﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11657. számú
törvényjavaslat
a panaszokról és közérdekű bejelentésekről
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. június
1
2013. évi ... törvény
a panaszokról és közérdekű bejelentésekről
Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt,
elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés jelentőségét az állam működésének jobbá tételében,
tekintettel Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi
kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra, elismerve a
közösségi érdekek érvényesülése érdekében a közérdekű bejelentők által vállalt erőfeszítéseket,
valamint biztosítva a közérdekű bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges
intézkedéseket, a következő törvényt alkotja:
1. A panasz és a közérdekű bejelentés
1.	§ (1) Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű
bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(2)	A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul,
és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá.
(3)	A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy
megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés
javaslatot is tartalmazhat.
(4)	Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű
bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra
jogosult szerv). A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a
közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.
(5)	Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a
panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra
jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az
áttétellel egyidejűleg értesíteni kell.
2.	§ (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az eljárásra
jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2)	Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart,
erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - az elintézés várható időpontjának és az eljárás
meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
(3)	Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a
panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi.
(4)	Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor - a minősített adat, illetve törvény
alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével - a megtett
intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével -a panaszost vagy a
közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti.
(5)	Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézéséről a
panaszost vagy közérdekű bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
2
(6)	A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett
ismételt, továbbá az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés
vizsgálata mellőzhető.
(7)	A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is,
ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől
számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás
bekövetkeztétől számított az egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell
utasítani.
3.	§ (1) A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell
a)	a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként
szükséges intézkedések megtételéről,
b)	a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
c)	az okozott sérelem orvoslásáról és
d)	indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
(2)	A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem
érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.
(3)	A panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltak
kivételével - csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás
lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére
törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű
bejelentő egyértelműen hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai
egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.
(4)	Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen,
döntő jelentőségű valótlan információt közölt és
a)	ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel,
személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b)	valószínűsíthető, hogy másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az
eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére
át kell adni.
2.	A közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere
4.	§ (1) A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (a
továbbiakban: elektronikus rendszer) is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések
megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető
jogok biztosa gondoskodik.
(2)	Az elektronikus rendszerben kezelt személyes adatokat kizárólag a közérdekű bejelentés
kivizsgálása, valamint a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartás céljából lehet kezelni.
(3)	Az elektronikus rendszerben kezelt személyes adatok továbbítására - ha ez az alcím
eltérően nem rendelkezik - a 3. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
(4)	Az elektronikus rendszerben a közérdekű bejelentő azonosításához a nevét és lakcímét
kell tárolni.
3
5.	§ (1) Az elektronikus rendszer a beérkezett közérdekű bejelentést automatikusan egyedi
azonosítószámmal látja el.
(2)	Az elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű bejelentés rövid, személyes és
egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát és elintézésének állását az egyedi
azonosítószám alapján az alapvető jogok biztosa az interneten mindenki számára
hozzáférhetővé teszi. Az ügy lezárását követően a közérdekű bejelentésben érintett és - ha az
nem ugyanaz - az eljárásra jogosult szerv elnevezését is hozzáférhetővé kell tenni.
(3)	Az elektronikus rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyedi azonosítószám és a
közérdekű bejelentő által megadott jelszó alapján a közérdekű bejelentővel való
kapcsolattartás biztosítható legyen.
(4)	Az elektronikus rendszert úgy kell kialakítani, hogy a közérdekű bejelentő számára
biztosítsa a közérdekű bejelentés teljes tartalmának nyomtathatóságát és elektronikus
formában történő rögzítését.
6.	§ (1) A közérdekű bejelentő az elektronikus rendszer útján az alapvető jogok biztosánál tett
közérdekű bejelentése során kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok
biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az alapvető jogok biztosa a közérdekű bejelentést
kivonatolja annak érdekében, hogy az a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot
ne tartalmazzon.
7.	§ Az elektronikus rendszerbe érkező közérdekű bejelentést - a 6. § (1) bekezdése szerinti
esetben annak kivonatát - továbbítani kell az eljárásra jogosult szerv számára.
