﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11456. számú
törvényjavaslat
a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2013. június
2013. évi ... törvény
a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról

1.	§
(1)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 1. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a földvédelemre, valamint a
mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-,
erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.”
(2)	A Tfvt. 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) E törvénynek a földminősítésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.)
meghatározott erdőre.”
(3)	A Tfvt. 1. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
„a) az Evt.-ben meghatározott erdő védelmére, az időleges igénybevételére, a termelésből való
kivonására, a belterületbe vonására, a hasznosítására, az értékelésére, a megszüntetésére, és az
erdőgazdálkodásra;”
(4)	A Tfvt. 1. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) E törvény hatálya - a 3. §-ban, a 6. §-ban, és a 6/A. §-ban foglaltak kivételével - nem
terjed ki az Evt.-ben meghatározott erdő létesítésére és művelési ágának megváltoztatására.
(4b) Az erdészeti hatóság jogosult annak megállapítására, és igazolására, hogy mely terület
minősül az Evt.-ben meghatározott erdőnek.”
(5)	A Tfvt. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra (a továbbiakban:
zártkerti ingatlan) a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a zártkerti ingatlan -
annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján - megfelel az e törvényben meghatározott termőföld
fogalmának.”
2.	§
A Tfvt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában
1.	átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben
meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1
hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;
1
2.	cél-kitermelőhely: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben meghatározott cél-
kitermelőhely;
3.	első igénybevétel: a termőföld más célú hasznosítása érdekében végzett első munkafolyamat,
illetve fizikai beavatkozás;
4.	földminősítési mintatér: az a terület, amely egy adott - a településen, illetőleg a becslőjárásban
előforduló - művelési ágú és minőségi osztályú termőföld jellemző tulajdonságainak, a termelés
feltételeinek és természeti adottságainak szemléltetésére szolgál;
5.	földvédelmi eljárás: az ingatlanügyi hatóság által, ügydöntő hatóságként vagy
szakhatóságként lefolytatott olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének
érvényre juttatására, illetve a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányul;
6.	havária: olyan káresemény, amely elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség következtében, a
katasztrófavédelmi, a vízügyi, illetve a környezetvédelmi szervek valamelyikének azonnali
intézkedését igényli, és amelynek hatására a termőföld mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná
válik;
7.	humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege;
8.	igénybevevő: a termőföldet - engedéllyel vagy engedély nélkül - más célra hasznosító
magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve ezek
jogutódja;
9.	kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos
terület, valamint e területtel szomszédos terület: olyan termőföldnek minősülő földrészlet, amely
egy kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházáshoz közvetlenül
kapcsolódik, vagy attól önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választja el;
10.	külfejtéses bányászati tevékenység: a bányafelügyelet által engedélyezett, a termőföld fel- és
altalajának eltávolításával járó homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek
változatait és keverékeit is - kutatása, feltárása és kitermelése;
11.	más célú hasznosítás szüneteltetése: az az eset, amikor az engedély jogosultja a más célú
hasznosítás érdekében végzett munkavégzést felfüggeszti, a termőföld igénybevételével kapcsolatos
tevékenységét megszakítja;
12.	mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település
belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő
(gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az
Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;
13.	mezőgazdasági célú tereprendezés: mindazon - nem termesztéstechnológiai - földmunkák és
az azokhoz kapcsolódó kiegészítő beavatkozások - különösen a szintvonalas művelés feltételeinek
megteremtése, káros vízbőség megszüntetése, erózió elleni védekezés -, amelyek a tervezett
mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásához szükségesek és a termeszteni kívánt kultúrák
igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárulnak a talaj termékenységének
megvalósításához és optimális feltételeket teremtenek a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos
alkalmazásához;
2
14.	mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná váló termőföld: olyan termőföld, amelynek
igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása
eredményeként mezőgazdasági tevékenységet nem lehet folytatni;
15.	mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat,
haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;
16.	talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mezőgazdasági termelés, az
erdőgazdálkodás alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a
legfontosabb tulajdonsága a termékenység;
17.	talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai,
kémiai és biológiai romlásának megelőzése;
18.	talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag;
19.	termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-
nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület
művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek
minősül;
20.	termőföld eredeti állapotának helyreállítása: az időlegesen, illetve az engedély nélkül más
célra hasznosított termőföldnek a más célú hasznosítását közvetlenül megelőző, az ingatlan-
nyilvántartásban rögzített művelési ágnak és minőségi osztálynak megfelelő állapotába történő
helyreállítása;
21.	ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési
ágban nyilvántartott földrészlet.”
3.	§
(1)	A Tfvt. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó
vagy az igénybevevő köteles a termőföldet az első igénybevételig az (1) és (2) bekezdésben
meghatározottak szerint hasznosítani (ideiglenes hasznosítás).”
(2)	A Tfvt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.”
(3)	A Tfvt. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ingatlanügyi hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a
földvédelmi bírság megfizetésére kötelező jogerős határozatának egy példányát közli a
mezőgazdasági igazgatási szervvel.”
4.	§
A Tfvt. a következő 5/A. §-sal, valamint a következő alcímmel egészül ki:
„A zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó külön szabályok
3
5/A. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott
hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség
elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozat jogerőre
emelkedését követően a határozat egy példányát közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes
települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban
együtt: önkormányzat).
(2)	A településen szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából
közfoglalkoztatási programot (a továbbiakban együtt: földprogram) működtető önkormányzatnak a
részére megküldött, az (1) bekezdésben foglalt jogerős határozatban a földvédelmi bírság
megfizetésére kötelezetett személyt, valamint - ha az nem azonos a tulajdonossal - a tulajdonost (a
továbbiakban együtt: kötelezett) értesítenie kell arról, hogy amennyiben az értesítés kézhezvételétől
számított 30 napon belül - a (3) bekezdés szerinti módon - nem igazolja, hogy az 5. §-ban
meghatározott kötelezettségének eleget tett, az önkormányzat a határidő lejártát követően - az
önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozattal - a zártkerti ingatlant 1 évre a földprogram
működtetése céljából kijelölheti.
(3)	A kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését az ingatlanügyi hatóság által
-	a kötelezett kérelmére - kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(4)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek alapján az önkormányzat a zártkerti
ingatlannak a földprogram működtetése céljából való kijelöléséről dönt, a zártkerti ingatlanon a -
földprogram céljából történő - használat, hasznosítás megkezdésének napján a fennálló
földhasználati szerződés megszűnik.
(5)	Az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti döntését hatályon kívül helyezi, ha a kötelezett az 5.
§-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését - a (3) bekezdésben meghatározott hatósági
bizonyítvánnyal - a képviselő-testületi döntés meghozatala után, de még a zártkerti ingatlannak a
földprogram céljából történő használata, hasznosítása megkezdésének napjáig igazolja.
(6)	Az önkormányzat a (4) és (5) bekezdés szerinti döntését közli a kötelezettel, és a zártkerti
ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósággal.
(7)	A zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használatáért, hasznosításáért az
önkormányzat ellenszolgáltatással nem tartozik a zártkerti ingatlan tulajdonosa felé.”
5.	§
A Tfvt. 6. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá az
alcím a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„Újrahasznosítási eljárás
6.	§ (1) A más célú hasznosítás megszüntetését követően, illetve a más célú hasznosítás 4 évet
meghaladó szüneteltetése esetén az igénybevevő, illetve az igénybevevő személyének
eredménytelen megállapítása esetén a terület tulajdonosa (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban együtt: igénybevevő) köteles a területet, de legalább a terület felét - a választása
szerint - mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni (a továbbiakban:
újrahasznosítás).
4
(2)	A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a
4	éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást
az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével
kíván gondoskodni.
(3)	A bejelentésben meg kell jelölni:
a)	az érintett földrészletet (település, fekvés, helyrajzi szám),
b)	az újrahasznosítás tervezett célját a kialakítandó művelési ágak megnevezésével,
c)	az újrahasznosítás megvalósításának tervezett időpontját.
(4)	A bejelentéshez csatolni kell:
a)	az (5) bekezdés szerinti újrahasznosítási tervet,
b)	az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt talajvédelmi tervet,
c)	a tervezett újrahasznosítással kialakítandó terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartalma áttekinthető
és tartalmazza a méretarány tényezőt.
(5)	Az újrahasznosítási terv tartalmazza:
a)	az újrahasznosítás tervezett céljának megvalósításához szükséges munkafolyamatok leírását,
b)	a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogi jellegéből adódó speciális feladatokat,
azok ütemezését és módszerét.
(6)	A bejelentés jóváhagyásáról - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv
jóváhagyása iránti bányafelügyeleti hatósági eljárás, valamint az erdőtelepítés engedélyezésére
vonatkozó erdészeti hatósági eljárás kivételével - az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt,
melyben
a)	megállapítja az újrahasznosítás célját és határidejét, és
b)	előírja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.
(7)	Az igénybevevő a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően köteles a
területet újrahasznosítani. Az igénybevevő az újrahasznosítást - annak elvégzését követő 8 napon
belül - köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.
