﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11212. számú
törvényjavaslat
a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. május
1
2013. évi ... törvény
a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról
1. §
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 3. §-a
a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
j) szociális temetés: az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes
közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenes temetési helyre történő
koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes.”
2.	§
A Ttv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.”
3.	§
A Ttv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A temető üzemeltetését az e törvényben, kormányrendeletben, továbbá
temetőszabályzatban vagy köztemető esetén önkormányzati rendeletben és a kegyeleti
közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. Az üzemeltető
a)	biztosítja a temetkezési szolgáltatás, a szociális temetés és a temetőben végzett egyéb
vállalkozási tevékenységek temetői rend szerinti ellátásának lehetőségét;
b)	biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első
temetést megelőzően - a szociális temetés kivételével - a sírhely kiásásáról (sírásás) való
gondoskodást;
c)	megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;
d)	biztosítja a ravatalozó, boncolóhelyiség-csoport és ezek technikai berendezései, a tárolók és
hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását és
működteti azokat;
e)	gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak és az eltemetésükhöz szükséges kellékek
átvételéről, valamint biztosítja a temető nyitását, zárását;
f)	megőrzi a nyilvántartó könyveket;
g)	tájékoztatást nyújt a temetőlátogatóknak;
h)	kijelöli a temetési helyeket;
i)	elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását,
síkosságmentesítését és a hóeltakarítást;
j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;
k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
2
l) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával
kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a
temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;
m) gondoskodik az ügyfélfogadásról;
n) ellenőrzi a szociális temetési helyek elhelyezésére, méretezésére vonatkozó előírások
betartását; és
o) szociális temetés esetén biztosítja a sírhely kiásásához, a koporsó leengedéséhez és a
betemetéshez szükséges eszközöket.”
4.	§
A Ttv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A köztemető üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a szociális temetés
lebonyolításában részt vevők megismerhessék a temetéssel összefüggő munkavédelmi,
közegészségügyi, járványügyi szabályokat.
(2)	Szociális temetés esetén a köztemető üzemeltetője a személyes közreműködést végzők
temetőben végzett tevékenységét ellenőrzi. A jogszabályban foglaltak be nem tartása esetén a
köztemető üzemeltetője felhívja a személyes közreműködést végzőt a munkavédelmi,
közegészségügyi, járványügyi előírások betartására. Ezek nem teljesítése esetén a köztemető
üzemeltetője megteszi a szükséges intézkedéseket a feladat elvégzése érdekében, melynek
költségei a személyes közreműködést vállalót terhelik.”
5.	§
(1)	A Ttv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek az elhunyt
végrendelete, ennek hiányában az eltemetésre kötelezett személy teljes bizonyító erejű
magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata, ezek hiányában temető, temetkezési
emlékhely befogadó nyilatkozata alapján kell kiadni.”
(2)	A Ttv. 21. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az eltemetésre köteles személy nyilatkozata tartalmazza az eltemetésre köteles
személy nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, nyilatkozattételkori bejelentett
lakcímét és a hamvak elhelyezése tervezett helyének címét.
(5)	A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése
esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti
igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunyt közeli hozzátartozói részére a
kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit
az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.
(6)	Ha az elhunyt végrendelete a hamvak sorsáról nem rendelkezett vagy nincs
végrendelet, a hamvak szétszórása esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatának
3
tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy az elhunyt közeli hozzátartozói egyetértenek a
hamvak szétszórásának helye, ideje és módja tekintetében.”
6.	§
A Ttv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temetési hely felett - a nemzeti sírkertbe tartozó temetési hely, valamint a hősi
temetési hely kivételével - az rendelkezik, aki megváltotta. Több azonos jogállású örökös
esetén - ellenkező megállapodásuk hiányában - a rendelkezési jog kizárólag együttesen
gyakorolható.”
7.	§
A Ttv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Temetőn, temetkezési emlékhelyen és hamvasztóüzemen kívül holttestet ravatalozni
az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével lehet.”
8.	§
A Ttv. II. Fejezete a következő 24/A-24/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A szociális temetés
24/A. § (1) Szociális temetés esetén e törvény rendelkezéseit ebben az alcímben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Szociális temetést az eltemettetésre kötelezett igényelhet az elhunyt utolsó lakóhelye
szerinti önkormányzattól.