8.	§ Az eljárásra jogosult szerv az 1. alcímben meghatározottak szerint köteles a közérdekű
bejelentést intézni azzal az eltéréssel, hogy
a)	az eljárásra jogosult szerv az intézkedéseiről szóló tájékoztatást - ennek keretében a
közérdekű bejelentés vizsgálatának a 2. § (6) bekezdés alapján történő mellőzéséről szóló
tájékoztatást is - az elektronikus rendszerben rögzíti,
b)	a 6. § (1) bekezdése szerinti esetben
ba)	a közérdekű bejelentő meghallgatására és szóbeli tájékoztatására nem kerülhet sor,
bb)	a közérdekű bejelentés vizsgálatát nem lehet mellőzni azért, mert a közérdekű bejelentő
az eljárásra jogosult szerv számára nem azonosítható,
bc)	a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartás kizárólag az elektronikus rendszer útján
történhet,
bd)	az eljárásra jogosult szerv az alapvető jogok biztosának hivatalán keresztül kapcsolatba
léphet a közérdekű bejelentővel, és kezdeményezheti a közérdekű bejelentő
személyazonosságának felfedése nélküli kapcsolattartást a közérdekű bejelentővel.
9.	§ Ha a közérdekű bejelentés természetes személyre vonatkozik, az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (1)
bekezdése alapján e természetes személyt megillető, a személyes adatairól való
tájékoztatáshoz való joga gyakorlása során a közérdekű bejelentő személyes adatai nem
tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
10.	§ Az elektronikus rendszerben a közérdekű bejelentéssel, az az alapján folytatott vizsgálattal
és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy
intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni, azt követően törölni kell.
4
3. A közérdekű bejelentők védelme
11.	§ Minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű
bejelentés miatt kerül sor - a 3. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések kivételével -
jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
12.	§ (1) Veszélyeztetett közérdekű bejelentőnek minősül - a 3. § (4) bekezdése szerinti eset
kivételével - az a közérdekű bejelentő, aki tekintetében valószínűsíthető, hogy
életkörülményeit súlyosan veszélyeztethetik az általa tett közérdekű bejelentés miatt őt - a
3	. § (4) bekezdése szerinti eset kivételével - fenyegető hátrányok.
(2)	A természetes személy közérdekű bejelentő, ha veszélyeztetettsége valószínűsíthető,
jogszabályban meghatározott bejelentővédelmi támogatásokra jogosult.
(3)	Az állam a közérdekű bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX.
törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.
4.	A bizalmi ügyvéd
13.	§ (1) Az állami és helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy a
tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok
ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet (a továbbiakban: bizalmi ügyvéd). A
bizalmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő,
amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a jogi
személy jogi vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét szolgálja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel
a bizalmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési
kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését
megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.
(3)	A bizalmi ügyvéd e tevékenységével összefüggésben javadalmazást vagy más előnyt a
megbízó kivételével mástól nem kérhet és nem fogadhat el.
(4)	A bizalmi ügyvéd nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint
honlapjának elérhetőségét - amennyiben a megbízó ilyennel rendelkezik - a megbízó
honlapján közzé kell tenni.
14.	§ (1) A 13. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés alapján a bizalmi ügyvéd:
a)	fogadja a megbízója tevékenységével összefüggő bejelentéseket,
b)	jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban,
c)	kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén
tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
d)	a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat
lefolytatásában,
e)	kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről,
különösen a bejelentés alapján indult vizsgálat eredményéről, megtett intézkedéséről vagy
a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.
5
(2)	A bizalmi ügyvéd a bejelentést az őt megbízó jogi személyhez továbbítja, de a bejelentő
személyének megállapítását lehetővé tevő adatok tekintetében titoktartásra köteles, ezért a
bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi
meg a megbízónak, kivéve ha titoktartási kötelezettsége alól a bejelentő előzetesen, írásban
felmentést adott.
5.	Záró rendelkezések
15.	§ Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)	a veszélyeztetett közérdekű bejelentő számára nyújtható támogatásokat,
b)	a bizalmi ügyvédi tevékenység ellátásának képesítési feltételeit
rendeletben állapítsa meg.
16.	§ Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.
17.	§ (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) a
következő 11/A. alcímmel egészül ki:
„11/A. Közérdekű bejelentések vizsgálata
38/A. § Az alapvető jogok biztosa vizsgálja a panaszokról és közérdekű bejelentésekről
szóló törvény szerinti közérdekű bejelentéseknek a 18. § (1) bekezdés a)-k) pontja szerinti
hatóságok általi kezelésének gyakorlatát, valamint kérelemre az egyes közérdekű
bejelentések megfelelő intézését.
