﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11206. számú
törvényjavaslat
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység
minősítéséről
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység
minősítéséről
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók
tevékenysége az elérhető legjobb általános környezeti előnyt eredményezze, valamint a
közszolgáltatókat magasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtására ösztönözze, a következő
törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya
1. §
E törvény hatálya
a)	az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű
Társaságra,
b)	a minősítést kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező
gazdálkodó szervezetre,
c)	a minősítés és a minősítés módosításának eljárási szabályaira,
d)	az osztályba sorolás szempontrendszerére,
e)	az ügyfél j ogaira és kötelezettségeire,
f)	a minősítő okirat hatályának meghosszabbítására,
g)	a minősítési feltételeknek való megfelelés és a korábban vállalt környezetirányítási
célok és programok megvalósításának ellenőrzésére, valamint
h)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítésével kapcsolatos jogorvoslatra
terjed ki.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
(1)	E törvény alkalmazásában:
1.	állami vagy önkormányzati tulajdon: az állam, a települési önkormányzat vagy a
települési önkormányzatok társulásának tulajdona, valamint az olyan gazdálkodó
szervezet tulajdona, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a települési
önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján
közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra,
hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválassza,
visszahívja;
2.	gyűjtőedény: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.)
szerinti szabványos gyűjtőedény, kivéve a hulladékgyűjtő zsákot, valamint az
elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszközt, berendezést;
3.	hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítése: kérelemre induló, a minősítő által
lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során a minősítő a kérelmező
1
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében meghatározott tevékenységét
vizsgálja, és a kérelmezőt minősítési osztályba sorolja;
4.	hulladékkezelő létesítmény: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont
hulladékhasznosító és hulladékártalmatlanító létesítmény;
5.	környezetirányítási cél: a minősítést kérelmező által, a környezeti teljesítményének
javítása érdekében kitűzött, műszaki és szolgáltatási színvonaljavítással megvalósuló,
mérhető, dokumentált célrendszer;
6.	környezetirányítási program: a környezetirányítási cél elérése érdekében tervezett
intézkedéseket és annak ütemezését bemutató részletes terv;
7.	közszolgáltatási terület: a kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
engedélyében megnevezett, hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett terület;
8.	minősítési fokozat: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység szolgáltatási
színvonalának szintjét tükröző fokozat;
9.	minősítési kategória: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység
szolgáltatásbiztonsági szintjét tükröző kategória;
10.	minősítési osztály: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minőségét
tükröző, a minősítési kategória és a minősítési fokozat együttes alkalmazásával
meghatározott osztály.
(2)	Az e törvényben meg nem határozott fogalmak tekintetében a Ht.-ben meghatározott
fogalmakat kell alkalmazni.
(3)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
3.	A minősítés általános szabályai
3.	§
(1)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet (a
továbbiakban: kérelmező) hulladékgazdálkodási tevékenységét - kérelemre - a szolgáltatás
biztonsága és a szolgáltatás színvonala alapján az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség
Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: minősítő) minősíti és a kérelmezőt
minősítési osztályba sorolja. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság a minősítés során közigazgatási hatósági jogkörben jár el.
(2)	A minősítő a kérelmezőt csak a kérelemben megjelölt minősítési osztályba sorolhatja.
(3)	Az e törvényben foglalt eljárásokban - az adatváltozás bejelentésére vonatkozó kérelem
elbírálása kivételével - az ügyintézési határidő 90 nap.
2
(4)	A minősítő, ha a kérelmező kezdeményezi - igazgatási szolgáltatásként - az eljárás
megindítását megelőzően szakmai konzultációs lehetőséget biztosít. A szakmai konzultáció az
egyes minősítési osztályok eléréséhez szükséges követelményekre, valamint az e
követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokra terjedhet ki.
(5)	A (4) bekezdés szerinti konzultáció
a)	az eljárás során szükséges és előírt hatósági jogi aktusokat nem pótolja,
b)	a törvény előírásainak betartása és a kérelmező részére előírt cselekmények
végrehajtása alól nem mentesít, továbbá
c)	nem szolgálhat hivatkozási alapul a kérelmezett minősítési osztály megfelelősége
elbírálásánál.
(6)	A kérelmező az e törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáért,
valamint a (4) bekezdés szerinti igazgatási jellegű szolgáltatás (konzultáció) igénybe vételéért
igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
4.	Minősítési eljárás
4.	§
(1)	A kérelmező a minősítési eljárást a hatóság által rendszeresített - a (2) bekezdésben
meghatározott adattartalmú - formanyomtatvány benyújtásával kérelmezi. A kérelem szóbeli
benyújtásának nincs helye. A kérelmet és mellékleteit a kérelmező egy papír alapú
példányban nyújtja be a minősítő részére. A kérelmező a kérelmet és mellékleteit a minősítő
részére elektronikus adathordozón is megküldi.
(2)	A kérelem tartalma:
a)	a kérelmező neve, székhelye, cégjegyzékszáma, Környezeti Ügyfél Jele, Környezeti
Területi Jele, statisztikai számjele, pénzforgalmi számlaszáma,
b)	a kérelmező telephelyének, fióktelepének címe,
c)	a kérelmező kijelölt kapcsolattartójának neve,
d)	a kérelem típusa (új kérelem, módosítási kérelem, minősítő okirat hatályának
meghosszabbítása iránti kérelem, adatváltozás bejelentése),
e)	a kérelmezett minősítési osztály,
f)	a kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyének száma, időbeli hatálya, az
engedélyező hatóság,
g)	a kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyének száma, időbeli
hatálya,
h)	a kérelmező által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységek, valamint
i)	a kérelmező által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében üzemeltetett
hulladékkezelő létesítmények felsorolása.
(3)	A kérelemhez csatolni kell
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély alapját képező, a környezetvédelmi
hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedélyt vagy engedélyeket,
b)	a közszolgáltatási területre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
engedélyt,
c)	a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet, valamint
d)	az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.
3
(4)	A kérelmezőnek a (3) bekezdésben meghatározottak mellett - a kérelmezett minősítési
osztálynak megfelelően - az 1-4. mellékletben meghatározott minősítési feltétel- és
követelményrendszer szerint a következő dokumentumok másolatát is be kell nyújtania:
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont szállító eszközök - így különösen
gépjárművek, célgépek -, valamint az e törvény szerinti hulladékkezelő létesítmények
tulajdonának igazolására szolgáló
aa)	tulajdoni lapot,
ab)	forgalmi engedélyt,
ac)	leltári nyilvántartási kivonatot,
ad)	lízingszerződést vagy más - a tulajdon igazolására alkalmas - okiratot, szerződést,
ae)	bérleti, használati, hasznosítási, üzemeltetési, vagyonkezelési jogosultságát igazoló
megállapodást, egyéb dokumentumot, az átadott eszközök, létesítmények tételes,
leltár szerinti megjelölésével, amennyiben önkormányzati vagy állami tulajdonban
lévő eszközt, létesítményt vontak be;
b)	a minősítésügyi, környezetirányítási rendszerek működtetését igazoló,
ba)	az Európai Unió vagy Svájc területén kiadott akkreditációval rendelkező tanúsító
szervezet által kiállított érvényes ISO 9001-es és ISO 14001-es tanúsítványt, vagy
bb)	az ISO 14001 szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű, a közösségi környezetvédelmi
vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) szerinti nyilvántartásba vételről szóló
okiratot.
(5)	A kérelmezőnek csatolnia kell a kérelemhez - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak mellett -
az 5. mellékletben meghatározott környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettség hiányáról
szóló nyilatkozatát és a 2-4. mellékletben meghatározott környezetirányítási programokat.
(6)	A kérelmet, továbbá a kérelmező törvényes vagy meghatalmazott képviselőjétől származó,
az (5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot eredeti példányban kell benyújtani.
(7)	A 2-4. mellékletben meghatározott környezetirányítási program minimális tartalma:
a)	az elérni kívánt környezetirányítási cél,
b)	a cél eléréséhez szükséges eszközök tételes megnevezése, felsorolása és bemutatása,
c)	a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terv a bevont, illetve bevonni tervezett
pénzeszközök, források megjelölésével,
d)	a végrehajtás ütemezése,
e)	a végrehajtás időbeli keretei, valamint
f)	a program megvalósítása során a szakmai tájékoztatásra kijelölt személy neve és
elérhetősége.
(8)	A kérelem mellékleteként csatolandó dokumentumok idegen nyelven is benyújthatók, ha a
kérelmező azok egyszerű fordítását mellékeli.
(9)	A minősítő a (8) bekezdésben meghatározott esetben felhívhatja a kérelmezőt az idegen
nyelvű dokumentum hitelesített fordításának benyújtására, ha az egyszerű fordítás helyessége,
hitelessége iránt alapos kétség merül fel. A fordítás hitelesítésének költségeit a kérelmező
viseli.
5. §
4
A minősítési eljárásban kizárólag a kérelmező minősül ügyfélnek. A környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése az e törvényben
meghatározott eljárásokban nem alkalmazható.
6. §
(1)	A minősítési eljárásban a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályai nem
alkalmazhatók.
(2)	A minősítési eljárás során a kérelem a minősítési osztály tekintetében nem módosítható, az
ilyen tárgyú kérelmet a minősítő új eljárásban bírálja el.
(3)	A (2) bekezdés szerinti módosítási szándék esetén új kérelmet kell benyújtani.
(4)	A minősítési eljárás során a minősítő székhelyén kívül lefolytatott eljárási cselekmények
költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb
eljárási költségnek minősülnek. Az e bekezdés szerinti egyéb eljárási költségek mértéke
óránként és ügyintézőnként 8 060 forint.
7.	§
(1)	A minősítő a minősítés iránti kérelem beérkezését követő 8 napon belül megvizsgálja,
hogy
a)	az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került-e,
b)	a kérelem megfelel-e a 4. § szerinti formai követelményeknek.
(2)	A kérelem 6. § (2) bekezdésébe ütköző megváltoztatása esetén a minősítő a kérelmet
érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy az eljárást megszünteti.
(3)	Ha a minősítés iránti kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak, a minősítő a
kérelmet érdemben vizsgálja a kérelmezett minősítési osztályhoz rendelt
követelményrendszer keretei között.
8.	§
A minősítő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet annak
szolgáltatásbiztonsági funkciója szerint kategóriába, valamint szakmai funkcionalitása szerint
fokozatba sorolja. A minősítő a kategória és a fokozat együttes alkalmazásával a kérelmezőt
osztályba sorolja az 1-4. mellékletben meghatározottak szerint.
9. §
(1)	A minősítő a minősítési eljárás lefolytatását követően a kérelemnek helyt adó határozatát a
6.	melléklet szerinti minősítő okirattal (a továbbiakban: minősítő okirat) adja ki.
(2)	A kérelemnek helyt adó döntés esetén a minősítő a költségek megállapításáról és
viseléséről külön végzésben dönt.
(3)	A minősítő okirat időbeli hatálya
a)	az okirat kiállításától számított 36. hónap utolsó napjáig tart, vagy
5
b)	megegyezik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély időbeli hatályával, ha a
minősítő okirat alapjául szolgáló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély
időbeli hatálya az a) pont szerinti időbeli hatálynál rövidebb.
10.	§
A minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a minősítő okirat időbeli
hatálya alatt a kérelmezőnek folyamatosan meg kell felelnie. A kérelmező a
környezetirányítási célok teljesítésének érdekében vállalt intézkedéseket a környezetirányítási
programban foglaltaknak megfelelően végrehajtja.
5.	Adatváltozás bejelentése
11.	§
Ha a kérelmezőnek a hulladékgazdálkodási tevékenységét nem érintő adataiban olyan
változás következik be, amely a kiállított minősítő okirat adatának megváltoztatását igényli, a
kérelmező a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül adatváltoztatási kérelmet
nyújt be. A kérelemhez csatolni kell az adatváltozást igazoló okiratot. A minősítő az új
minősítő okiratot 30 napon belül állítja ki.
6. Új minősítési osztály kérelmezése
12.	§
(1)	Ha a kérelmező részére kiállított minősítő okiratban meghatározott minősítési osztályhoz
tartozó minősítési kategóriánál vagy fokozatnál magasabb kategóriába vagy fokozatba
sorolásra van lehetőség, a kérelmező az új kategóriának vagy fokozatnak megfelelő minősítési
osztályba sorolás iránt módosítási kérelmet nyújthat be.
(2)	Ha a kérelmező tevékenységében olyan változás következik be, amely alapján a kérelmező
a minősítő okiratában foglalt minősítési osztály feltételeinek, követelményeinek már nem felel
meg, a kérelmező - a változások bekövetkezésétől számított 15 napon belül - ezt a tényt a
minősítőnek bejelenti. A bejelentéssel egyidejűleg a kérelmező a változásoknak megfelelő
minősítési osztályba sorolást tartalmazó módosítási kérelmet nyújt be.
7.	A minősítő okirat hatályának meghosszabbítása
13.	§
(1)	A kérelmező a minősítő okirat hatályának lejárta előtt legkésőbb 90 nappal benyújtott
kérelmével kezdeményezheti a minősítő okirat hatályának meghosszabbítását. A minősítő
okirat hatályának meghosszabbításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig a kérelmező a
hatályos - korábbi - minősítő okirat alapján végezheti a tevékenységét.
(2)	Ha a minősítő a minősítő okirat hatályának meghosszabbítása iránti eljárásban
megállapítja, hogy a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a kérelmező
megfelel, a környezetirányítási programban foglaltakat megfelelően végrehajtja, a 9. § (3)
6
bekezdésében meghatározott időpontok figyelembevételével meghosszabbítja a minősítő
okirat hatályát.
(3)	Ha a minősítő az (1) bekezdés szerinti eljárás során megállapítja, hogy a minősítő okirat
kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a kérelmező nem felel meg, vagy a
környezetirányítási programban foglaltakat nem vagy nem megfelelően hajtja végre, 15 napos
határidő tűzésével végzésben felhívja a kérelmezőt a minősítési osztály módosításának
kezdeményezésére.
(4)	Ha a kérelmező a kérelem benyújtására vonatkozó (1) bekezdésben foglalt határidőt
elmulasztja, minősítését és osztályba sorolását új kérelem benyújtásával kezdeményezheti.
8.	Ellenőrzés
14.	§
(1)	A minősítő a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést
és a környezetirányítási programban foglaltak végrehajtását ellenőrzi.
(2)	Ha a minősítő az ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a kérelmező
a)	hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási tevékenységére kiható változás következett be, amelynek
bejelentéséről az előírt eljárás szerint nem gondoskodott,
b)	a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek nem felel meg és a
minősítő okirat módosítása iránt a 12. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem
nyújtott be kérelmet,
c)	a környezetirányítási programban foglaltakat nem vagy nem megfelelően hajtja végre,
15 napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt a minősítési osztály módosítására irányuló
kérelem benyújtására.
9.	Bírság alkalmazása
15.	§
A minősítő a kérelmezőt 50 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, ha a kérelmező
a 11. § szerinti adatváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének határidőben nem tesz
eleget.
10.	A minősítő okirat visszavonása
16.	§
(1)	A minősítő a minősítő okiratot visszavonja, ha a kérelmező
a)	a 13. § (4) bekezdésében vagy
b)	a 14. § (2) bekezdésében
foglalt felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget.
(2)	A minősítő a minősítő okiratot akkor is visszavonja, ha a minősítés megadásához előírt
feltételek már nem állnak fenn.
7
11. Egyéb eljárási szabályok
17.	§
(1)	A 11-16. §-ban foglalt eljárásokra a minősítési eljárásra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(2)	A minősítő okirat módosítása esetén a minősítő új minősítő okiratot állít ki, és a
módosítással érintett korábbi minősítő okiratot visszavonja.
(3)	A módosításra irányuló eljárás alatt a kérelmező a tevékenységét a korábbi minősítő okirat
alapján jogosult folytatni.
12.	Jogorvoslat
18.	§
(1)	A minősítő e törvény szerinti döntései ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak
helye nincs.
(2)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésével kapcsolatos
eljárásban a minősítő felügyeleti szerve a környezetvédelemért felelős miniszter.
(3)	A kérelmező a minősítés tárgyában hozott határozatok, továbbá önállóan támadható
végzések bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérheti.
13.	Nyilvántartás, közzététel
19.	§
(1)	A minősítő a kiállított minősítő okiratokról naprakész nyilvántartást (a továbbiakban:
minősítő okiratok jegyzéke) vezet.
(2)	A minősítő okiratok jegyzéke tartalmazza
a)	a minősítő okirat sorszámát,
b)	a minősített gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
c)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély számát,
d)	a minősítő okiratban megjelölt minősítési osztályt,
e)	a minősítő okirat időbeli hatályát.
(3)	A minősítő a kiállított minősítő okiratokat, a minősítési eljáráshoz kapcsolódó
nyomtatványokat és kitöltési, módszertani útmutatókat a honlapján közzéteszi.
14.	Záró rendelkezések
20.	§
Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg az e törvényben meghatározott
eljárásokért és az igazgatási jellegű szolgáltatás (konzultáció) igénybe vételéért fizetendő
8
igazgatási szolgáltatási díjak mértékére, kezelésére, felhasználására, nyilvántartására,
visszafizetésére vonatkozó részletes szabályokat.
21.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	A 3. § (4)-(6) bekezdése, a 4. § (3) bekezdés d) pontja, a 7. § (1) bekezdés a) pontja, a 15.