(8)	Az újrahasznosításról a (7) bekezdésben meghatározott bejelentéstől számított 15 napon
belül, bejelentés hiányában legkésőbb a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott határidő
elteltét követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal közös helyszíni
ellenőrzés során győződik meg.
(9)	Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítása a (6)
bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint valósult meg, az ingatlanügyi hatóság az
újrahasznosítást határozattal elfogadja.
(10)	Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítására nem,
vagy nem a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi
hatóság újabb határozatot hoz, amelyben határidő megjelölésével az újrahasznosítás érdekében
szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt. A további munkák elvégzését
előíró határozatban foglaltak végrehajtására a (8) és (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(11)	Ha az újrahasznosítási kötelezettség teljesítésének a megállapítása során az igénybevevő
úgy nyilatkozik, hogy a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével gondoskodik, az ingatlanügyi
hatóság megkeresi az erdészeti hatóságot az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyásáról szóló
jogerős határozatának a beszerzése érdekében.
5
(12)	Ha az erdészeti hatóság megállapítja, hogy az erdő telepítésének a megvalósítása bármely
okból meghiúsult, és ezért az adott terület nem minősülhet az Evt. alapján erdőnek, erről a tényről
az erdészeti hatóság tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot.
6/A. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság hivatalból vagy más eljárás kapcsán észleli, hogy az
igénybevevő az újrahasznosítást előzetes bejelentés hiányában, illetve a bejelentésnek az
ingatlanügyi hatóság általi jóváhagyása nélkül valósította meg, az ingatlanügyi hatóság - az
újrahasznosításról való tudomásszerzést követő 15 napon belül - határidő megjelölésével felhívja az
igénybevevőt, hogy az újhasznosítással érintett földrészletre vonatkozóan dokumentálja az
újrahasznosítás megvalósítása érdekében elvégzett munkafolyamatokat, az újrahasznosítással
kialakult új terepviszonyokat, valamint csatolja az újrahasznosított terület adatait ábrázoló ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek
tartama áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtásától számított 30 napon belül az
ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal közös helyszíni ellenőrzést tart.
(3)	Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett dönt az újrahasznosítás
elfogadásáról, vagy - a 6. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint - a további munkák
előírásáról.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti újrahasznosítási eljárását megszünteti,
valamint a földvédelmi bírság megfizetéséről szóló határozatát visszavonja, ha az újrahasznosítás
megvalósulásától az eljárás megindításáig 5 év telt el. Az 5 éves időtartam beálltának bizonyítása az
igénybevevőt terheli.”
6.	§
A Tfvt.-nek „A TERMŐFÖLD VÉDELME” Fejezete - a „Földvédelmi eljárás” alcímet
megelőzően - a következő 6/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezés és a településfejlesztés során
6/B. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a településrendezési eszközök, a településfejlesztési
koncepció, illetve az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése vagy azok módosítása
tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld
védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt területek
kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű
termőföld igénybevételével történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá
arra, hogy az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő
mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás ne akadályozza.
(2)	Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak - a (3) bekezdésben meghatározott eset
kivételével - kifogást kell emelni, ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása
alapján kijelölt beépítésre szánt területek
a)	többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület
övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén
átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy
b)	övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség
van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is.
6
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a zártkerti ingatlan esetében, ha a
településrendezési eszköz készítése vagy módosítása a zártkerti ingatlan területének beépítésre szánt
területbe történő átsorolása érdekében történik.”
7.	§
A Tfvt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalból indult, illetőleg folytatott földvédelmi eljárás során a helyszíni szemle, illetve
ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült
személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. E bekezdés szerinti határidőre
meg nem fizetett egyéb eljárási költség adók módjára behajtandó köztartozás.”
8.	§
(1)	A Tfvt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a
szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő
mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.”
(2)	A Tfvt. 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál
jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény
elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű
vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A külfejtéses bányászati
tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is
meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag
kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy a bányatelek
megállapítása iránti kérelmet olyan településen fekvő termőföldre nyújtották be, amelynek
külterületén lévő földrészletek összterületének több mint 25%-ára a bányatelek jogi jelleg be van
jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást nem ad ki.”
9. §
A Tfvt. 9. és 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő 10/A. §-sal egészül
ki:
„9. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül:
a)	a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban
mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;
b)	a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése;
c)	az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki
létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.
(2)	Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának:
a)	a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a
részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárás eredményeként
7
keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek
megközelítését szolgáló utak kialakítása;
b)	a mezőgazdasági célú tereprendezés;
c)	az erdő telepítése;
d)	a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (4)
bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása.
(3)	A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld belterületbe
vonása, valamint a termőföldnek a 15/B. §-ában meghatározott célból történő igénybevétele
végleges más célú hasznosításnak minősül.
10.	§ (1) Az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az
engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt
az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a
szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(2) Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni
arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló
jogerős ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről
szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell
függesztenie.
10/A. § (1) A termőföld más célú hasznosítása megkezdésének minősül:
a)	a 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben a termőföld első
igénybevétele;
b)	a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a fekvéshatár változás ingatlan-
nyilvántartási átvezetése.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az igénybevevő a más célú hasznosítás
megkezdését az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az
ingatlanügyi hatóság részére.”
10. §
A Tfvt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni
különösen
a)	a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;
b)	a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;
c)	azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási
célterületté nyilvánított.”
11. §
(1)	A Tfvt. 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:)
„a) az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);”
(2)	A Tfvt. 12. § (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(2) A kérelemhez csatolni kell:”
(3) A Tfvt. 12. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelni kell:)
„d) az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe
tartozó területet érint.”
12.	§
A Tfvt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély - annak jogerőre emelkedésének
napját követő naptól számított - 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott
engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az
engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultjának kérelmére hatályon kívül kell helyezni az
engedélyt, ha az engedély jogosultja arról nyilatkozik, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról
lemond, feltéve, ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítását nem kezdte meg.”
13.	§
A Tfvt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14. § (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az
érintett területen
a)	a lábon álló termény megsemmisül,
b)	terméskiesés következik be,
c)	az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy
d)	a talajszerkezet károsodik.
(2)	A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre
engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az engedélyező
határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig - a (9) bekezdésben meghatározott eset
kivételével - köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az engedélyező határozatban elő kell írni,
hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott, az 50. § (2) bekezdés
d)	pontjában foglalt talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.
(3)	Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld időleges más célú hasznosítását 5 évnél rövidebb
időtartamra engedélyezte, és az igénybevevő - az engedély időbeli hatálya alatt - kérelmezi az
engedély időtartamának meghosszabbítását, az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek megfelelően
módosíthatja az engedélyt azzal, hogy az időleges más célú hasznosítás az engedély
meghosszabbításával sem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot.
(4)	Az engedély jogosultja az eredeti állapot helyreállítását - annak elvégzését követő 8 napon
belül - köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.
(5)	Az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal közös
helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg.
9
(6)	Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállására a
(2)	bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti
állapot helyreállítását határozattal elfogadja, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi
járulékról és - ha e törvény úgy rendelkezik - a bírság megfizetéséről.
(7)	Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállására
nem, vagy nem a (2) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az
ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítása érdekében szükséges további munkák
elvégzésére kötelezi az igénybevevőt.
(8)	A (6) és (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a (9) bekezdésben meghatározott
esetben.
(9)	Ha az igénybevevő az engedély időbeli hatálya alatt az engedéllyel érintett termőföld
végleges más célú hasznosításának engedélyezését kérelmezi, az ingatlanügyi hatóság a 9-13. §-ban
foglaltak szerint folytatja le az eljárást, azzal, hogy ha a kérelemnek helyt ad, az időleges más célú
hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát egyidejűleg hatályon kívül helyezi, és a végleges
más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatában az időleges más célú hasznosításért
fizetendő földvédelmi járulékot is megállapítja, és annak megfizetéséről is rendelkezik.
14/A. § (1) Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a termőföldre az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog - szolgalmi vagy más használati jog -
jogosultja, mint igénybevevő részéről e jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását,
illetőleg a talajvédelmi előírások betartását meghatározott ideig nem teszi lehetővé. E jog
gyakorlásával járó termőföld-igénybevétel nem minősül engedélyköteles időleges más célú
hasznosításnak, feltéve, hogy a jogosult a közérdekű használati joggal terhelt területen olyan
tevékenységet végez, amelyre külön jogszabály, illetve jogszabály előírásai szerint az ingatlan
tulajdonosával kötött megállapodás vagy jogerős hatósági engedély jogosítja fel.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 9-14. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Az időleges más célú hasznosítást annak megkezdésétől számított 8 napon belül az
igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A bejelentésnek a 12. § (1)
bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a)	jogszabályon alapuló közérdekű használati jog esetén a jogszabály megjelölését,
b)	a helyreállítás érdekében elvégzendő munkálatok leírását,
c)	az eredeti állapot helyreállításának tervezett időpontját,
d)	a c) pontban foglaltaktól eltérően, ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása már
megtörtént, akkor ennek tényét, és a helyreállítás időpontját.
(4)	A bejelentéshez csatolni kell:
a)	az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás vagy jogerős hatósági engedély hiteles
másolatát,
b)	ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, akkor az elvégzett munkák
leírását, és az azt tartalmazó jegyzéket.
