﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
TI 11474. számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról
Előadd: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2013. június
2013. évi ... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról
Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól,
intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, a makroprudenciális
feladatok és felelősség meghatározása, a hatékony makroprudenciális beavatkozás lehetőségeinek
megteremtése, a nemzetközi makroprudenciális együttműködés erősítése érdekében, a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletének, ellenőrzésének megerősítése érdekében az Alaptörvény 41. és 42.
cikke alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja, feladatai és szervezete
I. Fejezet
A Magyar Nemzeti Bankjogállása, elsődleges célja és alapvető feladatai
1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja
1.	§ (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok Európai
Rendszerének, valamint az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek tagja.
(2)	Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és
kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a
Kormánytól, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) kivételével az Európai Unió
intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más
szervezettől, illetve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja
ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik
ellátása során.
2.	§ Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel
tartozik.
3.	§ (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
(2)	Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitásának fenntartását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.
2.	Az MNB alapvető és egyéb feladatai
4.	§ (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2)	Az MNB jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és
érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - Magyarország törvényes fizetőeszköze.
(3)	Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és
aranytartalékot képez, és kezeli azt.
(4)	Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban
devizaműveleteket végez.
(5)	Az MNB felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási
rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerződő fél
tevékenységét végző szervezet tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése,
továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezen jogkörében, valamint a 168. § (2)
1
bekezdésében meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a fizetési és elszámolási, valamint az
értékpapír-elszámolási rendszerek kialakításában.
(6)	Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz
nyilvánosságra.
(7)	Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó
makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének
növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható
hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek érdekében az e törvényben meghatározott keretek
között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat,
elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult
rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a
hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a
közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.
(8)	Az MNB külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el.
(9)	Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét, ellenőrzését
a)	a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,
b)	a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének
elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete,
c)	az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető,
nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális
kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens
működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,
d)	a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a
pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése,
e)	a fogyasztó és a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy
személyek között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági
eljáráson kívüli - a Pénzügyi Békéltető Testület útján történő - rendezése
céljából.
(10)	Az MNB számára feladatot törvény állapíthat meg. Az MNB törvényben meghatározott
feladatának összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki
feladataival és felelősségével.
(11)	Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározottak szerint - csak elsődleges
célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
(12)	Az (l)-(5) bekezdés szerinti feladatok ellátására az MNB kizárólagosan jogosult.
II.	Fejezet
Az MNB szervezete
3.	Az MNB jogi formája
5.	§ (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Az MNB székhelye
Budapest.
(2)	Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az
MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
(3)	Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az
Országgyűlésnek.
(4)	Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot, mint részvénytulajdonost az
államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) képviseli.
(5)	Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint.
2
6.	§ (1) A részvényes részvényesi határozattal dönt:
a)	az alapító okirat megállapításáról és módosításáról,
b)	a könyvvizsgáló megbízásáról és visszahívásáról és
c)	a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.
(2)	A részvényest az igazgatóság a 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított,
könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolóról - annak megküldésével - tájékoztatja.
7.	§ A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseit az MNB
tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
4.	Az MNB szervei
8.	§ Az MNB szervei:
a)	a Monetáris Tanács,
b)	a Pénzügyi Stabilitási Tanács,
c)	az igazgatóság és
d)	a felügyelőbizottság.
5.	A Monetáris Tanács
9.	§ (1) Az e §-ban meghatározott feladatok tekintetében az MNB legfőbb döntéshozó szerve a
Monetáris Tanács.
A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik:
a)	a 4. § (l)-(6) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos stratégiai döntés,
b)	az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 20. § (1) bekezdése szerinti döntés,
c)	az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal
kapcsolatos döntés,
d)	a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatban azon stratégiai keretek
meghatározása, amely keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz,
e)	az ügyrendjének megállapítása, továbbá
í) döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény a Monetáris Tanács kizárólagos
hatáskörébe utal.
(2)	A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy
alkalommal ülésezik.
(3)	A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A Monetáris Tanács (4)
bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjai számának összege nem érheti el a (4) bekezdés c) pontja
szerinti tagjainak számát, és a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem érheti el a (4)
bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok száma összegének kétszeresét. A Monetáris Tanács tagjai
megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.
(4)	A Monetáris Tanács tagjai:
a)	az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke,
b)	az MNB alelnökei és
c)	a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.
(5)	A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki
monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő
elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.
(6)	A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős
állandó bizottsága meghallgatja.
(7)	A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a hivatalba lépés alkalmával a
köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pont szerinti tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(8)	A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása megszűnik:
3
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	lemondással,
c)	felmentéssel vagy
d)	halállal.
(9)	A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a köztársasági
elnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az Országgyűlés elnökével. A Monetáris Tanács
tagjának megbízatása lemondása esetén a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat
megtételét követő időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a
lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi, a (4) bekezdés c) pont szerinti tagnak az
Országgyűlés elnöke általi kézhezvételével szűnik meg. A Monetáris Tanács tagja lemondásának
érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(10)	A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4)
bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank
Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyvből (a továbbiakban: Alapokmány) 14.2. cikkében
meghatározott okokból mentheti fel.
(11)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok választására és felmentésére az Országgyűlés
gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára.
(12)	A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg
kell küldeni, aki a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint
közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás
joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében
meghatározott jogát.
(13)	A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát
vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott
felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető
a (4) bekezdés b) pontja szerinti tagok esetében a köztársasági elnök, a (4) bekezdés c) pontja
szerinti tagok esetében az Országgyűlés elé.
(14)	A Monetáris Tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével az MNB
alelnökei közül megválasztja a Monetáris Tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes
megbízatásának megszűnése esetén a Monetáris Tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest
választ.
(15)	A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács
határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a Monetáris
Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.
(16)	A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy - akadályoztatása esetén -
elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.
6.	Az MNB elnöke
10.	§ (1) Az MNB élén elnök áll.
(2)	Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára.
Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB
elnöke.
(3)	A 9. § (5)—(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.
(4)	Az MNB elnökét a 9. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök menti fel.
(5)	A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell
küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt.
4
szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az
Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.
(6)	A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz
fordulás esetén - a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek
fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök
elé.
(7)	A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó
döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.
(8)	Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács
elnökhelyettese helyettesíti.
7.	Az MNB alelnökei
11.	§ a) Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az MNB
alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára.
(2)	A 9. § (5)—(10), (12) és (13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell,
azzal, hogy az MNB alelnökeinek felmentésére az MNB elnökének előterjesztésére a
miniszterelnök tesz javaslatot.
(3)	A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó
döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.
8.	Az igazgatóság
12.	§ (1) Az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács és - amennyiben a Monetáris Tanács által
meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács hozza meg a döntést - a
Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének
irányításáért.
(2)	Az igazgatóság tagjai:
a)	az MNB elnöke, mint az igazgatóság elnöke és
b)	az MNB alelnökei.
(3)	Az igazgatóság nevében az elnök jár el.
(4)	Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:
a)	a Monetáris Tanács és - amennyiben a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek
között a Pénzügyi Stabilitási Tanács hozza meg a döntést - a Pénzügyi Stabilitási Tanács által
hozott döntések végrehajtásának irányítása,
b)	az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés
meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek
küldendő j elentés tervezetének j óváhagyása,
c)	az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása,
d)	az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és
programok - ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is - jóváhagyása,
e)	a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési
szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása,
í) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve
teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-
módosítás és
g)	a 157. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések meghozatala.
(5)	A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az
igazgatóságot. Az így meghozott döntéseivel kapcsolatban az igazgatóság beszámol a Monetáris
5
Tanácsnak. Az MNB elnöke a (4) bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe
tartozó kérdést döntésre az igazgatóság elé terjeszthet.
(6)	Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség
esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az
igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.
9.	A Pénzügyi Stabilitási Tanács
13.	§ (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanácsnak a 4. § (7)-
(9)	bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntése végrehajtásának irányítása és a
Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a 4. § (7)-(9) bekezdésében
meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal.
(2)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdés szerinti hatáskörében
a)	a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében folyamatosan figyelemmel
kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,
b)	számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető kockázati tényezőket,
c)	elemzi azokat az intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó
kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve,
d)	nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és a pénzügyi
közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető kockázatokat, és a Monetáris Tanács által
meghatározott stratégiai keretek között dönt a szükséges intézkedésekről,
e)	megtárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati,
kérdéseket és szükség esetén állást foglal,
í) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben értékeli a
rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében szükséges
intézkedésekről,
g)	szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a pénzügyi
közvetítőrendszer egészének szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati
figyelmeztetéseit,
h)	szükség szerint megtárgyalja az Európai Felügyeleti Hatóságok által kiadott ajánlásokat,
határozatokat, ideértve az európai pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége
esetén a nemzeti felügyeleti hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító
határozatokat is, valamint állást foglalt az azokból származó feladatokról,
i)	az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 38. §-ban meghatározott törvények
hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad
ki a 4.§ (5) bekezdésében meghatározott alapvető feladat szempontjaira is tekintettel,
j) kialakítja a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait,
jóváhagyja szabályzatait, így különösen a működési rendre vonatkozó szabályzatot, elfogadja éves
összefoglaló tájékoztatóját,
k) évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit a 4. § (5)
bekezdésében meghatározott alapvető feladat szempontjaira is tekintettel.
(3)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseiről rendszeresen beszámol a Monetáris Tanácsnak.
(4)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület.
(5)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai:
a)	elnökként az MNB elnöke,
b)	a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott alapvető feladatot felügyelő alelnökök,
c)	az MNB elnöke által kijelölt, a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott alapvető feladatot
ellátó vezetők,
(6)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.
6
(7)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülését az elnök hívja össze, vezeti le és tesz javaslatot annak
napirendjére.
(8)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a miniszter képviselője, valamint az MNB elnöke által
felkért külső meghívottak tárgyalási joggal vesznek részt.
(9)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi
Stabilitási Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség
esetén az elnök szavazata dönt.
10.	A felügyelő bizottság
14.	§ (1) A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.
(2)	Az MNB belső ellenőrzési szervezete - a (3) bekezdésben foglalt korlátozással - a
felügyelőbizottság, a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az
igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása
során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelőbizottság hatáskörébe
tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak.
(3)	A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (l)-(9) bekezdésében
meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A
felügyelőbizottság a Gt.-ben a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben
előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.
(4)	A felügyelőbizottság tagjai:
a)	az Országgyűlés által választott elnöke,
b)	az Országgyűlés által választott további három tag,
c)	a miniszter képviselője és
d)	a miniszter által megbízott szakértő.
(5)	A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.
(6)	Az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történő
megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz.
(7)	Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő
szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható
magyar állampolgárt lehet jelölni.
(8)	A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára
szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart.
(9)	A felügyelőbizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó miniszter
hívhatja vissza.
(10)	A felügyelőbizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetve az őt megbízó
miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.
11.	Könyvvizsgáló
15.	§ Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát
követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb
megbízás nem adható .
7
MÁSODIK RÉSZ
AZ MNB FELADATAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
III.	Fejezet
Az MNB egyes alapvető feladatai
12.	A monetáris politika
16.	§ Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 18. §-ban
foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
17.	§ Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény
keretei között önállóan alakítja ki.
18.	§ Monetáris politikájának eszközeként az MNB:
a)	számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték
ellenében hitelt nyújt a 144. §-ban foglalt korlátozással,
b)	nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad
el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
c)	saját értékpapírokat bocsát ki,
d)	árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg,
e)	értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
í) szabályozza a kötelező tartalékot és
g)	egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
13. Kötelező jegybanki tartalék
19.	§ (1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési
vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott
arányában (a továbbiakban: tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.
(2)	Az MNB a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira,
egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire, ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű
tartalékrátát írhat elő. A tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több
tartalékráta-mérték is vonatkozhat, ez esetben a vonatkozó tartalékráta-mértékeket össze kell adni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az
MNB kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú elemei, valamint ezek eltérő
jellemzői szerint eltérő mértékűek lehetnek.
20.	§ (1) A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris
Tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét
rendeletében állapítja meg.
(2)	Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és
elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre
vonatkozó előírásokat.
14.	Jegybanki alapkamat
21.	§ Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről
a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg.
8
15. Árfolyamok
22.	§ (1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való
átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.
(2)	Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel
egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB
árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.
(3)	Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség
és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.
(4)	Az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű
ügyeként kezeli.
16.	Pénzkibocsátás
23.	§ (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását az
MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a
forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket.
(2)	Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos
pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell elfogadni.
(3)	Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő
bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától
számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja. A hitelintézet és a postai
elszámoló központot működtető intézmény (a továbbiakban: posta) a forgalomból az MNB által
bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától
számított 3 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig magyar törvényes
fizetőeszközre átváltja.
(4)	Készpénzben teljesített fizetés esetén - ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést
is - 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet és a posta köteles.
(5)	A feltehetően hamis (a továbbiakban: hamisgyanús) bankjegy és érme semmilyen jogcímen
nem fogadható el, ide nem értve a 24. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(6)	A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során
elfogadni nem kötelező.
(7)	Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét - a (8) bekezdésben
meghatározottak szerint - törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. Az MNB e
kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.
(8)	Az MNB a hiányos, sérült bankjegyet akkor váltja át, ha a bankjegynek több mint 50%-át
bemutatják. Az MNB térítés nélkül bevonja a forgalomból, és megsemmisíti azokat a hiányos sérült
bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a postai elszámoló
központot működtető intézmény azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja
meg az 50%-ot, az ügyféltől térítésmentesen átveszi, és az MNB-nek továbbítja bevonás és
megsemmisítés céljából.
(9)	A pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült
bankjegyekkel kapcsolatban, amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a bűnüldöző
szervek vizsgálatának lezárultáig az MNB, a hitelintézet és a posta visszatarthatja a bankjegyek
ellenértékének térítését és jogosult a pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszközök
működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek természetes személy befizetőjének (birtokosának)
személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma) kezelni, és
ennek keretében az említett adatokat a büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat
ellátó szervek részére továbbítani. Az MNB a pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszközök
működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek törvényes fizetőeszközre való átváltásáért díjat
9
számíthat fel, kivéve, ha az átváltást kezdeményező személy - az eljáró hatóság által kiállított
dokumentummal - igazolja, hogy a sérülés rablás vagy lopás kísérlete, vagy ténylegesen elkövetett
rablás vagy lopás miatt következett be.
(10)	Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy
érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült
törvényes fizetőeszköznek minősülő érme - ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét -,
továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen
érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az
értékesítés piaci feltételek mellett történik.
(11)	Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás
feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg
a)	az érme más címletű érmére vagy bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre
vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét és a díjazás
feltételeit is,
b)	a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyek és érmék
törvényes fizetőeszközre való átváltásának szabályait, ideértve a díjazás feltételeit is.
24.	§ (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni
védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a
készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Ennek keretében, az MNB
az eurobankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelme érdekében ellátja
a)	a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001.
november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői
központi,
b)	az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001.
június 28-i 1338/200l/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi rendelet) 3. cikk (1)
bekezdésében az eurobankj egyekre és -érmékre vonatkozóan meghatározott,
c)	a Tanácsi rendelet 4. cikk (l)-(3) bekezdése szerinti nemzeti bankjegy szakértői központi,
valamint
d)	a Tanácsi rendelet 5. cikk (l)-(3) bekezdése szerinti nemzeti érmeszakértői központi
feladatokat.
(2)	Az MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak
minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából
-	az adott büntetőeljárás jogerős lezárásáig - jogosult a hamisgyanús fizetőeszközök természetes
személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét, lakcímét, azonosító okmányának
megnevezését és számát kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben
a büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére továbbítani. Ha az
MNB vagy a (2) bekezdés szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a fizetőeszköz nem hamis, az
MNB a tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat lezárását követően
haladéktalanul törli.
(3)	A hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az MNB
részére meg kell küldeni, vagy az MNB által végzett szakértői vizsgálatra történő továbbítás
céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.
(4)	A hamis magyar és külföldi fizetőeszközökért nem jár térítés.
(4)	Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást,
továbbá a postáról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet
köteles az általa fellelt, feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket az MNB-nek
megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB elnökének rendeletében előírt módon és
tartalommal az MNB részére adatszolgáltatást teljesíteni.
10
(6)	Az (5) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során az MNB elnökének rendeletében
meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a
postáról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet a (2)
bekezdés szerinti személyes adatokat is továbbítja az MNB részére. Az MNB az ily módon
tudomására jutott személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból, az ott meghatározott
időpontig kezelheti.
25.	§ Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.
26.	§ (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból
bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzatot készíteni vagy
készíttetni bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az
utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének
rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.
(2) Az euróutánzatokra - ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is - vonatkozó
előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euróérmékhez hasonló érmekről és
zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak
figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg.
17.	Pénzforgalom és felvigyázás
27.	§ (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB
jelöli ki.
(2) Az MNB elnöke a 168. § (2) bekezdésében meghatározott körben szabályozza a fizetési
megbízások lebonyolítását.
28.	§ (1) Az MNB engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését végző szervezet
üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez.
(2)	Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve
szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési
rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai
követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.
(3)	A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által engedélyezett
üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének
hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.
18.	Jegybanki információs rendszer
29.	§ (1) A 4. § (l)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához - ideértve a monetáris,
a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a
fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítő rendszerre
vonatkozó statisztikák összeállítását - az MNB jegybanki információs rendszert működtet. A
jegybanki információs rendszerhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes
személyek az MNB elnöke rendeletében vagy az MNB-nek a 46. § (2) bekezdése alapján,
felügyeleti jogkörben meghozott hatósági határozatában előírt információkat kötelesek szolgáltatni.
(2)	Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs
rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez jogosult a hivatalos statisztikai
szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi
azonosításra alkalmas módon is átvenni. Az így átadott egyedi statisztikai adatok kizárólag
statisztikai célokra használhatók, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb adataitól
elkülönülten kell kezelni. A jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai adatok
kezelése során az MNB megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést,
11
amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges.
A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai
tartalmát és módszertanát az MNB - a miniszter véleményét kikérve - a Központi Statisztikai
Hivatallal egyetértésben alakítja ki.
(3)	Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló
információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére
vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait az Országgyűlés, a Kormány és a központi
államigazgatási szervek felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az MNB a jegybanki információs
rendszerben rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére, e szerv kérése
alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon átadja.
(4)	Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek
megállapíthatók.
(5)	Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a
szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében - az MNB alapvető feladatainak
ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében -
előírhatja, hogy a Hpt., a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami
adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi
Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott
családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási
ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő
információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, fizetési
titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, pénztártitkot és egyedi statisztikai adatot
visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel
kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes
személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassanak az MNB
részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.
(6)	Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja az (5) bekezdésben írt információk bizalmas
vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg az (5)
bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer
alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell átadni. Az MNB a kódképzési módszer
rendelkezésre bocsátását követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert
törli.
(7)	Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati
kóddal a (5) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott
információkat összekapcsolni. Az összekapcsolás nem terjedhet ki olyan adatállományra, amely az
MNB saját kezelésében van.
(8)	Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles megtagadni az
információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes
jellegétől. A megtagadást és annak indokát az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra
kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben.
(9)	Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja
meg, hogy
a)	a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító
adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult, és
b)	a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet.
12
(10)	Az (5) és (6) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató
szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy
módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a járási szintnél pontosabban ne legyen megállapítható.
(11)	Az MNB köteles az információk (5) és (6) bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben
közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket - részletes költségkimutatás alapján - az információt
szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni.
(12)	Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett a kódképzés módszerét
nem módosíthatja, és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd az anonim
kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.
(13)	Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti
kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.
(14)	E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy
szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan,
véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból
az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött
karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre.
(15)	A (2) bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül a 4. § (6) bekezdése
szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai eredmények, elemzések előállítása és statisztikai
módszertan fejlesztése érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a gazdasági és
társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók.
IV.	Fejezet
A rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos alapvető feladatok
19.	A hitelkínálat figyelemmel kísérése
30.	§ (1) Az MNB a hitelkínálat kiegyensúlyozottságát érintő rendszerszintű kockázatok
csökkentése vagy kialakulásának megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a
Magyarországon hitel- és pénzkölcsönnyújtás tevékenységet végző vállalkozások hitelezési
aktivitását. Az MNB rendszeresen értékeli a hitelezési ciklus állapotát.
(2)	Az MNB figyelemmel kíséri továbbá a Magyarországon székhellyel rendelkező
vállalkozásoknak az Európai Unió másik tagállamában vagy harmadik országban végzett hitel- és
pénzkölcsönnyújtási tevékenységét.
20.	A túlzott hitelkiáramlás megakadályozását szolgáló intézkedések
31.	§ (1) Amennyiben a hitelkiáramlásban olyan ingadozások következnek be, melyek
következtében a gazdasági növekedés üteme jelentősen eltér a hosszú távú trendtől, vagy ezek
bekövetkezése valószínűsíthető, továbbá amelyek következtében jelentős reálgazdasági veszteség
valószínűsíthető, az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a
Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 168. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában
meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése
érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében.
(2)	Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében
a)	a Magyarország területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység keretében természetes
személlyel kötött szerződések tekintetében
aa)	az ingatlan-, illetve gépjármű hitelek és pénzügyi lízingügyietek maximális hitelfedezeti
arányára,
ab)	a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére,
13
b)	hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a lakóingatlanok és kereskedelmi
ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyokra
vonatkozó szabályokat állapít meg.
(3)	Az MNB elnöke a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendeletében a külön jogszabályban
meghatározott kockázati súlyokat lakóingatlanok esetében 35 és 150 % közötti sávban kereskedelmi
ingatlanok esetében 50 és 150 % közötti sávban határozza meg, továbbá a 100 százaléknál
alacsonyabb, kedvezményes kockázati súlyok alkalmazási feltételeire szigorúbb vonatkozó
szabályokat állapít meg.
