﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11201. számú
törvényjavaslat
a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek
teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról
Előadó:
Dr. Hende Csaba
honvédelmi miniszter
Budapest, 2013. május
2
2013. évi ... törvény
a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról
Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi
szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme, a Magyar
Honvédség adatkezelésébe tartozó személyes adatok védelmének biztosítása érdekében a
következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában
a)	behívhatósági korhatár:
aa)	a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos, szerződéses vagy
önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítettek esetén a katonai szolgálat felső korhatára,
ab)	más hadkötelesek és a potenciális hadkötelesek esetén annak az évnek a december 31.
napja, amelyben 40. életévüket betöltik,
b)	hadköteles: a hadkötelezettség bevezetését követően magyarországi bejelentett lakóhellyel
rendelkező magyar állampolgárságú férfi,
c)	hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az
örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a
testvér valamint az élettárs,
d)	igénybevevő: a Honvédség, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a
továbbiakban: Hvt.) 80. § r) pontjában meghatározott rendvédelmi szervek és a Hvt. 18. § (2)
bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek,
e)	igénybevételi hatóság: a gazdasági és anyagi szolgáltatás Hvt. 14. §-a szerinti
igénybevételét elrendelő szerv vagy személy,
f)	katonai igazgatás: a közigazgatási szervek jogilag szabályozott olyan tevékenysége, amely
a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében a
jogalanyok honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak
tervezésére, valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul.
II.	Fejezet
A KATONAI IGAZGATÁS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FELADATAI
2.	A katonai igazgatási szervek
2.	§ (1) A Honvédség központi katonai igazgatási szerve a Honvédség katonai igazgatási és
központi adatfeldolgozó szerve.
(2)	A területi katonai igazgatási szervek
a)	a katonai igazgatási központok,
b)	a toborzó- és érdekvédelmi központok,
c)	a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák.
3
(3)	A területi katonai igazgatási szervek a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szervének alárendeltségébe tartoznak.
(4)	A katonai igazgatási központok a hadkötelezettség fennállása idején sorozó
központokként működnek.
(5)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai
igazgatási központok e törvényben meghatározott feladataik vonatkozásában hatósági
jogkört gyakorolnak.
3.	A katonai igazgatási szervek feladatai
3.	§ A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi
tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:
a)	az önkéntes tartalékosok, a potenciális hadkötelesek és a kiképzett tartalékosok, a
hadkötelezettség bevezetését követően az önkéntes tartalékosok és a hadkötelesek
nyilvántartásával, katonai szolgálatával kapcsolatos feladatok tervezése, vezetése és
végrehajtása,
b)	a meghagyásba bevont szervezeteknek a meghagyás előkészítésével és végrehajtásával
kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése,
c)	a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködő szervek részére
szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése,
végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése,
d)	az önkéntes tartalékos állomány behívásának előkészítéséhez és a behívás
végrehajtásához szükséges nyilvántartás kezelése, az önkéntes tartalékosok munkáltatóival
történő kapcsolattartás,
e)	az önkéntes tartalékos állomány behívása,
f)	a Honvédség központi személyügyi nyilvántartásának vezetése,
g)	a Honvédség központi hadköteles nyilvántartásának vezetése,
h)	a Honvédség központi toborzó és érdekvédelmi nyilvántartásának vezetése,
i)	nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekről és a meghagyásra kijelölt
munkakörökről békeidőszakban is, valamint a hadkötelezettség fennállása idején a
meghagyásban részesült hadkötelesekről,
j) a veszteség-nyilvántartás vezetése és a nemzetközi egyezmények szerinti tájékoztatás
végrehajtása, és
k) a Honvédség személyi állománya részére szolgálati-, ideiglenes szolgálati-, munkáltatói
kormánytisztviselői-, közalkalmazotti-, katonai nyugdíjas-, hatósági- és ellenőri-, a
hadkötelezettség bevezetését követően a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák
személyi igazoló jeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá
tartozó egyéb igazoló iratokkal történő ellátása.
4.	§ A katonai igazgatási központok ellátják az alábbi katonai igazgatási feladatokat:
a)	békeidőszakban a 27. § szerinti nyilvántartás vezetése a katonai szervezetek hadi
beosztásai feltöltésének előkészítése érdekében,
b)	hadkötelezettség fennállása idején a hadköteles nyilvántartás vezetése, a Honvédség
hadkötelesekkel történő hadkiegészítése,
c)	a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi
szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges
nyilvántartás vezetése,
d)	szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan támadás idején
részvétel a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi
szolgáltatási kötelezettség teljesítésének előkészítésében.
4
5.	§ A toborzó- és érdekvédelmi központok, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi
irodák részt vesznek a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításának előkészítésében,
valamint a toborzó, érdekvédelmi és hadkiegészítési szakfeladatok végrehajtásában.
III.	Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONNYAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK KÖRE
4.	Általános szabályok
6.	§ (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.)
meghatározott, a honvéd jogállásával összefüggő jogok érvényesítése és kötelezettségek
teljesítése céljából
a)	toborzó nyilvántartást,
b)	személyügyi nyilvántartást,
c)	fegyelmi nyilvántartást,
d)	érdekvédelmi nyilvántartást,
e)	szolgálaton kívüliekre vonatkozó nyilvántartást, és
f)	pénzügyi nyilvántartást
kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások elektronikus nyilvántartások.
7.	§ (1) Az e fejezet szerinti nyilvántartásban kezelendő adatokat valamint a kezelt adatokban
bekövetkezett változásokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartást
vezetőnek az a honvédségi szervezet jelenti be, amelynek állományába az érintett tartozik. Az
adatokra vonatkozó bejelentést haladéktalanul meg kell tenni.
(2)	Az érintett
a)	a 2. melléklet a)-c) pontja, f) pont fd) alpontja, n) pontja), p) pontja,
b)	az 5. melléklet a) és b) pontja, d) pont dg) és dh) alpontja
szerinti adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartást vezetőnek 8 munkanapon belül
köteles bejelenteni.
8.	§ (1) A Honvédség a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához,
megszüntetéséhez kapcsolódóan az alkalmasság felmérése és minősítése, valamint az
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása céljából
kezeli
a)	a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy, valamint
b)	a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd
tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes
tartalékos katonának
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett különleges személyes
adatait.
(2)	Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
a)	az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált, és
b)	az alkalmasság minősítését tartalmazó
különleges személyes adat.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra
vonatkozó különleges személyes adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját
az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos valamint bizottság kezelheti, illetve azok
kizárólag a részükre továbbíthatók.
(4)	A munkáltatói jogkört gyakorló és a honvédségi szervezet személyügyi szerve részére - a
fizikai felmérés részletes eredményén kívül - kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot a munkáltatói jogkört
5
gyakorló kezdeményezi, az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott
egészségügyi adatot is jogosult kezelni és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő
orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.
(5)	Az alkalmassági vizsgálat megállapításait a vizsgálatot végző a munkáltatói jogkört
gyakorlónak és az alapellátást végző orvosnak továbbítja.
(6)	A vizsgálatok megállapításai a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig
kezelhetők. Ha a szolgálati viszony egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság alapján szűnt
meg, az alkalmasság minősítését tartalmazó adatok az állomány tagjának haláláig kezelhetők.
5.	A toborzó nyilvántartás
9.	§ (1) A toborzó nyilvántartásban kell kezelni a hivatásos állományú katonának, a
szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek és az
önkéntes tartalékos katonának jelentkezők (a továbbiakban együtt: jelentkező) 1. melléklet
szerinti adatait.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3)	A toborzó nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó
szerve vezeti.
(4)	A toborzó nyilvántartásban történő adatkezelés célja
a)	a szerződéses,
b)	a hivatásos,
c)	a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti, és
d)	az önkéntes tartalékos
állomány utánpótlásának biztosítása.
(5)	A toborzó nyilvántartásba történő bekerülés a jelentkező kérelmére történik. A toborzó
nyilvántartás alapja a jelentkező által kitöltött adatlap, a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány és az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot megállapító
honvédségi szervezet határozata.
(6)	A toborzó nyilvántartásban kezelt adatokhoz a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos
döntés előkészítése és meghozatala céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet, és az
annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet
a)	a Honvédség központi személyügyi szerve,
b)	annak a honvédségi szervezetnek a személyügyi szerve, amelynek állományába a
jelentkező bekerülhet, és
c)	az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző szerv.
(7)	A toborzó nyilvántartásban szereplő adatokat a (3) bekezdés szerinti adatkezelő a
szolgálati viszony létrehozása érdekében átadja a szolgálati viszony létrehozásáért felelős
honvédségi szervezet személyügyi nyilvántartást vezető szervének további kezelésre, vagy a
szolgálati viszony létrejötte hiányában haladéktalanul törli azokat.
6.	A személyügyi nyilvántartás
10.	§ (1) A személyügyi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás
időszakában az önkéntes tartalékos katonák valamint ezek társadalombiztosítási, szociális
vagy kegyeleti gondoskodásra jogosult hozzátartozóinak a 2. melléklet szerinti adatait.
(2)	A személyügyi nyilvántartást a Honvédség központi személyügyi szerve vezeti.
(3)	A személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés célja
a)	a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói döntések, a jognyilatkozatok
előkészítésének és meghozatalának biztosítása,
6
b)	a szolgálati viszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek
teljesíthetőségének biztosítása,
c)	a hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás
megállapításának és folyósításának biztosítása.
(4)	A honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos katonák adatai a
szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. A hozzátartozók adatai a
honvédek és az önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyának megszűnéséig vagy
megszüntetéséig kezelhetők.
11.	§ (1) A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül
hozzáférhetnek és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal
kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti
jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából
a)	a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a miniszter által
vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b)	a Honvédség központi személyügyi szerve,
c)	a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,
d)	a honvédségi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet
személyügyi szerve,
e)	az alárendeltjei vonatkozásában a teljesítményértékelést végző személy, a szolgálati
elöljáró és az állományilletékes parancsnok,
f)	az állomány érintett tagjait illetően a fegyelmi, valamint a szociális ügyben eljáró
személy,
g)	a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,
h)	a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
i)	a Honvédségnél munkaügyi ellenőrzését végző szerv,
j) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv,
k) az önkéntes tartalékos katonák adatai tekintetében a katonai igazgatás lakóhely szerint
illetékes területi szervei,
l) az elöljáró parancsnok munkavédelmi szaktevékenységre feljogosított ügyintézője,
m) a honvédelmi baleset és a honvédelmi úti baleset kivizsgálására létrehozott bizottság
tagjai, a baleseti naplót vezető szolgálat, és
n) a Honvédségnél munkabiztonsági hatósági feladatokat ellátó szerv.
(2)	A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférést és az azok alapjául
szolgáló iratokba történő betekintést a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője
írásban engedélyezi.
(3)	A Kormány által rendeletben kijelölt honvédségi szervezet a 7. melléklet szerinti adatokat
-	a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéssel
egyidejűleg - a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés elősegítése érdekében
megküldi a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati személyügyi
igazgatási feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: személyügyi központ).
(4)	A Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezettek
adatai a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezésig, illetve a szolgálati viszonynak
a Hjt. 47. § (2) bekezdése szerinti megszűnéséig kezelhetők.
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti személyek adatait a személyügyi központ, a
nyilvántartásban keresést kérő vagy üres álláshelyet bejelentő közigazgatási szerv ismerheti
meg.
(6)	A Honvédség központi személyügyi szerve a megüresedett vagy megüresedő szolgálati
beosztás betöltése céljából a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti toborzási adatbázisban nyilvántartott adatokhoz
közvetlenül hozzáférhet.
7
12.	§ (1) A honvéd tisztjelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása
és kötelezettségek teljesítése céljából a személyügyi nyilvántartást vezető a nemzeti
felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/B. pont 1. alpontja szerinti
adatokat vehet át a hallgatók nyilvántartásából.
(2)	A honvéd altiszt-jelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és
kötelezettségek teljesítése céljából a személyügyi nyilvántartást vezető a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése szerinti adatokat vehet át a
köznevelési intézmény által vezetett nyilvántartásból.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdés szerinti személyek adatai a hivatásos vagy szerződéses szolgálati
viszony létesítése esetén a személyügyi nyilvántartásban tovább kezelhetők.
13.	§ (1) A kiképzett tartalékosnak nem minősülő személyek esetén a Honvédség központi
irattározásra kijelölt szervezete a személyi iratokat a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok
gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos
hatósági bizonyítványok kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljából a
szolgálati viszony megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított ötven évig köteles
megőrizni. A megőrzési határidő lejárta előtt a Honvédség központi irattározásra kijelölt
szervének vezetője a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos hatósági bizonyítványok
kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljára figyelemmel javaslatot tehet a
személyi iratok további őrzésére.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a megőrzési határidő lejártát követően a levéltári törvényben
foglalt feladatok végrehajtása céljából - végleges megőrzésre - a Hadtörténelmi Levéltárnak
át kell adni azok iratait, akik
a)	egység vagy azzal azonos, továbbá magasabb szintű parancsnoki vagy vezetői beosztást
láttak el,
b)	tábornoki rendfokozatot viseltek,
c)	akiket Hősi halottá, vagy a Magyar Honvédség halottjává minősítettek,
d)	állami díjasok, Kossuth- vagy Széchenyi-díjasok,
e)	akadémikusok vagy a tudományok doktori fokozatával rendelkeznek, vagy
f)	olimpiai vagy világbajnoki címet szereztek.
7.	A fegyelmi nyilvántartás
14.	§ (1) A fegyelmi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás
időszakában az önkéntes tartalékos katonák 3. melléklet szerinti adatait.
(2)	A Honvédség központi fegyelmi nyilvántartását a miniszter vezeti. A fegyelmi
nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat az honvédségi szervezet őrzi, amelynek állományába
az (1) bekezdés szerinti személyek tartoznak.
(3)	A fegyelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja a fegyelmi eljárás
lefolytathatóságának, a fegyelmi eljárás során történő döntés-előkészítésnek és
határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések és azok hatályának naprakész
megállapíthatósága, továbbá a szolgálati viszony létesítési, a honvéd tisztjelölti és a honvéd
altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítési akadály megállapíthatóságának biztosítása.
(4)	A fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy
megszüntetéséig kezelhetők. Ha a fegyelmi eljárás a szolgálati viszonyt vagy rendfokozatot
érintő szankcióval zárult vagy a szolgálati viszony megszüntetésére méltatlansági eljárás
keretében került sor, a fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok az érintett személyre
irányadó - az eljárás befejezésekor hatályos jogszabályok alapján megállapított - öregségi
nyugdíj korhatárig kezelhetők.
15.	§ (1) A fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatokhoz a fegyelmi határozat
jogkövetkezményeinek megállapítása, a fegyelmi fenyítés hatályának fennállása, felügyeleti
8
és ellenőrzési jogkör gyakorlása céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet valamint
az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek:
a)	a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b)	az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok,
c)	a honvédségi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet jogi és
igazgatási szervezete,
d)	a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,
e)	a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
f)	az adott ügyben érintett személy tekintetében a fegyelmi, a szabálysértési, a méltatlansági és
a büntetőeljárásban eljáró személy,
g)	a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szervek, és
h)	a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.
(2)	A fegyelmi nyilvántartáshoz történő hozzáférést, illetve az annak alapjául szolgáló
iratokba történő betekintést a miniszter engedélyezi.
8.	Az érdekvédelmi nyilvántartás
16.	§ (1) Az érdekvédelmi nyilvántartásban kell kezelni a (4) bekezdés a)-d) pontja szerinti
személyek 5. melléklet szerinti adatait.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3)	Az érdekvédelmi nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szerve a társadalombiztosítási, a szociális és a kegyeleti ellátásra való
jogosultság megszűnéséig vezeti.
(4)	Az érdekvédelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja
a)	a nyugállományú katonának,
b)	a hivatásos, a szerződéses és az önkéntes tartalékos, vagy a hadkötelezettség alapján
történő katonai szolgálatteljesítéssel összefüggő baleset, betegség, sebesülés vagy haláleset
miatt társadalombiztosítási és szociális ellátásra jogosultaknak,
c)	a korábban hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítetteknek, és
d)	az a)-c) pont szerint ellátásra jogosult hozzátartozóinak
társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátásai megállapításának és folyósításának
biztosítása.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti adatokat - ha ez a személyügyi nyilvántartásban rendelkezésre áll
-	a személyügyi nyilvántartásból kell átvezetni az érdekvédelmi nyilvántartásba.
(6)	Az érdekvédelmi nyilvántartásban szereplő adatokat valamint az azok alapjául szolgáló
iratokat a (3) bekezdés szerinti idő eltelte után megőrzésre a Honvédség központi irattározásra
kijelölt szervezetének kell átadni.
(7)	Az érdekvédelmi nyilvántartásban kezelt adatokhoz társadalombiztosítási, szociális,
kegyeleti ellátás megállapításának és folyósításának céljából elektronikus úton közvetlenül
hozzáférhetnek és annak alapjául szolgáló okmányokba betekinthetnek:
a)	a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b)	a Honvédség központi személyügyi szerve,
c)	az alárendeltjei vonatkozásában a minősítést végző személy és az állományilletékes
parancsnok,
d)	az állomány érintett tagjait illetően a fegyelmi, valamint a szociális ügyben eljáró személy,
e)	a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,
f)	a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
g)	a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szervek,
h)	az önkéntes tartalékos katonák adatai tekintetében a katonai igazgatás lakóhely szerint
illetékes területi szervei,
9
i)	a honvédelmi baleset és a honvédelmi úti baleset kivizsgálására létrehozott bizottság tagjai,
a baleseti naplót vezető szolgálat.
9.	A szolgálaton kívüliek nyilvántartása
17.	§ (1) A szolgálaton kívüliek nyilvántartásában kell kezelni a Hjt. szerinti szolgálaton
kívüliek állományába tartozó személyek 6. melléklet szerinti adatait. A szolgálaton kívüliek
nyilvántartásába az érintettet a kérelmére lehet felvenni.
(2)	A szolgálaton kívüliek nyilvántartását a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó
szerve vezeti.
(3)	A szolgálaton kívüliek nyilvántartásának célja a hivatásos állományba történő visszavétel
elősegítése, továbbá a hivatásos állományból kiváló személy honvédségi kötődésének
fenntartása.
(4)	Szolgálaton kívüliek adatai a szolgálaton kívüliek nyilvántartásában annak az évnek az
utolsó napjáig kezelhetőek, amikor
a)	a Hjt. 76. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelik,
b)	az érintett öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, vagy
c)	az egyéb közszolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatása megszűnik.
(5)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálaton kívüliek nyilvántartásából az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben
meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető.
10.	A szolgálatteljesítési idő nyilvántartása
18.	§ (1) Nyilvántartást kell vezetni
a)	a szolgálatteljesítés,
b)	az ügyeleti és a készenléti szolgálatok,
c)	a Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság,
d)	az egészségügyi szabadság, és
e)	a szolgálatteljesítési idő-kedvezmények
időtartamáról.
(2)	A szolgálatteljesítési idő nyilvántartását a honvédségi szervezet a saját állományáról
vezeti.
(3)	A szolgálatteljesítési idő nyilvántartása
a)	az állomány tagjára vonatkozóan az (1) bekezdés, és
b)	az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozóan az (1) bekezdés a), c) és d) pontja
szerinti időtartamot tartalmazza.
