﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11396. számú
törvényjavaslat
az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv
kihirdetéséről
Előadó: Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2013. május
2013. évi ... törvény
az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv
kihirdetéséről
1 . §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel
kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező
hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„JEGYZŐKÖNYV AZ ÍR NÉPNEK A LISSZABONI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS
AGGÁLYAIRÓL
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
EMLÉKEZTETVE az Európai Unió 27 tagállamának az Európai Tanács keretében ülésező
állam-, illetve kormányfői által 2009. június 18-19-én elfogadott, az ír népnek a Lisszaboni
Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló határozatra;
EMLÉKEZTETVE az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők által
2009. június 18-19-én tett nyilatkozatra, miszerint a következő csatlakozási szerződés
megkötésének időpontjában az említett határozat rendelkezéseit egy, a saját alkotmányos
követelményeiknek megfelelően az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió
működéséről szóló szerződéshez csatolandó jegyzőkönyvbe foglalják;
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Magas Szerződő Felek aláírták a Magas Szerződő Felek és a
Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló szerződést;
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolnak:
I. CÍM
3
AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG, A CSALÁD ÉS AZ OKTATÁS
1.	CIKK
A Lisszaboni Szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartáját jogi kötőerővel felruházó
rendelkezései, illetve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre
vonatkozó rendelkezései semmilyen módon nem érintik Írország Alkotmánya 40.3.1.
cikkében, 40.3.2. cikkében és 40.3.3. cikkében az élethez való jog védelmére, 41. cikkében a
család védelmére, valamint 42. cikkében, 44.2.1. cikkében és 44.2.5. cikkében az oktatással
kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó rendelkezések hatályát és alkalmazhatóságát.
II.	CÍM
ADÓZÁS
2.	CIKK
A Lisszaboni Szerződés semmilyen módon és egyetlen tagállam tekintetében sem változtatja
meg az Európai Unió hatásköreinek terjedelmét és gyakorlását az adózás területén.
III.	CÍM
BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM
3.	CIKK
Az Unió nemzetközi szintű fellépését a demokrácia és a jogállamiság elve, az emberi jogok és
alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltának elve, az emberi méltóság
tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elve, valamint az Egyesült Nemzetek
Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartása vezérli.
Az Unió közös biztonság- és védelempolitikája a közös kül- és biztonságpolitika szerves
része, amely biztosítja az Unió műveleti képességét ahhoz, hogy az Unió - az Egyesült
Nemzetek Alapokmányának alapelveivel összhangban - az Unión kívül békefenntartó,
konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonságot erősítő missziókat hajtson végre.
A közös biztonság- és védelempolitika nem érinti az egyes tagállamok - így Írország -
biztonság- és védelempolitikáját vagy bármely tagállam kötelezettségeit.
A Lisszaboni Szerződés nem érinti és nem sérti Írország hagyományos katonai semlegességi
politikáját.
A tagállamok - beleértve Írországot is, amely a szolidaritás szellemében, és hagyományos
katonai semlegességi politikájának sérelme nélkül lép fel - maguk fogják meghatározni, hogy
milyen jellegű segítséget vagy támogatást fognak nyújtani egy olyan tagállamnak, amelyet
terrortámadás ért, vagy amelynek területét fegyveres támadás érte.
4
A közös védelem irányába mutató bármilyen döntéshez az Európai Tanács egyhangú
határozatára van szükség. A tagállamok - köztük Írország - döntik el, hogy a Lisszaboni
Szerződés rendelkezéseinek és saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően
létrehoznak-e egy közös védelmet.
Az ebben a címben foglaltak semmilyen módon nem érintik vagy sértik egyetlen más
tagállamnak a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos álláspontját vagy politikáját sem.
Maguk az egyes tagállamok döntik el azt is, hogy - a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel
és saját nemzeti jogi követelményeikkel összhangban - részt vesznek-e állandó strukturált
együttműködésben vagy az Európai Védelmi Ügynökségben.
A Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik európai haderő létrehozásáról vagy bármely katonai
alakulatba való besorozásról.