21.	Az anticiklikus tőkepuffer
32.	§ (1) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a
Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 168. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján
kibocsátott rendeletében szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeit.
(2)	Az anticiklikus tőkepuffer olyan, a szavatoló tőkén felüli, elsődleges alapvető tőkeelemekben
a rendszerkockázatok által indokolt időtartamig teljesítendő tőkekövetelmény, amelynek nagyságát
az MNB által meghatározott anticiklikus tőkepuffer-ráta és a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 76. § (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott kockázattal súlyozott kitettség érték szorzata határozza meg, és amelyet
konszolidált szinten kell a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetnek és befektetési
vállalkozásnak teljesítenie.
(3)	Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi
Stabilitási Tanács döntése alapján az anticiklikus tőkepuffer meghatározásához negyedévente
irányadó tőkepuffer-rátát állapít meg, a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos
értékének hosszú távú trendtől vett eltérésére, a hitelállomány változására, a hitelezési ciklus
állapotára és a túlzott hitelkiáramlás fennálló hatásaira tekintettel. Az MNB az irányadó tőkepuffer-
ráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant közleményben teszi közzé.
(4)	Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó tőkepuffer-ráta, valamint a
pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembe vételével
meghatározza és közzéteszi az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét. Az MNB az anticiklikus
tőkepuffer-ráta mértékét negyedévente felülvizsgálja. Az MNB a rendelet kihirdetésével egyidőben
honlapján közzéteszi az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértéke meghatározásának indokait, a
megállapítás során figyelembe vett szempontokat, így különösen a hitelciklus aktuális állapotát.
(5)	Amennyiben az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértéke nő, az MNB elnökének (1) bekezdés
szerinti rendeletét lehetőség szerint annak hatályba lépése előtt 12 hónappal kell kihirdetni.
Amennyiben az anticiklikus tőkepuffer képzésére az MNB ennél rövidebb felkészülési időszakot
határoz meg, akkor ennek indokait honlapján, közleményben teszi közzé.
(6)	Amennyiben az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékének csökkentésére vagy elengedésére
kerül sor, az MNB honlapján, közleményben teszi közzé azt az időtartamot, amely alatt várhatóan
nem kerül sor anticiklikus tőkepuffer ráta mértékének növelésére. Ez a közlemény nem köti az
MNB-t az anticiklikus tőkepuffer ráta mértékének felülvizsgálatában.
(7)	Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott intézménynek az Európai Unió másik
tagállamában végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága az anticiklikus
tőkepuffer-ráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, az MNB elnöke az (1)
bekezdés szerinti rendeletében kötelezi a (2) bekezdésben meghatározott intézményt a tevékenysége
végzésének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepuffer
képzésére, az adott tagállamban végzett tevékenységére megállapított kockázattal súlyozott
kitettség-értékre vetítve.
(8)	Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott intézménynek az Európai Unió másik
tagállamában végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága az anticiklikus
14
tőkepuffer-ráta mértékét 2,5 százalék feletti értékben határozza meg, az MNB elnöke az (1)
bekezdés szerinti rendeletében a (2) bekezdésben meghatározott intézményt kötelezi
a)	a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága által
megállapított, vagy
b)	2,5 százalékos
mértékű anticiklikus tőkepuffer megképzésére az adott tagállamban végzett tevékenységére
megállapított kockázattal súlyozott kitettség-értékre vetítve.
(9)	Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott intézménynek harmadik országban végzett
tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepuffert vagy annak
megfelelő tőkekövetelményt ír elő, az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében
kötelezheti a (2) bekezdésben meghatározott intézményt anticiklikus tőkepuffer megképzésére az
adott államban végzett tevékenységére megállapított kockázattal súlyozott kitettség-értékre vetítve.
22.	A rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések
33.	§ (1) Amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, a pénzügyi
közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, az MNB elnöke a 168. § (1) bekezdés
k) pont ke) alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a rendszerszintű likviditási
kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében a
hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára. Az MNB elnökének rendelete a hitelintézetek
egyedi kockázatai által indokolt mértékű jogszabályi követelményeken túl további előírásokat is
meghatározhat, amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése vagy a
pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja.
(2)	Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi
Stabilitási Tanács döntése alapján a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében
rendeletben szabályozza:
a)	az (1) bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai közötti lejárati
összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is,
b)	az (1) bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai közötti denominációs
összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is,
c)	az (1) bekezdésben meghatározott intézményeknél a likviditás minimális szintjére vonatkozó
rövidtávú likviditási fedezeti követelményeket.
23.	A rendszerszinten jelentős intézmények csödvalószínüségét csökkentő intézkedések
34.	§ (1) Az MNB meghatározza és évente felülvizsgálja a rendszerszinten jelentős hitelintézetek
és befektetési vállalkozások (a továbbiakban: rendszerszinten jelentős intézmények) körét, valamint
folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését. A rendszerszinten jelentős intézmények
meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
(2)	Amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, a pénzügyi
közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, az MNB elnöke a Monetáris Tanács
által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 168. §
(1)	bekezdés k) pont kd) alpontja alapján kibocsátott rendeletében a fennálló tőkemegfelelési
szabályokon felül rendszerkockázati tőkepuffert állapít meg. A rendszerkockázati tőkepuffer olyan,
a szavatoló tőkén felüli, elsődleges alapvető tőkeelemekben a rendszerkockázatok által indokolt
alanyi körben és időtartamig teljesítendő tőkekövetelmény, amelynek nagyságát az MNB által
meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer ráta és a Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott kockázattal súlyozott kitettség érték szorzata határozza meg, és amelyet konszolidált
15
szinten kell a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak
teljesítenie. A rendszerkockázati tőkepuffer ráta mértéke legfeljebb 3 százalék.
24.	A rendszerkockázat kezelésével kapcsolatos további feladatok
35.	§ Ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer
stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 144. § szerinti
tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat.
36.	§ Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak - kérésére, azt önállóan mérlegelve - sürgős,
rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát
veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 144. § szerinti tilalmának betartásával hitelt
nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.
37.	§ A 30-36. §-ban meghatározott feladatok ellátása nem veszélyeztetheti az MNB-nek a 4. §
(1)	bekezdésében meghatározott, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerében fennálló
tagságából eredő feladatai ellátását.
V.	Fejezet
Felügyeleti feladatok
38.	§ (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott
feladata keretében ellátja
a)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,
b)	a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló törvény,
c)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,
d)	a lakástakarékpénztárakról szóló törvény,
e)	a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,
f)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
g)	a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,
h)	a Tpt.,
i)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,
k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a továbbiakban: Fnytv.),
1) a Bszt.,
m) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény,
n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.),
o)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint
p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: Gfbt.),
q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.
(2)	Az MNB látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott
hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.
(3)	Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004.
október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását, továbbá
a)	a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2008 április 23-i. 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,
b)	a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993.
április 15-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet,
16
c)	a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló, 2002.
szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint
d)	az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a a
belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet
átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
(4)	A (3) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során az MNB a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági
határozatnak megfelelően jár el.
(5)	Az MNB látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)-
e)	és 1) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben
meghatározott felügyeleti feladatokat.
39.	§ Az MNB a 38. § szerinti felügyeleti tevékenységének részeként engedélyezési eljárást,
ellenőrzési eljárást, fogyasztóvédelmi ellenőrzést és piacfelügyeleti eljárást folytat le.
40.	§ (1) Az MNB látja el a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében a pénzátutalásokat kísérő
megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását.
(2)	Az MNB látja el a Bszt.-ben meghatározott feladatkörében a 2004/39/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek
bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv
alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006.
augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását.
(3)	Az MNB látja el a Tpt.-ben meghatározott feladatkörében a 2003/7 l/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk
hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében
történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtását.
(4)	Az MNB látja el a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet végrehajtását.
(5)	A hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 22. cikk
(1)	bekezdése szerinti illetékes hatóságként az MNB látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtását.
(6)	Az MNB látja el a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló
törvényben meghatározott feladatkörében a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a
kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy
weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében
teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei
583/2010/EU bizottsági rendelet, valamint a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
a bejelentő levél és az AEKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes
hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és
vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében
történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 584/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtását.
(7)	A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes
szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
17
továbbiakban: 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes
hatóságként az MNB látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
41.	§ (1) Az MNB-nek a 4. § (9) bekezdésben meghatározottak keretében feladata
a)	engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,
b)	a 38. §-ban meghatározott törvények szerinti - az MNB feladatkörébe utalt - nyilvántartások
vezetése,
c)	a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek
információszolgáltatási rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése,
d)	a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére
és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának,
továbbá az MNB által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,
e)	ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás a d) pontban foglaltak megsértése esetén, és
ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,
í) a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől
származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a
pénzügyi piacok folyamatos felügyelete,
g)	az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének és
végrehajtásának segítése,
h)	a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység
végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében
előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek
korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó
szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,
i)	külföldi pénzügyi hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi
felügyeleti hatóságokkal való együttműködés,
j) feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési
kötelezettségek teljesítése,
k) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és
tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges
vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi hatósági
feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés,
1) törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási
irányítás alá vonása,
m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak
garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a
társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés,
n) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok
és elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata,
6)	a közraktározásról szóló törvény szerinti együttműködés a közraktári felügyelettel
engedélyezési és ellenőrzési tevékenység során,
p) a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási
Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott
tevékenységének ellenőrzése.
42.	§ (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során együttműködik
a Gazdasági Versenyhivatallal és a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.
(2)	Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához az összevont alapú és
kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében
nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési
megállapodást köt, törvény rendelkezései szerint információkat cserél. Külföldi pénzügyi
18
felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa
joga alapján az MNB által a 4. § (9) bekezdése alapján ellátott feladatkörök valamelyikével
rendelkezik.
(3)	Az MNB részt vállal a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és
szervezetek ügyfeleinek tájékoztatásával, a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a
felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és
közzétételének, valamint a civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatásában.
(4)	Az MNB a 4. § (8) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek
a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.
HARMADIK RÉSZ
AZ MNB ELJÁRÁSAI
VI.	Fejezet
A hatósági eljárások közös szabályai
43.	§ Az MNB hatóságként jár el
a)	a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint
tevékenységek feletti felügyelet gyakorlása,
b)	e törvény és az MNB elnöke rendeleteinek ellenőrzése,
c)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,
d)	a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból
bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és
készíttetésének engedélyezése
során.
44.	§ Az MNB hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben és
a)	a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és
egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint
az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben,
valamint
b)	az a) pontban nem említett eljárásokban a 38. §-ban meghatározott törvények szerinti
ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
45.	§ (1) Az MNB engedélyezési és ellenőrzési eljárásában ügyfél az,
a)	akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b)	akit az MNB ellenőrzése alá von,
c)	aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d)	akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(2)	Az MNB a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervezetet kérelmére kizárólag
az eljárás megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről
tájékoztatja.
46.	§ (1) Az MNB a 38. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenységét helyszíni ellenőrzéssel, a
rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött
dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.
19
(2)	Az MNB a felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 38. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy
rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.
(3)	Az MNB felhívására a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és
szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást
megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati
anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó
dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek
ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső
ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást az
MNB által meghatározott formában elkészíteni és az MNB rendelkezésére bocsátani.
(4)	Az MNB az általa hivatalosan ismert tények alapján a 75. § (1) bekezdésében meghatározott
intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.
47.	§ (1) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e
feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.
(2) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor
megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
48.	§ (1) Az MNB eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, 29. § (3) bekezdés b) pontja, a 33/A.
§ és a 49. § nem alkalmazható.
(2)	Az MNB hatósági eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó szabályaitól eltérően is meghatározhatja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének
módját.
(3)	Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
49.	§ (1) Az MNB eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv
kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Az MNB ebben az
esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői - az ügyfél
képviselője kivételével - és más hatóság részére az MNB a rendelkezésére álló iratokat az eljárás
nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás
költségeit az MNB viseli.
(3)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a
minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok
hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani.
50.	§ (1) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához
szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei
között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával
összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak
képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást,
nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet.
(2)	A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges
felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-nek
megküldeni.
(3)	Az MNB valamely eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy
egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.
(4)	Az MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat
felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(5)	Az ügyfél iratbetekintési joga - a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül -
abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának
megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni
rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.
20
51.	§ (1) Az MNB eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az
Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
(2) Az adatigénylés a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre
vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a
tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya
alatt áll-e.
52.	§ (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során
közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan
cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a
valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.
(2)	Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint,
amelynek a kiszabása során az arányosság követelményét szem előtt kell tartani.
(3)	Az eljárási bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés
végrehajtására nincs halasztó hatálya.
53.	§ (1) Az MNB a feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági
szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és
magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseivel.
(2)	Az MNB a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa
célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell
a)	a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,
b)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
c)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés az MNB-nél megtekinthető.
(3)	Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor az MNB azon intézkedések
megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására jogosult, amelyre egyébként lehetősége van
azon eljárás szabályai szerint, amelyben határozathozatalnak lett volna helye.
(4)	Nincs helye intézkedésnek vagy jogkövetkezmény alkalmazásának az MNB-vel hatósági
szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett
azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor
került.
(5)	A Ket. 76. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor
kerülhet sor, ha az ügyfél a szerződésszegése esetére aláveti magát a (3) bekezdésben foglaltaknak .
54.	§ (1) Az MNB, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt
piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának
elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély
nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi
vagy gazdasági érdekeinek vagy a közérdek védelme miatt szükség van - az (5) bekezdésben
foglaltak kivételével - honlapján közzéteszi
a)	a határozat számát és tárgyát,
b)	a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,
c)	a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és
székhelyét, és
d)	a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló
tájékoztatást.
(2)	Az MNB az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó hatósági eljárásban hozott
döntéseit - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közzététele kivételével -
közzéteheti.
21
(3)	Az MNB a honlapján - a hatósági eljárásban hozott döntése alapján - közzétett személyes
adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem
minősülő további adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.
(4)	A (2) bekezdés szerinti közzététel során az MNB a tisztség betöltését engedélyező határozat
esetén a tisztségviselő családi és utónevét is közzéteheti honlapján.
(5)	Az MNB döntését nem teszi közzé, ha a közzététel a pénzügyi közvetítőrendszer stabil,
zavartalan működését veszélyeztetné.
55.	§ (1) A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - az MNB részére fizetendő, külön
jogszabályban meghatározott díj és az MNB által kiszabott bírság megfizetésének kivételével - az
MNB eljárása során nem alkalmazhatók.
(2) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen
kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.
56.	§ (1) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és
önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól azzal, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet,
kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a közigazgatási perekre
vonatkozó szabályai szerint, harminc napon belül bírálja el.
(2)	Az MNB mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság kötelezi az MNB-t az eljárás lefolytatására.
57.	§ Az MNB-vel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor
érvényesíthető, ha az MNB határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt
közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó MNB döntés kapcsán megindított közigazgatási
perben hozott - az MNB-t marasztaló - ítélet jogerőre emelkedett.
58.	§ (1) Az MNB az e törvény, illetve a 38. §-ban meghatározott törvények alapján birtokába
került személyes adatokat az adott személy utolsó, - a 38. §-ban meghatározott törvények szerinti -
engedélyezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső jogviszonyának megszűnésétől számított
legfeljebb öt évig kezelheti.
(2)	Az MNB az 51. §-ban meghatározott adatokat a hatósági eljárás során hozott határozat vagy
az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, illetve a bírósági eljárás - ideértve annak
jogorvoslati szakaszait is - befejezéséig kezelheti.
(3)	Az MNB jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőinek
személyes adatait. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is
tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a
bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult az MNB, azonban a
vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak
addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat
tárgyát képező jogsértéssel.
25.	Elektronikus kapcsolattartás
59.	§ (1) Az 1. melléklet szerinti eljárásokban a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá
tartozó szervezet (a továbbiakban együtt: elektronikus kapcsolattartásra kötelezett) és az MNB
közötti kapcsolattartás az MNB által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az elektronikus
kapcsolattartásra kötelezett részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton
történik.
(2)	Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az elektronikus kapcsolattartásra
kötelezett részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az
értesítéshez joghatás nem fűződik.
(3)	Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon
belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon
22
kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az
MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.
(4)	Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe
vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi
(a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről
eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra
kötelezett kérheti.
(5)	Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül
működésképtelen, ez a nap a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján
közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.
(6)	Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos
kézbesítési szolgáltatást végez.
VII.	Fejezet
Egyes hatósági eljárások
26.	Engedélyezési eljárás
60.	§ (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj
beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat az MNB
elnöke rendeletben állapítja meg.
(2)	A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden
lényeges tényt és adatot közölt az MNB-vei.
(3)	Az engedélyezési eljárás során az MNB a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló
okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint - szükség esetén helyszíni ellenőrzés
útján is - meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.
(4)	A 38. § (1) bekezdés a), c), í), h), i), k), 1), n) és m) pontjában meghatározott törvények
hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban,
valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített
formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.
61.	§ (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén az MNB a hiánypótlási felhívást legkésőbb
tizenöt napon belül bocsátja ki.
(2)	Az MNB előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint a 62. § (6)
bekezdésében meghatározott eset kivételével - nincs helye.
(3)	Ha az MNB a kérelmezőt hiánypótlásra, a kérelem módosítására vagy kiegészítésére hívta fel,
akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.
62.	§ (1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére
irányuló, valamint a 43. § c) pontban meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő három
hónap.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb
három hónappal meghosszabbítható.
(3)	Az állományátruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két
hónappal meghosszabbítható.
(5)	Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet
hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra
hívja fel.
23
(6)	Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban
foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, az MNB a hiánytalan
beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a
kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
(7)	Az MNB a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy
annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján
érdemben bírálja el a kérelmet.
27.	Ellenőrzési eljárás
63.	§ (1) Az MNB ellenőrzési jogköre
a)	e törvény,
b)	a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és
tevékenységére vonatkozó jogszabályok,
c)	a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást előíró jogszabály és
d)	az MNB elnöke rendelete
megtartásának, valamint az MNB hatósági határozataiban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére
terjed ki.
(2) Az MNB ellenőrzése a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó
adatok ellenőrzését, valamint az MNB által hivatalból lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárást (a
továbbiakban: ellenőrzési eljárás) foglalja magába.
64.	§ (1) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)—(12) bekezdését, 70. §-át, a 93. §-át, 94. §-át és
94/A. §-át nem kell alkalmazni.
(2)	Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le hatósági ellenőrzési eljárást.
(3)	Az adatszolgáltatásból származó adatokat az MNB folyamatosan ellenőrzi, az ellenőrzésről az
ügyfelet nem értesíti.
65.	§ (1) Az ellenőrzési eljárás során az MNB a 38. § -bán meghatározott törvények hatálya alá
tartozó személynél és szervezetnél
a)	átfogó vizsgálatot,
b)	célvizsgálatot és
c)	több személynél és szervezetnél témavizsgálatot
végez.
(2)	Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján
ellenőrzi.
(3)	Az MNB
a)	fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetnél, központi értéktárnál legalább kétévente,
b)	központi szerződő félnél legalább évente,
c)	banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál,
valamint pénzügyi csoportnál legalább háromévenként,
d)	szövetkezeti hitelintézetnél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei
szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél,
biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél és tőzsdénél legalább ötévenként
átfogó vizsgálatot folytat le.
(4)	Az MNB a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és
szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport), az
összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi
csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások
24
betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi
előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).
(5)	Az átfogó vizsgálat részeként az MNB helyszíni ellenőrzést is tart. Az MNB a
csoportvizsgálat keretében valamennyi csoporttagnál tarthat helyszíni ellenőrzést. Az MNB az
ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített
jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait a 69. § (1) bekezdése
szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.
(6)	Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban
előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.
66.	§ (1) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus
úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt
szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet
felvenni.
(2)	Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult a 38. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein,
ügyvezető testületének, és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.
67.	§ Az MNB csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges
mértékben vizsgálhatja a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és
szervezetek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. Az MNB ellenőrzési
feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag
tájékoztatása mellőzhető.
68.	§ (1) Az ellenőrzés alá vont személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját az
MNB az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal -
írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2)	Helyszíni ellenőrzést magában foglaló ellenőrzési eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására
vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(3)	Az MNB jogosult az ellenőrzés során próbaügyletet kötni. A próbaügylet körében
ellenőrizhető ügylet legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig, fizetési
megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az átváltandó
bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.
(4)	Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. Az MNB a közreműködő személyt
megbízólevéllel látja el. A közreműködő személyt a 148. § szerinti titoktartási kötelezettség terheli.
(5)	Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő ellenőrzési
jogosultságát a próbaügylet befejezésekor igazolja. Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az
ellenőrzött szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő személy köteles
minden, a próba ügylet keretében átvett összeget visszatéríteni.
69.	§ (1) Az MNB az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat
esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében kilenc
hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.
Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a csoportvizsgálat során tett
megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi
csoport irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és
közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal
meghosszabbítható.
(2)	A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a)	a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b)	a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált
személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési
lehetőségét,
25
c)	az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való
figyelmeztetést,
d)	az MNB-nek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó
bizonyítékokat, és
e)	a megállapítások értékelését.
(3)	A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja az MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és -
csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó
megállapításait.
(4)	Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a
csoportvizsgálati jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban észrevételt
tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb
határidőt is előírhat.
70.	§ (1) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a
határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt
esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az MNB a vizsgálatot
lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb
bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(2)	A 68. § (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból
származó adatok ellenőrzésén alapuló ellenőrzési eljárást - és a 69. § (4) bekezdésében
meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását az MNB az (1) bekezdés szerinti döntésében
megindokolja.
