﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11723. számú
törvényjavaslat
a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között
kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló Megállapodás
kihirdetéséről
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és
igazságügyi miniszter
Budapest, 2013. július
2013. évi... törvény
a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között
kulturális központok kölcsönös létesítéséről
szóló Megállapodás kihirdetéséről
M
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Kínai
Népköztársaság Kormánya között kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló
Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2-§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.§
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Megállapodás
Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között
kulturális központok kölcsönös létesítéséről
Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya (továbbiakban: Felek) a
kölcsönös tisztelet és bizalom alapján a két állam közötti baráti kapcsolatok elmélyítése, a két
ország között a humán területen meglévő baráti együttműködés kiteljesítése érdekében, a
2011. június 25-én, Budapesten aláírt „A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai
Népköztársaság Kormánya között kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló
szándéknyilatkozat’5 rendelkezéseivel összhangban, az alábbiakban állapodnak meg.
7. cikk
2
A viszonosság elve alapján a Magyar Fél „Pekingi Magyar Kulturális Központot” hoz létre
Pekingben, a Kínai Fél „Budapesti Kínai Kulturális Központot” hoz létre Budapesten.
2.	cikk
Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma a magyar kormány
képviseletében felel a Magyar Fél kulturális központjának létrehozásáért és működtetéséért.
A Kínai Népköztársaság Kulturális Minisztériuma a Kínai Népköztársaság kormányának
képviseletében felel a Kínai Fél kulturális központjának létrehozásáért és működtetéséért.
A Felek a viszonosság és a kölcsönösség elve alapján támogatják egymás kulturális
központjának létrehozását és működtetését.
3.	cikk
A kulturális központok létrehozásának célja a két nép közötti kölcsönös megismerés
elősegítése, a kulturális együttműködés előmozdítása, a baráti kapcsolatok fejlesztése,
valamint a két ország között a humán területen meglévő cserekapcsolatok és együttműködés
előmozdítása.
4.	cikk
A kulturális központok tevékenységüket a fogadó ország hatályos jogszabályainak tiszteletben
tartásával végzik.
A jelen megállapodás 5. cikkében felsorolt programok szervezése során a kulturális
központok közvetlen kapcsolatot vehetnek fel a fogadó ország állami szerveivel, helyi
önkormányzataival, civil szervezeteivel, jogi és természetes személyeivel.
5.	cikk
A kulturális központok feladata, a fogadó ország hatályos jogszabályainak betartásával, az
alábbi tevékenységek megvalósítása:
1)	A célkitűzéseknek megfelelő különböző kulturális rendezvények szervezése,
mint például kiállítások, előadások, szemináriumok, beszámolók lebonyolítása, filmek és
egyéb audiovizuális alkotások bemutatása. A kiállítások és egyéb audiovizuális alkotások
bemutatásakor a fogadó országnak a bemutatásra és nyilvános terjesztésre szánt kiadványok
behozatalára vonatkozó szabályaival összhangban kell eljárni.
2)	A küldő ország nyelve és kultúrája népszerűsítését célzó oktatási rendezvények
szervezése a kulturális központokban.
3)	A kulturális központok székházán belül könyvtár, olvasóterem, filmvetítő
terem és multimédiás tér létrehozása, mely a fogadó ország közönsége számára a küldő
3
országról szóló információkat tartalmazó könyveket, folyóiratokat és egyéb kiadványokat,
illetve audiovizuális anyagokat biztosít.
4)	A kulturális központok rendezvényeinek meghirdetése a küldő ország
történelméről, jelenkori fejlődéséről, valamint kulturális, művészeti, oktatási, tudományos és
társadalmi életéről szóló információk nyújtása a fogadó ország közönsége számára.
5)	A jelen megállapodás célkitűzéseinek megfelelő egyéb tevékenységek
megvalósítása (honlap, internetes tartalomszolgáltatás).
6.	cikk
A kulturális központok tevékenységük során törekszenek arra, hogy megakadályozzák
egymás kulturális és szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak megsértését.
7.	cikk
Amennyiben a kulturális központok a létesítményükön kívüli helyszínen önállóan vagy más
intézménnyel közösen tartanak rendezvényt, úgy a fogadó ország hatályos jogszabályainak
megfelelően kötelesek eljárni, azt a fogadó ország illetékes hatóságainál előzetesen bejelentik,
és a bejelentésnek megfelelően rendezik meg.
