﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11376. számú
törvényjavaslat
egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság
közötti partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről
Előadó: Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság
közötti partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad egyrészről az Európai Unió és
tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési
Keretmegállapodás (továbbiakban: Keretmegállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Keretmegállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A FÜLÖP-
SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,
valamint
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Uniót létrehozó szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,
egyrészről, valamint
1
A FÜLÖP-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG a továbbiakban: Fülöp-szigetek, másrészről,
a továbbiakban együttesen: a Felek,
FIGYELEMBE VEVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket
egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;
MIVEL a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó
jellegének,
MIVEL a Felek úgy vélik, hogy e megállapodás a köztük fennálló szélesebb kapcsolat részét
képezi, amely többek között azon megállapodásokon keresztül áll fenn köztük, amelyeknek a
Felek együttesen részes felei,
MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó emberi jogi okmányokban megállapított
demokratikus elvek és alapvető emberi jogok melletti elkötelezettségét, amely okmányoknak
a Felek részesei,
MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelős kormányzás elve iránt,
valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására irányuló szándékukat,
MEGERŐSÍTVE a nemzetközi stabilitás, jogérvényesülés és biztonság tekintetében folytatott
együttműködés fokozására irányuló szándékukat a fenntartható társadalmi és gazdasági
fejlődés, a szegénység felszámolása és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításának
előmozdítása érdekében,
MIVEL a Felek szerint a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra nézve és fokozni
kívánják a terrorizmus elleni küzdelem érdekében folytatott párbeszédet és együttműködést,
teljes mértékben figyelembe véve az ENSZ 2006. évi globális terrorellenes stratégiáját és az
ENSZ Biztonsági Tanácsának ide vonatkozó jogi eszközeit, különösen az 1373., az 1267., az
1822. és az 1904. ENSZ BT-határozatot,
KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formájának megelőzése és
valamennyi formája elleni küzdelem, valamint a terrorizmus megsemmisítését biztosító
hatékony nemzetközi jogi eszközök létrehozása iránt,
MIVEL a Felek megerősítik, hogy a terrorizmus elleni hatékony intézkedéseknek és az
emberi jogok védelmének egymást ki kell egészíteniük és kölcsönösen meg kell erősíteniük,
FELISMERVE az illegális kábítószerrel való visszaélés és a kábítószer-kereskedelem elleni
küzdelem terén folytatott együttműködés megerősítése és fokozása iránti igényt, tekintettel az
általuk a nemzetközi békére, biztonságra, stabilitásra és gazdasági fejlődésre gyakorolt súlyos
veszélyekre,
FELISMERVE, hogy a nemzetközi humanitárius joghoz, a népirtáshoz és egyéb emberiesség
elleni bűncselekményekhez kapcsolódó, a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb
bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és a nemzetközi béke és igazságszolgáltatás
fokozása érdekében ezeket a bűncselekményeket ki kell vizsgálni,
MIVEL a Felek egyetértenek abban, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik
elterjedése komolyan veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, továbbá hogy meg kívánják
erősíteni párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen. Az 1540. ENSZ BT-határozat
konszenzusos elfogadása az egész nemzetközi közösségnek a tömegpusztító fegyverek
elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettsége alapjául szolgál,
FELISMERVE, hogy a kézi- és könnyűfegyverek - és az azokhoz szükséges lőszerek - tiltott
kereskedelme, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen
elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére, biztonságra és
fejlődésre,
FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének
tagországai között létrejött 1980. március 7-i együttműködési megállapodás és a későbbi
csatlakozási jegyzőkönyvek fontosságát,
2
FELISMERVE a Felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés
fokozása tekintetében, valamint felismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű
területeken fenntartott kapcsolataikat az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, a természeti
környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján szilárdítsák meg,
mélyítsék el és diverzifikálják,
FELISMERVE a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) és az Európai Unió közötti
párbeszéd és együttműködés fontosságát,
KIFEJEZVE a fenntartható fejlődés, így a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni
küzdelem érdekében folytatott hatékony együttműködés támogatása iránti teljes körű
elkötelezettségüket,
KIEMELVE a megerősített együttműködés jelentőségét a jogérvényesülés és a biztonság
terén,
FELISMERVE a migráció és fejlődés előmozdítása terén folytatott átfogó párbeszéd és
együttműködés, valamint a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normák hatékony
ösztönzése és végrehajtása iránti elkötelezettségüket,
MEGÁLLAPÍTVA, hogy a megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés
III.	része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot
különálló szerződő felekként, vagy az Európai Unió részeként kötelezik, a szabadság,
jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez
és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország
helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak
Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyvnek
megfelelően;
FELISMERVE a Felek által a különösen a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó
megállapodásban foglalt, a nemzetközi kereskedelmet szabályozó elvekhez és szabályokhoz,
valamint ezek átlátható és megkülönböztetésmentes módon való alkalmazásához fűzött
jelentőséget,
MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy a regionális keretek között vállalt tevékenységekkel
teljes összhangban erősítsék a Felek közötti együttműködést, amely közös értékeken és
kölcsönös előnyökön alapul,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I.	cím
JELLEG ÉS HATÁLY
1.	cikk
Általános elvek
1.	A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában
és más, vonatkozó emberi jogi eszközökben - amelyeknek a Felek szerződő felei -
meghatározott demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság
alapelvének tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi.
2.	A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek
Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket.
3.	A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az
éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttműködés, valamint a
nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok, így a millenniumi fejlesztési célok
megvalósításához való hozzájárulás iránt.
3
4.	A Felek megerősítik a felelősségteljes kormányzás elvéhez való ragaszkodásukat.
5.	A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködést a
megfelelő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban
folytatják.
2.	cikk
Az együttműködés célkitűzései
A Felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös
érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további
együttműködést az e megállapodásban foglaltak szerint. Erőfeszítéseik különösen a
következőkre irányulnak:
a)	politikai, társadalmi és gazdasági együttműködés kialakítása valamennyi megfelelő
regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;
b)	együttműködés kialakítása a terrorizmus és a több államot érintő bűncselekmények
elleni küzdelem terén;
c)	emberi jogi együttműködés kialakítása és párbeszéd a nemzetközi közösséget érintő
súlyos bűncselekmények elleni küzdelemről;
d)	együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek és a kézi- és könnyűfegyverek
elterjedése elleni küzdelem, valamint a békefolyamat és konfliktusmegelőzés
előmozdítása terén;
e)	együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a befektetéssel kapcsolatos
valamennyi közös érdekű területen annak érdekében, hogy a WTO alapelveivel,
valamint a jelenlegi és jövőbeni regionális EU-ASEAN kezdeményezésekkel
összhangban elősegítsék a kereskedelmi forgalmat és a befektetéseket, és elhárítsák,
illetve megszüntessék a kereskedelem és a befektetések akadályait;
f)	együttműködés kialakítása a jogi együttműködést is magában foglaló
jogérvényesülés és biztonság, az illegális kábítószerek, a pénzmosás és a szervezett
bűnözés és korrupció elleni küzdelem, az adatvédelem, valamint a menekültek és az
országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek terén;
g)	együttműködés kialakítása a migráció és a tengerészeti munkaügy terén;
h)	együttműködés kialakítása valamennyi közös érdekű ágazatban: foglalkoztatás és
szociális ügyek, fejlesztési együttműködés, gazdaságpolitika, pénzügyi
szolgáltatások, jó adóügyi kormányzás, iparpolitika és kis- és középvállalkozások,
információs és kommunikációs technológiák (IKT), audiovizuális ágazat, média és
multimédia, tudomány és technológia, közlekedés, turizmus, oktatás, kultúra,
kultúrák és vallások közti párbeszéd, energiaügy, környezetvédelem és természeti
erőforrások, beleértve az éghajlatváltozást, mezőgazdaság, halászat és
vidékfejlesztés, regionális fejlesztés, egészségügy, statisztika, katasztrófa-
kockázatkezelés és közigazgatás;
i)	mindkét Fél részvételének fokozása a másik Fél részvétele előtt is nyitott,
szubregionális és regionális együttműködési programokban;
j) a Fülöp-szigetek és az Európai Unió szerepének és képének javítása;
k) az emberek közötti megértés, valamint a hatékony párbeszéd és kapcsolatok
előmozdítása a szervezett civil társadalomban.
4
3.	cikk
Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben
A Felek folytatják a véleménycserét és az együttműködést a regionális és nemzetközi
fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a megfelelő
ENSZ-ügynökségekben és testületekben, így az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési
konferenciáján (UNCTAD), valamint az ASEAN-EU párbeszéd, az ASEAN regionális fórum
(ARF), az Ázsia-Európa találkozó (ASEM), a WTO, a Nemzetközi Migrációs Szervezet
(IOM) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében.
4.	cikk
Regionális és kétoldalú együttműködés
A párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén,
miközben megfelelő hangsúlyt kapnak az EU-Fülöp-szigetek közti együttműködésben érintett
ügyek, a Felek kölcsönös megállapodás alapján regionális szinten folytatott tevékenységek,
illetve mindkét keret vegyes alkalmazása révén együttműködhetnek, figyelembe véve az
érintett regionális csoportosulás regionális döntéshozatali folyamatait. Ebben a tekintetben, a
megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak az érdekelt felekre gyakorolt lehető
legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére,
miközben a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és adott esetben
biztosítják az egyéb tevékenységek koherenciáját.
II.	cím
POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
5.	cikk
Békefolyamat és konfliktusmegelőzés
A Felek megállapodnak abban, hogy többek között a béke támogatása és a békével
kapcsolatos oktatási programok révén folytatják a konfliktusmegelőzés és a békekultúra
előmozdítására irányuló együttműködési törekvéseket.
6.	cikk
Együttműködés az emberi jogok terén
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek valamennyi emberi jog
előmozdítása és hatékony védelme terén, többek között azon nemzetközi emberi jogi
eszközök révén, amelyeknek részes felei.