71.	§ Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy
érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut az MNB tudomására,
amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy
kiegészítését, az MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított,
illetve kiegészített részét a 70. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés
céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy
szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési
határidejére a 69. § (4) bekezdését kell alkalmazni, az MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt
pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő
eredménytelen elteltétől kell számítani.
72.	§ Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását,
vagy valamely, a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet prudens
működését, az MNB ellenőrzési eljárása során az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel
rendelkező független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt rendelhet ki.
73.	§ A 38. §-ban meghatározott törvények alapján az MNB ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi
hatóság kérésére is lefolytathat.
74.	§ (1) Az MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás
felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben
a)	a 38. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést,
kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme
miatt - halaszthatatlanul szükség van,
b)	megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot
megszüntetését, ha erre - a 4. § (l)-(9) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai ellátása
érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt -
halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron kívül hozza meg.
(2)	Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza meg.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott végzést az MNB az ügyféllel hirdetményi úton is
közölheti. Ha a hirdetményi úton való közlés az MNB honlapján történik, a végzést az MNB
időbélyegzővel látja el.
26
75.	§ (1) Ha az MNB a 63. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan
ismert tények alapján megállapítja a 63. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az
MNB hatósági határozatában vagy az ellenőrzött személy, szervezet belső szabályaiban
meghatározott kötelezettségek megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos
teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a)	a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén a 38. §-ban
meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály szerinti intézkedést, kivételes
intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő
intézkedéseket alkalmazza:
ba)	felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására,
bb)	határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és
a hiányosságok megszüntetésére,
bc)	kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való
beszámolási kötelezettség mellett,
bd)	előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,
be)	elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által fogalomból
bevont, de törvényes fizetőeszközre beváltható bankjegyről és érméről engedély nélkül készített
utánzatok megsemmisítését,
bí) bírságot szab ki,
bg) fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez
(az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés).
(2)	Az MNB abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi hatóság
kezdeményezi.
(3)	Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(4)	Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a)	a szabályszegés vagy mulasztás súlyosságára,
b)	a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,
c)	a cselekménynek a 63. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó
személyekre és szervezetekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
d)	a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,
e)	a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére és a kárenyhítési
hajlandóságra,
í) a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,
g)	az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel
vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,
h)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak
szándékára, valamint
i)	a szabályok megsértésének ismétlődésére, és gyakoriságára.
(5)	Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek az MNB
tudomására jutásától számított három év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Ha a
bíróság az MNB-t új eljárás lefolytatására utasítja, intézkedést a hároméves határidőre tekintet
nélkül az elkövetéstől számított ötödik év utolsó napjáig lehet alkalmazni.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az
intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az ellenőrzött
személyek és szervezetek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött tevékenységet
már nem végzi.
(7)	Az MNB által kirótt bírság az MNB saját bevétele.
76.	§ (1) Az ellenőrzött személlyel és szervezettel szemben kiszabható bírság összege százezer
forinttól kétmilliárd forintig terjedhet
27
(2)	A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 38. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj
és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.
(3)	Az ellenőrzött szervezet vezetőjével, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állású
személynek minősülő személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól húszmillió
forintig terjedhet. A vezetővel, valamint a vezető állású személynek minősülő személyekkel
szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezet nem vállalhatja át.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazása során - a 38. §-ban meghatározott törvények ekként
meghatározott személyeken túl - vezető állású személynek minősül az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezető-
helyettese is, továbbá a független biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.
77.	§ (1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc
napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
(2)	Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen
tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.
(3)	Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság
alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az
ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették.
28.	A felügyeleti biztos
78.	§ (1) A 38. § (1) bekezdés a), c), f), ti), i), k), 1) és n) pontja szerinti törvényekben
meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a 79. §-ban meghatározott szabályokat
kell alkalmazni.
(2)	Felügyeleti biztosként kizárólag a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
szervezetek felszámolását végző, az MNB tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság (a
továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság) rendelhető ki, amely a tevékenységének végzése során
a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által nyújtott
szolgáltatásokat igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve jár el.
(3)	A nonprofit gazdasági társaság azt a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személyt (a továbbiakban: kijelölt felügyeleti biztos) jelöli ki a felügyeleti biztos
feladatainak ellátására, aki
a)	büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti
biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé,
b)	szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább négyéves,
ba)	a 38. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,
bb)	a 38. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt törvényben meghatározott hitelintézetnél vagy
pénzügyi vállalkozásnál,
be) a 38. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,
bd)	a 38. § (1) bekezdés h) és m) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési
alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetnél, központi értéktárnál,
be)	a 38. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt törvényben meghatározott biztosítónál,
bf)	a 38. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt törvényben meghatározott foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménynél,
bg)	a 38. § (1) bekezdés 1) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési vállalkozásnál,
bti) a 38. § (1) bekezdés ti) pontjában foglalt törvényben meghatározott viszontbiztosítónál
szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(4)	A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek
minősül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló
28
egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel, könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú képesítéssel -
ideértve a posztgraduális képesítést is - rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 38. § (1)
bekezdés a), c), í), h), i), k), 1) és n) pontjában meghatározott törvények által szabályozott
szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető,
megválasztható.
(5)	Felügyeleti biztosnak nem lehet kijelölni azt, illetve e minőségében nem járhat el az,
a)	aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 38. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), 1) és n)
pontjában meghatározott törvények által szabályozott, a felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett
szervezetekben a kijelölés időpontjában vagy a kijelölést követően érdekeltséggel rendelkezik, így
különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól bármilyen formában
bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,
b)	akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos elintézése
egyéb okból nem várható el (elfogultság).
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről a felügyeleti biztos a kijelöléskor,
ha az (5) bekezdésben meghatározott körülmény a kijelölés után merül fel, a körülmény
felmerülését követően azonnal köteles tájékoztatni a nonprofit gazdasági társaság vezetőjét. Ebben
az esetben másik felügyeleti biztos kijelölésére kerül sor.
(7)	A kijelölt felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért a károsulttal szemben a
nonprofit gazdasági társaság felelős. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő
vagyoni biztosítékkal a kártérítési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.
(8)	A kijelölt felügyeleti biztos a nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért a
munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési
felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás esetén a
kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos
károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét meghaladhatja.
(9)	A nonprofit gazdasági társaság a kijelölt felügyeleti biztos nevét és székhelyét - bejegyzés és
közzététel végett - bejelenti a cégbíróságnak.
(10)	A felügyeleti biztosi feladatok ellátására kijelölendő személy a kijelölést megelőzően
hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé. Indokolt
esetben - akár önállóan, akár az MNB kezdeményezésére - a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban
felszólíthatja a kijelölt felügyeleti biztost, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül -
ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, az ezt akadályozó ok megszűnését követően
haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé.
79.	§ (1) A nonprofit gazdasági társaság a kijelöléskor, illetve a felügyeleti biztosi
tevékenységének folytatása során is - a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes
körülményének mérlegelése alapján - dönthet úgy, hogy több személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi
tevékenység ellátására. A nonprofit gazdasági társaságnak lehetősége van arra is, hogy a már
kijelölt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes
körülményének mérlegelése alapján indokolt.
(2)	Hitelintézethez történő felügyeleti biztos kirendelése esetén a nonprofit gazdasági társaság a
hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi tevékenység
ellátására.
29.	Fogyasztóvédelmi ellenőrzés
80.	§ (1) Az MNB kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a)	a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott
szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó
29
kötelezettséget megállapító, a 38. §-ban meghatározott törvények vagy az azok végrehajtására
kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b)	a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény
rendelkezéseinek,
c)	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény
rendelkezéseinek, továbbá
d)	az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)-d) pont a
továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
e)	az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és
megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e
rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
(2)	E törvény alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén
kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
(3)	A fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután a
38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél, e személy
vagy szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül - személyesen, telefonon,
postai úton, telefaxon, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül - azonosítására
alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a személy vagy szervezet szolgáltatásával vagy
eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban
a)	a panaszára nem kapott választ,
b)	a panasz kivizsgálása nem a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
törvényekben előírtak szerint történt,
c)	a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válaszából
egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt
vélelmez.
81.	§ (1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél
jogai illetik meg a 38. § (3) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi
rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának
joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a fogyasztói érdekek védelme
érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos
Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
(2)	A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi hatóságot,
amelynek feladatkörét az ügy érinti.
82.	§ (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem
indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor
kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem
szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2)	Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.
83.	§ Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy
annak egy része tekintetében
a)	a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán
már ellenőrzési eljárás volt, illetve van folyamatban, vagy
b)	az MNB a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását - a kérelemben foglaltakkal
azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,
az MNB a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti,
egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.
30
84.	§ Az MNB jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés
keretében ellenőrizni.
85.	§ (1) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy
hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés
aláírásáig tarthat.
(2)	Az MNB a próbaügyletkötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő
személy részére az MNB megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét,
továbbá azt, hogy mely, a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy
szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(3)	A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat,
valamint az MNB alkalmazottjára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
(4)	A közreműködő személyt is terheli az MNB alkalmazottjára vonatkozóan előírt titoktartási
kötelezettség.
(5)	Próbaügyletkötés esetén az MNB ellenőrzési jogosultságát a próbaügyletkötés befejezésekor
igazolja.
(6)	Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy köteles
minden, a próbaügyletkötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e
rendelkezést e szervezet vagy személy által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás
díjára, amelyet a próbaügyletkötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során
megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a
próbaügyletkötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját
az MNB az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően
haladéktalanul megtéríti.
86.	§ Az MNB fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés
meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben
megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot
megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt -
halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron kívül hozza meg.
87.	§ (1) Ha az MNB megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi
ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 75. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában
meghatározott szempontok figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt
tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
a)	a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére
hív fel,
b)	elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
c)	megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
d)	határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal,
hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni az
MNB-t,
e)	a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett
tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását,
í) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
(2)	A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés
megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett
fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell
megítélni.
(4)	Az MNB minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha
31
a)	az MNB-nek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére
megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet
vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy
b)	a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.
88.	§ (1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól
a)	a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó
árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig,
de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal
fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötszázezer forintig, illetve
a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén
a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig terjedhet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát
megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a
továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szervezet
vagy személy működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a
jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben az elért nettó árbevételről nem
áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének
meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval
még nem rendelkező, újonnan alapított szervezet esetében az eljárás megindításának évére
vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a
számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás
megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(3)	Az a)-d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó
árbevételként:
a)	biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,
b)	befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétel,
valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletekből származó bevétel,
c)	magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló
tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap
tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet
szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetések,
d)	hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén:
da)	kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
db)	az értékpapírokból származó bevételek,
de)	a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,
dd)	pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha az pozitív,
e)	árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó
ea)	nettó árbevétel, valamint
eb)	pénzügyi műveletekből származó bevétel,
í) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó
fa)	nettó árbevétel, valamint
fb)	pénzügyi műveletekből származó bevétel
összegét kell figyelembe venni.
(4)	Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szervezet vagy személy az adatokat devizában adja
meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szervezet vagy személy üzleti
évének lezárásakor - újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján -
érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
32
89.	§ (1) Az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából
meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél
témavizsgálatot tarthat.
(2)	Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján
ellenőrizheti.
(3)	Az eljárás időtartalma
a)	célvizsgálat esetén legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal,
három hónappal meghosszabbítható,
b)	témavizsgálat esetén egy év, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három
hónappal meghosszabbítható.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra megfelelően alkalmazni kell a 80-88. § rendelkezéseit
azzal, hogy a 80. § (2) bekezdése és a 82. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.
90.	§ (1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében
ellenőrzi, akkor az eljárásra a 81. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli,
akkor e rendelkezések megsértése miatt a 87. és 88. §-ban meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
(3)	Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdésében
meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult,
akkor az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 75. és 76 §-
bán meghatározottakat kell alkalmazni.
30.	Piacfelügyeleti eljárás
91.	§ (1) Az MNB eljárást indít (a továbbiakban: piacfelügyeleti eljárás)
a)	engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési,
központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári,
viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói,
befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység
észlelése esetén,
b)	bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,
c)	bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok
ellenőrzése céljából,
d)	a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
e)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és
közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó
szabályok ellenőrzése céljából (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás).
(2)	Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes
kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, valamint a bennfentes személyre vonatkozó
bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló eljárásban,
valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az
eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő
indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(3)	Az MNB - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a 38. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személy vagy szervezet köteles az
általa kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos
a)	iratot, elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített telefonbeszélgetést bemutatni,
b)	egyéb tájékoztatást adni, valamint
c)	azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján az MNB kezelni jogosult.
33
(4)	Az MNB-nek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a
piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló
1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
(5)	Az MNB a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,
a)	ha az ellenőrzés alapján az MNB határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem
kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,
b)	az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig,
intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig vagy a végrehajthatóság elévüléséig,
c)	ha az MNB döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy az MNB büntetőeljárást
kezdeményez, akkor - ha rendkívüli jogorvoslattal nem éltek - a bírósági eljárás jogerős
befejezéséig
kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.
92.	§ (1) Az MNB az engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a
piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi
kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére és a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet 5-8. cikkében meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében
meghatározott fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló
piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre
vonatkozó,
a)	az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító
kódjával kapcsolatos,
b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy
egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás
dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,
c)	az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a
piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező
természetes személy beazonosításához szükséges
családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor az MNB köteles valószínűsíteni, hogy a
tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes
jóváhagyása szükséges.
(4)	A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha az MNB a (2) bekezdésben
foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
93.	§ (1) Ha
a)	az ügyfél EGT-tagállamon kívüli lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik,
b)	az ügyfél képviselőt vagy kézbesítési megbízottat nem nevezett meg, és
c)	elektronikus kapcsolattartásnak sincs helye,
az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését postai szolgáltató útján is közölheti.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott közlési mód alkalmazása esetén a döntést az MNB
hirdetményi úton is közli. A hirdetményt ebben az esetben az MNB és Budapest Főváros
Önkormányzata hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a központi rendszeren és az MNB elektronikus
tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.
94.	§ (1) Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén az MNB
a)	megtiltja a tevékenység végzését,
b)	büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a
tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapján bűncselekménynek minősül,
c)	hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve
d)	piacfelügyeleti bírságot szab ki.
34
(2)	Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén az MNB
a)	megtiltja a tevékenység végzését,
b)	hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve
c)	piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(3)	Az MNB
a)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és
közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó
személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,
b)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12-14. cikkében előírt fedezetlen
ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő
személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és
c)	az a)-b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(4)	Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el abban az
esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet
ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének
végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az
esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a
jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt
indokolja.
(5)	Piacfelügyeleti eljárás során
a)	az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti
bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b)	a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok
megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
c)	a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege
százezer forinttól ötmillió forintig,
d)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és
közzétételi kötelezettség, valamint a 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások
megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(6)	A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az elért
árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet
mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott
bírságtétel felső határa.
(7)	Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében
ellenőrzi, akkor az eljárásra a 91. és 92. §-t is alkalmazni kell.
(8)	Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli,
akkor e rendelkezések megsértése miatt az (l)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
(9)	Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdésében
meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, az MNB
valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 75. és 76. §-ban
meghatározottakon kívül kiterjed az (l)-(6) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.
(10)	Ha az MNB a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és
szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy az MNB által hozott határozatban vagy a
38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek belső
szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések
megsértése miatt a 75. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
35
(11)	A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (4) bekezdését és 70. §-át, valamint az e törvény
szerinti ellenőrzési eljárás szabályait a 65. § (1) és (3)-(6) bekezdése, a 66. §, a 68-71. § és a 76. §
kivételével alkalmazni kell.
VIII.	Fejezet
A Pénzügyi Békéltető Testület
31.	A Pénzügyi Békéltető Testület feladata, szervezete és működése
95.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a
38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között - a nyújtott
szolgáltatással kapcsolatban - létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás
ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a
Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az
ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő
érvényesítésének biztosítása érdekében.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testületet az MNB szervezeti rendjében közvetlenül az MNB elnökéhez
kell besorolni.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai
hálózatának (a továbbiakban: FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat.
(5)	Az MNB gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének pénzügyi fedezetéről,
továbbá biztosítja a FIN-Net-ben való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok
ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.
96.	§ (1) (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai (a továbbiakban: békéltető testületi tag) az
MNB alkalmazottai.
(2)	A békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható.
(3)	Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági
egyetemi diplomával rendelkezik. Az MNB szervezeti és működési szabályzata meghatározhatja a
békéltető testületi tag kinevezésének további feltételeit.
(4)	A békéltető testületi tag felmentéséhez a Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.
97.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület háromtagú tanácsban (a továbbiakban: tanács) jár el.
(2)	A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében
meghatározottak szerint kerül sor.
(3)	A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi szabályokról is.
(4)	A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag köteles haladéktalanul bejelenteni, feltárni minden
olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
(5)	A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, ha olyan
körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága
tekintetében.
(6)	Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül
terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről vagy a kizárási kérelem benyújtásának
alapjául szolgáló okról tudomást szerzett.
(7)	A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az érintett testületi tag
meghallgatása után.
98.	§ A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más
megfelelő formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és
költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a
határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon
36
kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való
érvényesíthetőségét.
99.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület munkáját a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke nevezi ki hat évre.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február
végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi bére a Központi Statisztikai Hivatal
által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos
bruttó kereset nyolcszorosa.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és az MNB-vel fennálló
munkaviszonya megszűnik
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	lemondással,
c)	felmentéssel,
d)	összeférhetetlenségének kimondásával,
e)	halállal.
(5)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (4) bekezdés a), b) és
e)	pontjában meghatározott esetben az MNB elnöke állapítja meg.
(6)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni az MNB elnökével.
Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatása megszűnésének időpontját az
MNB elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az MNB elnökéhez
történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.
(7)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét az MNB elnöke mondja ki.
(8)	Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó
körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
(9)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke felmentheti, ha
a)	olyan magatartást tanúsított, amely az MNB rendeltetésszerű működését akadályozta,
b)	száznyolcvan napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.
(10)	A felmentésre vonatkozó kezdeményezést a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke részére meg
kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A
bíróság által érkeztetett keresetlevelet, illetve a jogerős bírósági döntést a Pénzügyi Békéltető
Testület elnöke az MNB elnökének haladéktalanul megküldi. Az MNB elnökének határozatával
szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(11)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy
felmentésére a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a
kezdeményezés tekintetében meghozott bírósági döntés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.
(12)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése esetén felmentési időre
és végkielégítésre jogosult, kivéve ha a megbízatás a (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott
okból vagy a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.
(13)	A felmentési idő hat hónap. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a felmentés időtartamára
munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki erre az időtartamra hathavi jövedelmével
megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő jövedelemre jogosult.
(14)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hathavi jövedelmével megegyező végkielégítésre
jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc napon belül kell megfizetni számára.
100.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki - az MNB elnökének
jóváhagyásával - a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjét.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács
tagjait.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz az MNB elnökének a Pénzügyi Békéltető
Testület létszámkeretének megállapítására.
37
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során
nem utasítható.
32.	A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása
101.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a
38.	§-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó, a fogyasztói jogvitával érintett személynél
vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
(2)	A 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet vagy személy az (1)
bekezdés szerinti panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott
lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
(3)	A panasz elutasítása esetén a szervezet vagy személy köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni
arról, hogy tett-e a 102. § (1) bekezdésében meghatározott alávetési nyilatkozatot, és arról, hogy
panaszával az MNB Pénzügyi Békéltető Testületének eljárását kezdeményezheti. Az elutasító
döntésben fel kell tüntetni a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
102.	§ (1) A 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a
Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot
tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen
eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy személy
kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott
értékében vagy más módon is korlátozhatja.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.
(3)	Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést
azért kötötte, mert a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet
kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség
hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e
nyilatkozata - az abban meghatározott feltételekkel - köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett
az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy személy mentesül e
nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon
visszavonta.
103.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.
(2)	A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani. A kérelemnek
tartalmaznia kell
a)	a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b)	a fogyasztói jogvitával érintett, a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személy vagy szervezet nevét, székhelyét,
c)	a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat,
d)	a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,
e)	az elutasított panaszt,
f)	a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres
eljárást nem indított,
g)	a döntésre irányuló indítványt.
(3)	A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek
tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a 38. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról,
ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés
megkísérléséről.
(4)	A kérelemhez csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a fogyasztó meghatalmazott útján
jár el.
38
(5)	Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a Pénzügyi Békéltető
Testület a kérelmet - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - a hiányok megjelölése
mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.
104.	§ Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az
elévülésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 327. § (1)
és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglaltak
irányadók.
105.	§ (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának
az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a Pénzügyi Békéltető Testülethez beérkezik.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül
megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A Pénzügyi Békéltető Testület
hatáskörének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel rendelkező
szervezetnek haladéktalanul megküldi.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén értesíti a feleket, és - az (5)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli
meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanács tagjainak
nevét.
(5)	Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás
írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell
szereznie.
106.	§ A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja,
ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt
korábban közvetítői vagy hatósági eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak
tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.
107.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy
kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével
kellő időben előzetesen értesíti.
(2)	Az értesítésben a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy
szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon
belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről,
a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, valamint a tanács döntésének kötelezésként
történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket
és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára
bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó
nyilatkozattételének elmaradása esetén az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
(3)	A 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet
válasziratának másolatát az eljáró tanács elnöke a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig
erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.
(4)	Ha a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet
válasziratát nem terjeszti elő, az eljáró tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a
mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.
108.	§ A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján,
a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kézbesíti.
109.	§ (1) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak.
(2)	Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet.