A Felek engedélyezik a fogadó ország közönségének szabad és akadálytalan bejutását a
kulturális központokba, valamint a kulturális központokon belül és azokon kívül szervezett
rendezvényekre. A fogadó ország hatályos jogszabályainak betartásával biztosítják, hogy a
kulturális központok megfelelő eszközökkel népszerűsíthessék tevékenységüket.
8.	cikk
A fogadó ország hatályos jogszabályainak betartásával a kulturális központok által szervezett
rendezvények nem lehetnek profitorientáltak. A kulturális központok nonprofit alapon
bevételszerző tevékenységet folytathatnak az alábbi területeken:
1)	előadások, kiállítások és egyéb kulturális rendezvények tartása. Kiállítások
rendezése során a fogadó országnak a bemutatásra szánt kiadványok behozatalára vonatkozó
szabályaival összhangban kell eljárni;
2)	nyelvi és kulturális, oktatási rendezvények tartása;
3)	nyomtatványok, poszterek, műsorfüzetek, illetve a kulturális központok által
szervezett rendezvényekkel közvetlen kapcsolatban lévő egyéb anyagok terjesztése;
4)	az adott ország hagyományos kultúrájához és életmódjához kötődő teázó vagy
kávézó üzemeltetése;
5)	internetes tartalomszolgáltatás.
9.	cikk
A kulturális központok jogosultak a munkájuk ellátásához szükséges jogi dokumentumok
aláírására a fogadó országban.
A kulturális központok a fogadó ország vonatkozó jogszabályaival összhangban bankszámlát
nyithatnak.
10.	cikk
A Felek Önállóan járnak el kulturális központjuk helyszínének kiválasztásában, ugyanakkor az
ingatlanbérlés vagy -vásárlás során lehetőségük szerint segítséget nyújtanak egymásnak.
A kulturális központok épületének tervezését, építését, átalakítását és felújítását az építéshez,
átalakításhoz és felújításhoz szükséges engedélyek megszerzését követően a fogadó ország
településrendezési jogszabályainak megfelelően a Küldő Fél végzi. Az építőipari
vállalkozóról a Küldő Fél határoz.
11.	cikk
A fogadó ország hatályos vámigazgatási jogszabályaival és vonatkozó eljárási rendjével
összhangban, a fogadó országban való értékesítés és kereskedelmi tevékenység kizárásának
előfeltétele mellett, valamint az egyenlőség és kölcsönösség elve alapján, a Felek kulturális
központjai az alábbi tárgyakat jogosultak vámmentesen bevinni a fogadó országba:
1)	a kulturális központokban szükséges közhasználati tárgyak (gépjármű
kivételével),
2)	a rendezvények megvalósításához szükséges, ésszerű mennyiségű album,
poszter, műsorfüzet, könyv, digitális lemez, hanglemez, oktatási eszköz, egyéb adathordozón
megjelenő audiovizuális anyag,
3)	a kulturális központokban vetítésre kerülő filmek.
A fogadó ország vámhatóságának engedélye nélkül a fenti tárgyak nem adhatók kölcsönbe,
bérbe, nem átruházhatók, illetve nem használhatók fel egyéb tevékenységre és módon.
12.	cikk
A kulturális központok, illetve személyzetük jövedelemadójára az 1992. június 17-én aláírt
Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Kínai Népköztársaság Kormánya között a
kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a
jövedelemadók területén, valamint a fogadó ország hatályos jogszabályaiban foglaltakat kell
alkalmazni.
13.	cikk
A küldő ország által kiküldött kulturális központi dolgozóknak a küldő ország
állampolgárságával és szolgálati útlevéllel kell rendelkezniük. A kulturális központok által
5
foglalkoztatott dolgozók a küldő ország állampolgárai, illetve a fogadó ország állampolgárai
lehetnek.
A Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást a kulturális központok dolgozóinak
kinevezéséről vagy visszahívásáról, továbbá haladéktalanul elintézik a fogadó ország hatályos
jogszabályainak megfelelő, vonatkozó eljárásokat.
14.	cikk
Amennyiben a Felek egyéb módon nem rendelkeznek, a kulturális központok küldő ország
által kiküldött, szolgálati útlevéllel rendelkező dolgozói a küldő ország munkajogi és
társadalombiztosítási szabályozása alá tartoznak; a kulturális központok által alkalmazott
magánútlevéllel rendelkező dolgozók a fogadó ország munkajogi és társadalombiztosítási
szabályozása alá tartoznak.
15.	cikk
A Felek könnyítést és közreműködést nyújtanak az egymás kulturális központjaiban
dolgozók, azok házastársa és kiskorú gyermekei beutazási és tartózkodási engedélye
ügyintézése során.