2.	Az ilyen együttműködést a Felek kölcsönös megállapodása szerinti tevékenységeken
keresztül folytatják, ideértve többek között a következőket:
a)	az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervek kidolgozásának és
végrehajtásának támogatása;
b)	az emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság és oktatás előmozdítása;
c)	az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti intézmények megerősítése;
d)	amennyire lehetséges, az emberi jogokkal kapcsolatos regionális intézmények
támogatása;
5
e)	az emberi jogokkal kapcsolatos érdemi párbeszéd kialakítása a Felek között;
valamint
f)	az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli
együttműködés.
7.	cikk
A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények
1.	A Felek elismerik, hogy a nemzetközi humanitárius joghoz, a népirtáshoz és egyéb
emberiesség elleni bűncselekményekhez kapcsolódó, a nemzetközi közösséget érintő
legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és adott esetben
nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott intézkedések révén - a Nemzetközi
Büntetőbíróságot is ideértve - ezeket a bűncselekményeket ki kell vizsgálni, a Felek
vonatkozó hazai jogszabályaival összhangban.
2.	A Felek megállapodnak, hogy vonatkozó jogszabályaikkal összhangban előnyös
párbeszédet folytatnak egymással a Római Statútum egyetemes tiszteletben
tartásáról, a kapacitásépítéshez nyújtott segítséget is ideértve.
8.	cikk
A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik
elterjedése ellen folytatott küzdelem
1.	A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető
tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és
hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.
2.	A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a
tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a
leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések,
megállapodások és egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos
fennálló kötelezettségeik - így az 1540. ENSZ BT-határozat - teljes körű
betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak, hogy e
rendelkezés a megállapodás lényeges elemét képezi.
3.	A Felek megállapodnak továbbá a következőkről:
-	megfelelő lépéseket tesznek a Felek más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökből,
így a vonatkozó ENSZ BT-határozatokból eredő kötelezettségeinek aláírása, a Felek
megerősítési eljárásainak teljes mértékű tiszteletben tartásával azok megerősítésére
való törekvés, illetve az azokhoz való csatlakozás vagy adott esetben azok
végrehajtása érdekében;
-	hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert hoznak létre, amely ellenőrzi a
tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a
kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való
végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezését az
exportellenőrzés megsértése esetére.
A Felek elismerik, hogy az exportellenőrzés végrehajtása nem akadályozhatja a békés célokat
szolgáló anyagok, felszerelések és technológia terén folytatott nemzetközi együttműködést, a
6
békés felhasználás céljait ugyanakkor nem szabad a tömegpusztító fegyverek elterjedésének
leplezésére használni.
4.	A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak,
amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja. A Felek a párbeszéd
regionális szintre emelése érdekében is együttműködhetnek.
9.	cikk
Kézi- és könnyűfegyverek
1.	A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek - és az azokhoz szükséges
lőszerek - tiltott kereskedelme, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése,
nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly
fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben
végrehajtják a kézi-és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek
tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi
megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló
kötelességeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök -
köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának
megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program -
keretében vállalt kötelezettségeiket.
3.	A Felek vállalják, hogy a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelméhez
kapcsolódó kérdések és problémák vonatkozásában folytatott vélemény- és
információcsere, valamint közös egyetértés kialakítása, továbbá az ilyen
kereskedelem megelőzése, leküzdése és megszüntetése céljából a Felek
képességeinek megerősítése érdekében rendszeres politikai párbeszédet alakítanak
ki.
10.	cikk
Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben
1.	A Felek megerősítik az általuk a terrorizmus megelőzésének és a terrorizmus elleni
küzdelemnek tulajdonított jelentőséget, összhangban saját jogszabályaikkal és
rendelkezéseikkel, valamint a jogállamiság és a nemzetközi jog tiszteletben
tartásával, különösen az ENSZ Alapokmányával és a vonatkozó ENSZ BT-
határozatokkal, az emberi jogi jogszabályokkal, a menekültjoggal, a nemzetközi
humanitárius joggal és a nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek részes felei, az
ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/28 határozatában foglalt globális
terrorellenes stratégiával és az EU és az ASEAN terrorizmus elleni küzdelemben
folytatott együttműködésről szóló, 2003. január 28-i közös nyilatkozatával.
2.	Ennek érdekében a Felek megállapodnak a következők révén folytatott
együttműködésben:
a)	a vonatkozó - így az 1373., az 1267., az 1822. és az 1904. - ENSZ BT-határozatok,
valamint a vonatkozó nemzetközi egyezmények és jogi eszközök végrehajtásának
előmozdítása;
b)	az ENSZ globális terrorellenes stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az
ENSZ-tagállamok közötti együttműködés ösztönzése;
7
c)	az Interpol globális kommunikációs rendszerén, az I-24/7-en keresztül az Interpol
működő nemzeti központi irodáinak használata révén információcsere, valamint a
bűnüldözési együttműködés és koordináció megerősítése;
d)	a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcsere, a
nemzetközi és nemzeti törvényekkel összhangban;
e)	a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel - így a
technikai területekkel és a képzéssel - kapcsolatos vélemények cseréje, valamint a
terrorizmus megelőzése és a radikalizálódás visszaszorítása tekintetében folytatott
tapasztalatcsere;
f)	a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló nemzetközi
egyetértés elmélyítése érdekében folytatott együttműködés, valamint a terrorizmus
elleni hatályos ENSZ-eszközök kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus
elleni átfogó egyezményről szóló kezdeti megállapodás kidolgozása;
g)	a bevált módszerek cseréje az emberi jogok védelme terén a terrorizmus elleni
küzdelemben;
h)	a terrorizmus elleni küzdelem végrehajtásának és megerősített együttműködésének
előmozdítása az ASEM-en belül és az EU-Ázsia kapcsolatokban.
11.	cikk
Közigazgatási együttműködés
A Felek megállapodnak a közigazgatás terén való kapacitásépítés fokozása érdekében
folytatott együttműködésről. Az ezen a területen folytatott együttműködés magában
foglalhatja az irányítási módszerekről, a szolgáltatásnyújtásról, az intézményi kapacitás
megerősítéséről és az átláthatósággal kapcsolatos kérdésekről történő véleménycserét.
III.	cím
KERESKEDELEM ÉS BERUHÁZÁS
12.	cikk
Általános elvek
1.	A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a
kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok
megerősítésének és a multilaterális kereskedelmi rendszernek a növekedés és
fejlődés előmozdítása terén játszott szerepének fejlesztése céljából.
2.	A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös
kereskedelmi csereforgalom fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök
biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a kereskedelmi akadályok -
különösen a nem vámjellegű akadályok - felszámolásával és az átláthatóság
növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a piacra jutási feltételeket,
figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által e területen végzett munkát.
3.	Felismerve a kereskedelemnek a fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos
szerepét, valamint azt, hogy a kereskedelmi preferenciák rendszere formájában
nyújtott támogatás segítette a kedvezményezett fejlődő országok fejlődését, a Felek a
8
WTO szabályaival teljes összhangban az ilyen támogatásokról folytatott
konzultációk erősítésére törekednek.
4.	A Felek tájékoztatják egymást a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel
kapcsolatos szakpolitikák - mezőgazdaság, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem
és a hulladékkezelést is magában foglaló környezetvédelem - alakulásáról.
5.	A Felek a 13-19. cikkben említett területeken ösztönzik a kereskedelmi és
beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést,
beleértve a kereskedelmi problémák megoldását és a kereskedelemmel kapcsolatos
egyéb aggályok kezelését.
13.	cikk
Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések
1.	A Felek együttműködnek élelmiszerbiztonsági, valamint egészségügyi és növény-
egészségügyi kérdésekben az emberek, állatok és növények életének és egészségének
védelme érdekében a Felek területén.
2.	A Felek az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekről (SPS) szóló WTO-
megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a Nemzetközi
Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a CODEX Alimentarius Bizottság (CAC)
keretében megvitatják az általuk foganatosított vonatkozó intézkedéseket, például a
jogalkotási, tanúsítási, és ellenőrzési eljárásokat - ideértve az övezeti alapelvek
kialakításának és végrehajtásának jóváhagyását célzó eljárásokat is -, és
információcserét folytatnak azokkal kapcsolatban.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy kapacitásépítési együttműködést vállalnak
egészségügyi és növény-egészségügyi, illetve kérelem esetén állatjóléti kérdésekben.
4.	A Felek az egészségügyhöz és növény-egészségügyhöz kapcsolódó ügyek, valamint
az e cikk hatálya alá tartozó más sürgős kapcsolódó esetek megfontolása érdekében
valamelyik Fél kérésére idejében párbeszédet alakítanak ki egészségügyi és növény-
egészségügyi kérdésekben.
5.	A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó
ügyekben.
14.	cikk
A kereskedelem technikai akadályai
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelemfejlesztés egyik fő célkitűzése a
szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal
kapcsolatos együttműködés.
2.	A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és
információkat cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőségértékelési
eljárásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem
technikai akadályairól (TBT) szóló WTO-megállapodás keretében. Ennek érdekében
a Felek megállapodnak abban, hogy valamelyik Fél kérésére idejében párbeszédet
alakítanak ki a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos kérdésekről, és
kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó
ügyekben.
9
3.	A kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos együttműködésre többek között
párbeszéd, közös projektek, technikai segítségnyújtás és kapacitásépítési programok
révén kerülhet sor.
15.	cikk
Vámügyek és kereskedelemkönnyítés
1.	A Felek tapasztalatokat cserélnek egymással, és megvizsgálják a behozatal, a kivitel
és az egyéb vámeljárások egyszerűsítésének lehetőségét, biztosítják a kereskedelmi
szabályozások átláthatóságát, fejlesztik a vámegyüttműködést és a hatékony
kölcsönös igazgatási segítségnyújtási rendszereket, valamint a nemzetközi
kezdeményezések értelmében törekednek a nézetek közelítésére és közös fellépés
kidolgozására is, a kereskedelem megkönnyítését is ideértve. A Felek különös
figyelmet szentelnek a nemzetközi kereskedelem biztonsági és védelmi dimenziója
fokozásának, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékony és eredményes vámügyi
végrehajtása biztosításának, valamint a kereskedelem megkönnyítése, illetve a csalás
és szabálytalanságok elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés
biztosításának.
2.	Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a
Felek kijelentik, hogy fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös
segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését, az e megállapodásban
meghatározott intézményi kereten belül.
