcsolatos forrásigényét, ezen keresztül pedig a
korrupció lehetőségét is.
A 4. §-hoz
A 2014-es általános országgyűlési választáson már az országos nemzetiségi önkormányzatok
is állíthatnak országos listát, ezért valamennyi nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi
önkormányzat költségvetési támogatásra lesz jogosult, melynek pontos összegét a Nemzeti
Választási Bizottság állapítja meg a Javaslat által meghatározott támogatási keretösszeg
felosztásával. A kampánytámogatás felosztása a névjegyzékben nemzetiségi
választópolgárként szereplő választópolgárok számát alapul véve, az adott nemzetiség
választópolgáraként a névjegyzékben szereplő választópolgárok számarányára figyelemmel
történik.
Mivel nemzetiségi listát már három jelölttel is lehet állítani, ezért a Javaslat szerinti
költségvetési támogatás arányos mértékű a pártokat megillető támogatáshoz képest.
Az 5. §-hoz
A jelölő szervezeteknek járó kampánytámogatás az országos lista nyilvántartásba vételét
követően kerül kiutalásra a pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok részére,
melyet kizárólag a választási kampányra lehet fordítani.
A későbbi viták elkerülése érdekében a közös pártlistát alkotó pártoknak már a közös pártlista
nyilvántartásba vételekor meg kell állapodniuk egymással a közös pártlistának járó
kampánytámogatás egymásközti felosztásáról, illetve a kampánytámogatás ezen
megállapodás alapján kerül kiutalásra.
A 6. §-hoz
A választási kampányra összesen fordítható pénzösszeg, az ún. költési limit rendszeresen,
minden választás alkalmával vitákat generál annak betarthatóságáról, és arról, hogy
mennyiben segíti vagy gátolja a kampányköltések átláthatóságát. A Javaslat szerinti
10
jelöltenkénti ötmillió forint összegű költési limit, melyet minden jelölő szervezet legfeljebb a
megszerezhető mandátumok száma után vehet figyelembe, a jelenlegi gazdasági viszonyok
között reális és betartható mértékű, amely az átlátható kampányfinanszírozást segíti elő,
akárcsak az a rendelkezés, amely szerint a közös jelölteket vagy közös listát állító pártok a
költési limit tekintetében egy pártnak tekintendők.
A 7. §-hoz
A Javaslat szerint az egyéni választókerületi jelölteknek a felhasznált kampánytámogatással a
választást követően el kell számolniuk, melynek ellenőrzését a Magyar Államkincstár végzi,
illetve a parlamenti képviselethez jutott jelöltek esetében egy éven belül az Állami
Számvevőszék is ellenőrzi a költségvetési támogatás felhasználását.
Az elszámolás elmulasztása, illetve a nem megfelelő elszámolás szigorú szankciókat von
maga után az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében.
A 8. §-hoz
A Javaslat szerint a korábbi szabályozáshoz hasonlóan minden jelöltnek és jelölő
szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia a választásokat követően kampányköltését, illetve az
Állami Számvevőszék is ellenőrzi a kampányra felhasznált állami és nem állami
pénzeszközök felhasználását. A költési limit túllépése pedig továbbra is szankciót von maga
után, ezzel kényszerítve a jelölteket és jelölő szervezeteket kampányköltéseik visszafogására.
A 9-11. §-hoz
E §-ok felhatalmazó, hatálybaléptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.
A 12. §-hoz
E § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést tartalmazza.
A 13-14. §-hoz
A Javaslat a Ptv. megfelelő módosításával megtiltja, hogy a pártok külföldről származó és
belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által nyújtott
adományokat fogadjanak el annak érdekében, hogy ilyen adományozók ne tudjanak a
későbbikben semmilyenfajta befolyást gyakorolni a pártokon és képviselőiken keresztül se a
törvényhozó se a végrehajtó hatalomra.
A Javaslat ezen túlmenően úgy módosítja a Ptv.-t, hogy a kampánytámogatásra tekintettel, az
egyébként évente járó működési támogatásra a pártok nem lesznek jogosultak az általános
országgyűlési választás évében.
Budapest, 2013. május 18.

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Képviselői önálló indítvány
Helyben
T/11191. számú
törvényjavaslat
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtjuk „az
országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről” szóló
törvényjavaslatot. A javaslat indokolását csatoljuk.
dr. Cser-Palkovics András	Gulyás Gergely
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség	Fidesz-Magyar Polgári Szövetség