﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11523. számú
törvényjavaslat
a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes
törvények módosításáról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. június
1
2013. évi ... törvény
a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények
módosításáról
1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Nbjt.) 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a
szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az
elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának
átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. §
nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. Annak vizsgálatára, hogy a
szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az
elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e
törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és
illetékessége.”
(2)	Az Nbjt. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre
és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Ha a
terhelt Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az eljárásra a terhelt
utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van
hatásköre és illetékessége. Ha az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság
nem állapítható meg, az eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe
tartozik.”
(3)	Az Nbjt. VII. Fejezet 1. Címe a következő 84/A. §-sal egészül ki:
„84/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett
ügyekben kell alkalmazni.”
2.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
2.	§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §
(1)	bekezdés k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvényszék hatáskörébe tartoznak)
„k) az 554/B. § b) pontja szerinti korrupciós bűncselekmények az ott meghatározott
esetekben;
2
l) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §);”
(2)	A Be. 16. § (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(A törvényszék hatáskörébe tartoznak)
„r) a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 370. § (6) bekezdés a) pont], a
különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 371. § (6) bekezdés], a különösen jelentős
értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 372. § (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt
okozó csalás [Btk. 373. § (6) bekezdés a) pont], különösen jelentős kárt okozó információs
rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés],
a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 376. § (6) bekezdés a)
pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk.
377. § (2) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 379. § (6)
bekezdés a) pont];
s) a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó
jogok megsértése [Btk. 385. § (4) bekezdés c) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt
okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (3) bekezdés c) pont];”
(3)	A Be. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § (1) A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni a következő esetekben:
a)	ha a terhelt előzetes letartóztatásban van,
b)	a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni
bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet) miatt, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni
bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) miatt, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni
bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet) miatt vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekmény
miatt, ha a kiskorú sértett érdeke - így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy
erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás
lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a
sértett környezetében él - a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja,
c)	a megismételt eljárásban (XVI. Fejezet),
d)	ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el (138/A. § és 138/B. §), ha a terhelt
mentelmi jogát, illetve diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességét
felfüggesztették (XXVIII. Fejezet), kiemelt jelentőségű ügyben (XXVIII/A. Fejezet), a 408. §
(1)	bekezdés e) pontja alapján előterjesztett perújítási indítvány alapján elrendelt perújítási
eljárásban, továbbá az Országos Bírósági Hivatal elnökének határozata vagy a bíróság
elnökének rendelkezése alapján.
(2)	Az eljárás soron kívüli lefolytatása során az (1) bekezdés szerinti sorrendet kell
figyelembe venni azzal, hogy a d) pontban meghatározott eljárások lefolytatásának sorrendjét
az ügyek érkezésének időpontja határozza meg.”
(4)	A Be. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a terhelt az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti megszűnését követően
elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet szabályait megszegi, az előzetes
letartóztatása ismét elrendelhető. A lakhelyelhagyási tilalom, illetve a házi őrizet szabályai
3
megszegésének minősül az is, ha a terhelt a mozgását nyomon követő technikai eszköz
működését akadályozza. Ebben az esetben az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti
tartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.”
(5)	A Be. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróságnak, az ügyésznek, illetve a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie,
hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson.”
(6)	A Be. 138. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség
-	a terhelt hozzájárulásával - a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is
ellenőrizze. Nincs szükség a terhelt hozzájárulására, ha a házi őrizetet a bíróság a terhelt
előzetes letartóztatásának a 132. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követően rendelte el. A
házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik.”
(7)	A Be. 554/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„554/C. § Az eljárás soronkívüliségét az eljárás minden részvevője a saját eszközeivel
köteles biztosítani.”
(8)	A Be. „Hatálybalépés” alcíme a következő 606/A. §-sal egészül ki:
„606/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban:
Módtv.) megállapított 16. § (1) bekezdés k), l), r) és s) pontját a Módtv. hatálybalépését
követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”
3.	§
Hatályát veszti a Be.
a)	138/B. § (5) bekezdése,
b)	403. § (2) bekezdése,
c)	411. § (4) bekezdése,
d)	552. § (3) bekezdése,
e)	554/B. § f) pontja.
	3. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
	meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása
4.	§
(1)	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény a következő 5. §-sal egészül ki:
„5. § (1) E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
4
megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő
ügyekben nem kell alkalmazni.
(2)	Az Egri Törvényszék és az Egri Törvényszék illetékességi területéhez tartozó
járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot
a Debreceni Ítélőtábla bírálja el.
(3)	A Szolnoki Törvényszék és a Szolnoki Törvényszék illetékességi területéhez tartozó
járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot
a Szegedi Ítélőtábla bírálja el.”