(3)	Szociális temetés keretében az elhunyt hűtéséről, szállításáról, továbbá az eltemettető
választása szerint a hamvasztásról az állam gondoskodik. A szociális temetéshez az állam
sírhelyet, koporsót, urnát és sírjelet biztosít.
(4)	A köztemető fenntartója jogszabályban meghatározott esetben a köztemetőben szociális
parcellát jelöl ki. Vallási közösség tulajdonában lévő temetőben szociális parcellát akkor kell
kijelölni, ha a helyi önkormányzat tulajdonában a településen nincs köztemető. Szociális
parcellában kizárólag szociális temetés végezhető.
(5)	Szociális temetés választása esetén az eltemettetőt temetési költségek nem terhelik, és
azok hagyatéki teherként sem érvényesíthetők. Ha az eltemettető a szociális temetésre
vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltér, köteles a temetéshez kapcsolódó előkészítés,
öltöztetés, szállítás, hűtés, esetleges hamvasztás költségét, a sírhely megváltási díját, a
felhasznált koporsó vagy urna és sírjel árát a költségviselő szervezet részére megtéríteni.
(6)	Szociális temetésre nem kerülhet sor, ha a temetést szerződésben vállalták.
(7)	Az eltemettető vagy az általa felkért személy a szociális temetés igénylése során
nyilatkozatban vállalja, hogy maga látja el a következő temetkezési szolgáltatásokat:
a)	az elhunyt temetésre való előkészítése (mosdatása, felöltöztetése), kivéve a 24/B. § (1) és
(2)	bekezdésében meghatározott esetet,
4
b)	sír vagy urnasír kiásása és visszahantolása,
c)	koporsó, urna gépjármű nélküli szállítása a temetőn belül, és
d)	a sírba helyezés vagy urnaelhelyezés
(a továbbiakban együtt: személyes közreműködés).
(8)	Az eltemettető és a szociális temetésben közreműködők nyilatkoznak továbbá arról,
hogy
a)	a (7) bekezdésben meghatározott tevékenységek elvégzése kapcsán az eltemettető nem
ajánl fel, a személyes közreműködők pedig nem fogadnak el semmilyen ellenszolgáltatást,
b)	a szociális parcellával rendelkező temető üzemeltetője a munkavégzés szabályairól őket
tájékoztatta, a munkavégzés során esetlegesen előforduló baleset miatt kártérítési követeléssel
sem a temető tulajdonosa, sem a temető üzemeltetője, sem pedig az eltemettető felé nem
élhetnek.
(9)	A (7) és (8) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat legkésőbb a munkavégzés
megkezdése előtt a szociális parcellával rendelkező temető üzemeltetője részére az
eltemettető köteles átadni, ennek hiányában a munkavégzés megkezdését a temető
üzemeltetőjének meg kell akadályoznia.
(10)	Ha a szociális temetés iránti igény bejelentését követően olyan igazolható körülmény
merül fel, ami a személyes közreműködést vállalót megakadályozza a személyes
közreműködés ellátásában, az eltemettető más személyt kérhet fel és erről tájékoztatja az
önkormányzatot.
(11)	Amennyiben az eltemettető szociális temetést igényelt, azonban nem tud gondoskodni
a személyes közreműködés biztosításáról és erről tájékoztatja az önkormányzatot, amely
közköltségen történő temetés keretében gondoskodik az elhunyt eltemettetéséről. A költségek
hagyatéki teherként érvényesíthetők.
24/B. § (1) Egészségügyi intézményben elhunytnál és boncolás esetén nincs lehetőség a
személyes öltöztetésre. Egészségügyi és boncolást végző intézmény a boncolást követően a
szociális temetés igénylésének igazolása alapján a holttestet a kegyeleti szempontok
figyelembevételével helyreállítva és felöltöztetve adja át.
(2)	A halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvos a holttesttel való közvetlen érintkezést a
szociális temetésben személyes közreműködést ellátók számára közegészségügyi, járványügyi
vagy kegyeleti okokból megtilthatja.
(3)	Szociális temetés esetén kizárólag a 24/A. § (3) bekezdésében meghatározott kellékeket
lehet felhasználni.