(5)	Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti iratok valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már
korábbi ügyben benyújtásra került, elegendő a korábbi benyújtásra, és arra utalni, hogy az
ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak
meg.
10
(6)	Az ingatlanügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat megvizsgálja. Ha a vizsgálat
eredményeként megállapítja, hogy a más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, megindítja az
engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.
(7)	Az igénybevevő - a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott eset kivételével - az eredeti
állapot helyreállítását, annak elvégzését követő 8 napon belül köteles az ingatlanügyi hatóságnak
bejelenteni.
(8)	Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását
a)	a (7) bekezdés szerinti bejelentésben megjelölt időpontot,
b)	a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bejelentés beérkezését
követő 15 napon belül a talajvédelmi hatósággal közös helyszíni szemle lefolytatásával ellenőrzi.
(9)	Ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során megállapítja, hogy
a)	az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, az eredeti állapot helyreállítását határozattal
elfogadja és dönt a földvédelmi járulék összegéről;
b)	az eredeti állapot helyreállítása még nem történt meg, az eredeti állapot helyreállítását rendeli
el;
c)	a más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, vagy a közérdekű használati joggal terhelt
területnél többet vettek igénybe, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére
irányadó eljárást.
(10)	A (3) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a termőföld engedély
nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
14.	§
A Tfvt. a következő 14/B-14/E. §-sal, valamint a következő alcímmel egészül ki:
„A termőföld havária okozta igénybevételének különös szabályai
14/B. § A 9-14. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a)	a haváriával közvetlenül érintett termőföld, és
b)	a havária elhárítása, megszűntetése vagy további káresemények megakadályozása (a
továbbiakban együtt: havária elhárítása) érdekében a haváriával egyébként nem érintett termőföld
azonnali igénybevétele
esetében.
14/C. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföldön - a
katasztrófavédelmi szervnek, a környezetvédelmi hatóságnak, illetve a vízügyi hatóságnak az élet,
illetve anyagi javak mentésére, valamint a védekezésre irányuló intézkedéseinek befejezésétől
számított 15 napon belül - helyszíni szemlét tart. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle
alapján határidő megjelölésével elrendeli a haváriával közvetlenül érintett terület eredeti állapotának
helyreállítását vagy kivételesen az újrahasznosítását. A haváriával érintett terület újrahasznosítását
akkor lehet elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle, valamint a rendelkezésére álló
információk alapján megállapítja, hogy a termőföld eredeti állapotába való helyreállítása lehetetlen.
(2)	A termőföld eredeti állapota helyreállításának elrendelése esetén a termőföld időleges más
célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy
földvédelmi járulék kiszabásának nincs helye. A terület újrahasznosításának elrendelése esetén a
6/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi bírság
kiszabásának nincs helye.
11
(3)	Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföld eredeti állapotának
helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi
a)	elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat egyetemlegesen, ha a
földrészlet közös tulajdonban áll;
b)	ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.
14/D. § (1) A havária elhárítása érdekében a haváriával nem érintett termőföld azonnali
igénybevétele esetében a 14/C. §-ban foglaltakat a (2) és (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A havária elhárítása érdekében eljáró katasztrófavédelmi szerv köteles a havária elhárítása
miatt szükségessé vált termőföld igénybevételéről a termőföld más célú hasznosításának
befejezésétől számított 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságot értesíteni. Az értesítésben meg kell
jelölni a haváriát okozó eseményt, a havária elhárítása érdekében megtett intézkedéseket, a
haváriával érintett települést, azon belül a havária elhárítása miatt igénybe vett földrészletek
beazonosításához szükséges adatokat.
(3)	Az ingatlanügyi hatóság az (2) bekezdésben meghatározott értesítés beérkezésétől számított
15	napon belül helyszíni szemlét tart.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül nem érintett termőföld eredeti állapotának
helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi
a)	elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat egyetemlegesen, ha a
földrészlet közös tulajdonban áll;
b)	ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.
14/E. § A 14/C. § (3) bekezdés a) pontja, és a 14/D. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a
tulajdonos részére - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályai szerint -
meg kell téríteni a haváriával vagy annak elhárításával járó, a lábon álló termény megsemmisülését,
vagy a talajszerkezet súlyos károsodását eredményező kárt, továbbá a termőföld eredeti állapotának
helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült igazolt költségeit.”
15.	§
(1)	A Tfvt. 15. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A belterületbe vonás engedélyezésére vonatkozó külön szabályok”
(2)	A Tfvt. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A
kérelemhez csatolni kell az érintett földrészletek helyrajzi számait, a területnagyságot, és a
területfelhasználási célt tartalmazó képviselő-testületi döntést, valamint a településszerkezeti terv
kivonatát. A kérelemben az önkormányzatnak nyilatkozatnia kell arról, miszerint a kérelemben
megjelölt földrészletek a kérelemben megjelölt célra 4 éven belül ténylegesen felhasználásra
kerülnek.”
(3)	A Tfvt. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az
12
a)	nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti
tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez, vagy
b)	olyan területfelhasználás céljára irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de
még fel nem használt területén megvalósítható.”
(4)	A Tfvt. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe vonás során,
valamint zártkerti ingatlannak a belterületbe vonása során a (2) bekezdés utolsó mondatát, a (3)-(5)
bekezdés rendelkezéseit, továbbá a 11. § (2) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni.”
16.	§
A Tfvt. a következő 15/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Cél-kitermelőhely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld
végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó külön szabályok
15/B. § (1) A cél-kitermelőhely létesítéséhez és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez
(a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely) szükséges termőföld más célú hasznosításának
engedélyezése esetén a 9-13. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának
engedélyezése iránti kérelmet a külön törvény szerinti építtető, az építtetővel szerződéses
jogviszonyban álló vállalkozó, és a bányavállalkozó (ezen alcímben a továbbiakban együtt:
jogosult) nyújthat be. A kérelemnek - a 12. § (1) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a
tevékenység megszüntetését követően a terület helyreállításának, természeti környezetbe való
visszahelyezésének tervezett módját.
(3)	Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld
végleges más célú hasznosítása engedélyezhető.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén sem engedélyezhető a termőföld végleges
más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a kérelemmel érintett település
külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett
és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.
(5)	Ha a végleges más célú hasznosítással érintett területet a jogosult a bányafelügyelet jogerős
határozata alapján úgy állítja helyre, hogy ennek eredményeként a végleges más célú hasznosítással
érintett terület egésze vagy annak egy része e törvény szerinti újrahasznosítása valósul meg, a
jogosult köteles az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.
(6)	Az újrahasznosítás bejelentése esetén az eljárásra a 6/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni azzal, hogy a 6/A. § (3) bekezdése szerinti fölvédelmi bírság kiszabásának nincs
helye.
(7)	Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatban rendelkezni kell a végleges más célú
hasznosításról szóló jogerős döntésben meghatározott és befizetett földvédelmi járulék összege,
valamint az újrahasznosított területre az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi
járulék összege különbözetének a jogosult javára történő visszatérítéséről.”
17. §
13
A Tfvt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő 16/A. és 16/B. §-sal
egészül ki:
„16. § (1) A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha
a)	a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy
b)	az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet.
(2)	Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az ingatlanügyi hatóságnak az
igénybevevővel szemben kell lefolytatnia. Az igénybevevő személyének megállapítása céljából az
ingatlanügyi hatóság a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt is nyilatkozat
megtételére hívhatja fel. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás
eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, igénybevevőnek a tulajdonost,
haszonélvezet fennállása esetén pedig a haszonélvezőt kell tekinteni.
(3)	Az igénybevevő személyének (2) bekezdés szerinti megállapítását követően az ingatlanügyi
hatóság az igénybevevőt értesíti az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás
megindításáról és felhívja a figyelmét a (4)-(6) bekezdésekben foglaltakra.
(4)	Az igénybevevőt az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba
történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság kérelemre a végleges más
célú hasznosítás folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos engedély). A termőföld
végeleges más célú hasznosításának utólagos engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a más célú
hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 16. § (3) bekezdésében meghatározott
feltételei egyébként fennállnak.
(5)	Az igénybevevő a végleges más célú hasznosítás utólagos engedélyezése iránti kérelmét a (3)
bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. Az
utólagos engedélyezés iráni kérelemhez - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével -
csatolni kell a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát
is. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs egyhangú hozzájáruló
nyilatkozata szükséges.
(6)	Az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében az utólagos
engedélyezés iráni kérelemhez csatolni kell a bányafelügyeletnek a cél-kitermelőhely létesítésének
engedélyezésére vonatkozó jogerős határozatát.
(7)	Az ingatlanügyi hatóság a (5) bekezdésében foglalt határidő leteltéig a termőföld engedély
nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárást felfüggeszti. Az ingatlanügyi hatóság a (5)
bekezdésében foglalt határidő eredménytelen elteltét követően az eljárást hivatalból folytatja
tovább. Ha az igénybevevő - a (5) bekezdésében foglalt határidőn belül - végleges más célú
hasznosítás utólagos engedélyezése iránti kérelmet nyújt be, az ingatlanügyi hatóság az eljárást,
mint kérelemre induló eljárást folytatja tovább.