§, a 39. § (3) és (4) bekezdése, az 57. §, a 60. § (2) bekezdése, a 61. §, valamint a 77. § e
törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3)	A 26. § (5) bekezdése és a 48. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 28. § (2) bekezdése, a 35. § (3) bekezdése, a 37. § (2) és (4) bekezdése, 38. § (2)
bekezdése, valamint a 42. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
22.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépésétől 2016. július 1-jéig terjedő időszakban a minősítő okirat
időbeli hatálya az okirat kiállításától számított 12. hónap utolsó napjáig tart.
(2)	Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott minősítés iránti kérelem esetén a
kérelmezőnek - ha kérelmét fenntartja - e törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül
kérelmét ki kell egészítenie a 4. §-ban foglaltaknak megfelelően, a 4. § (3) bekezdés d)
pontjában foglaltak kivételével.
(3)	A 3. § (3) bekezdése szerinti ügyintézési határidő a kérelem kiegészítésének beérkezésével
újra indul. A 15 napos határidő elmulasztása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(4)	A minősítő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségről, továbbá a (3) bekezdés szerinti
jogkövetkezményről e törvény hatálybalépése előtt minősítés iránti kérelmet benyújtó
ügyfelet e törvény hatálybalépésétől számított 5 napon belül tájékoztatja.
(5)	A folyamatban lévő eljárásokat e törvény rendelkezéseinek alkalmazásával kell lefolytatni,
különös tekintettel az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre.
23.	§
A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
24.	§
A Ket. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésével kapcsolatos
eljárásban törvény az ügyfélkörre vonatkozóan e törvény rendelkezéseitől eltérő
szabályokat állapíthat meg.”
9
25.	§
A Ht. 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya kiterjed
a)	a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel minden hulladékra,
b)	a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre,
c)	a hulladékgazdálkodásra és
d)	a hulladékgazdálkodási létesítményekre.
(2)	Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi
aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e
törvény hatálya nem terjed ki
a)	a szennyvízre,
b)	az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és
tárolásából származó hulladékra,
c)	az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket,
kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz-
vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, valamint
d)	a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve
a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is.”
26.	§
(1)	A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17a. gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet - a hulladéktermelőt ide nem értve -, amely a
hulladékot a hulladékbirtokostól és hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti,
illetve átveszi, és azt az elszállítást megelőzően szükség szerint előzetesen válogatja,
előzetesen tárolja;”
(2)	A Ht. 2. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„28. hulladékgazdálkodási létesítmény: a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését
biztosító telephely, ingatlan, továbbá a telephelyen, ingatlanon belül vagy közterületen
kialakított elkülönített terület, amely magában foglalja a hulladékgazdálkodás végzéséhez
szükséges építményeket, így különösen a környezet biztonságát szolgáló építményeket,
kiszolgáló helyiségeket, gyűjtőhelyeket, valamint a hulladékkezelő létesítményeket;”
(3)	A Ht. 2. § (1) bekezdés 34. és 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„34. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a
társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e
10
törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és
akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll;
35.	kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében
megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz
a hulladék tényleges birtokosa;”
(4)	A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 36a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„36a. közszolgáltatási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel
egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül az ingatlanhasználók részére az adott
hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ugyanaz a közszolgáltató végzi;”
(5)	A Ht. 2. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„37. közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint
minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási
közszolgáltatást lát el;”
(6)	A Ht. 2. § (1) bekezdés 38-40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„38. közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet - az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni
céget ide nem értve -, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy
ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges
birtokosa;
38a. közvetítő szervezet: olyan nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő - az
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget kivéve -, amely a hulladék hasznosítását
vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi;
39.	lomhulladék: az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett
olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény
méreteit meghaladja;
40.	megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan
intézkedés, amely csökkenti
a)	a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek
élettartamának meghosszabbítása révén,
b)	a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait,
vagy
c)	az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát;”
11
(7)	A Ht. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közvetítő szervezetre vonatkozó speciális szabályokat kormányrendelet, illetve
miniszteri rendelet határozza meg.”
(8)	A Ht. 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közszolgáltatók minősítésének részletes szabályait a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény határozza meg.”
27.	§
(1)	A Ht. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás
során - a Kvt.-vel összhangban - a következő alapelveket kell érvényesíteni:
a)	az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: a hulladékképződés
megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a
hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok
kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy
beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell
elősegíteni;
b)	a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia
jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei
szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált
alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló
képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának,
továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből
képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a
kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt
termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék
átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló
törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek
elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is
magukban foglalják;
c)	az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani
kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a
vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények
önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi
adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges
hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti
azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell
rendelkeznie;
d)	a közelség elve: biztosítani kell, hogy a c) pont szerinti hálózat lehetővé tegye a
hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási
létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák
segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a
környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető
legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a
12
közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények
teljes skálájával kell rendelkeznie;
e)	a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká
vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás
költségeinek megfizetéséért;
f)	a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a
biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak
érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba
minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a
hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló
tartalma csökkenjen;
g)	a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi
célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság
fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy
kell tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe
tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;
h)	a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e
tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem
tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb
gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
(2)	Az (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott alapelvek ütközése esetén a g)
pontban meghatározott alapelvet kell érvényesíteni.”
(2)	A Ht. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Hulladékkal történő környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a Kvt.
rendelkezései szerint kell eljárni.”
(3)	A Ht. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Azt az anyagot vagy tárgyat, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése
esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és]
„a) a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységekről szóló kormányrendeletben,”
[meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik
hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve
hasznosítási követelmények teljesülnek.]
(4)	A Ht. 9. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Azt az anyagot vagy tárgyat, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése
esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és]
13
„c) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységekről szóló kormányrendeletben,
d)	az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és”
[meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik
hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve
hasznosítási követelmények teljesülnek.]
28.	§
(1)	A Ht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan
területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti.
(2)	A gyűjtő - a 28. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel - tevékenységét gyűjtésre
vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi.
(3)	A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása -
kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel - összesen
legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul
gondoskodni kell.
(4)	A hulladékbirtokos a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében - amennyire
az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható - az ingatlanon,
telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal
vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet.
(5)	Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a
hulladék meghatározott anyagfajta - így különösen a papír, fém, műanyag, üveg,
biológiailag lebomló - vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék
jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon
előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a közszolgáltatónak vagy hulladékkezelőnek
átadja.”
(2)	A Ht. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a
hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a
hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen
módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a közszolgáltatónak vagy a
hulladékkezelőnek átadja.”
29.	§
(1) A Ht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„13. § (1) A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező
hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján
végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül.
(2)	Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát
képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre
vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti.
(3)	A kereskedő és a közvetítő hulladékot csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó
hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve
közvetítheti.
(4)	A kereskedő és a közvetítő - ha a hulladék a birtokába kerül - az átvett hulladékot a
hulladékkezelőnek változatlan formában adja át.
(5)	Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a hulladék nem kerül birtokába, a hulladék
hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába
kerülne.
(6)	A kereskedő és a közvetítő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó
hulladékkal nem kereskedhet, azt nem szállíthatja, nem közvetítheti, kivéve, ha kezeli is a
hulladékot.”
(2) A Ht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani,
kivéve ha
a)	a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási
hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy
hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint
b)	a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot
hulladékkezelő létesítménybe szállítja.
(2)	A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos
eljuttatásáért.
(3)	Szállításból eredő szennyezés esetén a hulladék szállítója gondoskodik az eredeti
környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezésmentesítéséről és a
hulladék elszállításáról.
(4)	Ha a hulladék szállításáról a kereskedő és a közvetítő saját maga gondoskodik, akkor a
kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni
kell.”
30.	§
A Ht. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„(3) A hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött hulladék csak abban az esetben
ártalmatlanítható, ha a hulladék - az R 12 és az R 13 műveletet ide nem értve -
hasznosítási műveleten esett át.”
31.	§
(1)	A Ht. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyasztók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagolásra felhasznált
csomagolószeren feltüntetendő információkra vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben előírt
követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el,
ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben
meghatározott szabályok szerint jár el.
(4)	A gyártó az általa előállított vagy forgalomba hozott termék és a termék csomagolására
felhasznált csomagolószer újrahasználatának vagy újrahasználatra előkészítésének
elősegítése érdekében - ha törvény vagy kormányrendelet előírja - a termék vagy
alkatrésze, valamint a csomagolásra felhasznált csomagolószer újrahasználatát biztosító
hálózatot alakít ki és működtet.”
(2)	A Ht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben
meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált
csomagolószer vonatkozásában
a)	az általa előállított vagy forgalomba hozott termékcsoportból származó terméket,
továbbá a csomagolására felhasznált csomagolószert a forgalmazótól, a
fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi annak újrahasználata, továbbá
b)	az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék
csomagolására felhasznált csomagolószerből származó hulladékot a
hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra előkészítése, hasznosítása,
valamint - veszélyes hulladék esetén - ártalmatlanítása
érdekében.
(2)	A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény az újrahasználatra visszavett
termékdíjköteles termékre és a termék csomagolását képező termékdíjköteles
csomagolószerre vonatkozó visszaváltási, visszavételi, továbbá a termékdíjköteles
termékből és a csomagolására felhasznált termékdíjköteles csomagolószerekből származó
-	hasznosítás céljára átvett - hulladék fajtáira vonatkozó átvételi, gyűjtési és hasznosítási
arányokat, és a teljesítés határidejét a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra, valamint
az általános környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásokra figyelemmel határozza
meg.”
(3)	A Ht. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyártó a terméke forgalomba hozatalát megállapodás alapján ahhoz a feltételhez
kötheti, hogy a forgalmazó vállaljon kötelezettséget a termék és a termék csomagolását
képező csomagolószer betétdíj - tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj - ellenében történő
16
visszavételére a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározott feltételek szerint.”
32.	§
(1)	A Ht. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A forgalmazó a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó
gondoskodik
a)	az általa forgalmazott termék, továbbá csomagolás fogyasztótól történő
visszaváltásáról vagy visszavételéről és a gyártónak történő átadásáról, valamint
b)	az általa forgalmazott termékből, továbbá csomagolásából származó hulladék
hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és
hulladékkezelőnek történő átadásáról.
(2) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a forgalmazót a gyártótól
függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termék, termékcsoportból származó
termék, továbbá a termék csomagolásának fogyasztótól történő visszaváltására vagy
visszavételére, valamint a termékből és csomagolásából származó hulladék
hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére, hulladékkezelőnek történő
átadására.”
(2)	A Ht. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyártó a más gyártó által előállított, a forgalmazó a más forgalmazó által
forgalmazott termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot csak akkor
veheti át, ha hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, kivéve, ha a gyártó által
előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termék és csomagolása a más gyártó által
előállított, és a más forgalmazó által forgalmazott termékkel jellegében és funkciójában
azonos.”
(3)	A Ht. 28. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyártó az általa előállított, a forgalmazó az általa forgalmazott termékcsoportba
tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot a termék, illetve
csomagolásának előállítása, forgalmazása helyén átveheti, és annak gyűjtését
hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti.
(6)	A gyártó és a forgalmazó a gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó
termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladék - a betét- vagy letéti díjas
terméket, csomagolását, valamint az abból visszamaradt hulladékot ide nem értve -
átvételéért ellenértéket nem kérhet.
(7)	A 22-27. §-ban, valamint az e §-ban foglaltakat a környezetvédelmi termékdíjról szóló
törvényben meghatározott termékdíjköteles termékből származó hulladékra vonatkozó
szabályokkal összhangban kell alkalmazni.”
33.	§
A Ht. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„29. § (1) A gyártók, a forgalmazók a 22-28. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása
érdekében - a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott kivétellel -
közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket
a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben
rögzített feltételek mellett átvállalja.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott közvetítő szervezet tevékenységét a
környezetvédelmi hatóság általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.
(3)	A környezetvédelmi hatóság a közvetítő szervezetekről nyilvántartást vezet, és a
közvetítő szervezetek nevét, székhelyét és elérhetőségét a honlapján közzéteszi.”
34.	§
A Ht. 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.
(2)	A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről
a)	az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett
előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,
b)	a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,
c)	a hulladék szállítónak történő átadása,
d)	a hulladék gyűjtőnek történő átadása,
e)	a hulladék közvetítőnek történő átadása,
f)	a hulladék kereskedőnek történő átadása,
g)	a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő
ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy
h)	a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása
útján gondoskodik.”
35.	§
(1)	A Ht. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felhívásban az ajánlatkérő meghatározza, hogy a közbeszerzési eljárás során
milyen, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény
szerint osztályba sorolt gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot vagy nyújthatnak be
részvételi jelentkezést.”
(2)	A Ht. 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiállított
minősítő okirattal rendelkező gazdasági szereplővel köthet.
(4)	A települési önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően azzal a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiállított
minősítő okirattal nem rendelkező gazdasági szereplővel is köthet hulladékgazdálkodási
18
közszolgáltatási szerződést, amelynek tagjai - a települési önkormányzatot és az államot
kivéve - valamennyien rendelkeznek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel,
valamint az OHÜ által kiállított minősítő okirattal.”
(3)	A Ht. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben
állapítja meg:
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület
határait;
b)	a közszolgáltató tagjai, illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási
tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás
egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja,
illetve alvállalkozó végzi;
c)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a
közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit,
valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi
elemeit;
d)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben
nem szabályozott módját és feltételeit;
e)	az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési
kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az
ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit;
f)	az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
g)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a
természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó
rendelkezéseket.
(2)	A települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer
helyi feltételeinek megszervezéséről.”
36.	§
A Ht. 37. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a
Polgári Törvénykönyvben meghatározott felmondási okokon túlmenően e törvény alapján
akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére
vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan
megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy a hatóság jogerősen megállapította,
b)	a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan
megsértette, vagy
c)	nem rendelkezik érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az
OHÜ által kiállított minősítő okirattal.
(2)	A felmondási idő legfeljebb 6 hónap. A felmondási idő alatt a közszolgáltató a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.”
37.	§
19
(1)	A Ht. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles
nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes
személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének,
tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.”
(2)	A Ht. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanhasználó az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot
elkülönítetten gyűjti, és azt - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a
közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.”
(3)	A Ht. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A természetes személy ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező
elkülönítetten gyűjtött hulladékot - kormányrendeletben, miniszteri rendeletben vagy a
települési önkormányzat (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében
meghatározott feltételek szerint - hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi
helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő
létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti.
E j ogot a természetes személy ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette.”
(4)	A Ht. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Önkormányzati rendelet az elkülönített hulladékgyűjtés részletes szabályairól szóló
miniszteri rendeletben meghatározottakon túl előírhatja az ingatlanhasználó számára a
települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtését.”
(5)	A Ht. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az
ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és
ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.”
38.	§
(1)	A Ht. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató
a)	az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített
gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti
és elszállítja - ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék,
valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is -,
b)	a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti,
illetve átveszi és elszállítja,
c)	az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy
átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és elszállítja,
20
d)	az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot
összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a hulladék kezeléséről, ha erre a települési
önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése
kiterjed,
e)	gondoskodik az a)-d) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
körébe tartozó hulladék kezeléséről, és
f)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási
létesítményt üzemelteti.”
(2)	A Ht. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy
a)	a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek vagy fizikai válogatással
elkülöníthetők legyenek;
b)	az ingatlanhasználónak a lehető legkevesebb gyűjtőedény elhelyezéséről kelljen
gondoskodnia;
c)	a papír-, üveg-, műanyag, fém- és biohulladék, valamint a háztartásban képződő
veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen;
d)	a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő
megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen
alkalmazható, ahol az elkülönítetten gyűjtött hulladék házhoz menő gyűjtése és
elszállítása nem biztosítható;
e)	a hulladékgyűjtő udvarok kialakítása, a lomhulladék összegyűjtésének és
elszállításának megszervezése biztosított legyen.”
(3)	A Ht. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A közszolgáltató évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás
megszervezéséről és a lomtalanítás során a közszolgáltatónak átadott vagy közterületre
helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról.
(2)	A közszolgáltató törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert egyre
több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként
szervezze meg.
(3)	A közszolgáltató törekszik arra, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a
képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön
hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.”
(4)	A Ht. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megszűnése vagy megszüntetése
esetén, továbbá ha a közszolgáltató nem rendelkezik hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal, a közszolgáltató az új
közszolgáltató kiválasztásáig, de legfeljebb 6 hónapig a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatást változatlanul ellátja.
(4)	Ha a hulladékgazdálkodási szerződést a közszolgáltató felmondja, a települési
önkormányzat haladéktalanul gondoskodik az új közszolgáltató kiválasztásáról.”
21
39. §
(1)	A Ht. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra,
általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.
(2)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként
állapítható meg.
(3)	A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll. A rendelkezésre állási
díj a kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, az ürítési
díj a kezelt hulladék mennyiségétől függő költségek fedezetére szolgál.
(4)	Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.”
(2)	A Ht. 21. alcíme a következő 47/A. és 47/B. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat közszolgálatónként a Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának
figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)	A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére
minden év szeptember 30-ig megküldi.
(3)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti
javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a
Hivatalt, hogy 45 napon belül tegye meg javaslatát.