3.	A Felek kölcsönös megállapodásuk szerint továbbra is mobilizálják a technikai
segítségnyújtási erőforrásokat az e megállapodás keretében a vámügyi kérdésekben
és a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatban folytatott együttműködés
végrehajtásának támogatása érdekében.
16.	cikk
Beruházás
A Felek a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetés-mentes szabályok
kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén a kölcsönös befektetésekhez szükséges
vonzó és stabil környezet létrehozásával, valamint az igazgatási mechanizmusoknak a
beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő beható vizsgálatával ösztönzik a
beruházások áramlásának növekedését, a Felek hazai törvényeivel és rendeleteivel
összhangban.
17.	cikk
Versenypolitika
1.	A Felek ösztönzik a versenyjogi szabályok és az e szabályok végrehajtását végző
hatóságok létrehozását és fenntartását. Támogatják a versenyszabályok hatékony,
megkülönböztetésmentes és átlátható módon történő alkalmazását annak érdekében,
hogy területükön előmozdítsák a jogbiztonságot.
2.	Ennek érdekében az együttműködési eszközeik és programjaik keretében folyó
kapacitásépítési tevékenységek finanszírozásának rendelkezésre állásától függően a
Felek kapacitásépítési tevékenységeket indítanak a versenypolitika terén.
10
18. cikk
Szolgáltatások
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy következetes párbeszédet alakítanak ki,
amelynek célja, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási hátteréről,
elősegítsék az egymás piacaira való bejutást - az e-kereskedelmet is beleértve -, a
tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások
kereskedelmét a Felek és harmadik országok piacai között.
2.	A Felek - elismerve egymás szolgáltatási ágazatának versenyképességét -
megbeszéléseket kezdenek a szolgáltatások egymás piacain folyó kereskedelmében
rejlő lehetőségek kiaknázásáról.
19.	cikk
Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok
1.	A Felek megerősítik a szellemi tulajdonjogok védelmének általuk tulajdonított
fontosságot, és vállalják, hogy az említett jogok megfelelő és hatékony védelmének
biztosítása és érvényesítése céljából meghozzák a megfelelő intézkedéseket, ezzel
párhuzamosan biztosítják, hogy e módszerek összhangban állnak azokkal a bevált
módszerekkel és nemzetközi előírásokkal, amelyekért a Felek kötelezettséget
vállaltak.
2.	A Felek segítik egymást azoknak a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó programoknak
az azonosításában és végrehajtásában, amelyek hozzájárulnak a technológiai
innováció előmozdításához, valamint az önkéntes technológia-transzferhez és
humánerőforrás-képzéshez, továbbá a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO)
keretében együttműködnek a Fejlesztési Menetrend végrehajtásában.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos
együttműködést, azok védelmét is beleértve, valamint a növényfajták védelme terén
folytatott együttműködést, szem előtt tartva többek között, és adott esetben, az Új
Növényfajták Védelmének Nemzetközi Uniója (UPOV) szerepét.
4.	A Felek információt és tapasztalatot cserélnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos
gyakorlatokról, a szellemi tulajdonjogok megsértésének megelőzéséről - különösen a
hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemről - vámügyi együttműködés
és az együttműködés más megfelelő formái, valamint az ilyen jogok ellenőrzésére és
védelmére irányuló szervezetek létrehozása és megerősítése révén.
IV.	cím
JOGÉRVÉNYESÜLÉSI ÉS BIZTONSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
20.	cikk
Jogi együttműködés
1.	A Felek elismerik a jogállamiság, valamint az összes kapcsolódó intézmény
megerősítésének különös jelentőségét.
2.	A Felek közti együttműködés továbbá magában foglalhatja a jogrendszerekkel és
jogalkotással kapcsolatos bevált módszerekről folytatott kölcsönös információcserét.
11
21. cikk
Együttműködés a tiltott drogok elleni küzdelemben
1.	A Felek az illetékes hatóságok - így a fő kábítószer-ellenes hivatalok, az
egészségügy, az igazságügy, az oktatás, az ifjúság, a szociális jólét, a vámügy és a
belügy területén, valamint egyéb releváns ágazatokban és más érintett érdekeltek -
közötti átfogó és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében
együttműködnek egymással, azzal a céllal, hogy csökkenjen a tiltott drogok kínálata
és kereslete, továbbá a drogfogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatása,
és hatékonyabban ellenőrizzék a prekurzorokat.
2.	A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók a
célkitűzések. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk,
amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek
a Felek részes felei, azaz az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a
kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a
drogfogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai
nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával, valamint a kábítószerekkel foglalkozó
ENSZ-bizottság 52., 2009. márciusi magas szintű ülésén elfogadott politikai
nyilatkozatával és cselekvési tervével.
3.	A Felek közötti együttműködés keretei kiterjednek a műszaki és igazgatási
együttműködésre, különösen a következő területeken: nemzeti jogszabályok és
politikák megszövegezése, nemzeti szakintézmények és tájékoztatóközpontok
létesítése, a kábítószerek területén a civil társadalom erőfeszítéseinek, valamint a
kábítószerek iránti kereslet, illetve a kábítószerek által okozott károsodás
csökkentésére irányuló erőfeszítések támogatása, személyzetképzés, a nemzeti
jogszabályoknak megfelelően a bűnüldözés és információcsere erősítése, a drogokkal
kapcsolatos kutatás, kábítószerprofil-alkotás, a veszélyes kábítószerek gyártásának
megelőzése, valamint az ellenőrzött prekurzorok - különösen az illegális kábítószer-
előállításhoz lényeges anyagok - felhasználása. A Felek más területek bevonásában is
megállapodhatnak.
22.	cikk
Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak
érdekében, hogy megelőzzék a bűncselekményekből - például a
drogkereskedelemből és korrupcióból - származó bevételek tisztára mosását.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a szabályozás kidolgozására és
végrehajtására, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló jogi, technikai és
adminisztratív segítségnyújtást. Az együttműködés a Felek jogszabályainak
keretében lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét, valamint az Unió és az e
területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni
küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által
elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.
3.	Mindkét Fél ösztönzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
érdekében folytatott együttműködést, például kapacitásépítési projektek révén.
12
23.	cikk
A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett bűnözés és a
korrupció elleni küzdelemben, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-
egyezményben és annak kiegészítő jegyzőkönyveiben, valamint a korrupcióellenes
ENSZ-egyezményben meghatározottak szerint. Az ilyen együttműködés célja ezen
egyezmények és egyéb olyan alkalmazandó jogi eszközök előmozdítása és
végrehajtása, amelyeknek a Felek részes felei.
2.	Az együttműködés a rendelkezésre álló erőforrásoktól függően magában foglal
kapacitásépítési intézkedéseket és proj ekteket.
3.	A Felek megállapodnak a bűnüldözési hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik
közötti együttműködésről, valamint a mindkét Félre veszélyt jelentő, határokon
átnyúló bűncselekmények megzavarásához és felszámolásához való hozzájárulásról a
Felek jogszabályai keretében. A bűnüldözési hatóságok, ügynökségek és szolgálatok
közötti együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a
nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet
közös oktatása és képzése, továbbá a Felek közös megállapodása alapján bármilyen
egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás, ideértve az Interpol globális
kommunikációs rendszerén, az I-24/7-en keresztül az Interpol működő nemzeti
központi irodáinak használatát vagy az információcserét szolgáló hasonló rendszert.
24.	cikk
Személyes adatok védelme
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok
fokozottabb védelme érdekében a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelően,
amint azt többek között a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására
vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95
határozata) is tartalmazza.
2.	Az adatvédelemnek a személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés
fokozása révén történő megerősítése magában foglalhat többek között információ- és
szakértelemcsere formájában történő technikai segítségnyújtást, amely magában
foglalhatja a következőket, de nem kizárólag azokra korlátozódik:
a)	az adatvédelemhez kapcsolódó információk, felmérések, kutatás, szakpolitikák,
eljárások és bevált módszerek megosztása és cseréje;
b)	közös képzések és oktatási programok, párbeszédek és konferenciák rendezése
és/vagy ezeken való részvétel, ami fokozza mindkét Fél adatvédelemmel kapcsolatos
tudatosságát;
c)	az adatvédelmi szakpolitikákat tanulmányozó szakemberek és szakértők cseréje.
25.	cikk
Menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek
A Felek törekednek arra, hogy folytassák az együttműködést adott esetben a menekültek és a
lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jóllétét érintő kérdésekben, figyelembe véve az
eddig végzett munkát és az eddig nyújtott segítséget, a tartós megoldások keresését is
ideértve.
13
V. cím
EGYÜTTMŰKÖDÉS A MIGRÁCIÓ ÉS A TENGERÉSZETI MUNKAÜGY TERÉN
26.	cikk
Együttműködés a migráció és fejlesztés terén
1.	A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migráció közös irányításának
fontosságát. A Felek az együttműködés megerősítése céljából átfogó párbeszédre és
konzultációra irányuló mechanizmust hoznak létre valamennyi migrációval
kapcsolatos kérdésben. A migrációval kapcsolatos szempontoknak szerepelniük kell a
migránsok származási, tranzit- és célországainak gazdasági és társadalmi fejlődésére
vonatkozó nemzeti stratégiákban/nemzeti fejlesztési keretben.
2.	A Felek közötti együttműködésnek a közös konzultáció és megállapodás során
elvégzett konkrét helyzetértékelésen kell alapulnia, és a hatályos vonatkozó uniós és
nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani. Az együttműködés különösen
az alábbiakra összpontosít:
a)	a migráció kényszerítő és vonzó tényezői;
b)	nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és végrehajtása a migránsok
védelmének és jogainak figyelembevételével annak érdekében, hogy megfeleljenek a
migránsok jogainak tiszteletben tartását garantáló, alkalmazandó nemzetközi jogi
eszközök rendelkezéseinek;
c)	a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és végrehajtása a nemzetközi
védelem figyelembevételével annak érdekében, hogy megfeleljenek az ENSZ 1951.