(8)	Ha az igénybevevő az (5) és (6) bekezdésében meghatározott mellékleteket nem csatolja, az
ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításáról dönt.
16/A. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére
irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem tárgyát képező földrészlet
a)	teljes területén engedély nélküli más célú hasznosításra került sor, a más célú hasznosítás
engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, és megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás
esetére irányadó eljárást;
14
b)	egy részén került sor az engedély nélküli más célú hasznosításra, az ezzel kapcsolatos eljárás
megindításával egyidejűleg a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemre induló eljárást -
az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárás jogerős befejezéséig - felfüggeszti.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság jogerősen
a)	utólagos engedélyt ad ki, a felfüggesztett eljárást - az engedély nélküli más célú
hasznosítással nem érintett területre vonatkozóan - továbbfolytatja;
b)	a termőföld eredeti állapotának helyreállítását rendeli el, a más célú hasznosítás engedélyezése
iránti kérelmet elutasítja.
16/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt
indult eljárást megszünteti, ha a 16. § (1) bekezdésében foglalt valamelyik eset építési beruházás
megvalósítását eredményezte és az 10 éve bekövetkezett. A 10 éves időtartam beálltának
bizonyítása az igénybevevőt, illetőleg a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a
haszonélvezőt terheli.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása során építési beruházásnak minősül az építmény, építményrész,
épületegyüttes megépítése, átalakítása, valamint bővítése érdekében végzett, termőföld
igénybevételével járó építési tevékenység.”
18. §
A Tfvt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az eredeti állapot helyreállítását - határidő megjelölésével - az ingatlanügyi hatóság
határozattal rendeli el. A határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a
talajvédelmi hatóság által jóváhagyott, az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt talajvédelmi terv
szerint kell végrehajtani.
(2)	Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását - annak elvégzését követő 8 napon belül -
köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.
(3)	A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatóság bevonásával helyszíni
szemlét tart.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén földvédelmi
bírság és a termőföld más célú hasznosításáért járó földvédelmi járulék megfizetésére kötelezi az
igénybevevőt. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén újabb határidő
megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.
(5)	Az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésével egyidejűleg
rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és földvédelmi bírságról.
(6)	Az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül létesített cél-kitermelőhely utólagos engedélyezése
esetében a 15/B. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
19.	§
A Tfvt. 18. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A földvédelmi és az újrahasznosítási eljárás igazgatási szolgáltatási díja
15
18.	§ (1) Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért - ide értve az
ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre
juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködést is -
a)	egy földrészlet esetében 30 000 Ft,
b)	2-5 db földrészlet esetén 30 000 Ft, valamint földrészletenként további 7 000 Ft,
c)	6-25 db földrészlet esetén 58 000 Ft, valamint földrészletenként további 2 000 Ft,
d)	26 db vagy annál több földrészlet esetén 98 000 Ft, valamint földrészletenként további 1 000
Ft,
összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(2)	A földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1)
bekezdésben meghatározott díjat kell fizetni.
(3)	Az első fokon bejelentésre indult újrahasznosítási eljárásért, valamint az újrahasznosítási
eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott díjat
kell fizetni.”
20.	§
(1)	A Tfvt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását
a)	talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása,
b)	öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése,
c)	közüzemi lakossági ivóvízellátást, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló
műtárgyak és azok védőterülete létesítése,
d)	védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, jogszabályban,
vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás
felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása,
e)	legfeljebb 2 hektár területnagyságú termőföld igénybevételével járó állami vagy
önkormányzati szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése, temető létesítése,
bővítése,
f)	vízkárelhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése,
g)	állandó jellegű vízkárelhárítási és öntözési célú tározó létesítése vagy bővítése,
h)	belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,
i)	belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése
céljából engedélyezi.”
(2)	A Tfvt. 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdésben foglaltakon túl nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a
termőföld más célú hasznosítását
a)	a külön jogszabály szerinti ügyfél-nyilvántartásban regisztrált mezőgazdasági termelő
magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül
kapcsolódó, legfeljebb 1000 m2 területnagyságú területre,
b)	magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, legfeljebb 400 m nagyságú területre
engedélyezi.”
(3)	A Tfvt. 21. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
16
„(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség nem illeti meg a magánszemély
tulajdonost (haszonélvezőt), abban az esetben, ha a földrészleten engedély nélküli más célú
hasznosítást valósított meg.”
(4)	A Tfvt. 21. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség a tulajdonost (haszonélvezőt) csak
egyszer illeti meg. Ezen a címen - 10 éven belül - ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás
esetén az új tulajdonost, illetőleg az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet
megosztásával nem nyílik meg ismételten e címen a járulékmentesség.
(9)	Ha a más célú hasznosítás iránti kérelemben szereplő terület nagysága a (3) bekezdés e)
pontjában, valamint a (3a) bekezdésben meghatározott területnagyságot meghaladja, a kérelemben
foglaltak engedélyezése esetén az egész területnagyság után ki kell szabni a járulékot.”
(5)	A Tfvt. 21. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az ingatlanügyi hatóság a (3) bekezdés e) pontjában és a (3a) bekezdésében meghatározott
járulékmentességről - a földrészlet és az engedély jogosultjának a határozatban szereplő adatairól -
a járulék utólagos kiszabása céljából nyilvántartást vezet.”
21.	§
(1)	A Tfvt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járulék összegének megállapításáról a végleges más célú hasznosítást engedélyező
határozatban kell rendelkezni.”
(2)	A Tfvt. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósul meg, a járulék
megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet
visszafizetését kérheti az igénybevevő. Ha a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya
még nem járt le, az igénybevevőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de
más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.”
(3)	A Tfvt. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A más célú hasznosítást akkor lehet megvalósítottnak tekinteni, ha a más célú hasznosítás
engedélyezéséről szóló jogerős határozattal érintett termőföld területe az ingatlan-nyilvántartás
alapján már nem minősül termőföldnek.”
22. §
(1)	A Tfvt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki
a)	elmulasztja
aa)	a termőföld hasznosításával kapcsolatos általános vagy ideiglenes hasznosítási,
ab)	a mellékhasznosítási,
ac)	az újrahasznosítási
kötelezettségét;
17
b)	elmulasztja
ba)	a művelési ág megváltozásának,
bb)	a más célú hasznosítás megkezdésének,
bc)	a tervezett újrahasznosítás,
bd)	az újrahasznosítás elvégzésének,
be)	az eredeti állapot helyreállítása elvégzésének
bejelentését;
c)	az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélkül valósította meg;
d)	az ingatlanügyi hatóság felhívására nem csatolja be a 6/A. § (1 ) bekezdésében meghatározott
dokumentumokat;
e)	az időleges más célú hasznosítást követően a termőföldet
ea)	az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú
termőföldként teszi termelésre alkalmassá;
eb)	a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;
f)	a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra.”
(2) A Tfvt. 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti földvédelmi bírságot a
földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett
földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett
földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett
földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat
egyetemlegesen terheli.
(5)	Az (1) bekezdés b) pont bb)-be) alpontjai, valamint a c)-f) pontjai szerinti földvédelmi
bírságot az igénybevevővel szemben kell kiszabni. Ha az igénybevevő személyének megállapítására
irányuló eljárás eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, igénybevevőnek a
tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekintetni. Ha az érintett
földrészlet közös tulajdonban áll vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint több haszonélvezője van, a
földvédelmi bírság a tulajdonosokat vagy a haszonélvezőket egyetemlegesen terheli.”
23.	§
(1)	A Tfvt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járulékot és a bírságot a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei
kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell
befizetni. ”
(2)	A Tfvt. 26. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ingatlanügyi hatóság a kiszabott földvédelmi járulékokról és bírságokról nyilvántartást
vezet.
(5)	A járuléknak a 13. § (1) bekezdésén, illetve a 22. § (6) bekezdésén alapuló visszafizetéséről,
valamint a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről a földügyért felelős miniszter dönt.
A járulék visszafizetése átutalással teljesíthető.
(6)	A járulék visszafizetésére irányuló kérelmet az igénybevevőnek a járulék megfizetését
elrendelő ingatlanügyi hatóságnál kell előterjesztenie. Az ingatlanügyi hatóság a visszafizetés iránti
kérelemben foglaltakat helyszíni szemle alapján megvizsgálja, és ha a járulék visszafizetését
18
megalapozottnak tartja, a kérelmet a kormányhivatal útján felterjeszti a földügyért felelős miniszter
részére.
(7)	A (6) bekezdés szerinti felterjesztéshez csatolni kell:
a)	a járulék visszafizetésére irányuló kérelmet, amely tartalmazza a 13. § (1) bekezdése, illetve a
22.	§ (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot, valamint annak a pénzintézetnek és számlaszámnak a
megjelölését, amelyre a kérelmező a visszafizetést kéri;
b)	a járulék megfizetését, valamint ezeknek a 26. § (1) bekezdése szerinti továbbutalását igazoló
okiratot;
c)	a megfizetett járulék megállapításáról szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatot;
d)	az ingatlanügyi hatóság által - kérelem alapján - megtartott helyszíni szemléről készült
jegyzőkönyvet;
e)	az ingatlanügyi hatóságnak a más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályon
kívül helyezéséről szóló jogerős határozatát a 13. § (1) bekezdésén alapuló kérelem esetén.”