38/B. § (1) Az alapvető jogok biztosa gondoskodik a panaszokról és közérdekű
bejelentésekről szóló törvény szerinti, a közérdekű bejelentések megtételére és
nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer (a továbbiakban: elektronikus rendszer)
üzemeltetéséről.
(2)	A 18. § (1) bekezdés a)-k) pontja szerinti hatóságok az alapvető jogok biztosának a
feladati ellátásához szükséges körben adatot szolgáltatnak az elektronikus rendszeren
keresztül tett közérdekű bejelentésekkel és azok kivizsgálásával kapcsolatban.
38/C. § A közérdekű bejelentő az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében
beadvánnyal fordulhat az alapvető jogok biztosához, ha
a)	a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti eljárásra jogosult szerv (a
továbbiakban: eljárásra jogosult szerv) a közérdekű bejelentést megalapozatlannak
nyilvánítja,
b)	a közérdekű bejelentő a vizsgálat eredményével nem ért egyet,
c)	a közérdekű bejelentő álláspontja szerint az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentést
nem vizsgálta ki teljes körűen.
6
38/D. § A Hivatal a közérdekű bejelentések közvetlen vizsgálatával kapcsolatos feladatokat
ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi
biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve látják el e feladataikat.”
(2)	Az Ajbt. 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban)
„a) tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetekben bemutatva az 1. § (2) és
(3)	bekezdésében meghatározottak szerinti, valamint a közérdekű bejelentések vizsgálatával
kapcsolatos tevékenységét is,”
18.	§ Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdése a következő j) ponttal
egészül ki:
[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„j) bizalmi ügyvédi tevékenység.”
19.	§ Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 29/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„29/A. § Az egészségügyi szolgáltató által a beteg részére nyújtott egészségügyi ellátással
kapcsolatban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panaszt a
panasszal érintett egészségügyi szolgáltató részére működési engedély kiadására jogosult
egészségügyi államigazgatási szervnél lehet tenni.”
20.	§ A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (17) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(17) A Hivatal eljárásai során a panaszok és a közérdekű bejelentések tekintetében a
panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény rendelkezései alapján jár el azzal az
eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három hónap.”
21.	§ A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni
egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény 10.
§-ában az Ajbt. 40. § (2) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezés az „illetve a 2. § (6)
bekezdésében meghatározottak szerinti” szövegrész helyett az „a 2. § (6) bekezdésében
meghatározottak szerinti, valamint a közérdekű bejelentések vizsgálatával kapcsolatos”
szöveggel lép hatályba.
22.	§ A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 94/A. §-ában az „az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes
törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes
törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai”
szövegrész helyébe az „a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény
rendelkezései” szöveg lép.
7
23.	§ Hatályát veszti
a)	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény „A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és
bejelentésekkel kapcsolatos eljárás” alcíme, továbbá 141-143. §-a, és
b)	a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2009. évi CLXIII. törvény.
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-jei hatálybalépésével összhangban szükségessé vált
az Alaptörvény XXV. cikkének („Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal
együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló
szervhez.”), valamint a panaszok és közérdekű bejelentések hatályos, töredékes szabályozásának
összhangba hozatala.
A panaszokat és közérdekű bejelentéseket átfogó igénnyel először a közérdekű bejelentésekről,
javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény szabályozta. E törvényt az európai uniós
csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül
helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX.
törvény (ún. csatlakozási törvény) helyezte hatályon kívül, azonban annak érdekében, hogy a
panaszok és közérdekű bejelentések intézésének az uniós csatlakozást követően is legyen jogalapja,
a törvény 141-143. §-a rögzítette a területet érintő legfontosabb szabályokat.
A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos újabb szabályozás 2009-ben született meg, a tisztességes
eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII.
törvénnyel. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal e törvény alapján a tisztességes eljárás
szempontjából kifogásolható magatartásokat szankcionálta volna a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti eljárásban. Az amerikai
szabályozást alapul vevő törvény a közérdekvédelmi bejelentők védelméről rendelkezett, a
közérdekvédelmi bejelentések körét lényegében a munkaadó-munkavállaló kapcsolatokra szűkítve.
A törvény alapján megítélt bírság esetében a közérdekvédelmi bejelentő a bírság összegének 10%-át
kitevő díjazásban is részesülhetett.
Megjegyzendő, hogy a hivatkozott 2009. évi CLXIII. törvényhez kapcsolódó, a Közbeszerzési és
Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta, azonban a köztársasági
elnök azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A törvény ismételt elfogadására a 2010.