(4)	A szolgálatteljesítési idő nyilvántartásának célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok
gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
(5)	Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-
jelöltekre azzal, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló biztosítja a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi
CXXXII. törvény 30. § (1) bekezdés a)-d), f) és g) pontjai szerinti szolgálati feladatok
időtartamának megállapíthatóságát.
(6)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza a teljesített túlszolgálatot és
annak ellentételezését is.
(7)	A szolgálatteljesítési idő nyilvántartásából a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok
gyakorlása és kötelezettségek teljesítésének biztosítása céljából adatot igényelhet
a)	saját állománya vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója, a szolgálati elöljáró,
10
b)	az adott ügyben érintett személy tekintetében a fegyelmi vagy méltatlansági ügyben eljáró
személy,
c)	a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet, és
d)	a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.
11.	A pénzügyi nyilvántartás
19.	§ (1) Pénzügyi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás
időszakában az önkéntes tartalékos katonák 14. melléklet szerinti személyes adatait.
(2)	A pénzügyi nyilvántartást a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve vezeti.
(3)	A pénzügyi nyilvántartás célja az (1) bekezdés szerinti személyeket pénzben megillető
járandóságok, juttatások és költségtérítések kifizethetőségének biztosítása.
(4)	A pénzügyi nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy
megszüntetéséig kezelhetők.
(5)	A pénzügyi nyilvántartásban szereplő adatokhoz a pénzbeli járandóságok, juttatások és
költségtérítések folyósításával kapcsolatos döntések előkészítése, meghozatala, a
kifizethetőség biztosítása és a törvényességi felügyelet gyakorlása céljából elektronikus úton
közvetlenül hozzáférhetnek és az azok alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek:
a)	a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b)	a Honvédség központi személyügyi szerve,
c)	a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,
d)	a honvédségi szervezet állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet személyügyi
szerve,
e)	az alárendeltjei vonatkozásában a szolgálati elöljáró és az állományilletékes parancsnok,
f)	a Honvédségnél az érintett szociális ügyében eljáró személy,
g)	a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,
h)	a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
i)	a Honvédségnél munkaügyi ellenőrzést végző szerv, és
j) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.
(6)	A pénzügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférést és az azok alapjául
szolgáló okmányokba történő betekintést a Honvédség központi pénzügyi és számviteli
szervének vezetője írásban engedélyezi.
12.	A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok nyilvántartásaira vonatkozó sajátos szabályok
20.	§ (1) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományának
tagjairól vezetett nyilvántartásokra a 4-11. alcím rendelkezéseit ebben az alcímben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A KNBSZ állományába tartozó személy a KNBSZ törvényben meghatározott
nemzetbiztonsági feladatainak ellátása céljából a Honvédség valamennyi nyilvántartásához
közvetlenül hozzáférhet és az azok alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot
készíthet.
(3)	A KNBSZ állományáról a 6. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti nyilvántartást,
valamint a szolgálatteljesítési idő nyilvántartását a KNBSZ vezeti. A KNBSZ a Honvédség
személyügyi nyilvántartása részére, a miniszter által meghatározott adatokról csak számszerű,
összesített információk adására kötelezett.
(4)	A KNBSZ állományáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, onnan adatot átvenni a
miniszter, valamint a miniszter vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott, a
miniszter irányítási feladatai ellátását segítő szervezetben, illetve a KNBSZ-nél dolgozó
személyek jogosultak.
11
(5)	A KNBSZ-nél vezetett nyilvántartások vezetésének rendjére a munkáltatói jogkört
gyakorló saját hatáskörében intézkedik.
13.	Egyéb nyilvántartások
21.	§ (1) A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumba történő be- és kilépés
ellenőrzése, az élet- és vagyonbiztonság, valamint a minősített adatok védelme céljából a
beléptetési rendszer üzemeltetője a Honvédség személyi állományának és az alkalmi
belépőknek az adatait elektronikus beléptetési rendszerben vagy egyéb módon rögzítheti és
kezelheti.
(2)	A Honvédség személyi állományának tagjáról a következő adatok kezelhetők:
a)	név, rendfokozat, jogviszony,
b)	belépési engedély száma, személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, és
c)	be- és kilépés ideje.
(3)	Az alkalmi belépők következő adatai rögzíthetők és kezelhetők:
a)	név, születési hely és idő,
b)	személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, és
c)	be- és kilépés ideje.
(4)	Az adatok a keletkezésüktől számított 6 hónapig kezelhetők.
(5)	A beléptető rendszerben rögzített adat továbbítható
a)	a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban elkövetett bűncselekmény,
szabálysértés, fegyelmi vétség miatt indult eljárásban bizonyítékként történő felhasználás, az
érintett jogainak gyakorlása céljából az eljárást lefolytató szervnek,
b)	a nemzetbiztonsági érdek védelme céljából a KNBSZ-nek, és
c)	a szolgálatteljesítési idő nyilvántartás valóságtartalmának megállapítása céljából a
munkáltatói jogkört gyakorlónak.
22.	§ (1) A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektum parancsnoka, vezetője az
élet- és vagyonbiztonság, valamint a minősített adatok védelme érdekében képrögzítésre
alkalmas elektronikus megfigyelőrendszer telepítését rendelheti el, amelynek alkalmazásával
a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban, valamint annak közvetlen
környezetében tartózkodó személyekről felvétel készíthető.
(2)	A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektum parancsnoka, vezetője jól látható
helyen, jól olvashatóan köteles figyelemfelhívó piktogramot alkalmazni, valamint
adatvédelmi tájékoztatást elhelyezni arról, hogy a honvédségi szervezet elhelyezésére
szolgáló objektumban vagy annak közvetlen környezetében képfelvétel rögzítésére alkalmas
elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. A tájékoztatásban ki kell térni arra, hogy az
adatkezelést mely törvény rendeli el.
(3)	A képfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelő rendszer alkalmazásához a
természetes személy hozzájárulása szükséges, amely úgy is megadható, hogy a természetes
személy a (2) bekezdés szerinti jelzés megismerése után a honvédségi szervezet elhelyezésére
szolgáló objektumba vagy annak közvetlen környezetébe bemegy.
(4)	Nem alkalmazható képfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelő rendszer
öltözőben, mosdóban, illemhelyen, illetve kórházi szobában.
(5)	A rögzített képfelvétel a rögzítéstől számított 60 napig tárolható, azt követően
haladéktalanul törölni kell.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti időtartamon belül a rögzített képfelvétel a jogszabályban
meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás
lefolytatása céljából a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, a fegyelmi ügyben eljáró
szerv, az ügyészség, a bíróság, a törvényben meghatározott nemzetbiztonsági feladatok
12
ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok valamint az érintett jogainak gyakorlása
céljából, az érintett részére továbbítható.
(7)	Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel rögzítése érinti, a (6) bekezdésben
megjelölt eljárás lefolytatásához kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig
ne törölje. A kérelem benyújtására a képfelvétel rögzítésétől számított 60 napon belül van
lehetőség. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített képfelvételt haladéktalanul
meg kell küldeni. Ha a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem kerül sor
megkeresésre, a rögzített képfelvételt törölni kell.
23.	§ (1) A Honvédség központi személyügyi szerve a kiválasztási eljárás lefolytatása céljából
kezeli a Hjt. szerinti pályázati eljárásokkal kapcsolatos, a pályázó által szolgáltatott adatokat.
A pályázati eljárás lezárását követően az adatokat a nyilvántartásból törölni kell, kivéve, ha a
pályázó az adatai további kezeléséhez írásban hozzájárul annak érdekében, hogy a későbbi
pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban a pályázó következő adatai kezelhetők:
a)	a természetes személyazonosító adatok,
b)	az önéletrajz adatai,
c)	a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó, a pályázati kiírásban meghatározott
egyéb adatok.
(3)	A pályázati nyilvántartásba a pályázati eljárás lefolytatása, a pályázó alkalmasságának
megítélése céljából jogosult betekinteni, illetve abból adatokat kérni
a)	a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői és a Honvéd Vezérkar főnöke,
továbbá
b)	a pályázat elbírálásban résztvevő személy.
24.	§ (1) A honvédségi szervezet személyi állományának kiértesíthetősége céljából a
honvédségi szervezet vezetője a honvédségi szervezet személyi állományának kiértesítésére
és kiértesíthetőségére vonatkozó adatokat kezelheti.
(2)	A honvédségi szervezet személyi állományának tagjáról a következő adatok kezelhetők:
a)	név, rendfokozat, beosztás,
b)	lakcím, tartózkodási hely, telefonszám, valamint
c)	a jelenlétre, illetve távollétre vonatkozó adatok (jelen, szolgálatban, vezényelve, szolgálati
úton, egészségügyi, illetve beteg szabadságon, kórházban, szabadságon, pihenő napon,
engedély nélkül távol, egyéb okból távol).
(3)	A honvédségi szervezet személyi állományának tagja a (2) bekezdés szerinti adataiban
bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a honvédségi szervezet
vezetőjének. Az adatokat a bejelentést követően a honvédségi szervezet vezetője által
meghatározott rendben azonnal pontosítani kell.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott adatok a honvédségi szervezet személyi állománya
tagjának a honvédségi szervezettel fennálló szolgálati viszonyának idejéig kezelhetők.
(5)	A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok csak a kiértesítés végrehajtása céljából
használhatók fel.
IV.	Fejezet
A HADKÖTELES ÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA
14.	A hadköteles nyilvántartás
25.	§ (1) A hadkötelezettség bevezetésének biztosítása céljából a kiképzett tartalékosokról és
potenciális hadkötelesekről már békeidőszakban, valamint a hadkötelezettség bevezetését
követően a hadkötelesekről a katonai szolgálatra történő behívás előkészítése és végrehajtása
céljából hadköteles nyilvántartást kell vezetni.
13
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő betekintést, az abból történő
adatszolgáltatást a honvédségi szervezetek részére az állományba vétel végrehajtása céljából a
Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezhet.
26.	§ (1) A hadköteles nyilvántartásban kezelhető adatokat a 4. melléklet határozza meg.
(2)	A hadköteles nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó
szerve vezeti.
(3)	A 4. melléklet j)-m) pontjaiban meghatározott adatok kizárólag a hadkötelezettség
fennállása idején kezelhetők a hadköteles nyilvántartásban, és azokat a kényszerintézkedés
megszüntetése napjának hatályával vagy a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére
vonatkozó határozat jogerőre emelkedésének napjával törölni kell.
(4)	A 29. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség
katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a potenciális hadkötelest, valamint a
hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, hadköteles nyilvántartásba veszi.
A honosított, visszahonosított 18. életévét már betöltött kiképzett tartalékost, potenciális
hadkötelest és hadkötelest a rá vonatkozó adatszolgáltatást követően utólagosan kell
hadköteles nyilvántartásba venni.
(5)	Békeidőszakban annak az évnek a december 31-éig, melyben a kiképzett tartalékos és a
potenciális hadköteles a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt eléri, az adatait a hadköteles
nyilvántartásban kizárólag a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,
azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete kezeli.
27.	§ (1) Azon kiképzett tartalékosok adatait, akiknek a Honvédséggel fennálló hivatásos,
szerződéses, vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszonya 2011. január 1-jét követően,
legalább 6 hónap tényleges katonai szolgálat teljesítését követően szűnt meg, valamint
életkoruk nem érte el a katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati viszony
megszűnésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkeztek, a Honvédség katonai
szervezetei hadi beosztásába történő előzetes tervezése céljából a Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve alárendeltségébe tartozó, az érintettek lakóhelye
szerint illetékes katonai igazgatási központ már békeidőszakban is kezeli.
(2)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadi beosztásba
betervezett kiképzett tartalékosok 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontja, f) pont fc) alpontja és
r) pont ra)-re) alpontja szerinti adatait a tervezett beosztás megjelölésével, a hadi beosztások
feltöltésének tervezése céljából békeidőszakban továbbítja a katonai szervezet részére.
(3)	A katonai igazgatási központ és a katonai szervezet az (1) és (2) bekezdés szerinti
adatkezelésre
a)	a kiképzett tartalékosnak a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálati
viszonya megszűnését követő 10. év december 31-éig, de legfeljebb a katonai szolgálat felső
korhatárának eléréséig,
b)	a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítéséig, vagy
c)	jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig
jogosult.
(4)	A katonai szervezet a (2) bekezdés szerinti adatkezelésre - a (3) bekezdésben
meghatározottak figyelembevételével - legfeljebb a tervezett hadi beosztás megszűnéséig
jogosult.
28.	§ (1) A hadkötelezettség fennállása idején a hadkötelesek adatait
a)	a szükséges létszám biztosítása érdekében a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig a
Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és illetékességi területe
vonatkozásában a sorozó központ,
b)	a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatár betöltését követően a Honvédség központi
irattározásra kijelölt szervezete
14
kezeli.
(2) A hadkötelezettség fennállása idején a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek adatairól a katonai szolgálat időtartamára a hadköteles
nyilvántartásból annak a katonai szervezetnek is adatot szolgáltat, amelynél a hadköteles a
katonai szolgálatát teljesíti. A katonai szolgálat ellátásával összefüggő nyilvántartás
vezetésére és adatok kezelésére a katonai szervezet is jogosult.
15.	Automatikus adatszolgáltatás a hadkötelesek nyilvántartásához
29.	§ (1) A 40. életévüket a tárgyév december 31-éig be nem töltő potenciális hadkötelesekről,
kiképzett tartalékosokról és hadkötelesekről a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szerve részére az e §-ban meghatározott szervek szolgáltatnak adatot.
(2)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 8. mellékletben meghatározott
adatokról a hadköteles nyilvántartásba vételhez és a nyilvántartott adatok pontosításához
adatot szolgáltat
a)	a hadköteles korba lépőkről a hadköteles nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig,
b)	a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján
megszerzőkről, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, haladéktalanul valamint a
külföldről hazatérő magyar állampolgárokról a magyarországi lakóhelyük bejelentését követő
8 napon belül,
c)	az (1) bekezdés szerinti személy elhalálozásáról minden év január 31. napjáig, és
d)	a hadköteles nyilvántartásban lévőkről a 8. melléklet szerinti adataik megváltozását követő
8 napon belül.
(3)	A Honvédség központi személyügyi szerve a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos
állományban szolgálatot teljesítőkről minden hónap 5. napjáig a 4. melléklet a), f), s) és t)
pontjában, valamint az r) pont ra)-rf) alpontjában meghatározott adataikra vonatkozóan
szolgáltat adatot.
(4)	A rendvédelmi szervek az állományukban hivatásos szolgálatot teljesítőkről minden év
december 31. napjáig a 4. melléklet a) pontjában és az r) pont ra)-re) alpontjában
meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltatnak adatot.
(5)	A rehabilitációs szakértői szerv az (1) bekezdés szerinti személy legalább 36%-ot elérő
munkaképesség-csökkenéséről, valamint a legalább 29%-ot elérő egészségkárosodásáról
minden év január 31. napjáig szolgáltat adatot.
(6)	Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról minden
év január 31. napjáig szolgáltat adatot.
(7)	A Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve, valamint a rendvédelmi szervek a
hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományba felvettekről, valamint szolgálati
viszonyuk megszűnéséről a hadkötelezettség fennállása idején a rájuk vonatkozó
behívhatósági korhatárig minden hónap 5. napjáig szolgáltatnak adatot.
(8)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a (4) és a (7)
bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget és az adatok védelméhez szükséges különös
biztonsági követelményeket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.
törvény 28. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás határozza meg.
30.	§ (1) A hadkötelezettség bevezetése esetén, a hadkötelezettség fennállása idejéig a 40.
életévüket tárgyév december 31-ig be nem töltő hadkötelesekre vonatkozóan a Honvédség
katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve számára az e §-ban meghatározott
szervek szolgáltatnak adatot. Az e §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség - a (4)
és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem érinti a 29. §-ban meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését.
15
(2)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve minden hónap 5. napjáig adatot
szolgáltat az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon lakóhellyel vagy - ennek hiányában -
tartózkodási hellyel rendelkező személyekről.
(3)	A választási szerv adatot szolgáltat azokról az (1) bekezdés szerinti személyekről, akiket
országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként,
polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek
vagy annak megválasztottak, illetve megbízatásuk megszűnt a hadkötelezettség elrendelésétől
számított 5 napon belül, valamint a hadkötelezettség fennállásának idején a nyilvántartásba
vételt, a megválasztást vagy a megbízatás megszűnését követő 8 napon belül.
(4)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a hadköteles nyilvántartásban
nyilvántartott adatok pontosításához adatot szolgáltat az (1) bekezdés szerinti személy
elhalálozásáról minden hónap 5. napjáig.
(5)	Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról minden
hónap 5. napjáig szolgáltat adatot.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti személyek közül a szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek
esetén a szabadságvesztés büntetés megkezdésének időpontjáról, a szabadulás várható idejéről
és a szabadulás időpontjáról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékes
szerve minden hónap 5. napjáig szolgáltat adatot.
16.	Megkeresésre történő adatszolgáltatás a hadköteles nyilvántartáshoz
31.	§ A fővárosi és a megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának (a
továbbiakban: járási hivatal) vezetője közreműködik
a)	a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére az
illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező kiképzett tartalékosok és potenciális
hadkötelesek lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában,
b)	a hadkötelezettség fennállása idején a sorozó központ megkeresésére az illetékességi
területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és
anyakönyvi adatainak pontosításában.
32.	§ (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére a
megkeresésben szereplő személyekről 8 napon belül adatot szolgáltat a hadköteles
nyilvántartás pontosításához
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 29. § (2) bekezdésében
meghatározott adatokról,
b)	a rendvédelmi szerv az állományában hivatásos szolgálatot teljesítők a 29. § (4)
bekezdésében meghatározott adatairól,
c)	az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 29. § (6) bekezdésében meghatározott
adatokról,
d)	a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve valamint a rendvédelmi szerv a 29.
§ (7) bekezdése szerinti adatokról,
e)	a választási szerv a 30. § (3) bekezdése szerinti adatokról,
f)	a jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a meghagyásban érintett személyek 33.
§ (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatairól,
g)	a kezelést végző orvos a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítása érdekében a 4.
melléklet_f) pont _fa) és _fc) alpontja, g), h), i) és s) pontja szerinti adatokról, és
h)	a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a 30. § (6) bekezdése szerinti adatokról.
(2)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére, a
megkeresésben szereplő hadkötelesekről 8 napon belül adatot szolgáltat a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve a 30. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról.
16
17. A meghagyással kapcsolatos nyilvántartások
33.	§ (1) A behívás illetve a meghagyásba helyezés tervezése és végrehajtása céljából a
meghagyásba jogszabály alapján kijelölt szervekről és személyekről, a jogszabály alapján
meghagyásba vont szervekről és meghagyásra jogszabály alapján kijelölt munkakört betöltő
hadköteles személyekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a
9.	melléklet szerinti és a 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontjában, valamint u) pontjában
meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet.
(2)	A meghagyásba jogszabály alapján kijelölt szervekről és személyekről, valamint a
jogszabály alapján meghagyásba vont szervekről a meghagyásba tartozás időtartama alatt
kezelhetőek az adatok.
(3)	A jogszabály alapján meghagyásra kijelölt munkakört betöltő hadköteles személyekről
kizárólag a hadkötelezettség fennállása idején, a meghagyásra kijelölt munkakör betöltésének
időtartama alatt kezelhetőek az adatok.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő betekintést, az abból történő
adatszolgáltatást a behívás tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik végrehajtása
céljából a honvédségi szervezetek részére a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezhet.