(4)	A közszolgáltató és a települési önkormányzat a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást
és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos
díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A közszolgáltató a Hivatal által
megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és
adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a közszolgáltató e kötelezettségét nem, vagy nem
megfelelően teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.
(5)	Ha a közszolgáltató a Hivatal által kiadott határozatban vagy az e törvény
végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt
tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is
javaslatot tehet a miniszter részére.
(6)	A Hivatal a (2) és (5) bekezdés szerinti javaslatát az OHÜ-vel együttműködve, az OHÜ
javaslatának figyelembevételével készíti el.
(7)	Az OHÜ a (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal megkeresésére a megkereséstől
számított 15 napon belül javaslatát elkészíti, és azt a Hivatal részére megküldi.
22
(8)	Ha az OHÜ a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül a javaslatát a Hivatal
részére nem küldi meg, a Hivatal ennek hiányában is javaslatot tehet a miniszternek.
47/B. § (1) Az a közszolgáltató, amely működését a 47/A. § (1) bekezdése szerinti
miniszteri rendelet hatálybalépését követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási díjat a Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja.
(2)	A közszolgáltató a Hivatalhoz benyújtott kérelmében részletesen és teljes körűen
alátámasztja, hogy az általa javasolt összegben alkalmazandó hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási díj alkalmazását mely körülmények és milyen mértékben indokolják.
(3)	A Hivatal által határozatban megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj
legfeljebb a 47/A. § (1) bekezdése alapján kiadott - következő díjfizetési időszakra
vonatkozó - miniszteri rendelet hatálybalépéséig alkalmazható.”
(3)	A Ht. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgáltató a Hivatal részére a tárgyévet megelőző év díjfelügyeleti
tevékenységéért a tárgyév június 30. napjáig felügyeleti díjat fizet.”
(4)	A Ht. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha adott településen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a közszolgáltató több
tagja vagy alvállalkozó látja el, a település vonatkozásában a felügyeleti díjat a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint kell
megfizetni.”
40.	§
A Ht. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében a fogyasztóvédelemről szóló
törvényben meghatározottakon túlmenően
a)	az OHÜ által kiállított minősítő okiratot,
b)	az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat,
c)	a közszolgáltatási területre vonatkozó adatokat,
d)	a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet,
e)	a lomtalanítással kapcsolatos adatokat, információkat, valamint
f)	az alvállalkozóra vonatkozó közérdekű adatokat - ha a közszolgáltató alvállalkozót
alkalmaz -
az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.
(3)	A közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzése érdekében a lakosságot az
elkülönített hulladékgyűjtés feltételeiről a közszolgáltató hulladékgazdálkodási
tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló
kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.”
41.	§
23
A Ht. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely termelési hulladékkal kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, törekszik arra, hogy üzletpolitikáját úgy
alakítsa ki és a hulladékhierarchia szerinti egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeket
úgy válassza meg, illetve olyan technológiafejlesztést hajtson végre, amely az elérhető
leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár.
(2)	Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során termelési hulladék képződik,
elősegíti az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési,
hasznosítási és ártalmatlanítási célok megvalósítását.
(3)	A termelési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.
(4)	Törekedni kell arra, hogy a termelési hulladék a képződés helyétől az elérhető
leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy
ártalmatlanító létesítménybe.
(5)	A termelési hulladékra a termelési hulladékkal, valamint az elkülönítetten gyűjtött
háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének
feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.”
42.	§
(1)	A Ht. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem veszélyes hulladékként
szerepel a hulladékjegyzékben, de a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy
rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az
ilyen hulladékot veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.”
(2)	A Ht. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve
anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.”
(3)	A Ht. 59. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a
környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a közszolgáltatónak átadja.
(3)	A háztartásban képződő elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék esetében az 56-58.
§-ban foglalt kötelezettségek teljesítése - a hulladék összegyűjtését követően - a
közszolgáltatót terheli.”
43.	§
(1) A Ht. 66. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a közszolgáltató
gondoskodik.
(2)	A 65. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelyet a
hulladék birtokosa a 24-27. § szerinti - a gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó -
kötelezettség alapján üzemeltetett átvételi helyen adja át.
(3)	A gyártóra, a forgalmazóra és a közvetítő szervezetre kormányrendelet külön
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket állapíthat meg.”
(2)	A Ht. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hatóság vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelést igazoló
dokumentumokat be kell mutatni.”
44.	§
A Ht. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a
tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a környezetvédelmi hatóság által megjelölt
számlára befizeti. A befizetett hulladéklerakási járulékot a környezetvédelmi hatóság a
befizetést követő hónap 25. napjáig a környezetvédelemért felelős miniszter által megjelölt
fejezeti kezelésű előirányzat számlájára átutalja.”
45.	§
A Ht. 68. § (7) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:
(A hulladéklerakási járulékból befolyt összeget a környezetvédelemért felelős miniszter a
következőkre fordítja:)
„g) az országos és területi hulladékgazdálkodási tervek, megelőzési programok
előkészítésének és megalkotásának finanszírozására,
h)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztésére,
i)	egyéb, a környezetvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatok ellátására,
valamint
j) az a)-i) pontokban foglalt feladatok végrehajtása körében felmerülő működési és
fejlesztési költségek, továbbá a hulladéklerakási járulék befizetési kötelezettségének
körében felmerülő pénzügyi, számviteli, hatósági és ügyviteli feladatok ellátásának
fedezetére.”
46.	§
A Ht. 68. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A környezetvédelemért felelős miniszter a (7) bekezdés j) pontjában meghatározott
feladatra a hulladéklerakási járulékból befolyt összeg tárgyévi pénzforrásainak 10%-át, de
legfeljebb 2 milliárd forintot használhat fel.
25
(10) Az előirányzaton rendelkezésre álló forrás nem vonható el, és arra a Magyarország
központi költségvetéséről szóló törvény által előírt tartalék-, maradványképzési és
befizetési kötelezettség nem vonatkozik.”
47.	§
A Ht. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A járulékfizetésre kötelezettnek nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni, ha
a)	a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rekultiváció vagy kármentesítés
során a rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett hulladéklerakóból hulladékot
helyeznek át egy másik hulladéklerakóba,
b)	az állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő
hulladékot helyeznek el hulladéklerakóban,
c)	5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító
telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek el hulladéklerakóban, és a
szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok
mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló
kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és
ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása
termőföldön nem lehetséges,
d)	a hulladéklerakóban települési szennyvíziszap komposztot helyeznek el
takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható
tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt
szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszap komposztban található
anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és
kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott
szennyvíziszap komposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek
következtében a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági célú felhasználása
termőföldön nem lehetséges.
(6)	A járulékfizetésre kötelezett a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő
lerakása után az 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 4. pontjában meghatározott
mértékű hulladéklerakási járulék 50%-át fizeti meg, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a
növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték és a kinyerést
követően visszamaradt szennyvíziszapban található anyagok a szennyvizek és
szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló
kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapra vonatkozó határértékeket
meghaladják.”
48.	§
A Ht. 29. alcíme a következő 69/A-69/C. §-sal egészül ki:
„69/A. § (1) A hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése,
valamint a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség után fizetendő hulladéklerakási járulék
megfizetésének biztosítása érdekében a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakó
területén elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert épít ki.
26
(2)	A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszerrel a hulladék
hulladéklerakóba történő beszállításáról, a hulladék tömegének hídmérlegen történő
méréséről, valamint a gépjármű hulladéklerakóból történő kilépéséről elektronikus
berendezéssel - hang rögzítése nélkül - mozgóképfelvételt (a továbbiakban: felvétel)
készít.
(3)	Az elektronikus megfigyelőrendszert úgy kell kiépíteni, hogy a felvételen a
hulladéklerakó területére be- és kilépő gépjárművek raktere, szállítmánya a hulladéklerakó
bejáratától a hídmérlegig tartó útszakaszon folyamatosan és teljes egészében látható
legyen, és a felvétel lehetőség szerint - az érintett személy azonosítására alkalmas módon -
személyes adatot ne rögzítsen.
(4)	A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus beléptető rendszerrel a hídmérlegen
áthaladó gépjármű rendszámát és a Ht. 68. § (5) bekezdés b) pontja szerinti adatokat
rögzíti.
69/B. § (1) A járulékfizetésre kötelezett a felvételt és az elektronikus beléptető rendszer
által rögzített adatokat (a továbbiakban: adatok) a rögzítéstől számított 60 napig megőrzi.
A megőrzési határidő elteltével - a 69/C. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a
járulékfizetésre kötelezett a felvételt és az adatokat haladéktalanul törli.
(2)	A járulékfizetésre kötelezett mindenki számára jól látható helyen és olvashatóan
figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el
a)	a hulladéklerakó területén kialakított elektronikus megfigyelő- és beléptető
rendszer alkalmazásáról,
b)	a felvétel rögzítésének, gyűjtésének, tárolásának céljáról,
c)	az elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert üzemeltető személyéről,
d)	a felvétel és az adatok kezelésének módjáról, valamint
e)	az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó
rendelkezéseiről.
(3)	A felvétel és az adatok - megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni
ellenőrzés alkalmával - kizárólag
a)	a környezetvédelmi hatóság,
b)	bűncselekmény gyanújának észlelése esetén a nyomozóhatóság, valamint
c)	a bíróság
részére adhatók át.
69/C. § (1) A személyes adatokat tartalmazó felvétel és az adatok az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint az e
törvényben meghatározottak szerint rögzíthető, gyűjthető, tárolható és használható fel. A
járulékfizetésre kötelezett a felvétel és az adatok rögzítése, gyűjtése, tárolása során
adatkezelőnek minősül. Az adatkezelő - a 69/A. § (1) bekezdésében védett érdek
biztosítása céljából - kizárólag a felvétel és az adatok rögzítését, gyűjtését, tárolását
végezheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül, ha a felvételt vagy az adatokat
hatósági vagy bírósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.
27
(3)	Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel vagy a rögzített adatok érintik, a felvétel
vagy az adatok rögzítésétől számított 60 napon belül jogának vagy jogos érdekének
igazolásával kérheti, hogy a felvételt vagy az adatokat annak kezelője ne törölje.
(4)	A bíróság vagy más hatóság megkeresésére, vagy a hatóság által végzett helyszíni
ellenőrzés alkalmával a felvételt és az adatokat a bíróságnak vagy a hatóságnak
haladéktalanul meg kell küldeni, illetve át kell adni.
(5)	Ha a felvétel vagy az adatok törlésének mellőzését kérték, és a mellőzés kérésétől
számított 30 napon belül a bíróság vagy más hatóság megkeresésére nem került sor, a
felvételt és az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a 60 napos megőrzési
határidő még nem járt le.
(6)	A felvételt és az adatokat csak az adatkezelő által feljogosított személy jogosult
megismerni jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében. A felvételt, az
adatokat, valamint az adatkezelőt, a felvétel és az adatok megismerésére egyéb okból
jogosult személy nevét, a felvétel és az adatok megismerésének okát, idejét
jegyzőkönyvben kell rögzíteni.”
49.	§
A Ht. 31. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program
73.	§ (1) Az OHÜ a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben
megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek
érvényesítésének érdekében elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a
továbbiakban: OHT), és annak részeként az Országos Megelőzési Programot (a
továbbiakban: OMP).
(2)	Az OHT és az OMP kidolgozásakor az OHÜ, a környezetvédelmi hatóság, valamint a
helyi önkormányzatok - szükség esetén - együttműködnek az Európai Unió érintett
tagállamaival és az Európai Bizottsággal.
(3)	Az OHT-t és az OMP-t a környezetvédelemért felelős miniszter terjeszti a Kormány
elé.
(4)	Az OHT és az OMP elfogadásáról a Kormány határozatban dönt.”
50.	§
A Ht. 32. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. A területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok
74.	§ (1) Az OHÜ a hulladékgazdálkodási tervek és megelőzési programok részletes
tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletben megjelölt területre területi
hulladékgazdálkodási tervet, és annak részeként területi megelőzési programot készít.
28
(2)	Az OHÜ a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok
készítésébe a tervezési területen működő helyi önkormányzatokat, érdek-képviseleti és
környezetvédelmi civil szervezeteket, továbbá a területen illetékességgel rendelkező
hatóságokat, valamint környezetvédelmi igazgatási szerveket bevonja.
(3)	A területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi megelőzési programokat a
környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá.”
51.	§
(1)	A Ht. 33. alcím megjelölése helyébe a következő alcím megjelölés lép:
„33. Az OHT-re, az OMP-re, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervekre és a területi
megelőzési programokra vonatkozó közös szabályok”
(2)	A Ht. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) Az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a
területi megelőzési programokat - a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi
programokban, a területfejlesztési koncepciókban és programokban, a településfejlesztési
koncepcióban és integrált településfejlesztési stratégiában, valamint terület- és
településrendezési tervekben foglaltakkal összhangban - 7 évre kell elkészíteni.
(2)	Az OHT, az OMP, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi
megelőzési programok kidolgozását, egyeztetését, elfogadását az egyes tervek, illetve
programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerint kell elvégezni.
(3)	Az OHÜ az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a
területi megelőzési programokat a tervezési időszak negyedik évében felülvizsgálja, a
felülvizsgálat eredményéről beszámolót készít, és azt a környezetvédelemért felelős
miniszter elé terjeszti.
(4)	A beszámolóban az OHÜ bemutatja a tervezési területen képződő hulladék
mennyiségére, a hulladékgazdálkodás helyzetére, a hulladékkezelő létesítmények
állapotára, a kezelési kapacitásokra, a kezelés végzésére és az ezek környezeti hatásaira
vonatkozó információkat, valamint ezek alapján ismerteti a tervezett intézkedések
előrehaladását, az OHT és az OMP, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervek és a
területi megelőzési programok esetleges módosításának szükségességét.”
52.	§
(1)	A Ht. 76. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OHT-nek, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveknek legalább az alábbiakat
kell tartalmazniuk:)
„h) a meglévő gyűjtési rendszerek, valamint a hulladékkezelő létesítmények és
üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal
kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az
29
elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységekről, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek
részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási
hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra;”
(2)	A Ht. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi
megelőzési programokat a 92. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott előírással
összhangban kell kidolgozni.”
(3)	A Ht. 76. § (5) bekezdés c) pont cc) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OMP-nek, valamint a területi megelőzési programnak különösen az alábbiakat kell
tartalmaznia: a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes
gazdasági ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket,
amelyekkel a tervezési időszakban elősegíthető:)
„cc) a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyes anyagtartalmuk csökkentése
-	különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újrafeldolgozható termékekre, valamint az
ezek előállítását szolgáló technológiákra -, valamint”
53.	§
A Ht. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) Az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a
területi megelőzési programokat a környezetvédelemért felelős miniszter az általa vezetett
minisztérium honlapján közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja.
(2)	A Kormány az OHT és az OMP végrehajtásának feltételeit, a környezetvédelemért
felelős miniszter a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok
végrehajtásának feltételeit biztosítja.
(3)	Az OHT-ben, az OMP-ben, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervekben és a
területi megelőzési programokban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása,
továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezés és végrehajtási
tevékenység, valamint a hatósági döntések meghozatala során lehetőség szerint érvényre
kell juttatni.”
54.	§
A Ht. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási
tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló
kormányrendeletben előírt tartalommal kell elkészíteni.”
30
55.	§
A Ht. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti kereskedőt, közvetítőt, valamint a közvetítő szervezetet a
környezetvédelmi hatóság bejelentés alapján, határozott időre, de legfeljebb 5 évre veszi
nyilvántartásba.”
56.	§
(1)	A Ht. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély határozott időre, de legfeljebb 10
évre adható.”
(2)	A Ht. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély legalább a következő adatokat
tartalmazza:
a)	a közszolgáltatási engedélyre jogosult azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-
azonosítók, statisztikai számjel),
b)	az engedélyezett közszolgáltatási tevékenység megnevezését,
c)	a közszolgáltatási területet,
d)	a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát,
e)	a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó
követelményeket, valamint
f)	a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv értékelését.”
(3)	A Ht. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel
rendelkezők (3) bekezdésben meghatározott adatait - a személyes adatnak minősülő
adatokat ide nem értve - a honlapján ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi.”
(4)	A Ht. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hulladékbirtokost, a hulladék gyűjtőjét, szállítóját, közvetítőjét, kereskedőjét,
kezelőjét és a közszolgáltatót a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. A környezetvédelmi
hatóság ellenőrzése kiterjed a hulladékbirtokos által átvett, összegyűjtött és elszállított
hulladék eredetére, tulajdonságára, mennyiségére, rendeltetési helyére. A
környezetvédelmi hatóság képviselője a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság
közreműködésével a hulladékszállítmányokat feltartóztathatja.”
57.	§
A Ht. 35. alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény alapján hulladékgazdálkodási
engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat - kivéve a
közszolgáltatót, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati
31
engedélyezés hatálya alá tartozik -, a tárgyév február 28-ig a környezetvédelmi hatóság
részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a
felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély jogerőre
emelkedését vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.
(2)	A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevételét képezi, amelyet a felügyeleti
tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.
(3)	A felügyeleti díj mértéke
a)	hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységek esetén 40 000 forint,
b)	nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén 25 000 forint.”
58.	§
A Ht. 86. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, aki (amely)
a)	a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós
jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
b)	hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez
kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba
vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy
c)	a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem
vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként
használ fel, forgalmaz vagy tárol,
azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes
szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére
kötelezi.