évi, a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény és annak 1967. évi
jegyzőkönyve, valamint más vonatkozó nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseinek,
és hogy biztosítsák a „visszaküldés tilalmára” vonatkozó elv betartását;
d)	a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és
jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú
személyekkel szembeni méltányos bánásmód és azok beilleszkedése, oktatás és
képzés, a rasszizmussal, a megkülönböztetéssel és az idegengyűlölettel szembeni
intézkedések;
e)	hatékony és megelőző politika kidolgozása a másik Fél olyan állampolgárának a
területükön való jelenlétének kezelése érdekében, aki nem teljesíti, illetve már nem
teljesíti az érintett Fél területére történő beutazás, tartózkodás és ottlakás feltételeit,
valamint az embercsempészettel és az emberkereskedelemmel szemben, beleértve az
embercsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni
küzdelmet és az emberkereskedelem áldozatainak támogatását;
f)	a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek emberséges és tisztességes
körülmények között történő visszaküldése - beleértve a származási országba történő
önkéntes és fenntartható visszatérésük támogatását -, továbbá az ilyen személyek
befogadása/visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően. A visszaküldésnek
kellően figyelembe kell vennie a Felek arra vonatkozó jogait, hogy tartózkodási
engedélyt, illetve különleges körülmények által indokolt és humanitárius okokból
14
történő tartózkodási jogot adó egyéb felhatalmazást adjanak ki, valamint a
visszaküldés tilalmára vonatkozó elvet;
g)	a vízumokkal, az útiokmányok biztonságával és a határigazgatással kapcsolatban
kijelölt közös érdekű kérdések;
h)	migrációs és fejlesztési kérdések, beleértve a humánerőforrás-fejlesztést, a szociális
védelmet, a migrációból származó előnyök maximalizálását, a nemek közötti
egyenlőséget és a fejlődést, az etikus toborzást és körkörös migrációt, valamint a
migránsok integrációját.
3.	A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az e téren folytatott
együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem
szükségességének sérelme nélkül:
a)	A Fülöp-szigetek a (2) bekezdés e) pontja szerinti valamennyi állampolgárát, akik
valamely uniós tagállam területén tartózkodnak, ez utóbbi kérésére indokolatlan
késedelem nélkül visszafogadja, amint megállapították azok állampolgárságát, és a
tagállamban szabályszerű eljárást folytattak le.
b)	Minden egyes tagállam a (2) bekezdés e) pontja szerinti valamennyi állampolgárát,
akik a Fülöp-szigetek területén tartózkodnak, ez utóbbi kérésére indokolatlan
késedelem nélkül visszafogadja, amint megállapították azok állampolgárságát, és a
Fülöp-szigeteken szabályszerű eljárást folytattak le.
c)	A tagállamok és a Fülöp-szigetek ilyen célokra szükséges személyazonossági
okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére. A megkereső állam a
befogadásra, illetve a visszafogadásra vonatkozó bármilyen kérelmet továbbítja a
megkeresett állam illetékes hatóságának.
Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik semmilyen megfelelő személyazonosító
okmánnyal vagy az állampolgárságát igazoló más dokumentummal, a Fülöp-szigetek vagy a
tagállam haladéktalanul felkéri az érintett illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet,
hogy szükség esetén elbeszélgetés révén bizonyosodjon meg az érintett személy
állampolgársága felől; és amint megbizonyosodtak arról, hogy az illető a Fülöp-szigetek vagy
a tagállam állampolgára, az illetékes Fülöp-szigeteki vagy tagállami hatóságok kibocsátják a
megfelelő dokumentumokat.
4.	A Felek megállapodnak arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül állampolgáraik
befogadásáról, illetve visszafogadásáról szóló megállapodást kötnek, beleértve a más
országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadásáról szóló
rendelkezést is.
27.	cikk
Tengerészeti munkaügy, oktatás és képzés
1.	A Felek megállapodnak a tengerészeti munkaügy terén folytatandó
együttműködésről annak érdekében, hogy támogassák és fenntartsák a tengerészek
megfelelő élet- és munkakörülményeit, a tengerészek személyes biztonságát és
védelmét, valamint munkavédelmi és egészségügyi politikáit és programjait.
2.	A Felek továbbá megállapodnak a tengerészek tengerészeti oktatása, képzése és
képesítése terén folytatandó együttműködésről annak érdekében, hogy biztosítsák a
biztonságos és hatékony tengerészeti műveleteket, valamint a környezetkárosítás
megelőzését; beleértve a személyzet kompetenciáinak fejlesztését a hajózási ágazat
15
változó követelményeihez és a technológiai fejlődéshez történő alkalmazkodás
érdekében.
3.	A Felek tiszteletben tartják és betartják az ENSZ 1982. évi Tengerjogi
Egyezményében előírt elveket és rendelkezéseket, különösen az egyes Felek
feladataira és kötelezettségeire vonatkozóakat a lobogójuk alatt közlekedő hajókon
biztosított munkakörülmények, a személyzet és a szociális kérdések tekintetében; a
tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló módosított
nemzetközi egyezményt (STCW-egyezmény) a tengerészek képzési és kompetencia-
követelményei tekintetében; valamint az azokban a vonatkozó nemzetközi jogi
eszközökben foglalt elveket és rendelkezéseket, amelyeknek a Felek részes felei.
4.	Az e területen folytatandó együttműködésnek a Felek közötti kölcsönös konzultáción
és párbeszéden kell alapulnia, többek között a következőkre összpontosítva:
a)	tengerészeti oktatás és képzés;
b)	a tengerészettel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó információ-megosztás és
támogatás;
c)	a képzéssel kapcsolatos alkalmazott tanulási módszerek és bevált módszerek,
d)	a tengeri kalózkodással és terrorizmussal foglalkozó programok;
e)	a tengerészek joga a biztonságos és veszélytelen munkahelyhez, megfelelő élet- és
munkakörülmények a hajófedélzeten, valamint egészségvédelmi, egészségügyi
ellátási és jóléti intézkedések és a szociális védelem egyéb formái.
VI. cím
GAZDASÁGI ÉS FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
ÉS MÁS ÁGAZATOK
28.	cikk
Foglalkoztatási és szociális ügyek
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének
megerősítése céljából fokozzák az együttműködést a foglalkoztatási és szociális
ügyek terén, beleértve a regionális és szociális kohézióval kapcsolatos
együttműködést - hivatkozva a 26. cikk (2) bekezdésének b) pontjára -, valamint a
munkahelyi egészség és biztonság, a készségek fejlesztése, továbbá a nemek közötti
egyenlőség és a tisztességes munka terén folytatott együttműködést is.
2.	A Felek megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizáció
folyamatát, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentése
kulcselemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a
tisztességes munkát, amint azt az ENSZ Közgyűlésének 2005. október 24-i 60/1
határozata (a világ-csúcstalálkozó eredménye) és az ENSZ Gazdasági és Szociális
Tanácsának 2006. júliusi magas szintű miniszteri nyilatkozata (ENSZ Gazdasági és
Szociális Bizottság E/2006/L.8, 2006. július 5.) is jóváhagyta. A Felek figyelembe
veszik saját gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.
3.	A Felek - megerősítve a nemzetközi szinten elismert munkaügyi és szociális normák
tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket, amint
e normákat többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az alapvető
munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában és az ILO-egyezményekben
16
(amelyeknek a Felek részes felei) részletesen meghatározza - megállapodnak abban,
hogy kölcsönös megállapodás alapján együttműködnek egyedi technikai
segítségnyújtási programokban és projektekben. A Felek abban is megállapodnak,
hogy párbeszédet és együttműködést folytatnak és kezdeményezéseket tesznek közös
érdekű kérdésekben két-, illetve többoldalú szinten, így például az ENSZ, az IOM, az
ILO, az ASEM és az EU-ASEAN keretében.
29.	cikk
Fejlesztési együttműködés
1.	A fejlesztési együttműködés elsődleges célja a fenntartható fejlődés ösztönzése,
amely hozzájárul a szegénység csökkentéséhez, valamint a nemzetközileg elfogadott
fejlesztési célok - így a millenniumi fejlesztési célok - megvalósításához. A Felek
prioritásaikkal és közös érdekű területeikkel összhangban rendszeres párbeszédet
indítanak a fejlesztési együttműködésről.
2.	A fejlesztési együttműködési párbeszéd többek között a következőkre irányul:
a)	az emberi és társadalmi fejlődés támogatása;
b)	fenntartott, mindenkire kiterjedő gazdasági növekedés elérése;
c)	a környezeti fenntarthatóság és a természeti erőforrások hatékony kezelésének
támogatása, a bevált módszerek előmozdítását is beleértve,
d)	az éghajlatváltozás hatásának csökkentése és következményeinek kezelése,
e)	a világgazdaságba és a nemzetközi kereskedelmi rendszerbe történő mélyebb
integráció végrehajtására irányuló kapacitás növelése;
f)	a szociális szolgáltatások nyújtásának fejlesztése érdekében az állami szektor
reformjának támogatása, különösen az államháztartás irányítása terén;
g)	a segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozat, az accrai cselekvési menetrend és
más, a segélynyújtás és -hatékonyság javítására irányuló nemzetközi kötelezettségek
alapelveinek megfelelő folyamatok kialakítása.
30.	cikk
Gazdaságpolitikai párbeszéd
A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a gazdasági trendjeikkel és szakpolitikáikkal
kapcsolatos információcserét, valamint a gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatos
tapasztalatcserét a regionális gazdasági együttműködés és integráció tekintetében.
A Felek ezenkívül törekszenek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd elmélyítésére, amely
a Felek megállapodása szerint magában foglalhatja a monetáris politikát, a fiskális politikát,
ezen belül a vállalkozások adózását, az államháztartást, a makrogazdasági stabilizációt és a
külső adósságot.
31.	cikk
Civil társadalom
A Felek elismerik a szervezett civil társadalom demokratikus kormányzásban játszott szerepét
és az ahhoz való potenciális hozzájárulását, és megállapodnak abban, hogy a Felek vonatkozó
17
hazai jogszabályaival összhangban ösztönzik a civil társadalommal fenntartott hatékony
párbeszédet és együttműködést.
32.	cikk
Katasztrófa-kockázatkezelés
A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a katasztrófa-kockázatkezeléssel kapcsolatos
együttműködést a közösségek kockázatainak csökkentésére és a természeti katasztrófák
következményeinek a társadalom valamennyi szintjén történő kezelésére irányuló
intézkedések folyamatos fejlesztése és végrehajtása terén. A veszélyek és kockázatok
kezelése, valamint a természeti katasztrófák kockázatának vagy az ilyen katasztrófáknak való
kitettségnek a csökkentése során előtérbe kell helyezni a megelőző fellépéseket és a proaktív
megközelítést.
