﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2013. évi... törvény
egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról

1.	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. év LXXVIII. törvény módosítása
1.§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 64/D. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az
üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező természetes személyekről és az arra jogosult, 64/C. § (5) bekezdése szerinti
bejelentést tevő gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - az (la)
bekezdés a)-f) pontjában meghatározottak kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati
bizonyításnak van helye.”
2.§
Az Lt. 64/D. §-a a következő (la)-(lc) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl -
tartalmazza:
a)	a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy munkáltatój ának megnevezését és
székhelyét,
b)	a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv megjelölését,
c)	a természetes személy szolgáltatási tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésének
az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számát, a bizonyítvány számát, a kiállító
intézmény megjelölését, a kiadás helyét és időpontját,
d)	a szolgáltató gazdálkodó szervezet cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén
nyilvántartási számát,

e)	a szolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy - egyéni vállalkozó
esetén saját - nevét és lakóhelyét,
f)	szolgáltató gazdálkodó szervezet esetén a szolgáltatási tevékenység végzésére igazolással
rendelkező személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott nevét,
g)	a nyilvántartásba vétel időpontját,
h)	nyilvántartási számát.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok - az (la) bekezdés c)
pontjában foglaltak kivételével - nyilvánosak.
(1e) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban
szereplő adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.”
2.	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
3.§
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 54. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű társasházkezelői vagy az
üzletszerű ingatlankezelői tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő természetes
személyekről és gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a (3 a)
bekezdés a)-j) pontjában meghatározottak kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati
bizonyításnak van helye.”
4.§
A Tt. 54. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl -
tartalmazza:
a)	a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy munkáltatójának megnevezését és
székhelyét,
b)	a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv megjelölését,
c)	a természetes személy szolgáltatási tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésének
az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számát, a bizonyítvány számát, a kiállító
intézmény megjelölését, a kiadás helyét és időpontját,
d)	a szolgáltató gazdálkodó szervezet cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén
nyilvántartási számát,
e)	a szolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy - egyéni vállalkozó
esetén saját - nevét és lakóhelyét,
2
f)	szolgáltató gazdálkodó szervezet esetén a szolgáltatási tevékenység végzésére igazolással
rendelkező személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott nevét,
g)	a nyilvántartásba vétel időpontját,
h)	nyilvántartási számát.
(3b) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok - a (3a) bekezdés c) pontjában
foglaltak kivételével - nyilvánosak.
(3 c) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban
szereplő adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.”
3.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
5.§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a a következő r)
ponttal egészül ki:
(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti
esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)
,,r) az országgyűlési képviselők, valamint a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, az
Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk
elhelyezése.”
6.§
(1)	A Kstv. 4. § (1) bekezdés m) pontja a következő md) alponttal egészül ki:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
környezetvédelem céljából, ha)
,,md) a település lakossága életminőségének javítása céljából a település klimatikus és
ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés
csökkentése”
(érdekében szükséges,)
(2)	A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)
,,o) a 2. § r) pontja szerinti célból különösen az Országgyűlés Hivatalának, valamint a
Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezése érdekében.”
(3) A Kstv. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell alkalmazni)
„a) a 3. § (1) bekezdés d) pontját e paragrafus (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontja, k) pont
ka) alpontja, o) pontja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében,”
7.§
A Kstv. a 40. §-t követően a következő alcímmel és 40/A-40/E. §-sal egészül ki:
„Előzetes eljárás
40/A. § (1) Aki e törvény szerint kisajátítást kérő lehet (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban: kérelmező), kérheti a kisajátítási hatóságtól a kisajátítás jogalapjának és a
kisajátítási kártalanítás összegének előzetes megállapítását. Az eljárásnak (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: előzetes eljárás) akkor van helye, ha a kérelmező tulajdonát
képező ingatlan (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: érintett ingatlan) tulajdonjogát
érintően más személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) a kérelmezővel
szemben pert indított.