(2) A hulladékgazdálkodási bírságot a jogsértés szerint egyszerű bírságként, mérlegelési
szempontok alapján megállapított bírságként vagy alapbírság és módosító tényezők
szorzataként megállapított bírságként kell kiszabni.”
59.	§
A Ht. 88. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
1.	a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységét, a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének
feltételeit, valamint a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv tartalmi
követelményeit;
2.	a termelési hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz
hasonló hulladék képződésének megelőzésével, és a termelési hulladék, valamint az
elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;
3.	a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek,
valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek
végzésének feltételeit;
32
4.	a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételével, engedélyezésével
kapcsolatos előírásokat, valamint az engedélyek és a nyilvántartás tartalmi
követelményeit;
5.	a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;
6.	a hulladékgazdálkodási tervek és a megelőzési programok előkészítésének részletes
szabályait, részletes tartalmi követelményeit, területi hatályát;
7.	a hulladékgazdálkodási bírság megállapításának és kiszabásának módját, mértékét;
8.	a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország
területén történő átszállítását;
9.	a letéti díj, valamint az újrahasználható és a nem újrahasználható termékek betétdíj a
megállapításának és alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a letéti díjjal, illetve
a betétdíjjal kapcsolatban a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket;
10.	a visszavételi és visszaadási lehetőség alkalmazását, a használt termékek, illetve a
hulladék átvételi, gyűjtési és hasznosítási arányait és azok teljesítésének határidejét;
11.	a csomagolás és a csomagolószer hulladékká válását megelőző tevékenységek,
valamint a hulladékká vált csomagolással kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységek részletes szabályait;
12.	az elektromos és elektronikus berendezés hulladékká válását megelőző tevékenységek,
valamint a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;
13.	az elem és akkumulátor hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a
hulladékká vált elemmel és akkumulátorral kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységek részletes szabályait;
14.	a gépjárművek hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká
vált gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes
szabályait;
15.	az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek,
valamint az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységek részletes szabályait;
16.	a szennyvíziszapok és a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának és
a szennyvíziszapokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes
szabályait;
17.	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait,
valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj szerkezetét;
18.	a közszolgáltató kiválasztásának módját és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
szerződés tartalmi követelményeit;
19.	a céltartalék képzésére kötelezettek körét, a céltartalék formáját és mértékét,
felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, a
környezetvédelmi biztosítás részletes szabályait, valamint a gyártók biztosítékadására
vonatkozó részletes szabályokat;
20.	az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályait;
21.	a hulladékképződés megelőzését szolgáló technológia- és termékfejlesztés, a termék
újrahasználata, továbbá a hulladék környezetkímélő kezelése érdekében a gyártó által
igénybe vehető kedvezmények részletes szabályait;
22.	a hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályait;
23.	a közszolgáltató által teljesítendő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat;
24.	a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat;
25.	a Hivatal által kiszabható bírság felső határát;
26.	a közterület tisztántartásával kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályokat;
27.	a melléktermékre vonatkozó részletes szabályokat;
33
28.	a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó
tevékenységek, valamint a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;
29.	a hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes kritériumokat,
valamint a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatos tanúsítás rendjét, a tanúsításra
jogosult szervezetekre vonatkozó szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg:
1.	a hulladékjegyzéket;
2.	az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének
részletes műszaki szabályait, valamint az üzemnapló vezetésével kapcsolatos részletes
szabályokat;
3.	a hulladéklerakás technikai követelményeit, a betelt lerakók lezárásának és
utógondozásának technikai feltételeit, valamint részletes szabályait;
4.	a hulladék termikus ártalmatlanításának technikai követelményeit és részletes
szabályait;
5.	a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes
szabályait;
6.	a poliklórozott bifenilek (PCB) és poliklórozott terfenilek (PCT), valamint az azokat
tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait;
7.	a titán-dioxid ipar hulladékai kezelésének részletes szabályait;
8.	a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszer kialakításának
részletes szabályait;
9.	az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;
10.	a hulladékgazdálkodási engedélyre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó felügyeleti
díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”
60. §
(1)	A Ht. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A begyűjtési és tárolási engedélyek időbeli hatályuk lejártáig, de legkésőbb e törvény
hatálybalépését követő 2 évig hatályosak, azt követően hatályukat vesztik. A begyűjtési és
tárolási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetre a gyűjtőre, a szállítóra, a
kereskedőre, a közvetítőre és a hulladékkezelőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.”
(2)	A Ht. 90. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az e törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési
önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által
kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdálkodó szervezettel legkésőbb 2013. december
31-ig megköti. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást - a (9) bekezdésben meghatározott
kivétellel - 2014. január 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő
okirattal rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal - az e törvény hatálybalépését
követően és az OHÜ által kiállított minősítő okirat birtokában - hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási szerződést kötött.
34
(9)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a települési
önkormányzattal megkötött szerződésének időbeli hatálya lejártáig, de legkésőbb 2014.
június 30-ig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.
(10)	Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy
nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, a 2013. évben az e tevékenység
folytatása miatti éves felügyeleti díj 50%-át a környezetvédelmi hatóság részére legkésőbb
2013. augusztus 31-ig megfizeti.”
61. §
A Ht. 5. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
62. §
A Ht. 1. § (3) bekezdés f) pontjában az „a trágyára, a szalmára, valamint a mezőgazdasági
termelőtevékenység vagy erdőgazdálkodás, illetve fafeldolgozás során” szövegrész helyébe az
„a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a
fafeldolgozás során” szöveg lép.
63.	§
A Ht. 2. § (1) bekezdés
a)	5. pontjában a „jellege szerint” szövegrész helyébe a „jellege - adott esetben típusa -
szerint”,
b)	6. pontjában a „jelleg szerint” szövegrész helyébe a „jelleg - adott esetben típus -
szerint a képződés helyén”,
c)	7. pontjában a „műveletek nem kimerítő listáját” szövegrész helyébe a „műveleteket”,
d)	15. pontjában a „valamint az egyéni vállalkozó,” szövegrész helyébe az „az egyéni
vállalkozó, valamint az egyéni cég”,
e)	17. pontjában az „összeszedése” szövegrész helyébe az „összegyűjtése”, a „céljából,
amely” szövegrész helyébe a „céljából; a gyűjtés”,
f)	18. pontjában a „szabványosított” szövegrész helyébe a „szabványos”,
g)	21. pontjában a „nagydarabos hulladék” szövegrész helyébe a „lomhulladék”,
h)	26. pontjában a „kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá”
szövegrész helyébe a „kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként
végzett tevékenység,”,
i)	27. pontjában az „átvételét” szövegrész helyébe az „átvételét, gyűjtését”,
j) 33. pontjában a „kódszámmal ellátott anyag vagy” szövegrész helyébe az „azonosító
kóddal jelölt”,
k) 37. pontjában az „e törvény szerint” szövegrész helyébe az „a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint”
szöveg lép.
64.	§
(1)	A Ht. 2. § (4) bekezdésében a „melléktermékre, illetve a hulladékstátusz” szövegrész
helyébe a „melléktermékre és a hulladékstátusz” szöveg lép.
35
(2) A Ht. 2. § (7) bekezdésében a „valamint a környezet védelmének általános szabályairól”
szövegrész helyébe „a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt, valamint a környezet
védelmének általános szabályairól” szöveg lép.
65.	§
(1)	A Ht. 10. § (2) bekezdésében a „miniszteri rendelet” szövegrész helyébe a
„kormányrendelet” szöveg lép.
(2)	A Ht. 10. § (5) bekezdésében a „9. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a
hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó” szöveg lép.
(3)	A Ht. 10. § (6) bekezdésében a „9. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a
„hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó” szöveg lép.
(4)	A Ht. 15. § (2) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető”
szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető” szöveg lép.
(5)	A Ht. 15. § (5) bekezdésében az „a hasznosítási művelet megkezdéséig a hulladékkezelő
telephelyén legfeljebb 3 évig” szövegrész helyébe az „a gyűjtést követően a hasznosítás
megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig” szöveg lép.
(6)	A Ht. 17. § (2) bekezdésében az „az ártalmatlanítási művelet megkezdéséig a
hulladékkezelő telephelyén” szövegrész helyébe az „a gyűjtést követően az ártalmatlanítás
megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen” szöveg lép.
(7)	A Ht. 19. § (2) bekezdésében a „tilos” szövegrész helyébe a „nem lehet” szöveg lép.
66.	§
(1)	A Ht. 22. § (1) bekezdésében a „csomagolását úgy tervezze meg” szövegrész helyébe a
„csomagolását - ideértve a csomagolószer előállítását is - úgy tervezze meg” szöveg lép.
(2)	A Ht. 22. § (2) bekezdésében
a)	az „illetve csomagolóeszköz” szövegrész helyébe a „valamint csomagolószer”,
b)	a „gyártása” szövegrész helyébe az „előállítása”
szöveg lép.
(3)	A Ht. 23. § (1) bekezdésében a „termék újrahasználhatóságáról” szövegrész helyébe a
„termék és csomagolásának újrahasználhatóságáról” szöveg lép.
(4)	A Ht. 23. § (2) bekezdésében
a)	az „annak csomagolásán jól látható” szövegrész helyébe az „annak csomagolásán,
illetve a csomagolószeren jól látható”,
b)	a „csomagolás hulladékszegény” szövegrész helyébe a „csomagolásként felhasznált
csomagolószer hulladékszegény”
szöveg lép.
(5)	A Ht. 25. § (2) bekezdésében
36
a)	a „terméket, illetve annak csomagolását” szövegrész helyébe a „terméket, továbbá
annak csomagolását”,
b)	az „illetve a fogyasztótól” szövegrész helyébe „a fogyasztótól”
szöveg lép.
(6)	A Ht. 27. §-ában a „használt terméket, illetve” szövegrész helyébe a „terméket és” szöveg
lép.
(7)	A Ht. 32. § (1) bekezdésében
a)	az „adott” szövegrész helyébe a „tényleges”,
b)	a „gyártóját” szövegrész helyébe az „előállítóját”
szöveg lép.
(8)	A Ht. 33. § (3) bekezdésében az „OHÜ által kiadott minősítéssel rendelkező gazdálkodó
szervezet indulhat” szövegrész helyébe az „Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a
továbbiakban: OHÜ) által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdasági szereplő lehet
ajánlattevő (közös ajánlattevő) vagy részvételre jelentkező” szöveg lép.
(9)	A Ht. 34. § (5) bekezdés
a)	a) pontjában a „(részes felek) azonosító adatait (név, cím, KÜJ-, KTJ-, KSH-
azonosítók)” szövegrész helyébe az „azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-
azonosító, statisztikai számjel)”,
b)	c) pontjában a „közszolgáltatási tevékenységgel érintett” szövegrész helyébe a
„közszolgáltatási”
szöveg lép.
(10)	A Ht. 35. §
a)	a) pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott” szövegrész helyébe a
„közszolgáltatási”,
b)	c) pontjában az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó”,
c)	e) pontjában az „ingatlantulajdonost” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználót”, az
„esetleges kedvezmények” szövegrész helyébe az „esetleges kedvezmények, továbbá
az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés”
szöveg lép.
67. §
(1)	A Ht. 37. § (4) bekezdésében a „közszolgáltatás ellátásáról gondoskodik” szövegrész
helyébe a „közszolgáltatás ellátásáról haladéktalanul gondoskodik” szöveg lép.
(2)	A Ht. 37. § (5) bekezdésében a „felmondása” szövegrész helyébe a „megszűnése” szöveg
lép.
(3)	A Ht. 38. §-át megelőző alcímmegjelölésben az „ingatlantulajdonosra” szövegrész helyébe
az „ingatlanhasználóra” szöveg lép.
(4)	A Ht. 38. § (1) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználó” szöveg lép.
37
(5)	A Ht. 38. § (2) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználó” szöveg lép.
(6)	A Ht. 39. § (1) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználó” szöveg lép.
(7)	A Ht. 39. § (3) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználó” szöveg lép.
(8)	A Ht. 39. § (4) bekezdésében
a)	az „ingatlantulajdonos a biohulladék” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó a
zöldhulladék”,
b)	a „biohulladékot” szövegrész helyébe a „zöldhulladékot”,
c)	a „hogy a biohulladék” szövegrész helyébe a „hogy a zöldhulladék”
szöveg lép.
(9)	A Ht. 39. § (5) bekezdésében az „ingatlantulajdonost” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználót” szöveg lép.
(10)	A Ht. 40. § (2) bekezdésében a „nagydarabos hulladék” szövegrész helyébe a
„lomhulladék” szöveg lép.
68. §
(1)	A Ht. 41. § (1) bekezdésében a „közszolgáltató gondoskodik” szövegrész helyébe a
„közszolgáltató a közszolgáltatási területen gondoskodik” szöveg lép.
(2)	A Ht. 41. § (3) bekezdésében a „Kbt.” szövegrész helyébe a „közbeszerzési eljárás
lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló törvény” szöveg lép.
(3)	A Ht. 41. § (4) bekezdésében a „kormányrendeletben meghatározott összegben
céltartalékot képez” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott összegben
környezetvédelmi biztosítást köt vagy céltartalékot képez” szöveg lép.
(4)	A Ht. 47. § (7) bekezdésében
a)	az „A közszolgáltató a Hivatalnak” szövegrész helyébe az „A közszolgáltató és a
települési önkormányzat a Hivatalnak”,
b)	az „A közszolgáltató a Hivatal” szövegrész helyébe az „A közszolgáltató és a
települési önkormányzat a Hivatal”
szöveg lép.
(5)	A Ht. 48. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „ingatlantulajdonos” szövegrész
helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.
(6)	A Ht. 52. § (1) bekezdésében az „ingatlantulajdonost” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználót” szöveg lép.
(7)	A Ht. 52. § (2) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználó” szöveg lép.
38
(8)	A Ht. 53. § (1) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználó” szöveg lép.
69.	§
(1)	A Ht. 55. § (1) bekezdésében
a)	a „Valamely anyag vagy tárgy” szövegrész helyébe az „A hulladék”,
b)	a „bekezdésének” szövegrész helyébe a „bekezdés”
szöveg lép.
(2)	A Ht. 56. § (2) bekezdésében a „Tilos a veszélyes hulladék hígítása vagy összekeverése”
szövegrész helyébe a „Veszélyes hulladékot nem lehet hígítani vagy összekeverni” szöveg
lép.
(3)	A Ht. 56. § (3) bekezdésében az „a környezetvédelmi hatóság engedélye” szövegrész
helyébe a „hulladékgazdálkodási engedély” szöveg lép.
(4)	A Ht. 58. § (3) bekezdésében a „hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet megkezdéséig
a hulladékkezelő telephelyén” szövegrész helyébe a „gyűjtést követően a hasznosítás vagy az
ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen” szöveg lép.
(5)	A Ht. 59. § (2) bekezdésében az „és a kereskedőnek” szövegrész helyébe az „és azt a
gyűjtőnek, a kereskedőnek” szöveg lép.
(6)	A Ht. 59. § (3) bekezdésében a „hulladék szállítóját” szövegrész helyébe a „hulladék
gyűjtőjét, szállítóját” szöveg lép.
(7)	A Ht. 60. § (3) bekezdésében a „Tilos a hulladékolaj keverése” szövegrész helyébe a
„Hulladékolajat nem lehet összekeverni” szöveg lép.
(8)	A Ht. 61. § (3) bekezdésében az „ingatlantulajdonost” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználót” szöveg lép.
(9)	A Ht. 61. § (5) bekezdésében
a)	az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó”,
b)	a „területén, illetve közterületen” szövegrész helyébe a „területén vagy közterületen”
szöveg lép.
70.	§
(1)	A Ht. 62. § (1) bekezdésében az „e törvényben” szövegrész helyébe az „e törvényben,
valamint kormányrendeletben” szöveg lép.
(2)	A Ht. 63. § (2) bekezdésében az „ , illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.
(3)	A Ht. 63. § (3) bekezdésében
a)	az „A hulladékjegyzékben nem szereplő anyagot vagy tárgyat a környezetvédelmi
hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről”
szövegrész helyébe az „A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő
39
hulladékot a környezetvédelmi hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek részletes szabályairól”,
b)	az „ , illetve” szövegrész helyébe a „vagy”
szöveg lép.
(4)	A Ht. 64. § (2) bekezdésében
a)	a „felhasználhatóságának igazolására” szövegrész helyébe a „felhasználhatóságának,
tárolhatóságának vagy forgalmazhatóságának igazolására”,
b)	a „továbbítja” szövegrész helyébe a „megküldi”
szöveg lép.
(5)	A Ht. 64. § (3) bekezdésében a „felhasználhatóságára vonatkozó” szövegrész helyébe a
„felhasználhatóságára, tárolhatóságára vagy forgalmazhatóságára vonatkozó” szöveg lép.
(6)	A Ht. 64. § (4) bekezdés d) pontjában a „felhasználásának, forgalmazásának” szövegrész
helyébe a „felhasználásának, tárolásának, forgalmazásának” szöveg lép.
(7)	A Ht. 65. § (1) bekezdésében a „termelője, szállítója” szövegrész helyébe a „termelője,
birtokosa, gyűjtője, szállítója” szöveg lép.
(8)	A Ht. 65. § (2) bekezdésében a „szállítója, kereskedője” szövegrész helyébe a „gyűjtője,
szállítója, kereskedője” szöveg lép.
(9)	A Ht. 65. § (3) bekezdésében a „meghatározott kódszámok” szövegrész helyébe a
„meghatározott azonosító kódok” szöveg lép.