(6)	A jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a Honvédség katonai igazgatási és
központi adatfeldolgozó szerve részére szolgáltatja
a)	békeidőszakban 3 évente január 31-éig a 9. mellékletben meghatározott adatokat,
b)	a hadkötelezettség bevezetését követő 5 napon belül a 9. mellékletben meghatározott
adatokat, valamint a meghagyásban érintett hadköteles 4. melléklet a) pont aa)-ae)
alpontjában és u) pontjában meghatározott adatait.
(7)	Ha a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást érintő adatokban változás történik, teljes
adatszolgáltatást kell teljesíteni a változást követő 8 napon belül.
18.	Az adatszolgáltatás költsége, azonosító adatai
34.	§ (1) A 14-17. alcímben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.
(2)	A 14-17. alcímben szolgáltatott adatokat
a)	a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes személyazonosító
adatokkal szolgáltatja az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve és a Honvédség központi személyügyi szerve, és
b)	a természetes személyazonosító adatokkal szolgáltatja minden további adatszolgáltató.
V.	Fejezet
A VESZTESÉG-NYILVÁNTARTÁS
35.	§ (1) A veszteség-nyilvántartásban a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyeknek a
13.	melléklet szerinti adatait kell kezelni.
(2)	A veszteség-nyilvántartást a katonai szolgálat felső korhatáráig a Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Hadtörténeti Levéltár a rá
vonatkozó törvényi rendelkezések szerint vezeti.
(3)	A veszteség-nyilvántartásban történő adatkezelés célja a Honvédség fegyveres
konfliktusok következtében
a)	meghalt,
b)	eltűnt, vagy
17
c)	idegen hatalom által fogvatartott
tagjainak azonosítása.
(4)	A veszteség-nyilvántartásba betekintést a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyek
vagy ezek hozzátartozói jogainak gyakorlása céljából a Honvédség katonai igazgatási és
központi adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezhet
a)	a Magyar Vöröskereszt háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti
katasztrófák során eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve, valamint
b)	a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyek hozzátartozója
részére az erre vonatkozó írásbeli kérelem alapján.
(5)	A veszteség-nyilvántartásból adatszolgáltatást a (3) bekezdés szerinti személyek vagy a
hozzátartozóik jogai gyakorlásának biztosítása céljából a Honvédség katonai igazgatási és
központi adatfeldolgozó szerve vezetője engedélyezhet
a)	a Magyar Vöröskereszt háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti
katasztrófák során eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve,
b)	a társadalombiztosítási szerv,
c)	a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői és a Honvéd vezérkar főnöke,
d)	a honvédségi szervezetek,
e)	a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyek hozzátartozója, valamint
f)	a nemzetközi segélyszervezetek háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint
természeti katasztrófák során eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve
részére az erre vonatkozó írásbeli kérelem alapján.
(6)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a (3) bekezdés szerinti
személyek azonosítása céljából adatokat kérhet
a)	a Magyar Vöröskereszttől,
b)	a közigazgatási szervezetektől,
c)	a honvédségi szervezetektől,
d)	a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt
Egyezmény 122. cikke alapján felállított Nemzeti Tájékoztató Irodától,
e)	külföldi állam katonai szerveitől,
f)	külföldi államok által felállított nemzeti tájékoztató irodáktól, valamint
g)	nemzetközi szervezetektől.
VI.	Fejezet
A KATONAI SZOLGÁLA TI KÖTELEZETTSÉG JÁRULÉKOS KÖTELEZETTSÉGEI
19.	Személyes adatszolgáltatási kötelezettség
36.	§ A hadkötelezettség bevezetését követően a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem
töltött hadköteles a nyilvántartott adatok pontosításához a lakóhelye szerint illetékes járási
hivatal vezetőjének és a katonai igazgatási központnak - azok megkeresésére - köteles adatot
szolgáltatni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló, a 4. melléklet a)-f) és t)
pontjában meghatározott adatairól.
20.	Bejelentési kötelezettség
37.	§ (1) A hadköteles a 36. § szerinti adatszolgáltatást követően az abban foglalt adatokat
érintő változást a rá vonatkozó behívhatósági korhatár betöltéséig bejelenti, valamint
haladéktalanul bejelenteni köteles a 4. melléklet r) pont rg) alpontja szerinti félbeszakítási ok
megszűnését.
18
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a
szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott.
(3)	A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a sorozó központnak jelenti be a
változást követő 8 napon belül írásban vagy - személyes megjelenés esetén - szóban. A
változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a
megfelelő okiratot vagy annak hiteles másolatát.
21.	Megjelenési kötelezettség
38.	§ (1) A hadkötelesnek a sorozó központ felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell
jelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi
vizsgálat valamint gyógykezelés céljából.
(2)	A rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem töltött hadköteles a katonai szolgálatra
való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi, szakorvosi vizsgálatnak köteles
magát alávetni, és e célból a sorozó központ, a sorozóbizottság vagy a járási hivatal vezetője
által meghatározott gyógyintézetben és időpontban megjelenni.
(3)	A hadköteles a sorozó központ felhívására köteles megjelenni a katonai okiratok átvétele
illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okiratok átvételét, megőrzését és visszaadását
nem tagadhatja meg.
(4)	Aki megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a sorozó központ
vezetőjének határozata alapján a rendőrség elővezeti.
22.	Személyes kötelezettség teljesítése a kötelezett akadályoztatása esetén
39.	§ Ha a hadköteles a 36. § vagy a 38. § (1)-(3) bekezdése szerinti kötelezettség
teljesítésében akadályoztatva van, helyette közeli hozzátartozója a rokonsági fok igazolásával,
törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is teljesítheti - az akadályoztatás okának
megjelölésével - a bejelentési kötelezettséget.
VII.	Fejezet
A HONVÉDELMI ÁGAZATBAN HASZNÁLT IGAZOLVÁNYOKKAL KAPCSOLATOS
ADATKEZELÉS
23.	A katonai igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
40.	§ (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadköteles
katonák szolgálati viszonyának és személyazonosságának igazolására szolgáló katonai
igazolványának kiadása céljából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a hadkötelezettség
bevezetésétől a hadkötelezettség megszűnését követő 5 évig.
(2)	A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:
a)	a katonai igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet c)-h) pontja szerinti adatokat,
b)	a hadköteles katona katonai szervezetének megnevezését, a szervezet bélyegzőlenyomatát,
c)	a katonai igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d)	a katonai igazolvány kiállításának időpontját,
e)	a kiállító katonai szervezet megnevezését, bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását, és
f)	a katonai igazolvány megnevezést.
(3)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai
igazolványokról
a)	az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1)
bekezdés és a (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti adatokat tartalmazza,
19
b)	a hadkötelezettség megszűnését követő 5 év elteltével a (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti
adatokról - a kiállító katonai szervezet bélyegzőlenyomata és vezetőjének aláírása kivételével
-, valamint az igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjáról
nyilvántartást vezet.
(4)	A hadköteles katona szolgálati beosztása szerint illetékes katonai szervezet a kiadott
katonai igazolványokról a hadkötelezettség fennállása idején nyilvántartást vezet, amely az
(1)	bekezdés és a (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(5)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
24.	A honvédségi szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány kiadásával
kapcsolatos adatkezelés
41.	§ (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a honvédek
szolgálati viszonya fennállásának igazolására szolgáló szolgálati igazolványának, valamint a
Honvédség személyi állományába tartozást igazoló kormánytisztviselői és közalkalmazotti
igazolvány kiadása érdekében a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a Honvédséggel fennálló
szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti jogviszony létrejöttétől a jogviszony
megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.
(2)	A szolgálati igazolvány, a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti igazolvány
tartalmazza
a)	az igazolvány megnevezését,
b)	az igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)-h) pontjai szerinti adatokat,
c)	az igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d)	az igazolvány kiállításának dátumát,
e)	az igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
f)	Magyarország címerét,
g)	a Honvédség emblémáját, és
h)	a „Genfi egyezmények szerinti igazolvány” feliratot.
(3)	A (2) bekezdés a), b), e) és h) pontja szerinti adatokat az igazolvány angol és magyar
nyelven is tartalmazza.
(4)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az igazolványokról
a)	az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1)
bekezdés és a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza,
b)	a jogviszony megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés
a), c) és d) pontja szerinti, valamint az igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének
időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.
(5)	A honvédségi szervezet a saját állományába tartozók tekintetében az igazolványokról a
jogviszony fennállása alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a), c)
és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(6)	A (4) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
25.	A katonai nyugdíjas igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
42.	§ (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a tényleges
állományból nyugállományba helyezett személyek a Honvédség által biztosított ellátások
igénybevétele érdekében, jogosultságuk igazolására szolgáló katonai nyugdíjas
igazolványának kiadása céljából e személyek a 10. melléklet szerinti adatait kezeli a
jogosultság fennállása kezdetétől annak megszűnését követő 5 évig.
(2)	A katonai nyugdíjas igazolvány tartalmazza
20
a)	a katonai nyugdíjas igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)-i) pontja szerinti
adatokat,
b)	a katonai nyugdíjas igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
c)	a katonai nyugdíjas igazolvány kiállításának dátumát,
d)	a katonai nyugdíjas igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
e)	Magyarország címerét,
f)	a Honvédség emblémáját, és
g)	a katonai nyugdíjas igazolvány megnevezést.
(3)	A (2) bekezdés a), d) és g) pontja szerinti adatokat a katonai nyugdíjas igazolvány angol
és magyar nyelven is tartalmazza.
(4)	A szolgálati járandóságban részesülő nyugállományú katona jogállásához kapcsolódó
jogosultságait a katonai nyugdíjas igazolvánnyal gyakorolja.
(5)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai nyugdíjas
igazolványokról
a)	az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1)
bekezdés és a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti adatokat tartalmazza,
b)	az (1) bekezdés szerinti jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet,
amely a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti, valamint a katonai nyugdíjas igazolvány
megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.
(6)	A katonai igazgatás területi szervei az illetékességi területükön lakóhellyel rendelkezők
tekintetében a katonai nyugdíjas igazolványokról a jogosultság fennállása alatt nyilvántartást
vezetnek, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti adatokat
tartalmazza.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
26.	Az ideiglenes szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
43.	§ (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Honvédség
hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katona állománya részére kiadott, a szolgálati
viszony igazolására szolgáló ideiglenes szolgálati igazolványok központi nyilvántartása
céljából e személy a 10. melléklet a), b), e), f) és j) pontja szerinti adatait kezeli az ideiglenes
szolgálati igazolvány kiadásától a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő
5 évig.
(2)	Az ideiglenes szolgálati igazolvány tartalmazza:
a)	az ideiglenes szolgálati igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)-g) pontja szerinti
adatokat,
b)	Magyarország címerét,
c)	a Honvédség emblémáját,
d)	az ideiglenes szolgálati igazolvány megnevezést,
e)	a „hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katona” feliratot,
f)	az ideiglenes szolgálati igazolvány egyedi azonosítóját,
g)	az ideiglenes szolgálati igazolvány érvényességének idejét,
h)	az ideiglenes szolgálati igazolvány kiállításának dátumát,
i)	a kiállító szervezet megnevezését, és
j) a kiállító személyügyi szerv bélyegzőlenyomatát.
(3)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az ideiglenes szolgálati
igazolványról
a)	az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1)
bekezdés és a (2) bekezdés d)-i) pontja szerinti adatokat tartalmazza,
21
b)	a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével nyilvántartást
vezet, amely a (2) bekezdés d)-i) pontja szerinti adatokat, valamint az ideiglenes szolgálati
igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat
tartalmazza.
(4)	A honvédségi szervezet a saját állományába tartozók tekintetében, valamint a katonai
igazgatás területi szervei az ideiglenes szolgálati igazolványról a szolgálati viszony fennállása
alatt nyilvántartást vezetnek, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés d)-i) pontja szerinti
adatokat tartalmazza.
(5)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
27.	Hatósági és ellenőri igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
44.	§ (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hatósági és
ellenőri tevékenységek végrehajtására kijelölt állomány ez irányú jogosultságának igazolására
szolgáló igazolványának kiadása céljából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a jogosultság
kezdetétől a jogosultság megszűnését követő 5 évig.
(2)	A hatósági és ellenőri igazolvány tartalmazza
a)	a hatósági és ellenőri igazolvány megnevezést,
b)	a hatósági és ellenőri igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet f)-h) pontjai szerinti
adatokat,
c)	a hatósági és ellenőri igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d)	a hatósági és ellenőri igazolvány kiállításának dátumát,
e)	a hatósági és ellenőri igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
f)	Magyarország címerét,
g)	a Honvédség emblémáját,
h)	a hatósági vagy ellenőrzési jogkört gyakorló személy hatáskörét megalapozó jogszabályi
hivatkozást,
i)	a hatáskör megnevezését, és
j) a hatáskör gyakorlójának megnevezését.
(3)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hatósági és ellenőri
igazolványról
a)	az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1)
bekezdés és a (2) bekezdés a), c), d), e) és h)-j) pontja szerinti adatokat tartalmazza,
b)	a hatósági és ellenőri tevékenység végrehajtására vonatkozó jogosultság megszűnését
követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a), c), d), e) és h)-j) pontja
szerinti adatokat, valamint a hatósági és ellenőri igazolvány megsemmisítésének vagy
érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.
(4)	A honvédségi szervezet a szolgálati viszony fennállása alatt, valamint a hatáskör
gyakorlója a jogosultság időtartama alatt a hatósági és ellenőri igazolványról nyilvántartást
vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a), c), d), e) és h)-j) pontja szerinti adatokat
tartalmazza.
(5)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
28.	A személyi igazolójegy kiadásával kapcsolatos adatkezelés
45.	§ (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a honvédek
részére a katonai cselekmények időszakában, valamint Magyarország területén kívüli
szolgálat teljesítése és nemzetközi szerződés alapján teljesített szolgálat időszakában az
azonosítás és segítségnyújtás biztosítása érdekében a személyi igazolójegy kiadása céljából e
személyek 10. melléklet b), f) és j) pontja szerinti adatait, továbbá társadalombiztosítási
22
azonosító jelét, vércsoportját és RH faktorát kezeli a szolgálati viszony kezdetétől annak
megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.
(2)	A személyi igazolójegy tartalmazza
a)	a személyi igazolójegy birtokosa nevét és a 10. mellékletj) pontja szerinti adatot,
b)	a HUNGARY feliratot, és
c)	a személyi igazolójegy birtokosa vércsoportját és RH faktorát.
(3)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a személyi
igazolójegyről annak kiadásától a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő
5 évig nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés szerinti adatokat valamint a személyi
igazolójegy kiállításának dátumát tartalmazza.
(4)	Az állományilletékes katonai szervezet a saját állományába tartozóknak kiadott személyi
igazolójegyről annak kiadásától a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig
nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés szerinti adatokat valamint a személyi igazolójegy
kiállításának dátumát tartalmazza.
(5)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
29.	Adatszolgáltatás a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos
nyilvántartásokból
46.	§ (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve - erre vonatkozó
írásbeli kérelemre - az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból adatot szolgáltat a
honvédségi szervezetek részére az igazolványok igénylésével, biztosításával kapcsolatos
feladataik végrehajtása céljából a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője
engedélyével.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások további feltétele, hogy az adatszolgáltatást
kérő szerv igazolja az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési
jogosultságát.
VIII.	Fejezet
A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS
NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS
30.	Gazdasági és anyagi szolgáltatás adatainak nyilvántartása
47.	§ (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása körében az igénybevevő igényének
teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatokról a Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatási központ
nyilvántartást vezet a Kormány rendeletében meghatározott ingatlanokról, technikai
eszközökről és szolgáltatásokról. Az ingatlanokról és szolgáltatásokról nyilvántartható
adatokat a 11. melléklet, a technikai eszközökről nyilvántartható adatokat a 12. melléklet
tartalmazza.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokba történő betekintést, az azokból történő
adatszolgáltatást a honvédségi szervezetek részére a honvédelmi feladataik végrehajtásához
szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség tervezése, igénylése, igénybevétele
céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője
engedélyez.
31. Adatszolgáltatás a gazdasági és anyagi szolgáltatások nyilvántartásához
23
48.	§ (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében az igénybevétel tervezéséhez a
Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresése alapján a
törvényben meghatározott adatkörben adatszolgáltatást teljesít a központi közúti közlekedési
nyilvántartó szerv és a hajózási hatóság.
(2)	A katonai igazgatási központ megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a 11. és a 12.
mellékletben meghatározott adatokról
a)	a gazdasági és anyagi szolgáltatásra törvényben meghatározottak szerint kötelezett
ingatlan, szolgáltatás, technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, az azzal rendelkezni jogosult,
és
b)	a járási hivatal vezetője az illetékességi területén lévő ingatlanokra és szolgáltatásokra
vonatkozóan a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatása alapján.
49.	§ Az adatszolgáltatás során - a rendkívüli állapot és szükségállapot időszakán kívül - nem
kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ
össze a szolgáltatás teljesítésével. Nem kérhetők különösen
a)	a vállalkozás gazdaságossági mutatóira vonatkozó,
b)	a hitel- és tőkekapcsolatokra vonatkozó,
c)	az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra vonatkozó,
d)	a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra vonatkozó,
e)	a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, és
f)	a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási
adatok.
50.	§ (1) A nyilvántartott adatokat a nyilvántartásból törölni kell, ha a honvédelmi feladat
végrehajtásához az adatszolgáltatásra kötelezett ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre
a továbbiakban már nincs szükség.
(2)	Az adatszolgáltatásra kötelezett bejelentése alapján kell törölni az adatokat, ha
a)	az ingatlannal, szolgáltatással már nem rendelkezik, vagy
b)	a technikai eszközt időközben forgalomból kivonták vagy azzal már nem rendelkezik.
51.	§ Az e fejezet szerinti adatszolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani.
IX.	Fejezet
ADATTOVÁBBÍTÁSI NYILVÁNTARTÁS
52.	§ (1) A III-V. fejezet, valamint a VII. és VIII. fejezet szerinti nyilvántartásokból teljesített
valamennyi adatszolgáltatásról az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az
érintett tájékoztatása céljából a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet
a)	a szolgáltatott adatok körének,
b)	az adatigénylő nevének és címének,
c)	az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az
adatszolgáltatás időpontjának, továbbá
d)	az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak
feltüntetésével.
(2)	Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartást vezető szervének
irányításáért felelős szerv,
b)	a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése
céljából az ügyészség,
c)	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
d)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, és
24
e)	szakmai irányítási és ellenőrzési feladatainak teljesítése céljából a Honvédség adatvédelmi
szakmai irányítását és felügyeletét ellátó szerve.
(3)	A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás térítésmentes.
X.	Fejezet
KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG
32.	Előzetes alkalmasság megállapítása
53.	§ A hadköteles nyilvántartásban a kiképzett tartalékos egészségi alkalmassága a hivatásos,
a szerződéses vagy az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésekor vagy
megszüntetésekor érvényes, a személyügyi nyilvántartásban szereplő egészségügyi
alkalmassága alapján kerül folyamatosan rögzítésre.