A Lisszaboni Szerződés nem érinti Írország vagy bármely más tagállam arra vonatkozó jogát,
hogy meghatározza a védelmi és biztonsági kiadásai jellegét és mértékét vagy védelmi
képességeinek jellegét.
Írország és az egyes tagállamok saját nemzeti jogi követelményeikkel összhangban maguk
döntik el, hogy részt vesznek-e bármely katonai műveletben.
IV. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
4.	CIKK
E jegyzőkönyv 2012. június 30-áig áll nyitva a Magas Szerződő Felek általi aláírásra.
A Magas Szerződő Felek és - amennyiben a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozása időpontjában ez a jegyzőkönyv még nem lépett hatályba - a Horvát
Köztársaság ezt a jegyzőkönyvet alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik.
A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál helyezik letétbe.
E jegyzőkönyv - amennyiben lehetséges - 2013. június 30-án lép hatályba, feltéve, hogy az
összes megerősítő okiratot letétbe helyezték, illetve ennek hiányában az azt követő hónap első
napján, hogy az utolsó tagállam is letétbe helyezte megerősítő okiratát.
5.	CIKK
Ezt a jegyzőkönyvet, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román,
spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült
szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság kormányának irattárában
helyezik letétbe, amely minden további tagállam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített
másolatot.
5
A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány 2. cikke alapján e
jegyzőkönyvnek a Horvát Köztársaság tekintetében történő hatálybalépésétől e jegyzőkönyv
horvát nyelvű szövege az első bekezdésben említett szövegekkel együtt egyaránt hiteles, és
azt is az Olasz Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további
tagállam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.”
4.§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Jegyzőkönyv 4. cikk harmadik bekezdésében meghatározott időpontban
lép hatályba.
(3)	A Jegyzőkönyv, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
6
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
A Lisszaboni Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) Írország általi ratifikálásának biztosítása
érdekében megoldást kellett találni az ír népnek a Szerződéssel kapcsolatos aggályaira. Ennek
érdekében az Európai Tanács a 2009. június 18-19-ei ülésén határozatot fogadott el az
adópolitika, az élethez való jog, az oktatás és a család tárgyában, valamint a hagyományos
katonai semlegesség ír politikájával kapcsolatban. Az állam- és kormányfők a határozat
elfogadásakor kijelentették, hogy annak rendelkezéseit jegyzőkönyv formájában fogják az
Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez
csatolni a következő csatlakozási szerződés megkötésének időpontjában. A horvát
csatlakozási tárgyalások 2011. június 30-ai lezárását követően az ír kormány 2011. július 20-
án, az állam- és kormányfők 2009-es döntésének megfelelően, az alapszerződések
módosítására irányuló javaslatot terjesztett elő.
A módosítási javaslatokat tartalmazó Jegyzőkönyv az alábbiak szerint ad választ az ír népnek
a Szerződéssel kapcsolatos aggályaira:
a)	az ír alkotmánynak az élethez való jogra, az oktatásra és a családra vonatkozó
rendelkezéseit semmilyen módon nem érintik a Szerződés bel- és igazságügyi rendelkezései,
sem az a tény, hogy ez a szerződés jogi státust biztosít az Európai Unió Alapjogi Chartájának;
b)	a Szerződés semmilyen módon és egyetlen tagállam tekintetében sem változtatja meg az
Unió hatásköreinek kiterjedését és működését az adózás területén;
c)	a Szerződés nem sérti a tagállamok biztonsági és védelmi politikáját, beleértve Írország
hagyományos semlegességi politikáját és bármely más tagállam kötelezettségeit.
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság egyetértő véleményét követően a tagállamok a
2012.	május 16-ai (állandó képviselői szintű) kormányközi konferencián megvizsgálták az
alapszerződések módosítására irányuló ír javaslatot. A 2012. június 30-ai határidőig
valamennyi tagállam aláírta a Jegyzőkönyvet, ezzel megnyílt a lehetőség a ratifikációra. A
Jegyzőkönyv magyar részről történő aláírásáról szóló miniszterelnöki felhatalmazást az
59/2012 (V.18.) ME határozat tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Jegyzőkönyv nemzetközi szerződésnek minősül, amelyre az Alaptörvény E) cikke és a
nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (továbbiakban
Nsztv.) rendelkezései az irányadók. Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint nemzetközi
szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó
nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés ad felhatalmazást.