(10)	A Ht. 65. § (4) bekezdésében
a)	a „nyilvántartást, bizonylatot a nyilvántartásra kötelezett legalább 5 évig” szövegrész
helyébe a „nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett
legalább 5 évig”,
b)	a „nyilvántartás nem selejtezhető” szövegrész helyébe a „nyilvántartás, üzemnapló
nem selejtezhető”
szöveg lép.
(11)	A Ht. 65. § (5) bekezdésében a „nyilvántartásra” szövegrész helyébe a „nyilvántartás
vezetésére” szöveg lép.
71.	§
(1)	A Ht. 68. § (1) bekezdésében a „hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és
fajtája, jellege, illetve típusa alapján a hulladék hulladéklerakótól történő eltérítése”
szövegrész helyébe a „hulladéklerakás csökkentése” szöveg lép.
(2)	A Ht. 68. § (2) bekezdésében a „megfizetni” szövegrész helyébe a „befizetni” szöveg lép.
(3)	A Ht. 68. § (3) bekezdésében az „az illetékes környezetvédelmi hatóságnak - az e célra
készített nyomtatványon - bejelenti (bejelentkezés)” szövegrész helyébe az „a
környezetvédelmi hatóságnak - az e célra készített formanyomtatványon - bejelenti
(bejelentés)” szöveg lép.
40
(4)	A Ht. 68. § (5) bekezdés b) pontjában a „mennyiségére és fajtájára, jellegére, illetve
típusára” szövegrész helyébe a „mennyiségére, fajtájára, jellegére és típusára” szöveg lép.
(5)	A Ht. 68. § (6) bekezdésében a „bejelentkezésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén
túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal az illetékes környezetvédelmi
hatóság” szövegrész helyébe a „bejelentésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén
túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal a környezetvédelmi hatóság”
szöveg lép.
(6)	A Ht. 69. § (3) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási” szövegrész helyébe a
„hulladéklerakási” szöveg lép.
(7)	A Ht. 69. § (4) bekezdésében a „bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási,
illetve” szövegrész helyébe a „bejelentési, a nyilvántartási, az adatszolgáltatási, valamint”
szöveg lép.
72.	§
(1)	A Ht. 71. § b) pontjában az „a hulladékbirtokostól hulladékot átvesz és elszállít, tárol,
kezel” szövegrész helyébe az „e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy
nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez” szöveg lép.
(2)	A Ht. 72. § (2) bekezdésében a „valamint a céltartalék képzésével kapcsolatos” szövegrész
helyébe az „a céltartalék képzésével, valamint a gyártók biztosítékadási kötelezettségével
kapcsolatos” szöveg lép.
73.	§
(1 ) A Ht. 76. § (1) bekezdés
a)	a) pontjában a „növekedés, illetve” szövegrész helyébe a „növekedés és”,
b)	c) pontjában a „kiszállítandó vagy oda várhatóan” szövegrész helyébe a „várhatóan
elszállításra vagy a területre”,
c)	i) pontjában a „hulladékgyűjtési” szövegrész helyébe a „gyűjtési”
szöveg lép.
(2)	A Ht. 76. § (2) bekezdés a) pontjában az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az
„ingatlanhasználó” szöveg lép.
(3)	A Ht. 76. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti tartalommal” szövegrész
helyébe az „- az (1) bekezdés szerinti tartalommal -” szöveg lép.
(4)	A Ht. 78. § (2) bekezdésében
a)	a „közszolgáltatással érintett területen” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási
területen” szöveg lép,
b)	az „átvételével” szövegrész helyébe az „átvételével, gyűjtésével”
szöveg lép.
74.	§
41
(1)	A Ht. 35. alcímmegjelölésében az „és ellenőrzés” szövegrész helyébe az „ , ellenőrzés és
felügyeleti díj” szöveg lép.
(2)	A Ht. 79. § (6) bekezdésében a „jogszabályoknak” szövegrész helyébe a „jogszabályokban
foglaltaknak” szöveg lép.
(3)	A Ht. 79. § (8) bekezdésében
a)	a „2 hónap” szövegrész helyébe a „60 nap”,
b)	az „1 hónap” szövegrész helyébe a „30 nap”
szöveg lép.
(4)	A Ht. 80. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 80. § (2) bekezdés a) pontjában a „(név,
cím, KÜJ-, KTJ-, KSH-azonosítók)” szövegrész helyébe a „(név, cím, KÜJ- és KTJ-
azonosítók, statisztikai számjel)” szöveg lép.
(5)	A Ht. 82. § (1) bekezdésében az „illetve a hulladék szállítójától” szövegrész helyébe „a
hulladék gyűjtőjétől, szállítójától” szöveg lép.
(6)	A Ht. 82. § (3) bekezdésében a „kötelezettségszegés szükségessé teszi” szövegrész
helyébe a „kötelezettségszegés vagy ennek lehetősége szükségessé teszi” szöveg lép.
75.	§
(1)	A Ht. 84. § (2) bekezdésében az „a nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli
folytatását” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység
nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását” szöveg lép.
(2)	A Ht. 85. § (3) bekezdés b) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg
lép.
(3)	A Ht. 85. § (8) bekezdés a) pontjában a „bírságot vagy egyéb” szövegrész helyébe a
„bírságot, valamint egyéb” szöveg lép.
76.	§
(1)	A Ht. 90. § (1) bekezdésében az „indult” szövegrész helyébe az „indult ügyekben” szöveg
lép.
(2)	A Ht. 91. § (13) bekezdésében a „47. § (5) bekezdés” szövegrész helyébe a „47/A. § (2)
bekezdés” szöveg lép.
77.	§
(1)	A Ht. 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban a „2016” szövegrész helyébe a
„2016*” szöveg lép.
(2)	A Ht. 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 1. pontjában a „hulladék” szövegrész
helyébe a „hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is” szöveg lép.
78.	§
42
Hatályát veszti a Ht.
a)	2. § (1) bekezdés 42. pontja,
b)	8. alcíme és 11. §-a,
c)	34. § (6) bekezdése,
d)	42. § (3) és (4) bekezdése,
e)	45. § (1) bekezdése,
f)	51. §-a,
g)	79. § (3) bekezdése,
h)	90. § (6) és (7) bekezdése.
79.	§
(1)	Hatályát veszti a Ht.
1.	2. § (1) bekezdés 19. pontjában az „az át-, illetve visszavételi hely,”,
2.	10. § (3) bekezdésében a „9. § (1) bekezdés szerinti”,
3.	28. § (4) bekezdésében az „illetve”,
4.	35. § b) pontjában a „(részes felei)”,
5.	35. § f) pontjában az „és az időlegesen használt ingatlanokra”,
6.	45. § (2) bekezdésében a „teljesítés megkezdését követően a”,
7.	71. § a) pontjában az „a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló”,
8.	76. § (5) bekezdés d) pontjában az „a hulladéktermelés,”,
9.	78. § (1) bekezdésében a „ , valamint a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelését
végző gazdálkodó szervezet”,
10.	78. § (2) bekezdésében az „ , illetve az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet”,
11.	78. § (3) bekezdésében az „ , illetve az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet”,
valamint az „a települési önkormányzattal egyezteti, majd azt az OHÜ-nek, valamint”,
12.	79. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti kivétellel”,
13.	79. § (4) bekezdésében „a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről,
valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben”,
14.	84. § (2) bekezdésében az „ ,illetve nyilvántartásba vételhez”,
15.	90. § (4) bekezdésében a „ , valamint az OHÜ által kiadott minősítést”,
16.	90. § (5) bekezdésében a „ , valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Ht. 59. § (2) bekezdés második mondata.
80.	§
Nem lép hatályba a Ht.
a)	94. §-a,
b)	95. § (1)-(5) bekezdése,
c)	95. § (7) és (8) bekezdése.
43
1. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
A minősítési osztály megszerzéséhez szükséges követelmények
			
	„A” minősítési kategória	„B” minősítési kategória	„C” minősítési kategória
			
I. minősítési fokozat	A/I.	B/I.	C/I.
	A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.	1. A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.	1. A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.
		2. A kérelmező a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges szállítóeszközökkel (gépjárművekkel) rendelkezik, amelyek az alábbi tulajdoni kategóriáknak felelnek meg: a)	a kérelmező tulajdonában vannak, b)	állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, vagy c)	a kérelmező tulajdonában és állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak.	2. A kérelmező a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges a)	szállítóeszközökkel (gépjárművekkel), továbbá b)	az e törvény szerinti hulladékkezelő létesítménnyel rendelkezik, amely eszközök és létesítmények teljes mértékben megfelelnek a B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontja szerinti tulajdoni kategóriáknak.
II. minősítési fokozat	A/II.	B/II.	C/II.
	A kérelmező az A/I. minősítési osztályhoz szükséges követelmények teljesítésén felül: a) rendelkezik aa) az Európai Unió vagy Svájc területén kiadott akkreditációval rendelkező tanúsító szervezet által	A kérelmező a B/I. és az A/II. minősítési osztályhoz szükséges követelmények együttes teljesítésén felül: a) legalább a 2. mellékletben a B/II. minősítési osztályra meghatározott környezetirányítási célokat és az azok	A kérelmező a C/I. és B/II. minősítési osztályokhoz szükséges követelmények együttes teljesítésén felül: a) rendelkezik a C/I. minősítési osztály 2. pont b) alpontja szerinti hulladékkezelő létesítmények közül
44
kiállított érvényes ISO 9001-es és
ISO 14001-es tanúsítvánnyal;
ab) az ISO 14001 szerinti
tanúsítvánnyal	egyenértékű
környezetvédelmi vezetési és
hitelesítési rendszerben (EMAS) részt
vevő szervezetek nyilvántartásáról
szóló	kormányrendeletnek
megfelelően	nyilvántartott
környezetvédelmi és tanúsítási
(EMAS) rendszerrel;
b)	a 4. melléklet szerint
ba)	a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás ellátása érdekében
igénybe vett hulladékszállító és
hulladékkezelő alvállalkozóit az ISO
9001 és 14001 szerinti irányítási
rendszerek, vagy a Közösség
környezetvédelmi vezetési és
hitelesítési rendszerének (EMAS)
bevezetésére és működtetésére,
valamint azok akkreditált tanúsító
szervezettel történő tanúsíttatására
ösztönzi;
bb)	ügyfelei elégedettségét és
környezeti tudatosságát javítja;
c)	az 5. melléklet szerint
ca) a kérelem benyújtását megelőző
12 hónapon belül meghozott
jogerős határozatban megállapított
környezetveszélyeztetés	vagy
környezetkárosítás miatt kiszabott
megvalósítására irányuló programokat
dolgoz ki és valósít meg;
b)	a 2. mellékletben a B/II. minősítési
osztályhoz előírt 5 környezetirányítási
célból legalább 3 környezetirányítási
célt teljesít.
legalább egy B/I. minősítési osztály 2.
pont a)-c) alpontja szerinti tulajdoni
kategóriáknak megfelelő települési
szilárd hulladéklerakóval;
b)	legalább a 2. mellékletben a C/II.
minősítési osztályra meghatározott
környezetirányítási célokat és az azok
megvalósítására irányuló programokat
dolgoz ki és valósít meg;
c)	a 2. mellékletben a C/II. minősítési
osztályhoz előírt 4 környezetirányítási
célból legalább 3 környezetirányítási
célt teljesít.
45
	környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettsége nem keletkezett, továbbá cb) a kérelem benyújtásától számított 12 hónapnál régebben meghozott jogerős határozatban környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás miatt megállapított környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettségének eleget tett, és a jogszabálysértéssel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit teljesítette.		
		B/III.	C/III.
III. minősítési fokozat		A kérelmező a B/II. minősítési osztályhoz szükséges követelmények teljesítésén felül: a)	legalább a 3. mellékletben a B/III. minősítési osztályra meghatározott környezetirányítási célokat és az azok megvalósítására irányuló programokat dolgoz ki és valósít meg; b)	a 3. mellékletben a B/III. minősítési osztályhoz előírt 5 környezetirányítási célból legalább 3 környezetirányítási célt teljesít.	A kérelmező a C/II. minősítési osztályhoz szükséges követelmények teljesítésén felül: a)	legalább a 3. mellékletben a C/III. minősítési osztályra meghatározott környezetirányítási célokat és az azok megvalósítására irányuló programokat dolgoz ki és valósít meg; b)	a 3. mellékletben a C/III. minősítési osztályhoz előírt 4 környezetirányítási célból legalább 3 környezetirányítási célt teljesít.
46
2. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
Környezetirányítási célok B/II. és C/II. minősítési osztályokhoz
I.	A B/II. minősítési osztály céljai:
1.	Az EURO 4 minősítésű motorral rendelkező gépjárművek arányának növelése a
közszolgáltatási területen, a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
a)	Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának
időpontjában rendelkezésre álló gépjárművek.
b)	Kezdeti érték: 10%, de legalább egy EURO 4-es motorral rendelkező gépjármű.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10%-os
aránynövekedés.
d)	Célérték: az EURO 4-es motorral rendelkező gépjárművek 100%-os aránya a
közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
2.	Földrajzi helymeghatározó és nyomkövető rendszer (GPS) alkalmazása a
közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
a)	Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának
időpontjában rendelkezésre álló gépjárművek.
b)	Kezdeti érték: 10%, de legalább egy darab gépjármű helymeghatározó és nyomkövető
rendszer (GPS) felszerelve.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10%-os
aránynövekedés.
d)	Célérték: a helymeghatározó és nyomkövető rendszerrel (GPS) felszerelt gépjárművek
100%-os aránya a közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző
gépj árműparkban.
3.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen a vegyes hulladék gyűjtéséhez,
szállításához használt összes gyűjtőedény mennyiségében, az 1. melléklet B/I. minősítési
osztály 2. pont a) alpontja szerinti tulajdoni kategóriájú gyűjtőedény mennyiségi
arányának növelése.
a)	Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának
időpontjában rendelkezésre álló, vegyes hulladék gyűjtésére, szállítására alkalmazott
összes gyűjtőedény mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 0%.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10%-os
aránynövekedés.
d)	Célérték: az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a) alpontja szerinti tulajdoni
kategóriájú gyűjtőedény 100%-os mennyiségi aránya a közszolgáltatási területen.
47
4.	Az elkülönítetten gyűjtött hulladék vonatkozásában a házhoz menő gyűjtés
arányának növelése a közszolgáltatási területen a kérelmező által összegyűjtött összes
elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségéhez képest.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben az elkülönítetten gyűjtött
hulladék mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 0 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: évente 5 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti
értékhez képest.
d)	Célérték: az elkülönítetten gyűjtött hulladék házhoz menő gyűjtésének 30
tömegszázalékos aránya az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségéhez
viszonyítva.
5.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében összegyűjtött települési hulladék hasznosításra történő átadásának
aránynövelése.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött hulladék mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 0 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10 tömegszázalékos
aránynövekedés.
d)	Célérték: a hasznosításra átadott hulladék mennyiségének 50 tömegszázalékos aránya
a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében
összegyűjtött hulladék összes mennyiségéhez viszonyítva.
II.	A C/II. minősítési osztály céljai a B/II. céljain túlmenően:
1.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított hulladék
lerakással történő kezelési arányának csökkentése.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen
közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 100 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez viszonyítva évente 10
tömegszázalékos aránycsökkenés.
d)	Célérték: a lerakással ártalmatlanított hulladék maximum 50 tömegszázalékos aránya a
közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított összes hulladékmennyiséghez
viszonyítva.
48
2.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében összegyűjtött, szállított és hasznosításra átadott hulladék anyagában történő
hasznosítási arányának növelése az összes - hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében összegyűjtött és hasznosításra átadott - hulladékmennyiséghez viszonyítva.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen
összegyűjtött, szállított és hasznosításra átadott hulladék mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 0 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: évente 5 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti
értékhez képest.
d)	Célérték: az anyagában hasznosított hulladék minimum 50 tömegszázalékos aránya az
összes hasznosításra átadott hulladékmennyiséghez viszonyítva.
3.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében összegyűjtött, szállított összes hulladék kezelési arányának növelése az 1.
melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontjának megfelelő tulajdonban álló
(üzemeltetett) hulladékkezelő létesítményben.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék
mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 10 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: évente 10 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti
értékhez képest.
d)	Célérték: az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontjának megfelelő
tulajdonban álló (üzemeltetett) hulladékkezelő létesítményben kezelt hulladék
minimum 40 tömegszázalékos aránya a közszolgáltatási területen összegyűjtött,
szállított összes hulladékmennyiséghez képest.
4.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított hulladék
továbbértékesítéséből vagy egyéb kezeléséből - így különösen a depóniagáz
hasznosításából - származó bevételek növelése.
a)	Bázisérték: a kérelem beadását megelőző lezárt üzleti év gazdasági adataiban szereplő
hulladék továbbértékesítéséből, vagy egyéb kezeléséből származó bevétel.
b)	Kezdeti érték: a bázisértéknek megfelelő bevétel, amely nagyobb, mint 0 forint.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a hulladék továbbértékesítéséből vagy kezeléséből
származó bevételek évi 2%-os növelése a kezdeti értékhez képest.
d)	Célérték: a hulladék továbbértékesítéséből vagy kezeléséből származó bevétel 20%-os
növekedése az első bázisévhez viszonyítva.
