﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11820. számú
törvényjavaslat
egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi
megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2013. július
2013. évi ... törvény
egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi
megállapodás kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és
tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás (továbbiakban:
Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét e törvény 1. melléklete tartalmazza.
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 330. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős
miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.

1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez
Kereskedelmi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia
és Peru között

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Megállapodás célja a szerződő Felek közötti áru-és szolgáltatáskereskedelem liberalizálása, a
kereskedelem technikai akadályainak lebontása, a szellemi tulajdonjogok védelme, a kormányzati
beszerzési piacok megnyitása, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi szabványok
érvényesítése. A Megállapodás jóval túlmutat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
egyezményeiben rögzített kötelezettségvállalásokon, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremt a
régió olyan versenytársaival, mint például az USA.
A Megállapodást a szerződő Felek 2012. június 26-án írták alá. A Megállapodás által lefedett
szakterületek döntő többsége (például árukereskedelmi vámcsökkentés) az EU kizárólagos
kompetenciájába tartozik. A Megállapodás ezen részeinek ideiglenes alkalmazásához elegendő a
Megállapodásnak az Európai Parlament (továbbiakban: EP) és az Európai Unió Tanácsa
(továbbiakban: Tanács) részéről történő jóváhagyása. Az EP 2012. december 11-én hozzájárulását
adta a Megállapodás megkötéséhez.
A Megállapodás tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket is érint, ezért annak az EU tagállamok is
részes felei. A tagállami kompetenciába tartozó kérdések miatt a Megállapodást minden EU
tagállam parlamentjének is ratifikálnia kell. A Megállapodás ezt követően léphet véglegesen
hatályba. Így a végleges hatálybalépés több évig is eltarthat.
A Megállapodás új lehetőségeket teremt az EU és köztük a magyar gazdasági szereplők számára a
Kolumbiával és Peruval való kereskedelmi és beruházási kapcsolatok fejlesztésére. A Megállapodás
révén az ipari és halászati termékeket Kolumbiába és Peruba exportáló uniós szereplők teljes
mértékben mentesülnek a vámfizetés alól. A Megállapodás megfelel a WTO-követelményeknek (a
vámoknak és egyéb korlátozó szabályozásoknak a felek közötti lényegében teljes kereskedelem
tekintetében való eltörlése), hiszen az uniós export 99 %-ára kiterjed (az ipari termékek
kereskedelmének 100 %-ára 10 éven belül és a mezőgazdasági termékek kereskedelmének kb.
85 %-ára 17 éven belül). Ezenkívül lehetővé fogja tenni néhány fontos, nem vámjellegű akadály
lebontását is. A vám- és nem vámjellegű korlátozások megszűnésével a magyar gazdasági szereplők
elsősorban a következő területeken növelhetik Kolumbiába, illetve Peruba irányuló exportjukat:
elektronikai cikkek, villamos berendezések, vegyi anyagok, gyógyszerek. Az export jelenlegi
alacsony volumenében átütő változás a Megállapodásnak köszönhetően ugyanakkor nem várható.
A szolgáltatások és a letelepedés, valamint a kormányzati beszerzések tekintetében a Megállapodás
az Európai Bizottság által eddig tárgyaltak közül az egyik legambiciózusabb. Jelentős
kötelezettségvállalásokat tartalmaz minden fontos szektorban (különös tekintettel a pénzügyi
szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre), különösen a határon átnyúló szolgáltatás és a
letelepedés vonatkozásában, és az EU-nak a természetes személyek üzleti célú ideiglenes
jelenlétével kapcsolatos aggályait is kielégítő módon kezeli. A kormányzati beszerzések terén
sikerült az EU-nak elérnie, hogy a központi szintű, illetve a központi szint alatti intézmények is
ésszerűen alacsony küszöbértékekre vállaltak kötelezettséget.