(4)	Szociális temetés esetén az elhunyt ravatalozása, búcsúztatása a sírnál is történhet.
(5)	Szociális temetési helyre az első betemetéstől számított 25 éven belül kizárólag
szociális temetés keretében urna elhelyezése történhet.
(6)	A szociális temetés ezen alcímben meghatározott előírásai vallási közösség szertartásai
szerint végzett temetés esetén a vallási közösség hitéleti tevékenységét, vallási szokásait nem
érintik.
24/C. § (1) Amennyiben szociális temetés keretében hamvasztásos temetésre kerül sor, a
holttest hamvasztásának költségét az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat viseli.
(2)	Szociális temetés igénybevételekor a holttest köztemetőben történő tárolásának és
hűtésének költségét a köztemető fenntartója viseli.
(3)	A szociális temetés keretében a sírhely és a kellékek ingyenes biztosítása nem minősül
ajándékozásnak, illetékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet.”
5
9.	§
A Ttv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény értelmében nem minősül temetkezési szolgáltatásnak
a)	a vallási közösség tulajdonában lévő temetőben, temetkezési emlékhelyen a vallási
közösség által vallási szertartás keretében végzett urnaelhelyezés,
b)	a felnőtt hospice-palliatív vagy gyermek palliatív ellátás nyújtására működési
engedéllyel rendelkező fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál
végzett ravatalozás, valamint
c)	a szociális temetés során a hozzátartozó vagy az általa felkért személy által végzett, a
24/A. § (7) bekezdésében felsorolt temetkezési szolgáltatási elemek végzése.”
10.	§
A Ttv. 26. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A temetkezési szolgáltató az általa kínált szolgáltatások és kellékek árlistáját a honlapján
és a temetésfelvételi irodájában olvasható és áttekinthető módon nyilvánosan közzéteszi. A
kellék vagy szolgáltatás megrendelése idején közzétett áraktól a megrendelő hátrányára
eltérni nem lehet.
(4)	A temetkezési szolgáltató a megrendelők által rendelkezésre bocsátott kellékek átvételéért
külön díjat nem számíthat fel.”
11.	§
(1)	A Ttv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temetkezési szolgáltató a temető, a hamvasztóüzem és a temetkezési emlékhely
területén kívül
a)	a temetkezési szolgáltatások közül a temetésfelvételt, az elhunyt temetésre való
előkészítését és a temetéshez szükséges kellékekkel történő ellátását, valamint
b)	a temetkezési szolgáltatás ellátása során az elhunyt hűtését és a halottszállító jármű
tárolását
csak temetkezési szolgáltatói telephelyen végezheti.”
(2)	A Ttv. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi intézmény bármely pontjától számított 200
méteres távolságban nem lehet temetkezési szolgáltatás céljából telephelyet létesíteni és
működtetni.”
6
12. §
A Ttv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a halottak kezelésében, kiadásában érintett
alkalmazott vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója nem lehet temetkezési
szolgáltatást végző egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
alkalmazottja, vagy - a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve - tagja.”
13.	§
A Ttv. 30. § (2) bekezdés b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező
hatóság annak engedélyezi)
„b) aki igazolja az e törvény végrehajtásáról kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni
biztosíték rendelkezésre állását,
e)	aki saját maga, vagy gazdálkodó szervezet esetében legalább egy, a temetkezési
szolgáltatási tevékenységben személyesen közreműködő alkalmazottja rendelkezik a
kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott
feltételeknek. ”
14.	§
A Ttv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Ha a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság megállapítja, hogy a
temetkezési szolgáltató a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban előírt feltételt nem
teljesíti vagy az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, az engedélyt
haladéktalanul visszavonja.
(2)	Ha a hatóság ellenőrzése során azt állapította meg, hogy a temetkezési szolgáltató a
hatóságok által előírt kötelezettséget nem tartja be és a kötelezettség betartására felszólító
hatósági végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltató a felszólításnak nem
tesz eleget, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság - a jogsértés súlyát, jellegét
és ismétlődését figyelembe véve - százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szab
ki. Ha a kötelezettség betartására felszólító végzés kézhezvételétől számított 60 napon belül
a temetkezési szolgáltató a jogszabályoknak és hatósági határozatnak megfelelő működést
nem állítja helyre, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedélyt - adott
tevékenység, telephely, vagy mindkettő vonatkozásában - visszavonja.”