(2)	Az előzetes eljárás tárgya kizárólag annak vizsgálata, hogy az előzetes eljárás idején
fennálló körülmények alapján az érintett ingatlan tekintetében
a)	a kisajátítás jogalapja fennállna-e, és
b)	a jogalap fennállása esetén a kisajátítási kártalanítás - a járulékos költségeket ide nem értve
-	mekkora összegű lenne.
(3)	Az előzetes eljárásban úgy kell eljárni, mintha az érintett ingatlan az igénylő tulajdonában
állna.
(4)	A kérelmezőnek az egész ingatlan kisajátítását kell kérnie és a kisajátítási hatóság ennek
alapján vizsgálja a kisajátítás jogalapjának a fennállását és a kártalanítás összegének
nagyságát.
(5)	Az előzetes eljárásra (ideértve a bírósági felülvizsgálatot is) - az eljárás tárgyából
értelemszerűen következő, valamint az ezen alcímben kiemelt eltérésekkel - e törvénynek a
kisajátításra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
40/B. § (1) Az előzetes eljárásban a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállását
nem kell vizsgálni.
(2)	Az előzetes eljárásban ügyfél kizárólag a kérelmező és az igénylő.
(3)	A kérelmet írásban, formanyomtatvány alkalmazása nélkül kell benyújtani.
4
(4)	A kérelemben meg kell jelölni azt is, hogy annak célja a kisajátítás jogalapjának és a
kártalanítás összegének előzetes megállapítása. A kérelemhez mellékelni kell a tulajdoni per
megindítását igazoló iratot is, valamint meg kell jelölni az igénylő nevét, lakcímét
(székhelyét) is.
(5)	Az előzetes eljárás megindításától kezdve az érintett ingatlanon építési tilalom áll fenn. Az
építési tilalom a kérelmezőre nem vonatkozik, feltéve, hogy az érintett ingatlanon való
építkezésének egyéb akadálya nincs. Az építési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba fel kell
jegyezni, eziránt a kisajátítási hatóság az előzetes eljárásra irányuló kérelem beérkezését
követő nyolc napon belül - a kérelmező és az igénylő nevét, címét (székhelyét) is megjelölő
végzésével - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Az építési tilalom annak 40/D. § szerinti
törléséig áll fenn.
(6)	Az eljárás tárgyából értelemszerűen következő rendelkezések alkalmazásának mellőzésén
felül az előzetes eljárás során az alábbi rendelkezéseket sem kell alkalmazni:
a)	6. § (6) bekezdés,
b)	24. § (5) bekezdés b), c) és j) pont,
c)	24/A. §,
d)	25. § (1) bekezdés,
e)	33. §.
40/C. § (1) A kisajátítási hatóság a kisajátítás jogalapjának fennállása tárgyában és a
kártalanítási összeg mértéke tekintetében határozattal dönt (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban: előzetes állásfoglalás).
(2)	Az előzetes állásfoglalás kisajátítás jogalapjára vonatkozó része ellen az igénylő vagy a
kérelmező e törvény általános szabályai szerint jogorvoslattal élhet. Az előzetes állásfoglalás
kártalanítási összegre vonatkozó része a 40/E. § szerinti kisajátítási eljárásban (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: tényleges kisajátítási eljárás) hozott döntéssel szembeni
jogorvoslattal támadható meg, ha az előzetes állásfoglalás kártalanítási összegre vonatkozó
részét a kisajátítási hatóság a tényleges kisajátítási eljárásban hozott döntéséhez felhasználja.
(3)	Az előzetes állásfoglalás az igénylőnek az érintett ingatlanon való tulajdonszerzését
követő hat hónapig, vagy - ha ez a korábbi időpont - a jogerőre emelkedésétől számított két
évig hatályos.
40/D. § (1) Az előzetes eljárásban feljegyzett építési tilalmat
a)	az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli, ha a tulajdoni per eredménye alapján történő
tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 60 napon belül az érintett
ingatlanra nem kérik - a kérelmező által vagy nevében indított - kisajátítási eljárás
megindítása tényének feljegyzését,
b)	a kérelmező kérelmére törölni kell.
5
(2)	Ha a tulajdoni per nem az igénylő pernyertességével zárul, a per befejezését követő 30
napon belül a kérelmező köteles az építési tilalom törlését kérelmezni.
