﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11933. számú
törvényjavaslat
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. augusztus
2013. évi .... törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
1. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 31. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A köznevelési szerződés érvényességi ideje legalább egy, legfeljebb öt év. A köznevelési
szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.)
megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2.	§
(1)	Az Nkt. 64. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az
előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései - a jubileumi
jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak.”
(2)	Az Nkt. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi
21 munkanap alapszabadság jár,
b)	a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát
végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust,
c)	a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési
kategóriát kell érteni.”
3.	§
Az Nkt. 65. §-a a következő (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(9) A 64-65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell
a)	a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai
előadó munkakörben,
b)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó
intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott tekintetében is.”
4.	§
Az Nkt. 65. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 64-65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell
1
a)	a pedagógiai-szakmai szolgáltatatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai
előadó munkakörben,
b)	a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben
pedagógus szakképzettséggel rendelkező,
c)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó
intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott tekintetében is.”
5.	§
(1)	Az Nkt. 73. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az
esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti
települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni.
(5)	Az intézményi tanács
a)	jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a
hivatal vezeti,
b)	székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,
c)	tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a
feladat ellátására,
d)	elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos
településen lakik,
e)	ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el
azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást
követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,
f)	ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal
felveszi a hatósági nyilvántartásba.
(6)	Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.”
(2)	Az Nkt. 73. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről
az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját
megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.
(8)	Az intézményi tanácsról az (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza
az intézményi tanács hivatalos nevét.”
6.	§
(1)	Az Nkt. 94. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz
szükséges követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság
2
működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga
és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó
fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt,
valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben meghatározott
keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának
részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint
az ezért kérhető díj mértékét, befizetésének szabályait, a nevelési-oktatási intézményekben
elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az
ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás
megállapításának szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással
összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói
szabadság igénybevételének részletes szabályait, a pedagógusok munkaideje beosztásának
szabályait, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, valamint a gazdasági,
ügyviteli, műszaki, kisegítő és más, nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak
besorolásához szükséges követelményeket, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek,
tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint
az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Nkt. 94. § (4) bekezdés r)-t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a
következő u)-v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„r) a bizonyítvánnyal tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer
szerinti besorolási rendjét,
s) az Országos szakértői névjegyzékbe és az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe
történő felvételhez szükséges dokumentumok körét,
t) - az óvoda kivételével - a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és
kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és
finanszírozott létszámát,
u) a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételhez szükséges dokumentumok körét,
v) 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az
illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér)
havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét”
(rendeletben állapítsa meg.)
7.	§
(1)	Az Nkt. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 4. § 13. pont b) alpont, a 8. § (3) bekezdés, a 12-14. §, a 17. § (2) bekezdés második
mondata, a 25. § (7) bekezdés, a 27. § (1)-(10) bekezdés, a 27. § (12)-(13) bekezdés, a 28-29.
§, a 35. §, a 46. § (1) bekezdés a) pont, a 46. § (5) bekezdés, a 47. § (7) bekezdés, az 55. § (1)
bekezdés, a 60. § (2) bekezdés, a 61. § (3) és (5) bekezdés, a 62. § (3) és (5)-(14) bekezdés, a
64. §, a 65. § (1) bekezdés, a 65. § (3)-(9) bekezdés, a 69. § (5)-(6) bekezdés, a 88. § (4)-(5)
bekezdés, a 89. § (1)-(2) bekezdés, a 95. § (8) bekezdés, az 1. melléklet, a 2. melléklet, a 4.
3
melléklet, az 5. melléklet, a 6. melléklet, a 7. melléklet, a 8. melléklet 2013. szeptember 1-jén
lép hatályba.”
(2)	Az Nkt. 95. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A 65. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.”
8.	§
(1)	Az Nkt. 97. § (19) és (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó
munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember
1.	és 2018. június 30. között kerül sor.