7
15.	§
A Ttv. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Holttestet temető, temetkezési emlékhely és hamvasztóüzem ingatlanán kívül
halottszállító autóban március 1. és szeptember 30. között vagy 90 percnél hosszabb idejű
szállítás esetében legfeljebb +18 °C-on lehet szállítani.”
16.	§
A Ttv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„37.§ (1) Hamvasztóüzemi építményt létesíteni vagy átalakítani, felújítani a helyi építési
szabályzatnak megfelelően és építési engedély birtokában lehet.
(2)	A hamvasztóüzem köteles az adott következő naptári félévre vonatkozó hamvasztási,
valamint a hamvasztással kapcsolatos egyéb szolgáltatási árait, így különösen a
kilométerenkénti szállítási díjat, az általa forgalmazott hamvasztó koporsó, urna és urnabetét
árait december 1-jéig és június 1-jéig közzétenni. A közzétett árak minden temetkezési
szolgáltatóra egységesen alkalmazandóak.
(3)	A hamvasztóüzem a szolgáltatásainak igénybevételével összefüggésben a temetkezési
szolgáltató részére kifizetést nem teljesíthet.
(4)	A hamvasztóüzemben nyilvántartó könyvet kell vezetni, amely tartalmazza
a)	a sorszámot,
b)	a hamvasztás napját,
c)	az elhalt nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét,
d)	az elhalálozás helyét és idejét,
e)	az elhaltat az üzembe beszállító szolgáltató nevét, címét, a szállító gépjármű forgalmi
rendszámát, az átvétel napját, idejét,
f)	az urnaátadás idejét, módját, az átadás azonosító adatait vagy az átvevő nevét, címét és
aláírását.
(5)	Temetőn, temetkezési emlékhelyen kívül történő elhelyezés esetén a nyilvántartó
könyvbe be kell jegyezni a hamvak elhelyezésének helyét, a nyilatkozatot tett eltemetésre
köteles személy nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, és meg kell őrizni a
nyilatkozat másolatát.
(6)	A nyilvántartó könyvet és a hamvasztóüzem által őrzött nyilatkozatokat az üzem
fennállásáig meg kell őrizni. Ha a hamvasztóüzem megszűnik, a nyilvántartó könyv és a
nyilatkozatok levéltárban való elhelyezéséről a hamvasztóüzem tulajdonosa gondoskodik. Ha
a hamvasztóüzem más tulajdonos birtokába kerül, az új tulajdonos köteles a nyilvántartó
könyvet tovább vezetni, valamint a korábbi nyilvántartó könyveket és nyilatkozatokat
megőrizni.
(7)	A nyilvántartó könyvben és a nyilatkozatokban foglalt adatokat csak a temetkezési
szolgáltatást felügyelő hatóság és a hamvasztást megrendelő személy tekintheti meg. A
hamvak elhelyezési helyéről a hamvasztóüzem a kegyeleti jogokat gyakorolni kívánó részére
felvilágosítást ad.”
8
17.	§
(1)	A Ttv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat rendelete kötelezővé teheti a
temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön
történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával,
urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel és visszahantolással
kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének
igénybevételét (a továbbiakban: az üzemeltető által biztosított szolgáltatás).”
(2)	A Ttv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A temető üzemeltetője a szabályzatban megállapított díjakon felül más díjat nem
állapíthat meg. Nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a
temetési hely gondozásához igénybe vett vízért.”
18.	§
(1)	A Ttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a temetkezési szolgáltatási és temetőüzemeltetési tevékenység ellátására való
jogosultság és kötelezettség eseteit, a közköltségen történő temetés, a belföldi és külföldi
halottszállítás, a nem magyar állampolgár belföldi eltemetésének és hamvasztásának
szabályait, továbbá a hamvak kiadásához szükséges nyilatkozat tartalmát;”
(2)	A Ttv. 41. § (1) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„i) a szociális és köztemetésekhez kapcsolódó hamvasztás legmagasabb díját;
j) a szociális temetési helyekre vonatkozó eltérő szabályok, a szociális temetés
igénybevételének részletes szabályait;
k) a szociális temetés esetén a holttest egészségügyi intézményben történő hűtésének
részletes szabályait.”