49
3. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
Környezetirányítási célok B/III. és C/III. minősítési osztályokhoz
(bázisév a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésének éve)
I. A B/III. minősítési osztály céljai:
1.	Az EURO 5 minősítésű motorral rendelkező gépjárművek arányának növelése a
közszolgáltatási területen, a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
a)	Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának
időpontjában rendelkezésre álló gépjárművek.
b)	Kezdeti érték: 10%, de legalább egy EURO 5-ös motorral rendelkező gépjármű.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10%-os
aránynövekedés.
d)	Célérték: az EURO 5-ös motorral rendelkező gépjárművek 100%-os aránya a
közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
2.	Földrajzi helymeghatározó és nyomkövető rendszer (GPS) alkalmazása a
közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
a)	Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának
időpontjában rendelkezésre álló gépjárművek.
b)	Kezdeti érték: 20%, de legalább egy darab gépjármű helymeghatározó és nyomkövető
rendszerrel (GPS) felszerelve.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 20%-os
aránynövekedés.
d)	Célérték: a helymeghatározó és nyomkövető rendszerrel (GPS) felszerelt gépjárművek
100%-os aránya a közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző
gépj árműparkban.
3.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen a vegyes hulladék gyűjtésére,
szállítására használt összes gyűjtőedény mennyiségében, az 1. melléklet B/I. minősítési
osztály 2. pont a) alpontja szerinti tulajdoni kategóriájú gyűjtőedény mennyiségi
arányának növelése.
a)	Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának
időpontjában rendelkezésre álló, vegyes hulladék összegyűjtésére, szállítására használt
összes gyűjtőedény mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 10%.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: évente 15%-os aránynövekedés a kezdeti értékhez
képest.
d)	Célérték: az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a) alpontja szerinti tulajdoni
kategóriájú gyűjtőedény 100%-os mennyiségi aránya a közszolgáltatási területen.
50
4.	Az elkülönítetten gyűjtött hulladék vonatkozásában a házhoz menő gyűjtés
arányának növelése a közszolgáltatási területen a kérelmező által összegyűjtött összes
elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségéhez képest.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben az elkülönítetten gyűjtött
hulladék mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 5 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: évente 5 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti
értékhez képest.
d)	Célérték: az elkülönítetten gyűjtött hulladék vonatkozásában a házhoz menő gyűjtés
40 tömegszázalékos aránya az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségéhez
viszonyítva.
5.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében átvett, összegyűjtött, szállított hulladék hasznosításra történő átadásának
aránynövelése.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött hulladék mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 5 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 15 tömegszázalékos
aránynövekedés.
d)	Célérték: a hasznosításra átadott hulladék mennyiségének 50 tömegszázalékos aránya
a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított hulladék összes mennyiségéhez
viszonyítva.
II.	C/III. minősítési osztály céljai a B/III. céljain túlmenően:
1.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében összegyűjtött, szállított hulladék lerakással történő kezelési arányának
csökkentése.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék
mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 100 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez viszonyítva évente 15
tömegszázalékos aránycsökkenés.
d)	Célérték: a lerakással ártalmatlanított hulladék legfeljebb 40 tömegszázalékos aránya
a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás során összegyűjtött,
szállított összes hulladék mennyiségéhez viszonyítva.
51
2.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében összegyűjtött, szállított és hasznosításra átadott hulladék anyagában történő
hasznosítási arányának növelése az összes hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében összegyűjtött és hasznosításra átadott hulladék mennyiségéhez viszonyítva.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen
összegyűjtött, szállított és hasznosításra átadott hulladék mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 0 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10 tömegszázalékos
aránynövekedés.
d)	Célérték: az anyagában hasznosított hulladék minimum 50 tömegszázalékos aránya az
összes hasznosításra átadott hulladék mennyiségéhez viszonyítva.
3.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
keretében összegyűjtött, szállított összes hulladék kezelési arányának növelése az 1.
melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontjának megfelelő tulajdonban álló
(üzemeltetett) hulladékkezelő létesítményben.
a)	Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék
mennyisége.
b)	Kezdeti érték: 15 tömegszázalék.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: évente 15 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti
értékhez képest.
d)	Célérték: az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontjának megfelelő
tulajdonban álló (üzemeltetett) hulladékkezelő létesítményben kezelt hulladék
minimum 60 tömegszázalékos aránya a közszolgáltatási területen összegyűjtött,
szállított összes hulladékmennyiséghez képest.
4.	A kérelmező által a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított hulladék
továbbértékesítéséből vagy egyéb kezeléséből - így különösen a depóniagáz
hasznosításából - származó bevételek növelése.
a)	Bázisérték: a kérelem beadását megelőző lezárt üzleti év gazdasági adataiban szereplő
hulladék továbbértékesítéséből vagy egyéb kezeléséből származó bevétel.
b)	Kezdeti érték: a bázisértéknek megfelelő bevétel, ami nagyobb, mint 0 forint.
c)	Elfogadható fejlesztési ütem: a hulladék továbbértékesítéséből vagy kezeléséből
származó bevételek évi 3%-os növelése a kezdeti értékhez képest.
d)	Célérték: a hulladék továbbértékesítéséből vagy kezeléséből származó bevétel 30 %-os
növekedése az első bázisévhez viszonyítva.
52
4. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
Az ügyfelek környezeti tudatosságát, elégedettségét és az alvállalkozók
fejlesztését szolgáló célok és programok
1.	A kérelmező feladata a közszolgáltatási területhez tartozó hulladékgazdálkodási
közszolgáltatással ellátott valamennyi ingatlanhasználó elégedettségének mérése.
1.1.	A kérelmezőnek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatban mérnie kell a
lakosság elégedettségét, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztése érdekében
javaslatot kell kérnie a lakosoktól. Feladata a javaslatok és a mért elégedettségi adatok
értékelése és dokumentálása. E feladatot évente 1 alkalommal, a 4. § (1) bekezdése szerinti
kérelem benyújtását követő évtől kezdve kell elvégeznie.
1.2.	A kérelmező feladata a közszolgáltatókkal szerződött valamennyi települési
önkormányzat véleményének megkérdezése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról és a
települési önkormányzatok elégedettségének mérése a közszolgáltatási területen, továbbá
javaslatok kérése a közszolgáltatás fejlesztése érdekében. Feladata a javaslatok értékelése és
az elégedettségi adatok dokumentálása. E feladatot évente 1 alkalommal, a 4. § (1) bekezdése
szerinti kérelem benyújtását követő évtől kezdve kell elvégeznie.
2.	A kérelmező az alvállalkozók minőség- és környezetirányítási rendszereiről,
tanúsítottságáról nyilvántartást vezet.
2.1.	A kérelmező az alvállalkozók körében ösztönző rendszert alkalmaz annak érdekében,
hogy az alvállalkozók az Európai Unió vagy Svájc területén kiadott akkreditációval
rendelkező tanúsító szervezet által kiállított érvényes ISO 9001-es és ISO 14001-es
tanúsítvánnyal rendelkezzenek. Az ISO 14001 szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű a
környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek
nyilvántartásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi és
tanúsítási (EMAS) rendszer is.
2.2.	A 2.1. pontban meghatározott feladat értékmérői a következők:
a)	Kezdeti minimum érték: legalább 1 alvállalkozó rendelkezzen tanúsított minőség- és
környezetirányítási rendszerrel.
b)	Elfogadható fejlesztési ütem: évente az összes alvállalkozó 20%-a minőség- és
környezetirányítási rendszertanúsítást szerez a célérték eléréséig.
c)	Célérték: az igénybe vett alvállalkozók legalább 60%-a akkreditált tanúsító szervezet
által tanúsított minőség- és környezetirányítási rendszereket működtet.
53
5. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
NYILATKOZAT
A KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁGFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG HIÁNYÁRÓL
Alulírott....................(név), mint a...........................(cég megnevezése, székhelye és
cégjegyzékszáma) - a továbbiakban: kérelmező - nyilatkozattételre jogosult képviselője,
büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam képviselt kérelmezőnek a
kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül meghozott jogerős határozatban
megállapított - környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás miatt kiszabott -
környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettsége nem keletkezett.
Kijelentem továbbá, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásától számított 12 hónapnál
régebben meghozott jogerős határozatban - környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás
miatt - megállapított környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettségének eleget tett és a
jogszabálysértéssel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit teljesítette.
Dátum:...................................................
cégszerű aláírás
54
6. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.
Az okirat sorszáma:
Ügyintéző:
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS
MINŐSÍTŐ OKIRATA
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi (...)
törvény alapján benyújtott minősítési kérelemre
(cégnév)
Székhely:
Cégjegyzékszám:
KÜJ szám:
KTJ szám:
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély száma:
(a továbbiakban: Kérelmező)
közszolgáltatási tevékenységének minősítését elvégeztem és a lefolytatott eljárás alapján a
Kérelmezőt
(•••)
minősítési osztályba sorolom.
A jelen minősítés (...)-ig hatályos. Döntésem a közléssel válik jogerőssé. A Kérelmező az
eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
A minősítő okirat kiadmányozásával egyidejűleg intézkedtem az okirat Minősítő Okiratok
Jegyzékébe történő bevezetéséről és a minősítő okirat közzétételéről.
Kelt.: Budapest, 20(.) (...)
P. H.
55
(hatáskör gyakorlója)
nevében és megbízásából:
(döntés kiadmányozója)
56
7. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
1. A Ht. 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 5. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa(i)	Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna)			
	2013	2014	2015	2016]
5. a hulladékból előállított termék				
gyártása során képződött és tovább				
hasznosítható maradék hulladék				
	2 000 Ft	4 000 Ft	6 000 Ft	8 000 Ft
2. A Ht. 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat a következő 6. ponttal egészül ki:
[Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa(i)	Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna)			
	2013	2014	2015	2016]
6. a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább nem hasznosítható maradék hulladék	1 500 Ft	3 000 Ft	4 500 Ft	6 000 Ft
* 2017. január 1-jétől a 2016. évre meghatározott hul		adéklerakási járulékot kell megfizetni.”		
57
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy az Európai Unió
hulladékgazdálkodási prioritásaihoz igazodva, az új alapokon felépülő hulladékgazdálkodás
koncepciójába illeszkedve olyan közszolgáltatási rendszer létrehozásában működjön közre,
amely lehetővé teszi, hogy a közszolgáltató kiválasztásánál az eddig uralkodó gazdasági
szempont mellett a szolgáltatás biztonsága és a szolgáltatás minősége hangsúlyos értékelési
szemponttá váljon.
A Javaslat kifejezi a magyar hulladékgazdálkodási politikának azt a törekvését, hogy a
hulladékgazdálkodási tevékenység során kerüljön előtérbe a hosszú távú fejlődés, az új
technológiák felhasználása, a fenntartható fejlődés megvalósítása, a gazdasági és
környezetvédelmi hatékonyság növelése, egyúttal ösztönözze a hulladékgazdálkodás területén
működő közszolgáltatókat a minél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére.
A Javaslat szabályozási koncepciója illeszkedik a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.
törvénnyel (a továbbiakban: Ht.) új alapokra helyezett - a környezetvédelmi integrációt
előtérbe helyező, egyúttal a megvalósításban a szubszidiaritás elvének érvényre juttatására
törekvő - szakági stratégiai rendszerhez. E stratégiai rendszer feltételezi, hogy az országos
célok, irányok és szakmapolitikai stratégiák a legmagasabb szinten kerüljenek
meghatározásra, a végrehajtásuk azonban regionális és helyi szinten történjék meg.
Az országos szabályozási irányt, azaz a minőségi közszolgáltatás megteremtését a minősítés
egységes követelményrendszerének törvényi meghatározása szolgálja, míg a helyi szintű
végrehajtás a minősített közszolgáltatók települési önkormányzatok általi kiválasztásával
valósul meg.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók minősítése biztosítja, hogy a települési
önkormányzatok a helyi igényekhez, sajátosságokhoz igazodó közszolgáltatás
megvalósítására legalkalmasabb közszolgáltatót választhassák ki.
A lakosság elemi érdeke, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, mint kötelezően
ellátandó közfeladat megvalósítása során a szolgáltatás biztonsága garantált legyen. A
minősítési rendszer az ellátandó feladathoz szükséges szakmai követelményrendszer
differenciált meghatározásával a szolgáltatás biztonságának mintegy fokmérőjéül is szolgál. A
minősítési rendszer lényege, hogy - a közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetekben
megvalósuló állami, önkormányzati részvétel, és a közszolgáltató közbeszerzés keretében
történő kiválasztása mellett - a közszolgáltatásra vonatkozó szabályozás harmadik pilléreként
az ellátás stabilitását a szolgáltatás minőségének meghatározásával segítse elő.
A Ht. módosításának elsődleges célja, hogy a Ht. fogalomrendszere, valamint a gyártói
felelősséggel kapcsolatos rendelkezések összhangba kerüljenek a környezetvédelmi
termékdíjról szóló törvénnyel, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók
tevékenységének minősítési rendszere megfeleljen a Javaslat szakmai koncepciójának.
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a Ht. felhatalmazása alapján megalkotott
végrehajtási rendeletek összhangba kerüljenek a Ht.-vel, és ezek egységes szabályozási
rendszert alkothassanak.
58
Ennek megfelelően a módosítás további célja a Ht. végrehajtását szolgáló rendeletek hatálya
és a Ht. felhatalmazó rendelkezései között összhang megteremtése, továbbá az, hogy a
végrehajtási rendeletek szabályozási tárgyköre a Ht. céljainak megfelelően legyen
meghatározva. Ezt az összhangot a Ht., valamint a hulladékgazdálkodási tervek és a
hulladékképződés megelőzését szolgáló programok szakmai koncepciója között is szükséges
megteremteni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működőképességének, valamint
további fejlesztésének érdekében biztosítani kell, hogy a kötelezettek által befizetett
hulladéklerakási járulék legfeljebb 10%-át a befolyt összeg felhasználásához szükséges
működési és fejlesztési kiadásokra lehessen fordítani.
A Ht. átmeneti rendelkezéseinek módosítására azért van szükség, hogy a jelenleg működő
vagy újonnan létrejövő közszolgáltató cégek számára egyértelmű legyen az, hogy a 2013.
december 31-ig terjedő átmeneti időszakban milyen feltételeket, milyen eljárásban és milyen
sorrendben kell teljesíteniük ahhoz, hogy a Ht. követelményeinek maradéktalanul
megfeleljenek, és ezáltal 2014-től az új közszolgáltatási rendszer teljes egészében
felépülhessen, akadálymentesen működhessen.
59
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat személyi hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre terjed ki, akik a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzéséhez szükséges külön jogszabályokban
meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkeznek.
A minősítési eljárás lefolytatására a Javaslat a kizárólagos állami tulajdonban álló és a
környezetvédelemért felelős miniszter (Vidékfejlesztési Minisztérium) által alapított Országos
Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a
továbbiakban: OHÜ) hatalmazza fel, mivel a termékdíjjal kapcsolatos jogszabályi
kötelezettségek teljesítése révén ez az állami tulajdonú szervezet rendelkezik a legnagyobb
rálátással és országos kitekintéssel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységre.
A Javaslatban szabályozott fogalommeghatározás szerint a minősítő a minősítési eljárásban a
kérelmező tevékenységének vizsgálatát - a kérelemhez kötöttség elve alapján - az eljárásban
benyújtott közszolgáltatási engedélyben foglaltak alapján végzi, ennek megfelelően a
minősítési eljárásban csak adott közszolgáltatási engedélyben meghatározott területre
vonatkozó, és e területen igénybe vett közszolgáltatási kapacitás vehető figyelembe.
A minősítési kategória és a minősítési fokozat, valamint az azok együtteseként meghatározott
minősítési osztály 2. § szerinti fogalma csak összefoglalja a minősítés eredményeként kapott
besorolás mibenlétét. Az egyes minősítési osztályokba, illetve azon belül az egyes
kategóriákba és fokozatokba sorolás szempontrendszerét, az elérhető minősítési osztályok
hierarchiáját, és az egyes osztályokba soroláshoz teljesítendő követelményeket az 1-4.
mellékletek tartalmazzák.
Az átláthatóság érdekében a Javaslat szerinti minősítési rendszer három minősítési kategóriát
és fokozatot foglal magába. A minősítési osztályok kétirányú differenciálást tesznek lehetővé.
A Javaslat a gazdálkodó szervezetek horizontális differenciálását és a szolgáltatásbiztonsági
funkciót az A-C kategóriákban fejezi ki. Az állami vagy önkormányzati részvétel mellett, a
hulladékgazdálkodási tevékenység terjedelme, komplexitása tükröződik a kategóriákban a
hulladék átvételétől a hulladék hasznosításáig, lerakásáig terjedő széles skálán.
A köztulajdon közvetlen vagy közvetett formáinak hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban
történő megjelenésének és preferálásának indoka, hogy a kötelezően biztosítandó
közszolgáltatásra az annak elvégzéséért végső soron felelős állam kellő rálátással és ráhatással
bírjon.
A szolgáltatásbiztonság másik komponensének elvi alapja a minél komplexebb tevékenység
nyújtása. A kérelmező minél több saját tulajdonában vagy köztulajdonban álló eszközt von be
a közszolgáltatási tevékenységbe, annál biztonságosabb a szolgáltatás ellátása.