54.	§ (1) A sorozás előkészítése érdekében a sorozó szak-főorvos már békeidőszakban
a)	a behívhatósági korhatárt be nem töltött kiképzett tartalékosok és potenciális hadkötelesek
előzetes egészségi alkalmasságát
aa)	a sorkatonai szolgálatból leszerelés időpontjában érvényes egészségi alkalmasság alapján,
ab)	ha a hadköteles korú katonai szolgálatra tervezhető személy egészségi alkalmassága 2005.
január 1. előtti sorozás alkalmával megállapításra került, annak eredménye alapján, valamint
ac)	a 32. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás alapján, és
b)	a katonai szolgálatra tervezhető hadkötelesek előzetes egészségi alkalmasságát a 29. § (5)
bekezdése, a 32. § (1) bekezdés g) pontja, a 36. §, a 37. § (1) bekezdése és az 53. §-a szerint
rendelkezésre álló adatok alapján
állapítja meg.
(2)	Az előzetes egészségügyi alkalmasság vizsgálata során megállapítható fokozatok:
a)	sorozásra tervezhető,
b)	katonai szolgálatra várhatóan alkalmatlan, vagy
c)	sorozás alól mentes.
(3)	Békeidőszakban az előzetes alkalmasság megállapításához a Honvédség katonai igazgatási
és központi adatfeldolgozó szerve kizárólag saját bázisán biztosít hozzáférést a hadköteles
nyilvántartáshoz a sorozó szak-főorvos részére.
33.	Sorozás alóli mentesítés
55.	§ (1) A hadkötelezettség bevezetését követően a sorozó szak-főorvos - szakorvosi
igazolás alapján - az 54. § (2) bekezdés c) pontja szerint tett javaslatára a Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve határozatban állapítja meg a sorozás alóli
mentesítését annak a hadkötelesnek, aki
a)	mozgásképtelen,
b)	önmaga ellátására képtelen,
c)	szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen,
d)	siket, néma vagy siketnéma, nagyothalló vagy beszédfogyatékos,
e)	vak, vagy egyik szeme hiányzik, vagy
f)	akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen vagy hiányzik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hadkötelesnek írásban kézbesíteni kell.
34.	Sorozás
56.	§ Sorozásra kell tervezni azt a hadkötelest,
25
a)	akinek a katonai szolgálatra történő behívását tervezik és egészségi alkalmassága még nem
került megállapításra, vagy
b)	aki fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be és nem
töltötte be a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt.
57.	§ (1) A hadkötelesnek - az 55.és a 60. §-ban foglalt esetet kivéve - sorozás céljából meg
kell jelennie a sorozó központ felhívásában megjelölt helyen és időben.
(2) A sorozáson megjelenő hadköteles az egészségi alkalmasságának megállapításához a
sorozó központ felhívásában meghatározott orvosi igazolást köteles magával vinni és a
sorozóbizottságnak bemutatni.
58.	§ (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottság végzi.
(2)	Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szervének vezetője által kijelölt katona, tagja
a)	a 60. §-ban foglalt esetben a belgyógyász sorozó szakorvos,
b)	a hadköteles személyes megjelenéssel történő sorozása esetén a belgyógyász és a sebész
sorozó szakorvos, valamint a pszichológus.
(3)	Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a sorozó központ vezetője igényének
megfelelően a sorozás helye szerinti település alapján illetékes járási hivatal vezetője által
határozatban kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.
(4)	Az elsőfokú sorozóbizottság orvos tagjait a sorozó központ vezetőjének megkeresése
alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a sorozás helye szerint
illetékes egészségügyi államigazgatási szerv jelöli ki.
(5)	Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a beosztás tervezésével kapcsolatos
véleményezési joggal részt vesznek a hadköteleseket fogadó katonai szervezetek képviselői,
valamint véleményezési joggal részt vehet a hadköteles bejelentett lakóhelye szerinti
polgármester képviselője.
(6)	A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt katona, tagja
a Honvédség központi egészségügyi szervezetének alkalmasság-vizsgáló orvosa,
pszichológusa és a sorozó központ sorozó szak-főorvosa.
(7)	A másodfokú sorozóbizottság munkájában a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szervének vezetője által kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.
59.	§ (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot alapján dönt a hadköteles katonai
alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével
megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét.
(2)	A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai szolgálatra
alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai szolgálatra
alkalmatlan”.
(3)	Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű fogyatékossága
vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozóbizottság a gyógyulás várható
időpontjáig, de legfeljebb egy év időtartamra a „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan”
fokozatba helyezi.
(4)	Az ideiglenesen alkalmatlanná minősítés legfeljebb két egymást követő esetben
ismételhető meg, ezt követően a hadköteles katonai alkalmasságát véglegesen el kell bírálni.
60.	§ (1) Az első fokú sorozóbizottság a sorozó szak-főorvos 54. § (2) bekezdés a) pontja
szerinti javaslata, valamint a 29. § (5) bekezdése, a 32. § (1) bekezdés g) pontja, a 36. §-a, a
37.	§ (1) bekezdése és az 53. §-a szerint rendelkezésre álló adatok alapján, személyes
megjelenés nélkül sorozza a 27. § szerinti hadkötelest.
(2)	Az alkalmasság-megállapítás időpontja előtt 8 nappal az (1) bekezdés szerinti hadkötelest
a sorozóbizottság írásban tájékoztatja a sorozás tervezett időpontjáról.
61.	§ (1) A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a hadkötelesnek
írásban is kézbesíteni kell.
26
(2)	Az elsőfokú sorozóbizottság határozata ellen a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szervéhez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozat
hadköteles részére való kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet benyújtani. E határidő
jogvesztő. Fellebbezésnek csak a határozat katonai szolgálatra való alkalmasság
megállapítására vonatkozó része ellen van helye.
(3)	A fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A jogerős másodfokú határozat
bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére
nincs halasztó hatálya, de a hadköteles a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.
(4)	A sorozóbizottság jogerős határozata a hadkötelezettség megszűnésével vagy a hadköteles
katonai szolgálatteljesítési kötelezettsége felső korhatárának elérésével veszíti hatályát.
(5)	Besorozott az a hadköteles, akinek a katonai szolgálatra való alkalmasságát
megállapították és katonai szolgálatra alkalmas fokozatot kapott.
62.	§ A hadköteles a rá vonatkozó behívhatósági korhatár eléréséig kérheti a katonai
szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában az
alkalmasságát érintő változás állt be. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot
megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a Honvédség katonai igazgatási és
központi adatfeldolgozó szerve bírálja el a sorozó szak-főorvos javaslatának ismeretében.
63.	§ A sorozó központ ismételten sorozásra rendeli azt a katonai szolgálatra tervezhető
hadkötelest,
a)	akinek a katonai szolgálatát egészségi okból félbeszakították, a szolgálat folytatásának
megkezdése előtt,
b)	aki az egészségi állapotában történt változás miatt a katonai szolgálatra való
alkalmasságának újbóli megállapítását kérte és a csatolt orvosi igazolás alapján a sorozó
központ parancsnoka a kérelmének helyt adott,
c)	aki a sorozáson „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kapott és a
minősítéstől számított legalább 1 év elteltével,
d)	aki a sorozásról távol maradt, és
e)	akit egészségi okból a bevonulás napján a bevonulási helyről elbocsátottak.
64.	§ A sorozás lebonyolításához, a hadköteles nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez
megfelelően berendezett helyiséget a sorozó központ megkeresése alapján a polgármester
biztosítj a.
XI.	Fejezet
HONVÉDELMI BÍRSÁG
65.	§ (1) A fővárosi és a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)
honvédelmi bírságot szab ki,
a)	ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak
nem veti alá magát,
b)	ha a hadköteles a katonai igazolványát vagy a behívó parancsát másra átruházza, más
őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására
nem mutatja fel,
c)	ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének
vagy a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,
d)	ha a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
a technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,
e)	ha valaki a honvédelmi célból kijelölt ingatlannal, ingóval, szolgáltatással kapcsolatban
elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, vagy
azokkal kapcsolatos karbantartási kötelezettségét elmulasztja, vagy
f)	ha valaki a nála lévő hadiruházatot, katonai felszerelési tárgyat a rendeltetésétől eltérő célra
használja vagy másnak használatra átadja.
27
(2)	A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a Honvédség
katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének, a megyei védelmi bizottság
elnökének vagy a polgármesternek a kezdeményezése alapján folytatja le.
(3)	A honvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a (2) bekezdés alapján kezdeményezésre
jogosult indítványára a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon
belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.
66.	§ (1) A honvédelmi bírság legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege
hárommillió forint, természetes személy esetében háromszázezer forint.
(2)	A honvédelmi bírság összegét a kormányhivatal a törvényi keretek között a honvédelmi
érdek sérelmének vagy veszélyeztetettségének nagyságával arányosan, a jogsértés súlyához és
ismétlődéséhez igazodva állapítja meg.
(3)	A honvédelmi bírság kiszabása nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól.
(4)	A honvédelmi bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén újra kiszabható.
(5)	A kormányhivatal az eljárás kezdeményezésére jogosult értesítése alapján a honvédelmi
bírság megfizetése alól mentesíti azt, aki a kötelezettségének az annak kiszabását elrendelő
határozat jogerőre emelkedéséig önként eleget tett. Ebben az esetben a kormányhivatal a
határozatot visszavonja.
67.	§ (1) A honvédelmi bírság összegét a kiszabását elrendelő határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.
(2)	A honvédelmi bírság megfizetésére a kormányhivatal a teljesítési határidő lejárta előtt
előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a megfizetésre
kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent.
Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé
válik.
(3)	A honvédelmi bírság befizetési határidejének elmulasztását követő nyolc napon belül a
kormányhivatal a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a
honvédelmi bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, a hatóság nyolc napon belül
intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről.
(4)	A jogerősen kiszabott és be nem fizetett honvédelmi bírság adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.
XII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35.	Felhatalmazások
68.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezetét valamint állapítsa meg
annak feladat- és hatásköreit,
b)	állapítsa meg a katonai szolgálattal összefüggő hatósági bizonyítvány kiadásának
szabályait,
c)	állapítsa meg a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek
besorolásának a szabályait,
d)	jelölje ki a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét, és
e)	állapítsa meg a személyügyi központ által működtetett toborzási adatbázis és közszolgálati
állásportál Honvédség általi használatának szabályait.
(2)	Felhatalmazást kapnak a Kormány tagjai, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben jelöljék ki az ágazatukban meghagyásba bevonható szerveket,
valamint határozzák meg ágazatuk meghagyással kapcsolatos feladatait.
28
36. Hatálybalépés
69.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. június 30-án lép
hatályba.
(2) Az 1-68. §, a 70-75. §, a 78. § (1) és (2) bekezdése, a 80. § és az 1-14. melléklet 2013.
július 1-jén lép hatályba.
37.	Átmeneti rendelkezés
70.	§ (1) A meghagyással kapcsolatos első adatszolgáltatást a meghagyásba
kormányrendeletben kijelölt szervezetek e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül, az
egyedileg kijelölt szervezetek a kijelölésről szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon
belül teljesítik.
(2)	Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai
igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi
szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi
ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII.
törvény szerint vezetett nyilvántartásokat 2013. július 1-jétől e törvény rendelkezései szerint
kell vezetni.
(3)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény alapján 2013. június 30-án kezelt személyes adatokat, vezetett
nyilvántartásokat 2013. július 1-jétől e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni,
nyilvántartani.
38.	Módosító rendelkezések
71.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 1.
számú melléklet 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:
(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.11. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kiegészítő rokkantsági
támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás.”
72.	§ Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 15/A. §-ban
foglaltakat is alkalmazni kell.”
73.	§ (1) A Hvt. 14. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti)
„c) a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a katonai igazgatás területi
szervének vezetője, továbbá a (6) bekezdés szerinti esetben a lőtér és a gyakorlótér
működtetéséért felelős parancsnok (a továbbiakban az a)-c) pontban felsoroltak együtt:
igénybevételi hatóság).”
(2)	A Hvt. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére biztosított technikai eszközökkel
kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a katonai igazgatás területi szervének vezetője, lőterek
és gyakorlóterek biztonságos használatához szükséges korlátozások elrendelésére pedig a
lőtér és gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok jogosult.”
(3)	A Hvt. 27. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)
29
vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi
feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges
állományú katona. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül:)
„e) a helyi védelmi bizottság titkára.”
(4)	A Hvt. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Honvédség hadrendje szerinti szervezeteknél munkavállaló kizárólag közhatalmi,
irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskör-gyakorlással közvetlenül össze nem függő
munkakörben foglalkoztatható. Nem Magyarországon települő honvédségi szervezet
szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt nem igénylő munkakörében
közalkalmazott is foglalkoztatható.”
(5)	A Hvt. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő
ingatlannal határos, az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy vagy
ennek többségi befolyásával működő gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy
vagyonkezelésében lévő közterületi ingatlan honvédelmi érdekkel összefüggő, honvédségi
szervezet általi, indokolt és szükséges mértékű használatát a honvédségi szervezet erre
irányuló igénybejelentése alapján - a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel
összhangban - ingyenesen kell biztosítani.”
(6)	A Hvt. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a (3) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet műveleti
utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott
parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő
eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem
szabályozott előírásait is érvényesíteni kell. A fegyverhasználat kilátásba helyezését
tartalmazó szóbeli és írásbeli figyelmeztetést -céljától függően - lehetőleg az ellenség vagy a
helyi lakosság nyelvén kell megtenni.”
(7)	A Hvt. 39. alcíme a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § (1) Műveleti területen végzett katonai tevékenység során a katona, amennyiben azt a
műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet műveleti utasítása, harctevékenységi
előírásokat tartalmazó dokumentuma megengedi, az abban foglaltak szerint, a nemzetközi jog
normáival összhangban testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhat,
azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a
pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló
egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.”
(8)	A Hvt. 81. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„f) a honvédségi munkavállalók munkabérének folyósítását, jutalmazását, a honvédségi
munkavállalóknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések,
kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, továbbá a honvédségi
munkavállalóknak és a kormánytisztviselőknek nyújtott üdültetés, pihentetés, szociális és a
kegyeleti gondoskodás, az étkezési, valamint a lakhatási támogatások körét, a jogosultság
feltételeit és rendjét, továbbá a külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi képzésben részt vevő
honvédségi munkavállalók és kormánytisztviselők részére nyújtható juttatások,
költségtérítések megállapításának, kifizetésének és elszámolásának rendjét,”
(9)	A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
,,q) a lő- és gyakorlóterek biztonságos használatához szükséges korlátozások elrendelésének
és az e körben felmerülő károk megtérítésének részletes szabályait.”
30
74.	§ A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A honvédségi szervezetnél beosztást betöltő, az Egyetemen megbízási szerződéssel
foglalkoztatott óraadó oktatókat az Egyetem katonai alap- és mesterképzési szakjainak
akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni.”
75.	§ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (7) bekezdése a következő
h)	ponttal egészül ki:
(A gyermek, tanuló adatai közül)
„h) a Magyar Honvédség központi személyügyi szerve részére a honvédelemért felelős
miniszter által fenntartott köznevelési intézményben tanuló honvéd altiszt-jelöltek adatai
közül az őket megillető jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a (4) bekezdés
d)	és e) pontja szerinti adat,”
(továbbítható.)
76.	§ (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (2) bekezdése a következő e) ponttal
egészül ki:
(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)
„e) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát.”
(2)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § E törvénynek a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek
teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi ... törvénnyel
megállapított 23. § (2) bekezdés e) pontját 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.”
77.	§ (1) A Hjt. 7. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény
alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell
az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló
határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet vagy a bírósági felülvizsgálat iránti
kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki
kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre
jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.”
(2)	A Hjt. 31. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban
részesülő személy állományba vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló - az öregségi
nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 83/C. § (1)
bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti
ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban:
Kenytv.) 11. § (1) bekezdése szerint történő szüneteltetés érdekében, az érintett személy
nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével - haladéktalanul értesíti a
nyugdíjfolyósító szervet.”
(3)	A Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az állomány tagja)
,,d) az NKE-n vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem
minősülő köznevelési intézményben (a továbbiakban együtt: nem katonai oktatási intézmény)
történő szolgálatteljesítésre,”
(vezényelhető.)
(4)	A Hjt. 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
31
„(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg megállapítása során alkalmazni kell a Kenytv.
20.	§-át.”
(5)	A Hjt. 53. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„53. § (1) Az állomány tagja nem katonai oktatási intézményben vezényléssel teljesít
szolgálatot. Az állomány tagja oktatói, tudományos kutatói vagy pedagógus munkakörbe
akkor vezényelhető, ha megfelel a nemzeti felsőoktatásról vagy a nemzeti köznevelésről szóló
törvényben meghatározott feltételeknek, továbbá az oktatáshoz, neveléshez szükséges
naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.
(2)	A rektor vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás a
vezényléssel válik érvényessé.
(3)	A vezénylés indokolás nélkül a rektor vagy az intézményvezető előzetes értesítése mellett
megszüntethető. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói, a
tudományos kutatói vagy a pedagógus munkakörben nem foglalkoztatható tovább.
(4)	A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (2)-(6) bekezdését. A miniszter az 50. § (2)
bekezdésének NKE-t érintő alkalmazása előtt kikéri az NKE Fenntartói Testületének
véleményét.”
(6)	A Hjt. 62. § (2) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„e) a tiszti vagy az altiszti állománycsoport legalacsonyabb szintű, általános előmeneteli
rendbe tartozó beosztásában (a továbbiakban: kezdő beosztás) szolgálatot teljesítő hadnagy
vagy őrmester a kötelező várakozási idő leteltekor teljesítményértékelése alapján nem
léptethető elő,”
(7)	A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)
„n) az a)-m) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.”
(8)	A Hjt. 73. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés módosításkor
kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati
idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1)
bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n)
pontja szerint megszűnik. Az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási
díj teljes összegét köteles visszafizetni az a korábbi szerződéses katona is, akit az 59. § (1)
bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati
viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés
c)	vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja szerint
szűnik meg úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó
szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.”
(9)	A Hjt. 77. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít
szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a
rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat valamint az
általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat
kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény
rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások
esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A kettős rendfokozattal rendszeresített
beosztások esetén az állomány tagja által viselt és a rendszeresített rendfokozat eltérhet
egymástól. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető
követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell.
(2)	A Honvédség állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő
személy a 46-48. § szerinti feltételeknek való megfelelés esetén a 42. § (1) bekezdés b) pontja
32
szerint rendelkezési állományba áthelyezhető és meghatározott időre rendelkezési
állományban tartható.
(3)	Szolgálati beosztás betöltése és rendelkezési állományba helyezés nélkül is a Honvédség
állományába tartozik a szerződéses pályakezdő.”
(10)	A Hjt. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Az (1)-(3) és az (5) bekezdés szerinti előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról
a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha
a más kereső tevékenység ellentétes a Honvédség feladataival vagy a szolgálat
kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.”
(11)	A Hjt. 83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„83. § (1) A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát,
előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent. Az állomány
előmenetelének tervezését és rangsorolásának módját miniszteri rendelet határozza meg.
(2)	Az előmenetel feltétele
a)	a megfelelő betölthető magasabb beosztás,
b)	a viselt rendfokozathoz előírt kötelező várakozási idő letöltése,
c)	a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott
iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri követelménynek való
megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a nemzetbiztonsági alkalmasság,
d)	az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás betöltésére való
alkalmasság, valamint a vezetői gyakorlati tapasztalat, és
e)	az állomány tagjának előmeneteli rangsorolása.
(3)	Ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagjának a viselt
rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt
kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő.
(4)	A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt
eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy kinevezheti, ha
a)	az állomány tagja rendelkezik a (2) bekezdés a), c), d) pontja szerinti feltétellel vagy
b)	az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati
beosztáshoz rendszeresített rendfokozat.”