A Felek együttműködnek abban, hogy a katasztrófa-kockázatkezelést a természeti
katasztrófákra vonatkozó fejlesztési tervek és a szakpolitikák kialakítási folyamatának szerves
részévé tegyék.
Az e téren folytatott együttműködés a következő programelemekre összpontosít:
a)	a katasztrófakockázatok csökkentése, illetve megelőzése és enyhítése;
b)	a tudásmenedzsment, az innováció, a kutatás és az oktatás felhasználása a biztonság
és ellenállás kultúrájának minden szinten való kialakítása érdekében;
c)	katasztrófakészültség;
d)	a katasztrófakezelésre vonatkozó szakpolitika, intézményi kapacitás és konszenzus
kiépítése;
e)	katasztrófareagálás;
f)	katasztrófakockázat-elemzés és nyomon követés;
g)	a katasztrófát követő helyreállítás és újjáépítés tervezése,
h)	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése.
33.	cikk
Energiaügy
1.	A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők
érdekében:
a)	kedvező feltételek kialakítása a beruházások, különösen az infrastruktúrák és a
megújuló energiára vonatkozó egyenlő versenyfeltételek tekintetében;
b)	az energiabiztonság fokozása érdekében az energiaellátás diverzifikálása, beleértve
az energia új, fenntartható, innovatív és megújuló formáinak fejlesztését, valamint a
megújuló energiára vonatkozó egyenlő versenyfeltételek kialakítását célzó megfelelő
szakpolitikai keretek intézményesítésének és a vonatkozó szakpolitikai területekbe
történő belefoglalásának támogatását;
c)	egymáshoz közelítő energiaügyi normák kidolgozása, különösen a bio- és egyéb
alternatív üzemanyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények és gyakorlatok
tekintetében;
18
d)	az energia ésszerű felhasználásának elérése az energiahatékonyság és -megőrzés
energiatermelésben, -szállításban, -elosztásban és végfelhasználásban történő
ösztönzése révén;
e)	a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának
elősegítése a Felek vállalkozásai között. Ezt megfelelő együttműködés révén lehet
elérni, különösen az erőműágazat reformja, az energiaforrások fejlesztése, valamint a
feldolgozólétesítmények és a bioüzemanyagok fejlesztése terén;
f)	az e cikk hatálya alá tartozó valamennyi területen folyó kapacitásépítés fokozása és a
beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok
kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén a kölcsönös befektetésekhez
szükséges kedvező és vonzó stabil környezet előmozdítása, az igazgatási
mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő beható
vizsgálata, a Felek hazai törvényeivel és rendeleteivel összhangban.
2.	E célok érdekében a Felek megállapodnak, hogy támogatják a kapcsolatokat és a
közös kutatást a Felek kölcsönös előnyére, különösen a vonatkozó regionális és
nemzetközi keretek révén. A 34. cikkre és a fenntartható fejlődésről szóló, 2002-ben
Johannesburgban megtartott világcsúcs-találkozó következtetéseire hivatkozva a
Felek kiemelik az energiaszolgáltatásokhoz való racionális hozzájutás és a
fenntartható fejlődés közötti kapcsolatok kérdése kezelésének szükségességét. E
tevékenységek az Európai Uniónak a fenntartható fejlődésről szóló világcsúcs-
találkozón elindított energetikai kezdeményezésével együttműködésben
támogathatók.
3.	A Felek - az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének részes feleiként vállalt
kötelezettségeikkel összhangban - megállapodnak abban, hogy rugalmas piaci alapú
mechanizmusok, így a szénpiaci mechanizmus révén támogatják a fenntartható és
megújuló energiával, a tüzelőanyag-váltással és az energiahatékonysággal
kapcsolatos projektekben folytatott műszaki együttműködést és
magánpartnerségeket.
34.	cikk
Környezetvédelem és természeti erőforrások
1.	A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés elősegíti a
környezet megőrzését és javítását a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A
Felek által e megállapodás szerint vállalt tevékenységek elvégzése során figyelembe
kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó eredményeinek,
valamint azoknak a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak a
végrehajtását, amelynek a Felek részes felei.
2.	A Felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség
megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről
valamennyi generáció előnyére, figyelembe véve fejlesztési igényeiket.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a kereskedelmi és
környezetvédelmi politikák kölcsönös támogathatóságának, valamint a
környezetvédelmi megfontolásoknak az együttműködés valamennyi területébe való
integrálásának fokozása érdekében.
19
4.	A Felek törekednek az együttműködés folytatására és megerősítésére a
környezetvédelemmel kapcsolatos regionális programokban, a következők
tekintetében:
a)	a környezeti tudatosság és a helyi részvétel fokozása a környezetvédelmi és
fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítésekben, beleértve az őslakos kulturális
közösségek/őslakos népcsoportok és a helyi közösségek részvételét is;
b)	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és hatásainak enyhítésével, valamint az
energiahatékonysággal kapcsolatos kapacitásépítés;
c)	a biológiai sokféleséget és biológiai biztonságot is magában foglaló, de nem csak
ezekre korlátozódó többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való
részvételre és azok végrehajtására vonatkozó kapacitásépítés;
d)	környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások támogatása, szabályozó és
piaci alapú eszközök használata révén is;
e)	a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, beleértve az erdészeti irányítást és az
illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelmet, valamint az
erdőgazdálkodást is magában foglaló fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás
támogatása;
f)	a nemzeti parkok és védett területek hatékony védelme, valamint a biológiai
sokféleség területei és a sérülékeny ökoszisztémák kijelölése és védelme, kellő
figyelemmel az ezeken a területeken vagy azok közelében élő helyi és őslakos
közösségekre,
g)	a szilárd és veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló illegális
szállításának megakadályozása;
h)	a partmenti és tengeri környezet megóvása, valamint hatékony vízgazdálkodás;
i)	talajvédelem és -megőrzés, valamint fenntartható területgazdálkodás, a bányászatilag
kimerített/elhagyott bányák helyreállítását is beleértve;
j) a kapacitásépítés támogatás a katasztrófa- és kockázatkezelés terén;
k) fenntartható fogyasztási és termelési modellek támogatása gazdaságukban.
5.	A Felek ösztönzik az e területen folytatott programjaikhoz való kölcsönös
hozzáférést, e programok konkrét feltételeivel összhangban.
35.	cikk
Mezőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a fenntartható fejlődésre irányuló
párbeszédet és az együttműködést a mezőgazdaság, a halászat és a vidékfejlesztés
terén. A párbeszéd kiterjedhet a következőkre:
a)	agrárpolitika és általános nemzetközi mezőgazdasági perspektívák;
b)	a növények, állatok, vízi állatok és az ezekből készült termékek kereskedelme
elősegítésének lehetőségei, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi
egyezményeket, így többek között a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményt és a
Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalt, amelyeknek a Felek részes felei;
c)	állatjólét;
20
d)	fejlesztéspolitika a vidéki térségekben;
e)	a növényekkel, állatokkal és vízi termékekkel kapcsolatos minőségügyi politika, és
különösen a földrajzi jelzések;
f)	fenntartható és környezetbarát mezőgazdaság, élelmiszeripar és bioüzemanyagok
fejlesztése, valamint a biotechnológiák átadása,
g)	növényfajták védelme, vetőmag-technológia, terméshozamok javítása, a
mezőgazdasági biotechnológiát is magukban foglaló alternatív terméstechnológiák;
h)	a mezőgazdasággal, halászattal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos adatbázisok
fejlesztése;
i)	a humánerőforrás megerősítése a mezőgazdaság, az állategészségügy és a halászat
terén;
j) a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása,
beleértve a halászati technológiákat, valamint a partvidéki és nyílt tengeri források
megőrzését és kezelését;
k) az illegális, bejelentetlen és szabályozatlan halászat és a hozzá kapcsolódó
kereskedelem megakadályozására és leküzdésére irányuló erőfeszítések
előmozdítása;
l) tapasztalatcserével és partnerségekkel, valamint a helyi vállalkozók és gazdasági
szereplők közötti közös vállalkozások és együttműködési hálózatok fejlesztésével
kapcsolatos intézkedések, beleértve az olyan területeken való finanszírozáshoz való
hozzáférés javítására irányuló intézkedéseket, mint például a kutatás és a
technológiatranszfer;
m) a termelői társulások és a kereskedelmet ösztönző tevékenységek erősítése.
36.	cikk
Regionális fejlesztés és együttműködés
1.	A Felek a regionális politika terén támogatják a kölcsönös megértést és a kétoldalú
együttműködést.
2.	Támogatják és erősítik a regionális politikával kapcsolatos információcserét és
együttműködést, és különös hangsúlyt fektetnek a hátrányos helyzetű térségekre, a
városi-vidéki kapcsolatokra és a vidékfejlesztésre.
3.	A regionális politika terén folytatott együttműködés a következő formákat öltheti:
a)	a regionális politikák kialakításának és végrehajtásának módszerei;
b)	többszintű kormányzás és partnerség;
c)	városi-vidéki kapcsolatok;
d)	vidékfejlesztés, beleértve a finanszírozáshoz való hozzáférésre és a fenntartható
fejlődésre irányuló kezdeményezéseket is;
e)	statisztika.
21
37.	cikk
Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén
A Felek - saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével - megállapodnak az
iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi
területen, a gazdaság fejlődésének kedvező környezet kialakítása és az iparágak, különösen a
kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése céljából, többek között az
alábbi eszközökkel:
a)	a gazdasági szereplők - különösen a kkv-k - közötti kapcsolatépítés támogatása az
információ- és tapasztalatcsere, a közös érdekű ágazatokban lévő lehetőségek
azonosítása, a technológiatranszfer, valamint a kereskedelem és a beruházások
fokozása céljából;
b)	versenyképességük javítása érdekében a vállalkozások, különösen a kkv-k számára
kedvező környezethez vezető keretfeltételek létrehozásával kapcsolatos információk
és tapasztalatok cseréje;
c)	mindkét Fél részvételének elősegítése kísérleti projektekben és speciális
programokban, ezek konkrét feltételei szerint;
d)	a beruházások és közös vállalkozások támogatása a technológiatranszfer, az
innováció, a modernizáció, a diverzifikáció és a minőségi kezdeményezések
ösztönzése érdekében;
e)	információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz való
hozzáféréssel kapcsolatos bevált módszerek cseréje, különösen a kis- és
mikrovállalkozások esetében;
f)	a vállalati szociális felelősség és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős
üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve;
g)	kiválasztott ipari területeken végzett közös kutatási projektek kidolgozása, valamint a
kapacitásépítési projektekkel - így a szabványokkal, a megfelelés-értékelési
eljárásokkal és a műszaki szabályozásokkal - kapcsolatos együttműködés a
kölcsönös megállapodások szerint.