évi tavaszi ülésszakon - a közelgő országgyűlési választások miatt - már nem került sor, így a
2009. évi CLXIII. törvény alkalmazásához szükséges hatóság hiányában a törvény szerinti eljárások
lefolytatására nincs mód.
Az új szabályozás célja a jogbiztonságot veszélyeztető jogi helyzet tisztázásán túl a közérdekű
bejelentők támogatása, valamint tényleges védelmük megteremtése.
Az új szabályozási keretek kialakításakor fontos szempont volt, hogy az lehetőleg a már meglévő és
működő jogi megoldásokból építkezzen.
Új jogintézmények létrehozására elsősorban a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény hatályon kívül helyezése
kapcsán volt szükség. A közérdekvédelmi bejelentés intézménye - amellett, hogy a hatáskörrel
rendelkező hatóság kijelölése hiányában a gyakorlatban alkalmazhatatlannak bizonyult -
9
indokolatlanul szűkre szorította a köz érdekében fellépők és védelemre jogosultak körét. Ez
lényegében csak a szűken vett munkáltató-munkavállaló viszonyokra szorítkozott, miközben ennek
következtében nem volt védelemre jogosult a volt munkavállaló, vagy éppen a kölcsönzött
munkaerő. A törvény kapcsán tisztázatlan volt a csatlakozási törvényben szereplő közérdekű
bejelentés, illetve a közérdekvédelmi bejelentés egymáshoz való viszonya is.
Az új rendszer központi eleme az állampolgárok közbizalmát élvező, alapvető jogaikat védő
alapvető jogok biztosa, aki vizsgálhatja az állami szervek panasz-, valamint közérdekű bejelentés
kezelési gyakorlatát.
Az új szabályozás egyik újdonsága, hogy - a közszféra mellett - támogatja a magánszféra
antikorrupciós intézkedéseit is, lehetővé téve e szervezeteknek, hogy külön, a bejelentések
kezelésére szolgáló eljárásrendet alakítsanak ki, illetve a bejelentések fogadására ügyvédekkel
megbízási szerződéseket kössenek (bizalmi ügyvéd).
A német példán alapuló megoldás lényege, hogy az ügyvédi titoktartás védi a bejelentő személyét,
aki így jogilag helytálló tájékoztatást kaphat lehetőségeiről és jogairól. Az ügyvéd előszűrőként
felfoghatja az érdemi információt nem tartalmazó, hamis stb. bejelentéseket, ugyanakkor azok
pontosításával, kezelésével segítheti a nyomozó hatóságok munkáját, közreműködhet az eddig
feltáratlan visszaélések, bűncselekmények megelőzésében és kivizsgálásában.
A bizalmi ügyvédeknek természetesen szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak és képzettségi
feltételeknek kell megfelelniük, ugyanakkor munkájukkal szemben jogos társadalmi elvárás a
magasabb szintű átláthatóság biztosítása. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a bizalmi
ügyvéd alkalmazása nem kötelező, az csupán lehetőség marad.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-3. §-hoz
A jogalkalmazás segítése érdekében a törvényjavaslat magában foglalja a panaszokra és közérdekű
bejelentésekre vonatkozó hatályos szabályozást. A rendelkezések lényegében azonosak az európai
uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon
kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX.
törvény 141. §-ának rendelkezéseivel, elsősorban jogszabályszerkesztési, kisebb részben a
jogalkalmazást elősegítő szempontból korszerűsíti azokat.
a 4. §-hoz
A törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy a közérdekű bejelentést elektronikus formában is meg
lehessen tenni. Erre elkülönült elektronikus rendszer létrehozásáról intézkedik.
az 5. §-hoz
A közérdekű bejelentések intézésének nyomon követhetőségét biztosítja az a megoldás, amely
előírja egyedi azonosító szám generálását. Ez a szám független a bejelentőtől, nem tartalmazhat a
bejelentőre vonatkozó adatot, ugyanakkor lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy az elektronikus
10
rendszerbe történő bejelentkezés nélkül nyomon tudja követni a közérdekű bejelentés intézésének
állását. Az egyedi azonosító szám és a felhasználó által megadott jelszó kellő biztonsági garanciát
jelent arra, hogy a közérdekű bejelentő adataival ne éljenek vissza, a közérdekű bejelentő és a
közérdekű bejelentés közötti kapcsolat sértetlen maradjon. Az egyedi azonosítószám, valamint a
jelszó azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználó folyamatos kapcsolatban legyen a közérdekű
bejelentését intéző szervvel és részére - szükség esetén - további információt nyújtson.