(12)	A Hjt. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„86. § (1) Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál az egyes rendfokozatokban
eltölthető kötelező és maximális, speciális előmeneteli rendbe tartozó és a legénységi
beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4. melléklet
határozza meg.
(2)	A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó
jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe a 30 napot
meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási
idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány és
az 57. § szerinti magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb
rendfokozattal történő vezénylés idejével.
(3)	A Honvéd Vezérkar főnöke
a)	a tiszti állomány legalább főhadnagy rendfokozatot elért,
b)	az altiszti állomány legalább törzsőrmesteri rendfokozatot elért,
általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata szerinti
maximális várakozási idejét, annak leteltekor - az érintett beleegyezésével -
rendfokozatonként legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 évvel szolgálati
érdekből meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további
értékelése alapján tervezhető előmenetelre.”
(13)	A Hjt. 102. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
33
„(4) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános
munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok
miatti változtatását szabályozó rendeletet az állomány tagjára is alkalmazni kell.”
(14)	A Hjt. 113. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több
szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett
távolléti díjat köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés
a)	pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.”
(15)	A Hjt. 123. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az (1) bekezdéstől eltérően)
„a) a kezdő beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester beosztási illetményét a viselt
rendfokozatának megfelelően kell megállapítani,”
(16)	A Hjt. 123. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Ha az állomány tagját alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztására
meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt
rendfokozatához igazodó honvédelmi pótlék jár.”
(17)	A Hjt. 123. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) A miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal vezetőjének és helyettesének
illetményét és juttatásait e törvény alapján kell megállapítani.”
(18)	A Hjt. 124. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha
a)	a miniszter által vezetett minisztérium vagy a miniszter irányítása alá tartozó központi
hivatal állományában,
b)	a minisztérium hivatalának vagy igazgatóságának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum,
a Tábori Lelkészi Szolgálat, a középszintű vezető szerv és más magasabb szintű
parancsnokság besorolású honvédségi szervezet állományában, az NKE-n vagy
c)	az a) és a b) pont alá nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet
állományában, vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem
minősülő köznevelési intézményben, továbbá a 46. § (1) bekezdés a), l) vagy q) pontjának
hatálya alatt
teljesít szolgálatot. A szerződéses pályakezdő a tervezett beosztása szerint jogosult
illetménykiegészítésre.”
(19)	A Hjt. 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt
be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék
az állomány nyelvtanár, tolmács, a fordító vagy revizor-fordító beosztást betöltő tagjának a
beosztása ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.”
(20)	A Hjt. 133. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra
eső összegének 25%-ában megállapított mértékű napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött
idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár.
Amennyiben a belföldi szolgálati kiküldetés alatt a folyamatos távollét időtartama a 24 órát
meghaladja, akkor a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra
egész napi napidíjat kell megállapítani.”
(21)	A Hjt. 140. § (2) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az (1) bekezdés szerint juttatásnak minősül különösen)
„c) a szociális támogatás,”
(22)	A Hjt. 168. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált
dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.”
34
(23)	A Hjt. 177. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15
napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A munkáltatói jogkört
gyakorló a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújt a
károsultnak az eljáró honvédségi szervezetről és az eljárás módjáról. Az elsőfokú kártérítési
eljárás során a kártérítési igényt a beérkezésétől számított 60 napon belül indokolt határozattal
kell elbírálni.”
(24)	A Hjt. 191. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Nem alkalmazható a 28. § (7) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, a 91. § továbbá a
162. és 163. §. A 77. § (1) bekezdésétől eltérően a szolgálati beosztásokat, az azokhoz
kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot, valamint a kettős
rendfokozattal rendszeresíthető szolgálati beosztásokat, továbbá a 81. § (4) bekezdése, a 99. §
(2)	bekezdése, a 104. § (6) bekezdése és a 126. § (1) bekezdése szerinti vezetői beosztásokat
miniszteri utasítás határozza meg.”
(25)	A Hjt. 204. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A külföldön történő alkalmazás kivételével az állomány tagja műveleti területen
teljesítendő külföldi szolgálatra 24 hónapon belül - több egymást követő vezénylés esetén
összességében is - legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések
között legalább 2 hónapnak el kell telnie. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni akkor, ha az
állomány tagjának 12 hónapot meghaladó vagy ismételt vezénylésére kérelmére vagy
beleegyezésével kerül sor.”
(26)	A Hjt. 207. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Külföldi szolgálat esetén)
,,c) a 114. § (1) bekezdése szerinti pótszabadság legkésőbb a külföldi szolgálat befejezését
követő 60 napon belül jár, ha miniszteri rendelet ezt a külföldi szolgálat jellegére tekintettel
lehetővé teszi, és”
(27)	A Hjt. 209. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelemsértés súlyát és a külföldi szolgálatot
teljesítők szolgálati rendhez való viszonyát mérlegelve az eljárás alá vont személy külföldi
szolgálatra vezénylését soron kívül megszüntetheti.”
(28)	A Hjt. 212. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a
46-48. §, az 57. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61-67. §, a 68. § (1) bekezdés b)
és h) pontja, a 69. §, a 71-74. §, a 76. §, a 81-86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88-91. §, a
109-118. §, a 120. §, a 123. §, a 125-128. §, a 129. § (1) bekezdése, a 132-134. §, a 137. és
138. § továbbá a 140. § (2) bekezdés a)-e) ésg)-i) pontja.”
(29)	A Hjt. 218. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az önkéntes tartalékos katonának a felgyógyulásig vagy a végső fogyatékosság
kialakulásáig egészségügyi szabadság jár azzal, hogy annak időtartama nem haladhatja meg a
tényleges szolgálatteljesítés időtartamát, illetve nem szolgálati eredetű betegség vagy baleset
esetén évente a 60 napot. Az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj tekintetében
a)	az önkéntes tartalékos katona évente a 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 napnak a
tényleges szolgálatteljesítéssel időarányos részére jogosult, és
b)	megfelelően alkalmazni kell a 219. § (2) bekezdés a) pontját.”
(30)	A Hjt. 219. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára
a)	a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített
szolgálati beosztásához tartozó besorolási kategóriának megfelelő beosztási illetményre,
b)	a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra,
c)	az iskolai végzettségének és a szolgálati helyének függvényében illetménykiegészítésre, és
35
d)	miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes
élelmezési és ruházati ellátásra, továbbá egyes szociális támogatásra és helyközi utazási
költségeinek a megtérítésére
jogosult. Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani és havonta utólag,
a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az önkéntes tartalékos katona
megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.”
(31)	A Hjt. 235. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A munkáltatói jogkört gyakorló egyoldalú írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti az
altiszt-jelölti szolgálati viszonyt, ha a honvéd altiszt-jelölt nem felel meg a felvételkor
támasztott követelményeknek. A törvény erejénél fogva szűnik meg az altiszt-jelölt szolgálati
viszonya, ha a honvéd altiszt-jelölt tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha a honvéd altiszt-
jelölt a tanulmányi kötelezettségét a jogszabályokban vagy a katonai szakképzést folytató
szervezet szervezeti és működési szabályzatában megengedett mértéket meghaladóan nem
teljesítette.”
(32)	A Hjt. 238. § (1) bekezdés d) és e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) a tiszti és az altiszti állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés kötelező elemeit és
a kötelező elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, a célfeladat megállapítására vonatkozó
részletes szabályokat,
e)	a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a
pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.”
(33)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„10. a más kereső tevékenység bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség
megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást,”
(34)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 22. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„22. a honvédeknek, a nyugállományú katonáknak és a közeli hozzátartozóiknak nyújtható
juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, természetbeni ellátás fajtáit,
mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az
elszámolás, a visszatérítés és - visszatérítési kötelezettség esetén - az elengedés részletes
rendjét,”
(35)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 27. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„27. a honvédeknek, a nyugállományú katonáknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható
regenerálódást segítő, rekreációs és üdültetési szolgáltatások fajtáit, igénybevételük feltételeit
és módját,”
(36)	A Hjt. 238. § (2) bekezdése a következő 28. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„28. az élelmezési ellátásra és az étkezési hozzájárulásra jogosultak körét, lehetséges formáit
és igénybevételük feltételeit, módját,”
(37)	A Hjt. 238. § (3) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével
rendeletben állapítsa meg)
„a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetén kötelező védőoltás elrendelésének van
helye a megbetegedési veszély miatt, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati
feladatokhoz kapcsolódóan, és”
(38)	A Hjt. 241. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
36
„(3) A 2013. június 30-ig elkészített teljesítményértékeléseket 2014. január 31-ig lehet
figyelembe venni az előmenetel során. Az e törvényen alapuló új szabályokat első alkalommal
a 2014. évben esedékes teljesítményértékeléseknél kell alkalmazni.”
(39)	A Hjt. 242-243. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„242. § (1) A 4. mellékletet a 2013. július 1-jén állományban lévő hivatásos és szerződéses
katonák várakozási idejére is alkalmazni kell.
(2)	Az egyes rendfokozatokban eltöltendő kötelező várakozási időbe bele kell számítani a
viselt rendfokozatban 2013. július 1-jét megelőzően ténylegesen eltöltött időt is.
(3)	Az egyes rendfokozatokban eltölthető maximális várakozási időbe bele kell számítani a
viselt rendfokozatban 2002. január 1-jétől 2013. június 30-ig ténylegesen eltöltött időt is. Ettől
eltérően az állomány 2013. július 1-jén alezredesi vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagjának
maximális várakozási idejét 2013. július 1-jétől kell számítani.
(4)	A kötelező várakozási idő leteltekor elő kell léptetni az állomány 2013. július 1-jén
általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester
rendfokozatot viselő tagját, ha a kötelező várakozási ideje 2014. január 31-ig lejár. A 62. § (2)
bekezdés e) pontja 2014. január 31-e után alkalmazható.
(5)	A 83. § (4) bekezdése alkalmazható az állomány azon tagjára is, akinek várakozási idő
letelte előtti előléptetésére vagy kinevezésére 2013. július 1-je előtt már sor került.
(6)	A 86. § (3) bekezdése alkalmazható az állomány azon tagjára is, akinek maximális
várakozási ideje 2013. július 1-je előtt már meghosszabbításra került.
(7)	Ha a szolgálatképesség helyreállításához szükséges pihenés vagy gyógyüdülés
igénybevételének szükségességét 2013. január 1-je és 2013. június 30-a között
megállapították, arra az állomány tagja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos
100. §-a szerint jogosult.
(8)	A más kereső tevékenység folytatására a 2013. június 30-ig kiadott engedélyek 2013.
december 31-én hatályukat vesztik. Az állomány azon tagja, a honvéd tisztjelölt és a honvéd
altiszt-jelölt, aki 2013. július 1-jén a 2. § 24. pontja szerinti más kereső tevékenységet folytat,
e törvény rendelkezéseinek megfelelően 2013. december 31-ig köteles bejelenteni azt, vagy
annak folytatásához a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyét kérni.
243. § (1) 2013. július 1-jétől az állomány tagja által viselt rendfokozat az 5. melléklet szerint
a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól csak e törvényben meghatározott
esetekben térhet el.
(2)	Ha az állomány tagja 2013. június 30-án a viselt rendfokozatánál magasabb, általános
előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást tölt be, akkor áthelyezés vagy kinevezés nélkül
továbbfoglalkoztatható azzal, hogy
a)	az az általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztás, amelyet 2013. június 30-án
eggyel alacsonyabb viselt rendfokozattal tölt be, mint a szolgálati beosztáshoz rendszeresített
rendfokozat, 2013. július 1-jétől magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig,
kinevezéséig, illetve magasabb beosztásba történő kinevezéséig vagy áthelyezéséig e törvény
erejénél fogva kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül,
b)	ha 2013. június 30-án kettővel magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást
tölt be, magasabb rendfokozatba e törvény szerint léptethető elő és a szolgálati beosztás az
előléptetés napjától magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig, kinevezéséig, illetve
magasabb beosztásba történő kinevezéséig vagy áthelyezéséig e törvény erejénél fogva kettős
rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül.
(3)	Az állomány (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó hadnagy vagy őrmester
tagjának beosztási illetményére a 123. § (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.
(4)	2013. június 30-át követően az állomány tagja általános előmeneteli rendbe tartozó, a
viselt rendfokozatánál eggyel magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba a
37
kötelező várakozási idő letelte előtt kinevezhető vagy áthelyezhető, ha a kinevezése vagy az
áthelyezése 2013. június 30-án folyamatban van. E rendelkezés alkalmazása során az a
kinevezés vagy áthelyezés minősül folyamatban lévőnek, ahol a személyi beszélgetésre 2013.
július 1-jét megelőzően sor került. A kinevezést vagy az áthelyezést követően az állomány
érintett tagjának magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig, kinevezéséig, illetve
magasabb beosztásba történő kinevezéséig, vagy áthelyezéséig a szolgálati beosztás e törvény
erejénél fogva kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül.
(5)	Ha az állomány tagja 2013. június 30-án a viselt rendfokozatánál alacsonyabb
rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, alacsonyabb beosztásba áthelyezés nélkül
továbbfoglalkoztatható azzal, hogy illetményének megállapítására a 123. § (5) bekezdését,
előmenetelére a 85. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)	A (2) és a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztásokat a munkaköri jegyzékben,
állománytáblában jelölni kell.”
(40)	A Hjt. 244. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az állomány azon tagját, aki 2013. július 1-jén a szolgálati beosztásához rendszeresített
rendfokozathoz előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges
tanulmányait folytatja, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a
szolgálati beosztásához szükséges követelményeket teljesítette. Az altiszti állomány azon
tagja, aki 2013. július 1-jén nem felel meg a 33. § (1) bekezdésében előírt iskolai
végzettségnek, szolgálati érdekből továbbfoglalkoztatható, azonban magasabb beosztásba
nem nevezhető ki, valamint speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba nem léptethető
elő.”
(41)	A Hjt. 245. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Az állomány tagja szolgálatteljesítési idejének megállapítására és ellentételezésére 2013.
december 31-ig a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 91-95. §-át, 114. § (1)
bekezdés g) és h) pontját kell alkalmazni.”
78.	§ (1) Az Szja. 1. számú melléklet 8. pont 8.16. alpontjában a „minősített időszaki”
szövegrész helyébe a „különleges jogrendi” szöveg lép.
(2)	A Hvt. 19. § (1) bekezdés b) pontjában a „létszámát,” szövegrész helyébe a „létszámát, ide
értve az önkéntes tartalékosokat is,” szöveg lép.
(3)	A Hjt.
a)	2. § 32. pontjában az „és (3) bekezdése” szövegrész a „ , (3) és (4) bekezdése”,
b)	46. § (1) bekezdés c) pontjában az „az NKE-n” szövegrész a „nem katonai oktatási
intézményben”,
c)	31. alcím címében az „az NKE-n” szövegrész a „nem katonai oktatási intézményben”,
d)	62. § (2) bekezdés g) pontjában az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész az „a Tny. tv.”,
e)	74. § (1) bekezdésében a „szűnik meg.” szövegrész a „szűnik meg, kivéve ha
megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik.”,
f)	81. § (5) bekezdésében az „eltérően” szövegrész helyébe az „eltérően az állomány
miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagjának”,
g)	101. § (1) bekezdésében a „14” szövegrész a „11”,
h)	104. § (6) bekezdésében a „szabadidő” szövegrész a „szabadidő vagy távolléti díj”,
i)	66. alcím címében, 114. § (1) és (2) bekezdésében a „szolgálatteljesítési idő-
kedvezmény” szövegrész a „pótszabadság”,
j) 114. § (4) bekezdésében az „A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény” szövegrész az „Az
(1)	bekezdés szerinti pótszabadság”,
k) 127. § (5) bekezdésében az „ „A” vagy „B” típusú” szövegrész az „írásbeli vagy
szóbeli”,
38
l) 132. § (4) bekezdésében a „jubileumi jutalmat” szövegrész a „(3) bekezdés szerinti
jubileumi jutalmat”,
m) 159. § (5) bekezdésében a „fenyítés szabható ki.” szövegrész a „fenyítés is
kiszabható.”,
n) 172. § (5) bekezdésében a „ , hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati” szövegrész az
„a kár bekövetkezését, mértékét, továbbá azt, hogy az a szolgálati viszonnyal”,
0)	208. § (6) bekezdésében az „Az (1)-(4) bekezdés” szövegrész az „Az (1) és a (2)
bekezdés”,
p) 224. § (2) bekezdésében az „A 139. §-t” szövegrész az „A 139. §-t és a 140. § (1)-(3)
bekezdését”,
q) 225. § (2) bekezdésében a „140. § (5) bekezdése” szövegrész a „140. § (2) bekezdés
a)-d) és h) pontja, (4) és (5) bekezdése”,
r) 233. § (2) bekezdésében a „140. § (5) bekezdése, a 142-144. §” szövegrész a „140. §
(2)	bekezdés a)-d) és h) pontja, (4) és (5) bekezdése, a 142-144. §, a 232. § (4) bekezdése”,
s) 238. § (2) bekezdés 12. pontjában az „az NKE-n, a KNBSZ-nél” szövegrész a „nem
katonai oktatási intézménynél”,
t) 240. § (1) bekezdésében a „hatálybalépésekor” szövegrész a „2013. július 1-jén”,
u) 240. § (2) bekezdésében a „2013. július 1-jét” szövegrész a „2013. június 30-át”,
v) 240. § (4) bekezdésében az „e törvény hatálybalépésekor más szervnél - ide nem értve
a KNBSZ-t -” szövegrész a „2013. július 1-jén más szervnél”,
w) 240. § (5) bekezdésében, 244. § (2) bekezdésében az „e törvény hatálybalépésekor”
szövegrész a „2013. július 1-jén”,
x) 240. § (6) bekezdésében, 241. § (2) bekezdésében, 247. § (1) bekezdésében az „E
törvény hatálybalépésekor” szövegrész a „2013. július 1-jén”,
y) 240. § (7) bekezdésében az „E törvény hatálybalépésekor az állomány külföldi
szolgálatot teljesítő tagja” szövegrész az „Az állomány 2013. július 1-jén vezénylési határozat
alapján egybefüggően egy évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot
teljesítő tagja”, valamint
z) 241. § (1) bekezdésében, 244. § (2) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépését”
szövegrész az „a 2013. június 30-át”
szöveggel lép hatályba.
(4)	A Hjt.
a)	244. § (3) bekezdésében az „Az e törvény hatálybalépése előtt” szövegrész az „A
2013. július 1-je előtt”,
b)	245. § (2) bekezdésében, 246. § (1) és (3) bekezdésében a „2013. július 1-je után”
szövegrész a „2013. június 30-át követően”,
c)	245. § (3) bekezdésében a „2013. június 30. napját” szövegrész a „2013. december 31-
ét”,
d)	245. § (4) bekezdésében a „2013. július 1-jét” szövegrész a „2013. december 31-ét”,
e)	246. § (2) bekezdésében az „e törvény hatálybalépésekor” szövegrész az „a 2013.
július 1 -jén”,
f)	247. § (2) bekezdésében az „A honvéd tisztjelölt” szövegrész az „A honvéd tisztjelölt
vagy a honvéd altiszt-jelölt”,
g)	247. § (2) bekezdésében az „a honvéd tisztjelölt részére” szövegrész az „az érintett
részére”,
h)	247. § (3) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépésekor” szövegrész az „a 2013.
július 1 -jén”,
1)	8. melléklet I/III. pontjában a „szemeszter tanulmányi eredménye alapján számítandó
tanulmányi pótlékának szorzószáma havonta a korrigált kreditindex alapján:” szövegrész a
39
„szemeszterben elért - nem a korrigált kreditindex szerint meghatározott - tanulmányi átlaga
alapján számítandó tanulmányi pótlékának szorzószáma havonta:”,
j) 8. melléklet I/III. pontjában az „a tanulmányi és vizsgaszabályzatban” szövegrész a
„miniszteri utasításban”,
k) 8. melléklet I/IV. pontjában és II/IV. pontjában a „katasztrófavédelmi pótlék”
szövegrész a „katasztrófavédelmi pótlék naponta”
szöveggel lép hatályba.