(3)	Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján nem kerül sor az építési tilalom törlésére, az építési
tilalom a tényleges kisajátítási eljárás időtartama alatt is fennmarad és törléséről a tényleges
kisajátítási eljárás tárgyában hozott döntésben kell rendelkezni.
40/E. § (1) Ha - pernyertessége folytán - az igénylő tulajdonába került érintett ingatlan
kisajátítása iránt a kérelmező az előzetes állásfoglalás hatályossági idején belül, az előzetes
eljárásban megjelölt kisajátítási és beruházási illetve tevékenységi céllal azonos céllal
kisajátítási eljárást indít, a tényleges kisajátítási eljárásban e törvénynek a kisajátításra
vonatkozó általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A tényleges kisajátítási eljárásban benyújtott kisajátítási kérelemnek tartalmaznia kell az
arra való utalást, hogy korábban a kisajátítási hatóság előzetes állásfoglalást adott ki, és a
kérelemhez csatolni kell az előzetes állásfoglalást is. A kisajátítási hatóság az eljárás
megindításáról szóló értesítéshez csatolja az előzetes állásfoglalást.
(3)	A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság a kisajátítás jogalapja tekintetében
döntését az előzetes állásfoglalásban foglaltakra alapítja, kivéve, ha az attól való eltérést a 3. §
(1)	bekezdés b) pontjában foglalt feltétel tekintetében lefolytatott bizonyítás vagy a (4)
bekezdésben foglaltak indokolják.
(4)	A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja - ideértve
különösen az előzetes állásfoglalást megalapozó körülmények jogalapra kiható esetleges
módosulásának a vizsgálatát is -, hogy a tényleges kisajátítási eljáráskor fennálló
körülményeket figyelembe véve a kisajátítás jogalapja - ide nem értve a 3. § (1) bekezdés b)
pontjában foglalt feltételt - az előzetes állásfoglalásban foglaltakkal egyezően megállapítható-
e. Ezen vizsgálat körében a 24/A. § (1) bekezdésének a hiánypótlások számára vonatkozó
rendelkezése nem alkalmazható.
(5)	Ha a vizsgálat alapján a jogalap fennállása megállapítható, és a 3. § (1) bekezdés b)
pontjában foglalt feltétel is fennáll, a kisajátítási hatóság a jogalap tekintetében további
bizonyítást nem folytat le, döntését a kisajátítás jogalapja tekintetében az előzetes
állásfoglalásban foglaltakra alapítottan hozza meg. Ebben az esetben az igénylő mint
tulajdonos a kisajátítás jogalapjának megállapítását csak azon a címen támadhatja meg, hogy
a vizsgálat során jogszabálysértés történt, ideértve különösen azt, ha a kisajátítási hatóság
tévesen állapította meg, hogy a kisajátítás jogalapja az előzetes állásfoglalással megegyezően
fennáll a tényleges kisajátítási eljáráskor is.
(6)	Ha a vizsgálat alapján a jogalap fennállása nem állapítható meg, a kisajátítási hatóság a
kisajátítás jogalapja tekintetében is az általános szabályok szerint jár el.
(7)	A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság az előzetes eljárásban felvett
egyéb bizonyítékot is felhasználhatja.
(8)	Az építési tilalom fennállásának ideje alatt a kérelmező által elvégzett ráfordítások és
értéknövelő beruházások értékét a tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási kártalanítás
megállapítása során nem lehet figyelembe venni.”
4.	Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIIL törvény módosítása
8. §
Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIIL törvény (a továbbiakban: Eptv.) 2. § (1)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
,,b) Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNUA) által
kibocsátott,
ba)	fogyasztásra kész étel vásárlására, melegkonyhás vendéglátóhelyi szolgáltatások
igénybevételére,
bb)	a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, meghatározott termékek
vásárlására, szolgáltatások igénybevételére,
be) gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges termékek vásárlására, szolgáltatások
igénybevételére,
bd) szociális célból, törvényben meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások
igénybevételére
felhasználható utalvány.”