A Megállapodás egy sor olyan fegyelmet is létrehoz, amelyek túlmutatnak a multilaterális keretben
megállapítottakon. Ilyenek többek között a szellemi tulajdonjogoknál a földrajzi árujelzőkre
vonatkozó szabályok (117 oltalom alatt álló uniós földrajzi árujelző, köztük a magyar „Tokaj” bor),
a munkajogi és környezetvédelmi egyezményekben vállalt kötelezettségek tényleges betartatásának
ellenőrzésére létrehozott mechanizmus, valamint fegyelmek a versenypolitika, a kereskedelem
technikai akadályai és az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések terén. A
Megállapodás egyik legfontosabb hozzáadott értéke a WTO-ban tett vállalásokon túlmutató
piacnyitás mellett, hogy átlátható, diszkriminációmentes és kiszámítható környezetet biztosít az
uniós gazdasági szereplőknek és beruházóknak a térségben – különösen a Megállapodás által
létrehozandó kétoldalú vitarendezési mechanizmuson keresztül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jelen nemzetközi megállapodás tartalmát tekintve törvényhozási tárgykört érintő szabályokat
tartalmaz, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §
(1) bekezdés a) pontja értelmében a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az
Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia.
A 2. §-hoz
A Megállapodást a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9.
§-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Megállapodás 14 címből és 337 cikkből áll.
A Megállapodás I. Címe lefekteti az együttműködés elveit és megerősíti a feleknek az Emberi
Jogok Univerzális Nyilatkozatában lefektetett elvek tiszteletben tartása, valamint a leszerelés és a
tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása melletti elkötelezettségét. A II. Cím az
együttműködés intézményi kereteit határozza meg, és rendelkezik a kereskedelmi bizottság és
albizottságai felállításáról.
A III. Cím az árukereskedelmi korlátozások szinte teljes megszüntetését irányozza elő, és tartalmaz
egy kétoldalú védintézkedési záradékot (2. fejezet) is. A vámügyi együttműködésről és
kereskedelemkönnyítésről (3.), a kereskedelem technikai akadályainak leépítéséről (4.) valamint az
egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekről (5.) szóló fejezetek szintén e Cím alá
tartoznak.
A Megállapodás a vám- és nem vámjellegű akadályok eltörlése mellett új piacrajutási lehetőségeket
teremt a szolgáltatások kereskedelmére, a letelepedésre és az elektronikus kereskedelemre (IV.
Cím), a tőkemozgásokra (V. Cím) valamint a kormányzati beszerzésekre (VI. Cím) vonatkozó
korlátozások oldásával. Rendelkezéseket tartalmaz a szellemi tulajdonjogok oltalmára (VII. Cím)
valamint a verseny előmozdítására (VIII. Cím). A Megállapodás IX. Címe a fenntartható
fejlődéssel kapcsolatos szabályokat rögzíti, X. Címe pedig fegyelmeket tartalmaz a szabályozási
környezet átláthatóságára vonatkozóan.
A Megállapodás XII. Címe a kötelezettségvállalások érvényesítésére létrehozott vitarendezési
rendelkezésekkel foglalkozik, XIII. Címe pedig a technikai segítségnyújtással és kereskedelmi
kapacitásépítéssel kapcsolatos együttműködést szabályozza a Megállapodás által biztosított
lehetőségek minél jobb kiaknázása érdekében.
A Megállapodás 2012. december 21-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjának magyar
nyelvű kiadásában (55. évfolyam, L354).1
A 4. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás 330. cikk (2) bekezdése
szerint a „megállapodás az Uniós Fél és az egyes aláíró andoki országok között az azt követő hónap
első napján lép hatályba, hogy a letéteményeshez beérkezett az (1) bekezdés szerinti utolsó értesítés
az Uniós Fél és az adott aláíró andoki ország tekintetében, hacsak a Felek nem állapodtak meg
ettől eltérő időpontban”. Ennek oka, hogy a Megállapodás