24.	§
A Tfvt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A földminősítés az az eljárás, amelynek során a földrészlet művelési ága, minőségi
osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) az ingatlanügyi hatóság által külön
jogszabály rendelkezései szerint megállapításra kerül.
(2) A hivatalból indult, illetőleg folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve
ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült
személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. E bekezdés szerinti határidőre
meg nem fizetett egyéb eljárási költség adók módjára behajtandó köztartozás.”
25.	§
A Tfvt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földminősítési munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földminősítési jogosultságot a jogosult
részére a földügyért felelős miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv által kiállított földminősítő igazolvány tanúsítja.”
26.	§
A Tfvt. a következő 30/A-30/C. §-sal, valamint a következő alcímekkel egészül ki:
„A földminősítési eljárás és a földminősítő igazolvány kiállításának igazgatási szolgáltatási
díja
30/A. § (1) Az első fokon kérelemre indult földminősítési eljárásért
a)	10 000 m területnagyságot el nem érő földrészlet esetében 20 000 Ft,
b)	10 000-50 000 m2 területnagyság esetében 30 000 Ft,
c)	50 001-100 000 m2 területnagyság esetében 36 000 Ft,
d)	100 001 m2 feletti területnagyság esetén 36 000 Ft, valamint minden további 10 000 m2
területnagyság esetén további 20 000 Ft
összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
19
(2) A földminősítési eljárás díjára vonatkozóan egyebekben a földvédelmi eljárás díjára
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
30/B. § A földminősítő igazolvány kiadásának, kicserélésének és pótlásának díja 2000 Ft.
A földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog
30/C. § (1) A földminősítési mintaterek által elfoglalt területre - mintaterenként legfeljebb 50
m2 nagyságú ingatlanrészre - az államot e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló használati
jog illeti meg.
(2) A használati jogot az ingatlanügyi hatóság jogerős határozata alapján az ingatlan-
nyilvántartásba be kell jegyezni. A használati jogot az ingatlanügyi hatóság gyakorolja.”
27.	§
A Tfvt. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági
termelők a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges
adatszolgáltatási kötelezettségüket a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi
LIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint, elektronikus úton kötelesek
teljesíteni.”
28.	§
A Tfvt. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. § E törvénynek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról
szóló 2013. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított rendelkezéseit a Módtv.
hatályba lépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
2	9. §
A Tfvt. 66. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a haváriával közvetlenül
érintett termőföldön bekövetkezett kár, illetve a haváriával közvetlenül nem érintett termőföldnek a
havária elhárítása érdekében történő igénybevételével okozott kár, továbbá a termőföld tulajdonost
terhelő eredeti állapot helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült igazolt költségei
megtérítésének a részletes szabályait.”
30. §
(1)	A Tfvt. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2)	A Tfvt. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
31. §
A Tfvt.
20
a)	19. § (2) bekezdésében a „kérelem előterjesztésével” szövegrész helyébe a „kérelem, illetve a
bejelentés előterjesztésével”, továbbá a „kérelem előterjesztésekor” szövegrész helyébe a „kérelem,
illetve a bejelentés előterjesztésekor”,
b)	19. § (1) bekezdésében a „kérelmezőnek” szövegrész helyébe a „kérelmezőnek, illetve
bejelentőnek”,
c)	19. § (3) bekezdésében a „kérelem benyújtásától” szövegrész helyébe a „kérelem, illetve a
bejelentés benyújtásától”,
d)	20. § (2) bekezdésében a „kérelem és” szövegrész helyébe a „kérelem, illetve a bejelentés,
valamint”,
e)	21. § (5) bekezdésében az ,f pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában”,
f)	49. § (1) bekezdés e) pontjában a „szennyvíziszap mezőgazdasági” szövegrész helyébe a
„szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági”
szöveg lép.
32.	§
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a csemegeszőlő-telepítést
kivéve -, erdő telepítése, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítása
csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges. Erdő telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb
területen, az ingatlan határától legalább 10 méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös
telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb területen, az ingatlan határától legalább 5 m-es védősáv
megtartásával adható hozzájárulás.”
33.	§
Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2. § (3) bekezdése.
34.	§
Hatályát veszti a Tfvt.
a)	22. § (2) bekezdése,
b)	31. § (2) bekezdése,
c)	50. § (2) bekezdés d) pontjában a „rekultivációhoz,” szövegrész,
d)	59. § (3) bekezdésében az „ ,valamint művelésiág-változás esetén az ingatlanügyi hatóságnak
is” szövegrész.
35.	§
Ez a törvény 2013. november 1-jén lép hatályba.
21
1. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
„1. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez
A földvédelmi járulék mértéke
1.	A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona
(a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell
járulékként fizetni, de legalább 20 000 forintot.
Minőségi osztályok	(AK szorzószáma)
I.	184 000
II.	152 000
III.	120 000
IV.	88 000
V.	56 000
VI.	35 000
VII.	20 000
VIII.	4000
2.	Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a
minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke ezerszeres
szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 20 000 forintnál nem lehet
kevesebb. A szorzót évente ezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának
helyreállítása elfogadásra kerül.
3.	A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni,
amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható.
4.	A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításakor
4.1.	a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén a járulék számításánál az 1. pontban
foglaltakat kell alkalmazni;
4.2.	az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén a járulék számításánál a 2.
pontban foglaltakat kell alkalmazni.”
22
2. melléklet a 2013. évi.....törvényhez
„2. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez
A földvédelmi bírság mértéke
1.	A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 20 000
forintnál nem lehet kevesebb.
2.	A bírság
2.1.	a 24. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti
AK értékének kétezerszerese;
2.2.	a 24. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt esetekben 20 000 forint azzal, hogy a bírság
összegét a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén földrészletenként kell megállapítani;
2.3.	a 24. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglalt esetben, ha a termelésbe visszabocsátott
termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél
a)	egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék
különbözetének háromszorosa;
b)	legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály
alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;
2.4.	a 24. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező
határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú
időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;
2.5.	összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben
a)	a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában,
b)	az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában
meghatározott módon számított földvédelmi járulék háromszorosa;
2.6. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő
szántók átlagos AK értéke alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzók
alkalmazásával kell megállapítani.”

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A termőföld Magyarország legfontosabb természeti erőforrása, amelynek megőrzése, illetve
sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. Ennek oka
elsődlegesen az, hogy a termőterület alapvető funkciója az élelmiszertermelés. Emellett a
termőterületekre épülő mezőgazdasági ágazatnak meghatározó a vidékfenntartó szerepe is, továbbá
-	közvetve - hozzájárul a környezeti-, és a természeti állapot megőrzéséhez. Minden környezeti
elemet önmagában, de a többi környezeti elemmel alkotott egységében és az egymással való
kölcsönhatásuk figyelembevételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti
azok minőségének, mennyiségének védelmét, az igénybevételének és terhelésének a megelőzését,
illetve a lehetséges csökkentését vagy a megszüntetését.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület
nagysága, amelyet egyrészt az erdőtelepítés, másrészt a művelésből történő kivonás (termőföld más
célú hasznosítása) okozott. Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az elmúlt 20 évben 390 ezer ha-
ral nőtt a művelés alól kivett terület nagysága.
A termőföld és a talaj, mint természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős,
fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése szempontjából egyre inkább
felértékelődő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat. A jó minőségű termőföldek és talajok
védelme egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A Nemzeti
Vidékstratégia 2012-2020 a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva határozza
meg az agrár-és élelmiszergazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó tennivalókat.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) szabályozásának
legfőbb célja, hogy a beruházásokhoz, a településfejlesztési célok megvalósításához elsősorban ne
termőföldet vegyenek igénybe, de ha ez elkerülhetetlen, úgy legalább a gyengébb minőségű
termőföldeket használják fel. A cél, hogy a más célú hasznosításra irányuló túlzott mértékű,
indokolatlan kezdeményezések megakadályozásra kerüljenek, illetve az igénybevételekre az
átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken kerüljön sor. Ez a cél és szempont a termőföld
valamennyi más célú hasznosítására érvényes. Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) e cél
szabályozási kereteit kívánja biztosítani.
A Tfvt. módosítása közvetlenül érint más jogszabályokat is, amelyek módosítására a javaslatokat
szintén ezen előterjesztés tartalmazza. A módosításokkal a Tfvt. szabályaival való összhang
megteremtése történik meg.
24
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Tfvt. tárgyi hatályát. A módosítás eredményeként a mező-, erdőgazdasági
művelés alatt álló belterületi földre a földvédelem szabályain túl a mellékhasznosításra vonatkozó
szabályokat sem kell alkalmazni. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénynek a 2013. február
27-től hatályos 89. §-ával összhangban a Tfvt. rendelkezéseit azonban alkalmazni kell a zártkerti
ingatlanra, ha az megfelel a Tfvt. szerinti termőföldnek.