9.§
Az Eptv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az MNÜA az Erzsébet-programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásához
együttműködhet civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal valamint egyéb jogi és
természetes személyekkel.
(2)	A 3. §-ban meghatározott közfeladatok megvalósulása érdekében az állam elősegíti a
szociális üdültetési feladatok, ifjúsági és gyermekprogramok alapjául szolgáló szállodák és
táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését.”
10.	§
Az Eptv. 1. §-ában az „azon gyermekek” szövegrész helyébe az „azon szociálisan rászorulók,
különösen gyermekek” szöveg lép.
7
11. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-4. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 5-7. § 2013. július 30-án lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat kiemelt fontosságára tekintettel külön kisajátítási célként nevesíti a közjogi
megbízatást betöltő személyek elhelyezéséhez szükséges létesítmények érdekében történő
kisajátítási célt. Ilyen létesítmény lehet például az Országgyűlés Hivatala, valamint a
Köztársasági Elnöki Hivatala.
A törvényjavaslat a környezetvédelmi jogcím bővítésével lehetővé teszi azt, hogy a település
lakossága életminőségének javítása céljából a település klimatikus és ökológiai viszonyainak
megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése érdekében
is legyen egyértelmű lehetőség a kisajátításra. Ezáltal a jellemzően nagyvárosok okozta
környezetterheléstől szenvedő lakosság egészséges környezethez való jogának érvényesülése
még hatékonyabb eszközökkel biztosítható.
A fentieken túlmenően indokolt a tulajdonosi jogok gyakorlásának, valamint a közérdekű
célok és feladatok megvalósításának szorosabb összekapcsolása. Azon állami, illetve
önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok vonatkozásában ugyanis, ahol a tulajdonos olyan,
a Kstv.-ben meghatározott közérdekű célt kíván megvalósítani, amely közérdekű cél
megvalósítása a tulajdonos állam, illetve önkormányzat ingatlanának felhasználását igényli, a
közérdekű cél megvalósítása sok esetben azért szenved hátrányt, mert a közérdekű céllal
érintett ingatlan tulajdonjoga vonatkozásában tulajdoni igényt támasztanak. Ezek a tulajdoni
igények ugyanakkor sok esetben évekre hátráltatják, vagy akár meg is bénítják a közérdekű
cél megvalósulását.
Ezért szükséges egy olyan eljárás kialakítása, mely lehetőséget teremt az ingatlan tulajdonosa
számára, hogy az általa megvalósítani kívánt közérdekű cél kapcsán a perlő személy
tulajdonszerzése esetén indítandó kisajátítás jogalapjának a Kstv.-ben meghatározott feltételei
szerinti fennállását, valamint a kártalanítási összeg feltételezett nagyságát előre meg lehessen
vizsgálni.
Ezen eljárás a tulajdonos által megvalósítani kívánt közérdekű cél Kstv.-ben foglalt
feltételeknek történő megfelelése esetén alapot teremt arra, hogy az elérni kívánt közérdekű
cél megvalósíthatóvá váljon annak ellenére, hogy az ingatlan vonatkozásában harmadik
személyek igénnyel lépnek fel.
A törvényjavaslat célja továbbá a társasházakról, valamint lakások és helyiségek bérletére,
valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvények módosításán
keresztül a z üzletszerű ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő, és
-közvetítő tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személyekről és az
arra jogosult gazdálkodó szervezetekről vezetett, valamint az üzletszerű társasházkezelői vagy
9
üzletszerű ingatlankezelői tevékenység végzésére jogosult természetes személyekről és
gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartás vonatkozásában pontosítás elvégzése.