(2)	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklete helyébe az 1. melléklet
lép.
4.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez
kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi
CCXXIII. törvény módosítása
5.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez
kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi
CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) 6. § h) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az
1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:]
„h) a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §);”
(2)	A 2012. évi CCXXIII. törvény 6. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az
1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:]
„k) a Be. 554/B. § b) pontjában meghatározott közélet tisztasága elleni
bűncselekmények;”
(3)	A 2012. évi CCXXIII. törvény 6. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az
1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:]
„n) a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás
[1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen
jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV.
törvény 260. § (3) és (4) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó
5
számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 300/C. §
(4)	bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó
költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó
felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [1978. évi IV. törvény 310. § (4)
bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont és az így minősülő (6) bekezdés, 310/A. §], a
különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi
IV.	törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pont és (8) bekezdés], a különösen jelentős értékre
elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős
értékre elkövetett sikkasztás [1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pont], a különösen
jelentős kárt okozó csalás [1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pont], a különösen
jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d)
pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [1978.
évi IV. törvény 320. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett
rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (4) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy ezt
meghaladó értékre elkövetett kifosztás [1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pont], a
különösen jelentős kárt okozó rongálás [1978. évi IV. törvény 324. § (6) bekezdés], a
különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a)
pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó
jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pont] és a különösen
jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [1978. évi IV. törvény
329/D. § (3) bekezdés b) pont];”
(4)	A 2012. évi CCXXIII. törvény 14. alcíme a következő 320/A. §-sal egészül ki:
„320/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett
ügyekben kell alkalmazni.”
5.	Záró rendelkezések
6.	§
Ez a törvény 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
6
Budapest főváros
Pest megye
Csongrád megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Baranya megye
Zala megye
Hajdú-Bihar megye
Heves megye
Győr-Moson-Sopron megye
Veszprém megye”
1. melléklet a 2013. évi... törvényhez
„2. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
Az ítélőtáblák illetékességi területe
1.	FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA
Fejér megye	Nógrád megye
2.	SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Bács-Kiskun megye	Békés megye
3. PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA
Somogy megye	Tolna megye
4. DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
5. GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA
Komárom-Esztergom megye	Vas megye
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar Kormány az Európai Bizottság levelére válaszul meg kívánja szüntetni a
bírósági ügyáthelyezés lehetőségét. Az ügyek áthelyezésére vonatkozó jogintézménynek a
hatályon kívül helyezésével a bíróságok leterheltségének csökkentésére és az egyedi ügyek
rövidebb időtartam alatti jogerős befejezésére más megoldásokat kell keresni. A Kormány a
fenti célok elérésre érdekében egyrészt a javaslatban szereplő törvénymódosítással, másrészt a
szervezeti változásokkal javasolja elérni. Az ügyáthelyezés lehetőségének megszüntetése a
magyar adófizetőknek az elkövetkező 5 évben legalább 6 milliárd forintjába fog kerülni.
1.	Az időszerű ítélkezés egyik jelentős akadályát - a hatáskörükbe tartozó ügyek jellege,
a soron kívül intézendő ügytípusok száma és ezen belül is különösen a kiemelt jelentőségű
ügyek többsége miatt - a törvényszékek leterheltsége okozza. A hatásköri szabályok
módosításával az ügyteher egy része átcsoportosítható a kevésbé leterhelt járás- (kerületi)
bíróságokra, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek számát csökkentve hasonlóan kedvező
eredmények érhetők el.
2.	A soron kívül intézendő ügyek vonatkozásában az ügyintézési sorrend meghatározása
és egyes ítélőtáblák illetékességi területének módosítása hozzájárulhat a bírósági eljárások
lefolytatásának időszerűségéhez és az arányos ügyteherelosztáshoz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A külföldi ítélet érvényének elismerése az esetek többségében annak ellenére tartozik a
Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe, hogy a terhelt lakó- vagy tartózkodási
helye nem az illetékességi területén van és az ilyen típusú ügyek nem igényelnek olyan
különleges szakértelmet, amellyel kizárólag a Fővárosi Törvényszék bírái rendelkeznének.
Emiatt szükséges a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt indult ügyek esetében a
Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörének és illetékességének megszüntetése. Csak
kisegítő illetékességi szabály alapján akkor indokolt a Fővárosi Törvényszék eljárása, ha
egyéb illetékességi ok nem állapítható meg. Ehhez kapcsolódóan a módosítás átmeneti
rendelkezést is tartalmaz.
a 2. §-hoz
A hivatali bűncselekmények többségét egyszerű megítélésű ügyek teszik ki. A jelenleg
hatályos szabályozás szerint csak a hivatali visszaélés bűntette miatti eljárás minősül kiemelt
jelentőségű ügynek, ezáltal indokolt, hogy a hivatali bűncselekmények közül csak e
bűncselekmény tartozzon törvényszéki hatáskörbe.