A 2. §-hoz
A Tfvt. átfogó módosítása indokolttá tette a fogalmak pontosítását, illetve a fogalom-
meghatározások bővítését, amelynek szükségességét a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok is
alátámasztották. Az egyik legfontosabb pontosítás, hogy a Tfvt. alkalmazásában nem tekinthető
termőföldnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá
tartozó, az Erdőállomány Adattárban szereplő erdő, továbbá a halastó művelési ágban nyilvántartott
földrészlet, valamint meghatározásra került az első igénybevétel fogalma. Az új fogalmak az új
szabályokhoz kapcsolódnak (pl. cél-kitermelőhely, más célú hasznosítás szüneteltetése, stb.), és
ezek alkalmazását készítik elő, illetve teszik egyértelművé.
A 3. §-hoz
A Javaslat pontosítja az ideiglenes hasznosítási kötelezettségről szóló rendelkezést, továbbá előírja
az ingatlanügyi hatóság (a továbbiakban: földhivatal) számára, hogy a Tfvt. 5. §-ában foglalt
kötelezettségek elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező jogerős határozata
egy példányát küldje meg a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. Ennek indoka, hogy
mezőgazdasági igazgatási szerv - a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága - az
utóbbi időben egyedileg tömeges adatszolgáltatási igénnyel fordul az ingatlanügyi hatóságokhoz a
gázolaj jövedéki adó visszatérítésével kapcsolatos gazdálkodó kötelezettségek, illetve mulasztások
megállapítása céljából.
A 4. §-hoz
A termőföld hasznosítása minden földhasználónak a Tfvt.-ben rögzített kötelezettsége. A zártkerti
ingatlanoknak az elmúlt időszakban kialakult és az eredeti rendeltetésétől számos esetben már
lényegesen eltérő egyedi funkciója, illetve egyes területek műveletlenségének a többi területre
gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok tekintetében a hasznosítási
kötelezettség elmulasztására vonatkozó külön szabályok kidolgozását. Az önálló szabályozás
igénye több, egymással kölcsönhatásban lévő tényezőre vezethető vissza. Ezek közül a
legfontosabb, hogy a hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik. A
zártkerti ingatlanok területi nagyságából adódóan ezek a földrészletek egy tömbben vannak, kis
területen sok ingatlan helyezkedik el. A nem hasznosított területek a környező területek művelését
is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladat miatt a többi ingatlan tulajdonosai, használói
számára többletkiadásokat eredményeznek. Mindezek olyan megoldás kidolgozását tették
szükségessé, mellyel biztosítható ezen területek folyamatos művelése, legalább gyommentes
állapotban tartása. A tervezett szabályozás alapján az önkormányzat dönthet a hasznosítatlan
zártkerti ingatlanok szociális földprogram, illetve közfoglalkoztatási program megvalósítása
céljából történő kijelöléséről.
25
A zártkerti ingatlanokon megvalósuló mezőgazdasági jellegű közfoglalkoztatáshoz jelen esetben az
önkormányzatoknak ki kell jelöltetni a településeken azokat a területeket, ahol ezek a
tevékenységek megvalósíthatók.
A zártkerti ingatlanok szociális földprogram céljára történő kijelölésével a mezőgazdasági
termelésre alkalmas, de hasznosítatlan zártkerti ingatlanoknak a környezetben élő, azonban
mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal nem elégséges mértékben
rendelkező és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok
megélhetésének elősegítése és a célcsoport életminőségének javítása, valamint az önálló
egzisztenciateremtés esélyeinek növelése a cél.
A Javaslat alapján ilyen megoldásra csak a tulajdonos hasznosítási kötelezettségének súlyos
megszegése esetén, azaz eredménytelen bírságolást és felszólítást követően kerülhet sor, és csak
időleges jelleggel. Mivel az önkormányzat a földprogramba való bevonásról önkormányzati
hatósági hatáskörben hozott határozattal dönt, ez ellen a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján biztosított a jogorvoslat.
Garanciális szabály az is, hogy a hasznosítási kötelezettség teljesítése esetén az önkormányzat
köteles kivonni a földprogramból az érintett zártkerti ingatlant, ha annak hasznosítása még nem
kezdődött meg, tehát még ebben az esetben is mentesül a korlátozás alól a tulajdonos. Erre
figyelemmel a jogszerű állapot helyreállítására magának a tulajdonosnak több lehetősége is van,
ami kellő garanciát jelent a tulajdoni sérelemtől való mentesülésre.
Az 5. §-hoz
Régóta elvárt igény volt mind a jogalkalmazó ingatlanügyi hatóságok, mind az érintett
földhasználók, tulajdonosok részéről az újrahasznosítás jogintézményének részletes szabályozása. A
Javaslat a hatályos szabályozásnál jóval részletesebben, illetve újra meghatározza az
újrahasznosítási eljárást, a bejelentés tartalmi elemeit, az újrahasznosítási terv tartalmát, továbbá az
ingatlanügyi hatóság feladatait.
A fentieken túl a Javaslat kiegészíti a Tfvt.-t arra az esetre vonatkozó szabályokkal, amikor az
igénybevevő előzetes bejelentés hiányában vagy a bejelentésnek az ingatlanügyi hatóság általi
jóváhagyása nélkül valósította meg az újrahasznosítást.
A 6. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Tfvt.-t a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési
stratégia, illetve a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során az ingatlanügyi hatóság
által érvényesítendő földvédelmi szempontok meghatározásával. Ezek közül kiemelt az átlagosnál
jobb minőségű termőföldek védelme, továbbá a településrendezési eszközök elkészítése vagy azok
módosítása elleni kifogás azon esete, ahol az övezeti besorolásnak megfelelő terület felhasználásra
kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de fel nem használt
területén azt megvalósítani. Az utóbbi szabályozást az indokolja, hogy számos település beépítésre
szánt övezeti besorolású területei nagymértékben kihasználatlanok, és az újonnan jelentkező
befektetői igények sok esetben a termőföld igénybevételével kívánják megvalósítani
beruházásaikat, melyek többek közt a településrendezési eszközök módosítását is igénylik.
A speciális tulajdonságaik (pl. jelentős mértékű beépítettség) miatt a szabályok egy részét a
zártkertek beépítésre szánt területbe történő átsorolására nem kell alkalmazni. Ez megkönnyíti a
természetben nem termőföldként funkcionáló (pl. lakó, üdülő) területtömbök belterületbe vonását.
A 7. §-hoz
A hivatalból indult eljárások során a földvédelmi járulék és bírság megállapítása mellett az
ingatlanügyi hatóságnak egyéb eljárási (pl. helyszíni szemle, műszeres vizsgálat, tényállás
tisztázása) költségei merülnek fel. A határidőre nem teljesített pénzfizetési kötelezettségek egységes
26
végrehajtása érdekében a hivatalból indult, illetőleg folytatott földvédelmi eljárás során a helyszíni
szemle és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi
és dologi költségek a földvédelmi járulékokra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősülnének.
A 8. §-hoz
A Javaslat a földvédelmi szakhatósági eljárásra vonatkozóan pontosító rendelkezéseket tartalmaz,
egyidejűleg a bányászati tevékenységet érintően egy esettel kibővíti azt a lehetőséget, amikor a
szakhatósági közreműködés során a hozzájárulás megtagadható.
Az Alaptörvény P) cikke kimondja: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a
vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális
értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek
számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Az Alaptörvény e rendelkezésének
megfelelően a termőföldkészletek a jövő nemzedékek érdekében történő védelme alapvető
követelményt jelent az ásványi nyersanyagok kitermelése során. A termőföld védelmét nem előzheti
meg a bányászati érdek, annak érvényesítése csak ezen alkotmányos érdekekre figyelemmel
történhet. Az ásványi nyersanyagokat takarékosan, a jövő nemzedék érdekeinek figyelembe
vételével kell védeni, megőrizni, illetve - a leghatékonyabb felhasználás biztosításával - kitermelni,
minimálisra csökkentve a termőföld igénybevételével járó kedvezőtlen hatásokat. Az elkövetkező
évtizedek gazdasági, társadalmi fejlődését várhatóan éppen a természeti erőforrások (ivóvíz,
energia, termőföld, stb.) szűkössége befolyásolja majd a legmarkánsabban. Ennek okán a
bányatelkek méretének maximalizálása szükséges. Korlátozás hiányában a mezőgazdasági termelés
hosszú távú fenntarthatósága nem biztosítható.
A 9-12. §-hoz
A termőföld más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok tekintetében a jogtechnikai
módosításokon túl a Javaslat több pontosító, illetve kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz, továbbá
szabályozásbeli hiányosságokat pótol, így pl. meghatározásra került a termőföld más célú
hasznosítása megkezdése.
A 13. §-hoz
A Javaslat az időleges más célú hasznosítás szabályait is újraszabályozza. Az időleges más célú
hasznosításra kiadott engedély időbeli hatálya a meghosszabbításokkal sem lehet hosszabb 5 évnél.
A Javaslat azonban lehetőséget biztosít arra, hogy az időleges más célú hasznosítást kérelmező az
engedély időbeli hatálya alatt a végleges más célú hasznosítást kérelmezze. Erre a hatályos
szabályozás nem ad lehetőséget, a gyakorlat azonban szükségessé teszi ennek a lehetőségnek a
megteremtését. A bányászati tevékenységet érintő termőföld időleges más célú hasznosításával
megvalósuló - bányászati szempontból sikeres - megkutatást követően olyan földterület marad
vissza, amelyen a bányászati termelés már csak kisebb technológiai fejlesztéssel, de az eredeti
helyszínen azonnal megkezdhető, így az eredeti állapot helyreállítása gazdasági szempontból
indokolatlan.