A javaslat célja továbbá az Erzsébet-utalvány fogalmának pontosítása és annak
hangsúlyozása, hogy az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó bevételek kizárólag az
Erzsébet-program keretében használhatóak fel. A javaslat elismeri továbbá az alapítvány
jogát ahhoz, hogy a tulajdonában álló gazdasági társaságokon és a nonprofit szervezeteken túl
más piaci szereplőkkel is együttműködhessen a feladatai ellátása érdekében. A szerződéses
viszonyok létrehozása az együttműködő szervezetek oldalán nem keletkeztet közfeladat-
ellátási kötelezettséget.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-4. §-hoz
A javaslat az üzletszerű társasházkezelői, valamint az üzletszerű ingatlankezelői tevékenység,
valamint az üzletszerű ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő, és -
közvetítő nyilvántartásának pontosítására irányul.
az 5-6. §-hoz
A törvényjavaslat külön célként nevesíti a közjogi személyek elhelyezéséhez szükséges
kisajátítás esetkörét és azt is kimondja, hogy ezen Magyarország Alaptörvényében
meghatározott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése olyan kiemelt
cél, mely esetében eleve fennállónak kell tekinteni az a feltételt, hogy a kisajátítással
biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen
meghaladják.
Bővül a környezetvédelmi kisajátítási jogcímek köre a település élhetőségét elősegítő és az
egészséges környezethez való jog minél teljesebb érvényesülését lehetővé tevő kisajátítási
jogcímmel.
a 7. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha állami vagy önkormányzati
tulajdonban álló, és közérdekű cél megvalósítására felhasznált ingatlan tulajdonjogát
harmadik személy vitatja, az állam (önkormányzat) előzetesen kérje a kisajátítási hatóságtól
annak megállapítását, hogy abban az esetben, ha a harmadik személy pert nyerne, az
ingatlannak a közérdekű cél érdekében történő kisajátításának feltételei (jogalapja)
fennállnának-e, illetve hogy körülbelül mekkora mértékű kártalanítási összeg kifizetése lenne
szükséges.
10
Az előzetes eljárás a jogalap tekintetében azt tisztázza, hogy a határozat kiadásakori
körülmények alapján van-e elvi lehetőség arra, hogy ha az ingatlant a harmadik személy
megszerezné, akkor az ingatlan kisajátítás által ismét az állam (önkormányzat) tulajdonába
kerüljön és megvalósulhasson ott a közérdekű beruházás. így az előzetes állásfoglalás
birtokában eldönthető, hogy érdemes-e az adott ingatlanon a költséges beruházások
megvalósításának folytatása a tulajdoni per alatt is.
Az előzetes eljárás - néhány eltéréssel - a kisajátítási eljárás általános szabályai szerint zajlik
le annak érdekében, hogy az eljárás eredménye (az előzetes állásfoglalás) minél
teljeskörűbben legyen felhasználható a később indított kisajátítási eljárásban és minél
kevesebb esetben kelljen azt a kisajátítási eljárásban megváltoztatni.
A jogalap vizsgálata az egész ingatlan (vagyis egész önálló helyrajzi számú ingatlan)
kisajátítását feltételezve történik, ugyanis egyrészt ezekben az esetekben nem életszerű az,
hogy az ingatlannak csak egy részét venné vissza az állam, másrészt belátható, hogyha a
kisajátítás jogalapja az egész ingatlan kisajátítása esetére megáll, akkor - mint többen a
kevesebb - az irányadó lehet a részleges kisajátítás esetére is. Ehhez jelzendő, hogy
értelemszerűen egész ingatlan kisajátításának minősül az az eset is, mikor - annak megosztási
szándéka nélkül - úgy kérik az ingatlan kisajátítását, hogy annak a kisajátítást kérő is
résztulajdonosa. Ebből következőleg a jelen esetben ha az állam vagy önkormányzat - az
igénylő részleges pernyertessége folytán - résztulajdonosként még megmaradna az
ingatlanban, akkor is egész ingatlan kisajátítását kell kérnie (vagyis a kisajátítás
tulajdonképpen tulajdoni hányadokra történne, de fizikai értelemben az egész ingatlanra).
Mindezek alapján az az indokolt, hogy a kisajátítás jogalapjának a vizsgálata az egész
ingatlan kisajátítását feltételezve történjen.
Az előzetes eljárásban a kisajátítás azon feltételét, hogy a kisajátítást kérő megpróbálkozott-e
az ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján való megszerzésével [Kstv. 3. § (1) bekezdés b)
pont], értelemszerűen nem kell vizsgálni, mert a tulajdoni per folyamatban léte alatt az
ingatlan még az állam (önkormányzat) tulajdonában áll.