16.	cikk
A jelen megállapodás bármilyen módosítása a Felek teljes körű egyeztetése és teljes
egyetértése alapján történik, és diplomáciai úton írásban történő megerősítés után lép
hatályba.
A Felek konzultáció útján oldják meg a jelen megállapodás végrehajtása során felmerülő vitás
kérdéseket.
17.	cikk
A Felek diplomáciai úton értesítik egymást a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges
belső jogi eljárás lezárásáról. A megállapodás a későbbi értesítés kézhezvételét követő napon
lép hatályba.
A jelen megállapodás öt évre szól. Amennyiben bármelyik Fél hat hónappal a megállapodás
lejártát megelőzően írásban nem értesíti a másik Felet jelen megállapodás felmondásáról, úgy
az automatikusan újabb öt évre meghosszabbodik.
A jelen megállapodás 2013. június 27-én két azonos példányban, kínai és magyar nyelven
készült, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Magyarország Kormánya	Kínai Népköztársaság Kormánya
Képviselője	Képviselője”
6
4.§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Megállapodás 17. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik.
i
7
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A globális politikai és gazdasági rendszerben a kultúra egyre erőteljesebben hat a
külkapcsolatokra. A gazdag és sokrétű kulturális hagyományokkal rendelkező Magyarország
a kultúra, mint külkapcsolati tényező felértékelődésének egyértelmű haszonélvezője lehet. A
magyar kulturális diplomácia feladata Magyarország érdekeinek képviselete a legszélesebb
értelemben vett kulturális eszközökkel.
A Balassi Intézet jogutódja a klebelsbergi kultúrpolitika által 85 éve létrehozott külföldi
magyar intézetek, a Collegium Hungaricumok rendszerének, jelenleg 19 intézetet foglal
magában, 17 országban (Bukarest, Sepsiszentgyörgy, Pozsony, Szófia, Prága, Varsó, Tallinn,
Helsinki, Moszkva, Róma, Bécs, Berlin, Stuttgart, Párizs, Brüsszel, London, New York,
Kairó, Delhi). Ezek közül öt intézet (Bécs, Berlin, Moszkva, Párizs és Róma) egyben
Collegium Hungaricum, ahol tudományos tevékenység is folyik.
A kulturális diplomáciai expanzió célja, hogy Ázsia és ezen belül Kína növekvő világpolitikai
erejét felismerve, Magyarország megfelelő szinten, a jelenlegi oktatási és kulturális
szakdiplomata (Peking, Sanghaj) szintről feljebb lépve, önálló intézettel képviselje kultúráját
a világ legdinamikusabban fejlődő és legnépesebb államában.
A Pekingi Magyar Intézet megnyitására irányuló szándéknyilatkozatot a 2011 júniusi
budapesti miniszterelnöki látogatás során írta alá Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter
és Gao Jian, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete.
Az ingatlanok felmérésére és a javasolt helyszínek kiválasztására a Pekingi Magyar
Nagykövetség segítségével 2013 januárjában került sor. A Kormány a Pekingi Magyar Intézet
létrehozásához szükséges a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból
történő előirányzat-átcsoportosításról szóló 1304/2013. (VI. 7.) Korm. határozatával döntött
az Intézet létrehozásához szükséges 397,3 millió forint rendelkezésre bocsátásáról.
A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a kulturális
központok kölcsönös nyitásáról, működtetéséről és tevékenységéről szóló egyezmény
létrehozására adott felhatalmazásról szóló 75/2013. (VI. 7.) ME határozat alapozta meg az
egyezmény létrehozásához szükséges tárgyalások lefolytatását a kínai féllel.
A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között kulturális központok
kölcsönös létesítéséről szóló Megállapodás 2013. június 27-én írta alá Szijjártó Péter, magyar-
kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos és Xiao Qian, a Kínai
Népköztársaság magyarországi nagykövete.
Tekintettel arra, hogy a Megállapodás törvényhozási tárgykört érint, a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. § (1) bekezdése és 7. § (3)
bekezdés b) pontja értelmében törvényben kell kihirdetni.
8
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L.
törvény 7. § (1 )-(3) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően
tartalmazza a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési
felhatalmazást.
A 2-3. §-hoz
A törvényjavaslat 2. és 3. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005.
évi L. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik a Megállapodás
kihirdetéséről, és tartalmazza a Megállapodás magyar nyelvű hiteles szövegét.
A Megállapodás célja, hogy a Felek kölcsönösen létesíthessenek és működtethessenek
kulturális központot egymás területén.
A 4. §-hoz
A hatálybalépésről és a törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről rendelkezik.
9