A Javaslat fenntartja a hatályos Tfvt. azon rendelkezését, hogy a termőföldnek az olyan időleges
más célú hasznosítása, amelyet a közérdekű használati jog jogosultjai valósítanak meg a használati
joguk alapján, nem engedélyköteles, hanem bejelentés-köteles eljárás. A Javaslat az ilyen
hasznosítást - időbeli igényére tekintettel - továbbra is az időleges más célú hasznosítás körébe
sorolja, de a hatályostól jóval részletesebb szabályokat állapít meg az eljárásra.
A 14. §-hoz
27
Az időleges más célú hasznosításnak a fentieken túlmenően van még egy, a többiektől lényegesen
eltérő tényálláson alapuló esete, a havária miatt bekövetkező időleges más célú hasznosítás. A
havária fogalmát a Javaslat külön definiálja a fogalom-meghatározások között. A Javaslat
tartalmazza azokat a részletszabályok, amelyek biztosítják a termőföld védelmét is, de tekintettel
vannak a havária helyzet specifikus voltára is. Ennek megfelelően havária esetén az időleges más
célú hasznosítással kapcsolatos teendőket csak az esemény után kell végrehajtani, illetve a kialakult
helyzettől és körülményektől függően kell dönteni a helyreállítás módjáról is.
A hatályos Tfvt. nem szabályozza az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet
(havária) esetét. A „vörösiszap” katasztrófa is rámutatott a jelenlegi szabályozás hiányosságaira. A
módosítás megkülönbözteti a természeti, illetve az ipari eredetű káreseményt. Külön szabályokat
tartalmaz a káreseménnyel érintett termőföldre, illetve a havária okozta károk elhárítása,
megszűntetése vagy további káresemények megakadályozása érdekében a haváriával egyébként
nem érintett termőföld azonnali igénybevételére vonatkozóan.
Ipari szerencsétlenség esetén a termőföld eredeti állapotának helyreállítása, vagy az
újrahasznosításra alkalmassá tétele a károkozó kötelezettsége.
A 15. §-hoz
A Javaslat pontosítja, illetve kiegészíti a termőföldek belterületbe vonásának engedélyezésére
vonatkozó szabályokat, amelyek közül lényeges változás, hogy a Javaslat bővíti a belterületbe
vonás elutasításának lehetőséget azzal az esettel, miszerint a belterületbe vonás nem
engedélyezhető, ha a területfelhasználás a már korábban belterületbe vont területen megvalósítható.
A tervezett módosítást indokolja a termőföldekkel való takarékos gazdálkodás, amely szerint a
települések belterületén a korábban belterületbe vont területeken igen nagyszámú - sok esetben
nagy kiterjedésű, egybefüggő - még fel nem használt földrészletek találhatóak.
Az új község alakítása és a településegyesítés megszüntetésére vonatkozó esetkört, amelynél nem
kell alkalmazni a belterületbe vonásra vonatkozó egyes szabályokat, a Javaslat kibővítette a
zártkerti földrészletek belterületbe vonásának esetével, valamint azzal, miszerint az említett
esetekben nem kell alkalmazni az átlagosnál jobb minőségű termőföldekre vonatkozó szigorú
földvédelmi szabályokat. A módosítás ezáltal segíti a nem termőföldként funkcionáló zártkerti
tömbök belterületbe vonását.
A 16. §-hoz
A Javaslat a cél-kitermelőhely létesítésének és a külfejtéses (homok, kavics vagy agyag) bányászati
tevékenység végzésének (a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely) speciális szabályait iktatja be,
és ezeket végleges más célú hasznosításnak tekinti. A cél-kitermelőhelyek, illetve külfejtéses
bányászattal érintett földrészletek területéről olyan mennyiségű töltésanyag, olyan mélységben
kerül kitermelésre és elszállításra, amelynek következtében az ingatlan-nyilvántartás szerinti eredeti
állapot helyreállítása fizikailag lehetetlen. Ezen roncsolt területek kizárólag újrahasznosítására
kerülhet sor, mivel a teljes helyreállítása lehetetlen. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldek
védelme érdekében a módosítás a cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál
gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyezi.
További elutasítási okként szerepel a javasolt módosításban az az eset, amikor a kérelemmel érintett
település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja a cél-kitermelőhely
létesítése céljából már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem
vett termőföldek együttes területe. A szabályozásnak a célja annak megelőzése, hogy a település
területének jelentős része áldozatul essen a cél-kitermelőhely létesítésének, mivel az a település
fenntartható fejlődésének a súlyos akadályát képezi (roncsolt területek, túlzó mértékű bányatavak).
A kizárólag rövid távú gazdasági előnyök (pl. adóbevétel) alapján túlhajtott külfejtéses bányászati
28
tevékenység nem csupán az adott település legfontosabb mezőgazdasági termelőeszközét csökkenti,
hanem a távlati fejlődését jelentősen gátolhatja, sőt akár el is lehetetlenítheti.
A jelenlegi mennyiségi növekedésre alapozott gazdasági berendezkedés, a természet biokapacitását,
regenerálódó képességét meghaladó erőforrás-használat kedvezőtlen környezeti hatásai évtizedek
óta nyilvánvalóak. Magyarország ökológiai lábnyoma (3,5 ha) - ami azt jelenti, hogy fejenként
mintegy másfél hektárral több területet veszünk igénybe, mint az egy főre eső biológiai kapacitás (2
ha) - nem fenntartható.
A szabályozás érdekeltté teszi az engedély jogosultját, a tájrendezés minél jobb minőségben való
elvégzésében, mivel az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosításért befizetett
földvédelmi járulék összege, valamint az újrahasznosított területre kiszámított földvédelmi járulék
összege különbözetének a jogosult javára történő visszatérítéséről - kérelemre - intézkedik.
A 17. és 18. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok szükségessé tették a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására
vonatkozó szabályozás újragondolását. A szabályozás logikai összhangjának megteremtésén túl a
Javaslat kiegészíti a Tfvt.-t. Ennek eredményeként az ingatlanügyi hatóság részéről a más célú
hasznosítás folytatásához való hozzájárulás az utólagos engedélyezés elnevezést kapta az
egyszerűség, az egyértelműség és a Tfvt. más rendelkezéseivel és fogalmaival való összhang
megteremtése okán. Az ingatlanügyi hatóság ugyanis a termőföld más célú hasznosítására engedélyt
ad ki, ez nem lehet másként akkor sem, ha a más célú hasznosítás engedély nélkül történik és az
ingatlanügyi hatóság utólagosan járul hozzá a más célú hasznosítás folytatásához. A Javaslat az
eljárás lefolytatására részletes szabályokat állapít meg, illetve egyértelműsíti azokat az eseteket,
amikor az ingatlanügyi hatóságnak mindenképpen az eredeti állapot helyreállításáról kell döntenie.
A kiegészítő rendelkezések közül kiemelendő, hogy a Javaslat megoldást kíván adni azokra az
élethelyzetekre, amikor az ingatlanügyi hatósághoz más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló
kérelmet nyújtanak be, de az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle során megállapítja, hogy a
földrészleten engedély nélküli más célú hasznosítás történt. Ezeket az eseteket a hatályos
szabályozás nem, vagy nem teljes körűen kezeli, ezért a Javaslat meghatározza az ingatlanügyi
hatóság döntési lehetőségeit a különböző tényállások esetére. A mérlegelési jog a Tfvt. megfelelő
rendelkezéseire való tételes hivatkozással meghatározásra került. Továbbá önállóan és a korábbinál
részletesebben kerülnek szabályozásra az eredeti állapot helyreállítása esetében mind az
igénybevevő, mind az ingatlanügyi hatóság feladatai. A legfontosabb változás az, hogy az eredeti
állapot helyreállítása elfogadása során talajvédelmi terv csatolása szükséges, és az elfogadásról az
ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatóság, mint szakhatóság bevonásával, közös helyszíni szemle
után dönthet.
A 19. §-hoz
Az ingatlanügyi hatóság valamennyi földvédelmi eljárásban helyszíni szemle alapján dönt. Számos
esetben az eljárás tárgya több földrészlet, s ez több helyszíni szemlét is jelent, mivel a földvédelmi
szempontokat földrészletenként kell megállapítani. Ezért indokolt az eljárással érintett földrészletek
számához kötni a díj mértékét.
A hatályos Tfvt. nem rendelkezik az újrahasznosítási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról, holott a
földvédelmi eljáráshoz hasonlóan ez esetben is több helyszíni szemle is lefolytatásra kerülhet.
A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja a Tfvt. hatályba lépése óta változatlan, a díj
növelésnek indokoltságát a hatásvizsgálati adatok támasztják alá.
A 20. §-hoz
29
A Javaslat pontosítja azon esetek körét, amikor a termőföld más célú hasznosításáért nem kell
földvédelmi járulékot fizetni.