a 6. §-hoz
A rendelkezés biztosítja, hogy a közérdekű bejelentők adatait mások ne ismerhessék meg, azok
kizárólag az erre jogosultsággal rendelkező szervek részére adhatóak át. Ez elengedhetetlen a
közérdekű bejelentés érdemi vizsgálatához, valamint a közérdekű bejelentővel való
kapcsolattartáshoz. A törvényjavaslat egy speciális adatvédelmi szabályt tartalmaz arra az esetre, ha
a közérdekű bejelentést az elektronikus rendszer útján teszik meg. Ebben az esetben a közérdekű
bejelentőre vonatkozó személyes adatok úgy anonimizálhatóak, hogy a közérdekű bejelentő
személye ismert. Ez a megoldás biztosítja a közérdekű bejelentő védelmét abban az esetben, ha
személyazonosságát valamilyen oknál fogva nem kívánja felfedni.
a 7. §-hoz
Valamennyi bejelentésnek az alapvető jogok biztosa általi kivizsgálása meghaladja a biztos
hivatalának erőforrásait, ezért azt általában az eljárásra egyébként jogosult szerveknek kell
elvégezniük, az alapvető jogok biztosa által megküldött bejelentés vagy bejelentés-kivonat alapján.
a 8. §-hoz
Az eljáró szerveknek az alapvető jogok biztosa által megküldött bejelentés vagy bejelentés-kivonat
alapján eljárási kötelezettsége van. A bejelentés-kivonat alapján történő eljárásra az általános
szabályoktól részben eltérő eljárásrend szükséges, az adatainak zárt kezelését kérő közérdekű
bejelentő védelme érdekében.
a 9. §-hoz
Mivel a közérdekű bejelentéssel kapcsolatos tevékenység adatkezelésnek minősül, továbbá az
személyes adatokhoz való hozzáférésnek különös jelentősége van, a törvényjavaslat - az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel
összhangban, ugyanakkor a közérdekű bejelentők védelmét is biztosítva - szabályozza az adatokhoz
való hozzáférést.
a 10. §-hoz
A rendelkezés az elektronikus rendszer működésével kapcsolatos adatvédelmi garanciákat rögzít az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
alapulvételével.
11
a 11. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a közérdekű bejelentőkkel szemben a közérdekű
bejelentésre tekintettel tett hátrányokozás szankciója a hátrányt okozó intézkedés jogellenessé
válása. Ez alapján a különféle jogágak szerinti további szankciók is alkalmazandóak.
a 12. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a veszélyeztetett közérdekű bejelentők fogalmát és rendelkezik arról,
hogy az ilyen közérdekű bejelentők számára külön állami segítséget kell biztosítani.
a 13. §-hoz
A törvényjavaslat német minta alapján (externer Ombudsman, Vertrauensanwalt) megteremti a
közérdekű bejelentések fogadására és kivizsgálására szakosodott bizalmi ügyvéd jogintézményét.
Ilyen típusú, háromoldalú megbízási szerződések megkötésére eddig is volt lehetőség, ugyanakkor a
rendszer szélesebb körű működtetése érdekében garanciák biztosítása is szükséges. A háromelemű
jogviszonyban a megbízó (tipikusan egy gazdasági társaság) megbízza a bizalmi ügyvédet, hogy
nevében eljárva fogadjon - a megbízóval kapcsolatos - bejelentéseket akár munkatársaitól, akár a
megbízó külső partnereitől (pl. beszállító, alvállalkozó). A bizalmi ügyvédi megbízás kiterjeszthető
más jelzések (pl. bejelentések, szabálysértések) fogadására is, ugyanakkor ezzel a lehetőséggel a
magánszemélyek, az állami és helyi önkormányzati szervek nem élhetnek. A bizalmi ügyvéd
összeférhetetlenségét garantálja, ha korábban a megbízójával nem állt szerződéses, illetve
munkavégzésre irányuló jogviszonyban, továbbá ha e tevékenységére tekintettel a megbízón kívül
mástól javadalmazást nem fogadhat el.
a 14. §-hoz
A rendelkezés a bizalmi ügyvéd által ellátott feladatokat nevesíti, valamint garanciális szabályként
rögzíti, hogy a bizalmi ügyvéd megbízójának csak a bejelentő előzetes, írásbeli hozzájárulása
alapján fedheti fel személyazonosságát. Ezt külső szervek felé az ügyvédi titoktartási kötelezettség
védi.