Az előzetes eljárás szabályai nagyrészt megegyeznek a rendes kisajátítási eljáráséval annak
érdekében, hogy az annak alapján hozott döntés minél megalapozottabb legyen (kérelem
mellékletei, szakértő kirendelése, tárgyalás tartása, és ennek alapján a kisajátítás jogalapja,
valamint a kártalanítás összegszerűsége tekintetében döntés).
Azonban a rendes kisajátítási eljáráshoz képest néhány eltérés is indokolt.
így sajátos szabályként érvényesül az, hogy ezen előzetes eljárásban csak az ingatlan
tulajdonosa és a perindító személy ügyfél, ugyanis ebben az előzetes fázisban - és főleg a
kisajátítás jogalapja tekintetében - ezen személyek az érdekeltek.
A javaslat építési tilalom törvény erejénél fogva történő meghatározásával kizárja, hogy
miközben zajlik az előzetes eljárás, illetve azt követően a kisajátítási eljárás, az - esetleg
„tulajdonossá váló” - igénylő maga építkezzen az adott ingatlanon, ugyanis ezzel a
11
kártalanítás összegét jelentősen megnövelhetné, miközben - ha az előzetes eljárás alapján a
kisajátítás jogalapja fennáll - az ingatlant az állam rövid időn belül visszaszerzi. Ugyanakkor
a közérdekű beruházások előrehaladása érdekében ez a tilalom értelemszerűen nem
érvényesül az állammal szemben, így a beruházások folytatódhatnak addig, amíg az állam
egyébként építkezni jogosult az ingatlanon (vagyis amíg annak tulajdonosa).
A törvényjavaslat az igénylő jogait is figyelembe veszi, ugyanis arra az esetre, ha az igénylő
megnyeri a pert, és az állam 60 napon belül nem indítja meg a kisajátítási eljárást, akkor az
építési tilalmat az ingatlanügyi hatóságnak hivatalból törölnie kell. A 60 nap biztosítása azért
szükséges, mert a Kstv. 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján a tulajdonosnak 30 napja van arra,
hogy elfogadja az adásvételi ajánlatot, és ennek sikertelensége esetén tud az állam kisajátítási
eljárást indítani).
Ha az állam időben megindítja a kisajátítási eljárást, az építési tilalom a kisajátítási eljárás
végéig fennmarad. A kisajátítási eljárások 2013. július 1-jei törvénymódosítással történt
gyorsítása folytán az építési tilalom időben nem áll fenn olyan sokáig, hogy az igénylőt
túlzottan megterhelje, ugyanakkor a gazdaságosság és ésszerűség érdekében e tilalom
biztosítja azt, hogy az immár tulajdonos igénylő - számítva az ingatlan „visszasajátítására” -
beruházásokat eszközöljön (növelve így a kártalanítási összeget) vagy éppen a már felépített
épületek lebontásába fogjon.
Ugyanakkor ha a tulajdoni per nem az igénylő pernyertességével zárul, akkor az államnak
gondoskodnia kell arról, hogy ez a féloldalas (az államot nem kötő) építési tilalom az
ingatlan-nyilvántartásból törlésre kerüljön annak érdekében, hogy az ingatlan-nyilvántartás ne
tartalmazzon olyan tilalmat, melyre okot adó körülmény (az eljárás folyamatban léte) már
nem áll fenn.
Az előzetes eljárás tárgya csak a jogalap és az összegszerűség megállapítása, vagyis tényleges
kisajátítás nem történik. Ebből következően a Kstv. rendelkezéseiből értelemszerűen nem kell
alkalmazni pl. a kisajátításról való érdemi - tulajdonosváltozást eredményező - döntésre, a
csereingatlanra, a kártalanítási összeg megfizetésére, a birtokba bocsátásra vonatkozó
rendelkezéseket.