110.	§ (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az
egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben,
illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
39
(2)	Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni, és köteles
lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A
tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.
(3)	Az eljárás nem nyilvános, kivéve ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.
111.	§ (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy
kiegészíthető, kivéve ha a tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja,
vagy a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az alávetésre
hivatkozva a kérelem módosítása vagy kiegészítése ellen tiltakozik.
(2)	Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg vagy nem
terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján
dönt.
(3)	A tanács az eljárást megszünteti, ha
a)	a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b)	a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c)	az eljárás folytatása lehetetlen,
d)	az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem
megalapozatlanságát is - nincs szükség.
(4)	A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.
(5)	A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt
esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal
meghosszabbíthatja.
112.	§ Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
a)	kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 38. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában,
kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés
meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve
kötelezőként elismerte, vagy
b)	ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya
alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését
kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem
nyilatkozott.
113.	§ (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a
kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.
(2)	Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi
Békéltető Testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás
követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés
költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).
(3)	A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és
annak viseléséről.
(4)	Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.
(5)	A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére - a határozat kézbesítését követő
naptól számított - tizenöt napos határidőt kell szabni.
(6)	A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat,
illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a
feleknek.
114.	§ A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását - a felek nevének
megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával
nyilvánosságra hozni.
115.	§ (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét
bírósági eljárás keretében érvényesítse.
40
(2)	A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak
hatályon kívül helyezése azonban a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kérhető a bíróságtól.
(3)	A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi
Törvényszéktől, ha
a)	a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b)	a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,
c)	a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
(4)	A 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet határozat,
illetve az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére
történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha
az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
116.	§ (1) A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Pénzügyi
Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
(2)	A bíróság a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
(3)	A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül
helyezésére vonatkozhat.
(4)	A bíróság eljárására egyebekben a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.
117.	§ (1) A fél kérheti a határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított
tizenöt napon belül a határozatban előforduló bármely névcsere, névelírás, szám- vagy számítási
hiba vagy más hasonló elírás kijavítását, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás
meghatározott része tekintetében értelmezés kiadását.
(2)	Ha az eljáró tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon
belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó
határozat, illetve az ajánlás részévé válik.
(3)	Az eljáró tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás
kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
(4)	Az eljáró tanács a kijavított határozatot vagy ajánlást a kijavítást követő tizenöt napon belül
megküldi a feleknek.
118.	§ (1) Ha a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a
tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület - a fogyasztó nevének
megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét -
legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével
-	nyilvánosságra hozni.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül
helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.
119.	§ (1) Ha a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a
tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési
határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának
végrehajtási záradékkal történő ellátását.
(2)	A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a Pénzügyi Békéltető
Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(3)	A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat
végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a
Pénzügyi Békéltető Testületet.
120.	§ A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteheti annak a 38. §-ban meghatározott törvények
hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége
megjelölését, amely felszólítása ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 107. § (2)
bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem
41
jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a szervezet
vagy személy figyelmét fel kell hívni.
121.	§ Ha a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet
megsérti a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, vele szemben az
MNB e törvény szerinti intézkedést alkalmazhat.
122.	§ A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó, a törvény keretei között kialakított
részletes szabályokat a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje tartalmazza.
33.	A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén
123.	§ A 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek
tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatásával (a továbbiakban ezen alcím
alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység) összefüggő határon átnyúló fogyasztói
jogviták esetén e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
124.	§ Ezen alcím alkalmazásában:
a)	határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita, amelyben
aa)	az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a 38. §-
bán meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye, telephelye,
letelepedési helye a Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a
továbbiakban: más EGT-állam) van, vagy
ab)	az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT-államban található, és a 38.
§-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye
Magyarországon van;
b)	pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel rendelkező
szolgáltató tevékenységét is érteni kell.
125.	§ (1) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más
EGT-államban letelepedett, a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy
szervezet közötti, pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás
megindításának az is feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület
eljárásának alávesse magát és annak döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele nem áll fenn, a
Pénzügyi Békéltető Testület
a)	tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról,
valamint az annak eljárására vonatkozó sajátos szabályokról, így különösen a szolgáltatással való
előzetes egyeztetés szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt határidőkről,
továbbá
b)	a fogyasztónak a FIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített kérelmét - a fogyasztó
kérésére - továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt
vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumhoz.
126.	§ (1) Az eljárás írásban történik, az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján
kezdeményezheti meghallgatás tartását. A meghallgatás tartásához mindkét fél hozzájárulását be
kell szerezni.
(2)	Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezi, a
107.	§ (1) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás időpontja helyett a feleknek az eljárás
megindításáról való tájékoztatását tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az
értesítésben erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.
(3)	Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte,
az eljáró tanács a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében a felektől határidő
tűzésével írásbeli tájékoztatást vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek
42
nyilatkozatait, álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára az
ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére.
(4)	Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerinti meghallgatás tartását nem kezdeményezte,
a 113. § (6) bekezdése nem alkalmazható. A tanács határozatát annak meghozatalát követően
haladéktalanul meg kell küldeni a feleknek.
127.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület - a fogyasztó kérésére - köteles azon a nyelven eljárni
és határozatát hiteles másolatban azon a nyelven meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés
nyelve, illetve amely a jogvitával érintett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy vagy
szervezet és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve.
(2)	Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.
(3)	Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható meg.
128.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más
megfelelő formában tájékoztatást adni - a 98. §-ban meghatározottakon túl -
a)	a FIN-Net működéséről, továbbá
b)	a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói
jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-
állambeli alternatív vitarendezési fórumról és annak eljárásáról.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon
átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-
Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást
ad az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon
átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő tevékenységéről külön összefoglaló
tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.
(4)	A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót
nyilvánosságra hozza, és megküldi a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszternek.
(5)	A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé
a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.
129.	§ (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről
évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az
elnöknek.
(2)	A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót
nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL
34.	Kapcsolat az Országgyűléssel
130.	§ (1) Az Országgyűlés írásbeli vagy szóbeli eseti tájékoztatást kérhet az MNB elnökétől.
(2)	Az MNB elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági
ügyekért felelős állandó bizottságának az MNB féléves tevékenységéről az éves beszámoló
tartalmának megfelelő tartalommal. Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó
bizottságának kérésére a beszámolóval összefüggésben az MNB elnöke személyes megjelenésre és
a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles.
(3)	Az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó
bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli.
43
(4)	Az MNB elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező
bizottságának.
(5)	Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint beruházásaira
vonatkozóan részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést
készít a tervezett és a tényleges működési és beruházási költségek alakulásáról. Az elemzést a
könyvvizsgáló véleményével ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés
gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére.
(6)	Az MNB elnökének (l)-(3) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségei nem
eredményezhetnek beavatkozást az MNB döntéshozó szervei tagjai függetlenségébe, nem
befolyásolhatják az MNB elnökének mint az EKB Általános Tanácsa tagjának fennálló státuszát és
nem befolyásolják az Alapokmányból fakadó titoktartási kötelezettségek betartását.
35.	Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal
131.	§ Az MNB feladataival és a pénzügyi közvetítőrendszer működésével kapcsolatos döntések
és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.
132.	§ A miniszter a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének (a továbbiakban:
tervezet) Kormány által történő elfogadását követően haladéktalanul tájékoztatja az MNB-t a
tervezetről. Az MNB jogosult a tervezettel kapcsolatos véleményét közvetlenül megküldeni a
miniszternek. Ezt a véleményt a Költségvetési Tanács ülésén az MNB elnöke jeleníti meg. Az így
megjelenített vélemény azonban nem köti az MNB elnökét a Költségvetési Tanács tagjaként
biztosított jogainak szabad gyakorlásában.
133.	§ A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét
meg kell hívni.
134.	§ (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó
egyéb lényeges kérdésekről - amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik - legalább
negyedévente jelentést készít és hoz nyilvánosságra. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az
MNB közleményt jelentet meg.
(2)	Az MNB a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, a
pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről évente prudenciális, valamint
fogyasztóvédelmi kockázati jelentést készít.
(3)	Az MNB a Kormány, illetve a Kormány tagjai részére a monetáris folyamatok alakulásáról és
alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.
(4)	Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a működés szempontjából
kiemelten fontos, az igazgatóság 12. § szerinti jogkörében meghozott döntésekről a döntés
meghozatalát követően tájékoztatja a minisztert. Az MNB köteles az általa végrehajtott
devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A
miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további
információk köréről.
(5)	A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben a
Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik.
135.	§ A Kormány, a központi államigazgatási szervek az MNB kérésére tevékenységükkel
kapcsolatban információt nyújtanak.
136.	§ A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyed
ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok -
amennyiben azok nem minősített adatok - az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb
az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli
nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.
137.	§ Az MNB a 4. § (l)-(8) bekezdésben meghatározott alapvető feladatai ellátása során az
Alapokmány 6.2. cikkében meghatározottak szerint, a 4. § (9) bekezdésében meghatározott alapvető
44
feladata ellátása során részt vehet a pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi
együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekben.
36.	Kapcsolat a Nemzetközi Valutaalappal
138.	§ (1) A Nemzetközi Valutaalap által Magyarország tagságát illetően hozott határozat,
valamint a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya értelmében a Nemzetközi Valutaalapnak
időszakonként fizetendő összegek tekintetében a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusában meghatározott megfelelő forrásokból Magyarország nevében kifizetést
teljesítő szerv feladatait az MNB látja el, beleértve a Nemzetközi Valutaalap Különleges Lehívási
Jogok Főosztályában való részvétellel kapcsolatos fizetések teljesítését is.
(2)	Az MNB a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban, Magyarország tagságával
összefüggésben, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó váltókat állíthat ki
a Nemzetközi Valutaalap javára.
(3)	A Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát
Magyarország részéről az MNB látja el. Ezzel összefüggésben az MNB jogosult Magyarország
nevében a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján végrehajtható valamennyi
műveletet és ügyletet létrehozni és lebonyolítani és a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának
rendelkezései alapján Magyarországnak átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében a
pénzügyi szerv minőségében jogosultként eljárni.
(4)	A Nemzetközi Valutaalapnak Magyarországon tartott valutakészleteit kijelölt
letéteményesként az MNB őrzi.
37.	Kapcsolat az Európai Bizottsággal és az Európai Felügyeleti Hatóságokkal
139.	§ (1) Az MNB együttműködik
a)	az Európai Bizottsággal,
b)	az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás -
és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal,
c)	az Európai Rendszerkockázati Testülettel,
d)	az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint
e)	az Európai Bankbizottsággal.
(2)	Az MNB teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló bejelentési
kötelezettségeket.
(3)	Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a)	biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak
visszavonását,
b)	harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy
viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt,
c)	az olyan AÉKBV-alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve
valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
d)	harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben
történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett
hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés
megszűnését,
e)	harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő
olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító
harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
í) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett
viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a
45
Magyarországon bejegyzett viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává
válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
g)	pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,
h)	a Hpt. 32/A. § (5) bekezdése szerinti határozatot,
i)	összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. § (3)-(5) bekezdése tekintetében - alkalmazott
eljárásokat,
j) a Tpt. 181/J. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként az
MNB látja el az összevont alapú felügyeletet,
k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor
kijelölését,
1) a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő
letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,
m) a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése, a Tpt. 404. § (2) bekezdése és a Bszt. 177. § (2) bekezdése
szerinti intézkedését,
n) a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait, beleértve az ilyen átruházást
szabályozó pontos feltételeket is,
o)	a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását,
p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az
azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit,
q) azokra a kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira vonatkozó adatokat,
amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési
vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK
irányelv) 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó
jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint
r) a hitelintézet részére kiadott tevékenységi (működési) engedély visszavonását.
(4)	Az MNB tájékoztatja
a)	az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot
aa)	a piaci visszaélésekről, valamint a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra
vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével kapcsolatban kiszabott közigazgatási
intézkedésről vagy szankcióról a nyilvánosságra hozatalt követően, valamint évente összesítő
jelleggel,
ab)	az értékpapírt kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő
személy értesítésével egyidejűleg a tájékoztató és annak bármely kiegészítése jóváhagyásáról,
amellyel egyidejűleg a tájékoztató és a tájékoztató kiegészítő jegyzékeinek egy példányát is
megküldi,
ac)	a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, tőzsde alapítására
vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére
jogosító engedély kiadásáról és visszavonásáról,
ad)	a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról, amelynek jegyzékét
megküldi, illetve a jegyzék változásáról,
ae)	azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 38. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek rendelkezésére állnak,
aí) azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról, amelyek megfelelnek
a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat
tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint
ag)	a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése
alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;
b)	az Európai Bankhatóságot
46
ba)	a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak
visszavonásáról,
bb)	a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére
kiadott tevékenységi engedélyről,
bc)	a Hpt. 32/A. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,
bd)	a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak
megszűnéséről,
be)	a Hpt. 96/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként az
MNB látja el az összevont alapú felügyeletet,
bí) a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedéséről, valamint
bg) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése
alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;
c)	az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot
ca)	a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése
alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,
cb)	a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról.
(5)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan
biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban
bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a
vállalatcsoport szerkezetét.
(6)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést az európai bankbizottság
létrehozásáról szóló, 2003. november 5-i 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai
Bankbizottságnak is meg kell küldeni.
(7)	A (3) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport
szerkezetét.
(8)	Az MNB a (3) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség
állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is megküldi.
(9)	A Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a
Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást ad.
140.	§ (1) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások Hpt. és
Bszt. szerinti javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott
adatokat a javadalmazási trendek értékelése céljából összegyűjti. Az MNB ezt az információt
megküldi az Európai Bankhatóságnak.
(2)	Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a
külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon
vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti
javadalmazási kategóriában helyezkednek el. Az MNB ezen információkat továbbítja az Európai
Bankhatóságnak.
38.	Felügyeleti kollégium
141.	§ (1) Az MNB mint a külön törvényben meghatározott konszolidáló felügyeleti hatóság, az
összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása - ideértve a válsághelyzetek kezelésében
történő együttműködést is -, valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi
felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti
kollégiumot hoz létre.
(2)	A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett, hatáskörrel rendelkező
pénzügyi felügyeleti hatóságaival közösen biztosítja:
a)	a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcserét;
47
b)	a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról történő
megállapodást;
c)	mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati
programok kialakítását, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;
d)	a felügyeleti munka hatékonyságának növelését;
e)	a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények
következetes alkalmazását mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú
felügyelet együttesen kiterjed;
í) a Hpt. 96/C. § (11) bekezdése szerinti együttműködést.
(3)	A felügyeleti kollégium az MNB és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi
felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, az MNB által kidolgozott írásbeli megállapodás
alapján jön létre és működik. Az MNB a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-
szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói
anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő
hatóságokat, az érintett - külön törvényben meghatározott - rendszerszinten jelentős fióktelepeket
felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az
összevont alapú felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel
rendelkező hatóságait hívhatja fel.
(4)	A kollégium ülésein az MNB elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki feladatokat. Az
MNB dönt arról, hogy a felügyeleti kollégium adott ülésén vagy adott tevékenységében a többi
érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságai közül melyek vegyenek
részt, tekintettel a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának adott
tevékenységben betöltött szerepére. Az MNB tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait az ülés
várható témáiról és az azon hozott döntésekről.
(5)	Az MNB akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű,
összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió
másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, azzal, hogy ezen felügyeleti
kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.
(6)	Az MNB tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot a felügyeleti kollégium tevékenységéről és
közli vele a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.
(7)	Az MNB a fogadó ország felügyeleti szerepét ellátva részt vesz más külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóság által alapított felügyeleti kollégium tevékenységében.
39.	Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel
142.	§ Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését
megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét.
40.	Az MNB számlavezetési tevékenysége
143.	§ (1) Az MNB vezeti
a)	a kincstári egységes számlát és
b)	az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi
számláját.
(2)	Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de
legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés
javára.
48
41. Kapcsolat az államháztartással
144.	§ Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 123. cikkében meghatározott közszektor számára, továbbá ezektől
közvetlenül nem vásárolhat adósságinstrumentumot, figyelembe véve a Szerződés 104. cikkében és
a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak
meghatározásáról szóló 1993. december 13-i 3603/93/EK rendeletben foglaltakat.
145.	§ (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a
tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó
árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles
helyezni.
(2)	Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján
megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a deviza-értékpapírok
kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forintárfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-
értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része.
(4)	Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a rendelkezésre álló
adatok alapján negatív egyenlegű, és ezen negatív egyenleg meghaladja az eredménytartalék és a
mérleg szerinti eredmény pozitív összegét, akkor a negatív egyenlegnek az eredménytartalék és a
mérleg szerinti eredmény pozitív összegét meghaladó mértékéig, illetve az eredménytartalék és a
mérleg szerinti eredmény negatív egyenlege esetén a kiegyenlítési tartalékok negatív egyenlegének
mértékéig a tárgyévet követő év március 31-éig a központi költségvetés az eredménytartalék javára
pénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell számolni.
(5)	Ha az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a végleges adatok
alapján - figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is - negatív egyenlegű, és ezen negatív
egyenleg meghaladja az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény összegét, akkor a negatív
egyenlegnek az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény összegét meghaladó mértékéig a 6.
§ (2) bekezdés szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő nyolc napon belül a
központi költségvetés az eredménytartalék javára pénzben térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti
térítés meghaladja a végleges adatok alapján megállapított térítési szükségletet, akkor a túlfizetést
az MNB a 6. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő nyolc
napon belül a központi költségvetésnek megtéríti közvetlenül az eredménytartalék terhére. E
tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben kimutatni.
146.	§ (1) Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok -
ide nem értve a részvényeket - tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
(2)	Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő
hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek
kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
(3)	Az MNB az állammal vagy az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős és
fedezeti ügyleteket köthet.
49
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ MNB SZERVEINEK TAGJAIRA ÉS A TOVÁBBI ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
42.	Az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a felügyelő bizottság tagjainak díjazása
147.	§ (1) Az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra
vonatkozó, MNB-től származó havi bére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett,
a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.
(2)	A Monetáris Tanács elnökhelyettesi tisztségét betöltő MNB alelnök MNB-től származó bére
az elnök bérének 80%-a. Az MNB további alelnökeinek MNB-től származó bére az elnök bérének
70%-a.
(3)	A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től
származó bére az elnök bérének 60%-a.
(4)	Az elnök, az alelnökök, továbbá a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában
meghatározott tagjai a MNB-től származó egyéb juttatásokra (ideértve a nem pénzbeni,
természetbeni és szociális juttatásokat) azonos feltételekkel jogosultak.
(5)	A felügyelőbizottság elnökének tiszteletdíja havi bruttó 1 200 000 forint.
(6)	A felügyelőbizottság további tagjainak tiszteletdíja havi bruttó 800 000 forint.
(7)	Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
(8)	Az MNB Monetáris Tanácsának tagjai megbízatásuk 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti
megszűnését követő 6 hónapig hitelintézetnél munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb
jogviszonyt nem létesíthetnek. E tilalom ellentételezéseképpen a megbízatásuk 9. § (8) bekezdés a)
pontja szerinti megszűnésekor hat havi bérükkel azonos összegű juttatás illeti meg őket.
43. Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak jogállása
148.	§ (1) Az MNB alkalmazottai és felügyelőbizottsági tagjai kötelesek a feladatkörük ellátása
során tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot, fizetési
titkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni, ezen
adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokat betartani. Ez a kötelezettség a megbízatás megszűnését
követően is fennmarad.
(2) Az MNB alkalmazottai szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység
ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet
törvény előírásai szerint az MNB nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tenni. Az MNB alkalmazottai a szakmai titkot jogosulatlanul nem tehetik közzé és
nem hasznosíthatják.
149.	§ (1) Az MNB alkalmazottaira - e törvényben szabályozott kivételekkel - a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az Mt. 204. § (3) bekezdése, 205. §-a és 207. §-a az MNB-re, illetve alkalmazottaira nem
alkalmazandó.
44.	Összeférhetetlenség
150.	§ (1) Az MNB-nek a 9., a 13., a 96 és a 99. § hatálya alá tartozó, valamint a 4. § (7)-(9)
bekezdésében meghatározott alapvető feladatokat ellátó alkalmazottja - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági vagy részvényesi viszonyt, munkaviszonyt
vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy
50
felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
szervezetnél.
(2)	Nem jelenti az (1) bekezdés szerinti tilalom sérelmét az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári,
magánnyugdíjpénztári, szövetkezeti hitelintézeti, vagy biztosító egyesületi tagsági viszony, a 78. §
(2)	bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagsági viszony,
valamint azon pénzügyi intézménynél betöltött (1) bekezdés szerinti jogviszony, amelyben az MNB
részesedéssel rendelkezik.
(3)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja öröklés kivételével:
a)	értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet
-, vagy
b)	az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt
nem szerezhet.
(4)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja
aj jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a fennálló, illetve tulajdonában lévő, és
b)	a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik az öröklés
útján szerzett
tagsági vagy részvényesi jogviszonyáról, illetve minden olyan pénzügyi eszközéről, amelyet
jogviszonya létesítését követően nem szerezhet.
(5)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja tagsági vagy részvényesi
jogviszonyát, illetve értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét az MNB-vel való jogviszonya
keletkezésének időpontjától, vagy az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését
számított három hónapon belül megszünteti, illetve elidegeníti.
(6)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a
jogviszonya keletkezésének időpontját követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel tagsági vagy részvényesi
jogviszonyt létesített, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.
(7)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja jogviszonya keletkezésének
időpontjában nyilatkozik biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról.
(8)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja jogviszonya keletkezésének
időpontjában nyilatkozik arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 38. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban,
felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban áll. Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja a
jogviszonya keletkezésének időpontját követően keletkezett ilyen jogviszonyt haladéktalanul
bejelenti.