Az Nsztv. 7. § (3) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az Alaptörvény E) cikk (2)
bekezdése szerinti nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
Az Alkotmánybíróság 22/2012. (V. 11.) AB határozata értelmében az olyan nemzetközi
szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz, amely az alapító
7
szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek módosítására vagy kiegészítésére irányul, az
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, feltéve, hogy a szerződés az
Alaptörvényből eredő további hatáskörök közös gyakorlására irányul. Ilyennek minősülhet
különösen az olyan nemzetközi szerződés, amelynek Magyarország az Európai Unió
tagállamaként részese más tagállamokkal együtt, és a szerződés az alapító szerződésekben
foglalt tárgyköröket szabályoz, vagy amelynek célja az alapító szerződések végrehajtása vagy
ennek felügyelete.
A fentiek alapján a törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
A 2. §-hoz
A Jegyzőkönyv végleges szövegét az Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges
kihirdetni.
A 3. §-hoz
1.	cikk
A Lisszaboni Szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartáját jogi kötőerővel felruházó
rendelkezései, illetve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre
vonatkozó rendelkezései semmilyen módon nem érintik Írország alkotmányának az élethez
való jog védelmére, a család védelmére, valamint az oktatással kapcsolatos jogok védelmére
vonatkozó rendelkezései hatályát és alkalmazhatóságát.
2.	cikk
A Lisszaboni Szerződés semmilyen módon és egyetlen tagállam tekintetében sem változtatja
meg az Európai Unió hatásköreinek terjedelmét és gyakorlását az adózás területén.
3.	cikk
A közös biztonság- és védelempolitika nem érinti az egyes tagállamok - így Írország -
biztonság- és védelempolitikáját vagy bármely tagállam kötelezettségeit, így:
-	a Lisszaboni Szerződés nem érinti és nem sérti Írország hagyományos katonai
semlegességi politikáját. A tagállamok - beleértve Írországot is - maguk fogják
meghatározni, hogy milyen jellegű segítséget vagy támogatást fognak nyújtani egy
olyan tagállamnak, amelyet terrortámadás ért, vagy amelynek területét fegyveres
támadás érte;
-	ugyanígy, a tagállamok - köztük Írország - döntik el, hogy a Lisszaboni Szerződés
rendelkezéseinek és saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően létrehoznak-e
egy közös védelmet.
Továbbá a Jegyzőkönyvben foglaltak semmilyen módon nem érintik vagy sértik egyetlen más
tagállamnak a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos álláspontját vagy politikáját sem, így:
-	maguk az egyes tagállamok döntik el azt is, hogy - a Lisszaboni Szerződés
rendelkezéseivel és saját nemzeti jogi követelményeikkel összhangban - részt
vesznek-e állandó strukturált együttműködésben vagy az Európai Védelmi
Ügynökségben;
-	a Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik európai haderő létrehozásáról vagy bármely
katonai alakulatba való besorozásról;
8
-	a Lisszaboni Szerződés nem érinti Írország vagy bármely más tagállam arra vonatkozó
jogát, hogy meghatározza a védelmi és biztonsági kiadásai jellegét és mértékét vagy
védelmi képességeinek jellegét;
-	Írország és az egyes tagállamok saját nemzeti jogi követelményeikkel összhangban
maguk döntik el, hogy részt vesznek-e bármely katonai műveletben.
Záró rendelkezések - hatályba léptető rendelkezések
A Jegyzőkönyv - amennyiben lehetséges - 2013. június 30-án lép hatályba, feltéve, hogy az
összes megerősítő okiratot letétbe helyezték, illetve ennek hiányában az azt követő hónap első
napján, hogy az utolsó tagállam is letétbe helyezte megerősítő okiratát.
A 4. §-hoz
A törvény - 4. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő napon lép
hatályba.
A 2. § és 3. § a Jegyzőkönyv 4. cikk harmadik bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
A Jegyzőkönyv, illetve a törvény 2. §-a és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját, annak
ismertté válását követően, a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10.§ (4) bekezdése értelmében a Magyar
Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.
9