A törvényjavaslat emellett szabályozza azokat a kifejezett eltéréseket, melyekre az eljárás
sajátosságából fakadóan szükség van, illetve amelyek nem dönthetőek el egyértelműen annak
alapján hogy az eljárás tárgya a kisajátítás feltételeinek hipotetikus megállapítása (ilyen
kivételek közé tartozik az, hogy pl. az előzetes eljárás megindítását nem kell az ingatlan-
nyilvántartásban feljegyezni és ahhoz nem kapcsolódik elidegenítési tilalom sem, nem kell a
kártalanítási összeg rendelkezésre állásáról nyilatkozni, nem kell a kisajátítási eljárásra
irányadó szigorú hiánypótlási szabályokat sem alkalmazni, és a kisajátítási hatóság döntését
nem kell a földhivatallal közölni mert az előzetes eljárásban nem kerül sor tényleges
kisajátításra).
A kisajátítás jogalapjának feltételezett fennállását és a kártalanítási összeg nagyságát a
kisajátítási hatóság határozatban állapítja meg (előzetes állásfoglalás). Mivel a későbbi
12
kisajátítási eljárás sikerének alapvető feltétele, hogy a kisajátítás jogalapja fennáll-e, ezért az
előzetes állásfoglalás jogalapra vonatkozó része tekintetében a törvényjavaslat már az előzetes
eljárásban biztosítja a teljeskörű jogorvoslatot annak érdekében, hogy annak során minden
releváns kérdés tisztázódni tudjon. így ha ezen előzetes eljárás végén jogerősen és adott
esetben a bíróság által is alátámasztottan születik döntés arra vonatkozólag, hogy a jogalap
fennáll, a később indított kisajátítási eljárásban már - ha az előzetes állásfoglalás kiadáskori
körülmények egyébként nem változtak meg - nagy biztonsággal meg fog állni a kisajátítás
jogalapja és az érdemben nem lesz vitatható.
A kártalanítás összegszerűsége tekintetében az előzetes állásfoglalás tájékoztató funkciót tölt
be, így azzal szemben külön jogorvoslatot biztosítani szükségtelen. A törvényjavaslat
ugyanakkor biztosítja a jogorvoslathoz való jog érvényesülését akkor, mikor előírja, hogy ha a
tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság felhasználná a kártalanítási összeg
megállapítása tárgyában beszerzett bizonyítékokat (elsősorban a szakértői véleményt), akkor a
tényleges kisajátítási eljárásban hozott döntés ezen részével szemben teljeskörű
jogorvoslatnak van helye.
A jogalap tekintetében az előzetes állásfoglalás célja az, hogy az igénylő személy
tulajdonszerzése esetén megindított kisajátítási eljárásban (tényleges kisajátítási eljárás) a
kisajátítási hatóság a jogalap tekintetében a döntést alapvetően az előzetes állásfoglalásban
foglaltakra alapíthassa, lehetővé téve így a kisajátítási eljárás gyorsabb lefolytatását.
A törvényjavaslat meghatározza az előzetes állásfoglalás hatályossági idejét is annak
érdekében, hogy csak a viszonylag friss előzetes állásfoglalást lehessen ilyen módon
felhasználni a tényleges kisajátítási eljárásban, nagyban elősegítve ezzel a tényleges
kisajátítási eljárás minél gyorsabb lefolytatását.
Az előzetes állásfoglalás abban segíti elő az ingatlan tulajdonjogának visszaszerzésére indított
kisajátítási eljárás (tényleges kisajátítási eljárás) gördülékeny lefolytatását, hogyha a tényleges
kisajátítási eljárásban is fennállnak azok a körülmények, melyek a feltételes állásfoglalás
alapjául szolgálnak és nincs szükség egyéb bizonyíték beszerzésére sem, a jogalap
tekintetében a kisajátítási hatóság a döntését az előzetes állásfoglalásban foglaltakra
alapítottan hozza meg. így a tényleges kisajátítási eljárásban ebben az esetben nem szükséges
a jogalap tekintetében ismét lefolytatni az előzetes eljárásban már lefolytatott bizonyítást.
Jelzendő, hogy mivel az előzetes eljárás során értelemszerűen nem került sor annak
vizsgálatára, hogy a kisajátítást kérő megpróbálkozott-e az ingatlan tulajdonjogának adásvétel
útján való megszerzésével [Kstv. 3. § (1) bekezdés b) pont], ennek vizsgálata a tényleges
kisajátítási eljárásban természetesen nem mellőzhető.