(9)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja
a)	az (1) bekezdésben foglalt jogviszonya megszüntetéséig,
b)	az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, valamint
c)	a (6)-(8) bekezdésben meghatározott esetben
nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre
vonatkozik.
151.	§ (1) Az MNB-nek a 4. § (l)-(6) bekezdésében meghatározott alapvető feladatokat ellátó
alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet és nem tarthat fenn
munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt
vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél - ide nem értve azon pénzügyi
intézményt, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik -, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző
egyéb jogi személynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a
Befektető-védelmi Alapnál.
51
(2)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja pénzügyi intézményben,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és befektetési vállalkozásban - a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - befolyással nem rendelkezhet.
(3)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és
b)	a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik a
jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett,
pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési
vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az MNB-vel létrejövő jogviszonya keletkezésének
az időpontjától számított, illetve az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését
követő három hónapon belül megszünteti.
(4)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja a Bszt. szerinti pénzügyi
eszköz szerzését - az állampapír, a nyilvános, nyílt végű befektetési alap által kibocsátott
befektetési alapjegy kivételével - a megszerzést követő három munkanapon belül bejelenti.
(5)	Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja az (l)-(3) bekezdésben foglalt
jogviszonya, befolyása megszüntetéséig, valamint a (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége
teljesítéséig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett
szervezetre vonatkozik.
(6)	A Monetáris Tanács tagja, valamint az MNB alkalmazottja a 150. §-ban, a 151. § (l)-(5)
bekezdésében, a 152-154. §-ben meghatározott összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoktól
eltérően - bejelentési kötelezettség nélkül - létesíthet és tarthat fenn az MNB többségi tulajdonában
álló gazdasági társaságnál - a munkaviszony kivételével - igazgatósági vagy felügyelőbizottsági
tagsági viszonyt, valamint az MNB által létrehozott alapítvány kezelőszervében, kuratóriumában,
felügyelőbizottságában - a munkaviszony kivételével - tagsági viszonyt.
152.	§ (1) Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének előzetes engedélyével
létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint
jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, amelyet köteles bejelenteni.
(2)	Az MNB-nek a 150. és a 151. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi intézményben, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban fennálló befolyásáról, és
b)	haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban meghatározott
befolyást szerzett.
(3)	Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének
időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési
vállalkozásban befolyással rendelkezik, vagy befolyást szerez.
(4)	Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles nyilatkozni
szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az MNB alkalmazottja a jogviszonya
keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti
hitelintézettel szemben tartozása áll fenn.
(5)	Az MNB alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy a vele közös
háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
végző jogi személynél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban,
felügyelőbizottsági tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban áll, és
b)	haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az a)
pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.
52
(6)	Az MNB alkalmazottja az (l)-(5) bekezdésben meghatározott esetben nem vehet részt olyan
döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
153.	§ (1) Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja a 150-152. §-ban foglalt
bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg.
(2)	Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB
alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási
kapcsolatba kerülne.
(3)	Az MNB a 150-152. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, annak
ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkaviszony
megszűnését követő három évig nyilvántartja.
(4)	A 150-152. § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk.-bán ilyenként meghatározott
személyt és az élettársat kell érteni.
154.	§ (1) A Monetáris Tanács tagja csak e törvény szerinti döntéshozói feladataival
összeegyeztethető egyéb tevékenységet végezhet, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében
vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet
országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és köztisztviselő.
(2)	A Monetáris Tanács tagja nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
felügyelőbizottságának tagja.
(3)	Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt nem létesíthetnek.
(4)	A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti tagja bejelentési kötelezettség
mellett létesíthet olyan további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt,
amely nem eredményez összeférhetetlenséget a monetáris tanácsi tagságával.
(5)	A Monetáris Tanács tagja létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői,
valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek bejelenteni.
(6)	A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a 150. §-ban és az (5)
bekezdésében foglalt bejelentési, és nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél, a
Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja a 150. §-ban, valamint a (4) és (5)
bekezdésében foglalt bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségének az Országgyűlés elnökénél
tesz eleget.
(7)	A Monetáris Tanács tagjára nézve a 150. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi
szabályokat az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnését követően is hat hónapig alkalmazni
kell.
(8)	A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja összeférhetetlenségét a
miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök, a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontja
szerinti tagja összeférhetetlenségét az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó
bizottságának javaslatára az Országgyűlés elnöke mondja ki.
(9)	Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó
körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
(10)	A felügyelő bizottság tagjaira nézve a 152. és 153. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
45.	Vagyonnyilatkozat
155.	§ (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában
meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az országgyűlési képviselőkkel azonos
módon, azonos tartalommal és gyakorisággal tesznek vagyonnyilatkozatot. Az évenkénti
vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében az azt megelőző év december 31-
ei állapotára vonatkozóan, a kinevezéskor, illetve a felmentéskor esedékes vagyonnyilatkozatot a
kinevezés, illetve a felmentés napjának állapotára vonatkozóan kell megtenni. A nyilatkozattételre
53
kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy
élettársának, valamint gyermekeinek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos
tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(2)	A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó
állandó bizottsága tartja nyilván. A Monetáris Tanács tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai
vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az
országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki
kezdeményezheti az Országgyűlés elnökénél.
HATODIK RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
46.	Jegybanki jogosultságok
156.	§ (1) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében javaslatot tehet a
Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány
tagjának jogszabály megalkotására. Az MNB elnökének döntése szerint a javaslattétel a
nyilvánosság útján is történhet.
(2)	Az MNB elnökének a Kormánynak tett, az (1) bekezdésben meghatározott javaslatával
összefüggésben a Kormány nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter, a Kormány tagjának tett javaslat esetén a Kormány tagja a javaslat kézhezvételét vagy
nyilvánosságra hozatalát követő 15 munkanapon belül köteles az MNB elnökét - amennyiben a
javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni a jogszabály
megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű
szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás esetén a
kihirdetés határidejéről, jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás
hiányában a Kormány - a Kormány tagjának tett javaslat esetén - a Kormány tagja döntésének
indokairól.
(3)	Ha a (2) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a javaslat címzettje
haladéktalanul köteles az MNB elnökét - amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt,
a nyilvánosság útján - tájékoztatni a késedelem okairól, valamint - egyetértése esetén - az
Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés új határidejéről.
157.	§ (1) Az MNB jogosult
a)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltató,
b)	a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
c)	a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezet,
d)	a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet,
e)	a központi értéktár,
í) az Országos Betétbiztosítási Alap,
g)	a Befektető-védelmi Alap,
h)	a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatok ellátásával
összefüggésben bármely más belföldi szervezet és
i)	külföldi jegybank, valamint a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott alapvető
feladatok ellátásával összefüggésben, továbbá nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek
ellátása érdekében bármely más külföldi szervezet
részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.
54
(2)	Az MNB a 4. § (l)-(7) bekezdésében foglalt feladatai ellátása során jogosult forintban,
külföldi pénznemben és nemesfémekkel a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenység körébe tartozó bármely egyéb műveletet végezni.
(3)	Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során a Bszt. szerinti
befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásként pénzügyi eszköz letéti őrzését és
nyilvántartását láthatja el, ehhez kapcsolódóan ügyfélszámlát vezethet, továbbá letétet kezelhet és
ehhez kapcsolódóan értékpapírszámlát vezethet, valamint nyomdai úton előállított értékpapír esetén
azt nyilvántarthatja és ügyfélszámlát vezethet.
(4)	Az MNB a nyomozó hatóság és az ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a
monetáris finanszírozás 144. § szerinti tilalmának betartásával jogosult forint és külföldi
bankjegyeket biztosítani e szervek részére a nyomozati tevékenységhez.
158.	§ (1) Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése
alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti
meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a
legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az
MNB rendelkezésére bocsátott óvadékból történő kielégítésre is.
(2)	Jegybanki feladatai ellátásával összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék
esetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénynek a zálogjog és az óvadék
közvetlen érvényesíthetőségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Európai Unió másik tagállamának
központi bankja, valamint az EKB javára, a központi banki feladataik ellátásával kapcsolatosan
nyújtott biztosítékokra is.
(4)	Az MNB a 18. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben
keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett pénzforgalmi számlák terhére - hatósági
átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítését megelőző sorrendben - elégítheti
ki.
159.	§ Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem
vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.
160.	§ (1) Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati
bizonyító erejük van.
(2)	Az MNB feladataival és céljával összhangban, a többségi tulajdonában álló gazdasági
társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre.
47.	Az MNB adatkezelése
161.	§ (1) A nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott
egyedi adatokat az MNB kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat:
a)	az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben
foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint az MNB
határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz,
b)	a pénzügyi felügyeleti hatóság döntésének, így különösen az alkalmazott intézkedések és
kiszabott szankciók megalapozásához,
c)	az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszerben történő részvételhez kapcsolódó feladatok
ellátásához.
(2)	A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél
részére - ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak - az adatszolgáltató hatóság előzetes
írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak.
(3)	A MNB a kormányzati ellenőrzési szerv rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek
kezelésére a kormányzati ellenőrzési szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a
55
továbbiakban: Áht.) 63. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben az Áht. 63. § (1)
bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai ellátásához törvény alapján jogosult.
48.	Közérdekű igényérvényesítés
162.	§ (1) Az MNB pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen,
akinek tevékenysége a 38. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott
jogszabályok rendelkezéseibe vagy a 80. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
rendelkezésekbe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti
tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók
széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.
(2)	A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E
határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a
magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely
helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a
helyzet vagy állapot fennáll.
(3)	Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az
igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel
érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, az
MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá
tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a
bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra
kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi
fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 38. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet ellen indított perben kizárólag
a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.
(4)	A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az
azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította,
illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.
(5)	A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az MNB-t, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos
napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra
hozza.
(6)	Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 38. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet meghatározott követelés teljesítésére is
kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az
ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az
ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott
feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.
(7)	Az e § szerinti, az MNB általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a
jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.
(8)	A keresetindítási jog az (1) és a (2)-(7) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti
a)	a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
egyesületeket, továbbá
b)	azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított
egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában
közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény a 38. § (3)
bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.
56
49. Részesedésszerzés és osztalékfizetés
163.	§ (1) Az MNB-nek - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - sem belföldi, sem külföldi
szervezetben nem lehet részesedése.
(2)	Az MNB részesedést szerezhet és tarthat fenn
a)	a tevékenységével összefüggésben létrehozott,
b)	a fizetési rendszer működtetése tevékenységet vagy
c)	tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári és központi szerződő fél tevékenységet végző
szervezetben.
(3)	Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott
feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében történő, szabályozott piacra
bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésére, azzal, hogy az MNB nem
szerezhet a Bszt. szerinti minősített befolyást a kibocsátóban. Az MNB a 4. § (1) és (7)
bekezdésében meghatározott feladatai keretében nem szerezhet közvetlenül a kibocsátótól tagsági
jogokat megtestesítő értékpapírokat.
(4)	Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (3) bekezdésében meghatározott feladatának
teljesítése során végrehajtott részesedésszerzésére.
(5)	Az MNB az Alapokmány 28. és 29. cikkében meghatározottak szerinti arányban járul hozzá
az EKB tőkéjéhez.
164.	§ (1) Az MNB a - 145. § (5) bekezdése alapján a kiegyenlítési tartalékok negatív összegének
ellentételezésére fel nem használt - tárgyévi eredményéből vagy az eredménytartalékból az
igazgatóság 49. § (4) bekezdés b) pontja alapján meghozott döntésében foglaltak szerint fizet
osztalékot.
(2)	Az MNB osztalékelőleget nem fizet.
(3)	Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot meghaladja, a különbözetet a
központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára a tárgyévi beszámolóról történő, a 43.
§ (2) bekezdés szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő 8 napon belül megtéríti.
(4)	A részvényes az eredménytartalék javára pénzben tőkejuttatást nyújthat.
50.	A felügyeleti díj fizetésének szabályai
165.	§ (1) A felügyeleti díj bevallását az MNB honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni.
(2)	A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon
számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn
belül kitöltve az MNB-hez benyújtja.
(3)	A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban
díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díjszámítási és bevallási
kötelezettséget nem pótolja.
(4)	Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az
MNB ellenőrzési eljárást indít.
166.	§ (1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel
rendelkező, illetve az MNB nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben,
január 31-éig utalja át az MNB számlájára.
(2)	A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét
negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át az MNB számlájára.
(3)	Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - ha az adott évről készített
éves beszámolónak a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek közgyűlése
vagy taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges - a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a
tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell
bevallani.
57
(4)	A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves
díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet
miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló
díjtartozás csökkenthető.
167.	§ (1) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az MNB elnöke határozatában
állapítja meg és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.
(2)	A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a 166. §-ban
meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(3)	A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
VII.	FEJEZET
Záró rendelkezések
51.	Felhatalmazó rendelkezések
168.	§ (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:
a)	a Monetáris Tanács döntésének megfelelően az alapkamat mértékét,
b)	a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta mértékét, és a kötelező
jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét,
c)	a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a
teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,
d)	a bankjegyek és az érmék - ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is -
kibocsátását, címletét, külső jegyeit, bevonását,
e)	a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 24.
§ (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,
í) a 24. § (4) bekezdése szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás
módját és tartalmát,
g)	a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által forgalomból bevont, de
törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének vagy
készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával,
őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,
h)	az euróutánzatokra - ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is - vonatkozó
előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euróérmékhez hasonló érmekről és
zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak
figyelembevételével,
i)	a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók
körét, a szolgáltatás módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az
informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentéssel kapcsolatos kérdéseket,
j) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire vonatkozó szabályokat,
k) a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács
döntésének megfelelően a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, azok csökkentése,
a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése érdekében szükséges intézkedéseket:
ka) a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket,
kb) az anticiklikus tőkepuffer képzésének és működésének feltételeit,
ke) a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges követelményeket,
kd) a rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő
többletkövetelményeket.
58
(2)	Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és
27.	§ (2) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
a)	a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának, továbbá a fizetési módok
részletes szabályait,
b)	a készpénzforgalmazás feltételeit,
c)	a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait és
d)	a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a
28.	§ (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
a)	a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetek
üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit és a tevékenység végzéséhez szükséges
szabályzatokra vonatkozó követelményeket;
b)	a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának tartalmi és
formai követelményeit, továbbá
ba)	az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
bb)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
bc)	az elszámolás és a teljesítés rendjét,
bd)	a kockázatok kezelésének szabályait,
be)	a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait,
bí) a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
bg)	a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait és
btí) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit;
c)	a központi értéktár esetében
ca) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
eb)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
cc)	a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit és
cd)	a kockázatok kezelésének szabályait;
d)	a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében
da)	az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
db)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
de) a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
dd)	a kockázatok kezelésének szabályait,
de)	a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait,
df)	a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait és
dg)	a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit.
169.	§ (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a Monetáris Tanács által
meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a
pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására
jogosult valamennyi, a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és
szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 38. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe
tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg,
korlátozza vagy feltételekhez kösse, abban az esetben, ha az érintett tevékenység végzése a
pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának
további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely
alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett
tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a
tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy
59
a)	nagyszámú, a 38. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet
ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy
b)	a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.
(3)	Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit az (1) bekezdés szerinti rendeletben úgy kell
meghatározni, hogy az a (2) bekezdés szerinti jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne
eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a
szerződési szabadság korlátozását.
(4)	Az MNB elnöke az (1) bekezdésben meghatározott rendelet meghozataláról és annak
szükségességének indokairól előzetesen tájékoztatja a Kormányt.
170.	§ Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:
a)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében az MNB hatáskörébe
tartozó eljárások - ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő
teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást - tekintetében
aa)	az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,
ab)	egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,
ac)	nyilvántartásba vételre,
ad)	tevékenységi engedély megadására,
ae)	határon átnyúló tevékenység bejelentésére,
aí) fióktelep létesítésére,
ag)	a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,
ah)	a minősített befolyás engedélyezésére,
ai)	a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy
nyilvántartásba vételre
irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére,
kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,
b)	a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által forgalomból bevont, de
törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének vagy
készíttetésének engedélyezésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére,
valamint a díj megfizetésére,
c)	az MNB által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekre,
d)	a 60. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján alkalmazandó formanyomtatvány és
elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására,
ej az 1. mellékletben meghatározott kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben a
szervezet és az MNB között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára
és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára
vonatkozó részletes szabályokat.
171.	§ (1) Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős miniszter véleményét
nem kell kikérni.
(2)	A 168. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletet annak hatálybalépése előtt 15 nappal
kell kihirdetni.
(3)	Az MNB a 168. § (1) bekezdés 1) pontjában meghatározott rendelet kibocsátását megelőzően
tájékoztatja az Európai Rendszerkockázati Testületet.
52.	Hatálybalépés
172.	§ (1) Ez a törvény 2013. október 1-jén lép hatályba.
(2)	A 185. § (2) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.
60
53. Átmeneti rendelkezések
173.	§ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) 2013. október 1-jén
-	a 174-180. §-ban foglaltak figyelembevételével - megszűnik.
174.	§ (1) A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF vagyonkezelésében lévő állami vagyon - az (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvény erejénél fogva ingyenesen az MNB tulajdonába
kerül, amely az MNB eredménytartalékát növeli.
(2)	A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok e
törvény erejénél fogva ingyenesen az MNB vagyonkezelésébe kerülnek, amelyek az MNB
eredménytartalékát növelik. A vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	2013. október 1-jétől a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. üzletrésze feletti tulajdonosi
jogokat az állam nevében az MNB gyakorolja.
(4)	Az (1) bekezdés alapján az MNB tulajdonába kerülő vagyonelemek bekerülési értéke
megegyezik az eszköznek a nyilvántartási értékével. A PSZÁF 173. § szerinti megszűnése,
valamint a vagyonkezelésében álló vagyon tulajdonának és vagyonkezelési jogának átszállása az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt
átalakítással esik egy tekintet alá.
175.	§ (1) A 2013. október 1-jén folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban a PSZÁF
helyébe az MNB lép, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított jogosultság vagy
kötelezettség az MNB-t terheli vagy illeti meg. A PSZÁF által folytatott, 2013. október 1-jén már
folyamatban lévő eljárásokra, és folyamatban lévő megismételt eljárásokra a 2013. szeptember 30-
án hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a PSZÁF alatt az MNB-t kell érteni. Az MNB
gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a 2013. október 1-jén folyamatban lévő
eljárásokban bejelentésre kerüljön.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a Pénzügyi Békéltető Testület
folyamatban lévő eljárására, azzal, hogy a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület
jogutódjának a Pénzügyi Békéltető Testület - mint az MNB által működtetett szakmailag független
testület - tekintendő.
(3)	A PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testületnél tett általános alávetési nyilatkozat
érvényessége, és hatálya a Pénzügyi Békéltető Testület vonatkozásában fennáll, az alávetési
nyilatkozatban meghatározott tartalommal. A PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület
a nála megtett alávetési nyilatkozatokról vezetett nyilvántartás 2013. szeptember 30-án fennálló
adatait átadja az MNB részére, amely azt az általa működtetett Pénzügyi Békéltető Testület
rendelkezésére bocsátja.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület
ajánlásait honlapján közzéteheti.
(5)	A Pénzügyi Békéltető Testület a FIN-Net alapító okiratában megállapított feladatok
vonatkozásában a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület jogutódjának tekintendő.
176.	§ (1) A PSZÁF feladatainak ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának 2013.
október 1-jétől az MNB tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az MNB
kezdeményezi.
(2)	Nem jelenti az adótitok, banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok, pénztártitok, biztosítási titok,
foglalkoztatói nyugdíjtitok és üzleti titok sérelmét, ha a PSZÁF az MNB számára ezen titokkörbe
eső adatokat ad át e törvény kihirdetését követően, e törvény hatályba lépéséből adódó feladatok
ellátása érdekében.
(3)	Az európai uniós finanszírozású pályázatok és projektek tekintetében 2013. október 1-jén a
PSZÁF helyébe az MNB lép. Az MNB a projektekkel kapcsolatosan szükséges
szerződésmódosításokat 2013. október 1-jét követő tíz napon belül kezdeményezi. A támogató,
61
illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosítások végrehajtásáról a kezdeményezéstől
számított húsz napon belül intézkedik.
(4)	2013. október 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azon jogviszony, amelynek
kizárólagos jogosultja az MNB és kizárólagos kötelezettje a PSZAF, vagy amelynek kizárólagos
kötelezettje az MNB és kizárólagos jogosultja a PSZAF.
177.	§ (1) A PSZAF megszűnésének napján a pénzforgalmi számláit meg kell szüntetni, a
megszűnés napján a PSZAF pénzforgalmi számláin lévő pénzeszközök és a PSZAF e napon
fennálló készpénzállománya az MNB-t illetik meg.
(2)	A PSZAF számláit vezető szerv a PSZAF megszűnésének napján átutalja valamennyi, a
PSZAF pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközt az MNB fizetési számlájára.
(3)	A PSZAF megszűnését követően esedékessé váló, PSZAF javára fizetendő felügyeleti díjat,
igazgatási szolgáltatási díjat és bírságot 2013. október 1-jétől az MNB-nek kell befizetni.
178.	§ A PSZAF a 38. §-ban meghatározott törvények szerinti - 2013. október 1-jét megelőzően a
PSZAF feladatkörébe utalt - nyilvántartások tekintetében a PSZAF-nál foglalkoztatott legmagasabb
beosztású, az információtechnológiáért felelős vezető közreműködésével teljeskörűen átadja a
nyilvántartások információtechnológiai infrastruktúráját, rendszereit, ide értve a PSZAF
nyilvántartás vezetési feladatainak ellátásához, illetve működésének biztosításához szükséges
valamennyi alkalmazást és a PSZAF által - 2013. szeptember 30-án - kezelt adatvagyont oly
módon, hogy azokhoz az MNB 2013. október 1-jétől teljes hozzáféréssel rendelkezzen.