(20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott
alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal
rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a
fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, aki két évnél
kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka
törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő
besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvényben meghatározottak alapján.”
(2)	Az Nkt. 97. §-a a következő (20a) bekezdéssel egészül ki:
„(20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre
megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a)	118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,
b)	157,8 százaléka alapfokozat esetén,
c)	172,9 százaléka mesterfokozat esetén.”
(3)	Az Nkt. 97. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint
pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013.
szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi
nyugdíjkorhatárt.”
(4)	Az Nkt. 97. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:
„(27) Amennyiben a 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács nem jött létre, a 73. § (4)
bekezdése szerinti intézményi tanács alakuló ülését az érintett iskola intézményvezetője a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi ....
törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül hívja össze.”
9. §
Az Nkt. 8. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
4
10. §
(1)	Az Nkt.
a)	19. § (3) bekezdés b) pontjában az „az egyházi vagy más nem állami, nem települési
önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók” szövegrész helyébe az „a 2. § (3)
bekezdés b) pontjában meghatározott, nevelési-oktatási intézményt fenntartó személy”,
b)	31. § (2) bekezdésében az „egyház vagy más nem állami szerv, nem települési
önkormányzat” szövegrész helyébe az „a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
személy”
szöveg lép.
(2)	Az Nkt.
a)	64. § (1) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézmény” szövegrész helyett a „köznevelési
intézmény”,
b)	64. § (4) bekezdésében a „foglalkoztatott” szövegrész helyett a „foglalkoztatott az általa
megszerzett legmagasabb,”
c)	64. § (5) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő” szövegrész helyett a
„közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat
megállapításánál beszámítandó idő”
szöveg lép hatályba.
11.	§
Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX.
törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § Az Nkt. 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér
a)	középfokú végzettség esetén százhúsz,
b)	alapfokozat esetén száznyolcvan,
c)	mesterfokozat esetén kétszáz
százaléka.”
12.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.13.
alpontjában a „vallási közösség” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy” szöveg lép.
13.	§
Hatályát veszti az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2013.	évi CXXIX. törvény 77. § (5) bekezdése.
14.	§
5
Nem lép hatályba az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2013.	évi CXXIX. törvény 42. § (2) bekezdése.
15. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 4. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
6
1. melléklet a 2013. évi .... törvényhez
„8. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok
mértéke az illetményalap százalékában
	A	B	C
1	Pótlék megnevezése	Pótlék alsó határa	Pótlék felső határa
2	intézményvezetői	40	80
3	osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői	10	30
4	munkaközösség-vezetői	5	10
5	intézményvezető-helyettesi	20	40
6	nemzetiségi	10	10
7	gyógypedagógiai	5	10
8	nehéz körülmények között végzett munkáért járó	10	30
7
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországon a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusok a jövedelemviszonyaik, a
pedagógus pályán történő előrelépésük és életkörülményeik tekintetében az elvégzett
pedagógiai feladatokhoz viszonyítva rosszabb helyzetben vannak, mint az Európai Unió
tagállamaiban vagy az OECD államokban. A pedagógus munkával járó pszichés terhek és a
pályán töltött évek következtében egyre fokozódó kiégésnek, pályaelhagyásnak, illetve a
tehetséges fiatal felvételizők más életpálya iránti érdeklődésének egyik és legfontosabb oka a
nemzetközi és hazai pedagóguskutatások alapján a karrierlehetőség, a kiszámítható és
megfelelően finanszírozott pedagógus életpálya hiánya. A rendszerváltozás után több
kormány ígért, ígért és adott némi béremelést, vetítette elő a pedagógusok munkájának anyagi
elismerését, de igazi áttörést egyik sem eredményezett sem a bérek, sem a
munkakörülmények, és különösen nem az életpálya rendszere vonatkozásában. A Nemzeti
Összetartozás Kormánya hivatalba lépésétől kezdve elkötelezett volt a pedagógusok
munkakörülményeinek rendezése és egy új pedagógus előmeneteli és illetményrendszer
(pedagógus életpályarendszer) bevezetésében. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2011. évi előkészítése, társadalmi vitája, majd az
Országgyűlés által 2011 decemberében elfogadott Nkt. 2013. szeptember 1-jei
hatálybalépéssel meghatározta a pedagógus életpálya-modellre vonatkozó rendelkezéseket
(Nkt. 64-65. §), továbbá szintén 2013. szeptember 1-jei hatálybalépéssel a pedagógusok
munkaidejének beosztását szabályozó új rendelkezéseket [Nkt. 62. § (5)-(14) bekezdés] a
pedagógusok kötelességei és jogai alcímen belül.