19.	§
A Ttv. a következő 44. és 45. §-sal egészül ki:
„44. § A 27. § (3) bekezdését a 2014. január 1-jén temetkezési szolgáltatás céljából
működtetett telephelyre
9
a)	ha a temetkezési szolgáltató a telephelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa, 2015. január 1-
jétől,
b)	ha a temetkezési szolgáltató a telephelyül szolgáló ingatlan hasznosítására más jogcímen
jogosult, 2014. július 1-jétől
kell alkalmazni.
45. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
20. §
A Ttv.
a)	3. § a) pontjában az „igazgatási területén” szövegrész helyébe a „közigazgatási területén”,
a „beépítésre szánt” szöveg helyébe a „beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt”,
b)	a 3. § b) pontjában a „temető is” szövegrész helyébe a „temető vagy temetőrész”,
c)	41. § (1) bekezdés c) pontjában a „működési” szövegrész helyébe a „létesítési, működési”,
d)	41. § (3) bekezdés b) pontjában az „a temető használatának” szövegrész helyébe az „a
temető, ravatalozó használatának”,
e)	41. § (3) bekezdés e) pontjában a „megváltási díját” szövegrész helyébe a „megváltásának
és újraváltásának díját” szöveg, a „vállalkozók részéről történő” helyébe az „és az üzemeltető
által biztosított szolgáltatások”,
f)	41. § (3) bekezdés f) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „a szociális temetés és”
szöveg lép.
21.	§
Hatályát veszti a Ttv.
a)	9. § (1) bekezdés g) pontjában az „a temető területének - rendeltetésének és a hely
jellegének megfelelő - parkosítását,” szövegrész,
b)	25. § (1) bekezdés e) pontja, és
c)	29. § (2) bekezdése.
22.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 15. § 2015. január 1 -jén lép hatályba.
(3)	Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
10
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A szociális temetés intézményének megteremtésével a törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) alanyi jogon mindenkinek ingyenes választási lehetőséget biztosít az elhunyt
eltemetésére.
A köztemető fenntartója minden köztemetőben köteles külön parcellát kijelölni a koporsós
vagy urnás szociális temetési helyek számára.
Települési önkormányzat a köztemető fenntartásáról más tulajdonossal - adott esetben
egyházzal - történt megállapodás útján is gondoskodhat. Ennek megfelelően tehát
előfordulhat, hogy amennyiben az egyházi tulajdonú temető köztemetőként működik, a
szociális parcella létesítése ebben a temetőben is kötelezővé válik. Azokon a településeken,
ahol az önkormányzat saját tulajdonú temetővel rendelkezik, az egyházi temetőkre a szociális
parcella kialakításának kötelezettsége nem vonatkozik.
Ezekben a parcellákban a sírhely első alkalommal történő megváltása az eltemettető számára
ingyenes. A temetéshez az állam által biztosított kellékeket (temető, urna, sírjel) használja fel
az eltemettető. Szociális temetési helyen a sír megjelölésére kizárólag fa fejfa vagy fa kereszt
használható, és a ravatalozás, búcsúztatás a sírnál is történhet.
A szociális temetés egyik jellemzője, hogy annak során az eltemettető vállalja azt, hogy ő
maga, vagy az általa felkért személy a temetés során személyesen közreműködik.
Amennyiben utóbb kiderül, hogy mégsem tudja vállalni a személyes közreműködést, akkor az
önkormányzat gondoskodik a temetésről közköltséges temetés keretében. Ebben az esetben a
temetési költségek hagyatéki teherként megjelennek.
A halottszállítás tekintetében szociális temetés esetén meg kell különböztetni a temetőn belüli
és a temetőn kívüli szállítást. A temetőn belül lehetővé válik a jármű igénybevétele nélküli
szállítás, azaz a hozzátartozók vihetik pl. kézben a koporsót vagy urnát. Amennyiben járművel
történő szállításra kerül sor, akkor továbbra is kizárólag az erre a célra kialakított halottszállító
járművel lehet szállítani.
A temető üzemeltetése során a törvény, a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet,
egyházi temető esetén a temetőszabályzat, köztemető esetén önkormányzati rendeletben
meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. A szociális temetésre vonatkozó részletes
szabályok megállapítására is - a jogszabályi keretek között - temetőszabályzatban vagy
önkormányzati rendeletben van lehetőség.