79.	§ Nem lép hatályba a Hjt.
a)	2. § 26. pontjában az „a nevelési-oktatási intézmények,” szöveg,
b)	5. § (1) bekezdésében a „ , vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét
veszélyeztetné” szöveg,
c)	37. § (1) bekezdésében a „(3) és” szöveg,
d)	68. § (1) bekezdés a) pontjában az „a szolgálati viszony meghosszabbításának
lejártakor,” szöveg,
e)	68. § (1) bekezdés o) pontja,
f)	106. § (3) bekezdése,
g)	122. § (1) bekezdésében az „Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.”
szöveg,
h)	231. § (3) bekezdésében a „helyközi utazási költségének megtérítésére,” szöveg,
i)	254. §-a és
j) 258. §-a.
80.	§ Hatályát veszti az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal
kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági
és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a
honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi
CLXXVII. törvény.
39. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
81.	§ E törvény
a)	36-39. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése,
b)	73. § (1)-(3) és (6)-(9) bekezdése, 78. § (2) bekezdése és 80. §-a az Alaptörvény XXXI.
cikk (3) bekezdése és 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
40
1.	melléklet a 2013. évi... törvényhez
A toborzó nyilvántartásban kezelhető adatok
a)	a személyi adatok:
aa)	születési családi és utónevei, házassági családi és utónevei,
ab)	arcképmás,
ac)	születési hely, idő,
ad)	anyja születési családi és utóneve(i),
ae)	személyi azonosító,
af)	lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, elektronikus elérhetőség, levelezési cím,
ag)	családi állapot,
ah)	adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel,
ai)	a személyazonosító igazolvány száma, érvényességi ideje, útlevél száma, érvényességi
ideje,
b)	az iskolai végzettségre, a szakképzettségre és az egyéb képesítésre vonatkozó adatok:
ba)	valamennyi iskolai végzettség,
bb)	valamennyi szakképzettség,
bc)	az iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítések, valamint meghatározott
beosztás betöltésére jogosító okirat adatai,
bd)	az idegennyelv-ismeret adatai, és
be)	a gépjárművezetői engedély adatai,
c)	a tervezett szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:
ca)	a honvédségi szervezet megnevezése,
cb)	a rendszeresített rendfokozat, előírt iskolai végzettség,
cc)	a beosztás megnevezése,
cd)	a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma, szakmai számok,
munkaköri azonosító kód,
d)	az alkalmazási feltételek adatai:
da)	a büntetlen előélet igazolása és a szolgálati viszony létesítését kizáró ok fennállásának
megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány vagy
hatósági erkölcsi bizonyítvány,
db)	az egészségi állapotra vonatkozó adatok,
dc)	a fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok,
e)	a korábbi katonai szolgálat teljesítésének adatai:
ea)	az állományviszony,
eb)	a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,
ec)	a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,
ed)	elért rendfokozat(ok),
ee)	a betöltött beosztások,
ef)	külföldi szolgálati helyek, idő,
41
eg)	az önkéntes tartalékos szolgálatra, a korábbi nem hivatásos, vagy szerződéses szolgálatra
vonatkozó adatok,
f)	szomatometriai adatok,
g)	az önkéntes tartalékos katona munkáltatójának adatai, a munkakörére vonatkozó adatok, a
munkáltató által kijelölt kapcsolattartó adatai.
42
2.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A személyügyi nyilvántartásban kezelhető adatok
a)	személyi adatok:
aa)	családi és utónév (születési név),
ab)	arcképmás, saját kezű aláírás minta,
ac)	születési hely, idő,
ad)	anyja születési neve,
ae)	személyi azonosító,
af)	lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, értesítendő személy neve (kapcsolat fajtája),
címe, telefonszáma, vezetékes és mobil telefonszáma, elektronikus elérhetősége,
ag)	nem, családi állapot,
ah)	adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság,
ai)	személyazonosító igazolvány száma, érvényességi ideje, útlevél száma, érvényességi ideje,
lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
b)	a hozzátartozók adatai:
ba)	házastárs (élettárs) neve (születési neve), lakóhelye, tartózkodási helye, levelezési címe,
adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, születési hely, ideje, neme,
állampolgársága, anyja születési neve,
bb)	gyermek(ek) neve, (születési neve), lakóhelye (állandó lakcíme), tartózkodási helye,
levelezési címe, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, születési helye, ideje,
neme, állampolgársága, anyja születési neve,
bc)	eltartottak száma, az eltartás kezdete,
c)	iskolai végzettségre, szakképzettségre, egyéb képesítésre, tanfolyami végzettségre,
tudományos fokozatra vonatkozó adatok:
ca)	valamennyi iskolai végzettség,
cb)	szakképzettség(ek),
cc)	iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítés(ek), tanfolyami végzettségek,
tudományos fokozatok,
cd)	meghatározott beosztás betöltésére jogosító okirat(ok) adatai,
ce)	idegennyelv-ismeret (bizonyítványok, tanúsítványok) adatai,
cf)	gépjárművezetői engedélyre vonatkozó adatok.
d)	a korábbi foglalkoztatási (alkalmazási, biztosítási) jogviszonyra vonatkozó adatok:
da)	munkahely,
db)	munkakör,
dc)	besorolás,
dd)	jogviszony kezdetének dátuma,
de)	jogviszony megszüntetésének (megszűnésének) módja, dátuma,
df)	teljesített hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos és hadköteles katonai szolgálatra
vonatkozó adatok.
e)	a szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:
ea)	a fegyveres szerv megnevezése,
43
eb)	állományviszony (állománykategória),
ec)	rendszeresített rendfokozat, eltérítés,
ed)	előírt iskolai végzettség,
ee)	a beosztás (pozíció) megnevezése, munkaköri azonosító kód,
ef)	előmeneteli rend típusa, a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség,
eg)	besorolási osztály, besorolási kategória, foglalkoztatás mértéke, típusa,
eh)	Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma,
ei)	funkciócsoport, alcsoport,
ej) a személy számára biztosított szolgálati fegyver típusa, száma,
f)	az alkalmazási feltételek adatai:
fa)	a büntetlen előélet igazolása és a szolgálati viszony létesítését kizáró ok fennállásának
megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány vagy
hatósági erkölcsi bizonyítvány,
fb)	egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,
fc)	fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok,
fd)	megváltozott munkaképesség csökkenésre vonatkozó adatok,
fe)	a KNBSZ esetén a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos adatok.
g)	a szolgálat teljesítésének adatai:
ga)	állományviszony (állománykategória),
gb)	a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,
gc)	a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,
gd)	Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma, szakmai számok,
ge)	elért rendfokozat(ok),
gf)	a szolgálat során elért címek,
gg)	betöltött beosztás(ok), szolgálatteljesítés szerinti helyőrségek,
gh)	helyettesítési megbízások,
gi)	a fegyveres szervek tanintézeteiben folytatott tanulmányok,
gj) szolgálati besorolás, fegyvernem, szakcsapat, szolgálati ág,
gk) át- és továbbképzés(ek),
gl) tanulmányi szerződések,
gm) vezénylések, kitüntetések, egyéb elismerések,
gn) minősítésekre, teljesítményértékelésekre vonatkozó adatok,
go) külföldi szolgálatteljesítésekre vonatkozó adatok,
gp) tervezett és tényleges szabadságolási adatok, speciális jelenlétek és távollétek,
gq) sebesülések,
gr) a szolgálati viszony meghosszabbítása,
gs) a szolgálati viszony megszűnésének jellege, oka, ideje,
gt) a személy számára a Honvédség által biztosított igazolványokra vonatkozó adatok,
gu) szolgálatteljesítési idő,
h)	mozgósításra vonatkozó adatok.
i)	a szolgálatteljesítési kötelezettséggel nem járó távollétek adatai:
ia)	a szolgálatteljesítés alóli mentesítés,
ib)	illetmény nélküli szabadság,
ic)	a szolgálati viszony szünetelése,
44
j) illetményre, végkielégítésre, leszerelési segélyre, jubileumi jutalomra, juttatásokra,
költségtérítésekre, kedvezményekre és támogatásokra vonatkozó adatok,
k) összeférhetetlenségre vonatkozó adatok:
ka) közeli hozzátartozóval engedélyezett alá-fölérendeltségi, elszámolási, ellenőrzési
kapcsolat,
kb) engedélyezett, más kereső foglalkozás,
kc) a bejelentéshez kötött egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok,
l) a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó adatok,
m) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos adatok,
n) szomatometriai adatok,
o)	a kártérítéssel kapcsolatos adatok:
oa) a kártérítési eljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, határozat
száma és kelte,
ob) a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása,
oc) a kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok,
p) a lőfegyver-megszerzési és tartási engedély megszerzésének ténye és a megszerzés
időpontja, a fegyverviselésre és fegyvertartásra vonatkozó adatok,
q) az önkéntes tartalékos katona munkáltatójának adatai, a munkavállaló jogviszonyára,
munkakörére, előírt munkarendjére (heti munkaóra) vonatkozó adatok, a munkáltató által
kijelölt kapcsolattartó adatai,
r) az önkéntes tartalékos katona szolgálathalasztásával kapcsolatos adatok:
ra) szolgálathalasztási kérelem benyújtásának időpontja,
rb) szolgálathalasztási kérelem tárgya,
rc) kérelemmel kapcsolatos döntés (engedélyezés, elutasítás),
rd) szolgálathalasztás időtartama (kezdete, vége),
re) szolgálathalasztás oka,
s) a nyugellátásra (szolgálati járandóságra) és a társadalombiztosítási jogosultságra vonatkozó
adatok (nyugdíj, nyugellátás típusa, nyugdíjazás kezdete, nyugdíjas törzsszám, nyugdíj
összege, szüneteltetési adatok),
t) vércsoportja és RH faktora.
45
3.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A fegyelmi nyilvántartásban kezelhető adatok
a)	a 2. melléklet a) pont aa), ac), ad) és af) alpontja, e) pont ea), eb) és ee) alpontja, g) pont
gm) alpontja ésj) pontja szerinti adatok,
b)	a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség,
c)	a fegyelmi, a szabálysértési és a büntetőeljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv
megnevezése, a határozat száma, kelte,
d)	a fegyelemsértés, a szabályszegés, a szabálysértés, a bűncselekmény megnevezése,
minősítése,
e)	a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása,
f)	a jogkövetkezmény neme és mértéke, a jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzése esetén
annak oka,
g)	a méltatlansági eljárás adatai,
h)	a szankció hatálya, a hatály alóli mentesülés időpontja.
46
4. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A hadköteles nyilvántartásban kezelhető adatok
a)	személyazonosító adatai:
aa)	születési családi és utónevei,
ab)	házassági családi és utónevei,
ac)	születési ideje,
ad)	születési helye,
ae)	anyja születési, családi és utónevei,
af)	személyi azonosítója,
b)	lakcím adatai:
ba)	lakóhelye,
bb)	tartózkodási helye,
bc)	értesítési címe,
c)	további értesítési adatai:
ca)	elektronikus levelezési címe,
cb)	a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető hozzátartozó
neve és lakcíme,
d)	további állampolgársága,
e)	családi állapota,
f)	a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:
fa)	katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegsége,
fb)	megállapított katonai szolgálatra való alkalmassági fokozata,
fc)	szomatometriai adatai,
fd)	megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai,
fe)	szakképzettsége,
ff)	foglalkozása,
fg)	idegen nyelv ismerete és annak foka,
fh)	gépjárművezetői, munkagép-kezelői engedélyének kategóriája, érvényességi ideje,
fi)	saját háztartásában eltartott vér szerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke
születésének ideje,
fj) külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai szakképzettsége, elért
rendfokozata,
fk) a szolgálathalasztással kapcsolatos adatok:
fka) a szolgálathalasztási kérelem benyújtásának időpontja,
fkb) a szolgálathalasztási kérelem tárgya,
fkc) a kérelemmel kapcsolatos döntés (engedélyezés, elutasítás),
fkd) a szolgálathalasztás időtartama (kezdete, vége), és
fke) a szolgálathalasztás oka,
g)	munkaképesség csökkenés foka, illetve a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés
1.	pontja szerinti egészségkárosodás mértéke,
47
h)	testi, szellemi fogyatékossága, személyiségzavara,
i)	szenvedélybetegsége,
j) az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének,
valamint e kényszerintézkedések megszüntetésének időpontja,
k) a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, a kiszabott fő- és mellékbüntetés,
l) a szabadságvesztés megkezdésének ideje, szabadulásának várható ideje, szabadulásának
időpontja,
m) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítése,
n) elhalálozása,
o)	külföldi letelepedése, 3 hónapon túli külföldi tartózkodása,
p) az állampolgárság megszűnése,
q) szolgálati adatai:
qa) a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa (sorkatona,
tartalékos, hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hadköteles), kezdete, befejezése,
qb) megszerzett katonai szakképzettsége,
qc) az elért rendfokozata,
qd) a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, a Hvt. szerinti rendvédelmi szerv,
közintézmény),
qe) a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai gyakorlata,
qf) a leszerelés oka,
qg) a szolgálat félbeszakításának oka,
qh) szolgálatteljesítés közben bekövetkezett balesetének, betegségének, sebesülésének ideje,
elhalálozásának oka, ideje,
r) vércsoportja és RH faktora,
s) társadalombiztosítási azonosító jele,
t) a meghagyásba tervezés és helyezés céljából a hadkötelesnek a munkahelyére, illetve a
jogszabály alapján mentesített szervezetek kivételével a munkakörére vonatkozó adatok.
48
5. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
Az érdekvédelmi nyilvántartásban kezelhető adatok
a)	személyi adatok:
aa)	születési vezetéknév és utónév, családi vezetéknév és utónév,
ab)	arcképmás, saját kezű aláírás minta,
ac)	születési idő, hely,
ad)	anyja születési családi utóneve(i) és utóneve(i),
ae)	személyi azonosító,
af)	lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, telefonszám, elektronikus elérhetőség
ag)	értesítendő személy lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, elektronikus
elérhetősége,
ah)	adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel,
ai)	a személyazonosító igazolvány száma, érvényességi ideje, útlevél száma, érvényességi
ideje,
aj) állampolgárság,
ak) családi állapot, kezdete,
al) neme,
am) a kapcsolattartás nyelve,
an) születési ország,
b)	a hozzátartozók következő adatai:
ba)	házastárs (élettárs) neve, lakóhelye, tartózkodási helye, levelezési címe, elektronikus
elérhetősége, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, születési helye, ideje,
anyja neve,
bb)	gyermekek neve, lakcíme, tartózkodási helye, levelezési címe, elektronikus elérhetősége,
adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, születési helye, ideje, anyja születési
neve,
bc)	eltartottak száma, az eltartás kezdete,
c)	szolgálati viszonnyal kapcsolatos adatok:
ca)	szolgálati viszony alatti beosztásokkal kapcsolatos adatok,
cb)	iskolai végzettség,
cc)	idegen nyelv ismerete és annak foka,
cd)	rendfokozat-történet,
ce)	a Honvédség által kezelt igazolványok,
cf)	nyugdíjazási adatok,
d)	érdekvédelem adatcsoportjai:
da)	elismerések,
db)	kegyeleti gondoskodás,
dc)	sírgondozás, karbantartás,
dd)	látogatás,
de)	nyugállományúak segélye,
df)	nyugállományúak üdültetése,
dg)	nyugdíjas klubtagságra vonatkozó adatok,
dh)	nyugdíjas otthon adatai,
di)	kiegészítő egyenruha ellátás adatai,
dj) szolgálati lakásra vonatkozó jogosultság,
49
dk) rehabilitált státusz adatai,
dl) szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel kapcsolatos adatok,
e)	önkéntes tartalékos rendszer adatcsoportjai:
ea)	munkáltató adatai,
eb)	külföldi szolgálattal kapcsolatos adatok,
ec)	munkáltatói kompenzáció,
ed)	szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos adatok,
ee)	teljesített katonai/sorkatonai szolgálat adatai,
f)	az ellátásra, a juttatásokra, a kedvezményekre és támogatásokra vonatkozó adatok,
g)	a nyugellátásra és a társadalombiztosítási jogosultságra vonatkozó adatok:
ga)	a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok,
gb)	a társadalombiztosítási ellátások adatai,
h)	a szociális és kegyeleti gondoskodás adatai:
ha)	a nyugállományba helyezés ideje, jogcíme,
hb)	a nyugdíjfolyósítási törzsszám,
hc)	egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának joga,
hd)	a szociális ellátások és a kedvezményes üdültetés igénybevételéhez szükséges adatok,
he)	az elhalálozás ideje, oka,
hf)	a haláleset minősítése,
hg)	a temetés helye, ideje,
hh)	a hozzátartozók neve és címe, szociális ellátáshoz szükséges adatai,
hi)	a segélyezés adatai, és
hj) a járadékfizetés adatai.
50
6.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A szolgálaton kívüliek nyilvántartásában kezelhető adatok
a)	a 2. melléklet a), c), e), j) és n) pontja szerinti adatok,
b)	a 3. melléklet b)-h) pontja szerinti adatok.
51
7.	melléklet a 2013. évi... törvényhez
A személyügyi központ részére átadásra kerülő adatok
az állomány tagjára vonatkozó adatok:
a)	családi és utóneve, valamint születési neve,
b)	születési helye, ideje,
c)	lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, e-mail címe,
d)	valamennyi iskolai végzettsége,
e)	képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével),
f)	képzés időtartama, végzés időpontja,
g)	szakképzettségei,
h)	iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései,
i)	tudományos fokozata,
j) idegen nyelv ismerete (szintje, típusa),
k) közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga
megszerzésének időpontja, oklevél száma, egyenértékűként elismert vizsga megszerzésének
időpontja, oklevél száma, vagy a vizsgák alóli mentesség oka,
l)	egyéb tanfolyami végzettségek,
*m) a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe,
n) a korábbi munkáltatók megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott
jogviszonyban töltött időtartamok,
o)	szakmai tapasztalat,
p) beosztás,
q) besorolási kategória,
r) feladatkör/munkakör megnevezése, célja
s) feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó főbb feladatok,
t) a megszűnés módja,
u) a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés
időpontja, időtartama,
v) a teljesítményértékelés eredménye,
w) a Hjt. 49. § alapján szolgálati feladatra vezénylés időtartama,
x) szolgálati viszonyának időtartama,
y) illetménye.
* Az m)-t) pontban foglalt adatok kitöltése a KNBSZ hivatásos állományú tagjának esetében
nem kötelező.
52
8.	melléklet a 2013. évi .... törvényhez
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által a hadköteles
nyilvántartáshoz szolgáltatott adatok
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	lakcímadatok,
c)	állampolgárságra vonatkozó adatok,
d)	családi állapot,
e)	a nyilvántartásból való kikerülés ténye,
f)	személyi azonosító.