a 15. §-hoz
A törvény két felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. Az igazságügyért felelős miniszternek kell
szabályoznia a veszélyeztetett közérdekű bejelentők számára nyújtható támogatásokat és a bizalmi
ügyvédi tevékenység ellátásának képesítési feltételeit. A bizalmi ügyvédi tevékenység az általános
ügyvédi szerepre épülő, de attól számos sajátosságában eltérő, a magyar jogrendszerben alapvetően
új feladatot jelent, ezért a megfelelő minőségű feladatellátáshoz külön felkészítés indokolt.
a 16. §-hoz
A rendelkezés a törvény hatálybalépését rögzíti, ennek időpontja 2014. január 1. A hatálybalépés
időpontja úgy került megállapításra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az elektronikus
rendszer kiépítésére, a bejelentésekkel és közérdekű bejelentésekkel foglalkozó munkatársak
továbbképzésére, valamint a bizalmi ügyvédi tevékenység ellátására való felkészülésre.
a 17. §-hoz
A törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító rendelkezések közül az egyik legfontosabb az alapvető
jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása. A módosítás rögzíti az alapvető jogok
biztosának feladatai között a közérdekű bejelentések vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint
eljárási garanciákat is tartalmaz a közérdekű bejelentők személyes adatainak védelme érdekében.
Az alapvető jogok biztosának intézményi függetlensége, valamint speciális jogállása lehetővé teszi
az állami szervek közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos gyakorlatának széles körű vizsgálatát. Ezt
12
biztosítja e jogszabályhely, ugyanis a közérdekű bejelentések kezelésének vizsgálata nem
kérelemhez kötött. Emellett a biztosnak természetesen lehetősége van az egyes közérdekű
bejelentések vizsgálatára is.
A közérdekű bejelentők számára az újonnan létrehozandó elektronikus rendszer biztosítja a
legkényelmesebb, ugyanakkor a legnagyobb biztonságot nyújtó kommunikációs formát. A
rendelkezés a közérdekű bejelentések kezelésére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer
létrehozását és üzemeltetését az egyik legnagyobb közbizalommal rendelkező közhatalmi szervhez,
az alapvető jogok biztosához telepíti.
Természetesen az alapvető jogok biztosa nem vállalhatja fel valamennyi, az elektronikus rendszerbe
érkező közérdekű bejelentés vizsgálatát, feladata inkább ezek továbbítása a feladat- és hatáskörrel
rendelkező szerv számára. Az alapvető jogok biztosa az elektronikus rendszerhez hozzáférést
biztosít az államigazgatási szervek számára. Fontos és a vizsgálat lefolytatása szempontjából döntő
elem, hogy az elektronikus rendszeren belül lehetőség van a közérdekű bejelentővel való
kapcsolattartásra.
A közérdekű bejelentő védelme érdekében kérheti, hogy személyes adatai csak az alapvető jogok
biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. Ebben az esetben - összhangban az alapvető
jogok biztosának ilyen gyakorlatával - a közérdekű bejelentés anonimizált formában kerül
továbbításra. Nem teszi lehetővé az anonimitás megőrzését például az, ha a közérdekű bejelentő
rosszhiszeműen járt el és ezzel bűncselekményt okozott.
A közvélemény, valamint az Országgyűlés tájékoztatása érdekében az Ajbt. által az alapvető jogok
biztosa számára előírt éves beszámoló tartalma kiegészül a közérdekű bejelentések vizsgálatára
vonatkozó fejezettel.
a 18. §-hoz
A módosító rendelkezés az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény technikai módosítását
tartalmazza, beillesztve azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi az ügyvédek számára a bizalmi
ügyvédi feladatok ellátását.
a 19-22. §-hoz
Egyes törvényeknek a panaszokkal és a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban az európai uniós
csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül
helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX.
törvényre való hivatkozását a törvényjavaslatra tekintettel pontosítani szükséges.
a 23. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépésével az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes
törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes
törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény „A közérdekű kérelmekkel,
panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás” alcímének, továbbá 141-143. §-ának hatályon
kívül helyezése szükséges. Ugyancsak szükségessé válik a tisztességes eljárás védelméről, valamint
az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény hatályon kívül
helyezése, mivel - az illetékes hivatal kijelölése hiányában - a törvény a gyakorlatban nem
alkalmazható.