38.	cikk
Közlekedés
A Felek megállapodnak abban, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén
együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék a beruházási lehetőségeket, az
áruk és a személyek mozgását, támogassák a tengeri és repülési biztonságot és védelmet,
kezeljék a közlekedés okozta környezeti hatásokat, valamint növeljék közlekedési rendszereik
hatékonyságát.
E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:
a)	a Felek közlekedéspolitikájával, rendeleteivel és eljárásaival kapcsolatos információk
cseréje, különös tekintettel a városi és vidéki közlekedésre, a tengeri közlekedésre, a
légiközlekedésre, a közlekedési logisztikára, és a kombinált szállítási hálózatok
közötti kapcsolatra és átjárhatóságra, valamint az úthálózat, vasutak, kikötők és
repülőterek működtetésére;
22
b)	az európai globális műholdas navigációs rendszerről (különösen a Galileóról)
folytatott véleménycsere, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és
piacfejlesztési kérdéseket;
c)	párbeszéd folytatása a légiközlekedési szolgáltatások terén annak érdekében, hogy
bármilyen indokolatlan késedelem nélkül biztosítsák az egyes tagállamok és a Fülöp-
szigetek közötti hatályos kétoldalú légiszolgáltatási megállapodások jogbiztonságát;
d)	párbeszéd folytatása a légiközlekedési infrastruktúra-hálózatok és műveletek
fejlesztéséről az áruk és személyek gyors, hatékony, fenntartható, biztonságos és
védett mozgása érdekében, valamint a légiközlekedési ágazat versenyjoga és
gazdasági szabályozása alkalmazásának támogatása annak érdekében, hogy
elősegítsék a szabályozási konvergenciát és ösztönözzék a vállalkozásokat, továbbá
megvizsgálják a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit a légiközlekedés
terén. Továbbra is ösztönözni kell a közös érdekű légiközlekedési együttműködési
projekteket;
e)	párbeszéd a tengeri közlekedéspolitika és szolgáltatások terén, különösen a tengeri
közlekedési ágazat fejlesztésének támogatása céljából, ami magában foglalja a
következőket, de nem csak azokra korlátozódik:
i.	a tengeri közlekedést és kikötőket érintő jogszabályokról és rendeletekről folytatott
információcsere;
ii.	a nemzetközi tengeri piacokhoz és üzleti körökhöz való korlátlan hozzáférés
kereskedelmi alapon történő támogatása, a rakománymegosztásra vonatkozó záradék,
illetve a másik Fél állampolgárai vagy vállalatai által üzemeltetett hajók esetében az
állampolgárság szerinti bánásmódra és legnagyobb kedvezményes elbánásra
vonatkozó záradék bevezetésének mellőzése, valamint a háztól házig történő, tengeri
szakaszt is tartalmazó szállítási szolgáltatás kérdései, figyelembe véve a Felek hazai
jogszabályait;
iii.	a kikötők hatékony igazgatása és a tengeri közlekedési szolgáltatások hatékonysága;
valamint
iv.	a közös érdekű tengeri közlekedési együttműködés, valamint a 27. cikk szerinti
tengerészeti munkaügy, oktatás és képzés területének támogatása.
f)	párbeszéd a közlekedésbiztonsági, -védelmi és szennyezésmegelőzési normák
hatékony végrehajtásáról, nevezetesen a tengeri közlekedés - különösen a
kalózkodás elleni küzdelem - és a légi közlekedés tekintetében, a vonatkozó
nemzetközi egyezményeknek és normáknak megfelelően, amelyeknek a Felek részes
felei, beleértve a nemzetközi szabályozások jobb érvényesítésére irányuló, megfelelő
nemzetközi fórumokon folytatott együttműködést. Ennek érdekében a Felek
támogatják a közlekedésbiztonsággal, -védelemmel és környezetvédelmi
megfontolásokkal kapcsolatos - a tengerészeti és légi oktatást és képzést, kutatást és
megmentést, valamint balesetek és repülőesemények kivizsgálását is magukban
foglaló, de nem csak azokra korlátozódó - kérdésekre vonatkozó technikai
együttműködést és segítségnyújtást. A Felek a környezetbarát közlekedési
módozatok előmozdítására is figyelmet fordítanak.
23
39.	cikk
Tudományos és technológiai együttműködés
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tudomány és a technológia
területén, figyelembe véve saját szakpolitikai célkitűzéseiket.
2.	Az együttműködés a következőkre irányul:
a)	a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, főleg
a politikák és a programok végrehajtásával, valamint a kutatásra és fejlesztési
intervenciókra vonatkozó szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban;
b)	a Felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és ipara közötti tartós
kapcsolatok és kutatási partnerségek kialakításának támogatása;
c)	a humánerőforrás-képzés, valamint a technológiai és kutatási kapacitásépítés
támogatása.
3.	Az együttműködés a nemzetközi képzési és mobilitási rendszerek, valamint
csereprogramok keretében folytatott közös kutatási projektek és cserék, találkozók és
a tudósok képzésének formájában valósul meg, ami a kutatási eredmények, a tanulás
és a bevált módszerek legnagyobb mértékű terjesztését biztosítja. Megállapodhatnak
kölcsönös alapon az együttműködés egyéb formáiról is.
4.	Ezeknek az együttműködési tevékenységeknek a kölcsönösség, az egyenlő bánásmód
és a kölcsönös előnyök elvén kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a szellemi tulajdon
megfelelő védelmét. Az e megállapodás alapján folytatott együttműködéssel
összefüggésben esetleg felmerülő, valamennyi szellemi tulajdonjoghoz fűződő
kérdés az együttműködési tevékenységek kezdetét megelőzően érintett illetékes
ügynökségek vagy csoportok közötti tárgyalások témáját képezheti, és magában
foglalhat szerzői joggal, védjeggyel és szabadalmakkal kapcsolatos kérdéseket a
Felek saját törvényeinek és rendeleteinek figyelembevételével.
5.	A Felek támogatják felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és a kis- és
középvállalkozásokat is magukban foglaló termelőágazataik részvételét.
6.	A Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a saját kutatási
és technológiai együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek
közismertségének növelése érdekében.
40.	cikk
Együttműködés az információs és kommunikációs technológiák terén
1.	A Felek - elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák
kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban, és elengedhetetlenek a
gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából - törekednek arra, hogy véleményt
cseréljenek e területen politikáikról a gazdasági fejlődés érdekében.
2.	Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:
a)	részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól - elsősorban az
elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes
szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a
szabályozó hatóságok, az e-kormányzás, a kutatás és az IKT által megvalósítható
24
szolgáltatások függetlenségéről és hatékonyságáról - folytatott átfogó regionális
párbeszédben;
b)	a Felek és Délkelet-Ázsia hálózatai (így a TEIN) és szolgáltatásai közötti
összeköttetés és átjárhatóság;
c)	az IKT terén az új és fejlődő technológiák szabványosítása és terjesztése;
d)	az IKT terén a Felek közös érdeklődésére számot tartó témákról folytatott kutatási
együttműködés támogatása;
e)	a digitális megosztottság áthidalása érdekében a bevált módszerek megosztása;
f)	az IKT biztonsági szempontjaival és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemmel
kapcsolatos stratégiák és mechanizmusok kidolgozása és végrehajtása;
g)	a digitális televíziózás alkalmazásáról, a szabályozási szempontokról, valamint a
frekvencia-igazgatásról és -kutatásról folytatott tapasztalatcsere;
h)	a humánerőforrás-fejlesztési erőfeszítések és tapasztalatcsere támogatása az IKT
terén.
41.	cikk
Audiovizuális ágazat, média és multimédia
A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az illetékes intézményeik és szereplőik közötti
cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat, média és multimédia terén.
E területeken rendszeres szakpolitikai párbeszéd kialakításáról állapodnak meg.
42.	cikk
Együttműködés az idegenforgalom terén
1.	A Felek - a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai etikai kódexe és a helyi
Agenda 21 folyamat alapját képező fenntarthatósági elvek által vezérelve -
törekednek az információcsere javítására és bevált módszerek kialakítására az
idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet kezdenek a technikai
segítségnyújtást is magában foglaló együttműködés elősegítése érdekében a
humánerőforrás-képzés, valamint az úticélokra vonatkozó új technológiák
kidolgozása terén, a fenntartható idegenforgalom alapelveivel összhangban.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a
természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális
kihasználására, az idegenforgalom valamennyi kedvezőtlen hatásának enyhítésére, és
az idegenforgalmi ágazatnak a helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt
kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között az ökoturizmus fejlesztésével, a
helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartásával és az
idegenforgalmi ágazaton belüli képzés fejlesztésével.
25
43.	cikk
Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások terén
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy szorosabb közös szabályok és normák
megvalósítása, valamint a banki, a biztosítási és a pénzügyi ágazat egyéb területeinek
számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából
erősítik az együttműködést.
2.	A Felek elismerik az e célt szolgáló technikai segítségnyújtás és kapacitásépítési
intézkedések jelentőségét.
44.	cikk
Jó adóügyi kormányzás
1.	A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint
figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának igényét, a Felek
elismerik és megvalósítják a jó adóügyi kormányzást. Ennek érdekében a Felek -
vonatkozó hatásköreikkel összhangban - javítják az adóügy terén folytatott
nemzetközi együttműködést, elősegítik a törvényes adóbevételek beszedését, és
intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy ezen alapelvek végrehajtására különösen a
Fülöp-szigetek és a tagállamok között meglévő vagy jövőbeli adóügyi
megállapodások keretében kerül sor.