Szakmailag indokolt és a pedagógus szakszervezetek ismétlődő kérésének is eleget tesz,
hogy a pedagógus életpályarendszer és az azzal együtt járó béremelés a nevelési-oktatási
intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakon kívül más köznevelési
intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben és pedagógiai-szakmai szolgáltató
intézményben pedagógus, illetve pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben
foglalkoztatottakra is már most, 2013. szeptember 1-jétől kiterjesztésre kerüljön.
Az ország gazdasági teljesítőképessége azonban nem teszi lehetővé a 2011-ben elfogadott
törvényben meghatározott mértékű béremelést, csak egy ennél 2013 szeptemberében még
kisebb, de minden érintett számára érzékelhető mértékű emelést, majd azt követő négy év
alatt a teljes béremelés garantálását.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a
jelenlegi szabályozás alapján öt év. Figyelemmel arra, hogy a szeptembertől hatályba lépő új
finanszírozási elvek és életpálya bevezetésével együtt a nem állami fenntartók részére az
állam garantálja a bérek és azok járulékainak fedezetét az Nkt. alapján, nem indokolt minden
esetben öt évre kötnie az oktatásért felelős miniszternek ilyen szerződést. A törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) egy-öt évben határozná ezt meg a miniszter mérlegelése alapján.
A 2. §-hoz
A pedagógus életpálya rendelkezéseinek hatályát a pedagógiai szakszolgálati intézményekben
pedagógus-munkakörben alkalmazottakra kiterjesztő rendelkezés, mivel nevelési-oktatási
intézmény helyett a köznevelési intézmény fogalmat használja, amely a pedagógiai
szakszolgálati intézményeket is magában foglalja. Amennyiben ezen foglalkoztatottakra az
Nkt. és végrehajtási rendeletének szabályai vonatkoznak az előmenetel és az illetmény-
megállapítás tekintetében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban:
Kjt.) előmeneteli és illetményrendszerének hatálya alól ki kell venni ezen foglalkoztatotti kört
is. Ezen kívül a gyakornoki időre, a gyakornokra és a minősítésre vonatkozó Kjt. szabályok
alkalmazását is kizárja az érintettek esetében, mivel ehelyett az Nkt. és végrehajtási rendelete
speciális szabályai érvényesülnek a gyakornoki időszak és a teljesítmény minősítése
vonatkozásában is.
Fentieken kívül a rendelkezés a pedagógus életpálya hatálya alá tartozó közalkalmazottak
szabadságának megállapítására vonatkozó, a Kjt.-vel való összhangot megteremtő
szabályokat is tartalmaz. A Kjt. ugyanis a Kjt. szerinti fizetési osztályhoz köti az
alapszabadság mértékét (56. §), illetve a szabadságra vonatkozó egyes szabályok alkalmazását
is a közalkalmazott Kjt. szerinti besorolásához kapcsolja. Amennyiben a Kjt. besorolási
szabályai (előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó szabályai) a pedagógus életpálya
hatálya alá tartozó közalkalmazottakra nem vonatkoznak, a Kjt. egyes szabadságra vonatkozó
rendelkezéseit sem lehetne, illetve a jogalkalmazók számára nehezebben lehetne alkalmazni.
Emiatt van szükség a pontosító, értelmező rendelkezésekre.