53
9.	melléklet a 2013. évi... törvényhez
A meghagyásba bevont szerv adatszolgáltatásában megküldendő adatok
a)	jogszabályban kijelölt szerv esetén a
aa)	szervezet megnevezése,
ab)	meghagyási kategória,
ac)	meghagyási alkategória,
ad)	szervezet címe,
ae)	felelős (kapcsolattartó) személy:
aea)	neve,
aeb)	telefonszáma,
aec)	e-mail címe,
af)	honvédelmi feladat ellátására kijelölő jogszabály,
ag)	meghagyásra kijelölt munkakörök.
b)	egyedileg kijelölt egyéni vállalkozó esetén
ba)	a meghagyási kategória,
bb)	a kijelölő határozat száma,
bc)	az egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma, telefonszáma, e-mail címe,
bd)	ha a felelős személy nem az egyéni vállalkozó, a felelős (kapcsolattartó) személy neve,
telefonszáma, e-mail címe,
be)	a meghagyásra kijelölt munkakörök.
c)	egyedileg kijelölt szervezet esetén:
ca)	a meghagyási kategória,
cb)	a kijelölő határozat száma,
cc)	a szervezet megnevezése, székhelye, kijelölt telephelye vagy fióktelepe, adószáma,
cd)	a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,
ce)	a meghagyásra kijelölt munkakörök.
54
10. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A Honvédség által kezelhető adatok a jogviszony igazolását szolgáló igazolványok
kiállításához
a)	születési családi és utónév,
b)	házassági, felvett családi és utónév,
c)	anya születési családi és utónevei,
d)	születési hely,
e)	születési idő,
f)	jogviszony megnevezése, katona esetében a rendfokozat is,
g)	arckép,
h)	saját kezű aláírás,
i)	a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságra jogosult esetében az egyenruha-viseléssel
összefüggő rendelkezés,
j) személyi azonosító,
k) személyügyi törzsszám.
55
11. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A honvédelem feladatainak végrehajtásához a gazdasági és anyagi szolgáltatások
biztosítása érdekében az ingatlanokról és szolgáltatásokról a Honvédség központi
katonai igazgatási és adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei által
kezelhető adatok
a)	az ingatlan
aa)	megnevezése,
ab)	címe, postacíme,
ac)	helyrajzi száma,
b)	a szolgáltatás
ba)	megnevezése,
bb)	elérhetőségének címe, postacíme,
bc)	telefon, telefax, elektronikus elérhetősége,
c)	a tulajdonosra, birtokosra, rendelkezni jogosultra vonatkozóan:
ca)	neve, megnevezése,
cb)	székhelye, lakcíme,
cc)	postacíme,
cd)	telefon-, telefaxszáma,
ce)	elektronikus postacíme,
cf)	cégjegyzékszáma, adószáma, természetes személy esetén adóazonosító jele, alapítvány,
egyesület esetén bírósági nyilvántartási száma,
d)	Az ingatlan, szolgáltatás lehetőségeire vonatkozó adatok, különösen:
da)	az ingatlan elhelyezésre szolgáló alapterülete,
db)	az elhelyezésre szolgáló helyiségek száma,
dc)	a fektetési lehetőség, fektetési anyagok mennyisége,
dd)	az elhelyezésre szolgáló ingatlan területi elhelyezkedése,
de)	az elhelyezésre szolgáló ingatlan fűtési módja,
df)	főzési lehetőség,
dg)	étkeztetési lehetőség,
dh)	fürdetési, kommunális lehetőségek,
di)	gépjármű-javítási lehetőségek,
dj) járműmosási lehetőségek,
dk) mosatási/vegytisztítási lehetőség.
56
12. melléklet a 2013. évi . törvényhez
A honvédelem feladatainak végrehajtásához a gazdasági és anyagi szolgáltatások
biztosítása érdekében a technikai eszközökről a Honvédség központi katonai igazgatási
és adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei által kezelhető adatok
a)	a tulajdonosra, birtokosra, rendelkezni jogosultra vonatkozóan:
aa)	neve, megnevezése,
ab)	székhelye, lakcíme,
ac)	postacíme,
ad)	telefon-, telefaxszáma,
ae)	elektronikus postacíme,
af)	cégjegyzékszáma, adószáma, természetes személy esetén adóazonosító jele, alapítvány,
egyesület esetén bírósági nyilvántartási száma,
b)	atechnikai eszközre vonatkozó azonosító és műszaki adatok, különösen:
ba)	a technikai eszköz rendszáma, alvázszáma, motorszáma, lajstromszáma, egyéb azonosító
adata,
bb)	gyártmánya, típusa, jellege, gyártási éve,
bc)	teherbírása, szállítható személyek száma,
bd)	kocsiszekrény felépítményére, rakfelületre, tárolási kapacitásra vonatkozó adatok,
be)	üzemanyaga, hajtóanyaga,
bf)	üzemben tartásának, tárolásának helye,
bg)	hosszúsága, szélessége, önsúlya, tengelytávja, méretére vonatkozó egyéb adatok,
bh)	szállítási sebessége,
bi)	futóművének típusa,
bj) tengelyek száma,
bk) engedélyezett sebessége,
bl) kezelők száma.
57
13.	melléklet a 2013. évi ... törvényhez
A veszteség-nyilvántartásban kezelhető adatok
a)	személyi adatok:
aa)	születési családi és utónevei, házassági családi és utónevei,
ab)	arcképmás, saját kezű aláírás minta,
ac)	születési hely, idő,
ad)	anyja születési neve,
ae)	személyi azonosító,
af)	lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, értesíthető hozzátartozó címe, telefonszám,
elektronikus elérhetőség,
ag)	a hozzátartozó neve, lakóhelye, tartózkodási helye, levelezési címe, telefonszáma,
elektronikus elérhetősége
ah)	fegyverviselés adatai,
ai)	társadalombiztosítási azonosító jele,
b)	szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:
ba)	a fegyveres szerv megnevezése, címe, statisztikai számjele,
bb)	a beosztás megnevezése,
bc)	munkaköri azonosító kód,
bd)	előmenetel,
c)	a honvédségi szolgálati igazolvány, az ideiglenes szolgálati igazolvány, a hatósági és
ellenőri igazolvány, a személyi igazolójegy, belépési engedély adatai,
d)	a rendelkezésre álló iratok, vagy szóbeli bejelentések, beszámolók alapján megállapítható
információk:
da)	eltűnés ideje,
db)	eltűnés helye,
dc)	eltűnés körülményei,
dd)	foglyul ejtés ideje, helye, körülményei,
de)	fogvatartás helye, fogvatartó hatalom megnevezése,
df)	halál ideje, helye, oka, körülményei,
dg)	az információ forrásának megnevezése (irat száma, fellelhetőségének helye, bejelentő
személy személyi azonosító adatai, elérhetősége, beszámoló forrása (írásbeli, vagy közvetlen
személyes) és a forrás beazonosítására alkalmas adatok,
dh)	a megtalálás ideje, helye, körülményei,
e)	szabadulás ideje, helye, körülményei,
ea)	szabadító hatalom megnevezése,
eb)	szabadító irat azonosító adatai,
f)	megtalált, szabadult személy katonai igazgatási szervnél történt személyes jelentkezésének,
személyazonossága ellenőrzésének időpontja, helye,
g)	megtalált, szabadult személy személyazonossága ellenőrzéséről készült irat száma,
fellelhetőségének helye.
58
14.	melléklet a 2013. évi .... törvényhez
A pénzügyi nyilvántartásban kezelhető személyes adatok
a)	a 2. melléklet a) pont szerinti adatok,
b)	a Honvédség által alkalmazott pénzügyi azonosító szám,
c)	albérleti díj, lízingdíj kifizetésével kapcsolatos adatok:
ca)	bérbe, lízingbe adó neve, lakcíme, adószáma,
cb)	bérleti, lízingdíj összege, a bérelt/lízingelt ingatlan címe,;
d)	járandóságok, deviza költségtérítések folyósításával kapcsolatos adatok:
da)	bankszámla tulajdonos neve, lakcíme, adóazonosító jele és társadalombiztosítási
azonosító jele,
db)	bankszámlát vezető bank neve, SWIFT kódja,
dc)	bankszámla száma IBAN számmal;
e)	személyi jövedelemadó kedvezményekkel kapcsolatos adatok:
ea)	önkéntes és kölcsönös egészségpénztári és nyugdíjpénztári azonosítók,
eb)	befizetett tagdíjak és kiegészítések,
ec)	adókedvezményre jogosító adatok;
f)	személyi állomány illetményét terhelő levonásokkal kapcsolatos adatok:
fa)	levonást elrendelő szerv neve, elrendelő okmány száma és kelte,
fb)	a levonás jogcíme és összege, a jogosult neve, lakcíme és bankszámlaszáma,
fc)	a tartozás jogcímenkénti összege és a teljesítésre vonatkozó adatok;
g)	béren kívüli juttatásokra vonatkozó adatok:
ga)	a béren kívüli juttatás felhasználására jogosító kártya száma, speciális azonosítói,
gb)	érvényes jogcímekre átutalt összegek adatai;
h)	devizahiteles - gyűjtőszámlahitelre vonatkozó adatok,
i)	személyügyi törzsszám,
j) korábbi foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos tárgyévi jövedelem és személyi
jövedelemadó adatok (adó-adatlap),
k) korábbi foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos tárgyévre vonatkozó önkéntes és
kölcsönös nyugdíjpénztári adatok (pénztár neve, címe, adószáma, pénzforgalmi-jelzőszáma,
tagsági azonosító, tagsági jogviszony kezdete).
59
Indokolás
a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvényjavaslathoz
Általános indoklás
2013. július 1-jén lép hatályba a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a
továbbiakban: Hjt.). A Hjt. a kor követelményeihez, a megváltozott közszolgálati
szabályozáshoz igazítja a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos katonai szolgálati
viszony, a honvéd tisztjelölti szolgálati viszony és a honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony
szabályozását, figyelemmel a szolgálati viszonyok sajátosságaira. A Hjt. új szabályaira,
valamint a személyes adatok védelmének törvényi garanciáira figyelemmel új nyilvántartási,
adatkezelési szabályok kidolgozása vált szükségessé e személyi kör vonatkozásában. Az új
szükségletekre figyelemmel jelentősen bővült a szolgálati viszonyban állókról vezethető
nyilvántartások köre, ezért a Hjt. tehermentesítésére figyelemmel e törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) tartalmazza ezek szabályozását.
2012. január 1-jén lépett hatályba az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az
azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a
gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és
a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi
CLXXVII. törvény, amely a hadköteles nyilvántartás, a gazdasági és anyagi szolgáltatási
kötelezettségekkel kapcsolatos nyilvántartás, valamint a szolgálati igazolványok kiadásával,
nyilvántartásával kapcsolatos adatkezelések mellett a hadkötelezettséggel kapcsolatos katonai
igazgatási feladatokat is tartalmaz. E törvény alapvetően bevált, azonban a nyilvántartások
egységes szemléletű szabályozása, az elektronikus adatkezelés minél teljesebbé tétele
érdekében szükséges új - a honvédelmi célú adatkezelés komplexen, egy helyen kezelő -
törvénybe emelni e szabályokat is. Ez utóbbi tekintetében alapvető tartalmi változtatások nem
szükségesek, azonban kisebb pontosítások a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel
szükségessé váltak.
A törvényjavaslatnak (a továbbiakban: Javaslat) a Hjt. egyes rendelkezéseit érintő
módosítására elsősorban szövegpontosító, a jogalkalmazást segítő céllal kerül sor.
Részletes indoklás
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Értelmező rendelkezések
Az 1. §-hoz
A Javaslat az alkalmazáshoz szükséges értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
II.	Fejezet
A KATONAI IGAZGATÁS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FELADATAI
60
2.	A katonai igazgatási szervek
A 2. §-hoz
A Javaslat meghatározza a katonai igazgatási szervezet felépítését, amely központi katonai
igazgatási szervből és az annak alárendeltségében működő területi katonai igazgatási
szervekből áll.
3. A katonai igazgatási szervek feladatai
A 3.-5. §-hoz
A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai
igazgatás területi szervei vonatkozásában behatárolja a békeidőszakban és a különleges
jogrend idején a hadkiegészítés módját, az adatszolgáltatási kötelezettséget és a
nyilvántartható adatok körét a nyilvántartás és adatszolgáltatás céljának pontos
meghatározásával.
A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére
meghatározza a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatain túl az országos személyügyi
nyilvántartási rendszerekkel való kapcsolattartásra és azoktól való adatátvételre vonatkozó
szabályokat, valamint feljogosítja a szervezetet a Magyar Honvédség által biztosított
igazolványok, és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó
egyéb igazolásokkal történő ellátásra.
III.	Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONNYAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK KÖRE
4.	Általános szabályok
A 6.-8. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szolgálati viszonnyal kapcsolatban vezetett nyilvántartások körét.
Ezek köre:
a)	toborzó nyilvántartás,
b)	személyügyi nyilvántartás,
c)	fegyelmi nyilvántartás,
d)	érdekvédelmi nyilvántartás,
e)	szolgálaton kívüliekre vonatkozó nyilvántartás, és
f)	pénzügyi nyilvántartás
Az informatikai fejlődést felhasználva, igazodva a korszerű közigazgatás követelményéhez a
Javaslat célja egyes nyilvántartások elektronikus vezetésének előírása.
Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság megállapítását erre feljogosított orvosok,
orvosi bizottságok végzik. Az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3. pont
b)	alpontja értelmezi a különleges adat fogalmát, mely szerint különleges adat az egészségi
állapotra, és a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat. Erre figyelemmel ezek
kezeléséhez fokozott garanciák szükségesek, így kezelésük külön szabályozást igényel.
5. A toborzó nyilvántartás
61
A 9. §-hoz
A szolgálati viszonyra jelentkezőkről a Javaslat szerint a Magyar Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve toborzó nyilvántartást vezet, melynek célja az
utánpótlás biztosítása.
6.	A személyügyi nyilvántartás
A 10-13. §-hoz
A személyügyi nyilvántartásban kell kezelni valamennyi, a szolgálati viszonnyal kapcsolatos
személyes adatot. A személyügyi nyilvántartásban szereplő adatok kezelése biztosítja a
szolgálati viszonnyal összefüggő döntések előkészítéséhez, meghozatalához, a jogok
gyakorlásához és a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat. A személyügyi
nyilvántartás kezeli az állomány tagjára, az önkéntes tartalékos katonára, a honvéd tisztjelöltre
és a honvéd-altisztjelöltre vonatkozó adatokat. Az adatok a szolgálati viszony megszűnéséig
vagy megszüntetéséig kezelhetők.
Az Infotv. szerinti követelményeknek megfelelően a személyügyi nyilvántartásban szereplő
adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.
A célhoz kötöttség követelményével összhangban a Javaslat meghatározza azt, hogy mely
személyek férhetnek hozzá a személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz.
A Javaslat a tudományos kutatás elősegítése és a szolgálati idővel kapcsolatos hatósági
bizonyítványok kiállításának biztosítása érdekében meghatározza az iratok adatkezelési idő
lejárta utáni őrzését.
7.	A fegyelmi nyilvántartás
A 14. és 15. §-hoz
A fegyelmi nyilvántartásban kell kezelni a fegyelmi eljárással, a büntetőeljárással, a
szabálysértési eljárással, a méltatlansági eljárással és az ezek során megállapított szankciókkal
kapcsolatos adatokat. Az adatkezelés célja az eljárások lefolytatásához szükséges adatok
biztosítása, a döntés-előkészítés és a határozathozatal megalapozása, a kiszabott szankciók
megállapíthatósága, illetve annak megállapítása, hogy fennáll-e még azok hatálya.
A fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok főszabályként a szolgálati viszony megszűnéséig
vagy megszüntetetéséig kezelhetők. Azonban a lefokozás, a szolgálati viszony megszüntetése
fegyelmi fenyítés kiszabása és a méltatlansági eljárásban kiszabott szolgálati viszony
megszüntetése a szolgálati viszony létesítését kizáró ok, ezért ezen szankciók kiszabása esetén
a fegyelmi adatok a szolgálati viszony megszűnését követően is kezelhetők.
A Javaslat meghatározza, hogy feladataik ellátása érdekében mely személyek férhetnek hozzá
a fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatokhoz.
8.	Az érdekvédelmi nyilvántartás
A 16. §-hoz
A Magyar Honvédség a Hjt. rendelkezéseinek megfelelően a szolgálati viszony megszűnését
követően is gondoskodik volt tagjairól, ezért érdekvédelmi nyilvántartást vezet a
nyugállományú katonákról, a hivatásos, a szerződéses és az önkéntes tartalékos vagy a
hadkötelezettség alapján történő katonai szolgálatteljesítéssel összefüggő baleset, betegség,
sebesülés vagy haláleset miatt társadalombiztosítási és szociális ellátásra jogosultakról, a
korábban hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítettekről és ezek ellátásra jogosult
62
hozzátartozóiról. Az érdekvédelmi nyilvántartás célja a nyugállomány tagját, valamint más a
gondoskodás körébe tartozó személyeket megillető ellátásra jogosultak társadalombiztosítási,
szociális, kegyeleti ellátása megállapításához és folyósításához szükséges adatok biztosítása.
Ennek megfelelően az érdekvédelmi nyilvántartásban szereplő adatok legfeljebb ezen
ellátásokra való jogosultság megszűnéséig kezelhetők.
9.	A szolgálaton kívüliek nyilvántartása
A 17. §-hoz
A Hjt.-ben meghatározott esetekben a hivatásos állomány volt tagja kérheti szolgálaton kívüli
állományba történő vételét. E személyekről a hivatásos szolgálatba történő visszavétel
elősegítése, és honvédségi kötődésük fenntartása érdekében nyilvántartást kell vezetni.
10. A szolgálatteljesítési idő nyilvántartása
A 18. §-hoz
A Javaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényhez hasonlóan
kötelezővé teszi a szolgálatteljesítési időre vonatkozó nyilvántartás vezetését. A szolgálati
viszony sajátosságaihoz igazodóan nyilvántartást kell vezetni
-	a szolgálati rend szerinti szolgálatteljesítés,
-	az ügyeleti és a készenléti szolgálatok,
-	a szabadság
-	az egészségügyi szabadság, és
-	a munkaidő-kedvezmények
időtartamáról.
Nyilvántartást kell vezetni továbbá a teljesített túlszolgálatról és annak ellentételezéséről.
A Javaslat meghatározza a nyilvántartás vezetésének módjára vonatkozó alapvető
rendelkezéseket.
11.	Pénzügyi nyilvántartás
A 19. §-hoz
A pénzügyi nyilvántartás célja a szolgálati viszonyban állókat pénzben megillető
járandóságok, juttatások és költségtérítések kifizethetőségének biztosítása. A pénzügyi
nyilvántartást a Javaslat szerint a Magyar Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve
kezeli a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig.
12.	A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok nyilvántartásaira vonatkozó sajátos szabályok
A 20. §-hoz
A minősített adatok védelmére figyelemmel a Javaslat sajátos szabályokat határoz meg a
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok hivatásos állományú tagjairól vezetett
nyilvántartásokról.
13.	Egyéb nyilvántartások
A 21-24. §-hoz
63
A Magyar Honvédség objektumainak védelme, az ott kezelt minősített adatok megóvása
érdekében beléptető rendszerben rögzíti az objektumokba történő ki- és belépők adatait. A
Javaslat meghatározza a személyi állomány ki- és belépésekor, valamint az alkalmi belépők
ki- és belépésekor rögzíthető adatok körét és az adatkezelés idejét. Az említett célokból a
Magyar Honvédség az objektumaiban és azok közvetlen környezetében felvételt készíthet az
ott tartózkodó személyekről.