A tevékenység komplexitásának meghatározásánál a kategorizálás alapja és a kategóriák
legalacsonyabb foka az, ha a szolgáltató csak szervezi a közszolgáltatási tevékenységet, vagy
a szolgáltatásba egyáltalán nem von be saját vagy köztulajdonban álló eszközt. Ennél
magasabb fokozatúnak minősül, ha a szolgáltató saját tulajdonában vagy köztulajdonban álló
eszközzel végzi a gyűjtést, szállítást, míg a harmadik kategóriában már nemcsak a kezelésre
60
átadásban működnek közre a szolgáltatók, hanem maguk is egyúttal kezelők, hulladékkezelési
létesítmények működtetői (tulajdonosai, kezelői).
A gazdálkodó szervezetek vertikális, I—III. fokozatok szerinti megkülönböztetése a
tevékenység szakmai színvonalát hivatott tükrözni. Annak érdekében, hogy a rendszer
egyetlen gazdálkodó szervezetet se rekesszen ki a közszolgáltatási tevékenység végzésének
lehetőségéből, a Javaslat abból a koncepcióból indult ki, hogy a minősítési mátrixban legyen
egy osztály, az A/I. minősítési osztály, mint a legalacsonyabb szintű minősítési osztály,
amelynek elérése valamennyi olyan gazdálkodó szervezet számára biztosított, amely
kizárólag hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik, de egyéb felállított
követelménynek nem felel meg.
A magasabb II. és III. minőségi fokozatok elérése csak azon gazdálkodó szervezetek számára
lehetséges, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez szükséges szakmai
követelményeken túl a magasabb szintű szolgáltatás nyújtása érdekében minőségbiztosítási és
környezetirányítási rendszert működtetnek, további környezetirányítási célokat tűznek ki,
valamint környezetirányítási programokat határoznak el és hajtanak végre a törvény
mellékletében leírt szempontok szerint.
A 3-9. §-hoz
A minősítési eljárás lefolytatásához a Javaslat az OHÜ részére közigazgatási hatósági jogkört
biztosít.
Tekintettel a minősítéshez fűződő jogosítványokra, a minősítés jogkövetkezményeire, továbbá
annak érdekében, hogy a minősítési eljárásban gyakorolható jogosítványok, teljesítendő
kötelezettségek mind a kérelmező, mind a minősítő számára egyértelműek legyenek, a
törvény részletesen szabályozza a minősítés eljárási rendjét, ezen belül a kérelem tartalmi
követelményeit, a kérelem vizsgálatának szabályait és szempontjait, a minősítő döntéseit, az
elj árásban gyakorolható j ogokat.
A minősítő a kérelemre induló minősítési eljárásban közigazgatási hatósági jogkörben, az
ügyfajtára vonatkozó, a törvényben meghatározott különös eljárási szabályok, valamint a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a
továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. A minősítő eljárására tehát minden olyan
Ket.-ben foglalt szabály vonatkozik, amelyhez képest a Javaslat valamely eljárási
rendelkezése nem állapít meg eltérést, illetve amelynek alkalmazását a Javaslat kifejezetten
nem zárja ki. A minősítési eljárás ügyintézési határideje - a Ket. általános ügyintézési
határidejétől eltérően — 90 nap, ide nem értve az adatváltozás átvezetése iránti eljárást. Szintén
fontos eltérés a Ket. szabályaihoz képest, hogy a törvény a minősítési eljárásban kizárólag a
kérelmező számára biztosít ügyféli jogállást.
A minősítési eljárás díjköteles, az eljárás igazgatási szolgáltatási díját külön jogszabály
tartalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díjon felül a kérelmezőt terhelik az eljárással
kapcsolatban felmerülő egyéb költségek is.
A minősítési eljárás során a minősítő kérelemre jár el. A kérelem a törvényben meghatározott
adattartalommal, a minősítő által rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be. A
kérelemben a kérelmezőnek kifejezetten meg kell jelölnie, hogy a törvény 1. mellékletében
meghatározott melyik minősítési osztályba történő besorolását kéri. A kérelemben megjelölt
61
minősítési osztály az eljárás során nem módosítható. Amennyiben a kérelmező a kérelem
benyújtása után más minősítési osztályba sorolását kívánja kérelmezni, úgy az eredeti
kérelmét vissza kell vonnia és új kérelmet kell benyújtania. A kérelemben foglaltakhoz a
minősítő is kötve van, azaz amennyiben az eljárás során lefolytatott vizsgálat szerint a
kérelmezőnek a kérelemben megjelölthez képest más minősítési osztályba sorolása indokolt, a
minősítő a kérelmet elutasítja. A minősítőnek tehát nincs lehetősége a kérelmező kérelemben
megjelölttől eltérő minősítési osztályba sorolására.
A Javaslat 4. § (3) bekezdése sorolja fel azokat a dokumentumokat és igazolásokat, amelyeket
a kérelmezett minősítési osztálytól függetlenül valamennyi kérelmezőnek csatolnia kell. A
kérelmezett minősítési osztálynak való megfelelés igazolására elfogadható dokumentumok
példálózó felsorolását a 4. § (4) bekezdése tartalmazza.
A minősítési eljárásban a minősítő a kérelmező tevékenységét a közszolgáltatási engedélyben
foglaltak alapján, az abban megjelölt közszolgáltatási kapacitás figyelembevételével
megvizsgálja, és amennyiben a kérelmező megfelel a kérelmezett minősítési osztályra előírt
követelményeknek, a kérelmezőt a kérelmezett minősítési osztályba besorolja. A kérelemnek
helyt adó döntés esetén a minősítő Javaslat 6. mellékletében meghatározott adattartalmú
minősítő okiratot állít ki. Főszabály szerint a minősítő okirat időbeli hatálya a kiállítástól
számított 36. hónap utolsó napjáig tart, vagy a minősítés alapjául szolgáló közszolgáltatási
engedély időtartamával egyezik meg, amennyiben az 36 hónapnál rövidebb időre szól. A
minősítő okirat időbeli hatályának lejárta előtt a kérelmező köteles az időbeli hatály
meghosszabbítása iránt kérelmet előterjeszteni, amelynek során a minősítő a korábban vállalt
célok és programok megvalósulását is ellenőrzi.
A minősítő okirat hatálya tekintetében a Javaslat 22. § (1) bekezdése átmeneti rendelkezést
tartalmaz. E szerint a törvény hatálybalépésétől 2016. július 1. napjáig a minősítő okiratot a
kérelmező mindösszesen 12 hónapra kaphatja csak meg, tekintettel arra, hogy a hazai
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakulásának időszakában a közszolgáltatók
besorolása akár többször változhat.
A 10-18. §-hoz
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztonságának megteremtése érdekében a Javaslat
előírja a minősítési feltételeknek a minősítő okirat hatálya alatti folyamatos megfelelés
követelményét. A törvény a minősítő számára lehetőséget biztosít arra, hogy a feltételek
fennállását hivatalból ellenőrizze.
A kérelmező köteles bejelenteni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységben
bekövetkezett olyan változásokat, amelyek alapján a részére korábban kiállított minősítő
okirat szerinti minősítési osztályra vonatkozó követelményeknek már nem felel meg.
Ugyancsak bejelentéssel tartozik, ha a hulladékgazdálkodási tevékenységét nem érintő
adataiban következik be változás. Igen súlyos szankciót határoz meg a Javaslat arra az esetre,
amennyiben a kérelmező e változásbejelentési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesíti. A
kérelmező mulasztása ugyanis minősítő okirat minősítő általi visszavonását eredményezi.
Amennyiben a kérelmező tevékenységében olyan változás következik be, amely alapján
magasabb minősítési fokozatba vagy más kategóriába sorolására van lehetőség, a kérelmező
módosítási kérelem benyújtásával kezdeményezheti a magasabb fokozatba vagy más
kategóriába sorolását.
62
A minősítő döntéseivel szembeni jogorvoslatra a Ket. szabályait azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a döntésekkel szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye
nincs.
A döntésekkel szemben a jogosult bírósági jogorvoslatot vehet igénybe. A közigazgatási
ügyekben eljáró bíróság a keresettel megtámadott határozatok tárgyában a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályai
szerint, a hatósági végzések tárgyában pedig a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény szabályai szerint nemperes eljárásban hozza meg
döntését.
A 19. §-hoz
A minősítő az általa kiállított minősítő okiratokról, azok módosításairól és visszavonásukról
naprakész nyilvántartást vezet (minősítő okiratok jegyzéke). A minősítő nyilvántartása nem
minősül közhiteles nyilvántartásnak. A minősítő által nyilvántartott adatok nyilvánosak,
azokba bárki betekinthet.
A 20-23. §-hoz
A záró rendelkezések a törvény hatálybalépését, az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó
részletes szabályok megalkotására történő felhatalmazást, az átmeneti rendelkezéseket,
valamint az Európai Uniónak történő bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák.
A minősítő okirat hatályának 1 évben történő meghatározását 2016. július 1-jéig a
közszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi környezet teljes megújulása miatti piaci változások
indokolják. Az előzetes folyamatok azt mutatják, hogy a piacon lévő közszolgáltatók
tekintetében - mind számukat, mind tulajdonosi összetételüket illetően - olyan radikális
mozgás indult el, amely miatt a Javaslat hatálybalépése utáni kezdeti időszakban, a
közszolgáltatás biztonságának fenntartása érdekében indokolt a minősítő számára olyan
kötelező rálátást biztosítani a közszolgáltatói tevékenységre, amely a hatósági ellenőrzéssel
vagy a jogalanyok önkéntes jogkövetését igénylő bejelentéssel nem biztosított. A piaci
viszonyok átalakulását követően azonban, 2016. július 1-jétől a minősítő okirat hatálya már 3
évben lesz meghatározva.
A 24. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az OHÜ a minősítési eljárás során hatósági jogkört gyakorol, a
minősítési eljárási rend meghatározására - az eljárással kapcsolatos tapasztalatok teljes
hiányára és a minősítési eljárás sajátosságaira tekintettel - az a szabályozási módszer
mutatkozott a legcélszerűbbnek, amely szerint adott esetben a Ket. szabályaitól eltérő vagy
rendelkezéseit kizáró szabályok kerüljenek meghatározásra, míg az általános eljárási
kérdésekben a Ket. legyen alkalmazandó. Ez a koncepció szükségessé tette azonban a Ket. 14.
§ - ának módosítását.
A 25. §-hoz
63
A Ht. hatályára vonatkozó rendelkezések módosítására az állati melléktermékre és a
hulladékra vonatkozó szabályozás közötti ellentmondások feloldása érdekében van szükség.
Az ellentmondás oka, hogy az állati melléktermékre és a hulladékra vonatkozólag az uniós
jog egymást átfedő szabályai miatt a magyar hatóságok számára az egyes
hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatban nem egyértelmű, hogy
az állati melléktermékek hulladékként történő lerakására, égetésére, valamint biogáz- vagy
komposztáló üzemben történő hasznosítására csak speciális esetekben van lehetőség. Ezeket a
speciális szabályokat más jogszabályok tartalmazzák, és csak egyéb esetekben van lehetőség a
Ht. szabályainak alkalmazására.
A 26. §-hoz
A gyűjtő fogalmának meghatározását az indokolja, hogy a gyűjtés a hulladék keretirányelv (a
továbbiakban: HKI) szerint két dolgot jelent: egyrészt azt a tevékenységet, amelyet a
hulladéktermelő végez, másrészt azt, amelyet olyan gazdálkodó szervezet végez, amely a
hulladékot a hulladéktermelőtől összegyűjti, elszállítja, előzetesen válogatja, tárolja, majd a
hulladékkezelőnek átadja. A módosítás értelmében az utóbbi szereplő a gyűjtő, amely
tevékenységét csak hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti. E fogalom meghatározása
révén a két különböző gyűjtési tevékenység markánsan elhatárolható lesz egymástól.
A Ht. megkülönbözteti egymástól a közvetítőt és a közvetítő szervezetet, ugyanakkor a
közvetítő szervezet fogalmát az értelmező rendelkezések között nem határozza meg.
Tekintettel arra, hogy a közvetítő szervezet fogalmát - amely a közvetítő fogalmán belül
értelmezendő - a Ht. több helyen is használja, a jogszabály könnyebb értelmezhetősége és a
jogbiztonság növelése érdekében az értelmező rendelkezések között célszerű meghatározni.
A hulladékgazdálkodási létesítmény fogalmának pontosítása megteremti annak lehetőségét,
hogy a hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének feltételeit
szabályozó miniszteri rendelet a Ht. célkitűzéseinek megfelelő, egységes és
ellentmondásmentes rendelkezéseket tartalmazzon az egyes hulladékgazdálkodási
létesítményekkel kapcsolatban.
A közvetítő és a kereskedő fogalmát pontosítani szükséges annak érdekében, hogy azok a
2008/98/EK irányelvnek maradéktalanul megfeleljenek, ugyanakkor a magyar
hulladékgazdálkodási rendszer sajátosságaihoz is - a Ht. célkitűzéseinek megfelelően -
igazodjanak. Erre figyelemmel hulladékkal kereskedelmi tevékenységet csak az a gazdálkodó
szervezet végezhet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően
eladja. Ezzel szemben közvetítő az lehet, aki más nevében eljárva a hulladék hasznosítását
vagy ártalmatlanítását szervezi.
A közszolgáltató fogalmát a Javaslat szakmai koncepciójára tekintettel ki kell egészíteni.
A nagydarabos hulladék fogalmat a hatályon kívül helyezett hulladékgazdálkodásról szóló
törvény használta. Tekintettel azonban arra, hogy a köznyelvben használt lomhulladék
terminológia közérthetőbb, és a nagydarabos hulladék fogalom részben önmagát definiálja,
ugyanakkor a hulladékok jegyzékéről szóló miniszteri rendelet is - amely uniós
kötelezettséget valósít meg - a lomhulladék fogalmat használja, célszerű a nagydarabos
hulladék helyett a lomhulladék fogalom használata.
A további fogalmak pontosítását szövegpontosítási szempontok indokolják.
64
A 27. §-hoz
Az alapelvekre vonatkozó rendelkezést azért szükséges kiegészíteni a Javaslatban szereplő (2)
bekezdéssel, mert a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve
és a keresztfinanszírozás tilalmának elve között sorrendiséget kell felállítani. Ezt az indokolja,
hogy a gyakorlatban a közszolgáltatók és a lakossági érdekek bizonyos esetekben
összeütközésbe kerülhetnek egymással. Erre tekintettel a Ht.-ben ki kell mondani, hogy ilyen
esetekben a lakossági érdekek elsőbbséget élveznek.
Az egyéb módosításokat szövegpontosítási szempontok indokolják. A módosítással
megteremthető annak lehetősége, hogy a törvényt végrehajtó kormányrendeletek és miniszteri
rendeletek hatálya a Ht. céljainak megfelelő hulladékgazdálkodási tevékenységre terjedjen ki.
Ezért a csomagolási hulladékkal, az elem- és akkumulátorhulladékkal, valamint az elektromos
és elektronikus berendezésekből származó hulladékkal kapcsolatos kormányrendeletek
elnevezését pontosítani kell.
A 28. §-hoz
A Ht. 12. §-ának pontosítása révén a jogalkalmazók számára élesebben elkülöníthetővé válik
egymástól a gyűjtés fogalmának két oldala. Erre figyelemmel a módosítás megkülönbözteti
egymástól a hulladékgazdálkodási engedély nélküli gyűjtést végző hulladéktermelőt a
hulladékgazdálkodási engedéllyel gyűjtési tevékenységet végző gyűjtőtől. A hulladéktermelő
által végzett gyűjtés mindig telephelyen, a képződés helyén történik, miközben a gyűjtő által
végzett gyűjtés telephelyek között zajlik, amelynek során a hulladék a termelő birtokából a
gyűjtő birtokába, majd annak elszállítását követően a hulladékkezelő birtokába kerül. A
gyűjtőre vonatkozó szabályok megalkotásával az engedélyezési szabályok egyszerűsödnek,
növelhető a jogértelmezésből fakadó jogbiztonság.
A 29. §-hoz
A közvetítő és a kereskedő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban az egyes
részletszabályokon szövegpontosító módosításokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy a
jogalkalmazó számára egyértelmű legyen az, hogy a címzettnek a közvetítési, illetve a
kereskedelmi tevékenységet milyen esetekben szükséges nyilvántartás, és milyen esetekben
szükséges hulladékgazdálkodási engedély alapján végeznie. Miután a közvetítő szervezetet el
kell határolni a közvetítőtől, a közvetítő szervezetettel kapcsolatban ki kell mondani, hogy az
-	ha a hulladék nem kerül birtokába - tevékenységét nyilvántartás alapján végzi. A pontosítás
révén növelhető a jogbiztonság. A hatóság és a címzettek számára könnyebben lesz
beazonosítható az adott tevékenység, és egyértelművé válik, hogy az egyes
hulladékgazdálkodási tevékenységek között hol húzódik a határ.
A szállítással kapcsolatban az üzletszerűség fogalom használata különböző tartalmú
jogértelmezésre adhat okot, tekintettel arra, hogy a fogalom nem elég konkrét. Erre
figyelemmel pontosan és világosan meg kell különböztetni egymástól azokat a
tevékenységeket, amikor kell, és azokat, amikor nem kell hulladékgazdálkodási engedély a
hulladék szállításához.
A 30. §-hoz
65
A módosítással egyértelművé kell tenni, hogy a hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött
hulladékot csak abban az esetben lehet ártalmatlanítani, ha a hulladékot előtte már
hasznosították, és ebbe sem a hulladék előkezelése, sem pedig annak tárolása nem értendő
bele.