179.	§ Az MNB részére benyújtandó formanyomtatványt és elektronikus űrlapot 2013. december
1-jéig az MNB abban az esetben is elfogadja, ha az a 2013. szeptember 30-án hatályos
jogszabályokban ezek tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozóan előírtaknak megfelel.
180.	§ (1) E törvény kihirdetését követően a PSZÁF értesíti a PSZÁF foglalkoztatottjait
jogviszonyuknak az államigazgatási szervjogutód nélküli megszűnése miatti megszűnéséről.
(2)	Az a személy, akinek a PSZAF-fal fennálló közszolgálati, illetve munkaviszonya a törvény
hatálybalépésére tekintettel szűnik meg, ugyanakkor a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott
feladatok ellátására a közszolgálati, illetve a munkaviszony megszűnését követő két hónapon belül
az MNB-vel munkaviszonyt létesít, nem jogosult a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. törvényben meghatározott, az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetén
járó juttatásokra, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározott, a
munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén járó juttatásokra.
(3)	A (2) bekezdés szerint továbbfoglalkoztatott a PSZAF-nál fennálló jogviszonyának
időtartamát a felmondási idő és a végkielégítés mértékének megállapításánál az MNB-vel fennálló
munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott személyek az MNB által juttatott munkabére nem lehet
kevesebb, mint 2013. szeptember 30-án a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.
törvény, illetve munkaszerződése alapján őt megillető illetmény, munkabér.
54.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének megfelelés
181.	§ E törvény 1-14. §-a, 16-21. §-a, 23. § (1), (2) és (10) bekezdése, 24. § (1), (2), (4) és	(5)
bekezdése, 26-31. §-a, 32.§ (1) bekezdése, 33.§-a, 34.§ (1) bekezdése, 35. §-a, 38. § (1) és	(2)
bekezdése, 41. §-a, 42. §-a, 95-100. §-a, 165-167. §-a és 173. §-a az Alaptörvény 41. cikk (1),	(4)
és (5) bekezdése, valamint 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
55.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
182.	§ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
62
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói
érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés
a)	és b) pontja, 4. cikk (1) bekezdés,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói
nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és Felügyeletéről, 21. cikk,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi
eszközök piacairól, a 85/61 l/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről, 47. cikk,
d)	a Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése,
illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról, 5. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk,
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/14/EK irányelve (2005. május 11.) a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi
irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 4. cikk,
í) az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a
viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a
2002/83/EK irányelv módosításáról,
g)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és a folytatásáról (átdolgozott szöveg), 144. cikk,
h)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg), 37. cikk,
i)	az Európai Parlament és Tanács 2009/1 l/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a
2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes
szavatolótőke elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés
tekintetében történő módosításáról, 1. cikk,
j) az Európai Parlament és Tanács 2009/65/EK irányelve (2010. július 13.) az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),
k) a Bizottság 2010/43/EK irányelve (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés,
valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő
végrehajtásáról,
1)	a Bizottság 2010/44/EK irányelve (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra
vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,
m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK,
2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK,
2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai
Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság)
és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő
módosításáról,
n) az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short
ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról.
183.	§ (1) A 24. § (1) bekezdés a) pontja a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való
csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki
határozatnak való megfelelést szolgálja.
(2)	A 24. § (1) bekezdés b)-d) pontja, valamint (2)-(6) bekezdése - a 168. § (1) bekezdés e) és f)
pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott MNB rendelettel együtt -
63
1.	az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001.
június 28-i 1338/200l/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 44/2009/EK tanácsi rendelet,
2.	az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló
1338/200l/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő
kiterjesztéséről szóló, 2001. június 28-i 1339/200l/EK tanácsi rendelet és az azt módosító
45/2009/EK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.
(2)	E törvény 38. § (3) bekezdése, a 86. §-a, 87. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 89. §-a a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (6)
bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és
eljárásában.
(3)	E törvény 38. § (4) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős
nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i
2007/76/EK bizottsági határozat, valamint az azt módosító 2008. március 17-i 2008/282/EK
bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg az MNB feladatkörében és
eljárásában.
(4)	A 40. §
a)	(1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i
1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (3) bekezdésének,
b)	(2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési
vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a
pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott
kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK
bizottsági rendelet,
c)	(3) bekezdése a 2003/7 l/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt
információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele
és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK
bizottsági rendelet,
d)	(4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének,
e)	(5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése,
í) (6) bekezdése a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az
AEKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti
elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az
illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő
végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-i 584/2010/EU bizottsági rendelet, valamint
g)	a Bizottság 2010. július 1-i, 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt
befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon
rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő
különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló 583/2010/EU rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.
(5)	A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében
64
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói
pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi
irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci
pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK
irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 83. cikk,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitel-
megállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,
d)	a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson
kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről,
e)	a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
11.	és 12. cikke
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.
56.	Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
184.	§ A 104. §-ban a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) 327. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:25. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg „a Ptk. 326. § (2)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg lép.
185.	§ (1) Hatályát veszti
a)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény,
b)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény.
(2)	Hatályát veszti a 33. § (2) bekezdése.
65
1. melléklet a 2013. évi .... törvényhez
Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek
Az MNB és
a)	a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében
aa)	a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a
1.	nyílt végű értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői
információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
2.	nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői
információi jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására, az
ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
3.	zárt végű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény
közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés
hatálybalépésének jóváhagyására,
4.	zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény
közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés
hatálybalépésének jóváhagyása, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
5.	befektetési alap nyilvántartásba vételére,
6.	letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
7.	nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,
ab)	a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,
ac)	az ÁEKBV-kel kapcsolatban
1.	a gyűjtő-AEKBV-nek a cél-AEKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,
2.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁEKBV egy másik cél-
ÁEKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát, valamint a kezelési szabályzat tervezett
módosításainak jóváhagyására,
3.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁEKBV módosítsa a
kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁEKBV-ként működik tovább,
4.	a cél-ÁEKBV szétválása vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak
engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁEKBV továbbra is a cél-ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je maradjon,
valamint a gyűjtő ÁEKBV kezelési szabályzata tervezett módosításának jóváhagyására,
5.	a cél-ÁEKBV szétválása vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak
engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁEKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött
másik ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je maradjon vagy eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik,
nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁEKBV kollektív befektetési
értékpapírjaiba fektesse, továbbá a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,
6.	a cél-ÁEKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁEKBV számára annak
engedélyezésére, hogy a Batv. 118. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Batv. 118. § (6)
bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁEKBV-ként működik tovább, valamint a gyűjtő-ÁEKBV
kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,
7.	a cél-ÁEKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁEKBV törlésére,
8.	annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁEKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁEKBV-je legyen,
továbbá a cél-ÁEKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,
9.	annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁEKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁEKBV-k
egyikeként lényegében változatlanul működik tovább, valamint a cél-ÁEKBV kezelési szabályzata
tervezett módosításainak jóváhagyására,
10.	ha a cél-ÁEKBV a beolvadó ÁEKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁEKBV az
átvevő ÁEKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés és a kezelési szabályzat tervezett
módosításának jóváhagyására,
66
11. annak engedélyezésére ha a gyűjtő-ÁEKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan
ÁEKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁEKBV-től, valamint a kezelési
szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,
ad)	egyebekben
1.	a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására és a kezelési
szabályzat módosításának engedélyezésére,
2.	a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz készült
tájékoztató engedélyezésére és a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,
3.	befektetési alap kezelésének átadására,
4.	befektetési alap egyesülésének engedélyezésére,
5.	a harmonizált befektetési alapok (ÁEKBV-k) egyesülésére,
6.	a Batv. 78. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő
és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő - egyesülésére,
7.	kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,
8.	a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,
9.	egyesülés esetén a befektetési jegy folyamatos visszaváltásának felfüggesztésére,
10.	ingatlanértékelővel kötött szerződés létrejöttének engedélyezésére,
11.	a befektetési jegy más EGT-államban történő forgalmazás szándékának bejelentésére;
b)	a kockázati tőkealap-kezelő között az általa kezelt kockázati tőkealap vonatkozásában
ba)	a kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére,
bb)	az egyesülés, szétválás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztató jóváhagyására,
be) a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyására,
bd)	a kockázati tőkealap MNB által vezetett nyilvántartásból való törlésére,
be)	a kockázati tőkealap portfóliójában lévő eszközök értékesítésre nyitva álló határidő
meghosszabbítására;
c)	a kibocsátó között
ca) vételi ajánlat jóváhagyására,
eb) már engedélyezett tájékoztató esetén a dokumentumokban szereplő új információk
egyenértékűségéről szóló döntés meghozatalára,
cc)	tájékoztató vagy alap tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
cd)	kibocsátási tájékoztató, alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
ce)	ismertető közzétételének engedélyezésére,
cí) helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális
vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg
szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény engedélyezésére,
cg) harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó tájékoztatója közzétételének
engedélyezésére,
eh) a kibocsátó, ha igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább a
nyilvánosság felé adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,
ci) nyilvános vételi ajánlat kiegészítésére, részletezése előírására, módosított vételi ajánlat
jóváhagyására;
d)	az ajánlattevő, valamint a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató
között az általuk a vételi ajánlat jóváhagyására;
e)	a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között
ea)	a szabályozott információ bejelentésére,
eb)	a hozzá érkezett Tpt. 61. § szerinti tájékoztatás bejelentésére
vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.
67
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat célja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) pénzügyi
közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző hatósági feladatainak a Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB) feladat- és hatáskörébe, illetve szervezetrendszerébe történő integrációjának
megvalósítása. Az integráció megteremtése alapvető feltétele annak, hogy a pénzügyi rendszer
egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és kontrollja,
azaz a makroprudenciális felügyelés és az intézmények egyedi felügyelését, az egyedi kockázatok
nyomon követését szolgáló mikroprudenciális felügyelés közti megfelelő hatékonyságú koordináció
biztosított legyen. Ezáltal elérhető a makroprudenciális politika és a kapcsolódó szempontrendszer
megfelelő, egy szervezet által történő hatékonyabb koordinálása és érvényesítése.
A Javaslat ezen cél érdekében egy státusz törvény keretében szabályozza a makroprudenciális
politika hatékony vitele érdekében szükséges intézményi feladat-, hatáskör és eszközrendszert,
amelyhez kapcsolódóan kerül szabályozásra az egyedi intézményi pénzügyi felügyeleti
eszközrendszer. így az MNB szervezetébe integrált módon megfelelően érvényesülhetnek a
mikroprudenciális felügyeleti jogalkalmazás során a makroprudenciális szempontok.
A PSZÁF feladatainak az MNB-be integrálásának legfőbb előnye, hogy mind a makro- és
mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz jut,
javulnak a döntés előkészítés feltételei, ellentmondás mentessé válik a pénzügyi közvetítőrendszer
felé történő hatósági fellépés.
Összességében tehát egy szélesebb eszköztár áll a mikro- és makroprudenciális hatósági feladatokat
ellátó jegybank rendelkezésére az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek
megelőzése, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása
érdekében.
A korábbiaknál konkrétabban meghatározott feladatként jelenik meg a jegybanki hatáskör kapcsán,
hogy a jövőben az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó
makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének
növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható
hozzájárulásának biztosítása. A Javaslatban foglalt előírások eredményeként az MNB válik a
makroprudenciális politika elsődleges felelősévé, és mint makroprudenciális hatóság elkülönült
feladatokat és megfelelő, önállóan alkalmazható szabályozó eszközöket kap.
Az MNB eszközrendszerében a makroprudenciális szempontok hatékonyabb érvényesítésével
kapcsolatban új feladatként kerül meghatározásra a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete és
ellenőrzése. Mindezek eredményeként a PSZÁF pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével
kapcsolatos funkcióit, továbbá a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit a jegybank látja el.
Ezen új hatósági jogosítványokhoz kapcsolódóan a javaslat meghatározza az MNB hatósági
eljárásainak általános és részletes szabályait. Az új szabályozás lényegében átveszi a korábbi
felügyeleti eljárási szabályokat, ezáltal biztosítható, hogy az egyes piaci szereplők vonatkozásában
ne jelentsen az új szabályrendszer lényeges gyakorlati változást az eljárási cselekmények során.
Szintén az MNB szervezetéhez kapcsolódóan valósul meg a pénzügyi szolgáltatások területét érintő
-	bíróságon kívüli - békéltetési rendszer, oly módon, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület működése
a békéltető testületekre vonatkozó garanciális keretek fenntartásával történjen.
68
A Javaslat szerint külön törvényben meghatározott jogkörében az MNB szanálási hatóságként jár
majd el. A szanálás olyan speciális, a csődeljárás és a felszámolási eljárás egyes jegyeit egyesítő
eljárás, melynek célja a fizetésképtelenné váló pénzügyi szervezetek helyzetének rendezése a
pénzügyi stabilitás fenntartása és az ügyfelek érdekeinek védelme szem előtt tartása mellett. A
szanálásra vonatkozó uniós keretrendszer jelenleg kialakítás alatt áll, a hazai szanálási szabályozás
ezen uniós fejlemények tükrében kerül majd kialakítás alá.
A Javaslat érintetlenül hagyja az MNB klasszikus jegybanki feladatait. Ennek megfelelően a
korábbiakkal megegyező módon az MNB határozza és valósítja meg a monetáris politikát, jogosult
bankjegy- és érmekibocsátásra, hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezel, a devizatartalék
kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez,
felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, és részt vesz
ezen rendszerek kialakításában, továbbá feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat
gyűjt és hoz nyilvánosságra.
Az MNB szervezeti felépítése is változik. Az MNB szerveinek korábbi köre, azaz a Monetáris
Tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság kiegészül a korábbiaktól eltérő működésű, és
feladatkörű Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal. Az MNB legfőbb döntéshozó szerve továbbra is a
Monetáris Tanács, mely egyben biztosítja, hogy az új pénzügyi felügyeleti funkciók és hatáskörök
mellett is az árstabilitási cél elsődlegessége érvényesül a jegybank döntéshozatalában,
működésében. A Monetáris Tanács a korábbi hatáskörein túl ezért meghatározza az MNB mikro- és
makroprudenciális feladataival kapcsolatban azon stratégiai kereteket, amely keretek között a
Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz
Ennek megfelelően pedig a Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanácsnak
az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival kapcsolatos döntése végrehajtásának irányítása
és a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között az MNB mikro- és
makroprudenciális feladataival kapcsolatos döntéshozatal.
A feladatellátás változása miatt az MNB igazgatóságának feladatai is változnak. Az igazgatóság a
korábbi feladatain túlmenően a jövőben felelős lesz a Monetáris Tanács által meghatározott
stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntés végrehajtásának
irányításáért is.
A PSZAF-tól átvett feladatokra tekintettel a javaslat szabályokat tartalmaz Európai Bizottsággal és
az Európai Felügyeleti Hatóságokkal történő kapcsolattartásra vonatkozóan, továbbá rendezi az
összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása, valamint a harmadik országok hatáskörrel
rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása kapcsán
a felügyeleti kollégiumra vonatkozó szabályokat.
A parlamenti ellenőrzés szabályaival kapcsolatban az MNB-re vonatkozó szabályok kiegészülnek a
PSZAF-ra korábban vonatkozó tájékoztatási kötelezettséggel az Országgyűlés feladatkörrel
rendelkező bizottsága irányába. A Kormány, illetve a központi államigazgatási szervek számára
előírásra kerülnek a tevékenységükkel kapcsolatos információ szolgáltatásra vonatkozó szabályok,
amelynek az MNB kérésére kötelesek eleget tenni.
A PSZÁF közérdekű igényérvényesítési jogosultsága szintén átkerül a jegybankhoz, biztosítva
ezzel a korábbi felügyeleti eszközrendszer teljes érvényesülését.
69
A PSZÁF független működését biztosító bevételi forrását, a felügyeleti díjat a pénzügyi szervezetek
fizették az egyes ágazati törvényben meghatározott mértékben. E bevételi forrást az MNB esetében
is biztosítani kell, annak érdekében, hogy a működés pénzügyi fedezete biztosított legyen. A
felügyeleti díj fizetésének szabályai a javaslat szerint a korábbiakhoz hasonló módon kerülnek
meghatározásra.
Az új mikroprudenciális felügyeleti feladatok kapcsán MNB elnöke a javaslat szerint
felhatalmazásokat kap azon jogalkotási tárgykörök rendeleti szabályozására, amely
felhatalmazásokkal a PSZÁF elnöke a hatálybalépést megelőzően rendelkezett. Ezzel kapcsolatban
azonban lényeges változás, hogy ezen szabályozási tárgykörökben kiadott jogszabályok a
korábbiakkal ellentétben magasabb szinten - a kormányrendelettel egy szinten - helyezkednek el
jogszabályi hierarchiában. E felhatalmazások alapján megalkotott szabályok csak törvénnyel nem
lehetnek ellentétesek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 130. cikkének
megfelelően a Javaslat előírja, hogy a nemzeti központi bankok, valamint döntéshozó testületeik
tagjai a rájuk ruházott hatáskör gyakorlása, valamint feladataik és kötelezettségeik teljesítése során
nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank
kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól
vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól.
Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint az Európai Pénzügyi Felügyeleti
Rendszernek tagja.
A 2. §-hoz:
A Javaslat az Alaptörvény 41. cikk (3) bekezdésének megfelelően előírja, hogy az elnöke az
Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik.
A 3. §-hoz:
A Javaslat összhangban van a Szerződés 127. cikkével, mely szerint a Központi Bankok Európai
Rendszerének elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása. Szintén a Szerződés 127. cikkének
megfelelően szükséges annak kimondása, hogy az MNB úgy támogatja a pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikai programjának
megvalósítását, hogy ne veszélyeztesse elsődleges céljának érvényesülését.
A 4. §-hoz:
A Szerződés 127-128. cikkei definiálják azokat a feladatokat, amelyeket a jegybankoknak el kell
látniuk. A 4. § részletesebben fogalmazza meg az MNB alapvető feladatait, amelyek az alábbiakban
foglalhatóak össze: monetáris politika meghatározása, bankjegy- és érmekibocsátás,
devizatartalékok képzése és kezelése, devizaműveletek végzése, a fizetési és elszámolási rendszerek
működésének felvigyázása és támogatása.
A Javaslat szerint az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására
vonatkozó makroprudenciális politikát, tekintettel arra, hogy elsősorban a jegybank rendelkezik a
makrogazdasági környezet, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer összefüggéseinek
elemzéséhez szükséges kompetenciával. A makroprudenciális politika célja a pénzügyi
70
közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a
gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek érdekében
a törvényjavaslatban meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét
fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának
megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy
megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás
esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának
kiegyensúlyozott megvalósulásához.
A Javaslat szerint az MNB külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként is
eljár. A szanálás mint a hitelintézetekre és egyéb pénzügyi szervezetekre vonatkozó speciális
fizetésképtelenségi eljárás egyaránt igényel makroprudenciális és mikroprudenciális
kompetenciákat, ezért indokolt, hogy a jegybank lássa el ezt a feladatkört a jövőben.
A Javaslat szerint az MNB a jövőben ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a PSZAF látott el,
azaz ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét és ellenőrzését a pénzügyi közvetítőrendszer
zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása érdekében; elősegíti a pénzügyi
közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működését, felügyeli a
tulajdonosok gondos joggyakorlását; feltárja az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi
szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatokat; csökkenti
vagy megszünteti a már kialakult egyedi vagy szektorális kockázatokat; megelőző intézkedések
alkalmaz az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében; fellép a
pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme és a
pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése érdekében.
Szintén az MNB szervezetéhez kapcsolódóan valósul meg a pénzügyi szolgáltatások területét
érintő, bíróságon kívüli békéltetési rendszer.
Szükséges annak kimondása is, hogy a jegybank számára feladatot törvény állapíthat meg, és az ily
módon megállapított feladatnak összhangban kell lennie az MNB-nek az e törvényben
meghatározott jegybanki feladataival és felelősségével, illetve egyéb tevékenységet csak az
elsődleges céljának és alapvető feladatainak veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az 5-7. §-hoz:
Az MNB részvénytársasági formában működik. A törvény rögzíti azt a tényállást, hogy az MNB
székhelye Budapest.
Az MNB speciális feladatából, státusából következően egyes szervei nem vagy nem teljes körűen
tölti be azokat a funkciókat, amelyek a részvénytársasági formánál megszokottak. Ezért nincs
közgyűlés, illetve a menedzsment a jegybanki függetlenség szabályozása miatt alapvető jegybanki
feladatai körében független a részvényestől.
Erre az adja meg a lehetősége, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényt az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell az MNB-re alkalmazni.
Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot, mint részvénytulajdonost az
államháztartásért felelős miniszter képviseli.
A Javaslat a számviteli beszámolót - az Európai Unió szabályainak való megfelelés céljából - úgy
szabályozza, hogy a részvényes határozatában tudomásul veszi az igazgatóság által megállapított
könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolót.
A 8. §-hoz:
Az MNB szervei: a Monetáris Tanács, az igazgatóság és a felügyelő bizottság, továbbá új szervként
kerül nevesítésre - a korábbaktól eltérő feladatkörrel - a Pénzügyi Stabilitási Tanács.
71
A 9. §-hoz
A Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve. Ezt támasztja alá a testület hatásköre, ami
kiterjed az alapvető feladatokra, a tartalékráta mértékének, a kötelező jegybanki tartalék után
fizetendő kamat és a jegybanki alapkamat mértékének meghatározására, az árfolyamrendszer
meghatározására, a rendkívüli hitelnyújtásra, a rendszerkockázatok feltárására és kezelésére, az
elnök javaslatára az alelnökök hatáskörének meghatározására, a Monetáris Tanács hatáskörébe
tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról történő döntésre, és döntésre minden
olyan további kérdésben, amit törvény, az alapító okirat, vagy a belső eljárási szabályzat a
Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal.