A belső pályázati úton betölthető munkakörök esetén a Magyar Honvédség központi
személyügyi szerve nyilvántartást vezethet a pályázatra jelentkezőkről.
A Magyar Honvédség katonájának mindenkor rendelkezésre kell állnia feladata
végrehajtására. A katonák elérhetőségének biztosítására a Magyar Honvédség kiértesítési
rendszert működtet. A kiértesíthetőség biztosítása érdekében a Javaslat szerint a honvédségi
szervezet vezetője által meghatározott személyek, illetve szolgálatok, a honvédségi szervezet
személyi állományának kiértesítési és kiértesíthetőségére vonatkozó adatokat rögzíthetik és
kezelhetik.
IV.	Fejezet
A HADKÖTELES ÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA
14.	A hadköteles nyilvántartás
A 25-28. §-hoz
A hadköteles nyilvántartásban az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése és a Hvt. 5. § (4)
bekezdés k) és l) pontjában meghatározottaknak megfelelően a Javaslat szabályozza az
állampolgárok adatai kezelésének szabályait és a nyilvántartó szervezetet. Meghatározza a
katonai szervezetek kiegészítése érdekében a Magyar Honvédség katonai igazgatási és
központi adatfeldolgozó szerve, a katonai igazgatás területi szervei, a Magyar Honvédség
központi irattározásra kijelölt szerve és a honvédségi szervezetek (a továbbiakban együtt:
nyilvántartást vezető szervek) között átadható adatok körét, az adatkezelés ideje, időtartama
és célja szerinti jogosultságokat és kötelezettségeket.
A hadköteles nyilvántartás ezen új rendszere - tekintetbe véve a más törvényekben
szabályozott önkéntes tartalékos rendszerben megvalósítani tervezett létszámot - ismét
képessé válik arra, hogy a Magyar Honvédség hadkiegészítési szükségletének mintegy 2/3-a
már békeidőszakban kiírásra kerüljön a katonai szervezetek részére.
A Javaslat pontosítja a haza védelme érdekében elsődlegesen behívható kiképzett
tartalékosokkal kapcsolatos - az általánostól részben eltérő - nyilvántartási jogosultságokat.
15.	Automatikus adatszolgáltatás a hadkötelesek nyilvántartásához
A 29. és 30. §-hoz
Azt az alapelvet követve, hogy az állampolgárt békében ne terhelje kötelezettség a
későbbiekben lehetséges katonai szolgálatának tervezése kapcsán, a potenciális hadkötelesek
és a kiképzett tartalékosok vonatkozásában az adattal rendelkező adatszolgáltatók biztosítanak
adatot a Magyar Honvédség részére. A hadkötelezettség bevezetését követően sem változik az
alapelv, tehát a hadkötelesek esetében is az alapadatok bekérése az adatszolgáltatóktól
történik.
Mivel az Alaptörvény meghatározza, hogy ki köteles katonai szolgálatot teljesíteni, az
automatikus adatszolgáltatás elvileg minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfira
64
vonatkozhatna, azonban tekintettel arra, hogy a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban:
Hvt.) behatárolja a katonai szolgálatra történő behívhatóság életkori határait, ezzel
determinálja a hadköteles nyilvántartás adatkezelési célhoz kötöttségét. Fentiek alapján az
adatszolgáltatás a Hvt. 5. § (4) bekezdés k) pontjában meghatározott határidőig történik
automatikus adatszolgáltatásként.
A Javaslat, figyelemmel az adatkezelés célhoz kötöttségére meghatározza, hogy mely adatok
kezelhetők békében és a hadkötelezettség bevezetését követően egyaránt, és melyek kizárólag
a hadkötelezettség bevezetése után.
16.	Megkeresésre történő adatszolgáltatás a hadköteles nyilvántartáshoz
A 31. és 32. §-hoz
Azon adatszolgáltatások esetében, melyek nem érinthetnek minden katonai
szolgálatteljesítésre kötelezett korú személyt, nem indokolt az automatikus adatszolgáltatás
előírása. Az adatszolgáltatás egyedi esetben és kizárólag akkor szükséges, ha a hadköteles
nyilvántartásban szereplő személyről a meghatározott adatszolgáltató a Javaslatban
rögzítettek szerinti információ birtokába jut.
17.	A meghagyással kapcsolatos nyilvántartások
A 33.§-hoz
A meghagyás rendszerében a békeidejű adatszolgáltatás kizárólag a jogszabály által
meghagyásba kijelölt, vagy jogszabály alapján meghagyásba bevont munkáltató adataira
vonatkozik, és nem érinti a meghagyásba vont munkakört betöltő személyt, hiszen ő lehet a
hadkötelezettségben nem érintett személy is. A munkakört betöltő személy adatai csak a
hadkötelezettség bevezetését, vagy a katonai szolgálatra történő önkéntes jelentkezést
követően válnak relevánssá, mert az ilyen munkakört betöltő személy nem kerül behívásra
katonai szolgálat teljesítésére.
18.	Az adatszolgáltatás költsége, azonosító adatai
A 34. §-hoz
A hadkötelezettséggel kapcsolatos nyilvántartások vezetése honvédelmi érdek, ezért a
Javaslat szerint az azok részére történő adatszolgáltatás térítésmentes, költségeit az
adatszolgáltatók viselik. A nyilvántartások közötti kapcsolat, ahol lehetséges a
személyazonosító alkalmazásával, ahol nem, ott a természetes személyazonosító adatok
alkalmazásával biztosított.
V.	Fejezet
A VESZTESÉG-NYILVÁNTARTÁS
A 35. §-hoz
A hadijogot szabályozó különböző nemzetközi egyezmények végrehajtása érdekében a
Javaslat meghatározza a veszteség-nyilvántartás szabályait. Ennek célja a fegyveres
65
konfliktusok következtében elhunyt, eltűnt, idegen hatalom által fogvatartott tényleges
katonák azonosítása. A Javaslat meghatározza, hogy a veszteség-nyilvántartásból kik
juthatnak hozzá adatokhoz, illetve kik szolgáltatnak adatot ennek vezetéséhez.
VI.	Fejezet
A KATONAI SZOLGÁLA TI KÖTELEZETTSÉG JÁRULÉKOS KÖTELEZETTSÉGEI
19.	Személyes adatszolgáltatási kötelezettség
A 36. §-hoz
A Javaslat alapelvét követve, az állampolgárok minimális megterhelésére törekedve, a
hadkötelezettség bevezetését követően is kizárólag azok a hadköteleseknek kell adatot
szolgáltatniuk, akiket a Magyar Honvédség erre felszólít.
20.	Bejelentési kötelezettség
A 37. §-hoz
Bejelentési kötelezettség alapján az állampolgár a Javaslat 36. § szerinti adatszolgáltatási
kötelezettséget követően az adataiban bekövetkezett változást köteles bejelenteni.
21.	Megjelenési kötelezettség
A 38. §-hoz
A Javaslat szerinti megjelenési kötelezettség kizárólag a hadkötelezettség bevezetését
követően terheli az állampolgárt és csak abban az esetben, ha katonai szolgálatra történő
tervezése a személyes, az automatikus, vagy megkeresésre történő adatszolgáltatás során a
Magyar Honvédség birtokába jutott adatok alapján nem zárható ki. A megjelenési
kötelezettség egyes esetei (orvosi vizsgálat, gyógykezelés) a hadköteles és a Magyar
Honvédség érdekeit egyaránt szolgálják.
22.	Személyes kötelezettség teljesítése a kötelezett akadályoztatása esetén
A 39. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy az érintett akadályoztatása esetén miként kell eleget tenni a
megjelenési és bejelentési kötelezettségeknek.
VII.	Fejezet
A HONVÉDELMI ÁGAZATBAN HASZNÁLT IGAZOLVÁNYOKKAL KAPCSOLATOS
ADATKEZELÉS
23.	A katonai igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
A 40. §-hoz
66
A hadköteles katona szolgálati viszonyát és személyazonosságát katonai igazolvánnyal
igazolja. A Javaslat meghatározza a katonai igazolvány adattartalmát és a kiadott katonai
igazolványokról vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat.
24. A honvédségi szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány kiadásával
kapcsolatos adatkezelés
A 41. §-hoz
A Magyar Honvédség személyi állományába tartozó személy szolgálati viszonyának
igazolása szolgálati igazolvánnyal történik. A Javaslat meghatározza a szolgálati igazolvány
adattartalmát és a kiadott szolgálati igazolványokról vezetett nyilvántartásra vonatkozó
szabályokat.
25.	A katonai nyugdíjas igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
A 42. §-hoz
A Hjt. szerint a Magyar Honvédség feladata a nyugállományú katonákról történő
gondoskodás. A katonai nyugdíjas igazolvány a nyugállomány tagját megillető ellátásokra
való jogosultságot igazolja. A Javaslat meghatározza a katonai nyugdíjas igazolvány
adattartalmát és a kiadott katonai nyugdíjas igazolványokról vezetett nyilvántartásra
vonatkozó szabályokat.
26. Az ideiglenes szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
A 43. §-hoz
Az elveszett, megsemmisült szolgálati igazolványok pótlásáig az állomány tagját és az
önkéntes tartalékos katonát ideiglenes szolgálati igazolvánnyal kell ellátni. A Javaslat
meghatározza az ideiglenes szolgálati igazolvány adattartalmát és a kiadott ideiglenes
szolgálati igazolványokról vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat.
27. Hatósági és ellenőri igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
A 44. §-hoz
A Magyar Honvédség széleskörű hatósági és ellenőrzési feladatokat lát el. Alapvető érdek,
hogy az e tevékenységet végzők jogosultságukat megfelelően igazolni tudják. Ezért a Javaslat
meghatározza a hatósági és az ellenőri igazolvány adattartalmát, és a kiadott hatósági és
ellenőri igazolványról vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat.
28.	A személyi igazolójegy kiadásával kapcsolatos adatkezelés
A 45. §-hoz
A Magyar Honvédség tényleges katona állományát a katonai cselekmények idején, valamint
Magyarország területén kívüli szolgálat teljesítése és nemzetközi szerződés alapján teljesített
szolgálat időszakában azonosítás és segítségnyújtás biztosítása céljából személyi
67
igazolójeggyel kell ellátni. A Javaslat meghatározza a személyi igazolójegy adattartalmát, és a
kiadott személyi igazolójegyről vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat.
29. Adatszolgáltatás a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos
nyilvántartásokból
A 46. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy az e fejezet szerinti nyilvántartásokból mely szervek részére
teljesíthető adatszolgáltatás.
VIII.	Fejezet
A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS
NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS
30. Gazdasági és anyagi szolgáltatás adatainak nyilvántartása
A 47. §-hoz
Az Alaptörvény és a Hvt. szerinti gazdasági- és anyagi szolgáltatási teljesítéséhez szükséges
nyilvántartás alapjait teremti meg a Javaslat. A honvédelem feladatainak végrehajtása
körében, az igénybevevő igényének teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez
szükséges adatokról a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó
szervezete, valamint a katonai igazgatási központ nyilvántartást vezet a kormányrendeletben
meghatározott ingatlanokról, technikai eszközökről és szolgáltatásokról.
31. Adatszolgáltatás a gazdasági és anyagi szolgáltatások nyilvántartásához
A 48-51. §-hoz
Az adatszolgáltatás megkeresésre történik. A nyilvántartásból törölni kell a nem lebiztosított
ingatlan, technikai eszköz vagy szolgáltatásra vonatkozó adatokat. Ezzel biztosítható a
nyilvántartott adatok célhoz kötöttsége illetve a szükséges mértékű nyilvántartás fenntartása.
A Javaslat rögzíti, hogy az adatszolgáltatás térítésmentes.
IX.	Fejezet
ADATTOVÁBBÍTÁSI NYILVÁNTARTÁS
Az 52. §-hoz
Az Infotv. szerint az adatkezelő által teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási
nyilvántartást kell vezetni. A Javaslat a benne szereplő nyilvántartások esetében meghatározza
az adattovábbítási nyilvántartás tartalmát és abból történő adatszolgáltatást.
X.	Fejezet
KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG
32. Előzetes alkalmasság megállapítása
Az 53. és 54. §-hoz
68
Az előzetes alkalmasság megállapításának célja, hogy a hadkötelezettség bevezetését
követően a Magyar Honvédség hadi létszámra történő mielőbbi feltöltése érdekében
elkerülhető legyen mind a hadköteles, mind a katonai igazgatási feladatokat végző állomány
felesleges terhelése. Ez oly módon kerül biztosításra, hogy a béke idején rendelkezésre álló
információk alapján a sorozó szak-főorvos kizárhatja azon személyek katonai szolgálatra való
tervezésének lehetőségét, akiknél az alkalmasságot befolyásoló betegség mértéke nem teszi
lehetővé a katonai szolgálat teljesítését és az egészségi állapotukban javulás nem várható.
A Javaslat differenciáltan tartalmazza az orvosi szakvélemény kialakításához rendelkezésre
álló adatok körét. Meghatározásra kerülnek a sorozó szak-főorvos által javasolható egészségi
állapotra utaló minősítések.
33.	Sorozás alóli mentesítés
Az 55. §-hoz
A sorozás alóli mentesítésről a sorozó szak-főorvos javaslata alapján, a hadkötelezettség
bevezetését követően, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó
szerve hoz határozatot.
34.	Sorozás
Az 56-64. §-hoz
Sorozás kizárólag a hadkötelezettség bevezetését követően kerül végrehajtásra, melynek
szabályozása hatályos jogszabály alapján jelenleg is rendezett. A Javaslat meghatározza, hogy
kit kell sorozásra tervezni, a tervezettek közül kiket lehet megjelenés nélkül sorozni és, hogy
kiket személyes megjelenés alapján.
A személyes megjelenés nélküli sorozás végrehajtásához a Javaslat lehetővé teszi a katonai
szolgálatra való alkalmasságot befolyásoló egészségi adatok egyedi szolgáltatását, amely
elősegíti a Magyar Honvédség hadi szervezetre történő gyorsabb áttérését.
A megjelenés nélkül sorozható hadkötelesek részére fegyver nélküli katonai szolgálat
teljesítése iránti kérelem beadásának lehetőségét biztosítani kell, ezért a hadkötelesek ezen
körét is tájékoztatni kell a tervezett sorozási időpontról. A fenti kérelem benyújtása nem
befolyásolja a sorozás tervezett idejét, azonban amennyiben a hadköteles egészségi
állapotában bekövetkezett változásról tesz bejelentést és ezt orvosi igazolásokkal
alátámasztja, sorozását csak személyes megjelenése esetén lehet végrehajtani.
A Javaslat rendezi az első és a másodfokú sorozóbizottság összetételét és eljárását,
meghatározza a jogorvoslat rendjét.
A jogerős határozat a hadkötelezettség megszűnéséig hatályos, azonban a hadköteles az
egészségi állapotában bekövetkezett változás esetén kérheti egészségi alkalmasságának újbóli
megállapítását. Amennyiben a kérelemhez csatolt orvosi igazolások alátámasztják a kérelmet,
a hadköteles ismételt sorozását rendeli el a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szerve.
XI.	Fejezet
HONVÉDELMI BÍRSÁG
A 65-67. §-hoz
69
A honvédelmi bírság a közigazgatási bírságok egyik fajtája. A Javaslat meghatározza azokat a
szabályszegéseket, amelyek elkövetése esetén a fővárosi és a megyei kormányhivatal
honvédelmi bírságot szabhat ki, szabályozza annak alsó és felső határát és a kiszabásnál
mérlegelendő körülményeket.
XII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. Felhatalmazások
A 68. §-hoz
A Javaslat megállapítja a végrehajtáshoz szükséges felhatalmazásokat a Kormány és a
Kormány tagjai részére.
36.	Hatálybalépés
A 69. §-hoz
A Javaslat lépcsőzetes hatálybalépést határoz meg az egyes rendelkezések tartalmával
összefüggésben.
37. Átmeneti rendelkezés
A 70. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hatálybalépéshez kapcsolódó átmeneti szabályokat.
38.	Módosító rendelkezések
A 71. §-hoz és a 78. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítását
kezdeményezi a szolgálati viszonnyal összefüggő egyes juttatások adómentességének
megteremtése érdekében.
A 72. §-hoz
A Javaslat az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény módosítását kezdeményezi a honvédekre vonatkozó szabályok pontosítása
érdekében.
A 73. §-hoz és a 78. § (2) bekezdéséhez
A Javaslat a Hvt. módosítása keretében kezdeményezi a lő- és a gyakorlóterek
rendeltetésszerű használatához szükséges törvényi alapok megteremtését, a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésétől eltérő szabályok
meghatározását, biztosítja az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó, HM
vagyonkezelésű ingatlannal határos közterületi ingatlanok honvédelmi érdekből történő
ingyenes igénybevételi lehetőségét, szabályozza a Honvédség nemzetközi válságreagáló
70
műveletekben való részvételével, valamint ezen műveletek átalakult feladatkörével
összefüggésben e műveletek során egyes nem halálos kényszerítő eszközök használatának
megengedhetőségét, valamint pontosítja a jogszabály-alkotási felhatalmazásokat.
A 74. §-hoz
A Javaslat a Honvédségnél beosztást betöltő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen óraadó
oktatóként foglalkoztatottak tekintetében sajátos akkreditációs szabályt határoz meg.
A 75. §-hoz
A Javaslat kezdeményezi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítását
a honvéd altiszt-jelöltek tanulmányaival kapcsolatos adatok kezelésével összefüggésben.
A 76. §-hoz
A Javaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításával a rehabilitációs hozzájárulásra
vonatkozó fizetési kötelezettség pontosítását kezdeményezi.
A 77. §-hoz, a 78. § (3) és (4) bekezdéséhez és a 79. §-hoz
A Javaslat a 2013. július 1-jén hatályba lépő Hjt. módosítása körében a rendszeres
illetménypótlékok körét kiegészíti a munkaköri pótlékkal, pontosítja különösen a jogvesztő
határidőre, a nyugdíj előtti rendelkezési állományra, a maximális várakozási idő
meghosszabbítására vonatkozó szabályozást, az ún. mozgó rendfokozattal kapcsolatos
várakozási időket, a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásokra vonatkozó
rendelkezéseket, továbbá meghatározza az előírt várakozási idő letöltése előtti előléptetés és
kinevezés szabályait.
A Javaslat más jogállási törvényekhez hasonlóan - a hatályos és a kihirdetett szabályozástól
eltérően, szolgálati időkedvezmény helyett - pótszabadságot biztosít a gyermek születése után
az apának, egyértelművé teszi, hogy nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az állomány
nyelvtanár, tolmács, valamint fordító, revizor-fordító beosztást betöltő tagjának a beosztása
ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján, továbbá a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseivel
összhangban lehetővé teszi a jubileumi jutalom előrehozott kifizetését az özvegynek
(élettársnak, örökösnek), ha a hivatásos katona szolgálati viszonya halála miatt szűnik meg.
A Javaslat pontosítja a felhatalmazásokat, átmeneti szabályokat határoz meg különösen a más
kereső tevékenységhez, az új típusú teljesítményértékeléshez, a várakozási idő letelte előtti
előléptetéshez és kinevezéshez kapcsolódóan, az előírt iskolai végzettséggel nem rendelkező
altiszti állományra vonatkozóan, és az eltérített beosztást betöltők tekintetében.
A 80. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az
azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a
gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és
a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi
CLXXVII. törvényt.
71
39.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
A 81. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy az Alaptörvény alapján mely rendelkezések minősülnek
sarkalatosnak.