11
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A szociális temetési forma bevezetése a hozzátartozók számára egy ingyenes temetési formát
biztosít, amelynek fogalmát ez a rendelkezés határozza meg.
a 2. §-hoz
A Javaslat megteremti az építésügyi szabályozással való összhangot, a pontosítás célja
egyértelműsíteni azt, hogy a helyi szabályozási terv az építési szabályzat része.
a 3-4. §-hoz
A temető üzemeltetőjének a szociális temetés bevezetésével új feladatai lesznek: biztosítania
kell a szociális temetések összehangolását, ellenőriznie kell a hozzátartozók személyes
közreműködése keretében elvégzett sírásást, ravatalozást, biztosítania kell az ehhez szükséges
eszközöket és gondoskodnia kell az elhunyt eltemetéséhez szükséges kellékek átvételéről. A
temető üzemeltetőjének feladata, hogy a hozzátartozók a munkavédelmi, közegészségügyi,
járványügyi szabályokat megismerjék. A szabályok betartatása érdekében az üzemeltető
felhívhat az előírások betartására, ezek nem teljesítése esetén pedig a munkálatok
elvégzéséről - az eltemettető költségére - maga intézkedik.
az 5. §-hoz
Egyre gyakoribb, hogy a temetésre kötelezettek hazaviszik az elhunyt hamvait. Ezzel egyrészt
akadályozzák más hozzátartozók kegyeletgyakorlását, másrészt a hamvak helyének
nyilvántartása sem megoldott. A problémák kiküszöbölése érdekében a szabályozás a jelenlegi
gyakorlathoz képest némileg szigorodik: az urna hazavitele abban az esetben lehetséges,
amennyiben azt az elhunyt végrendeletében kérte, vagy a temetésre kötelezett nyilatkozik
arról, hogy más hozzátartozók számára a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja. A
hamvak szétszórására csak akkor kerülhet sor, ha azzal az elhunyt hozzátartozói egyetértenek.
A nyilatkozat megőrzésére leginkább a hamvasztóüzemek alkalmasak, tekintettel arra, hogy a
szolgáltatás megrendelésekor az eltemettető szándéka már ismert, a hamvasztóüzemek
részletes nyilvántartásokkal rendelkeznek, és korlátozott számuk lehetővé teszi a
nyilvántartások egyszerű elérését, ellenőrzését.
Abban az esetben, ha a hamvak elhelyezésére temetőben vagy temetkezési emlékhelyen kerül
sor, a sírhely megváltásáról szóló befogadó nyilatkozat tanúsítja, hogy a hozzátartozók a
hamvakat ezeken a helyszíneken kívánják elhelyezni. Ily módon minden urna elhelyezése
visszakövethetővé válik.
a 6. §-hoz
12
Mivel a sírhely feletti rendelkezési jog a megváltó halálával tovább öröklődik, gyakorlati
problémát okoz, ha a jog gyakorlását több örökös egyszerre gyakorolni kívánja. A módosítás
ennek pontosítását tartalmazza.
a 7. §-hoz
A módosítás lehetőséget biztosít a hamvasztóüzemben a ravatalozás feltételeinek
megteremtésére. Európában elterjedt gyakorlat a krematóriumok búcsúztató helységeiben a
hamvasztás előtti búcsúzás, amelynek feltételeit itthon is célszerű biztosítani.
a 8. §-hoz
A szociális temetési forma bevezetése bármely eltemettető számára egy ingyenes temetési
formát biztosít, amelyet az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál kell igényelni. A
szociális temetés költségei hagyatéki teherként nem érvényesíthetőek. A szociális temetés
tartalmazza az elhunyt szállítását, hűtését, boncolás utáni öltöztetését, hamvasztását, az
eltemetéshez szükséges sírhelyet és kellékeket. A szolgáltatás tartalmától eltérni nem lehet.
Abban az esetben, ha az eltemettető a csomag tartalmától mégis eltér, az addigi juttatások árát
vissza kell fizetnie.
Szociális temetésre akkor kerülhet sor, ha az eltemetést a halálesetet megelőzően más
szerződésben (pl. temetési előszerződésben, eltartási szerződésben vagy más eltemettetésre
irányuló szerződésben) nem vállalta.