A 31-33. §-hoz
A módosító rendelkezés célja, hogy a gyártói felelősséggel kapcsolatos rendelkezések
összhangba kerüljenek a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvénnyel
(a továbbiakban: Ktdt.), és a Ht., valamint a Ktdt. fogalmi rendszere között ne legyen
ellentmondás. Ezért ahol a Ktdt. a csomagolószer fogalmát használja, ott a Ht.-nek is ezt a
fogalmat kell alkalmaznia. Mindezen túlmenően élesen el kell választani azokat a gyártót és a
forgalmazót kötelező rendelkezéseket, amelyek termékre vonatkoznak, azoktól a
tevékenységektől, amelyek hulladékra vonatkoznak. A Ht. ugyanis a hulladékkal
kapcsolatban az átvétel, a termékkel kapcsolatban a visszavétel fogalmakat használja.
A 34. §-hoz
A Javaslat a Ht. 31. § (1) bekezdését módosítja és a hulladékbirtokos általános
kötelezettségéről rendelkezik, arról, hogy a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokosnak
gondoskodnia kell. Ezt a bekezdést kell követnie annak a bekezdésnek, amely azt határozza
meg, hogy a hulladékbirtokos ezt a kötelezettségét hogyan, milyen módon, a hulladék melyik
hulladékgazdálkodási szereplőnek történő átadása útján teljesítheti. Tekintettel arra, hogy a
hulladékbirtokos a hulladék gyűjtőnek és szállítónak történő átadásával is teljesítheti a
kezelésre vonatkozó kötelezettségét, a Ht. 31. §-át ki kell egészíteni a gyűjtőre és a szállítóra
történő hivatkozással.
A 35-36. §-hoz
A módosító rendelkezés a Ht. települési önkormányzatra vonatkozó szabályai, a
közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, valamint Javaslat között teremt összhangot.
A módosító rendelkezés Ht.-be épülésével a jogalkalmazók számára egyértelművé válik, hogy
a közszolgáltatási szerződés megkötéséhez a közszolgáltatónak hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedélyre és az OHÜ által kiadott minősítő okiratra van szüksége, és a
települési önkormányzat a közbeszerzési eljárás során a közszolgáltatót csak az ilyen
feltételekkel rendelkező gazdálkodó szervezetek közül választhatja ki. A módosító
rendelkezés azt is tartalmazza, hogy a szerződést az önkormányzat mely esetekben mondhatja
fel. Ez utóbbival kapcsolatban fontos cél, hogy a közszolgáltatás folyamatossága valamennyi
településen biztosított maradjon.
A 37. §-hoz
A módosító rendelkezés célja, hogy a közszolgáltató felhívására a természetes személy
ingatlanhasználó mellett a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó is köteles legyen megadni
elérhetőségét, hogy ezzel a közszolgáltatási díjat meg nem fizető ingatlanhasználók
beazonosíthatóak legyenek, és a közszolgáltatók kintlévőségei ne növekedjenek.
A módosítás további célja, hogy ahol a Ht. a nagydarabos hulladék fogalmát használja a
normaszövegben, ott a közérthetőbb lomhulladék jelenjen meg.
66
A 38. §-hoz
A gyűjtő fogalmának az értelmező rendelkezések között történő meghatározásával a
normaszövegben az „átvétel” szó helyett több rendelkezésben a „gyűjtés” szót kell
alkalmazni. A „gyűjtés” ugyanis az „átvételhez” képest többlettartalommal bír, így a Ht. 42. §
(1)	bekezdésében pontosabban kifejezi azt a tevékenységét, és annak valamennyi tartalmi
elemét, amelyet a gyűjtő engedély birtokában végezhet. Ezzel ellentétben az „átvétel” csak
egy mozzanatot fed le.
A (2) bekezdésben meghatározott módosítás szükségességének indoka, hogy a Ht.-ben fontos
kimondani azt a jogalkotói szándékot, amely szerint az elkülönített hulladékgyűjtés 2015-ben
történő országos bevezetése mellett annak is kiemelt jelentősége van, hogy a közszolgáltató az
elkülönített hulladékgyűjtési rendszert egyre több hulladékáramra kialakítsa, és a
lomtalanítást házhoz menő rendszerben szervezze meg. A közszolgáltatókat ösztönözni kell
arra is, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető
leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító
létesítménybe. Az ösztönzés eszközeit a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység
minősítéséről szóló törvényjavaslat teremti meg.
Tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatban a Ht. egyik
fontos célkitűzése, hogy a közszolgáltatás valamennyi településen biztosított maradjon abban
az esetben is, ha a települési önkormányzattal kötött szerződést a közszolgáltató mondja fel, a
Ht. 45. §-ában ki kell mondani, hogy ilyen esetekben a települési önkormányzat
haladéktalanul gondoskodik az új közszolgáltató kiválasztásáról. Ezen túlmenően annak
meghatározása is szükséges, hogy a közszolgáltatóknak a közszolgáltatás teljes ideje alatt
rendelkezniük az OHÜ által kiadott minősítő okirattal. A jogalkotónak fontos célkitűzése,
hogy a közszolgáltatás színvonala ne csökkenjen, hanem növekedjen az egyes településeken,
így a minősítő okirat hiányának következményeként a települési önkormányzattal való
szerződésbontásról rendelkezik.
A 39. §-hoz
A Javaslat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakkal kapcsolatban elsősorban
szerkezeti és formai változtatásokat tartalmaz. Ezen túlmenően a Javaslat azt mondja ki, hogy
abban az esetben, ha az adott közszolgáltató azt követően kezdte meg működését, hogy a
működési területén korábban szolgáltatást nyújtó közszolgáltatóra vonatkozó díjrendelet már
hatályba lépett, akkor az új díjrendelet hatálybalépéséig a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban:
Hivatal) határozza meg. Erre a szabályra azért van szükség, mert a gyakorlatban előfordulhat
olyan eset, hogy a közszolgáltató személyében év közben változás következik be, miközben a
január 1-jével hatályba lépett díjrendelet a szolgáltatásból már kiesett közszolgáltatóra
állapította meg a közszolgáltatási díj összegét. Ezt a díjat így az új közszolgáltató nem
alkalmazhatja. A Javaslat ezért az új közszolgáltatóra vonatkozó hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási díjjal kapcsolatban előírja, hogy azt a Hivatal döntése alapján a
közszolgáltató legfeljebb az új díjrendelet hatálybalépéséig alkalmazhatja.
A 40. §-hoz
A módosító rendelkezés célja, hogy a Ht. 53. § (2) bekezdésében a közszolgáltatók által a
fogyasztók részére kötelező jelleggel biztosítandó ügyfélszolgálatra vonatkozó kisebb
67
szövegpontosításokat elvégezze, valamint a §-t egy új (3) bekezdéssel egészítse ki. A (3)
bekezdés célja, hogy a jogalkalmazó számára egyértelművé tegye, hogy a közszolgáltatónak a
lakosság elkülönített hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó feladatait
melyik jogszabály szerint kell ellátnia.
A 41. §-hoz
A módosítás meg kívánja teremteni annak lehetőségét, hogy a termelési hulladékkal és a
háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos szabályozás egy kormányrendeletben
kerüljön szabályozásra. Ezen túlmenően a módosítás világossá kívánja tenni azt a jogalkotói
szándékot, hogy az ipari tevékenység során képződő termelési hulladékot a címzett gazdasági
szereplő a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül
vigye hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe, és a hulladék minél kevesebb időt töltsön
„köztes helyeken”. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat végrehajtási rendelet fogja
tartalmazni.
A 42. §-hoz
A módosítás pontosítani kívánja a hulladékkal kapcsolatos azon rendelkezéseket, amelyek
nem veszélyes hulladékként szerepelnek a hulladékjegyzékben, de a Ht. mellékletében
meghatározott veszélyességi jellemzőkkel rendelkeznek. A módosítás szövegpontosítást és
kisebb formai módosításokat tartalmaz.
A 43. §-hoz
A módosító rendelkezés célja, hogy pontosítsa és egyszerűsítse a nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettségeket tartalmazó rendelkezéseket, továbbá kimondja, hogy a
hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a gyártóra, a forgalmazóra és a közvetítő
szervezetre kormányrendelet külön nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket
állapíthat meg.
A 44-47. §-hoz
A módosító rendelkezés azt a rendelkezést pontosítja, amely meghatározza, hogy a
hulladéklerakási járulék befizetés legkésőbb mikor és milyen számlára történő átutalással
teljesíthető. A módosító rendelkezés a kisebb szövegpontosításokon túlmenően lehetővé teszi
azt is, hogy a hulladéklerakási járulékból befolyt pénzösszegből a HKI által kötelezővé tett
országos és területi hulladékgazdálkodási tervek, továbbá megelőzési programok
előkészítésének és megalkotásának finanszírozhatósága biztosított legyen. A hulladéklerakási
járulék felhasználásával kapcsolatban a módosítás arról rendelkezik, hogy a befizetett
hulladéklerakási járulék 10%-a, de legfeljebb 2 milliárd forint a befolyt összeg
felhasználásához szükséges működési és fejlesztési kiadásokra, továbbá a hulladéklerakási
járulék befizetési kötelezettségének körében felmerülő pénzügyi, számviteli, hatósági és
ügyviteli feladatok ellátásának fedezetére használható fel. Ezt a módosítást az indokolja, hogy
a hulladéklerakási járulékból befolyt összeg jogszabályszerű felhasználása csak közbeszerzési
eljárások kiírása és lebonyolítása útján biztosítható, amelynek fajlagos személyi és tárgyi
költségeit folyamatosan és teljes körűen biztosítani kell.
68
A fentieken túlmenően a módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a települési szennyvíziszapot a
Ht.-ben és a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és
kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott feltételek,
illetve határértékek teljesítése esetén kedvezményes hulladéklerakási járulék megfizetése
mellett lehessen lerakni, vagy egyáltalán ne kelljen a települési szennyvíziszap lerakása után
hulladéklerakási járulékot fizetni. E rendelkezés bevezetése ösztönzőleg hathat a települési
szennyvíziszapból előállított komposzt mennyiségének, illetve mezőgazdasági célú
felhasználásának növelésére. A megfelelő minőségű komposzt mezőgazdasági célú
felhasználásának jótékony hatása lehet a mezőgazdaságra, figyelemmel arra, hogy a
termőtalaj szerves-anyag tartalma ezúton számottevően növelhető.
A 48. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a hulladéklerakási járulék bevezetésével fennáll annak gyakorlati
veszélye, hogy a hulladéklerakó területére olyan hulladékot is bevisznek, amely után
hulladéklerakási járulékot nem fizetnek vagy nem a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség
után fizetik meg a hulladéklerakási járulékot, valamennyi hulladéklerakót kötelezni kell arra,
hogy a hulladék hulladéklerakóba történő beszállításáról, valamint a hulladék tömegének
hídmérlegen történő meghatározásáról elektronikus berendezéssel - hang rögzítése nélkül -
mozgóképfelvételt készítsen. Az elektronikus megfigyelőrendszert úgy kell kialakítani, hogy
a hulladékot szállító gépjármű a hulladéklerakó területére történő belépés és az onnan történő
kilépés során a megfigyelőrendszer látóteréből ne kerülhessen ki. Az elektronikus rendszer
által rögzített adatokat a kötelezett 60 napig megőrzi, azt követően törölnie kell azokat. A
kötelezett a képfelvételt és adatokat a bíróság vagy a nevezett hatóságok megkeresésére annak
rendelkezésére bocsátja. Fontos garanciális szabály, hogy az adatkezelő kizárólag a felvétel és
az adatok rögzítését, gyűjtését, tárolását végezheti, valamint, hogy a felvétel lehetőség szerint
-	az érintett személy azonosítására alkalmas módon - személyes adatot ne rögzítsen.
A 49-53. §-hoz
A módosító rendelkezés célja a hulladékgazdálkodási tervekkel, valamint a megelőzési
programokkal kapcsolatos rendelkezések egyszerűsítse, pontosítása, továbbá az, hogy a
hulladékgazdálkodási tervek és megelőzési programok részletes tartalmi követelményeiről
szóló kormányrendelet tervezete összhangba kerüljön a Ht. célkitűzéseivel. Az Országos
Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT) a jövőben már nem képezi a Nemzeti
Környezetvédelmi Program részét, ezért az OHT-t nem annak részeként, de azzal
összhangban kell elkészíteni. A tervezési időszak - igazodva az EU pénzügyi tervezési
időszakához - 7 évre módosul. Így az OHT, mint a hulladékgazdálkodás stratégiai
célkitűzéseinek és a Ht. céljainak elérését biztosító dokumentum, a pénzügyi tervezési
időszakra vonatkozó szakmapolitikai célokat és feladatokat is kijelöli a következő 2014-2020
közötti időszakra vonatkozóan. Az OHT - igazodva a HKI-ben meghatározottakhoz - a
tervezési időszak félidejében felülvizsgálatra kerül. Az OHT részeként és a HKI-ben
meghatározottak szerint 2013. december 12-ig elkészül az Országos Megelőzési Program. Az
OHT-t a környezetvédelmi miniszter terjeszti a Kormány elé és a Kormány dönt róla.
Az 54. §-hoz
A módosítás célja, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy összhangba kerüljön egymással
a Ht. és a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet, és így egyértelművé váljon,
69
hogy a közszolgáltatónak - az engedélyre vonatkozó kérelme részeként - milyen feltételek
alapján kell benyújtania a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet.
Az 55. §-hoz
A módosító rendelkezés pontosítja a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat. Ennek
értelmében az a kereskedő, közvetítő, aki vagy amely nem veszi birtokába a hulladékot,
nyilvántartás alapján végzi e tevékenységét. A nyilvántartás határozott ideig, de legfeljebb 5
évig hatályos.
Az 56. §-hoz
A Javaslatra figyelemmel a Ht.-ben meg kell határozni, hogy a közszolgáltatók a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt határozott időre, de legfeljebb 10 évre
szerezhetik meg. A további módosítások azt a célt szolgálják, hogy a módosítás tárgyát
képező rendelkezések összhangba kerüljenek az értelmező rendelkezések közé beemelt új
fogalmakkal. A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy kormányrendeleti szintről törvényi
szintre kerüljön annak szabályozása, amely szerint a környezetvédelmi hatóság képviselője a
közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével a
hulladékszállítmányokat feltartóztathatj a.
Az 57. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a környezetvédelmi hatóság a
hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységhez
kapcsolódóan, ezen tevékenységek ellenőrzése után felügyeleti díjat szedjen. A felügyeleti díj
a környezetvédelmi hatóság bevétele, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos
működési költségeinek fedezetére használhat fel. Ennek összege hulladékgazdálkodási
engedélyhez kötött tevékenységek esetében 40 000 forint, nyilvántartásba vételhez kötött
tevékenység esetében 25 000 forint.
Az 58. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a rendeleti szintű szabályok és a törvényi
szintű szabályok között összhang legyen. Mindezen túlmenően a módosítás a
hulladékgazdálkodási bírság megfizetésének alapjául szolgáló tényállásokkal kapcsolatos
szövegpontosításokat tartalmaz. A Ht. 86. § (2) bekezdését illetően a módosító rendelkezés
célja, hogy a Ht. meghatározza, hogy a hulladékgazdálkodási bírság pontosan milyen
bírságfajták alapján szabható ki.
Az 59. §-hoz
A módosító rendelkezés célja, hogy a törvény módosításával a jogalkotó megteremthesse
annak lehetőségét, hogy a törvényt végrehajtó kormány- és miniszteri rendeletek hatálya
valamennyi, az adott végrehajtási rendelet tárgyának, illetve hatályának megfelelő
hulladékgazdálkodási tevékenységre kiterjedjen.
A 60. §-hoz
70
A módosító rendelkezés célja, hogy az átmeneti szabályok egyértelmű rendelkezéseket
tartalmazzanak arra vonatkozólag, hogy a közszolgáltatóknak 2013-ban milyen
kötelezettségeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy 2014. január 1-jével a működésükhöz
szükséges valamennyi feltétellel rendelkezhessenek, és az új közszolgáltatási rendszer
országosan egységes képet mutasson. Az átmeneti rendelkezések fontos szabályokat
tartalmaznak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló
törvényjavaslattal való összhang megteremtése érdekében. Ennek megfelelően a
közszolgáltatóknak először a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, ezt követően
az OHÜ által kiadott minősítő okiratot kell beszerezniük. Csak ezek birtokában vehetnek részt
a közbeszerzési eljárásban, illetve köthetnek szerződést a települési önkormányzattal. 2014.
január 1-jétől csak az a gazdálkodó szervezet végezhet hulladékgazdálkodási közszolgáltatást,
amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, az OHÜ által kiadott minősítő
okirattal, valamint a települési önkormányzattal a törvény hatálybalépését követően megkötött
érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, kivéve azt a
speciális esetet, amikor a Ht. hatálybalépésekor működő hulladékgazdálkodási
közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetnek a települési önkormányzattal érvényes
szerződése van. Ebben az esetben a közszolgáltatónak a megkötött szerződés időbeli
hatályának lejártáig, de legkésőbb 2014. június 30-ig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást
változatlanul el kell látnia. Az átmeneti rendelkezések azért tekintendők kiemelt
jelentőségűnek, mert ezek tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyekkel az új
közszolgáltatási rendszerbe történő rugalmas és biztonságos átmenet biztosítható.
A 61-80. §-hoz
A módosítási javaslatok stilisztikai, szövegezési, nyelvhelyességi, illetve a törvényjavaslat
többi rendelkezéseivel való összhang és egységes jogértelmezés megteremtését szolgáló
pontosításokat tartalmaznak.
71