A Monetáris Tanács új feladataként jelenik meg makro- és mikroprudenciális és szanálási hatósági
feladatokkal kapcsolatban azon stratégiai keretek meghatározása, amely keretek között a Pénzügyi
Stabilitási Tanács döntést hoz.
A testület létszáma a korábbi szabályozásnak megfelelően 5-9 fő.
A 10. §-hoz:
Az MNB elnökére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az Alaptörvény
41.	cikk (2) bekezdése előírja, hogy az elnököt a köztársasági elnök nevezi ki, ugyanakkor az
Alapokmány 14. Cikk (2) bekezdésében foglaltak miatt szükséges az Alaptörvény azon
rendelkezésének megismétlése, hogy az elnök megbízatása 6 évre szól. Egy személy legfeljebb két
alkalommal lehet az MNB elnöke. A törvény a döntéshozatali és végrehajtási felelősséget
megosztja az MNB elnöke, a Monetáris Tanács és az igazgatóság között. Az Alaptörvény 41. cikk
(4)	bekezdése alapján rendeletek kiadásában akadályoztatása esetén az MNB elnökét az általa
rendeletben kijelölt alelnök helyettesíti, minden más kérdésben pedig a Monetáris Tanács
elnökhelyettese.
A 11. §-hoz:
Az MNB legalább 2, legfeljebb 3 alelnökére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök
számára. Az Alaptörvény 41. cikk (2) bekezdése előírja, hogy az alelnököket a köztársasági elnök
nevezi ki 6 évre, az Alaptörvény 41. cikk (4) bekezdése pedig előírja, hogy rendeletek kiadásában
az MNB elnökét az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesíti. Minden más tekintetben az
elnököt a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti.
A 12. §-hoz:
Az igazgatóság legfontosabb feladata a Monetáris Tanács és - amennyiben a Monetáris Tanács által
meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács hozza meg a döntést - a
Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtása és az MNB működésének irányítása.
Ezen túlmenően felelős az MNB számviteli beszámolójának megállapításáért, az osztalék
fizetéséről való döntés meghozataláért, az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a
részvényesnek küldendő jelentés tervezetének, az MNB szervezetével és belső irányításával
összefüggő kérdéseknek és az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos
szakmai tervek és programok, ideértve a fejlesztési és működési költségterv jóváhagyásáért, a
felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési
szervezetének irányításáért, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének
megtárgyalásáért, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek
gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő
kollektívszerződés-módosításért, és az 157. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések
meghozataláért. Az igazgatóság tagjai az MNB elnöke és alelnökei.
72
A 13. §-hoz:
A Javaslat meghatározza a Pénzügyi Stabilitási Tanács feladataira, és működésére vonatkozó
szabályokat.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanácsnak az MNB mikro- és
makroprudenciális feladataival kapcsolatos döntése végrehajtásának irányítása és a Monetáris
Tanács által meghatározott stratégiai keretek között az MNB mikro- és makroprudenciális
feladataival kapcsolatos döntéshozatal. Ezzel összefüggésben a Javaslat részletezi a Pénzügyi
Stabilitási Tanács feladatait.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseiről rendszeresen beszámol a Monetáris Tanácsnak. A
Pénzügyi Stabilitási Tanács szervezetét tekintve legalább három, legfeljebb tíztagú testület. Elnöke
az MNB elnöke, további tagjai pedig az MNB mikro- és makroprudenciális feladatai felügyeletét
ellátó alelnökök, és az MNB elnöke által kijelölt, mikro- és makroprudenciális feladatokat ellátó
vezetők. A Pénzügyi Stabilitási Tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, az elnök
hívja össze, vezeti le és tesz javaslatot annak napirendjére.
A Javaslat elősegíti a Pénzügyi Stabilitási Tanács széles információs bázisra alapuló működését és
ezáltal megalapozott döntéseit azáltal is, hogy lehetővé teszi „külső”, a jegybank alkalmazásában
nem álló személyek részvételét is a testületben. A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a
államháztartásért felelős miniszter képviselője, valamint az MNB elnöke által felkért külső
meghívottak, szakértők tárgyalási joggal vesznek részt.
A 14. §-hoz:
A felügyelő bizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve. Az MNB belső
ellenőrzési szervezete a felügyelő bizottság, illetve az annak hatáskörébe nem tartozó feladatok
tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. A jegybanki függetlenség biztosítása miatt a
felügyelő bizottság hatásköre nem terjed ki az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival
kapcsolatos alapvető feladataira, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A
felügyelő bizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az
Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart.
A 15. §-hoz:
A Javaslat az MNB könyvvizsgálójának megbízatását szabályozza.
A 16-18. §-hoz
E szakaszok a monetáris politika eszköztárát határozzák meg a korábbi szabályozáshoz képest
változatlan tartalommal. E szerint az MNB monetáris politikáját önállóan, e törvény keretei között,
az alábbi eszközökkel valósítja meg: betétet fogad el és biztosíték ellenében hitelt nyújt,
értékpapírokat vásárol, elad és közvetít, saját értékpapírokat bocsát ki, árfolyamokat és kamatokat
befolyásol és meghatároz, értékpapírokat számitól le (visszleszámítol), kötelező tartalékot
szabályoz, egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
A 19-20. §-hoz
A kötelező jegybanki tartalék a bankok pénzteremtési lehetőségét befolyásolja. A tartalékráta
mértékének emelésével a jegybank a pénzkínálat csökkentését az előírt tartalékhányad
mérséklésével pedig a pénzkínálat bővülését érheti el. Az MNB előírhatja, hogy pénzügyi
intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli
tételeik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél. Az MNB
pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és
73
mérlegen kívüli tételeire eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A tartalékráta mértékéről és a tartalék
után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt, és azokat az MNB elnöke rendeletében
állapítja meg.
A 21-22. §-hoz
A jegybanki alapkamat jelzéseket ad a gazdaság többi szereplője számára, befolyásolja a
pénzintézetek által alkalmazott kamatokat. Az MNB jegyzi és közzé teszi a külföldi pénznemeknek
forintra és a forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat. Az
árfolyamrendszerről és annak jellemzőiről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt anélkül,
hogy veszélyeztetné az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.
A 23-26. §-hoz
A törvény előírja, hogy a bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint
bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. A törvény kimondja az MNB által kibocsátott
bankjegyek és érmék magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetéseknél való elfogadási
kötelezettségét. A törvény szabályozza a hamis, illetve nehezen felismerhető vagy sérült
bankjegyekkel és érmékkel való eljárást.
A 27-28. §-hoz
Az MNB részt vesz az országos fizetési és elszámolási rendszer, illetve értékpapír-elszámolási
rendszer kialakításában. A jegybank szabályozási szerepe nem csak a pénzkibocsátás útján, hanem a
pénzforgalom szabályozásával is megvalósul. Ennek keretében a gazdasági követelménynek
leginkább megfelelő, ahhoz igazodó fizetési és elszámolási rendszert kell kialakítani, mert ez
nélkülözhetetlen feltétele a fizetési forgalom gyors és zökkenőmentes lebonyolításának.
A 29. §-hoz
A jegybanki információs rendszer szabályozása az Alapokmány 5. cikkével összhangban valósul
meg. A korábbi törvényi szabályozás kibővül a jegybanki információs rendszer részét képező
statisztikai rendszer működésének, illetve az MNB és KSH közötti adatcserének részletes
szabályozásával.
A 30. §-hoz
A javaslat az MNB alapvető feladataként határozza meg a hitelkínálat figyelemmel kísérését
tekintettel arra, hogy a pénzügyi stabilitás biztosításához és a fenntartható gazdasági növekedéshez
egyaránt szükséges a kiegyensúlyozott hitelkínálat.
A 31. §-hoz
A javaslat szerint az MNB elnöke rendeletével léphetne fel a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak
mérséklése érdekében. A hitelkiáramlás nagymértékű ingadozásai súlyos reálgazdasági
következményekkel járhatnak. A 2007-től tartó globális pénzügyi válság is részben ilyen piaci
kudarcra vezethető vissza, hiszen a pénzügyi intézmények szavatolótőkéjükhöz viszonyítva -
jellemzően nem kellően prudens hitelezési sztenderdek mellett - túlzott mennyiségű hitelt helyeztek
ki, mely rövid távon ugyan hozzájárult a magasabb gazdasági növekedéshez, ám a hitelek tömeges
nem teljesítő válása után a pénzügyi intézmények megrendültek, hitelkínálatukat hirtelen
visszafogták, mely összességében súlyos fiskális terheket és reálgazdasági károkat okozott. Az ilyen
74
jellegű problémák kiküszöbölése, megelőzése érdekében a jegybank rendeletben határozhatja meg a
hitelfedezeti és jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó és a lakóingatlanok és kereskedelmi
ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó korlátokat, szabályokat.
A 32. §-hoz
A Javaslat meghatározza az úgynevezett anticiklikus tőkepufferre vonatkozó részletes szabályokat.
Az anticiklikus tőkepuffer egy olyan időben változó, rugalmas tőkekövetelmény, mely azt célozza,
hogy a gazdasági ciklusok kilengéseit a hitelintézetek és befektetési vállalkozások hitelezési
tevékenysége lehetőség szerint ne erősítse fel: konjunktúra idején ne valósuljon meg túlzott
hitelkiáramlás, recessziós környezetben pedig ne kerüljön sor a hitelezés drasztikus visszafogására.
A Javaslat az anticiklikus tőkepuffer szabályait a hazánk által várhatóan 2014. január 1-ig
implementálandó, jelenleg kihirdetés előtt álló uniós irányelvvel összhangban határozza meg.
A 33. §-hoz
A hitelintézetek és befektetési vállalkozások likviditási kockázatot vállalnak fel annak
következtében, hogy forrásaik jellemzően rövidebb lejáratúak, mint eszközeik. Ezen, a gazdaság
számára hasznos pénzügyi közvetítői tevékenység egyben sérülékennyé is teszi azokat, e
kockázatok pedig nem csupán egyedi szinten, hanem rendszerszinten is jelentkezhetnek a piaci
szereplők közötti összefonódások valamint a piaci szereplők homogén viselkedése miatt. A Javaslat
a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében ezért lehetővé teszi, hogy az MNB
elnökének rendelete szabályozza az eszközök és források, mérlegen kívüli tételek közötti lejárati és
denominációs összhangot.
A 34. §-hoz
Egyes hitelintézetek és befektetési vállalkozások mérete, komplexitása, más piaci szereplőkkel való
összefonódása vagy egyéb ok miatt olyan jelentőssé válhatnak, hogy megrendülésük a pénzügyi
közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztetheti. Ezért indokolt egyrészt ezen intézmények
előzetes beazonosítása és folyamatos figyelemmel kísérése, valamint az is, hogy különböző
korlátozásokkal csökkenjen annak valószínűsége, hogy csődközeli állapotba kerüljenek. Az MNB
elnökének rendelete ennek megfelelően magasabb tőkekövetelményeket határozhat meg ezen
intézményekre.
A 35.-37. §-hoz
E § az MNB végső hitelezői szerepét szabályozza, lehetőséget adva arra, hogy az MNB - a
monetáris finanszírozás 144. § szerinti tilalmának a betartásával rendkívüli hitelt nyújtson a
hitelintézeteknek. A törvény a pénzügyi rendszer egészét és a pénzforgalom zavartalanságát
veszélyeztető helyzetben lehetővé teszi a hitelnyújtást az Országos Betétbiztosítási Alapnak. A
törvény az uniós követelményeknek megfelelve azt is előírja, hogy makroprudenciális feladatok
nem veszélyeztethetik a monetáris politikai funkciót, sem pedig egyéb Központi Bankok Európai
Rendszerében betöltött tagságból eredő funkciót.
A 38. §-hoz:
A Javaslat felsorolja mindazokat a törvényeket, amelyek alapján az MNB hatáskörrel rendelkezik
bizonyos szervezetek, személyek és tevékenységek felügyelete tekintetében. A törvények
felsorolása nyilvánvalóan nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy az adott törvényben
szabályozott valamennyi szervezet, személy vagy tevékenység vonatkozásában kizárólag az MNB
75
jogosult eljárni, hanem azt, hogy ezen pénzpiaci szereplők felügyeletét az egyes törvényekben
pontosan körülírt körben az MNB látja el.
A Javaslat rögzíti az MNB feladatkörét a pénzügyi szektorra vonatkozó, az európai közösségi jogon
alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése miatti eljárásokban.
A 39. §-hoz:
A javaslat meghatározza az MNB pénzügyi felügyeleti hatósági eljárásainak fő típusait.
A 40. §-hoz:
Törvényi szinten szükséges rendelkezni arról, hogy a pénzügyi szektorra vonatkozó, az európai
közösségi jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése miatti
eljárásokban, illetve a pénzátutalást kísérő megbízói adatokkal kapcsolatos feladatok tekintetében
az MNB rendelkezik hatáskörrel. A pénzügyi szektor szabályozását érintő további, a magyar
jogrendben közvetlenül hatályosuló uniós rendeletek esetében szintén szükséges az illetékes hatóság
kijelölése.
A 41. §-hoz:
A Javaslat szerint a feladatok, illetve feladattípusok meghatározását alapvetően maga a státusz
törvény tartalmazza, ugyanakkor e feladattípusokon belüli részfeladatokat vagy feladat-elemeket
maguk a szaktörvények is tartalmazhatnak. Ennek egyértelmű meghatározását tartalmazza a
Javaslat.
A 42. §-hoz:
A Javaslat rögzíti, hogy az MNB a pénzügyi felügyeleti feladatai ellátása során együttműködik
különösen a Gazdasági Versenyhivatallal, továbbá a pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó más
szervekkel.
A pénzügyi piacok nemzetközi jellegére, az Európai Közösség egységesítő hatású normáira és az
egyes országok felügyeleti hatóságainak már ma is létező nemzetközi együttműködésére tekintettel
indokolt, hogy az MNB részvétele biztosítva legyen a külföldi pénzügyi felügyeletek egymás
közötti munkakapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe. Ezzel összefüggésben rögzítésre
kerül, hogy az MNB feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam
pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.
Az MNB feladatai között kerül meghatározásra a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek
tájékoztatásával, a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a pénzügyi felügyeleti,
illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének,
valamint a civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatásában történő részvétel.
A 43. §-hoz:
A Javaslat rögzíti, hogy az MNB hatósági feladatait, amelyek a pénzügyi szervezetek, valamint
azok tevékenysége feletti pénzügyi felügyelet gyakorlása, az MNB.tv és az MNB elnöke
rendeleteinek ellenőrzése, a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása, továbbá a
forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de
törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének
engedélyezése.
A 44. §-hoz:
A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a pénzügyi ágazati jogszabályok vagy a fogyasztókkal
szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági
76
reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az
elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, továbbá ezen törvényben foglalt szabályok
eltérően nem rendelkeznek az MNB által lefolytatott hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
szabályait kell alkalmazni.
A 45. §-hoz:
A Javaslat az ügyfél fogalmát a Ket. rendelkezéseitől eltérően, az MNB feladatkörére és a pénzügyi
piacok sajátosságára tekintettel határozza meg. A Javaslat rögzíti továbbá, hogy az MNB a
hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervezetet kérelmére kizárólag az eljárás
megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatja.
A 46. §-hoz:
A Javaslat rögzíti az MNB pénzügyi felügyeleti tevékenységével kapcsolatos eszközeit, amelyek a
helyszíni ellenőrzés, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB
részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzése és
elemzéséve. Ezzel összefüggésben az MNB jogosult rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási
kötelezettség előírására. A Javaslat rögzíti a pénzügyi szervezetek pénzügyi felügyeléssel
kapcsolatos kötelezettségeit is, illetve az MNB azon jogosultságát, hogy intézkedést akár
hivatalosan ismert tények alapján is foganatosíthat.
A 47. §-hoz:
A Javaslat rendelkezik a helyszíni ellenőrzést végző személy megbízólevéllel történő ellátásáról,
illetve arról, hogy helyszíni ellenőrzéskor miként köteles igazolni magát.
A48.§-hoz:
A Javaslat meghatározza az MNB eljárásának egyes Ket.-től eltérő szabályait.
A 49. §-hoz:
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az MNB hatósági eljárásának nyelve a magyar nyelvtől eltérő nyelv
legyen. Különösen jellemző ez az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott
piacra való bevezetése esetében. Ettől eltérően nem tekinthet el az MNB a magyar nyelv
használatától akkor, ha az ügyben ellenérdekű fél is szerepel, vagy alapítási, tevékenység
engedélyezési, továbbá befolyásszerzés engedélyezésére irányuló eljárásokban. Ez az eset fordul elő
például akkor, amikor az eljárást az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján
létrejött, fogyasztóvédelmi érdekeket képviselő szervezet indítja.
Ugyanakkor biztosítja a törvény, hogy az ügyfél képviselőjének kivételével az eljárás résztvevői,
valamint más érintett hatóság részére - ezzel ellentétes nyilatkozatuk hiányában - azMNB bocsássa
rendelkezésükre valamennyi irat magyar fordítását. Ennek költségét az MNB kell, hogy viselje.
Az 50-52. §-hoz:
A törvény a tényállás tisztázására és a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó szabályokat állapít meg,
továbbá rendelkezik az MNB bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférés
szabályairól, megjelölve annak célját. Lehetőség van eljárási bírság kiszabására az ügyféllel, az
eljárás egyéb résztvevőjével, továbbá a közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha a
tevékenység az eljárás zavarására irányul, meghatározva a bírság összegét, és az arányosság
követelményét.
77
Az 53. §-hoz:
A törvény meghatározza, hogy az MNB milyen feltételekkel köthet hatósági szerződést, illetve
annak mik az eljárási szabályai.
Az 54. §-hoz:
A Javaslat rögzíti az MNB döntésének nyilvánosságra hozatali szabályait, ha engedély nélkül vagy
bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő
magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének
elrendelésére került sor. Ebben az esetben az MNB nyilvánosságra hozhatja a jogsértő személy
nevét és lakcímét is. Fontos garanciális szabály, hogy az MNB ezt csak akkor teheti, ha erre az
engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet
ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek vagy a közérdek védelme miatt szükség van. A közzétett
személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével az MNB a honlapjáról köteles
eltávolítani.
Egyéb körbe nem tartozó hatósági eljárásban hozott döntései kivonatát közzéteheti az MNB,
azonban személyes adat nyilvánosságra hozatalára nem jogosult.
Eltérő szabály érvényesül abban az esetben, ha a közzététel során az MNB a tisztség betöltését
engedélyező határozata kerül nyilvánosságra, ebben az esetben az engedélyezéssel érintett a
tisztségviselő családi és utónevét is közzétehető.
Lényeges szabály, hogy az MNB a döntését nem köteles közzétenni, ha a közzététel a pénzügyi
közvetítőrendszer stabil, zavartalan működését veszélyeztetné.
Az 55. §-hoz:
A Javaslat rögzíti, hogy az MNB részére fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díj és az
MNB által kiszabott bírság megfizetésének kivételével a Ket. végrehajtásra vonatkozó
rendelkezései az MNB eljárása során nem alkalmazhatók. Lényeges újítás, hogy olyan kötelezett
esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be
a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.
Az 56. §-hoz:
A Javaslat szerint az MNB pénzügyi felügyeleti jogkörben hozott döntése ellen fellebbezésnek
nincs helye, az ügyfél a határozat, valamint az önálló jogorvoslattal megtámadható végzés bírósági
felülvizsgálatát kérheti csak a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság a
felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvény a közigazgatási
perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc napon belül bírálja el. Az MNB mulasztása esetére a
Javaslat előírja, hogy az ügyfél kérelmére az illetékes bíróság kötelezheti az MNB-t az eljárás
lefolytatására.
Az 57. §-hoz:
A Javaslat megfogalmazza az MNB hatósági jogkörben okozott kár miatti kártérítési felelősségére
vonatkozó Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat.
Az 58. §-hoz:
A Javaslat meghatározza az MNB személyes adatok kezelésére vonatkozó jogosultságát egy egyes
eljárástípusok sajátosságainak a figyelembevételével.
Az 59. §-hoz:
A Javaslat meghatározza azon eljárások körét, amely során a MNB és a pénzügyi szolgáltató közötti
kapcsolattartás az MNB által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az elektronikus
78
kapcsolattartásra kötelezett részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton
történik Ezen kapcsolattartás a természetes személy pénzügyi szolgáltatókat nem érinti, esetükben a
kapcsolattartás hagyományos formája érvényesül csökkentve ezzel a kis- és középvállalkozásokat
terhelő adminisztratív költségterheket. A Javaslat rögzíti az elektronikus kapcsolattartás egyes
részletszabályait.
A 60-62. §-hoz:
A Javaslat rendelkezik az engedélyezési eljárás részletes szabályairól (határidők, hiánypótlás,
határozathozatal).
Sajátos szabályok vonatkoznak a kérelem kiegészítésére. Ennek alkalmazására tipikusan olyan
esetekben kerül sor, amikor bár formailag megfelel a kérelem a jogszabályi előírásoknak,
tartalmilag további iratok becsatolása válhat szükségesség pl. a szaktörvényekben található üzleti
megbízhatóság igazolására.
Rögzítésre kerül a korábbi pénzügyi felügyeleti szabályoktól eltérően, hogy a kérelemre indított
eljárásban igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Az
igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására,
visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat az MNB elnöke rendeletben állapítja meg.
A Javaslat rögzíti, hogy bizonyos, a törvény által meghatározott engedélyezési, jóváhagyási és
nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést
az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. A
formanyomtatvány, és az elektronikus űrlap benyújtására vonatkozó részletes szabályokat az MNB
elnöke rendeletben határozza meg.
A 63-77. §-hoz:
A Javaslat egyrészről az MNB felügyeleti ellenőrzési jogköreit, másrészt azok típusait határozza
meg, rendelkezik továbbá az egyes tevékenységet végző szervezet speciális ellenőrzéséről, illetve
azok gyakoriságáról.
Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a
tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság
rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni. Az MNB
alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult a 38. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető
testületének, és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.
A Javaslat rögzíti, hogy az MNB az ellenőrzés alá vont pénzügyi intézményt, illetve a pénzügyi
csoport eseté annak irányító tagját az ellenőrzési eljárás tartásáról írásban értesíti, kivéve, ha az
előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.
Újítása a szabályozásnak, hogy az MNB már az ellenőrzési eljárás során is jogosult próbaügyletet
kötni.
Az MNB főszabály szerint az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait vizsgálati, illetve
csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, a javaslat ugyanakkor meghatározza a jelentés tartalmi
elemeit. Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati, illetve a csoportvizsgálati
jelentésre észrevételt tehet, majd az MNB ezen észrevétel kézhezvételétől (vagy a határidő
eredménytelen elteltétől) számított hatvan napon belül hozza meg a döntését.
Az MNB pénzügyi felügyeleti eljárásában szükséges biztosítani, hogy bizonyos esetekben
ideiglenes hatállyal már az érdemi határozat meghozatala előtt is megtilthassa a jogellenes gyakorlat
folytatását, jogellenes állapot fenntartását. Természetesen a halaszthatatlan eljárás feltételezi, hogy
79
kizárólag súlyos és később helyrehozhatatlan jogsérelem elkerülése érdekében kerüljön sor ezen
ideiglenes hatályú döntés meghozatalára.
Az MNB által felügyelt szervezetek és személyek vonatkozásában intézkedési jogosultsággal is
rendelkezik. Miután az egyes szaktörvényekben az MNB által alkalmazható intézkedések igen
sokszínűek és szorosan kapcsolódnak, illetve alkalmazkodnak az adott jogszabályokban, a felügyelt
személyek, illetve szervezetek számára előírt rendelkezésekhez, a törvény csak az intézkedési
jogkör általános illetőleg közös szabályait, elveit tartalmazza.
Az intézkedési rendszerrel összefüggésben a bírságra vonatkozó szabályokat is tartalmazza a
jogszabály, meghatározva a bírság összegére és megfizetésére vonatkozó szabályokat. A Javaslat
rögzíti, hogy az MNB által kirótt bírság az MNB saját bevétele.
A 78-79. §-hoz:
A Javaslat a felügyeleti biztosra állapít meg rendelkezéseket. Az MNB felügyeleti biztosnak az
általa tulajdonolt, a pénzügyi szervezetek felszámolásával kapcsolatos feladatok végző nonprofit
gazdasági társaságot jelölheti ki, amely a tevékenységének végzése során az ügyfelek érdekeit
köteles szem előtt tartani. A felügyeleti biztosi feladatok ellátására a felügyeleti biztos olyan
természetes személyt jelölhet ki, amely megfelel a lefektetett rendelkezéseknek, továbbá be kell
jelenteni az eljáró személyt a Cégbíróságnak. A Javaslat rögzíti továbbá a kijelölt felügyeleti
biztossal kapcsolatos szakmai, összeférhetetlenségi követelményeket, illetve a kártérítési felelősség
viselésére vonatkozó szabályokat.
A 80-90. §-hoz:
Az MNB pénzügyi felügyeleti hatósági feladatainak részeként, fogyasztóvédelmi feladataival
kapcsolatban nevesítésre kerül a fogyasztóvédelmi eljárás, amellyel biztosított az MNB hatékony
fellépése az egyedi pénzügyi fogyasztóvédelmi jogsértések előfordulása esetén.
Az eljárástípus a külön nevesítésre került jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések
megsértése ellen, továbbá a törvényben meghatározott fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelesség
érvényesítésére biztosít hatékony fellépést, ide nem értve az egyedi szerződések létrejöttére,
érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek tekintetében a
bíróság jár el. E körben meghatározásra kerültek az eljárás megindítására vonatkozó szabályok,
illetve az intézkedési rendszerre, bírságolásra, próbaügyletkötésre vonatkozó rendelkezések.
A törvény ugyanakkor csak az egyedi polgári jogi igények elbírálását zárja ki az MNB
fogyasztóvédelmi eljárási köréből, amely figyelemmel van a Pénzügyi Békéltető Testület feladatára
is.
A 91-94. §-hoz:
Az MNB a pénzügyi piacok védelme és az irántuk fennálló bizalom őrzése érdekében hatósági
jogkörrel rendelkezik olyan szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyeknél felmerül, hogy
engedély vagy bejelentés nélkül végeznek valamely olyan pénzügyi ágazati tevékenységet, amelyek
ehhez kötöttek.
Az eljárási határidők vonatkozásában a törvény speciális szabályokat tartalmaz figyelembe véve azt
a körülményt, hogy az MNB e szervezetekről vagy személyekről egyéb pénzügyi felügyeleti
jogköreiből származó információval nem rendelkezik.
Ugyancsak az MNB rendelkezik hatáskörrel a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás
megállapítására, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére.
80
Figyelemmel arra, hogy azon szervezetek illetve személyek, akik ellen az MNB piacfelügyeleti
eljárást indít, egyébként nem tartoznak a felügyelete alá, szigorúbb adatvédelmi rendelkezések
kerültek megállapításra, mind az adatkör, mind azok kezelése tekintetében.
A törvény egyrészről az elektronikus hírközlésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban,
másrészről a számlaforgalmára vonatkozóan teszi lehetővé, hogy az MNB a piacfelügyeleti eljárása
során az eljárás alá vont személy személyes adatait megismerhesse.
A Javaslat meghatározza az MNB cselekvési lehetőségeit, intézkedési jogköreit az engedély vagy
bejelentés nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén, illetve rendelkezik a piacfelügyeleti
bírság kiszabásának szabályairól. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási
intézkedést is elrendelhet.
A 95. §-hoz:
A Javaslat az MNB.tv szabályrendszerébe emeli a Pénzügyi Békéltető Testületre vonatkozó
szabályokat, amely egy az MNB által működtetett, szakmailag független testület. A hatáskörébe és
illetékességébe tartozik a fogyasztó és a szolgáltató között létrejött szerződés megkötésével és
teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. A Pénzügyi Békéltető
Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (a továbbiakban:
FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat.
A Pénzügyi Békéltető Testületet az MNB szervezeti rendjében közvetlenül az MNB elnökéhez kell
besorolni, és az MNB gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének pénzügyi
fedezetéről, továbbá biztosítja a FIN-Net-ben való részvétellel összefüggő békéltető testületi
feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet is.
A 96-98. §-hoz:
A törvény meghatározza a testület tagjaira vonatkozó követelményeket, a kizárás, illetve az
eljárással kapcsolatos tájékoztatás szabályait. A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai a MNB
alkalmazottai, akik a fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörükben nem utasíthatók. A
békéltető testületi tag felmentéséhez a Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.
A Pénzügyi Békéltető Testület döntéseit háromtagú tanácsban hozza, a tanács tagjainak kijelölésére
a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor
A 99-100. §-hoz:
A Javaslat meghatározza a Pénzügyi Békéltető Testület elnökére vonatkozó szabályokat. Az elnököt
az MNB elnöke nevezi ki hat évre, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja a Pénzügyi
Békéltető Testület munkáját. A szabályozás rögzíti a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke
megbízatása megszűnésének szabályait. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének feladata - az
MNB elnökének jóváhagyásával - a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjének kialakítása,
az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjainak kijelölése, javaslattétel tesz az MNB
elnökének a Pénzügyi Békéltető Testület létszámkeretére. Fontos garanciális szabály, hogy a
Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem
utasítható.
A 101-122. §-hoz
A Javaslat meghatározza a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó alapvető szabályokat,
az eljárás kezdeményezésének és az azzal kapcsolatos eljárási teendőknek szabályait, az alávetésre
vonatkozó rendelkezéseket. Nem lehet eljárást kezdeményezni, illetve a kérelmet a testület
elutasítja, ha a jogvita rendezése érdekében akár közvetítői eljárást, akár pert indítottak, vagy „ítélt”
jogvitáról van szó.
81
Lényeges szabály, hogy az eljárás megindítása az elévülést a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvényben szabályozottakon túl megszakítja.
Az eljárás során a tanács egyezségek kísérel meg létrehozni a szolgáltató és ügyfele között, ennek
hiányában vagy kötelezést tartalmazó döntést hoz, vagy ajánlást tesz, amelynek tartalmi elemei
meghatározásra kerülnek. E döntések ellen fellebbezési lehetőséget nem biztosít a törvény, viszont a
bíróság azt hatályon kívül helyezheti.
A 123-129. §-hoz
Az Európai Unió 2001 óta működteti a FIN-Net hálózatot, amelynek célja és feladata az Európai
Gazdasági Térségben a határokon átnyúló pénzügyi jogviták alternatív vitarendezés keretében
történő gyors és hatékony megoldása. A törvény a Pénzügyi Békéltető Testület FIN-Net hálózatban
történő részvétel szempontjából szükséges rendelkezéseket és intézkedéseket fogalmazza meg.
A 130. §-hoz:
A Javaslat meghatározza az MNB elnöke Országgyűlés felé történő beszámolási kötelezettségének
tartalmát és gyakoriságát. Ezt a törvény részletesen szabályozza, így biztosítva az Országgyűlés
megfelelő mértékű tájékoztatását az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról. Ezen
rendelkezések a korábbi megegyező tartalmú szabályozáshoz képest annyiban egészültek ki, hogy
az MNB elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező
bizottságának.
A 131-137. §-hoz:
Az európai uniós szabályokkal összhangban az MNB véleményét az MNB feladataival és a
pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell
kérni. Szintén a kormányzattal való egyeztetést szabályozza a 132. §, de itt speciálisan a
költségvetési javaslatról van szó.
A törvény az MNB tájékoztatását a Kormány MNB feladatkörét érintő lépéseiről azáltal biztosítja,
hogy előírja az MNB elnökének meghívását a Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő
napirendi pontjához. Lényeges szabály, hogy a Kormány, a központi államigazgatási szervek az
MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban kötelesek információt nyújtani.
Az MNB-nek, mint a monetáris politika meghatározójának és alakítójának a Kormányt és a
szélesebb nyilvánosságot is tájékoztatnia kell a tevékenységéről és a monetáris folyamatok
alakulásáról. A nyilvános tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet
meg.
Az MNB a pénzügyi szervezetek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről
évente prudenciális, valamint fogyasztóvédelmi kockázati jelentést készít.
Az MNB a nemzetközi együttműködés előmozdítása, illetve hatékonyságának biztosítása érdekében
alapvető feladatai ellátása során részt vehet a pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti
nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekben.
A 138. §-hoz:
Az MNB betölti a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát
Magyarország részéről.
A 139-140. §-hoz:
Az Európai Bizottsággal való kapcsolattartási szabályok európai közösségi jogon alapuló
kötelezettségek teljesítést biztosítják.
82
A 141. §-hoz:
2009. november 17-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament és a
Tanács 2009/11 l/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a hitelintézetek tőkekövetelményét
szabályozó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek (összefoglaló megnevezése: CRD) módosítása,
az ún. CRD II., a törvény az irányelv vonatkozó részei átültetését szolgálja.
A 142. §-hoz:
Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését
megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét.
A 143. §-hoz:
A Javaslat meghatározza, azokat a számlákat, amelyeket az MNB vezet, illetve az ezen számlák
egyenlege után fizetett kamatot.
A144. §-hoz:
A Javaslat a Szerződés 123. cikkével összhangban kimondja a monetáris finanszírozás tilalmát.
A 145. §-hoz
Az MNB külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó
napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó nem realizált
árfolyamnyereség/veszteség képezi a forint árfolyam kiegyenlítési tartalékát, a devizában fennálló,
értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözet pedig a deviza-
értékpapírok kiegyenlítési tartalékát. E kiegyenlítési tartalékok a saját tőke részét képezik,
egyenlegeik egymással szemben elszámolhatók. A központi költségvetés térítési kötelezettsége
abban az esetben áll fenn, ha a kiegyenlítési tartalékok összevont egyenlege negatív, és arra a
mérleg szerinti eredmény és az eredménytartalék nem nyújt fedezetet. A központi költségvetés a
térítést a tárgyévet követő év március 31-éig az eredménytartalék javára nyújtja, amit a tárgyévi
mérlegben kell elszámolni.
A 146. §-hoz
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 4.
számú Jegyzőkönyv 21. cikk 2. bekezdése biztosítja a nemzeti bankok, és így az MNB számára,
hogy fiskális ügynökként tevékenykedhetnek a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy
helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére.
A 147. §-hoz:
A Javaslat vezető tisztségviselők és monetáris tanácstagok díjazását törvényben szabályozza, ezzel
eleget téve a pénzügyi függetlenség megteremtését célzó EU követelménynek. A törvényben foglalt
szabályozás szerint az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő
időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi bére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszerese. A többi tisztviselő díjazása az elnök díjazása alapján kerül megállapításra, annak
bizonyos, %-os értékében. A jegybank vezető tisztségviselőit nem illeti meg külön díjazás a
monetáris tanácsi tagságért. A törvény az egyértelműség kedvéért a „bér” fogalmát használja, amely
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben definiálva van.
A148-149. §-hoz:
A Javaslat szerinti titoktartási kötelezettség vonatkozik a minősített adatokra, banktitkokra,
értékpapírtitkokra, fizetési titkokra, pénztártitokra, biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíj titokra
és üzleti titkokra, ezen adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokat kötelesek az érintettek
83
betartani. Meghatározásra került az a személyi kör, akikre e kötelezettség vonatkozik. Az MNB
alkalmazottai szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával
kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény
előírásai szerint az MNB nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé
tenni; azt nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.
Szükséges annak kimondása, hogy az MNB alkalmazottaira az e törvényben meghatározott
eltérésekkel a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanis az MNB vezető
tisztviselőinek jogviszonya olyan jogviszony, amely sem e törvény, sem a Munka Törvénykönyve
alapján önmagában nem értelmezhető.
A 150-154. §-hoz:
A Javaslat tartalmazza Monetáris Tanács tagjaira, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjaira, a Pénzügyi
Békéltető Testület elnökére és tagjaira, az MNB pénzügyi felügyeleti feladatait ellátó
alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, figyelembe véve, hogy az MNB
alkalmazottai tevékenységük során a pénzügyi piacok működésére vonatkozóan többlett-
információval rendelkeznek, illetve azok működését adott esetben jelentősen befolyásolhatják.
A Monetáris Tanács tagjai - vagyis ezáltal lényegében az MNB döntéshozó szerveinek tagjai - nem
lehetnek pártok tagjai, országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, önkormányzati vagy állami
vezetők és köztisztviselők. Ezek a szabályok lényegében a politikától való függetlenséget,
befolyásolástól való mentességét biztosítják a döntéshozóknak.
A gazdasági életben való részvételtől, illetve befolyásolástól való kapcsolatot zárja ki az a szabály,
hogy a Monetáris Tanács tagjai nem lehetnek gazdasági társaságok vezető tisztviselői, felügyelő
bizottsági tagjai, kivéve azon pénzügyi intézményt, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik,
illetve nem rendelkezhetnek befolyással pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
végző jogi személyben és befektetési vállalkozásban.
Az MNB 4. § (l)-(6) bekezdéseiben meghatározott alapvető, makroprudenciális feladatokat ellátó
(a továbbiakban: minősített munkakört betöltő) alkalmazottaira eltérő tilalom vonatkozik. A
gazdasági összeférhetetlenség csak pénzügyi intézmények, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző
jogi személyek, befektetési vállalkozások, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi
Alap vonatkozásában áll fenn.
Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt nem létesíthetnek, a Monetáris Tanács egyéb tagjai pedig csak abban az esetben, ha az
összeférhető monetáris tanácsi tagságukkal, de ilyenkor bejelentési kötelezettségük keletkezik a
köztársasági elnök felé.
A Monetáris Tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői,
valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek bejelenteni a köztársasági elnöknek.
Az MNB összeférhetetlenségi szabályok szempontjából külön nevesített körbe nem tartalmazó,
egyéb alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB
elnök engedélyével létesíthet vagy tarthat fent, ez alól kivétel a tudományos, oktatási, művészeti,
lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, amelyet be kell jelenteni a
munkáltatói jogok gyakorlójának.
Az MNB-n belül nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeképp az MNB alkalmazott
a Polgári Törvénykönyről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti),
ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
84
A 155. §-hoz:
A kellő transzparenciát biztosítja Javaslat, amely előírja, hogy a Monetáris Tanács és a felügyelő
bizottság tagja, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermekei
(hozzátartozó) az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal
tesznek vagyonnyilatkozatot.
A 156-160. §-hoz
Az Javaslat szerint az MNB a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében jogszabály-alkotási
javaslatot tehet a Kormánynak, illetve a Kormány tagjának.
A törvény szabályozza, hogy az MNB mely szervezetek részére jogosult forintban és külföldi
pénznemben bankszámlát vezetni, illetve kimondja, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség
tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával jogosult
forint és külföldi bankjegyeket biztosítani e szervek részére a nyomozati tevékenységhez.
A törvény az MNB jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követeléseire
vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Továbbá kimondja, hogy az MNB ellen indítható bírósági
eljárásra vonatkozó szabályozást tartalmaz.
A törvény szerint az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak
közokirati bizonyító erejük van.
A 161. §-hoz:
A Javaslat részletes szabályokat tartalmaz az MNB adatkezelése tekintetében, azonban e szabályok
mellett természetesen irányadóak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései.
A külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak történő adatátadás, illetve külföldi pénzügyi felügyeleti
hatóságtól történő adatátvétel a törvény szerint három célja lehet, így ezen adatokat csak a
törvényben meghatározott esetben lehet felhasználni: engedélyezési eljáráshoz, a piacon immár
jelen lévő szervezetek és személyek ellenőrzése eredményeképpen hozott határozatok
megalapozottságához és az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszerben történő részvételhez
kapcsolódó feladatok ellátásához. A külföldi felügyeleti hatóságoknak történő adatátadás feltétele
az adatvédelmi törvény szabályaival összhangban került meghatározásra.
A MNB a kormányzati ellenőrzési szerv rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek
kezelésére a kormányzati ellenőrzési szerv az államháztartásról szóló törvényben meghatározott
feladatai ellátásához jogosult.
A 162. §-hoz:
A Javaslat meghatározza az MNB közérdekű igényérvényesítésének szabályait. Az MNB pert
indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a
pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó törvények és az azok végrehajtására kiadott
jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a pénzügyi fogyasztóvédelmi jogszabályok rendelkezésekbe
ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, feltéve, ha a jogsértő
tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.
A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után közérdekű perindításnak nincs helye, a
határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Javaslat rögzíti, hogy a közérdekű keresetindítási megilleti a fogyasztóvédelemről szóló
törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeket, továbbá azokat az
Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az
85
általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
jegyzéken szerepelnek.
A 163. §-hoz:
A Javaslat alapján az MNB a tevékenységével összefüggően létrehozott, a fizetési rendszer
működtetése tevékenységet vagy tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári és központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezetben szerezhet és tarthat fenn részesedést. Ezenkívül az MNB
kizárólag a monetáris politika vitelére, és a makroprudenciális felügyelet gyakorlására
meghatározott alapvető feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében történő,
szabályozott piacra bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésére jogosult
belföldi, illetve külföldi szervezetben, azzal, hogy nem szerezhet a Bszt. szerinti minősített
befolyást a kibocsátóban, illetve nem szerezhet közvetlenül a kibocsátótól tagsági jogokat
megtestesítő értékpapírokat.
A részesedésszerzési tilalomra vonatkozó szabály nem alkalmazandó az MNB arany- és
devizatartalék képzésével és kezelésével kapcsolatos feladatának teljesítése során végrehajtott
részesedésszerzésére.
A 164. §-hoz
A Javaslat a szabályozza az osztalékfizetést: a részvényes tudomásul veszi az MNB igazgatósága
által meghatározott osztalékfizetést. A rendelkezés biztosítja, hogy a saját tőke ne lehessen negatív.
A törvény lehetővé teszi az MNB feltőkésítését.
A 165-167. §-hoz:
A törvény részletesen rendelkezik a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól.
A 168-171. §-hoz:
A Javaslat az MNB elnöke rendeletalkotási jogkörét szabályozó, felhatalmazó rendelkezéseket
tartalmaz.
A Javaslat a felhatalmazó rendelkezések taxatív felsorolásán túl a pénzügyi közvetítőrendszer
jelentős zavara esetén ad további felhatalmazást az MNB elnökének átmeneti időre
rendeletalkotásra. Ennek eszközeként az MNB elnöke - a Monetáris Tanács által meghatározott
stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően - jogosult arra,
hogy ágazati szinten és átmeneti időre valamely tevékenység végzését korlátozza, feltételhez kösse,
vagy megtiltsa, ha az adott tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése
szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár és
megalapozottan feltételezhető, hogy számos ügyfél, hitelező érdeke sérül, vagy csökken a pénzügyi
közvetítőrendszer működésének átláthatósága. A tevékenység végzése megtiltásának további
feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Az MNB elnöke e rendelet
meghozataláról és annak szükségességének indokairól előzetesen tájékoztatja a Kormányt.
Általánosságban rögzítésre került, hogy az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért
felelős miniszter véleményét nem kell kikérni.
A Javaslat rögzíti, hogy a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, azok csökkentése,
a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése érdekében kiadásra kerülő rendeletek
esetén előzetesen tájékoztatja az MNB az Európai Rendszerkockázati Testületet.
A 172. §-hoz:
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
86
A 173-180. §-hoz:
Az átmeneti rendelkezések rendezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Magyar
Nemzeti Bankba való integrációjának folyamatát.
A 181. §-hoz:
A Javaslat kimondja, hogy a törvény mely részei számítanak az Alaptörvény alapján sarkalatosnak.
A 182-183. §-hoz:
Európai uniós követelményekre utaló jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
A 184-185. §-hoz:
Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
87