A szociális temetés keretében az eltemettető vállalja, hogy ő maga, vagy az általa felkért
személy a temetés során személyesen közreműködik. A törvényben meghatározott
temetkezési szolgáltatási tevékenységek közül a következők tartoznak a személyes
közreműködés keretébe: az elhunyt öltöztetése, előkészítése (kizárólag abban az esetben, ha
nem kórházban történt a haláleset és boncolásra sem kerül sor, tehát pl. az illető otthonában
történő halál esetén), a sír kiásása és visszahantolása, a koporsó sírba helyezése vagy
urnaelhelyezés, temetőn belüli halottszállítás. Ezen elemek elvégzéséhez temetkezési
szolgáltató nem vehető igénybe, és a tevékenység ellátásáért ellenszolgáltatást sem
felajánlani, sem elfogadni nem lehet.
A felsorolt tevékenységeket a hozzátartozó saját felelősségére végzi. A temető üzemeltetője a
temetői munkavégzéshez szükséges szabályokról a hozzátartozókat tájékoztatja.
Amennyiben a hozzátartozó mégsem tudja vállalni a személyes közreműködést, az
önkormányzat az elhunyt közköltséges eltemetéséről gondoskodik.
Közegészségügyi, járványügyi, kegyeleti okokból a halottvizsgálatot végző orvos a személyes
közreműködést korlátozhatja vagy megtilthatja. Boncolást követően az egészségügyi
intézmény az elhunyt temetésre való előkészítését, öltöztetését szociális temetés esetén
elvégzi, azonban a holttest rekonstruálása, kozmetikázása, maszkolása nem része a holttest
előkészítésének.
Szociális temetési helyre második koporsós betemetés nem, csak urnás rátemetés történhet.
13
A szabályozás rendelkezik a költségek viseléséről és arról, hogy a szociális temetés mentesül
az illetékek és közterhek alól.
a 9. §-hoz
A palliatív ellátás nyújtását végző hospice intézmények tevékenységének célja a súlyos
betegségük végstádiumában levő betegek életminőségének javítása, testi és lelki szenvedéseik
enyhítése, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. Az
ilyen intézmények tevékenységét segíti, ha az elhunytaktól történő elbúcsúzás lehetősége
biztosítható. Ennek érdekében a tervezet a hospice intézményben végzett	ravatalozást
kiveszi a temetkezési szolgáltatások közül, így az ott végzett ravatalozás külön engedély
nélkül végezhető.
Az egyházi tulajdonban lévő temetőben, temetkezési emlékhelyeken - altemplomokban - az
urna elhelyezése nem minősül temetkezési szolgáltatásnak.
a 10. §-hoz
A hozzátartozók, eltemettetők érdeke, hogy a temetkezési szolgáltatók árai könnyen
elérhetőek, összehasonlíthatóak legyenek. A szabályozás rögzíti azt is, hogy a temetkezési
szolgáltató a hozzátartozó által biztosított kellékek használatáért, átvételéért nem számíthat fel
külön díjat.
a 11. §-hoz
A korábbi szabályozás alapján a temetkezési szolgáltatók telephelye külön engedélyezés
alapján működhetett. A telephely engedélyezési eljárás megszűnt. A telephely vizsgálata a
temetkezési szolgáltató működési engedélyezésének részét képezi, önálló engedélyezési
eljárás alá nem esik. A módosítás ezt a pontosítást tartalmazza.
A hatályos szabályozás tiltja az egészségügyi intézmények területén a temetésfelvételt, mivel
az pszichés megterhelést jelent mind a betegeknek, mind a hozzátartozóiknak. Elterjedt
gyakorlat azonban, hogy a temetkezési szolgáltatók ezen intézmények közvetlen közelében,
gyakran a kórházak bejáratával szemben temetés-felvételi irodát működtetnek. A módosítás
megtiltja a temetés-felvételi irodák működtetését a fekvőbeteg-szakellátást végző
egészségügyi intézmények 200 méteres körzetében.
a 12. §-hoz
A módosítás pontosítja a temetkezési szolgáltatók összeférhetetlenségére vonatkozó
szabályokat, és az összeférhetetlenséget minden olyan, az egészségügyi intézménnyel
jogviszonyban álló munkavállalóra kiterjeszti, aki munkája során a halottak kezelésében,
kiadásában részt vesz.