45.	cikk
Egészségügy
1.	A Felek elismerik és megerősítik az egészségügy kiemelkedő fontosságát. A Felek
ezért megállapodnak abban, hogy az egészségügy és az egészségügyi ágazat
fenntartható fejlődése érdekében kölcsönös alapon együttműködnek az egészségügyi
ágazat olyan területein, mint az egészségügyi rendszer reformja, a komolyabb fertőző
betegségek és egyéb egészségügyi veszélyek, a nem fertőző betegségek, valamint a
nemzetközi egészségügyi megállapodások.
2.	Az együttműködés a következőket öleli fel:
a)	az (1) bekezdésben felsorolt területeket lefedő programok, ideértve az egészségügyi
rendszerek, az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, a szegény és sérülékeny nők és
közösségek számára nyújtott reproduktív egészségügyi szolgáltatások, valamint az
államháztartás irányításának javítását, az egészségügyi finanszírozást, az
egészségügyi infrastruktúrát és információs rendszereket, illetve az egészségügyi
irányítást is magában foglaló egészségügyi kormányzás fejlesztését;
b)	az epidemiológiával és a felügyelettel kapcsolatos közös tevékenységeket, ideértve
az információcserét, valamint az olyan egészségügyi veszélyek korai megelőzésével
kapcsolatos együttműködést is, mint a madár- és járványos influenza és egyéb
komolyabb fertőző betegségek;
c)	a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése információcsere és bevált
módszerek révén, az egészséges életmód ösztönzése, az egészséget befolyásoló főbb
tényezők - így például a táplálkozás, a kábítószer-, az alkohol- és a
dohányzásfüggőség - kezelése, valamint a 39. cikkben és az egészségmegőrző
programokban előirányzott egészségügyi kutatási programok kidolgozása;
26
d)	a nemzetközi egyezmények - így például a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény
és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok, amelyeknek részes felei -
végrehajtásának támogatása;
e)	kölcsönös megállapodás alapján az egészségügyi szolgáltatások javítását, valamint az
egészségügyi rendszerek humánerőforrásának és az egészségügyi feltételek
megerősítését célzó egyéb programok és projektek.
46.	cikk
Oktatás, kultúra, kultúrák és vallások közti párbeszéd
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete
érdekében támogatják az olyan oktatási, sport, kulturális és vallásközi
együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget. Ennek
érdekében a Felek támogatják és ösztönzik kulturális intézményeik tevékenységét.
2.	A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy párbeszédet kezdenek az oktatási
rendszerük korszerűsítésével kapcsolatos kölcsönös érdekű kérdésekről, beleértve az
alapvető kompetenciákhoz tartozó kérdéseket és az európai normákhoz viszonyított
értékelési eszközök fejlesztését.
3.	A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az oktatási, sport
és kulturális cserék terén az emberek közötti kapcsolatok, valamint a vallások és
kultúrák közötti párbeszédek támogatása érdekében, és közös kezdeményezéseket
tegyenek a kultúra különféle területein, ideértve az örökség megőrzése terén
folytatott együttműködést a kulturális sokféleség tiszteletben tartásával. Ezzel
kapcsolatosan a felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az
Ázsia-Európa Alapítvány tevékenységeit, valamint az ASEM vallásközi párbeszédet.
4.	A Felek megállapodnak abban, hogy a közös célkitűzések megvalósítása és a
kulturális sokszínűség jobb megértésének és tiszteletben tartásának előmozdítása
érdekében konzultációt folytatnak és együttműködnek a vonatkozó nemzetközi
fórumokon vagy szervezetekben, így például az UNESCO-ban. Ezzel kapcsolatosan
a Felek abban is megállapodnak, hogy támogatják a kulturális kifejezési formák
sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-án
elfogadott UNESCO-egyezmény megerősítését és végrehajtását.
5.	A Felek ezenkívül hangsúlyt fektetnek az illetékes ügynökségeik közötti kapcsolatok
megerősítését célzó intézkedések elfogadására, a szakértők, fiatalok és (iskolai és
iskolán kívüli) ifjúsági munkások közötti információ és know-how megosztásának
előmozdítására, valamint az oktatás és kultúra terén működő programjaik - így az
ERASMUS Mundus - és a Felek által e területeken szerzett tapasztalatok
felhasználására.
47.	cikk
Statisztikák
A Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Unió és az ASEAN jelenlegi statisztikai
együttműködési tevékenységeinek megfelelően elősegítik a statisztikai kapacitásépítést, a
statisztikai módszerek és gyakorlatok - beleértve a statisztikai adatok összegyűjtését és
terjesztését - összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható
módon használják fel többek között a nemzeti számlákkal, a közvetlen külföldi
befektetésekkel, az információs és kommunikációs technológiával, az áruk és a szolgáltatások
27
kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó,
statisztikai adatfeldolgozásra (gyűjtés, elemzés és terjesztés) alkalmas más területekkel
kapcsolatos statisztikai adatokat.
VII.	cím
INTÉZMÉNYI KERET
48.	cikk
Vegyes bizottság
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében vegyes bizottságot
hoznak létre a két fél magas szintű képviselőiből, amelynek feladatai a következők:
a)	e megállapodás megfelelő működtetése és végrehajtása;
b)	a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;
c)	ajánlások tétele a megállapodás célkitűzéseinek előmozdítására.
2.	A vegyes bizottság rendesen legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban,
felváltva a Fülöp-szigeteken és az Európai Unióban tartja üléseit. A Felek
egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A vegyes bizottság elnöki tisztjét
a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek
egyetértésben határozzák meg.
3.	A vegyes bizottság munkája elvégzésének támogatására szakértői albizottságokat
hoz létre az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területre kiterjedően.
Ezek az albizottságok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről
a vegyes bizottságnak.
4.	A Felek abban is megállapodnak, hogy a vegyes bizottságot megbízzák azzal a
feladattal, hogy felügyelje a Felek között létrejött, illetve a jövőben létrehozandó
ágazati megállapodások vagy jegyzőkönyvek megfelelő működését.
5.	A vegyes bizottság elfogadja elj árási szabályzatát.
VIII.	cím
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49.	cikk
Felülvizsgálati záradék
1.	A Felek közös megegyezéssel és a vegyes bizottság javaslatára bővíthetik a
megállapodást az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy az
egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy
jegyzőkönyvekkel egészítik ki.
2.	E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslattal állhat elő az
együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában
szerzett tapasztalatokat.
28
50. cikk
Együttműködési források
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy - amennyiben saját forrásaik és előírásaik
lehetővé teszik - az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése
érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is
beleértve.
2.	A Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően
hajtják végre a pénzügyi segítségnyújtást és együttműködnek pénzügyi érdekeik
védelme érdekében. A Felek az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és
saját törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban hatékony intézkedéseket hoznak a
csalás, a korrupció és minden egyéb illegális tevékenység megelőzése és az ezek
elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös segítségnyújtás révén. Minden
további, a Felek által kötendő megállapodás vagy finanszírozási eszköz tartalmaz
egyedi pénzügyi együttműködési záradékokat, amelyek a helyszíni ellenőrzéseket,
vizsgálatokat, ellenőrzéseket és csalás elleni intézkedéseket szabályozzák, ideértve
többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az illetékes Fülöp-
szigeteki nyomozóhatóságok által végzetteket is.
3.	A Felek a Fülöp-szigeteken végzett tevékenységének folytatására ösztönzik az
Európai Beruházási Bankot (EBB), eljárásainak és finanszírozási feltételeinek, az
EBB és a Fülöp-szigetek között aláírt keretmegállapodásnak, valamint a Fülöp-
szigeteki belső jogszabályoknak megfelelően.
4.	A Felek kiterjeszthetik a pénzügyi támogatást az e megállapodás hatálya alá tartozó
vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre, a
saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal összhangban. Ezek az együttműködési
tevékenységek adott esetben magukban foglalhatják a következőket, de nem csupán
ezekre korlátozódnak: kapacitásépítési és technikai együttműködési
kezdeményezések, szakértők cseréje, tanulmányok elvégzése, az átláthatóságot és az
elszámoltathatóságot előmozdító jogi, jogérvényesítési és szabályozási keretek
kialakítása, valamint egyéb tevékenységek a Felek megállapodása alapján.
51.	cikk
Eszközök
Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek
megállapodnak abban, hogy a Felek nemzeti/belső jogával, szabályaival és rendelkezéseivel
összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő szakértőket és tisztviselőket
felruházzák a működésük ellátásához szükséges eszközökkel.
52.	cikk
Más megállapodások
1.	Az Európai Uniót létrehozó szerződés és az Európai Unió működéséről szóló
szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e
megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a Felek arra vonatkozó
hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak, vagy adott
esetben új partnerségi és együttműködési megállapodást kössenek a Fülöp-szigetek
és az egyes tagállamok között.
29
2.	E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik féllel szemben vállalt vagy
vállalandó kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.
53.	cikk
A kötelezettségek teljesítése
1.	A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a
megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Kötelesek
gondoskodni arról, hogy a megállapodásban előírt célkitűzések teljesüljenek.
2.	Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket
bármely Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.
3.	Amennyiben bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e
megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt ezt
megteszi, az (5) bekezdésnek szerinti különlegesen sürgős esetek kivételével, a
helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden fontos információt benyújt a
vegyes bizottság számára, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást
találjanak.
4.	Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a
legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezekről az intézkedésekről
haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet, és amennyiben a másik Fél kéri, az
intézkedésekről konzultációkat kell tartani a vegyes bizottságban.
5.	A Felek megállapodnak, hogy a megállapodás helyes értelmezésének és gyakorlati
alkalmazásának érdekében a (3) bekezdésben szereplő „különlegesen sürgős esetek”
kifejezés a megállapodás súlyos megsértését jelenti a Felek valamelyike részéről. A
megállapodás súlyos megsértése a következő esetekben valósul meg:
a)	a megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem
szankcionált megtagadása; vagy
b)	a megállapodás lényeges elemeinek - nevezetesen az 1. cikk (1) bekezdésének és a 8.
cikk (2) bekezdésének - megsértése.
Az intézkedések különlegesen sürgős esetekben történő alkalmazását megelőzően bármely Fél
kérheti sürgős ülés összehívását. Ilyen kérés esetén és 15 napon belül - hacsak a Felek nem
állapodnak meg ettől eltérő, 21 napot nem meghaladó időtartamról - megbeszélést kell tartani
a helyzet alapos vizsgálata érdekében, hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható
megoldást találjanak.