Azáltal, hogy a tényleges kisajátítási eljárásban vizsgálni kell, hogy az előzetes
állásfoglalásban figyelembe vett körülmények alapján a kisajátítás joglapja a tényleges
kisajátítási eljárás idején is fennáll-e, a törvényjavaslat kielégíti az alkotmányos
követelményeket is, mert biztosítja azt, hogy a tényleges kisajátítási eljárásban is az akkor
fennálló körülmények vizsgálata alapján kerüljön sor a kisajátítás jogalapjának a
megállapítására.
13
A törvényjavaslat biztosítja, hogy az előzetes eljárás megindítását követően az állam által
elvégzett beruházások értékét az igénylő a tulajdonszerzését követően indított kisajátítási
eljárásban ne követelhesse az államtól, mert enélkül az állam így kétszeresen kellene, hogy a
beruházás értékét megfizesse (egyszer a beruházás, másszor pedig a kártalanítás fejében).
a 8. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény)
az étkezési Erzsébet-utalványra nézve tartalmazza a melegkonyhás vendéglátóhelyi
szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, a javaslat az Szja. törvénnyel kapcsolatos
korrekciót tartalmaz. A javaslat kiegészíti az Erzsébet-utalvány meghatározását, illetve külön
nevesíti a gyermekgondozáshoz szükséges termékek beszerzésére és szolgáltatások
igénybevételére jogosító utalványt.
a 9. §-hoz
A javaslat elismeri az alapítvány jogát ahhoz, hogy a tulajdonában álló gazdasági
társaságokon és a nonprofit szervezeteken túl más gazdálkodó szervezetekkel is
együttműködhessen a feladatai ellátása érdekében. A szerződéses viszonyok létrehozása az
együttműködő szervezetek oldalán nem keletkeztet közfeladat-ellátási kötelezettséget.
A szociális üdültetés, a szociális étkeztetés és valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi
programok infrastrukturális hátterének lehetőségeit az állam a rendelkezésére álló
költségvetési és az uniós források felhasználásával támogatja. Ennek értelmében a javaslat
kimondja, hogy az állam elősegíti a program helyszínéül szolgáló ingatlanegyüttes bővítését,
illetve további szállodák és táborhelyek létrehozását, működtetését.
a 10.§-hoz
A javaslat szövegcserés módosítást tartalmaz.
all. §-hoz
A javaslat hatályba léptető rendelkezését tartalmazza.
14
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői ónálló indítvány
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtom az egyes
gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A javaslat indokolással ellátott szövegét mellékelem.
Budapest, 2013. május 31.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
15
ORSZAuo í
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Érkezett- 2013 JÚN 0 3.
Előterjesztői csatlakozás törvényjavaslathoz
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Dr. György István, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja
T/l 1398. szám alatt, „Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról” címmel
törvényjavaslatot nyújtott be 2013. május 31-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Dr. György Istvánnak - mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványokhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2013. június 3.
Tisztelettel:
' \
Horvath^Zol^
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
ÉfKeisstt: 2013 JÚN 0 3.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
FIDESZ-MAGYAR POLGÁRI
SZÖVETSÉG
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Dr. György István a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja 2013.
május 31. napján benyújtotta az „Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról” szóló
T/l1398. számú törvényjavaslatot.
Ezúton szeretném jelezni, hogy- az előterjesztő hozzájárulásával- előteijesztőként kívánok
csatlakozni a fenti indítványhoz.
Budapest, 2013. június 3.
Fidesz- Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlés Hivatala
IroTOáttysi-ám:
Érkezeti: 2013 JÚM 0 3.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
FIDESZ-MAGYAR POLGÁRI
SZÖVETSÉG
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Dr. György István a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja 2013.
május 31. napján benyújtotta az „Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról” szóló
T/11398. számú törvényjavaslatot.
Ezúton szeretném jelezni, hogy- az előterjesztő hozzájárulásával- előterjesztőként kívánok
csatlakozni a fenti indítványhoz.
Budapest, 2013. június 3.