14
a 13-14. §-hoz
A törvény módosítása meghatározza a temetkezési szolgáltatók ellenőrzésének,
szankcionálásának szabályait. A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság számára
biztosítja a lehetőséget a bírság kiszabására, illetve a működési engedély visszavonására.
a 15. §-hoz
Közegészségügyi szempontok indokolják az elhunyt hűtött körülmények közötti szállítását. A
jogszabály kivételt tesz a temetőn, temetkezési emlékhelyen belül történő, illetve az év
hűvösebb időszakaiban történő rövid időtartamú szállítások esetén.
a 16. §-hoz
A hozzátartozó érdeke, hogy a hamvasztások árairól teljes körű tájékoztatást kaphasson, ezért
a hamvasztóüzemek kötelesek félévente, előzetesen közzétenni a náluk érvényesített,
mindenkire egységesen kötelező árakat.
A hamvasztóüzemek nyilvántartásának tartalmát, a nyilvántartások megőrzésének idejét, a
betekintési jogosultságot a jövőben a törvény határozza meg.
A jövőben a hamvasztóüzemek feladata az urnák elhelyezésére vonatkozó adatok őrzése.
a 17. §-hoz
A korábbi szabályozás szerint köztemető esetén az önkormányzat a temetőn belül a holttest
hűtését, temetőn belül járművel történő szállítását, a hamvak erre szolgáló berendezéssel
történő szórását, továbbá a sírhelynyitást és visszahantolást helyi rendeletében a temető
üzemeltetőjének kizárólagos hatáskörébe adhatta. A módosítás pontosító rendelkezéseket
tartalmaz, a jogosultságok körét kibővíti és meghatározza az önkormányzatok számára a díj
megállapítására vonatkozó szabályokat. A módosítás kibővíti a temetőtulajdonosok körét és
jogát arra, hogy a temetőben végzett temetkezési szolgáltatási elemek közül a jövőben több
feladatot a temető üzemeltetőjére bízzanak. A módosítás a temetőüzemeltetők által szedhető
díjakra vonatkozó szabályozást is tartalmaz, és törvényi szintre emeli azt a szabályozást, hogy
nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely
gondozásához igénybe vett vízért.
a 18. §-hoz
A módosítás a Kormány részére adott felhatalmazást pontosítja, kiegészíti a
temetőüzemeltetők feladatkörét és a díjakkal kapcsolatos szabályozást.
A Javaslat új felhatalmazó rendelkezésekkel egészíti ki a törvényt; felhatalmazást ad a
hamvasztás legmagasabb díjának, az eljárási szabályoknak és a holttest egészségügyi
intézményben történő hűtésének részletes szabályai megállapítására.
15
a 19. §-hoz
A temetésfelvételi irodák egészségügyi intézményektől való védőtávolságának bevezetésére
két lépésben kerül sor: a saját tulajdonban lévő irodák megszüntetésére vonatkozó
hatálybalépés időpontja 2015. január 1., az egyéb jogcímen használt irodák esetében 2014.
július 1.
A temetkezési szolgáltatás a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozik. A hamvasztással
kapcsolatban bevezetésre kerülő hatósági árra és temetésfelvételi irodákhoz kapcsolódó
védőtávolságra tekintettel a Javaslat szolgáltatási notifikációjára kerül sor.
20-21. §-hoz
Temető beépítésre szánt és nem szánt területen is létrehozható.
A köztemető fogalmának temetőrészre vonatkozó kiterjesztése segíti a saját temetővel nem
rendelkező önkormányzatokat, hogy a köztemető fenntartási kötelezettségüknek könnyebben
tegyenek eleget.
A módosítást követően a parkosítás kikerül a kötelező temetői infrastruktúra köréből. A
temetési szertartás körében végzett világi búcsúztatás nem minősül temetkezési
szolgáltatásnak.
A továbbiakban pontosító jellegű módosításokra kerül sor.
a 22. §-hoz
A záró rendelkezések a hatálybalépés időpontját határozzák meg, valamint a szolgáltatási
irányelv előírásainak megfelelő notifikáció teljesítésére utalnak.