54.	cikk
A felek fogalom-meghatározása
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az
Uniót vagy tagállamait, illetve az Uniót és tagállamait, másrészt a Fülöp-szigeteki
Köztársaságot j elenti.
30
55.	cikk
Területi hatály
Ez a megállapodás alkalmazandó egyrészt azon a területen, amelyen az Európai Uniót
létrehozó szerződést alkalmazzák a Szerződésben meghatározott feltételek szerint, másrészt a
Fülöp-szigetek területén.
56.	cikk
Értesítések
Az 57. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg a
Fülöp-szigetek Külügyminisztériumának kell megküldeni diplomáciai csatornákon keresztül.
57.	cikk
Hatálybalépés és időtartam
1.	A megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó Fél
értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.
2.	Ez a megállapodás ötéves időtartamra szól. A megállapodás automatikusan további
egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben az egyéves időszak lejárta előtt hat
hónappal egyik Fél sem jelenti be írásban a másik Félnek, hogy nem kívánja
meghosszabbítani a megállapodást.
3.	A megállapodás módosítása a Felek megállapodásával történik. A módosítások az e
cikk (1) bekezdésének megfelelően csak akkor lépnek hatályba, ha az utolsó Fél
bejelentette a másiknak, hogy valamennyi szükséges formalitást teljesítette.
4.	Ez a megállapodás a valamely Fél által a másik Félnek benyújtott, a megállapodás
megszüntetésére irányuló szándékát tartalmazó írásos nyilatkozattal mondható fel. A
megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után 6 hónappal szűnik meg.
A megszűnés nem érinti a megállapodott, illetve a megszűnés előtt e megállapodás
értelmében megkezdett, folyamatban lévő projekteket.
58.	cikk
Hiteles szöveg
Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén
nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles.
A megállapodás tárgyalására angol nyelven került sor. A szövegekben lévő bármilyen nyelvi
eltérést a vegyes bizottság elé kell utalni.
Kelt két példányban Brüsszelben, kétezertizenegy, február hó 21-én.”
4.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. § és 3. § a Keretmegállapodás 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban
lép hatályba.
(3)	A Keretmegállapodás, illetve e törvény 2. §-a és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
31
(4)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
32
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az EU-Fülöp-szigeteki Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás a maga nemében
az Indonéziával 2009 novemberében megkötött Partnerségi és Együttműködési
Keretmegállapodást követően az Európai Unió második Partnerségi és Együttműködési
Keretmegállapodása a délkelet-ázsiai országokkal. A Keretmegállapodás az Európai Unió
első kétoldalú egyezménye a Fülöp-szigetekkel, amely felváltja az eddig az együttműködés
keretéül szolgáló, az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek
Szövetségének tagállamai között 1980-ban megkötött Együttműködési Megállapodást. A
Keretmegállapodás olyan jogi érvényű kötelezettség vállalásokat - beleértve az emberi
jogokra, a non-proliferációra, a terrorizmus elleni harcra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a
migrációra és az adózásra vonatkozó rendelkezéseket - tartalmaz, amelyek az Európai Unió
külpolitikája szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak.
A Keretmegállapodás jelentősen bővíti a felek kölcsönös kötelezettségeit a gazdasági, a
kereskedelmi, valamint a belügyi és igazságügyi együttműködés területein. Lehetőségeket
biztosít az együttműködésre olyan területeken, mint a környezetvédelem, az éghajlatváltozás,
az energiatermelés, a tudomány és technológia, a tengeri és a légi közlekedés. A
Keretmegállapodás ugyancsak foglalkozik a pénzmosás, a terrorista személyek
finanszírozásának, valamint a kábítószerek illegális terjesztésének, a szervezett bűnözésnek és
a korrupciónak a kérdésével. Fontos része a fejlesztési együttműködés, amely első ízben
helyez kilátásba szigorú intézkedéseket az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme
érdekében. A Keretmegállapodásnak fontos része a kereskedelmi együttműködéssel
foglalkozó szakasz, amely arra hivatott, hogy az Európai Uniónak az ASEAN országok
viszonylatában a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését célzó politikájával
összhangban elősegítse a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését a Fülöp-szigetekkel.
Politikai értelemben az Európai Unió és a Fülöp-szigetek között megkötött Partnerségi és
Együttműködési Keretmegállapodás fontos előrelépést jelent az Európai Unió délkelet-ázsiai
befolyásának erősítése szempontjából az olyan kölcsönösen osztott egyetemes értékek
alapján, mint a demokrácia és az emberi jogok. A Keretmegállapodás utat nyit két hasonlóan
gondolkodó partner politikai, regionális és globális együttműködésének erősítéséhez. A
Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás végrehajtása mindkét fél számára
praktikus előnyöket kínál, s alapul szolgál az Európai Unió tágabb értelemben vett politikai és
gazdasági érdekeinek érvényesítéséhez. Mindez különösen fontos egy olyan térségben, amely
hagyományosan Kína és az Egyesült Államok felé orientálódott.
A Keretmegállapodás legfőbb célja a politikai párbeszéd intézményes keretének, mint a
gazdasági kapcsolatok kiteljesedésének alapvető feltételének a megteremtése. Ennek
érdekében létrejön egy társulási vagy együttműködési tanács, mint a párbeszéd hivatalos
fóruma.
A Keretmegállapodás rendelkezik az olyan általános elvekről, mint a demokrácia, a
nemzetközi jog és az emberi jogok tisztelete. Külön rész szól az áruk mozgásáról, a
társaságok letelepedésének, illetve a szolgáltatások nyújtásának szabályairól. A
Keretmegállapodás kiterjed a gazdasági együttműködés részleteire, külön részletezve az
egyes, a Keretmegállapodás szempontjából releváns közösségi politikákat. Ezt követik az
intézményi, általános és záró rendelkezések.
33
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1)
bekezdés a) pontjára, valamint (3) bekezdésére, és 9. §-ára figyelemmel, az
Keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és
törvénnyel kerül kihirdetésre.
A 2. §-hoz
A Keretmegállapodást - szövege végleges megállapítását követően - a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében törvénnyel
szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Keretmegállapodás 8 címből és 58 cikkből áll.
A Keretmegállapodás I. Címe (1-4. cikkek) lefekteti az együttműködés elveit és megerősíti a
feleknek a demokratikus alapelvek az Emberi Jogok Univerzális Nyilatkozatában és az ENSZ
Alapokmányában lefektetett elvek tiszteletben tartását, a jó kormányzás, a jogállam, a
fenntartható fejlődés és a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítése melletti
elkötelezettségüket. A felek rögzítik együttműködésük fő céljait a regionális és nemzetközi
szervezetekben és a bilaterális kooperáció kereteiben.
A II. Cím (5-11. cikkek) előirányozza a politikai dialógust és az együttműködést a béke
megőrzésében, a konfliktusok megelőzésében, az emberi jogok, a nemzetközi bűnözés elleni
harc, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megelőzése, a kisméretű és könnyű fegyverek
illegális kereskedelmének megakadályozása, a terrorizmus elleni harc és a közigazgatás
területein.
A III. Cím (12-19. cikkek) meghatározza az együttműködés elveit és formáit a kereskedelem
és a befektetések, az állat- és növény egészségügyi előírások, a kereskedelem útjában álló
technikai akadályok lebontása, a vám- és kereskedelmi könnyítések, a beruházások, a
versenypolitika, a szolgáltatások és a szellemi jogok védelme területén.
A IV. Cím (20-25. cikk) az igazságügyi és biztonsági együttműködésre vonatkozó
rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a törvénykezés, a kábítószerek illegális kereskedelme
elleni harc, a nemzetközi terrorizmus finanszírozásának megakadályozása, a szervezett
bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, a személyi adatok védelme, a menekültek, belső
migránsok védelme területén folytatandó kooperáció kérdéseit szabályozza.
Az V. Cím (26-27. cikkek) a migráció és fejlesztéspolitika kérdéseivel, a tengerészek élet- és
munkakörülményeivel, az oktatási és képzési együttműködés kérdéseivel foglalkozik.
A VI. Cím (28-47. cikkek) az együttműködés további területeit és formáit taglalja: a
gazdaság, a fejlesztés, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a gazdaságpolitikákról folytatott
információ csere, a civil társadalom, a katasztrófa kockázatok kezelése, az energiatermelés, a
34
környezetvédelem, a természeti források hasznosítása, a mezőgazdaság, a halászat, a
vidékfejlesztés, a regionális együttműködés, az iparpolitikákról folytatott véleménycsere, a
kis- és közepes vállaltok együttműködése, a közlekedés, a műszaki-tudományos
együttműködés, az információs és kommunikációs technológia, az audiovizuális, eszközök, a
média, a multimédia, a turisztika, a pénzügyi szolgáltatások, a jó kormányzás, az adórendszer,
az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a vallásközi párbeszéd és a statisztika ágazataiban.
A VII. Cím (48. cikk) az együttműködés intézményi kereteit határozza meg és Vegyes
Bizottság felállításáról rendelkezik.
A VIII. Cím (49-58. cikkek) a záró rendelkezéseket tartalmazza. A szerződő felek
megállapodnak, hogy kölcsönös egyetértés esetén a Keretmegállapodás a jövőben
módosítható és kiegészíthető, a vitás ügyek elbírálása végett pedig a Vegyes Bizottsághoz
fordulhatnak. Rendelkezik az együttműködéshez biztosítandó forrásokról az
együttműködésben résztvevőknek biztosított könnyítésekről, a Megállapodás más
egyezményekhez való viszonyáról, a kötelezettségek végrehajtásáról, az aláíró felek
meghatározásáról, a Keretmegállapodás területi hatályáról, hatálybalépéséről, érvényességéről
(5 év) és nyelvi példányokról.
A 4. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Keretmegállapodás 57. cikk (1)
bekezdése szerint a „megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az
utolsó Fél értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezésérőF. Ennek oka,
hogy a Keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére a Felek által alkalmazandó
alkotmányos vagy belső jogi szabályokkal és eljárásokkal összhangban kerüljön sor. A
Keretmegállapodás hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.
35