A 3. §-hoz
A pedagógus életpálya rendelkezéseinek hatályát 2013. szeptember 1-jétől a pedagógiai-
szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó
munkakörben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti.
A 4. §-hoz
9
A pedagógus életpálya rendelkezéseinek hatályát 2015. szeptember 1-jétől a nevelési-oktatási
intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus
szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is kiterjeszti.
Az 5. §-hoz
Annak érdekében, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete abban az esetben is
érvényre juttatható legyen, ha az intézményi tanácsot a törvény eredeti szabályai szerint nem
tudják létrehozni, az intézményi tanács egy új, kötelező típusáról rendelkezik, melyet a
szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat
delegáltjaiból kell megalakítani. A nevelési-oktatási intézmények legtöbbjének a
gazdálkodását, szakmai munkáját jelenleg az intézmény környezetében élők által létrehozott
alapítvány támogatja. A rendelkezéshez kapcsolódó átmeneti szabályok szerint e törvény
elfogadását követő 45 napon belül meg kell alakítani az intézményi tanácsot.
A 6. §-hoz
Bővíti a Kormány részére rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezések körét a
pedagógusok munkaideje beosztása szabályainak, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazottak, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más, nem pedagógus-
munkakörben alkalmazottak besorolásához szükséges követelményeknek a meghatározásával,
valamint azzal, hogy a Kormány 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes
tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező
legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti
mértékét megállapítsa.
A 7. §-hoz
A 2011 decemberében kihirdetett törvény egyes szabályainak eltérő időpontban történő
hatálybalépéséről rendelkezik.
A 8. §-hoz
Meghatározza a szabályokat a 2013. szeptember 1-jén pedagógus, pedagógiai szakértő,
pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a gyermekvédelmi
intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak pedagógus életpálya alapján
történő átsorolásához. Ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hogy az államnak ne
kelljen garantálnia a továbbiakban azt a munkabért, illetményt, amely egyedi munkáltatói
döntésen alapulva egyes munkavállalók esetében a kötelezően adandóhoz képest aránytalanul
megnöveli a munkabért, illetményt oly mértékben, hogy az a bevezetésre kerülő új pedagógus
előmeneteli rendszerbe történő 2013. szeptember 1-jei átsorolás szerint meghatározásra kerülő
megnövelt keresethez képest több lenne.
Rendelkezik arról is, hogy a pedagógus előmeneteli rendszerhez kapcsolódó illetményalap
mértéke 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között hatvan %-ban kerül bevezetésre.
10
A 97. § (19)-(21) bekezdésében foglalt átmeneti szabályokat a pedagógiai szakszolgálati
intézményekben pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiai intézetekben pedagógiai
szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottakra is 2013. szeptember 1-jét
követően szükséges alkalmazni, ezért indokolt az átmeneti szabályról rendelkező §
módosítása.
A 9. §-hoz
Az Nkt. kihirdetett szövegváltozatához képest szükséges a 8. melléklet módosítása
figyelemmel arra, hogy a kettő, illetve több szakon tanító tanárok, valamint a hiányszakon
tanítók pótlékát indokolt kivenni a még hatályba nem lépett rendelkezésből.
A 10. §-hoz
Az Nkt. 19. § (3) bekezdés b) pontja és 31. § (2) bekezdésének módosítása a vallási
közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik
módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény 2013. augusztus
1-jén hatályba lépő módosítása miatt szükséges, mert a szövegcsere elmaradása terminológiai
és tartalmi problémát okoz. A módosítás technikai jellegű.
A 11. §-hoz
Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX.
törvény szövegpontosító rendelkezése.
A 12. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.13.
alpontját a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az
Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII.
törvény 2013. augusztus 1-jén hatályba lépő módosítása miatt szükséges módosítani, mert a
szövegcsere elmaradása terminológiai és tartalmi problémát okoz. A módosítás technikai
jellegű.
A 13-15. §-hoz
Rendelkezik a hatálybalépésről, egyes rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint
hatályba nem lépéséről.
11