A módosítás egyik lényeges eleme, hogy a hatályos rendelkezésekhez képest hatályon kívül
helyezésre kerül a földvédelmi járulékmentesség azon esete, ahol a leghátrányosabb helyzetű
kistérség legfeljebb 10 hektár területnagyságú termőföld igénybevételével valósul meg az ipari
beruházás. A rendelkezés módosítását egyrészt a termőföldek mennyiségi védelme, másrészt az
EUMSz 107. cikk (1) bekezdésének rendelkezése indokolja, amely szerint a tárgyi
járulékmentesség állami támogatásnak minősül. Az ipari parkot létesítő vállalkozás számára csekély
összegű támogatás - a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való
alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelet szabályaival összhangban - nyújtható.
A tervezett módosítás az ingatlanügyi hatóság részére nyilvántartási kötelezettséget ír elő egyes
járulékfizetési kedvezmények biztosítása esetében a visszaélések megakadályozása érdekében.
A 21. §-hoz
Újraszabályozásra kerül a földvédelmi járulék-különbözet visszafizetése. A hatályos szabályozás
nem tartalmazott rendelkezést arra az esetre, amikor a kérelem benyújtásakor a más célú
hasznosítási engedély időbeli hatálya még nem járt le. Ezekben az esetekben az igénybevevőnek
kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de igényben nem vett termőföld más
célú hasznosításának jogosultságáról lemond. A Javaslat a járulék-különbözet visszafizetése
érdekében pontosan meghatározza, hogy a más célú hasznosítás abban az esetben tekinthető
megvalósultnak, ha az engedélyezéséről szóló jogerős határozattal érintett termőföld területe az
ingatlan-nyilvántartás alapján már nem minősül termőföldnek.
A 22. §-hoz
A földvédelmi bírság kiszabására okot adó esetek kibővültek az újrahasznosítási eljárásban
szabályozandó és a Javaslat által bevezetendő új kötelezettségek, valamint a más célú hasznosítás
megkezdése bejelentésének elmulasztásával.
A Javaslat a mulasztások eseteiben a jogszabály külön meghatározta, hogy kit kell az ingatlanügyi
hatóságnak földvédelmi bírság megfizetésére kötelezni.
A 23. §-hoz
E szakaszban pontosításra, illetve kiegészítésre kerültek a földvédelmi járulék és bírság befizetésére
és visszafizetésére vonatkozó közös szabályok egyes részei. A földvédelmi járulékok és bírságok
befizetésével és nyilvántartásával kapcsolatban a Javaslat külön nyilvántartás vezetését írja elő az
ingatlanügyi hatósága részére. Tekintettel arra, hogy a földvédelmi járulék a központi költségvetést
illeti meg, annak visszafizetését a Javaslat a földügyért felelős miniszter hatáskörébe utalja. A
visszafizetéssel kapcsolatban meghatározásra kerülnek a kérelem tartami elemei és az eljárással
összefüggő hatósági feladatok.
A 24. §-hoz
A Javaslat meghatározza a földminősítési eljárás tartalmát, valamint azt, hogy a hivatalból indult
földminősítési eljárás során a helyszíni szemle és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a
tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek
minősülnek, amelyek adók módjára behajtandó köztartozások. A tervezett szabályozás bevezetését
indokolja, hogy a kérelemre induló eljárás mellett, amely igazgatási szolgáltatási díjköteles eljárás,
a hivatalból indult eljárások során felmerült költségek is megterítésre kerüljenek.
A 25. §-hoz
30
A módosítást a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm.
rendelettel való összhang megteremtése teszi szükségessé. A 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 6.
§ (7) bekezdése alapján kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivataloknál alkalmazott és a
szakmai munkával összefüggő, a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.
14.) Korm. rendelet szerinti biztonsági okmányok egységessége érdekében a kibocsátói feladatokat
a szakigazgatási szervek és az azok szakmai irányítása alá tartozó járási szakigazgatási szervek
tekintetében a szakigazgatási szervek szakmai irányító szervei látják el és viselik az ezzel
kapcsolatosan felmerülő költségeket. A módosítás a hatályos rendelkezést pontosítja a szakmai
munkával összefüggő biztonsági okmánynak minősülő földminősítő igazolvány, valamint a kiállító
szerv megnevezésével.
A 26. §-hoz
A földminősítési eljárás és a földminősítő igazolvány kiállításának igazgatási szolgáltatási díjáról a
hatályos Tfvt. nem rendelkezik. A földminősítés a földvédelmi eljáráshoz hasonlóan minden
esetben helyszíni eljárás keretében történik, amelynek során talajszelvény(ek) megnyitására is sor
kerül. A földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díja hatásvizsgálati számítások és adatok
alapján került megállapításra.
Meghatározásra kerül továbbá a földminősítő igazolvány kiadásának, kicserélésének és pótlásának
díja. A 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet módosította a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, amely
szerint a FÖMI hatósági jogkörében ellátja a földminősítő igazolvány kiállításával és az ahhoz
kapcsolódó nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági feladatot. Ezért szükséges rendelkezni az
igazgatás szolgáltatási díj mértékéről.
A Javaslat meghatározza a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog térmértékét,
valamint a használati jog gyakorlóját, összhangban az ingatlan-nyilvántartási szabályokkal.
A 27. §-hoz
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos jogszabályok
a környezetvédelem (vizek védelme) érdekében határoznak meg előírásokat a mezőgazdasági
ágazat számára. A végrehajtás a gazdálkodók, az ellenőrzés és adatkezelés a talajvédelmi hatóság
feladata. A talajvédő termőföld használatról és a talajvédelmi hatóság feladatairól a Tfvt.
rendelkezik. A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak 2001-óta gazdálkodási tevékenységükről
nyilvántartást kell vezetniük. A gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági
tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóság részére kell eljuttatni az adatlapokat a vizek
mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program
részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.
(IV.29.) FVM rendeletben meghatározottak szerint. Jelenleg az adatlapok postán és elektronikus
úton is benyújthatóak. A gazdálkodók egyre nagyobb része választja az elektronikus
adatszolgáltatást a hagyományos papír alapú helyett. A kötelezően előírásra kerülő elektronikus
adatszolgáltatás környezetvédelmi szempontból pozitív hatása mellett jelentősen csökkenti a
gazdálkodókra háruló postai költségeket, valamint a hatóság adminisztratív terheit. A kizárólagos
elektronikus adatszolgáltatásnak köszönhetően a beküldött adatlapok a kódolások miatt 100%-ban
összevethetőek, és statisztikai lekérdezésekre is alkalmasak. A már kialakított elektronikus rendszer
az adóhatóság által kialakított Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programra épül,
adatbiztonsága maximális, és már harmadik éve fennakadások nélkül működik. A kizárólagos
elektronikus beküldés előírása nem jelent a közigazgatás számára semmilyen fejlesztési
szükségletet. Az adatszolgáltatás ily módon összességében egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá
válik.
A 28. §-hoz
31
A Tfvt. új 65/A. §-a rendelkezést tartalmaz arról, miszerint a Módtv. hatályba lépését követően
indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni a módosított rendelkezéseket.
A 29. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések a Kormány számára avégett, hogy rendeletben határozza meg a
haváriával közvetlenül érintett termőföldön bekövetkezett kár, illetve a haváriával közvetlenül nem
érintett termőföldnek a havária elhárítása érdekében történő igénybevételével okozott kár, továbbá a
termőföld tulajdonost terhelő eredeti állapot helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült
igazolt költségei megtérítésének a részletes szabályait.
A 30. §-hoz
A Tfvt. 1. és 2. melléklete módosításra került. A földvédelmi járulékok szorzó számai differenciált
módon kerültek növelésre. A módosítást a termőföldek fokozott védelme mellett indokolják a
gyakorlatban tapasztalható - a más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék alacsonyabb
összegben történő megállapítása érdekében kezdeményezett - spekulatív célú művelési ág
változások. A megemelt szorzó miatt befizetésre kerülő megnövekedett földvédelmi járulék
összegek a költségvetés számára plusz bevételt jelentenek.
A 31. §-hoz
A szennyvíziszap komposztálás elterjedése miatt szükségessé vált a szennyvíziszap komposzt
mezőgazdaságban történő felhasználási körülményeinek kidolgozása. Ezt a szennyvizek és
szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.
3.) Korm. rendeletben megtörtént, ezt követően a törvény pontosítása is szükséges volt. A szakasz
további szükséges szövegcserés pontosításokat tartalmaz.
A 32. §-hoz
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdésének
pontosítását az indokolja, hogy a hatályos szövegben a Tfvt.-ben nem használt fogalom (művelés
alól történő kivétel) szerepel. Ezen túlmenően az illetékes hegyközség hozzájárulását nem a
művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez, hanem a művelési ág változás tényleges
végrehajtásához (pl. gyümölcsös, erdő telepítése, halastó létesítése) indokolt előírni. Az elsődleges
cél megelőzni a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken más ültetvények, létesítmény
létrehozását. A művelési ág változás ingatlanügyi hatósági átvezetéséhez való hegyközségi
hozzájárulás időben már elkésett.
A 33. §-hoz
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatályon kívül helyezett rendelkezését tartalmazza.
A 34. §-hoz
A Tfvt. hatályon kívül helyezett rendelkezéseit tartalmazza.
A 35. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
32