A hivatali vesztegetés alapesete és a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy
egyesület dolgozója, tagja által elkövetett vesztegetés teszi ki a korrupciós bűncselekmények
túlnyomó hányadát, amelyek megítélése szintén egyszerű. Minthogy a helyi bíróságok e
bűncselekményeknél nagyobb tárgyi súlyú ügyekben is eljárnak, a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 554/B. § b) pontjában írt kiemelt jelentőségű
ügyek - az önkormányzati és központi költségvetési vagy államigazgatási szervek, és ezek
8
területi szerveinél foglalkoztatottak által elkövetett korrupciós bűncselekmények - kivételével
nem indokolt, hogy a törvényszékek hatásköre kiterjedjen ezekre.
A vagyon elleni bűncselekmények esetében indokolt, hogy csak a legsúlyosabban
minősülő bűncselekményekre terjedjen ki a magasabb szintű bíróság hatásköre. Ez alól
kivételt a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények képeznek.
A soronkívüliséget a Be. az egyes érintett jogintézményeket szabályozó rendelkezései
között rendezi, ezért indokolt ennek egységes szabályozása. Továbbá a szabadságelvonással
járó kényszerintézkedésekkel érintett ügyekben az időszerű ítélkezés korlátjaként is
jelentkezhet az, ha a bíró belátásától, mérlegelésétől függ az ügyintézési sorrend
meghatározása a soron kívüli eljárást igénylő ügyekben. A módosítás ezért meghatározza az
ügyintézés sorrendjét ezen ügyekben.
Ha a terhelt előzetes letartóztatása azért szűnik meg, mert annak a Be. 132. § (3)
bekezdésében meghatározott maximális tartama eltelt, az előzetes letartóztatás speciális okai,
változatlanul fennáll(hat)nak. Ebben az esetben alapvető büntetőeljárási érdek, hogy a terhelt
szökését, elrejtőzését a rendelkezésre álló leghatékonyabb törvényes eszközzel
megakadályozzák. Erre tekintettel a Javaslat ebben az esetben lehetővé teszi, hogy a házi
őrizet végrehajtásának a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel történő
ellenőrzése a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető legyen. Emellett a Javaslat
jogértelmezési problémák elkerülése végett egyértelművé teszi, hogy a házi őrizet
szabályainak megszegését jelenti az is, ha a terhelt a mozgását nyomon követő technikai
eszköz működését bármilyen módon akadályozza.
A kiemelt jelentőségű ügyek széles köre azt eredményezte, hogy a törvényszékek
hatáskörébe tartozó bűncselekmények jelentős részét ezek teszik ki. A soron kívül intézendő
ügyek között az ezen ügytípusba tartozó ügyek általában többséget képviselnek a
soronkívüliséget nem élvező ügyekhez képest. Ez jelentősen megnehezíti a szigorú határidők
és a soronkívüliség betartását, így összességében a jogintézmény célja ellen hat. Célszerű
pusztán a legindokoltabb esetekben kiemelt jelentőségűvé tenni az ügyeket. Így indokolt
kivenni ezen ügykörből a Be. 554/B. §-ában meghatározott gazdasági bűncselekményeket.
Mindezekhez kapcsolódóan a módosítás átmeneti rendelkezést is tartalmaz.
a 3. §-hoz
A soronkívüliség egységes szabályozásával hatályon kívül helyezésre kerülnek a soron
kívül intézendő ügyekre vonatkozó, a Be. által szabályozott, különböző jogintézmények
körében szereplő rendelkezések.
a 4. §-hoz
A módosítás szűkíti a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területét annak érdekében, hogy
javuljon az időszerűség a jelenleg legnagyobb munkateherrel dolgozó ítélőtáblán. Ennek
következtében módosításra kerül a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területe, továbbá a
Szegedi Ítélőtábla illetékességi területe is, ezáltal az ország keleti régiójában működő
ítélőtáblák illetékességi területe, illetve munkaterhe továbbra is arányos marad. Ehhez
kapcsolódóan a módosítás átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz.
9
az 5. §-hoz
A Be. hatáskört érintő módosításait indokolt átvezetni a Büntető Törvénykönyvről szóló
2012.	évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény erre vonatkozó átmeneti
rendelkezésén is. Ehhez kapcsolódóan a módosítás átmeneti rendelkezést is tartalmaz.
a 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.